33 files changed, 3418 insertions, 0 deletions

diff --git a/.gitattributes b/.gitattributes
new file mode 100644
index 0000000..6833f05
--- /dev/null
+++ b/.gitattributes
@@ -0,0 +1,3 @@
+* text=auto
+*.txt text
+*.md text
diff --git a/30346-0.txt b/30346-0.txt
new file mode 100644
index 0000000..24eebb0
--- /dev/null
+++ b/30346-0.txt
@@ -0,0 +1,654 @@
+*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30346 ***
+
+Vasárnapi Könyv
+
+Kiadja az Országos Közművelődési Tanács
+
+1914. Első félév 12. füzet
+
+
+
+
+A kerékpár
+
+Három feltaláló. A kerékpár története
+
+
+Az 1813-ik évben Draisz Károly találta fel a kerékpárt, vagy
+amint idegen szóval nevezik: a biciklit. Különösnek látszik, hogy
+a vasúti mozdonyt, amely pedig sokkal bonyolultabb szerkezetű,
+már előbb feltalálták, pedig a mozdonynak az alapja--a négykerekű
+kocsi--már megvolt, két egymás mögött álló keréken haladó
+közlekedési eszközt azonban az 1813-ik év előtt még nem ismertek.
+
+Hogy két egymás mögött elhelyezett keréken is lehet utazni, arra
+Draisz jött rá először abból a megfigyelésből, hogy az erős
+lendítéssel elgurított kerék nem dűl el addig, ameddig mozog. Az
+első kerékpár ennek alapján készült: két fakereket olyanformán
+kötöttek össze, mint ahogyan a mai kerékpárnál is látjuk. Az első
+kereket kormányozták. Draisz ezt az egyszerű szerkezetet úgy
+hajtotta, hogy a lábaival felváltva a földre ért és így lendített
+egyet-egyet a kerékpáron. Ezen a kezdetleges módon négyszer olyan
+gyorsan tudott haladni, mint a gyalogos ember.
+
+Draisz Károly 1785-ben született a németországi Karlszruhe
+városban. Már kora ifjúságában érdekelték a gépek, mindenféle
+szerkezetek és csak a családja kívánságára választotta a katonai
+pályát. Nem is katonáskodott sokáig, korán visszavonult és a
+találmányainak élt. Először húsvágógépet szerkesztett, utóbb
+írógép szerkesztésén törte a fejét, majd másféle találmányok
+jártak az eszében. Sok eleven gondolata volt, de mind között
+legnagyobb sikere a kerékpárnak--vagy mint akkoriban nevezték: a
+»futógépnek«--lett.
+
+A kerékpár feltalálása az 1813-ik évre esik: ennek az évnek
+december hónapjában mutatta be Draisz Károly az orosz cárnak. Az
+első kerékpár szerkezete még nagyon kezdetleges volt, tehát nem
+is lépett vele a nyilvánosság elé. Négy esztendeig dolgozott és
+gondolkodott a javításán, végre 1817-ben elhatározta, hogy
+bemutatja az új közlekedő-eszköz gyakorlati használhatóságát. A
+Mannheimből Schwetzingenbe vezető négyórás utat az új találmány
+segítségével egy óra alatt akarta megtenni. Akik a tervről
+hallottak, nevetve fogadták:
+
+--Hacsak egyfolytában nem szalad,--mondták--akkor azzal a két
+furcsa kerékkel a félutat sem teszi meg!
+
+Draisz nem vitatkozott velük, hanem elindult és egy óra múlva a
+kitűzött céljához ért. Aki a mai kerékpárt ismeri, ezen nyilván
+nem csudálkozik, de arra kell gondolnunk, hogy milyen volt az a
+kerékpárszerkezet, amelyet Draisz Károly ezen az útján használt.
+Két fakerékre nyereg volt erősítve, az első keréken a
+kormányzószerkezet. Ezen a kerékpáron a lábaival lökdöste magát
+előbbre, mert még nem tudta annak a módját, hogy miképen ülhetne
+rajta, anélkül, hogy a földet érintenie kellene.
+
+A második nevezetes útja az újfajta gépen Karlszruhéból a francia
+határon fekvő Strasszburgba vitte: ezt a nagy útat, amely
+gyalogszerrel tizenhat órába telt, négy óra alatt tette meg. A
+váratlanul nagy sikerek mellett is Draisz ugyanazokon a bajokon
+és vesződségeken ment keresztül, mint amelyek minden újítót és
+feltalálót nyomon követnek. Valóságos néptömeg kísérte,
+valahányszor újfajta közlekedő-eszközével Karlszruhe város utcáin
+megjelent. A gyerekek körülfogták és nagy zsivajjal, lármával
+követték.
+
+[Illustration: Draisz Károly bemutatja találmányát a közönségnek
+
+A feltaláló azt akarja igazolni, hogy a kerékpárral lépcsőkön
+lefelé is biztosan halad.]
+
+[Illustration: Draisz Károly »futógépe« a Strasszburg felé vezető
+úton]
+
+A feltalálót mindez nem ejtette kétségbe. Mivel két útjával a
+kerékpár hasznavehetőségét igazolnia sikerült, most már arra
+törekedett, hogy a találmányát értékesítse. Elment Franciaországba,
+ott ismertető előadásokat tartott róla és a kerékpáron való
+közlekedést Páris utcáin be is mutatta.
+
+Igen érdekes az az árszabás, amelyet Draisz Párisban
+szétosztogatott ismertetéséhez csatolt. Az árszabás szerint az
+egyszerű gépek ára 44 pengő forint. Olyan gép, amelynek ülését
+magasabbra vagy alacsonyabbra lehet állítani, hogy mindenféle
+termetű emberek használhassák, 50 pengő forint. Kétüléses gép,
+amelynek ülései egymás mögött vannak és az egyik utas mindig
+pihenhet, míg a másik a lábával a gépet hajtja, 75 pengő forint.
+Ezen a gépen is szabályozható az ülések magassága. Három-és
+négykerekű gépeket, melyeknek egyik ülésük elől van, két kerék
+között, a másik ülésük pedig hátul, 100 pengő forintért kínált.
+Ez az árszabás mutatja, hogy Draisz Károly sok olyan újítást
+végzett a kerékpáron, amit még manapság is használnak.
+
+A kerékpár elterjedése nagyon lassan haladt előre. A városok
+megtiltották, hogy a kerékpárosok a gyalogjárókon haladjanak.
+Angolország volt a legelső, amely a kerékpárt a póstai
+szolgálatban alkalmazni kezdte. A póstakocsit helyettesítő
+kerékpárok más országokban is népszerűek lettek, mindazonáltal
+Draisz találmánya nem hódított olyan mértékben, mint ahogyan a
+feltaláló remélte. Állandóan harcban állott a hatóságokkal,
+amelyek mindenféle akadályt gördítettek a munkája elé. A pénze
+elfogyott, alig volt annyija, hogy rendesen ruházkodhassék.
+Nélkülözés közben töltötte az élete utolsó éveit és 1851-ben
+meghalt anélkül, hogy nevezetes és nagyszerű találmányának
+diadalát megérhette volna.
+
+A hatóság harminc forintot és negyven krajcárt érő holmit talált
+a feltaláló hagyatékában. Még ma is megvan az a hagyatéki
+jegyzék, amelyet ekkoriban a vagyonáról felvettek: ebben a
+jegyzékben a »futógépének« értéke 3 forinttal szerepel! Később
+600 koronáért vásárolta meg ezt a kerékpárt Karlszruhe városa,
+amely még ma is őrzi a híres feltalálónak utolsó alkotását. Az
+1893-ik évben emléket is állítottak szülővárosában a sokat
+hánytvetett férfiúnak, aki egész életét feláldozta a találmánya
+sikeréért. Draisz Károly nevét különben egy másik találmánya, a
+vasúti hajtókocsi (a róla elnevezett draiszine, vagyis »treszina«)
+mai napig is fenntartotta.
+
+Draisz kerékpárján nem volt valami kényelmes az utazás, de
+érdeme, hogy az első kerékpár megalkotásával módot adott arra,
+hogy találmányát tökéletesítsék. Az 1826-ik évben Fischer nevű
+német mehanikus is készített kerékpárt, de ő sem tudott nagyobb
+sikert elérni. Az 1867-ik évi párisi világkiállításon a francia
+Michaux mutatott be magaszerkesztette kerékpárt. A Fischer
+készítette kerékpárok úgynevezett »magas kerékpárok« voltak: az
+első, nagy kerék mögött kis kerék gurult. A magas kerékpárok
+közül egynéhány 1860 körül Amerikába került: ezeket gúnyosan
+»csontrázónak« nevezték el. Utóbb Cowper amerikai mérnök a
+kerekeket az addig használt faalkotórészek helyett drótküllőkkel
+és tömör gumiabronccsal látta el. A drótküllő és gumiabroncs
+tette a kerékpárt hasznos közlekedő-eszközzé. Az első gumikerekű
+kerékpárnak két egyforma nagy kereke volt és már nem a földre
+lépve hajtották, hanem az első kerék tengelyére felszerelt
+hajtókészülékkel (pedál), a nyereg pedig a két kerék között volt.
+Nagyobb sebesség elérésére később ismét szerkesztettek magas
+kerékpárokat, amelyeknek az első kereke nagy, a hátulsó kicsi
+volt és a kerékpáros az első kerék felett ült. A magas kerékpár
+alkalmatlansága miatt hamar kiment a használatból.
+
+Az 1885-ik év táján Dunlop angol állatorvos arra a szerencsés
+gondolatra jött, hogy fiának a kerékpárjára, amely már nem fából,
+hanem acélból készült, nem tömör gumit, hanem levegővel tölthető
+gumitömlőket kellene felszerelni. Ezzel a gondolattal
+megszületett a mai kényelmes kerékpár.
+
+A levegővel töltött gumicsőnek, a pneumatiknak a feltalálását is
+a véletlennek köszönhetjük. Dunlop a kisfiának kerékpárt
+szerkesztett. A fiú örömmel fogadta az újfajta játékot, de
+hamarosan észre kellett vennie, hogy a kerékpár sokszor elakad, a
+kerekek csak sima úton gurulnak könnyedén. Az apa a kertben
+hallgatta a fiának a panaszait és tekintete az ott heverő
+öntözőcsőre esett. Hirtelen elhatározással felkapta a gumicsövet,
+megtöltötte levegővel, a két végén bedugaszolta és a
+kerékpár--vagy amint akkor Angliában nevezték: velocipéd--kerekeire
+erősítette olyan vászonkötéssel, amivel a beteg állatok lábait
+szokta becsavarni, A gumikerekű kerékpárral indult el most már az
+ifjú Dunlop Dublin város utcáin. A csudálatos szerkezetet
+megbámulták, de később utánzói is akadtak és ez biztosította a
+gumikerekű kerékpárok sikerét. Sőt akadt olyan ember is, aki
+széltében híresztelte, hogy erre a nagyszerű gondolatra
+szabadalmat kér, mert a gumicsövön futó kerékpárok világszerte el
+fognak terjedni. A híresztelés Dunlop fülébe jutott, aki
+természetesen sietett szabadalmat szerezni a levegővel töltött
+gumikerékre. Hamarosan gyár is alakult az új gumikerekek nagyban
+való készítésére és az első kerekeket is Dunlop nevéről nevezték
+el. És míg a kerékpár feltalálója szegényen, nyomorban halt meg,
+a véletlen Dunlopot mérhetetlenül nagy vagyonhoz juttatta.
+
+[Illustration: Goodyeart a véletlen rávezet a kancsuk
+vulkanizálására
+
+A feltalálót a kályhára dobott kaucsuk-gumidarab figyelmeztette
+rá, hogyan kell a kaucsukot az ipari feldolgozásra alkalmassá
+tenni]
+
+Dunlop sohasem gazdagodhatott volna meg a pneumatik gyártása
+révén, ha nincsen segítségére olyan kitűnő anyag mint a
+kaucsuk-gumi. A gumikereket a gumiból készült többi tárgyakkal
+együtt Goodyear amerikai vaskereskedőnek köszönhetjük, aki a
+kaucsukot ipari feldolgozásra alkalmassá tette. Goodyear egész
+életét ennek a célnak az elérésére szentelte.
+
+1735-ben francia csillagászok Dél-amerikában, Peruban olyan
+edényeket, cipőket láttak, amelyek egy előttük ismeretlen fának a
+tejszerű nedvéből készültek. Ez a fa a kaucsukfa és a belőle
+kiszivárgó tejszerű nedv a kaucsuk vagy gumi. A kaucsukból
+készült tárgyak azonban nem voltak célszerűek, mert télen nagyon
+megkeményedtek, nyáron pedig ragadóssá váltak és erős szaguk
+volt. Az 1800-ik év körül egy francia kereskedő a harisnyakötőkbe
+gumiszálakat szövetett bele, hogy rugalmasabbak legyenek, egy
+amerikai kereskedő pedig vizáthatlan szövetet készített úgy, hogy
+két szövet közé vékony gumiréteget tett. Ugyanakkor egy másik
+amerikai kereskedő 500 pár gumicipőt bocsátott árúba. De ezeket a
+gumiárúkat, mert csakhamar megkeményedtek és kellemetlen szaguk
+volt, senki sem vásárolta.
+
+Ekkor tökélte el magát Goodyear arra, hogy a kaucsukot olyanná
+teszi, hogy télen ne keményedjék meg, nyáron pedig ne legyen
+szagos és ragadós. Mindenfélével keverte a kaucsukot, hogy
+hasznavehetőbb anyagot kapjon. Egy ízben magnéziumot adott hozzá,
+látszólag jó eredménynyel. Rögtön takarókat kezdett gyártani, de
+alighogy a nyár megérkezett, a magnéziummal kevert kaucsuk
+erjedni kezdett. Nem esett kétségbe és elölről kezdte a munkát,
+mert meg volt győződve arról, hogy sikere esetén nemcsak ő jut
+jómódba, hanem sok ezer munkásnak is kenyeret ad. A kísérletei
+közben természetesen nem sokat keresett és nemcsak ő, hanem
+családja is sokszor nélkülözött.
+
+Utóbb aztán rájött arra, hogy a választóvízzel kevert gumi
+ellentáll a hidegnek és melegnek. Rögtön szabadalmat vett erre a
+találmányára és egy gazdag emberrel szövetkezve, Newyorkban
+gyárat alapított. De most, amikor a sok évi küzdelem gyümölcsét
+élvezhette volna, olyan rossz gazdasági viszonyokat hozott az
+1837-ik esztendő, hogy a gyár megbukott és üzlettársa az egész
+vagyonát elvesztette.
+
+Családjával együtt újra visszaesett a nyomorba, de azért nem
+hagyta el az a remény, hogy végül is diadalmaskodni fog. Pedig
+csúfolkodtak is vele. Azt mondták, könnyű az utcán felismerni,
+mert kabátja, cipője, sapkája gumiból készült, sőt még a
+pénztárcája is, amelybe azonban nincs mit raknia. Ismerősei
+bolondnak tartották, aki elérhetetlen dolgokon töri a fejét és
+azt ajánlották neki, hogy hagyjon fel rögeszméjével és vállaljon
+jövedelmezőbb munkát. De ő, habár a választóvízzel kevert gumiról
+is kisült, hogy nem tökéletes, nem hallgatott rájuk, haladt
+tovább a maga útján.
+
+Végül is a véletlen célhoz juttatta. Egyszer egy ismerősével
+beszélgetett odahaza a tüzes kályha mellett és véletlenül
+ráejtett egy darab gumit. Nagy volt a meglepetése, mikor
+észrevette, hogy a gumi nem olvad el, hanem elszenesedik. Rögtön
+hozzáfogott a kísérletezéshez és hamarosan rájött arra, hogy a
+kénnel kevert és bizonyos fokig felmelegített kaucsuk télen nem
+keményedik meg, nyáron pedig nem olvad. Ezt az eljárást nevezik
+vulkanizálásnak, amelynek a feltalálója Goodyear. Ma is ugyanígy
+csinálják a kerékpárok, gépkocsik és egyéb járóművek kerekeire
+alkalmazott gumi anyagát, csakhogy a gyártás módját azóta
+sokféleképen javították, tökéletesítették.
+
+Azonban Goodyear, amíg idáig jutott, a sok nélkülözéstől
+állandóan betegeskedett és meg is öregedett. Végső
+erőmegfeszítéssel sikerült Newyorkban egy társaságot összehoznia
+a vulkanizált gumi gyártására, de a sikert már nem élvezhette,
+mert 1860-ban, 63 éves korában meghalt, anélkül, hogy kísérletezései
+közben csinált adósságait kifizethette volna. Ő is
+úgy járt, mint Draisz és sok más feltaláló: kitartó munkájának a
+gyümölcsét azok élvezték, akik nem dolgoztak érte, akiknek az
+érett gyümölcs ölükbe hullott.
+
+A kerékpár történetében Draisz, Goodyear és Dunlop mellé
+sorakozik egy negyedik feltaláló, akinek az élete folyása azonban
+nem ilyen küzdelmes és szomorú, mert megérte munkájának a
+sikerét. Ez a férfi az angol Besszemer volt, aki megtanította az
+embereket arra, hogy hogyan lehet vasból acélt gyártani. Neki
+köszönjük a kerékpár könnyű és szilárd acélvázát.
+
+
+
+
+A gyermekek ápolásáról
+
+
+A gyermek, kivált amikor még egészen kicsi, nagyon kényes jószág,
+akivel igen sokat kell törődni és akire nagyon kell vigyázni. Sok
+gyermek persze egészséges marad és egészségben felnő, akármilyen
+rosszul bánnak vele. De azok közül, akikre nem vigyáznak eleget,
+mégis igen sok hal meg idönek előtte, sokkal több, mint azok
+közül, akikre emberségesen vigyáznak. És ahhoz, hogy a gyermeket
+jól tudjuk ápolni, nem elég a jóindulat és a szeretet, mert ha
+nem tanuljuk meg a módját, a legnagyobb szeretetből is kárt
+tehetünk a gyermek egészségében, még az életében is. Nemcsak
+szeretni kell a gyermeket, hanem okkal-móddal kell vele bánni,
+akkor nevelhetünk belőle egészséges embert.
+
+A legkényesebb a gyermek egészsége és élete akkor, amikor a
+gyermek legkisebb. Ezt tudják az emberek, és azért a csecsemőt
+mindig jól bebugyolálva tartják, hogy levegő se férhessen hozzá.
+Ez pedig hiba, mert a gyermeket nemcsak óvni kell, hanem edzeni
+is; ha nagyon elkényeztetjük, mindig gyönge és beteges marad. A
+pólyavánkosnak nem kell túlontúl vastagnak lenni és nem is
+szabad a gyermeket olyan nagyon erősen belecsavarni, hogy csak az
+orra lássék ki. Kivált a kezét sohase szabad bekötni. Sokkal
+jobban fejlődik, sokkal erősebb és egészségesebb lesz, ha a
+kezével mozoghat, kapálódzhatik. Ez tudniillik testgyakorlás
+számba megy és természetes, hogy jobban megerősödik és ügyesebb
+is lesz az olyan kéz, amit folyvást mozgathat a gyermek, mint
+hogyha meg se mozdíthatja.
+
+Ha hideg levegőre visszük a gyermeket, akkor rövid időre be lehet
+kötni a pólyába a kezét is, de ha nincs nagyon hideg, akkor elég
+a kezét a takarókendő alá tenni. Otthon azonban, a zárt szobában
+mindig szabadon legyen a gyermek keze. A levegőre pedig jó időben
+minden egészséges gyermeket ki szabad és ki is kell vinni. Télen
+is, ha szép napos az idő és nincs nagy szél, déltájban ki kell
+egy kicsit vinni a levegőre a pólyásgyermeket, legalább néhány
+percig hadd szíjon akkor is friss levegőt, mert ez kell az
+egészséghez. Ha pedig melegebb az idő,--tavasztól őszig--akkor
+igen sokat legyen a csecsemő gyerek is a szabad levegőn és a
+napon, még pedig nem nagyon erősen belekötözve a pólyába, ha
+pedig egy kicsit nagyobb és már ülni tud, akkor pólya nélkül.
+
+Sok helyen szokás, hogy a pólyás gyermeket keményen belekötik a
+vánkosba és olyan kemény csomagot csinálnak belőle, mintha nem is
+élő ember volna, hanem egy darab fa. Ez nagyon egészségtelen és
+az ilyen gyermeknek az étvágya is rosszabb, mint hogyha egy
+kicsit mozoghatna a kezével-lábával. Ez a mozgás tudniillik éppen
+úgy kell a gyermek egészségének, mint ahogyan a felnőtt embernek
+is szüksége van arra, hogy mozogjon. Aki egész nap ül vagy
+fekszik, annak nincs olyan egészséges étvágya, mint annak, aki
+jár-kel és dolgozik. Igy van ez már a csecsemő gyermekkel is,
+csakhogy az még nem tud másképen mozogni, mint hogy kapálódzik a
+kezével-lábával.
+
+Ezenkívül pedig a legfontosabb dolog, amivel a gyerek ápolásában
+törődni kell, a tisztaság. A születésétől kezdve mindig tisztán
+kell tartani az egész testét, mert sok mindenféle betegség
+származhatik a piszoktól, a tisztasággal pedig a legtöbb
+betegségtől megóvhatjuk. Csúnya és veszedelmes babona az, amit
+sokfelé hisznek a piszokra hajlandó emberek: hogy az ótvar nevű
+bőrbetegség jó a gyermeknek és a világért se szabad elmulasztani.
+Ez a babona már nagyon sok gyermeknek került az életébe, mert sok
+kapott a piszokban halálos betegséget, amit nem kapott volna, ha
+tisztábban tartották volna. De kivált igen nagy kínlódást szokott
+okozni, mert viszket és sokszor fáj is. Csúnya, visszataszító a
+nagyon ótvaros gyerek és a szüleire is szégyent hoz, mert arra
+vall, hogy a szülei nem törődnek vele eleget, nem ápolják
+rendesen és nem tartják tisztán.
+
+Hogyan támad az ótvar? Úgy, hogy a gyerek bőre valamitől egy
+kicsit megsérül vagy kipállik, a sebes helyre piszok kerül, ettől
+aztán gyulladásba, gennyedésbe jön a seb, nem gyógyul meg, hanem
+váladék szivárog belőle, a váladék összekeveredik a bőrön levő
+piszokkal és odaszárad: ez az ótvar és így támad. Megsérülni
+pedig igen gyakran szokott a gyermek bőre, mert igen kényes is, a
+gyermek pedig nem nagyon vigyáz, sokszor megüti magát, megkarcolja,
+meghorzsolja magát valamivel, vagy a maga körmével is akárhányszor
+össze-vissza vakarja az arcát. Ha a körme alja piszkos, akkor a
+vakarás helyén mindjárt elkezdődik az ótvar. Az ótvar
+szomszédságában viszket a bőr, a gyermek megvakarja és ezzel ott
+is belekotorja a bőrébe az ótvaros fertőzést. Ha a gyermeknek van
+egy kis ótvaros hajlandósága, akkor ezen a módon hamarosan tele
+lesz az egész arca, még a fejebőre is ótvarral.
+
+Sokszor kezdődik az ótvar kipállással is. Ha a gyermek orrát,
+száját nem tartják tisztán, akkor a nyál vagy az orrváladék
+kieszi a szájaszélét vagy az orraalját, a kipállott bőrre a
+gyermek kezéről vagy máshonnan piszok kerül és hamarosan
+elkezdődik az ótvar. Az ótvar tehát semmi más, mint bőrbetegség,
+még pedig olyan, hogy csak a piszoktól származik. Az a hit sem
+igaz tehát, hogy az ótvarral valami rossz nedvek jönnek ki a
+gyermek testéből, hanem az az igazság, hogy az ótvart úgy oltják
+be a gyermekbe, kívülről. Az egyik gyermek hajlandóbb az
+ótvarbetegségre, az ilyen hamarabb kapja meg, más gyermek
+nehezebben kap ótvart, de egyik se kapja mástól, mint a piszoktól
+és mindegyiknek csak kínos és ártalmas. Az ótvart tehát mindig
+meg kell gyógyítani. Amikor elkezdődik, még könnyű rajta
+segíteni, ha a környékét alaposan lemossuk szappanos vízzel, az
+ótvaros helyet pedig bekenjük bórkenőccsel vagy bórvazelinnel,
+amit hat-tíz fillérért minden patikában árulnak.
+
+A gyermek körmét rövidre és simára kell vágni és mindig tisztán
+tartani a kezét. Ha a gyermek kicsi és nem lehet neki megtiltani
+a vakaródzást, akkor vagy az ótvaros részt kell tiszta ruhával
+bekötni, hogy ne nyúlhasson hozzá, vagy pedig a kezefejét kell
+bekötni tiszta zsebkendőbe, hogy ne karmolhassa az arcát. Igy egy
+pár nap alatt magától leesik a sebről a var és ha a helyére még
+egy pár napig vigyáznak, akkor nem is nő többet. Ha az ótvar
+ettől nem gyógyulna meg, akkor orvoshoz kell vinni a gyermeket.
+Lekaparni az ótvart sohase szabad, mert helye gyúlladásnak indul
+és az ótvar újra kinő.
+
+Legjobb a gyermeket mindennap megfüröszteni. Amikor kicsi, akkor
+meleg vízben, amikor már két-három éves, akkor meleg időben
+hűvösebb vízben is. És a legjobb hamarosan hozzászoktatni a hideg
+vízhez is, hogy ne legyen belőle meghülős, kényes természetű
+ember. A fürdőben mindig szappannal is meg kell mosdatni, de a
+bőrét mindig töröljük le jó szárazra, nehogy kipálljon. Ha
+valahol--ahol a bőr ráncot vet--vörösödni találna, akkor arra a
+helyre a talkum vagy féderveisz néven ismeretes finom fehér port
+kell hinteni úgy, hogy egy kis vattát mártunk a porba és arról
+rázzuk oda a port, amelyet egy kicsit szét is kenhetünk a bőrön.
+
+De a tisztaságban is szokás egy hibát csinálni: sokan tudniillik
+a gyermek száját ki szokták mosni, azaz vizes ruhával kitörölni.
+Ha pedig a kezünk vagy a vászondarab nem tiszta, akkor a
+fertőzéstől a gyermek könnyen szájpenészt kap. A szájpenész fehér
+foltokban van a gyermek nyelvén és a szájának más részein. Az
+orvos ezt a betegséget is hamarosan meggyógyíthatja.
+
+
+
+
+A madárfészek
+
+
+Fészket rakni a közönséges életben is annyit jelent, mint
+családot alapítani. Amikor tehát a madár fészket rak, nem annyira
+magának épít lakást, mint inkább a fiókáiról akar gondoskodni.
+Azoknak alapít otthont, azokért fárad, mikor a földön, a lombok
+közt, a csalitban vagy a bokrok alján fészeknek való hely után
+kutat. Általában el lehet mondani, hogy a madár ott telepszik
+meg, ahol könnyebben él meg és biztosságban érzi magát. Akár
+kopár sziklák mélyedéseiben, akár fák tetején, akár a földön
+fészkel a madár, mindig ügyesen választja meg a helyet a maga és
+a fiókái számára. Az építés közben pedig az egyes alkotórészek
+összeillesztését annyira érti, hogy a fészek fala szilárd és
+biztos védelmet ad a madárcsaládnak.
+
+Csak a kakuk nem épít fészket, hanem más fészkébe rakja a
+tojásait. A kotlást sem maga végzi, hanem a mostohaanya, sőt a
+felnevelésükről is ez gondoskodik. Ha a kakuk nem talál éppen
+akkor üres fészket, amikor tojik, a földre rakja a tojását és a
+csőrébe fogva viszi az idegen fészekbe, ahonnan a már bennelévő
+tojásokat egyszerüen kihajigálja. Ilyenkor megesik, hogy egy-egy
+vékonyhéjú tojást a csőrével eltör és innen származott az a hit,
+hogy a kakuk megeszi más madárnak a tojásait, ami természetesen
+nem igaz. A kakuk tehát nem teljesíti szülői kötelességét, ami a
+madaraknál kivételszámba megy, mert a többi bizony nagy
+szeretettel és gonddal gondoskodik fiókáiról.
+
+[Illustration: Az üszögös halászka fészke és tojásai
+
+Az üszögös halászkák ritkán élnek egymagukban, többnyire sok pár
+alkot egy társaságot. A tojásaik színe a környezet színéhez
+alkalmazkodik.]
+
+Akad ugyan köztük, amely szeret ingyen, munka nélkül fészekhez
+jutni, a fiait azonban már maga költi ki és neveli fel. A vércse
+kiveri a szarkát vagy a varjút a fészkéből, a holló is szívesen
+bitorolja más fészkét, a kánya sem épít, ha rátalál egy-egy
+ragadozómadárnak elhagyott fészkére. A sólyom is szereti
+elfoglalni a holló fészkét. A bagoly még az állatok földalatti
+vackában is felüti a tanyáját. A cinege elhagyott szarka-,
+varjú-és mókusfészekbe is beleveszi magát, amelyet szőrökkel,
+tollal, gyapjúval rendkívül puhán melegre bélel. Csak ha nem kap
+idegen fészket, akkor keres valamilyen alkalmas faodut vagy
+sziklahasadékot, amelyet vékony ágakkal, száraz fűvel,
+gyökérszálakkal, rőzsével, mohával bélel ki. A függő cinege nem
+szorul a más fészkére, mert maga építi csodálatosan művészi
+fészkét, amely a fűzfa előrenyúló ágán csüng. A kánya néha magas
+fára is épít fészket, amely egy méter széles, a holló 10--20 méter
+magasan, sziklára vagy fára, ágakból és mohából. A holló
+fészekrakás közben okosságáról tesz tanuságot. Az építéshez
+szükséges anyagokat nagy elővigyázattal hordja és ha többször lát
+embereket fészke közelében, vagy ha megzavarják, mielőtt még
+tojásait lerakta, elhagyja tűzhelyét és újat keres vagy épít. Ha
+azonban békében hagyják, éveken át visszatér régi helyére.
+
+[Illustration: A függő cinege fészke
+
+A függő cinege művészien építi meg merészen alácsüngő kis
+házikóját a csörögefűz előrenyúló galyaira.]
+
+A seregély és a kuvik faoduban keres lakást, amelyet szalmával,
+szőrszálakkal és tollakkal tesz lakhatóvá. A harkály szintén
+faoduban fészkel, de az odut maga vájja a csőrével. Pudvás bélű
+fában ág helyén támadt lyukat, vagy belül korhadt ágat választ. A
+tojó kezdi a munkát. Először a nyílást bővíti ki annyira, hogy
+ki-és bejuthat rajta. Ezután az üreg belsejét kezdik csinálni
+nagy serénységgel és ügyességgel, ami már csak azért is nehéz
+munka, mert a szűk helyen nem igen tudják a csőrüket használni.
+Két hét is eltelik, mire elkészül, de akkor már a belseje olyan
+sima, hogy sehol sem találni szálkát. A fészek alját finom
+faforgáccsal rakják ki. Lehetőleg magas helyen vájják és még
+akkor is visszatérnek bele minden évben, ha költés közben
+megháborgatták őket, vagy ha az öregek egyikét ellőtték, mert
+nagy fáradságukba kerülne minden évben új fészket vájni. Hogy
+biztosságban lakhassanak, fészküket minden tavasszal kitatarozzák.
+A papagályok görbe csőrükkel szintén odut vájnak fészkül, de nem
+bélelik ki.
+
+[Illustration: A tantalmadár fészke és tojásai
+
+A fészek a fűben rejtőzködik és négy tojás van benne. Mivel a
+tojások színe a környezethez alkalmazkodik, a természetben csak
+nehezen lehet észrevenni.]
+
+[Illustration: Az erdei pacsirta fészke
+
+boltozatos és felül részint zárt, részint nyilt. A bokrok alján,
+az ibolya és az erdei szamóca társaságában szerényen húzódik
+meg.]
+
+A fákon fészkelő madarak közül legnagyobb a sasnak a fészke. A
+hegyekben nagy sziklahasadékokban, megmászhatatlan sziklafalakon,
+erdőkben pedig a legmagasabb fák sudarán fészkel. A fán található
+sasfészek alapzata erős husángokból készül, amelyeket a sas a
+földről szedeget, vagy pedig nagy magasságból lezuhan a száraz
+ágakra, eltöri és a kellő pillanatban megragadja. A fészek felső
+részét vékonyabb ágakból készíti, lapos belsejét pedig finomabb
+galyakkal és mohával rakosgatja ki. Fészke sokszor két méter
+széles. Az évek során át használt fészek a tatarozás, javítás
+közben állandóan vastagszik. Nagy fészket rak a héja, keselyű,
+gém és a gólya is. A héja az erdő legmagasabb fáján a törzshöz
+közel, a keselyű magas hegyoldalak fáira jól elrejtve építi a
+fészkét, ágakból és vékonyabb galyakból. A gém nemcsak fára,
+hanem a nád tetejére is rak fészket, a gólya pedig, mivel az
+emberek közelében is él, szintén nemcsak fára, hanem kéményre,
+háztetőre, kazal tetejére, gemeskútra épít ágakból és rőzséből
+fészket.
+
+Az erdőben élő kisebb madarak nagyrésze fára rakja a fészkét,
+amelyet vékony ágakból, gyökérszálakból épit és mohával,
+falevéllel, tollal, szőrrel tesz puhává, kellemessé. Egyik
+legügyesebb építőmester a tengelic. Fészkének a külseje finom
+gyökerecskékből, mohából való, amelyet fűszálakkal, itt-ott
+talált cérnával, pókhálóval gondosan összesző. A fára jó magasan,
+valami ágvillába építi és olyan jól elrejti, hogy alulról csak
+akkor vesszük észre, amikor a fa már lehullatta leveleit.
+
+[Illustration: A varrómadár fészke
+
+A varrómadár Ázsiában él és arról nevezetes, hogy fészkét szabó
+módjára levelekből varrja össze. A nagy levelet a pamutcserjéből
+tépett szállal összefűzi és a tölcséralakú üregben pamutból,
+pehelyből készít fészket.]
+
+A fecske már ősidőktől fogva a maga jószántából az emberhez
+szokott, palotában és kunyhóban egyaránt megépíti a fészkét, ha
+el nem zavarják. Csak ahol alkalmas lakások híjával van, tér
+vissza ősi szokásaihoz és sziklapárkányokra, meredek
+sziklafalakra építi otthonát, de azonnal bevonul az első
+házikóba, mely a vadonban felépül. Még a vándorpásztorok mozgó
+kunyhóiban is szállást keres. Olyan helyet választ, hogy
+védőtetőzet kerüljön fészke fölé, tehát eresz alá, folyosókon,
+gerendák, párkányok alá fészkel. A fecskék fészküket a falhoz
+vagy gerendához tapasztják és azt is szeretik, ha alul is
+valamilyen szöghöz vagy kiugráshoz támaszthatják. Építőanyagul
+iszapos vagy legalább is nedves földet használnak, kis csomókat
+szednek belőle csőrükkel, nyálkájukkal összekeverik és néhány
+szalmaszállal gondosan összetapasztgatják. Ha az időjárás
+kedvező, otthonuk sárfalát nyolc nap alatt elkészítik. Belsejét
+szőrökkel, tollakkal bélelik ki. Fészküket minden tavasszal újból
+felkeresik, kitatarozzák és újból kibélelik.
+
+[Illustration: A vörösgém fészke és tojásai
+
+A vörösgém a nádasban rakja fészkét és világoskékszínű tojásait.]
