diff options
Diffstat (limited to 'old/66497-0.txt')
| -rw-r--r-- | old/66497-0.txt | 11671 |
1 files changed, 0 insertions, 11671 deletions
diff --git a/old/66497-0.txt b/old/66497-0.txt deleted file mode 100644 index 78b9718..0000000 --- a/old/66497-0.txt +++ /dev/null @@ -1,11671 +0,0 @@ -The Project Gutenberg eBook of Keleti életképek, by Ármin Vámbéry - -This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and -most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions -whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms -of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at -www.gutenberg.org. If you are not located in the United States, you -will have to check the laws of the country where you are located before -using this eBook. - -Title: Keleti életképek - -Author: Ármin Vámbéry - -Release Date: October 8, 2021 [eBook #66497] - -Language: Hungarian - -Character set encoding: UTF-8 - -Produced by: Albert László from page images generously made available by - the Google Books Library Project - -*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK KELETI ÉLETKÉPEK *** - -KELETI - -ÉLETKÉPEK. - -IRTA - -VÁMBÉRY ÁRMIN. - -BUDAPEST, 1876. - -AZ ATHENAEUM R.-TÁRSULAT KIADÁSA. - -PULSZKY POLYXÉN - -ÚRHÖLGYNEK - -TISZTELETTEL ÉS BARÁTSÁGGAL - -AJÁNLOM E LAPOKAT. - - - - -ELŐSZÓ. - -A mohammedán Ázsiáról eddigelé közzé tett munkáim sorrendjét tekintve, e -lapoknak az – »Iszlám a 19-dik században« – czimű könyvem előtt nem -pedig utánna kellett volna megjelenni. Részben már egy évtized előtt, -részben pedig még Keleten való tartózkodásom alatt megirvák, ezen egyes -életképek egybegyüjtése és kiadásával már csak azért se siettem, mivel -az efféle irodalmi foglalkozásra, tekintettel az igen gyenge irói -képességemre, valami különös kedvet nem is éreztem. - -Hogy azt most még is tevém, arra következő körülmények inditottak. -Először egy tekintélyes külföldi könyvkiadói társulat szivélyes -felkérése, melyet nem utasithattam vissza. Másodszor a huzamosabb idő -óta főfoglalkozásom levő – »Török – tatár nyelvek gyökszótára« – mintegy -szükségessé tette az elméleti tanulmányok birodalmából való kis -kirándulást a gyakorlati élet mezejére. A török – tatár nyelvek -boncztani értelmezése egy rendkivül érdekes és vonzó tárgy ugyan, de a -változatosság még itt is lélekre és kedélyre egyaránt üditőleg hat. -Harmadszor, nem igen nagy eröltetésbe fog kerülni mind annak, aki ifjú -és férfi korában több ideig Ázsiában lakván, ott majd csak otthonosan -érezte magát, ama erkölcsök és szokások képét rajzolni, melyek eránt ő -egykor annyi érdekkel viseltetett, és melyeknek benyomása még egy egész -évsoron át sem mosódtak el az emlékezetéből. Minek is tagadnám; -ifjúságom egész hevével csüngtem Ázsián és életképeinek egyes vonásai -még most is kimondhatlan varázshatalmat gyakorolnak reám. - -Íme e jelen lapok rövid története, és ez szerint kérem a t. olvasót az -Életképek tartalmát megitélni. Készakarattal elkerülvén mindent, mi -könyvemet nehézkessé teheté vala, fő törekvésem oda irányult: az egykori -benyomásokat híven minden cziczomázás nélkül visszaadni, és idegen -forrásokhoz, mindössze kétszer vagy háromszor oly esetben fordultam, a -hol ujabb észlelődések saját tapasztalataimat kiegésziték. Mind -hasonnemü eddigi irataimban ugy ebben is a jelszóm – Utile dulci – vala; -a gyakorlati életből meritett tárgy kidolgozásában egy fő kellék az: -egyszerű és népies előadási modor által az olvasókőrt lehetőkép tágassá -tenni. Ázsia, ugy látszik, nem sokára azon világrész fog lenni, melyen a -tettszomjas Európa nagy horderejű politikai, mívelődési és társadalmi -problemákat megfejteni készül, annál szükségesebb tehát, hogy a -ködfátyoll mind jobban és jobban emelkedjék, és hogy a keleti világ -élete és szokásai annál ismeretesebbé váljanak. - -Budapest, Márczius havában 1876. - -V. A. - - - - -A ház s a háztartás. - -»A halifák palotája aranytól, márványtól ragyogott; pompás mozaik födte -a falakat s padlózatot; a szökőkutak s vizesések susogó habja kellemesen -hüsíté a levegőt s frissitő álomra csábitott. Gazdag folyondár növények -és árnyas fák lombja egy sereg dalos madárnak szolgált menhelyül. A -termek aranyban, szinpompában ragyogtak, gazdag, szines selyembe -öltözött rabszolgahad hemzsegett a lakosztályokban, s a belső termekben -a világ legszebb hölgyei voltak csoda-bokrétává összegyüjtve.« - -Ezen szavakkal festi Kremer, a »Kulturgeschichte des Orients« szellemdús -és tudós szerzője az Ommejádok palotáját Damaszkusban. A hires moszlim -uralkodók palotáiról ép oly ragyogó, szingazdag képek maradtak fenn, -melyek a távol mult mesés pompájáról regélnek, s ez nem túlzás; mert a -mórok nagyszerű épitményei Spanyolországban, az abbaszidok monumentális -épületei Bagdadban s a Timuridákéi Közép-Ázsiában és Indiában egyedül -álltak a világban s minden tekintetben megérdemlik az utókor osztatlan -bámulatát. S mégis tévedünk ha az egykori nagyság és hatalom ezen -nagyszerű emlékeiből a jólét s gazdagság általánosságára következtetünk, -s még nagyobb tévedés, ha a keleti pompa e pazar bizonyitékai szerint, -melyek egy rég mult korhoz tartoztak, itélni akarnánk Kelet mai -viszonyai fölött. - -A Kelet ma már csak egy történelmi fogalom, s a mily magasan -túlragyogják Szuleimanie, Herat, Szamarkand és Agra romjaikban is még -nagyszerű épitményei, a körülöttük álló kunyhókat, a »király s -koldusról« szóló szomoru mondát illustrálva, ép oly rikitóan feltünő az -ellentét a hajdankori és mai Kelet közt, oly mérhetlenül távol áll, a -tulajdonképeni keleti világnak szomoru valósága, azon fényes képtől, mit -arab mesék által táplált képzeletünk a tündér Oriensről magának -alkotott. - -Ha Konstantinápoly vékony deszka épületeiről van szó, általánosan azt -szokták mondani, hogy a törökök Európában csak tanyáznak. Azt hiszem, -még tovább is mehetnénk s e szójárást általánosítva azt mondhatnók, hogy -az ázsiaiak mindannyian csak tanyáznak, mert akár deszkából készült, -akár agyag- s kavicsból emeltetett, a mohammedán világ magánlakháza még -a legelőkelőbb városokban sem tekinthető európai fogalom szerint -»háznak.« A fenntemlített világ nyugati részében, s legkívált ott, hol a -byzancziak épitkezési modora és kényelemhajlama ugyszólván kényszer -hatással volt a muszulmán hóditókra, – ott legalább külsejére nézve, a -ház leginkább felel meg a szó európai fogalmának. Az emeletek, a számos, -nagy, természetesen sürü rostélylyal ellátott ablakok az utczai -homlokzaton; a tetőzet, tornáczok, kapuk – minden Nyugatra emlékeztet, -de ujból ismétlem, hogy csakis külsőleg, mert alig lépünk az épület -belsejébe, Kelet egész, meztelen, lakálytalan sajátsága áll előttünk. -Mindenütt ijesztőleg üres termek, de minél tágasabb, minél üresebb a -hely, annál kellemesebbnek látszik lakójának, ki izlése ebbéli irányának -legnyomatékosabban ád kifejezést az ismert közmondásban: »Tág és -kényelmes termekben jobban esik az ütleg, mint szűk helyiségben az -étel.« Még a leggazdagabbaknál is az egész butorzat egy diványból áll, -mely a helyiség három falán végigvonul, s ha imitt-amott a padlót finom -szőnyeg nem boritaná, teljesen lakálytalannak tűnnék fel a hely. - -»Ti európaiak,« hallám többször mondani, »annyira megtöltitek -szobáitokat butorokkal, hogy mozogni is alig birtok bennök.