diff options
| author | Roger Frank <rfrank@pglaf.org> | 2025-10-14 19:53:14 -0700 |
|---|---|---|
| committer | Roger Frank <rfrank@pglaf.org> | 2025-10-14 19:53:14 -0700 |
| commit | be69e43b7f066be0776f5d7dbbf72329ebbc387b (patch) | |
| tree | adb6de8a36bed13523f00fac6d952a69f2556756 | |
| -rw-r--r-- | .gitattributes | 3 | ||||
| -rw-r--r-- | 30163-0.txt | 584 | ||||
| -rw-r--r-- | 30163-0.zip | bin | 0 -> 20586 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h.zip | bin | 0 -> 1019955 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/30163-h.htm | 879 | ||||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image1.jpg | bin | 0 -> 11718 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image10.jpg | bin | 0 -> 68971 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image11.jpg | bin | 0 -> 59896 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image12.jpg | bin | 0 -> 40965 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image13.jpg | bin | 0 -> 58852 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image14.jpg | bin | 0 -> 125611 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image15.jpg | bin | 0 -> 35658 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image16.jpg | bin | 0 -> 80032 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image17.jpg | bin | 0 -> 97880 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image2.jpg | bin | 0 -> 15482 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image3.jpg | bin | 0 -> 39216 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image4.jpg | bin | 0 -> 33303 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image5.jpg | bin | 0 -> 50485 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image6.jpg | bin | 0 -> 38675 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image7.jpg | bin | 0 -> 106715 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image8.jpg | bin | 0 -> 65161 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image9.jpg | bin | 0 -> 65149 bytes | |||
| -rw-r--r-- | LICENSE.txt | 11 | ||||
| -rw-r--r-- | README.md | 2 | ||||
| -rw-r--r-- | old/30163-0.txt | 977 | ||||
| -rw-r--r-- | old/30163-0.zip | bin | 0 -> 20586 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/30163-h.zip | bin | 0 -> 1019955 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/30163-h/30163-h.htm | 1291 | ||||
| -rw-r--r-- | old/30163-h/images/image1.jpg | bin | 0 -> 11718 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/30163-h/images/image10.jpg | bin | 0 -> 68971 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/30163-h/images/image11.jpg | bin | 0 -> 59896 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/30163-h/images/image12.jpg | bin | 0 -> 40965 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/30163-h/images/image13.jpg | bin | 0 -> 58852 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/30163-h/images/image14.jpg | bin | 0 -> 125611 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/30163-h/images/image15.jpg | bin | 0 -> 35658 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/30163-h/images/image16.jpg | bin | 0 -> 80032 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/30163-h/images/image17.jpg | bin | 0 -> 97880 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/30163-h/images/image2.jpg | bin | 0 -> 15482 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/30163-h/images/image3.jpg | bin | 0 -> 39216 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/30163-h/images/image4.jpg | bin | 0 -> 33303 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/30163-h/images/image5.jpg | bin | 0 -> 50485 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/30163-h/images/image6.jpg | bin | 0 -> 38675 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/30163-h/images/image7.jpg | bin | 0 -> 106715 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/30163-h/images/image8.jpg | bin | 0 -> 65161 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/30163-h/images/image9.jpg | bin | 0 -> 65149 bytes |
45 files changed, 3747 insertions, 0 deletions
diff --git a/.gitattributes b/.gitattributes new file mode 100644 index 0000000..6833f05 --- /dev/null +++ b/.gitattributes @@ -0,0 +1,3 @@ +* text=auto +*.txt text +*.md text diff --git a/30163-0.txt b/30163-0.txt new file mode 100644 index 0000000..185631a --- /dev/null +++ b/30163-0.txt @@ -0,0 +1,584 @@ +*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30163 *** + +Vasárnapi Könyv + + +Kiadja az Országos Közművelődési Tanács + +1916. Első félév 20. füzet + + + + +A vaspénz + + +A hadviselés számos olyan nyersanyagot emészt fel, amelyeket a +háború alatt újból beszerezni nem lehet. Az ágyúgyártás, a +fegyverek és lövedékek gyártása például rengeteg mennyiségű +rezet, bronzot, nikkelt, aluminiumot, ónt és ólmot fogyaszt. +Mivel bányáink ezeket a fémeket részben nem termelik, részben +pedig csak csekély mennyiségben tudják termelni, azért a +hadvezetőség a hadieszközök és lövőszerek gyártásához szükséges +fémanyagot egyéb tárgyak fémanyagából szerzi meg. Magyarországban, +Ausztriában és Németországban egyaránt gyűjtik a háztartásban és +az iparban nélkülözhető vagy fölösleges és használhatatlan +fémtárgyakat, amelyekből a rézanyagot, ólmot, nikkelt vagy +alumíniumot kiválasztják, beolvasztják és a hadiszergyárakban +alkalmas módon újból felhasználják. + +A nikkelből nagy mennyiséget fogyasztott béke idején az állami +pénzverő is, mert 10 és 20 filléreseink gyártására kizárólag ezt +használták. A pénzverésre fordított nikkelanyagot most úgy +próbáljuk hasznunkra fordítani, hogy a nikkel váltópénzt kivonják +a forgalomból, beolvasztják és helyettük vasból vert váltópénzt +gyártanak. Németország már az 1915. év őszén forgalomba hozta az +acélból vert váltópénzeket, amelyek a nikkelpénzt pótolják és +csakhamar mindenütt népszerűekké váltak. + +A kereskedelmi forgalomban a vaspénz nem újdonság. A félművelt és +vadonélő afrikai, ausztráliai népek közül sokan ma is különböző +alakú vasdarabokat használnak és ezzel fizetnek, vagy ezzel +cserélik be árúikat. A vaspénz nem is legősibb formája a +vásárlási eszköznek. A tudósok kutatása azt bizonyítja, hogy a +tárgyak kicserélése volt a kereskedelmi forgalomnak a +legkezdetlegesebb módja. Bizonyos, hogy ősi időkben csak ezt +ismerték és hosszú fejlődés után jutott el az emberiség a +különböző alakú vaspénzekhez, a vaspénztől pedig a pénznek mai +alakjához. + +Herodotosz görög történetíró könyvében leírja, hogyan kereskedtek +az Afrika északi partján lakó kartagóiak a szomszédságukban +letelepült líbiai négerekkel »A kartagói hajók--írja +Hérodotosz--elvitték az árúkat a líbiai tengerpartra, ott +kirakták, azután ismét hajóikra szálltak és a hajón nagy tüzet +gyújtottak, amelynek füstje messzire ellátszott. A füst +figyelmeztette a benszülötteket, akik mindenfelől a tengerpartra +gyűltek és az árúk megszemlélése után a magukkal hozott +aranyszemecskéket a kiválasztott holmik mellé lerakták. Azután +ismét eltávoztak. Alig tűntek el, a kartagói hajók újra +kikötöttek a parton, megvizsgálták az aranydarabok mennyiségét és +ha elegendőnek találták, akkor elvitték, az árút pedig +otthagyták. Ha az árút értékesebbnek tartották, akkor hajóikra +tértek vissza és várakoztak. Nemsokára újra megjelentek a +feketebőrű benszülöttek és még néhány aranyszemecskét tettek le, +aztán megint elvonultak. Most már az árúk és az aranydarabok +értéke egyenlő volt és a kartagóiak az aranynyal elégedetten +tértek vissza hazájukba. Ennek a néma kereskedelemnek az idejében +sohasem történt meg, hogy a néger benszülöttek az árút idő előtt +elvitték volna, vagy hogy a kartagói kereskedők az árúért ok +nélkül kértek volna több aranyat.« + +[Illustration: Kősó-pénz az afrikai Abessziniában] + +[Illustration: Ásó- és csákányalakú vaspénz] + +Az Indiai-óceánban levő Cejlon szigetén laknak a veddák, akik ma +is még majdnem úgy vásárolnak, mint két és félezer évvel ezelőtt +az afrikai négerek. Az erdőben elejtett vadakat elviszik a +singaléz kovácsok műhelye elé. A kovácsoknak a vadakért vasból +vert nyílhegyeket, ásókat és egyéb eszközöket kell adniok, mert +ha nem teszik, akkor a veddák véres bosszút állnak rajtuk. Afrika +némely vidékein is fegyverrel kezükben intézik el a vadon élő +néptörzsek az árúk kicserélését. + +[Illustration: Érdekes módon összekötött néger vaspénz] + +A kezdetleges műveltségű népek között természetesen kevés alkalom +van a kereskedésre. Ezek a népek házi eszközeiket, ruházatukat, +fegyvereiket maguk készítik. Legfeljebb annyi történik, hogy +egymás között cserélik el a ruhát fegyverért, vagy a házieszközt +valamely földmivelő szerszámért. A kereskedelmi forgalmat +tulajdonképen nem is a ruhaneműek és a szerszámok indították meg, +mert ezekre nincs mindig szükség, hanem a nélkülözhetlen +élelmiszerek. + +[Illustration: Csomóba kötött vaspénz az afrikai Kongóban] + +[Illustration: Csomóba kötött különböző afrikai vaspénzek] + +Számos félművelt népnél még ma is inkább az élelmiszer a +kereskedelmi értékmérő, mint a pénz. Az Izland szigetén élő népek +például még 150 esztendővel ezelőtt is apró szárított halakat +használtak pénz helyett, valamint régente a mi katonáink +járandóságát is sóban fizették,-Kínában pedig a munkásokat néha +még ma is rizzsel fizetik. Mikor Kolumbusz Kristóf Amerika +földjére jutott, akkor a Hondurasz szigetén élő néptörzs a +kakaóbab szemeit használta pénzérték gyanánt és például a +középamerikai Guatemalában a városoktól távol lakó falusi nép +néhol még mindig kakaóbabbal fizet. Tibetben a teának és a +diónak, a szibériai lappok földjén a rénszarvas tejéből készített +sajtnak van olyan szerepe, mint amilyent a mi életünkben az +aprópénz játszik. Sok helyütt a dohány és a só szerepelt a vadon +élő népek között pénz gyanánt. A későbbi évszázadok során a +szarvasmarha volt az értékesebb árúk vásárlásának eszköze. A +rómaiaknál a pénznek a latin neve »pecunia«, amely a »pecus« +(szarvasmarha) szóból származik és elárulja, hogy régente az +árúkért marhákat adtak. Régi magyar irásokban is a vagyont és a +kincset nem egyszer »marhának« nevezik, ami annak a bizonysága, +hogy az értékesebb tárgyakat az ősmagyarok is marhákért +vásárolták. A hereró-négerek Afrika belsejében meg nemrégiben is +marhákért vásároltak lovat, kocsit vagy becsesebb gazdasági +eszközöket. Egy-egy lóért 8--10 ökröt, szekérért pedig néha +40--50 ökröt is adtak. + +A pénz történetében rendkívül érdekes a test díszítésére +ékességül használt pénzek alkalmazása is A csontból, fából +faragott remekművű gyöngyök, gyűrűk, kagylókból készült apró +tárgyak a vad népeknek szinte kinálkoztak, hogy a csere +eszközeivé váljanak. A kagylópénz emlékeit a tudósok megtalálták +azokban a többezeréves barlangokban, kiásott telepekben, amelyek +a művelődő ember legelső lakóhelyei voltak. A kagylókat vagy +számuk szerint, vagy súlyuk szerint használták, részben pedig még +ma is használják az afrikai néger törzsek. Togóban például--amely +a világháború kitörése előtt a németek gyarmata volt--a +tengerparton 1000 kagyló, az ország belsejében pedig 1600 kagyló +ért egy német márkát (1 korona 20 fillért). Ismeretes dolog, hogy +régebben a partvidéken élő afrikai négerek az elefántok értékes +agyarát is pénz helyett használták. + +[Illustration: Kongói négerek a rúdra erősített +vaspénz-vagyonukkal.] + +Mindezek értékesebb tárgyak, amelyek a kereskedelmi forgalomban +megérhették azt az árút, amelyért adták. Ősrégi időkben azonban +kőpénz is volt: a csiszolt és átlyukasztott kerek kődarabokat +felfűzve nyakékül használták, vagy pedig a csereforgalomban pénz +helyett alkalmazták. Éppen ilyen szerepük volt a gyöngyöknek, +néhol pedig a prémeknek is. + +Hosszú fejlődés után jutott el az emberiség a fémekhez, amelyek +csakhamar minden más értékmérő eszközt kiszorítottak és a +cserének, vásárnak és kereskedelemnek egyedüli eszközei lettek. +Közöttük természetesen a vas a legrégibb. Homérosz görög költő +már Krisztus születése előtt 900 évvel megírja, hogy a kereskedők +Lemnosz szigetéről a kisázsiai Trójába járnak és a görög harcosok +ércért mindenféle holmit vásárolnak tőlük. Az aranyból és +ezüstből készült pénzeket már a régi görögök ismerték. Ezek a +pénzek súlyuk és nagyságuk szerint voltak értékesebbek, akinek +tehát nagy vagyona volt, az a hatalmas aranypénzeket és +ezüstdarabokat alig tudta megőrizni. Egy régi feljegyzés beszéli +például, hogy 10 görög mina (körülbelül 900 korona) értékű pénz +elszállítására kétökrös szekér kellett. + +Juliusz Cézár ötven évvel Krisztus születése előtt azt írja a mai +Anglia területén lakó britannokról, hogy hoszszú réz- és +vasrudakat használnak pénz gyanánt. Ezek a nagy rúdpénzek +némelyik afrikai néptörzsnél még ma is forgalomban vannak. A +rudakat a néger kovácsok pontosan egyforma súlyban és egyforma +alakban gyártják, az alakjuk néha a mi késünkhöz, néha nyílhoz +vagy ásóhoz hasonló. A rúdalakú vaspénzek helyett Kongó némely +vidékén a pálmalevelekhez hasonló vaslemezeket készítenek, a +lemezekbe a levelek ereit is belevésik és ezeket az embernagyságú, +díszes vaslemezeket használják pénz helyett. A gazdagabb négerek +ezeket a pénzeket mint vagyonukat nagy rudakra szúrva viszik +magukkal. + +A műveletlen afrikai népeknél a vaspénz a kezdetleges viszonyok +között élő emberek szükségleteit elégítik ki. Nálunk háború +idején a vaspénznek az a jelentősége, hogy a pénzverésre használt +nagymennyiségű nikkelt a hadviselés céljaira ajánljuk fel. + + + + +Az élesztő felhasználása + + +A népek háborújának két csatatere van. Az egyik csatatéren azok +küzdenek, akik fegyverrel a kezükben verik vissza az ellenség +támadását. A másik harctér a háborútól sújtott országok területe, +amelyen az otthonmaradottak küzdik végig a háború szenvedéseinek +és nélkülözéseinek napjait. A mezőgazdasági és ipari munka +ugyanis a hadviselésben éppen ugy résztvesz, mint akár a +lövészárkokban küzdő hadsereg. És amint a harctéren a +hadviselésnek mindegyre újabb eszközét találják fel, úgy az +itthoni munka területén is a tudománynak mindegyre újabb +vívmányai lepik meg a világot. + +A középeurópai hatalmakat--Magyarországot, Ausztriát és +Németországot--ellenfelei úgy fogták körül, hogy a világtól +elzárják, beviteli kereskedelmében megakadályozzák és így +kényszerítsék a feltétlen megadásra. Ez a világtól való elzárás +azonban a legteljesebb mértékben kudarcot vallott és akár +árúkról, akár élelmiszerekről volt szó, megtanultuk annak a +módját, hogyan kell némelyik árút nélkülöznünk, némelyiket pedig +újabb anyagokkal pótolnunk. + +A lövőszerek és a műtrágya gyártásához szükséges délamerikai +salétromot a levegőből gyártjuk. Gyapotot nem hozhatunk be idegen +világrészekből, a robbantószerek gyártásához szükséges lőgyapotot +tehát mesterségesen állítjuk elő a farostok anyagából, a +cellulózából. A kaucsukbehozatal szünetel:--két német vegyésztudós +feltalálta a mesterséges gumi gyártásának módját. A tudósok +kutatása megtanított arra, hogy a háborúban olyan anyagokat is +értékesítsünk, amiket régebben kevésre becsültünk, vagy éppen +semmibe sem vettünk. Igy például a papírhulladékból tartós +zsineget gyártanak, a vadon termő csalánból pedig szövetek +készülnek. + +Legújabban az élesztő értékesítése a tudománynak különösen +meglepő sikere. A tudomány megtalálta annak a módját, hogy az +élesztőt hogyan lehet olcsón óriási mennyiségben előállítani, +poralakúvá tenni és ezt a poralakú anyagot meleg prés alatt +alakítva, kőkeménységűre préselni. Ebből a kemény élesztőből +(amit a feltalálók »ernolit«-nak neveztek el) gombok, késnyelek, +ajtókilincsek, villamos kapcsolók, szerszámfogók és egyéb olyan +tárgyak készülnek, amelyeket eddig csak kaucsukból, csontból, +vagy fémből gyártottak. Az ernolitból készült tárgyakat amellett +jól lehet vésni, köszörülni és csiszolni. Legfontosabb azonban az +élesztő szerepe az emberi és az állati táplálkozásban. + +A mindennapi életben eddigelé kétféle célra használták az +élesztőt: mint erjesztő anyagot és mint kelesztő anyagot. Az +alkohol és a sör gyártásánál az élesztőt mint erjesztő anyagot +alkalmazták. Ennek az az alapja, hogy bizonyos cukortartalmú +folyadékokban a cukoranyag úgy bomlik szét, hogy alkohol és +szénsav fejlődik belőle. A szénsav legnagyobb része elszáll a +levegőbe és csak kis része marad a folyadékban lekötve. Az +alkohol azonban egészen visszamarad és a folyadékból könnyen ki +lehet, választani. A sörgyárak és a szeszgyárak a cukortartalmú +anyagok erjedését az élesztővel idézik elő. + +[Illustration: Az olasz harctérről A század konyhája a tiroli +hegyekben.] + +Az élesztő--vagy teljes nevén: élesztőgomba--a növények országába +tartozik és egyes sejtekből áll A sejtek kettéválással +szaporodnak. Azért is hívják ezeket a gombákat »hasadógombáknak«. +Ha a cukortartalmú folyadékba élesztőgombát tesznek, akkor +nemcsak szénsav és alkohol fejlődik, hanem abban a folyadékban az +élesztőgombák is rendkívül gyorsan elszaporodnak. Néhány óra +alatt egyetlen sejtből ezer milliónyi fejlődik, föltéve, hogy a +gombák szaporodására alkalmas körülmények megvannak. Fontos, hogy +a folyadéknak bizonyos hőmérséklete (37 és fél fok) legyen. + +Az élesztősejtecskék hihetetlenül gyors szaporodása alkalmával +rengeteg sok élesztő is fejlődik, amelynek nagyrésze eddig a +sörgyárakban és szeszgyárakban az erjesztés alkalmával veszendőbe +ment. Ezek a gyárak ugyanis csak az alkohol kiválasztása kedvéért +végezték az erjesztést, nem pedig azért, hogy sok élesztőre +tegyenek szert. Mindössze az élesztőnek egy részét hozták +forgalomba mint préselt élesztőt. Ez az, amit kenyér és tészta +sütésénél használnak. A kenyér kelesztése tehát szintén az +élesztőgombák szaporodásán alapszik. + +[Illustration: Az Olasz harctérről Gyalogsági fedezék az Isonzó +mellett.] + +A háborúban ellenségeink elzártak bennünket sok állati takarmány +behozatalától is. Mivel pedig állataink élelmezése a háború +idején kétszeresen fontos, azért a tudósok arra gondoltak, hogy +az élesztőt mint takarmánypótlékot is alkalmazzák. Ez az +úgynevezett »takarmány-élesztő«, amelynek fehérjetartalma az +állati szervezetre rendkívül hasznos táplálék. A vegyészek éppen +ezért már régóta foglalkoztak azzal, hogyan lehetne ezt a +fehérjeanyagot táplálkozási célokra használni. A kutatások közben +felfedezték, hogy az élesztőnek a fehérjetartalma egy újfajta +eljárással nagyon megszaporítható. Ha ugyanis az élesztőt nagyon +híg cukortartalmú folyadékba teszik, amiben kénsavas ammóniák is +van, akkor az élesztő alkoholt nem termel, hanem nagymennyiségű +fehérjét gyárt. Ez a mesterségesen gyártott fehérje arra +alkalmas, hogy a háborús időben pótolja az idegen országokból +behozott állati takarmányt. Egyúttal pedig arra is jó, hogy a +jövőben itthon tudjuk előállítani azt az állati táplálékot, +amelyért eddigelé sok milliót adtunk a külföldnek. + +Ennek az újfajta takarmánynak a gyártása rendkívül gyors: öt óra +alatt elvégezhető, amellett nagyon kiadós. Az eddig használt +sütőélesztő gyártásánál száz deka cukoranyagból és 37 deka +sóból lett 160 deka élesztő. Az újfajta élesztőtakarmány +gyártásánál 100 deka cukoranyagból és 52 deka sóból 270 deka +élesztő fejlődik. 