diff options
Diffstat (limited to 'old/62674-0.txt')
| -rw-r--r-- | old/62674-0.txt | 3666 |
1 files changed, 0 insertions, 3666 deletions
diff --git a/old/62674-0.txt b/old/62674-0.txt deleted file mode 100644 index 95b7e2c..0000000 --- a/old/62674-0.txt +++ /dev/null @@ -1,3666 +0,0 @@ -The Project Gutenberg eBook, Sári biró, by Zsigmond Móricz - - -This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and most -other parts of the world at no cost and with almost no restrictions -whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms of -the Project Gutenberg License included with this eBook or online at -www.gutenberg.org. If you are not located in the United States, you'll have -to check the laws of the country where you are located before using this ebook. - - - - -Title: Sári biró - Vigjáték - - -Author: Zsigmond Móricz - - - -Release Date: July 16, 2020 [eBook #62674] - -Language: Hungarian - -Character set encoding: UTF-8 - - -***START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK SÁRI BIRÓ*** - - -E-text prepared by Albert László from page images digitized by the -Google Books Library Project (https://books.google.com) and generously -made available by HathiTrust Digital Library (https://www.hathitrust.org/) - - - -Note: Images of the original pages are available through - HathiTrust Digital Library. See - https://hdl.handle.net/2027/hvd.hnq686 - - - - -A CIMLAPOT FALUS ELEK RAJZOLTA. - - -MÓRICZ ZSIGMOND - -SÁRI BIRÓ - -VIGJÁTÉK - - - - - - -BUDAPEST -A „NYUGAT“ KIADÁSA -1910 - -A szinházakra nézve kézirat. - -A fordítás jogát fenntartja a szerző. - - - - -SZEMÉLYEK: - - =Sári biró= - =A biróné= - =Jóska=, a legkisebb fiuk - =Terka=, egyik menyük - =Pista=, ennek a gyereke - =Pengő Kovács= - =Lizi=, a lánya - =Hajdók= sógor - =Manczi= - =Veróni= - =Gedi= - =Varju= - -Történik ma, egy nyirségi faluban. - - - - -ELSŐ FELVONÁS. - -(Nyirségi parasztház. Az u. n. „hátulsó ház“; a nappali, lakószoba, -rendes, de túlzsufolt; butorokkal és házi lommal tele. A biróné -ingvállban sürög-forog, takarit, Veróni egy széken ünneplő ruhában, -idegenül megül magának, Pista kukoricza-csutkával játszik a -boglyakemencze tövében. Valamennyien az erősen í-ző nyelvjárás szerint -beszélnek, a mely itt főbb vonásaiban van jelezve.) - -=Biróné=: Jaj, te Veróni, te Veróni, mi lett belőled Veróni. - -=Veróni= (ijedten): Mi Sári? - -=Biróné=: Hiszen te egész vín asszony lettél! Nem szígyelled magad így -megvínűlni? - -=Veróni= (bambán): Isz én nem akartam Sári. - -=Biróné=: Ne busulj Veróni, mi is olyan hegyes kis jányok vótunk, mikor -még csak egy bakaraszra látszottunk ki a fődbül, mint a maiak… -Emlékszel, mikor az oskolát elvittem firidni? Aszontam a gyerekiknek, -azt izente a rektor, ma vákáczió, ma firidni kell. Hiszen veled -kijáttattam ki. - -=Veróni=: Hö-hö. Oszt íngem vert el a rektor, mert te leesküdted, hogy -te nem mondtad. - -=Biróné=: Igazán Veróni? Ennek örülök, hogy mán akkor is vót magamhoz -való eszem. - -=Veróni=: Vót neked egy egész oskolának való… Hé be megvert akkor a -mester. Ojan tenyereseket adott!… - -=Biróné=: Nem baj Veróni! Rígen vót, mán nem fáj a helye. Mutasd a -tenyered. - -=Veróni= (megmutatja). - -=Biróné=: No látod, nem is látszik. Azon busulj, hogy nem kapsz -olyanokat többet!… Hallod-i, be jó vóna még ecczer iskolába járni. - -=Veróni= (bólogat). - -=Biróné=: Nem ilyen nagyanyám lenni… Pista te! Mit danolsz te? Mi? Mit -kornyikálsz te? - -=Pista=: Ezt most tanútam. - -=Biróné=: Kitül te? - -=Pista=: Geditűl. - -=Biróné=: Ó, a kötélre termett. Mán megint nótába vett valakit. Hát -danold el. - -=Pista=: De nem tudom ám a versit. Aszonta Gedi, hogy a versit hónap -reggelig nem mongya el még magának a jóistennek se. - -=Biróné=: Fujd el hát a nótáját te. - -=Pista= (dudol). - -=Biróné= (utána dudolja): Jó kis csúfoló nóta. Ez megint valakire jár. -Pedig ezek a mái fiatalok még danolni se tudnak mán. Hun vannak a mi -időnkbéli nóták!… (Dudolja.) Vajon kit vett nótába a kutya!… Haj, haj -Veróni, hogy már te is nagyanyó vagy, mint én. Sose néztem ki belőled -ennyi tehetsíget. Hát persze, ehhez kell a legkisebb ész. Látod, nekem -is három fiam van, meg két jányom. - -=Veróni=: Hun vannak? - -=Biróné=: Hát bizony, ki erre, ki arra. Két fiam házas, két jányomat -elvitték a falubul. Van még egy rossz suttyó fiam. Ha azt is -megházasítjuk, akkor oszt elmondhassuk, hogy adjon isten jóícczakát. Mer -az ember felneveli a sok fiút, a jó fiúkat, engedelmes, szófogadó, -becsületes gyerekiket, de osztán mire? Arra, hogy ha egy asszonyszemély -a nyakába akaszkodik, akkor mán annak lesz a cselédje örökös-örökre. -Elfelejti apját, anyját. Itt van-e, ennyim van a nagy családombul -mutatónak. Ez a gyerek még eljön níha játszani, az anyja, csak ha -muszáj, az apja még akkor se… Hát te, hogy éltél miótátul elvittek -tülünk. Haza se gyüttél a szülőfaludba ecczer se. Nagyon megállottad. -Persze, most is a juss miatt gyüttél ugyi? Hogy meghótt az a vín apád -valahára… be jól tette… - -=Veróni= (nekifohászkodik a beszédnek): Jaj ídes jó Istenem, Sári! (Az -orrát megtörülgeti.) Nem segít rajtam, csak a jó Isten, Sári! (A szemét -is megdörgöli.) Csak legalább pártomat fogná a mennybéli jó Isten, Sári! -(Az orrával trombitál.) Mer olyan igazi árva vagyok, nem tudja más, csak -a jó Isten, Sári! - -=Biróné= (mosolyog): Dehogy nem Veróni, ott vótam az apád temetésin; -ojan göringyet hajítottam utána, majd betört a koporsója a vín kutyának… -Most mán nem tudod, hogy vájod ki a jussodat a testvéred markábul. - -=Veróni= (buzgón integet). - -=Biróné=: No ne félj, majd eligazítsuk. - -=Veróni=: Nincs is nekem másban bizodalmam, csak az uradban, meg a jó -Istenben, Sári. - -=Biróné=: Lehet is. Huszonhárom esztendeje biró az uram, de még nem volt -olyan ügye-baja senkinek a faluban, hogy én el ne izgazítottam vóna. - -=Veróni= (bámészan): Te, Sári?! (Egyet gondol.) Sári, te! Hallodi te! -Mír híjják az uradat Sári birónak, Sári! - -=Biróné= (mérgesen rákiált): Mert szamár az egész világ, mint te. Azír! -De a legnagyobb szamár mégis te vagy. Azír! (Csönd.)… Pista! Hogy fujtad -azt a nótát? - -=Pista= (dudolja s a biróné utána zümmögi, Pista hozzá sündörög): -Nagyanyám? - -=Biróné=: Mi kell fiam? - -=Pista=: Aggyík egy grajcárt! - -=Biróné=: Frászt! Minek a? - -=Pista=: Kék. - -=Biróné=: Mingyán kitekerem a nyakad! Pízt! Majd megmondom, mit adok! -Krajczárt! Nyavoját! Czukorra! Erigy a szemem elől, míg szípen vagy! -Krajczár kén a kis büdösnek. Kitépem a nyelved, csak káromold az Istent! -(Levesz a tékáról egy szép piros almát, megtörülgeti.) Ne. Ez a tied. De -ha még egyszer krajczárt kérsz, kitekerem a nyakad. - -=Varju= (vén toprongyos ember, bebújik az ajtón. Pista, a hogy meglátja, -a nagyanyja szoknyája mögé húzódik.) Aggyon Isten szerencsés jó napot. -Jaj, be kutya hideg van! (Pistához, tréfásan hízelegve.) Lefagyott a -csikónak a szarva! (Pista, a ki eddig kikukucskált rá, görbe arczot vág -s elbúvik.) - -=Biróné=: Mit akar kend? Menjen a konyhába! Kifele, kifele! Nem látja, -hogy fíl a gyerek! - -=Varju=: Csakhogy izé… - -=Biróné=: Semmi izé. Kap egy porczió pájinkát, csak várjon sorára. No! -(Varju elmegy.) Nízze meg az ember. Mán csak az kell, hogy ide szokjék -be. Pokol nyelje el a vín toprongyosát. Szegínyek kolomposa! Érzi mán, -hogy hónap ű is valaki! Biróválasztás lesz hónap, hát árulja a voksát!… -Szíp is vóna, ha a kilencedik választáson még korteskedni is kéne. Vagy -egy szóval választják meg az uramat, vagy odavágom nekik a bírósüveget! -De akkor puffan! - -=Veróni=: Micsoda asszony vagy te Sári! Akar csak az oskolába, a hun -együtt jártunk! - -=Biróné= (elneveti magát): Ne boczi, ne! (Megveregeti a hátát.) Tüled -ne!… Valahogy csak kell élni az embernek a sütnivalójával. - -=Biró= (bejön, körültopog a szobában, szólna is, nem is; megvakarja a -bajusza tövit): Anyjuk. Hé. Hallod. - -=Biróné=: No. - -=Biró=: Izé. - -=Biróné=: Mi a? - -=Biró=: Hát, hát, – hogy – izé – - -=Biróné=: Mi a mán megint? - -=Biró=: No, no, semmi baj. - -=Biróné=: Baj? - -=Biró=: Hun a fekete gyászba van mán a pípám? - -=Biróné=: Kilöktem a konyhába, mert nagyon büdös vót. Mingyán kendet is -kilököm, csak itt mólesztáljon. Az ember már egyet se szólhat a kedves, -régi jánypajtásával, mán itt zavarkodik, mingyán bajrúl károg… Mán kell -lenni valaminek! Ott az a bajvarnyu is, a se tolta be a kípit hiába… Mán -baj van avval a bíróválasztással! Deiszen csak legyen valami baj, tudom -istenem akkor igazán baj lesz!… Erigy, ott a pajtásod, beszíld meg vele… - -=Biró=: Ki az? - -=Biróné=: Az a szájatáti. Az a rásetudoknízni. Az a szegínyek kolomposa! -Az még nem hozott jót a házamra. Nem tudom mi van a begyibe. Betolta a -képit. Ide. Erre a szent helyre e! A gyereket majd kifogta a frász, -almát kellett a szegínynek adnom. Úgy gyütt magához. (Hirtelen kitör.) -De azt mondom kendnek, vagy egyhangu lesz a választás, vagy kötheti a -batyut a hátára, de én velem egy fedél alatt nem hál meg! - -=Biró=: Hájszen hát… - -=Biróné=: Ennyit érdemeltem én huszonhárom esztendei keserves -kinlódásomér, töredelmemér, sok sárbahányt garasomér, hogy mikor -kilenczedszer kerűl választásra a bíróságban, – legyen valaki, a ki fel -merje tátani a száját. - -=Biró=: Hallottál valamit? - -=Biróné=: No csak az van hátra, hogy még halljak is. Tán nem látom -abbúl, hogy ide be mert tolakodni az a vín Varnyu. Kelleti magát. -Kínálja a bocskort! Hiszen csak merjen valaki ellened szólani! Ott a sok -kontraktus – - -=Biró=: A komódba. - -=Biróné=: Úgy kitekerem a nyakát ennek az egísz falunak, hogy mind -kódusa lesz, – csak egyet merjenek nyikkanni. Csak egyhangú ne legyen a -választás! - -=Biró= (neki fohászkodik és feláll): Hát Sári! ha én rajtam állana, -tudod, ha én rajtam fordulna, ha én választanék egymagam, – akkor tudom, -hogy egyhangú lenne. (Elmegy.) - -=Biróné=: Jó neked Veróni, semmi bajod, csak az a kis juss! - -=Veróni=: Óh Uramistenem Sári, belehalok én abba, Sári. - -=Terka= (jön s köszönésűl bicczent a fejével.) - -=Biróné= (feszülten figyel a menyére, hosszan néznek egymás szemébe, -mintha ki akarnák olvasni, mit tud a másik): Igaz jányom? - -=Terka= (komolyan int): Igaz! Fellíp! - -=Biróné= (izgatott): Várjál csak!… Veróni! Látod, mijen asszony menyem -van? Hallod-e, most legjobb lesz, ha átmégy öcsédékhez. Délután én is -benízek hozzátok. Majd eligazítjuk azt a jusst… - -=Veróni= (sietve összeszedi magát, azután megáll): Jaj lelkem jó -Istenem, Sári! Segíts rajtam veszendő árva bogaron, Sári! megáld az -Uristen Sári! - -=Biróné= (megveregeti a hátát s kitolja az ajtón): Ne félj Veróni, míg -engem látsz. Isten megáldjon. - -=Veróni=: Isten álgyon, Sári! - -=Biróné= (megáll, szembenéz Terkával, egy ideig hallgatnak, egyik se -akar szólni): Fellép! - -=Terka=: Fel! Mán vót is a főszógabírónál. - -=Biróné=: Hm. - -=Terka=: Aszonta a főbíró: senki másnak nem tenném, Pengő Kovácsnak -megteszem. - -=Biróné= (fellélekzik): Hát Pengő Kovács! - -=Terka= (gyanakodva): Anyám nem tudta? - -=Biróné=: No csak beszélj! - -=Terka= (mintha a fogát huznák): Hónap reggel a szógabiró a választáson -megnevezi apám mellett Pengő Kovácsot is… Akkor pedig nem tudom mi lesz. -A házasságbúl aligha lesz valami. - -=Biróné=: Aligha. - -=Terka=: Arra számit az álnok lélek, hogy maguk, anyámasszony inkább -visszaállanak az egész biróságról, de a gyerekeket nem szakítják el -egymástúl. - -=Biróné=: No meglássuk. - -=Terka=: Azt tudom, hogy a maguk Jóskája odáig van a Pengő Kovács jánya -után. - -=Biróné=: No, az hamarébb kutba ugrana a fiamér, mint az ű érte. - -=Terka=: Hát azt mán csak a jó Isten tudja legjobban. - -=Biróné=: Tudja azt más is!… Pista! - -=Pista= (fölugrik a csutkák közül, előáll). - -=Biróné=: Kell egy krajczár? - -=Pista= (int a fejével.) - -=Biróné=: Szalagy hát, keresd meg Jóska bátyádat, mondd meg neki, hogy -kipukkant a hójag. Az ni! Látod! De szaladj! Mihent itt lesztek, -megkapod a pízt! (Pista vidáman elszalad.) - -=Biró= (befelé jön, a gyerek az ölébe szalad): Ne te né! még felöklel! -(Felkapja az ölébe.) Ki ne menj, mer megfázol. - -=Biróné=: Ereszti kend el rögtön azt a fiút! (Biró leteszi.) Mindig csak -az utamba áll. A helyett, hogy segítségemre vóna, csak útba áll. Még -véletlenségbül se tud jót tenni. Bikkfa ember! Ha én nem vónék… - -=Biró= (kedélyesen az ajtóban áll): De megvagy lelkem, megvagy! - -=Biróné=: Meg míg szít nem pukkadok mint az a hójag! (Biró el és menőben -megcsipi a bejövő Lizi arczát, a ki mosolyogva kitér előle.) - -=Biróné=: Ah kit látok itt! Ki jön itt! A Pengő Kovács ídes komám -kisjánya jön itt! - -=Lizi=: Egy kis pattintott kukoriczát hoztam keresztanyámnak, ha meg nem -veti. Jónapot kívánok. - -=Biróné=: Jézusom, – jónapot neked is, – hát jutok eszedbe? Drágaságom! -Te csirke te! Hej beg alig is várom, hogy jányomnak mongyalak! No ne -pirosodj te virág. Úgy-e jányom Terka, íppen errűl diskuráltunk. - -=Terka=: Íppen errül. - -=Biróné=: Mán még a móringot is megbeszéltük. Óh te, ne fordulj el te -nebáncsvirág. Csak ípp azt nem tugyuk idáde apád? Mer mink, hogy öregek -vagyunk, nagyon kék egy kis gazdasszony a házba. Oszt ez a mi fiunk mind -olyan nyámnyila, egy se tud asszonyt hozni nekem segítségnek, mind maga -megy el apjoka kocsisának. (Terkára mutat.) Ez is elvitt egyet. Ha még a -legkisebb is itt hágy, bele kell őszülni. Eljönnél-e hozzám, menyemnek, -te csitri? - -=Lizi=: Hát akkor ki főzne ídes apámnak? - -=Biróné=: Nincs gazdasszony? - -=Lizi= (legyint, ártatlanul): Ó, nem ismeri űkelmét keresztanyám. Nagyon -bakafántos! Nem eszi az meg akárkinek a főztjét. - -=Biróné=: Hát gyűjjön ide ű is! (Megöleli.) Ó be szeretlek te ján te! -Bizon ha a magamé vónál, nem szeretnélek így. De hát még az a bolond -fiu. Az megháborodna utánad!… - -=Lizi= (hálásan néz a bírónéra): Ó keresztanyám! - -=Biróné=: De be ki is tudta választani szépekbül a szépet, jókból a jót. -Pedig hogy bomlik utána az egész falu jánnépe, oszt csak te kellesz -neki. Ma is mondta: Ídes anyám, ez a Manczi maj megöl, úgy esenkedik -utánam. Ma is haját leltem a gatyámba varrva. De rajtam nem fog a vín -boszorkány nagyanyja varázsolása, nekem nem kell, se testemnek, se -lelkemnek. Énnékem csak egy kell, ha azt meg nem kapom, kútba ugrok, -vagy elmék világgá. - -=Lizi=: Manczi?… Haját? – belevarrva? - -=Biróné=: Az a! Persze a nagyanyja vajákos, az avval hatalmas, hogy -mindenkit abba szerelmesít, a kibe akar. De mán én azt mondom, nem tudom -a praktikáját, de az igazi szeretettel nem bír. Én nem fíltem a fiamat. -Adhat annak olyan szert, a mit csak akar, de tetűled nem fordítja el. Ki -is kaparnám a szemit, ha úgy venném észre!… Ihon is van mán-e! Megérezte -hogy itt vagy! - -=Jóska= (beront s egyenesen a kemenczéhez siet, és leveszi a felfujt -disznóhólyagot. Pista utána): Ó te poklos! Sz ennek semmi baja. Mingyár -kitapodlak te! Beg elbolondítottál. Hát hun pukkant-e ki? - -=Pista= (álnokul): Oszt én azt hittem, kipukkant, mer olyat szólt, mint -a puska. - -=Jóska= (morog): Szólt az anyád czifrája, az eszed csengése. Azt -hallottad. - -=Pista=: Nagyanyám is hallotta. Ugyi? - -=Biróné= (kaczagva felkapja): Persze hogy hallottam. Ilyen kis gyerek, -oszt annyi esze! Meglássátok, ebbül ember lesz ha megéri! Kapsz fiam egy -krajczárt! - -=Terka=: Krajczárt!