diff options
Diffstat (limited to '30346-h')
| -rw-r--r-- | 30346-h/30346-h.htm | 645 | ||||
| -rw-r--r-- | 30346-h/images/image1.jpg | bin | 0 -> 149821 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30346-h/images/image10.jpg | bin | 0 -> 43443 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30346-h/images/image11.jpg | bin | 0 -> 104910 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30346-h/images/image2.jpg | bin | 0 -> 82353 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30346-h/images/image3.jpg | bin | 0 -> 164179 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30346-h/images/image4.jpg | bin | 0 -> 93036 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30346-h/images/image5.jpg | bin | 0 -> 101144 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30346-h/images/image6.jpg | bin | 0 -> 43043 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30346-h/images/image7.jpg | bin | 0 -> 39875 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30346-h/images/image8.jpg | bin | 0 -> 173536 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30346-h/images/image9.jpg | bin | 0 -> 37143 bytes |
12 files changed, 645 insertions, 0 deletions
diff --git a/30346-h/30346-h.htm b/30346-h/30346-h.htm new file mode 100644 index 0000000..7bab814 --- /dev/null +++ b/30346-h/30346-h.htm @@ -0,0 +1,645 @@ +<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN"> +<html> +<head> +<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html;charset=UTF-8"> +<title>The Project Gutenberg eBook of Vasárnapi Könyv, by Kálmán Árkay (as editor).</title> +<style type="text/css"> +p { margin-top: .75em; +text-align: justify; +margin-bottom: .75em; +} +h1,h2,h3,h4,h5,h6 { +text-align: center; /* all headings centered */ +clear: both; +} +hr { width: 33%; +margin-top: 2em; +margin-bottom: 2em; +margin-left: auto; +margin-right: auto; +clear: both; +} +table {margin-left: auto; margin-right: auto;} +body{margin-left: 10%; +margin-right: 10%; +} +.pagenum { /* uncomment the next line for invisible page numbers */ +/* visibility: hidden; */ +position: absolute; +left: 92%; +font-size: smaller; +text-align: right; +} /* page numbers */ +.linenum {position: absolute; top: auto; left: 4%;} /* poetry number */ +.blockquot{margin-left: 5%; margin-right: 10%;} +.sidenote {width: 20%; padding-bottom: .5em; padding-top: .5em; +padding-left: .5em; padding-right: .5em; margin-left: 1em; +float: right; clear: right; margin-top: 1em; +font-size: smaller; color: black; background: #eeeeee; border: dashed 1px;} +.bb {border-bottom: solid 2px;} +.bl {border-left: solid 2px;} +.bt {border-top: solid 2px;} +.br {border-right: solid 2px;} +.bbox {border: solid 2px;} +.center {text-align: center;} +.smcap {font-variant: small-caps;} +.u {text-decoration: underline;} +.caption {font-weight: bold;} +.figcenter {margin: auto; text-align: center;} +.figleft {float: left; clear: left; margin-left: 0; margin-bottom: 1em; margin-top: +1em; margin-right: 1em; padding: 0; text-align: center;} +.figright {float: right; clear: right; margin-left: 1em; margin-bottom: 1em; +margin-top: 1em; margin-right: 0; padding: 0; text-align: center;} +.footnotes {border: dashed 1px;} +.footnote {margin-left: 10%; margin-right: 10%; font-size: 0.9em;} +.footnote .label {position: absolute; right: 84%; text-align: right;} +.fnanchor {vertical-align: super; font-size: .8em; text-decoration: none;} +.poem {margin-left:10%; margin-right:10%; text-align: left;} +.poem br {display: none;} +.poem .stanza {margin: 1em 0em 1em 0em;} +.poem span.i0 {display: block; margin-left: 0em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;} +.poem span.i2 {display: block; margin-left: 2em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;} +.poem span.i4 {display: block; margin-left: 4em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;} +</style> +</head> +<body> +<div>*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30346 ***</div> + +<h1>Vasárnapi Könyv</h1> +<h3>Kiadja az Országos Közművelődési Tanács</h3> +<h3>1914. Első félév 12. füzet</h3> +<hr style="width: 65%;"> +<h2>A kerékpár</h2> +<h4>Három feltaláló. A kerékpár története</h4> +<p>Az 1813-ik évben <span style="letter-spacing:0.3em">Draisz</span> Károly találta fel a kerékpárt, vagy +amint idegen szóval nevezik: a biciklit. Különösnek látszik, hogy +a vasúti mozdonyt, amely pedig sokkal bonyolultabb szerkezetű, +már előbb feltalálták, pedig a mozdonynak az alapja—a +négykerekű kocsi—már megvolt, két egymás mögött álló keréken +haladó közlekedési eszközt azonban az 1813-ik év előtt még nem +ismertek.</p> +<p>Hogy két egymás mögött elhelyezett keréken is lehet utazni, arra +Draisz jött rá először abból a megfigyelésből, hogy az erős +lendítéssel elgurított kerék nem dűl el addig, ameddig mozog. Az +első kerékpár ennek alapján készült: két fakereket olyanformán +kötöttek össze, mint ahogyan a mai kerékpárnál is látjuk. Az első +kereket kormányozták. Draisz ezt az egyszerű szerkezetet úgy +hajtotta, hogy a lábaival felváltva a földre ért és így lendített +egyet-egyet a kerékpáron. Ezen a kezdetleges módon négyszer olyan +gyorsan tudott haladni, mint a gyalogos ember.