+
+A legegyszerűbb fészekalja természetesen a föld. A vadon élő
+tyúkok, fajdok sokszor a puszta földre rakják tojásaikat, máskor
+meg egy kis gödröcskét keresnek vagy kaparnak, amelyet szegényesen
+kibélelnek. A fogoly meg a fürj a bokor aljában, fűben, gabonában,
+lóherében ütik össze fűből való fészküket. A fülemüle, kékbegy
+és vörösbegy a földre, levágott fa fiatal hajtásai között, egy-egy
+fatuskó tövébe, bokorba vagy fű közé építi a fészkét, amely
+szintén nem valami remekmű. Az alapja egy csomó száraz levél,
+melyet finom gyökerecskékkel, kalászokkal, néha lószőrrel és
+gyapjúszerű növényi anyaggal bélel ki. A mezei pacsirta
+ugyanilyen egyszerű fészkét gabonában, réteken, irtásokon,
+mocsaras helyeken pedig zsombékokon találjuk. A bibic a rétet,
+ugart, a vakondoktúrás tövét választja otthonául. A vizimadarak,
+mint a vadlúdak, szárcsák, sirályok fészke vagy a víz partján
+épül, vagy pedig a nagyobb biztosság kedvéért a nád, sás között
+elrejtve, valamilyen zsombékon. A fészek építéséhez szükséges
+anyag a közelből, a nád, sás vagy más vizinövények leveleiből
+kerül.
+
+Vannak olyan madarak is, amelyek a föld alá építkeznek. A
+halászmadár két-három hétig ássa a lakását. Ha ásás közben
+kövekre akad, megpróbálja kipiszkálni, ha ezt nem bírja,
+körülássa őket és görbe irányban építi a bejárót. De ha nagyon
+köves a talaj, félbehagyja a munkát és más helyen próbál
+szerencsét. Építkezés közben egészen harkálymódra viselkedik,
+csakhogy a halászmadár a földbe, a harkály pedig a pudvás fába
+vágja a fészkét. Zavartalan élet mellett évekig lakja egyazon
+lyukat, de ha a bejárót kitágítják, elköltözködik. A Déli-Oceán
+partjain élő pingvinek szintén mély üreget kotornak ki tojásaik
+számára. Társaséletet élnek, ezért a föld alatt az egyik üregből
+a másikba folyosót vájnak, úgy hogy meglátogathatják egymást.
+Mindegyik pár ismeri a maga üregét és ahhoz ragaszkodik.
+
+A fészek számtalan sok helyen épül, de mindegyiknek a közös
+sajátossága, hogy védelmet ad. Mert vagy elrejtett és nem
+egykönnyen tűnik az ellenség szemébe, vagy ha nyíltan áll, úgy
+van építve, hogy ne lehessen könnyen észrevenni, vagy pedig olyan
+helyen van, ahová ellenség nem férkőzhetik. A fészek elkészítése
+igazi odaadást, nagy munkát és szorgalmat követel. A munkát
+lehetőleg szakadatlanul folytatják és gyorsan befejezik. Az
+építéshez szükséges anyagokat a csőrükkel és lábukkal törik le, a
+földről, vízről szedik fel, a levegőben fogják, széthasítják,
+hajlékonnyá teszik és csőrükben, lábukon, vagy pedig a háti
+tollazat közt viszik a fészekhez. Itt csőrükkel, lábukkal a
+megfelelő helyre rakják. A fészek belső kiépítéséhez való anyagot
+a fészek pereméről a fészekbe dobják és utánaugranak. Aztán
+lábaikkal megragadják, szétosztják, ide-oda forogva elteregetik
+és a mellükkel igazán csodálatos ügyes módon nyomkodják.
+
+A tojásoknak a kiköltése majdnem kivétel nélkül az anyamadár
+gondja, de némelyik madárfajnál a nőstény és a hím felváltva
+költ. A hím segítségére rászorul ugyan a nőstény, hogy a tojások
+ki ne hüljenek, amíg ő táplálék után jár, de nem valami szívesen
+engedi át a fészkét. Bizalmatlan, sokszor visszatér, óvatosan,
+hogy észre ne vegye a hím és ellenőrzi, hogy hogyan végzi a
+kötelességét.
+
+[Illustration: A nádirigó fészke
+
+a nádszárra épül és valósággal művészi alkotás. A nád
+növekedésével a fészek is mindig magasabbra kerül.]
+
+A költést szeretettel végzik. A jó és a megzápult tojást nem
+tudják egymástól megkülönböztetni. A fészekből kigurult
+tojásokkal nem törődnek, mintha csak tudnák, hogy ezekre úgyis
+hiába fordítanák szerető figyelmüket. Ha azonban észreveszik,
+hogy a fészekben valamelyik tojás szabadon maradt, addig
+fészkelődnek, míg minden tojást be nem födtek. Hűvös időjárás
+alkalmával szomorúak, mert féltik fiókáikat és csak akkor
+vidulnak fel ismét, amikor az idő melegre fordul.
+
+[Illustration: Az afrikai szövőpintyek fészke
+
+A szövőpintyek társaságban költenek: százával egymás mellett.
+Leginkább a víz felett csüngő ágakra készítik művészies
+fészkeiket úgy, hogy csak repülő állatok férhetnek hozzájuk.]
+
+A fiókák a kikelés után rendesen nemtelenek és gyámoltalanok.
+Ilyenkor a fészek a bölcsőjük, az anyjuk tollazata a takarójuk.
+Mikor aztán a tolluk megnő, az anyamadár hamarosan megtanítja
+őket repülni, vadászni és alig 2--3-hetes korukban örökre
+elhagyják a fészket, hogy nemsokára alkalmas helyen ők is fészket
+rakva, családot alapítsanak.
+
+Gonosz és rossz szívű emberek azok, akik a madarak fészkét,
+melyet fáradsággal és gonddal építenek családjuk részére,
+szétrombolják. A kisebb madarak javarésze hasznára van a
+gazdálkodóknak. Pusztítják az ártalmas férgeket, kukacokat, a
+gabona és a gyümölcsfa sok száz ellenségét. A hasznos madarak a
+gazda ingyenes napszámosai és nemhogy a fészküket nem szabad
+pusztítani, hanem deszkából való fészekodukat kell nekik
+állítani, hogy nyugodtan költhessék ki a fiókáikat.
+
+Szerkeszti: ÁRKAY KÁLMÁN, az Országos Közművelődési Tanács alelnöke
+Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon 108--84
+Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása
+
+
+
+
+
+
+
+End of the Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Various
+
+*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30346 ***
diff --git a/30346-0.zip b/30346-0.zip
new file mode 100644
index 0000000..a0e1652
--- /dev/null
+++ b/30346-0.zip
diff --git a/30346-h.zip b/30346-h.zip
new file mode 100644
index 0000000..be2ad4f
--- /dev/null
+++ b/30346-h.zip
diff --git a/30346-h/30346-h.htm b/30346-h/30346-h.htm
new file mode 100644
index 0000000..7bab814
--- /dev/null
+++ b/30346-h/30346-h.htm
@@ -0,0 +1,645 @@
+<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
+<html>
+<head>
+<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html;charset=UTF-8">
+<title>The Project Gutenberg eBook of Vasárnapi Könyv, by Kálmán Árkay (as editor).</title>
+<style type="text/css">
+p {  margin-top: .75em;
+text-align: justify;
+margin-bottom: .75em;
+}
+h1,h2,h3,h4,h5,h6 {
+text-align: center; /* all headings centered */
+clear: both;
+}
+hr { width: 33%;
+margin-top: 2em;
+margin-bottom: 2em;
+margin-left: auto;
+margin-right: auto;
+clear: both;
+}
+table {margin-left: auto; margin-right: auto;}
+body{margin-left: 10%;
+margin-right: 10%;
+}
+.pagenum  { /* uncomment the next line for invisible page numbers */
+/*  visibility: hidden;  */
+position: absolute;
+left: 92%;
+font-size: smaller;
+text-align: right;
+} /* page numbers */
+.linenum  {position: absolute; top: auto; left: 4%;} /* poetry number */
+.blockquot{margin-left: 5%; margin-right: 10%;}
+.sidenote {width: 20%; padding-bottom: .5em; padding-top: .5em;
+padding-left: .5em; padding-right: .5em; margin-left: 1em;
+float: right; clear: right; margin-top: 1em;
+font-size: smaller; color: black; background: #eeeeee; border: dashed 1px;}
+.bb       {border-bottom: solid 2px;}
+.bl       {border-left: solid 2px;}
+.bt       {border-top: solid 2px;}
+.br       {border-right: solid 2px;}
+.bbox     {border: solid 2px;}
+.center   {text-align: center;}
+.smcap    {font-variant: small-caps;}
+.u        {text-decoration: underline;}
+.caption  {font-weight: bold;}
+.figcenter   {margin: auto; text-align: center;}
+.figleft     {float: left; clear: left; margin-left: 0; margin-bottom: 1em; margin-top:
+1em; margin-right: 1em; padding: 0; text-align: center;}
+.figright    {float: right; clear: right; margin-left: 1em; margin-bottom: 1em;
+margin-top: 1em; margin-right: 0; padding: 0; text-align: center;}
+.footnotes        {border: dashed 1px;}
+.footnote         {margin-left: 10%; margin-right: 10%; font-size: 0.9em;}
+.footnote .label  {position: absolute; right: 84%; text-align: right;}
+.fnanchor         {vertical-align: super; font-size: .8em; text-decoration: none;}
+.poem             {margin-left:10%; margin-right:10%; text-align: left;}
+.poem br          {display: none;}
+.poem .stanza     {margin: 1em 0em 1em 0em;}
+.poem span.i0     {display: block; margin-left: 0em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;}
+.poem span.i2     {display: block; margin-left: 2em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;}
+.poem span.i4     {display: block; margin-left: 4em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;}
+</style>
+</head>
+<body>
+<div>*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30346 ***</div>
+
+<h1>Vas&aacute;rnapi K&ouml;nyv</h1>
+<h3>Kiadja az Orsz&aacute;gos K&ouml;zm&#369;vel&#337;d&eacute;si Tan&aacute;cs</h3>
+<h3>1914. Els&#337; f&eacute;l&eacute;v 12. f&uuml;zet</h3>
+<hr style="width: 65%;">
+<h2>A ker&eacute;kp&aacute;r</h2>
+<h4>H&aacute;rom feltal&aacute;l&oacute;. A ker&eacute;kp&aacute;r t&ouml;rt&eacute;nete</h4>
+<p>Az 1813-ik &eacute;vben <span style="letter-spacing:0.3em">Draisz</span> K&aacute;roly tal&aacute;lta fel a ker&eacute;kp&aacute;rt, vagy
+amint idegen sz&oacute;val nevezik: a biciklit. K&uuml;l&ouml;n&ouml;snek l&aacute;tszik, hogy
+a vas&uacute;ti mozdonyt, amely pedig sokkal bonyolultabb szerkezet&#369;,
+m&aacute;r el&#337;bb feltal&aacute;lt&aacute;k, pedig a mozdonynak az alapja&mdash;a
+n&eacute;gykerek&#369; kocsi&mdash;m&aacute;r megvolt, k&eacute;t egym&aacute;s m&ouml;g&ouml;tt &aacute;ll&oacute; ker&eacute;ken
+halad&oacute; k&ouml;zleked&eacute;si eszk&ouml;zt azonban az 1813-ik &eacute;v el&#337;tt m&eacute;g nem
+ismertek.</p>
+<p>Hogy k&eacute;t egym&aacute;s m&ouml;g&ouml;tt elhelyezett ker&eacute;ken is lehet utazni, arra
+Draisz j&ouml;tt r&aacute; el&#337;sz&ouml;r abb&oacute;l a megfigyel&eacute;sb&#337;l, hogy az er&#337;s
+lend&iacute;t&eacute;ssel elgur&iacute;tott ker&eacute;k nem d&#369;l el addig, ameddig mozog. Az
+els&#337; ker&eacute;kp&aacute;r ennek alapj&aacute;n k&eacute;sz&uuml;lt: k&eacute;t fakereket olyanform&aacute;n
+k&ouml;t&ouml;ttek &ouml;ssze, mint ahogyan a mai ker&eacute;kp&aacute;rn&aacute;l is l&aacute;tjuk. Az els&#337;
+kereket korm&aacute;nyozt&aacute;k. Draisz ezt az egyszer&#369; szerkezetet &uacute;gy
+hajtotta, hogy a l&aacute;baival felv&aacute;ltva a f&ouml;ldre &eacute;rt &eacute;s &iacute;gy lend&iacute;tett
+egyet-egyet a ker&eacute;kp&aacute;ron. Ezen a kezdetleges m&oacute;don n&eacute;gyszer olyan
+gyorsan tudott haladni, mint a gyalogos ember.</p>
+<p>Draisz K&aacute;roly 1785-ben sz&uuml;letett a n&eacute;metorsz&aacute;gi Karlszruhe
+v&aacute;rosban. M&aacute;r kora ifj&uacute;s&aacute;g&aacute;ban &eacute;rdekelt&eacute;k a g&eacute;pek, mindenf&eacute;le
+szerkezetek &eacute;s csak a csal&aacute;dja k&iacute;v&aacute;ns&aacute;g&aacute;ra v&aacute;lasztotta a katonai
+p&aacute;ly&aacute;t. Nem is katon&aacute;skodott sok&aacute;ig, kor&aacute;n visszavonult &eacute;s a
+tal&aacute;lm&aacute;nyainak &eacute;lt. El&#337;sz&ouml;r h&uacute;sv&aacute;g&oacute;g&eacute;pet szerkesztett, ut&oacute;bb
+&iacute;r&oacute;g&eacute;p szerkeszt&eacute;s&eacute;n t&ouml;rte a fej&eacute;t, majd m&aacute;sf&eacute;le tal&aacute;lm&aacute;nyok
+j&aacute;rtak az esz&eacute;ben. Sok eleven gondolata volt, de mind k&ouml;z&ouml;tt
+legnagyobb sikere a ker&eacute;kp&aacute;rnak&mdash;vagy mint akkoriban nevezt&eacute;k: a
+&raquo;fut&oacute;g&eacute;pnek&laquo;&mdash;lett.</p>
+<p>A ker&eacute;kp&aacute;r feltal&aacute;l&aacute;sa az 1813-ik &eacute;vre esik: ennek az &eacute;vnek
+december h&oacute;napj&aacute;ban mutatta be Draisz K&aacute;roly az orosz c&aacute;rnak. Az
+els&#337; ker&eacute;kp&aacute;r szerkezete m&eacute;g nagyon kezdetleges volt, teh&aacute;t nem
+is l&eacute;pett vele a nyilv&aacute;noss&aacute;g el&eacute;. N&eacute;gy esztendeig dolgozott &eacute;s
+gondolkodott a jav&iacute;t&aacute;s&aacute;n, v&eacute;gre 1817-ben elhat&aacute;rozta, hogy
+bemutatja az &uacute;j k&ouml;zleked&#337;-eszk&ouml;z gyakorlati haszn&aacute;lhat&oacute;s&aacute;g&aacute;t. A
+Mannheimb&#337;l Schwetzingenbe vezet&#337; n&eacute;gy&oacute;r&aacute;s utat az &uacute;j tal&aacute;lm&aacute;ny
+seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel egy &oacute;ra alatt akarta megtenni. Akik a tervr&#337;l
+hallottak, nevetve fogadt&aacute;k:</p>
+<p>&mdash;Hacsak egyfolyt&aacute;ban nem szalad,&mdash;mondt&aacute;k&mdash;akkor azzal a k&eacute;t
+furcsa ker&eacute;kkel a f&eacute;lutat sem teszi meg!</p>
+<p>Draisz nem vitatkozott vel&uuml;k, hanem elindult &eacute;s egy &oacute;ra m&uacute;lva a
+kit&#369;z&ouml;tt c&eacute;lj&aacute;hoz &eacute;rt. Aki a mai ker&eacute;kp&aacute;rt ismeri, ezen nyilv&aacute;n
+nem csud&aacute;lkozik, de arra kell gondolnunk, hogy milyen volt az a
+ker&eacute;kp&aacute;rszerkezet, amelyet Draisz K&aacute;roly ezen az &uacute;tj&aacute;n haszn&aacute;lt.
+K&eacute;t faker&eacute;kre nyereg volt er&#337;s&iacute;tve, az els&#337; ker&eacute;ken a
+korm&aacute;nyz&oacute;szerkezet. Ezen a ker&eacute;kp&aacute;ron a l&aacute;baival l&ouml;kd&ouml;ste mag&aacute;t
+el&#337;bbre, mert m&eacute;g nem tudta annak a m&oacute;dj&aacute;t, hogy mik&eacute;pen &uuml;lhetne
+rajta, an&eacute;lk&uuml;l, hogy a f&ouml;ldet &eacute;rintenie kellene.</p>
+<p>A m&aacute;sodik nevezetes &uacute;tja az &uacute;jfajta g&eacute;pen Karlszruh&eacute;b&oacute;l a francia
+hat&aacute;ron fekv&#337; Strasszburgba vitte: ezt a nagy &uacute;tat, amely
+gyalogszerrel tizenhat &oacute;r&aacute;ba telt, n&eacute;gy &oacute;ra alatt tette meg. A
+v&aacute;ratlanul nagy sikerek mellett is Draisz ugyanazokon a bajokon
+&eacute;s vesz&#337;ds&eacute;geken ment kereszt&uuml;l, mint amelyek minden &uacute;j&iacute;t&oacute;t &eacute;s
+feltal&aacute;l&oacute;t nyomon k&ouml;vetnek. Val&oacute;s&aacute;gos n&eacute;pt&ouml;meg k&iacute;s&eacute;rte,
+valah&aacute;nyszor &uacute;jfajta k&ouml;zleked&#337;-eszk&ouml;z&eacute;vel Karlszruhe v&aacute;ros utc&aacute;in
+megjelent. A gyerekek k&ouml;r&uuml;lfogt&aacute;k &eacute;s nagy zsivajjal, l&aacute;rm&aacute;val
+k&ouml;vett&eacute;k.</p>
+<center><img src="images/image1.jpg" alt="Draisz K&aacute;roly bemutatja tal&aacute;lm&aacute;ny&aacute;t a k&ouml;z&ouml;ns&eacute;gnek"></center>
+<p>Draisz K&aacute;roly bemutatja tal&aacute;lm&aacute;ny&aacute;t a k&ouml;z&ouml;ns&eacute;gnek</p>
+<p>A feltal&aacute;l&oacute; azt akarja igazolni, hogy a ker&eacute;kp&aacute;rral l&eacute;pcs&#337;k&ouml;n
+lefel&eacute; is biztosan halad.</p>
+<center><img src="images/image2.jpg" alt="Draisz K&aacute;roly &raquo;fut&oacute;g&eacute;pe&laquo; a Strasszburg fel&eacute; vezet&#337;
+&uacute;ton"></center>
+<p>Draisz K&aacute;roly &raquo;fut&oacute;g&eacute;pe&laquo; a Strasszburg fel&eacute; vezet&#337;
+&uacute;ton</p>
+<p>A feltal&aacute;l&oacute;t mindez nem ejtette k&eacute;ts&eacute;gbe. Mivel k&eacute;t &uacute;tj&aacute;val a
+ker&eacute;kp&aacute;r hasznavehet&#337;s&eacute;g&eacute;t igazolnia siker&uuml;lt, most m&aacute;r arra
+t&ouml;rekedett, hogy a tal&aacute;lm&aacute;ny&aacute;t &eacute;rt&eacute;kes&iacute;tse. Elment
+Franciaorsz&aacute;gba, ott ismertet&#337; el&#337;ad&aacute;sokat tartott r&oacute;la &eacute;s a
+ker&eacute;kp&aacute;ron val&oacute; k&ouml;zleked&eacute;st P&aacute;ris utc&aacute;in be is mutatta.</p>
+<p>Igen &eacute;rdekes az az &aacute;rszab&aacute;s, amelyet Draisz P&aacute;risban
+sz&eacute;tosztogatott ismertet&eacute;s&eacute;hez csatolt. Az &aacute;rszab&aacute;s szerint az
+egyszer&#369; g&eacute;pek &aacute;ra 44 peng&#337; forint. Olyan g&eacute;p, amelynek &uuml;l&eacute;s&eacute;t
+magasabbra vagy alacsonyabbra lehet &aacute;ll&iacute;tani, hogy mindenf&eacute;le
+termet&#369; emberek haszn&aacute;lhass&aacute;k, 50 peng&#337; forint. K&eacute;t&uuml;l&eacute;ses g&eacute;p,
+amelynek &uuml;l&eacute;sei egym&aacute;s m&ouml;g&ouml;tt vannak &eacute;s az egyik utas mindig
+pihenhet, m&iacute;g a m&aacute;sik a l&aacute;b&aacute;val a g&eacute;pet hajtja, 75 peng&#337; forint.
+Ezen a g&eacute;pen is szab&aacute;lyozhat&oacute; az &uuml;l&eacute;sek magass&aacute;ga. H&aacute;rom-&eacute;s
+n&eacute;gykerek&#369; g&eacute;peket, melyeknek egyik &uuml;l&eacute;s&uuml;k el&#337;l van, k&eacute;t ker&eacute;k
+k&ouml;z&ouml;tt, a m&aacute;sik &uuml;l&eacute;s&uuml;k pedig h&aacute;tul, 100 peng&#337; forint&eacute;rt k&iacute;n&aacute;lt.
+Ez az &aacute;rszab&aacute;s mutatja, hogy Draisz K&aacute;roly sok olyan &uacute;j&iacute;t&aacute;st
+v&eacute;gzett a ker&eacute;kp&aacute;ron, amit m&eacute;g manaps&aacute;g is haszn&aacute;lnak.</p>
+<p>A ker&eacute;kp&aacute;r elterjed&eacute;se nagyon lassan haladt el&#337;re. A v&aacute;rosok
+megtiltott&aacute;k, hogy a ker&eacute;kp&aacute;rosok a gyalogj&aacute;r&oacute;kon haladjanak.
+Angolorsz&aacute;g volt a legels&#337;, amely a ker&eacute;kp&aacute;rt a p&oacute;stai
+szolg&aacute;latban alkalmazni kezdte. A p&oacute;stakocsit helyettes&iacute;t&#337;
+ker&eacute;kp&aacute;rok m&aacute;s orsz&aacute;gokban is n&eacute;pszer&#369;ek lettek, mindazon&aacute;ltal
+Draisz tal&aacute;lm&aacute;nya nem h&oacute;d&iacute;tott olyan m&eacute;rt&eacute;kben, mint ahogyan a
+feltal&aacute;l&oacute; rem&eacute;lte. &Aacute;lland&oacute;an harcban &aacute;llott a hat&oacute;s&aacute;gokkal,
+amelyek mindenf&eacute;le akad&aacute;lyt g&ouml;rd&iacute;tettek a munk&aacute;ja el&eacute;. A p&eacute;nze
+elfogyott, alig volt annyija, hogy rendesen ruh&aacute;zkodhass&eacute;k.
+N&eacute;lk&uuml;l&ouml;z&eacute;s k&ouml;zben t&ouml;lt&ouml;tte az &eacute;lete utols&oacute; &eacute;veit &eacute;s 1851-ben
+meghalt an&eacute;lk&uuml;l, hogy nevezetes &eacute;s nagyszer&#369; tal&aacute;lm&aacute;ny&aacute;nak
+diadal&aacute;t meg&eacute;rhette volna.</p>
+<p>A hat&oacute;s&aacute;g harminc forintot &eacute;s negyven krajc&aacute;rt &eacute;r&#337; holmit tal&aacute;lt
+a feltal&aacute;l&oacute; hagyat&eacute;k&aacute;ban. M&eacute;g ma is megvan az a hagyat&eacute;ki
+jegyz&eacute;k, amelyet ekkoriban a vagyon&aacute;r&oacute;l felvettek: ebben a
+jegyz&eacute;kben a &raquo;fut&oacute;g&eacute;p&eacute;nek&laquo; &eacute;rt&eacute;ke 3 forinttal szerepel! K&eacute;s&#337;bb
+600 koron&aacute;&eacute;rt v&aacute;s&aacute;rolta meg ezt a ker&eacute;kp&aacute;rt Karlszruhe v&aacute;rosa,
+amely m&eacute;g ma is &#337;rzi a h&iacute;res feltal&aacute;l&oacute;nak utols&oacute; alkot&aacute;s&aacute;t. Az
+1893-ik &eacute;vben eml&eacute;ket is &aacute;ll&iacute;tottak sz&uuml;l&#337;v&aacute;ros&aacute;ban a sokat
+h&aacute;nytvetett f&eacute;rfi&uacute;nak, aki eg&eacute;sz &eacute;let&eacute;t fel&aacute;ldozta a tal&aacute;lm&aacute;nya
+siker&eacute;&eacute;rt. Draisz K&aacute;roly nev&eacute;t k&uuml;l&ouml;nben egy m&aacute;sik tal&aacute;lm&aacute;nya, a
+vas&uacute;ti hajt&oacute;kocsi (a r&oacute;la elnevezett draiszine, vagyis
+&raquo;treszina&laquo;) mai napig is fenntartotta.</p>
+<p>Draisz ker&eacute;kp&aacute;rj&aacute;n nem volt valami k&eacute;nyelmes az utaz&aacute;s, de
+&eacute;rdeme, hogy az els&#337; ker&eacute;kp&aacute;r megalkot&aacute;s&aacute;val m&oacute;dot adott arra,
+hogy tal&aacute;lm&aacute;ny&aacute;t t&ouml;k&eacute;letes&iacute;ts&eacute;k. Az 1826-ik &eacute;vben <span style="letter-spacing:0.3em">Fischer</span> nev&#369;
+n&eacute;met mehanikus is k&eacute;sz&iacute;tett ker&eacute;kp&aacute;rt, de &#337; sem tudott nagyobb
+sikert el&eacute;rni. Az 1867-ik &eacute;vi p&aacute;risi vil&aacute;gki&aacute;ll&iacute;t&aacute;son a francia
+<span style="letter-spacing:0.3em">Michaux</span> mutatott be magaszerkesztette ker&eacute;kp&aacute;rt. A Fischer
+k&eacute;sz&iacute;tette ker&eacute;kp&aacute;rok &uacute;gynevezett &raquo;magas ker&eacute;kp&aacute;rok&laquo; voltak: az
+els&#337;, nagy ker&eacute;k m&ouml;g&ouml;tt kis ker&eacute;k gurult. A magas ker&eacute;kp&aacute;rok
+k&ouml;z&uuml;l egyn&eacute;h&aacute;ny 1860 k&ouml;r&uuml;l Amerik&aacute;ba ker&uuml;lt: ezeket g&uacute;nyosan
+&raquo;csontr&aacute;z&oacute;nak&laquo; nevezt&eacute;k el. Ut&oacute;bb <span style="letter-spacing:0.3em">Cowper</span> amerikai m&eacute;rn&ouml;k a
+kerekeket az addig haszn&aacute;lt faalkot&oacute;r&eacute;szek helyett dr&oacute;tk&uuml;ll&#337;kkel
+&eacute;s t&ouml;m&ouml;r gumiabronccsal l&aacute;tta el. A dr&oacute;tk&uuml;ll&#337; &eacute;s gumiabroncs
+tette a ker&eacute;kp&aacute;rt hasznos k&ouml;zleked&#337;-eszk&ouml;zz&eacute;. Az els&#337; gumikerek&#369;
+ker&eacute;kp&aacute;rnak k&eacute;t egyforma nagy kereke volt &eacute;s m&aacute;r nem a f&ouml;ldre
+l&eacute;pve hajtott&aacute;k, hanem az els&#337; ker&eacute;k tengely&eacute;re felszerelt
+hajt&oacute;k&eacute;sz&uuml;l&eacute;kkel (ped&aacute;l), a nyereg pedig a k&eacute;t ker&eacute;k k&ouml;z&ouml;tt volt.
