diff options
Diffstat (limited to '20942-8.txt')
| -rw-r--r-- | 20942-8.txt | 1149 |
1 files changed, 1149 insertions, 0 deletions
diff --git a/20942-8.txt b/20942-8.txt new file mode 100644 index 0000000..13054b3 --- /dev/null +++ b/20942-8.txt @@ -0,0 +1,1149 @@ +The Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Anonymous + +This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with +almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or +re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included +with this eBook or online at www.gutenberg.org + + +Title: Vasárnapi Könyv + 1914. Elso félév 10. füzet + +Author: Anonymous + +Editor: Kálmán Árkay + +Release Date: March 30, 2007 [EBook #20942] + +Language: Hungarian + +Character set encoding: iso-8859-2 + +*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASÁRNAPI KÖNYV *** + + + + +Produced by Tamás Róth and the Online Distributed Proofreading Team. + + + + +Vasárnapi Könyv + +Kiadja az Országos Közmu"velo"dési Tanács + +1914. Elso" félév 10. füzet + + + + +Az ólombetük gyártása + + +A könyvnyomtatáshoz szükséges betüket ólomból,--ólom, antimon és +cink keverékébo"l--öntik. Az öntést eleintén kézi szerszámmal +végezték, de most már ezt a munkát is gépek végzik el. Amikor az +egyes, különálló ólombetü öntésének módját feltalálták, +voltaképpen ezzel egyidejüen találták fel a könyvnyomtatást is. +Mert a könyvnyomtatásnak valójában az volt az alapja, hogyan +lehetséges olyan betükbo"l kiszedni a sajtóba kerülo" szöveget, +amelyeket a nyomtatás után külön széjjelszedve, más könyvekhez is +felhasználhassanak. + +Azelo"tt fába vagy vékony cinklemezbe vésték a könyvek és egyéb +nyomtatványok sorait. Ezt azután máshoz, mint ugyanazon könyv +vagy nyomtatvány második vagy harmadik kinyomtatásához, nem is +használhatták. A különálló ólombetü volt tehát a megindítója a +könyvnyomtatás fejlo"désének, ez tette lehetségessé már abban a +régi ido"ben a könyvnek az elterjedését. Mivel pedig az ólombetü +nem is volt drága, a nyomtatott könyvhöz megleheto"sen olcsó áron +sok ember hozzájuthatott. + +A könyvnyomtatás feltalálása után vagy háromszáz esztendeig maguk +a könyvnyomtató mesterek u"zték a betüöntés mesterségét is. +Legalább száz esztendeig az öntéshez való betüformákat is maguk +metszették és csak azután vált a betümetszés különálló +mesterséggé. Ezt azután olyan tanult mesterek mívelték, hogy a +betümetszést az ido"k folyamán igazi mu"vészi tökéletességre +emelték. Évszázadokkal ezelo"tt Magyarországon híres betüönto"k és +betüvéso"k voltak Tótfalusi Kis Miklós és Kaproncai Nyerges Ádám. +Tótfalusi Kis Miklós Hollandiában tanulta a betümetszés és a +könyvnyomtatás mesterségét és az elso"k között volt, akik az +újfajta ipart hazánkban meghonosították. + +A kezdetleges kézi betüönto" szerszám alakja harapófogóhoz +hasonlított, azzal a különbséggel, hogy ahol a harapófogó éles +hegyben végzo"dik, ott a betüönto" szerszám két négyszögletes, +lapos formában csukódott össze. Elo"l kis lyuk volt a szerszámon, +ahol kis kanalakkal a folyós ólmot öntötték a szerszámba és az +oldalában ero"sítették meg azt a kis formát, amelybe a betünek +homorú képe volt bevésve. Ezt a homorú formát betüodornak hívták, +a másik formát pedig, amelyre a betünek domború képét vésték és +amellyel a homorú formát ütötték a rézbo"l készült odorba, +betükölyünek nevezték. A betümetszo"k vésték kemény vasszeg tompa +hegyére a betü domború formáját és azon készítették a betüodort +is. Az öntésnél a folyós ólom a betüodor homorú formájában +megszilárdult, az ólmon a betü formája domború alakot kapott és +miután lecsiszolták róla az öntésnél kapott ólomcsapocskákat, +készen volt az ólombetü. Ezzel az eljárással igen lassan ment a +betü öntése. Minden egyes betü kiöntése után fel kellett nyitni +az önto"-szerszámot, ki kellett belo"le venni a kiöntött betüt és a +kis homorú formát, az odort is. Azután az odort újra +belehelyezni, a szerszámot újra becsukni ... így folytathatták +lassan az öntést. Ilyen lassú eljárással a legügyesebb +betüönto"mester sem önthetett egy nap alatt 1500 betünél többet, a +betüöntésnek ez a módja mégis igen sok ideig életben maradt. + +[Illustration: A teljes betüönto"gép: Johnson és Atkinson +szerkezete + +Ez az önto"gép önmu"ködo"en, emberi beavatkozás nélkül, önti, +csiszolja, tisztítja, egyenletes magasságúra gyalulja és sorba +szedi a kész betüanyagot. Naponként húszezer, de esetleg +harminc-vagy negyvenezer betüt is lehet készíteni rajta.] + +[Illustration: A betüöntögyár mu"helye + +A mu"helyben a különféle szerkezetu" önto"gépeken kívül csiszoló- és +méro"eszközök és magasságszabályozó gyaluk is vannak.] + +Az ido" haladásával mind több és több ember vásárolt könyveket, több +betüre volt szükségük a könyvnyomtatóknak és a kézi betüönto"szerszámmal +nem tudták elég gyorsan és megfelelo" mennyiségben kielégíteni a +betüszükségletet. A szükség több embert olyan gépnek a feltalálására +buzdított, amely a kézi eljárás fölöslegessé tevésével, alaposan +meggyorsítja a betüöntést. Wing Vilmos és White Éliás angol gépészek már +az 1805. esztendo"ben szerkesztettek betüönto"gépet, de az elso", valóban +használható betüönto"-gépet csak 1838-ban találta föl Bruce Dávid az +északamerikai Brooklynban. Ez a betüönto"gép a kéziöntésto"l azzal +különbözött, hogy az öntést gyorsabbá tette, de a betü ebbo"l sem jött ki +használható, kész állapotban. Ezeken a betükön is megmaradtak az +ólomcsapok és a csingák, nem voltak egyforma magasak, amikor a gépbo"l +kipotyogtak és csak hosszas mérés és gyalulás után kerültek használható +állapotba. + +[Illustration: A Foucher-féle önto"gép + +A gép motoros hajtásra és gázfu"tésre alkalmas: nagyobb betüalakok +tömeges öntésére való.] + +A tökéletes betüönto"gépet, amely a betüket önmagától önti, a +csingákat letördeli, a betüket csiszolja, legyalulja és +sorrendbeszedi, 1853-ban Johnson és Atkinson nevu" mérnökök +találták föl Angolországban, utóbb pedig a szerkezetén az +amerikai Hepburn javított egyetmást, amivel a gépet +egyszeru"sítette. Ez a gép hamar elterjedt egész Európában. A +legutóbbi ido"ben, még tökéletesebbé, használhatóbbá és +szerkezetét egyszeru"bbé tette Foucher Parisban és Küstermann +Berlinben. Ezekkel a gépekkel naponként 30 ezer betüt is ki lehet +önteni, annál többet, mennél kisebb alakúra öntik. + +Az emberi elme azonban nem nyugszik, folyton újat és jobbat akar +és ezért különféle módszerekkel egyre tökéletesítik a géppel való +öntés módját is. Az újabb gépek között említésre méltó az +úgynevezett körforgó (rotációs) betüönto"gép, amelyet Wicks nevu" +angol tökéletesített és amely 60 ezer betüt is kiönt óránként. A +gép fo"része egy kerék, amelynek kerületén száz betünek a homorú +lenyomata van meg és a nyomó szivattyú folytonosan fecskendi az +ólmot a kerék homorú betüformáiba. Mikor a folyékony ólomanyag +lehül és megszilárdul, a gép önmu"ködo"en löki ki a kész betüket. + +A nyomdaipar az utóbbi évek során úgy fejlo"dött, hogy a +könyvnyomdákban a betüszedést