</p> +<p>Draisz Károly 1785-ben született a németországi Karlszruhe +városban. Már kora ifjúságában érdekelték a gépek, mindenféle +szerkezetek és csak a családja kívánságára választotta a katonai +pályát. Nem is katonáskodott sokáig, korán visszavonult és a +találmányainak élt. Először húsvágógépet szerkesztett, utóbb +írógép szerkesztésén törte a fejét, majd másféle találmányok +jártak az eszében. Sok eleven gondolata volt, de mind között +legnagyobb sikere a kerékpárnak—vagy mint akkoriban nevezték: a +»futógépnek«—lett.</p> +<p>A kerékpár feltalálása az 1813-ik évre esik: ennek az évnek +december hónapjában mutatta be Draisz Károly az orosz cárnak. Az +első kerékpár szerkezete még nagyon kezdetleges volt, tehát nem +is lépett vele a nyilvánosság elé. Négy esztendeig dolgozott és +gondolkodott a javításán, végre 1817-ben elhatározta, hogy +bemutatja az új közlekedő-eszköz gyakorlati használhatóságát. A +Mannheimből Schwetzingenbe vezető négyórás utat az új találmány +segítségével egy óra alatt akarta megtenni. Akik a tervről +hallottak, nevetve fogadták:</p> +<p>—Hacsak egyfolytában nem szalad,—mondták—akkor azzal a két +furcsa kerékkel a félutat sem teszi meg!</p> +<p>Draisz nem vitatkozott velük, hanem elindult és egy óra múlva a +kitűzött céljához ért. Aki a mai kerékpárt ismeri, ezen nyilván +nem csudálkozik, de arra kell gondolnunk, hogy milyen volt az a +kerékpárszerkezet, amelyet Draisz Károly ezen az útján használt. +Két fakerékre nyereg volt erősítve, az első keréken a +kormányzószerkezet. Ezen a kerékpáron a lábaival lökdöste magát +előbbre, mert még nem tudta annak a módját, hogy miképen ülhetne +rajta, anélkül, hogy a földet érintenie kellene.</p> +<p>A második nevezetes útja az újfajta gépen Karlszruhéból a francia +határon fekvő Strasszburgba vitte: ezt a nagy útat, amely +gyalogszerrel tizenhat órába telt, négy óra alatt tette meg. A +váratlanul nagy sikerek mellett is Draisz ugyanazokon a bajokon +és vesződségeken ment keresztül, mint amelyek minden újítót és +feltalálót nyomon követnek. Valóságos néptömeg kísérte, +valahányszor újfajta közlekedő-eszközével Karlszruhe város utcáin +megjelent. A gyerekek körülfogták és nagy zsivajjal, lármával +követték.</p> +<center><img src="images/image1.jpg" alt="Draisz Károly bemutatja találmányát a közönségnek"></center> +<p>Draisz Károly bemutatja találmányát a közönségnek</p> +<p>A feltaláló azt akarja igazolni, hogy a kerékpárral lépcsőkön +lefelé is biztosan halad.</p> +<center><img src="images/image2.jpg" alt="Draisz Károly »futógépe« a Strasszburg felé vezető +úton"></center> +<p>Draisz Károly »futógépe« a Strasszburg felé vezető +úton</p> +<p>A feltalálót mindez nem ejtette kétségbe. Mivel két útjával a +kerékpár hasznavehetőségét igazolnia sikerült, most már arra +törekedett, hogy a találmányát értékesítse. Elment +Franciaországba, ott ismertető előadásokat tartott róla és a +kerékpáron való közlekedést Páris utcáin be is mutatta.</p> +<p>Igen érdekes az az árszabás, amelyet Draisz Párisban +szétosztogatott ismertetéséhez csatolt. Az árszabás szerint az +egyszerű gépek ára 44 pengő forint. Olyan gép, amelynek ülését +magasabbra vagy alacsonyabbra lehet állítani, hogy mindenféle +termetű emberek használhassák, 50 pengő forint. Kétüléses gép, +amelynek ülései egymás mögött vannak és az egyik utas mindig +pihenhet, míg a másik a lábával a gépet hajtja, 75 pengő forint. +Ezen a gépen is szabályozható az ülések magassága. Három-és +négykerekű gépeket, melyeknek egyik ülésük elől van, két kerék +között, a másik ülésük pedig hátul, 100 pengő forintért kínált. +Ez az árszabás mutatja, hogy Draisz Károly sok olyan újítást +végzett a kerékpáron, amit még manapság is használnak.</p> +<p>A kerékpár elterjedése nagyon lassan haladt előre. A városok +megtiltották, hogy a kerékpárosok a gyalogjárókon haladjanak. +Angolország volt a legelső, amely a kerékpárt a póstai +szolgálatban alkalmazni kezdte. A póstakocsit helyettesítő +kerékpárok más országokban is népszerűek lettek, mindazonáltal +Draisz találmánya nem hódított olyan mértékben, mint ahogyan a +feltaláló remélte. Állandóan harcban állott a hatóságokkal, +amelyek mindenféle akadályt gördítettek a munkája elé. A pénze +elfogyott, alig volt annyija, hogy rendesen ruházkodhassék. +Nélkülözés közben töltötte az élete utolsó éveit és 1851-ben +meghalt anélkül, hogy nevezetes és nagyszerű találmányának +diadalát megérhette volna.</p> +<p>A hatóság harminc forintot és negyven krajcárt érő holmit talált +a feltaláló hagyatékában. Még ma is megvan az a hagyatéki +jegyzék, amelyet ekkoriban a vagyonáról felvettek: ebben a +jegyzékben a »futógépének« értéke 3 forinttal szerepel! Később +600 koronáért vásárolta meg ezt a kerékpárt Karlszruhe városa, +amely még ma is őrzi a híres feltalálónak utolsó alkotását. Az +1893-ik évben emléket is állítottak szülővárosában a sokat +hánytvetett férfiúnak, aki egész életét feláldozta a találmánya +sikeréért. Draisz Károly nevét különben egy másik találmánya, a +vasúti hajtókocsi (a róla elnevezett draiszine, vagyis +»treszina«) mai napig is fenntartotta.