+Nagyobb sebess&eacute;g el&eacute;r&eacute;s&eacute;re k&eacute;s&#337;bb ism&eacute;t szerkesztettek <span style="letter-spacing:0.3em">magas
+ker&eacute;kp&aacute;rokat</span>, amelyeknek az els&#337; kereke nagy, a h&aacute;tuls&oacute; kicsi
+volt &eacute;s a ker&eacute;kp&aacute;ros az els&#337; ker&eacute;k felett &uuml;lt. A magas ker&eacute;kp&aacute;r
+alkalmatlans&aacute;ga miatt hamar kiment a haszn&aacute;latb&oacute;l.</p>
+<p>Az 1885-ik &eacute;v t&aacute;j&aacute;n <span style="letter-spacing:0.3em">Dunlop</span> angol &aacute;llatorvos arra a szerencs&eacute;s
+gondolatra j&ouml;tt, hogy fi&aacute;nak a ker&eacute;kp&aacute;rj&aacute;ra, amely m&aacute;r nem f&aacute;b&oacute;l,
+hanem ac&eacute;lb&oacute;l k&eacute;sz&uuml;lt, nem t&ouml;m&ouml;r gumit, hanem leveg&#337;vel t&ouml;lthet&#337;
+gumit&ouml;ml&#337;ket kellene felszerelni. Ezzel a gondolattal
+megsz&uuml;letett a mai k&eacute;nyelmes ker&eacute;kp&aacute;r.</p>
+<p>A leveg&#337;vel t&ouml;lt&ouml;tt gumics&#337;nek, a pneumatiknak a feltal&aacute;l&aacute;s&aacute;t is
+a v&eacute;letlennek k&ouml;sz&ouml;nhetj&uuml;k. Dunlop a kisfi&aacute;nak ker&eacute;kp&aacute;rt
+szerkesztett. A fi&uacute; &ouml;r&ouml;mmel fogadta az &uacute;jfajta j&aacute;t&eacute;kot, de
+hamarosan &eacute;szre kellett vennie, hogy a ker&eacute;kp&aacute;r sokszor elakad, a
+kerekek csak sima &uacute;ton gurulnak k&ouml;nnyed&eacute;n. Az apa a kertben
+hallgatta a fi&aacute;nak a panaszait &eacute;s tekintete az ott hever&#337;
+&ouml;nt&ouml;z&#337;cs&#337;re esett. Hirtelen elhat&aacute;roz&aacute;ssal felkapta a gumics&ouml;vet,
+megt&ouml;lt&ouml;tte leveg&#337;vel, a k&eacute;t v&eacute;g&eacute;n bedugaszolta &eacute;s a
+ker&eacute;kp&aacute;r&mdash;vagy amint akkor Angli&aacute;ban nevezt&eacute;k: velocip&eacute;d
+&mdash;kerekeire er&#337;s&iacute;tette olyan v&aacute;szonk&ouml;t&eacute;ssel, amivel a beteg
+&aacute;llatok l&aacute;bait szokta becsavarni, A gumikerek&#369; ker&eacute;kp&aacute;rral
+indult el most m&aacute;r az ifj&uacute; Dunlop Dublin v&aacute;ros utc&aacute;in. A
+csud&aacute;latos szerkezetet megb&aacute;mult&aacute;k, de k&eacute;s&#337;bb ut&aacute;nz&oacute;i is akadtak
+&eacute;s ez biztos&iacute;totta a gumikerek&#369; ker&eacute;kp&aacute;rok siker&eacute;t. S&#337;t akadt
+olyan ember is, aki sz&eacute;lt&eacute;ben h&iacute;resztelte, hogy erre a nagyszer&#369;
+gondolatra szabadalmat k&eacute;r, mert a gumics&ouml;v&ouml;n fut&oacute; ker&eacute;kp&aacute;rok
+vil&aacute;gszerte el fognak terjedni. A h&iacute;resztel&eacute;s Dunlop f&uuml;l&eacute;be
+jutott, aki term&eacute;szetesen sietett szabadalmat szerezni a
+leveg&#337;vel t&ouml;lt&ouml;tt gumiker&eacute;kre. Hamarosan gy&aacute;r is alakult az &uacute;j
+gumikerekek nagyban val&oacute; k&eacute;sz&iacute;t&eacute;s&eacute;re &eacute;s az els&#337; kerekeket is
+Dunlop nev&eacute;r&#337;l nevezt&eacute;k el. &Eacute;s m&iacute;g a ker&eacute;kp&aacute;r feltal&aacute;l&oacute;ja
+szeg&eacute;nyen, nyomorban halt meg, a v&eacute;letlen Dunlopot m&eacute;rhetetlen&uuml;l
+nagy vagyonhoz juttatta.</p>
+<center><img src="images/image3.jpg" alt="Goodyeart a v&eacute;letlen r&aacute;vezet a kancsuk vulkaniz&aacute;l&aacute;s&aacute;ra"></center>
+<p>Goodyeart a v&eacute;letlen r&aacute;vezet a kancsuk
+vulkaniz&aacute;l&aacute;s&aacute;ra</p>
+<p>A feltal&aacute;l&oacute;t a k&aacute;lyh&aacute;ra dobott kaucsuk-gumidarab figyelmeztette
+r&aacute;, hogyan kell a kaucsukot az ipari feldolgoz&aacute;sra alkalmass&aacute;
+tenni</p>
+<p>Dunlop sohasem gazdagodhatott volna meg a pneumatik gy&aacute;rt&aacute;sa
+r&eacute;v&eacute;n, ha nincsen seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;re olyan kit&#369;n&#337; anyag mint a
+kaucsuk-gumi. A gumikereket a gumib&oacute;l k&eacute;sz&uuml;lt t&ouml;bbi t&aacute;rgyakkal
+egy&uuml;tt <span style="letter-spacing:0.3em">Goodyear</span> amerikai vaskeresked&#337;nek k&ouml;sz&ouml;nhetj&uuml;k, aki a
+kaucsukot ipari feldolgoz&aacute;sra alkalmass&aacute; tette. Goodyear eg&eacute;sz
+&eacute;let&eacute;t ennek a c&eacute;lnak az el&eacute;r&eacute;s&eacute;re szentelte.</p>
+<p>1735-ben francia csillag&aacute;szok D&eacute;l-amerik&aacute;ban, Peruban olyan
+ed&eacute;nyeket, cip&#337;ket l&aacute;ttak, amelyek egy el&#337;tt&uuml;k ismeretlen f&aacute;nak a
+tejszer&#369; nedv&eacute;b&#337;l k&eacute;sz&uuml;ltek. Ez a fa a <span style="letter-spacing:0.3em">kaucsukfa</span> &eacute;s a bel&#337;le
+kisziv&aacute;rg&oacute; tejszer&#369; nedv a kaucsuk vagy gumi. A kaucsukb&oacute;l
+k&eacute;sz&uuml;lt t&aacute;rgyak azonban nem voltak c&eacute;lszer&#369;ek, mert t&eacute;len nagyon
+megkem&eacute;nyedtek, ny&aacute;ron pedig ragad&oacute;ss&aacute; v&aacute;ltak &eacute;s er&#337;s szaguk
+volt. Az 1800-ik &eacute;v k&ouml;r&uuml;l egy francia keresked&#337; a harisnyak&ouml;t&#337;kbe
+gumisz&aacute;lakat sz&ouml;vetett bele, hogy rugalmasabbak legyenek, egy
+amerikai keresked&#337; pedig viz&aacute;thatlan sz&ouml;vetet k&eacute;sz&iacute;tett &uacute;gy, hogy
+k&eacute;t sz&ouml;vet k&ouml;z&eacute; v&eacute;kony gumir&eacute;teget tett. Ugyanakkor egy m&aacute;sik
+amerikai keresked&#337; 500 p&aacute;r gumicip&#337;t bocs&aacute;tott &aacute;r&uacute;ba. De ezeket a
+gumi&aacute;r&uacute;kat, mert csakhamar megkem&eacute;nyedtek &eacute;s kellemetlen szaguk
+volt, senki sem v&aacute;s&aacute;rolta.</p>
+<p>Ekkor t&ouml;k&eacute;lte el mag&aacute;t Goodyear arra, hogy a kaucsukot olyann&aacute;
+teszi, hogy t&eacute;len ne kem&eacute;nyedj&eacute;k meg, ny&aacute;ron pedig ne legyen
+szagos &eacute;s ragad&oacute;s. Mindenf&eacute;l&eacute;vel keverte a kaucsukot, hogy
+hasznavehet&#337;bb anyagot kapjon. Egy &iacute;zben magn&eacute;ziumot adott hozz&aacute;,
+l&aacute;tsz&oacute;lag j&oacute; eredm&eacute;nynyel. R&ouml;gt&ouml;n takar&oacute;kat kezdett gy&aacute;rtani, de
+alighogy a ny&aacute;r meg&eacute;rkezett, a magn&eacute;ziummal kevert kaucsuk
+erjedni kezdett. Nem esett k&eacute;ts&eacute;gbe &eacute;s el&ouml;lr&#337;l kezdte a munk&aacute;t,
+mert meg volt gy&#337;z&#337;dve arr&oacute;l, hogy sikere eset&eacute;n nemcsak &#337; jut
+j&oacute;m&oacute;dba, hanem sok ezer munk&aacute;snak is kenyeret ad. A k&iacute;s&eacute;rletei
+k&ouml;zben term&eacute;szetesen nem sokat keresett &eacute;s nemcsak &#337;, hanem
+csal&aacute;dja is sokszor n&eacute;lk&uuml;l&ouml;z&ouml;tt.</p>
+<p>Ut&oacute;bb azt&aacute;n r&aacute;j&ouml;tt arra, hogy a v&aacute;laszt&oacute;v&iacute;zzel kevert gumi
+ellent&aacute;ll a hidegnek &eacute;s melegnek. R&ouml;gt&ouml;n szabadalmat vett erre a
+tal&aacute;lm&aacute;ny&aacute;ra &eacute;s egy gazdag emberrel sz&ouml;vetkezve, Newyorkban
+gy&aacute;rat alap&iacute;tott. De most, amikor a sok &eacute;vi k&uuml;zdelem gy&uuml;m&ouml;lcs&eacute;t
+&eacute;lvezhette volna, olyan rossz gazdas&aacute;gi viszonyokat hozott az
+1837-ik esztend&#337;, hogy a gy&aacute;r megbukott &eacute;s &uuml;zlett&aacute;rsa az eg&eacute;sz
+vagyon&aacute;t elvesztette.</p>
+<p>Csal&aacute;dj&aacute;val egy&uuml;tt &uacute;jra visszaesett a nyomorba, de az&eacute;rt nem
+hagyta el az a rem&eacute;ny, hogy v&eacute;g&uuml;l is diadalmaskodni fog. Pedig
+cs&uacute;folkodtak is vele. Azt mondt&aacute;k, k&ouml;nny&#369; az utc&aacute;n felismerni,
+mert kab&aacute;tja, cip&#337;je, sapk&aacute;ja gumib&oacute;l k&eacute;sz&uuml;lt, s&#337;t m&eacute;g a
+p&eacute;nzt&aacute;rc&aacute;ja is, amelybe azonban nincs mit raknia. Ismer&#337;sei
+bolondnak tartott&aacute;k, aki el&eacute;rhetetlen dolgokon t&ouml;ri a fej&eacute;t &eacute;s
+azt aj&aacute;nlott&aacute;k neki, hogy hagyjon fel r&ouml;geszm&eacute;j&eacute;vel &eacute;s v&aacute;llaljon
+j&ouml;vedelmez&#337;bb munk&aacute;t. De &#337;, hab&aacute;r a v&aacute;laszt&oacute;v&iacute;zzel kevert gumir&oacute;l
+is kis&uuml;lt, hogy nem t&ouml;k&eacute;letes, nem hallgatott r&aacute;juk, haladt
+tov&aacute;bb a maga &uacute;tj&aacute;n.</p>
+<p>V&eacute;g&uuml;l is a v&eacute;letlen c&eacute;lhoz juttatta. Egyszer egy ismer&#337;s&eacute;vel
+besz&eacute;lgetett odahaza a t&uuml;zes k&aacute;lyha mellett &eacute;s v&eacute;letlen&uuml;l
+r&aacute;ejtett egy darab gumit. Nagy volt a meglepet&eacute;se, mikor
+&eacute;szrevette, hogy a gumi nem olvad el, hanem elszenesedik. R&ouml;gt&ouml;n
+hozz&aacute;fogott a k&iacute;s&eacute;rletez&eacute;shez &eacute;s hamarosan r&aacute;j&ouml;tt arra, hogy a
+k&eacute;nnel kevert &eacute;s bizonyos fokig felmeleg&iacute;tett kaucsuk t&eacute;len nem
+kem&eacute;nyedik meg, ny&aacute;ron pedig nem olvad. Ezt az elj&aacute;r&aacute;st nevezik
+vulkaniz&aacute;l&aacute;snak, amelynek a feltal&aacute;l&oacute;ja Goodyear. Ma is ugyan&iacute;gy
+csin&aacute;lj&aacute;k a ker&eacute;kp&aacute;rok, g&eacute;pkocsik &eacute;s egy&eacute;b j&aacute;r&oacute;m&#369;vek kerekeire
+alkalmazott gumi anyag&aacute;t, csakhogy a gy&aacute;rt&aacute;s m&oacute;dj&aacute;t az&oacute;ta
+sokf&eacute;lek&eacute;pen jav&iacute;tott&aacute;k, t&ouml;k&eacute;letes&iacute;tett&eacute;k.</p>
+<p>Azonban Goodyear, am&iacute;g id&aacute;ig jutott, a sok n&eacute;lk&uuml;l&ouml;z&eacute;st&#337;l
+&aacute;lland&oacute;an betegeskedett &eacute;s meg is &ouml;regedett. V&eacute;gs&#337;
+er&#337;megfesz&iacute;t&eacute;ssel siker&uuml;lt Newyorkban egy t&aacute;rsas&aacute;got &ouml;sszehoznia
+a vulkaniz&aacute;lt gumi gy&aacute;rt&aacute;s&aacute;ra, de a sikert m&aacute;r nem &eacute;lvezhette,
+mert 1860-ban, 63 &eacute;ves kor&aacute;ban meghalt, an&eacute;lk&uuml;l, hogy
+k&iacute;s&eacute;rletez&eacute;sei k&ouml;zben csin&aacute;lt ad&oacute;ss&aacute;gait kifizethette volna. &#336; is
+&uacute;gy j&aacute;rt, mint Draisz &eacute;s sok m&aacute;s feltal&aacute;l&oacute;: kitart&oacute; munk&aacute;j&aacute;nak a
+gy&uuml;m&ouml;lcs&eacute;t azok &eacute;lvezt&eacute;k, akik nem dolgoztak &eacute;rte, akiknek az
+&eacute;rett gy&uuml;m&ouml;lcs &ouml;l&uuml;kbe hullott.</p>
+<p>A ker&eacute;kp&aacute;r t&ouml;rt&eacute;net&eacute;ben Draisz, Goodyear &eacute;s Dunlop mell&eacute;
+sorakozik egy negyedik feltal&aacute;l&oacute;, akinek az &eacute;lete foly&aacute;sa azonban
+nem ilyen k&uuml;zdelmes &eacute;s szomor&uacute;, mert meg&eacute;rte munk&aacute;j&aacute;nak a
+siker&eacute;t. Ez a f&eacute;rfi az angol <span style="letter-spacing:0.3em">Besszemer</span> volt, aki megtan&iacute;totta az
+embereket arra, hogy hogyan lehet vasb&oacute;l ac&eacute;lt gy&aacute;rtani. Neki
+k&ouml;sz&ouml;nj&uuml;k a ker&eacute;kp&aacute;r k&ouml;nny&#369; &eacute;s szil&aacute;rd ac&eacute;lv&aacute;z&aacute;t.</p>
+<hr style="width: 65%;">
+<h2>A gyermekek &aacute;pol&aacute;s&aacute;r&oacute;l</h2>
+<p>A gyermek, kiv&aacute;lt amikor m&eacute;g eg&eacute;szen kicsi, nagyon k&eacute;nyes j&oacute;sz&aacute;g,
+akivel igen sokat kell t&ouml;r&#337;dni &eacute;s akire nagyon kell vigy&aacute;zni. Sok
+gyermek persze eg&eacute;szs&eacute;ges marad &eacute;s eg&eacute;szs&eacute;gben feln&#337;, ak&aacute;rmilyen
+rosszul b&aacute;nnak vele. De azok k&ouml;z&uuml;l, akikre nem vigy&aacute;znak eleget,
+m&eacute;gis igen sok hal meg id&ouml;nek el&#337;tte, sokkal t&ouml;bb, mint azok
+k&ouml;z&uuml;l, akikre embers&eacute;gesen vigy&aacute;znak. &Eacute;s ahhoz, hogy a gyermeket
+j&oacute;l tudjuk &aacute;polni, nem el&eacute;g a j&oacute;indulat &eacute;s a szeretet, mert ha
+nem tanuljuk meg a m&oacute;dj&aacute;t, a legnagyobb szeretetb&#337;l is k&aacute;rt
+tehet&uuml;nk a gyermek eg&eacute;szs&eacute;g&eacute;ben, m&eacute;g az &eacute;let&eacute;ben is. Nemcsak
+szeretni kell a gyermeket, hanem okkal-m&oacute;ddal kell vele b&aacute;nni,
+akkor nevelhet&uuml;nk bel&#337;le eg&eacute;szs&eacute;ges embert.</p>
+<p>A legk&eacute;nyesebb a gyermek eg&eacute;szs&eacute;ge &eacute;s &eacute;lete akkor, amikor a
+gyermek legkisebb. Ezt tudj&aacute;k az emberek, &eacute;s az&eacute;rt a csecsem&#337;t
+mindig j&oacute;l bebugyol&aacute;lva tartj&aacute;k, hogy leveg&#337; se f&eacute;rhessen hozz&aacute;.
+Ez pedig hiba, mert a gyermeket nemcsak &oacute;vni kell, hanem edzeni
+is; ha nagyon elk&eacute;nyeztetj&uuml;k, mindig gy&ouml;nge &eacute;s beteges marad. A
+p&oacute;lyav&aacute;nkosnak nem kell t&uacute;lont&uacute;l vastagnak lenni &eacute;s nem is
+szabad a gyermeket olyan nagyon er&#337;sen belecsavarni, hogy csak az
+orra l&aacute;ss&eacute;k ki. Kiv&aacute;lt a <span style="letter-spacing:0.3em">kez&eacute;t</span> sohase szabad bek&ouml;tni. Sokkal
+jobban fejl&#337;dik, sokkal er&#337;sebb &eacute;s eg&eacute;szs&eacute;gesebb lesz, ha a
+kez&eacute;vel mozoghat, kap&aacute;l&oacute;dzhatik. Ez tudniillik <span style="letter-spacing:0.3em">testgyakorl&aacute;s</span>
+sz&aacute;mba megy &eacute;s term&eacute;szetes, hogy jobban meger&#337;s&ouml;dik &eacute;s &uuml;gyesebb
+is lesz az olyan k&eacute;z, amit folyv&aacute;st mozgathat a gyermek, mint
+hogyha meg se mozd&iacute;thatja.</p>
+<p>Ha hideg leveg&#337;re vissz&uuml;k a gyermeket, akkor r&ouml;vid id&#337;re be lehet
+k&ouml;tni a p&oacute;ly&aacute;ba a kez&eacute;t is, de ha nincs nagyon hideg, akkor el&eacute;g
+a kez&eacute;t a takar&oacute;kend&#337; al&aacute; tenni. Otthon azonban, a z&aacute;rt szob&aacute;ban
+mindig szabadon legyen a gyermek keze. A leveg&#337;re pedig j&oacute; id&#337;ben
+minden eg&eacute;szs&eacute;ges gyermeket ki szabad &eacute;s ki is kell vinni. T&eacute;len
+is, ha sz&eacute;p napos az id&#337; &eacute;s nincs nagy sz&eacute;l, d&eacute;lt&aacute;jban ki kell
+egy kicsit vinni a leveg&#337;re a p&oacute;ly&aacute;sgyermeket, legal&aacute;bb n&eacute;h&aacute;ny
+percig hadd sz&iacute;jon akkor is friss leveg&#337;t, mert ez kell az
+eg&eacute;szs&eacute;ghez. Ha pedig melegebb az id&#337;,&mdash;tavaszt&oacute;l &#337;szig&mdash;akkor
+igen sokat legyen a csecsem&#337; gyerek is a szabad leveg&#337;n &eacute;s a
+napon, m&eacute;g pedig nem nagyon er&#337;sen belek&ouml;t&ouml;zve a p&oacute;ly&aacute;ba, ha
+pedig egy kicsit nagyobb &eacute;s m&aacute;r &uuml;lni tud, akkor p&oacute;lya n&eacute;lk&uuml;l.</p>
+<p>Sok helyen szok&aacute;s, hogy a p&oacute;ly&aacute;s gyermeket kem&eacute;nyen belek&ouml;tik a
+v&aacute;nkosba &eacute;s olyan kem&eacute;ny csomagot csin&aacute;lnak bel&#337;le, mintha nem is
+&eacute;l&#337; ember volna, hanem egy darab fa. Ez nagyon eg&eacute;szs&eacute;gtelen &eacute;s
+az ilyen gyermeknek az &eacute;tv&aacute;gya is rosszabb, mint hogyha egy
+kicsit mozoghatna a kez&eacute;vel-l&aacute;b&aacute;val. Ez a mozg&aacute;s tudniillik &eacute;ppen
+&uacute;gy kell a gyermek eg&eacute;szs&eacute;g&eacute;nek, mint ahogyan a feln&#337;tt embernek
+is sz&uuml;ks&eacute;ge van arra, hogy mozogjon. Aki eg&eacute;sz nap &uuml;l vagy
+fekszik, annak nincs olyan eg&eacute;szs&eacute;ges &eacute;tv&aacute;gya, mint annak, aki
+j&aacute;r-kel &eacute;s dolgozik. Igy van ez m&aacute;r a csecsem&#337; gyermekkel is,
+csakhogy az m&eacute;g nem tud m&aacute;sk&eacute;pen mozogni, mint hogy kap&aacute;l&oacute;dzik a
+kez&eacute;vel-l&aacute;b&aacute;val.</p>
+<p>Ezenk&iacute;v&uuml;l pedig a legfontosabb dolog, amivel a gyerek &aacute;pol&aacute;s&aacute;ban
+t&ouml;r&#337;dni kell, a <span style="letter-spacing:0.3em">tisztas&aacute;g</span>. A sz&uuml;let&eacute;s&eacute;t&#337;l kezdve mindig tiszt&aacute;n
+kell tartani az eg&eacute;sz test&eacute;t, mert sok mindenf&eacute;le betegs&eacute;g
+sz&aacute;rmazhatik a piszokt&oacute;l, a tisztas&aacute;ggal pedig a legt&ouml;bb
+betegs&eacute;gt&#337;l meg&oacute;vhatjuk. Cs&uacute;nya &eacute;s veszedelmes babona az, amit
+sokfel&eacute; hisznek a piszokra hajland&oacute; emberek: hogy az <span style="letter-spacing:0.3em">&oacute;tvar</span> nev&#369;
+b&#337;rbetegs&eacute;g j&oacute; a gyermeknek &eacute;s a vil&aacute;g&eacute;rt se szabad elmulasztani.
+Ez a babona m&aacute;r nagyon sok gyermeknek ker&uuml;lt az &eacute;let&eacute;be, mert sok
+kapott a piszokban hal&aacute;los betegs&eacute;get, amit nem kapott volna, ha
+tiszt&aacute;bban tartott&aacute;k volna. De kiv&aacute;lt igen nagy k&iacute;nl&oacute;d&aacute;st szokott
+okozni, mert viszket &eacute;s sokszor f&aacute;j is. Cs&uacute;nya, visszatasz&iacute;t&oacute; a
+nagyon &oacute;tvaros gyerek &eacute;s a sz&uuml;leire is sz&eacute;gyent hoz, mert arra
+vall, hogy a sz&uuml;lei nem t&ouml;r&#337;dnek vele eleget, nem &aacute;polj&aacute;k
+rendesen &eacute;s nem tartj&aacute;k tiszt&aacute;n.</p>
+<p>Hogyan t&aacute;mad az &oacute;tvar? &Uacute;gy, hogy a gyerek b&#337;re valamit&#337;l egy
+kicsit megs&eacute;r&uuml;l vagy kip&aacute;llik, a sebes helyre piszok ker&uuml;l, ett&#337;l
+azt&aacute;n gyullad&aacute;sba, gennyed&eacute;sbe j&ouml;n a seb, nem gy&oacute;gyul meg, hanem
+v&aacute;lad&eacute;k sziv&aacute;rog bel&#337;le, a v&aacute;lad&eacute;k &ouml;sszekeveredik a b&#337;r&ouml;n lev&#337;
+piszokkal &eacute;s odasz&aacute;rad: ez az &oacute;tvar &eacute;s &iacute;gy t&aacute;mad. Megs&eacute;r&uuml;lni
+pedig igen gyakran szokott a gyermek b&#337;re, mert igen k&eacute;nyes is, a
+gyermek pedig nem nagyon vigy&aacute;z, sokszor meg&uuml;ti mag&aacute;t,
+megkarcolja, meghorzsolja mag&aacute;t valamivel, vagy a maga k&ouml;rm&eacute;vel
+is ak&aacute;rh&aacute;nyszor &ouml;ssze-vissza vakarja az arc&aacute;t. Ha a k&ouml;rme alja
+piszkos, akkor a vakar&aacute;s hely&eacute;n mindj&aacute;rt elkezd&#337;dik az &oacute;tvar. Az
+&oacute;tvar szomsz&eacute;ds&aacute;g&aacute;ban viszket a b&#337;r, a gyermek megvakarja &eacute;s
+ezzel ott is belekotorja a b&#337;r&eacute;be az &oacute;tvaros fert&#337;z&eacute;st. Ha a
+gyermeknek van egy kis &oacute;tvaros hajland&oacute;s&aacute;ga, akkor ezen a m&oacute;don
+hamarosan tele lesz az eg&eacute;sz arca, m&eacute;g a fejeb&#337;re is &oacute;tvarral.</p>
+<p>Sokszor kezd&#337;dik az &oacute;tvar <span style="letter-spacing:0.3em">kip&aacute;ll&aacute;ssal</span> is. Ha a gyermek orr&aacute;t,
+sz&aacute;j&aacute;t nem tartj&aacute;k tiszt&aacute;n, akkor a ny&aacute;l vagy az orrv&aacute;lad&eacute;k
+kieszi a sz&aacute;jasz&eacute;l&eacute;t vagy az orraalj&aacute;t, a kip&aacute;llott b&#337;rre a
+gyermek kez&eacute;r&#337;l vagy m&aacute;shonnan piszok ker&uuml;l &eacute;s hamarosan
+elkezd&#337;dik az &oacute;tvar. Az &oacute;tvar teh&aacute;t semmi m&aacute;s, mint b&#337;rbetegs&eacute;g,
+m&eacute;g pedig olyan, hogy csak a piszokt&oacute;l sz&aacute;rmazik. Az a hit sem
+igaz teh&aacute;t, hogy az &oacute;tvarral valami rossz nedvek j&ouml;nnek ki a
+gyermek test&eacute;b&#337;l, hanem az az igazs&aacute;g, hogy az &oacute;tvart &uacute;gy oltj&aacute;k
+be a gyermekbe, k&iacute;v&uuml;lr&#337;l. Az egyik gyermek hajland&oacute;bb az
+&oacute;tvarbetegs&eacute;gre, az ilyen hamarabb kapja meg, m&aacute;s gyermek
+nehezebben kap &oacute;tvart, de egyik se kapja m&aacute;st&oacute;l, mint a piszokt&oacute;l
+&eacute;s mindegyiknek csak k&iacute;nos &eacute;s &aacute;rtalmas. Az &oacute;tvart teh&aacute;t mindig
+meg kell gy&oacute;gy&iacute;tani. Amikor elkezd&#337;dik, m&eacute;g k&ouml;nny&#369; rajta
+seg&iacute;teni, ha a k&ouml;rny&eacute;k&eacute;t alaposan lemossuk szappanos v&iacute;zzel, az
+&oacute;tvaros helyet pedig bekenj&uuml;k <span style="letter-spacing:0.3em">b&oacute;rken&#337;ccsel</span> vagy <span style="letter-spacing:0.3em">b&oacute;rvazelinnel</span>,
+amit hat-t&iacute;z fill&eacute;r&eacute;rt minden patik&aacute;ban &aacute;rulnak.</p>
+<p>A gyermek k&ouml;rm&eacute;t r&ouml;vidre &eacute;s sim&aacute;ra kell v&aacute;gni &eacute;s mindig tiszt&aacute;n
+tartani a kez&eacute;t. Ha a gyermek kicsi &eacute;s nem lehet neki megtiltani
+a vakar&oacute;dz&aacute;st, akkor vagy az &oacute;tvaros r&eacute;szt kell tiszta ruh&aacute;val
+bek&ouml;tni, hogy ne ny&uacute;lhasson hozz&aacute;, vagy pedig a kezefej&eacute;t kell
+bek&ouml;tni tiszta zsebkend&#337;be, hogy ne karmolhassa az arc&aacute;t. Igy egy
+p&aacute;r nap alatt mag&aacute;t&oacute;l leesik a sebr&#337;l a var &eacute;s ha a hely&eacute;re m&eacute;g
+egy p&aacute;r napig vigy&aacute;znak, akkor nem is n&#337; t&ouml;bbet. Ha az &oacute;tvar
+ett&#337;l nem gy&oacute;gyulna meg, akkor orvoshoz kell vinni a gyermeket.
+<span style="letter-spacing:0.3em">Lekaparni az &oacute;tvart sohase szabad</span>, mert helye gy&uacute;llad&aacute;snak indul
+&eacute;s az &oacute;tvar &uacute;jra kin&#337;.</p>
+<p>Legjobb a gyermeket <span style="letter-spacing:0.3em">mindennap megf&uuml;r&ouml;szteni</span>. Amikor kicsi, akkor
+meleg v&iacute;zben, amikor m&aacute;r k&eacute;t-h&aacute;rom &eacute;ves, akkor meleg id&#337;ben
+h&#369;v&ouml;sebb v&iacute;zben is. &Eacute;s a legjobb hamarosan hozz&aacute;szoktatni a hideg
+v&iacute;zhez is, hogy ne legyen bel&#337;le megh&uuml;l&#337;s, k&eacute;nyes term&eacute;szet&#369;
+ember. A f&uuml;rd&#337;ben mindig szappannal is meg kell mosdatni, de a
+b&#337;r&eacute;t mindig t&ouml;r&ouml;lj&uuml;k le j&oacute; sz&aacute;razra, nehogy kip&aacute;lljon. Ha
+valahol&mdash;ahol a b&#337;r r&aacute;ncot vet&mdash;v&ouml;r&ouml;s&ouml;dni tal&aacute;lna, akkor arra a
+helyre a <span style="letter-spacing:0.3em">talkum</span> vagy <span style="letter-spacing:0.3em">f&eacute;derveisz</span> n&eacute;ven ismeretes finom feh&eacute;r port
+kell hinteni &uacute;gy, hogy egy kis vatt&aacute;t m&aacute;rtunk a porba &eacute;s arr&oacute;l
+r&aacute;zzuk oda a port, amelyet egy kicsit sz&eacute;t is kenhet&uuml;nk a b&#337;r&ouml;n.</p>
+<p>De a tisztas&aacute;gban is szok&aacute;s egy hib&aacute;t csin&aacute;lni: sokan tudniillik
+a gyermek sz&aacute;j&aacute;t ki szokt&aacute;k mosni, azaz vizes ruh&aacute;val kit&ouml;r&ouml;lni.
+Ha pedig a kez&uuml;nk vagy a v&aacute;szondarab nem tiszta, akkor a
+fert&#337;z&eacute;st&#337;l a gyermek k&ouml;nnyen <span style="letter-spacing:0.3em">sz&aacute;jpen&eacute;szt</span> kap. A sz&aacute;jpen&eacute;sz feh&eacute;r
+foltokban van a gyermek nyelv&eacute;n &eacute;s a sz&aacute;j&aacute;nak m&aacute;s r&eacute;szein. Az
+orvos ezt a betegs&eacute;get is hamarosan meggy&oacute;gy&iacute;thatja.</p>
+<hr style="width: 65%;">
+<h2>A mad&aacute;rf&eacute;szek</h2>
+<p>F&eacute;szket rakni a k&ouml;z&ouml;ns&eacute;ges &eacute;letben is annyit jelent, mint
+csal&aacute;dot alap&iacute;tani. Amikor teh&aacute;t a mad&aacute;r f&eacute;szket rak, nem annyira
+mag&aacute;nak &eacute;p&iacute;t lak&aacute;st, mint ink&aacute;bb a fi&oacute;k&aacute;ir&oacute;l akar gondoskodni.
+Azoknak alap&iacute;t otthont, azok&eacute;rt f&aacute;rad, mikor a f&ouml;ld&ouml;n, a lombok
+k&ouml;zt, a csalitban vagy a bokrok alj&aacute;n f&eacute;szeknek val&oacute; hely ut&aacute;n
+kutat. &Aacute;ltal&aacute;ban el lehet mondani, hogy a mad&aacute;r ott telepszik
+meg, ahol k&ouml;nnyebben &eacute;l meg &eacute;s biztoss&aacute;gban &eacute;rzi mag&aacute;t. Ak&aacute;r
+kop&aacute;r szikl&aacute;k m&eacute;lyed&eacute;seiben, ak&aacute;r f&aacute;k tetej&eacute;n, ak&aacute;r a f&ouml;ld&ouml;n
+f&eacute;szkel a mad&aacute;r, mindig &uuml;gyesen v&aacute;lasztja meg a helyet a maga &eacute;s
+a fi&oacute;k&aacute;i sz&aacute;m&aacute;ra. Az &eacute;p&iacute;t&eacute;s k&ouml;zben pedig az egyes alkot&oacute;r&eacute;szek
+&ouml;sszeilleszt&eacute;s&eacute;t annyira &eacute;rti, hogy a f&eacute;szek fala szil&aacute;rd &eacute;s
+biztos v&eacute;delmet ad a mad&aacute;rcsal&aacute;dnak.</p>
+<p>Csak a kakuk nem &eacute;p&iacute;t f&eacute;szket, hanem m&aacute;s f&eacute;szk&eacute;be rakja a
+toj&aacute;sait. A kotl&aacute;st sem maga v&eacute;gzi, hanem a mostohaanya, s&#337;t a
+felnevel&eacute;s&uuml;kr&#337;l is ez gondoskodik. Ha a kakuk nem tal&aacute;l &eacute;ppen
+akkor &uuml;res f&eacute;szket, amikor tojik, a f&ouml;ldre rakja a toj&aacute;s&aacute;t &eacute;s a
+cs&#337;r&eacute;be fogva viszi az idegen f&eacute;szekbe, ahonnan a m&aacute;r bennel&eacute;v&#337;
+toj&aacute;sokat egyszer&uuml;en kihajig&aacute;lja. Ilyenkor megesik, hogy egy-egy
+v&eacute;konyh&eacute;j&uacute; toj&aacute;st a cs&#337;r&eacute;vel elt&ouml;r &eacute;s innen sz&aacute;rmazott az a hit,
+hogy a kakuk megeszi m&aacute;s mad&aacute;rnak a toj&aacute;sait, ami term&eacute;szetesen
+nem igaz. A kakuk teh&aacute;t nem teljes&iacute;ti sz&uuml;l&#337;i k&ouml;teless&eacute;g&eacute;t, ami a
+madarakn&aacute;l kiv&eacute;telsz&aacute;mba megy, mert a t&ouml;bbi bizony nagy
+szeretettel &eacute;s gonddal gondoskodik fi&oacute;k&aacute;ir&oacute;l.</p>
+<center><img src="images/image4.jpg" alt="Az &uuml;sz&ouml;g&ouml;s hal&aacute;szka f&eacute;szke &eacute;s toj&aacute;sai"></center>
+<p>Az &uuml;sz&ouml;g&ouml;s hal&aacute;szka f&eacute;szke &eacute;s toj&aacute;sai</p>
+<p>Az &uuml;sz&ouml;g&ouml;s hal&aacute;szk&aacute;k ritk&aacute;n &eacute;lnek egymagukban, t&ouml;bbnyire sok p&aacute;r
+alkot egy t&aacute;rsas&aacute;got. A toj&aacute;saik sz&iacute;ne a k&ouml;rnyezet sz&iacute;n&eacute;hez
+alkalmazkodik.</p>
+<p>Akad ugyan k&ouml;zt&uuml;k, amely szeret ingyen, munka n&eacute;lk&uuml;l f&eacute;szekhez
+jutni, a fiait azonban m&aacute;r maga k&ouml;lti ki &eacute;s neveli fel. A v&eacute;rcse
+kiveri a szark&aacute;t vagy a varj&uacute;t a f&eacute;szk&eacute;b&#337;l, a holl&oacute; is sz&iacute;vesen
+bitorolja m&aacute;s f&eacute;szk&eacute;t, a k&aacute;nya sem &eacute;p&iacute;t, ha r&aacute;tal&aacute;l egy-egy
+ragadoz&oacute;mad&aacute;rnak elhagyott f&eacute;szk&eacute;re. A s&oacute;lyom is szereti
+elfoglalni a holl&oacute; f&eacute;szk&eacute;t. A bagoly m&eacute;g az &aacute;llatok f&ouml;ldalatti
+vack&aacute;ban is fel&uuml;ti a tany&aacute;j&aacute;t. A cinege elhagyott szarka-,
+varj&uacute;-&eacute;s m&oacute;kusf&eacute;szekbe is beleveszi mag&aacute;t, amelyet sz&#337;r&ouml;kkel,
+tollal, gyapj&uacute;val rendk&iacute;v&uuml;l puh&aacute;n melegre b&eacute;lel. Csak ha nem kap
+idegen f&eacute;szket, akkor keres valamilyen alkalmas faodut vagy
+sziklahasad&eacute;kot, amelyet v&eacute;kony &aacute;gakkal, sz&aacute;raz f&#369;vel,
+gy&ouml;k&eacute;rsz&aacute;lakkal, r&#337;zs&eacute;vel, moh&aacute;val b&eacute;lel ki. A f&uuml;gg&#337; cinege nem
+szorul a m&aacute;s f&eacute;szk&eacute;re, mert maga &eacute;p&iacute;ti csod&aacute;latosan m&#369;v&eacute;szi
+f&eacute;szk&eacute;t, amely a f&#369;zfa el&#337;reny&uacute;l&oacute; &aacute;g&aacute;n cs&uuml;ng. A k&aacute;nya n&eacute;ha magas
+f&aacute;ra is &eacute;p&iacute;t f&eacute;szket, amely egy m&eacute;ter sz&eacute;les, a holl&oacute; 10&mdash;20 m&eacute;ter
+magasan, szikl&aacute;ra vagy f&aacute;ra, &aacute;gakb&oacute;l &eacute;s moh&aacute;b&oacute;l. A holl&oacute;
+f&eacute;szekrak&aacute;s k&ouml;zben okoss&aacute;g&aacute;r&oacute;l tesz tanus&aacute;got. Az &eacute;p&iacute;t&eacute;shez
+sz&uuml;ks&eacute;ges anyagokat nagy el&#337;vigy&aacute;zattal hordja &eacute;s ha t&ouml;bbsz&ouml;r l&aacute;t
+embereket f&eacute;szke k&ouml;zel&eacute;ben, vagy ha megzavarj&aacute;k, miel&#337;tt m&eacute;g
+toj&aacute;sait lerakta, elhagyja t&#369;zhely&eacute;t &eacute;s &uacute;jat keres vagy &eacute;p&iacute;t. Ha
+azonban b&eacute;k&eacute;ben hagyj&aacute;k, &eacute;veken &aacute;t visszat&eacute;r r&eacute;gi hely&eacute;re.</p>
+<center><img src="images/image5.jpg" alt="A f&uuml;gg&#337; cinege f&eacute;szke"></center>
+<p>A f&uuml;gg&#337; cinege f&eacute;szke</p>
+<p>A f&uuml;gg&#337; cinege m&#369;v&eacute;szien &eacute;p&iacute;ti meg mer&eacute;szen al&aacute;cs&uuml;ng&#337; kis
+h&aacute;zik&oacute;j&aacute;t a cs&ouml;r&ouml;gef&#369;z el&#337;reny&uacute;l&oacute; galyaira.</p>
+<p>A sereg&eacute;ly &eacute;s a kuvik faoduban keres lak&aacute;st, amelyet szalm&aacute;val,
+sz&#337;rsz&aacute;lakkal &eacute;s tollakkal tesz lakhat&oacute;v&aacute;. A hark&aacute;ly szint&eacute;n
+faoduban f&eacute;szkel, de az odut maga v&aacute;jja a cs&#337;r&eacute;vel. Pudv&aacute;s b&eacute;l&#369;
+f&aacute;ban &aacute;g hely&eacute;n t&aacute;madt lyukat, vagy bel&uuml;l korhadt &aacute;gat v&aacute;laszt. A
+toj&oacute; kezdi a munk&aacute;t. El&#337;sz&ouml;r a ny&iacute;l&aacute;st b&#337;v&iacute;ti ki annyira, hogy
+ki-&eacute;s bejuthat rajta. Ezut&aacute;n az &uuml;reg belsej&eacute;t kezdik csin&aacute;lni
+nagy ser&eacute;nys&eacute;ggel &eacute;s &uuml;gyess&eacute;ggel, ami m&aacute;r csak az&eacute;rt is neh&eacute;z
+munka, mert a sz&#369;k helyen nem igen tudj&aacute;k a cs&#337;r&uuml;ket haszn&aacute;lni.