… Mit kell mondani! Mi? - -=Pista=: Köszönöm szípen. - -=Lizi=: Ó be okos! Jaj te kis okos! (Felkapja és kiszalad vele.) - -=Jóska=: Hogy még e kipukkant vóna. - -=Biróné=: Hagyd mán azt a hójagot a fenébe. No. Mennyi baja van vele. -Vigyázz, mert más hójag pukkan ki. Hogy vagy evvel a jánnyal? Mi? -Aszongyák a Tass Mihály igen utána van. - -=Jóska=: Keresztül is gázolok a lelkin. - -=Biróné=: Hallod. Vedd csak körül szíp szerivel, osztán tudd ki, van-i a -dologba valami. Mer nem akarnám, hogy elmuljon ez a házasság. Azt se -bánom ha ma dülőre kerül. - -=Jóska=: Igazán? Isz ott csak szólni kell! Három hétre meg lehet az -esküvő. Ides anyámon fordul. - -=Biróné=: Én rajtam nem fordul. Mikor mult el rajtam, a mi jó vót? Három -hét! Olyan hamar igyse, úgyse lehet meg, hun a katonaságtúl az írás? -Hiszen te pujanép, te még sor alatt se vótál. Nem is hiszem én hogy -igazán szeressen tíged az a jány. Tass Miska katona vót… - -=Jóska=: Lehetett az! ha én… - -=Biróné=: Ajaj, nem ojan legény vagy te, a ki után halnak a jányok. - -=Jóska=: Nem-i? - -=Biróné=: Éj sokér nem adnám, te, ha ez a jány úgy szeretne tíged, te, -hogy kutb’ ugrana, ha ott hagynád, te! - -=Jóska= (pedri a bajuszát): Pég e bel’ugrana! - -=Biróné=: Jó vón azt tudni. Lehet a’ csak oan szófiabeszéd is. - -=Lizi= (jön): Ott fogta Pityut a nagyapja a konyhában. Úgy örűl a -krajczárnak. Mindenkinek megmutogassa… Igaz is! Keresztanyám, azt izente -ídesapám, – majd is elfelejtettem, – hogy átgyünne, ha most -megalkudnának a két tinóra. - -=Biróné=: Mingyán, mingyán. Ki kell mennem. Várjatok meg, rögtön -begyövök. Gyere csak jányom, segíts annál a zsáknál. (Biróné és Terka -kimennek.) - -=Jóska= (a hólyagot tapogatja, csóválja a fejét; Lizi leül egy székre s -összetett kézzel, kiváncsian nézi a legényt): Hogy ez még kipukkanna! - -=Lizi=: H. - -=Jóska= (a pipát úgy szárazon az agyara közé veszi): Eggye meg… a bides -köjkit, hogy tud hazudni… Hogy lehet ijen kis tökmag ijen nagy marha… E -la! Hogy még e pukkanna ki! Ez a hójog e!… Oan zsacskó lesz ebbűl, de -olyan zsacskó, hogy a kiskirisztus se pípált ojan acskóbul. A mijen -acskó ebbűl lesz. Mi? Lizi! Mit mondasz he? (A vállára üt.) - -=Lizi=: Nyughass mán. - -=Jóska=: Hogy nyughatnék, mikor ebbűl a hójogbul oan zsacskó lesz, mint -a Poncziuspilátusé. He? (Újra válloncsapja.) - -=Lizi=: Legyen má eszed! Ne bolondulj. - -=Jóska= (megrázza): Lizi te! - -=Lizi=: No! - -=Jóska=: Te! - -=Lizi=: Mi a no. - -=Jóska=: Hehe. Te bogár te! Eggyen meg a… (Újra megrázza.) - -=Lizi=: Haccz békén? Kezedre ütök. - -=Jóska= (szemébe nevet): Kell egy pípa dohán te? - -=Lizi= (elfordul): Oóh. - -=Jóska=: Azír ne haragugy te nagymáju! (Fütyűlni kezdi az elébbi nótát s -a dohányzacskóját rázogatja.) Ennél is külömb acskó lesz ebbűl, pég e se -kutya… Lizi! Kútba ugranál te én írtem? - -=Lizi=: Íppen… Van eszembe. - -=Jóska= (hallgat egyet): Hát gyufát innál értem? - -=Lizi=: Rossz nehéssíget. - -=Jóska=: Mi? Ismerlek, macska. Megenne a fene, ha ott hagynálak. - -=Lizi=: Nagyon!… Sokat tudnék búsulni egy ijen bajusztalan fattyú után. - -=Jóska= (a zacskóját a tenyerébe veregeti, tekeri): Hát – hogy hát -jobban kedvedre való az olyanféle kiszógált, kiagyusztált boka, mi? - -=Lizi=: Nincs nekem semmiféle bakám. Nem kell nekem senki, csak a halál. -(Olyan érzékenyen találta mondani, hogy csaknem sirva fakad.) - -=Jóska=: De aki megváltója! hallom a mit hallok! - -=Lizi=: Mit ugyan? - -=Jóska=: Hummi nagybajuszu korhely tekereg mán a portátok táján. - -=Lizi=: H. - -=Jóska=: De a ki csillaga! semmi hö, meg öhö! hanem ki a szóval! Hát -azír kutb’ ugranál? - -=Lizi= (végignézi.) - -=Jóska=: De od’is utánad ugranék hé! hogy ott is én fojcsalak meg, hé!… -Hanem legislegelébb abbul a zsivánbul nyomom ki a szuszt! Mer nekem oan -Tass Miskák! (Nagyot üt ököllel az asztalra) nekem ojan himmi-hummi Tass -Miskák! (Ujra nagyot vág az asztalra s öklét a lány arcza elé tartja) -nem zavarognak a vizembe… Érted? He? Megértetted! A ki szabta, varrta, -kaptafa varga! (Rémesen forgatja a szemét.) - -=Lizi= (feláll, elfordul s konokul hallgat.) - -=Jóska= (szintén hallgat kis ideig): Csak ezt akartam mondani. - -=Lizi=: Ugyi. Hátha én azt akarom mondani, hogy hallom miféle jóféle -bájitalokat tud kotyvasztani valakinek a nagymámija. De tán nem is igen -kell fáradni még avval se, hogy a gatyaszárba hajat varrogassanak, – -elvígezi azt más is könnyebben, az igézést avval a két pislákoló kancsi -szemével. - -=Jóska= (megrőkönyödve): Mit petyegsz? - -=Lizi=: Azt, hogy nem kötöttelek kötéllel a nyakamba. Mehetsz, ha -akarsz, csak rajta! Mit bánom én. Ha te a Manczi kisasszonyos -miskuláncziáiba bele háborodtál, szabad az ut, szaladj utána. Tisztelem -a gusztusodat! (Sirva fakad.) Én nem vagyok utadba. Tudok én még hova -lenni. Tizenhatöles a mi kutunk! Gyufát is kapok én a bótba a -pénzeheheméhért. (Sír. A bíróné benéz az ablakon.) - -=Jóska= (nagy szemet mereszt, kurtán füttyent, megvakarja a haja tövit): -Hászen akkor jó van no. Akkor mit beszílsz. Hásze csak ezt akartam. Csak -diskuráltatja itt az embert, a hejett, hogy mingyán magyarúl szólna… No. -Még mit nem fognának rám. Éj kutya nyelve van ennek a sok vín -asszonynak. Mán még a Manczival fognának hámba. Ne rücskölj mán. (Leül -az asztalhoz egy másik székre.) Szaladjon görcsre a nyelve, a ki rám -uszított. - -=Lizi=: De azé is, a ki tígedet én rám! - -=Jóska=: Lizi. - -=Lizi=: No! - -=Jóska=: Nem igaz? - -=Lizi=: Mi? - -=Jóska=: Az a Tass Miska. - -=Lizi= (felugrik): Ne menjek haza, ha egy szó igaz belőle. Ne menjek -többet haza az apámhoz. - -=Jóska=: A jó vóna. - -=Lizi=: Hát te? - -=Jóska=: Mi? - -=Lizi=: A se igaz? a Manczi? - -=Jóska=: Leesküszöm! - -=Lizi=: Hát igazán nem igaz? - -=Jóska=: Jó is vóna. - -=Lizi=: Úgy látszik, sajnállod, hogy nem igaz. - -=Jóska=: Én? - -=Lizi=: Sajnállod! - -=Jóska=: Jó isten, te jány! Hát ne mírgesíccs mán no! Hát csak nízz mán -ecczer tükörbe mán no! Oszt akkor te is megmondhatod, hogy sajnállom-i?… -No. Ihun a tükör e! Na. Ne fordídd el aztat a két ragyogó csillagot, -mert ojat vágok a lapockádra, te!… Jaj kis pondró! Egyem meg azt a… -Pislancs mán ide no! (Átöleli s erővel belenézeti a szeme elé tartott -kis bádog zsebtükörbe.) - -=Lizi= (belepillant, kényesen): No ugyan. Akár csak a vasórú bábát -látnám! - -=Jóska=: Ó! Te sárgarigó, te! (Zsebredugja a tükröt és átöleli, -összecsókolja a lányt.) - -=Lizi=: Nyughaccz? – Haccz békén? – Olyat sikótok. - -=Jóska= (kis ideig szótlan, boldogan öleli; aztán elnéz a hólyagra az -asztalon): Ugyi micsoda egy acskó lesz abbul a hójogbul! Mit szólsz -hozzá, no, szójj mán egyet. (Otthagyja a lányt s felveszi a hólyagot. -Összenevetnek.) - -=Biróné= (belép, velejön Pista, ki egy nagy karéj lekváros kenyeret -majszol): Ó a szentek! Ezek még most is azt a ronda disznóhójogot nízik. -Lökd mán a szemetre. Ha rálípek, kitaposom, mint a pukkantót. Erigy -dógodra. Ott vár a munka az ólba. Lizi, lányom, te meg segíthetnél egy -kicsit a menyemnek a komorába. - -=Lizi=: Igenis keresztanyám. (Elsietnek. Lizi visszaszól.) De ídesapám -vár… - -=Biróné=: Hadd várjon az apád, az ebugatta. Ugyis az a férfi minden -dóga, hogy az asszonyokra várjon. (Jóska és Lizi el.) Mit csinálsz, -Pista? Ne szeleskedj. (Pista megczélozott egy legyet a padláson, balkeze -mutatóujjával s a jobban egy almacsutkát tart dobásra készen. Mire -elhajitaná, nagyanyja elkapja a kezét.) - -=Pista=: Ó csak azt a pőcsiket akartam eltrafálni! - -=Biróné=: Majd eltrafállak én, te kis trafálós fittyfiritty, csak itt -nekem sokat trafálgass. - -=Varju= (félénken bejön, utána a biró is jön). - -=Biróné=: Jöjjön csak beljebb Gábor, jöjjön. - -=Varju=: Alássan megköszönöm gazdasszonyom, isz oda ki is jó. - -=Biróné=: Jöjjön csak bátran. (Pista ellenségesen elhúzódik.) Ne félj -fiam, bácsi a’! Üljön le. - -=Varju= (kis széket vesz és a sarokba ül): Így ni. - -=Biróné=: Közelebb, Gábor. - -=Varju=: Jó nekem itt is. - -=Biróné=: Tőccs egy pohárral abbul a diólébül. Megájj, majd én, reszket -a kezed, még kilöttyinted. (Tölt.) Hát mit mondott Pengő Kovács? Gábor! - -=Varju=: Hát gazdasszonyom, – hé be jó ez! Khm, khm, fájintos kis -itaóka. - -=Biróné=: Ebbül csak a kedves emberünk kap. Kell egy harapás kenyír? - -=Varju=: Ó dehogy kell! Ha a számba vón is kiköpném. Dehogy is surolnám -le a torkomról ezt a mennybéli jó ízt… Hát mondok, aszonta Pengő Kovács -gazduram, hogy a legelőt, mán hogy a falu legelőjét, a hova minden -szegíny kihajthatja a bocziját, nem osszák fel, – ű nem engedi. - -=Biróné=: Ű? Hát ki ű, Gábor? Hát ű is valaki? Kend ismeri űtet is, a -bírót is, mongya meg, ki ű? Olyan nagy valaki ű? Osztán ha már ű valamit -mond, az szentírás? Kenteknek ű hozzá kell járni? Ej Gábor, Gábor, nagy -dolog ez!… Hanem bezzeg ugyi ide senki se tette be a lábát? Mi! Hanem -hozzá járnak susogni! Hisz e’ valóságos forradalom! No! Úgy is veszik -hasznát. Egye meg a fene azt a legelőt. Hát kinek a haszna az, ha -felosztják? A szegíny ember haszna? Ugyi nem. - -=Varju=: Nem bizony! Bizony nem! - -=Biróné=: No hát. Azír mégis vót valaki a szegíny emberek közt, a ki -eljött vóna? oszt aszonta vóna: Biró uram, nízzen ránk is. Ne oszszák -fel azt a legelőt… Mit gondol kend, mit mondott vón a bíró? - -=Varju=: Én csak azt gondolom: jó vón azt tudni! - -=Biróné=: Hát tudja meg Varju Gábor. Tudja meg az egísz falu -szegínysíge. A biró azt mongya: jól van! A legelőt nem fogják -felosztani! Én nem engedem:… Ő nem engedi! Érti kend? Mindent megteszek, -– aszongya a bíró – hogy a legelőt ne oszszák fel, mert a szegínynek is -ílni kell. Ezt mondta az én uram. Az én tulajdon uram. Íppen az elébb -mondta az én filem hallatára. Úgyi te ezt mondtad? - -=Biró=: Persze hogy azt. Hogy is mondtam vóna máskípp? - -=Biróné=: No hát. Jól mondta? - -=Varju=: Bizony jól. (Feláll.) Jól mondta bíró uram. Ha ezt meghallja a -közsíg, másik harmincz esztendeig lesz bíró űkeeme. - -=Biróné=: A’ semmi, Gábor. Mindegy az, akárki a bíró. Az a fő, hogy a -szegíny embernek legyen benne gondviselője. Mán pég akarki, akarmit -mondhat az uramra. Meg Pengő Kovácsra. De aztat nem mondhassa, hogy az -én uram nem szereti a szegínt. Meg aztat se, hogy Pengő Kovács szereti. - -=Varju= (mindig közbe akart szólani s most, hogy a biróné elhallgatott, -ő is hallgat, mintha most várná a javát.) - -=Biróné=: Oszt’ asse utósó, hogy míg bíró az uram, addig nincs rá -szüksíge, hogy megkapja azt, a mirűl itt az írás. – - -=Biró=: A komótba. - -=Biróné=: De bizony, ha csak afféle szegíny ember lesz ű is, akkor -bizony sietni kell a kontraktusokat pízzé tenni. A pedig keserves vóna -majcsak az egísz falu szegínysígínek. Mer kevesen vannak, a kihez jó ne -lett vón az uram, vagy pízzel, vagy más ílelemmel… - -=Biró=: Úgy a. - -=Varju=: Ammán igaz! Úgy is fogja a jó Isten… megáldani írte. No. -Istennek ajállom kieteket, bíró uramat, biróné asszonyomat, egísz becses -csalággyával. Az Isten íltesse sokájig, míg a Tisza ki nem szárad -bokájig. Még ezt a csepp embert is lássam olyan szakállúnak, mint a -hétsing szakállú törpét. No, eegyüvök ecczer, mesílek rúla, hogy máskor -meg ne ijegygyen a lelkem, ha be tanálom dugni az kípes felemet. Hát -’stenágya biró uram, ’stenágya biróné asszonyom. (Kezet fognak.) -Istennek mindenféle fajta jovai szájjanak err’ a kis emberkére is a! -Hehehe. Hozzak-i egy czinkét dílután? - -=Pista=: Hozzík! - -=Varju=: Hehehe. Hozok ám. Annak osztán ki lehet típni a szárnyát. Meg -madzagot a lábára, úgy ránczigálni, úgy ugrál igyesen. Meg a nyakát -kitekerni, hehé, akkor szól czifrán. - -=Pista=: Akkor hozzík! - -=Varju=: Hí, de még miet hozok! Oan nem termett három gacsitojásba, -kilencz nyúl árnyíkjába, tizenhárom tetű kukoríkolássába. -(Megcsiklandozza a gyereket.) - -=Pista= (kaczag): Másszor is elgyűjjík kend. - -=Varju=: El én! El bizon. De most hipp-hopp! Sillom-topp! Disztószárnyam -gyerelő! Most pedig kuss kifelé. Bakk! (El.) - -=Biróné=: Vén pimasz szószátyár. Itt kell találkoznia Hajdók sógorral. -Nem birta mán rígen elvinni a csuda. - -=Hajdók= (bejön): Aggyisten! Jónapot aggyík az isten! - -=Biró=: ’gyist’n! (Kezet fognak, mosolyogva.) - -=Pista=: Jónapot Józsi bátyám. - -=Hajdók=: Szerbusz öcskös. (Felkapja s felhajitja a levegőbe. Pista -kaczag.) Jó vón madár lenni? - -=Pista= (az ölében): Jó bizony. Asse bánnám, ha disznószárnyam vóna! - -=Hajdók= (nevet): Micsoda? (Leteszi a gyereket.) - -=Biróné=: Az a vén szamár Varnyu beszéli tele a fejét ilyen -butaságokkal. - -=Hajdók=: Ahá, mit keresett az itt? - -=Biróné=: Azér hivattalak éppen. Baj van velük. A szegénység le akarja -verni a birtokosságot. - -=Hajdók=: Az árgyélussát. Csépet nekik. (Leülnek.) - -=Biróné=: Nézd csak fiam, itt igazán baj van. Pengő Kovács ránk -uszította a népet, hogy ha űtet választják meg bírónak, akkor ű ezt -teszi, meg azt teszi. Mindent összeígírt nekik. - -=Hajdók=: A ficzfán fütyölőjét. Az attul kitelik. Hej, de csak kapnám -ecczer a berek alatt, ott a Taktaparton, mikor senki se láti!… - -=Biróné=: Azt hirdeti, megszámoltat benneteket az erdőeladás felől. - -=Hajdók=: Megszámoltatom én űtet a nemzetsíge felől. - -=Biróné=: Fiam, itt nektek is engedni kell vala mit. Azzal uszítja -legjobban a kúdúsokat, hogy azt hirdeti, ha űtet megválasszák, a -legelőosztás elmarad. Hát Jóska fiam beszílj a komákkal, haggyák a -fenébe azt az osztást, míg meg nincs a választás. Akkor újra elő lehet -venni… Mert ha ez rátok teríti a nyelvit… - -=Hajdók=: Nyőjjík rá a tokaji hegy. - -=Biróné=: Egy kis porhintés! Hirdessétek mindenfelé, hogy a bíró -visszavonatta veletek a legelőosztást. Mingyán nem bomlik a paraszt. - -=Hajdók=: Bomojjík meg… E’ Sári néném! Ingem válasszanak meg bírónak. -Majd én kifüstölöm a czondrát. Ide kék az ilyet bízni! A ki áldója! Hát -mán kapások, meg marokköpők igazítsák a falu dógát? De meg is fordult a -rígi jó világ. Hun vannak a rígi telkes gazdák? Szedi veszi magát a -rugott cselídníp, átvádol Amérikába, teletajicskázza a hárompízes -bugyellárisát dollárokval, hazagyün, megveszi a fejünkrül az ereszt. Ű -az első! De a ki teremtísit, a mán semmi, ki vót? mi vót az embernek az -apja, az öregapja? mán csak a degesz bugyilláris a becsület? Tegyenek -engem bíróvá Sári néném, hadd szegjem nyakát ennek a sok sehonnainak. -Hát mán még Pengő Kovács is közíjek áll? Egy ijen valóságos rígi -telkesgazda nemzetsíg? Itt a világ víge!