</p> +<p>Draisz kerékpárján nem volt valami kényelmes az utazás, de +érdeme, hogy az első kerékpár megalkotásával módot adott arra, +hogy találmányát tökéletesítsék. Az 1826-ik évben <span style="letter-spacing:0.3em">Fischer</span> nevű +német mehanikus is készített kerékpárt, de ő sem tudott nagyobb +sikert elérni. Az 1867-ik évi párisi világkiállításon a francia +<span style="letter-spacing:0.3em">Michaux</span> mutatott be magaszerkesztette kerékpárt. A Fischer +készítette kerékpárok úgynevezett »magas kerékpárok« voltak: az +első, nagy kerék mögött kis kerék gurult. A magas kerékpárok +közül egynéhány 1860 körül Amerikába került: ezeket gúnyosan +»csontrázónak« nevezték el. Utóbb <span style="letter-spacing:0.3em">Cowper</span> amerikai mérnök a +kerekeket az addig használt faalkotórészek helyett drótküllőkkel +és tömör gumiabronccsal látta el. A drótküllő és gumiabroncs +tette a kerékpárt hasznos közlekedő-eszközzé. Az első gumikerekű +kerékpárnak két egyforma nagy kereke volt és már nem a földre +lépve hajtották, hanem az első kerék tengelyére felszerelt +hajtókészülékkel (pedál), a nyereg pedig a két kerék között volt. +Nagyobb sebesség elérésére később ismét szerkesztettek <span style="letter-spacing:0.3em">magas +kerékpárokat</span>, amelyeknek az első kereke nagy, a hátulsó kicsi +volt és a kerékpáros az első kerék felett ült. A magas kerékpár +alkalmatlansága miatt hamar kiment a használatból.</p> +<p>Az 1885-ik év táján <span style="letter-spacing:0.3em">Dunlop</span> angol állatorvos arra a szerencsés +gondolatra jött, hogy fiának a kerékpárjára, amely már nem fából, +hanem acélból készült, nem tömör gumit, hanem levegővel tölthető +gumitömlőket kellene felszerelni. Ezzel a gondolattal +megszületett a mai kényelmes kerékpár.</p> +<p>A levegővel töltött gumicsőnek, a pneumatiknak a feltalálását is +a véletlennek köszönhetjük. Dunlop a kisfiának kerékpárt +szerkesztett. A fiú örömmel fogadta az újfajta játékot, de +hamarosan észre kellett vennie, hogy a kerékpár sokszor elakad, a +kerekek csak sima úton gurulnak könnyedén. Az apa a kertben +hallgatta a fiának a panaszait és tekintete az ott heverő +öntözőcsőre esett. Hirtelen elhatározással felkapta a gumicsövet, +megtöltötte levegővel, a két végén bedugaszolta és a +kerékpár—vagy amint akkor Angliában nevezték: velocipéd +—kerekeire erősítette olyan vászonkötéssel, amivel a beteg +állatok lábait szokta becsavarni, A gumikerekű kerékpárral +indult el most már az ifjú Dunlop Dublin város utcáin. A +csudálatos szerkezetet megbámulták, de később utánzói is akadtak +és ez biztosította a gumikerekű kerékpárok sikerét. Sőt akadt +olyan ember is, aki széltében híresztelte, hogy erre a nagyszerű +gondolatra szabadalmat kér, mert a gumicsövön futó kerékpárok +világszerte el fognak terjedni. A híresztelés Dunlop fülébe +jutott, aki természetesen sietett szabadalmat szerezni a +levegővel töltött gumikerékre. Hamarosan gyár is alakult az új +gumikerekek nagyban való készítésére és az első kerekeket is +Dunlop nevéről nevezték el. És míg a kerékpár feltalálója +szegényen, nyomorban halt meg, a véletlen Dunlopot mérhetetlenül +nagy vagyonhoz juttatta.</p> +<center><img src="images/image3.jpg" alt="Goodyeart a véletlen rávezet a kancsuk vulkanizálására"></center> +<p>Goodyeart a véletlen rávezet a kancsuk +vulkanizálására</p> +<p>A feltalálót a kályhára dobott kaucsuk-gumidarab figyelmeztette +rá, hogyan kell a kaucsukot az ipari feldolgozásra alkalmassá +tenni</p> +<p>Dunlop sohasem gazdagodhatott volna meg a pneumatik gyártása +révén, ha nincsen segítségére olyan kitűnő anyag mint a +kaucsuk-gumi. A gumikereket a gumiból készült többi tárgyakkal +együtt <span style="letter-spacing:0.3em">Goodyear</span> amerikai vaskereskedőnek köszönhetjük, aki a +kaucsukot ipari feldolgozásra alkalmassá tette. Goodyear egész +életét ennek a célnak az elérésére szentelte.</p> +<p>1735-ben francia csillagászok Dél-amerikában, Peruban olyan +edényeket, cipőket láttak, amelyek egy előttük ismeretlen fának a +tejszerű nedvéből készültek. Ez a fa a <span style="letter-spacing:0.3em">kaucsukfa</span> és a belőle +kiszivárgó tejszerű nedv a kaucsuk vagy gumi. A kaucsukból +készült tárgyak azonban nem voltak célszerűek, mert télen nagyon +megkeményedtek, nyáron pedig ragadóssá váltak és erős szaguk +volt. Az 1800-ik év körül egy francia kereskedő a harisnyakötőkbe +gumiszálakat szövetett bele, hogy rugalmasabbak legyenek, egy +amerikai kereskedő pedig vizáthatlan szövetet készített úgy, hogy +két szövet közé vékony gumiréteget tett. Ugyanakkor egy másik +amerikai kereskedő 500 pár gumicipőt bocsátott árúba. De ezeket a +gumiárúkat, mert csakhamar megkeményedtek és kellemetlen szaguk +volt, senki sem vásárolta.</p> +<p>Ekkor tökélte el magát Goodyear arra, hogy a kaucsukot olyanná +teszi, hogy télen ne keményedjék meg, nyáron pedig ne legyen +szagos és ragadós. Mindenfélével keverte a kaucsukot, hogy +hasznavehetőbb anyagot kapjon. Egy ízben magnéziumot adott hozzá, +látszólag jó eredménynyel. Rögtön takarókat kezdett gyártani, de +alighogy a nyár megérkezett, a magnéziummal kevert kaucsuk +erjedni kezdett. Nem esett kétségbe és elölről kezdte a munkát, +mert meg volt győződve arról, hogy sikere esetén nemcsak ő jut +jómódba, hanem sok ezer munkásnak is kenyeret ad. A kísérletei +közben természetesen nem sokat keresett és nemcsak ő, hanem +családja is sokszor nélkülözött.