1 files changed, 654 insertions, 0 deletions

diff --git a/30346-0.txt b/30346-0.txt
new file mode 100644
index 0000000..24eebb0
--- /dev/null
+++ b/30346-0.txt
@@ -0,0 +1,654 @@
+*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30346 ***
+
+Vasárnapi Könyv
+
+Kiadja az Országos Közművelődési Tanács
+
+1914. Első félév 12. füzet
+
+
+
+
+A kerékpár
+
+Három feltaláló. A kerékpár története
+
+
+Az 1813-ik évben Draisz Károly találta fel a kerékpárt, vagy
+amint idegen szóval nevezik: a biciklit. Különösnek látszik, hogy
+a vasúti mozdonyt, amely pedig sokkal bonyolultabb szerkezetű,
+már előbb feltalálták, pedig a mozdonynak az alapja--a négykerekű
+kocsi--már megvolt, két egymás mögött álló keréken haladó
+közlekedési eszközt azonban az 1813-ik év előtt még nem ismertek.
+
+Hogy két egymás mögött elhelyezett keréken is lehet utazni, arra
+Draisz jött rá először abból a megfigyelésből, hogy az erős
+lendítéssel elgurított kerék nem dűl el addig, ameddig mozog. Az
+első kerékpár ennek alapján készült: két fakereket olyanformán
+kötöttek össze, mint ahogyan a mai kerékpárnál is látjuk. Az első
+kereket kormányozták. Draisz ezt az egyszerű szerkezetet úgy
+hajtotta, hogy a lábaival felváltva a földre ért és így lendített
+egyet-egyet a kerékpáron. Ezen a kezdetleges módon négyszer olyan
+gyorsan tudott haladni, mint a gyalogos ember.
+
+Draisz Károly 1785-ben született a németországi Karlszruhe
+városban. Már kora ifjúságában érdekelték a gépek, mindenféle
+szerkezetek és csak a családja kívánságára választotta a katonai
+pályát. Nem is katonáskodott sokáig, korán visszavonult és a
+találmányainak élt. Először húsvágógépet szerkesztett, utóbb
+írógép szerkesztésén törte a fejét, majd másféle találmányok
+jártak az eszében. Sok eleven gondolata volt, de mind között
+legnagyobb sikere a kerékpárnak--vagy mint akkoriban nevezték: a
+»futógépnek«--lett.
+
+A kerékpár feltalálása az 1813-ik évre esik: ennek az évnek
+december hónapjában mutatta be Draisz Károly az orosz cárnak. Az
+első kerékpár szerkezete még nagyon kezdetleges volt, tehát nem
+is lépett vele a nyilvánosság elé. Négy esztendeig dolgozott és
+gondolkodott a javításán, végre 1817-ben elhatározta, hogy
+bemutatja az új közlekedő-eszköz gyakorlati használhatóságát. A
+Mannheimből Schwetzingenbe vezető négyórás utat az új találmány
+segítségével egy óra alatt akarta megtenni. Akik a tervről
+hallottak, nevetve fogadták:
+
+--Hacsak egyfolytában nem szalad,--mondták--akkor azzal a két
+furcsa kerékkel a félutat sem teszi meg!
+
+Draisz nem vitatkozott velük, hanem elindult és egy óra múlva a
+kitűzött céljához ért. Aki a mai kerékpárt ismeri, ezen nyilván
+nem csudálkozik, de arra kell gondolnunk, hogy milyen volt az a
+kerékpárszerkezet, amelyet Draisz Károly ezen az útján használt.
+Két fakerékre nyereg volt erősítve, az első keréken a
+kormányzószerkezet. Ezen a kerékpáron a lábaival lökdöste magát
+előbbre, mert még nem tudta annak a módját, hogy miképen ülhetne
+rajta, anélkül, hogy a földet érintenie kellene.
+
+A második nevezetes útja az újfajta gépen Karlszruhéból a francia
+határon fekvő Strasszburgba vitte: ezt a nagy útat, amely
+gyalogszerrel tizenhat órába telt, négy óra alatt tette meg. A
+váratlanul nagy sikerek mellett is Draisz ugyanazokon a bajokon
+és vesződségeken ment keresztül, mint amelyek minden újítót és
+feltalálót nyomon követnek. Valóságos néptömeg kísérte,
+valahányszor újfajta közlekedő-eszközével Karlszruhe város utcáin
+megjelent. A gyerekek körülfogták és nagy zsivajjal, lármával
+követték.
+
+[Illustration: Draisz Károly bemutatja találmányát a közönségnek
+
+A feltaláló azt akarja igazolni, hogy a kerékpárral lépcsőkön
+lefelé is biztosan halad.]
+
+[Illustration: Draisz Károly »futógépe« a Strasszburg felé vezető
+úton]
+
+A feltalálót mindez nem ejtette kétségbe. Mivel két útjával a
+kerékpár hasznavehetőségét igazolnia sikerült, most már arra
+törekedett, hogy a találmányát értékesítse. Elment Franciaországba,
+ott ismertető előadásokat tartott róla és a kerékpáron való
+közlekedést Páris utcáin be is mutatta.