… De terem még csáti bot! - -=Biróné=: Jaj fiam, nem birunk velük. Megöl a mi űket hízlalja: a kamat. - -=Hajdók= (a fogát csikorítja): Meg a, meg. De csak megharaguggyak, azt a -rézfityfiringóját! – kapom magam, dobra vetem ezt az elázott-úszott, -nyavajatörte kis birtokot, a mi még megvan, osztán magam mék ki -Amérikába (az asztalra üt), oszt’ oan szeker dolláros bankóval gyüvök -haza, megveszem a báji kastélyt! De mind kihányom a rongyosokat, mind -úrrá tészem a ki gyussal gyütt ez világra. - -=Biróné=: Jól van fiam, de ha igazán kiméccz, tán csak inkább -nekünk adod el a birtokodat, ha eladóvá teszed! nem azoknak a -rongyongyülteknek. Azír hogy azok tulliczitálnak mindenkit… Csak leszel -ránk tekintettel… - -=Hajdók=: Lesz az isten. Az tekint miránk Sári néném csak. - -=Biróné=: No, jó. Lesz a hogy lesz. Neked is píz, a píz. Csak ezt üssük -nyélbe, a többire azután is ráírünk. - -=Hajdók=: Meglesz Sári néném. Meg kell lenni. Mert mig biró bátyámuram -azt nem mondja: netek, itt a süveg! Addig senki emberfia fel ne merje -tátani a száját a bíróságra, a ki sárgacsutorás jebuzeusa van ennek a -világnak! Dologra! Istennek ajállom kenteket! Hej de birócsinálló -kedvembe vagyok! hogy mán a ganét kihántam az ólbul, nincs is ma más -dógom. Ebbül a porontybul ne csináljak egy birót?! Mi? No, legalább egy -kisbirót! ’gyisten! (El.) - -=Biróné=: Pista, szaladj csak, hijd be Lizi nénédet. (Pista elszalad. -Biró, biróné igen szórakozottak, a férfi pipáz, az asszony motoz, nem -szólnak, mig Lizi be nem jön.) - -=Lizi= (jön): Tessék, keresztanyám. - -=Biróné=: Fiacskám, pettyem, majd hogy el nem felejtkeztem rólad. -Szaladj haza gyerekem, jaj de összelisztezted magad, még azt hiszi apád, -dógot adtam neked. (Leveregeti.) Hát csak mondd meg neki bogaram, hogy -tisztejjük, ha átgyün, átgyün, ha nem gyün, nem gyün, de a két tinó -eladó. Mentül elébb, antul jobb. - -=Lizi=: Igenis keresztanyám. Mindenjót kivánok. (Elmegy.) - -=Biróné= (leveri a tenyerét, mintha lisztes volna): Na. Ez is megvan. -Hadd mennyen minden, a hogy az isten akarattya… (A biróhoz szeretettel:) -Ha még most se lesz egyhangu a biróválasztás, ne legyen a neved – - -=Biró=: Sári bíró! - -=Biróné= (torkán akad a szó. Elhallgat, elkeseredik s csendesen leül -félre, a kemencze padkájára.) - -=Biró= (borzasztóan fújja a füstöt): Ajaj, mához egy hétre bucskai -vásár… Azt a két tinót el lehetne hajtani… Abbul sose lesz jó ökör. -Nincsen csontjuk. A szarva formáját se szeretem. Ha megadják a százast, -meglehet emelni a kalapot. - -=Biróné=: Száztíz ötven. - -=Biró=: Tiz ötven? - -=Biróné=: A hát. Tán a magam zsebjibül fizettem a pásztort. Meg ingyen -adok kötelet a szarvára. - -=Biró=: Jó, no. (Hallgatnak, az öreg füstöl s oda-oda pillant a -feleségére. Többször szólna, végre nem állja.) Beléd mi bujt? - -=Biróné= (megrántja a vállát, megtörüli szemét, orrát.) - -=Biró= (feláll, odatopog az asszonyhoz, vállára teszi a kezét, szólna, -de elhallgat s tovább füstöl.) - -=Biróné= (megrángatja magát): Erigy mán, ne haragícs… Ne fujd az orromba -azt a füstöt. - -=Biró= (bölcsen): Füstölt hus tovább tart. (De azért elteszi a pipát s -visszaül a helyére.) Mit pisszegsz? - -=Biróné= (kitör): Ez az én íletem, ez! Megölöm magam; olyanokba ártom -magam, amihez más asszony álmodni se tud. Oszt a vígin így fizetnek ki. -Ezt érdemlettem én. - -=Biró=: Nono. - -=Biróné=: Mér nem szóltál elébb, míg be nem kolompoltam a falut. - -=Biró=: Hogy szóltam vóna, mikor jól csináltad. Nem vagyok én máriás -hunczut, hogy elrontsam a mi jó. - -=Biróné= (kissé megjuhászodik): Hát mit nem csináltam jól? - -=Biró=: Azt hékám, hogy engem meg se kérdeztél, eb vagy kutya, akarsz-i -tovább bíró lenni? - -=Biróné=: Hogyne akarna? Még a kék, hogy ne is akarjon. - -=Biró=: Pég hát az könnyen megeshet. Hátha elíg vót mán nekem? Hatvanhét -esztendős ember vagyok én… Csinálj birót valamék fiadbul. - -=Biróné=: Csináljon a felesíge. Én ugyan nem fogok a Török Sándor -jányábul, se a Tóti Máriébul bírónét csinálni. Nem érdemli aztat tülem -egyik menyem se. Eleget kinlódtam magamnak, kinlódgyanak mán űk is. - -=Biró=: No látod. Ezt mondom én is. Hagyjunk mán a fiatalabbaknak is. - -=Biróné=: Vén szamár. Mindig is az vót. Hóttáig se hagyja el a -szamárságát. Most, mikor pecsenye jön, feláll az asztaltúl. Nem tudom, -hogy lehet jóllakni ebéd víge előtt… Megvót a tagosítás, nem vót jó, -hogy biró vótál? Meg az erdőeladás. Sajnállod, hogy a tied lett, a mi a’ -lett? Most jön a legelőosztás. Mán nincs étvágyod? Nem szígyelled magad? - -=Biró=: De ha az osztást odaígéred a szegínysígnek. - -=Biróné=: Ne tettesd mán magad! Ne tettesd! Szeretem az ilyeneket. Tán -nem csínálják meg a nagy gazdák a te ellenedre! Biz én nekem nagyon fáj -a fogam rá, hogy egy kicsit kikerekítsük a Rétekalját. Ó be gyönyörű egy -táblát lehet lesz hozzá hasítani a közlegelőbül. Csak a jedzővel kell -egyességbe lenni. De ha nem vagy biró, köpnek rád! - -=Biró=: Jó van Sári, jó van. De meglásd, nagyobb legelőt veszítesz, mint -a mit nyersz. Pengő Kováccsal nem lehet csak úgy kukoriczázni. A mit az -ecczer a fejibe vett… Én ugyan szívembül-lelkembül utálom a czudar -kutyát, a komisz garasos kupecczit, – de a Lizije, Sári, az fájn kis -jány. Ha űtet nem szeretem is nászomnak, de aztat szeretném menyemnek. - -=Biróné=: No bizony nincs is több jány a világon. De belehabarodtatok -ebbe a mázas csuporba. Kap a mi fiúnk akár papkisasszonyt. - -=Biró=: Nem kell nekem se papkisasszony, se más kisasszony, csak a Lizi. -Mer a Jóskának se kell. Oszt Pengő Kovács nem Sári bíró. Ha az ecczer -árát szabja, meg is veszi. Pedig én belelátok a veséjébe. Nagyon -ráéhezett mán a biróságra. - -=Biróné=: Vár, ha muszáj. - -=Biró=: Nem vár a! - -=Biróné=: Nem? - -=Biró=: Aligha. Kiszámította az a maga idejit. - -=Biróné=: No meglássuk. - -=Biró=: Iszen persze hogy meglássuk. De ujfent csak aszondom, hogy jól -ismersz. Sári bíró vagyok a világ előtt, de előtted nem vagyok. Én neked -ez világon mindent megcsináltam, amire csak szádat feltátottad. -Emlékszel, milyen csufságokat vettem magamra a kedvedért. Bár azt az -egyet ne tettem vóna, mikor a 87-iki rossz terméskor addig óbégattál a -fülembe, hogy az aratók keresztjébül mindbül visszavettem egy kévét… -Mindent megcsináltam, meg is csinálok, a mit akarsz. Hanem egyet nem. Ha -a gyerekik bóldogsága van bajba, azt nem adom egy marhalegelőér. -(Végigmegy a szobán, aztán megáll a biróné előtt, a ki elhallgatva, -megszeppenve figyel rá.) Hanem addig se bú, se kár. Minden jól van, jól -csináltad öregem. Anyjukom, vén csontom. (Megveregeti a hátát.) Szikkadt -óldalbordám. Héj be elég vóna tíz asszonnak az eszed. - -=Biróné= (boldogan hallgatja, egyszerre fölriad): Nono, csak még ne -siess. Hallom már a krákogását annak a zsivánnak. De most már osztán te -állj sarokra, mert Pengő Kováccsal nem asszonynak való perbe szállani. - -=Biró=: Jójó, nem tanált ki még olyat Sári, a mit a biró meg nem tudott -vóna csinálni. (Összenevetnek.) - -=Pengő Kovács= (jön): Aggyon az isten áldást, bíkessíget. - -=Biróné=: Aggyon isten. Isten hozta nálunk, kedves keresztkomám uram. - -=Pengő Kovács=: Köszönöm, magam is igyekeztem kedves keresztkomám -asszony. Hogy vannak ijenkor. Mi dógozódik, sütődik, főződik? - -=Biróné=: Hát csak ípp hogy megvagyunk nagy csendessígbe, még a víz is -megposhad nálunk, nincs a mi zavarja. - -=Pengő Kovács=: Az a jó, az az egíssíges. Csak soha ne legyík háborúság. - -=Biró=: Bolond beszéd, koma, ha háború nem vóna, mi lenne a világbul. -Most is az a baj, hogy már rígen vót 48, nagyon elszaporodott az emberi -fajzat, muszáj egymást enni, ha mán a muszka nem esz bennünket. - -=Pengő Kovács=: Az is valóigaz, kedves biró komám uram! (Nevet.) - -=Biróné=: Tegye le azt a gubát, kedves komám uram. - -=Pengő Kovács=: Elbírja a birka is a gyapját kedves komámasszony. - -=Biró=: Azt is megnyírik níha koma. - -=Pengő Kovács=: Eleget is sajnájja, béget az ojankor. - -=Biróné=: De nincs is itt elég meleg úgyi? - -=Pengő Kovács=: De jó meleg van. (Leteszi a gubát.) Hej lehet melegsíg, -szíp bogja fák vagynak az udvaron! - -=Biró=: Másnak az udvarán is van! - -=Biróné=: Egyformán tőtt az erdőbűl. - -=Pengő Kovács=: Há’, ha egyformán tőtt vóna. Akkor jó vóna! Akkor tudom -nem alkudnánk a két tinón, csak belenyulnék a lajblizsebbe, oszt azt -kérdeném – hogy adik? (Leülnek.) - -=Biró=: Kérdeni se kell azt, csak fizetni. - -=Pengő Kovács=: Ha vón mibűl. De még nekem nem szógált a szerencse… Hát -tán csak nem tartják magukat még most is a három ötvenesnél? - -=Biró=: Egy hét óta mennyit hízott az a marha. Tán azír eresszük lejjebb -az árát? - -=Pengő Kovács=: Vín kutya kend bíró komám. Még a szárazmínkűt is meg -akari fejni. - -=Biró=: Meg biz én koma, ha hagyi magát. - -=Pengő Kovács=: Jól teszi. De azír két ötvenes mindig elíg azír a két -bocziír. Egy százas mán uras fizetsíg! - -=Biró=: Hm. Az még a csordásnak is kicsi bér. Ojan csontú marhákír. Csak -a szarva míjen lesz annak! Két esztendőt se adok neki, 500 pengőt ér -darabja. - -=Pengő Kovács=: No. Párjáír is sok lesz. Nincs nekem olyan szerencsém, -mint másnak. Megírem, hogy 500 helyett ötöt kapok írtek. Ha ötön el nem -viszik… Peig csak ezután gyün velek a baj, eddig a pásztor meg a jó -isten vót a gondviselője. - -=Biró=: Iszen ha a debreczeni kollégyiumot is kijárta vóna, nem ennyi -vón az ára. - -=Pengő Kovács=: Hehehe. Vagy ennyi se. - -=Biróné= (Az asztalon levő tál pattogatott kukoriczát elébe tolja): -Tessék komám uram. - -=Pengő Kovács=: Köszönöm, nem ílek vele. Én mán csak úgy vagyok, hogy -„jó nekem a hús is.“ - -=Biróné=: Peig e jó helyrűl kőtt. A kied jánya hozta. Ej istenem, be -drága jó kis jáncseléd. Úgy szeretem mint a magamét. Hát még a fiam! - -=Pengő Kovács=: Az én jányom is jó szívvel van a Jóska gyerekhez. - -=Biróné=: Vettem észre. A genge jószág tán még utána is halna, ha ez a -bolond fiu másra kacsintana vagy egyet. - -=Pengő Kovács=: Nagyon összeszoktak. A Jóska is hamarébb elmenne a -burkusháborúba, minthogy más jánhoz kínszerítsík. - -=Biró=: Hát, mán az én fiam azt teszi, a mit én akarok. - -=Pengő Kovács=: Az én jányom is. Magam nevelése… Na. Avval a tinókkal mi -lesz hát? - -=Biró=: Megmondom. Látom, azt a harmadik bankót nagyon nehezelled. Isten -neki, szakasszuk ketté. Fele essen ide, fele essen oda, – fene essen -bele. - -=Pengő Kovács=: Nem úgy lesz a bátyámuram. Mer nem ugy mírik az -igasságot, nem arasszal, se nem réffel, se nem víkával. Nem igassággal -mírik az igasságot. Hanem ököllel. Mámost nízzük csak össze a mi két -öklünket. Láti kend az enyimet, mien csontos, kemíny, – a kendé meg mien -puha, erőtelen. Huszonhárom esztendeje ül kend a husos tálnál, csak -kanalaz. Kend mán el is puhult, mer ídes bor kell kendnek, ha bemegy a -városba az urakkal, pukkanós bor! De nekem a ríti viz is jó vót eddig, -mint a bíkának, meg a bikának. Azír vagyok én ilyen fene bika, mer én -minden garasír megverekettem, hát drága nekem a garas. Kend meg csak ípp -hatta, hogy hadd gyűljön ott a komótba… He, he, he. Drágább nekem a píz, -mint kendnek. Azír ne lelketlenkedjék velem. Aggya ide a százasír azt a -két kis sovány boczit. - -=Biró=: Tán hogy igy papolsz. Stólának hagyjak egy ötvenest. - -=Pengő Kovács=: Felit mán lehatta! Jó, no. Isten neki fakereszt. Hogy -öröme legyen benne, hogyha mán ennyire nőttek azok a boczik, isten -irgalmábul, ingyen pásztor kezin, falu gulyájába, – hát mondok, hogy -mégis öröme legyen maguknak is bennek: ráadok még egy tizest! (Kezet -nyújt, parolára. A biró belecsap.) - -=Biróné=: Levágom, de rádást kell adnod öcsém! Hun a kötél ára? Ötven -grajczár! - -=Pengő Kovács=: Ihol e. (Kiszámolja a pénzt. Elébb az ötven krajczárt a -biróné markába.) - -=Biróné= (megköpködi a pénzt): Fí, fí, apád, anyád ide jöjjön. - -=Pengő Kovács= (leszámolja a bankókat): Na. Dicsértessék az Uristen ő -szent felségének a neve. Szóljon ki néném az ablakon, hajtsák át azt a -két tinót hozzám. - -=Biróné=: Elébb áldomást kell rá inni. (Tölt a dióléből, aztán kimegy.) - -=Biró=: Jó két ökörborjut kaptál, öcsém. - -=Pengő Kovács=: Gyenge csontja van, úgy nízem. - -=Biróné= (visszajön): No, ha már ez megvan, egyuttal megalkudhatnánk a -másik boczira is! Ugye kedves komám, arra a drága szíp kis üszőboczira! -arra az én kedves lelkem keresztjányomra. (Vállára vereget.) - -=Pengő Kovács=: Hát iszen eladó. He-he-he. - -=Biróné=: Mit akarsz vele öcsém? - -=Pengő Kovács=: Mit? Jókedvembe vagyok. Megmondom… Hát én ugyan vele -adom minden rétyenruttyomat, fődeimet, kaszálóstul, legelőstül, házamat, -butoromat, még akar a fehérgunyámat, meg az ócska szeredásomat is. -He-he-he. Hozzám gyün lakni a vejem, mindenem az övé. - -=Biró=: Sok lesz az nekünk. - -=Pengő Kovács=: Sok? - -=Biróné=: Ajaj, nagyon sok! - -=Pengő Kovács=: No hát akkor kedves ídes komámasszony, kend is adhat -rádást, egy ökörvezető kötelet. - -=Biróné=: Mi lenne az? - -=Pengő Kovács=: Mi?… A bíróság! - -=Biróné= (dühbe jön): Bolond kend Pengő Kovács. - -=Biró= (ráförmed feleségére): Hogy vón bolond! Nem látod, hogy csakúgy -füstöl belőle az ész. - -=Pengő Kovács= (vörösen): He-he-he. Pég itt csak egy ész füstöl -biróbátyám, de ott, (rámutat a biró fejére) kettő! - -=Biróné= (mézédesen): Öregem, apjukom, ugyi elfelejtettem neked mondani, -hogy Zsuzsi néni azt suttogta ma reggel a filembe, hogy hallja, a mi -fiúnk igen utána vetette magát az ő Manczi unokájának. Hát hogy neki -nincs ellenére a dolog; de még inkább azt fogadta, az esküvőkor -testámentumot tesz, mindenét rájuk örökíti. - -=Biró=: Rajtam nem mulik, csak a gyerekiken. Én nem szólok bele, ha ők -így akarják, hónap is megeshet a kézfogó. - -=Biróné=: Persze, a bíróválasztás után, a lagzin egy füst alatt -ellakhatjuk a jegyváltást. Már az csak biztos, hogy egyhangu lesz a -választás. - -=Pengő Kovács=: Hát én mondtam-é, kedves biróné komámasszony, hogy ha a -falu, a hogy suttogják, hónap rám tukmálja a bíróságot, egyúttal a -Liszkát a lakzin elkendőzzük Tass Mihály öcsémmel. - -=Biróné=: Úgy? Jó egészséget hozzá. - -=Pengő Kovács=: Hasonlókíppen… Hát akkor mehessünk. - -=Biró=: Isten hírivel. - -=Pengő Kovács= (míg a gubát veszi felfelé, az ablakon kinéz): Hé, be jó -két tinó. Hogy lípnek hozzámfele. Nígy esztendős korára, – biz igaza van -kedves komám, – eggye-eggye megíri az 500 pengőt. - -=Biró=: Gyenge biz annak a csontja. Sose lesz belőle embersíges marha. -Tán bolond lettem vóna máskíp eladni. - -=Pengő Kovács=: Majd elválik. Ha sajnáli kelmed, visszaadhati a pízt. - -=Biró=: Ha sajnálod, te is itthagyhatod. - -=Pengő Kovács=: He. He. He. (Kezet nyújt.) Azír nincs harag. - -=Biró=: Mír vóna? Láttam én mán karón varnyut. - -=Pengő Kovács=: Sz’ippa! - -=Biróné=: Rádfül a guba! - -=Pengő Kovács=: Biz itt jó melegsíg van. Ej jó kis erdő vót a -Gyertyámos. Szeretném megszámoltatni a ki eladta! - -=Biró=: Hát az ídesapádat, ebadta. - -=Pengő Kovács=: He. He. He. Jóegíssíget. (Elmegy. Biró, biróné -összenéznek. Igen dühösek, az asszony toporzékol.) - -=Pengő Kovács= (bekopogtat az ablakon. A biróné kelletlenül kinyitja.) -Igaz a! Nem gyünnek el hónap hozzám a bírólagziba? Meg a kézfogóra? -Kedves bátyám, Sári bíró? - -=Biró=: El én. El én! Ha te is elgyüsz arra, hozzánk. Ídes öcsém, -pakfonkovács! - -(Függöny.) - - - - -MÁSODIK FELVONÁS. - -(A színben. Egyik oldalon az istálló vályog oldalfala, rajta ajtó. Két -oszlop tartja a szín tetejét, a hóborította kertre, távol havas -háztetőkre látni, zuzmarás ákáczok közt. Szép napsütéses délután. A hó -becsapott a színben szélen levő tárgyakra, szekerek, ekék, gazdasági -szerszámok élére. Galyfa van felhalmozva, felvágni való. Gedi az aprító -tőkénél épen galyfát apróz. Jóska egy tőkén ül, búsúl.) - -=Jóska=: Éjjajaj! - -=Gedi=: Háj, háj! - -=Jóska=: Héjjajajajj! - -=Gedi=: Hájaháj! (Libagágogás hallatszik az ólból.) - -=Jóska=: Egyen meg a fene benneteket. - -=Gedi=: Kit te? - -=Jóska=: Ezt a libát e! Ütte vón meg a gutta, mikor az első kibújt a -tojásbul. - -=Gedi=: Mír? - -=Jóska=: Hullott vón le a körme, a ki az első tallát kiczibálta. - -=Gedi=: Nono! - -=Jóska=: Még a porába is dög essen, a ki kalamust faragott belőle! A ki -az első betűt kipingálta vele! A fúrt eszű! Nem vót jobb dóga, csakhogy -engem keserítsen! - -=Gedi=: Há mi bajod neked vele? - -=Jóska=: Azír kell biró a faluba, kénkű vesse fel, hogy a sok buta -helyett irkáljon. - -=Gedi=: Hát osztán? - -=Jóska=: Hát’sz ha bíró nem vóna, akkor nem tiltottak vón el engem a -szeretőmtűl. - -=Gedi=: Áhá, pedzem má. - -=Jóska=: Éjjajaj. - -=Gedi=: Háj, háj! - -=Jóska=: Héjjajajajj! - -=Gedi=: Hájaháj! (Bemegy az ólba s visszaszól.) Jóska!