100 kilogram ilyen »szárított élesztő« +gyártása most, a háború idején 60 koronába kerül, béke idején +körülbelül 35 koronába fog kerülni, tehát az új takarmány +métermázsája rendkívül olcsó lesz. A gyártásnál használt +cukoranyag nem az a finomított cukor, amelyet mi fogyasztunk, +hanem úgynevezett »melassz«, vagy pedig finomítatlan »nyerscukor«. + +[Illustration: Az olasz harctérről Telefonállomás a harcvonal +mögött.] + +A háború idején azonban kénsavas ammóniák (amivel a cukoranyagot +keverni kell) nem állhat a gyárak rendelkezésére, mert a +délamerikai salétromtól el vagyunk zárva, a levegőből gyártott +mesterséges salétromot pedig a lőszergyárak teljesen lefoglalták. +A tudósok már megtalálták annak a módját is, hogy az, ammóniákot +más alkalmas anyaggal pótolják. Ez az anyag az istállók trágyája, +amelyet eddig csak a szántóföldek trágyázására használtak. A híg +trágyalében az élesztő kitünően tenyészik. A nagyobb gazdaságok +marha- vagy lóistállói közelében helyezik el az egyszerű +gépszerkezetet, amely a trágyalében levő ammóniák-anyagot +kiválasztja és ezt a folyékony cukoranyaggal vegyítve, az élesztő +segélyével naponkint nagymennyiségű mesterséges takarmányt +készít. + +Mivel pedig ez a gyártási eljárás csak néhány óra hosszáig tart, +a takarmányélesztő gyártása minden nap könnyen elvégezhető. A +szántóföldre kivitt trágya hatása csak egy esztendő mulva +mutatkozik a nagyobb termésben, itt azonban a trágyát minden nap +újra értékesíthetik. + +A tudomány új vívmányának köszönhetjük, hogy azt az állati +táplálékot, amelyet korpa, olajpogácsa és takarmányárpa alakjában +eddig nagy mennyiségben hoztunk be a külföldről, ezentúl +»takarmány-élesztő« alakjában magunk is olcsón és óriási +mennyiségben itthon állíthatjuk elő. + +[Illustration: Az olasz harctérről Foglyok, útban a vasút felé.] + + + + +A világítótornyok + + +Hogy az éj sötétjében a tengeri hajók tájékozódhassanak, már +messziről láthassák a kikötőket, vagy elkerülhessék a tengerpart +veszélyes pontjait, szirtjeit, azért világítólámpákra, éjjel is +messzire ellátszó tűzjelekre van szükségük. Már a legrégibb +időkben a tenger partján lakó egyes népek éjszakának idején magas +sziklákon rakott tűzzel tájékoztatták a hajókat, néha nem is +jóravaló szándékkal, hanem csak azért, hogy a sötétben, a viharos +tengeren bolygó hajósokat a tűz fényével kikötésre csábítsák és +azután kirabolják. + +A hajózás fejlődésével forgalmasabb kikötőkben a jeladó tüzek +számára kiemelkedő tornyokat építettek, hogy éjszakának idején a +lámpáknak vagy fényszóróknak messzire világító fénye irányítsa a +hajókat. + +[Illustration: Világítótorony az odesszai kikötőben, a +Fekete-tenger partján] + +Az első világítótorony, amelyről tudomásunk van, 283-ban épült +Krisztus előtt, Alekszandria kikötőváros (északi Afrika) +közelében lévő Fárosz szigetén. Ez a fároszi világítótorony az +ókor egyik csodás remeke volt, amely állítólag 60 kilométernyi +távolságból is látható tűzjeleket adott. Körülbelül 1600 évig +állott, amikor aztán áldozatul esett az arabok pusztításának. A +ma is működő világítótornyok között legrégibb, amelyet Neuwerk +szigetén (az Északi-tengerben Hamburg mellett) 1228-ban +építettek. Az idők folyamán sok átalakításon ment keresztül, de +új világítókészülékével ma is kalauza az Elba folyó bejáratánál a +hajóknak. + +A világítótornyok száma már a 15 ezret meghaladja. Ebből 600 +Anglia és Franciaország között a Manche-csatorna partjain épült, +de igen sok van az Északi-tenger és Keleti-tenger partjain is, +ahol nagyon gyakoriak a viharok és a sűrű köd nehezíti a +hajózást. A gyakori ködök miatt néhol nem elegendő a +világítótornyokat világítókészülékkel felszerelni, hanem ellátják +messzire hangzó harangokkal és kürtökkel is. Ezeknek szava +figyelmezteti a ködben haladó hajókat. + +A partok mentén épült világítótornyok néhol állandóan ki vannak +téve a tenger hullámcsapásainak. Az ilyen tornyok anyaga vas, +vagy kőtömb, amelyet különös szerkezetű vaskeretbe illesztenek +Ahol a víz nem éri a torony falazatát, nem szükséges ennyire +szilárdul építkezni. Vannak világítótornyok, amelyeket a tengerbe +építenek. Az első ilyen az Északi-tengerben (Bremerhaven és +Helgoland-sziget között) a rotersandi világítótorony volt. Az +ilyen építés gyakran nagy nehézségekbe ütközik. Igy volt ez a +rotersandi világítótorony építése alkalmával is. Hét hónapon +keresztül tartott az alapozás munkája, de már ekkor észrevették, +hogy az építkezés nem elég szilárd és biztos, a munkakamra (más +néven kesszen, az az alul nyitott, oldalt és felül zárt +vasszekrény, amiben a víz fenekén a munkások dolgoznak) nem +sülyed eléggé. A baj nem is maradt el. Váratlanul nagy vihar +támadt, ami elől a munkások a kikötőbe menekültek. Napokig +zajgott, hullámzott a tenger és a vihar rommá zúzta az egész +építkezést. Csak a második kísérlet után sikerült a tornyot +felépíteni. + +Még nehezebben építették meg a Hatteras-foki (Észak-Amerika) +világítótornyot, amely körül a hajózásra fölöttébb veszélyes +zátonyok nehezítették a közlekedést. Ezért tehát a szárazföldön +építettek egy 34 méter széles és 25 méter magas kettősfalú +kesszont, ennek belsejét gépekkel, gőzszivattyúkkal, kazánnal +szerelték fel. Gőzhajókkal vontatták ki az óriás alkotást a +tengerre és amikor építeni kezdtek rá, az lejebb és lejebb +sülyedt és lassankint 16 méternyire fúródott bele saját súlyánál +fogva a tengerfenékbe. Ez aztán szilárd alapot biztosított, +amelyre rá lehetett építeni az 50 méter magas tornyot melynek +felépítése több mint 8 millió koronába került. + +[Illustration: Ujabb világítótorony fényszórója] + +A régebbi tornyok világítására fagygyút és viaszgyertyákat, +zsíros olajat és kőolajat használtak, de az újabb tornyokon gáz, +magneziafény vagy villamosfény van használatban. A lámpákban +tükröket vagy lencsét alkalmaznak és ezekből sugárzik ki a fény +messze a tengerre. Ha a fénysugarak a fényt a látóhatárnak +állandóan egy iránya felé lövelik, akkor az ilyen fényt »szilárd +fénynek« nevezik. A »forgó fényt« úgy alkalmazzák, hogy a +tükröket egy óramű állandóan egyenletes forgásban tartja, úgy, +hogy a fénysugarak egymásután, a látóhatár minden pontja felé +vetődnek. A »szakadozott fény« (a világítólámpának hirtelen való +felvillanása és elsötétülése) pedig úgy származik, hogy a lámpát +önműködő készülék segélyével lecsapódó, majd szétnyíló ernyő +időközönként eltakarja. + +Hogy az egymáshoz közel levő világítótornyok egymástól +megkülönböztethetők legyenek, a közeli világítótornyok más és +más világítórendszert alkalmaznak. Ahol pedig sok torony van +egymáshoz közel, színes lencséket, vagy színes üveghengereket +szerelnek fel a világítókészülékre. + +Régente csodaszámba ment, ha egyik vagy másik világítótorony +lámpája 5--6 ezer gyertyaláng fényét árasztotta (a Budapest utcáit +világító ívlámpák fényereje körülbelül 2000 gyertyafényű), +ma azonban a new-yorki kikötő híres világítótornya már 240 millió +gyertya erejének megfelelő fényt ad. Ugyancsak nagyon erős fénye +van a francia Havre kikötő tornyának is, amelynek fénye +Franciaország partjáról csaknem Angolország déli partjáig hat. + +[Illustration: Világító őrhajó az Északi-tengeren A hajon +gázfényű világítókészülék és önműködő jelzőharang van.] + +Zátonyok közelében, vagy tengerszorosok és folyambejáratok előtt, +ahol világítótornyokat felépíteni nem tudnak, hajókat horgonyoznak +le és arra szerelnek fel világítókészüléket. Az ilyen hajók +ugyanazt a célt szolgálják, mint a világítótornyok: ezeket +»világítóhajóknak« nevezik. + +A világítótornyokban egy-egy toronyőr lakik és ennek feladata a +készülékek gondozása. Ezeknek az elhagyatott, magánosan élő +embereknek élelmezése hajók útján történik, amelyek havonta +egyszer-kétszer keresik fel őket. A háborúban, amikor a hadihajók +egyik fontos feladata az ellenséges államok hajózásának +megnehezítése, gyakori eset a világítótornyok elpusztítása. +Ilyenkor a toronyőr is elpusztul a toronnyal együtt. + + + + +A keresztények üldözése + +(Képek a római császárok korából) + + +Krisztus születése után 112-ben Kis-Ázsia helytartója felhívta +Trajánusz császár figyelmét a keresztényekre. A helytartó azt +írja a császárnak, hogy sok férfira és nőre akadt, akik +bevallották neki, hogy keresztények. Alkonyatkor szoktak +összegyűlni és énekelnek a Krisztusnak, akit ők istennek +tartanak, továbbá ünnepélyes ígéretet tesznek, hogy minden +tisztátalanságot és becstelenséget kerülni fognak. Ez--mondja a +helytartó--nem egyéb »gyarló babonánál«. Trajánusz elrendelte, +hogy mivel ezek a keresztények mégsem olyan veszedelmesek, nem +kell üldözni őket, csak ha a hatóságok kezébe kerülnek, akkor +büntessék meg a »babonáshitűeket«. Hadriánusz császár és utódai +alatt sem voltak véresek a keresztényüldözések, de annál többet +szenvedtek a keresztények a következő időkben. + +Azok az idők azonban nemcsak a kereszténységre, hanem magára a +római birodalomra is igen szomorúak voltak. A katonai önkényuralom +évei következtek. A katonacsászárok közül a hazánk területén levő +pannóniai légiók kiáltották ki uralkodónak Szeptimiusz Szeveruszt, +akinek utóda fia, Aureliusz Antoninusz lett, őt azonban gallus +köpenyegéről Karakalla gúnynévvel illették. A történelem is így +nevezi ezt a zsarnokot, aki éppen olyan kegyetlenül uralkodott, +mint Neró, vagy Kaligula. Végre a 217-ik évben katonái gyilkolták +meg. A katonaság volt már úgyszólván az egyetlen hatalom Rómában. +Ez nevezett ki és csapott el uralkodókat. + +Időközben a birodalom ellenségei a határokon mindenütt erősödtek. +A Rajna és a Duna mentén állandóan nyugtalanították becsapásaikkal +a birodalmat a különféle germán törzsek és a gallok, akik a mai +franciák elődei voltak, azonkívül a gótok, Keleten is hatalmas +ellensége támadt a birodalomnak a perzsákban, akiket +Artakszerkszész nevű királyuk felszabadított évszázados +szolgaságukból és hatalmas, nagy birodalmat alkotott velük. +268-ban már egészen zavaros lett a birodalom helyzete. +Görögországban és Kis-Ázsiában ellenség foglalt, Pannónia felső +részében a markomannok voltak az urak A megrémült tartományok +katonái egyszerre több császárt is választottak. A több császár +uralmának Aureliánusz vetett véget. Erélyes ember volt, de nem +tudta megakadályozni, hogy a birodalom el ne veszítse végképen +Dáciát. 270-ben a Dunáig vonult vissza a római hadsereg és +azontúl eddig tartott a római birodalom határa. Aureliánusz +ötéves uralkodása alatt (270-től 275-ig uralkodott) eléggé +helyreállította a bomlásnak indult birodalmat. Utódai közül +Probusz császár azért nevezetes, mert az ő idejében ültetik be +hazánkban a szerémi hegyeket szőlővel. Őt is a hadsereg ölte meg, +még pedig hazánk területén. + +[Illustration: Római katakomba részlete + +Az első keresztények földalatti katakombákban gyűltek össze +istentiszteletre és ott is temetkeztek el. A halottakat a +folyosók falába vágott fülkékbe helyezték.] + +Diokleciánusz (latinosan igy írják Diocletianus) császár szülei +állítólag római rabszolgák voltak és nagy tehetségének köszönhette, +hogy fokról-fokra emelkedett a legmaga sabb méltóságig. Az ő +idejében--a 290-ik év körül--a keresztények már szép számmal +éltek a birodalomban a számuk közel járt a 8 millióhoz. Egy +alkalommal, amikor a császár papjaival állatok beleiből jósoltatott, +azok elhitették vele, hogy nem tudnak kedvező jóslatot mondani, +mert hitetlenek, tudniillik keresztények vannak a jelenlevő katonák +között. Ekkor elhatározta, hogy a kisázsiai Nikomédiában--ahova +a birodalom székhelyét át helyezte--megkezdi a keresztények +üldözését. Azonnal katonákat küldött ki, hogy csákányokkal és +fejszékkel rombolják szét a nikomédiai keresztény nagytemplomot. +A következő napon pedig rendeletet ragasztott ki a városban, +hogy valamennyi keresztény templomot romboljanak le, minden +keresztény egyházi könyvet dobjanak a tűzbe, végül kihirdette, +hogy az összes keresztények elveszítik római polgárjogukat. Ezt +a rendeletet egy keresztény letépte, másnap pedig, nem tudni mi +okból, kigyulladt a császár palotája. Mint egykor Neró idején, +most is a keresztényekre fogták a gyujtogatást. Diokleciánusz +erre elrendelte, hogy az elöljárók valamennyi keresztényt +kötözzenek össze és kényszerítsék őket arra, hogy áldozzanak a +pogány isteneknek. Amikor erre a keresztények nem voltak +hajlandók, gyilkoltatni kezdte őket. Az üldözés kiterjedt az +egész birodalomra, és folyt mindenfelé igen nagy kegyetlenséggel. +Diokleciánusz 304-ben lemondott hatalmáról, de utódai összevesztek +az uralmon. Polgárháború keletkezett, amelynek csak Konstantinusz +császár tudta végét vetni Diadalához a keresztények segítették, +kik szívesen szolgáltak seregében, mert jól bánt velük és +türelmes volt vallásuk iránt. A monda szerint a Róma ellen induló +Konstantinusz fényes délben keresztet látott feltűnni az égen, a +nap mellett, a kereszt körül ezzel a felirattal: »Ebben a jelben +fogsz győzni!« (Latinul: »In hoc signo vinces!«) Megfogadta az +égi jel intését, levétette a légiók jelvényéről a sast és +keresztet tétetett a helyére. Róma meghódolt a győztes +Konstantinusznak, aki 313-ban a keresztényeknek biztosította a +birodalom területén vallásuk szabad gyakorlatát és elrendelte, +hogy vasárnap a törvénykezés szüneteljen. Ő maga csak halálos +ágyán, 337-ben vette fel a keresztségét, de anyjának, aki már +régen keresztény volt, jóval előbb megengedte, hogy Jeruzsálemben +templomot állítson azon a helyen, ahol Krisztus keresztjét +megtalálták. + +[Illustration: Diokleciánusz római császár] + +[Illustration: Karakalla császár fürdőjének egyik terme + +A pazar pompával épült fürdőház körül kertek, tornahelyiségek, +olvasóssobák voltak melyeket nagyértékű szoborművek ékesítettek.] + +A birodalomnak új fővárost is épített, melyet a saját nevéről +Konstantinopolisnak (Konstantinusz városának) nevezett; ez a +város a mai Konstantinápoly. (Folytatjuk) + +[Illustration: Nagy Konstantinusz császár diadalkapuja a mai +Rómában A domborművű faragások a császár életének nevezetesebb +eseményeit ábrázolják.] + +Szerkeszti: ÁRKAY KÁLMÁN, az Országos Közművelődési Tanács +alelnöke Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV. FERENCIEK-TERE 3. :: Telefon +108-84 Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai részvénytársulat +nyomása + +A Vasárnapi könyv cikkeinek és képeinek átvétele tilos + + + + + + +End of the Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Various + +*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30163 *** diff --git a/30163-0.zip b/30163-0.zip Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..79d6011 --- /dev/null +++ b/30163-0.zip diff --git a/30163-h.zip b/30163-h.zip Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..80e9d39 --- /dev/null +++ b/30163-h.zip diff --git a/30163-h/30163-h.htm b/30163-h/30163-h.htm new file mode 100644 index 0000000..c1a87ce --- /dev/null +++ b/30163-h/30163-h.htm @@ -0,0 +1,879 @@ +<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN"> +<html> +<head> +<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html;charset=UTF-8"> +<title>The Project Gutenberg eBook of Vasárnapi Könyv, by Kálmán Árkay (as editor).</title> +<style type="text/css"> +p { margin-top: .75em; +text-align: justify; +margin-bottom: .75em; +} +h1,h2,h3,h4,h5,h6 { +text-align: center; /* all headings centered */ +clear: both; +} +hr { width: 33%; +margin-top: 2em; +margin-bottom: 2em; +margin-left: auto; +margin-right: auto; +clear: both; +} +table {margin-left: auto; margin-right: auto;} +body{margin-left: 10%; +margin-right: 10%; +} +.pagenum { /* uncomment the next line for invisible page numbers */ +/* visibility: hidden; */ +position: absolute; +left: 92%; +font-size: smaller; +text-align: right; +} /* page numbers */ +.linenum {position: absolute; top: auto; left: 4%;} /* poetry number */ +.blockquot{margin-left: 5%; margin-right: 10%;} +.sidenote {width: 20%; padding-bottom: .5em; padding-top: .5em; +padding-left: .5em; padding-right: .5em; margin-left: 1em; +float: right; clear: right; margin-top: 1em; +font-size: smaller; color: black; background: #eeeeee; border: dashed 1px;} +.bb {border-bottom: solid 2px;} +.bl {border-left: solid 2px;} +.bt {border-top: solid 2px;} +.br {border-right: solid 2px;} +.bbox {border: solid 2px;} +.center {text-align: center;} +.smcap {font-variant: small-caps;} +.u {text-decoration: underline;} +.caption {font-weight: bold;} +.figcenter {margin: auto; text-align: center;} +.figleft {float: left; clear: left; margin-left: 0; margin-bottom: 1em; margin-top: +1em; margin-right: 1em; padding: 0; text-align: center;} +.figright {float: right; clear: right; margin-left: 1em; margin-bottom: 1em; +margin-top: 1em; margin-right: 0; padding: 0; text-align: center;} +.footnotes {border: dashed 1px;} +.footnote {margin-left: 10%; margin-right: 10%; font-size: 0.9em;} +.footnote .label {position: absolute; right: 84%; text-align: right;} +.fnanchor {vertical-align: super; font-size: .8em; text-decoration: none;} +.poem {margin-left:10%; margin-right:10%; text-align: left;} +.poem br {display: none;} +.poem .stanza {margin: 1em 0em 1em 0em;} +.poem span.i0 {display: block; margin-left: 0em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;} +.poem span.i2 {display: block; margin-left: 2em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;} +.poem span.i4 {display: block; margin-left: 4em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;} +</style> +</head> +<body> +<div>*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30163 ***</div> + +<p><span class='pagenum'><a name="Page_1" id="Page_1">[Pg 1]</a></span></p> +<h1><b>Vasárnapi Könyv</b></h1> +<p><b>Kiadja az Országos Közművelődési Tanács</b></p> +<p><b>1916. Első félév 20. füzet</b></p> +<hr style="width: 65%;"> +<h2><b>A vaspénz</b></h2> +<p>A hadviselés számos olyan nyersanyagot +emészt fel, amelyeket a háború +alatt újból beszerezni nem lehet. +Az ágyúgyártás, a fegyverek +és lövedékek gyártása például rengeteg +mennyiségű rezet, bronzot, nikkelt, +aluminiumot, ónt és ólmot +fogyaszt. Mivel bányáink ezeket a fémeket +részben nem termelik, részben +pedig csak csekély mennyiségben tudják +termelni, azért a hadvezetőség a +hadieszközök és lövőszerek gyártásához +szükséges fémanyagot egyéb tárgyak +fémanyagából szerzi meg. Magyarországban, +Ausztriában és Németországban +egyaránt gyűjtik a háztartásban +és az iparban nélkülözhető +vagy fölösleges és használhatatlan +fémtárgyakat, amelyekből a rézanyagot, +ólmot, nikkelt vagy alumíniumot +kiválasztják, beolvasztják és a hadiszergyárakban +alkalmas módon újból +felhasználják.</p> +<p>A nikkelből nagy mennyiséget fogyasztott +béke idején az állami pénzverő +is, mert 10 és 20 filléreseink +gyártására kizárólag ezt használták. +A pénzverésre fordított nikkelanyagot +most úgy próbáljuk hasznunkra fordítani, +hogy a nikkel váltópénzt kivonják +a forgalomból, beolvasztják és helyettük +vasból vert váltópénzt gyártanak. +Németország már az 1915. év +őszén forgalomba hozta az acélból +vert váltópénzeket, amelyek a nikkelpénzt +pótolják és csakhamar mindenütt +népszerűekké váltak.</p> +<p>A kereskedelmi forgalomban a vaspénz +nem újdonság. A félművelt és +vadonélő afrikai, ausztráliai népek +közül sokan ma is különböző alakú +vasdarabokat használnak és ezzel +fizetnek, vagy ezzel cserélik be árúikat. +A vaspénz nem is legősibb formája +a vásárlási eszköznek. A tudósok kutatása +azt bizonyítja, hogy a tárgyak +kicserélése volt a kereskedelmi forgalomnak +a legkezdetlegesebb módja. +Bizonyos, hogy ősi időkben csak ezt +ismerték és hosszú fejlődés után jutott +el az emberiség a különböző alakú +vaspénzekhez, a vaspénztől pedig a +pénznek mai alakjához.</p> +<p>Herodotosz görög történetíró könyvében +leírja, hogyan kereskedtek az +Afrika északi partján lakó kartagóiak +a szomszédságukban letelepült líbiai +<span class='pagenum'><a name="Page_2" id="Page_2">[Pg 2]</a></span>négerekkel »A kartagói hajók—írja +Hérodotosz—elvitték az árúkat a +líbiai tengerpartra, ott kirakták, azután +ismét hajóikra szálltak és a hajón +nagy tüzet gyújtottak, amelynek füstje +messzire ellátszott. A füst figyelmeztette +a benszülötteket, akik mindenfelől +a tengerpartra gyűltek és az árúk +megszemlélése után a magukkal hozott +aranyszemecskéket a kiválasztott +holmik mellé lerakták. Azután ismét +eltávoztak. Alig tűntek el, a kartagói +hajók újra kikötöttek a parton, megvizsgálták +az aranydarabok mennyiségét +és ha elegendőnek találták, akkor +elvitték, az árút pedig otthagyták. +Ha az árút értékesebbnek tartották, +akkor hajóikra tértek vissza és várakoztak. +Nemsokára újra megjelentek +a feketebőrű benszülöttek és még néhány +aranyszemecskét tettek le, aztán +megint elvonultak. Most már az +árúk és az aranydarabok értéke +egyenlő volt és a kartagóiak az aranynyal +elégedetten tértek vissza hazájukba. +Ennek a néma kereskedelemnek +az idejében sohasem történt meg, +hogy a néger benszülöttek az árút +idő előtt elvitték volna, vagy hogy +a kartagói kereskedők az árúért ok +nélkül kértek volna több aranyat.«</p> +<center><img src="images/image1.jpg" alt="Kősó-pénz az afrikai Abessziniában"></center> +<p>Kősó-pénz az afrikai Abessziniában</p> +<center><img src="images/image2.jpg" alt="Ásó- és csákányalakú vaspénz"></center> +<p>Ásó- és csákányalakú vaspénz</p> +<p>Az Indiai-óceánban levő Cejlon +szigetén laknak a veddák, akik ma is +még majdnem úgy vásárolnak, mint +két és félezer évvel ezelőtt az afrikai +négerek. Az erdőben elejtett vadakat +elviszik a singaléz kovácsok műhelye +elé. A kovácsoknak a vadakért vasból +vert nyílhegyeket, ásókat és egyéb eszközöket +kell adniok, mert ha nem +teszik, akkor a veddák véres bosszút +állnak rajtuk. Afrika némely vidékein +is fegyverrel kezükben intézik el a +vadon élő néptörzsek az árúk kicserélését.</p> +<center><img src="images/image3.jpg" alt="Érdekes módon összekötött néger vaspénz"></center> +<p>Érdekes módon összekötött néger vaspénz</p> +<p>A kezdetleges műveltségű népek +között természetesen kevés alkalom +van a kereskedésre. Ezek a népek házi +eszközeiket, ruházatukat, fegyvereiket +maguk készítik. Legfeljebb annyi +történik, hogy egymás között cserélik +el a ruhát fegyverért, vagy a házieszközt +valamely földmivelő szerszámért.<span class='pagenum'><a name="Page_3" id="Page_3">[Pg 3]</a></span> +A kereskedelmi forgalmat tulajdonképen +nem is a ruhaneműek és a szerszámok +indították meg, mert ezekre +nincs mindig szükség, hanem a nélkülözhetlen +élelmiszerek.</p> +<center><img src="images/image4.jpg" alt="Csomóba kötött vaspénz az afrikai Kongóban"></center> +<p>Csomóba kötött vaspénz az afrikai Kongóban</p> +<center><img src="images/image5.jpg" alt="Csomóba kötött különböző afrikai vaspénzek"></center> +<p>Csomóba kötött különböző afrikai vaspénzek</p> +<p>Számos félművelt népnél még ma is +inkább az élelmiszer a kereskedelmi +értékmérő, mint a pénz. Az Izland +szigetén élő népek például még 150 +esztendővel ezelőtt is apró szárított +halakat használtak pénz helyett, valamint +régente a mi katonáink járandóságát +is sóban fizették,-Kínában +pedig a munkásokat néha még ma is +rizzsel fizetik. Mikor Kolumbusz Kristóf +Amerika földjére jutott, akkor a +Hondurasz szigetén élő néptörzs a +kakaóbab szemeit használta pénzérték +gyanánt és például a középamerikai +Guatemalában a városoktól távol lakó +falusi nép néhol még mindig kakaóbabbal +fizet. Tibetben a teának és a +diónak, a szibériai lappok földjén a +rénszarvas tejéből készített sajtnak +van olyan szerepe, mint amilyent a mi +életünkben az aprópénz játszik. Sok +helyütt a dohány és a só szerepelt a +vadon élő népek között pénz gyanánt. +A későbbi évszázadok során a szarvasmarha +volt az értékesebb árúk vásárlásának +eszköze. A rómaiaknál a pénznek +a latin neve »pecunia«, amely a +»pecus« (szarvasmarha) szóból származik +és elárulja, hogy régente az +árúkért marhákat adtak. Régi magyar +irásokban is a vagyont és a kincset +<span class='pagenum'><a name="Page_4" id="Page_4">[Pg 4]</a></span>nem egyszer »marhának« nevezik, ami +annak a bizonysága, hogy az értékesebb +tárgyakat az ősmagyarok is marhákért +vásárolták. A hereró-négerek +Afrika belsejében meg nemrégiben is +marhákért vásároltak lovat, kocsit +vagy becsesebb gazdasági eszközöket. +Egy-egy lóért 8—10 ökröt, szekérért +pedig néha 40—50 ökröt is adtak.</p> +<p>A pénz történetében rendkívül érdekes +a test díszítésére ékességül használt +pénzek alkalmazása is A csontból, +fából faragott remekművű gyöngyök, +gyűrűk, kagylókból készült apró +tárgyak a vad népeknek szinte kinálkoztak, +hogy a csere eszközeivé váljanak. +A kagylópénz emlékeit a tudósok +megtalálták azokban a többezeréves +barlangokban, kiásott telepekben, +amelyek a művelődő ember +legelső lakóhelyei voltak. A kagylókat +vagy számuk szerint, vagy súlyuk +szerint használták, részben pedig még +ma is használják az afrikai néger törzsek. +Togóban például—amely a világháború +kitörése előtt a németek gyarmata +volt — a tengerparton 1000 +kagyló, az ország belsejében pedig +1600 kagyló ért egy német márkát +(1 korona 20 fillért). Ismeretes dolog, +hogy régebben a partvidéken élő afrikai +négerek az elefántok értékes agyarát +is pénz helyett használták.</p> +<center><img src="images/image6.jpg" alt="Kongói négerek"></center> +<p>Kongói négerek a rúdra erősített vaspénz-vagyonukkal.