</p> +<p>Utóbb aztán rájött arra, hogy a választóvízzel kevert gumi +ellentáll a hidegnek és melegnek. Rögtön szabadalmat vett erre a +találmányára és egy gazdag emberrel szövetkezve, Newyorkban +gyárat alapított. De most, amikor a sok évi küzdelem gyümölcsét +élvezhette volna, olyan rossz gazdasági viszonyokat hozott az +1837-ik esztendő, hogy a gyár megbukott és üzlettársa az egész +vagyonát elvesztette.</p> +<p>Családjával együtt újra visszaesett a nyomorba, de azért nem +hagyta el az a remény, hogy végül is diadalmaskodni fog. Pedig +csúfolkodtak is vele. Azt mondták, könnyű az utcán felismerni, +mert kabátja, cipője, sapkája gumiból készült, sőt még a +pénztárcája is, amelybe azonban nincs mit raknia. Ismerősei +bolondnak tartották, aki elérhetetlen dolgokon töri a fejét és +azt ajánlották neki, hogy hagyjon fel rögeszméjével és vállaljon +jövedelmezőbb munkát. De ő, habár a választóvízzel kevert gumiról +is kisült, hogy nem tökéletes, nem hallgatott rájuk, haladt +tovább a maga útján.</p> +<p>Végül is a véletlen célhoz juttatta. Egyszer egy ismerősével +beszélgetett odahaza a tüzes kályha mellett és véletlenül +ráejtett egy darab gumit. Nagy volt a meglepetése, mikor +észrevette, hogy a gumi nem olvad el, hanem elszenesedik. Rögtön +hozzáfogott a kísérletezéshez és hamarosan rájött arra, hogy a +kénnel kevert és bizonyos fokig felmelegített kaucsuk télen nem +keményedik meg, nyáron pedig nem olvad. Ezt az eljárást nevezik +vulkanizálásnak, amelynek a feltalálója Goodyear. Ma is ugyanígy +csinálják a kerékpárok, gépkocsik és egyéb járóművek kerekeire +alkalmazott gumi anyagát, csakhogy a gyártás módját azóta +sokféleképen javították, tökéletesítették.</p> +<p>Azonban Goodyear, amíg idáig jutott, a sok nélkülözéstől +állandóan betegeskedett és meg is öregedett. Végső +erőmegfeszítéssel sikerült Newyorkban egy társaságot összehoznia +a vulkanizált gumi gyártására, de a sikert már nem élvezhette, +mert 1860-ban, 63 éves korában meghalt, anélkül, hogy +kísérletezései közben csinált adósságait kifizethette volna. Ő is +úgy járt, mint Draisz és sok más feltaláló: kitartó munkájának a +gyümölcsét azok élvezték, akik nem dolgoztak érte, akiknek az +érett gyümölcs ölükbe hullott.</p> +<p>A kerékpár történetében Draisz, Goodyear és Dunlop mellé +sorakozik egy negyedik feltaláló, akinek az élete folyása azonban +nem ilyen küzdelmes és szomorú, mert megérte munkájának a +sikerét. Ez a férfi az angol <span style="letter-spacing:0.3em">Besszemer</span> volt, aki megtanította az +embereket arra, hogy hogyan lehet vasból acélt gyártani. Neki +köszönjük a kerékpár könnyű és szilárd acélvázát.</p> +<hr style="width: 65%;"> +<h2>A gyermekek ápolásáról</h2> +<p>A gyermek, kivált amikor még egészen kicsi, nagyon kényes jószág, +akivel igen sokat kell törődni és akire nagyon kell vigyázni. Sok +gyermek persze egészséges marad és egészségben felnő, akármilyen +rosszul bánnak vele. De azok közül, akikre nem vigyáznak eleget, +mégis igen sok hal meg idönek előtte, sokkal több, mint azok +közül, akikre emberségesen vigyáznak. És ahhoz, hogy a gyermeket +jól tudjuk ápolni, nem elég a jóindulat és a szeretet, mert ha +nem tanuljuk meg a módját, a legnagyobb szeretetből is kárt +tehetünk a gyermek egészségében, még az életében is. Nemcsak +szeretni kell a gyermeket, hanem okkal-móddal kell vele bánni, +akkor nevelhetünk belőle egészséges embert.</p> +<p>A legkényesebb a gyermek egészsége és élete akkor, amikor a +gyermek legkisebb. Ezt tudják az emberek, és azért a csecsemőt +mindig jól bebugyolálva tartják, hogy levegő se férhessen hozzá. +Ez pedig hiba, mert a gyermeket nemcsak óvni kell, hanem edzeni +is; ha nagyon elkényeztetjük, mindig gyönge és beteges marad. A +pólyavánkosnak nem kell túlontúl vastagnak lenni és nem is +szabad a gyermeket olyan nagyon erősen belecsavarni, hogy csak az +orra lássék ki. Kivált a <span style="letter-spacing:0.3em">kezét</span> sohase szabad bekötni. Sokkal +jobban fejlődik, sokkal erősebb és egészségesebb lesz, ha a +kezével mozoghat, kapálódzhatik. Ez tudniillik <span style="letter-spacing:0.3em">testgyakorlás</span> +számba megy és természetes, hogy jobban megerősödik és ügyesebb +is lesz az olyan kéz, amit folyvást mozgathat a gyermek, mint +hogyha meg se mozdíthatja.</p> +<p>Ha hideg levegőre visszük a gyermeket, akkor rövid időre be lehet +kötni a pólyába a kezét is, de ha nincs nagyon hideg, akkor elég +a kezét a takarókendő alá tenni. Otthon azonban, a zárt szobában +mindig szabadon legyen a gyermek keze. A levegőre pedig jó időben +minden egészséges gyermeket ki szabad és ki is kell vinni. Télen +is, ha szép napos az idő és nincs nagy szél, déltájban ki kell +egy kicsit vinni a levegőre a pólyásgyermeket, legalább néhány +percig hadd szíjon akkor is friss levegőt, mert ez kell az +egészséghez. Ha pedig melegebb az idő,—tavasztól őszig—akkor +igen sokat legyen a csecsemő gyerek is a szabad levegőn és a +napon, még pedig nem nagyon erősen belekötözve a pólyába, ha +pedig egy kicsit nagyobb és már ülni tud, akkor pólya nélkül.