már nem kézzel végzik, hanem +javarészt szedo"gépeket használnak. A szedo"gépek szerkezete elso" +pillantásra az írógépekhez hasonlít: a szedo" a gép elo"tt ül és az +egyes betüknek megfelelo" billentyu"ket leüti. A billentyu"k leütése +után a szükséges betük egymás mellé állanak. Minden egyes +billentyu" leütésekor más-más betüodor (vagy amint a nyomdászok +mondják: matrica) kerül elo". A matrica kis rézlapocska, amelyen a +megfelelo" betü bemélyített képe látható. + +A szedo"géppel külön önto"gép van kapcsolatban, amely a +betümintáknak megfelelo" betüalakokat ólomanyagból kiönti. Ha +ugyanis a szedo"gépen már annyi rézlapocska sorakozott egymás +mellé, amennyit egy-egy sornak megszabott szélessége megkíván, +akkor a >>matricasor<< az önto"szerkezet elé jut. Az önto"szerkezet a +rézlapocskák bemélyített mintáinak megfelelo" betüalakokat egy +tömör darabban ólomból kiönti és egyúttal kello" magasságúra +gyalulja, lecsiszolja. Némelyik betüszedo"gép olyan, hogy a +betüönto"szerkezet együtt van vele, némelyik pedig olyan, hogy +külön van a szedo"gép (ez szedi ki a betümintákat) és külön az +önto"gép (ez önti ki a betüminták szerint a betüket). + +[Illustration: A szedo"gép + +a jobboldalon látható billentyu"k leütése után a kívánt szöveget +mindjárt sorokban önti ki. A billentyu"k megnyomására a megfelelo" +betüminta az önto"készülék elé ugrik, a következo" betüminta +melléje kerül, a másik ismét melléje és így tovább. A +betümintákra az önto"készülék ólmot önt, mire az ólomból kialakul +a betüsor.] + +Látnivaló tehát, hogy az új szerkezetu" szedo"gépek az egyes, kész +betüalakokat feleslegessé teszik, mert a szöveget nemcsak +kiszedik, hanem egy tömör darabban ólomból mindjárt ki is öntik. +A nyomtatás elvégzése után ezeket az ólomsorokat beolvasztják, +tisztítják és új fémmel vegyítve, megint öntésre használhatják. + + + + +A kisebb adók + + +A szállítási adó + + +A vasutakon utazó személyeknek és a szállított árúknak +Magyarország területén való szállításáért szállítási adót kell +fizetni. A szállítási adó személyek és utimálhák szállításáért a +viteldíjnak t8 százalékát, gyorsárúkért a szállítási díjnak 7 +százalékát, a közönséges teherszállítmányért pedig a szállítási +díjnak 5 százalékát teszi ki. + +Az adó fizetésére a törvény az utasokat és a szállítókat +kötelezi. A szállítási adót az utasoktól a szállítási díjjal +együtt a vasút szedi be és adja be az állami pénztárba. A legtöbb +ember nem is tudja, hogy mikor a vasuti jegyét megváltotta, +mindjárt szállítási adót is fizetett, mely benne foglaltatik a +vasuti jegy árában. + +A helyiérdeku" vasutak az engedélyezésükto"l számított tíz évig, a +közuti vasutak pedig (Budapesten a villamos vasutak) föltétlenül +mentesek a szállítási adótól. Adómentességben részesülnek még +Budapesten a személyszállító dunai csavargo"zösök is. A törvény +értelmében csak a vasuti szállítás esik adó alá, a hajószállítás +használata adómentes. + + +A bányaadó + + +A tényleg mu"velt bányák, ko"szénbányák, aranymosó üzemek bányaadót +fizetnek az után a jövedelem után, mely a bányák mu"velésébo"l +ered. A bányaadó alól nincsen mentesség és így mu"velés alatt álló +bányái után még az állam is adót tartozik fizetni. A +ko"szénbányáknál a tiszta jövedelem hét százalékát, más +bányamu"veknél a jövedelem öt százalékát kell bányaadó fejében +fizetni. A bányák a bányakapitányságok felügyelete alatt állanak. +Mielo"tt tehát a bányákra a bányaadót kivetik, elo"bb kikérik a +bányakapitányság véleményét is arról, hogy valamely bányának +mekkora az évi termelése és mekkora a jövedelmezo"sége. + + +A nyereményadó + + +Nyereményadót kell fizetni a jótékony célra rendezett állami +sorsjáték nyereményei után. Úgyszintén nyereményadót kell fizetni +azokért az engedélyekért, melyeket a pénzügyi hatóság ingóságok +kisorsolására ad. A jótékony célú sorsjátéknál a +nyereményösszegnek, kisorsolási engedélyeknél pedig a +játéktervben foglalt összegnek tíz százalékát kell nyereményadó +fejében fizetni. + +A nyereményadót fizetni köteles: a nyeremény után a kifizetés +alkalmával az, aki nyert; a kisorsolási engedély után pedig, aki +engedélyt nyert. A nyero"to"l a 10 százalékos nyereményadón fölül +még 10 százalékot vonnak le a nyereménybo"l játékdíj fejében. A +pénzügyminiszternek joga van arra, hogy kivételes esetekben a +jótékonycélú kisorsolások után járó nyereményadót elengedje. + +Aki külföldi sorsjegyeket árul, vagy aki sorsolási engedély +nélkül ingóságokat kisorsol, kihágást követ el. A büntetés 1000 +koronáig terjedheto" pénzbüntetés, melyet behajthatlanság esetén +elzárási büntetésre változtatnak át. + + +Az útadó + + +Az állami, törvényhatósági és községi utak fentartási +költségeinek fedezésére a törvényhatóságok útadót vetnek ki. +Mentesek az útadó alól az állami tisztviselo"k, csendo"rök, +katonák, pénzügyo"rök, vasuti pályao"rök, börtöno"rök, mezo"rendo"rök, +erdo"kerülo"k. Az útadót az állami egyenes adók után meghatározott +százalékban szabják ki. Az útadó azonban az egyenes adók +tizedrészénél nagyobb nem lehet. Az útadót két évre elo"re +állapítják meg. + +Vármegyékben a közgyu"lés elhatározhatja, hogy az útadó egy részét +kézi ero"vel, napszámmal vagy igavonó állati ero"vel rójják le. Ha +az útadót természetben kell leróni, akkor a legkevesebb +teljesítés: három kézinapszám, vagy egy kétfogatú napszám. Ez a +kötelezettség kiterjed a napszámosokra is, akik különben +adómentesek. Mentesek azonban etto"l a községi közmunkától a +tanítók, katonák, csendo"rök, pénzügyo"rök, nyomorékok, továbbá a +cselédek, akik szolgálatukat másnak rendelkezésére adták. + +Az útadó ellen a közhírré tételto"l számított 15 nap alatt lehet +felebbezni a törvényhatóság elso" tisztviselo"jéhez (megyében az +alispánhoz, városban a polgármesterhez), kinek határozatát 15 nap +alatt ismét meg lehet felebbezni a közigazgatási bizottsághoz. + + +Az országos betegápolási pótadó + + +Ez az adó tulajdonképpen csak adópótlék, melyet a földadó, a +házadó, a kereseti adók, valamint a to"kekamatadó után vetnek ki. + +Az országos betegápolási pótadó mértékét évro"l-évre a +költségvetési törvény határozza meg. Ez a pótadómérték +ezido"szerint az állami adó 5 százaléka. (Például 40 korona állami +adó után 2 korona.) + +Mivel ez az adó tulajdonképpen csak adópótlék, azért amilyen +mértékben az állami adót törlik vagy mérséklik, olyan mértékben +kell a betegápolási pótadót is törölni vagy mérsékelni. + + + + +A platina + + +A platina manap a legértékesebb fémek közül való: a tudományos +kutatók, a vegyészeti gyárak, a fogorvosok és az ékszerészek +egyaránt nagy hasznát veszik. A platina a legsúlyosabb fém, csak +az ozmium és irídium nevu" fémeknek nagyobb a fajsúlya. A +termésplatina színe sötétebb vagy világosabb szürke aszerint, +amint vasat is tartalmaz vagy sem. A színplatina szürkésfehér, +ezüstös színu". Igen nehezen, 1750 fok körül olvad; kitüno"en +nyújtható és üvegbe forrasztható, ami a villamos izzólámpa vékony +áramvezeto" drótszálának készítésére tette alkalmassá. Savak, +lúgok