</p> +<p>Mindezek értékesebb tárgyak, amelyek +a kereskedelmi forgalomban megérhették +azt az árút, amelyért adták. +Ősrégi időkben azonban kőpénz is +volt: a csiszolt és átlyukasztott kerek +kődarabokat felfűzve nyakékül használták, +vagy pedig a csereforgalomban +pénz helyett alkalmazták. Éppen ilyen +szerepük volt a gyöngyöknek, néhol +pedig a prémeknek is.</p> +<p>Hosszú fejlődés után jutott el az +emberiség a fémekhez, amelyek csakhamar +minden más értékmérő eszközt +kiszorítottak és a cserének, vásárnak +és kereskedelemnek egyedüli eszközei +lettek. Közöttük természetesen a vas +a legrégibb. Homérosz görög költő már +Krisztus születése előtt 900 évvel megírja, +hogy a kereskedők Lemnosz szigetéről +a kisázsiai Trójába járnak +és a görög harcosok ércért mindenféle +holmit vásárolnak tőlük. Az aranyból +és ezüstből készült pénzeket már a régi +görögök ismerték. Ezek a pénzek súlyuk +és nagyságuk szerint voltak értékesebbek, +akinek tehát nagy vagyona +volt, az a hatalmas aranypénzeket és +ezüstdarabokat alig tudta megőrizni. +Egy régi feljegyzés beszéli például,<span class='pagenum'><a name="Page_5" id="Page_5">[Pg 5]</a></span> +hogy 10 görög mina (körülbelül 900 +korona) értékű pénz elszállítására kétökrös +szekér kellett.</p> +<p>Juliusz Cézár ötven évvel Krisztus +születése előtt azt írja a mai Anglia +területén lakó britannokról, hogy hoszszú +réz- és vasrudakat használnak +pénz gyanánt. Ezek a nagy rúdpénzek +némelyik afrikai néptörzsnél még ma +is forgalomban vannak. A rudakat a +néger kovácsok pontosan egyforma +súlyban és egyforma alakban gyártják, +az alakjuk néha a mi késünkhöz, +néha nyílhoz vagy ásóhoz hasonló. +A rúdalakú vaspénzek helyett Kongó +némely vidékén a pálmalevelekhez hasonló +vaslemezeket készítenek, a lemezekbe +a levelek ereit is belevésik +és ezeket az embernagyságú, díszes +vaslemezeket használják pénz helyett. +A gazdagabb négerek ezeket a pénzeket +mint vagyonukat nagy rudakra +szúrva viszik magukkal.</p> +<p>A műveletlen afrikai népeknél a vaspénz +a kezdetleges viszonyok között +élő emberek szükségleteit elégítik ki. +Nálunk háború idején a vaspénznek az +a jelentősége, hogy a pénzverésre használt +nagymennyiségű nikkelt a hadviselés +céljaira ajánljuk fel.</p> +<hr style="width: 65%;"> +<h2><b>Az élesztő felhasználása</b></h2> +<p>A népek háborújának két csatatere +van. Az egyik csatatéren azok küzdenek, +akik fegyverrel a kezükben verik +vissza az ellenség támadását. A másik +harctér a háborútól sújtott országok +területe, amelyen az otthonmaradottak +küzdik végig a háború szenvedéseinek +és nélkülözéseinek napjait. +A mezőgazdasági és ipari munka +ugyanis a hadviselésben éppen ugy +résztvesz, mint akár a lövészárkokban +küzdő hadsereg. És amint a harctéren +a hadviselésnek mindegyre újabb eszközét +találják fel, úgy az itthoni munka +területén is a tudománynak mindegyre +újabb vívmányai lepik meg a +világot.</p> +<p>A középeurópai hatalmakat—Magyarországot, +Ausztriát és Németországot—ellenfelei +úgy fogták körül, +hogy a világtól elzárják, beviteli kereskedelmében +megakadályozzák és +így kényszerítsék a feltétlen megadásra. +Ez a világtól való elzárás azonban +a legteljesebb mértékben kudarcot +vallott és akár árúkról, akár élelmiszerekről +volt szó, megtanultuk annak +a módját, hogyan kell némelyik +árút nélkülöznünk, némelyiket pedig +újabb anyagokkal pótolnunk.</p> +<p>A lövőszerek és a műtrágya gyártásához +szükséges délamerikai salétromot +a levegőből gyártjuk. Gyapotot +nem hozhatunk be idegen világrészekből, +a robbantószerek gyártásához +szükséges lőgyapotot tehát mesterségesen +állítjuk elő a farostok anyagából, +a cellulózából. A kaucsukbehozatal +szünetel:—két német vegyésztudós +feltalálta a mesterséges gumi gyártásának +módját. A tudósok kutatása +megtanított arra, hogy a háborúban +olyan anyagokat is értékesítsünk, amiket +régebben kevésre becsültünk, vagy +éppen semmibe sem vettünk. Igy például +a papírhulladékból tartós zsineget +gyártanak, a vadon termő csalánból +pedig szövetek készülnek.<span class='pagenum'><a name="Page_6" id="Page_6">[Pg 6]</a></span></p> +<p>Legújabban az élesztő értékesítése +a tudománynak különösen meglepő +sikere. A tudomány megtalálta annak +a módját, hogy az élesztőt hogyan +lehet olcsón óriási mennyiségben előállítani, +poralakúvá tenni és ezt a +poralakú anyagot meleg prés alatt +alakítva, kőkeménységűre préselni. +Ebből a kemény élesztőből (amit a +feltalálók »ernolit«-nak neveztek el) +gombok, késnyelek, ajtókilincsek, villamos +kapcsolók, szerszámfogók és +egyéb olyan tárgyak készülnek, amelyeket +eddig csak kaucsukból, csontból, +vagy fémből gyártottak. Az ernolitból +készült tárgyakat amellett jól +lehet vésni, köszörülni és csiszolni. +Legfontosabb azonban az élesztő szerepe +az emberi és az állati táplálkozásban.</p> +<p>A mindennapi életben eddigelé kétféle +célra használták az élesztőt: +mint erjesztő anyagot és mint kelesztő +anyagot. Az alkohol és a sör gyártásánál +az élesztőt mint erjesztő anyagot +alkalmazták. Ennek az az alapja, +hogy bizonyos cukortartalmú folyadékokban +a cukoranyag úgy bomlik +<span class='pagenum'><a name="Page_7" id="Page_7">[Pg 7]</a></span>szét, hogy alkohol és szénsav fejlődik +belőle. A szénsav legnagyobb része elszáll +a levegőbe és csak kis része marad +a folyadékban lekötve. Az alkohol +azonban egészen visszamarad és a +folyadékból könnyen ki lehet, választani. +A sörgyárak és a szeszgyárak a +cukortartalmú anyagok erjedését az +élesztővel idézik elő.</p> +<center><img src="images/image7.jpg" alt="Az olasz harctérről"></center> +<p><i>Az olasz harctérről</i> +A század konyhája a tiroli hegyekben.</p> +<p>Az élesztő—vagy teljes nevén: +élesztőgomba—a növények országába +tartozik és egyes sejtekből áll A sejtek +kettéválással szaporodnak. Azért +is hívják ezeket a gombákat »hasadógombáknak«. +Ha a cukortartalmú +folyadékba élesztőgombát tesznek, akkor +nemcsak szénsav és alkohol fejlődik, +hanem abban a folyadékban az +élesztőgombák is rendkívül gyorsan elszaporodnak. +Néhány óra alatt egyetlen +sejtből ezer milliónyi fejlődik, föltéve, +hogy a gombák szaporodására +alkalmas körülmények megvannak. +Fontos, hogy a folyadéknak bizonyos +hőmérséklete (37 és fél fok) legyen.</p> +<p>Az élesztősejtecskék hihetetlenül +gyors szaporodása alkalmával rengeteg +sok élesztő is fejlődik, amelynek nagyrésze +eddig a sörgyárakban és szeszgyárakban +az erjesztés alkalmával +veszendőbe ment. Ezek a gyárak +ugyanis csak az alkohol kiválasztása +kedvéért végezték az erjesztést, nem +pedig azért, hogy sok élesztőre tegyenek +szert. Mindössze az élesztőnek +egy részét hozták forgalomba mint préselt +élesztőt. Ez az, amit kenyér és +tészta sütésénél használnak. A kenyér +kelesztése tehát szintén az élesztőgombák +szaporodásán alapszik.</p> +<center><img src="images/image8.jpg" alt="Az Olasz harctérről"></center> +<p><i>Az Olasz harctérről</i> +Gyalogsági fedezék az Isonzó mellett.<span class='pagenum'><a name="Page_8" id="Page_8">[Pg 8]</a></span></p> +<p>A háborúban ellenségeink elzártak +bennünket sok állati takarmány behozatalától +is. Mivel pedig állataink +élelmezése a háború idején kétszeresen +fontos, azért a tudósok arra gondoltak, +hogy az élesztőt mint takarmánypótlékot +is alkalmazzák. Ez az úgynevezett +»takarmány-élesztő«, amelynek fehérjetartalma +az állati szervezetre +rendkívül hasznos táplálék. A vegyészek +éppen ezért már régóta foglalkoztak +azzal, hogyan lehetne ezt a fehérjeanyagot +táplálkozási célokra használni. +A kutatások közben felfedezték, hogy +az élesztőnek a fehérjetartalma egy újfajta +eljárással nagyon megszaporítható. +Ha ugyanis az élesztőt nagyon híg +cukortartalmú folyadékba teszik, amiben +kénsavas ammóniák is van, akkor +az élesztő alkoholt nem termel, hanem +nagymennyiségű fehérjét gyárt. Ez a +mesterségesen gyártott fehérje arra alkalmas, +hogy a háborús időben pótolja +az idegen országokból behozott állati +takarmányt. Egyúttal pedig arra is jó, +hogy a jövőben itthon tudjuk előállítani +azt az állati táplálékot, amelyért +eddigelé sok milliót adtunk a külföldnek.</p> +<p>Ennek az újfajta takarmánynak a +gyártása rendkívül gyors: öt óra alatt +elvégezhető, amellett nagyon kiadós. +Az eddig használt sütőélesztő gyártásánál +száz deka cukoranyagból és 37 +deka sóból lett 160 deka élesztő. Az +újfajta élesztőtakarmány gyártásánál +100 deka cukoranyagból és 52 deka +sóból 270 deka élesztő fejlődik. 100 +kilogram ilyen »szárított élesztő« gyártása +most, a háború idején 60 koronába +kerül, béke idején körülbelül 35 koronába +fog kerülni, tehát az új takarmány +métermázsája rendkívül olcsó +lesz. A gyártásnál használt cukoranyag +nem az a finomított cukor, +amelyet mi fogyasztunk, hanem úgynevezett +»melassz«, vagy pedig finomítatlan +»nyerscukor«.</p> +<center><img src="images/image9.jpg" alt="Az olasz harctérről"></center> +<p><i>Az olasz harctérről</i> +Telefonállomás a harcvonal mögött.<span class='pagenum'><a name="Page_9" id="Page_9">[Pg 9]</a></span></p> +<p>A háború idején azonban kénsavas +ammóniák (amivel a cukoranyagot keverni +kell) nem állhat a gyárak rendelkezésére, +mert a délamerikai salétromtól +el vagyunk zárva, a levegőből gyártott +mesterséges salétromot pedig a +lőszergyárak teljesen lefoglalták. A +tudósok már megtalálták annak a +módját is, hogy az, ammóniákot más +alkalmas anyaggal pótolják. Ez az +anyag az istállók trágyája, amelyet +eddig csak a szántóföldek trágyázására +használtak. A híg trágyalében +az élesztő kitünően tenyészik. A nagyobb +gazdaságok marha- vagy lóistállói +közelében helyezik el az egyszerű +gépszerkezetet, amely a trágyalében +levő ammóniák-anyagot kiválasztja +és ezt a folyékony cukoranyaggal +vegyítve, az élesztő segélyével +naponkint nagymennyiségű +mesterséges takarmányt készít.</p> +<p>Mivel pedig ez a gyártási eljárás +csak néhány óra hosszáig tart, a +takarmányélesztő gyártása minden nap +könnyen elvégezhető. A szántóföldre +kivitt trágya hatása csak egy esztendő +mulva mutatkozik a nagyobb termésben, +itt azonban a trágyát minden nap +újra értékesíthetik.</p> +<p>A tudomány új vívmányának köszönhetjük, +hogy azt az állati táplálékot, +amelyet korpa, olajpogácsa és +takarmányárpa alakjában eddig nagy +mennyiségben hoztunk be a külföldről, +ezentúl »takarmány-élesztő« alakjában +magunk is olcsón és óriási +mennyiségben itthon állíthatjuk elő.</p> +<center><img src="images/image10.jpg" alt="Az olasz harctérről"></center> +<p><i>Az olasz harctérről</i> +Foglyok, útban a vasút felé.<span class='pagenum'><a name="Page_10" id="Page_10">[Pg 10]</a></span></p> +<hr style="width: 65%;"> +<h2><b>A világítótornyok</b></h2> +<p>Hogy az éj sötétjében a tengeri hajók +tájékozódhassanak, már messziről láthassák +a kikötőket, vagy elkerülhessék +a tengerpart veszélyes pontjait, +szirtjeit, azért világítólámpákra, éjjel +is messzire ellátszó tűzjelekre van +szükségük. Már a legrégibb időkben +a tenger partján lakó egyes népek éjszakának +idején magas sziklákon rakott +tűzzel tájékoztatták a hajókat, +néha nem is jóravaló szándékkal, hanem +csak azért, hogy a sötétben, a +viharos tengeren bolygó hajósokat a +tűz fényével kikötésre csábítsák és +azután kirabolják.</p> +<p>A hajózás fejlődésével forgalmasabb +kikötőkben a jeladó tüzek számára +kiemelkedő tornyokat építettek, hogy +éjszakának idején a lámpáknak vagy +fényszóróknak messzire világító fénye +irányítsa a hajókat.</p> +<center><img src="images/image11.jpg" alt="Világítótorony az odesszai kikötőben, a Fekete-tenger partján"></center> +<p><b>Világítótorony az odesszai kikötőben, a Fekete-tenger partján</b></p> +<p>Az első világítótorony, amelyről tudomásunk +van, 283-ban épült Krisztus +előtt, Alekszandria kikötőváros (északi +Afrika) közelében lévő Fárosz szigetén. +Ez a fároszi világítótorony az +ókor egyik csodás remeke volt, amely +állítólag 60 kilométernyi távolságból +is látható tűzjeleket adott. Körülbelül +1600 évig állott, amikor aztán áldozatul +esett az arabok pusztításának. A +ma is működő világítótornyok között +legrégibb, amelyet Neuwerk szigetén +(az Északi-tengerben Hamburg mellett) +1228-ban építettek. Az idők folyamán +sok átalakításon ment keresztül, +de új világítókészülékével ma is kalauza +az Elba folyó bejáratánál a hajóknak.</p> +<p>A világítótornyok száma már a +15 ezret meghaladja. Ebből 600 Anglia +és Franciaország között a Manche-csatorna +partjain épült, de igen sok van +<span class='pagenum'><a name="Page_11" id="Page_11">[Pg 11]</a></span>az Északi-tenger és Keleti-tenger partjain +is, ahol nagyon gyakoriak a viharok +és a sűrű köd nehezíti a hajózást. +A gyakori ködök miatt néhol nem elegendő +a világítótornyokat világítókészülékkel +felszerelni, hanem ellátják +messzire hangzó harangokkal és +kürtökkel is. Ezeknek szava figyelmezteti +a ködben haladó hajókat.</p> +<p>A partok mentén épült világítótornyok +néhol állandóan ki vannak téve +a tenger hullámcsapásainak. Az ilyen +tornyok anyaga vas, vagy kőtömb, +amelyet különös szerkezetű vaskeretbe +illesztenek Ahol a víz nem éri a torony +falazatát, nem szükséges ennyire szilárdul +építkezni. Vannak világítótornyok, +amelyeket a tengerbe építenek. +Az első ilyen az Északi-tengerben +(Bremerhaven és Helgoland-sziget között) +a rotersandi világítótorony volt. +Az ilyen építés gyakran nagy nehézségekbe +ütközik. Igy volt ez a rotersandi +világítótorony építése alkalmával is. +Hét hónapon keresztül tartott az alapozás +munkája, de már ekkor észrevették, +hogy az építkezés nem elég +szilárd és biztos, a munkakamra (más +néven kesszen, az az alul nyitott, oldalt +és felül zárt vasszekrény, amiben +a víz fenekén a munkások dolgoznak) +nem sülyed eléggé. A baj +nem is maradt el. Váratlanul nagy +vihar támadt, ami elől a munkások a +kikötőbe menekültek. Napokig zajgott, +hullámzott a tenger és a vihar rommá +zúzta az egész építkezést. Csak a második +kísérlet után sikerült a tornyot +felépíteni.</p> +<p>Még nehezebben építették meg a +Hatteras-foki (Észak-Amerika) világítótornyot, +amely körül a hajózásra +fölöttébb veszélyes zátonyok nehezítették +a közlekedést. Ezért tehát a +szárazföldön építettek egy 34 méter +széles és 25 méter magas kettősfalú +kesszont, ennek belsejét gépekkel, gőzszivattyúkkal, +kazánnal szerelték fel. +Gőzhajókkal vontatták ki az óriás alkotást +a tengerre és amikor építeni +kezdtek rá, az lejebb és lejebb sülyedt +és lassankint 16 méternyire fúródott +bele saját súlyánál fogva a tengerfenékbe. +Ez aztán szilárd alapot biztosított, +amelyre rá lehetett építeni az 50 +méter magas tornyot melynek felépítése +több mint 8 millió koronába került.</p> +<center><img src="images/image12.jpg" alt="Ujabb világítótorony fényszórója"></center> +<p><b>Ujabb világítótorony fényszórója</b></p> +<p>A régebbi tornyok világítására fagygyút +és viaszgyertyákat, zsíros olajat +és kőolajat használtak, de az újabb +tornyokon gáz, magneziafény vagy villamosfény +van használatban. A lám<span class='pagenum'><a name="Page_12" id="Page_12">[Pg 12]</a></span>pákban +tükröket vagy lencsét alkalmaznak +és ezekből sugárzik ki a fény +messze a tengerre. Ha a fénysugarak +a fényt a látóhatárnak állandóan egy +iránya felé lövelik, akkor az ilyen +fényt »szilárd fénynek« nevezik. A +»forgó fényt« úgy alkalmazzák, hogy +a tükröket egy óramű állandóan egyenletes +forgásban tartja, úgy, hogy a +fénysugarak egymásután, a látóhatár +minden pontja felé vetődnek. A »szakadozott +fény« (a világítólámpának +hirtelen való felvillanása és elsötétülése) +pedig úgy származik, hogy a +lámpát önműködő készülék segélyével +lecsapódó, majd szétnyíló ernyő +időközönként eltakarja.</p> +<p>Hogy az egymáshoz közel levő +világítótornyok egymástól megkülönböztethetők +legyenek, a közeli világítótornyok +más és más világítórendszert +alkalmaznak. Ahol pedig sok torony +van egymáshoz közel, színes lencséket, +vagy színes üveghengereket szerelnek +fel a világítókészülékre.</p> +<p>Régente csodaszámba ment, ha +egyik vagy másik világítótorony lámpája +5—6 ezer gyertyaláng fényét +árasztotta (a Budapest utcáit világító +ívlámpák fényereje körülbelül 2000 +gyertyafényű), ma azonban a new-yorki +kikötő híres világítótornya már +240 millió gyertya erejének megfelelő +fényt ad. Ugyancsak nagyon +erős fénye van a francia Havre kikötő +tornyának is, amelynek fénye +Franciaország partjáról csaknem Angolország +déli partjáig hat.</p> +<center><img src="images/image13.jpg" alt="Világító őrhajó az Északi-tengeren"></center> +<p>Világító őrhajó az Északi-tengeren +A hajon gázfényű világítókészülék és önműködő jelzőharang van.</p> +<p>Zátonyok közelében, vagy tengerszorosok +és folyambejáratok előtt, +<span class='pagenum'><a name="Page_13" id="Page_13">[Pg 13]</a></span>ahol világítótornyokat felépíteni nem +tudnak, hajókat horgonyoznak le és +arra szerelnek fel világítókészüléket. +Az ilyen hajók ugyanazt a célt szolgálják, +mint a világítótornyok: ezeket +»világítóhajóknak« nevezik.</p> +<p>A világítótornyokban egy-egy toronyőr +lakik és ennek feladata a +készülékek gondozása. Ezeknek az elhagyatott, +magánosan élő embereknek +élelmezése hajók útján történik, +amelyek havonta egyszer-kétszer +keresik fel őket. A háborúban, amikor +a hadihajók egyik fontos feladata +az ellenséges államok hajózásának +megnehezítése, gyakori eset a világítótornyok +elpusztítása. Ilyenkor a toronyőr +is elpusztul a toronnyal együtt.</p> +<hr style="width: 65%;"> +<h2><b>A keresztények üldözése</b></h2> +<p><b>(Képek a római császárok korából)</b></p> +<p>Krisztus születése után 112-ben Kis-Ázsia +helytartója felhívta Trajánusz +császár figyelmét a keresztényekre. +A helytartó azt írja a császárnak, hogy +sok férfira és nőre akadt, akik bevallották +neki, hogy keresztények. Alkonyatkor +szoktak összegyűlni és énekelnek +a Krisztusnak, akit ők istennek +tartanak, továbbá ünnepélyes ígéretet +tesznek, hogy minden tisztátalanságot +és becstelenséget kerülni fognak. Ez—mondja +a helytartó—nem egyéb +»gyarló babonánál«. Trajánusz elrendelte, +hogy mivel ezek a keresztények +mégsem olyan veszedelmesek, nem +kell üldözni őket, csak ha a hatóságok +kezébe kerülnek, akkor büntessék meg +a »babonáshitűeket«. Hadriánusz császár +és utódai alatt sem voltak véresek +a keresztényüldözések, de annál +többet szenvedtek a keresztények a +következő időkben.</p> +<p>Azok az idők azonban nemcsak a +kereszténységre, hanem magára a +római birodalomra is igen szomorúak +voltak. A katonai önkényuralom évei +következtek. A katonacsászárok közül +a hazánk területén levő pannóniai +légiók kiáltották ki uralkodónak Szeptimiusz +Szeveruszt, akinek utóda fia, +Aureliusz Antoninusz lett, őt azonban +gallus köpenyegéről <em style="letter-spacing:0.3em">Karakalla</em> +gúnynévvel illették. A történelem is +így nevezi ezt a zsarnokot, aki éppen +olyan kegyetlenül uralkodott, mint +Neró, vagy Kaligula. Végre a 217-ik +évben katonái gyilkolták meg. A +katonaság volt már úgyszólván az +egyetlen hatalom Rómában. Ez nevezett +ki és csapott el uralkodókat.</p> +<p>Időközben a birodalom ellenségei +a határokon mindenütt erősödtek. A +Rajna és a Duna mentén állandóan +nyugtalanították becsapásaikkal a birodalmat +a különféle germán törzsek +és a gallok, akik a mai franciák elődei +voltak, azonkívül a gótok, Keleten is +hatalmas ellensége támadt a birodalomnak +a perzsákban, akiket Artakszerkszész +nevű királyuk felszabadított +évszázados szolgaságukból és hatalmas, +nagy birodalmat alkotott velük. +268-ban már egészen zavaros lett a +birodalom helyzete. Görögországban +és Kis-Ázsiában ellenség foglalt, Pannónia +felső részében a markomannok +voltak az urak A megrémült tartományok +katonái egyszerre több császárt<span class='pagenum'><a name="Page_14" id="Page_14">[Pg 14]</a></span> +is választottak. A több császár uralmának +<em style="letter-spacing:0.3em">Aureliánusz</em> vetett véget. +Erélyes ember volt, de nem tudta megakadályozni, +hogy a birodalom el ne +veszítse végképen Dáciát. 270-ben a +Dunáig vonult vissza a római hadsereg +és azontúl eddig tartott a római +birodalom határa. Aureliánusz ötéves +uralkodása alatt (270-től 275-ig uralkodott) +eléggé helyreállította a bomlásnak +indult birodalmat. Utódai közül +<em style="letter-spacing:0.3em">Probusz</em> császár azért nevezetes, +mert az ő idejében ültetik be hazánkban +a szerémi hegyeket szőlővel. Őt is +a hadsereg ölte meg, még pedig hazánk +területén.</p> +<center><img src="images/image14.jpg" alt="Római katakomba részlete"></center><p>Római katakomba részlete</p> +<p>Az első keresztények földalatti katakombákban gyűltek össze istentiszteletre és ott is +temetkeztek el. A halottakat a folyosók falába vágott fülkékbe helyezték.</p> +<p><em style="letter-spacing:0.3em">Diokleciánusz</em> (latinosan igy +írják Diocletianus) császár szülei +állítólag római rabszolgák voltak és +nagy tehetségének köszönhette, hogy +fokról-fokra emelkedett a legmaga +sabb méltóságig. Az ő idejében—a +290-ik év körül—a keresztények már +szép számmal éltek a birodalomban +a számuk közel járt a 8 millióhoz. Egy +alkalommal, amikor a császár papjaival +állatok beleiből jósoltatott, azok +elhitették vele, hogy nem tudnak kedvező +jóslatot mondani, mert hitetlenek, +tudniillik keresztények vannak a jelenlevő +katonák között. Ekkor elhatározta, +hogy a kisázsiai Nikomédiában—ahova +a birodalom székhelyét át +helyezte—megkezdi a keresztények +üldözését Azonnal katonákat küldött +ki, hogy csákányokkal és fejszékkel +<span class='pagenum'><a name="Page_15" id="Page_15">[Pg 15]</a></span>rombolják szét a nikomédiai keresztény +nagytemplomot. A következő +napon pedig rendeletet ragasztott ki +a városban, hogy valamennyi keresztény +templomot romboljanak le, minden +keresztény egyházi könyvet dobjanak +a tűzbe, végül kihirdette, hogy +az összes keresztények elveszítik római +polgárjogukat. Ezt a rendeletet egy +keresztény letépte, másnap pedig, nem +tudni mi okból, kigyulladt a császár +palotája. Mint egykor Neró idején, +most is a keresztényekre fogták a +gyujtogatást. Diokleciánusz erre elrendelte, +hogy az elöljárók valamennyi +keresztényt kötözzenek össze és kényszerítsék +őket arra, hogy áldozzanak +a pogány isteneknek. Amikor erre a +keresztények nem voltak hajlandók, +gyilkoltatni kezdte őket. Az üldözés +kiterjedt az egész birodalomra, és folyt +mindenfelé igen nagy kegyetlenséggel. +Diokleciánusz 304-ben lemondott +hatalmáról, de utódai összevesztek az +uralmon. Polgárháború keletkezett, +<span class='pagenum'><a name="Page_16" id="Page_16">[Pg 16]</a></span>amelynek csak Konstantinusz császár +tudta végét vetni Diadalához a keresztények +segítették, kik szívesen szolgáltak +seregében, mert jól bánt velük és +türelmes volt vallásuk iránt. A monda +szerint a Róma ellen induló Konstantinusz +fényes délben keresztet látott +feltűnni az égen, a nap mellett, a +kereszt körül ezzel a felirattal: »Ebben +a jelben fogsz győzni!