</p> +<p>Sok helyen szokás, hogy a pólyás gyermeket keményen belekötik a +vánkosba és olyan kemény csomagot csinálnak belőle, mintha nem is +élő ember volna, hanem egy darab fa. Ez nagyon egészségtelen és +az ilyen gyermeknek az étvágya is rosszabb, mint hogyha egy +kicsit mozoghatna a kezével-lábával. Ez a mozgás tudniillik éppen +úgy kell a gyermek egészségének, mint ahogyan a felnőtt embernek +is szüksége van arra, hogy mozogjon. Aki egész nap ül vagy +fekszik, annak nincs olyan egészséges étvágya, mint annak, aki +jár-kel és dolgozik. Igy van ez már a csecsemő gyermekkel is, +csakhogy az még nem tud másképen mozogni, mint hogy kapálódzik a +kezével-lábával.</p> +<p>Ezenkívül pedig a legfontosabb dolog, amivel a gyerek ápolásában +törődni kell, a <span style="letter-spacing:0.3em">tisztaság</span>. A születésétől kezdve mindig tisztán +kell tartani az egész testét, mert sok mindenféle betegség +származhatik a piszoktól, a tisztasággal pedig a legtöbb +betegségtől megóvhatjuk. Csúnya és veszedelmes babona az, amit +sokfelé hisznek a piszokra hajlandó emberek: hogy az <span style="letter-spacing:0.3em">ótvar</span> nevű +bőrbetegség jó a gyermeknek és a világért se szabad elmulasztani. +Ez a babona már nagyon sok gyermeknek került az életébe, mert sok +kapott a piszokban halálos betegséget, amit nem kapott volna, ha +tisztábban tartották volna. De kivált igen nagy kínlódást szokott +okozni, mert viszket és sokszor fáj is. Csúnya, visszataszító a +nagyon ótvaros gyerek és a szüleire is szégyent hoz, mert arra +vall, hogy a szülei nem törődnek vele eleget, nem ápolják +rendesen és nem tartják tisztán.</p> +<p>Hogyan támad az ótvar? Úgy, hogy a gyerek bőre valamitől egy +kicsit megsérül vagy kipállik, a sebes helyre piszok kerül, ettől +aztán gyulladásba, gennyedésbe jön a seb, nem gyógyul meg, hanem +váladék szivárog belőle, a váladék összekeveredik a bőrön levő +piszokkal és odaszárad: ez az ótvar és így támad. Megsérülni +pedig igen gyakran szokott a gyermek bőre, mert igen kényes is, a +gyermek pedig nem nagyon vigyáz, sokszor megüti magát, +megkarcolja, meghorzsolja magát valamivel, vagy a maga körmével +is akárhányszor össze-vissza vakarja az arcát. Ha a körme alja +piszkos, akkor a vakarás helyén mindjárt elkezdődik az ótvar. Az +ótvar szomszédságában viszket a bőr, a gyermek megvakarja és +ezzel ott is belekotorja a bőrébe az ótvaros fertőzést. Ha a +gyermeknek van egy kis ótvaros hajlandósága, akkor ezen a módon +hamarosan tele lesz az egész arca, még a fejebőre is ótvarral.</p> +<p>Sokszor kezdődik az ótvar <span style="letter-spacing:0.3em">kipállással</span> is. Ha a gyermek orrát, +száját nem tartják tisztán, akkor a nyál vagy az orrváladék +kieszi a szájaszélét vagy az orraalját, a kipállott bőrre a +gyermek kezéről vagy máshonnan piszok kerül és hamarosan +elkezdődik az ótvar. Az ótvar tehát semmi más, mint bőrbetegség, +még pedig olyan, hogy csak a piszoktól származik. Az a hit sem +igaz tehát, hogy az ótvarral valami rossz nedvek jönnek ki a +gyermek testéből, hanem az az igazság, hogy az ótvart úgy oltják +be a gyermekbe, kívülről. Az egyik gyermek hajlandóbb az +ótvarbetegségre, az ilyen hamarabb kapja meg, más gyermek +nehezebben kap ótvart, de egyik se kapja mástól, mint a piszoktól +és mindegyiknek csak kínos és ártalmas. Az ótvart tehát mindig +meg kell gyógyítani. Amikor elkezdődik, még könnyű rajta +segíteni, ha a környékét alaposan lemossuk szappanos vízzel, az +ótvaros helyet pedig bekenjük <span style="letter-spacing:0.3em">bórkenőccsel</span> vagy <span style="letter-spacing:0.3em">bórvazelinnel</span>, +amit hat-tíz fillérért minden patikában árulnak.</p> +<p>A gyermek körmét rövidre és simára kell vágni és mindig tisztán +tartani a kezét. Ha a gyermek kicsi és nem lehet neki megtiltani +a vakaródzást, akkor vagy az ótvaros részt kell tiszta ruhával +bekötni, hogy ne nyúlhasson hozzá, vagy pedig a kezefejét kell +bekötni tiszta zsebkendőbe, hogy ne karmolhassa az arcát. Igy egy +pár nap alatt magától leesik a sebről a var és ha a helyére még +egy pár napig vigyáznak, akkor nem is nő többet. Ha az ótvar +ettől nem gyógyulna meg, akkor orvoshoz kell vinni a gyermeket. +<span style="letter-spacing:0.3em">Lekaparni az ótvart sohase szabad</span>, mert helye gyúlladásnak indul +és az ótvar újra kinő.</p> +<p>Legjobb a gyermeket <span style="letter-spacing:0.3em">mindennap megfüröszteni</span>. Amikor kicsi, akkor +meleg vízben, amikor már két-három éves, akkor meleg időben +hűvösebb vízben is. És a legjobb hamarosan hozzászoktatni a hideg +vízhez is, hogy ne legyen belőle meghülős, kényes természetű +ember. A fürdőben mindig szappannal is meg kell mosdatni, de a +bőrét mindig töröljük le jó szárazra, nehogy kipálljon. Ha +valahol—ahol a bőr ráncot vet—vörösödni találna, akkor arra a +helyre a <span style="letter-spacing:0.3em">talkum</span> vagy <span style="letter-spacing:0.3em">féderveisz</span> néven ismeretes finom fehér port +kell hinteni úgy, hogy egy kis vattát mártunk a porba és arról +rázzuk oda a port, amelyet egy kicsit szét is kenhetünk a bőrön.