+K&eacute;t h&eacute;t is eltelik, mire elk&eacute;sz&uuml;l, de akkor m&aacute;r a belseje olyan
+sima, hogy sehol sem tal&aacute;lni sz&aacute;lk&aacute;t. A f&eacute;szek alj&aacute;t finom
+faforg&aacute;ccsal rakj&aacute;k ki. Lehet&#337;leg magas helyen v&aacute;jj&aacute;k &eacute;s m&eacute;g
+akkor is visszat&eacute;rnek bele minden &eacute;vben, ha k&ouml;lt&eacute;s k&ouml;zben
+megh&aacute;borgatt&aacute;k &#337;ket, vagy ha az &ouml;regek egyik&eacute;t ell&#337;tt&eacute;k, mert
+nagy f&aacute;rads&aacute;gukba ker&uuml;lne minden &eacute;vben &uacute;j f&eacute;szket v&aacute;jni. Hogy
+biztoss&aacute;gban lakhassanak, f&eacute;szk&uuml;ket minden tavasszal
+kitatarozz&aacute;k. A papag&aacute;lyok g&ouml;rbe cs&#337;r&uuml;kkel szint&eacute;n odut v&aacute;jnak
+f&eacute;szk&uuml;l, de nem b&eacute;lelik ki.</p>
+<center><img src="images/image6.jpg" alt="A tantalmad&aacute;r f&eacute;szke &eacute;s toj&aacute;sai"></center>
+<p>A tantalmad&aacute;r f&eacute;szke &eacute;s toj&aacute;sai</p>
+<p>A f&eacute;szek a f&#369;ben rejt&#337;zk&ouml;dik &eacute;s n&eacute;gy toj&aacute;s van benne. Mivel a
+toj&aacute;sok sz&iacute;ne a k&ouml;rnyezethez alkalmazkodik, a term&eacute;szetben csak
+nehezen lehet &eacute;szrevenni.</p>
+<center><img src="images/image7.jpg" alt="Az erdei pacsirta f&eacute;szke"></center>
+<p>Az erdei pacsirta f&eacute;szke</p>
+<p>boltozatos &eacute;s fel&uuml;l r&eacute;szint z&aacute;rt, r&eacute;szint nyilt. A bokrok alj&aacute;n,
+az ibolya &eacute;s az erdei szam&oacute;ca t&aacute;rsas&aacute;g&aacute;ban szer&eacute;nyen h&uacute;z&oacute;dik
+meg.</p>
+<p>A f&aacute;kon f&eacute;szkel&#337; madarak k&ouml;z&uuml;l legnagyobb a sasnak a f&eacute;szke. A
+hegyekben nagy sziklahasad&eacute;kokban, megm&aacute;szhatatlan sziklafalakon,
+erd&#337;kben pedig a legmagasabb f&aacute;k sudar&aacute;n f&eacute;szkel. A f&aacute;n tal&aacute;lhat&oacute;
+sasf&eacute;szek alapzata er&#337;s hus&aacute;ngokb&oacute;l k&eacute;sz&uuml;l, amelyeket a sas a
+f&ouml;ldr&#337;l szedeget, vagy pedig nagy magass&aacute;gb&oacute;l lezuhan a sz&aacute;raz
+&aacute;gakra, elt&ouml;ri &eacute;s a kell&#337; pillanatban megragadja. A f&eacute;szek fels&#337;
+r&eacute;sz&eacute;t v&eacute;konyabb &aacute;gakb&oacute;l k&eacute;sz&iacute;ti, lapos belsej&eacute;t pedig finomabb
+galyakkal &eacute;s moh&aacute;val rakosgatja ki. F&eacute;szke sokszor k&eacute;t m&eacute;ter
+sz&eacute;les. Az &eacute;vek sor&aacute;n &aacute;t haszn&aacute;lt f&eacute;szek a tataroz&aacute;s, jav&iacute;t&aacute;s
+k&ouml;zben &aacute;lland&oacute;an vastagszik. Nagy f&eacute;szket rak a h&eacute;ja, kesely&#369;,
+g&eacute;m &eacute;s a g&oacute;lya is. A h&eacute;ja az erd&#337; legmagasabb f&aacute;j&aacute;n a t&ouml;rzsh&ouml;z
+k&ouml;zel, a kesely&#369; magas hegyoldalak f&aacute;ira j&oacute;l elrejtve &eacute;p&iacute;ti a
+f&eacute;szk&eacute;t, &aacute;gakb&oacute;l &eacute;s v&eacute;konyabb galyakb&oacute;l. A g&eacute;m nemcsak f&aacute;ra,
+hanem a n&aacute;d tetej&eacute;re is rak f&eacute;szket, a g&oacute;lya pedig, mivel az
+emberek k&ouml;zel&eacute;ben is &eacute;l, szint&eacute;n nemcsak f&aacute;ra, hanem k&eacute;m&eacute;nyre,
+h&aacute;ztet&#337;re, kazal tetej&eacute;re, gemesk&uacute;tra &eacute;p&iacute;t &aacute;gakb&oacute;l &eacute;s r&#337;zs&eacute;b&#337;l
+f&eacute;szket.</p>
+<p>Az erd&#337;ben &eacute;l&#337; kisebb madarak nagyr&eacute;sze f&aacute;ra rakja a f&eacute;szk&eacute;t,
+amelyet v&eacute;kony &aacute;gakb&oacute;l, gy&ouml;k&eacute;rsz&aacute;lakb&oacute;l &eacute;pit &eacute;s moh&aacute;val,
+falev&eacute;llel, tollal, sz&#337;rrel tesz puh&aacute;v&aacute;, kellemess&eacute;. Egyik
+leg&uuml;gyesebb &eacute;p&iacute;t&#337;mester a tengelic. F&eacute;szk&eacute;nek a k&uuml;lseje finom
+gy&ouml;kerecsk&eacute;kb&#337;l, moh&aacute;b&oacute;l val&oacute;, amelyet f&#369;sz&aacute;lakkal, itt-ott
+tal&aacute;lt c&eacute;rn&aacute;val, p&oacute;kh&aacute;l&oacute;val gondosan &ouml;sszesz&#337;. A f&aacute;ra j&oacute; magasan,
+valami &aacute;gvill&aacute;ba &eacute;p&iacute;ti &eacute;s olyan j&oacute;l elrejti, hogy alulr&oacute;l csak
+akkor vessz&uuml;k &eacute;szre, amikor a fa m&aacute;r lehullatta leveleit.</p>
+<center><img src="images/image8.jpg" alt="A varr&oacute;mad&aacute;r f&eacute;szke"></center>
+<p>A varr&oacute;mad&aacute;r f&eacute;szke</p>
+<p>A varr&oacute;mad&aacute;r &Aacute;zsi&aacute;ban &eacute;l &eacute;s arr&oacute;l nevezetes, hogy f&eacute;szk&eacute;t szab&oacute;
+m&oacute;dj&aacute;ra levelekb&#337;l varrja &ouml;ssze. A nagy levelet a pamutcserj&eacute;b&#337;l
+t&eacute;pett sz&aacute;llal &ouml;sszef&#369;zi &eacute;s a t&ouml;lcs&eacute;ralak&uacute; &uuml;regben pamutb&oacute;l,
+pehelyb&#337;l k&eacute;sz&iacute;t f&eacute;szket.</p>
+<p>A fecske m&aacute;r &#337;sid&#337;kt&#337;l fogva a maga j&oacute;sz&aacute;nt&aacute;b&oacute;l az emberhez
+szokott, palot&aacute;ban &eacute;s kunyh&oacute;ban egyar&aacute;nt meg&eacute;p&iacute;ti a f&eacute;szk&eacute;t, ha
+el nem zavarj&aacute;k. Csak ahol alkalmas lak&aacute;sok h&iacute;j&aacute;val van, t&eacute;r
+vissza &#337;si szok&aacute;saihoz &eacute;s sziklap&aacute;rk&aacute;nyokra, meredek
+sziklafalakra &eacute;p&iacute;ti otthon&aacute;t, de azonnal bevonul az els&#337;
+h&aacute;zik&oacute;ba, mely a vadonban fel&eacute;p&uuml;l. M&eacute;g a v&aacute;ndorp&aacute;sztorok mozg&oacute;
+kunyh&oacute;iban is sz&aacute;ll&aacute;st keres. Olyan helyet v&aacute;laszt, hogy
+v&eacute;d&#337;tet&#337;zet ker&uuml;lj&ouml;n f&eacute;szke f&ouml;l&eacute;, teh&aacute;t eresz al&aacute;, folyos&oacute;kon,
+gerend&aacute;k, p&aacute;rk&aacute;nyok al&aacute; f&eacute;szkel. A fecsk&eacute;k f&eacute;szk&uuml;ket a falhoz
+vagy gerend&aacute;hoz tapasztj&aacute;k &eacute;s azt is szeretik, ha alul is
+valamilyen sz&ouml;gh&ouml;z vagy kiugr&aacute;shoz t&aacute;maszthatj&aacute;k. &Eacute;p&iacute;t&#337;anyagul
+iszapos vagy legal&aacute;bb is nedves f&ouml;ldet haszn&aacute;lnak, kis csom&oacute;kat
+szednek bel&#337;le cs&#337;r&uuml;kkel, ny&aacute;lk&aacute;jukkal &ouml;sszekeverik &eacute;s n&eacute;h&aacute;ny
+szalmasz&aacute;llal gondosan &ouml;sszetapasztgatj&aacute;k. Ha az id&#337;j&aacute;r&aacute;s
+kedvez&#337;, otthonuk s&aacute;rfal&aacute;t nyolc nap alatt elk&eacute;sz&iacute;tik. Belsej&eacute;t
+sz&#337;r&ouml;kkel, tollakkal b&eacute;lelik ki. F&eacute;szk&uuml;ket minden tavasszal &uacute;jb&oacute;l
+felkeresik, kitatarozz&aacute;k &eacute;s &uacute;jb&oacute;l kib&eacute;lelik.</p>
+<center><img src="images/image9.jpg" alt="A v&ouml;r&ouml;sg&eacute;m f&eacute;szke &eacute;s toj&aacute;sai"></center>
+<p>A v&ouml;r&ouml;sg&eacute;m f&eacute;szke &eacute;s toj&aacute;sai</p>
+<p>A v&ouml;r&ouml;sg&eacute;m a n&aacute;dasban rakja f&eacute;szk&eacute;t &eacute;s vil&aacute;gosk&eacute;ksz&iacute;n&#369; toj&aacute;sait.</p>
+<p>A legegyszer&#369;bb f&eacute;szekalja term&eacute;szetesen a f&ouml;ld. A vadon &eacute;l&#337;
+ty&uacute;kok, fajdok sokszor a puszta f&ouml;ldre rakj&aacute;k toj&aacute;saikat, m&aacute;skor
+meg egy kis g&ouml;dr&ouml;csk&eacute;t keresnek vagy kaparnak, amelyet
+szeg&eacute;nyesen kib&eacute;lelnek. A fogoly meg a f&uuml;rj a bokor alj&aacute;ban,
+f&#369;ben, gabon&aacute;ban, l&oacute;her&eacute;ben &uuml;tik &ouml;ssze f&#369;b&#337;l val&oacute; f&eacute;szk&uuml;ket. A
+f&uuml;lem&uuml;le, k&eacute;kbegy &eacute;s v&ouml;r&ouml;sbegy a f&ouml;ldre, lev&aacute;gott fa fiatal
+hajt&aacute;sai k&ouml;z&ouml;tt, egy-egy fatusk&oacute; t&ouml;v&eacute;be, bokorba vagy f&#369; k&ouml;z&eacute;
+&eacute;p&iacute;ti a f&eacute;szk&eacute;t, amely szint&eacute;n nem valami remekm&#369;. Az alapja egy
+csom&oacute; sz&aacute;raz lev&eacute;l, melyet finom gy&ouml;kerecsk&eacute;kkel, kal&aacute;szokkal,
+n&eacute;ha l&oacute;sz&#337;rrel &eacute;s gyapj&uacute;szer&#369; n&ouml;v&eacute;nyi anyaggal b&eacute;lel ki. A mezei
+pacsirta ugyanilyen egyszer&#369; f&eacute;szk&eacute;t gabon&aacute;ban, r&eacute;teken,
+irt&aacute;sokon, mocsaras helyeken pedig zsomb&eacute;kokon tal&aacute;ljuk. A bibic
+a r&eacute;tet, ugart, a vakondokt&uacute;r&aacute;s t&ouml;v&eacute;t v&aacute;lasztja otthon&aacute;ul. A
+vizimadarak, mint a vadl&uacute;dak, sz&aacute;rcs&aacute;k, sir&aacute;lyok f&eacute;szke vagy a
+v&iacute;z partj&aacute;n &eacute;p&uuml;l, vagy pedig a nagyobb biztoss&aacute;g kedv&eacute;&eacute;rt a n&aacute;d,
+s&aacute;s k&ouml;z&ouml;tt elrejtve, valamilyen zsomb&eacute;kon. A f&eacute;szek &eacute;p&iacute;t&eacute;s&eacute;hez
+sz&uuml;ks&eacute;ges anyag a k&ouml;zelb&#337;l, a n&aacute;d, s&aacute;s vagy m&aacute;s vizin&ouml;v&eacute;nyek
+leveleib&#337;l ker&uuml;l.</p>
+<p>Vannak olyan madarak is, amelyek a f&ouml;ld al&aacute; &eacute;p&iacute;tkeznek. A
+hal&aacute;szmad&aacute;r k&eacute;t-h&aacute;rom h&eacute;tig &aacute;ssa a lak&aacute;s&aacute;t. Ha &aacute;s&aacute;s k&ouml;zben
+k&ouml;vekre akad, megpr&oacute;b&aacute;lja kipiszk&aacute;lni, ha ezt nem b&iacute;rja,
+k&ouml;r&uuml;l&aacute;ssa &#337;ket &eacute;s g&ouml;rbe ir&aacute;nyban &eacute;p&iacute;ti a bej&aacute;r&oacute;t. De ha nagyon
+k&ouml;ves a talaj, f&eacute;lbehagyja a munk&aacute;t &eacute;s m&aacute;s helyen pr&oacute;b&aacute;l
+szerencs&eacute;t. &Eacute;p&iacute;tkez&eacute;s k&ouml;zben eg&eacute;szen hark&aacute;lym&oacute;dra viselkedik,
+csakhogy a hal&aacute;szmad&aacute;r a f&ouml;ldbe, a hark&aacute;ly pedig a pudv&aacute;s f&aacute;ba
+v&aacute;gja a f&eacute;szk&eacute;t. Zavartalan &eacute;let mellett &eacute;vekig lakja egyazon
+lyukat, de ha a bej&aacute;r&oacute;t kit&aacute;g&iacute;tj&aacute;k, elk&ouml;lt&ouml;zk&ouml;dik. A D&eacute;li-Oce&aacute;n
+partjain &eacute;l&#337; pingvinek szint&eacute;n m&eacute;ly &uuml;reget kotornak ki toj&aacute;saik
+sz&aacute;m&aacute;ra. T&aacute;rsas&eacute;letet &eacute;lnek, ez&eacute;rt a f&ouml;ld alatt az egyik &uuml;regb&#337;l
+a m&aacute;sikba folyos&oacute;t v&aacute;jnak, &uacute;gy hogy megl&aacute;togathatj&aacute;k egym&aacute;st.
+Mindegyik p&aacute;r ismeri a maga &uuml;reg&eacute;t &eacute;s ahhoz ragaszkodik.</p>
+<p>A f&eacute;szek sz&aacute;mtalan sok helyen &eacute;p&uuml;l, de mindegyiknek a k&ouml;z&ouml;s
+saj&aacute;toss&aacute;ga, hogy v&eacute;delmet ad. Mert vagy elrejtett &eacute;s nem
+egyk&ouml;nnyen t&#369;nik az ellens&eacute;g szem&eacute;be, vagy ha ny&iacute;ltan &aacute;ll, &uacute;gy
+van &eacute;p&iacute;tve, hogy ne lehessen k&ouml;nnyen &eacute;szrevenni, vagy pedig olyan
+helyen van, ahov&aacute; ellens&eacute;g nem f&eacute;rk&#337;zhetik. A f&eacute;szek elk&eacute;sz&iacute;t&eacute;se
+igazi odaad&aacute;st, nagy munk&aacute;t &eacute;s szorgalmat k&ouml;vetel. A munk&aacute;t
+lehet&#337;leg szakadatlanul folytatj&aacute;k &eacute;s gyorsan befejezik. Az
+&eacute;p&iacute;t&eacute;shez sz&uuml;ks&eacute;ges anyagokat a cs&#337;r&uuml;kkel &eacute;s l&aacute;bukkal t&ouml;rik le, a
+f&ouml;ldr&#337;l, v&iacute;zr&#337;l szedik fel, a leveg&#337;ben fogj&aacute;k, sz&eacute;thas&iacute;tj&aacute;k,
+hajl&eacute;konny&aacute; teszik &eacute;s cs&#337;r&uuml;kben, l&aacute;bukon, vagy pedig a h&aacute;ti
+tollazat k&ouml;zt viszik a f&eacute;szekhez. Itt cs&#337;r&uuml;kkel, l&aacute;bukkal a
+megfelel&#337; helyre rakj&aacute;k. A f&eacute;szek bels&#337; ki&eacute;p&iacute;t&eacute;s&eacute;hez val&oacute; anyagot
+a f&eacute;szek perem&eacute;r&#337;l a f&eacute;szekbe dobj&aacute;k &eacute;s ut&aacute;naugranak. Azt&aacute;n
+l&aacute;baikkal megragadj&aacute;k, sz&eacute;tosztj&aacute;k, ide-oda forogva elteregetik
+&eacute;s a mell&uuml;kkel igaz&aacute;n csod&aacute;latos &uuml;gyes m&oacute;don nyomkodj&aacute;k.</p>
+<p>A toj&aacute;soknak a kik&ouml;lt&eacute;se majdnem kiv&eacute;tel n&eacute;lk&uuml;l az anyamad&aacute;r
+gondja, de n&eacute;melyik mad&aacute;rfajn&aacute;l a n&#337;st&eacute;ny &eacute;s a h&iacute;m felv&aacute;ltva
+k&ouml;lt. A h&iacute;m seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;re r&aacute;szorul ugyan a n&#337;st&eacute;ny, hogy a toj&aacute;sok
+ki ne h&uuml;ljenek, am&iacute;g &#337; t&aacute;pl&aacute;l&eacute;k ut&aacute;n j&aacute;r, de nem valami sz&iacute;vesen
+engedi &aacute;t a f&eacute;szk&eacute;t. Bizalmatlan, sokszor visszat&eacute;r, &oacute;vatosan,
+hogy &eacute;szre ne vegye a h&iacute;m &eacute;s ellen&#337;rzi, hogy hogyan v&eacute;gzi a
+k&ouml;teless&eacute;g&eacute;t.</p>
+<center><img src="images/image10.jpg" alt="A n&aacute;dirig&oacute; f&eacute;szke"></center>
+<p>A n&aacute;dirig&oacute; f&eacute;szke</p>
+<p>a n&aacute;dsz&aacute;rra &eacute;p&uuml;l &eacute;s val&oacute;s&aacute;ggal m&#369;v&eacute;szi alkot&aacute;s. A n&aacute;d
+n&ouml;veked&eacute;s&eacute;vel a f&eacute;szek is mindig magasabbra ker&uuml;l.</p>
+<p>A k&ouml;lt&eacute;st szeretettel v&eacute;gzik. A j&oacute; &eacute;s a megz&aacute;pult toj&aacute;st nem
+tudj&aacute;k egym&aacute;st&oacute;l megk&uuml;l&ouml;nb&ouml;ztetni. A f&eacute;szekb&#337;l kigurult
+toj&aacute;sokkal nem t&ouml;r&#337;dnek, mintha csak tudn&aacute;k, hogy ezekre &uacute;gyis
+hi&aacute;ba ford&iacute;tan&aacute;k szeret&#337; figyelm&uuml;ket. Ha azonban &eacute;szreveszik,
+hogy a f&eacute;szekben valamelyik toj&aacute;s szabadon maradt, addig
+f&eacute;szkel&#337;dnek, m&iacute;g minden toj&aacute;st be nem f&ouml;dtek. H&#369;v&ouml;s id&#337;j&aacute;r&aacute;s
+alkalm&aacute;val szomor&uacute;ak, mert f&eacute;ltik fi&oacute;k&aacute;ikat &eacute;s csak akkor
+vidulnak fel ism&eacute;t, amikor az id&#337; melegre fordul.</p>
+<center><img src="images/image11.jpg" alt="Az afrikai sz&ouml;v&#337;pintyek f&eacute;szke"></center>
+<p>Az afrikai sz&ouml;v&#337;pintyek f&eacute;szke</p>
+<p>A sz&ouml;v&#337;pintyek t&aacute;rsas&aacute;gban k&ouml;ltenek: sz&aacute;z&aacute;val egym&aacute;s mellett.
+Legink&aacute;bb a v&iacute;z felett cs&uuml;ng&#337; &aacute;gakra k&eacute;sz&iacute;tik m&#369;v&eacute;szies
+f&eacute;szkeiket &uacute;gy, hogy csak rep&uuml;l&#337; &aacute;llatok f&eacute;rhetnek hozz&aacute;juk.</p>
+<p>A fi&oacute;k&aacute;k a kikel&eacute;s ut&aacute;n rendesen nemtelenek &eacute;s gy&aacute;moltalanok.
+Ilyenkor a f&eacute;szek a b&ouml;lcs&#337;j&uuml;k, az anyjuk tollazata a takar&oacute;juk.
+Mikor azt&aacute;n a tolluk megn&#337;, az anyamad&aacute;r hamarosan megtan&iacute;tja
+&#337;ket rep&uuml;lni, vad&aacute;szni &eacute;s alig 2&mdash;3-hetes korukban &ouml;r&ouml;kre
+elhagyj&aacute;k a f&eacute;szket, hogy nemsok&aacute;ra alkalmas helyen &#337;k is f&eacute;szket
+rakva, csal&aacute;dot alap&iacute;tsanak.</p>
+<p>Gonosz &eacute;s rossz sz&iacute;v&#369; emberek azok, akik a madarak f&eacute;szk&eacute;t,
+melyet f&aacute;rads&aacute;ggal &eacute;s gonddal &eacute;p&iacute;tenek csal&aacute;djuk r&eacute;sz&eacute;re,
+sz&eacute;trombolj&aacute;k. A kisebb madarak javar&eacute;sze haszn&aacute;ra van a
+gazd&aacute;lkod&oacute;knak. Puszt&iacute;tj&aacute;k az &aacute;rtalmas f&eacute;rgeket, kukacokat, a
+gabona &eacute;s a gy&uuml;m&ouml;lcsfa sok sz&aacute;z ellens&eacute;g&eacute;t. A hasznos madarak a
+gazda ingyenes napsz&aacute;mosai &eacute;s nemhogy a f&eacute;szk&uuml;ket nem szabad
+puszt&iacute;tani, hanem deszk&aacute;b&oacute;l val&oacute; f&eacute;szekodukat kell nekik
+&aacute;ll&iacute;tani, hogy nyugodtan k&ouml;lthess&eacute;k ki a fi&oacute;k&aacute;ikat.</p>
+<p><b>Szerkeszti: &Aacute;RKAY K&Aacute;LM&Aacute;N, az Orsz&aacute;gos K&ouml;zm&#369;vel&#337;d&eacute;si Tan&aacute;cs
+aleln&ouml;ke Kiad&oacute;hivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon
+108&mdash;84 Budapest, az ATHENAEUM irodalmi &eacute;s nyomdai
+r&eacute;szv&eacute;nyt&aacute;rsulat nyom&aacute;sa</b></p>
+
+<div>*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30346 ***</div>
+</body>
+</html>
diff --git a/30346-h/images/image1.jpg b/30346-h/images/image1.jpg
new file mode 100644
index 0000000..951d485
--- /dev/null
+++ b/30346-h/images/image1.jpg
diff --git a/30346-h/images/image10.jpg b/30346-h/images/image10.jpg
new file mode 100644
index 0000000..5b5a840
--- /dev/null
+++ b/30346-h/images/image10.jpg
diff --git a/30346-h/images/image11.jpg b/30346-h/images/image11.jpg
new file mode 100644
index 0000000..0174864
--- /dev/null
+++ b/30346-h/images/image11.jpg
diff --git a/30346-h/images/image2.jpg b/30346-h/images/image2.jpg
new file mode 100644
index 0000000..472e982
--- /dev/null
+++ b/30346-h/images/image2.jpg
diff --git a/30346-h/images/image3.jpg b/30346-h/images/image3.jpg
new file mode 100644
index 0000000..9bc81d8
--- /dev/null
+++ b/30346-h/images/image3.jpg
diff --git a/30346-h/images/image4.jpg b/30346-h/images/image4.jpg
new file mode 100644
index 0000000..d408ac1
--- /dev/null
+++ b/30346-h/images/image4.jpg
diff --git a/30346-h/images/image5.jpg b/30346-h/images/image5.jpg
new file mode 100644
index 0000000..8e01c43
--- /dev/null
+++ b/30346-h/images/image5.jpg
diff --git a/30346-h/images/image6.jpg b/30346-h/images/image6.jpg
new file mode 100644
index 0000000..426f908
--- /dev/null
+++ b/30346-h/images/image6.jpg
diff --git a/30346-h/images/image7.jpg b/30346-h/images/image7.jpg
new file mode 100644
index 0000000..ad768ee
--- /dev/null
+++ b/30346-h/images/image7.jpg
diff --git a/30346-h/images/image8.jpg b/30346-h/images/image8.jpg
new file mode 100644
index 0000000..9ff23ec
--- /dev/null
+++ b/30346-h/images/image8.jpg
diff --git a/30346-h/images/image9.jpg b/30346-h/images/image9.jpg
new file mode 100644
index 0000000..61fa6f8
--- /dev/null
+++ b/30346-h/images/image9.jpg
diff --git a/LICENSE.txt b/LICENSE.txt
new file mode 100644
index 0000000..6312041
--- /dev/null
+++ b/LICENSE.txt
@@ -0,0 +1,11 @@
+This eBook, including all associated images, markup, improvements,
+metadata, and any other content or labor, has been confirmed to be
+in the PUBLIC DOMAIN IN THE UNITED STATES.
+
+Procedures for determining public domain status are described in
+the "Copyright How-To" at https://www.gutenberg.org.
+
+No investigation has been made concerning possible copyrights in
+jurisdictions other than the United States. Anyone seeking to utilize
+this eBook outside of the United States should confirm copyright
+status under the laws that apply to them.
diff --git a/README.md b/README.md
new file mode 100644
index 0000000..543e42a
--- /dev/null
+++ b/README.md
@@ -0,0 +1,2 @@
+Project Gutenberg (https://www.gutenberg.org) public repository for
+eBook #30346 (https://www.gutenberg.org/ebooks/30346)
diff --git a/old/30346-0.txt b/old/30346-0.txt
new file mode 100644
index 0000000..1599ab8
--- /dev/null
+++ b/old/30346-0.txt
@@ -0,0 +1,1046 @@
+The Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Various
+
+This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
+almost no restrictions whatsoever.  You may copy it, give it away or
+re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
+with this eBook or online at www.gutenberg.org
+
+
+Title: Vasárnapi Könyv
+       1914. Elsó félév 12. füzet
+
+Author: Various
+
+Editor: Kálmán Árkay
+
+Release Date: October 28, 2009 [EBook #30346]
+
+Language: Hungarian
+
+Character set encoding: UTF-8
+
+*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASÁRNAPI KÖNYV ***
+
+
+
+
+Produced by Tamás Róth and the Online Distributed Proofreading Team.
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+Vasárnapi Könyv
+
+Kiadja az Országos Közművelődési Tanács
+
+1914. Első félév 12. füzet
+
+
+
+
+A kerékpár
+
+Három feltaláló. A kerékpár története
+
+
+Az 1813-ik évben Draisz Károly találta fel a kerékpárt, vagy
+amint idegen szóval nevezik: a biciklit. Különösnek látszik, hogy
+a vasúti mozdonyt, amely pedig sokkal bonyolultabb szerkezetű,
+már előbb feltalálták, pedig a mozdonynak az alapja--a négykerekű
+kocsi--már megvolt, két egymás mögött álló keréken haladó
+közlekedési eszközt azonban az 1813-ik év előtt még nem ismertek.
+
+Hogy két egymás mögött elhelyezett keréken is lehet utazni, arra
+Draisz jött rá először abból a megfigyelésből, hogy az erős
+lendítéssel elgurított kerék nem dűl el addig, ameddig mozog. Az
+első kerékpár ennek alapján készült: két fakereket olyanformán
+kötöttek össze, mint ahogyan a mai kerékpárnál is látjuk. Az első
+kereket kormányozták. Draisz ezt az egyszerű szerkezetet úgy
+hajtotta, hogy a lábaival felváltva a földre ért és így lendített
+egyet-egyet a kerékpáron. Ezen a kezdetleges módon négyszer olyan
+gyorsan tudott haladni, mint a gyalogos ember.
+
+Draisz Károly 1785-ben született a németországi Karlszruhe
+városban. Már kora ifjúságában érdekelték a gépek, mindenféle
+szerkezetek és csak a családja kívánságára választotta a katonai
+pályát. Nem is katonáskodott sokáig, korán visszavonult és a
+találmányainak élt. Először húsvágógépet szerkesztett, utóbb
+írógép szerkesztésén törte a fejét, majd másféle találmányok
+jártak az eszében. Sok eleven gondolata volt, de mind között
+legnagyobb sikere a kerékpárnak--vagy mint akkoriban nevezték: a
+»futógépnek«--lett.
+
+A kerékpár feltalálása az 1813-ik évre esik: ennek az évnek
+december hónapjában mutatta be Draisz Károly az orosz cárnak. Az
+első kerékpár szerkezete még nagyon kezdetleges volt, tehát nem
+is lépett vele a nyilvánosság elé. Négy esztendeig dolgozott és
+gondolkodott a javításán, végre 1817-ben elhatározta, hogy
+bemutatja az új közlekedő-eszköz gyakorlati használhatóságát. A
+Mannheimből Schwetzingenbe vezető négyórás utat az új találmány
+segítségével egy óra alatt akarta megtenni. Akik a tervről
+hallottak, nevetve fogadták:
+
+--Hacsak egyfolytában nem szalad,--mondták--akkor azzal a két
+furcsa kerékkel a félutat sem teszi meg!
+
+Draisz nem vitatkozott velük, hanem elindult és egy óra múlva a
+kitűzött céljához ért. Aki a mai kerékpárt ismeri, ezen nyilván
+nem csudálkozik, de arra kell gondolnunk, hogy milyen volt az a
+kerékpárszerkezet, amelyet Draisz Károly ezen az útján használt.
+Két fakerékre nyereg volt erősítve, az első keréken a
+kormányzószerkezet. Ezen a kerékpáron a lábaival lökdöste magát
+előbbre, mert még nem tudta annak a módját, hogy miképen ülhetne
+rajta, anélkül, hogy a földet érintenie kellene.
+
+A második nevezetes útja az újfajta gépen Karlszruhéból a francia
+határon fekvő Strasszburgba vitte: ezt a nagy útat, amely
+gyalogszerrel tizenhat órába telt, négy óra alatt tette meg. A
+váratlanul nagy sikerek mellett is Draisz ugyanazokon a bajokon
+és vesződségeken ment keresztül, mint amelyek minden újítót és
+feltalálót nyomon követnek. Valóságos néptömeg kísérte,
+valahányszor újfajta közlekedő-eszközével Karlszruhe város utcáin
+megjelent. A gyerekek körülfogták és nagy zsivajjal, lármával
+követték.
+
+[Illustration: Draisz Károly bemutatja találmányát a közönségnek
+
+A feltaláló azt akarja igazolni, hogy a kerékpárral lépcsőkön
+lefelé is biztosan halad.]
+
+[Illustration: Draisz Károly »futógépe« a Strasszburg felé vezető
+úton]
+
+A feltalálót mindez nem ejtette kétségbe. Mivel két útjával a
+kerékpár hasznavehetőségét igazolnia sikerült, most már arra
+törekedett, hogy a találmányát értékesítse. Elment Franciaországba,
+ott ismertető előadásokat tartott róla és a kerékpáron való
+közlekedést Páris utcáin be is mutatta.
+
+Igen érdekes az az árszabás, amelyet Draisz Párisban
+szétosztogatott ismertetéséhez csatolt. Az árszabás szerint az
+egyszerű gépek ára 44 pengő forint. Olyan gép, amelynek ülését
+magasabbra vagy alacsonyabbra lehet állítani, hogy mindenféle
+termetű emberek használhassák, 50 pengő forint. Kétüléses gép,
+amelynek ülései egymás mögött vannak és az egyik utas mindig
+pihenhet, míg a másik a lábával a gépet hajtja, 75 pengő forint.
+Ezen a gépen is szabályozható az ülések magassága. Három-és
+négykerekű gépeket, melyeknek egyik ülésük elől van, két kerék
+között, a másik ülésük pedig hátul, 100 pengő forintért kínált.
+Ez az árszabás mutatja, hogy Draisz Károly sok olyan újítást
+végzett a kerékpáron, amit még manapság is használnak.
+
+A kerékpár elterjedése nagyon lassan haladt előre. A városok
+megtiltották, hogy a kerékpárosok a gyalogjárókon haladjanak.
+Angolország volt a legelső, amely a kerékpárt a póstai
+szolgálatban alkalmazni kezdte. A póstakocsit helyettesítő
+kerékpárok más országokban is népszerűek lettek, mindazonáltal
+Draisz találmánya nem hódított olyan mértékben, mint ahogyan a
+feltaláló remélte. Állandóan harcban állott a hatóságokkal,
+amelyek mindenféle akadályt gördítettek a munkája elé. A pénze
+elfogyott, alig volt annyija, hogy rendesen ruházkodhassék.
+Nélkülözés közben töltötte az élete utolsó éveit és 1851-ben
+meghalt anélkül, hogy nevezetes és nagyszerű találmányának
+diadalát megérhette volna.
+
+A hatóság harminc forintot és negyven krajcárt érő holmit talált
+a feltaláló hagyatékában. Még ma is megvan az a hagyatéki
+jegyzék, amelyet ekkoriban a vagyonáról felvettek: ebben a
+jegyzékben a »futógépének« értéke 3 forinttal szerepel! Később
+600 koronáért vásárolta meg ezt a kerékpárt Karlszruhe városa,
+amely még ma is őrzi a híres feltalálónak utolsó alkotását. Az
+1893-ik évben emléket is állítottak szülővárosában a sokat
+hánytvetett férfiúnak, aki egész életét feláldozta a találmánya
+sikeréért. Draisz Károly nevét különben egy másik találmánya, a
+vasúti hajtókocsi (a róla elnevezett draiszine, vagyis »treszina«)
+mai napig is fenntartotta.
+
+Draisz kerékpárján nem volt valami kényelmes az utazás, de
+érdeme, hogy az első kerékpár megalkotásával módot adott arra,
+hogy találmányát tökéletesítsék. Az 1826-ik évben Fischer nevű
+német mehanikus is készített kerékpárt, de ő sem tudott nagyobb
+sikert elérni. Az 1867-ik évi párisi világkiállításon a francia
+Michaux mutatott be magaszerkesztette kerékpárt. A Fischer
+készítette kerékpárok úgynevezett »magas kerékpárok« voltak: az
+első, nagy kerék mögött kis kerék gurult. A magas kerékpárok
+közül egynéhány 1860 körül Amerikába került: ezeket gúnyosan
+»csontrázónak« nevezték el. Utóbb Cowper amerikai mérnök a
+kerekeket az addig használt faalkotórészek helyett drótküllőkkel
+és tömör gumiabronccsal látta el. A drótküllő és gumiabroncs
+tette a kerékpárt hasznos közlekedő-eszközzé. Az első gumikerekű
+kerékpárnak két egyforma nagy kereke volt és már nem a földre
+lépve hajtották, hanem az első kerék tengelyére felszerelt
+hajtókészülékkel (pedál), a nyereg pedig a két kerék között volt.
+Nagyobb sebesség elérésére később ismét szerkesztettek magas
+kerékpárokat, amelyeknek az első kereke nagy, a hátulsó kicsi
+volt és a kerékpáros az első kerék felett ült. A magas kerékpár
+alkalmatlansága miatt hamar kiment a használatból.
+
+Az 1885-ik év táján Dunlop angol állatorvos arra a szerencsés
+gondolatra jött, hogy fiának a kerékpárjára, amely már nem fából,
+hanem acélból készült, nem tömör gumit, hanem levegővel tölthető
+gumitömlőket kellene felszerelni. Ezzel a gondolattal
+megszületett a mai kényelmes kerékpár.