« (Latinul: +»In hoc signo vinces!«) Megfogadta az +égi jel intését, levétette a légiók jelvényéről +a sast és keresztet tétetett a +helyére. Róma meghódolt a győztes +Konstantinusznak, aki 313-ban a keresztényeknek +biztosította a birodalom +területén vallásuk szabad gyakorlatát +és elrendelte, hogy vasárnap a +törvénykezés szüneteljen. Ő maga +csak halálos ágyán, 337-ben vette fel +a keresztségét, de anyjának, aki már +régen keresztény volt, jóval előbb megengedte, +hogy Jeruzsálemben templomot +állítson azon a helyen, ahol Krisztus +keresztjét megtalálták.</p> +<center><img src="images/image15.jpg" alt="Diokleciánusz római császár"></center> +<p>Diokleciánusz római császár</p> +<center><img src="images/image16.jpg" alt="Karakalla császár fürdőjének egyik terme"></center> +<p>Karakalla császár fürdőjének egyik terme</p> +<p>A pazar pompával épült fürdőház körül kertek, tornahelyiségek, olvasóssobák voltak +melyeket nagyértékű szoborművek ékesítettek.</p> +<p>A birodalomnak új fővárost is épített, +melyet a saját nevéről Konstantinopolisnak +(Konstantinusz városának) +nevezett; ez a város a mai +Konstantinápoly. (Folytatjuk)</p> +<center><img src="images/image17.jpg" alt="Nagy Konstantinusz császár diadalkapuja a mai Rómában"></center> +<p>Nagy Konstantinusz császár diadalkapuja a mai Rómában +A domborművű faragások a császár életének nevezetesebb eseményeit ábrázolják.</p> +<p><b>Szerkeszti: ÁRKAY KÁLMÁN, az Országos Közművelődési Tanács alelnöke +Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV. FERENCIEK-TERE 3. :: Telefon 108-84 +Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása</b></p> +<p><i>A Vasárnapi könyv cikkeinek és képeinek átvétele tilos</i> + +<div>*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30163 ***</div> +</body> +</html> diff --git a/30163-h/images/image1.jpg b/30163-h/images/image1.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..28a93d1 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image1.jpg diff --git a/30163-h/images/image10.jpg b/30163-h/images/image10.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..5311174 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image10.jpg diff --git a/30163-h/images/image11.jpg b/30163-h/images/image11.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..12e62b7 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image11.jpg diff --git a/30163-h/images/image12.jpg b/30163-h/images/image12.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..8b2be30 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image12.jpg diff --git a/30163-h/images/image13.jpg b/30163-h/images/image13.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..b23c4e9 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image13.jpg diff --git a/30163-h/images/image14.jpg b/30163-h/images/image14.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..10ed371 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image14.jpg diff --git a/30163-h/images/image15.jpg b/30163-h/images/image15.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..020330e --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image15.jpg diff --git a/30163-h/images/image16.jpg b/30163-h/images/image16.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..6809a16 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image16.jpg diff --git a/30163-h/images/image17.jpg b/30163-h/images/image17.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..a76ce15 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image17.jpg diff --git a/30163-h/images/image2.jpg b/30163-h/images/image2.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..1fa2c5e --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image2.jpg diff --git a/30163-h/images/image3.jpg b/30163-h/images/image3.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..6b21ee4 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image3.jpg diff --git a/30163-h/images/image4.jpg b/30163-h/images/image4.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..433d3c3 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image4.jpg diff --git a/30163-h/images/image5.jpg b/30163-h/images/image5.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..8ba7747 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image5.jpg diff --git a/30163-h/images/image6.jpg b/30163-h/images/image6.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..9696d27 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image6.jpg diff --git a/30163-h/images/image7.jpg b/30163-h/images/image7.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..a6729c1 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image7.jpg diff --git a/30163-h/images/image8.jpg b/30163-h/images/image8.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..4471904 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image8.jpg diff --git a/30163-h/images/image9.jpg b/30163-h/images/image9.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..d30d686 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image9.jpg diff --git a/LICENSE.txt b/LICENSE.txt new file mode 100644 index 0000000..6312041 --- /dev/null +++ b/LICENSE.txt @@ -0,0 +1,11 @@ +This eBook, including all associated images, markup, improvements, +metadata, and any other content or labor, has been confirmed to be +in the PUBLIC DOMAIN IN THE UNITED STATES. + +Procedures for determining public domain status are described in +the "Copyright How-To" at https://www.gutenberg.org. + +No investigation has been made concerning possible copyrights in +jurisdictions other than the United States. Anyone seeking to utilize +this eBook outside of the United States should confirm copyright +status under the laws that apply to them. diff --git a/README.md b/README.md new file mode 100644 index 0000000..3c0a76c --- /dev/null +++ b/README.md @@ -0,0 +1,2 @@ +Project Gutenberg (https://www.gutenberg.org) public repository for +eBook #30163 (https://www.gutenberg.org/ebooks/30163) diff --git a/old/30163-0.txt b/old/30163-0.txt new file mode 100644 index 0000000..7092db4 --- /dev/null +++ b/old/30163-0.txt @@ -0,0 +1,977 @@ +The Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Various + +This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with +almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or +re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included +with this eBook or online at www.gutenberg.org + + +Title: Vasárnapi Könyv + 1916. Első félév 20. füzet + +Author: Various + +Editor: Kálmán Árkay + +Release Date: October 2, 2009 [EBook #30163] + +Language: Hungarian + +Character set encoding: UTF-8 + +*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASÁRNAPI KÖNYV *** + + + + +Produced by Tamás Róth, and the Online Distributed Proofreading Team. + + + + + + + + + + +Vasárnapi Könyv + + +Kiadja az Országos Közművelődési Tanács + +1916. Első félév 20. füzet + + + + +A vaspénz + + +A hadviselés számos olyan nyersanyagot emészt fel, amelyeket a +háború alatt újból beszerezni nem lehet. Az ágyúgyártás, a +fegyverek és lövedékek gyártása például rengeteg mennyiségű +rezet, bronzot, nikkelt, aluminiumot, ónt és ólmot fogyaszt. +Mivel bányáink ezeket a fémeket részben nem termelik, részben +pedig csak csekély mennyiségben tudják termelni, azért a +hadvezetőség a hadieszközök és lövőszerek gyártásához szükséges +fémanyagot egyéb tárgyak fémanyagából szerzi meg. Magyarországban, +Ausztriában és Németországban egyaránt gyűjtik a háztartásban és +az iparban nélkülözhető vagy fölösleges és használhatatlan +fémtárgyakat, amelyekből a rézanyagot, ólmot, nikkelt vagy +alumíniumot kiválasztják, beolvasztják és a hadiszergyárakban +alkalmas módon újból felhasználják. + +A nikkelből nagy mennyiséget fogyasztott béke idején az állami +pénzverő is, mert 10 és 20 filléreseink gyártására kizárólag ezt +használták. A pénzverésre fordított nikkelanyagot most úgy +próbáljuk hasznunkra fordítani, hogy a nikkel váltópénzt kivonják +a forgalomból, beolvasztják és helyettük vasból vert váltópénzt +gyártanak. Németország már az 1915. év őszén forgalomba hozta az +acélból vert váltópénzeket, amelyek a nikkelpénzt pótolják és +csakhamar mindenütt népszerűekké váltak. + +A kereskedelmi forgalomban a vaspénz nem újdonság. A félművelt és +vadonélő afrikai, ausztráliai népek közül sokan ma is különböző +alakú vasdarabokat használnak és ezzel fizetnek, vagy ezzel +cserélik be árúikat. A vaspénz nem is legősibb formája a +vásárlási eszköznek. A tudósok kutatása azt bizonyítja, hogy a +tárgyak kicserélése volt a kereskedelmi forgalomnak a +legkezdetlegesebb módja. Bizonyos, hogy ősi időkben csak ezt +ismerték és hosszú fejlődés után jutott el az emberiség a +különböző alakú vaspénzekhez, a vaspénztől pedig a pénznek mai +alakjához. + +Herodotosz görög történetíró könyvében leírja, hogyan kereskedtek +az Afrika északi partján lakó kartagóiak a szomszédságukban +letelepült líbiai négerekkel »A kartagói hajók--írja +Hérodotosz--elvitték az árúkat a líbiai tengerpartra, ott +kirakták, azután ismét hajóikra szálltak és a hajón nagy tüzet +gyújtottak, amelynek füstje messzire ellátszott. A füst +figyelmeztette a benszülötteket, akik mindenfelől a tengerpartra +gyűltek és az árúk megszemlélése után a magukkal hozott +aranyszemecskéket a kiválasztott holmik mellé lerakták. Azután +ismét eltávoztak. Alig tűntek el, a kartagói hajók újra +kikötöttek a parton, megvizsgálták az aranydarabok mennyiségét és +ha elegendőnek találták, akkor elvitték, az árút pedig +otthagyták. Ha az árút értékesebbnek tartották, akkor hajóikra +tértek vissza és várakoztak. Nemsokára újra megjelentek a +feketebőrű benszülöttek és még néhány aranyszemecskét tettek le, +aztán megint elvonultak. Most már az árúk és az aranydarabok +értéke egyenlő volt és a kartagóiak az aranynyal elégedetten +tértek vissza hazájukba. Ennek a néma kereskedelemnek az idejében +sohasem történt meg, hogy a néger benszülöttek az árút idő előtt +elvitték volna, vagy hogy a kartagói kereskedők az árúért ok +nélkül kértek volna több aranyat.« + +[Illustration: Kősó-pénz az afrikai Abessziniában] + +[Illustration: Ásó- és csákányalakú vaspénz] + +Az Indiai-óceánban levő Cejlon szigetén laknak a veddák, akik ma +is még majdnem úgy vásárolnak, mint két és félezer évvel ezelőtt +az afrikai négerek. Az erdőben elejtett vadakat elviszik a +singaléz kovácsok műhelye elé. A kovácsoknak a vadakért vasból +vert nyílhegyeket, ásókat és egyéb eszközöket kell adniok, mert +ha nem teszik, akkor a veddák véres bosszút állnak rajtuk. Afrika +némely vidékein is fegyverrel kezükben intézik el a vadon élő +néptörzsek az árúk kicserélését. + +[Illustration: Érdekes módon összekötött néger vaspénz] + +A kezdetleges műveltségű népek között természetesen kevés alkalom +van a kereskedésre. Ezek a népek házi eszközeiket, ruházatukat, +fegyvereiket maguk készítik. Legfeljebb annyi történik, hogy +egymás között cserélik el a ruhát fegyverért, vagy a házieszközt +valamely földmivelő szerszámért. A kereskedelmi forgalmat +tulajdonképen nem is a ruhaneműek és a szerszámok indították meg, +mert ezekre nincs mindig szükség, hanem a nélkülözhetlen +élelmiszerek. + +[Illustration: Csomóba kötött vaspénz az afrikai Kongóban] + +[Illustration: Csomóba kötött különböző afrikai vaspénzek] + +Számos félművelt népnél még ma is inkább az élelmiszer a +kereskedelmi értékmérő, mint a pénz. Az Izland szigetén élő népek +például még 150 esztendővel ezelőtt is apró szárított halakat +használtak pénz helyett, valamint régente a mi katonáink +járandóságát is sóban fizették,-Kínában pedig a munkásokat néha +még ma is rizzsel fizetik. Mikor Kolumbusz Kristóf Amerika +földjére jutott, akkor a Hondurasz szigetén élő néptörzs a +kakaóbab szemeit használta pénzérték gyanánt és például a +középamerikai Guatemalában a városoktól távol lakó falusi nép +néhol még mindig kakaóbabbal fizet. Tibetben a teának és a +diónak, a szibériai lappok földjén a rénszarvas tejéből készített +sajtnak van olyan szerepe, mint amilyent a mi életünkben az +aprópénz játszik. Sok helyütt a dohány és a só szerepelt a vadon +élő népek között pénz gyanánt. A későbbi évszázadok során a +szarvasmarha volt az értékesebb árúk vásárlásának eszköze. A +rómaiaknál a pénznek a latin neve »pecunia«, amely a »pecus« +(szarvasmarha) szóból származik és elárulja, hogy régente az +árúkért marhákat adtak. Régi magyar irásokban is a vagyont és a +kincset nem egyszer »marhának« nevezik, ami annak a bizonysága, +hogy az értékesebb tárgyakat az ősmagyarok is marhákért +vásárolták. A hereró-négerek Afrika belsejében meg nemrégiben is +marhákért vásároltak lovat, kocsit vagy becsesebb gazdasági +eszközöket. Egy-egy lóért 8--10 ökröt, szekérért pedig néha +40--50 ökröt is adtak. + +A pénz történetében rendkívül érdekes a test díszítésére +ékességül használt pénzek alkalmazása is A csontból, fából +faragott remekművű gyöngyök, gyűrűk, kagylókból készült apró +tárgyak a vad népeknek szinte kinálkoztak, hogy a csere +eszközeivé váljanak. A kagylópénz emlékeit a tudósok megtalálták +azokban a többezeréves barlangokban, kiásott telepekben, amelyek +a művelődő ember legelső lakóhelyei voltak. A kagylókat vagy +számuk szerint, vagy súlyuk szerint használták, részben pedig még +ma is használják az afrikai néger törzsek. Togóban például--amely +a világháború kitörése előtt a németek gyarmata volt--a +tengerparton 1000 kagyló, az ország belsejében pedig 1600 kagyló +ért egy német márkát (1 korona 20 fillért). Ismeretes dolog, hogy +régebben a partvidéken élő afrikai négerek az elefántok értékes +agyarát is pénz helyett használták. + +[Illustration: Kongói négerek a rúdra erősített +vaspénz-vagyonukkal.] + +Mindezek értékesebb tárgyak, amelyek a kereskedelmi forgalomban +megérhették azt az árút, amelyért adták. Ősrégi időkben azonban +kőpénz is volt: a csiszolt és átlyukasztott kerek kődarabokat +felfűzve nyakékül használták, vagy pedig a csereforgalomban pénz +helyett alkalmazták. Éppen ilyen szerepük volt a gyöngyöknek, +néhol pedig a prémeknek is. + +Hosszú fejlődés után jutott el az emberiség a fémekhez, amelyek +csakhamar minden más értékmérő eszközt kiszorítottak és a +cserének, vásárnak és kereskedelemnek egyedüli eszközei lettek. +Közöttük természetesen a vas a legrégibb. Homérosz görög költő +már Krisztus születése előtt 900 évvel megírja, hogy a kereskedők +Lemnosz szigetéről a kisázsiai Trójába járnak és a görög harcosok +ércért mindenféle holmit vásárolnak tőlük. Az aranyból és +ezüstből készült pénzeket már a régi görögök ismerték. Ezek a +pénzek súlyuk és nagyságuk szerint voltak értékesebbek, akinek +tehát nagy vagyona volt, az a hatalmas aranypénzeket és +ezüstdarabokat alig tudta megőrizni. Egy régi feljegyzés beszéli +például, hogy 10 görög mina (körülbelül 900 korona) értékű pénz +elszállítására kétökrös szekér kellett. + +Juliusz Cézár ötven évvel Krisztus születése előtt azt írja a mai +Anglia területén lakó britannokról, hogy hoszszú réz- és +vasrudakat használnak pénz gyanánt. Ezek a nagy rúdpénzek +némelyik afrikai néptörzsnél még ma is forgalomban vannak. A +rudakat a néger kovácsok pontosan egyforma súlyban és egyforma +alakban gyártják, az alakjuk néha a mi késünkhöz, néha nyílhoz +vagy ásóhoz hasonló. A rúdalakú vaspénzek helyett Kongó némely +vidékén a pálmalevelekhez hasonló vaslemezeket készítenek, a +lemezekbe a levelek ereit is belevésik és ezeket az embernagyságú, +díszes vaslemezeket használják pénz helyett. A gazdagabb négerek +ezeket a pénzeket mint vagyonukat nagy rudakra szúrva viszik +magukkal. + +A műveletlen afrikai népeknél a vaspénz a kezdetleges viszonyok +között élő emberek szükségleteit elégítik ki. Nálunk háború +idején a vaspénznek az a jelentősége, hogy a pénzverésre használt +nagymennyiségű nikkelt a hadviselés céljaira ajánljuk fel. + + + + +Az élesztő felhasználása + + +A népek háborújának két csatatere van. Az egyik csatatéren azok +küzdenek, akik fegyverrel a kezükben verik vissza az ellenség +támadását. A másik harctér a háborútól sújtott országok területe, +amelyen az otthonmaradottak küzdik végig a háború szenvedéseinek +és nélkülözéseinek napjait. A mezőgazdasági és ipari munka +ugyanis a hadviselésben éppen ugy résztvesz, mint akár a +lövészárkokban küzdő hadsereg. És amint a harctéren a +hadviselésnek mindegyre újabb eszközét találják fel, úgy az +itthoni munka területén is a tudománynak mindegyre újabb +vívmányai lepik meg a világot. + +A középeurópai hatalmakat--Magyarországot, Ausztriát és +Németországot--ellenfelei úgy fogták körül, hogy a világtól +elzárják, beviteli kereskedelmében megakadályozzák és így +kényszerítsék a feltétlen megadásra. Ez a világtól való elzárás +azonban a legteljesebb mértékben kudarcot vallott és akár +árúkról, akár élelmiszerekről volt szó, megtanultuk annak a +módját, hogyan kell némelyik árút nélkülöznünk, némelyiket pedig +újabb anyagokkal pótolnunk. + +A lövőszerek és a műtrágya gyártásához szükséges délamerikai +salétromot a levegőből gyártjuk. Gyapotot nem hozhatunk be idegen +világrészekből, a robbantószerek gyártásához szükséges lőgyapotot +tehát mesterségesen állítjuk elő a farostok anyagából, a +cellulózából. A kaucsukbehozatal szünetel:--két német vegyésztudós +feltalálta a mesterséges gumi gyártásának módját. A tudósok +kutatása megtanított arra, hogy a háborúban olyan anyagokat is +értékesítsünk, amiket régebben kevésre becsültünk, vagy éppen +semmibe sem vettünk. Igy például a papírhulladékból tartós +zsineget gyártanak, a vadon termő csalánból pedig szövetek +készülnek. + +Legújabban az élesztő értékesítése a tudománynak különösen +meglepő sikere. A tudomány megtalálta annak a módját, hogy az +élesztőt hogyan lehet olcsón óriási mennyiségben előállítani, +poralakúvá tenni és ezt a poralakú anyagot meleg prés alatt +alakítva, kőkeménységűre préselni. Ebből a kemény élesztőből +(amit a feltalálók »ernolit«-nak neveztek el) gombok, késnyelek, +ajtókilincsek, villamos kapcsolók, szerszámfogók és egyéb olyan +tárgyak készülnek, amelyeket eddig csak kaucsukból, csontból, +vagy fémből gyártottak. Az ernolitból készült tárgyakat amellett +jól lehet vésni, köszörülni és csiszolni. Legfontosabb azonban az +élesztő szerepe az emberi és az állati táplálkozásban. + +A mindennapi életben eddigelé kétféle célra használták az +élesztőt: mint erjesztő anyagot és mint kelesztő anyagot. Az +alkohol és a sör gyártásánál az élesztőt mint erjesztő anyagot +alkalmazták. Ennek az az alapja, hogy bizonyos cukortartalmú +folyadékokban a cukoranyag úgy bomlik szét, hogy alkohol és +szénsav fejlődik belőle. A szénsav legnagyobb része elszáll a +levegőbe és csak kis része marad a folyadékban lekötve. Az +alkohol azonban egészen visszamarad és a folyadékból könnyen ki +lehet, választani. A sörgyárak és a szeszgyárak a cukortartalmú +anyagok erjedését az élesztővel idézik elő. + +[Illustration: Az olasz harctérről A század konyhája a tiroli +hegyekben.] + +Az élesztő--vagy teljes nevén: élesztőgomba--a növények országába +tartozik és egyes sejtekből áll A sejtek kettéválással +szaporodnak. Azért is hívják ezeket a gombákat »hasadógombáknak«. +Ha a cukortartalmú folyadékba élesztőgombát tesznek, akkor +nemcsak szénsav és alkohol fejlődik, hanem abban a folyadékban az +élesztőgombák is rendkívül gyorsan elszaporodnak. Néhány óra +alatt egyetlen sejtből ezer milliónyi fejlődik, föltéve, hogy a +gombák szaporodására alkalmas körülmények megvannak. Fontos, hogy +a folyadéknak bizonyos hőmérséklete (37 és fél fok) legyen. + +Az élesztősejtecskék hihetetlenül gyors szaporodása alkalmával +rengeteg sok élesztő is fejlődik, amelynek nagyrésze eddig a +sörgyárakban és szeszgyárakban az erjesztés alkalmával veszendőbe +ment. Ezek a gyárak ugyanis csak az alkohol kiválasztása kedvéért +végezték az erjesztést, nem pedig azért, hogy sok élesztőre +tegyenek szert. Mindössze az élesztőnek egy részét hozták +forgalomba mint préselt élesztőt. Ez az, amit kenyér és tészta +sütésénél használnak. A kenyér kelesztése tehát szintén az +élesztőgombák szaporodásán alapszik. + +[Illustration: Az Olasz harctérről Gyalogsági fedezék az Isonzó +mellett.] + +A háborúban ellenségeink elzártak bennünket sok állati takarmány +behozatalától is. Mivel pedig állataink élelmezése a háború +idején kétszeresen fontos, azért a tudósok arra gondoltak, hogy +az élesztőt mint takarmánypótlékot is alkalmazzák. Ez az +úgynevezett »takarmány-élesztő«, amelynek fehérjetartalma az +állati szervezetre rendkívül hasznos táplálék. A vegyészek éppen +ezért már régóta foglalkoztak azzal, hogyan lehetne ezt a +fehérjeanyagot táplálkozási célokra használni. A kutatások közben +felfedezték, hogy az élesztőnek a fehérjetartalma egy újfajta +eljárással nagyon megszaporítható. Ha ugyanis az élesztőt nagyon +híg cukortartalmú folyadékba teszik, amiben kénsavas ammóniák is +van, akkor az élesztő alkoholt nem termel, hanem nagymennyiségű +fehérjét gyárt. Ez a mesterségesen gyártott fehérje arra +alkalmas, hogy a háborús időben pótolja az idegen országokból +behozott állati takarmányt. Egyúttal pedig arra is jó, hogy a +jövőben itthon tudjuk előállítani azt az állati táplálékot, +amelyért eddigelé sok milliót adtunk a külföldnek. + +Ennek az újfajta takarmánynak a gyártása rendkívül gyors: öt óra +alatt elvégezhető, amellett nagyon kiadós. Az eddig használt +sütőélesztő gyártásánál száz deka cukoranyagból és 37 deka +sóból lett 160 deka élesztő. Az újfajta élesztőtakarmány +gyártásánál 100 deka cukoranyagból és 52 deka sóból 270 deka +élesztő fejlődik. 