</p> +<p>De a tisztaságban is szokás egy hibát csinálni: sokan tudniillik +a gyermek száját ki szokták mosni, azaz vizes ruhával kitörölni. +Ha pedig a kezünk vagy a vászondarab nem tiszta, akkor a +fertőzéstől a gyermek könnyen <span style="letter-spacing:0.3em">szájpenészt</span> kap. A szájpenész fehér +foltokban van a gyermek nyelvén és a szájának más részein. Az +orvos ezt a betegséget is hamarosan meggyógyíthatja.</p> +<hr style="width: 65%;"> +<h2>A madárfészek</h2> +<p>Fészket rakni a közönséges életben is annyit jelent, mint +családot alapítani. Amikor tehát a madár fészket rak, nem annyira +magának épít lakást, mint inkább a fiókáiról akar gondoskodni. +Azoknak alapít otthont, azokért fárad, mikor a földön, a lombok +közt, a csalitban vagy a bokrok alján fészeknek való hely után +kutat. Általában el lehet mondani, hogy a madár ott telepszik +meg, ahol könnyebben él meg és biztosságban érzi magát. Akár +kopár sziklák mélyedéseiben, akár fák tetején, akár a földön +fészkel a madár, mindig ügyesen választja meg a helyet a maga és +a fiókái számára. Az építés közben pedig az egyes alkotórészek +összeillesztését annyira érti, hogy a fészek fala szilárd és +biztos védelmet ad a madárcsaládnak.</p> +<p>Csak a kakuk nem épít fészket, hanem más fészkébe rakja a +tojásait. A kotlást sem maga végzi, hanem a mostohaanya, sőt a +felnevelésükről is ez gondoskodik. Ha a kakuk nem talál éppen +akkor üres fészket, amikor tojik, a földre rakja a tojását és a +csőrébe fogva viszi az idegen fészekbe, ahonnan a már bennelévő +tojásokat egyszerüen kihajigálja. Ilyenkor megesik, hogy egy-egy +vékonyhéjú tojást a csőrével eltör és innen származott az a hit, +hogy a kakuk megeszi más madárnak a tojásait, ami természetesen +nem igaz. A kakuk tehát nem teljesíti szülői kötelességét, ami a +madaraknál kivételszámba megy, mert a többi bizony nagy +szeretettel és gonddal gondoskodik fiókáiról.</p> +<center><img src="images/image4.jpg" alt="Az üszögös halászka fészke és tojásai"></center> +<p>Az üszögös halászka fészke és tojásai</p> +<p>Az üszögös halászkák ritkán élnek egymagukban, többnyire sok pár +alkot egy társaságot. A tojásaik színe a környezet színéhez +alkalmazkodik.</p> +<p>Akad ugyan köztük, amely szeret ingyen, munka nélkül fészekhez +jutni, a fiait azonban már maga költi ki és neveli fel. A vércse +kiveri a szarkát vagy a varjút a fészkéből, a holló is szívesen +bitorolja más fészkét, a kánya sem épít, ha rátalál egy-egy +ragadozómadárnak elhagyott fészkére. A sólyom is szereti +elfoglalni a holló fészkét. A bagoly még az állatok földalatti +vackában is felüti a tanyáját. A cinege elhagyott szarka-, +varjú-és mókusfészekbe is beleveszi magát, amelyet szőrökkel, +tollal, gyapjúval rendkívül puhán melegre bélel. Csak ha nem kap +idegen fészket, akkor keres valamilyen alkalmas faodut vagy +sziklahasadékot, amelyet vékony ágakkal, száraz fűvel, +gyökérszálakkal, rőzsével, mohával bélel ki. A függő cinege nem +szorul a más fészkére, mert maga építi csodálatosan művészi +fészkét, amely a fűzfa előrenyúló ágán csüng. A kánya néha magas +fára is épít fészket, amely egy méter széles, a holló 10—20 méter +magasan, sziklára vagy fára, ágakból és mohából. A holló +fészekrakás közben okosságáról tesz tanuságot. Az építéshez +szükséges anyagokat nagy elővigyázattal hordja és ha többször lát +embereket fészke közelében, vagy ha megzavarják, mielőtt még +tojásait lerakta, elhagyja tűzhelyét és újat keres vagy épít. Ha +azonban békében hagyják, éveken át visszatér régi helyére.</p> +<center><img src="images/image5.jpg" alt="A függő cinege fészke"></center> +<p>A függő cinege fészke</p> +<p>A függő cinege művészien építi meg merészen alácsüngő kis +házikóját a csörögefűz előrenyúló galyaira.</p> +<p>A seregély és a kuvik faoduban keres lakást, amelyet szalmával, +szőrszálakkal és tollakkal tesz lakhatóvá. A harkály szintén +faoduban fészkel, de az odut maga vájja a csőrével. Pudvás bélű +fában ág helyén támadt lyukat, vagy belül korhadt ágat választ. A +tojó kezdi a munkát. Először a nyílást bővíti ki annyira, hogy +ki-és bejuthat rajta. Ezután az üreg belsejét kezdik csinálni +nagy serénységgel és ügyességgel, ami már csak azért is nehéz +munka, mert a szűk helyen nem igen tudják a csőrüket használni. +Két hét is eltelik, mire elkészül, de akkor már a belseje olyan +sima, hogy sehol sem találni szálkát. A fészek alját finom +faforgáccsal rakják ki. Lehetőleg magas helyen vájják és még +akkor is visszatérnek bele minden évben, ha költés közben +megháborgatták őket, vagy ha az öregek egyikét ellőtték, mert +nagy fáradságukba kerülne minden évben új fészket vájni. Hogy +biztosságban lakhassanak, fészküket minden tavasszal +kitatarozzák. A papagályok görbe csőrükkel szintén odut vájnak +fészkül, de nem bélelik ki.</p> +<center><img src="images/image6.jpg" alt="A tantalmadár fészke és tojásai"></center> +<p>A tantalmadár fészke és tojásai</p> +<p>A fészek a fűben rejtőzködik és négy tojás van benne. Mivel a +tojások színe a környezethez alkalmazkodik, a természetben csak +nehezen lehet észrevenni.</p> +<center><img src="images/image7.jpg" alt="Az erdei pacsirta fészke"></center> +<p>Az erdei pacsirta fészke</p> +<p>boltozatos és felül részint zárt, részint nyilt. A bokrok alján, +az ibolya és az erdei szamóca társaságában szerényen húzódik +meg.