nem támadják meg, azért használják vegyiszerek keverésére +való edények, finom tudományos mu"szerek, orvosi eszközök +készítésére is. Termés-állapotban fo"leg arannyal, ezüsttel és az +úgynevezett platin-fémekkel (ozmium, irídium) ötvözo"dve, +gömbölyu", néha szögletes szemecskékben, apró rögökben a folyók +iszapjában, vagy elhagyott folyammedrekben találják. + +A platinát javarészt iszapolással választják ki azokból a +földrétegekbo"l, amelyek platinát tartalmaznak. Iszapolás közben +az idegen anyagokat folyóvízzel kimossák, a nehéz platina pedig a +mosószerkezet fenekén ülepedik le. A platinatartalmú anyagot +addig mossák, míg a tiszta platina magában marad. Az utóbbi +években úszó kotrógépekkel aknázzák ki a folyók medrébo"l a +platinát. A kiemelt földanyagot a kotrógép szerkezete maga +osztályozza: a platinás anyag dobban gyu"lik össze, a +hasznavehetetlen részt pedig a partra dobják. A go"zzel hajtott +kotrógép 30 embert foglalkoztat, de 600 embernek a munkáját végzi +el. + +A platina értéke az elmult húsz évben egyre emelkedett: 1892-ben +1250 korona, 1895-ben 1750, 1900-ban 2800, 1905-ben 3400, +1910-ben 5300, 1913-ban 5900 korona volt egy kilogram platina +ára. De nem is csoda, hogy az ára ennyire emelkedik, hiszen a +fogyasztása is egyre no", egyre nagyobb tért hódít, míg a +termelése jóformán csak egy helyre, Oroszországra szorítkozik. +Szinte "orosz fémnek" is lehetne nevezni, mert a világ +platinatermelésének mintegy 95 százalékát ez az ország +szolgáltatja. Pedig nem is Oroszországban fedezték fel, hanem +Dél-Amerikában, a Pintó-folyóban lelték elo"ször az aranymosó +spanyolok. A súlyos, ezüsthöz hasonló fémet kezdetben pintói +ezüst, majd spanyolul platinja (ezüstöcske) néven emlegették. A +platinja szóból lett a mai platina név. Késo"bb megtalálták a +platina nyomait Amerika többi aranymosó-helyein, so"t +Ausztráliában is. Európába 1735 körül hozta Don Antonio Ulloa +nevu" spanyol ember. Értékét ez ido"ben nem ismerték, úgy hogy az +aranymosók az iszappal együtt kiöntötték. + +Oroszországban 1822-ben, az Ural-hegységben fedezték fel elso" +nyomát, majd 1829-ben Humboldt Sándor, a kiváló német +természettudós bejárta az Ural-hegységet és több helyen talált +dús platina-telepeket. Kezdetben itt sem tudtak vele mit +csinálni, nem ismerték tulajdonságait, használhatóságát. Matthey +nevu" angol vállalkozó ismerte fel elo"ször a platina számos +jótulajdonságát és kezdett érdeklo"dni az orosz bányák iránt. Az +orosz kormány egy ideig maga vásárolta össze az egész termelést +és pénzt veretett belo"le, de 1845-ben megszüntette a +platina-pénzverést. Etto"l fogva az orosz platina-bányászat is +hanyatlásnak indult, annyira, hogy például 1854-ben az egész évi +termelés orosz mérték szerint egy pud (körülbelül 16 kilogram) +volt. Az angolok 1857-ben megszerezték a bányák egyrészének +bérletét és olyan ero"vel fogtak kiaknázásukhoz, hogy három év +multán már 1088 kilogram volt az évi termelés. + +[Illustration: Platina-mosás az oroszországi Tura-folyó mentén + +Az úszó kotrógépek a folyóból kiemelt anyagot a gép közepén levo" +dobban osztályozzák, a hasznavehetetlen részt pedig a partra +dobják. A képünkön fönt jobbról a kisebb platinamosó szerkezetet, +lent pedig a bal sarokban a platina-ércet tartalmazó anyag +kiásását látjuk.] + +A mai orosz platinabányászat négy nagy társaság kezében van, +melyek évente átlag 5400 kilogram platinát termeltek az utóbbi +évek alatt. Az ezeken kívül mu"ködo" számtalan kisebb-nagyobb +bánya, valamint a szabad bányaterületek évi termése 2600 +kilogram, a mi összesen 8000 kilogramot tesz ki, úgy hogy az +átlagos platina-termés ma a világ egyéb részeiben termelt 400 +kilogrammal együtt 8400 kilogramra rúg. Amikor az oroszországi +platinabányászat megkezdo"dött, tíz métermázsa földtömegbo"l 150 +gram (15 deka) platinát nyertek, de manap akkora földtömegbo"l már +csak 1 gramot tudnak kimosni. + +Oroszország a termelt nyers platinából, platinaércbo"l alig 400 +kilogramot tart meg, míg az Amerikai Egyesült-Államok 3200, +Anglia 2000, Franciaország 1600, Németország 1200 kilogramot vesz +át. A finomítás költsége nem igen nagy,--körülbelül 90 korona +kilogramonként--aminek jórésze, gyakran az egész is megtérül a +finomítás melléktermékeibo"l: az ozmium, irídium és palládium nevu" +fémekbo"l, mert ezeknek értéke még a platináénál is nagyobb. + +A megtisztított platinának további feldolgozása nem nehéz, mert +jól olvasztható, kovácsolható, hengerelheto" és könnyen lehet +ötvözni is. A villamos vezetékekre és csengo"kre alkalmasabb, mint +például a réz, amely a levego"n megváltozik (okszidálódik) és +ilyenkor a villamosságot rosszul vezeti. A platinát üvegbe +forraszthatjuk anélkül, hogy az üveg a lehu"lés vagy a hevítés +közben megrepedne. A villamos izzólámpákba is két, nagyon rövid +platinadróttal vezetik be az áramot. Ennek a kis drótocskának a +súlya a gramnak alig néhány ezredrésze, mégis az izzólámpagyárak +fogyasztják a legtöbb platinát. A mu"fogak készítése is igen sok +platinát fogyaszt: évenként körülbelül kétezer kilogramot. +Ujabban szívesen használják a platinát ékszerek (gyu"ru"k, láncok) +készítésére, brilliánsok és más drágakövek befoglalására. + +A platina nagyobb tömbökben igen ritkán található. 1843-ban +találtak egy kilenc és fél kilogramos és késo"bb egy 45 kilogramos +darabot Oroszországban, mindketto"t a pétervári múzeumban o"rzik. + + + + +Hogyan terjednek a betegségek? + + +Tudja mindenki, hogy némelyik betegség veleszületik már az +emberrel, más betegségeket pedig úgy kap az életben. Azt is +tudjuk, hogy némelyik betegség ragadós, azt tehát mástól kapja az +ember. Vannak olyan betegségek, amik nem születnek az emberrel, +de már egész kicsi gyerekkorában elkezdo"dnek, mert a gyermek +világrahozott gyöngeséggel született,--ilyen például az angolkór. +Van néhány olyan betegség is, aminek az igazi természetét még az +orvosok se tudják és nem tudják azt se, mito"l kapja az +ember,--ilyen például a rákbetegség. A legtöbb betegségro"l, +kiváltképpen pedig a legtöbb gyermekbetegségro"l azonban mégis +tudjuk, hogy mito"l támad, például a ragadós betegségekro"l, amik a +legtöbb gyermeket pusztítják el. De nem elég csak azt tudnunk, +hogy mi okozza a betegséget, hanem hogyha óvakodni akarunk to"le, +akkor azt is meg kell tudnunk, hogy hogyan és hol éri a +gyermekeket a ferto"zés vagy egyéb baj, amito"l beteg lesz. Tudjuk +például, hogy kanyarós gyermekhez nem szabad közel ereszteni az +egészséges gyermeket, mert megkaphatja a betegséget. De sokszor +látni, hogy megkapta a kanyarót olyan gyermek is, aki sohase járt +közel kanyarós beteghez. Azt is tudjuk, hogy sokszor +tüdo"betegséget kap az olyan gyermek, aki körül az egész házban +egy tüdo"beteg sincsen. Olyanról is hallott már mindenki, hogy +egészséges családban beteges gyermekek vannak és az emberek nem +igen tudják, mito"l olyan véznák, betegesek azok a gyermekek. Azt +kell tehát tudni, hogy hogyan jutnak a betegségek a gyermek +közelébe és hogy mito"l kell óvni a