100 kilogram ilyen »szárított élesztő« +gyártása most, a háború idején 60 koronába kerül, béke idején +körülbelül 35 koronába fog kerülni, tehát az új takarmány +métermázsája rendkívül olcsó lesz. A gyártásnál használt +cukoranyag nem az a finomított cukor, amelyet mi fogyasztunk, +hanem úgynevezett »melassz«, vagy pedig finomítatlan »nyerscukor«. + +[Illustration: Az olasz harctérről Telefonállomás a harcvonal +mögött.] + +A háború idején azonban kénsavas ammóniák (amivel a cukoranyagot +keverni kell) nem állhat a gyárak rendelkezésére, mert a +délamerikai salétromtól el vagyunk zárva, a levegőből gyártott +mesterséges salétromot pedig a lőszergyárak teljesen lefoglalták. +A tudósok már megtalálták annak a módját is, hogy az, ammóniákot +más alkalmas anyaggal pótolják. Ez az anyag az istállók trágyája, +amelyet eddig csak a szántóföldek trágyázására használtak. A híg +trágyalében az élesztő kitünően tenyészik. A nagyobb gazdaságok +marha- vagy lóistállói közelében helyezik el az egyszerű +gépszerkezetet, amely a trágyalében levő ammóniák-anyagot +kiválasztja és ezt a folyékony cukoranyaggal vegyítve, az élesztő +segélyével naponkint nagymennyiségű mesterséges takarmányt +készít. + +Mivel pedig ez a gyártási eljárás csak néhány óra hosszáig tart, +a takarmányélesztő gyártása minden nap könnyen elvégezhető. A +szántóföldre kivitt trágya hatása csak egy esztendő mulva +mutatkozik a nagyobb termésben, itt azonban a trágyát minden nap +újra értékesíthetik. + +A tudomány új vívmányának köszönhetjük, hogy azt az állati +táplálékot, amelyet korpa, olajpogácsa és takarmányárpa alakjában +eddig nagy mennyiségben hoztunk be a külföldről, ezentúl +»takarmány-élesztő« alakjában magunk is olcsón és óriási +mennyiségben itthon állíthatjuk elő. + +[Illustration: Az olasz harctérről Foglyok, útban a vasút felé.] + + + + +A világítótornyok + + +Hogy az éj sötétjében a tengeri hajók tájékozódhassanak, már +messziről láthassák a kikötőket, vagy elkerülhessék a tengerpart +veszélyes pontjait, szirtjeit, azért világítólámpákra, éjjel is +messzire ellátszó tűzjelekre van szükségük. Már a legrégibb +időkben a tenger partján lakó egyes népek éjszakának idején magas +sziklákon rakott tűzzel tájékoztatták a hajókat, néha nem is +jóravaló szándékkal, hanem csak azért, hogy a sötétben, a viharos +tengeren bolygó hajósokat a tűz fényével kikötésre csábítsák és +azután kirabolják. + +A hajózás fejlődésével forgalmasabb kikötőkben a jeladó tüzek +számára kiemelkedő tornyokat építettek, hogy éjszakának idején a +lámpáknak vagy fényszóróknak messzire világító fénye irányítsa a +hajókat. + +[Illustration: Világítótorony az odesszai kikötőben, a +Fekete-tenger partján] + +Az első világítótorony, amelyről tudomásunk van, 283-ban épült +Krisztus előtt, Alekszandria kikötőváros (északi Afrika) +közelében lévő Fárosz szigetén. Ez a fároszi világítótorony az +ókor egyik csodás remeke volt, amely állítólag 60 kilométernyi +távolságból is látható tűzjeleket adott. Körülbelül 1600 évig +állott, amikor aztán áldozatul esett az arabok pusztításának. A +ma is működő világítótornyok között legrégibb, amelyet Neuwerk +szigetén (az Északi-tengerben Hamburg mellett) 1228-ban +építettek. Az idők folyamán sok átalakításon ment keresztül, de +új világítókészülékével ma is kalauza az Elba folyó bejáratánál a +hajóknak. + +A világítótornyok száma már a 15 ezret meghaladja. Ebből 600 +Anglia és Franciaország között a Manche-csatorna partjain épült, +de igen sok van az Északi-tenger és Keleti-tenger partjain is, +ahol nagyon gyakoriak a viharok és a sűrű köd nehezíti a +hajózást. A gyakori ködök miatt néhol nem elegendő a +világítótornyokat világítókészülékkel felszerelni, hanem ellátják +messzire hangzó harangokkal és kürtökkel is. Ezeknek szava +figyelmezteti a ködben haladó hajókat. + +A partok mentén épült világítótornyok néhol állandóan ki vannak +téve a tenger hullámcsapásainak. Az ilyen tornyok anyaga vas, +vagy kőtömb, amelyet különös szerkezetű vaskeretbe illesztenek +Ahol a víz nem éri a torony falazatát, nem szükséges ennyire +szilárdul építkezni. Vannak világítótornyok, amelyeket a tengerbe +építenek. Az első ilyen az Északi-tengerben (Bremerhaven és +Helgoland-sziget között) a rotersandi világítótorony volt. Az +ilyen építés gyakran nagy nehézségekbe ütközik. Igy volt ez a +rotersandi világítótorony építése alkalmával is. Hét hónapon +keresztül tartott az alapozás munkája, de már ekkor észrevették, +hogy az építkezés nem elég szilárd és biztos, a munkakamra (más +néven kesszen, az az alul nyitott, oldalt és felül zárt +vasszekrény, amiben a víz fenekén a munkások dolgoznak) nem +sülyed eléggé. A baj nem is maradt el. Váratlanul nagy vihar +támadt, ami elől a munkások a kikötőbe menekültek. Napokig +zajgott, hullámzott a tenger és a vihar rommá zúzta az egész +építkezést. Csak a második kísérlet után sikerült a tornyot +felépíteni. + +Még nehezebben építették meg a Hatteras-foki (Észak-Amerika) +világítótornyot, amely körül a hajózásra fölöttébb veszélyes +zátonyok nehezítették a közlekedést. Ezért tehát a szárazföldön +építettek egy 34 méter széles és 25 méter magas kettősfalú +kesszont, ennek belsejét gépekkel, gőzszivattyúkkal, kazánnal +szerelték fel. Gőzhajókkal vontatták ki az óriás alkotást a +tengerre és amikor építeni kezdtek rá, az lejebb és lejebb +sülyedt és lassankint 16 méternyire fúródott bele saját súlyánál +fogva a tengerfenékbe. Ez aztán szilárd alapot biztosított, +amelyre rá lehetett építeni az 50 méter magas tornyot melynek +felépítése több mint 8 millió koronába került. + +[Illustration: Ujabb világítótorony fényszórója] + +A régebbi tornyok világítására fagygyút és viaszgyertyákat, +zsíros olajat és kőolajat használtak, de az újabb tornyokon gáz, +magneziafény vagy villamosfény van használatban. A lámpákban +tükröket vagy lencsét alkalmaznak és ezekből sugárzik ki a fény +messze a tengerre. Ha a fénysugarak a fényt a látóhatárnak +állandóan egy iránya felé lövelik, akkor az ilyen fényt »szilárd +fénynek« nevezik. A »forgó fényt« úgy alkalmazzák, hogy a +tükröket egy óramű állandóan egyenletes forgásban tartja, úgy, +hogy a fénysugarak egymásután, a látóhatár minden pontja felé +vetődnek. A »szakadozott fény« (a világítólámpának hirtelen való +felvillanása és elsötétülése) pedig úgy származik, hogy a lámpát +önműködő készülék segélyével lecsapódó, majd szétnyíló ernyő +időközönként eltakarja. + +Hogy az egymáshoz közel levő világítótornyok egymástól +megkülönböztethetők legyenek, a közeli világítótornyok más és +más világítórendszert alkalmaznak. Ahol pedig sok torony van +egymáshoz közel, színes lencséket, vagy színes üveghengereket +szerelnek fel a világítókészülékre. + +Régente csodaszámba ment, ha egyik vagy másik világítótorony +lámpája 5--6 ezer gyertyaláng fényét árasztotta (a Budapest utcáit +világító ívlámpák fényereje körülbelül 2000 gyertyafényű), +ma azonban a new-yorki kikötő híres világítótornya már 240 millió +gyertya erejének megfelelő fényt ad. Ugyancsak nagyon erős fénye +van a francia Havre kikötő tornyának is, amelynek fénye +Franciaország partjáról csaknem Angolország déli partjáig hat. + +[Illustration: Világító őrhajó az Északi-tengeren A hajon +gázfényű világítókészülék és önműködő jelzőharang van.] + +Zátonyok közelében, vagy tengerszorosok és folyambejáratok előtt, +ahol világítótornyokat felépíteni nem tudnak, hajókat horgonyoznak +le és arra szerelnek fel világítókészüléket. Az ilyen hajók +ugyanazt a célt szolgálják, mint a világítótornyok: ezeket +»világítóhajóknak« nevezik. + +A világítótornyokban egy-egy toronyőr lakik és ennek feladata a +készülékek gondozása. Ezeknek az elhagyatott, magánosan élő +embereknek élelmezése hajók útján történik, amelyek havonta +egyszer-kétszer keresik fel őket. A háborúban, amikor a hadihajók +egyik fontos feladata az ellenséges államok hajózásának +megnehezítése, gyakori eset a világítótornyok elpusztítása. +Ilyenkor a toronyőr is elpusztul a toronnyal együtt. + + + + +A keresztények üldözése + +(Képek a római császárok korából) + + +Krisztus születése után 112-ben Kis-Ázsia helytartója felhívta +Trajánusz császár figyelmét a keresztényekre. A helytartó azt +írja a császárnak, hogy sok férfira és nőre akadt, akik +bevallották neki, hogy keresztények. Alkonyatkor szoktak +összegyűlni és énekelnek a Krisztusnak, akit ők istennek +tartanak, továbbá ünnepélyes ígéretet tesznek, hogy minden +tisztátalanságot és becstelenséget kerülni fognak. Ez--mondja a +helytartó--nem egyéb »gyarló babonánál«. Trajánusz elrendelte, +hogy mivel ezek a keresztények mégsem olyan veszedelmesek, nem +kell üldözni őket, csak ha a hatóságok kezébe kerülnek, akkor +büntessék meg a »babonáshitűeket«. Hadriánusz császár és utódai +alatt sem voltak véresek a keresztényüldözések, de annál többet +szenvedtek a keresztények a következő időkben. + +Azok az idők azonban nemcsak a kereszténységre, hanem magára a +római birodalomra is igen szomorúak voltak. A katonai önkényuralom +évei következtek. A katonacsászárok közül a hazánk területén levő +pannóniai légiók kiáltották ki uralkodónak Szeptimiusz Szeveruszt, +akinek utóda fia, Aureliusz Antoninusz lett, őt azonban gallus +köpenyegéről Karakalla gúnynévvel illették. A történelem is így +nevezi ezt a zsarnokot, aki éppen olyan kegyetlenül uralkodott, +mint Neró, vagy Kaligula. Végre a 217-ik évben katonái gyilkolták +meg. A katonaság volt már úgyszólván az egyetlen hatalom Rómában. +Ez nevezett ki és csapott el uralkodókat. + +Időközben a birodalom ellenségei a határokon mindenütt erősödtek. +A Rajna és a Duna mentén állandóan nyugtalanították becsapásaikkal +a birodalmat a különféle germán törzsek és a gallok, akik a mai +franciák elődei voltak, azonkívül a gótok, Keleten is hatalmas +ellensége támadt a birodalomnak a perzsákban, akiket +Artakszerkszész nevű királyuk felszabadított évszázados +szolgaságukból és hatalmas, nagy birodalmat alkotott velük. +268-ban már egészen zavaros lett a birodalom helyzete. +Görögországban és Kis-Ázsiában ellenség foglalt, Pannónia felső +részében a markomannok voltak az urak A megrémült tartományok +katonái egyszerre több császárt is választottak. A több császár +uralmának Aureliánusz vetett véget. Erélyes ember volt, de nem +tudta megakadályozni, hogy a birodalom el ne veszítse végképen +Dáciát. 270-ben a Dunáig vonult vissza a római hadsereg és +azontúl eddig tartott a római birodalom határa. Aureliánusz +ötéves uralkodása alatt (270-től 275-ig uralkodott) eléggé +helyreállította a bomlásnak indult birodalmat. Utódai közül +Probusz császár azért nevezetes, mert az ő idejében ültetik be +hazánkban a szerémi hegyeket szőlővel. Őt is a hadsereg ölte meg, +még pedig hazánk területén. + +[Illustration: Római katakomba részlete + +Az első keresztények földalatti katakombákban gyűltek össze +istentiszteletre és ott is temetkeztek el. A halottakat a +folyosók falába vágott fülkékbe helyezték.] + +Diokleciánusz (latinosan igy írják Diocletianus) császár szülei +állítólag római rabszolgák voltak és nagy tehetségének köszönhette, +hogy fokról-fokra emelkedett a legmaga sabb méltóságig. Az ő +idejében--a 290-ik év körül--a keresztények már szép számmal +éltek a birodalomban a számuk közel járt a 8 millióhoz. Egy +alkalommal, amikor a császár papjaival állatok beleiből jósoltatott, +azok elhitették vele, hogy nem tudnak kedvező jóslatot mondani, +mert hitetlenek, tudniillik keresztények vannak a jelenlevő katonák +között. Ekkor elhatározta, hogy a kisázsiai Nikomédiában--ahova +a birodalom székhelyét át helyezte--megkezdi a keresztények +üldözését. Azonnal katonákat küldött ki, hogy csákányokkal és +fejszékkel rombolják szét a nikomédiai keresztény nagytemplomot. +A következő napon pedig rendeletet ragasztott ki a városban, +hogy valamennyi keresztény templomot romboljanak le, minden +keresztény egyházi könyvet dobjanak a tűzbe, végül kihirdette, +hogy az összes keresztények elveszítik római polgárjogukat. Ezt +a rendeletet egy keresztény letépte, másnap pedig, nem tudni mi +okból, kigyulladt a császár palotája. Mint egykor Neró idején, +most is a keresztényekre fogták a gyujtogatást. Diokleciánusz +erre elrendelte, hogy az elöljárók valamennyi keresztényt +kötözzenek össze és kényszerítsék őket arra, hogy áldozzanak a +pogány isteneknek. Amikor erre a keresztények nem voltak +hajlandók, gyilkoltatni kezdte őket. Az üldözés kiterjedt az +egész birodalomra, és folyt mindenfelé igen nagy kegyetlenséggel. +Diokleciánusz 304-ben lemondott hatalmáról, de utódai összevesztek +az uralmon. Polgárháború keletkezett, amelynek csak Konstantinusz +császár tudta végét vetni Diadalához a keresztények segítették, +kik szívesen szolgáltak seregében, mert jól bánt velük és +türelmes volt vallásuk iránt. A monda szerint a Róma ellen induló +Konstantinusz fényes délben keresztet látott feltűnni az égen, a +nap mellett, a kereszt körül ezzel a felirattal: »Ebben a jelben +fogsz győzni!« (Latinul: »In hoc signo vinces!«) Megfogadta az +égi jel intését, levétette a légiók jelvényéről a sast és +keresztet tétetett a helyére. Róma meghódolt a győztes +Konstantinusznak, aki 313-ban a keresztényeknek biztosította a +birodalom területén vallásuk szabad gyakorlatát és elrendelte, +hogy vasárnap a törvénykezés szüneteljen. Ő maga csak halálos +ágyán, 337-ben vette fel a keresztségét, de anyjának, aki már +régen keresztény volt, jóval előbb megengedte, hogy Jeruzsálemben +templomot állítson azon a helyen, ahol Krisztus keresztjét +megtalálták. + +[Illustration: Diokleciánusz római császár] + +[Illustration: Karakalla császár fürdőjének egyik terme + +A pazar pompával épült fürdőház körül kertek, tornahelyiségek, +olvasóssobák voltak melyeket nagyértékű szoborművek ékesítettek.] + +A birodalomnak új fővárost is épített, melyet a saját nevéről +Konstantinopolisnak (Konstantinusz városának) nevezett; ez a +város a mai Konstantinápoly. (Folytatjuk) + +[Illustration: Nagy Konstantinusz császár diadalkapuja a mai +Rómában A domborművű faragások a császár életének nevezetesebb +eseményeit ábrázolják.] + +Szerkeszti: ÁRKAY KÁLMÁN, az Országos Közművelődési Tanács +alelnöke Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV. FERENCIEK-TERE 3. :: Telefon +108-84 Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai részvénytársulat +nyomása + +A Vasárnapi könyv cikkeinek és képeinek átvétele tilos + + + + + + +End of the Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Various + +*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASÁRNAPI KÖNYV *** + +***** This file should be named 30163-0.txt or 30163-0.zip ***** +This and all associated files of various formats will be found in: + https://www.gutenberg.org/3/0/1/6/30163/ + +Produced by Tamás Róth, and the Online Distributed Proofreading Team. + +Updated editions will replace the previous one--the old editions +will be renamed. + +Creating the works from public domain print editions means that no +one owns a United States copyright in these works, so the Foundation +(and you!) can copy and distribute it in the United States without +permission and without paying copyright royalties. Special rules, +set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to +copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to +protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project +Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you +charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you +do not charge anything for copies of this eBook, complying with the +rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose +such as creation of derivative works, reports, performances and +research. They may be modified and printed and given away--you may do +practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is +subject to the trademark license, especially commercial +redistribution. + + + +*** START: FULL LICENSE *** + +THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE +PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK + +To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free +distribution of electronic works, by using or distributing this work +(or any other work associated in any way with the phrase "Project +Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project +Gutenberg-tm License (available with this file or online at +https://gutenberg.org/license). + + +Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm +electronic works + +1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm +electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to +and accept all the terms of this license and intellectual property +(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all +the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy +all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession. +If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project +Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the +terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or +entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8. + +1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be +used on or associated in any way with an electronic work by people who +agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few +things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works +even without complying with the full terms of this agreement. See +paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project +Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement +and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic +works. See paragraph 1.E below. + +1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation" +or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project +Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the +collection are in the public domain in the United States. If an +individual work is in the public domain in the United States and you are +located in the United States, we do not claim a right to prevent you from +copying, distributing, performing, displaying or creating derivative +works based on the work as long as all references to Project Gutenberg +are removed. Of course, we hope that you will support the Project +Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by +freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of +this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with +the work. You can easily comply with the terms of this agreement by +keeping this work in the same format with its attached full Project +Gutenberg-tm License when you share it without charge with others. + +1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern +what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in +a constant state of change. If you are outside the United States, check +the laws of your country in addition to the terms of this agreement +before downloading, copying, displaying, performing, distributing or +creating derivative works based on this work or any other Project +Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning +the copyright status of any work in any country outside the United +States. + +1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: + +1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate +access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently +whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the +phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project +Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed, +copied or distributed: + +This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with +almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or +re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included +with this eBook or online at www.gutenberg.org + +1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived +from the public domain (does not contain a notice indicating that it is +posted with permission of the copyright holder), the work can be copied +and distributed to anyone in the United States without paying any fees +or charges. If you are redistributing or providing access to a work +with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the +work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1 +through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the +Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or +1.E.9. + +1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted +with the permission of the copyright holder, your use and distribution +must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional +terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked +to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the +permission of the copyright holder found at the beginning of this work. + +1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm +License terms from this work, or any files containing a part of this +work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. + +1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this +electronic work, or any part of this electronic work, without +prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with +active links or immediate access to the full terms of the Project +Gutenberg-tm License. + +1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, +compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any +word processing or hypertext form. However, if you provide access to or +distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than +"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version +posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org), +you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a +copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon +request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other +form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm +License as specified in paragraph 1.E.1. + +1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, +performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works +unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. + +1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing +access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided +that + +- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from + the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method + you