+
+Igen érdekes az az árszabás, amelyet Draisz Párisban
+szétosztogatott ismertetéséhez csatolt. Az árszabás szerint az
+egyszerű gépek ára 44 pengő forint. Olyan gép, amelynek ülését
+magasabbra vagy alacsonyabbra lehet állítani, hogy mindenféle
+termetű emberek használhassák, 50 pengő forint. Kétüléses gép,
+amelynek ülései egymás mögött vannak és az egyik utas mindig
+pihenhet, míg a másik a lábával a gépet hajtja, 75 pengő forint.
+Ezen a gépen is szabályozható az ülések magassága. Három-és
+négykerekű gépeket, melyeknek egyik ülésük elől van, két kerék
+között, a másik ülésük pedig hátul, 100 pengő forintért kínált.
+Ez az árszabás mutatja, hogy Draisz Károly sok olyan újítást
+végzett a kerékpáron, amit még manapság is használnak.
+
+A kerékpár elterjedése nagyon lassan haladt előre. A városok
+megtiltották, hogy a kerékpárosok a gyalogjárókon haladjanak.
+Angolország volt a legelső, amely a kerékpárt a póstai
+szolgálatban alkalmazni kezdte. A póstakocsit helyettesítő
+kerékpárok más országokban is népszerűek lettek, mindazonáltal
+Draisz találmánya nem hódított olyan mértékben, mint ahogyan a
+feltaláló remélte. Állandóan harcban állott a hatóságokkal,
+amelyek mindenféle akadályt gördítettek a munkája elé. A pénze
+elfogyott, alig volt annyija, hogy rendesen ruházkodhassék.
+Nélkülözés közben töltötte az élete utolsó éveit és 1851-ben
+meghalt anélkül, hogy nevezetes és nagyszerű találmányának
+diadalát megérhette volna.
+
+A hatóság harminc forintot és negyven krajcárt érő holmit talált
+a feltaláló hagyatékában. Még ma is megvan az a hagyatéki
+jegyzék, amelyet ekkoriban a vagyonáról felvettek: ebben a
+jegyzékben a »futógépének« értéke 3 forinttal szerepel! Később
+600 koronáért vásárolta meg ezt a kerékpárt Karlszruhe városa,
+amely még ma is őrzi a híres feltalálónak utolsó alkotását. Az
+1893-ik évben emléket is állítottak szülővárosában a sokat
+hánytvetett férfiúnak, aki egész életét feláldozta a találmánya
+sikeréért. Draisz Károly nevét különben egy másik találmánya, a
+vasúti hajtókocsi (a róla elnevezett draiszine, vagyis »treszina«)
+mai napig is fenntartotta.
+
+Draisz kerékpárján nem volt valami kényelmes az utazás, de
+érdeme, hogy az első kerékpár megalkotásával módot adott arra,
+hogy találmányát tökéletesítsék. Az 1826-ik évben Fischer nevű
+német mehanikus is készített kerékpárt, de ő sem tudott nagyobb
+sikert elérni. Az 1867-ik évi párisi világkiállításon a francia
+Michaux mutatott be magaszerkesztette kerékpárt. A Fischer
+készítette kerékpárok úgynevezett »magas kerékpárok« voltak: az
+első, nagy kerék mögött kis kerék gurult. A magas kerékpárok
+közül egynéhány 1860 körül Amerikába került: ezeket gúnyosan
+»csontrázónak« nevezték el. Utóbb Cowper amerikai mérnök a
+kerekeket az addig használt faalkotórészek helyett drótküllőkkel
+és tömör gumiabronccsal látta el. A drótküllő és gumiabroncs
+tette a kerékpárt hasznos közlekedő-eszközzé. Az első gumikerekű
+kerékpárnak két egyforma nagy kereke volt és már nem a földre
+lépve hajtották, hanem az első kerék tengelyére felszerelt
+hajtókészülékkel (pedál), a nyereg pedig a két kerék között volt.
+Nagyobb sebesség elérésére később ismét szerkesztettek magas
+kerékpárokat, amelyeknek az első kereke nagy, a hátulsó kicsi
+volt és a kerékpáros az első kerék felett ült. A magas kerékpár
+alkalmatlansága miatt hamar kiment a használatból.
+
+Az 1885-ik év táján Dunlop angol állatorvos arra a szerencsés
+gondolatra jött, hogy fiának a kerékpárjára, amely már nem fából,
+hanem acélból készült, nem tömör gumit, hanem levegővel tölthető
+gumitömlőket kellene felszerelni. Ezzel a gondolattal
+megszületett a mai kényelmes kerékpár.
+
+A levegővel töltött gumicsőnek, a pneumatiknak a feltalálását is
+a véletlennek köszönhetjük. Dunlop a kisfiának kerékpárt
+szerkesztett. A fiú örömmel fogadta az újfajta játékot, de
+hamarosan észre kellett vennie, hogy a kerékpár sokszor elakad, a
+kerekek csak sima úton gurulnak könnyedén. Az apa a kertben
+hallgatta a fiának a panaszait és tekintete az ott heverő
+öntözőcsőre esett. Hirtelen elhatározással felkapta a gumicsövet,
+megtöltötte levegővel, a két végén bedugaszolta és a
+kerékpár--vagy amint akkor Angliában nevezték: velocipéd--kerekeire
+erősítette olyan vászonkötéssel, amivel a beteg állatok lábait
+szokta becsavarni, A gumikerekű kerékpárral indult el most már az
+ifjú Dunlop Dublin város utcáin. A csudálatos szerkezetet
+megbámulták, de később utánzói is akadtak és ez biztosította a
+gumikerekű kerékpárok sikerét. Sőt akadt olyan ember is, aki
+széltében híresztelte, hogy erre a nagyszerű gondolatra
+szabadalmat kér, mert a gumicsövön futó kerékpárok világszerte el
+fognak terjedni. A híresztelés Dunlop fülébe jutott, aki
+természetesen sietett szabadalmat szerezni a levegővel töltött
+gumikerékre. Hamarosan gyár is alakult az új gumikerekek nagyban
+való készítésére és az első kerekeket is Dunlop nevéről nevezték
+el. És míg a kerékpár feltalálója szegényen, nyomorban halt meg,
+a véletlen Dunlopot mérhetetlenül nagy vagyonhoz juttatta.