gyermeket, ha azt akarjuk, +hogy egészséges maradjon. + +Azt, hogy ragadós beteghez a gyermeket nem szabad közel +ereszteni, de ha csak lehet, még egy lakásban se hagyni--mindenki +tudja. De kevesen tudják, hogy nemcsak a betegto"l magától lehet a +betegséget elkapni, hanem mindenkito"l, aki a betegnél járt és még +mindenféle tárgyaktól is, amelyek a beteg közelében voltak. A +ragadós beteg csirája benne szokott lenni a beteg legtöbb +váladékában, a nyálában is, kivált pedig a kiütéses +gyermekbetegségek csirája terjed el könnyen, mert a kiütéses bo"r +késo"bben hámlik és a lehámlott bo"rdarabkák televannak a +ferto"zettel. Ebbo"l mindenki megítélheti, hogy hova mindenhova +eljuthat a ragadós betegség csirája. Ha a beteg egyet köhint, már +szerteköpköd igen sok apró nyálcsöppöt. Ezek a nyálcsöppök olyan +aprók, hogy alig látni o"ket, de a betegség csirái is olyan +kicsinyek, hogy még a láthatatlan kis csöppöcskékben is ezrével +lehetnek. A beteg zsebkendo"jére, vánkosára, ingére, takarójára +biztosan igen sok ilyen apró nyálcsöpp kerül, de jut belo"le az +ágy fájára, a beteg evo"eszközére, tányérjára, poharára, még a +padlóra is. Ha a beteg bo"re hámlik, akkor a lehámló picike +bo"rdarabkák szerteszét hurcolódnak a szobában, lerakódnak és +fölkeverednek a porral és el is lehet o"ket vinni mindennel, amire +egy kis por ráfér,--vagyis jóformán mindennel, ami csak megfordul +a szobában. + +Aki bent volt a ragadós betegnek a szobájában, annak már a +kezére, ruhájára, hajára juthat a beteg nyálából vagy lehámlott +bo"rébo"l. Ha letette valahová a kalapját, azon is elvihet a +ferto"zött porból, de legkivált a cipo"je talpán biztosan visz +belo"le. A ferto"zésnek pedig az a természete, hogy végtelenül +kevés kell csak belo"le, máris megbetegedhetik to"le az ember. +Abban az alig-alig látszó csöppöcske nyálban, vagy az +észrevehetetlenül apró bo"rdarabkákban a betegséget okozó bacillus +eljut az egészséges emberek közé, ha valamelyiknek a vérébe +belekerül, akkor ott elszaporodhatik, eláraszthatja annak az +egész testét és beteggé teheti azt is. Egyáltalában meg kell +jegyezni, hogy a bacillusok éppen úgy mérgezik meg az ember +testét, mint a veszedelmes mérgek. De azzal veszedelmesebbek, +mint a mérgek, hogy élnek, tehát szaporodni tudnak. A veszedelmes +mérgekbo"l is érheti az ember testét olyan kevés, amennyi még nem +árt és ha csak ennyi éri, akkor az embernek semmi baja se lesz +to"lük. De ha a bacillusokból jut az emberbe egy kevés, akkor azok +a testünkben szaporodni kezdenek és olyan szaporák, hogy néhány +óra alatt már milliószámra szaporodhatnak és beteggé teszik az +embert. + +Ha most már ebbo"l tudjuk, hogyan kerül az egészséges ember házába +a ferto"zés, akkor azt is tudni kell, hogy hogyan jut bele a +gyermek (vagy az ember) testébe. A legkönnyebben úgy, hogy a +gyermek a ferto"zött kézzel mosdatlanul eszik, vagy a szülo" a +gyermeket ferto"zött kézzel eteti, vagy csak megfogja a gyermek +ételét: ezen a módon már az ételre, az étellel pedig a gyomorba +jut a ferto"zés, a bacillus. Bejuthat a ferto"zés a szoba porával +is, mert olyan apró, hogy a legfinomabb, legapróbb szemu" porban +is elkeveredik és a porral együtt száll a levego"ben, rakodik le +mindenfélére, az asztalra is, a tányérra is, az ételre is és ezen +a módon belekerülhet az emberbe. A port be is lélekzi az ember, +ezzel pedig a tüdejébe juthat a bacillus. + +A gyermek, kivált az apróbb, még olyan módon is szerez ragadós +betegséget, ahogyan a felno"tt ember, de már a nagyobbacska +gyermek se szokott. A gyermek ugyanis sokat játszik a földön, a +padlón, mászkál, guggol, ül és a szoba porában, piszkában a +játékát is, a kezét is jól megforgatja. Ezzel aztán a kezére +ragadhat a ferto"zés is, amikor pedig a kezét vagy a játékát a +szájába veszi, akkor azzal a ferto"zés is a szájába jut és a +gyerek megkaphatja a betegséget. Ezért jó mentül tisztábban +tartani a gyermek kezét, kivált a körme alját, mert ott bújik el +legjobban minden piszok. A körmöt mindig egészen rövidre kell +vágni, hogy ne férjen alája piszok és ha rövid, ha hosszú, mindig +ki kell mosni, ki is piszkálni. A tüdo"vészt majdnem mindig ezen a +módon szerzi a gyermek, mert a tüdo"vészes betegnek a kiköpésében +is benne van a ferto"zés, a kiköpést pedig mindenhonnan, az +utcáról is hazaviszik az emberek a cipo"jük talpán és otthon +megferto"zik vele a padlót. A gyermek aztán felszedi a padlóról és +a maszatos kezével beleviszi a szájába. + +Sokan azt vetik ez ellen, hogy o"k is, a testvéreik, gyermekeik is +jártak ilyen betegeknél: mégsem kapták meg a ragadósnak mondott +betegséget. Csakhogy tudni kell azt is, hogy nem minden +ferto"zésbo"l lesz betegség. Sok ember ugyanis ellene tud állni a +bacillusok mérgének, az ember egészséges vére sokszor le tudja +gyo"zni a ferto"zést és ilyenkor az ember nem lesz beteg, ha bele +is kerül a testébe a bacillus. Megesik az is, hogy valaki +állandóan, folyvást hordja magával a ferto"zést, sokan meg is +kapják to"le a betegséget, o" maga azonban egészséges marad. Ezt +azonban senki sem tudhatja magáról elo"re. Ezért jó, ha mindenki a +legnagyobb óvatossággal és vigyázattal viselkedik. Ahol valakinek +ragadós betegsége volt, ottan mindenféle dolgokon--ágyon, +ruhafélén, meg amit a beteg csak használt--rajta maradhat jó +sokáig a ferto"zés és amikor például a kiütéses, kanyarós gyermek +már régen meggyógyult, még mindig megkaphatja a betegséget +ezekto"l a tárgyaktól egy másik gyermek. Ha tehát valahol ragadós +beteg volt és az meggyógyult, akkor mindent, amit csak lehet, +lúggal le kell sikálni, vagy lúgban kimosni, amit pedig így se +lehet, azt legalább jól ki kell szello"ztetni, kitenni a levego"re, +a tiszta napvilágra. A nem ragadós betegségekro"l nem mindig lehet +megmondani, hogy hogyan kapja a gyermek, de annyit ezekro"l is +kell tudni, hogy minden betegséget az kap könnyebben, aki +gyöngébb és aki egészségtelenebb módon él. A meghu"lésre rá szokás +fogni mindenféle betegséget és sokan ezért úgy vigyáznak a +gyermekre (meg magukra is), hogy a szélto"l is óvják, mindig +benntartják a szobában, mindenféle ruhákba, kendo"kbe bugyolálják, +ha már egyszer ki muszáj engedni, a szobába pedig sohase engedik +be a friss levego"t. Ezen a módon pedig nem óvakodni lehet a +meghu"lésto"l, hanem inkább biztos betegséget lehet szerezni. Mert +akit ezen a módon elkényeztetnek, az aztán egyetlenegy friss +szello"to"l vagy az úgynevezett légvonattól (cúgtól, amint mondani +szokás) beteg is lesz tüstént. A meghu"lés ellen nincs más +védelem, mint az edzés, vagyis az, hogy a testünket +hozzászoktatjuk a hideghez és a friss levego"höz. Sokat kell +szello"ztetni, mindennap friss levego"re kell vinni vagy ereszteni +a gyermeket. Meg is kell mosdatni mindennap hideg vizzel, még +pedig nemcsak az arcát, hanem az egész testét teto"to"l talpig. + +A haját is tisztán kell tartani a gyermeknek. A fiúk haja rövid +legyen és a gyermek mossa meg mindennap éppen úgy, mint az arcát +és a kezét. A lányok haját is legjobb mentül