… Te… Ugrál a -szived? Gyün Manczi. A mennyasszonyod! - -=Jóska=: Mennyasszonya a czempéternek. (Jóska leül a Gedi helyére a -tőkéhez s szórakozottan vagdalja az ágakat a kis baltával.) - -=Manczi= (bejön s egy ideig nevetve, hallgatva néz Jóskára.) Én is itt -vagyok. - -=Jóska= (felnéz): Jó van. Te bajod. - -=Manczi=: Ez jó szívvel lát! Ez módis! Így kell fogadni a menyasszonyt? - -=Jóska=: A’ vagy? Oszt ki a vőlegíny, a bóldogtalan? - -=Manczi= (nevet): Te vónál tán. - -=Jóska=: Én? - -=Manczi=: Hát! - -=Jóska=: Ühöm. - -=Manczi=: Egy kicsit szaporábban is pisloghatnál rám. Melegebben ebbe a -hidegbe. - -=Jóska=: Hé Manczi szógám, nem értek én az ilyesmihez. Belefagyott mán -én belém a lílek. - -=Manczi= (leül szemben egy tőkére): Tudják, ha nem mondják. Vóna csak -itt Lizi. - -=Jóska=: Lizi? A más. - -=Manczi=: Más? - -=Jóska=: Más. - -=Manczi=: Mír? - -=Jóska=: Azír. - -=Manczi=: Nem vagyok ojan jó? - -=Jóska=: Nem hát. - -=Manczi=: Hát ojan kedves? - -=Jóska=: Asse. - -=Manczi=: Hát ojan szíp? - -=Jóska=: Ojan?… ojan nincs is több. - -=Manczi=: Jó gusztusod van. - -=Jóska=: A van. - -=Manczi=: Rossz vagyok? - -=Jóska=: Nem vagy. - -=Manczi=: Kiállhatatlan vagyok? - -=Jóska=: Mír vónál? - -=Manczi=: Csufság vagyok? - -=Jóska=: Hagyj mán nekem bíkít. Én felőlem az isten angyala is lehetsz. - -=Manczi=: Azelőtt mégis jobban tudtál hozzám szólani. - -=Jóska=: Manczi fiam, annak is megvan a maga oka-foka. Mióta a gatyám -korczába egy szál hajat tanáltam belevarrva, azótátul óta rád se tudok -gondolni. Annak te vagy a szerzője. Az a vín boszorkány nagyanyád -komendálta neked biztossan. Ti akartatok avval megkötni. De rajtam nem -fog az öreganyád praktikája. Visszájára sült el. - -=Manczi= (a tenyeréből felemeli égő arczát): Mondtam én nagyanyámnak -előre. Nem fog mán a babonaság. Kiment divatbul. - -=Jóska=: Alighanem… Különben hogy vagy hé? - -=Manczi=: Köszönöm, maradhatósan. Hát te? - -=Jóska=: Én is megvagyok. (Csönd.) - -=Manczi=: De nincs hideg. - -=Jóska=: Nincs. Jó genge üdő van. (Csönd.) - -=Manczi=: Mán mennyek? - -=Jóska=: Felőlem maradhaccz. (Csönd.) - -=Manczi= (a favágásra int): Szaporátlan munka. - -=Jóska=: Ráér. (Csönd.) - -=Manczi=: Jóska. - -=Jóska=: No. - -=Manczi=: Isten álgyon. - -=Jóska=: Tíged is. (Manczi tovább ül. Csönd.) - -=Manczi=: Te. - -=Jóska=: No. - -=Manczi=: Szójj mán valamit. - -=Jóska=: Szalagy csak, híjd át ide Lizit. - -=Manczi= (felugrik): Lizit? - -=Jóska=: Aztat. - -=Manczi= (megáll): A Lizit? - -=Jóska=: Hánszor monygyam még? - -=Manczi=: Szaladok. (Kimegy a kert felé s visszajön.) Minek? - -=Jóska=: Csak. Szeretném látni. - -=Manczi=: Megyek. (Elmegy.) - -=Jóska= (utánakiált): Manczi! - -=Manczi= (visszajön): Na. - -=Jóska=: Te! - -=Manczi=: No. - -=Jóska=: Monygyad csak lelkedre. Szeretsz te éngem? - -=Manczi=: Szeretlek hát. - -=Jóska=: Kis Ferit is szereted? - -=Manczi=: Mír ne? Azt is. - -=Jóska=: Kovács Lajost is? - -=Manczi=: Aztat is. - -=Jóska=: Az ördög sámfázzon ki. Hát mír szereted űket? - -=Manczi=: Mír ne szeretném? Mindenik fiú a. - -=Jóska=: Akarméknek lennél felesége? - -=Manczi=: Mír ne? Ha megkírne. - -=Jóska=: Jó van! Hát csak szaladj, hallodi. Mondd meg Lizinek, hogyha -Istent ösmér, szökjön át ide egy kicsit, beszílni akarok vele. No. -Egy-kettő. Ugorgy hát. A fáját a bokádnak… - -=Manczi=: Jó van na. (Vidáman, frissen elszalad.) - -=Gedi= (kijön az ól ajtaján): Jóska. Mondanék valamit. - -=Jóska= (feláll s átadja a helyét a legénynek): Ki vele. - -=Gedi=: Hátha jó talu vón az a liba tolla. - -=Jóska=: Mi? - -=Gedi=: Hallodi. Csináltam én pennával egy nótát, ha azt kidanolnám a -faluba, nem lenne mír tiltani tűled a szeretődet. - -=Jóska=: Mír ugyan? - -=Gedi=: Nem lenne többet biró az apád. - -=Jóska=: Oan mester vagy. Hát csak danold ki. - -=Gedi=: Nem lehet ám. Lakat alá títet az anyád. - -=Jóska=: Az is baj? - -=Gedi=: Neked nem. (Fütyöli a nótát.) - -=Jóska=: E vón a? - -=Gedi=: E. - -=Jóska=: Jól szól. - -=Gedi=: Ugyi? (Elevenen.) Hát még a verse! - -=Jóska=: Fujd el. - -=Gedi=: Ha vóna kurázsim. - -=Jóska=: Majd megrázlak, akkor lesz. (Fütyöli.) - -=Gedi=: Tudod? - -=Jóska=: A filembe ragadt. - -=Gedi= (dalolni kezdi): - - Sári bíró hum, hum, hum… - -Az apádrul van e! - -=Jóska=: Antul jobb! - -=Gedi= (halkan dalol): - - Sári bíró hum, hum, hum, - Az a bíró hum, hum, hum. - Komótba tartják az eszit, - Hogyha kell, csak előveszik, - Sári bíró hum, hum, hum. - -=Jóska= (nevet, oldalba döfi Gedit egy ággal): Egyen meg a fene te -csámpás. - -=Gedi= (buzgón dalolja a másik verset): - - Sári bíró, hum, hum, hum! - Az a bíró, hum, hum, hum! - Megvámolta a keresztet, - Mert kevés magot eresztett, - Sári bíró hum, hum, hum! - -=Jóska= (kaczag): A nyű essen a kis bűröd alá. - -=Gedi=: - - Sári bíró, hum, hum, hum! - Az a bíró hum, hum, hum! - Tudja mit tegyen: ecczerre! - Csak az asszon nízzen erre! - Sári bíró hum, hum, hum! - -=Jóska=: A kű őrje meg ezt a sovány csontodat. Hun bujik ki belőled ez -az ilyen te? - -=Gedi=: - - Tudja mit tegyen ecczerre, - Csak az asszon nízzen erre! - Sári bíró hum, hum, hum! - -=Biróné= (beront): Hallgatsz el te lucziper. Mingyán agyonverlek. -(Felkap egy galyat, azzal veri.) Nóta kell neked te, nóta? majd én -megnótázlak. A birót venni nótába? Megájj kúdus nyavoja! Tolvaj, -semmiházi! Ágrúl szakadt kutya te! Itt felfogok a semmiházin, a kin -mindenki kiád, a ki lábakapczájának se kell senkinek. Gömbölyüre -hízlalom a sovány kutyát, mahónap emberi formája se lesz a disznónak! -Oszt ilyen csúfságot tesz rajtam! Te kutya te! Tüzes harapófogóval -típetem ki a nyelved te! Bíjogot süttetek a hegyire, annyit se mondasz -többet: bikk-makk! Te! Verscsináló, fű! (Köp.) Ha még értene hozzá. Te -köpedelem. Rá se megy! - -=Gedi= (felugrik): A bizon rámegy. - -=Biróné=: Rá az anyád nevire. Hiszen két szót nem tudsz egymásután tenni -becsületesen, te félkegyelmű. Ki ne mond valaki előtt a neved, mert -kinevet. Oszt még ez akarna valakirűl nótát csinálni! Te félszájú te! - -=Gedi= (pulykaméreggel): Ha’ vagyok, félszájú vagyok, utósó vagyok, -naplopó, korhely, csavargó, asse bánom, ha tolvaj vagyok, meg ha -zsivány, meg ha éhes, akarmit kennek rám, asse bánom! Meg asse bánom, ha -bottal püföl, meg ha ódalruddal, meg ha becsukatnak, meg ha rám teszik a -czímert se bánom. De az én versem rámegy! Mer a vers. Mer én tudom mi a, -de maga gazdasszony, oszt annyit se tud hozzá, mint a csikó az ólba. - -=Biróné=: Takarodj előlem, te kocza versfábrikátor. Láttam én mán -legényt, a ki nótába vett valakit, de az ojan szál legény volt, az egész -falu jánya veszekedett utána. Ojan bajusza vót, mint a vicispán -hajdujának. Nem is íjen málészáju keszegódalú csámpás. E tudna valamit? - -=Gedi=: Á, á! tugyuk, hogy szokták ezek a nagy bajuszúak. Csak -belemongyák a nótába a nevét valakinek, megvan. De az én nótámbul egy -szó se vót egybe a másikkal, míg én nem kőtöttem. - -=Biróné=: Kőtötted a sárga tojást. Tán nincsen benne száz gajdoló nótába -is, te lőcslábú, hogy „hum, hum, hum“ meg „bum bele bum“. - -=Gedi=: No de most mán elíg legyík, mert megharagszok. (Hirtelen méregbe -jön.) Ej, de mit papolok itt íjen nípsíggel, a mék azt se tudja mi fán -terem a nóta. Itt a fejsze, fogja. Én tudom istenem nem vágok többet egy -darab fát sem a biró uram lakodáréjára. Hamarébb kivágom az egész -biróságot; mint az odvas fát. Aggyisten! Osztán ha hónap az egész falu a -filibe danolja gazdasszonyomnak ezt a nótát, jó lesz, ha mindenkinek -megmondja, hogy „nem megy rá!“ Aggyisten. (Kevélyen elmegy s odakint -rázendíti a nótát.) - -=Biróné=: Utána! Meg kell fogni a kutyát! Pinczébe, kalodába, ki ne -danolja azt a nótát. (Biró jön.) Jaj istenem, istenem! Jaj teremtő szent -atyám! Jaj menybéli mindenható egy isten! Jaj megváltó szent isten! - -=Biró=: Ki halt meg no! Mi a? Mi a? - -=Biróné=: Elmehetsz mán, elmehetsz a híreddel. Nem tesznek mán meg -kerülőnek se. Megvan mán a jó híred örökre. Hallod, hogy vonítja a kutya -végig a falun. Halli, mán a gyerekek is visítják utána! (Sír.) - -=Biró=: De hát mi lelte anyádat? - -=Jóska= (közönyösen): Ez a szamár Gedi nótába tette ídesapámat. - -=Biró=: Tyhű a kutya, macska! Hogy tudod, hogy íngem? - -=Jóska=: Én nem tudom, csak gondolom, mert úgy mongya, hogy Sári biró. - -=Biró=: Akkor én vagyok! Na. Püff neki. Mír nem fogtátok itt az -ebugattát, hogy ki ne kürtölje legalább hónapig. - -=Jóska=: Ídesanyám lebecsmelte, hogy rossz a nótája, oszt a félkótyó -csak megmírgeskedett, itt hagyott. - -=Biró=: Na. Ez az asszonysegítség. Két kézzel keservesen megfosztja a -talut, oszt egy szájjal mind elfújja: fí! vót – nincs. - -=Biróné= (sírva): Ilyen a szegény szerencsétlen asszony sorsa, a ki -olyan embernek lett a felesíge, a kit nótába lehet venni. - -=Biró= (mérgesen): Te csináltál belőlem futó bolondot. Mindíg -belekotyogtál a dolgomba. - -=Biróné=: Mer mír vagy ilyen gyatra. Ha ember vónál, sose kellett vóna -beleszólnom. De nekem kellett a fejemet törni mindenen. - -=Biró=: Nagy baj bizony, ha az ember gyáva, de még nagyobb, ha az -asszony okos. - -=Biróné=: Én is azt mondom. Vónék csak én férfi, egyszer se gondóna rá -az a köjök, hogy a nevem nótába tegye. - -=Biró=: Nem ám, mert sose hattad vón, hogy a feleségem asszony mindenbe -belekottyanjon. - -=Biróné=: Nem bizony, mert mire az én felségem valamit kitalált vóna, -férjemuram már rég meg is csinálta vón. - -=Biró=: No csak még hangosabban. Már mozognak is a szomszédban. - -=Biróné=: Csak annyit mondok, meglegyen hónap az a választás. - -=Biró=: Te beszélsz? Elrontja az egész istoriát és neki áll feljebb. Ha -most e miatt boszut nem tudok állani azon a kutya Pengő Kovácson, megüt -a guta, megüt a guta! - -=Biróné=: Azt a legelőosztást… (Sír.) Ha a Rétekalját ki nem kerekítem, -belehalok. - -=Biró=: Hallgass. Akkor lett vón eszed, mikor azt a fiút eleresztetted. -Azóta az egész falu bőgi a nótáját. De vigyázz, mert ecczer rádordítok. -Addig nem halok meg. - -=Biróné=: Ahhoz ért. Csak ordítson, azt tud, de el is kőtözök… - -=Biró=: Nono. Harminc esztendeje meghótt az anyád. Nem mehetsz hozzá. - -=Biróné=: Vált sajnálja kend. Bár hozzá is kőtözhetnék mán. Úgy sincs -mit keresnem ezen a világon. Mit csinálok én mán? Ha mán még bíróné se -leszek. - -=Biró=: Ki mondta, hogy nem. De bizony az leszel. - -=Biróné=: Biztat kelmed éngem. A Rétekalja is tudom úgy marad, az én -részemet biztosan a legelő tulsó sarkán szelik ki. - -=Biró=: Dehogy is szelik, megkapod a hogy kivánod. - -=Biróné=: Milyen tengeri teremne ott? - -=Biró=: Meg is terem. - -=Biróné=: Milyen repcze, harmincz magot adna. - -=Biró=: Meg is adja. - -=Biróné=: Hát úgyi megtróbálod azír. - -=Biró=: Mit? - -=Biróné=: A bíróságot. - -=Biró=: Meg a ki teremtette! - -=Biróné= (hizelegve czirógatja): Vénuram, öreguram, csak most az egyszer -csináld meg, soha többet semmitse kívánok tűled. Nem bánom ezután, ha -egyebet se teszel, csak a pipádat piszkálod. - -=Biró=: Jójó. - -=Biróné=: Sose mozogj ezután. Olyanra ülheted magad, mint egy sütőtök. - -=Biró=: Meg is teszem. - -=Biróné=: Nem bánom öregem, ha olyan bolondokat teszel is, mint a tokaji -hegy. Nem szólok bele. - -=Biró=: Okosan, okosan. - -=Biróné=: Ha az egész világ a hátadon szánt is, csak nevetek rajta. - -=Biró=: Jól emlékezz erre a szódra, Sári. Mer ha még ecczer beleszólasz -a dógomba, istókuccse én kőtözök el a háztul. - -=Biróné=: Soha többet. Csak most süsd el ezt a bajt. Soha többet! - -=Biró=: Jóska. - -=Jóska= (a ki mosolyogva nézte az öregeket): Tessík apámuram. - -=Biró=: Azt a… ezt a… hallottad? - -=Jóska=: Hallottam. - -=Biróné=: Mit? - -=Jóska=: Semmit. - -=Biró=: Akkor jó. Hát annya, úgy vigyázz, tanum van kettő. Egyik a te -fiad, a másik az én fiam. No. - -=Biróné=: Ó, ó, vén bolond. Mán semmi baja. Tréfál. De pedig azóta ki is -törte a nyakát a háta megett Gedi. - -=Biró=: Ne busujj. Te csak ne busujj. Csak te legyél jókedvű, mert a mit -mondtam, megmondtam! - -=Biróné=: No hát akkor egy-kettő. Vágjatok fát. Mer annyi sincs, hogy -hónap megrakjam a tüzet. Pedig sok kell a nagy lakomához. - -=Biró=: Az is meglesz. Magam is hozzávetkezek. - -=Biróné=: Sose vetkezz olyan nagyon, hogy még beteg legyél a nyakamra. -Hogy van most is a nyakadba ez a kendő. (Megigazítja.) Így ni. Meg ne -fázz nekem. Nincs pénz patikára. Jajaj, mennyi baj van ezekkel a vén -gyerekekkel. (Elindul s visszaszól.) No, hadd halljam azt a -baltacsattogást. (El.) - -=Biró=: Meglesz! - -=Jóska=: Rögvest! - -=Biró=: Hé fiam, fiam. - -=Jóska=: Tessék. - -=Biró=: Sose házasodj meg fiam. - -=Jóska=: Hm. - -=Biró=: Elment már anyád? Bement? No hát akkor le ezt a kendőt… Vagy ha -azt mondja a feleséged, hogy hazamegy az anyjához: ne mondd rá, hogy „ne -menj öregem.“ - -=Jóska=: Hátha nincs is anyja? - -=Biró=: Azér tud a’ hová menni. Mengyen szógállni a városba. Te csak azt -mondd rá, hogy: isten hírivel! hónap késő, ma kéne! Akkor boldog ember -leszel ezen a világon… De ha az asszony aszongya, hogy: ez fekete! -Osztán te azt feleled rá, hogy: bizon koromfekete! vagy ha aszongya, -hogy fehér, osztán te aszondod, hogy fejérebb a hónál! akkor fiam -köthetsz követ a nyakadba, mert meg is kell csinálnod, hogy az az -asszonyistória fejérebb legyen a hónál, pedig biz az mindig piszkos egy -kicsit. - -=Jóska=: Jaj ídes apám. - -=Biró=: Mi a fiam? - -=Jóska=: Haggyon békin. Gondolni se szeretek az ilyenekre, mióta -eltiltottak maguk a szeretőmtül. - -=Biró=: Ó, de nagy szamár vagy fiam. Örüjj neki. Sose azt kell elvenni, -a kit szeret az ember, hanem a kit nem szeret. Mer annak nem lehet -parancsolni, a kit szeretünk, mer ha az azt mongya, hogy itt hágy, -megfájdul a szívünk. Hanem annak, a kit kergethetnénk, még se megy. Az -úgy kiszógájja az embert, fiam! De úgy, hogy még a hejit is megtürüli az -urának, csak tessék neki. - -=Jóska=: Mit ír a, ha megfájdúl a karom, ha ölelni akarom. - -=Biró=: A’ fiam, szamár beszíd. E mán igazán szamár egy beszíd. Hát -ugyan mikor öleled? Nappal? Mikor látják? - -=Jóska=: Hát – ícczaka is. - -=Biró=: Na hát, ícczaka mind egy kutya, ídes fiam. - -=Jóska= (röhög): Kendnek mán mindegy ídes apám, de nékem! - -=Biró=: Ne röhögj a szemembe, te marha. Ni hogy kípen felejtem ezt az -apagyilkost. Nem hallottad a parancsot, hogy fa legyík hónapra. Hát hogy -szaporábban menjen a munka, majd én is segítek. - -=Jóska=: Ne fáraggyík ídes apám. - -=Biró=: Majd én avval segítek, hogy nem zavarlak a dologba. Behúzódok -egy kicsit aludni az ólba e! (Elmegy.) - -=Jóska=: Vín kutya az öreg. Micsoda vín kutya!