+
+[Illustration: Goodyeart a véletlen rávezet a kancsuk
+vulkanizálására
+
+A feltalálót a kályhára dobott kaucsuk-gumidarab figyelmeztette
+rá, hogyan kell a kaucsukot az ipari feldolgozásra alkalmassá
+tenni]
+
+Dunlop sohasem gazdagodhatott volna meg a pneumatik gyártása
+révén, ha nincsen segítségére olyan kitűnő anyag mint a
+kaucsuk-gumi. A gumikereket a gumiból készült többi tárgyakkal
+együtt Goodyear amerikai vaskereskedőnek köszönhetjük, aki a
+kaucsukot ipari feldolgozásra alkalmassá tette. Goodyear egész
+életét ennek a célnak az elérésére szentelte.
+
+1735-ben francia csillagászok Dél-amerikában, Peruban olyan
+edényeket, cipőket láttak, amelyek egy előttük ismeretlen fának a
+tejszerű nedvéből készültek. Ez a fa a kaucsukfa és a belőle
+kiszivárgó tejszerű nedv a kaucsuk vagy gumi. A kaucsukból
+készült tárgyak azonban nem voltak célszerűek, mert télen nagyon
+megkeményedtek, nyáron pedig ragadóssá váltak és erős szaguk
+volt. Az 1800-ik év körül egy francia kereskedő a harisnyakötőkbe
+gumiszálakat szövetett bele, hogy rugalmasabbak legyenek, egy
+amerikai kereskedő pedig vizáthatlan szövetet készített úgy, hogy
+két szövet közé vékony gumiréteget tett. Ugyanakkor egy másik
+amerikai kereskedő 500 pár gumicipőt bocsátott árúba. De ezeket a
+gumiárúkat, mert csakhamar megkeményedtek és kellemetlen szaguk
+volt, senki sem vásárolta.
+
+Ekkor tökélte el magát Goodyear arra, hogy a kaucsukot olyanná
+teszi, hogy télen ne keményedjék meg, nyáron pedig ne legyen
+szagos és ragadós. Mindenfélével keverte a kaucsukot, hogy
+hasznavehetőbb anyagot kapjon. Egy ízben magnéziumot adott hozzá,
+látszólag jó eredménynyel. Rögtön takarókat kezdett gyártani, de
+alighogy a nyár megérkezett, a magnéziummal kevert kaucsuk
+erjedni kezdett. Nem esett kétségbe és elölről kezdte a munkát,
+mert meg volt győződve arról, hogy sikere esetén nemcsak ő jut
+jómódba, hanem sok ezer munkásnak is kenyeret ad. A kísérletei
+közben természetesen nem sokat keresett és nemcsak ő, hanem
+családja is sokszor nélkülözött.
+
+Utóbb aztán rájött arra, hogy a választóvízzel kevert gumi
+ellentáll a hidegnek és melegnek. Rögtön szabadalmat vett erre a
+találmányára és egy gazdag emberrel szövetkezve, Newyorkban
+gyárat alapított. De most, amikor a sok évi küzdelem gyümölcsét
+élvezhette volna, olyan rossz gazdasági viszonyokat hozott az
+1837-ik esztendő, hogy a gyár megbukott és üzlettársa az egész
+vagyonát elvesztette.
+
+Családjával együtt újra visszaesett a nyomorba, de azért nem
+hagyta el az a remény, hogy végül is diadalmaskodni fog. Pedig
+csúfolkodtak is vele. Azt mondták, könnyű az utcán felismerni,
+mert kabátja, cipője, sapkája gumiból készült, sőt még a
+pénztárcája is, amelybe azonban nincs mit raknia. Ismerősei
+bolondnak tartották, aki elérhetetlen dolgokon töri a fejét és
+azt ajánlották neki, hogy hagyjon fel rögeszméjével és vállaljon
+jövedelmezőbb munkát. De ő, habár a választóvízzel kevert gumiról
+is kisült, hogy nem tökéletes, nem hallgatott rájuk, haladt
+tovább a maga útján.
+
+Végül is a véletlen célhoz juttatta. Egyszer egy ismerősével
+beszélgetett odahaza a tüzes kályha mellett és véletlenül
+ráejtett egy darab gumit. Nagy volt a meglepetése, mikor
+észrevette, hogy a gumi nem olvad el, hanem elszenesedik. Rögtön
+hozzáfogott a kísérletezéshez és hamarosan rájött arra, hogy a
+kénnel kevert és bizonyos fokig felmelegített kaucsuk télen nem
+keményedik meg, nyáron pedig nem olvad. Ezt az eljárást nevezik
+vulkanizálásnak, amelynek a feltalálója Goodyear. Ma is ugyanígy
+csinálják a kerékpárok, gépkocsik és egyéb járóművek kerekeire
+alkalmazott gumi anyagát, csakhogy a gyártás módját azóta
+sokféleképen javították, tökéletesítették.