többször megmosni, +kivált betegség után, mert a haj között sokáig megmaradhat valami +ferto"zo" piszok. Természetes, hogy a beteg ember csókjától is +betegséget lehet kapni. Aki tehát beteg, az sohase csókolja meg a +gyermeket, a más gyermekét pedig ne csókolja meg az ember sohase +és tanítsa meg a maga gyermekét is, hogy ne engedje magát idegen +emberekto"l megcsókolni. + +Az is nyilvánvaló, hogy aki sört, bort vagy akármilyen +pálinkafélét ad a gyermeknek, az mérget, betegséget ad neki. A +gyermeknek csak vizet vagy tejet szabad inni adni. + + + + +Széchenyi István + +(4) Az ország újjászervezése. Széchenyi alkotásai + + +Amikor Dessewffy József a maradiak nevében harcra kelt az újítók +ellen, Széchenyi fölvette az odadobott keztyu"t és megvívta a +harcot. A régi rendhez ragaszkodó uraknak vitairattal felelt +1831-ben. Ennek a könyvének a címe: Világ. Fegyverül választotta, +amit így a címlapra írt: a világosságot. Amiket a Hitel lapjain +az ország társadalmi képéro"l megrajzolt, azokat átfesti a +Világban állami közéletünkre. + +Bírálatot mondott o"si közigazgatási berendezkedésünkro"l: +államéletünket ez >>rútul eldarabolja<< öt párt, hat vallás, tíz +nemzetiség és 52 vármegye közt, nem számítva a külön területeket +és a szabad városokat. De ellentétek által idegeníti el egymástól +az o"si nemességet is. A jövendo" birtokosok--úgymond--járatlanok a +hazai dolgokban és nem tudják megszolgálni a hazától kapott +javakat. Lelkileg tova is szakadoznak a magyarságtól és odakünn +költik a pénzt, mert itthon nincs mód, amivel az állandó +tartózkodást maguknak kellemessé tehetnék. Ellentétük a +köznemesség, mely a külföldet nem ismeri, a hazai állapotokat +túlbecsüli, idegen találmányokról fogalma sincs és az ujítások +ellen elvakultan küzd. A polgárelem nagyobbrészt nem magyar és a +kiváltságos rendek nem édesgetik magukhoz. A parasztság sok +nemzetbelire van tagolva és ebben a magyar, legszebb fajta bár, +gyengén szaporodik, míg a többi fajta szapora, >>mint gomba az +erdo"m<<. Hitéletünkben úgy áll szemközt a protestáns a +katolikussal, mint az >>angol és gallus<< egymással és alig van +társaskör vagy intézet, >>vallási irígykedés ördögéto"l ment<<. Ily +viszonyok közt vajmi nehéz a nemzet nagyságát kifejleszteni. Mert +kisebbszeru" ideiglenes javítások mitsem érnek: a beadott szer +elgo"zölögvén, a test még bágyadtabb és a fájdalom égeto"bb lesz. +Gyökeres javításról pedig az a köztudat, hogy azzal sarkalatos +törvényeink ellenkeznek. + +Politikai reformok dolgában sürgo"snek tartja a közteherviselést, +hogy a nemesség is adózzék, pénzzel váltva meg a véradót: a +katonáskodást. Javallja továbbá Széchenyi a jobbágyok +fölszabadítását a robot és dézsma alól, a földesurak +kártalanításával. Nagy súlyt helyez az értelmiség elterjedésére, +mert a mu"veltség súlya leginkább fékezheti a kényuralmat és +megszerezheti a nemzeti függetlenség másik biztosítékát: a +vagyont és vele a jólétet. + +[Illustration: József nádor + +Széchenyit a >>Világ<< címu" könyvének megjelenése után kinevezte +Pestmegye táblabírájának. Ezt a példát a többi megyék is +követték.] + +Szerencsére--írja--a magyar nem egy kiélt, megvénült nemzet, +melynek csak multja becses, inkább Európa legifjabb nemzete, mely +történelmében kisdedkorát élte és nagy hivatása ezután +következik. Nyolcszáz évig--úgymond--ez ország közélete >>kis urak +és szegény királyok története volt<<, nem pedig a nemzeté. Még +Nagy Lajos és Mátyás korát sem tartja megbámulni valónak. Fényes +és dicso" kort o" a jövo"to"l vár és erre óhajtaná a magyart +elo"készíteni, fölnevelni. >>A magyar egy gyermeknép; most semmi, +de minden lehet, mert lelki és testi ero" rejtekezik fiatal +keblében<<. + +Számot vet a kormányhatalommal és föltételezi róla, hogy a +nemzeti felújulásnak gátat vetni nem áll érdekében. Valaha más +volt e hatalom politikája: hogy egyszeru"sítse a birodalmi +kormányzatot, egy nagy egészbe próbálta egyesítni a magyarságot a +többi részekkel. De a cél: az összeolvasztás mindig sikertelen +maradt és már fel is hagyott vele. + +Széchenyi a maga eszméit ez alapon most kiszélesíti. A nemzeti +kaszinó mintájára szervezni kívánja a társaséletet vidéki +városainkban is. Egyesületekbe készül tömörítni a mezo"gazdasági +ero"ket: lerakja a pesti Köztelek alapját, körülötte a gazdakörök +országos hálózatával. Felveti a részvénytársulati üzlet kérdését, +mellyel nagy vállalkozások egész sora volna indítható. +Részvényto"kével szándékozik Pestnek állandó hidat és állandó +színházat adni. Tervezi azt is, hogy nagy vizeink szabályozására +társaságok alakuljanak, a Dunára go"zhajózást vezessenek és a +fiumei tengeröbölig ko"útat akar vágatni a Karszt ko"hegyein át. + +Avatott bírálók most azt kívánták to"le, adja elo" pontról-pontra +való sorrendben, amit az országgyu"lésen legott tárgyalni lehet, +mert már megértek a rögtöni megoldásra. Eleget tett ennek a +kérésnek is és 1833-ban kiadta harmadik nagy mu"vét: a +Stádiumot-ot. + +Ez törvényhozási feladatokról szól, amiket tizenkét pontba +foglal: + +1. Rendezni kell a hitelképesség és a hitelforrások kérdéseit. + +2. Meg kell szüntetni az elavult o"siségét, mely miatt a +földbirtok nem lehet jelzáloggá és a nemes családok nem jutnak +hitelhez. + +3. A jobbágynéppel meg kell váltatni a terheit, hogy +megszabaduljon to"lük és a nemesség kárpótlást kapjon értük. + +4. A birtokképességet mindenkire ki kell terjeszteni. + +5. Törvény elo"tt legyen mindenki egyenlo": mágnás a nemessel és a +ketto" a nemtelennel (így nevezték akkoriban azokat, akik nem +tartoztak a nemességhez). + +[Illustration: A cenki Széchenyi-kastély + +Széchenyi István gróf a sopronmegyei cenki kastélyban töltötte a +piheno"napjainak nagy részét. Cenk környékén ö honosította meg a +selyemhernyó-tenyésztést, amely akkoriban még újság volt +Magyarországon.] + +6. Jobbágyi perekben a parasztok választhassanak tiszti ügyészt, +érdekeiknek közköltségen való képviselésére. + +7. A nemesség vegyen aránylagos részt a házi pénztár és az +országgyu"lés költségeinek viselésébo"l. + +8. A forgalmi ügyek tartozzanak ezentúl országgyu"lés elé. + +9. Szünjön meg minden egyedárúság, céh-és értékszabály. + +10. A törvény és az országgyu"lés nyelve ezentúl csakis magyar +lehessen. + +11. Magyarországon ne kormányozzon más, mint a magyar +helytartótanács; az udvari kancelláriákat szorítsák a közös ügy +intézésére. + +12. Legyen eltiltva minden titkosság a bírói tárgyalásoknál és az +ítéletek kihirdetésénél. + +Széchenyi ezzel a mu"vével az úgynevezett haladópárt élére állt és +pontozataiban három országgyu"lésnek szabott teendo"t. + +És amit megkezdett tollal, hamar beváltotta tettekkel. Eddigi +alkotásai: a lóverseny, akadémia és nemzeti kaszinó után +belefogott legnagyobb vállalataiba: a Vaskapu-szabályozásba, a +dunai go"zhajózásba és a pesti Lánchíd megépítésébe. Fáradhatatlan +erélyével, sokoldalúságával és önfeláldozó munkásságával nemcsak +a közönség elo"tt, hanem a meglepett hatalom elo"tt is Széchenyi +volt ekkoriban a magyar nemzet