+
+A levegővel töltött gumicsőnek, a pneumatiknak a feltalálását is
+a véletlennek köszönhetjük. Dunlop a kisfiának kerékpárt
+szerkesztett. A fiú örömmel fogadta az újfajta játékot, de
+hamarosan észre kellett vennie, hogy a kerékpár sokszor elakad, a
+kerekek csak sima úton gurulnak könnyedén. Az apa a kertben
+hallgatta a fiának a panaszait és tekintete az ott heverő
+öntözőcsőre esett. Hirtelen elhatározással felkapta a gumicsövet,
+megtöltötte levegővel, a két végén bedugaszolta és a
+kerékpár--vagy amint akkor Angliában nevezték: velocipéd--kerekeire
+erősítette olyan vászonkötéssel, amivel a beteg állatok lábait
+szokta becsavarni, A gumikerekű kerékpárral indult el most már az
+ifjú Dunlop Dublin város utcáin. A csudálatos szerkezetet
+megbámulták, de később utánzói is akadtak és ez biztosította a
+gumikerekű kerékpárok sikerét. Sőt akadt olyan ember is, aki
+széltében híresztelte, hogy erre a nagyszerű gondolatra
+szabadalmat kér, mert a gumicsövön futó kerékpárok világszerte el
+fognak terjedni. A híresztelés Dunlop fülébe jutott, aki
+természetesen sietett szabadalmat szerezni a levegővel töltött
+gumikerékre. Hamarosan gyár is alakult az új gumikerekek nagyban
+való készítésére és az első kerekeket is Dunlop nevéről nevezték
+el. És míg a kerékpár feltalálója szegényen, nyomorban halt meg,
+a véletlen Dunlopot mérhetetlenül nagy vagyonhoz juttatta.
+
+[Illustration: Goodyeart a véletlen rávezet a kancsuk
+vulkanizálására
+
+A feltalálót a kályhára dobott kaucsuk-gumidarab figyelmeztette
+rá, hogyan kell a kaucsukot az ipari feldolgozásra alkalmassá
+tenni]
+
+Dunlop sohasem gazdagodhatott volna meg a pneumatik gyártása
+révén, ha nincsen segítségére olyan kitűnő anyag mint a
+kaucsuk-gumi. A gumikereket a gumiból készült többi tárgyakkal
+együtt Goodyear amerikai vaskereskedőnek köszönhetjük, aki a
+kaucsukot ipari feldolgozásra alkalmassá tette. Goodyear egész
+életét ennek a célnak az elérésére szentelte.
+
+1735-ben francia csillagászok Dél-amerikában, Peruban olyan
+edényeket, cipőket láttak, amelyek egy előttük ismeretlen fának a
+tejszerű nedvéből készültek. Ez a fa a kaucsukfa és a belőle
+kiszivárgó tejszerű nedv a kaucsuk vagy gumi. A kaucsukból
+készült tárgyak azonban nem voltak célszerűek, mert télen nagyon
+megkeményedtek, nyáron pedig ragadóssá váltak és erős szaguk
+volt. Az 1800-ik év körül egy francia kereskedő a harisnyakötőkbe
+gumiszálakat szövetett bele, hogy rugalmasabbak legyenek, egy
+amerikai kereskedő pedig vizáthatlan szövetet készített úgy, hogy
+két szövet közé vékony gumiréteget tett. Ugyanakkor egy másik
+amerikai kereskedő 500 pár gumicipőt bocsátott árúba. De ezeket a
+gumiárúkat, mert csakhamar megkeményedtek és kellemetlen szaguk
+volt, senki sem vásárolta.
+
+Ekkor tökélte el magát Goodyear arra, hogy a kaucsukot olyanná
+teszi, hogy télen ne keményedjék meg, nyáron pedig ne legyen
+szagos és ragadós. Mindenfélével keverte a kaucsukot, hogy
+hasznavehetőbb anyagot kapjon. Egy ízben magnéziumot adott hozzá,
+látszólag jó eredménynyel. Rögtön takarókat kezdett gyártani, de
+alighogy a nyár megérkezett, a magnéziummal kevert kaucsuk
+erjedni kezdett. Nem esett kétségbe és elölről kezdte a munkát,
+mert meg volt győződve arról, hogy sikere esetén nemcsak ő jut
+jómódba, hanem sok ezer munkásnak is kenyeret ad. A kísérletei
+közben természetesen nem sokat keresett és nemcsak ő, hanem
+családja is sokszor nélkülözött.
+
+Utóbb aztán rájött arra, hogy a választóvízzel kevert gumi
+ellentáll a hidegnek és melegnek. Rögtön szabadalmat vett erre a
+találmányára és egy gazdag emberrel szövetkezve, Newyorkban
+gyárat alapított. De most, amikor a sok évi küzdelem gyümölcsét
+élvezhette volna, olyan rossz gazdasági viszonyokat hozott az
+1837-ik esztendő, hogy a gyár megbukott és üzlettársa az egész
+vagyonát elvesztette.
+
+Családjával együtt újra visszaesett a nyomorba, de azért nem
+hagyta el az a remény, hogy végül is diadalmaskodni fog. Pedig
+csúfolkodtak is vele. Azt mondták, könnyű az utcán felismerni,
+mert kabátja, cipője, sapkája gumiból készült, sőt még a
+pénztárcája is, amelybe azonban nincs mit raknia. Ismerősei
+bolondnak tartották, aki elérhetetlen dolgokon töri a fejét és
+azt ajánlották neki, hogy hagyjon fel rögeszméjével és vállaljon
+jövedelmezőbb munkát. De ő, habár a választóvízzel kevert gumiról
+is kisült, hogy nem tökéletes, nem hallgatott rájuk, haladt
+tovább a maga útján.
+
+Végül is a véletlen célhoz juttatta. Egyszer egy ismerősével
+beszélgetett odahaza a tüzes kályha mellett és véletlenül
+ráejtett egy darab gumit. Nagy volt a meglepetése, mikor
+észrevette, hogy a gumi nem olvad el, hanem elszenesedik. Rögtön
+hozzáfogott a kísérletezéshez és hamarosan rájött arra, hogy a
+kénnel kevert és bizonyos fokig felmelegített kaucsuk télen nem
+keményedik meg, nyáron pedig nem olvad. Ezt az eljárást nevezik
+vulkanizálásnak, amelynek a feltalálója Goodyear. Ma is ugyanígy
+csinálják a kerékpárok, gépkocsik és egyéb járóművek kerekeire
+alkalmazott gumi anyagát, csakhogy a gyártás módját azóta
+sokféleképen javították, tökéletesítették.
+
+Azonban Goodyear, amíg idáig jutott, a sok nélkülözéstől
+állandóan betegeskedett és meg is öregedett. Végső
+erőmegfeszítéssel sikerült Newyorkban egy társaságot összehoznia
+a vulkanizált gumi gyártására, de a sikert már nem élvezhette,
+mert 1860-ban, 63 éves korában meghalt, anélkül, hogy kísérletezései
+közben csinált adósságait kifizethette volna. Ő is
+úgy járt, mint Draisz és sok más feltaláló: kitartó munkájának a
+gyümölcsét azok élvezték, akik nem dolgoztak érte, akiknek az
+érett gyümölcs ölükbe hullott.
+
+A kerékpár történetében Draisz, Goodyear és Dunlop mellé
+sorakozik egy negyedik feltaláló, akinek az élete folyása azonban
+nem ilyen küzdelmes és szomorú, mert megérte munkájának a
+sikerét. Ez a férfi az angol Besszemer volt, aki megtanította az
+embereket arra, hogy hogyan lehet vasból acélt gyártani. Neki
+köszönjük a kerékpár könnyű és szilárd acélvázát.
+
+
+
+
+A gyermekek ápolásáról
+
+
+A gyermek, kivált amikor még egészen kicsi, nagyon kényes jószág,
+akivel igen sokat kell törődni és akire nagyon kell vigyázni. Sok
+gyermek persze egészséges marad és egészségben felnő, akármilyen
+rosszul bánnak vele. De azok közül, akikre nem vigyáznak eleget,
+mégis igen sok hal meg idönek előtte, sokkal több, mint azok
+közül, akikre emberségesen vigyáznak. És ahhoz, hogy a gyermeket
+jól tudjuk ápolni, nem elég a jóindulat és a szeretet, mert ha
+nem tanuljuk meg a módját, a legnagyobb szeretetből is kárt
+tehetünk a gyermek egészségében, még az életében is. Nemcsak
+szeretni kell a gyermeket, hanem okkal-móddal kell vele bánni,
+akkor nevelhetünk belőle egészséges embert.
+
+A legkényesebb a gyermek egészsége és élete akkor, amikor a
+gyermek legkisebb. Ezt tudják az emberek, és azért a csecsemőt
+mindig jól bebugyolálva tartják, hogy levegő se férhessen hozzá.
+Ez pedig hiba, mert a gyermeket nemcsak óvni kell, hanem edzeni
+is; ha nagyon elkényeztetjük, mindig gyönge és beteges marad. A
+pólyavánkosnak nem kell túlontúl vastagnak lenni és nem is
+szabad a gyermeket olyan nagyon erősen belecsavarni, hogy csak az
+orra lássék ki. Kivált a kezét sohase szabad bekötni. Sokkal
+jobban fejlődik, sokkal erősebb és egészségesebb lesz, ha a
+kezével mozoghat, kapálódzhatik. Ez tudniillik testgyakorlás
+számba megy és természetes, hogy jobban megerősödik és ügyesebb
+is lesz az olyan kéz, amit folyvást mozgathat a gyermek, mint
+hogyha meg se mozdíthatja.
+
+Ha hideg levegőre visszük a gyermeket, akkor rövid időre be lehet
+kötni a pólyába a kezét is, de ha nincs nagyon hideg, akkor elég
+a kezét a takarókendő alá tenni. Otthon azonban, a zárt szobában
+mindig szabadon legyen a gyermek keze. A levegőre pedig jó időben
+minden egészséges gyermeket ki szabad és ki is kell vinni. Télen
+is, ha szép napos az idő és nincs nagy szél, déltájban ki kell
+egy kicsit vinni a levegőre a pólyásgyermeket, legalább néhány
+percig hadd szíjon akkor is friss levegőt, mert ez kell az
+egészséghez. Ha pedig melegebb az idő,--tavasztól őszig--akkor
+igen sokat legyen a csecsemő gyerek is a szabad levegőn és a
+napon, még pedig nem nagyon erősen belekötözve a pólyába, ha
+pedig egy kicsit nagyobb és már ülni tud, akkor pólya nélkül.
+
+Sok helyen szokás, hogy a pólyás gyermeket keményen belekötik a
+vánkosba és olyan kemény csomagot csinálnak belőle, mintha nem is
+élő ember volna, hanem egy darab fa. Ez nagyon egészségtelen és
+az ilyen gyermeknek az étvágya is rosszabb, mint hogyha egy
+kicsit mozoghatna a kezével-lábával. Ez a mozgás tudniillik éppen
+úgy kell a gyermek egészségének, mint ahogyan a felnőtt embernek
+is szüksége van arra, hogy mozogjon. Aki egész nap ül vagy
+fekszik, annak nincs olyan egészséges étvágya, mint annak, aki
+jár-kel és dolgozik. Igy van ez már a csecsemő gyermekkel is,
+csakhogy az még nem tud másképen mozogni, mint hogy kapálódzik a
+kezével-lábával.
+
+Ezenkívül pedig a legfontosabb dolog, amivel a gyerek ápolásában
+törődni kell, a tisztaság. A születésétől kezdve mindig tisztán
+kell tartani az egész testét, mert sok mindenféle betegség
+származhatik a piszoktól, a tisztasággal pedig a legtöbb
+betegségtől megóvhatjuk. Csúnya és veszedelmes babona az, amit
+sokfelé hisznek a piszokra hajlandó emberek: hogy az ótvar nevű
+bőrbetegség jó a gyermeknek és a világért se szabad elmulasztani.
+Ez a babona már nagyon sok gyermeknek került az életébe, mert sok
+kapott a piszokban halálos betegséget, amit nem kapott volna, ha
+tisztábban tartották volna. De kivált igen nagy kínlódást szokott
+okozni, mert viszket és sokszor fáj is. Csúnya, visszataszító a
+nagyon ótvaros gyerek és a szüleire is szégyent hoz, mert arra
+vall, hogy a szülei nem törődnek vele eleget, nem ápolják
+rendesen és nem tartják tisztán.
+
+Hogyan támad az ótvar? Úgy, hogy a gyerek bőre valamitől egy
+kicsit megsérül vagy kipállik, a sebes helyre piszok kerül, ettől
+aztán gyulladásba, gennyedésbe jön a seb, nem gyógyul meg, hanem
+váladék szivárog belőle, a váladék összekeveredik a bőrön levő
+piszokkal és odaszárad: ez az ótvar és így támad. Megsérülni
+pedig igen gyakran szokott a gyermek bőre, mert igen kényes is, a
+gyermek pedig nem nagyon vigyáz, sokszor megüti magát, megkarcolja,
+meghorzsolja magát valamivel, vagy a maga körmével is akárhányszor
+össze-vissza vakarja az arcát. Ha a körme alja piszkos, akkor a
+vakarás helyén mindjárt elkezdődik az ótvar. Az ótvar
+szomszédságában viszket a bőr, a gyermek megvakarja és ezzel ott
+is belekotorja a bőrébe az ótvaros fertőzést. Ha a gyermeknek van
+egy kis ótvaros hajlandósága, akkor ezen a módon hamarosan tele
+lesz az egész arca, még a fejebőre is ótvarral.
+
+Sokszor kezdődik az ótvar kipállással is. Ha a gyermek orrát,
+száját nem tartják tisztán, akkor a nyál vagy az orrváladék
+kieszi a szájaszélét vagy az orraalját, a kipállott bőrre a
+gyermek kezéről vagy máshonnan piszok kerül és hamarosan
+elkezdődik az ótvar. Az ótvar tehát semmi más, mint bőrbetegség,
+még pedig olyan, hogy csak a piszoktól származik. Az a hit sem
+igaz tehát, hogy az ótvarral valami rossz nedvek jönnek ki a
+gyermek testéből, hanem az az igazság, hogy az ótvart úgy oltják
+be a gyermekbe, kívülről. Az egyik gyermek hajlandóbb az
+ótvarbetegségre, az ilyen hamarabb kapja meg, más gyermek
+nehezebben kap ótvart, de egyik se kapja mástól, mint a piszoktól
+és mindegyiknek csak kínos és ártalmas. Az ótvart tehát mindig
+meg kell gyógyítani. Amikor elkezdődik, még könnyű rajta
+segíteni, ha a környékét alaposan lemossuk szappanos vízzel, az
+ótvaros helyet pedig bekenjük bórkenőccsel vagy bórvazelinnel,
+amit hat-tíz fillérért minden patikában árulnak.
+
+A gyermek körmét rövidre és simára kell vágni és mindig tisztán
+tartani a kezét. Ha a gyermek kicsi és nem lehet neki megtiltani
+a vakaródzást, akkor vagy az ótvaros részt kell tiszta ruhával
+bekötni, hogy ne nyúlhasson hozzá, vagy pedig a kezefejét kell
+bekötni tiszta zsebkendőbe, hogy ne karmolhassa az arcát. Igy egy
+pár nap alatt magától leesik a sebről a var és ha a helyére még
+egy pár napig vigyáznak, akkor nem is nő többet. Ha az ótvar
+ettől nem gyógyulna meg, akkor orvoshoz kell vinni a gyermeket.
+Lekaparni az ótvart sohase szabad, mert helye gyúlladásnak indul
+és az ótvar újra kinő.
+
+Legjobb a gyermeket mindennap megfüröszteni. Amikor kicsi, akkor
+meleg vízben, amikor már két-három éves, akkor meleg időben
+hűvösebb vízben is. És a legjobb hamarosan hozzászoktatni a hideg
+vízhez is, hogy ne legyen belőle meghülős, kényes természetű
+ember. A fürdőben mindig szappannal is meg kell mosdatni, de a
+bőrét mindig töröljük le jó szárazra, nehogy kipálljon. Ha
+valahol--ahol a bőr ráncot vet--vörösödni találna, akkor arra a
+helyre a talkum vagy féderveisz néven ismeretes finom fehér port
+kell hinteni úgy, hogy egy kis vattát mártunk a porba és arról
+rázzuk oda a port, amelyet egy kicsit szét is kenhetünk a bőrön.
+
+De a tisztaságban is szokás egy hibát csinálni: sokan tudniillik
+a gyermek száját ki szokták mosni, azaz vizes ruhával kitörölni.
+Ha pedig a kezünk vagy a vászondarab nem tiszta, akkor a
+fertőzéstől a gyermek könnyen szájpenészt kap. A szájpenész fehér
+foltokban van a gyermek nyelvén és a szájának más részein. Az
+orvos ezt a betegséget is hamarosan meggyógyíthatja.
+
+
+
+
+A madárfészek
+
+
+Fészket rakni a közönséges életben is annyit jelent, mint
+családot alapítani. Amikor tehát a madár fészket rak, nem annyira
+magának épít lakást, mint inkább a fiókáiról akar gondoskodni.
+Azoknak alapít otthont, azokért fárad, mikor a földön, a lombok
+közt, a csalitban vagy a bokrok alján fészeknek való hely után
+kutat. Általában el lehet mondani, hogy a madár ott telepszik
+meg, ahol könnyebben él meg és biztosságban érzi magát. Akár
+kopár sziklák mélyedéseiben, akár fák tetején, akár a földön
+fészkel a madár, mindig ügyesen választja meg a helyet a maga és
+a fiókái számára. Az építés közben pedig az egyes alkotórészek
+összeillesztését annyira érti, hogy a fészek fala szilárd és
+biztos védelmet ad a madárcsaládnak.
+
+Csak a kakuk nem épít fészket, hanem más fészkébe rakja a
+tojásait. A kotlást sem maga végzi, hanem a mostohaanya, sőt a
+felnevelésükről is ez gondoskodik. Ha a kakuk nem talál éppen
+akkor üres fészket, amikor tojik, a földre rakja a tojását és a
+csőrébe fogva viszi az idegen fészekbe, ahonnan a már bennelévő
+tojásokat egyszerüen kihajigálja. Ilyenkor megesik, hogy egy-egy
+vékonyhéjú tojást a csőrével eltör és innen származott az a hit,
+hogy a kakuk megeszi más madárnak a tojásait, ami természetesen
+nem igaz. A kakuk tehát nem teljesíti szülői kötelességét, ami a
+madaraknál kivételszámba megy, mert a többi bizony nagy
+szeretettel és gonddal gondoskodik fiókáiról.
+
+[Illustration: Az üszögös halászka fészke és tojásai
+
+Az üszögös halászkák ritkán élnek egymagukban, többnyire sok pár
+alkot egy társaságot. A tojásaik színe a környezet színéhez
+alkalmazkodik.]
+
+Akad ugyan köztük, amely szeret ingyen, munka nélkül fészekhez
+jutni, a fiait azonban már maga költi ki és neveli fel. A vércse
+kiveri a szarkát vagy a varjút a fészkéből, a holló is szívesen
+bitorolja más fészkét, a kánya sem épít, ha rátalál egy-egy
+ragadozómadárnak elhagyott fészkére. A sólyom is szereti
+elfoglalni a holló fészkét. A bagoly még az állatok földalatti
+vackában is felüti a tanyáját. A cinege elhagyott szarka-,
+varjú-és mókusfészekbe is beleveszi magát, amelyet szőrökkel,
+tollal, gyapjúval rendkívül puhán melegre bélel. Csak ha nem kap
+idegen fészket, akkor keres valamilyen alkalmas faodut vagy
+sziklahasadékot, amelyet vékony ágakkal, száraz fűvel,
+gyökérszálakkal, rőzsével, mohával bélel ki. A függő cinege nem
+szorul a más fészkére, mert maga építi csodálatosan művészi
+fészkét, amely a fűzfa előrenyúló ágán csüng. A kánya néha magas
+fára is épít fészket, amely egy méter széles, a holló 10--20 méter
+magasan, sziklára vagy fára, ágakból és mohából. A holló
+fészekrakás közben okosságáról tesz tanuságot. Az építéshez
+szükséges anyagokat nagy elővigyázattal hordja és ha többször lát
+embereket fészke közelében, vagy ha megzavarják, mielőtt még
+tojásait lerakta, elhagyja tűzhelyét és újat keres vagy épít. Ha
+azonban békében hagyják, éveken át visszatér régi helyére.
+
+[Illustration: A függő cinege fészke
+
+A függő cinege művészien építi meg merészen alácsüngő kis
+házikóját a csörögefűz előrenyúló galyaira.]
+
+A seregély és a kuvik faoduban keres lakást, amelyet szalmával,
+szőrszálakkal és tollakkal tesz lakhatóvá. A harkály szintén
+faoduban fészkel, de az odut maga vájja a csőrével. Pudvás bélű
+fában ág helyén támadt lyukat, vagy belül korhadt ágat választ. A
+tojó kezdi a munkát. Először a nyílást bővíti ki annyira, hogy
+ki-és bejuthat rajta. Ezután az üreg belsejét kezdik csinálni
+nagy serénységgel és ügyességgel, ami már csak azért is nehéz
+munka, mert a szűk helyen nem igen tudják a csőrüket használni.
+Két hét is eltelik, mire elkészül, de akkor már a belseje olyan
+sima, hogy sehol sem találni szálkát. A fészek alját finom
+faforgáccsal rakják ki. Lehetőleg magas helyen vájják és még
+akkor is visszatérnek bele minden évben, ha költés közben
+megháborgatták őket, vagy ha az öregek egyikét ellőtték, mert
+nagy fáradságukba kerülne minden évben új fészket vájni. Hogy
+biztosságban lakhassanak, fészküket minden tavasszal kitatarozzák.
+A papagályok görbe csőrükkel szintén odut vájnak fészkül, de nem
+bélelik ki.
+
+[Illustration: A tantalmadár fészke és tojásai
+
+A fészek a fűben rejtőzködik és négy tojás van benne. Mivel a
+tojások színe a környezethez alkalmazkodik, a természetben csak
+nehezen lehet észrevenni.]
+
+[Illustration: Az erdei pacsirta fészke
+
+boltozatos és felül részint zárt, részint nyilt. A bokrok alján,
+az ibolya és az erdei szamóca társaságában szerényen húzódik
+meg.]
+
+A fákon fészkelő madarak közül legnagyobb a sasnak a fészke. A
+hegyekben nagy sziklahasadékokban, megmászhatatlan sziklafalakon,
+erdőkben pedig a legmagasabb fák sudarán fészkel. A fán található
+sasfészek alapzata erős husángokból készül, amelyeket a sas a
+földről szedeget, vagy pedig nagy magasságból lezuhan a száraz
+ágakra, eltöri és a kellő pillanatban megragadja. A fészek felső
+részét vékonyabb ágakból készíti, lapos belsejét pedig finomabb
+galyakkal és mohával rakosgatja ki. Fészke sokszor két méter
+széles. Az évek során át használt fészek a tatarozás, javítás
+közben állandóan vastagszik. Nagy fészket rak a héja, keselyű,
+gém és a gólya is. A héja az erdő legmagasabb fáján a törzshöz
+közel, a keselyű magas hegyoldalak fáira jól elrejtve építi a
+fészkét, ágakból és vékonyabb galyakból. A gém nemcsak fára,
+hanem a nád tetejére is rak fészket, a gólya pedig, mivel az
+emberek közelében is él, szintén nemcsak fára, hanem kéményre,
+háztetőre, kazal tetejére, gemeskútra épít ágakból és rőzséből
+fészket.
+
+Az erdőben élő kisebb madarak nagyrésze fára rakja a fészkét,
+amelyet vékony ágakból, gyökérszálakból épit és mohával,
+falevéllel, tollal, szőrrel tesz puhává, kellemessé. Egyik
+legügyesebb építőmester a tengelic. Fészkének a külseje finom
+gyökerecskékből, mohából való, amelyet fűszálakkal, itt-ott
+talált cérnával, pókhálóval gondosan összesző. A fára jó magasan,
+valami ágvillába építi és olyan jól elrejti, hogy alulról csak
+akkor vesszük észre, amikor a fa már lehullatta leveleit.
+
+[Illustration: A varrómadár fészke
+
+A varrómadár Ázsiában él és arról nevezetes, hogy fészkét szabó
+módjára levelekből varrja össze. A nagy levelet a pamutcserjéből
+tépett szállal összefűzi és a tölcséralakú üregben pamutból,
+pehelyből készít fészket.]
+
+A fecske már ősidőktől fogva a maga jószántából az emberhez
+szokott, palotában és kunyhóban egyaránt megépíti a fészkét, ha
+el nem zavarják. Csak ahol alkalmas lakások híjával van, tér
+vissza ősi szokásaihoz és sziklapárkányokra, meredek
+sziklafalakra építi otthonát, de azonnal bevonul az első
+házikóba, mely a vadonban felépül. Még a vándorpásztorok mozgó
+kunyhóiban is szállást keres. Olyan helyet választ, hogy
+védőtetőzet kerüljön fészke fölé, tehát eresz alá, folyosókon,
+gerendák, párkányok alá fészkel. A fecskék fészküket a falhoz
+vagy gerendához tapasztják és azt is szeretik, ha alul is
+valamilyen szöghöz vagy kiugráshoz támaszthatják. Építőanyagul
+iszapos vagy legalább is nedves földet használnak, kis csomókat
+szednek belőle csőrükkel, nyálkájukkal összekeverik és néhány
+szalmaszállal gondosan összetapasztgatják. Ha az időjárás
+kedvező, otthonuk sárfalát nyolc nap alatt elkészítik. Belsejét
+szőrökkel, tollakkal bélelik ki. Fészküket minden tavasszal újból
+felkeresik, kitatarozzák és újból kibélelik.
+
+[Illustration: A vörösgém fészke és tojásai
+
+A vörösgém a nádasban rakja fészkét és világoskékszínű tojásait.]
+
+A legegyszerűbb fészekalja természetesen a föld. A vadon élő
+tyúkok, fajdok sokszor a puszta földre rakják tojásaikat, máskor
+meg egy kis gödröcskét keresnek vagy kaparnak, amelyet szegényesen
+kibélelnek. A fogoly meg a fürj a bokor aljában, fűben, gabonában,
+lóherében ütik össze fűből való fészküket. A fülemüle, kékbegy
+és vörösbegy a földre, levágott fa fiatal hajtásai között, egy-egy
+fatuskó tövébe, bokorba vagy fű közé építi a fészkét, amely
+szintén nem valami remekmű. Az alapja egy csomó száraz levél,
+melyet finom gyökerecskékkel, kalászokkal, néha lószőrrel és
+gyapjúszerű növényi anyaggal bélel ki. A mezei pacsirta
+ugyanilyen egyszerű fészkét gabonában, réteken, irtásokon,
+mocsaras helyeken pedig zsombékokon találjuk. A bibic a rétet,
+ugart, a vakondoktúrás tövét választja otthonául. A vizimadarak,
+mint a vadlúdak, szárcsák, sirályok fészke vagy a víz partján
+épül, vagy pedig a nagyobb biztosság kedvéért a nád, sás között
+elrejtve, valamilyen zsombékon. A fészek építéséhez szükséges
+anyag a közelből, a nád, sás vagy más vizinövények leveleiből
+kerül.
+
+Vannak olyan madarak is, amelyek a föld alá építkeznek. A
+halászmadár két-három hétig ássa a lakását. Ha ásás közben
+kövekre akad, megpróbálja kipiszkálni, ha ezt nem bírja,
+körülássa őket és görbe irányban építi a bejárót. De ha nagyon
+köves a talaj, félbehagyja a munkát és más helyen próbál
+szerencsét. Építkezés közben egészen harkálymódra viselkedik,
+csakhogy a halászmadár a földbe, a harkály pedig a pudvás fába
+vágja a fészkét. Zavartalan élet mellett évekig lakja egyazon
+lyukat, de ha a bejárót kitágítják, elköltözködik. A Déli-Oceán
+partjain élő pingvinek szintén mély üreget kotornak ki tojásaik
+számára. Társaséletet élnek, ezért a föld alatt az egyik üregből
+a másikba folyosót vájnak, úgy hogy meglátogathatják egymást.
+Mindegyik pár ismeri a maga üregét és ahhoz ragaszkodik.
+
+A fészek számtalan sok helyen épül, de mindegyiknek a közös
+sajátossága, hogy védelmet ad. Mert vagy elrejtett és nem
+egykönnyen tűnik az ellenség szemébe, vagy ha nyíltan áll, úgy
+van építve, hogy ne lehessen könnyen észrevenni, vagy pedig olyan
+helyen van, ahová ellenség nem férkőzhetik. A fészek elkészítése
+igazi odaadást, nagy munkát és szorgalmat követel. A munkát
+lehetőleg szakadatlanul folytatják és gyorsan befejezik. Az
+építéshez szükséges anyagokat a csőrükkel és lábukkal törik le, a
+földről, vízről szedik fel, a levegőben fogják, széthasítják,
+hajlékonnyá teszik és csőrükben, lábukon, vagy pedig a háti
+tollazat közt viszik a fészekhez. Itt csőrükkel, lábukkal a
+megfelelő helyre rakják. A fészek belső kiépítéséhez való anyagot
+a fészek pereméről a fészekbe dobják és utánaugranak. Aztán
+lábaikkal megragadják, szétosztják, ide-oda forogva elteregetik
+és a mellükkel igazán csodálatos ügyes módon nyomkodják.
+
+A tojásoknak a kiköltése majdnem kivétel nélkül az anyamadár
+gondja, de némelyik madárfajnál a nőstény és a hím felváltva
+költ. A hím segítségére rászorul ugyan a nőstény, hogy a tojások
+ki ne hüljenek, amíg ő táplálék után jár, de nem valami szívesen
+engedi át a fészkét. Bizalmatlan, sokszor visszatér, óvatosan,
+hogy észre ne vegye a hím és ellenőrzi, hogy hogyan végzi a
+kötelességét.
+
+[Illustration: A nádirigó fészke
+
+a nádszárra épül és valósággal művészi alkotás. A nád
+növekedésével a fészek is mindig magasabbra kerül.]
+
+A költést szeretettel végzik. A jó és a megzápult tojást nem
+tudják egymástól megkülönböztetni. A fészekből kigurult
+tojásokkal nem törődnek, mintha csak tudnák, hogy ezekre úgyis
+hiába fordítanák szerető figyelmüket. Ha azonban észreveszik,
+hogy a fészekben valamelyik tojás szabadon maradt, addig
+fészkelődnek, míg minden tojást be nem födtek. Hűvös időjárás
+alkalmával szomorúak, mert féltik fiókáikat és csak akkor
+vidulnak fel ismét, amikor az idő melegre fordul.
+
+[Illustration: Az afrikai szövőpintyek fészke
+
+A szövőpintyek társaságban költenek: százával egymás mellett.
+Leginkább a víz felett csüngő ágakra készítik művészies
+fészkeiket úgy, hogy csak repülő állatok férhetnek hozzájuk.]
+
+A fiókák a kikelés után rendesen nemtelenek és gyámoltalanok.
+Ilyenkor a fészek a bölcsőjük, az anyjuk tollazata a takarójuk.
+Mikor aztán a tolluk megnő, az anyamadár hamarosan megtanítja
+őket repülni, vadászni és alig 2--3-hetes korukban örökre
+elhagyják a fészket, hogy nemsokára alkalmas helyen ők is fészket
+rakva, családot alapítsanak.
+
+Gonosz és rossz szívű emberek azok, akik a madarak fészkét,
+melyet fáradsággal és gonddal építenek családjuk részére,
+szétrombolják. A kisebb madarak javarésze hasznára van a
+gazdálkodóknak. Pusztítják az ártalmas férgeket, kukacokat, a
+gabona és a gyümölcsfa sok száz ellenségét. A hasznos madarak a
+gazda ingyenes napszámosai és nemhogy a fészküket nem szabad
+pusztítani, hanem deszkából való fészekodukat kell nekik
+állítani, hogy nyugodtan költhessék ki a fiókáikat.
+
+Szerkeszti: ÁRKAY KÁLMÁN, az Országos Közművelődési Tanács alelnöke
+Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon 108--84
+Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása
+
+
+
+
+
+
+
+End of the Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Various
+
+*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASÁRNAPI KÖNYV ***
+
+***** This file should be named 30346-0.txt or 30346-0.zip *****
+This and all associated files of various formats will be found in:
+        https://www.gutenberg.org/3/0/3/4/30346/
+
+Produced by Tamás Róth and the Online Distributed Proofreading Team.
+
+Updated editions will replace the previous one--the old editions
+will be renamed.
+
+Creating the works from public domain print editions means that no
+one owns a United States copyright in these works, so the Foundation
+(and you!) can copy and distribute it in the United States without
+permission and without paying copyright royalties.  Special rules,
+set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to
+copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to
+protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark.  Project
+Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you
+charge for the eBooks, unless you receive specific permission.  If you
+do not charge anything for copies of this eBook, complying with the
+rules is very easy.  You may use this eBook for nearly any purpose
+such as creation of derivative works, reports, performances and
+research.  They may be modified and printed and given away--you may do
+practically ANYTHING with public domain eBooks.  Redistribution is
+subject to the trademark license, especially commercial
+redistribution.
+
+
+
+*** START: FULL LICENSE ***
+
+THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE
+PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK
+
+To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free
+distribution of electronic works, by using or distributing this work
+(or any other work associated in any way with the phrase "Project
+Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project
+Gutenberg-tm License (available with this file or online at
+https://gutenberg.org/license).
+
+
+Section 1.  General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm
+electronic works
+
+1.A.  By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm
+electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to
+and accept all the terms of this license and intellectual property
+(trademark/copyright) agreement.  If you do not agree to abide by all
+the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy
+all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession.
+If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project
+Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the
+terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or
+entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8.
+
+1.B.  "Project Gutenberg" is a registered trademark.  It may only be
+used on or associated in any way with an electronic work by people who
+agree to be bound by the terms of this agreement.  There are a few
+things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works
+even without complying with the full terms of this agreement.  See
+paragraph 1.C below.  There are a lot of things you can do with Project
+Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement
+and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic
+works.  See paragraph 1.E below.
+
+1.C.  The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation"
+or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project
+Gutenberg-tm electronic works.  Nearly all the individual works in the
+collection are in the public domain in the United States.  If an
+individual work is in the public domain in the United States and you are
+located in the United States, we do not claim a right to prevent you from
+copying, distributing, performing, displaying or creating derivative
+works based on the work as long as all references to Project Gutenberg
+are removed.  Of course, we hope that you will support the Project
+Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by
+freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of
+this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with
+the work.  You can easily comply with the terms of this agreement by
+keeping this work in the same format with its attached full Project
+Gutenberg-tm License when you share it without charge with others.
+
+1.D.  The copyright laws of the place where you are located also govern
+what you can do with this work.  Copyright laws in most countries are in
+a constant state of change.  If you are outside the United States, check
+the laws of your country in addition to the terms of this agreement
+before downloading, copying, displaying, performing, distributing or
+creating derivative works based on this work or any other Project
+Gutenberg-tm work.  The Foundation makes no representations concerning
+the copyright status of any work in any country outside the United
+States.
+
+1.E.  Unless you have removed all references to Project Gutenberg:
+
+1.E.1.  The following sentence, with active links to, or other immediate
+access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently
+whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the
+phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project
+Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed,
+copied or distributed:
+
+This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
+almost no restrictions whatsoever.  You may copy it, give it away or
+re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
+with this eBook or online at www.gutenberg.org
+
+1.E.2.  If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived
+from the public domain (does not contain a notice indicating that it is
+posted with permission of the copyright holder), the work can be copied
+and distributed to anyone in the United States without paying any fees
+or charges.  If you are redistributing or providing access to a work
+with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the
+work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1
+through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the
+Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or
+1.E.9.
+
+1.E.3.  If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted
+with the permission of the copyright holder, your use and distribution
+must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional
+terms imposed by the copyright holder.  Additional terms will be linked
+to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the
+permission of the copyright holder found at the beginning of this work.