+
+Azonban Goodyear, amíg idáig jutott, a sok nélkülözéstől
+állandóan betegeskedett és meg is öregedett. Végső
+erőmegfeszítéssel sikerült Newyorkban egy társaságot összehoznia
+a vulkanizált gumi gyártására, de a sikert már nem élvezhette,
+mert 1860-ban, 63 éves korában meghalt, anélkül, hogy kísérletezései
+közben csinált adósságait kifizethette volna. Ő is
+úgy járt, mint Draisz és sok más feltaláló: kitartó munkájának a
+gyümölcsét azok élvezték, akik nem dolgoztak érte, akiknek az
+érett gyümölcs ölükbe hullott.
+
+A kerékpár történetében Draisz, Goodyear és Dunlop mellé
+sorakozik egy negyedik feltaláló, akinek az élete folyása azonban
+nem ilyen küzdelmes és szomorú, mert megérte munkájának a
+sikerét. Ez a férfi az angol Besszemer volt, aki megtanította az
+embereket arra, hogy hogyan lehet vasból acélt gyártani. Neki
+köszönjük a kerékpár könnyű és szilárd acélvázát.
+
+
+
+
+A gyermekek ápolásáról
+
+
+A gyermek, kivált amikor még egészen kicsi, nagyon kényes jószág,
+akivel igen sokat kell törődni és akire nagyon kell vigyázni. Sok
+gyermek persze egészséges marad és egészségben felnő, akármilyen
+rosszul bánnak vele. De azok közül, akikre nem vigyáznak eleget,
+mégis igen sok hal meg idönek előtte, sokkal több, mint azok
+közül, akikre emberségesen vigyáznak. És ahhoz, hogy a gyermeket
+jól tudjuk ápolni, nem elég a jóindulat és a szeretet, mert ha
+nem tanuljuk meg a módját, a legnagyobb szeretetből is kárt
+tehetünk a gyermek egészségében, még az életében is. Nemcsak
+szeretni kell a gyermeket, hanem okkal-móddal kell vele bánni,
+akkor nevelhetünk belőle egészséges embert.
+
+A legkényesebb a gyermek egészsége és élete akkor, amikor a
+gyermek legkisebb. Ezt tudják az emberek, és azért a csecsemőt
+mindig jól bebugyolálva tartják, hogy levegő se férhessen hozzá.
+Ez pedig hiba, mert a gyermeket nemcsak óvni kell, hanem edzeni
+is; ha nagyon elkényeztetjük, mindig gyönge és beteges marad. A
+pólyavánkosnak nem kell túlontúl vastagnak lenni és nem is
+szabad a gyermeket olyan nagyon erősen belecsavarni, hogy csak az
+orra lássék ki. Kivált a kezét sohase szabad bekötni. Sokkal
+jobban fejlődik, sokkal erősebb és egészségesebb lesz, ha a
+kezével mozoghat, kapálódzhatik. Ez tudniillik testgyakorlás
+számba megy és természetes, hogy jobban megerősödik és ügyesebb
+is lesz az olyan kéz, amit folyvást mozgathat a gyermek, mint
+hogyha meg se mozdíthatja.
+
+Ha hideg levegőre visszük a gyermeket, akkor rövid időre be lehet
+kötni a pólyába a kezét is, de ha nincs nagyon hideg, akkor elég
+a kezét a takarókendő alá tenni. Otthon azonban, a zárt szobában
+mindig szabadon legyen a gyermek keze. A levegőre pedig jó időben
+minden egészséges gyermeket ki szabad és ki is kell vinni. Télen
+is, ha szép napos az idő és nincs nagy szél, déltájban ki kell
+egy kicsit vinni a levegőre a pólyásgyermeket, legalább néhány
+percig hadd szíjon akkor is friss levegőt, mert ez kell az
+egészséghez. Ha pedig melegebb az idő,--tavasztól őszig--akkor
+igen sokat legyen a csecsemő gyerek is a szabad levegőn és a
+napon, még pedig nem nagyon erősen belekötözve a pólyába, ha
+pedig egy kicsit nagyobb és már ülni tud, akkor pólya nélkül.
+
+Sok helyen szokás, hogy a pólyás gyermeket keményen belekötik a
+vánkosba és olyan kemény csomagot csinálnak belőle, mintha nem is
+élő ember volna, hanem egy darab fa. Ez nagyon egészségtelen és
+az ilyen gyermeknek az étvágya is rosszabb, mint hogyha egy
+kicsit mozoghatna a kezével-lábával. Ez a mozgás tudniillik éppen
+úgy kell a gyermek egészségének, mint ahogyan a felnőtt embernek
+is szüksége van arra, hogy mozogjon. Aki egész nap ül vagy
+fekszik, annak nincs olyan egészséges étvágya, mint annak, aki
+jár-kel és dolgozik. Igy van ez már a csecsemő gyermekkel is,
+csakhogy az még nem tud másképen mozogni, mint hogy kapálódzik a
+kezével-lábával.