already use to calculate your applicable taxes. The fee is + owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he + has agreed to donate royalties under this paragraph to the + Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments + must be paid within 60 days following each date on which you + prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax + returns. Royalty payments should be clearly marked as such and + sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the + address specified in Section 4, "Information about donations to + the Project Gutenberg Literary Archive Foundation." + +- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies + you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he + does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm + License. You must require such a user to return or + destroy all copies of the works possessed in a physical medium + and discontinue all use of and all access to other copies of + Project Gutenberg-tm works. + +- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any + money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the + electronic work is discovered and reported to you within 90 days + of receipt of the work. + +- You comply with all other terms of this agreement for free + distribution of Project Gutenberg-tm works. + +1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm +electronic work or group of works on different terms than are set +forth in this agreement, you must obtain permission in writing from +both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael +Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the +Foundation as set forth in Section 3 below. + +1.F. + +1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable +effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread +public domain works in creating the Project Gutenberg-tm +collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic +works, and the medium on which they may be stored, may contain +"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or +corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual +property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a +computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by +your equipment. + +1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right +of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project +Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project +Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project +Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all +liability to you for damages, costs and expenses, including legal +fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT +LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE +PROVIDED IN PARAGRAPH F3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE +TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE +LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR +INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH +DAMAGE. + +1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a +defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can +receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a +written explanation to the person you received the work from. If you +received the work on a physical medium, you must return the medium with +your written explanation. The person or entity that provided you with +the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a +refund. If you received the work electronically, the person or entity +providing it to you may choose to give you a second opportunity to +receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy +is also defective, you may demand a refund in writing without further +opportunities to fix the problem. + +1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth +in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER +WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO +WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. + +1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied +warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages. +If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the +law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be +interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by +the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any +provision of this agreement shall not void the remaining provisions. + +1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the +trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone +providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance +with this agreement, and any volunteers associated with the production, +promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works, +harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees, +that arise directly or indirectly from any of the following which you do +or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm +work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any +Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause. + + +Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm + +Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of +electronic works in formats readable by the widest variety of computers +including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists +because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from +people in all walks of life. + +Volunteers and financial support to provide volunteers with the +assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's +goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will +remain freely available for generations to come. In 2001, the Project +Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure +and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations. +To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation +and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4 +and the Foundation web page at https://www.pglaf.org. + + +Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive +Foundation + +The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit +501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the +state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal +Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification +number is 64-6221541. Its 501(c)(3) letter is posted at +https://pglaf.org/fundraising. Contributions to the Project Gutenberg +Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent +permitted by U.S. federal laws and your state's laws. + +The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S. +Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered +throughout numerous locations. Its business office is located at +809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email +business@pglaf.org. Email contact links and up to date contact +information can be found at the Foundation's web site and official +page at https://pglaf.org + +For additional contact information: + Dr. Gregory B. Newby + Chief Executive and Director + gbnewby@pglaf.org + + +Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg +Literary Archive Foundation + +Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide +spread public support and donations to carry out its mission of +increasing the number of public domain and licensed works that can be +freely distributed in machine readable form accessible by the widest +array of equipment including outdated equipment. Many small donations +($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt +status with the IRS. + +The Foundation is committed to complying with the laws regulating +charities and charitable donations in all 50 states of the United +States. Compliance requirements are not uniform and it takes a +considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up +with these requirements. We do not solicit donations in locations +where we have not received written confirmation of compliance. To +SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any +particular state visit https://pglaf.org + +While we cannot and do not solicit contributions from states where we +have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition +against accepting unsolicited donations from donors in such states who +approach us with offers to donate. + +International donations are gratefully accepted, but we cannot make +any statements concerning tax treatment of donations received from +outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. + +Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation +methods and addresses. Donations are accepted in a number of other +ways including including checks, online payments and credit card +donations. To donate, please visit: https://pglaf.org/donate + + +Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic +works. + +Professor Michael S. Hart was the originator of the Project Gutenberg-tm +concept of a library of electronic works that could be freely shared +with anyone. For thirty years, he produced and distributed Project +Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support. + + +Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed +editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S. +unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily +keep eBooks in compliance with any particular paper edition. + + +Most people start at our Web site which has the main PG search facility: + + https://www.gutenberg.org + +This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, +including how to make donations to the Project Gutenberg Literary +Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to +subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. diff --git a/old/30163-0.zip b/old/30163-0.zip Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..79d6011 --- /dev/null +++ b/old/30163-0.zip diff --git a/old/30163-h.zip b/old/30163-h.zip Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..80e9d39 --- /dev/null +++ b/old/30163-h.zip diff --git a/old/30163-h/30163-h.htm b/old/30163-h/30163-h.htm new file mode 100644 index 0000000..a1dd241 --- /dev/null +++ b/old/30163-h/30163-h.htm @@ -0,0 +1,1291 @@ +<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN"> +<html> +<head> +<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html;charset=iso-8859-2"> +<title>The Project Gutenberg eBook of Vasrnapi Knyv, by Klmn rkay (as editor).</title> +<style type="text/css"> +p { margin-top: .75em; +text-align: justify; +margin-bottom: .75em; +} +h1,h2,h3,h4,h5,h6 { +text-align: center; /* all headings centered */ +clear: both; +} +hr { width: 33%; +margin-top: 2em; +margin-bottom: 2em; +margin-left: auto; +margin-right: auto; +clear: both; +} +table {margin-left: auto; margin-right: auto;} +body{margin-left: 10%; +margin-right: 10%; +} +.pagenum { /* uncomment the next line for invisible page numbers */ +/* visibility: hidden; */ +position: absolute; +left: 92%; +font-size: smaller; +text-align: right; +} /* page numbers */ +.linenum {position: absolute; top: auto; left: 4%;} /* poetry number */ +.blockquot{margin-left: 5%; margin-right: 10%;} +.sidenote {width: 20%; padding-bottom: .5em; padding-top: .5em; +padding-left: .5em; padding-right: .5em; margin-left: 1em; +float: right; clear: right; margin-top: 1em; +font-size: smaller; color: black; background: #eeeeee; border: dashed 1px;} +.bb {border-bottom: solid 2px;} +.bl {border-left: solid 2px;} +.bt {border-top: solid 2px;} +.br {border-right: solid 2px;} +.bbox {border: solid 2px;} +.center {text-align: center;} +.smcap {font-variant: small-caps;} +.u {text-decoration: underline;} +.caption {font-weight: bold;} +.figcenter {margin: auto; text-align: center;} +.figleft {float: left; clear: left; margin-left: 0; margin-bottom: 1em; margin-top: +1em; margin-right: 1em; padding: 0; text-align: center;} +.figright {float: right; clear: right; margin-left: 1em; margin-bottom: 1em; +margin-top: 1em; margin-right: 0; padding: 0; text-align: center;} +.footnotes {border: dashed 1px;} +.footnote {margin-left: 10%; margin-right: 10%; font-size: 0.9em;} +.footnote .label {position: absolute; right: 84%; text-align: right;} +.fnanchor {vertical-align: super; font-size: .8em; text-decoration: none;} +.poem {margin-left:10%; margin-right:10%; text-align: left;} +.poem br {display: none;} +.poem .stanza {margin: 1em 0em 1em 0em;} +.poem span.i0 {display: block; margin-left: 0em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;} +.poem span.i2 {display: block; margin-left: 2em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;} +.poem span.i4 {display: block; margin-left: 4em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;} +</style> +</head> +<body> + + +<pre> + +The Project Gutenberg EBook of Vasrnapi Knyv, by Various + +This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with +almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or +re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included +with this eBook or online at www.gutenberg.org + + +Title: Vasrnapi Knyv + 1916. Elso flv 20. fzet + +Author: Various + +Editor: Klmn rkay + +Release Date: October 2, 2009 [EBook #30163] + +Language: Hungarian + +Character set encoding: ISO-8859-2 + +*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASRNAPI KNYV *** + + + + +Produced by Tams Rth, and the Online Distributed Proofreading Team. + + + + + +</pre> + +<p><span class='pagenum'><a name="Page_1" id="Page_1">[Pg 1]</a></span></p> +<h1><b>Vasárnapi Könyv</b></h1> +<p><b>Kiadja az Országos Közművelődési Tanács</b></p> +<p><b>1916. Első félév 20. füzet</b></p> +<hr style="width: 65%;"> +<h2><b>A vaspénz</b></h2> +<p>A hadviselés számos olyan nyersanyagot +emészt fel, amelyeket a háború +alatt újból beszerezni nem lehet. +Az ágyúgyártás, a fegyverek +és lövedékek gyártása például rengeteg +mennyiségű rezet, bronzot, nikkelt, +aluminiumot, ónt és ólmot +fogyaszt. Mivel bányáink ezeket a fémeket +részben nem termelik, részben +pedig csak csekély mennyiségben tudják +termelni, azért a hadvezetőség a +hadieszközök és lövőszerek gyártásához +szükséges fémanyagot egyéb tárgyak +fémanyagából szerzi meg. Magyarországban, +Ausztriában és Németországban +egyaránt gyűjtik a háztartásban +és az iparban nélkülözhető +vagy fölösleges és használhatatlan +fémtárgyakat, amelyekből a rézanyagot, +ólmot, nikkelt vagy alumíniumot +kiválasztják, beolvasztják és a hadiszergyárakban +alkalmas módon újból +felhasználják.</p> +<p>A nikkelből nagy mennyiséget fogyasztott +béke idején az állami pénzverő +is, mert 10 és 20 filléreseink +gyártására kizárólag ezt használták. +A pénzverésre fordított nikkelanyagot +most úgy próbáljuk hasznunkra fordítani, +hogy a nikkel váltópénzt kivonják +a forgalomból, beolvasztják és helyettük +vasból vert váltópénzt gyártanak. +Németország már az 1915. év +őszén forgalomba hozta az acélból +vert váltópénzeket, amelyek a nikkelpénzt +pótolják és csakhamar mindenütt +népszerűekké váltak.</p> +<p>A kereskedelmi forgalomban a vaspénz +nem újdonság. A félművelt és +vadonélő afrikai, ausztráliai népek +közül sokan ma is különböző alakú +vasdarabokat használnak és ezzel +fizetnek, vagy ezzel cserélik be árúikat. +A vaspénz nem is legősibb formája +a vásárlási eszköznek. A tudósok kutatása +azt bizonyítja, hogy a tárgyak +kicserélése volt a kereskedelmi forgalomnak +a legkezdetlegesebb módja. +Bizonyos, hogy ősi időkben csak ezt +ismerték és hosszú fejlődés után jutott +el az emberiség a különböző alakú +vaspénzekhez, a vaspénztől pedig a +pénznek mai alakjához.</p> +<p>Herodotosz görög történetíró könyvében +leírja, hogyan kereskedtek az +Afrika északi partján lakó kartagóiak +a szomszédságukban letelepült líbiai +<span class='pagenum'><a name="Page_2" id="Page_2">[Pg 2]</a></span>négerekkel »A kartagói hajók—írja +Hérodotosz—elvitték az árúkat a +líbiai tengerpartra, ott kirakták, azután +ismét hajóikra szálltak és a hajón +nagy tüzet gyújtottak, amelynek füstje +messzire ellátszott. A füst figyelmeztette +a benszülötteket, akik mindenfelől +a tengerpartra gyűltek és az árúk +megszemlélése után a magukkal hozott +aranyszemecskéket a kiválasztott +holmik mellé lerakták. Azután ismét +eltávoztak. Alig tűntek el, a kartagói +hajók újra kikötöttek a parton, megvizsgálták +az aranydarabok mennyiségét +és ha elegendőnek találták, akkor +elvitték, az árút pedig otthagyták. +Ha az árút értékesebbnek tartották, +akkor hajóikra tértek vissza és várakoztak. +Nemsokára újra megjelentek +a feketebőrű benszülöttek és még néhány +aranyszemecskét tettek le, aztán +megint elvonultak. Most már az +árúk és az aranydarabok értéke +egyenlő volt és a kartagóiak az aranynyal +elégedetten tértek vissza hazájukba. +Ennek a néma kereskedelemnek +az idejében sohasem történt meg, +hogy a néger benszülöttek az árút +idő előtt elvitték volna, vagy hogy +a kartagói kereskedők az árúért ok +nélkül kértek volna több aranyat.«</p> +<center><img src="images/image1.jpg" alt="Kősó-pénz az afrikai Abessziniában"></center> +<p>Kősó-pénz az afrikai Abessziniában</p> +<center><img src="images/image2.jpg" alt="Ásó- és csákányalakú vaspénz"></center> +<p>Ásó- és csákányalakú vaspénz</p> +<p>Az Indiai-óceánban levő Cejlon +szigetén laknak a veddák, akik ma is +még majdnem úgy vásárolnak, mint +két és félezer évvel ezelőtt az afrikai +négerek. Az erdőben elejtett vadakat +elviszik a singaléz kovácsok műhelye +elé. A kovácsoknak a vadakért vasból +vert nyílhegyeket, ásókat és egyéb eszközöket +kell adniok, mert ha nem +teszik, akkor a veddák véres bosszút +állnak rajtuk. Afrika némely vidékein +is fegyverrel kezükben intézik el a +vadon élő néptörzsek az árúk kicserélését.</p> +<center><img src="images/image3.jpg" alt="Érdekes módon összekötött néger vaspénz"></center> +<p>Érdekes módon összekötött néger vaspénz</p> +<p>A kezdetleges műveltségű népek +között természetesen kevés alkalom +van a kereskedésre. Ezek a népek házi +eszközeiket, ruházatukat, fegyvereiket +maguk készítik. Legfeljebb annyi +történik, hogy egymás között cserélik +el a ruhát fegyverért, vagy a házieszközt +valamely földmivelő szerszámért.<span class='pagenum'><a name="Page_3" id="Page_3">[Pg 3]</a></span> +A kereskedelmi forgalmat tulajdonképen +nem is a ruhaneműek és a szerszámok +indították meg, mert ezekre +nincs mindig szükség, hanem a nélkülözhetlen +élelmiszerek.</p> +<center><img src="images/image4.jpg" alt="Csomóba kötött vaspénz az afrikai Kongóban"></center> +<p>Csomóba kötött vaspénz az afrikai Kongóban</p> +<center><img src="images/image5.jpg" alt="Csomóba kötött különböző afrikai vaspénzek"></center> +<p>Csomóba kötött különböző afrikai vaspénzek</p> +<p>Számos félművelt népnél még ma is +inkább az élelmiszer a kereskedelmi +értékmérő, mint a pénz. Az Izland +szigetén élő népek például még 150 +esztendővel ezelőtt is apró szárított +halakat használtak pénz helyett, valamint +régente a mi katonáink járandóságát +is sóban fizették,-Kínában +pedig a munkásokat néha még ma is +rizzsel fizetik. Mikor Kolumbusz Kristóf +Amerika földjére jutott, akkor a +Hondurasz szigetén élő néptörzs a +kakaóbab szemeit használta pénzérték +gyanánt és például a középamerikai +Guatemalában a városoktól távol lakó +falusi nép néhol még mindig kakaóbabbal +fizet. Tibetben a teának és a +diónak, a szibériai lappok földjén a +rénszarvas tejéből készített sajtnak +van olyan szerepe, mint amilyent a mi +életünkben az aprópénz játszik. Sok +helyütt a dohány és a só szerepelt a +vadon élő népek között pénz gyanánt. +A későbbi évszázadok során a szarvasmarha +volt az értékesebb árúk vásárlásának +eszköze. A rómaiaknál a pénznek +a latin neve »pecunia«, amely a +»pecus« (szarvasmarha) szóból származik +és elárulja, hogy régente az +árúkért marhákat adtak. Régi magyar +irásokban is a vagyont és a kincset +<span class='pagenum'><a name="Page_4" id="Page_4">[Pg 4]</a></span>nem egyszer »marhának« nevezik, ami +annak a bizonysága, hogy az értékesebb +tárgyakat az ősmagyarok is marhákért +vásárolták. A hereró-négerek +Afrika belsejében meg nemrégiben is +marhákért vásároltak lovat, kocsit +vagy becsesebb gazdasági eszközöket. +Egy-egy lóért 8—10 ökröt, szekérért +pedig néha 40—50 ökröt is adtak.</p> +<p>A pénz történetében rendkívül érdekes +a test díszítésére ékességül használt +pénzek alkalmazása is A csontból, +fából faragott remekművű gyöngyök, +gyűrűk, kagylókból készült apró +tárgyak a vad népeknek szinte kinálkoztak, +hogy a csere eszközeivé váljanak. +A kagylópénz emlékeit a tudósok +megtalálták azokban a többezeréves +barlangokban, kiásott telepekben, +amelyek a művelődő ember +legelső lakóhelyei voltak. A kagylókat +vagy számuk szerint, vagy súlyuk +szerint használták, részben pedig még +ma is használják az afrikai néger törzsek. +Togóban például—amely a világháború +kitörése előtt a németek gyarmata +volt — a tengerparton 1000 +kagyló, az ország belsejében pedig +1600 kagyló ért egy német márkát +(1 korona 20 fillért). Ismeretes dolog, +hogy régebben a partvidéken élő afrikai +négerek az elefántok értékes agyarát +is pénz helyett használták.</p> +<center><img src="images/image6.jpg" alt="Kongói négerek"></center> +<p>Kongói négerek a rúdra erősített vaspénz-vagyonukkal.</p> +<p>Mindezek értékesebb tárgyak, amelyek +a kereskedelmi forgalomban megérhették +azt az árút, amelyért adták. +Ősrégi időkben azonban kőpénz is +volt: a csiszolt és átlyukasztott kerek +kődarabokat felfűzve nyakékül használták, +vagy pedig a csereforgalomban +pénz helyett alkalmazták. Éppen ilyen +szerepük volt a gyöngyöknek, néhol +pedig a prémeknek is.</p> +<p>Hosszú fejlődés után jutott el az +emberiség a fémekhez, amelyek csakhamar +minden más értékmérő eszközt +kiszorítottak és a cserének, vásárnak +és kereskedelemnek egyedüli eszközei +lettek. Közöttük természetesen a vas +a legrégibb. Homérosz görög költő már +Krisztus születése előtt 900 évvel megírja, +hogy a kereskedők Lemnosz szigetéről +a kisázsiai Trójába járnak +és a görög harcosok ércért mindenféle +holmit vásárolnak tőlük. Az aranyból +és ezüstből készült pénzeket már a régi +görögök ismerték. Ezek a pénzek súlyuk +és nagyságuk szerint voltak értékesebbek, +akinek tehát nagy vagyona +volt, az a hatalmas aranypénzeket és +ezüstdarabokat alig tudta megőrizni. +Egy régi feljegyzés beszéli például,<span class='pagenum'><a name="Page_5" id="Page_5">[Pg 5]</a></span> +hogy 10 görög mina (körülbelül 900 +korona) értékű pénz elszállítására kétökrös +szekér kellett.