+
+1.E.4.  Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm
+License terms from this work, or any files containing a part of this
+work or any other work associated with Project Gutenberg-tm.
+
+1.E.5.  Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this
+electronic work, or any part of this electronic work, without
+prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with
+active links or immediate access to the full terms of the Project
+Gutenberg-tm License.
+
+1.E.6.  You may convert to and distribute this work in any binary,
+compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any
+word processing or hypertext form.  However, if you provide access to or
+distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than
+"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version
+posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org),
+you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a
+copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon
+request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other
+form.  Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm
+License as specified in paragraph 1.E.1.
+
+1.E.7.  Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
+performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works
+unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
+
+1.E.8.  You may charge a reasonable fee for copies of or providing
+access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided
+that
+
+- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from
+     the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method
+     you already use to calculate your applicable taxes.  The fee is
+     owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he
+     has agreed to donate royalties under this paragraph to the
+     Project Gutenberg Literary Archive Foundation.  Royalty payments
+     must be paid within 60 days following each date on which you
+     prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax
+     returns.  Royalty payments should be clearly marked as such and
+     sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the
+     address specified in Section 4, "Information about donations to
+     the Project Gutenberg Literary Archive Foundation."
+
+- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies
+     you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he
+     does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm
+     License.  You must require such a user to return or
+     destroy all copies of the works possessed in a physical medium
+     and discontinue all use of and all access to other copies of
+     Project Gutenberg-tm works.
+
+- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any
+     money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the
+     electronic work is discovered and reported to you within 90 days
+     of receipt of the work.
+
+- You comply with all other terms of this agreement for free
+     distribution of Project Gutenberg-tm works.
+
+1.E.9.  If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm
+electronic work or group of works on different terms than are set
+forth in this agreement, you must obtain permission in writing from
+both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael
+Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark.  Contact the
+Foundation as set forth in Section 3 below.
+
+1.F.
+
+1.F.1.  Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable
+effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread
+public domain works in creating the Project Gutenberg-tm
+collection.  Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic
+works, and the medium on which they may be stored, may contain
+"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or
+corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual
+property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a
+computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by
+your equipment.
+
+1.F.2.  LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right
+of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project
+Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project
+Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project
+Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all
+liability to you for damages, costs and expenses, including legal
+fees.  YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT
+LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE
+PROVIDED IN PARAGRAPH F3.  YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE
+TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE
+LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR
+INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH
+DAMAGE.
+
+1.F.3.  LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a
+defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can
+receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a
+written explanation to the person you received the work from.  If you
+received the work on a physical medium, you must return the medium with
+your written explanation.  The person or entity that provided you with
+the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a
+refund.  If you received the work electronically, the person or entity
+providing it to you may choose to give you a second opportunity to
+receive the work electronically in lieu of a refund.  If the second copy
+is also defective, you may demand a refund in writing without further
+opportunities to fix the problem.
+
+1.F.4.  Except for the limited right of replacement or refund set forth
+in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER
+WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO
+WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
+
+1.F.5.  Some states do not allow disclaimers of certain implied
+warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages.
+If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the
+law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be
+interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by
+the applicable state law.  The invalidity or unenforceability of any
+provision of this agreement shall not void the remaining provisions.
+
+1.F.6.  INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the
+trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone
+providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance
+with this agreement, and any volunteers associated with the production,
+promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works,
+harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees,
+that arise directly or indirectly from any of the following which you do
+or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm
+work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any
+Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause.
+
+
+Section  2.  Information about the Mission of Project Gutenberg-tm
+
+Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of
+electronic works in formats readable by the widest variety of computers
+including obsolete, old, middle-aged and new computers.  It exists
+because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from
+people in all walks of life.
+
+Volunteers and financial support to provide volunteers with the
+assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's
+goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will
+remain freely available for generations to come.  In 2001, the Project
+Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure
+and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations.
+To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation
+and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4
+and the Foundation web page at https://www.pglaf.org.
+
+
+Section 3.  Information about the Project Gutenberg Literary Archive
+Foundation
+
+The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit
+501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the
+state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal
+Revenue Service.  The Foundation's EIN or federal tax identification
+number is 64-6221541.  Its 501(c)(3) letter is posted at
+https://pglaf.org/fundraising.  Contributions to the Project Gutenberg
+Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent
+permitted by U.S. federal laws and your state's laws.
+
+The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S.
+Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered
+throughout numerous locations.  Its business office is located at
+809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email
+business@pglaf.org.  Email contact links and up to date contact
+information can be found at the Foundation's web site and official
+page at https://pglaf.org
+
+For additional contact information:
+     Dr. Gregory B. Newby
+     Chief Executive and Director
+     gbnewby@pglaf.org
+
+
+Section 4.  Information about Donations to the Project Gutenberg
+Literary Archive Foundation
+
+Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide
+spread public support and donations to carry out its mission of
+increasing the number of public domain and licensed works that can be
+freely distributed in machine readable form accessible by the widest
+array of equipment including outdated equipment.  Many small donations
+($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt
+status with the IRS.
+
+The Foundation is committed to complying with the laws regulating
+charities and charitable donations in all 50 states of the United
+States.  Compliance requirements are not uniform and it takes a
+considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up
+with these requirements.  We do not solicit donations in locations
+where we have not received written confirmation of compliance.  To
+SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any
+particular state visit https://pglaf.org
+
+While we cannot and do not solicit contributions from states where we
+have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition
+against accepting unsolicited donations from donors in such states who
+approach us with offers to donate.
+
+International donations are gratefully accepted, but we cannot make
+any statements concerning tax treatment of donations received from
+outside the United States.  U.S. laws alone swamp our small staff.
+
+Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation
+methods and addresses.  Donations are accepted in a number of other
+ways including including checks, online payments and credit card
+donations.  To donate, please visit: https://pglaf.org/donate
+
+
+Section 5.  General Information About Project Gutenberg-tm electronic
+works.
+
+Professor Michael S. Hart was the originator of the Project Gutenberg-tm
+concept of a library of electronic works that could be freely shared
+with anyone.  For thirty years, he produced and distributed Project
+Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support.
+
+
+Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed
+editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S.
+unless a copyright notice is included.  Thus, we do not necessarily
+keep eBooks in compliance with any particular paper edition.
+
+
+Most people start at our Web site which has the main PG search facility:
+
+     https://www.gutenberg.org
+
+This Web site includes information about Project Gutenberg-tm,
+including how to make donations to the Project Gutenberg Literary
+Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to
+subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.
diff --git a/old/30346-0.zip b/old/30346-0.zip
new file mode 100644
index 0000000..a0e1652
--- /dev/null
+++ b/old/30346-0.zip
diff --git a/old/30346-h.zip b/old/30346-h.zip
new file mode 100644
index 0000000..be2ad4f
--- /dev/null
+++ b/old/30346-h.zip
diff --git a/old/30346-h/30346-h.htm b/old/30346-h/30346-h.htm
new file mode 100644
index 0000000..22d85fa
--- /dev/null
+++ b/old/30346-h/30346-h.htm
@@ -0,0 +1,1057 @@
+<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
+<html>
+<head>
+<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html;charset=iso-8859-2">
+<title>The Project Gutenberg eBook of Vas�rnapi K�nyv, by K�lm�n �rkay (as editor).</title>
+<style type="text/css">
+p {  margin-top: .75em;
+text-align: justify;
+margin-bottom: .75em;
+}
+h1,h2,h3,h4,h5,h6 {
+text-align: center; /* all headings centered */
+clear: both;
+}
+hr { width: 33%;
+margin-top: 2em;
+margin-bottom: 2em;
+margin-left: auto;
+margin-right: auto;
+clear: both;
+}
+table {margin-left: auto; margin-right: auto;}
+body{margin-left: 10%;
+margin-right: 10%;
+}
+.pagenum  { /* uncomment the next line for invisible page numbers */
+/*  visibility: hidden;  */
+position: absolute;
+left: 92%;
+font-size: smaller;
+text-align: right;
+} /* page numbers */
+.linenum  {position: absolute; top: auto; left: 4%;} /* poetry number */
+.blockquot{margin-left: 5%; margin-right: 10%;}
+.sidenote {width: 20%; padding-bottom: .5em; padding-top: .5em;
+padding-left: .5em; padding-right: .5em; margin-left: 1em;
+float: right; clear: right; margin-top: 1em;
+font-size: smaller; color: black; background: #eeeeee; border: dashed 1px;}
+.bb       {border-bottom: solid 2px;}
+.bl       {border-left: solid 2px;}
+.bt       {border-top: solid 2px;}
+.br       {border-right: solid 2px;}
+.bbox     {border: solid 2px;}
+.center   {text-align: center;}
+.smcap    {font-variant: small-caps;}
+.u        {text-decoration: underline;}
+.caption  {font-weight: bold;}
+.figcenter   {margin: auto; text-align: center;}
+.figleft     {float: left; clear: left; margin-left: 0; margin-bottom: 1em; margin-top:
+1em; margin-right: 1em; padding: 0; text-align: center;}
+.figright    {float: right; clear: right; margin-left: 1em; margin-bottom: 1em;
+margin-top: 1em; margin-right: 0; padding: 0; text-align: center;}
+.footnotes        {border: dashed 1px;}
+.footnote         {margin-left: 10%; margin-right: 10%; font-size: 0.9em;}
+.footnote .label  {position: absolute; right: 84%; text-align: right;}
+.fnanchor         {vertical-align: super; font-size: .8em; text-decoration: none;}
+.poem             {margin-left:10%; margin-right:10%; text-align: left;}
+.poem br          {display: none;}
+.poem .stanza     {margin: 1em 0em 1em 0em;}
+.poem span.i0     {display: block; margin-left: 0em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;}
+.poem span.i2     {display: block; margin-left: 2em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;}
+.poem span.i4     {display: block; margin-left: 4em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;}
+</style>
+</head>
+<body>
+
+
+<pre>
+
+The Project Gutenberg EBook of Vas�rnapi K�nyv, by Various
+
+This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
+almost no restrictions whatsoever.  You may copy it, give it away or
+re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
+with this eBook or online at www.gutenberg.org
+
+
+Title: Vas�rnapi K�nyv
+       1914. Els� f�l�v 12. f�zet
+
+Author: Various
+
+Editor: K�lm�n �rkay
+
+Release Date: October 28, 2009 [EBook #30346]
+
+Language: Hungarian
+
+Character set encoding: ISO-8859-2
+
+*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VAS�RNAPI K�NYV ***
+
+
+
+
+Produced by Tam�s R�th and the Online Distributed Proofreading Team.
+
+
+
+
+
+</pre>
+
+<h1>Vas&aacute;rnapi K&ouml;nyv</h1>
+<h3>Kiadja az Orsz&aacute;gos K&ouml;zm&#369;vel&#337;d&eacute;si Tan&aacute;cs</h3>
+<h3>1914. Els&#337; f&eacute;l&eacute;v 12. f&uuml;zet</h3>
+<hr style="width: 65%;">
+<h2>A ker&eacute;kp&aacute;r</h2>
+<h4>H&aacute;rom feltal&aacute;l&oacute;. A ker&eacute;kp&aacute;r t&ouml;rt&eacute;nete</h4>
+<p>Az 1813-ik &eacute;vben <span style="letter-spacing:0.3em">Draisz</span> K&aacute;roly tal&aacute;lta fel a ker&eacute;kp&aacute;rt, vagy
+amint idegen sz&oacute;val nevezik: a biciklit. K&uuml;l&ouml;n&ouml;snek l&aacute;tszik, hogy
+a vas&uacute;ti mozdonyt, amely pedig sokkal bonyolultabb szerkezet&#369;,
+m&aacute;r el&#337;bb feltal&aacute;lt&aacute;k, pedig a mozdonynak az alapja&mdash;a
+n&eacute;gykerek&#369; kocsi&mdash;m&aacute;r megvolt, k&eacute;t egym&aacute;s m&ouml;g&ouml;tt &aacute;ll&oacute; ker&eacute;ken
+halad&oacute; k&ouml;zleked&eacute;si eszk&ouml;zt azonban az 1813-ik &eacute;v el&#337;tt m&eacute;g nem
+ismertek.</p>
+<p>Hogy k&eacute;t egym&aacute;s m&ouml;g&ouml;tt elhelyezett ker&eacute;ken is lehet utazni, arra
+Draisz j&ouml;tt r&aacute; el&#337;sz&ouml;r abb&oacute;l a megfigyel&eacute;sb&#337;l, hogy az er&#337;s
+lend&iacute;t&eacute;ssel elgur&iacute;tott ker&eacute;k nem d&#369;l el addig, ameddig mozog. Az
+els&#337; ker&eacute;kp&aacute;r ennek alapj&aacute;n k&eacute;sz&uuml;lt: k&eacute;t fakereket olyanform&aacute;n
+k&ouml;t&ouml;ttek &ouml;ssze, mint ahogyan a mai ker&eacute;kp&aacute;rn&aacute;l is l&aacute;tjuk. Az els&#337;
+kereket korm&aacute;nyozt&aacute;k. Draisz ezt az egyszer&#369; szerkezetet &uacute;gy
+hajtotta, hogy a l&aacute;baival felv&aacute;ltva a f&ouml;ldre &eacute;rt &eacute;s &iacute;gy lend&iacute;tett
+egyet-egyet a ker&eacute;kp&aacute;ron. Ezen a kezdetleges m&oacute;don n&eacute;gyszer olyan
+gyorsan tudott haladni, mint a gyalogos ember.</p>
+<p>Draisz K&aacute;roly 1785-ben sz&uuml;letett a n&eacute;metorsz&aacute;gi Karlszruhe
+v&aacute;rosban. M&aacute;r kora ifj&uacute;s&aacute;g&aacute;ban &eacute;rdekelt&eacute;k a g&eacute;pek, mindenf&eacute;le
+szerkezetek &eacute;s csak a csal&aacute;dja k&iacute;v&aacute;ns&aacute;g&aacute;ra v&aacute;lasztotta a katonai
+p&aacute;ly&aacute;t. Nem is katon&aacute;skodott sok&aacute;ig, kor&aacute;n visszavonult &eacute;s a
+tal&aacute;lm&aacute;nyainak &eacute;lt. El&#337;sz&ouml;r h&uacute;sv&aacute;g&oacute;g&eacute;pet szerkesztett, ut&oacute;bb
+&iacute;r&oacute;g&eacute;p szerkeszt&eacute;s&eacute;n t&ouml;rte a fej&eacute;t, majd m&aacute;sf&eacute;le tal&aacute;lm&aacute;nyok
+j&aacute;rtak az esz&eacute;ben. Sok eleven gondolata volt, de mind k&ouml;z&ouml;tt
+legnagyobb sikere a ker&eacute;kp&aacute;rnak&mdash;vagy mint akkoriban nevezt&eacute;k: a
+&raquo;fut&oacute;g&eacute;pnek&laquo;&mdash;lett.</p>
+<p>A ker&eacute;kp&aacute;r feltal&aacute;l&aacute;sa az 1813-ik &eacute;vre esik: ennek az &eacute;vnek
+december h&oacute;napj&aacute;ban mutatta be Draisz K&aacute;roly az orosz c&aacute;rnak. Az
+els&#337; ker&eacute;kp&aacute;r szerkezete m&eacute;g nagyon kezdetleges volt, teh&aacute;t nem
+is l&eacute;pett vele a nyilv&aacute;noss&aacute;g el&eacute;. N&eacute;gy esztendeig dolgozott &eacute;s
+gondolkodott a jav&iacute;t&aacute;s&aacute;n, v&eacute;gre 1817-ben elhat&aacute;rozta, hogy
+bemutatja az &uacute;j k&ouml;zleked&#337;-eszk&ouml;z gyakorlati haszn&aacute;lhat&oacute;s&aacute;g&aacute;t. A
+Mannheimb&#337;l Schwetzingenbe vezet&#337; n&eacute;gy&oacute;r&aacute;s utat az &uacute;j tal&aacute;lm&aacute;ny
+seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel egy &oacute;ra alatt akarta megtenni. Akik a tervr&#337;l
+hallottak, nevetve fogadt&aacute;k:</p>
+<p>&mdash;Hacsak egyfolyt&aacute;ban nem szalad,&mdash;mondt&aacute;k&mdash;akkor azzal a k&eacute;t
+furcsa ker&eacute;kkel a f&eacute;lutat sem teszi meg!</p>
+<p>Draisz nem vitatkozott vel&uuml;k, hanem elindult &eacute;s egy &oacute;ra m&uacute;lva a
+kit&#369;z&ouml;tt c&eacute;lj&aacute;hoz &eacute;rt. Aki a mai ker&eacute;kp&aacute;rt ismeri, ezen nyilv&aacute;n
+nem csud&aacute;lkozik, de arra kell gondolnunk, hogy milyen volt az a
+ker&eacute;kp&aacute;rszerkezet, amelyet Draisz K&aacute;roly ezen az &uacute;tj&aacute;n haszn&aacute;lt.
+K&eacute;t faker&eacute;kre nyereg volt er&#337;s&iacute;tve, az els&#337; ker&eacute;ken a
+korm&aacute;nyz&oacute;szerkezet. Ezen a ker&eacute;kp&aacute;ron a l&aacute;baival l&ouml;kd&ouml;ste mag&aacute;t
+el&#337;bbre, mert m&eacute;g nem tudta annak a m&oacute;dj&aacute;t, hogy mik&eacute;pen &uuml;lhetne
+rajta, an&eacute;lk&uuml;l, hogy a f&ouml;ldet &eacute;rintenie kellene.</p>
+<p>A m&aacute;sodik nevezetes &uacute;tja az &uacute;jfajta g&eacute;pen Karlszruh&eacute;b&oacute;l a francia
+hat&aacute;ron fekv&#337; Strasszburgba vitte: ezt a nagy &uacute;tat, amely
+gyalogszerrel tizenhat &oacute;r&aacute;ba telt, n&eacute;gy &oacute;ra alatt tette meg. A
+v&aacute;ratlanul nagy sikerek mellett is Draisz ugyanazokon a bajokon
+&eacute;s vesz&#337;ds&eacute;geken ment kereszt&uuml;l, mint amelyek minden &uacute;j&iacute;t&oacute;t &eacute;s
+feltal&aacute;l&oacute;t nyomon k&ouml;vetnek. Val&oacute;s&aacute;gos n&eacute;pt&ouml;meg k&iacute;s&eacute;rte,
+valah&aacute;nyszor &uacute;jfajta k&ouml;zleked&#337;-eszk&ouml;z&eacute;vel Karlszruhe v&aacute;ros utc&aacute;in
+megjelent. A gyerekek k&ouml;r&uuml;lfogt&aacute;k &eacute;s nagy zsivajjal, l&aacute;rm&aacute;val
+k&ouml;vett&eacute;k.</p>
+<center><img src="images/image1.jpg" alt="Draisz K&aacute;roly bemutatja tal&aacute;lm&aacute;ny&aacute;t a k&ouml;z&ouml;ns&eacute;gnek"></center>
+<p>Draisz K&aacute;roly bemutatja tal&aacute;lm&aacute;ny&aacute;t a k&ouml;z&ouml;ns&eacute;gnek</p>
+<p>A feltal&aacute;l&oacute; azt akarja igazolni, hogy a ker&eacute;kp&aacute;rral l&eacute;pcs&#337;k&ouml;n
+lefel&eacute; is biztosan halad.</p>
+<center><img src="images/image2.jpg" alt="Draisz K&aacute;roly &raquo;fut&oacute;g&eacute;pe&laquo; a Strasszburg fel&eacute; vezet&#337;
+&uacute;ton"></center>
+<p>Draisz K&aacute;roly &raquo;fut&oacute;g&eacute;pe&laquo; a Strasszburg fel&eacute; vezet&#337;
+&uacute;ton</p>
+<p>A feltal&aacute;l&oacute;t mindez nem ejtette k&eacute;ts&eacute;gbe. Mivel k&eacute;t &uacute;tj&aacute;val a
+ker&eacute;kp&aacute;r hasznavehet&#337;s&eacute;g&eacute;t igazolnia siker&uuml;lt, most m&aacute;r arra
+t&ouml;rekedett, hogy a tal&aacute;lm&aacute;ny&aacute;t &eacute;rt&eacute;kes&iacute;tse. Elment
+Franciaorsz&aacute;gba, ott ismertet&#337; el&#337;ad&aacute;sokat tartott r&oacute;la &eacute;s a
+ker&eacute;kp&aacute;ron val&oacute; k&ouml;zleked&eacute;st P&aacute;ris utc&aacute;in be is mutatta.</p>
+<p>Igen &eacute;rdekes az az &aacute;rszab&aacute;s, amelyet Draisz P&aacute;risban
+sz&eacute;tosztogatott ismertet&eacute;s&eacute;hez csatolt. Az &aacute;rszab&aacute;s szerint az
+egyszer&#369; g&eacute;pek &aacute;ra 44 peng&#337; forint. Olyan g&eacute;p, amelynek &uuml;l&eacute;s&eacute;t
+magasabbra vagy alacsonyabbra lehet &aacute;ll&iacute;tani, hogy mindenf&eacute;le
+termet&#369; emberek haszn&aacute;lhass&aacute;k, 50 peng&#337; forint. K&eacute;t&uuml;l&eacute;ses g&eacute;p,
+amelynek &uuml;l&eacute;sei egym&aacute;s m&ouml;g&ouml;tt vannak &eacute;s az egyik utas mindig
+pihenhet, m&iacute;g a m&aacute;sik a l&aacute;b&aacute;val a g&eacute;pet hajtja, 75 peng&#337; forint.
+Ezen a g&eacute;pen is szab&aacute;lyozhat&oacute; az &uuml;l&eacute;sek magass&aacute;ga. H&aacute;rom-&eacute;s
+n&eacute;gykerek&#369; g&eacute;peket, melyeknek egyik &uuml;l&eacute;s&uuml;k el&#337;l van, k&eacute;t ker&eacute;k
+k&ouml;z&ouml;tt, a m&aacute;sik &uuml;l&eacute;s&uuml;k pedig h&aacute;tul, 100 peng&#337; forint&eacute;rt k&iacute;n&aacute;lt.
+Ez az &aacute;rszab&aacute;s mutatja, hogy Draisz K&aacute;roly sok olyan &uacute;j&iacute;t&aacute;st
+v&eacute;gzett a ker&eacute;kp&aacute;ron, amit m&eacute;g manaps&aacute;g is haszn&aacute;lnak.</p>
+<p>A ker&eacute;kp&aacute;r elterjed&eacute;se nagyon lassan haladt el&#337;re. A v&aacute;rosok
+megtiltott&aacute;k, hogy a ker&eacute;kp&aacute;rosok a gyalogj&aacute;r&oacute;kon haladjanak.
+Angolorsz&aacute;g volt a legels&#337;, amely a ker&eacute;kp&aacute;rt a p&oacute;stai
+szolg&aacute;latban alkalmazni kezdte. A p&oacute;stakocsit helyettes&iacute;t&#337;
+ker&eacute;kp&aacute;rok m&aacute;s orsz&aacute;gokban is n&eacute;pszer&#369;ek lettek, mindazon&aacute;ltal
+Draisz tal&aacute;lm&aacute;nya nem h&oacute;d&iacute;tott olyan m&eacute;rt&eacute;kben, mint ahogyan a
+feltal&aacute;l&oacute; rem&eacute;lte. &Aacute;lland&oacute;an harcban &aacute;llott a hat&oacute;s&aacute;gokkal,
+amelyek mindenf&eacute;le akad&aacute;lyt g&ouml;rd&iacute;tettek a munk&aacute;ja el&eacute;. A p&eacute;nze
+elfogyott, alig volt annyija, hogy rendesen ruh&aacute;zkodhass&eacute;k.
+N&eacute;lk&uuml;l&ouml;z&eacute;s k&ouml;zben t&ouml;lt&ouml;tte az &eacute;lete utols&oacute; &eacute;veit &eacute;s 1851-ben
+meghalt an&eacute;lk&uuml;l, hogy nevezetes &eacute;s nagyszer&#369; tal&aacute;lm&aacute;ny&aacute;nak
+diadal&aacute;t meg&eacute;rhette volna.</p>
+<p>A hat&oacute;s&aacute;g harminc forintot &eacute;s negyven krajc&aacute;rt &eacute;r&#337; holmit tal&aacute;lt
+a feltal&aacute;l&oacute; hagyat&eacute;k&aacute;ban. M&eacute;g ma is megvan az a hagyat&eacute;ki
+jegyz&eacute;k, amelyet ekkoriban a vagyon&aacute;r&oacute;l felvettek: ebben a
+jegyz&eacute;kben a &raquo;fut&oacute;g&eacute;p&eacute;nek&laquo; &eacute;rt&eacute;ke 3 forinttal szerepel! K&eacute;s&#337;bb
+600 koron&aacute;&eacute;rt v&aacute;s&aacute;rolta meg ezt a ker&eacute;kp&aacute;rt Karlszruhe v&aacute;rosa,
+amely m&eacute;g ma is &#337;rzi a h&iacute;res feltal&aacute;l&oacute;nak utols&oacute; alkot&aacute;s&aacute;t. Az
+1893-ik &eacute;vben eml&eacute;ket is &aacute;ll&iacute;tottak sz&uuml;l&#337;v&aacute;ros&aacute;ban a sokat
+h&aacute;nytvetett f&eacute;rfi&uacute;nak, aki eg&eacute;sz &eacute;let&eacute;t fel&aacute;ldozta a tal&aacute;lm&aacute;nya
+siker&eacute;&eacute;rt. Draisz K&aacute;roly nev&eacute;t k&uuml;l&ouml;nben egy m&aacute;sik tal&aacute;lm&aacute;nya, a
+vas&uacute;ti hajt&oacute;kocsi (a r&oacute;la elnevezett draiszine, vagyis
+&raquo;treszina&laquo;) mai napig is fenntartotta.</p>
+<p>Draisz ker&eacute;kp&aacute;rj&aacute;n nem volt valami k&eacute;nyelmes az utaz&aacute;s, de
+&eacute;rdeme, hogy az els&#337; ker&eacute;kp&aacute;r megalkot&aacute;s&aacute;val m&oacute;dot adott arra,
+hogy tal&aacute;lm&aacute;ny&aacute;t t&ouml;k&eacute;letes&iacute;ts&eacute;k. Az 1826-ik &eacute;vben <span style="letter-spacing:0.3em">Fischer</span> nev&#369;
+n&eacute;met mehanikus is k&eacute;sz&iacute;tett ker&eacute;kp&aacute;rt, de &#337; sem tudott nagyobb
+sikert el&eacute;rni. Az 1867-ik &eacute;vi p&aacute;risi vil&aacute;gki&aacute;ll&iacute;t&aacute;son a francia
+<span style="letter-spacing:0.3em">Michaux</span> mutatott be magaszerkesztette ker&eacute;kp&aacute;rt. A Fischer
+k&eacute;sz&iacute;tette ker&eacute;kp&aacute;rok &uacute;gynevezett &raquo;magas ker&eacute;kp&aacute;rok&laquo; voltak: az
+els&#337;, nagy ker&eacute;k m&ouml;g&ouml;tt kis ker&eacute;k gurult. A magas ker&eacute;kp&aacute;rok
+k&ouml;z&uuml;l egyn&eacute;h&aacute;ny 1860 k&ouml;r&uuml;l Amerik&aacute;ba ker&uuml;lt: ezeket g&uacute;nyosan
+&raquo;csontr&aacute;z&oacute;nak&laquo; nevezt&eacute;k el. Ut&oacute;bb <span style="letter-spacing:0.3em">Cowper</span> amerikai m&eacute;rn&ouml;k a
+kerekeket az addig haszn&aacute;lt faalkot&oacute;r&eacute;szek helyett dr&oacute;tk&uuml;ll&#337;kkel
+&eacute;s t&ouml;m&ouml;r gumiabronccsal l&aacute;tta el. A dr&oacute;tk&uuml;ll&#337; &eacute;s gumiabroncs
+tette a ker&eacute;kp&aacute;rt hasznos k&ouml;zleked&#337;-eszk&ouml;zz&eacute;. Az els&#337; gumikerek&#369;
+ker&eacute;kp&aacute;rnak k&eacute;t egyforma nagy kereke volt &eacute;s m&aacute;r nem a f&ouml;ldre
+l&eacute;pve hajtott&aacute;k, hanem az els&#337; ker&eacute;k tengely&eacute;re felszerelt
+hajt&oacute;k&eacute;sz&uuml;l&eacute;kkel (ped&aacute;l), a nyereg pedig a k&eacute;t ker&eacute;k k&ouml;z&ouml;tt volt.