+
+Ezenkívül pedig a legfontosabb dolog, amivel a gyerek ápolásában
+törődni kell, a tisztaság. A születésétől kezdve mindig tisztán
+kell tartani az egész testét, mert sok mindenféle betegség
+származhatik a piszoktól, a tisztasággal pedig a legtöbb
+betegségtől megóvhatjuk. Csúnya és veszedelmes babona az, amit
+sokfelé hisznek a piszokra hajlandó emberek: hogy az ótvar nevű
+bőrbetegség jó a gyermeknek és a világért se szabad elmulasztani.
+Ez a babona már nagyon sok gyermeknek került az életébe, mert sok
+kapott a piszokban halálos betegséget, amit nem kapott volna, ha
+tisztábban tartották volna. De kivált igen nagy kínlódást szokott
+okozni, mert viszket és sokszor fáj is. Csúnya, visszataszító a
+nagyon ótvaros gyerek és a szüleire is szégyent hoz, mert arra
+vall, hogy a szülei nem törődnek vele eleget, nem ápolják
+rendesen és nem tartják tisztán.
+
+Hogyan támad az ótvar? Úgy, hogy a gyerek bőre valamitől egy
+kicsit megsérül vagy kipállik, a sebes helyre piszok kerül, ettől
+aztán gyulladásba, gennyedésbe jön a seb, nem gyógyul meg, hanem
+váladék szivárog belőle, a váladék összekeveredik a bőrön levő
+piszokkal és odaszárad: ez az ótvar és így támad. Megsérülni
+pedig igen gyakran szokott a gyermek bőre, mert igen kényes is, a
+gyermek pedig nem nagyon vigyáz, sokszor megüti magát, megkarcolja,
+meghorzsolja magát valamivel, vagy a maga körmével is akárhányszor
+össze-vissza vakarja az arcát. Ha a körme alja piszkos, akkor a
+vakarás helyén mindjárt elkezdődik az ótvar. Az ótvar
+szomszédságában viszket a bőr, a gyermek megvakarja és ezzel ott
+is belekotorja a bőrébe az ótvaros fertőzést. Ha a gyermeknek van
+egy kis ótvaros hajlandósága, akkor ezen a módon hamarosan tele
+lesz az egész arca, még a fejebőre is ótvarral.
+
+Sokszor kezdődik az ótvar kipállással is. Ha a gyermek orrát,
+száját nem tartják tisztán, akkor a nyál vagy az orrváladék
+kieszi a szájaszélét vagy az orraalját, a kipállott bőrre a
+gyermek kezéről vagy máshonnan piszok kerül és hamarosan
+elkezdődik az ótvar. Az ótvar tehát semmi más, mint bőrbetegség,
+még pedig olyan, hogy csak a piszoktól származik. Az a hit sem
+igaz tehát, hogy az ótvarral valami rossz nedvek jönnek ki a
+gyermek testéből, hanem az az igazság, hogy az ótvart úgy oltják
+be a gyermekbe, kívülről. Az egyik gyermek hajlandóbb az
+ótvarbetegségre, az ilyen hamarabb kapja meg, más gyermek
+nehezebben kap ótvart, de egyik se kapja mástól, mint a piszoktól
+és mindegyiknek csak kínos és ártalmas. Az ótvart tehát mindig
+meg kell gyógyítani. Amikor elkezdődik, még könnyű rajta
+segíteni, ha a környékét alaposan lemossuk szappanos vízzel, az
+ótvaros helyet pedig bekenjük bórkenőccsel vagy bórvazelinnel,
+amit hat-tíz fillérért minden patikában árulnak.
+
+A gyermek körmét rövidre és simára kell vágni és mindig tisztán
+tartani a kezét. Ha a gyermek kicsi és nem lehet neki megtiltani
+a vakaródzást, akkor vagy az ótvaros részt kell tiszta ruhával
+bekötni, hogy ne nyúlhasson hozzá, vagy pedig a kezefejét kell
+bekötni tiszta zsebkendőbe, hogy ne karmolhassa az arcát. Igy egy
+pár nap alatt magától leesik a sebről a var és ha a helyére még
+egy pár napig vigyáznak, akkor nem is nő többet. Ha az ótvar
+ettől nem gyógyulna meg, akkor orvoshoz kell vinni a gyermeket.
+Lekaparni az ótvart sohase szabad, mert helye gyúlladásnak indul
+és az ótvar újra kinő.
+
+Legjobb a gyermeket mindennap megfüröszteni. Amikor kicsi, akkor
+meleg vízben, amikor már két-három éves, akkor meleg időben
+hűvösebb vízben is. És a legjobb hamarosan hozzászoktatni a hideg
+vízhez is, hogy ne legyen belőle meghülős, kényes természetű
+ember. A fürdőben mindig szappannal is meg kell mosdatni, de a
+bőrét mindig töröljük le jó szárazra, nehogy kipálljon. Ha
+valahol--ahol a bőr ráncot vet--vörösödni találna, akkor arra a
+helyre a talkum vagy féderveisz néven ismeretes finom fehér port
+kell hinteni úgy, hogy egy kis vattát mártunk a porba és arról
+rázzuk oda a port, amelyet egy kicsit szét is kenhetünk a bőrön.
+
+De a tisztaságban is szokás egy hibát csinálni: sokan tudniillik
+a gyermek száját ki szokták mosni, azaz vizes ruhával kitörölni.
+Ha pedig a kezünk vagy a vászondarab nem tiszta, akkor a
+fertőzéstől a gyermek könnyen szájpenészt kap. A szájpenész fehér
+foltokban van a gyermek nyelvén és a szájának más részein. Az
+orvos ezt a betegséget is hamarosan meggyógyíthatja.