</p> +<p>Juliusz Cézár ötven évvel Krisztus +születése előtt azt írja a mai Anglia +területén lakó britannokról, hogy hoszszú +réz- és vasrudakat használnak +pénz gyanánt. Ezek a nagy rúdpénzek +némelyik afrikai néptörzsnél még ma +is forgalomban vannak. A rudakat a +néger kovácsok pontosan egyforma +súlyban és egyforma alakban gyártják, +az alakjuk néha a mi késünkhöz, +néha nyílhoz vagy ásóhoz hasonló. +A rúdalakú vaspénzek helyett Kongó +némely vidékén a pálmalevelekhez hasonló +vaslemezeket készítenek, a lemezekbe +a levelek ereit is belevésik +és ezeket az embernagyságú, díszes +vaslemezeket használják pénz helyett. +A gazdagabb négerek ezeket a pénzeket +mint vagyonukat nagy rudakra +szúrva viszik magukkal.</p> +<p>A műveletlen afrikai népeknél a vaspénz +a kezdetleges viszonyok között +élő emberek szükségleteit elégítik ki. +Nálunk háború idején a vaspénznek az +a jelentősége, hogy a pénzverésre használt +nagymennyiségű nikkelt a hadviselés +céljaira ajánljuk fel.</p> +<hr style="width: 65%;"> +<h2><b>Az élesztő felhasználása</b></h2> +<p>A népek háborújának két csatatere +van. Az egyik csatatéren azok küzdenek, +akik fegyverrel a kezükben verik +vissza az ellenség támadását. A másik +harctér a háborútól sújtott országok +területe, amelyen az otthonmaradottak +küzdik végig a háború szenvedéseinek +és nélkülözéseinek napjait. +A mezőgazdasági és ipari munka +ugyanis a hadviselésben éppen ugy +résztvesz, mint akár a lövészárkokban +küzdő hadsereg. És amint a harctéren +a hadviselésnek mindegyre újabb eszközét +találják fel, úgy az itthoni munka +területén is a tudománynak mindegyre +újabb vívmányai lepik meg a +világot.</p> +<p>A középeurópai hatalmakat—Magyarországot, +Ausztriát és Németországot—ellenfelei +úgy fogták körül, +hogy a világtól elzárják, beviteli kereskedelmében +megakadályozzák és +így kényszerítsék a feltétlen megadásra. +Ez a világtól való elzárás azonban +a legteljesebb mértékben kudarcot +vallott és akár árúkról, akár élelmiszerekről +volt szó, megtanultuk annak +a módját, hogyan kell némelyik +árút nélkülöznünk, némelyiket pedig +újabb anyagokkal pótolnunk.</p> +<p>A lövőszerek és a műtrágya gyártásához +szükséges délamerikai salétromot +a levegőből gyártjuk. Gyapotot +nem hozhatunk be idegen világrészekből, +a robbantószerek gyártásához +szükséges lőgyapotot tehát mesterségesen +állítjuk elő a farostok anyagából, +a cellulózából. A kaucsukbehozatal +szünetel:—két német vegyésztudós +feltalálta a mesterséges gumi gyártásának +módját. A tudósok kutatása +megtanított arra, hogy a háborúban +olyan anyagokat is értékesítsünk, amiket +régebben kevésre becsültünk, vagy +éppen semmibe sem vettünk. Igy például +a papírhulladékból tartós zsineget +gyártanak, a vadon termő csalánból +pedig szövetek készülnek.<span class='pagenum'><a name="Page_6" id="Page_6">[Pg 6]</a></span></p> +<p>Legújabban az élesztő értékesítése +a tudománynak különösen meglepő +sikere. A tudomány megtalálta annak +a módját, hogy az élesztőt hogyan +lehet olcsón óriási mennyiségben előállítani, +poralakúvá tenni és ezt a +poralakú anyagot meleg prés alatt +alakítva, kőkeménységűre préselni. +Ebből a kemény élesztőből (amit a +feltalálók »ernolit«-nak neveztek el) +gombok, késnyelek, ajtókilincsek, villamos +kapcsolók, szerszámfogók és +egyéb olyan tárgyak készülnek, amelyeket +eddig csak kaucsukból, csontból, +vagy fémből gyártottak. Az ernolitból +készült tárgyakat amellett jól +lehet vésni, köszörülni és csiszolni. +Legfontosabb azonban az élesztő szerepe +az emberi és az állati táplálkozásban.</p> +<p>A mindennapi életben eddigelé kétféle +célra használták az élesztőt: +mint erjesztő anyagot és mint kelesztő +anyagot. Az alkohol és a sör gyártásánál +az élesztőt mint erjesztő anyagot +alkalmazták. Ennek az az alapja, +hogy bizonyos cukortartalmú folyadékokban +a cukoranyag úgy bomlik +<span class='pagenum'><a name="Page_7" id="Page_7">[Pg 7]</a></span>szét, hogy alkohol és szénsav fejlődik +belőle. A szénsav legnagyobb része elszáll +a levegőbe és csak kis része marad +a folyadékban lekötve. Az alkohol +azonban egészen visszamarad és a +folyadékból könnyen ki lehet, választani. +A sörgyárak és a szeszgyárak a +cukortartalmú anyagok erjedését az +élesztővel idézik elő.</p> +<center><img src="images/image7.jpg" alt="Az olasz harctérről"></center> +<p><i>Az olasz harctérről</i> +A század konyhája a tiroli hegyekben.</p> +<p>Az élesztő—vagy teljes nevén: +élesztőgomba—a növények országába +tartozik és egyes sejtekből áll A sejtek +kettéválással szaporodnak. Azért +is hívják ezeket a gombákat »hasadógombáknak«. +Ha a cukortartalmú +folyadékba élesztőgombát tesznek, akkor +nemcsak szénsav és alkohol fejlődik, +hanem abban a folyadékban az +élesztőgombák is rendkívül gyorsan elszaporodnak. +Néhány óra alatt egyetlen +sejtből ezer milliónyi fejlődik, föltéve, +hogy a gombák szaporodására +alkalmas körülmények megvannak. +Fontos, hogy a folyadéknak bizonyos +hőmérséklete (37 és fél fok) legyen.</p> +<p>Az élesztősejtecskék hihetetlenül +gyors szaporodása alkalmával rengeteg +sok élesztő is fejlődik, amelynek nagyrésze +eddig a sörgyárakban és szeszgyárakban +az erjesztés alkalmával +veszendőbe ment. Ezek a gyárak +ugyanis csak az alkohol kiválasztása +kedvéért végezték az erjesztést, nem +pedig azért, hogy sok élesztőre tegyenek +szert. Mindössze az élesztőnek +egy részét hozták forgalomba mint préselt +élesztőt. Ez az, amit kenyér és +tészta sütésénél használnak. A kenyér +kelesztése tehát szintén az élesztőgombák +szaporodásán alapszik.</p> +<center><img src="images/image8.jpg" alt="Az Olasz harctérről"></center> +<p><i>Az Olasz harctérről</i> +Gyalogsági fedezék az Isonzó mellett.<span class='pagenum'><a name="Page_8" id="Page_8">[Pg 8]</a></span></p> +<p>A háborúban ellenségeink elzártak +bennünket sok állati takarmány behozatalától +is. Mivel pedig állataink +élelmezése a háború idején kétszeresen +fontos, azért a tudósok arra gondoltak, +hogy az élesztőt mint takarmánypótlékot +is alkalmazzák. Ez az úgynevezett +»takarmány-élesztő«, amelynek fehérjetartalma +az állati szervezetre +rendkívül hasznos táplálék. A vegyészek +éppen ezért már régóta foglalkoztak +azzal, hogyan lehetne ezt a fehérjeanyagot +táplálkozási célokra használni. +A kutatások közben felfedezték, hogy +az élesztőnek a fehérjetartalma egy újfajta +eljárással nagyon megszaporítható. +Ha ugyanis az élesztőt nagyon híg +cukortartalmú folyadékba teszik, amiben +kénsavas ammóniák is van, akkor +az élesztő alkoholt nem termel, hanem +nagymennyiségű fehérjét gyárt. Ez a +mesterségesen gyártott fehérje arra alkalmas, +hogy a háborús időben pótolja +az idegen országokból behozott állati +takarmányt. Egyúttal pedig arra is jó, +hogy a jövőben itthon tudjuk előállítani +azt az állati táplálékot, amelyért +eddigelé sok milliót adtunk a külföldnek.</p> +<p>Ennek az újfajta takarmánynak a +gyártása rendkívül gyors: öt óra alatt +elvégezhető, amellett nagyon kiadós. +Az eddig használt sütőélesztő gyártásánál +száz deka cukoranyagból és 37 +deka sóból lett 160 deka élesztő. Az +újfajta élesztőtakarmány gyártásánál +100 deka cukoranyagból és 52 deka +sóból 270 deka élesztő fejlődik. 100 +kilogram ilyen »szárított élesztő« gyártása +most, a háború idején 60 koronába +kerül, béke idején körülbelül 35 koronába +fog kerülni, tehát az új takarmány +métermázsája rendkívül olcsó +lesz. A gyártásnál használt cukoranyag +nem az a finomított cukor, +amelyet mi fogyasztunk, hanem úgynevezett +»melassz«, vagy pedig finomítatlan +»nyerscukor«.</p> +<center><img src="images/image9.jpg" alt="Az olasz harctérről"></center> +<p><i>Az olasz harctérről</i> +Telefonállomás a harcvonal mögött.<span class='pagenum'><a name="Page_9" id="Page_9">[Pg 9]</a></span></p> +<p>A háború idején azonban kénsavas +ammóniák (amivel a cukoranyagot keverni +kell) nem állhat a gyárak rendelkezésére, +mert a délamerikai salétromtól +el vagyunk zárva, a levegőből gyártott +mesterséges salétromot pedig a +lőszergyárak teljesen lefoglalták. A +tudósok már megtalálták annak a +módját is, hogy az, ammóniákot más +alkalmas anyaggal pótolják. Ez az +anyag az istállók trágyája, amelyet +eddig csak a szántóföldek trágyázására +használtak. A híg trágyalében +az élesztő kitünően tenyészik. A nagyobb +gazdaságok marha- vagy lóistállói +közelében helyezik el az egyszerű +gépszerkezetet, amely a trágyalében +levő ammóniák-anyagot kiválasztja +és ezt a folyékony cukoranyaggal +vegyítve, az élesztő segélyével +naponkint nagymennyiségű +mesterséges takarmányt készít.</p> +<p>Mivel pedig ez a gyártási eljárás +csak néhány óra hosszáig tart, a +takarmányélesztő gyártása minden nap +könnyen elvégezhető. A szántóföldre +kivitt trágya hatása csak egy esztendő +mulva mutatkozik a nagyobb termésben, +itt azonban a trágyát minden nap +újra értékesíthetik.</p> +<p>A tudomány új vívmányának köszönhetjük, +hogy azt az állati táplálékot, +amelyet korpa, olajpogácsa és +takarmányárpa alakjában eddig nagy +mennyiségben hoztunk be a külföldről, +ezentúl »takarmány-élesztő« alakjában +magunk is olcsón és óriási +mennyiségben itthon állíthatjuk elő.</p> +<center><img src="images/image10.jpg" alt="Az olasz harctérről"></center> +<p><i>Az olasz harctérről</i> +Foglyok, útban a vasút felé.<span class='pagenum'><a name="Page_10" id="Page_10">[Pg 10]</a></span></p> +<hr style="width: 65%;"> +<h2><b>A világítótornyok</b></h2> +<p>Hogy az éj sötétjében a tengeri hajók +tájékozódhassanak, már messziről láthassák +a kikötőket, vagy elkerülhessék +a tengerpart veszélyes pontjait, +szirtjeit, azért világítólámpákra, éjjel +is messzire ellátszó tűzjelekre van +szükségük. Már a legrégibb időkben +a tenger partján lakó egyes népek éjszakának +idején magas sziklákon rakott +tűzzel tájékoztatták a hajókat, +néha nem is jóravaló szándékkal, hanem +csak azért, hogy a sötétben, a +viharos tengeren bolygó hajósokat a +tűz fényével kikötésre csábítsák és +azután kirabolják.</p> +<p>A hajózás fejlődésével forgalmasabb +kikötőkben a jeladó tüzek számára +kiemelkedő tornyokat építettek, hogy +éjszakának idején a lámpáknak vagy +fényszóróknak messzire világító fénye +irányítsa a hajókat.</p> +<center><img src="images/image11.jpg" alt="Világítótorony az odesszai kikötőben, a Fekete-tenger partján"></center> +<p><b>Világítótorony az odesszai kikötőben, a Fekete-tenger partján</b></p> +<p>Az első világítótorony, amelyről tudomásunk +van, 283-ban épült Krisztus +előtt, Alekszandria kikötőváros (északi +Afrika) közelében lévő Fárosz szigetén. +Ez a fároszi világítótorony az +ókor egyik csodás remeke volt, amely +állítólag 60 kilométernyi távolságból +is látható tűzjeleket adott. Körülbelül +1600 évig állott, amikor aztán áldozatul +esett az arabok pusztításának. A +ma is működő világítótornyok között +legrégibb, amelyet Neuwerk szigetén +(az Északi-tengerben Hamburg mellett) +1228-ban építettek. Az idők folyamán +sok átalakításon ment keresztül, +de új világítókészülékével ma is kalauza +az Elba folyó bejáratánál a hajóknak.</p> +<p>A világítótornyok száma már a +15 ezret meghaladja. Ebből 600 Anglia +és Franciaország között a Manche-csatorna +partjain épült, de igen sok van +<span class='pagenum'><a name="Page_11" id="Page_11">[Pg 11]</a></span>az Északi-tenger és Keleti-tenger partjain +is, ahol nagyon gyakoriak a viharok +és a sűrű köd nehezíti a hajózást. +A gyakori ködök miatt néhol nem elegendő +a világítótornyokat világítókészülékkel +felszerelni, hanem ellátják +messzire hangzó harangokkal és +kürtökkel is. Ezeknek szava figyelmezteti +a ködben haladó hajókat.</p> +<p>A partok mentén épült világítótornyok +néhol állandóan ki vannak téve +a tenger hullámcsapásainak. Az ilyen +tornyok anyaga vas, vagy kőtömb, +amelyet különös szerkezetű vaskeretbe +illesztenek Ahol a víz nem éri a torony +falazatát, nem szükséges ennyire szilárdul +építkezni. Vannak világítótornyok, +amelyeket a tengerbe építenek. +Az első ilyen az Északi-tengerben +(Bremerhaven és Helgoland-sziget között) +a rotersandi világítótorony volt. +Az ilyen építés gyakran nagy nehézségekbe +ütközik. Igy volt ez a rotersandi +világítótorony építése alkalmával is. +Hét hónapon keresztül tartott az alapozás +munkája, de már ekkor észrevették, +hogy az építkezés nem elég +szilárd és biztos, a munkakamra (más +néven kesszen, az az alul nyitott, oldalt +és felül zárt vasszekrény, amiben +a víz fenekén a munkások dolgoznak) +nem sülyed eléggé. A baj +nem is maradt el. Váratlanul nagy +vihar támadt, ami elől a munkások a +kikötőbe menekültek. Napokig zajgott, +hullámzott a tenger és a vihar rommá +zúzta az egész építkezést. Csak a második +kísérlet után sikerült a tornyot +felépíteni.</p> +<p>Még nehezebben építették meg a +Hatteras-foki (Észak-Amerika) világítótornyot, +amely körül a hajózásra +fölöttébb veszélyes zátonyok nehezítették +a közlekedést. Ezért tehát a +szárazföldön építettek egy 34 méter +széles és 25 méter magas kettősfalú +kesszont, ennek belsejét gépekkel, gőzszivattyúkkal, +kazánnal szerelték fel. +Gőzhajókkal vontatták ki az óriás alkotást +a tengerre és amikor építeni +kezdtek rá, az lejebb és lejebb sülyedt +és lassankint 16 méternyire fúródott +bele saját súlyánál fogva a tengerfenékbe. +Ez aztán szilárd alapot biztosított, +amelyre rá lehetett építeni az 50 +méter magas tornyot melynek felépítése +több mint 8 millió koronába került.</p> +<center><img src="images/image12.jpg" alt="Ujabb világítótorony fényszórója"></center> +<p><b>Ujabb világítótorony fényszórója</b></p> +<p>A régebbi tornyok világítására fagygyút +és viaszgyertyákat, zsíros olajat +és kőolajat használtak, de az újabb +tornyokon gáz, magneziafény vagy villamosfény +van használatban. A lám<span class='pagenum'><a name="Page_12" id="Page_12">[Pg 12]</a></span>pákban +tükröket vagy lencsét alkalmaznak +és ezekből sugárzik ki a fény +messze a tengerre. Ha a fénysugarak +a fényt a látóhatárnak állandóan egy +iránya felé lövelik, akkor az ilyen +fényt »szilárd fénynek« nevezik. A +»forgó fényt« úgy alkalmazzák, hogy +a tükröket egy óramű állandóan egyenletes +forgásban tartja, úgy, hogy a +fénysugarak egymásután, a látóhatár +minden pontja felé vetődnek. A »szakadozott +fény« (a világítólámpának +hirtelen való felvillanása és elsötétülése) +pedig úgy származik, hogy a +lámpát önműködő készülék segélyével +lecsapódó, majd szétnyíló ernyő +időközönként eltakarja.</p> +<p>Hogy az egymáshoz közel levő +világítótornyok egymástól megkülönböztethetők +legyenek, a közeli világítótornyok +más és más világítórendszert +alkalmaznak. Ahol pedig sok torony +van egymáshoz közel, színes lencséket, +vagy színes üveghengereket szerelnek +fel a világítókészülékre.</p> +<p>Régente csodaszámba ment, ha +egyik vagy másik világítótorony lámpája +5—6 ezer gyertyaláng fényét +árasztotta (a Budapest utcáit világító +ívlámpák fényereje körülbelül 2000 +gyertyafényű), ma azonban a new-yorki +kikötő híres világítótornya már +240 millió gyertya erejének megfelelő +fényt ad. Ugyancsak nagyon +erős fénye van a francia Havre kikötő +tornyának is, amelynek fénye +Franciaország partjáról csaknem Angolország +déli partjáig hat.</p> +<center><img src="images/image13.jpg" alt="Világító őrhajó az Északi-tengeren"></center> +<p>Világító őrhajó az Északi-tengeren +A hajon gázfényű világítókészülék és önműködő jelzőharang van.</p> +<p>Zátonyok közelében, vagy tengerszorosok +és folyambejáratok előtt, +<span class='pagenum'><a name="Page_13" id="Page_13">[Pg 13]</a></span>ahol világítótornyokat felépíteni nem +tudnak, hajókat horgonyoznak le és +arra szerelnek fel világítókészüléket. +Az ilyen hajók ugyanazt a célt szolgálják, +mint a világítótornyok: ezeket +»világítóhajóknak« nevezik.</p> +<p>A világítótornyokban egy-egy toronyőr +lakik és ennek feladata a +készülékek gondozása. Ezeknek az elhagyatott, +magánosan élő embereknek +élelmezése hajók útján történik, +amelyek havonta egyszer-kétszer +keresik fel őket. A háborúban, amikor +a hadihajók egyik fontos feladata +az ellenséges államok hajózásának +megnehezítése, gyakori eset a világítótornyok +elpusztítása. Ilyenkor a toronyőr +is elpusztul a toronnyal együtt.</p> +<hr style="width: 65%;"> +<h2><b>A keresztények üldözése</b></h2> +<p><b>(Képek a római császárok korából)</b></p> +<p>Krisztus születése után 112-ben Kis-Ázsia +helytartója felhívta Trajánusz +császár figyelmét a keresztényekre. +A helytartó azt írja a császárnak, hogy +sok férfira és nőre akadt, akik bevallották +neki, hogy keresztények. Alkonyatkor +szoktak összegyűlni és énekelnek +a Krisztusnak, akit ők istennek +tartanak, továbbá ünnepélyes ígéretet +tesznek, hogy minden tisztátalanságot +és becstelenséget kerülni fognak. Ez—mondja +a helytartó—nem egyéb +»gyarló babonánál«. Trajánusz elrendelte, +hogy mivel ezek a keresztények +mégsem olyan veszedelmesek, nem +kell üldözni őket, csak ha a hatóságok +kezébe kerülnek, akkor büntessék meg +a »babonáshitűeket«. Hadriánusz császár +és utódai alatt sem voltak véresek +a keresztényüldözések, de annál +többet szenvedtek a keresztények a +következő időkben.</p> +<p>Azok az idők azonban nemcsak a +kereszténységre, hanem magára a +római birodalomra is igen szomorúak +voltak. A katonai önkényuralom évei +következtek. A katonacsászárok közül +a hazánk területén levő pannóniai +légiók kiáltották ki uralkodónak Szeptimiusz +Szeveruszt, akinek utóda fia, +Aureliusz Antoninusz lett, őt azonban +gallus köpenyegéről <em style="letter-spacing:0.3em">Karakalla</em> +gúnynévvel illették. A történelem is +így nevezi ezt a zsarnokot, aki éppen +olyan kegyetlenül uralkodott, mint +Neró, vagy Kaligula. Végre a 217-ik +évben katonái gyilkolták meg. A +katonaság volt már úgyszólván az +egyetlen hatalom Rómában. Ez nevezett +ki és csapott el uralkodókat.</p> +<p>Időközben a birodalom ellenségei +a határokon mindenütt erősödtek. A +Rajna és a Duna mentén állandóan +nyugtalanították becsapásaikkal a birodalmat +a különféle germán törzsek +és a gallok, akik a mai franciák elődei +voltak, azonkívül a gótok, Keleten is +hatalmas ellensége támadt a birodalomnak +a perzsákban, akiket Artakszerkszész +nevű királyuk felszabadított +évszázados szolgaságukból és hatalmas, +nagy birodalmat alkotott velük. +268-ban már egészen zavaros lett a +birodalom helyzete. Görögországban +és Kis-Ázsiában ellenség foglalt, Pannónia +felső részében a markomannok +voltak az urak A megrémült tartományok +katonái egyszerre több császárt<span class='pagenum'><a name="Page_14" id="Page_14">[Pg 14]</a></span> +is választottak. A több császár uralmának +<em style="letter-spacing:0.3em">Aureliánusz</em> vetett véget. +Erélyes ember volt, de nem tudta megakadályozni, +hogy a birodalom el ne +veszítse végképen Dáciát. 270-ben a +Dunáig vonult vissza a római hadsereg +és azontúl eddig tartott a római +birodalom határa. Aureliánusz ötéves +uralkodása alatt (270-től 275-ig uralkodott) +eléggé helyreállította a bomlásnak +indult birodalmat. Utódai közül +<em style="letter-spacing:0.3em">Probusz</em> császár azért nevezetes, +mert az ő idejében ültetik be hazánkban +a szerémi hegyeket szőlővel. Őt is +a hadsereg ölte meg, még pedig hazánk +területén.</p> +<center><img src="images/image14.jpg" alt="Római katakomba részlete"></center><p>Római katakomba részlete</p> +<p>Az első keresztények földalatti katakombákban gyűltek össze istentiszteletre és ott is +temetkeztek el. A halottakat a folyosók falába vágott fülkékbe helyezték.</p> +<p><em style="letter-spacing:0.3em">Diokleciánusz</em> (latinosan igy +írják Diocletianus) császár szülei +állítólag római rabszolgák voltak és +nagy tehetségének köszönhette, hogy +fokról-fokra emelkedett a legmaga +sabb méltóságig. Az ő idejében—a +290-ik év körül—a keresztények már +szép számmal éltek a birodalomban +a számuk közel járt a 8 millióhoz. Egy +alkalommal, amikor a császár papjaival +állatok beleiből jósoltatott, azok +elhitették vele, hogy nem tudnak kedvező +jóslatot mondani, mert hitetlenek, +tudniillik keresztények vannak a jelenlevő +katonák között. Ekkor elhatározta, +hogy a kisázsiai Nikomédiában—ahova +a birodalom székhelyét át +helyezte—megkezdi a keresztények +üldözését Azonnal katonákat küldött +ki, hogy csákányokkal és fejszékkel +<span class='pagenum'><a name="Page_15" id="Page_15">[Pg 15]</a></span>rombolják szét a nikomédiai keresztény +nagytemplomot. A következő +napon pedig rendeletet ragasztott ki +a városban, hogy valamennyi keresztény +templomot romboljanak le, minden +keresztény egyházi könyvet dobjanak +a tűzbe, végül kihirdette, hogy +az összes keresztények elveszítik római +polgárjogukat. Ezt a rendeletet egy +keresztény letépte, másnap pedig, nem +tudni mi okból, kigyulladt a császár +palotája. Mint egykor Neró idején, +most is a keresztényekre fogták a +gyujtogatást. Diokleciánusz erre elrendelte, +hogy az elöljárók valamennyi +keresztényt kötözzenek össze és kényszerítsék +őket arra, hogy áldozzanak +a pogány isteneknek. Amikor erre a +keresztények nem voltak hajlandók, +gyilkoltatni kezdte őket. Az üldözés +kiterjedt az egész birodalomra, és folyt +mindenfelé igen nagy kegyetlenséggel. +Diokleciánusz 304-ben lemondott +hatalmáról, de utódai összevesztek az +uralmon. Polgárháború keletkezett, +<span class='pagenum'><a name="Page_16" id="Page_16">[Pg 16]</a></span>amelynek csak Konstantinusz császár +tudta végét vetni Diadalához a keresztények +segítették, kik szívesen szolgáltak +seregében, mert jól bánt velük és +türelmes volt vallásuk iránt. A monda +szerint a Róma ellen induló Konstantinusz +fényes délben keresztet látott +feltűnni az égen, a nap mellett, a +kereszt körül ezzel a felirattal: »Ebben +a jelben fogsz győzni!« (Latinul: +»In hoc signo vinces!«) Megfogadta az +égi jel intését, levétette a légiók jelvényéről +a sast és keresztet tétetett a +helyére. Róma meghódolt a győztes +Konstantinusznak, aki 313-ban a keresztényeknek +biztosította a birodalom +területén vallásuk szabad gyakorlatát +és elrendelte, hogy vasárnap a +törvénykezés szüneteljen. Ő maga +csak halálos ágyán, 337-ben vette fel +a keresztségét, de anyjának, aki már +régen keresztény volt, jóval előbb megengedte, +hogy Jeruzsálemben templomot +állítson azon a helyen, ahol Krisztus +keresztjét megtalálták.