+Nagyobb sebess&eacute;g el&eacute;r&eacute;s&eacute;re k&eacute;s&#337;bb ism&eacute;t szerkesztettek <span style="letter-spacing:0.3em">magas
+ker&eacute;kp&aacute;rokat</span>, amelyeknek az els&#337; kereke nagy, a h&aacute;tuls&oacute; kicsi
+volt &eacute;s a ker&eacute;kp&aacute;ros az els&#337; ker&eacute;k felett &uuml;lt. A magas ker&eacute;kp&aacute;r
+alkalmatlans&aacute;ga miatt hamar kiment a haszn&aacute;latb&oacute;l.</p>
+<p>Az 1885-ik &eacute;v t&aacute;j&aacute;n <span style="letter-spacing:0.3em">Dunlop</span> angol &aacute;llatorvos arra a szerencs&eacute;s
+gondolatra j&ouml;tt, hogy fi&aacute;nak a ker&eacute;kp&aacute;rj&aacute;ra, amely m&aacute;r nem f&aacute;b&oacute;l,
+hanem ac&eacute;lb&oacute;l k&eacute;sz&uuml;lt, nem t&ouml;m&ouml;r gumit, hanem leveg&#337;vel t&ouml;lthet&#337;
+gumit&ouml;ml&#337;ket kellene felszerelni. Ezzel a gondolattal
+megsz&uuml;letett a mai k&eacute;nyelmes ker&eacute;kp&aacute;r.</p>
+<p>A leveg&#337;vel t&ouml;lt&ouml;tt gumics&#337;nek, a pneumatiknak a feltal&aacute;l&aacute;s&aacute;t is
+a v&eacute;letlennek k&ouml;sz&ouml;nhetj&uuml;k. Dunlop a kisfi&aacute;nak ker&eacute;kp&aacute;rt
+szerkesztett. A fi&uacute; &ouml;r&ouml;mmel fogadta az &uacute;jfajta j&aacute;t&eacute;kot, de
+hamarosan &eacute;szre kellett vennie, hogy a ker&eacute;kp&aacute;r sokszor elakad, a
+kerekek csak sima &uacute;ton gurulnak k&ouml;nnyed&eacute;n. Az apa a kertben
+hallgatta a fi&aacute;nak a panaszait &eacute;s tekintete az ott hever&#337;
+&ouml;nt&ouml;z&#337;cs&#337;re esett. Hirtelen elhat&aacute;roz&aacute;ssal felkapta a gumics&ouml;vet,
+megt&ouml;lt&ouml;tte leveg&#337;vel, a k&eacute;t v&eacute;g&eacute;n bedugaszolta &eacute;s a
+ker&eacute;kp&aacute;r&mdash;vagy amint akkor Angli&aacute;ban nevezt&eacute;k: velocip&eacute;d
+&mdash;kerekeire er&#337;s&iacute;tette olyan v&aacute;szonk&ouml;t&eacute;ssel, amivel a beteg
+&aacute;llatok l&aacute;bait szokta becsavarni, A gumikerek&#369; ker&eacute;kp&aacute;rral
+indult el most m&aacute;r az ifj&uacute; Dunlop Dublin v&aacute;ros utc&aacute;in. A
+csud&aacute;latos szerkezetet megb&aacute;mult&aacute;k, de k&eacute;s&#337;bb ut&aacute;nz&oacute;i is akadtak
+&eacute;s ez biztos&iacute;totta a gumikerek&#369; ker&eacute;kp&aacute;rok siker&eacute;t. S&#337;t akadt
+olyan ember is, aki sz&eacute;lt&eacute;ben h&iacute;resztelte, hogy erre a nagyszer&#369;
+gondolatra szabadalmat k&eacute;r, mert a gumics&ouml;v&ouml;n fut&oacute; ker&eacute;kp&aacute;rok
+vil&aacute;gszerte el fognak terjedni. A h&iacute;resztel&eacute;s Dunlop f&uuml;l&eacute;be
+jutott, aki term&eacute;szetesen sietett szabadalmat szerezni a
+leveg&#337;vel t&ouml;lt&ouml;tt gumiker&eacute;kre. Hamarosan gy&aacute;r is alakult az &uacute;j
+gumikerekek nagyban val&oacute; k&eacute;sz&iacute;t&eacute;s&eacute;re &eacute;s az els&#337; kerekeket is
+Dunlop nev&eacute;r&#337;l nevezt&eacute;k el. &Eacute;s m&iacute;g a ker&eacute;kp&aacute;r feltal&aacute;l&oacute;ja
+szeg&eacute;nyen, nyomorban halt meg, a v&eacute;letlen Dunlopot m&eacute;rhetetlen&uuml;l
+nagy vagyonhoz juttatta.</p>
+<center><img src="images/image3.jpg" alt="Goodyeart a v&eacute;letlen r&aacute;vezet a kancsuk vulkaniz&aacute;l&aacute;s&aacute;ra"></center>
+<p>Goodyeart a v&eacute;letlen r&aacute;vezet a kancsuk
+vulkaniz&aacute;l&aacute;s&aacute;ra</p>
+<p>A feltal&aacute;l&oacute;t a k&aacute;lyh&aacute;ra dobott kaucsuk-gumidarab figyelmeztette
+r&aacute;, hogyan kell a kaucsukot az ipari feldolgoz&aacute;sra alkalmass&aacute;
+tenni</p>
+<p>Dunlop sohasem gazdagodhatott volna meg a pneumatik gy&aacute;rt&aacute;sa
+r&eacute;v&eacute;n, ha nincsen seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;re olyan kit&#369;n&#337; anyag mint a
+kaucsuk-gumi. A gumikereket a gumib&oacute;l k&eacute;sz&uuml;lt t&ouml;bbi t&aacute;rgyakkal
+egy&uuml;tt <span style="letter-spacing:0.3em">Goodyear</span> amerikai vaskeresked&#337;nek k&ouml;sz&ouml;nhetj&uuml;k, aki a
+kaucsukot ipari feldolgoz&aacute;sra alkalmass&aacute; tette. Goodyear eg&eacute;sz
+&eacute;let&eacute;t ennek a c&eacute;lnak az el&eacute;r&eacute;s&eacute;re szentelte.</p>
+<p>1735-ben francia csillag&aacute;szok D&eacute;l-amerik&aacute;ban, Peruban olyan
+ed&eacute;nyeket, cip&#337;ket l&aacute;ttak, amelyek egy el&#337;tt&uuml;k ismeretlen f&aacute;nak a
+tejszer&#369; nedv&eacute;b&#337;l k&eacute;sz&uuml;ltek. Ez a fa a <span style="letter-spacing:0.3em">kaucsukfa</span> &eacute;s a bel&#337;le
+kisziv&aacute;rg&oacute; tejszer&#369; nedv a kaucsuk vagy gumi. A kaucsukb&oacute;l
+k&eacute;sz&uuml;lt t&aacute;rgyak azonban nem voltak c&eacute;lszer&#369;ek, mert t&eacute;len nagyon
+megkem&eacute;nyedtek, ny&aacute;ron pedig ragad&oacute;ss&aacute; v&aacute;ltak &eacute;s er&#337;s szaguk
+volt. Az 1800-ik &eacute;v k&ouml;r&uuml;l egy francia keresked&#337; a harisnyak&ouml;t&#337;kbe
+gumisz&aacute;lakat sz&ouml;vetett bele, hogy rugalmasabbak legyenek, egy
+amerikai keresked&#337; pedig viz&aacute;thatlan sz&ouml;vetet k&eacute;sz&iacute;tett &uacute;gy, hogy
+k&eacute;t sz&ouml;vet k&ouml;z&eacute; v&eacute;kony gumir&eacute;teget tett. Ugyanakkor egy m&aacute;sik
+amerikai keresked&#337; 500 p&aacute;r gumicip&#337;t bocs&aacute;tott &aacute;r&uacute;ba. De ezeket a
+gumi&aacute;r&uacute;kat, mert csakhamar megkem&eacute;nyedtek &eacute;s kellemetlen szaguk
+volt, senki sem v&aacute;s&aacute;rolta.</p>
+<p>Ekkor t&ouml;k&eacute;lte el mag&aacute;t Goodyear arra, hogy a kaucsukot olyann&aacute;
+teszi, hogy t&eacute;len ne kem&eacute;nyedj&eacute;k meg, ny&aacute;ron pedig ne legyen
+szagos &eacute;s ragad&oacute;s. Mindenf&eacute;l&eacute;vel keverte a kaucsukot, hogy
+hasznavehet&#337;bb anyagot kapjon. Egy &iacute;zben magn&eacute;ziumot adott hozz&aacute;,
+l&aacute;tsz&oacute;lag j&oacute; eredm&eacute;nynyel. R&ouml;gt&ouml;n takar&oacute;kat kezdett gy&aacute;rtani, de
+alighogy a ny&aacute;r meg&eacute;rkezett, a magn&eacute;ziummal kevert kaucsuk
+erjedni kezdett. Nem esett k&eacute;ts&eacute;gbe &eacute;s el&ouml;lr&#337;l kezdte a munk&aacute;t,
+mert meg volt gy&#337;z&#337;dve arr&oacute;l, hogy sikere eset&eacute;n nemcsak &#337; jut
+j&oacute;m&oacute;dba, hanem sok ezer munk&aacute;snak is kenyeret ad. A k&iacute;s&eacute;rletei
+k&ouml;zben term&eacute;szetesen nem sokat keresett &eacute;s nemcsak &#337;, hanem
+csal&aacute;dja is sokszor n&eacute;lk&uuml;l&ouml;z&ouml;tt.</p>
+<p>Ut&oacute;bb azt&aacute;n r&aacute;j&ouml;tt arra, hogy a v&aacute;laszt&oacute;v&iacute;zzel kevert gumi
+ellent&aacute;ll a hidegnek &eacute;s melegnek. R&ouml;gt&ouml;n szabadalmat vett erre a
+tal&aacute;lm&aacute;ny&aacute;ra &eacute;s egy gazdag emberrel sz&ouml;vetkezve, Newyorkban
+gy&aacute;rat alap&iacute;tott. De most, amikor a sok &eacute;vi k&uuml;zdelem gy&uuml;m&ouml;lcs&eacute;t
+&eacute;lvezhette volna, olyan rossz gazdas&aacute;gi viszonyokat hozott az
+1837-ik esztend&#337;, hogy a gy&aacute;r megbukott &eacute;s &uuml;zlett&aacute;rsa az eg&eacute;sz
+vagyon&aacute;t elvesztette.</p>
+<p>Csal&aacute;dj&aacute;val egy&uuml;tt &uacute;jra visszaesett a nyomorba, de az&eacute;rt nem
+hagyta el az a rem&eacute;ny, hogy v&eacute;g&uuml;l is diadalmaskodni fog. Pedig
+cs&uacute;folkodtak is vele. Azt mondt&aacute;k, k&ouml;nny&#369; az utc&aacute;n felismerni,
+mert kab&aacute;tja, cip&#337;je, sapk&aacute;ja gumib&oacute;l k&eacute;sz&uuml;lt, s&#337;t m&eacute;g a
+p&eacute;nzt&aacute;rc&aacute;ja is, amelybe azonban nincs mit raknia. Ismer&#337;sei
+bolondnak tartott&aacute;k, aki el&eacute;rhetetlen dolgokon t&ouml;ri a fej&eacute;t &eacute;s
+azt aj&aacute;nlott&aacute;k neki, hogy hagyjon fel r&ouml;geszm&eacute;j&eacute;vel &eacute;s v&aacute;llaljon
+j&ouml;vedelmez&#337;bb munk&aacute;t. De &#337;, hab&aacute;r a v&aacute;laszt&oacute;v&iacute;zzel kevert gumir&oacute;l
+is kis&uuml;lt, hogy nem t&ouml;k&eacute;letes, nem hallgatott r&aacute;juk, haladt
+tov&aacute;bb a maga &uacute;tj&aacute;n.</p>
+<p>V&eacute;g&uuml;l is a v&eacute;letlen c&eacute;lhoz juttatta. Egyszer egy ismer&#337;s&eacute;vel
+besz&eacute;lgetett odahaza a t&uuml;zes k&aacute;lyha mellett &eacute;s v&eacute;letlen&uuml;l
+r&aacute;ejtett egy darab gumit. Nagy volt a meglepet&eacute;se, mikor
+&eacute;szrevette, hogy a gumi nem olvad el, hanem elszenesedik. R&ouml;gt&ouml;n
+hozz&aacute;fogott a k&iacute;s&eacute;rletez&eacute;shez &eacute;s hamarosan r&aacute;j&ouml;tt arra, hogy a
+k&eacute;nnel kevert &eacute;s bizonyos fokig felmeleg&iacute;tett kaucsuk t&eacute;len nem
+kem&eacute;nyedik meg, ny&aacute;ron pedig nem olvad. Ezt az elj&aacute;r&aacute;st nevezik
+vulkaniz&aacute;l&aacute;snak, amelynek a feltal&aacute;l&oacute;ja Goodyear. Ma is ugyan&iacute;gy
+csin&aacute;lj&aacute;k a ker&eacute;kp&aacute;rok, g&eacute;pkocsik &eacute;s egy&eacute;b j&aacute;r&oacute;m&#369;vek kerekeire
+alkalmazott gumi anyag&aacute;t, csakhogy a gy&aacute;rt&aacute;s m&oacute;dj&aacute;t az&oacute;ta
+sokf&eacute;lek&eacute;pen jav&iacute;tott&aacute;k, t&ouml;k&eacute;letes&iacute;tett&eacute;k.</p>
+<p>Azonban Goodyear, am&iacute;g id&aacute;ig jutott, a sok n&eacute;lk&uuml;l&ouml;z&eacute;st&#337;l
+&aacute;lland&oacute;an betegeskedett &eacute;s meg is &ouml;regedett. V&eacute;gs&#337;
+er&#337;megfesz&iacute;t&eacute;ssel siker&uuml;lt Newyorkban egy t&aacute;rsas&aacute;got &ouml;sszehoznia
+a vulkaniz&aacute;lt gumi gy&aacute;rt&aacute;s&aacute;ra, de a sikert m&aacute;r nem &eacute;lvezhette,
+mert 1860-ban, 63 &eacute;ves kor&aacute;ban meghalt, an&eacute;lk&uuml;l, hogy
+k&iacute;s&eacute;rletez&eacute;sei k&ouml;zben csin&aacute;lt ad&oacute;ss&aacute;gait kifizethette volna. &#336; is
+&uacute;gy j&aacute;rt, mint Draisz &eacute;s sok m&aacute;s feltal&aacute;l&oacute;: kitart&oacute; munk&aacute;j&aacute;nak a
+gy&uuml;m&ouml;lcs&eacute;t azok &eacute;lvezt&eacute;k, akik nem dolgoztak &eacute;rte, akiknek az
+&eacute;rett gy&uuml;m&ouml;lcs &ouml;l&uuml;kbe hullott.</p>
+<p>A ker&eacute;kp&aacute;r t&ouml;rt&eacute;net&eacute;ben Draisz, Goodyear &eacute;s Dunlop mell&eacute;
+sorakozik egy negyedik feltal&aacute;l&oacute;, akinek az &eacute;lete foly&aacute;sa azonban
+nem ilyen k&uuml;zdelmes &eacute;s szomor&uacute;, mert meg&eacute;rte munk&aacute;j&aacute;nak a
+siker&eacute;t. Ez a f&eacute;rfi az angol <span style="letter-spacing:0.3em">Besszemer</span> volt, aki megtan&iacute;totta az
+embereket arra, hogy hogyan lehet vasb&oacute;l ac&eacute;lt gy&aacute;rtani. Neki
+k&ouml;sz&ouml;nj&uuml;k a ker&eacute;kp&aacute;r k&ouml;nny&#369; &eacute;s szil&aacute;rd ac&eacute;lv&aacute;z&aacute;t.</p>
+<hr style="width: 65%;">
+<h2>A gyermekek &aacute;pol&aacute;s&aacute;r&oacute;l</h2>
+<p>A gyermek, kiv&aacute;lt amikor m&eacute;g eg&eacute;szen kicsi, nagyon k&eacute;nyes j&oacute;sz&aacute;g,
+akivel igen sokat kell t&ouml;r&#337;dni &eacute;s akire nagyon kell vigy&aacute;zni. Sok
+gyermek persze eg&eacute;szs&eacute;ges marad &eacute;s eg&eacute;szs&eacute;gben feln&#337;, ak&aacute;rmilyen
+rosszul b&aacute;nnak vele. De azok k&ouml;z&uuml;l, akikre nem vigy&aacute;znak eleget,
+m&eacute;gis igen sok hal meg id&ouml;nek el&#337;tte, sokkal t&ouml;bb, mint azok
+k&ouml;z&uuml;l, akikre embers&eacute;gesen vigy&aacute;znak. &Eacute;s ahhoz, hogy a gyermeket
+j&oacute;l tudjuk &aacute;polni, nem el&eacute;g a j&oacute;indulat &eacute;s a szeretet, mert ha
+nem tanuljuk meg a m&oacute;dj&aacute;t, a legnagyobb szeretetb&#337;l is k&aacute;rt
+tehet&uuml;nk a gyermek eg&eacute;szs&eacute;g&eacute;ben, m&eacute;g az &eacute;let&eacute;ben is. Nemcsak
+szeretni kell a gyermeket, hanem okkal-m&oacute;ddal kell vele b&aacute;nni,
+akkor nevelhet&uuml;nk bel&#337;le eg&eacute;szs&eacute;ges embert.</p>
+<p>A legk&eacute;nyesebb a gyermek eg&eacute;szs&eacute;ge &eacute;s &eacute;lete akkor, amikor a
+gyermek legkisebb. Ezt tudj&aacute;k az emberek, &eacute;s az&eacute;rt a csecsem&#337;t
+mindig j&oacute;l bebugyol&aacute;lva tartj&aacute;k, hogy leveg&#337; se f&eacute;rhessen hozz&aacute;.
+Ez pedig hiba, mert a gyermeket nemcsak &oacute;vni kell, hanem edzeni
+is; ha nagyon elk&eacute;nyeztetj&uuml;k, mindig gy&ouml;nge &eacute;s beteges marad. A
+p&oacute;lyav&aacute;nkosnak nem kell t&uacute;lont&uacute;l vastagnak lenni &eacute;s nem is
+szabad a gyermeket olyan nagyon er&#337;sen belecsavarni, hogy csak az
+orra l&aacute;ss&eacute;k ki. Kiv&aacute;lt a <span style="letter-spacing:0.3em">kez&eacute;t</span> sohase szabad bek&ouml;tni. Sokkal
+jobban fejl&#337;dik, sokkal er&#337;sebb &eacute;s eg&eacute;szs&eacute;gesebb lesz, ha a
+kez&eacute;vel mozoghat, kap&aacute;l&oacute;dzhatik. Ez tudniillik <span style="letter-spacing:0.3em">testgyakorl&aacute;s</span>
+sz&aacute;mba megy &eacute;s term&eacute;szetes, hogy jobban meger&#337;s&ouml;dik &eacute;s &uuml;gyesebb
+is lesz az olyan k&eacute;z, amit folyv&aacute;st mozgathat a gyermek, mint
+hogyha meg se mozd&iacute;thatja.</p>
+<p>Ha hideg leveg&#337;re vissz&uuml;k a gyermeket, akkor r&ouml;vid id&#337;re be lehet
+k&ouml;tni a p&oacute;ly&aacute;ba a kez&eacute;t is, de ha nincs nagyon hideg, akkor el&eacute;g
+a kez&eacute;t a takar&oacute;kend&#337; al&aacute; tenni. Otthon azonban, a z&aacute;rt szob&aacute;ban
+mindig szabadon legyen a gyermek keze. A leveg&#337;re pedig j&oacute; id&#337;ben
+minden eg&eacute;szs&eacute;ges gyermeket ki szabad &eacute;s ki is kell vinni. T&eacute;len
+is, ha sz&eacute;p napos az id&#337; &eacute;s nincs nagy sz&eacute;l, d&eacute;lt&aacute;jban ki kell
+egy kicsit vinni a leveg&#337;re a p&oacute;ly&aacute;sgyermeket, legal&aacute;bb n&eacute;h&aacute;ny
+percig hadd sz&iacute;jon akkor is friss leveg&#337;t, mert ez kell az
+eg&eacute;szs&eacute;ghez. Ha pedig melegebb az id&#337;,&mdash;tavaszt&oacute;l &#337;szig&mdash;akkor
+igen sokat legyen a csecsem&#337; gyerek is a szabad leveg&#337;n &eacute;s a
+napon, m&eacute;g pedig nem nagyon er&#337;sen belek&ouml;t&ouml;zve a p&oacute;ly&aacute;ba, ha
+pedig egy kicsit nagyobb &eacute;s m&aacute;r &uuml;lni tud, akkor p&oacute;lya n&eacute;lk&uuml;l.</p>
+<p>Sok helyen szok&aacute;s, hogy a p&oacute;ly&aacute;s gyermeket kem&eacute;nyen belek&ouml;tik a
+v&aacute;nkosba &eacute;s olyan kem&eacute;ny csomagot csin&aacute;lnak bel&#337;le, mintha nem is
+&eacute;l&#337; ember volna, hanem egy darab fa. Ez nagyon eg&eacute;szs&eacute;gtelen &eacute;s
+az ilyen gyermeknek az &eacute;tv&aacute;gya is rosszabb, mint hogyha egy
+kicsit mozoghatna a kez&eacute;vel-l&aacute;b&aacute;val. Ez a mozg&aacute;s tudniillik &eacute;ppen
+&uacute;gy kell a gyermek eg&eacute;szs&eacute;g&eacute;nek, mint ahogyan a feln&#337;tt embernek
+is sz&uuml;ks&eacute;ge van arra, hogy mozogjon. Aki eg&eacute;sz nap &uuml;l vagy
+fekszik, annak nincs olyan eg&eacute;szs&eacute;ges &eacute;tv&aacute;gya, mint annak, aki
+j&aacute;r-kel &eacute;s dolgozik. Igy van ez m&aacute;r a csecsem&#337; gyermekkel is,
+csakhogy az m&eacute;g nem tud m&aacute;sk&eacute;pen mozogni, mint hogy kap&aacute;l&oacute;dzik a
+kez&eacute;vel-l&aacute;b&aacute;val.</p>
+<p>Ezenk&iacute;v&uuml;l pedig a legfontosabb dolog, amivel a gyerek &aacute;pol&aacute;s&aacute;ban
+t&ouml;r&#337;dni kell, a <span style="letter-spacing:0.3em">tisztas&aacute;g</span>. A sz&uuml;let&eacute;s&eacute;t&#337;l kezdve mindig tiszt&aacute;n
+kell tartani az eg&eacute;sz test&eacute;t, mert sok mindenf&eacute;le betegs&eacute;g
+sz&aacute;rmazhatik a piszokt&oacute;l, a tisztas&aacute;ggal pedig a legt&ouml;bb
+betegs&eacute;gt&#337;l meg&oacute;vhatjuk. Cs&uacute;nya &eacute;s veszedelmes babona az, amit
+sokfel&eacute; hisznek a piszokra hajland&oacute; emberek: hogy az <span style="letter-spacing:0.3em">&oacute;tvar</span> nev&#369;
+b&#337;rbetegs&eacute;g j&oacute; a gyermeknek &eacute;s a vil&aacute;g&eacute;rt se szabad elmulasztani.
+Ez a babona m&aacute;r nagyon sok gyermeknek ker&uuml;lt az &eacute;let&eacute;be, mert sok
+kapott a piszokban hal&aacute;los betegs&eacute;get, amit nem kapott volna, ha
+tiszt&aacute;bban tartott&aacute;k volna. De kiv&aacute;lt igen nagy k&iacute;nl&oacute;d&aacute;st szokott
+okozni, mert viszket &eacute;s sokszor f&aacute;j is. Cs&uacute;nya, visszatasz&iacute;t&oacute; a
+nagyon &oacute;tvaros gyerek &eacute;s a sz&uuml;leire is sz&eacute;gyent hoz, mert arra
+vall, hogy a sz&uuml;lei nem t&ouml;r&#337;dnek vele eleget, nem &aacute;polj&aacute;k
+rendesen &eacute;s nem tartj&aacute;k tiszt&aacute;n.</p>
+<p>Hogyan t&aacute;mad az &oacute;tvar? &Uacute;gy, hogy a gyerek b&#337;re valamit&#337;l egy
+kicsit megs&eacute;r&uuml;l vagy kip&aacute;llik, a sebes helyre piszok ker&uuml;l, ett&#337;l
+azt&aacute;n gyullad&aacute;sba, gennyed&eacute;sbe j&ouml;n a seb, nem gy&oacute;gyul meg, hanem
+v&aacute;lad&eacute;k sziv&aacute;rog bel&#337;le, a v&aacute;lad&eacute;k &ouml;sszekeveredik a b&#337;r&ouml;n lev&#337;
+piszokkal &eacute;s odasz&aacute;rad: ez az &oacute;tvar &eacute;s &iacute;gy t&aacute;mad. Megs&eacute;r&uuml;lni
+pedig igen gyakran szokott a gyermek b&#337;re, mert igen k&eacute;nyes is, a
+gyermek pedig nem nagyon vigy&aacute;z, sokszor meg&uuml;ti mag&aacute;t,
+megkarcolja, meghorzsolja mag&aacute;t valamivel, vagy a maga k&ouml;rm&eacute;vel
+is ak&aacute;rh&aacute;nyszor &ouml;ssze-vissza vakarja az arc&aacute;t. Ha a k&ouml;rme alja
+piszkos, akkor a vakar&aacute;s hely&eacute;n mindj&aacute;rt elkezd&#337;dik az &oacute;tvar. Az
+&oacute;tvar szomsz&eacute;ds&aacute;g&aacute;ban viszket a b&#337;r, a gyermek megvakarja &eacute;s
+ezzel ott is belekotorja a b&#337;r&eacute;be az &oacute;tvaros fert&#337;z&eacute;st. Ha a
+gyermeknek van egy kis &oacute;tvaros hajland&oacute;s&aacute;ga, akkor ezen a m&oacute;don
+hamarosan tele lesz az eg&eacute;sz arca, m&eacute;g a fejeb&#337;re is &oacute;tvarral.</p>
+<p>Sokszor kezd&#337;dik az &oacute;tvar <span style="letter-spacing:0.3em">kip&aacute;ll&aacute;ssal</span> is. Ha a gyermek orr&aacute;t,
+sz&aacute;j&aacute;t nem tartj&aacute;k tiszt&aacute;n, akkor a ny&aacute;l vagy az orrv&aacute;lad&eacute;k
+kieszi a sz&aacute;jasz&eacute;l&eacute;t vagy az orraalj&aacute;t, a kip&aacute;llott b&#337;rre a
+gyermek kez&eacute;r&#337;l vagy m&aacute;shonnan piszok ker&uuml;l &eacute;s hamarosan
+elkezd&#337;dik az &oacute;tvar. Az &oacute;tvar teh&aacute;t semmi m&aacute;s, mint b&#337;rbetegs&eacute;g,
+m&eacute;g pedig olyan, hogy csak a piszokt&oacute;l sz&aacute;rmazik. Az a hit sem
+igaz teh&aacute;t, hogy az &oacute;tvarral valami rossz nedvek j&ouml;nnek ki a
+gyermek test&eacute;b&#337;l, hanem az az igazs&aacute;g, hogy az &oacute;tvart &uacute;gy oltj&aacute;k
+be a gyermekbe, k&iacute;v&uuml;lr&#337;l. Az egyik gyermek hajland&oacute;bb az
+&oacute;tvarbetegs&eacute;gre, az ilyen hamarabb kapja meg, m&aacute;s gyermek
+nehezebben kap &oacute;tvart, de egyik se kapja m&aacute;st&oacute;l, mint a piszokt&oacute;l
+&eacute;s mindegyiknek csak k&iacute;nos &eacute;s &aacute;rtalmas. Az &oacute;tvart teh&aacute;t mindig
+meg kell gy&oacute;gy&iacute;tani. Amikor elkezd&#337;dik, m&eacute;g k&ouml;nny&#369; rajta
+seg&iacute;teni, ha a k&ouml;rny&eacute;k&eacute;t alaposan lemossuk szappanos v&iacute;zzel, az
+&oacute;tvaros helyet pedig bekenj&uuml;k <span style="letter-spacing:0.3em">b&oacute;rken&#337;ccsel</span> vagy <span style="letter-spacing:0.3em">b&oacute;rvazelinnel</span>,
+amit hat-t&iacute;z fill&eacute;r&eacute;rt minden patik&aacute;ban &aacute;rulnak.</p>
+<p>A gyermek k&ouml;rm&eacute;t r&ouml;vidre &eacute;s sim&aacute;ra kell v&aacute;gni &eacute;s mindig tiszt&aacute;n
+tartani a kez&eacute;t. Ha a gyermek kicsi &eacute;s nem lehet neki megtiltani
+a vakar&oacute;dz&aacute;st, akkor vagy az &oacute;tvaros r&eacute;szt kell tiszta ruh&aacute;val
+bek&ouml;tni, hogy ne ny&uacute;lhasson hozz&aacute;, vagy pedig a kezefej&eacute;t kell
+bek&ouml;tni tiszta zsebkend&#337;be, hogy ne karmolhassa az arc&aacute;t. Igy egy
+p&aacute;r nap alatt mag&aacute;t&oacute;l leesik a sebr&#337;l a var &eacute;s ha a hely&eacute;re m&eacute;g
+egy p&aacute;r napig vigy&aacute;znak, akkor nem is n&#337; t&ouml;bbet. Ha az &oacute;tvar
+ett&#337;l nem gy&oacute;gyulna meg, akkor orvoshoz kell vinni a gyermeket.
+<span style="letter-spacing:0.3em">Lekaparni az &oacute;tvart sohase szabad</span>, mert helye gy&uacute;llad&aacute;snak indul
+&eacute;s az &oacute;tvar &uacute;jra kin&#337;.</p>
+<p>Legjobb a gyermeket <span style="letter-spacing:0.3em">mindennap megf&uuml;r&ouml;szteni</span>. Amikor kicsi, akkor
+meleg v&iacute;zben, amikor m&aacute;r k&eacute;t-h&aacute;rom &eacute;ves, akkor meleg id&#337;ben
+h&#369;v&ouml;sebb v&iacute;zben is. &Eacute;s a legjobb hamarosan hozz&aacute;szoktatni a hideg
+v&iacute;zhez is, hogy ne legyen bel&#337;le megh&uuml;l&#337;s, k&eacute;nyes term&eacute;szet&#369;
+ember. A f&uuml;rd&#337;ben mindig szappannal is meg kell mosdatni, de a
+b&#337;r&eacute;t mindig t&ouml;r&ouml;lj&uuml;k le j&oacute; sz&aacute;razra, nehogy kip&aacute;lljon. Ha
+valahol&mdash;ahol a b&#337;r r&aacute;ncot vet&mdash;v&ouml;r&ouml;s&ouml;dni tal&aacute;lna, akkor arra a
+helyre a <span style="letter-spacing:0.3em">talkum</span> vagy <span style="letter-spacing:0.3em">f&eacute;derveisz</span> n&eacute;ven ismeretes finom feh&eacute;r port
+kell hinteni &uacute;gy, hogy egy kis vatt&aacute;t m&aacute;rtunk a porba &eacute;s arr&oacute;l
+r&aacute;zzuk oda a port, amelyet egy kicsit sz&eacute;t is kenhet&uuml;nk a b&#337;r&ouml;n.</p>
+<p>De a tisztas&aacute;gban is szok&aacute;s egy hib&aacute;t csin&aacute;lni: sokan tudniillik
+a gyermek sz&aacute;j&aacute;t ki szokt&aacute;k mosni, azaz vizes ruh&aacute;val kit&ouml;r&ouml;lni.
+Ha pedig a kez&uuml;nk vagy a v&aacute;szondarab nem tiszta, akkor a
+fert&#337;z&eacute;st&#337;l a gyermek k&ouml;nnyen <span style="letter-spacing:0.3em">sz&aacute;jpen&eacute;szt</span> kap. A sz&aacute;jpen&eacute;sz feh&eacute;r
+foltokban van a gyermek nyelv&eacute;n &eacute;s a sz&aacute;j&aacute;nak m&aacute;s r&eacute;szein. Az
+orvos ezt a betegs&eacute;get is hamarosan meggy&oacute;gy&iacute;thatja.</p>
+<hr style="width: 65%;">
+<h2>A mad&aacute;rf&eacute;szek</h2>
+<p>F&eacute;szket rakni a k&ouml;z&ouml;ns&eacute;ges &eacute;letben is annyit jelent, mint
+csal&aacute;dot alap&iacute;tani. Amikor teh&aacute;t a mad&aacute;r f&eacute;szket rak, nem annyira
+mag&aacute;nak &eacute;p&iacute;t lak&aacute;st, mint ink&aacute;bb a fi&oacute;k&aacute;ir&oacute;l akar gondoskodni.
+Azoknak alap&iacute;t otthont, azok&eacute;rt f&aacute;rad, mikor a f&ouml;ld&ouml;n, a lombok
+k&ouml;zt, a csalitban vagy a bokrok alj&aacute;n f&eacute;szeknek val&oacute; hely ut&aacute;n
+kutat. &Aacute;ltal&aacute;ban el lehet mondani, hogy a mad&aacute;r ott telepszik
+meg, ahol k&ouml;nnyebben &eacute;l meg &eacute;s biztoss&aacute;gban &eacute;rzi mag&aacute;t. Ak&aacute;r
+kop&aacute;r szikl&aacute;k m&eacute;lyed&eacute;seiben, ak&aacute;r f&aacute;k tetej&eacute;n, ak&aacute;r a f&ouml;ld&ouml;n
+f&eacute;szkel a mad&aacute;r, mindig &uuml;gyesen v&aacute;lasztja meg a helyet a maga &eacute;s
+a fi&oacute;k&aacute;i sz&aacute;m&aacute;ra. Az &eacute;p&iacute;t&eacute;s k&ouml;zben pedig az egyes alkot&oacute;r&eacute;szek
+&ouml;sszeilleszt&eacute;s&eacute;t annyira &eacute;rti, hogy a f&eacute;szek fala szil&aacute;rd &eacute;s
+biztos v&eacute;delmet ad a mad&aacute;rcsal&aacute;dnak.</p>
+<p>Csak a kakuk nem &eacute;p&iacute;t f&eacute;szket, hanem m&aacute;s f&eacute;szk&eacute;be rakja a
+toj&aacute;sait. A kotl&aacute;st sem maga v&eacute;gzi, hanem a mostohaanya, s&#337;t a
+felnevel&eacute;s&uuml;kr&#337;l is ez gondoskodik. Ha a kakuk nem tal&aacute;l &eacute;ppen
+akkor &uuml;res f&eacute;szket, amikor tojik, a f&ouml;ldre rakja a toj&aacute;s&aacute;t &eacute;s a
+cs&#337;r&eacute;be fogva viszi az idegen f&eacute;szekbe, ahonnan a m&aacute;r bennel&eacute;v&#337;
+toj&aacute;sokat egyszer&uuml;en kihajig&aacute;lja. Ilyenkor megesik, hogy egy-egy
+v&eacute;konyh&eacute;j&uacute; toj&aacute;st a cs&#337;r&eacute;vel elt&ouml;r &eacute;s innen sz&aacute;rmazott az a hit,
+hogy a kakuk megeszi m&aacute;s mad&aacute;rnak a toj&aacute;sait, ami term&eacute;szetesen
+nem igaz. A kakuk teh&aacute;t nem teljes&iacute;ti sz&uuml;l&#337;i k&ouml;teless&eacute;g&eacute;t, ami a
+madarakn&aacute;l kiv&eacute;telsz&aacute;mba megy, mert a t&ouml;bbi bizony nagy
+szeretettel &eacute;s gonddal gondoskodik fi&oacute;k&aacute;ir&oacute;l.</p>
+<center><img src="images/image4.jpg" alt="Az &uuml;sz&ouml;g&ouml;s hal&aacute;szka f&eacute;szke &eacute;s toj&aacute;sai"></center>
+<p>Az &uuml;sz&ouml;g&ouml;s hal&aacute;szka f&eacute;szke &eacute;s toj&aacute;sai</p>
+<p>Az &uuml;sz&ouml;g&ouml;s hal&aacute;szk&aacute;k ritk&aacute;n &eacute;lnek egymagukban, t&ouml;bbnyire sok p&aacute;r
+alkot egy t&aacute;rsas&aacute;got. A toj&aacute;saik sz&iacute;ne a k&ouml;rnyezet sz&iacute;n&eacute;hez
+alkalmazkodik.</p>
+<p>Akad ugyan k&ouml;zt&uuml;k, amely szeret ingyen, munka n&eacute;lk&uuml;l f&eacute;szekhez
+jutni, a fiait azonban m&aacute;r maga k&ouml;lti ki &eacute;s neveli fel. A v&eacute;rcse
+kiveri a szark&aacute;t vagy a varj&uacute;t a f&eacute;szk&eacute;b&#337;l, a holl&oacute; is sz&iacute;vesen
+bitorolja m&aacute;s f&eacute;szk&eacute;t, a k&aacute;nya sem &eacute;p&iacute;t, ha r&aacute;tal&aacute;l egy-egy
+ragadoz&oacute;mad&aacute;rnak elhagyott f&eacute;szk&eacute;re. A s&oacute;lyom is szereti
+elfoglalni a holl&oacute; f&eacute;szk&eacute;t. A bagoly m&eacute;g az &aacute;llatok f&ouml;ldalatti
+vack&aacute;ban is fel&uuml;ti a tany&aacute;j&aacute;t. A cinege elhagyott szarka-,
+varj&uacute;-&eacute;s m&oacute;kusf&eacute;szekbe is beleveszi mag&aacute;t, amelyet sz&#337;r&ouml;kkel,
+tollal, gyapj&uacute;val rendk&iacute;v&uuml;l puh&aacute;n melegre b&eacute;lel. Csak ha nem kap
+idegen f&eacute;szket, akkor keres valamilyen alkalmas faodut vagy
+sziklahasad&eacute;kot, amelyet v&eacute;kony &aacute;gakkal, sz&aacute;raz f&#369;vel,
+gy&ouml;k&eacute;rsz&aacute;lakkal, r&#337;zs&eacute;vel, moh&aacute;val b&eacute;lel ki. A f&uuml;gg&#337; cinege nem
+szorul a m&aacute;s f&eacute;szk&eacute;re, mert maga &eacute;p&iacute;ti csod&aacute;latosan m&#369;v&eacute;szi
+f&eacute;szk&eacute;t, amely a f&#369;zfa el&#337;reny&uacute;l&oacute; &aacute;g&aacute;n cs&uuml;ng. A k&aacute;nya n&eacute;ha magas
+f&aacute;ra is &eacute;p&iacute;t f&eacute;szket, amely egy m&eacute;ter sz&eacute;les, a holl&oacute; 10&mdash;20 m&eacute;ter
+magasan, szikl&aacute;ra vagy f&aacute;ra, &aacute;gakb&oacute;l &eacute;s moh&aacute;b&oacute;l. A holl&oacute;
+f&eacute;szekrak&aacute;s k&ouml;zben okoss&aacute;g&aacute;r&oacute;l tesz tanus&aacute;got. Az &eacute;p&iacute;t&eacute;shez
+sz&uuml;ks&eacute;ges anyagokat nagy el&#337;vigy&aacute;zattal hordja &eacute;s ha t&ouml;bbsz&ouml;r l&aacute;t
+embereket f&eacute;szke k&ouml;zel&eacute;ben, vagy ha megzavarj&aacute;k, miel&#337;tt m&eacute;g
+toj&aacute;sait lerakta, elhagyja t&#369;zhely&eacute;t &eacute;s &uacute;jat keres vagy &eacute;p&iacute;t. Ha
+azonban b&eacute;k&eacute;ben hagyj&aacute;k, &eacute;veken &aacute;t visszat&eacute;r r&eacute;gi hely&eacute;re.</p>
+<center><img src="images/image5.jpg" alt="A f&uuml;gg&#337; cinege f&eacute;szke"></center>
+<p>A f&uuml;gg&#337; cinege f&eacute;szke</p>
+<p>A f&uuml;gg&#337; cinege m&#369;v&eacute;szien &eacute;p&iacute;ti meg mer&eacute;szen al&aacute;cs&uuml;ng&#337; kis
+h&aacute;zik&oacute;j&aacute;t a cs&ouml;r&ouml;gef&#369;z el&#337;reny&uacute;l&oacute; galyaira.</p>
+<p>A sereg&eacute;ly &eacute;s a kuvik faoduban keres lak&aacute;st, amelyet szalm&aacute;val,
+sz&#337;rsz&aacute;lakkal &eacute;s tollakkal tesz lakhat&oacute;v&aacute;. A hark&aacute;ly szint&eacute;n
+faoduban f&eacute;szkel, de az odut maga v&aacute;jja a cs&#337;r&eacute;vel. Pudv&aacute;s b&eacute;l&#369;
+f&aacute;ban &aacute;g hely&eacute;n t&aacute;madt lyukat, vagy bel&uuml;l korhadt &aacute;gat v&aacute;laszt. A
+toj&oacute; kezdi a munk&aacute;t. El&#337;sz&ouml;r a ny&iacute;l&aacute;st b&#337;v&iacute;ti ki annyira, hogy
+ki-&eacute;s bejuthat rajta. Ezut&aacute;n az &uuml;reg belsej&eacute;t kezdik csin&aacute;lni
+nagy ser&eacute;nys&eacute;ggel &eacute;s &uuml;gyess&eacute;ggel, ami m&aacute;r csak az&eacute;rt is neh&eacute;z
+munka, mert a sz&#369;k helyen nem igen tudj&aacute;k a cs&#337;r&uuml;ket haszn&aacute;lni.