+
+
+
+
+A madárfészek
+
+
+Fészket rakni a közönséges életben is annyit jelent, mint
+családot alapítani. Amikor tehát a madár fészket rak, nem annyira
+magának épít lakást, mint inkább a fiókáiról akar gondoskodni.
+Azoknak alapít otthont, azokért fárad, mikor a földön, a lombok
+közt, a csalitban vagy a bokrok alján fészeknek való hely után
+kutat. Általában el lehet mondani, hogy a madár ott telepszik
+meg, ahol könnyebben él meg és biztosságban érzi magát. Akár
+kopár sziklák mélyedéseiben, akár fák tetején, akár a földön
+fészkel a madár, mindig ügyesen választja meg a helyet a maga és
+a fiókái számára. Az építés közben pedig az egyes alkotórészek
+összeillesztését annyira érti, hogy a fészek fala szilárd és
+biztos védelmet ad a madárcsaládnak.
+
+Csak a kakuk nem épít fészket, hanem más fészkébe rakja a
+tojásait. A kotlást sem maga végzi, hanem a mostohaanya, sőt a
+felnevelésükről is ez gondoskodik. Ha a kakuk nem talál éppen
+akkor üres fészket, amikor tojik, a földre rakja a tojását és a
+csőrébe fogva viszi az idegen fészekbe, ahonnan a már bennelévő
+tojásokat egyszerüen kihajigálja. Ilyenkor megesik, hogy egy-egy
+vékonyhéjú tojást a csőrével eltör és innen származott az a hit,
+hogy a kakuk megeszi más madárnak a tojásait, ami természetesen
+nem igaz. A kakuk tehát nem teljesíti szülői kötelességét, ami a
+madaraknál kivételszámba megy, mert a többi bizony nagy
+szeretettel és gonddal gondoskodik fiókáiról.
+
+[Illustration: Az üszögös halászka fészke és tojásai
+
+Az üszögös halászkák ritkán élnek egymagukban, többnyire sok pár
+alkot egy társaságot. A tojásaik színe a környezet színéhez
+alkalmazkodik.]
+
+Akad ugyan köztük, amely szeret ingyen, munka nélkül fészekhez
+jutni, a fiait azonban már maga költi ki és neveli fel. A vércse
+kiveri a szarkát vagy a varjút a fészkéből, a holló is szívesen
+bitorolja más fészkét, a kánya sem épít, ha rátalál egy-egy
+ragadozómadárnak elhagyott fészkére. A sólyom is szereti
+elfoglalni a holló fészkét. A bagoly még az állatok földalatti
+vackában is felüti a tanyáját. A cinege elhagyott szarka-,
+varjú-és mókusfészekbe is beleveszi magát, amelyet szőrökkel,
+tollal, gyapjúval rendkívül puhán melegre bélel. Csak ha nem kap
+idegen fészket, akkor keres valamilyen alkalmas faodut vagy
+sziklahasadékot, amelyet vékony ágakkal, száraz fűvel,
+gyökérszálakkal, rőzsével, mohával bélel ki. A függő cinege nem
+szorul a más fészkére, mert maga építi csodálatosan művészi
+fészkét, amely a fűzfa előrenyúló ágán csüng. A kánya néha magas
+fára is épít fészket, amely egy méter széles, a holló 10--20 méter
+magasan, sziklára vagy fára, ágakból és mohából. A holló
+fészekrakás közben okosságáról tesz tanuságot. Az építéshez
+szükséges anyagokat nagy elővigyázattal hordja és ha többször lát
+embereket fészke közelében, vagy ha megzavarják, mielőtt még
+tojásait lerakta, elhagyja tűzhelyét és újat keres vagy épít. Ha
+azonban békében hagyják, éveken át visszatér régi helyére.
+
+[Illustration: A függő cinege fészke
+
+A függő cinege művészien építi meg merészen alácsüngő kis
+házikóját a csörögefűz előrenyúló galyaira.]
+
+A seregély és a kuvik faoduban keres lakást, amelyet szalmával,
+szőrszálakkal és tollakkal tesz lakhatóvá. A harkály szintén
+faoduban fészkel, de az odut maga vájja a csőrével. Pudvás bélű
+fában ág helyén támadt lyukat, vagy belül korhadt ágat választ. A
+tojó kezdi a munkát. Először a nyílást bővíti ki annyira, hogy
+ki-és bejuthat rajta. Ezután az üreg belsejét kezdik csinálni
+nagy serénységgel és ügyességgel, ami már csak azért is nehéz
+munka, mert a szűk helyen nem igen tudják a csőrüket használni.
+Két hét is eltelik, mire elkészül, de akkor már a belseje olyan
+sima, hogy sehol sem találni szálkát. A fészek alját finom
+faforgáccsal rakják ki. Lehetőleg magas helyen vájják és még
+akkor is visszatérnek bele minden évben, ha költés közben
+megháborgatták őket, vagy ha az öregek egyikét ellőtték, mert
+nagy fáradságukba kerülne minden évben új fészket vájni. Hogy
+biztosságban lakhassanak, fészküket minden tavasszal kitatarozzák.
+A papagályok görbe csőrükkel szintén odut vájnak fészkül, de nem
+bélelik ki.