vezére. + +[Illustration: Vásárhelyi Pál kiváló tudású mérnök készítette +Széchenyi felszólítására az aldunai Vaskapu-szabályozás terveit. +Az aldunai hajózó-útnak, amelyet 1835-ben nyitottak meg, mai +napig is Széchenyi-út a neve.] + +A Dunát ötször járta be mérnökeivel. Adatokat gyu"jtött, +felvételeket végzett a folyam mocsárterületeiro"l, a kazáni szoros +és a három aldunai zuhatag viszonyairól. Tanulmányozta a +forgalom, árúk és vámok ügyét a magyar és a török partokon. A +szabályozó munka pénzügyi nehézségek miatt sokáig fennakadt, mert +a kormány cserben hagyta. De Széchenyi csüggedetlenül folytatta +tanulmányait a Dunán és mellékfolyóin a go"zhajóval járhatóság +szempontjából és a Száva, meg a Kulpa szabályozását is belevonta +terveibe, hogy az Alföldro"l a tengerig összeköttetést létesítsen. + +A go"zhajózást osztrák to"kével teremtette meg és ha magyar +szakero"k hiányában magyar-lábra nem is állíthatta azt, +gondoskodott, hogy a partjaink mentén járó hajók magyar nevet +kapjanak, az igazgatóság fo"intézete Pesten települjön meg és +Óbudán elso"rendu" hajógyárral téli kiköto"t építsenek. De figyelme +kiterjedt a balatoni go"zhajózásra is: megépíttette az elso" tavi +naszádot, a Himfy-t és késo"bb ennek társát, a félszázadon át +üzemben maradt Kisfaludy nevu" hajót. + +[Illustration: Széchenyi István gróf 1835-ben] + +A pesti álló híd ügye rajongó lelkesedéssel töltötte el. Attól +várta Buda és Pest majdani egyesítését. Próféta szeme a jövo"be +látott és oly mu"vet akart arra hagyni, mely a leendo" +világvárosnak száz év mulva is dísze és büszkesége legyen. +Nyolcszor utazott Angliába, megállapodni a nagytudású Clark Ádám +mérnökkel, a merész szerkezetu" függo"híd tervében, mely akkor +világcsodának vált be. És hogy a lánchíd forgalmát a budai parton +lebonyolíthassa, átfuratta a várhegyet az alagúttal. + +Óriási elfoglaltsága mellett kiterjesztette száz más feladatra is +a figyelmét. A vidéki kaszinók megalakításával szervezetet adott +a vidék társadalmának. Megalakította az állattenyészto" +társulatot, melybo"l késo"bb az Országos Gazdasági Egyesület no"tte +ki magát. + +Alapítója lett a Földhitelintézetnek, részt vett az elso" magyar +biztosító társaság, a pesti hazai elso" takarékpénztár és az elso" +go"zmalom megalkotásában. Indító lépéseket tett, hogy létrejöjjön +nádori védnökség alatt a József-mu"egyetem. Nagy tervei voltak a +nemzeti színjáték ügyében és díszes épületet szánt neki a +Dunaparton. Foglalkozott Buda és Pest jövendo"jével: sürgette a +városrendezést, a külterület befásítását, a Duna két partján +körülfolyó kereskedelmi csatornák, nagy árúkiköto" építését. + +Ennyi gond és munka mellett ráért megírni buzdító cikkeit az +ujságokban, jelentését a Dunáról, a Lánchídról, értekezéseit az +olcsó házakról, lakásberendezésekro"l stb. Számítsuk ehhez roppant +elfoglaltságát az 1830--1840-iki országgyu"léseken, hol a +gazdasági és hiteltörvények az o" javaslata szerint készültek el: +így kapunk némi fogalmat arról az óriási szellemi munkáról, amit +ez évek alatt Széchenyi pihenés nélkül elvégzett. + +(Folytatjuk) + +Szerkeszti: ÁRKAY KALMAN, az Országos Közmu"velo"dési Tanács +alelnöke Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon +108--84 Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai +részvénytársulat nyomása + + + + + +End of the Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Anonymous + +*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASÁRNAPI KÖNYV *** + +***** This file should be named 20942-0.txt or 20942-0.zip ***** +This and all associated files of various formats will be found in: + http://www.gutenberg.org/2/0/9/4/20942/ + +Produced by Tamás Róth and the Online Distributed Proofreading Team. + +Updated editions will replace the previous one--the old editions +will be renamed. + +Creating the works from public domain print editions means that no +one owns a United States copyright in these works, so the Foundation +(and you!) can copy and distribute it in the United States without +permission and without paying copyright royalties. Special rules, +set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to +copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to +protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project +Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you +charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you +do not charge anything for copies of this eBook, complying with the +rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose +such as creation of derivative works, reports, performances and +research. They may be modified and printed and given away--you may do +practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is +subject to the trademark license, especially commercial +redistribution. + + + +*** START: FULL LICENSE *** + +THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE +PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK + +To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free +distribution of electronic works, by using or distributing this work +(or any other work associated in any way with the phrase "Project +Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project +Gutenberg-tm License (available with this file or online at +http://gutenberg.org/license). + + +Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm +electronic works + +1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm +electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to +and accept all the terms of this license and intellectual property +(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all +the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy +all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession. +If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project +Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the +terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or +entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8. + +1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be +used on or associated in any way with an electronic work by people who +agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few +things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works +even without complying with the full terms of this agreement. See +paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project +Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement +and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic +works. See paragraph 1.E below. + +1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation" +or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project +Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the +collection are in the public domain in the United States. If an +individual work is in the public domain in the United States and you are +located in the United States, we do not claim a right to prevent you from +copying, distributing, performing, displaying or creating derivative +works based on the work as long as all references to Project Gutenberg +are removed. Of course, we hope that you will support the Project +Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by +freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of +this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with +the work. You can easily comply with the terms of this agreement by +keeping this work in the same format with its attached full Project +Gutenberg-tm License when you share it without charge with others. + +1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern +what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in +a constant state of change. If you are outside the United States, check +the laws of your country in addition to the terms of this agreement +before downloading, copying, displaying, performing, distributing or +creating derivative works based on this work or any other Project +Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning +the copyright status of any work in any country outside the United +States. + +1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: + +1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate +access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently +whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the +phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project +Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed, +copied or distributed: + +This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with +almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or +re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included +with this eBook or online at www.gutenberg.org + +1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived +from the public domain (does not contain a notice indicating that it is +posted with permission of the copyright holder), the work can be copied +and distributed to anyone in the United States without paying any fees +or charges. If you are redistributing or providing access to a work +with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the +work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1 +through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the +Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or +1.E.9. + +1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted +with the permission of the copyright holder, your use and distribution +must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional +terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked +to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the +permission of the copyright holder found at the beginning of this work. + +1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm +License terms from this work, or any files containing a part of this +work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. + +1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this +electronic work, or any part of this electronic work, without +prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with +active links or immediate access to the full terms of the Project +Gutenberg-tm License. + +1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, +compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any +word processing or hypertext form. However, if you provide access to or +distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than +"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version +posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org), +you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a +copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon +request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other +form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm +License as specified in paragraph 1.E.1. + +1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, +performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works +unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. + +1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing +access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided +that + +- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from + the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method + you already use to calculate your applicable taxes. The fee is + owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he + has agreed to donate royalties under this paragraph to the + Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments + must be paid within 60 days following each date on which you + prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax + returns. Royalty payments should be clearly marked as such and + sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the + address specified in Section 4, "Information about donations to + the Project Gutenberg Literary Archive Foundation." + +- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies + you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he + does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm + License. You must require such a user to return or + destroy all copies of the works possessed in a physical medium + and discontinue all use of and all access to other copies of + Project Gutenberg-tm works. + +- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any + money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the + electronic work is discovered and reported to you within 90 days + of receipt of the work. + +- You comply with all other terms of this agreement for free + distribution of Project Gutenberg-tm works. + +1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm +electronic work or group of works on different terms than are set +forth in this agreement, you must obtain permission in writing from +both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael +Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the +Foundation as set forth in Section 3 below. + +1.F. + +1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable +effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread +public domain works in creating the Project Gutenberg-tm +collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic +works, and the medium on which they may be stored, may contain +"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or +corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual +property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a +computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by +your equipment. + +1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right +of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project +Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project +Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project +Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all +liability to you for damages, costs and expenses, including legal +fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT +LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE +PROVIDED IN PARAGRAPH F3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE +TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE +LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR +INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH +DAMAGE. + +1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a +defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can +receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a +written explanation to the person you received the work from. If you +received the work on a physical medium, you must return the medium with +your written explanation. The person or entity that provided you with +the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a +refund. If you received the work electronically, the person or entity +providing it to you may choose to give you a second opportunity to +receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy +is also defective, you may demand a refund in writing without further +opportunities to fix the problem. + +1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth +in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER +WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO +WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. + +1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied +warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages. +If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the +law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be +interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by +the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any +provision of this agreement shall not void the remaining provisions. + +1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the +trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone +providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance +with this agreement, and any volunteers associated with the production, +promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works, +harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees, +that arise directly or indirectly from any of the following which you do +or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm +work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any +Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause. + + +Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm + +Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of +electronic works in formats readable by the widest variety of computers +including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists +because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from +people in all walks of life. + +Volunteers and financial support to provide volunteers with the +assistance they need, is critical to reaching Project Gutenberg-tm's +goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will +remain freely available for generations to come. In 2001, the Project +Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure +and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations. +To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation +and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4 +and the Foundation web page at http://www.pglaf.org. + + +Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive +Foundation + +The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit +501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the +state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal +Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification +number is 64-6221541. Its 501(c)(3) letter is posted at +http://pglaf.org/fundraising. Contributions to the Project Gutenberg +Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent +permitted by U.S. federal laws and your state's laws. + +The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S. +Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered +throughout numerous locations. Its business office is located at +809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email +business@pglaf.org. Email contact links and up to date contact +information can be found at the Foundation's web site and official +page at http://pglaf.org + +For additional contact information: + Dr. Gregory B. Newby + Chief Executive and Director + gbnewby@pglaf.org + + +Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg +Literary Archive Foundation + +Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide +spread public support and donations to carry out its mission of +increasing the number of public domain and licensed works that can be +freely distributed in machine readable form accessible by the widest +array of equipment including outdated equipment. Many small donations +($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt +status with the IRS. + +The Foundation is committed to complying with the laws regulating +charities and charitable donations in all 50 states of the United +States. Compliance requirements are not uniform and it takes a +considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up +with these requirements. We do not solicit donations in locations +where we have not received written confirmation of compliance. To +SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any +particular state visit http://pglaf.org + +While we cannot and do not solicit contributions from states where we +have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition +against accepting unsolicited donations from donors in such states who +approach us with offers to donate. + +International donations are gratefully accepted, but we cannot make +any statements concerning tax treatment of donations received from +outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. + +Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation +methods and addresses. Donations are accepted in a number of other +ways including checks, online payments and credit card donations. +To donate, please visit: http://pglaf.org/donate + + +Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic +works. + +Professor Michael S. Hart is the originator of the Project Gutenberg-tm +concept of a library of electronic works that could be freely shared +with anyone. For thirty years, he produced and distributed Project +Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support. + + +Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed +editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S. +unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily +keep eBooks in compliance with any particular paper edition. + + +Most people start at our Web site which has the main PG search facility: + + http://www.gutenberg.org + +This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, +including how to make donations to the Project Gutenberg Literary +Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to +subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. |