+K&eacute;t h&eacute;t is eltelik, mire elk&eacute;sz&uuml;l, de akkor m&aacute;r a belseje olyan
+sima, hogy sehol sem tal&aacute;lni sz&aacute;lk&aacute;t. A f&eacute;szek alj&aacute;t finom
+faforg&aacute;ccsal rakj&aacute;k ki. Lehet&#337;leg magas helyen v&aacute;jj&aacute;k &eacute;s m&eacute;g
+akkor is visszat&eacute;rnek bele minden &eacute;vben, ha k&ouml;lt&eacute;s k&ouml;zben
+megh&aacute;borgatt&aacute;k &#337;ket, vagy ha az &ouml;regek egyik&eacute;t ell&#337;tt&eacute;k, mert
+nagy f&aacute;rads&aacute;gukba ker&uuml;lne minden &eacute;vben &uacute;j f&eacute;szket v&aacute;jni. Hogy
+biztoss&aacute;gban lakhassanak, f&eacute;szk&uuml;ket minden tavasszal
+kitatarozz&aacute;k. A papag&aacute;lyok g&ouml;rbe cs&#337;r&uuml;kkel szint&eacute;n odut v&aacute;jnak
+f&eacute;szk&uuml;l, de nem b&eacute;lelik ki.</p>
+<center><img src="images/image6.jpg" alt="A tantalmad&aacute;r f&eacute;szke &eacute;s toj&aacute;sai"></center>
+<p>A tantalmad&aacute;r f&eacute;szke &eacute;s toj&aacute;sai</p>
+<p>A f&eacute;szek a f&#369;ben rejt&#337;zk&ouml;dik &eacute;s n&eacute;gy toj&aacute;s van benne. Mivel a
+toj&aacute;sok sz&iacute;ne a k&ouml;rnyezethez alkalmazkodik, a term&eacute;szetben csak
+nehezen lehet &eacute;szrevenni.</p>
+<center><img src="images/image7.jpg" alt="Az erdei pacsirta f&eacute;szke"></center>
+<p>Az erdei pacsirta f&eacute;szke</p>
+<p>boltozatos &eacute;s fel&uuml;l r&eacute;szint z&aacute;rt, r&eacute;szint nyilt. A bokrok alj&aacute;n,
+az ibolya &eacute;s az erdei szam&oacute;ca t&aacute;rsas&aacute;g&aacute;ban szer&eacute;nyen h&uacute;z&oacute;dik
+meg.</p>
+<p>A f&aacute;kon f&eacute;szkel&#337; madarak k&ouml;z&uuml;l legnagyobb a sasnak a f&eacute;szke. A
+hegyekben nagy sziklahasad&eacute;kokban, megm&aacute;szhatatlan sziklafalakon,
+erd&#337;kben pedig a legmagasabb f&aacute;k sudar&aacute;n f&eacute;szkel. A f&aacute;n tal&aacute;lhat&oacute;
+sasf&eacute;szek alapzata er&#337;s hus&aacute;ngokb&oacute;l k&eacute;sz&uuml;l, amelyeket a sas a
+f&ouml;ldr&#337;l szedeget, vagy pedig nagy magass&aacute;gb&oacute;l lezuhan a sz&aacute;raz
+&aacute;gakra, elt&ouml;ri &eacute;s a kell&#337; pillanatban megragadja. A f&eacute;szek fels&#337;
+r&eacute;sz&eacute;t v&eacute;konyabb &aacute;gakb&oacute;l k&eacute;sz&iacute;ti, lapos belsej&eacute;t pedig finomabb
+galyakkal &eacute;s moh&aacute;val rakosgatja ki. F&eacute;szke sokszor k&eacute;t m&eacute;ter
+sz&eacute;les. Az &eacute;vek sor&aacute;n &aacute;t haszn&aacute;lt f&eacute;szek a tataroz&aacute;s, jav&iacute;t&aacute;s
+k&ouml;zben &aacute;lland&oacute;an vastagszik. Nagy f&eacute;szket rak a h&eacute;ja, kesely&#369;,
+g&eacute;m &eacute;s a g&oacute;lya is. A h&eacute;ja az erd&#337; legmagasabb f&aacute;j&aacute;n a t&ouml;rzsh&ouml;z
+k&ouml;zel, a kesely&#369; magas hegyoldalak f&aacute;ira j&oacute;l elrejtve &eacute;p&iacute;ti a
+f&eacute;szk&eacute;t, &aacute;gakb&oacute;l &eacute;s v&eacute;konyabb galyakb&oacute;l. A g&eacute;m nemcsak f&aacute;ra,
+hanem a n&aacute;d tetej&eacute;re is rak f&eacute;szket, a g&oacute;lya pedig, mivel az
+emberek k&ouml;zel&eacute;ben is &eacute;l, szint&eacute;n nemcsak f&aacute;ra, hanem k&eacute;m&eacute;nyre,
+h&aacute;ztet&#337;re, kazal tetej&eacute;re, gemesk&uacute;tra &eacute;p&iacute;t &aacute;gakb&oacute;l &eacute;s r&#337;zs&eacute;b&#337;l
+f&eacute;szket.</p>
+<p>Az erd&#337;ben &eacute;l&#337; kisebb madarak nagyr&eacute;sze f&aacute;ra rakja a f&eacute;szk&eacute;t,
+amelyet v&eacute;kony &aacute;gakb&oacute;l, gy&ouml;k&eacute;rsz&aacute;lakb&oacute;l &eacute;pit &eacute;s moh&aacute;val,
+falev&eacute;llel, tollal, sz&#337;rrel tesz puh&aacute;v&aacute;, kellemess&eacute;. Egyik
+leg&uuml;gyesebb &eacute;p&iacute;t&#337;mester a tengelic. F&eacute;szk&eacute;nek a k&uuml;lseje finom
+gy&ouml;kerecsk&eacute;kb&#337;l, moh&aacute;b&oacute;l val&oacute;, amelyet f&#369;sz&aacute;lakkal, itt-ott
+tal&aacute;lt c&eacute;rn&aacute;val, p&oacute;kh&aacute;l&oacute;val gondosan &ouml;sszesz&#337;. A f&aacute;ra j&oacute; magasan,
+valami &aacute;gvill&aacute;ba &eacute;p&iacute;ti &eacute;s olyan j&oacute;l elrejti, hogy alulr&oacute;l csak
+akkor vessz&uuml;k &eacute;szre, amikor a fa m&aacute;r lehullatta leveleit.</p>
+<center><img src="images/image8.jpg" alt="A varr&oacute;mad&aacute;r f&eacute;szke"></center>
+<p>A varr&oacute;mad&aacute;r f&eacute;szke</p>
+<p>A varr&oacute;mad&aacute;r &Aacute;zsi&aacute;ban &eacute;l &eacute;s arr&oacute;l nevezetes, hogy f&eacute;szk&eacute;t szab&oacute;
+m&oacute;dj&aacute;ra levelekb&#337;l varrja &ouml;ssze. A nagy levelet a pamutcserj&eacute;b&#337;l
+t&eacute;pett sz&aacute;llal &ouml;sszef&#369;zi &eacute;s a t&ouml;lcs&eacute;ralak&uacute; &uuml;regben pamutb&oacute;l,
+pehelyb&#337;l k&eacute;sz&iacute;t f&eacute;szket.</p>
+<p>A fecske m&aacute;r &#337;sid&#337;kt&#337;l fogva a maga j&oacute;sz&aacute;nt&aacute;b&oacute;l az emberhez
+szokott, palot&aacute;ban &eacute;s kunyh&oacute;ban egyar&aacute;nt meg&eacute;p&iacute;ti a f&eacute;szk&eacute;t, ha
+el nem zavarj&aacute;k. Csak ahol alkalmas lak&aacute;sok h&iacute;j&aacute;val van, t&eacute;r
+vissza &#337;si szok&aacute;saihoz &eacute;s sziklap&aacute;rk&aacute;nyokra, meredek
+sziklafalakra &eacute;p&iacute;ti otthon&aacute;t, de azonnal bevonul az els&#337;
+h&aacute;zik&oacute;ba, mely a vadonban fel&eacute;p&uuml;l. M&eacute;g a v&aacute;ndorp&aacute;sztorok mozg&oacute;
+kunyh&oacute;iban is sz&aacute;ll&aacute;st keres. Olyan helyet v&aacute;laszt, hogy
+v&eacute;d&#337;tet&#337;zet ker&uuml;lj&ouml;n f&eacute;szke f&ouml;l&eacute;, teh&aacute;t eresz al&aacute;, folyos&oacute;kon,
+gerend&aacute;k, p&aacute;rk&aacute;nyok al&aacute; f&eacute;szkel. A fecsk&eacute;k f&eacute;szk&uuml;ket a falhoz
+vagy gerend&aacute;hoz tapasztj&aacute;k &eacute;s azt is szeretik, ha alul is
+valamilyen sz&ouml;gh&ouml;z vagy kiugr&aacute;shoz t&aacute;maszthatj&aacute;k. &Eacute;p&iacute;t&#337;anyagul
+iszapos vagy legal&aacute;bb is nedves f&ouml;ldet haszn&aacute;lnak, kis csom&oacute;kat
+szednek bel&#337;le cs&#337;r&uuml;kkel, ny&aacute;lk&aacute;jukkal &ouml;sszekeverik &eacute;s n&eacute;h&aacute;ny
+szalmasz&aacute;llal gondosan &ouml;sszetapasztgatj&aacute;k. Ha az id&#337;j&aacute;r&aacute;s
+kedvez&#337;, otthonuk s&aacute;rfal&aacute;t nyolc nap alatt elk&eacute;sz&iacute;tik. Belsej&eacute;t
+sz&#337;r&ouml;kkel, tollakkal b&eacute;lelik ki. F&eacute;szk&uuml;ket minden tavasszal &uacute;jb&oacute;l
+felkeresik, kitatarozz&aacute;k &eacute;s &uacute;jb&oacute;l kib&eacute;lelik.</p>
+<center><img src="images/image9.jpg" alt="A v&ouml;r&ouml;sg&eacute;m f&eacute;szke &eacute;s toj&aacute;sai"></center>
+<p>A v&ouml;r&ouml;sg&eacute;m f&eacute;szke &eacute;s toj&aacute;sai</p>
+<p>A v&ouml;r&ouml;sg&eacute;m a n&aacute;dasban rakja f&eacute;szk&eacute;t &eacute;s vil&aacute;gosk&eacute;ksz&iacute;n&#369; toj&aacute;sait.</p>
+<p>A legegyszer&#369;bb f&eacute;szekalja term&eacute;szetesen a f&ouml;ld. A vadon &eacute;l&#337;
+ty&uacute;kok, fajdok sokszor a puszta f&ouml;ldre rakj&aacute;k toj&aacute;saikat, m&aacute;skor
+meg egy kis g&ouml;dr&ouml;csk&eacute;t keresnek vagy kaparnak, amelyet
+szeg&eacute;nyesen kib&eacute;lelnek. A fogoly meg a f&uuml;rj a bokor alj&aacute;ban,
+f&#369;ben, gabon&aacute;ban, l&oacute;her&eacute;ben &uuml;tik &ouml;ssze f&#369;b&#337;l val&oacute; f&eacute;szk&uuml;ket. A
+f&uuml;lem&uuml;le, k&eacute;kbegy &eacute;s v&ouml;r&ouml;sbegy a f&ouml;ldre, lev&aacute;gott fa fiatal
+hajt&aacute;sai k&ouml;z&ouml;tt, egy-egy fatusk&oacute; t&ouml;v&eacute;be, bokorba vagy f&#369; k&ouml;z&eacute;
+&eacute;p&iacute;ti a f&eacute;szk&eacute;t, amely szint&eacute;n nem valami remekm&#369;. Az alapja egy
+csom&oacute; sz&aacute;raz lev&eacute;l, melyet finom gy&ouml;kerecsk&eacute;kkel, kal&aacute;szokkal,
+n&eacute;ha l&oacute;sz&#337;rrel &eacute;s gyapj&uacute;szer&#369; n&ouml;v&eacute;nyi anyaggal b&eacute;lel ki. A mezei
+pacsirta ugyanilyen egyszer&#369; f&eacute;szk&eacute;t gabon&aacute;ban, r&eacute;teken,
+irt&aacute;sokon, mocsaras helyeken pedig zsomb&eacute;kokon tal&aacute;ljuk. A bibic
+a r&eacute;tet, ugart, a vakondokt&uacute;r&aacute;s t&ouml;v&eacute;t v&aacute;lasztja otthon&aacute;ul. A
+vizimadarak, mint a vadl&uacute;dak, sz&aacute;rcs&aacute;k, sir&aacute;lyok f&eacute;szke vagy a
+v&iacute;z partj&aacute;n &eacute;p&uuml;l, vagy pedig a nagyobb biztoss&aacute;g kedv&eacute;&eacute;rt a n&aacute;d,
+s&aacute;s k&ouml;z&ouml;tt elrejtve, valamilyen zsomb&eacute;kon. A f&eacute;szek &eacute;p&iacute;t&eacute;s&eacute;hez
+sz&uuml;ks&eacute;ges anyag a k&ouml;zelb&#337;l, a n&aacute;d, s&aacute;s vagy m&aacute;s vizin&ouml;v&eacute;nyek
+leveleib&#337;l ker&uuml;l.</p>
+<p>Vannak olyan madarak is, amelyek a f&ouml;ld al&aacute; &eacute;p&iacute;tkeznek. A
+hal&aacute;szmad&aacute;r k&eacute;t-h&aacute;rom h&eacute;tig &aacute;ssa a lak&aacute;s&aacute;t. Ha &aacute;s&aacute;s k&ouml;zben
+k&ouml;vekre akad, megpr&oacute;b&aacute;lja kipiszk&aacute;lni, ha ezt nem b&iacute;rja,
+k&ouml;r&uuml;l&aacute;ssa &#337;ket &eacute;s g&ouml;rbe ir&aacute;nyban &eacute;p&iacute;ti a bej&aacute;r&oacute;t. De ha nagyon
+k&ouml;ves a talaj, f&eacute;lbehagyja a munk&aacute;t &eacute;s m&aacute;s helyen pr&oacute;b&aacute;l
+szerencs&eacute;t. &Eacute;p&iacute;tkez&eacute;s k&ouml;zben eg&eacute;szen hark&aacute;lym&oacute;dra viselkedik,
+csakhogy a hal&aacute;szmad&aacute;r a f&ouml;ldbe, a hark&aacute;ly pedig a pudv&aacute;s f&aacute;ba
+v&aacute;gja a f&eacute;szk&eacute;t. Zavartalan &eacute;let mellett &eacute;vekig lakja egyazon
+lyukat, de ha a bej&aacute;r&oacute;t kit&aacute;g&iacute;tj&aacute;k, elk&ouml;lt&ouml;zk&ouml;dik. A D&eacute;li-Oce&aacute;n
+partjain &eacute;l&#337; pingvinek szint&eacute;n m&eacute;ly &uuml;reget kotornak ki toj&aacute;saik
+sz&aacute;m&aacute;ra. T&aacute;rsas&eacute;letet &eacute;lnek, ez&eacute;rt a f&ouml;ld alatt az egyik &uuml;regb&#337;l
+a m&aacute;sikba folyos&oacute;t v&aacute;jnak, &uacute;gy hogy megl&aacute;togathatj&aacute;k egym&aacute;st.
+Mindegyik p&aacute;r ismeri a maga &uuml;reg&eacute;t &eacute;s ahhoz ragaszkodik.</p>
+<p>A f&eacute;szek sz&aacute;mtalan sok helyen &eacute;p&uuml;l, de mindegyiknek a k&ouml;z&ouml;s
+saj&aacute;toss&aacute;ga, hogy v&eacute;delmet ad. Mert vagy elrejtett &eacute;s nem
+egyk&ouml;nnyen t&#369;nik az ellens&eacute;g szem&eacute;be, vagy ha ny&iacute;ltan &aacute;ll, &uacute;gy
+van &eacute;p&iacute;tve, hogy ne lehessen k&ouml;nnyen &eacute;szrevenni, vagy pedig olyan
+helyen van, ahov&aacute; ellens&eacute;g nem f&eacute;rk&#337;zhetik. A f&eacute;szek elk&eacute;sz&iacute;t&eacute;se
+igazi odaad&aacute;st, nagy munk&aacute;t &eacute;s szorgalmat k&ouml;vetel. A munk&aacute;t
+lehet&#337;leg szakadatlanul folytatj&aacute;k &eacute;s gyorsan befejezik. Az
+&eacute;p&iacute;t&eacute;shez sz&uuml;ks&eacute;ges anyagokat a cs&#337;r&uuml;kkel &eacute;s l&aacute;bukkal t&ouml;rik le, a
+f&ouml;ldr&#337;l, v&iacute;zr&#337;l szedik fel, a leveg&#337;ben fogj&aacute;k, sz&eacute;thas&iacute;tj&aacute;k,
+hajl&eacute;konny&aacute; teszik &eacute;s cs&#337;r&uuml;kben, l&aacute;bukon, vagy pedig a h&aacute;ti
+tollazat k&ouml;zt viszik a f&eacute;szekhez. Itt cs&#337;r&uuml;kkel, l&aacute;bukkal a
+megfelel&#337; helyre rakj&aacute;k. A f&eacute;szek bels&#337; ki&eacute;p&iacute;t&eacute;s&eacute;hez val&oacute; anyagot
+a f&eacute;szek perem&eacute;r&#337;l a f&eacute;szekbe dobj&aacute;k &eacute;s ut&aacute;naugranak. Azt&aacute;n
+l&aacute;baikkal megragadj&aacute;k, sz&eacute;tosztj&aacute;k, ide-oda forogva elteregetik
+&eacute;s a mell&uuml;kkel igaz&aacute;n csod&aacute;latos &uuml;gyes m&oacute;don nyomkodj&aacute;k.</p>
+<p>A toj&aacute;soknak a kik&ouml;lt&eacute;se majdnem kiv&eacute;tel n&eacute;lk&uuml;l az anyamad&aacute;r
+gondja, de n&eacute;melyik mad&aacute;rfajn&aacute;l a n&#337;st&eacute;ny &eacute;s a h&iacute;m felv&aacute;ltva
+k&ouml;lt. A h&iacute;m seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;re r&aacute;szorul ugyan a n&#337;st&eacute;ny, hogy a toj&aacute;sok
+ki ne h&uuml;ljenek, am&iacute;g &#337; t&aacute;pl&aacute;l&eacute;k ut&aacute;n j&aacute;r, de nem valami sz&iacute;vesen
+engedi &aacute;t a f&eacute;szk&eacute;t. Bizalmatlan, sokszor visszat&eacute;r, &oacute;vatosan,
+hogy &eacute;szre ne vegye a h&iacute;m &eacute;s ellen&#337;rzi, hogy hogyan v&eacute;gzi a
+k&ouml;teless&eacute;g&eacute;t.</p>
+<center><img src="images/image10.jpg" alt="A n&aacute;dirig&oacute; f&eacute;szke"></center>
+<p>A n&aacute;dirig&oacute; f&eacute;szke</p>
+<p>a n&aacute;dsz&aacute;rra &eacute;p&uuml;l &eacute;s val&oacute;s&aacute;ggal m&#369;v&eacute;szi alkot&aacute;s. A n&aacute;d
+n&ouml;veked&eacute;s&eacute;vel a f&eacute;szek is mindig magasabbra ker&uuml;l.</p>
+<p>A k&ouml;lt&eacute;st szeretettel v&eacute;gzik. A j&oacute; &eacute;s a megz&aacute;pult toj&aacute;st nem
+tudj&aacute;k egym&aacute;st&oacute;l megk&uuml;l&ouml;nb&ouml;ztetni. A f&eacute;szekb&#337;l kigurult
+toj&aacute;sokkal nem t&ouml;r&#337;dnek, mintha csak tudn&aacute;k, hogy ezekre &uacute;gyis
+hi&aacute;ba ford&iacute;tan&aacute;k szeret&#337; figyelm&uuml;ket. Ha azonban &eacute;szreveszik,
+hogy a f&eacute;szekben valamelyik toj&aacute;s szabadon maradt, addig
+f&eacute;szkel&#337;dnek, m&iacute;g minden toj&aacute;st be nem f&ouml;dtek. H&#369;v&ouml;s id&#337;j&aacute;r&aacute;s
+alkalm&aacute;val szomor&uacute;ak, mert f&eacute;ltik fi&oacute;k&aacute;ikat &eacute;s csak akkor
+vidulnak fel ism&eacute;t, amikor az id&#337; melegre fordul.</p>
+<center><img src="images/image11.jpg" alt="Az afrikai sz&ouml;v&#337;pintyek f&eacute;szke"></center>
+<p>Az afrikai sz&ouml;v&#337;pintyek f&eacute;szke</p>
+<p>A sz&ouml;v&#337;pintyek t&aacute;rsas&aacute;gban k&ouml;ltenek: sz&aacute;z&aacute;val egym&aacute;s mellett.
+Legink&aacute;bb a v&iacute;z felett cs&uuml;ng&#337; &aacute;gakra k&eacute;sz&iacute;tik m&#369;v&eacute;szies
+f&eacute;szkeiket &uacute;gy, hogy csak rep&uuml;l&#337; &aacute;llatok f&eacute;rhetnek hozz&aacute;juk.</p>
+<p>A fi&oacute;k&aacute;k a kikel&eacute;s ut&aacute;n rendesen nemtelenek &eacute;s gy&aacute;moltalanok.
+Ilyenkor a f&eacute;szek a b&ouml;lcs&#337;j&uuml;k, az anyjuk tollazata a takar&oacute;juk.
+Mikor azt&aacute;n a tolluk megn&#337;, az anyamad&aacute;r hamarosan megtan&iacute;tja
+&#337;ket rep&uuml;lni, vad&aacute;szni &eacute;s alig 2&mdash;3-hetes korukban &ouml;r&ouml;kre
+elhagyj&aacute;k a f&eacute;szket, hogy nemsok&aacute;ra alkalmas helyen &#337;k is f&eacute;szket
+rakva, csal&aacute;dot alap&iacute;tsanak.</p>
+<p>Gonosz &eacute;s rossz sz&iacute;v&#369; emberek azok, akik a madarak f&eacute;szk&eacute;t,
+melyet f&aacute;rads&aacute;ggal &eacute;s gonddal &eacute;p&iacute;tenek csal&aacute;djuk r&eacute;sz&eacute;re,
+sz&eacute;trombolj&aacute;k. A kisebb madarak javar&eacute;sze haszn&aacute;ra van a
+gazd&aacute;lkod&oacute;knak. Puszt&iacute;tj&aacute;k az &aacute;rtalmas f&eacute;rgeket, kukacokat, a
+gabona &eacute;s a gy&uuml;m&ouml;lcsfa sok sz&aacute;z ellens&eacute;g&eacute;t. A hasznos madarak a
+gazda ingyenes napsz&aacute;mosai &eacute;s nemhogy a f&eacute;szk&uuml;ket nem szabad
+puszt&iacute;tani, hanem deszk&aacute;b&oacute;l val&oacute; f&eacute;szekodukat kell nekik
+&aacute;ll&iacute;tani, hogy nyugodtan k&ouml;lthess&eacute;k ki a fi&oacute;k&aacute;ikat.</p>
+<p><b>Szerkeszti: &Aacute;RKAY K&Aacute;LM&Aacute;N, az Orsz&aacute;gos K&ouml;zm&#369;vel&#337;d&eacute;si Tan&aacute;cs
+aleln&ouml;ke Kiad&oacute;hivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon
+108&mdash;84 Budapest, az ATHENAEUM irodalmi &eacute;s nyomdai
+r&eacute;szv&eacute;nyt&aacute;rsulat nyom&aacute;sa</b></p>
+
+
+
+
+
+
+
+<pre>
+
+
+
+
+
+End of the Project Gutenberg EBook of Vas�rnapi K�nyv, by Various
+
+*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VAS�RNAPI K�NYV ***
+
+***** This file should be named 30346-h.htm or 30346-h.zip *****
+This and all associated files of various formats will be found in:
+        https://www.gutenberg.org/3/0/3/4/30346/
+
+Produced by Tam�s R�th and the Online Distributed Proofreading Team.
+
+Updated editions will replace the previous one--the old editions
+will be renamed.
+
+Creating the works from public domain print editions means that no
+one owns a United States copyright in these works, so the Foundation
+(and you!) can copy and distribute it in the United States without
+permission and without paying copyright royalties.  Special rules,
+set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to
+copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to
+protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark.  Project
+Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you
+charge for the eBooks, unless you receive specific permission.  If you
+do not charge anything for copies of this eBook, complying with the
+rules is very easy.  You may use this eBook for nearly any purpose
+such as creation of derivative works, reports, performances and
+research.  They may be modified and printed and given away--you may do
+practically ANYTHING with public domain eBooks.  Redistribution is
+subject to the trademark license, especially commercial
+redistribution.
+
+
+
+*** START: FULL LICENSE ***
+
+THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE
+PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK
+
+To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free
+distribution of electronic works, by using or distributing this work
+(or any other work associated in any way with the phrase "Project
+Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project
+Gutenberg-tm License (available with this file or online at
+https://gutenberg.org/license).
+
+
+Section 1.  General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm
+electronic works
+
+1.A.  By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm
+electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to
+and accept all the terms of this license and intellectual property
+(trademark/copyright) agreement.  If you do not agree to abide by all
+the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy
+all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession.
+If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project
+Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the
+terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or
+entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8.
+
+1.B.  "Project Gutenberg" is a registered trademark.  It may only be
+used on or associated in any way with an electronic work by people who
+agree to be bound by the terms of this agreement.  There are a few
+things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works
+even without complying with the full terms of this agreement.  See
+paragraph 1.C below.  There are a lot of things you can do with Project
+Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement
+and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic
+works.  See paragraph 1.E below.
+
+1.C.  The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation"
+or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project
+Gutenberg-tm electronic works.  Nearly all the individual works in the
+collection are in the public domain in the United States.  If an
+individual work is in the public domain in the United States and you are
+located in the United States, we do not claim a right to prevent you from
+copying, distributing, performing, displaying or creating derivative
+works based on the work as long as all references to Project Gutenberg
+are removed.  Of course, we hope that you will support the Project
+Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by
+freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of
+this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with
+the work.  You can easily comply with the terms of this agreement by
+keeping this work in the same format with its attached full Project
+Gutenberg-tm License when you share it without charge with others.
+
+1.D.  The copyright laws of the place where you are located also govern
+what you can do with this work.  Copyright laws in most countries are in
+a constant state of change.  If you are outside the United States, check
+the laws of your country in addition to the terms of this agreement
+before downloading, copying, displaying, performing, distributing or
+creating derivative works based on this work or any other Project
+Gutenberg-tm work.  The Foundation makes no representations concerning
+the copyright status of any work in any country outside the United
+States.
+
+1.E.  Unless you have removed all references to Project Gutenberg:
+
+1.E.1.  The following sentence, with active links to, or other immediate
+access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently
+whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the
+phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project
+Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed,
+copied or distributed:
+
+This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
+almost no restrictions whatsoever.  You may copy it, give it away or
+re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
+with this eBook or online at www.gutenberg.org
+
+1.E.2.  If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived
+from the public domain (does not contain a notice indicating that it is
+posted with permission of the copyright holder), the work can be copied
+and distributed to anyone in the United States without paying any fees
+or charges.  If you are redistributing or providing access to a work
+with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the
+work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1
+through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the
+Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or
+1.E.9.
+
+1.E.3.  If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted
+with the permission of the copyright holder, your use and distribution
+must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional
+terms imposed by the copyright holder.  Additional terms will be linked
+to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the
+permission of the copyright holder found at the beginning of this work.
+
+1.E.4.  Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm
+License terms from this work, or any files containing a part of this
+work or any other work associated with Project Gutenberg-tm.
+
+1.E.5.  Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this
+electronic work, or any part of this electronic work, without
+prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with
+active links or immediate access to the full terms of the Project
+Gutenberg-tm License.
+
+1.E.6.  You may convert to and distribute this work in any binary,
+compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any
+word processing or hypertext form.  However, if you provide access to or
+distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than
+"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version
+posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org),
+you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a
+copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon
+request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other
+form.  Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm
+License as specified in paragraph 1.E.1.
+
+1.E.7.  Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
+performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works
+unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
+
+1.E.8.  You may charge a reasonable fee for copies of or providing
+access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided
+that
+
+- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from
+     the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method
+     you already use to calculate your applicable taxes.  The fee is
+     owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he
+     has agreed to donate royalties under this paragraph to the
+     Project Gutenberg Literary Archive Foundation.  Royalty payments
+     must be paid within 60 days following each date on which you
+     prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax
+     returns.  Royalty payments should be clearly marked as such and
+     sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the
+     address specified in Section 4, "Information about donations to
+     the Project Gutenberg Literary Archive Foundation."
+
+- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies
+     you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he
+     does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm
+     License.  You must require such a user to return or
+     destroy all copies of the works possessed in a physical medium
+     and discontinue all use of and all access to other copies of
+     Project Gutenberg-tm works.
+
+- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any
+     money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the
+     electronic work is discovered and reported to you within 90 days
+     of receipt of the work.
+
+- You comply with all other terms of this agreement for free
+     distribution of Project Gutenberg-tm works.
+
+1.E.9.  If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm
+electronic work or group of works on different terms than are set
+forth in this agreement, you must obtain permission in writing from
+both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael
+Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark.  Contact the
+Foundation as set forth in Section 3 below.
+
+1.F.
+
+1.F.1.  Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable
+effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread
+public domain works in creating the Project Gutenberg-tm
+collection.  Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic
+works, and the medium on which they may be stored, may contain
+"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or
+corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual
+property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a
+computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by
+your equipment.
+
+1.F.2.  LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right
+of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project
+Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project
+Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project
+Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all
+liability to you for damages, costs and expenses, including legal
+fees.  YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT
+LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE
+PROVIDED IN PARAGRAPH F3.  YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE
+TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE
+LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR
+INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH
+DAMAGE.
+
+1.F.3.  LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a
+defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can
+receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a
+written explanation to the person you received the work from.  If you
+received the work on a physical medium, you must return the medium with
+your written explanation.  The person or entity that provided you with
+the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a
+refund.  If you received the work electronically, the person or entity
+providing it to you may choose to give you a second opportunity to
+receive the work electronically in lieu of a refund.  If the second copy
+is also defective, you may demand a refund in writing without further
+opportunities to fix the problem.
+
+1.F.4.  Except for the limited right of replacement or refund set forth
+in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER
+WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO
+WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
+
+1.F.5.  Some states do not allow disclaimers of certain implied
+warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages.
+If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the
+law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be
+interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by
+the applicable state law.  The invalidity or unenforceability of any
+provision of this agreement shall not void the remaining provisions.
+
+1.F.6.  INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the
+trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone
+providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance
+with this agreement, and any volunteers associated with the production,
+promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works,
+harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees,
+that arise directly or indirectly from any of the following which you do
+or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm
+work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any
+Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause.
+
+
+Section  2.  Information about the Mission of Project Gutenberg-tm
+
+Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of
+electronic works in formats readable by the widest variety of computers
+including obsolete, old, middle-aged and new computers.  It exists
+because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from
+people in all walks of life.
+
+Volunteers and financial support to provide volunteers with the
+assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's
+goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will
+remain freely available for generations to come.  In 2001, the Project
+Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure
+and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations.
+To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation
+and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4
+and the Foundation web page at https://www.pglaf.org.
+
+
+Section 3.  Information about the Project Gutenberg Literary Archive
+Foundation
+
+The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit
+501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the
+state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal
+Revenue Service.  The Foundation's EIN or federal tax identification
+number is 64-6221541.  Its 501(c)(3) letter is posted at
+https://pglaf.org/fundraising.  Contributions to the Project Gutenberg
+Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent
+permitted by U.S. federal laws and your state's laws.
+
+The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S.
+Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered
+throughout numerous locations.  Its business office is located at
+809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email
+business@pglaf.org.  Email contact links and up to date contact
+information can be found at the Foundation's web site and official
+page at https://pglaf.org
+
+For additional contact information:
+     Dr. Gregory B. Newby
+     Chief Executive and Director
+     gbnewby@pglaf.org
+
+
+Section 4.  Information about Donations to the Project Gutenberg
+Literary Archive Foundation
+
+Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide
+spread public support and donations to carry out its mission of
+increasing the number of public domain and licensed works that can be
+freely distributed in machine readable form accessible by the widest
+array of equipment including outdated equipment.  Many small donations
+($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt
+status with the IRS.
+
+The Foundation is committed to complying with the laws regulating
+charities and charitable donations in all 50 states of the United
+States.  Compliance requirements are not uniform and it takes a
+considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up
+with these requirements.  We do not solicit donations in locations
+where we have not received written confirmation of compliance.  To
+SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any
+particular state visit https://pglaf.org
+
+While we cannot and do not solicit contributions from states where we
+have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition
+against accepting unsolicited donations from donors in such states who
+approach us with offers to donate.
+
+International donations are gratefully accepted, but we cannot make
+any statements concerning tax treatment of donations received from
+outside the United States.  U.S. laws alone swamp our small staff.
+
+Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation
+methods and addresses.  Donations are accepted in a number of other
+ways including including checks, online payments and credit card
+donations.  To donate, please visit: https://pglaf.org/donate
+
+
+Section 5.  General Information About Project Gutenberg-tm electronic
+works.
+
+Professor Michael S. Hart was the originator of the Project Gutenberg-tm
+concept of a library of electronic works that could be freely shared
+with anyone.  For thirty years, he produced and distributed Project
+Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support.
+
+
+Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed
+editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S.
+unless a copyright notice is included.  Thus, we do not necessarily
+keep eBooks in compliance with any particular paper edition.
+
+
+Most people start at our Web site which has the main PG search facility:
+
+     https://www.gutenberg.org
+
+This Web site includes information about Project Gutenberg-tm,
+including how to make donations to the Project Gutenberg Literary
+Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to
+subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.
+
+
+</pre>
+
+</body>
+</html>
diff --git a/old/30346-h/images/image1.jpg b/old/30346-h/images/image1.jpg
new file mode 100644
index 0000000..951d485
--- /dev/null
+++ b/old/30346-h/images/image1.jpg
diff --git a/old/30346-h/images/image10.jpg b/old/30346-h/images/image10.jpg
new file mode 100644
index 0000000..5b5a840
--- /dev/null
+++ b/old/30346-h/images/image10.jpg
diff --git a/old/30346-h/images/image11.jpg b/old/30346-h/images/image11.jpg
new file mode 100644
index 0000000..0174864
--- /dev/null
+++ b/old/30346-h/images/image11.jpg
diff --git a/old/30346-h/images/image2.jpg b/old/30346-h/images/image2.jpg
new file mode 100644
index 0000000..472e982
--- /dev/null
+++ b/old/30346-h/images/image2.jpg
diff --git a/old/30346-h/images/image3.jpg b/old/30346-h/images/image3.jpg
new file mode 100644
index 0000000..9bc81d8
--- /dev/null
+++ b/old/30346-h/images/image3.jpg
diff --git a/old/30346-h/images/image4.jpg b/old/30346-h/images/image4.jpg
new file mode 100644
index 0000000..d408ac1
--- /dev/null
+++ b/old/30346-h/images/image4.jpg
diff --git a/old/30346-h/images/image5.jpg b/old/30346-h/images/image5.jpg
new file mode 100644
index 0000000..8e01c43
--- /dev/null
+++ b/old/30346-h/images/image5.jpg
diff --git a/old/30346-h/images/image6.jpg b/old/30346-h/images/image6.jpg
new file mode 100644
index 0000000..426f908
--- /dev/null
+++ b/old/30346-h/images/image6.jpg
diff --git a/old/30346-h/images/image7.jpg b/old/30346-h/images/image7.jpg
new file mode 100644
index 0000000..ad768ee
--- /dev/null
+++ b/old/30346-h/images/image7.jpg
diff --git a/old/30346-h/images/image8.jpg b/old/30346-h/images/image8.jpg
new file mode 100644
index 0000000..9ff23ec
--- /dev/null
+++ b/old/30346-h/images/image8.jpg
diff --git a/old/30346-h/images/image9.jpg b/old/30346-h/images/image9.jpg
new file mode 100644
index 0000000..61fa6f8
--- /dev/null
+++ b/old/30346-h/images/image9.jpg