+
+[Illustration: A tantalmadár fészke és tojásai
+
+A fészek a fűben rejtőzködik és négy tojás van benne. Mivel a
+tojások színe a környezethez alkalmazkodik, a természetben csak
+nehezen lehet észrevenni.]
+
+[Illustration: Az erdei pacsirta fészke
+
+boltozatos és felül részint zárt, részint nyilt. A bokrok alján,
+az ibolya és az erdei szamóca társaságában szerényen húzódik
+meg.]
+
+A fákon fészkelő madarak közül legnagyobb a sasnak a fészke. A
+hegyekben nagy sziklahasadékokban, megmászhatatlan sziklafalakon,
+erdőkben pedig a legmagasabb fák sudarán fészkel. A fán található
+sasfészek alapzata erős husángokból készül, amelyeket a sas a
+földről szedeget, vagy pedig nagy magasságból lezuhan a száraz
+ágakra, eltöri és a kellő pillanatban megragadja. A fészek felső
+részét vékonyabb ágakból készíti, lapos belsejét pedig finomabb
+galyakkal és mohával rakosgatja ki. Fészke sokszor két méter
+széles. Az évek során át használt fészek a tatarozás, javítás
+közben állandóan vastagszik. Nagy fészket rak a héja, keselyű,
+gém és a gólya is. A héja az erdő legmagasabb fáján a törzshöz
+közel, a keselyű magas hegyoldalak fáira jól elrejtve építi a
+fészkét, ágakból és vékonyabb galyakból. A gém nemcsak fára,
+hanem a nád tetejére is rak fészket, a gólya pedig, mivel az
+emberek közelében is él, szintén nemcsak fára, hanem kéményre,
+háztetőre, kazal tetejére, gemeskútra épít ágakból és rőzséből
+fészket.
+
+Az erdőben élő kisebb madarak nagyrésze fára rakja a fészkét,
+amelyet vékony ágakból, gyökérszálakból épit és mohával,
+falevéllel, tollal, szőrrel tesz puhává, kellemessé. Egyik
+legügyesebb építőmester a tengelic. Fészkének a külseje finom
+gyökerecskékből, mohából való, amelyet fűszálakkal, itt-ott
+talált cérnával, pókhálóval gondosan összesző. A fára jó magasan,
+valami ágvillába építi és olyan jól elrejti, hogy alulról csak
+akkor vesszük észre, amikor a fa már lehullatta leveleit.
+
+[Illustration: A varrómadár fészke
+
+A varrómadár Ázsiában él és arról nevezetes, hogy fészkét szabó
+módjára levelekből varrja össze. A nagy levelet a pamutcserjéből
+tépett szállal összefűzi és a tölcséralakú üregben pamutból,
+pehelyből készít fészket.]
+
+A fecske már ősidőktől fogva a maga jószántából az emberhez
+szokott, palotában és kunyhóban egyaránt megépíti a fészkét, ha
+el nem zavarják. Csak ahol alkalmas lakások híjával van, tér
+vissza ősi szokásaihoz és sziklapárkányokra, meredek
+sziklafalakra építi otthonát, de azonnal bevonul az első
+házikóba, mely a vadonban felépül. Még a vándorpásztorok mozgó
+kunyhóiban is szállást keres. Olyan helyet választ, hogy
+védőtetőzet kerüljön fészke fölé, tehát eresz alá, folyosókon,
+gerendák, párkányok alá fészkel. A fecskék fészküket a falhoz
+vagy gerendához tapasztják és azt is szeretik, ha alul is
+valamilyen szöghöz vagy kiugráshoz támaszthatják. Építőanyagul
+iszapos vagy legalább is nedves földet használnak, kis csomókat
+szednek belőle csőrükkel, nyálkájukkal összekeverik és néhány
+szalmaszállal gondosan összetapasztgatják. Ha az időjárás
+kedvező, otthonuk sárfalát nyolc nap alatt elkészítik. Belsejét
+szőrökkel, tollakkal bélelik ki. Fészküket minden tavasszal újból
+felkeresik, kitatarozzák és újból kibélelik.
+
+[Illustration: A vörösgém fészke és tojásai
+
+A vörösgém a nádasban rakja fészkét és világoskékszínű tojásait.]
+
+A legegyszerűbb fészekalja természetesen a föld. A vadon élő
+tyúkok, fajdok sokszor a puszta földre rakják tojásaikat, máskor
+meg egy kis gödröcskét keresnek vagy kaparnak, amelyet szegényesen
+kibélelnek. A fogoly meg a fürj a bokor aljában, fűben, gabonában,
+lóherében ütik össze fűből való fészküket. A fülemüle, kékbegy
+és vörösbegy a földre, levágott fa fiatal hajtásai között, egy-egy
+fatuskó tövébe, bokorba vagy fű közé építi a fészkét, amely
+szintén nem valami remekmű. Az alapja egy csomó száraz levél,
+melyet finom gyökerecskékkel, kalászokkal, néha lószőrrel és
+gyapjúszerű növényi anyaggal bélel ki. A mezei pacsirta
+ugyanilyen egyszerű fészkét gabonában, réteken, irtásokon,
+mocsaras helyeken pedig zsombékokon találjuk. A bibic a rétet,
+ugart, a vakondoktúrás tövét választja otthonául. A vizimadarak,
+mint a vadlúdak, szárcsák, sirályok fészke vagy a víz partján
+épül, vagy pedig a nagyobb biztosság kedvéért a nád, sás között
+elrejtve, valamilyen zsombékon. A fészek építéséhez szükséges
+anyag a közelből, a nád, sás vagy más vizinövények leveleiből
+kerül.