… (Fütyörészi a -biró-nótát.) - -=Manczi= (jön): Pszt! - -=Jóska=: Mi a? - -=Manczi=: Nincs itt senki? - -=Jóska=: Nincs. Ü is itt van? - -=Manczi=: Nincs. - -=Jóska=: Hát? - -=Manczi=: Hát csak nincs. - -=Jóska=: Mit mondott? - -=Manczi=: Azt, hogy nem gyün. - -=Jóska=: Nem gyün? - -=Manczi=: Nem. - -=Jóska=: Aszonta? - -=Manczi=: Ühüm. - -=Jóska=: Hogy nem gyün? - -=Manczi=: Azt. - -=Jóska=: Hm. Éha. E baj! - -=Manczi=: Baj? - -=Jóska=: Baj… Egyebet nem mondott? - -=Manczi=: De. - -=Jóska=: Mit? - -=Manczi=: Azt, hogy mióta parancsolsz te neki? - -=Jóska=: Ezt mondta? - -=Manczi=: Ezt. - -=Jóska=: Hm. Nagy baj… Egyebet nem mondott? - -=Manczi=: De. - -=Jóska=: Mit? - -=Manczi=: Pattogott. - -=Jóska=: Pattogott? - -=Manczi=: De még hogy! - -=Jóska=: Cz! - -=Manczi=: Aszonta, ű senkinek se lábakapczája, hogy fel lehessen húzni, -meg le lehessen rugni, meg hogy annyira van ű ide, mint te oda, meg hogy -neki nem lehet csak úgy füttyenteni… - -=Jóska=: Hász én elmentem vóna, de az apja!… - -=Manczi=: Én is azt mondtam neki. De ű meg azt felelte, nem kell olyan -isten gyávájának lenni. Hadd itt apádékat, oszt eriggy hozzá. - -=Jóska=: Éha. Ezt mondta? - -=Manczi=: Ezt. - -=Jóska=: Hm. Eztet? - -=Manczi=: Aztat. - -=Jóska=: Hm. E baj. Oszt mást semmit se mondott? - -=Manczi=: De. - -=Jóska=: Beszíjj hát, mer… - -=Manczi=: Aszonta, hogy: „jó van no, még ez ecczer elmegyek, legalább -kitálalom a galambomnak a mi a begyembe van!“ - -=Jóska= (megszeppen): Ezt mondta? - -=Manczi=: Ezt a! (Csönd.) Te, gyün a vín Varnyu, a kert felől. Én felmék -a konyhába… Izé, a Lizi itt lesz egy kis fertájóra mulva. Jajaj. Szép -menyasszony vagyok én! (El.) - -=Jóska=: Én is szíp vőlegíny vagyok… Mi a kűt csinálok én, ha igazán -elgyün az a jány? - -=Varju= (jön): Jaj ez az én fáradt, törött csontom. Úgy zörög a -szűrömbe, mint borsó az hójogba. - -=Jóska=: Nem baj atyus, nem házasodik mán kend úgy se. - -=Varju=: Hé, dehogy is nem házasodok, csak az a jó isten irgalmasan -magához szólítsa mán ecczer a lelkem felesígemet. - -=Jóska=: Csak nem venne megint nyügöt a nyakába? - -=Varju=: Ó bár minden esztendőbe tehetném. - -=Jóska=: Hát hány felesége vót mán? - -=Varju=: Még csak öt. De ez a mostani, ez igen jó bűrbül van, nagyon -tartós, nem birom elnyúzni. Héj pedig ojjan palotát szántam neki, a -kirájné se kap külömbet. - -=Jóska=: Persze a főd alatt. - -=Varju=: Nem is a karón. Pég megérdemelné a rossz borda, hogy hollók, -varjak sirassák el. Mer e mái napon se főzött ebídet. - -=Jóska=: Mír? - -=Varju=: Mer azír, hogy hát megharagudott rám. Áprehendál a szentem, -mint a czigánkovács malacza. - -=Jóska=: Mír? - -=Varju=: Mer aszondi, elattam az böcsületet. - -=Jóska=: Az is vót valaha? - -=Varju=: Vót 48-ba, de mán az apám ott hatta az akasztófán, azír nincs -nekem. Hé Mári, Mári, mír nem főztél ebídet? - -=Jóska=: Kendet csak össze kén kötni a Márijával… - -=Varju=: Összekötött a pap, akadt vón fel a nyelve. - -=Jóska=: Mír ment paphoz vele? - -=Varju=: Mer akkor meg ippen sose lehet elhagyni, ha pap se vót az -esküvőn… Hé Mári, lelkem felesígem, be szípen tudnék keseregni a -koporsódnál, még azt is elsiratnám, hogy ma nem főztél ebídet. - -=Jóska=: Mi baj mégis? - -=Varju=: Hát… Pengő Kovács gazduram, az isten álgya meg, nekem igírte a -kerülősíg hivatalát, ha ütet biróvá teszem; tengerifődet is igírt! meg -malacztartást az ű kondájába, oszt a malaczot is ű adná, kettőt. De az -isten álgya meg az eszit, nem vílem beszílt, hanem a lelkem párommal, -osztég én nem is tuttam minderrül semmit, hát csak lázítottam egísz -dílelőtt a nípeket a Pengő Kovács gazduram ellen. Mikor ecczer oszt -íhesen hazaesek, csak nekem gyün a lelkem felesígem: hogy aszondi, te -bolond, te ríszeg, te kódus, te bivaj, hun jársz, mikor itt az ígi -szerencse? Mondok, hogy a voksomat árultam. Hogy aszondi ű mán el is -atta… Fájt osztán a szívem, mer kísőn jutott eszembe, hogy bíróné -asszonyom elfelejtett még igírni is valamit. Pedig derága az becsüllet, -üssön bele az ménkű. Abbul nem lehet megílni, ha nincs hozzá fejír -kenyír, meg füstölt paprikás szalonna. Te, nincs egy szál masinád? - -=Jóska=: Nincs. De majd szaladok, hozok. - -=Varju=: Sose szalaszd meg magad, maj csak lelek egyet. (Kotorász a -zsebében s kivesz egy szálat, meg akarja gyújtani s eltörik.) Ejnye, -ennyi vagyonom vót, mán hogy ílek meg, ha rá se gyúthatok. - -=Jóska=: Láti kend, hogy jó lett vón, ha beszaladok írte. Mennyek? (De -meg se mozdul, eszeágában sincs, hogy menjen.) - -=Varju=: Sose fiam, maj lesz a masinatartómba. (Kiveszi pléh -gyufatartóját, a mely tele van gyufával, kihúz egy szálat, meggyújtja.) - -=Jóska= (kiszedi a pipáját s odahajlik): Aggyik hát nekem is abbúl a -tűzbűl. (Szippant.) Csaljuk a zsidót. (Kiesik a zsebéből egy papirpakli -gyufa s szétömlik az egész.) - -=Varju=: Ember vagy fiam. (Felszedegeti a gyufát és zsebrerakja.) Íppen -venni akartam, de nagybúsultomba sajnállottam írte a grajczárt. Vagy -kell neked? - -=Jóska=: Szeggye csak kend, szeggye, oszt ne busujjík, én mondom, hogy a -mit Pengő Kovács ígírt, így is megkapja. - -=Varju=: Ó be akkurát egy igazi fattyú vagy fiam. Az isten rakjon hegyet -az áldásaibúl a fejedre. - -=Jóska=: Nono. - -=Varju=: Nem kell? Hát én nem bánom, ha egy cseppet se ád is. Pég -megírdemleníd a jó szivedír. Hanem igaz is, hogy nagyon rám fír a -jóakarat, mer mán Pengő Kovácstul, attul a kutyaszivű zsivántul nincs -mit várni. Annak lefujtak. Annak mán kámpec. - -=Jóska=: Hát a nóta? - -=Varju=: Mifíle nóta? - -=Jóska=: A mit Gedi csinált az ides apámrúl. - -=Varju= (gyorsan): Arrul nem tudok én semmit se. No de megyek mán be a -konyhába, ha az a drága jó biróné asszonyom megsajnálná az íhelholt -embert. Ó, ó, mijen kalamajka. De hogy ki is kergetem ezt a kutya Pengő -Kovácsot a falubul a mái nap mián… A kis Pistikának is hoztam valamit. -Jó kis játík. (Egy madarat vesz ki a tarisznyából. Visszateszi s el.) - -=Manczi= (jön s visszaszól): Menjen csak, menjen öreg, íppen magát -várják a konyhába… Itt vagyok újra, fáér küldtek. Van-i legalább? - -=Jóska=: Annyi csak van tán. - -=Manczi= (szed az ölébe): Jóska! Gyün Lizi. - -=Jóska=: Tyű a kisbaltáját! Siessünk akkor evvel a favágással. - -=Manczi= (nevet): Csak csontot! Mindíg csak csontot! - -=Jóska=: Fogd be a szád… Na! (Int, hogy menjen be innen.) - -=Manczi=: Mi kell? - -=Jóska=: No… de siket szemed van! - -=Manczi=: Én csak szóbul értek. - -=Jóska=: Tágujj mán a gyehennába. - -=Manczi=: Ezt mán értem. Jól bánsz vélem. - -=Jóska=: Ne forrald a vírem. Eriggy a konyhába, osztán ha ídesanyám… -érted? - -=Manczi=: Mit? - -=Jóska=: Jaj de megverte az isten azt a szamár embert, a ki veled köti -be a fejit. Ojan éretlen vagy. - -=Manczi=: Tán hogy hírt aggyak, ha anyád kigyünne? Hogy a szentem -eltisztulhasson? - -=Jóska=: Csak ne mondanál mindig többet, mint a mi kell. Ne mizserájj -mán, látod nincsen írkezísem, annyi a dógom – - -=Manczi=: De meggyült ecczerre. Felőlem dógozhaccz… Megsiraccz te még -engem. Ó de kaczagnám, ha kettévágnád azt a hüvelykujjad… Na gyerünk -hát, Jóska. - -=Jóska=: Mégis itt vagy? Mingyán beléd sózom ezt a tuskót. - -=Manczi=: Te! De ha jól összevesztek Lizivel, elveszel engem? - -=Jóska=: Vegyen el a jó Isten. - -=Manczi=: No, Jóska. - -=Jóska=: El no, el. - -=Manczi=: Akkor jó, akkor vigyázok. (El.) - -=Jóska= (vágja a galyat s fütyöli a nótát.) - -=Lizi= (belopódzik): Na. - -=Jóska= (ránéz s tovább dolgozik): Ülj le csak egy pettyet. - -=Lizi= (leül egy tőkére): No mi lesz? - -=Jóska=: Mingyán, mingyán, csak dógom van. - -=Lizi= (vár): Hát mit! Hát mi lesz már? - -=Jóska=: Ennye mán! láthadd, hogy sietek; hagy vágom fel ezt a kis -himi-humit. - -=Lizi=: Engem ne tarts bolonddá. (Indul.) - -=Jóska= (idegesen nevet.) Énnye mán, de hunczut kis csikó vagy… Jó van -na, hát itt hagyom, hát mit akarsz? - -=Lizi=: Én? - -=Jóska=: Te. - -=Lizi=: Eén? Hogy én? - -=Jóska=: Te, hát persze, hogy te. - -=Lizi=: No. E valami. Hiszen te hivattál. - -=Jóska=: Eén? - -=Lizi=: Te. - -=Jóska=: Eéén? - -=Lizi=: Te. Hát persze, hogy te. Manczival. - -=Jóska=: Jaj igaz. Manczival. Most jut eszembe. Látod, hogy el tud -felejteni valamit az ember. Persze, persze. No hát itt vagy. - -=Lizi=: Itt a. - -=Jóska=: Hát akkor üjj le. Ha itt vagy, üjj le. - -=Lizi=: Sok a dógom. Sietek. - -=Jóska=: Én is. Látod, hogy sietek én is. Hát várd meg mán, míg felvágom -ezt a kis… (Az egész rakás fára mutat.) - -=Lizi=: Mit akarsz mondani? - -=Jóska=: Én? - -=Lizi=: Te, te! - -=Jóska=: Én akarok valamit mondani? - -=Lizi=: Úgy gondolom. - -=Jóska=: Úgy gondolod? Hát mit gondolsz, mit akarok én mondani? Mi? Mond -ki na? - -=Lizi=: Jaj istenem. Meg lehet őszülni. (Leül és hátat fordít.) - -=Jóska= (fát vág s fütyöl): Jó kis nóta. Mi? - -=Lizi=: Komisz. - -=Jóska=: Tessék? - -=Lizi=: Az apját is kicsufolja. (A biró kinéz az ajtón s végig hallgatja -őket.) - -=Jóska=: Én? - -=Lizi=: Komisz. - -=Jóska=: Én csak aszontam, jó kis nóta. - -=Lizi=: Az nem elég? Szegény keresztapám! - -=Jóska=: Mi? - -=Lizi=: Még a tulajdon fia is. - -=Jóska=: Hát az apád mit mondott? - -=Lizi= (gyorsan, közvetlenül, természetesen beszél): Aszonta, hogy ha -űtet megválasszák birónak, akkor nem bánja, vót a mi vót, lesz a mi -lesz, hozzád ád. De ha meg nem választják, istenjézusszentszüzmáriauccse -nem leszek a felesíged, míg ű él. - -=Jóska=: Hm. Oszt ű megteszi? - -=Lizi=: Ű meg. - -=Jóska=: Pég nem választják meg. - -=Lizi=: Nem! Mán káromkodott is az elébb, abbul láttam, hogy baj van. - -=Jóska=: Hát a nóta? - -=Lizi=: A semmi! A nóta. Ott vót az elébb Gedi, mindent elmondott. De -aszonta a vén Varju, a népek igen félnek a komóttul. - -=Jóska=: A vén Varju? - -=Lizi=: Az. - -=Jóska=: Ott vót a vén kutya? - -=Lizi=: Ott. Kinálta magát, hogy ha kerülőnek megteszik, meg ha malaczot -ád neki ídesapám a kondába, megteszi birónak. - -=Jóska=: Osztán? - -=Lizi=: Osztán aszonta az ídesapám, hogy mán úgyis mindegy. Nem igérte -meg neki, mer az öreg a legnagyobb tolvaj, hogy lehessen kerülő?… Hé, -csak az apáddal beszélhetnék, be megtanítanám. Akkor még minden jóra -mehetne ki. - -=Jóska=: Mi jár má megint ebbe a kis koponyába? - -=Lizi= (nevet.) - -=Jóska=: Hé Lizi!… Hallod!… Hé be okos vagy! - -=Lizi=: Szamár. - -=Jóska=: De szíp is. Ojan igen szíp! - -=Lizi=: Ugyan fogd be a szád! - -=Jóska=: Bizonyisten. - -=Lizi= (eltakarja az arczát): Jóska! - -=Jóska=: No? - -=Lizi=: Én meg fogok halni. - -=Jóska=: Én is. - -=Lizi=: Megfogod-é majd a koporsóm rúdját? Kiviszel-é a temetőbe? - -=Jóska=: Ki Lizi! Ki!… Hát te fogod-é emelni a koporsómat? Leszel-é első -a hat jány közt, a ki a karján kivisz? - -=Lizi=: Leszek Jóska! (Meghatódva néznek egymás szemébe.) - -=Biró= (egyet-kettőt köhint, nagy libagágogás; a gyerekek felriadnak s -ijedten látják, hogy az öreg kijön és borzasztóan dörgöli a szemét.) E -mán mégis kutyaság!… Az ember nem is alhat egyet. Behuzódok szundítani -egy kicsit, hát lehet? Ez a fene liba felver, nem tudják mán lábosba -keríteni valamennyit!… Ideki is örökös dunnyogás-bummogás, mizserálás, -fene tudja, mi van itt. Oszt tessék aludni egy ilyen vén embernek. - -=Lizi=: Ne tessék haragudni keresztapám… - -=Biró=: Ne haragudjak! Hogyne haragudnék, ha haragszok!… Mert haragszok. -Osztán, ha én haragszok, hát haragszok. No!… Asse tudom mán mihe kapjak, -olyan zavaros a fejem… Ha most kialhattam vón magamat, akkor jó vón! -Akkor tudnám, mit csináljak. Ha semmit se hallok!… De így! Jézus Isten, -most mán mihez kapjak? - -=Lizi=: Tudnám én! - -=Biró=: No hát mér nem beszélsz? Csak haragítanak, mig meg nem -haragszok. Tudja, oszt nem beszél! Mit tartod a begyedbe? Ez is ojan -mán… Ez se jobb a Deákné vásznánál… Hát beszíjj hát. - -=Lizi=: Tessék megcsínálni, hogy ne legyék biró. - -=Biró= (meghökken): Püff. Az embernek eláll a lélekzetje. Jóska. Nízz -csak körül, nincs erre valahol ides anyád? - -=Jóska= (óvakodva körülnéz): Nincs. - -=Biró=: Akkor jó. Hát mit beszílsz te csibe? - -=Jóska=: Nincsen itt. - -=Biró=: Jójó, mán hallottam… Nagyon is bánnám… De vigyázz azír! Te meg -nyisd meg azt a kerepelőt. - -=Lizi=: Ha én keresztapámnak vónék, keresztapám meg nekem vóna! Tudnám -én micsinájjak. - -=Biró=: Mit te? - -=Lizi=: Úgy dógoznék, a verítík is csurogna rúlam, – oszt mit tehessek, -ha mégis minden visszájára sül el? - -=Biró=: Juj te! Az istenír, anyjukod meg ne hajja. Jóska! Ezt a jánt el -ne vedd, az isten álgyon meg, mert ha az én felesígembe egy ördög -lakott, a tiedbe hét fog lakni… Hát osztán, hogy is gondolnád azt, fiam? - -=Lizi= (nevetgél): Én csak úgy könnyen. Keresztapámnak két embere van! -Az egyiket el kell csapni, a másikat meg kell kérni. A vén Varjun könnyü -kiadni, Hajdók sógor meg ért az okos szóból. Akkor osztán az egész falu -a mienk. - -=Biró=: Ó gyerekek, gyerekek, mi lesz belőletek, ha nagyra nőttök… -Csakhogy nem lehet ám egy egísz falut összeesketni, hogy egy se tátsa ki -a száját. Meg oszt anyátok olyan kontrabontot fog csinálni a komóttal, -hogy bepereli az egísz falut. - -=Lizi=: Mindennek módja van keresztapám. Hát ugyina. Ide értsen. Hát ha -ídesapám bíró akar lenni, akkor ugyi egy árkus papirt elővesznek, osztán -arra ráírják tizenketten, hogy űk azt akarják, hogy essez legyen a bíró? -Ugyi? - -=Biró=: Essez – ugyi. - -=Lizi=: Na hát, alá kell iratni azt az árkust az egísz faluval. A vín -Varju ha megharagszik, aláírassa az egísz szegénységgel, Hajdók sógor, -meg ha keresztapám szípen megkíri, a nagygazdákkal. Akkor osztán -keresztanyám se szólhat, mert az egísz faluval nem lehet ujjat huzni. -Ugyi. - -=Biró=: Ugyi. - -=Lizi=: Oszt hogy is szólna, mikor magára vessen az egészír. Ű kergette -el a Gedit, oszt a nóta vót az egésznek az oka. - -=Biró=: Hahaha. - -=Jóska=: Hihihaha. (Összenevetnek.) - -=Biró=: El ne vedd ezt a jánt, mert belőled is bírót csinál, ha eszibe -jut. - -=Jóska=: Csakhogy én velem nem lehet csak úgy kukoriczázni. - -=Biró=: Hej dehogy nem lehet fiam, ojan a fajtánk, jó hízók vagyunk, az -asszony avval etet, amivel akar. Én is ládde, hogy megropogtatom azt is, -a mit a menyem önt elibém… - -=Jóska=: Ídes apám, gyön a vín Varnyu a konyhábul errefele. -(Libagágogás.) - -=Biró=: Szalaggy csak jányom, mi a fene baja van annak a libának. Még -kigyün anyátok, ha meghajja… Te! Liszka te! Osztán ha ki tanálna ide -nízni, van ám ott egy hátulsó ajtó… - -=Lizi=: Ó keresztapám! Engem tanít? - -=Biró=: Persze, persze. Fejércselédet a hamisságra. (Lizi nevetve bemegy -az ólba.) - -=Varju= (jön): ’gyisten bíró uram. - -=Biró=: No. - -=Varju= (előredöczög): Pengő Kovács is kibúdosik mán a faluból, a híres. - -=Biró=: Kend miatt? - -=Varju=: He-he-he. Bíró uram miatt. - -=Biró=: Hogyhogy. Én ugyan nem kergetem a bóldogtalant. Én tülem nem -tagatta meg se a kerülősíget, se a kondán a malaczot. - -=Varju=: Nem baj. Ha tagatta, jól tette, nem tette káromat. Bíróné -asszonyom mán rá is duflázott igírettel. - -=Biró=: Az asszonynak igírni szabad. - -=Varju= (hebeg): Hát csak, tán csak, bíró uram csak tán nem vonná el -tűlem grácziáját? - -=Biró=: Biz a falu tolvaját nem is teszem csősznek. - -=Varju=: Hm… De a legelőosztás elmarad? - -=Biró=: El addig. Én felőlem maradhasson, de ha a nagygazdák akarik… - -=Varju=: Hm… Jó ezt tudni… Könnyen beszíl kelmed a szegínyekrül. - -=Biró=: Nem vagyok én püspök, hogy a rihes vén kódusok lábát mosogassam. -Bíró vagyok én a faluba. - -=Varju=: Míg más nem lesz a. - -=Biró=: Még azután is. - -=Varju=: A mán igaz. Kidanóta Gedi. Soká fog a fájni. He, he, he. - -=Biró=: Azír még se kenegetem Varnyu-hájjal. - -=Varju=: Nem is használ a mán a Sári birónak. Hehehe. Isz mán az egész -falu danójja, hogy „Sá-ri bí-ró hum, hum, hum…“ Eh, jobb is lesz idejíbe -tovább állani onnen, a hun a part szakad… Hehehe, csalogatás vót az -egísz! A Poncziuspilátust meg lehetne választani, de Sári bírót? Asztat -nem itt többet!