</p> +<center><img src="images/image15.jpg" alt="Diokleciánusz római császár"></center> +<p>Diokleciánusz római császár</p> +<center><img src="images/image16.jpg" alt="Karakalla császár fürdőjének egyik terme"></center> +<p>Karakalla császár fürdőjének egyik terme</p> +<p>A pazar pompával épült fürdőház körül kertek, tornahelyiségek, olvasóssobák voltak +melyeket nagyértékű szoborművek ékesítettek.</p> +<p>A birodalomnak új fővárost is épített, +melyet a saját nevéről Konstantinopolisnak +(Konstantinusz városának) +nevezett; ez a város a mai +Konstantinápoly. (Folytatjuk)</p> +<center><img src="images/image17.jpg" alt="Nagy Konstantinusz császár diadalkapuja a mai Rómában"></center> +<p>Nagy Konstantinusz császár diadalkapuja a mai Rómában +A domborművű faragások a császár életének nevezetesebb eseményeit ábrázolják.</p> +<p><b>Szerkeszti: ÁRKAY KÁLMÁN, az Országos Közművelődési Tanács alelnöke +Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV. FERENCIEK-TERE 3. :: Telefon 108-84 +Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása</b></p> +<p><i>A Vasárnapi könyv cikkeinek és képeinek átvétele tilos</i> + + + + + + + +<pre> + + + + + +End of the Project Gutenberg EBook of Vasrnapi Knyv, by Various + +*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASRNAPI KNYV *** + +***** This file should be named 30163-h.htm or 30163-h.zip ***** +This and all associated files of various formats will be found in: + https://www.gutenberg.org/3/0/1/6/30163/ + +Produced by Tams Rth, and the Online Distributed Proofreading Team. + +Updated editions will replace the previous one--the old editions +will be renamed. + +Creating the works from public domain print editions means that no +one owns a United States copyright in these works, so the Foundation +(and you!) can copy and distribute it in the United States without +permission and without paying copyright royalties. Special rules, +set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to +copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to +protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project +Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you +charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you +do not charge anything for copies of this eBook, complying with the +rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose +such as creation of derivative works, reports, performances and +research. They may be modified and printed and given away--you may do +practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is +subject to the trademark license, especially commercial +redistribution. + + + +*** START: FULL LICENSE *** + +THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE +PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK + +To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free +distribution of electronic works, by using or distributing this work +(or any other work associated in any way with the phrase "Project +Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project +Gutenberg-tm License (available with this file or online at +https://gutenberg.org/license). + + +Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm +electronic works + +1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm +electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to +and accept all the terms of this license and intellectual property +(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all +the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy +all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession. +If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project +Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the +terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or +entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8. + +1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be +used on or associated in any way with an electronic work by people who +agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few +things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works +even without complying with the full terms of this agreement. See +paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project +Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement +and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic +works. See paragraph 1.E below. + +1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation" +or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project +Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the +collection are in the public domain in the United States. If an +individual work is in the public domain in the United States and you are +located in the United States, we do not claim a right to prevent you from +copying, distributing, performing, displaying or creating derivative +works based on the work as long as all references to Project Gutenberg +are removed. Of course, we hope that you will support the Project +Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by +freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of +this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with +the work. You can easily comply with the terms of this agreement by +keeping this work in the same format with its attached full Project +Gutenberg-tm License when you share it without charge with others. + +1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern +what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in +a constant state of change. If you are outside the United States, check +the laws of your country in addition to the terms of this agreement +before downloading, copying, displaying, performing, distributing or +creating derivative works based on this work or any other Project +Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning +the copyright status of any work in any country outside the United +States. + +1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: + +1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate +access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently +whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the +phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project +Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed, +copied or distributed: + +This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with +almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or +re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included +with this eBook or online at www.gutenberg.org + +1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived +from the public domain (does not contain a notice indicating that it is +posted with permission of the copyright holder), the work can be copied +and distributed to anyone in the United States without paying any fees +or charges. If you are redistributing or providing access to a work +with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the +work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1 +through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the +Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or +1.E.9. + +1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted +with the permission of the copyright holder, your use and distribution +must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional +terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked +to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the +permission of the copyright holder found at the beginning of this work. + +1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm +License terms from this work, or any files containing a part of this +work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. + +1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this +electronic work, or any part of this electronic work, without +prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with +active links or immediate access to the full terms of the Project +Gutenberg-tm License. + +1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, +compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any +word processing or hypertext form. However, if you provide access to or +distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than +"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version +posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org), +you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a +copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon +request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other +form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm +License as specified in paragraph 1.E.1. + +1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, +performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works +unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. + +1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing +access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided +that + +- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from + the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method + you already use to calculate your applicable taxes. The fee is + owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he + has agreed to donate royalties under this paragraph to the + Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments + must be paid within 60 days following each date on which you + prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax + returns. Royalty payments should be clearly marked as such and + sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the + address specified in Section 4, "Information about donations to + the Project Gutenberg Literary Archive Foundation." + +- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies + you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he + does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm + License. You must require such a user to return or + destroy all copies of the works possessed in a physical medium + and discontinue all use of and all access to other copies of + Project Gutenberg-tm works. + +- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any + money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the + electronic work is discovered and reported to you within 90 days + of receipt of the work. + +- You comply with all other terms of this agreement for free + distribution of Project Gutenberg-tm works. + +1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm +electronic work or group of works on different terms than are set +forth in this agreement, you must obtain permission in writing from +both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael +Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the +Foundation as set forth in Section 3 below. + +1.F. + +1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable +effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread +public domain works in creating the Project Gutenberg-tm +collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic +works, and the medium on which they may be stored, may contain +"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or +corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual +property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a +computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by +your equipment. + +1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right +of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project +Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project +Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project +Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all +liability to you for damages, costs and expenses, including legal +fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT +LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE +PROVIDED IN PARAGRAPH F3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE +TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE +LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR +INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH +DAMAGE. + +1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a +defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can +receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a +written explanation to the person you received the work from. If you +received the work on a physical medium, you must return the medium with +your written explanation. The person or entity that provided you with +the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a +refund. If you received the work electronically, the person or entity +providing it to you may choose to give you a second opportunity to +receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy +is also defective, you may demand a refund in writing without further +opportunities to fix the problem. + +1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth +in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER +WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO +WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. + +1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied +warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages. +If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the +law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be +interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by +the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any +provision of this agreement shall not void the remaining provisions. + +1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the +trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone +providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance +with this agreement, and any volunteers associated with the production, +promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works, +harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees, +that arise directly or indirectly from any of the following which you do +or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm +work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any +Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause. + + +Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm + +Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of +electronic works in formats readable by the widest variety of computers +including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists +because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from +people in all walks of life. + +Volunteers and financial support to provide volunteers with the +assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's +goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will +remain freely available for generations to come. In 2001, the Project +Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure +and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations. +To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation +and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4 +and the Foundation web page at https://www.pglaf.org. + + +Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive +Foundation + +The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit +501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the +state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal +Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification +number is 64-6221541. Its 501(c)(3) letter is posted at +https://pglaf.org/fundraising. Contributions to the Project Gutenberg +Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent +permitted by U.S. federal laws and your state's laws. + +The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S. +Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered +throughout numerous locations. Its business office is located at +809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email +business@pglaf.org. Email contact links and up to date contact +information can be found at the Foundation's web site and official +page at https://pglaf.org + +For additional contact information: + Dr. Gregory B. Newby + Chief Executive and Director + gbnewby@pglaf.org + + +Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg +Literary Archive Foundation + +Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide +spread public support and donations to carry out its mission of +increasing the number of public domain and licensed works that can be +freely distributed in machine readable form accessible by the widest +array of equipment including outdated equipment. Many small donations +($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt +status with the IRS. + +The Foundation is committed to complying with the laws regulating +charities and charitable donations in all 50 states of the United +States. Compliance requirements are not uniform and it takes a +considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up +with these requirements. We do not solicit donations in locations +where we have not received written confirmation of compliance. To +SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any +particular state visit https://pglaf.org + +While we cannot and do not solicit contributions from states where we +have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition +against accepting unsolicited donations from donors in such states who +approach us with offers to donate. + +International donations are gratefully accepted, but we cannot make +any statements concerning tax treatment of donations received from +outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. + +Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation +methods and addresses. Donations are accepted in a number of other +ways including including checks, online payments and credit card +donations. To donate, please visit: https://pglaf.org/donate + + +Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic +works. + +Professor Michael S. Hart was the originator of the Project Gutenberg-tm +concept of a library of electronic works that could be freely shared +with anyone. For thirty years, he produced and distributed Project +Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support. + + +Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed +editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S. +unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily +keep eBooks in compliance with any particular paper edition. + + +Most people start at our Web site which has the main PG search facility: + + https://www.gutenberg.org + +This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, +including how to make donations to the Project Gutenberg Literary +Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to +subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. + + +</pre> + +</body> +</html> diff --git a/old/30163-h/images/image1.jpg b/old/30163-h/images/image1.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..28a93d1 --- /dev/null +++ b/old/30163-h/images/image1.jpg diff --git a/old/30163-h/images/image10.jpg b/old/30163-h/images/image10.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..5311174 --- /dev/null +++ b/old/30163-h/images/image10.jpg diff --git a/old/30163-h/images/image11.jpg b/old/30163-h/images/image11.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..12e62b7 --- /dev/null +++ b/old/30163-h/images/image11.jpg diff --git a/old/30163-h/images/image12.jpg b/old/30163-h/images/image12.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..8b2be30 --- /dev/null +++ b/old/30163-h/images/image12.jpg diff --git a/old/30163-h/images/image13.jpg b/old/30163-h/images/image13.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..b23c4e9 --- /dev/null +++ b/old/30163-h/images/image13.jpg diff --git a/old/30163-h/images/image14.jpg b/old/30163-h/images/image14.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..10ed371 --- /dev/null +++ b/old/30163-h/images/image14.jpg diff --git a/old/30163-h/images/image15.jpg b/old/30163-h/images/image15.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..020330e --- /dev/null +++ b/old/30163-h/images/image15.jpg diff --git a/old/30163-h/images/image16.jpg b/old/30163-h/images/image16.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..6809a16 --- /dev/null +++ b/old/30163-h/images/image16.jpg diff --git a/old/30163-h/images/image17.jpg b/old/30163-h/images/image17.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..a76ce15 --- /dev/null +++ b/old/30163-h/images/image17.jpg diff --git a/old/30163-h/images/image2.jpg b/old/30163-h/images/image2.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..1fa2c5e --- /dev/null +++ b/old/30163-h/images/image2.jpg diff --git a/old/30163-h/images/image3.jpg b/old/30163-h/images/image3.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..6b21ee4 --- /dev/null +++ b/old/30163-h/images/image3.jpg diff --git a/old/30163-h/images/image4.jpg b/old/30163-h/images/image4.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..433d3c3 --- /dev/null +++ b/old/30163-h/images/image4.jpg diff --git a/old/30163-h/images/image5.jpg b/old/30163-h/images/image5.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..8ba7747 --- /dev/null +++ b/old/30163-h/images/image5.jpg diff --git a/old/30163-h/images/image6.jpg b/old/30163-h/images/image6.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..9696d27 --- /dev/null +++ b/old/30163-h/images/image6.jpg diff --git a/old/30163-h/images/image7.jpg b/old/30163-h/images/image7.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..a6729c1 --- /dev/null +++ b/old/30163-h/images/image7.jpg diff --git a/old/30163-h/images/image8.jpg b/old/30163-h/images/image8.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..4471904 --- /dev/null +++ b/old/30163-h/images/image8.jpg diff --git a/old/30163-h/images/image9.jpg b/old/30163-h/images/image9.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..d30d686 --- /dev/null +++ b/old/30163-h/images/image9.jpg |