+
+Vannak olyan madarak is, amelyek a föld alá építkeznek. A
+halászmadár két-három hétig ássa a lakását. Ha ásás közben
+kövekre akad, megpróbálja kipiszkálni, ha ezt nem bírja,
+körülássa őket és görbe irányban építi a bejárót. De ha nagyon
+köves a talaj, félbehagyja a munkát és más helyen próbál
+szerencsét. Építkezés közben egészen harkálymódra viselkedik,
+csakhogy a halászmadár a földbe, a harkály pedig a pudvás fába
+vágja a fészkét. Zavartalan élet mellett évekig lakja egyazon
+lyukat, de ha a bejárót kitágítják, elköltözködik. A Déli-Oceán
+partjain élő pingvinek szintén mély üreget kotornak ki tojásaik
+számára. Társaséletet élnek, ezért a föld alatt az egyik üregből
+a másikba folyosót vájnak, úgy hogy meglátogathatják egymást.
+Mindegyik pár ismeri a maga üregét és ahhoz ragaszkodik.
+
+A fészek számtalan sok helyen épül, de mindegyiknek a közös
+sajátossága, hogy védelmet ad. Mert vagy elrejtett és nem
+egykönnyen tűnik az ellenség szemébe, vagy ha nyíltan áll, úgy
+van építve, hogy ne lehessen könnyen észrevenni, vagy pedig olyan
+helyen van, ahová ellenség nem férkőzhetik. A fészek elkészítése
+igazi odaadást, nagy munkát és szorgalmat követel. A munkát
+lehetőleg szakadatlanul folytatják és gyorsan befejezik. Az
+építéshez szükséges anyagokat a csőrükkel és lábukkal törik le, a
+földről, vízről szedik fel, a levegőben fogják, széthasítják,
+hajlékonnyá teszik és csőrükben, lábukon, vagy pedig a háti
+tollazat közt viszik a fészekhez. Itt csőrükkel, lábukkal a
+megfelelő helyre rakják. A fészek belső kiépítéséhez való anyagot
+a fészek pereméről a fészekbe dobják és utánaugranak. Aztán
+lábaikkal megragadják, szétosztják, ide-oda forogva elteregetik
+és a mellükkel igazán csodálatos ügyes módon nyomkodják.
+
+A tojásoknak a kiköltése majdnem kivétel nélkül az anyamadár
+gondja, de némelyik madárfajnál a nőstény és a hím felváltva
+költ. A hím segítségére rászorul ugyan a nőstény, hogy a tojások
+ki ne hüljenek, amíg ő táplálék után jár, de nem valami szívesen
+engedi át a fészkét. Bizalmatlan, sokszor visszatér, óvatosan,
+hogy észre ne vegye a hím és ellenőrzi, hogy hogyan végzi a
+kötelességét.
+
+[Illustration: A nádirigó fészke
+
+a nádszárra épül és valósággal művészi alkotás. A nád
+növekedésével a fészek is mindig magasabbra kerül.]
+
+A költést szeretettel végzik. A jó és a megzápult tojást nem
+tudják egymástól megkülönböztetni. A fészekből kigurult
+tojásokkal nem törődnek, mintha csak tudnák, hogy ezekre úgyis
+hiába fordítanák szerető figyelmüket. Ha azonban észreveszik,
+hogy a fészekben valamelyik tojás szabadon maradt, addig
+fészkelődnek, míg minden tojást be nem födtek. Hűvös időjárás
+alkalmával szomorúak, mert féltik fiókáikat és csak akkor
+vidulnak fel ismét, amikor az idő melegre fordul.
+
+[Illustration: Az afrikai szövőpintyek fészke
+
+A szövőpintyek társaságban költenek: százával egymás mellett.
+Leginkább a víz felett csüngő ágakra készítik művészies
+fészkeiket úgy, hogy csak repülő állatok férhetnek hozzájuk.]
+
+A fiókák a kikelés után rendesen nemtelenek és gyámoltalanok.
+Ilyenkor a fészek a bölcsőjük, az anyjuk tollazata a takarójuk.
+Mikor aztán a tolluk megnő, az anyamadár hamarosan megtanítja
+őket repülni, vadászni és alig 2--3-hetes korukban örökre
+elhagyják a fészket, hogy nemsokára alkalmas helyen ők is fészket
+rakva, családot alapítsanak.
+
+Gonosz és rossz szívű emberek azok, akik a madarak fészkét,
+melyet fáradsággal és gonddal építenek családjuk részére,
+szétrombolják. A kisebb madarak javarésze hasznára van a
+gazdálkodóknak. Pusztítják az ártalmas férgeket, kukacokat, a
+gabona és a gyümölcsfa sok száz ellenségét. A hasznos madarak a
+gazda ingyenes napszámosai és nemhogy a fészküket nem szabad
+pusztítani, hanem deszkából való fészekodukat kell nekik
+állítani, hogy nyugodtan költhessék ki a fiókáikat.
+
+Szerkeszti: ÁRKAY KÁLMÁN, az Országos Közművelődési Tanács alelnöke
+Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon 108--84
+Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása
+
+
+
+
+
+
+
+End of the Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Various
+
+*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30346 ***