… „Komódba tartyák az eszit.“ Tarthattyák, mit árt! -Perejjen be! Szeretném én azt látni, ó be szeretném megérni, hogy én -rajtam valaki perrel megvegyen valamit! Külgyön végrehajtót! Jó kis -fejősteheneim vagynak, ingyen is adok belőle. Itt hordom a süveg alatt… -He-he-he! A bíró! A csak ojjan, mint a pesti bóha, nem csipi a szegínyt, -csak az urakat. (Lármásan.) Szabad ember vagyok én, annak adom el a -voksomat, a kinek akarom. Ha a bajuszomat hegyesre kipedrem, mindenikre -aggatok egy bírót. Pengő Kovács az én emberem. Kutya fülű, de talpig -ember. Phi! Mán Varju Gábor nem alázkodik egy Sári bíróhoz. - -=Biró=: Gábor! Tisztujj innen Gábor! Egy istenem van, de a Kovácspinczét -a ki felverte, csendőrkézbe kerül, ha a választás órájáig hangodat -hallom, Gábor. - -=Varju= (rémülten): Hát szólok én? Ez is szó? De jányszive van bíró -uramnak!… Hát iszen, nem czinkefiókát hoztam most is a Pistikának, -nyalom ki… (Igen sötét, alattomos arczczal elsompolyog, a szin sarkán -megrázza az öklét.) Nem is kell az én szómat meghallani, tudok én -csendesen is beszílni! Sári bíró! (El.) - -=Lizi= (kijön): Keresztapám! - -=Biró=: No csitri! - -=Lizi=: Jaj micsoda ember maga, ídes keresztapám! - -=Jóska=: Azír fene gyerek! - -=Biró=: Látod te süvölvény! így kell azt csinálni. Az asszony -kiokoskodja, az ember megcsinájja. (Megpaskolja a Lizi arczát.) Te -gyerekek, hanem ti is tegyetek meg nekem valamit. - -=Lizi=: Mit keresztapám? - -=Biró=: Szeretném hallani – azt a fene nótát. - -=Lizi=: Az nagyon csuf. - -=Biró=: Csuf, csuf. Nem is gondolom, hogy ojan szíp legyen, mint a -kontyozó nóta! (Megcsípi a Lizi arczát.) Fütyüld el csak. - -=Jóska= (fütyöli.) - -=Biró=: Hát a verse? ’Sz arra vagyok kiváncsi! - -=Jóska= (eldalolja az első verset, halkan beledalol a bíró arczába.) - -=Biró=: Egye meg űket a pokol… Te kis Sári te, hallod, sose vegyél -kötelezvényt az ojan adósságrul, a mit ugy se lehet megvenni. Add inkább -ajándíkba. Látod mit ér! No hát még? - -=Jóska= (eldalolja a második verset is.) - -=Biró=: Vigye el a patvar… Hallod; fiók Sárim, az isten álgyon meg, ez a -szegény fiu még bolondabbat is megtesz, ha te nem kímíled meg. Van még -nóta? - -=Jóska=: Van egy. (Eldalolja.) - -=Biró=: Ördögök szánkáztassák meg azt a Gedit. Hanem rátok is keresztet -lehet vetni. Hehehe. Majd én csak kaczagok, ha látom! - -=Lizi=: De keresztapám! (A Jóska háta megé dugja a fejét.) - -=Manczi= (jön): Hamar, hamar, jön nénémasszony! - -=Biró=: Hun a nyakbavaló kendő? (Kapkod.) - -=Lizi=: Majd én felteszem. (Felteszi.) - -=Biró=: No mingyár jobban érzem magam, így nem fázok meg, ha anyátok rám -níz. - -=Lizi=: Hát én most hova legyek? - -=Biró= (átkapja): Bujj a kebelembe, te ki áspiskigyó. - -=Jóska=: Vagy ide e’! - -=Lizi= (ugrál, szeleskedik, a birót megcsókolja, Jóskát játékosan -arczonlegyinti s nevetve be az ólba): Ej de szeretném tudni… - -=Biró=: Mit te? - -=Lizi=: Mit csinál most Hajdók sógor. - -=Biró= (megfenyegeti az ujjával): Én is szeretném. Majd elmék hozzá -mingyán. - -=Lizi=: Pá! Kukk! Hpczi! (El. Jóska leül a helyére fát vágni, a biró is -fejszét fog s belevág egy tőkébe. Manczi nevet rajtuk.) - -=Biróné= (gyanakodó arcczal jön s körülnézeget): No mégis csak ennyire -vagytok? Ennél ugyan egy früstököt se tudok megmelegíteni. - -=Jóska=: Most látok én hozzá, ides anyám amugy istenesen. Még akar ezt a -szint is felvágom. - -=Biróné=: Nem tudom, mit csináltatok eddig. - -=Biró=: Én ugyan most fogtam hozzá, mer bizon szundítottam egy jót. E -meg itt a Manczival vihánczolt. - -=Biróné= (Manczit megöleli félkarral): Miattad nem haragszok igen -nagyon. Ej, fiatalság, bolondság. Meg lehet engedni ennyit a kézfogó -előtt való nap. Hanem jobb lesz, ha te nem tőtöd itt az időt a választás -előtt való nap. - -=Biró=: Bizony mondasz valamit. Megyek is, átnízek Hajdók sógorhoz. - -=Biróné= (fát szed az ölébe): Jó is lesz. Mer csak annyit mondok, hogy -meglegyen hónap az a választás. - -=Biró=: Meglegyen? Még asse lenne meg? Hát mi vagyok én? Mi? A ki -felmarkolta! Nem Sári biró?!… - -(Függöny.) - - - - -HARMADIK FELVONÁS. - -(Az elsőház, a tiszta szoba, de most kissé rendetlenség van, a székek -szanaszét a szobában. A bíró öltözik, már a nyakkendőjét csavarta fel. -Jóska a kalapján igazgatja a darutollat, a szájában pipa.) - -=Jóska=: No ídes apám, ijen jókor reggel hogy esik a hazudás? - -=Biró=: Mán nincs jókor fiam. Nyócz óra. - -=Jóska=: Osztán mán nyóczkor jól esik? - -=Biró=: Fiam, a hazudás, az jól esik tele hassal ís, meg éhgyomorra is. - -=Jóska=: Szegíny ídes anyám, hogy elhiszi az ártatlan lílek, hogy -egyhangú lesz a bíróválasztás. - -=Biró=: Az is lesz. - -=Jóska=: Meghiszem. Csakhogy ippen Pengő Kovácsot fogják megszavazni. - -=Biró=: Ne ordíjj te nyomorúság… Még belíp az anyád, osztán azt hiszi, -hogy essama… Iszen arrul én ugyse tehetek, se a főszógabíró… - -=Jóska=: Való a. Ídesapám nem tehet róla, se a főszógabíró. Beg össze -vannak tanulva ezek a nípek. Itt a benyilóba egísz irodát csináltak az -elébb, úgy kanyaringatták aláfele mindenkinek a nevít, a ki még nem vót -rajta az árkuson. Idesanyám meg idebe csak eskette a főbírót, hogy csak -másat ne kandidáljon… Úgy kaczaghattam vóna. - -=Biró=: No csak ne röhögj. Még mindent elronthatsz. - -=Jóska=: Engem ne fíltsík maga ídesapám, de maga mi csinál oszt mán, ha -kisül az egísz? - -=Biró=: Ugyan fiam, ésszel élek. Azír vagyok ember, hogy egy asszony -eszin túl tudjak járni. Meglásd, hogy az ídes anyád úgy fog engem -vígasztalni, de úgy… - -=Jóska=: Hogy? - -=Biró=: Hallgass. Jobb lesz, ha segítesz, ahelyett hogy itt beszíltetsz. -Mán várnak ezek a községházánál. Fogd be hát a szád, tudhatod, hogy ha -beszélek, akkor nem csinálok egyebet. Nem ördög az ember, hogy mindent -meggyőzzön. - -=Jóska= (kinéz az ablakon): Mán be is írtek a községházára. Ides anyám -vissza is fordult a kiskaputul. No míg ű beírne, én elszelelek. (El.) - -=Biró=: Hogy az ördög bujjík belíd helyettem. Nem lelem ezt a jukat. (A -kabátjával vesződik, fel akarja venni.) - -=Biróné= (sietve bejön, fagyosan összedörzsöli a kezét): Kedves ember ez -a főbíró úr. A lelkem még most is többet ér, mint tíz fiatal. A szentem. -Hogy legyeskedik még most is a vén kecske. - -=Biró=: Khm, hm. - -=Biróné=: Mit krákogsz, vén bakter. Nincs kedvedre? Nem tudom, nálam -nélkül mire mentél vóna vele. Bizony most is csak az én kedvemért igérte -meg, hogy nem kandidálja azt a veres ökröt, ha az egész falu fellázad -is. - -=Biró=: Gyere mán. Láthadd, hogy nem lelem a… jukat. (Biróné segít -neki.) No. Hát nem az asszony dóga, hogy beleigazítsa az urát? - -=Biróné= (a hátára ver): Vén ló. Még most is görbén jár az esze. - -=Biró=: Bizony már sokszor görbén, ritkán egyenesen. (Összenevetnek. -Illegeti magát.) No, nézz körül, jó leszek még birónak? - -=Biróné=: Meghiszem azt. Husz esztendővel ezelőtt se vótál jobb. - -=Biró=: Azír! Mer aszondom, hogy soha még én nem akartam így ezt a -vedlett biróságot, mint most. Soha én… Ha osztán most kibukok… a -Tiszának megyek. - -=Biróné=: Nem lesz baj apjukom. Minden jól van. - -=Biró=: Kibujdosok a faluból. Pengő Kovács csak beszélt, de én -megteszem. Itt nem is lakok tovább. Elmegyek a jányomhoz az Erzsihez, -Turfaluba. És még a hóttas ágyamon is elátkozom ezt a falut. - -=Biróné=: Ne búsulj öregem, mindent eligazítottam én. - -=Biró=: Hej Sárikám lelkem, csak még ecczer legyek biró… - -=Biróné= (meglapogatja): Megleszel öregem. (Nevet.) Mán a hideg kileli -érte, mint a gyereket a vadalmáért. - -=Biró= (nyújtózkodik): Ó, ó, vén csontjaim, szúvas vén csontjaim, hogy -recsegnek-ropognak. Tudod-e Sári fiam, mire vágyok én még jobban mint a -biróságra? - -=Biróné=: Mire apjuk? - -=Biró=: Arra, ha elhivatnád azt a kenő asszonyt. A Virágnét. Ha az -megdürüczkölné egy kicsit a hátam, mingyán megfiatalodnék tülle… Mer nem -birom mán se a karom, se a lábam mozdítani ettűl a sok köszvénytűl, ami -belémfészkelte magát. Ezek a téli utak… Az ég sillyessze el. Most nyáron -lesz a képviselőválasztás, azután meg persze pótválasztás, -megyebizottsági tagválasztás, papválasztás… ó uramisten, előre zötyög a -lelkem is a sok szekerezéstűl. Éjszakázás. Verekedés. Pájinkaivás. -Osztán csak ennyitül is, akit ma reggel felhajtottam, mán mintha -fejszével hasogatnák a fejemet. Jaj Sári, beg eljárt az üdő. - -=Biróné=: – Jézusom, hiszen nem is szóltál róla, hogy ilyen nyavajás -vagy. - -=Biró=: – Mit beszíjjek hiába? De hiszed, nem hiszed, alig birok egy -tapodtat is lépni. Enné meg a rossz az egész biróságot… Csak úgy hozzá -ne nőtt vóna a szívemhez, ott hagynám űket mint… jajj, ezek a -köszvényes, szúhos vén csontok. - -=Biróné=: Jajaj! - -=Biró=: Hát ez a lator fiú, ez hun van mán? Nem lehet mán vele birni. -Agyon búsulja mán magát az után a jány után, mintha több se vón a fődön. - -=Biróné=: Nagyon összeszoktak. - -=Biró=: Csak pártold itt nekem. Még te is. Csak az van hátra. Mentegesd -a rossz köjkit. Járta vón meg, ha én is igy kapaszkodtam vóna valaha a -magam szeretője után. - -=Biróné=: Hagyjuk a régit. Épen te voltál különb a fiadnál. - -=Biró=: Engem nem tiltottak el a szüleim tülled. Hát nem tudhatod… - -=Biróné= (felfortyan): Tán ott hattál vón a rosz apádér, anyádér? - -=Biró=: Mi? Azt értsem ebből, hogy a fiam itt hagyjon, ha neki tetszik? -Vagy azt, hogy én térjek ki neki? Soha azt!… Mer vagy vótam biró valaha, -vagy se. De ha most nem leszek… mikor igy kihegyezték az istóriát… -Tiszának megyek! (El.) - -=Biróné=: Jaj teremtőm, de meg vagyok veletek áldva. Mindnek van baja, -csak nekem nincs. Tán én nem nyöghetnék… - -=Veróni= (jön): Jónapot Sári. - -=Biróné=: Hát téged mi hoz ecczer ide? - -=Veróni=: Csak eljöttem Sári. Megkerestelek mint régi jó barátnémat. -Együtt jártunk iskolába. - -=Biróné=: Azt mán hallottam. Üjj le. - -=Veróni= (leül, csönd). - -=Biróné= (bosszus az alkalmatlan látogatóra): Hogy aludtál, Veróni? - -=Veróni=: Köszönöm, jól, Sári. - -=Biróné=: Akkor jó. (Csönd.) Mi ujság? - -=Veróni=: Semmi, Sári. (Csönd.) - -=Biróné=: Mongyál valamit. - -=Veróni=: Nem tudok mit, Sári. - -=Biróné= (sóhajt): Hát mikor mégy haza? - -=Veróni=: Ma délbe, Sári. - -=Biróné=: Akkor jó. Rendbe vagytok? - -=Veróni=: Hálistennek, Sári. - -=Biróné=: Akkor jó. - -=Veróni=: Csak köszönni gyüttem, Sári. - -=Biróné= (feláll): Isten álgyon. - -=Veróni= (feláll): Isten álgyon, Sári. (Indul, az ajtóban megáll.) -Köszönöm a hozzám való szívességedet, Sári. - -=Biróné=: Jól van… Hát nem vesztetek össze? - -=Veróni= (szaporán, pletykázva): Hát tudod, az ugy vót, hogy az öcsém -először lármázott, meg lármázott, meg káromkodott, meg káromkodott. -Elnevezett engem mindennek a sárga fődig, oszt én meg tudod csak -hallgattam, meg hallgattam, oszt egy szót se szóltam, osztán mikor -kifujta magát, hihi, azt mondtam, hihihi, hogy azt mondok, hihi: majd -segít hát rajtam öcsém, a jóisten, meg Sári. Hihi… No hát akkor kezdte -rá a czifráját. Ó hogy elmondott az tíged mindennek, Sári, büdösnek meg -koszosnak, meg – - -=Biróné=: Jójó, ezt nem muszáj mind elmondanod. - -=Veróni= (megzavarodik): Hogy vót, – mi is – mit is, – hogy is modtam? -Hogy hagytam el, Sári? - -=Biróné=: Hogy engem szidott. - -=Veróni=: Ahá, tudod, elmondott az tíged mindennek, csak jónak nem, -koszosnak meg büdösnek, aszongya nem leszel biróné többet, ha a főbiró -százszor… - -=Biróné=: Ki ne mondd, mert a jézusmáriáját az öcsédnek! becsukatom, ha -olyat mond, a mi megkissebbít. - -=Veróni=: Hogy aszondi, hogy ű nem fíl attul, Sári. - -=Biróné= (lenyeli a mérgét): Hát hogy egyeztetek ki az örökségen? -Kifizet? - -=Veróni=: Kifizet Sári. - -=Biróné=: Akkor jól van. No isten áldjon. - -=Veróni=: Isten álgyon Sári. (Áll és vár.) - -=Biróné=: Örülsz, hogy már hazamehetsz? - -=Veróni=: Haj bizony. Mán az ícczaka se tuttam aludni tülle, hogy vajon -jól bezárták-i azt a bornyut, meg a disznónak a moslíkba biztosan két -marokval tett a jányom árpadarát, pég megmontam neki, hogy csak eggyel -tegyik. Egy esszemarikkal, az ippen elíg. Nem? Sári? - -=Biróné=: Örülsz, hogy itt vótál? - -=Veróni=: Bizony örülök, hogy láttam ecczer mégis az ídes tesvíröcsímet. -Mikor éngem innen elvittek, akkor ű még csak olyan bajusztalan fattyú -vót. Aligség alig is akartam elhinni, hogy ű ű legyík. Hé milyen ember -lett belőle Sári, ha látnád! Oszt mán még a legínyfia is külömb, mint ű -akkor vót, mán az is kiszógálta a katonaságot. De még házasodik is mán. - -=Biróné=: Kit venne el? - -=Veróni=: A Zsuzsi néni, – hogy a még most is olyan öregasszony, mint -mikor mi lyányok vótunk, hallod!… annak az unokáját, a Manczit. - -=Biróné=: Ki a fenét? - -=Veróni=: A Manczit. - -=Biróné=: Ah, ne beszéjj bolondot, hogy venné el azt? - -=Veróni=: De bizonyisten… - -=Biróné=: Régen, lehet hogy akarta… - -=Veróni=: Most, Sári, most! Az este is ott vót a jány oszt az a betyár -köjök úgy összecsókóta a szemem láttára, de úgy összecsókóta, majd -halálra kaczagtam magam. (Kaczag.) A hogy az összecsókóta. - -=Biróné=: A Zsuzsi néni unokáját, Manczit? - -=Veróni=: Aztat a! - -=Biróné=: Megbolondultál? Manczi az én fiam menyasszonya. - -=Veróni=: Aj, monták azt neki is, oszt ű kaczagott, hogy ű nem is menne -olyan taknyoshoz. - -=Biróné=: Majd megtaknyosozlak én benneteket. Elpusztujj mán a szemem -elől, mer mingyán kihasadok a míregtül. Hát ezért kellett -ideszemtelenkedned, te vén szajkó te. - -=Veróni= (ijedten): Haragszol Sári? - -=Biróné=: Dehogy is. Jókedvembe vagyok. - -=Veróni=: De haragszol. Látom én a szemedbűl, hogy haragszol. - -=Biróné=: Haragszok hát. - -=Veróni=: Jaj Sári, ne haraguggy Sári. Mikor én az egy testi-lelki jó -barátod vagyok Sári. Csak rám ne haraguggy Sári, tudod az iskolába is -két jóbarátok vótunk Sári. Tudod mikor ojjan tenyereseket kaptam miattad -Sári, hogy kirepedt a bűröm, Sári. - -=Biróné= (félkarral megöleli): Jójó no, rád nem haragszok. Isten álgyon, -dógom van Veróni. Fujja be a haragot a homok. Isten álgyon. - -=Veróni=: Isten álgyon Sári. (El.) - -=Biróné=: No, megkönnyebbültem ettől is… - -=Hajdók= (jön): Jónapot. - -=Biróné=: Megvót a választás? - -=Hajdók=: Meg. A megvót. - -=Biróné=: No? Hát osztán? - -=Hajdók=: Hát megvót no. - -=Biróné=: Mit akarsz? - -=Hajdók=: Hát elkűttek megmondani. - -=Biróné=: Mit? Csak nincs baj? - -=Hajdók=: Baj! Mi az, hogy baj? - -=Biróné=: Egyhangú vót a választás? - -=Hajdók=: A megvót. Egyhangú vót. - -=Biróné=: No hát akkor. Csak nem csinált valamit Pengő Kovács? - -=Hajdók=: De. Valamit csinált. - -=Biróné=: Szent isten! Verekedett? - -=Hajdók=: Nem, azt nem. Nem verekedett. - -=Biróné=: Beste köjke, velem ne izélj! Mert ez a seprű!