</p> +<p>A fákon fészkelő madarak közül legnagyobb a sasnak a fészke. A +hegyekben nagy sziklahasadékokban, megmászhatatlan sziklafalakon, +erdőkben pedig a legmagasabb fák sudarán fészkel. A fán található +sasfészek alapzata erős husángokból készül, amelyeket a sas a +földről szedeget, vagy pedig nagy magasságból lezuhan a száraz +ágakra, eltöri és a kellő pillanatban megragadja. A fészek felső +részét vékonyabb ágakból készíti, lapos belsejét pedig finomabb +galyakkal és mohával rakosgatja ki. Fészke sokszor két méter +széles. Az évek során át használt fészek a tatarozás, javítás +közben állandóan vastagszik. Nagy fészket rak a héja, keselyű, +gém és a gólya is. A héja az erdő legmagasabb fáján a törzshöz +közel, a keselyű magas hegyoldalak fáira jól elrejtve építi a +fészkét, ágakból és vékonyabb galyakból. A gém nemcsak fára, +hanem a nád tetejére is rak fészket, a gólya pedig, mivel az +emberek közelében is él, szintén nemcsak fára, hanem kéményre, +háztetőre, kazal tetejére, gemeskútra épít ágakból és rőzséből +fészket.</p> +<p>Az erdőben élő kisebb madarak nagyrésze fára rakja a fészkét, +amelyet vékony ágakból, gyökérszálakból épit és mohával, +falevéllel, tollal, szőrrel tesz puhává, kellemessé. Egyik +legügyesebb építőmester a tengelic. Fészkének a külseje finom +gyökerecskékből, mohából való, amelyet fűszálakkal, itt-ott +talált cérnával, pókhálóval gondosan összesző. A fára jó magasan, +valami ágvillába építi és olyan jól elrejti, hogy alulról csak +akkor vesszük észre, amikor a fa már lehullatta leveleit.</p> +<center><img src="images/image8.jpg" alt="A varrómadár fészke"></center> +<p>A varrómadár fészke</p> +<p>A varrómadár Ázsiában él és arról nevezetes, hogy fészkét szabó +módjára levelekből varrja össze. A nagy levelet a pamutcserjéből +tépett szállal összefűzi és a tölcséralakú üregben pamutból, +pehelyből készít fészket.</p> +<p>A fecske már ősidőktől fogva a maga jószántából az emberhez +szokott, palotában és kunyhóban egyaránt megépíti a fészkét, ha +el nem zavarják. Csak ahol alkalmas lakások híjával van, tér +vissza ősi szokásaihoz és sziklapárkányokra, meredek +sziklafalakra építi otthonát, de azonnal bevonul az első +házikóba, mely a vadonban felépül. Még a vándorpásztorok mozgó +kunyhóiban is szállást keres. Olyan helyet választ, hogy +védőtetőzet kerüljön fészke fölé, tehát eresz alá, folyosókon, +gerendák, párkányok alá fészkel. A fecskék fészküket a falhoz +vagy gerendához tapasztják és azt is szeretik, ha alul is +valamilyen szöghöz vagy kiugráshoz támaszthatják. Építőanyagul +iszapos vagy legalább is nedves földet használnak, kis csomókat +szednek belőle csőrükkel, nyálkájukkal összekeverik és néhány +szalmaszállal gondosan összetapasztgatják. Ha az időjárás +kedvező, otthonuk sárfalát nyolc nap alatt elkészítik. Belsejét +szőrökkel, tollakkal bélelik ki. Fészküket minden tavasszal újból +felkeresik, kitatarozzák és újból kibélelik.</p> +<center><img src="images/image9.jpg" alt="A vörösgém fészke és tojásai"></center> +<p>A vörösgém fészke és tojásai</p> +<p>A vörösgém a nádasban rakja fészkét és világoskékszínű tojásait.</p> +<p>A legegyszerűbb fészekalja természetesen a föld. A vadon élő +tyúkok, fajdok sokszor a puszta földre rakják tojásaikat, máskor +meg egy kis gödröcskét keresnek vagy kaparnak, amelyet +szegényesen kibélelnek. A fogoly meg a fürj a bokor aljában, +fűben, gabonában, lóherében ütik össze fűből való fészküket. A +fülemüle, kékbegy és vörösbegy a földre, levágott fa fiatal +hajtásai között, egy-egy fatuskó tövébe, bokorba vagy fű közé +építi a fészkét, amely szintén nem valami remekmű. Az alapja egy +csomó száraz levél, melyet finom gyökerecskékkel, kalászokkal, +néha lószőrrel és gyapjúszerű növényi anyaggal bélel ki. A mezei +pacsirta ugyanilyen egyszerű fészkét gabonában, réteken, +irtásokon, mocsaras helyeken pedig zsombékokon találjuk. A bibic +a rétet, ugart, a vakondoktúrás tövét választja otthonául. A +vizimadarak, mint a vadlúdak, szárcsák, sirályok fészke vagy a +víz partján épül, vagy pedig a nagyobb biztosság kedvéért a nád, +sás között elrejtve, valamilyen zsombékon. A fészek építéséhez +szükséges anyag a közelből, a nád, sás vagy más vizinövények +leveleiből kerül.</p> +<p>Vannak olyan madarak is, amelyek a föld alá építkeznek. A +halászmadár két-három hétig ássa a lakását. Ha ásás közben +kövekre akad, megpróbálja kipiszkálni, ha ezt nem bírja, +körülássa őket és görbe irányban építi a bejárót. De ha nagyon +köves a talaj, félbehagyja a munkát és más helyen próbál +szerencsét. Építkezés közben egészen harkálymódra viselkedik, +csakhogy a halászmadár a földbe, a harkály pedig a pudvás fába +vágja a fészkét. Zavartalan élet mellett évekig lakja egyazon +lyukat, de ha a bejárót kitágítják, elköltözködik. A Déli-Oceán +partjain élő pingvinek szintén mély üreget kotornak ki tojásaik +számára. Társaséletet élnek, ezért a föld alatt az egyik üregből +a másikba folyosót vájnak, úgy hogy meglátogathatják egymást. +Mindegyik pár ismeri a maga üregét és ahhoz ragaszkodik.