… Hát mit -csinált? - -=Hajdók=: Hát csinálni nem csinált az semmit, csak azt, hogy ütet -választották meg. - -=Biróné=: Jézus!!! - -=Hajdók=: Hajaj. - -=Biróné=: Belehalok… Borzasztó… Hát hogy vót, mi vót, kárájj mán. Te. -Dögholló te. - -=Hajdók=: Minden komiszságot csak nekem kell megcsinálni… Engem küldenek -ilyeneket elmondani. Nem értek én hozzá. Én csak együgyü szamár ember -vagyok, a ki ippen elmongya, a mit tud… Hát úgy vót a, hogy a hogy ma -reggel elmegyünk innen nagy fittyel, hát nem is gondolt ott a világír se -senki semmire. Begyütt oszt a főbíró meg a jedző, meg a bíró úr, oszt -aszonta a főbíró, hogy hát eegyütt bíróválasztani. Jó van. Hát akkor -csak feláll Nagy Pál Istók, a kebelibe nyul, oszt aszondi: A kössíg azt -kiváni, hogy Pengő Kovács gazda legyík mán biró, itt az irás rulla. -Odadi az árkust a főszógabírónak. Ez mírges vót mán mint a pulyka. Mán -aszhittem, szítszakíti az egíszet… Belepislant. Hát majd sóbálvánnyá -lett, mikor láti, hogy az árkus első ódala tele van írva a gazdák -nevivel… De még a második ódal is. Meg a harmadik is. Furtonfurt. Még az -utósó ódalon se vót annyi hely, hogy egy légy odaköphetett vóna. Mind az -egísz falu, 186-an írták alá, hogy űk mind Pengő Kovácsot akarik -bírónak. Egy se hibádzott onnét. - -=Biróné=: Egy se? - -=Hajdók=: Egy se. - -=Biróné=: Te se? - -=Hajdók=: Én – nem vótam rajta. - -=Biróné=: A neved se? - -=Hajdók=: Aztat odakörmölte valaki. - -=Biróné=: Hulljon le a körme. - -=Hajdók=: Én se kívánok neki jót. - -=Biróné=: Hát akkor mér nem ágaskodtál idejibe? Mír nem kijabáltál, hogy -hamisság van az írásba. - -=Hajdók=: Mit ér, ha az egész falu vállali. - -=Biróné=: Mit ér? Ha egy hamis van benne, az egész semmit sem ér. - -=Hajdók=: De ha nem vót hamis. - -=Biróné=: Hát te írtad rá? - -=Hajdók=: Ha rá kísztettek. - -=Biróné=: Minek hattad? - -=Hajdók=: Egye meg űköt a fene, eleget kapálóztam ellene, – de a még nem -elég: vagy huszonöt gazdának a nevit ráíratták vélem. - -=Biróné=: Ugye. - -=Hajdók=: Itten-e, ma reggel, itt a benyillóba. ’Sz arra kellett a -ténta. - -=Biróné=: Az én tintám. (Hallgatnak.) - -=Hajdók=: Hát aszonták, ha váltó alá oda tudom kanyarítani a komák -neveit, ide is leírhassam. (Csönd.) Hajaj. - -=Biróné=: No Hajdók József kedves öcsém, sohase hittem vóna, hogy egy -ijen szép derék ember ijen becstelen, utálatos kutya legyen. Hogy egy -ijen valóságos jó magyar ember: ojan galád, piszok disznó legyen. -(Elfordul.) - -=Hajdók= (egy kis hallgatás után): Fujja ki kend Sári néném. Attúl -könnyebbedik az emberi termíszet. Fujja ki ídes néném. - -=Biróné=: Fujd ki te a lelkedet. Azt fujd ki. Attól könnyebbülj meg. (A -szemét törüli.) Hogy hónap huzathassak hármat neked. De nem sajnálnék -egy porczió pájinkát attul, a ki bekaparja utánad a fődet… De nem -sajnálnék… Hogy ez a dög főd is nem bir itt meghasadni, hogy elnyelje -ezt a zsodoma falut. (Toppant, megrugja a földet.) - -=Hajdók=: Hajaj. Mit csináljon a szegíny ember. Maga se tehetett vóna -máskíp az én hejembe. Ha az egísz falu összefog, bolond ember áll vele -szembe. Többet mondok ídes nénémasszony, én a maga kedviér csináltam, a -mit csináltam. Mikor láttam, hogy mán ígyis-úgyis mindegy, akkor meg -akartam szabadítani a bátyámat attúl a csúfságtól, hogy pocsíkul -leszavazzák. Így tisztessígesebb. Úgyis az rontott el mindent, a ki azt -a nótát kierisztette a falu szájára… - -=Biróné=: (sír.) - -=Hajdók=: Osztán maguk ugyse veszítenek véle, mer a legelőosztás -meglesz, oszt abba az egísz birtokosság meggyőződött, hogy a maguk -Rítekajja fődgyét szípen ki kell kerekíteni. (Csönd.) Csak aztat -szántam, hogy mikor a főbíró az árkust megmutatta a bátyámnak, ennek a -színe ojanra változott, mint az ólom. - -=Biróné=: Jézus Krisztusom! - -=Hajdók=: Elíbb nem is tudott mit szólni. - -=Biróné=: Krisztus Jézusom? - -=Hajdók=: Azután aszonta, hogy – - -=Biróné=: Mit! - -=Hajdók=: Aztat mán nem tudhatom, hogy mit, mer igen csendesen mondta. -Hanem a szavára aszonta a főbíró, hogy tíz perczig felakaszti a -gyüllést… De ugy fellílegzett arra az egísz közsíg, mint a fergeteg. A -bíró feláll, odamegy Pengő Kovácshoz, félreszólítja… Valamit mondott -neki csendesdeden. Az meg íppugy felelt meg rá. Ű megint szólt, az is. -Azután osztán paroláztak, oszt a bíró ur aszonta nagy fennhangon: Hát -főszolgabíró uram, én is hozzájárulok a kössíg kívánságához, hogy Pengő -Kovács legyen a bíró… Így vót a. (Hallgatnak.) - -=Biróné=: Hajjaj. - -=Hajdók=: No hát hogy e megvót, megválasztották a többit. Törvénybírót, -esküdteket, – én is a lettem… - -=Biróné=: Hát Varju? - -=Hajdók=: Egye meg a fene a kapczáját. Aztat még most választyák, az -ajja tisztsígeket!… Hej csak a kúdús parasztok közt szítüthetnék -ecczer!… No Isten áldja ídes néném. (El.) - -=Biróné= (bólint s egy ideig csüggedten ül, majd felpattan.) A sátánok! -A sátánok! (Le s felszaladgál a szobában, egyszer csak kinéz az -ablakon.) Nini! a kis kígyó! (Idegesen nyitja ki az utczai ablakot s egy -cserép virágot lever.) Óh az ördög vigye el… Lizi! (Mézédes hangon -kikiabál.) Lizikém! Gyerekem! Gyere csak be szivem! Gyere be egy kicsit -gyöngyvirágom. - -=Lizi= (kint): Igenis keresztanyám. - -=Biróné=: Gyere csak gyere. (Bezárja az ablakot.) Még ezt a virágot is -megsiratod! (A kötőjébe felszedi a cserepeket s a földet. Beviszi a -benyilóba.) Gyere csak, hadd fizessek az apádér. Hadd tépjem meg a -tollad kis vércse. - -=Lizi= (bejön): Szabad beljebb keresztanyám? - -=Biróné=: Szabad-e? Nagy tisztesség a házunkon, ha a bíró jánya -megszerencsélteti? - -=Lizi=: Igazán? (Elrestelli magát.) Keresztanyám csak csúfol. - -=Biróné=: Hogy merném én azt a hatalmasok gyerekével. Az apád mán a -bíró! - -=Lizi=: Biztos? - -=Biróné=: Mint a halál… Na lám, mijen szerencsés lábbal kőttem én ma. Én -ujságolhatok ijen nagy hirt a Pengő Kovács jánynak. (Megtörül egy széket -a kötényével s megvető hizelgéssel szól.) Tessék leülni nálunk Lizi -kisasszony, bíró kisasszony! - -=Lizi=: De keresztanyám. - -=Biróné= (rákiált): Ülj le!… No! Hát most mán szíp madaram csak károgd -el, hogy csináltátok ki a nagy hunczutságot. - -=Lizi=: Én nem tudok semmirűl semmit. - -=Biróné=: Ó ne tetesd magad; átlátok rajtad, mint a szitán. Hunczut a -májad, a veséd, a zuzzád. Hunczutságból vagy tetőtűl-talpig, mint az -apád. Az az én jó becsületes fijam ojan lenne köztetek, mint a szem -tiszta buza a konkojba. Te! Szígyelld magadat te! Ijen fiatal, mán is -ojan gonosz. Álnok! hazudó! Hogy lehet egy házban meglenni avval, a ki -hazudik. Inkább elharapnám a nyelvemet, minthogy hazudjak… No mondd meg -hát, hogy csináltátok ki azt a istóriát? - -=Lizi= (pisszegve): Én keresztanyám semmit se tudok, ha kettőbe hasít -se. - -=Biróné=: Mégis hazudozol? Az apád írta a falu nevit az árkusra? Mind az -apád írta? - -=Lizi= (felcsattan): Az én apám egyet se írt oda. - -=Biróné=: No lám, hogy megfogtam! Ijen kis macska akar vélem körmölősdit -játszani. Mindent tudsz! Hát csak valld be, mán úgyis mindegy. Hogy -csináltátok ki, te meg az apád, két jótét lélek. - -=Lizi= (sírva fakad): Én nem vagyok jótét lélek. - -=Biróné=: Bizony nem. Azt jól mondtad. Mert ha az volnál, mindent -elmondanál ijen öreg nénédnek. Nem álorcáskodnál a tulajdon keresztanyád -előtt. Hiszen nem is sír. Csak úgy teszi magát! Te, te gyönyörű -mákvirág! - -=Lizi= (sírva): Én nehem vagyok gyönyörű máhákvirág. - -=Biróné=: Nem bizony! De a vagy! Ó, ó, beg is utálom az ijen -szenteskedést. Iszen csak lennél menyem, majd ránczba szednélek. Te, te. -Rücskös béka. Iszen te pirosítóval kened magad. - -=Lizi=: Én nem kenem. - -=Biróné=: Pedig rádférne, te meszelt fal. Hogy az én istenem álgyon meg -benneteket avval a híres apáddal, úgy a hogy én kívánom nektek. - -=Lizi= (felpattan): Vigyázzon keresztanyám! Fogja meg a nyelvét. Az -apámat ne mártogassa bele! - -=Biróné= (elszörnyed): Micsoda? - -=Lizi=: Mer ha maga tud egyet, tudok én kettőt! - -=Biróné=: Jaj te! - -=Lizi=: Hát igenis én törtem meg a kigyó fejit. - -=Biróné=: Ó! - -=Lizi=: Én hát! Ha kimondtam, kimondom. - -=Biróné=: Mi!? - -=Lizi=: Nem csak úgy az égbül pottyant ez a ménkű. Elébb én húztam fel a -toronyba! Hát tuggya meg kied, velem húzott ujjat! Mit bánom! Nem -szoktam hazudni, ha nem muszáj. Azír, hogy csak egy ijen jány vagyok, -van nekem is, a mi másnak nincs. Én örültem legjobban, mikor kied -kikergette Gedit. Az bizony nagy bolondság vót. A nélkül nem lehetett -vóna semmit kezdeni!… De én egybe kifundáltam az egísz istóriát avval az -árkussal. Én irattam alá a szegínysíget Varnyuval, a gazdákat Hajdók -sógorral. Én csináltam ki, hogy egy szó se kerüljön a kied filibe. Mer -ha kied napamasszon, én meg vagyok menyemasszon! Úgy próbálja meg tülem -elvenni a fiát, hogy ott szabatom ki a Rétekalja legelőrészit a tulsó -határba, a Tiszaöntésbe, a hun ötször megy rá az árvíz még a száraz -esztendőbe is. Osztán ha kied bírót tudott csinálni az urából, én is -fogok a magamébul. De ojan bírót, hogy meg se kell tőteni, mán lű!… Csak -megharagíccsanak! - -=Biróné= (két kezét égre emeli): Óh menybéli jehovaisten. Hallottál mán -ijet odafenn a Khérubimok közt?… Hiszen ez nem vércse, ez kettősfejű -tüzes sárkány kígyó!… Oh jó falu, szegíny falu, ídes szülőfalum; ó -micsoda sorsra jutottál!… De legalább megemlegetitek a jó Sári bírónét, -az áldott jó lelket, a ki vótam! (Sírva fakad.) Mer a vótam! Mer senki -se tudja, mijen jó vótam! Csak a jó Isten meg az angyalai, a kik beírták -a nagy könyvbe!… De te gonosz vagy, te, te! Szígyelld magad te jótét -lélek te! (Elsiet.) - -=Lizi= (kifakad): Mán mehegint ez a… (Sírva fakad s csendesen sírdogál; -Jóska megkoczogtatja az ablakot.) - -=Jóska=: Lizi! Lizi! - -=Lizi= (odanéz): No. - -=Jóska=: Lizi. Nyisd ki csak babám azt az ablakot. - -=Lizi= (megrántja a vállát.) - -=Jóska=: Nyisd ki mán, mert betöröm! - -=Lizi= (kinyitja s durczásan elfordul.) - -=Jóska=: Te! Szen te! rísz! Mi? - -=Lizi=: Persze, hogy rívok. - -=Jóska=: Mír? - -=Lizi=: Nem jókedvembűl. - -=Jóska=: Jójó, de ki bántott? - -=Lizi=: Ki?! - -=Jóska=: Ki? - -=Lizi=: Az anyád. - -=Jóska=: Az anyám? Az ídes anyám? Ne beszíjj mán! Az ídes anyám? - -=Lizi=: A. - -=Jóska=: Hm. Várj csak. (Beugrik az ablakon s leüt egy cserép virágot. -Ijedten megállanak, figyelnek.) Na most majd én is mingyán rívok. (Össze -akarja kaparni.) - -=Lizi=: Ugyan hagyd el. (Összeseprí a kötőjébe a földet s beszalad vele -a benyílóba.) - -=Jóska=: Ű, be megkönnyebültem. Hát mi bajod? - -=Lizi=: Aszonta az anyád, hogy – - -=Jóska=: Mit? - -=Lizi=: Lepocskondiázott mindennek. Annyi becsűletet nem hagyott rajtam, -mint a körmöm feketéje. Még azt merte mondani, hogy én fundáltam ki az -egész biróválasztás módját – - -=Jóska=: Hát azt eltanálta. - -=Lizi=: De ű nem tudhassa, hogy meri rám fogni? (Sír.) - -=Jóska=: No, ne ríjj mán no, te jótét lélek. - -=Lizi= (felzokog): Ez is azt mongya rám, hogy jótét lélek. Mind csak -rajtam szánt. Az egísz fajtája csak ellenem áskálódik. - -=Jóska=: Nono. Ne vedd mán ojan nagyon a szívedre. Hallgass mán no. Csak -addig hallgass, míg az esküvő meglesz. Azután oszt nem bánom, ha mind -kipakolod is, a mi a begyedbe van. - -=Lizi=: Tudom, hogy azután is hazajársz az anyád kötője mellé; csak az ű -parancsát fogod mindig lesni. De nem is lesz ennek jó vége. Soha jó vége -nem lesz ennek! Mer mindig csak én ellenem fog uszítani az anyád. - -=Jóska=: Nem fog a. Nem ojan a. - -=Lizi=: De fog. De ojan. - -=Jóska=: Jójó, no. - -=Lizi=: De tudom istenem, ott is hagylak az első napon, a méken az anyád -belepiszkál a dógomba. - -=Jóska=: De hát az isten áldjon meg, ne beszíjj mán íjen keserveseket, -mer elfacsarodik a szívem. Hát mán hogy piszkálódna olyanba, a mihez -semmi köze? Az én házamba senkinek semmi beleszólása, csak neked, meg -nekem. Ott minden úgy lesz, a hogy te akarod, meg én akarom. Nem igaz? - -=Lizi=: Jaj Jóska én meghalok, ha megcsalsz. - -=Jóska=: Nem halsz meg Lizi, mer én nem csallak meg. Inkább a kedvedír -az egísz világot, de tígedet nem. - -=Lizi=: Gyünnek. Jaj hová legyek? - -=Jóska=: Gyere csak be ide a benyilóba. (Elmennek.) - -=Biró= (szomorú arcczal jön, sóhajt): Haj, haj. Befellegzett Sári. Itt a -világ víge. - -=Biróné=: Nono öregem. Lelkem öreg apóm. Nem kell igy elhagyni magadat. -Semmi a! - -=Biró=: Nagy csapás. (Leül s maga elé búsúl.) - -=Biróné=: Majd jóra viszi a köszörűkő. Nekem is van elíg bajom… De jó az -isten, ű tudja, mit miért csinál. Hiszen senki se lehet örökké biró. -Úgyis ojan köszvínyes, fájós mán minden csontod, – estére elhivom a kenő -asszonyt, – bizony inkább örülök, mint búsúlok, hogy nem lettél meg… -Most gyünnek ezek a választások, fiatal is beledűlhet. Egy percznyi -nyugodalmam se lett vón az egíssíged miatt. Látod most is ojan rosszul -van a kendő a nyakadba, nem vigyázol magadra. Pedig ha ágynak esel, -kinek baj? csak nekem. Oszt ha tíged is főd alá teszlek, ki marad -nekem?… Minek harczojjunk tovább öregem? Elíg vót ez egy íletre. Jó -nekünk mán pihenni egy kicsint. - -=Biró=: De mikor ojan nehéz lemondani. - -=Biróné=: Bizony nehéz! Nehéz bizony. De mit csinájjon az ember? -Akármijen nehéz is, meg kell lenni, ha nem lehet máskép. Tán nekem nem -fáj a szivem? Dehogy is nem, mikor majd meghasad. Mégis csak -beletörődök. Hát te se busujj rajta tovább… Inkább mondd el, hogy vót, -mit beszéltél Pengő Kováccsal. - -=Biró=: Hát aszontam neki, hogy – mikor az árkus a kezembe vót, hogy – -Pengő Kovács! itt ez az árkus. De ne gondód, hogy megnyerted a várat. -Egy szómba kerül: a főbíró akár félesztendőre elhalasztja a választást. -Addig meg sok fordulhat. - -=Biróné=: Be jól mondtad! - -=Biró=: Hanem hát, mondok. Ha ijen csufságot tettetek rajtam, jól van. -Férre állok. De csak ha legalább a gyerekek boldogok lesznek… Nem adom a -fiamat neked. Sajnállom tüled, hogy kocsisod legyen. A jányodat se -kivánom el, tudom ugyse térne meg vele a feleségem – - -=Biróné=: Jól mondtad! Ezt jól mondtad! - -=Biró=: Hát éljenek maguknak. Ott a pusztatelek. Rajta a szíp kis uj -ház. Jó hely, falu közepe. Ha megtollasodnak, kastéjt épithetnek ott -maguknak. Nekik adom. Igaz, ki van adva, a suszter ott lakik, de azt még -hónap kihajitom. Csak ki kell meszelni, itt a vásár, lehet butort venni. -Majd kijárjuk a katonaságtul is a házasodó engedéjt, legyenek maguk -gazdája. A mennyi fődet én adok nekik, te is annyit adjál. - -=Biróné=: Osztán? - -=Biró=: Osztán parolát adott rá. - -=Biróné=: No jól van apjuk. Mire a hivatalbul kikoptál, íppen megjött -vón a hozzá való ész ebbe a nagy töksi-buksi fejedbe. (Megveregeti a -hátát.) - -=Biró=: Az uj biró megigírte, hogy megtisztel. Itt is lesz tán egybe. - -=Biróné=: Hát Varjuval mi lett? - -=Biró=: Egyhangulag kibukott. Senki se szavazott rá. - -=Biróné=: No hálistennek. Ez is rendbe van. - -=Pengő Kovács= (bekopog s belép): Jó napot, jó egíssíget. - -=Biróné=: Ninini. Micsoda tisztesség! A bíró uram hozzánk alázta magát. -Isten hozta, nem is vártuk. Ezer esztendeje nem volt nálunk. - -=Pengő Kovács=: Hát bizony magam is alig hittem, hogy ilyen hamar megint -beorczátlankodjak kedves komáékhoz. - -=Biróné=: Az isten akarata, kedves koma. Avval pedig nem lehet perbe -szállni. Hát csak le avval a gubával. - -=Pengő Kovács=: Ugyse mulathatok sokáig. - -=Biróné=: Persze, persze, uj seprűnek sok a dóga. Nagy a tisztesség, -tulságos az igyekezet, meg ne ártson! - -=Pengő Kovács=: No hát, a mi telik megtesszük, de annyi mi tüllünk nem -tellik, mint az előttem valótól az utósó üdőbe. - -=Biróné=: Azt még nem lehessen tudni. Inkább azt tartom, ojan kézbe -került a birói pálcza, a hova való… A hátán se vón jobb hejen… No, csak -nem akarja elvinni az álmunk? - -=Pengő Kovács=: Isten ments. (Leül.) Mikor íppen jó álomcsinálót keresek -itt. - -=Biróné=: Nono, nem vagyunk még bűdi boszorkányok. - -=Pengő Kovács=: Jóegíssíg nem boszorkányság; ha istenáldása. Én nekem -pedig a maguk egíssíges fiára vóna szemem, aztat szeretném a jányomhoz. - -=Biróné=: Hogy legyen, a ki minden héten elverje? - -=Pengő Kovács=: Hehe. Hogy rajta próbálja ki a tíz körmét a macska. Mer -hiába, az apja orczája mégse arra való. - -=Biróné=: De micsoda szerencse ért bennünket öregem. Eddig csak a jánt -vót szokásba megkírni, most mán a fiút! - -=Pengő Kovács= (nevet): Új bíró, új törvény. - -=Biróné=: De nini, most jut eszembe. Hová a patvarba lett az a kis -cserebogár? Iszen már ecczer itt is vót a jánya kedves keresztkomám, -azír, hogy ojan nagy hatalmas lett az apja, nem felejtkezett meg a jó -szegíny bolond keresztanyjárul… Innen el nem tűnhetett, nem tündelevény. -Ha csak itt nincs!… (Benyit a benyilóba.) Á, itt a két madár! - -=Jóska, Lizi= (kijönnek pironkodva). - -=Pengő Kovács=: Hát te hun a pokolba jársz itt? - -=Biró=: Hahahá! Jól van fiú. Addig jó a baraczk is, míg ződ. - -=Lizi=: Én… - -=Jóska=: Meg én… - -=Biró=: De mán erre iszunk egyet. (Bort tölt.) - -=Varju= (bejön, vadul): Aggyisten! - -=Biróné=: Mit akar itt ez az ember? Ki ez az ember itt? Kifele, kifele. -Nincs itt semmi keresnivalója. - -=Varju=: Hé dehogy nincs! Csak látni akartam, hogy mijen a nagy -bíkessíg! Háláistennek, csakhogy a megvan! Akkor minden jó van! Mer ha a -falu fejei veszekesznek, abbul minden baj származik az egísz kössígre. -Hanem azt a kutya se bánja, ha a ganéba mozognak a bogarak. - -=Pengő Kovács=: Ha részeg vagy, takarodj dolgodra, mert majd -elhallgattatlak. - -=Varju=: Éha, be hamar beletanult kelmed jaz bérói hangba. De könnyű azt -megtanulni, mint a többi komiszságot. Hát biró uram, kihagytak kentek a -tisztviselőkarbul. Jó van. Én csinátam bírót egy rosz pakfonkovácsból, -de lesz még a kutyára dér. - -=Pengő Kovács= (csendesen): Varnyu, repülj innen, mer közéd vágom a -bírói botot. - -=Varju=: Repülj varnyu! Hiss! Repülj no!… Jó van. Elreppenek… Hanem -aszondom, hogy ha kerülőnek meg nem tettek: még az a dinnyemag is -reszkessen az acskóba, a kit esztendőre vetnek fődbe. Mer egy se -tudhasssa, kinek az asztalán szegik meg a dinnyét, a ki belőle kikél. -Aggyisten. (El.) - -=Biró=: Jól van ecsém, jól van. Most mán látom, hogy ember kezibe van a -bíróság, a ki rólam letőtt. - -=Biróné=: Dehogy tőtt le öregem! Sose mossa le azt rólad a jégeső se. - -=Biró=: Mit te? Ódalborda! - -=Biróné=: A bíróságot! Hiszen bíró vagy: Sári bíró, a ki - - Tudja mit tegyen ecczerre, - Csak az asszony nízzen erre. - Sári bíró, az a bíró, - Sári bíró hum, hum, hum! - -(Függöny.) - - - - - * * * * * * - - - - -Transcriber's note: - - -Javítások. - -Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk. - -A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája: - -61 |Manczi? Tán |Manczi: Tán - -82 |Hajdók! Hajaj. |Hajdók: Hajaj. - - - -***END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK SÁRI BIRÓ*** - - -******* This file should be named 62674-0.txt or 62674-0.zip ******* - - -This and all associated files of various formats will be found in: -http://www.gutenberg.org/dirs/6/2/6/7/62674 - - -Updated editions will replace the previous one--the old editions will -be renamed. - -Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright -law means that no one owns a United States copyright in these works, -so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the United -States without permission and without paying copyright -royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part -of this license, apply to copying and distributing Project -Gutenberg-tm electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG-tm -concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, -and may not be used if you charge for the eBooks, unless you receive -specific permission. If you do not charge anything for copies of this -eBook, complying with the rules is very easy. You may use this eBook -for nearly any purpose such as creation of derivative works, reports, -performances and research. They may be modified and printed and given -away--you may do practically ANYTHING in the United States with eBooks -not protected by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the -trademark license, especially commercial redistribution. - -START: FULL LICENSE - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK - -To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full -Project Gutenberg-tm License available with this file or online at -www.gutenberg.org/license. - -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project -Gutenberg-tm electronic works - -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or -destroy all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your -possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a -Project Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound -by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the -person or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph -1.E.8. - -1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this -agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm -electronic works. See paragraph 1.E below. - -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the -Foundation" or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection -of Project Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual -works in the collection are in the public domain in the United -States. If an individual work is unprotected by copyright law in the -United States and you are located in the United States, we do not -claim a right to prevent you from copying, distributing, performing, -displaying or creating derivative works based on the work as long as -all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope -that you will support the Project Gutenberg-tm mission of promoting -free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg-tm -works in compliance with the terms of this agreement for keeping the -Project Gutenberg-tm name associated with the work. You can easily -comply with the terms of this agreement by keeping this work in the -same format with its attached full Project Gutenberg-tm License when -you share it without charge with others. - -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are -in a constant state of change. If you are outside the United States, -check the laws of your country in addition to the terms of this -agreement before downloading, copying, displaying, performing, -distributing or creating derivative works based on this work or any -other Project Gutenberg-tm work. The Foundation makes no -representations concerning the copyright status of any work in any -country outside the United States. - -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: - -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other -immediate access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear -prominently whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work -on which the phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the -phrase "Project Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, -performed, viewed, copied or distributed: - - This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and - most other parts of the world at no cost and with almost no - restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it - under the terms of the Project Gutenberg License included with this - eBook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the - United States, you'll have to check the laws of the country where you - are located before using this ebook. - -1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is -derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not -contain a notice indicating that it is posted with permission of the -copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in -the United States without paying any fees or charges. If you are -redistributing or providing access to a work with the phrase "Project -Gutenberg" associated with or appearing on the work, you must comply -either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or -obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg-tm -trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any -additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms -will be linked to the Project Gutenberg-tm License for all works -posted with the permission of the copyright holder found at the -beginning of this work. - -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. - -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License. - -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including -any word processing or hypertext form. However, if you provide access -to or distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format -other than "Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official -version posted on the official Project Gutenberg-tm web site -(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense -to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means -of obtaining a copy upon request, of the work in its original "Plain -Vanilla ASCII" or other form. Any alternate format must include the -full Project Gutenberg-tm License as specified in paragraph 1.E.1. - -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works -provided that - -* You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed - to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he has - agreed to donate royalties under this paragraph to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid - within 60 days following each date on which you prepare (or are - legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty - payments should be clearly marked as such and sent to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in - Section 4, "Information about donations to the Project Gutenberg - Literary Archive Foundation." - -* You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or destroy all - copies of the works possessed in a physical medium and discontinue - all use of and all access to other copies of Project Gutenberg-tm - works. - -* You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of - any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days of - receipt of the work. - -* You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works. - -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project -Gutenberg-tm electronic work or group of works on different terms than -are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing -from both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and The -Project Gutenberg Trademark LLC, the owner of the Project Gutenberg-tm -trademark. Contact the Foundation as set forth in Section 3 below. - -1.F. - -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -works not protected by U.S. copyright law in creating the Project -Gutenberg-tm collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm -electronic works, and the medium on which they may be stored, may -contain "Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate -or corrupt data, transcription errors, a copyright or other -intellectual property infringement, a defective or damaged disk or -other medium, a computer virus, or computer codes that damage or -cannot be read by your equipment. - -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. - -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium -with your written explanation. The person or entity that provided you -with the defective work may elect to provide a replacement copy in -lieu of a refund. If you received the work electronically, the person -or entity providing it to you may choose to give you a second -opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If -the second copy is also defective, you may demand a refund in writing -without further opportunities to fix the problem. - -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO -OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT -LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. - -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of -damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement -violates the law of the state applicable to this agreement, the -agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or -limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or -unenforceability of any provision of this agreement shall not void the -remaining provisions. - -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in -accordance with this agreement, and any volunteers associated with the -production, promotion and distribution of Project Gutenberg-tm -electronic works, harmless from all liability, costs and expenses, -including legal fees, that arise directly or indirectly from any of -the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this -or any Project Gutenberg-tm work, (b) alteration, modification, or -additions or deletions to any Project Gutenberg-tm work, and (c) any -Defect you cause. - -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm - -Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of -computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It -exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations -from people in all walks of life. - -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future -generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see -Sections 3 and 4 and the Foundation information page at -www.gutenberg.org - -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation - -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by -U.S. federal laws and your state's laws. - -The Foundation's principal office is in Fairbanks, Alaska, with the -mailing address: PO Box 750175, Fairbanks, AK 99775, but its -volunteers and employees are scattered throughout numerous -locations. Its business office is located at 809 North 1500 West, Salt -Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up to -date contact information can be found at the Foundation's web site and -official page at www.gutenberg.org/contact - -For additional contact information: - - Dr. Gregory B. Newby - Chief Executive and Director - gbnewby@pglaf.org - -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation - -Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide -spread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. - -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To SEND -DONATIONS or determine the status of compliance for any particular -state visit www.gutenberg.org/donate - -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. - -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. - -Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. To -donate, please visit: www.gutenberg.org/donate - -Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic works. - -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project -Gutenberg-tm concept of a library of electronic works that could be -freely shared with anyone. For forty years, he produced and -distributed Project Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of -volunteer support. - -Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in -the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not -necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper -edition. - -Most people start at our Web site which has the main PG search -facility: www.gutenberg.org - -This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. - |