</p> +<p>A fészek számtalan sok helyen épül, de mindegyiknek a közös +sajátossága, hogy védelmet ad. Mert vagy elrejtett és nem +egykönnyen tűnik az ellenség szemébe, vagy ha nyíltan áll, úgy +van építve, hogy ne lehessen könnyen észrevenni, vagy pedig olyan +helyen van, ahová ellenség nem férkőzhetik. A fészek elkészítése +igazi odaadást, nagy munkát és szorgalmat követel. A munkát +lehetőleg szakadatlanul folytatják és gyorsan befejezik. Az +építéshez szükséges anyagokat a csőrükkel és lábukkal törik le, a +földről, vízről szedik fel, a levegőben fogják, széthasítják, +hajlékonnyá teszik és csőrükben, lábukon, vagy pedig a háti +tollazat közt viszik a fészekhez. Itt csőrükkel, lábukkal a +megfelelő helyre rakják. A fészek belső kiépítéséhez való anyagot +a fészek pereméről a fészekbe dobják és utánaugranak. Aztán +lábaikkal megragadják, szétosztják, ide-oda forogva elteregetik +és a mellükkel igazán csodálatos ügyes módon nyomkodják.</p> +<p>A tojásoknak a kiköltése majdnem kivétel nélkül az anyamadár +gondja, de némelyik madárfajnál a nőstény és a hím felváltva +költ. A hím segítségére rászorul ugyan a nőstény, hogy a tojások +ki ne hüljenek, amíg ő táplálék után jár, de nem valami szívesen +engedi át a fészkét. Bizalmatlan, sokszor visszatér, óvatosan, +hogy észre ne vegye a hím és ellenőrzi, hogy hogyan végzi a +kötelességét.</p> +<center><img src="images/image10.jpg" alt="A nádirigó fészke"></center> +<p>A nádirigó fészke</p> +<p>a nádszárra épül és valósággal művészi alkotás. A nád +növekedésével a fészek is mindig magasabbra kerül.</p> +<p>A költést szeretettel végzik. A jó és a megzápult tojást nem +tudják egymástól megkülönböztetni. A fészekből kigurult +tojásokkal nem törődnek, mintha csak tudnák, hogy ezekre úgyis +hiába fordítanák szerető figyelmüket. Ha azonban észreveszik, +hogy a fészekben valamelyik tojás szabadon maradt, addig +fészkelődnek, míg minden tojást be nem födtek. Hűvös időjárás +alkalmával szomorúak, mert féltik fiókáikat és csak akkor +vidulnak fel ismét, amikor az idő melegre fordul.</p> +<center><img src="images/image11.jpg" alt="Az afrikai szövőpintyek fészke"></center> +<p>Az afrikai szövőpintyek fészke</p> +<p>A szövőpintyek társaságban költenek: százával egymás mellett. +Leginkább a víz felett csüngő ágakra készítik művészies +fészkeiket úgy, hogy csak repülő állatok férhetnek hozzájuk.</p> +<p>A fiókák a kikelés után rendesen nemtelenek és gyámoltalanok. +Ilyenkor a fészek a bölcsőjük, az anyjuk tollazata a takarójuk. +Mikor aztán a tolluk megnő, az anyamadár hamarosan megtanítja +őket repülni, vadászni és alig 2—3-hetes korukban örökre +elhagyják a fészket, hogy nemsokára alkalmas helyen ők is fészket +rakva, családot alapítsanak.</p> +<p>Gonosz és rossz szívű emberek azok, akik a madarak fészkét, +melyet fáradsággal és gonddal építenek családjuk részére, +szétrombolják. A kisebb madarak javarésze hasznára van a +gazdálkodóknak. Pusztítják az ártalmas férgeket, kukacokat, a +gabona és a gyümölcsfa sok száz ellenségét. A hasznos madarak a +gazda ingyenes napszámosai és nemhogy a fészküket nem szabad +pusztítani, hanem deszkából való fészekodukat kell nekik +állítani, hogy nyugodtan költhessék ki a fiókáikat.</p> +<p><b>Szerkeszti: ÁRKAY KÁLMÁN, az Országos Közművelődési Tanács +alelnöke Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon +108—84 Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai +részvénytársulat nyomása</b></p> + +<div>*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30346 ***</div> +</body> +</html> diff --git a/30346-h/images/image1.jpg b/30346-h/images/image1.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..951d485 --- /dev/null +++ b/30346-h/images/image1.jpg diff --git a/30346-h/images/image10.jpg b/30346-h/images/image10.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..5b5a840 --- /dev/null +++ b/30346-h/images/image10.jpg diff --git a/30346-h/images/image11.jpg b/30346-h/images/image11.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..0174864 --- /dev/null +++ b/30346-h/images/image11.jpg diff --git a/30346-h/images/image2.jpg b/30346-h/images/image2.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..472e982 --- /dev/null +++ b/30346-h/images/image2.jpg diff --git a/30346-h/images/image3.jpg b/30346-h/images/image3.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..9bc81d8 --- /dev/null +++ b/30346-h/images/image3.jpg diff --git a/30346-h/images/image4.jpg b/30346-h/images/image4.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..d408ac1 --- /dev/null +++ b/30346-h/images/image4.jpg diff --git a/30346-h/images/image5.jpg b/30346-h/images/image5.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..8e01c43 --- /dev/null +++ b/30346-h/images/image5.jpg diff --git a/30346-h/images/image6.jpg b/30346-h/images/image6.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..426f908 --- /dev/null +++ b/30346-h/images/image6.jpg diff --git a/30346-h/images/image7.jpg b/30346-h/images/image7.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..ad768ee --- /dev/null +++ b/30346-h/images/image7.jpg diff --git a/30346-h/images/image8.jpg b/30346-h/images/image8.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..9ff23ec --- /dev/null +++ b/30346-h/images/image8.jpg diff --git a/30346-h/images/image9.jpg b/30346-h/images/image9.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..61fa6f8 --- /dev/null +++ b/30346-h/images/image9.jpg |