« Azonban -ebből még nem következik, hogy a keleti ember szabadabban mozog -lakásában mint mi. Összekuczorodva ül divánja valamely szegletében, s -csak szeme gyönyörködik a szoba tágasságában. Az ily lakás se nem vonzó, -se nem kellemes, se nem csinos; de még az égalji követeléseknek is csak -bizonyos viszonyok alatt felel meg. Habár nyáron kényelmet és kellemet -nyujt, télen annál elviselhetetlenebb, s még most is összeborzadok, ha -az átdidergett téli napokra, s mi roszabb, téli estékre gondolok, -melyeket Stambulban, volt miniszterek házaiban töltöttem. A mangal -(kőszén-üst) melege, csak a prémes ruhájába burkolt keletinek elegendő, -mely azonfelül igen hamar el is illan a vékony deszkafalak hasadékain; s -nem egyszer történt meg rajtam, hogy reggel, az ablak mellett kiterített -ágyam takarójáról, össze kelle szednem, s el kelle távolítanom az éjen -át az ablakon s deszka-hasadékokon keresztül behatolt havat. A nyugati -befolyás erősebb hullámzása csak legujabb időben idézett elő némi -változást az előkelő törökök házánál. Kanapékat, székeket, karos -székeket és asztalokat szereztek, de inkább a divat mint rendes -használat kedvéért, mert a minder (a divány körülbelől négy láb széles -matrácza) puha, ruganyos ülése sokkal kényelmesebb pihenőt nyujt a -keletinek, mint a szék, hol lábait maga alá nem vetheti, hanem azokat -lefüggő helyzetben kénytelen hagyni, mi fárasztó s lankasztó hatással -van reá, minek következtében a szék csak »keresztény karónak« -neveztetik. - -Azon mérvben, a mint Törökországtól el, Ázsia belseje felé haladunk, a -ház tetszetősbb külseje egyre jobban elsatnyul, a szándékos rejtőzködés -jellegét véve fel, mely egyrészt a háremszokások, másrészt azonban a -hatóságok előtti rettegésnek természetes következménye. Ott, hol tulzott -s hamisan értelmezett erkölcsiségből a nőnemet féltve elzárják az idegen -szem elől, s hol gazdagság és jólét a zsarnoki elnyomatás főokát -képezik, ott igen érthető, hogy a lakház külsőleg csak rideg, megviselt, -esőverte s rongálta agyag falakat mutat fel, mig belseje gyakorta -fényüző pompával és fénynyel van felszerelve. E sajátság legkiválóbban -Szyria és Persia némely városában észlelhető, melyek ennélfogva némileg -igazolják is a nyugaton általánosan elterjedt hitet Kelet mesés -pompájáról s kényelméről. Meglepő már az első látvány is, a mint a -sötét, szűk kapuból belépünk a tág udvarra, melynek közepét rendesen egy -hosszukás vizmedencze foglalja el. A kis kerti ültetvények e helyen -kiválóan kellemes hatást tesznek s ámbár az udvar három oldalán végig -vonuló termek itt is tökéletes ürt tüntetnek fel, a falaknak gyakorta -gazdag diszitményei, madarak, virágok, sőt Perzsiában nőalakok pompás -festményei, a valódi keleti czifrázat jellegével birnak. A régi divat, a -szobák menyezetét gazdag aranyozással, pompás arabékekkel s berakott -tükörüveggel elhalmozni, csak Ázsia belsejében tartotta még némileg fenn -magát, s valamint hajdan, ugy még ma is csak a Persák birják teljesen -ezen ékitményezés müvészetét, Rendkivül feltünő az európaira nézve, a mi -divatlapjaink szinezett divatképeinek roppant mennyisége, mely a persa -salonfalak diszítésére használtatik. Később értésemre jutott, hogy e -képekkel külön kereskedést űznek. - -Mi a szyriainak és a turkesztaninak az Aivan nevezetű nagy csarnok, -melynek az udvarra néző oldala egészen nyitva áll: az a perzsának a -Talar, egy tág, szőnyegekkel boritott terem, melynek előoldalát egy -müvészileg s izléssel faragott ablak képezi, mely télen nyáron nyitva -áll s kilátást enged a kerti ültetvényekre s vizmedenczékre. Itt -fogadtatnak a vendégek, itt végeztetik a napi munka, s itt szokta a -keleti ember elfeledni gondjait, midőn órákig elmerengve bámulja a zöld -pázsit bársonyát s a fodrozatos viztükör képleteit, a mint az arab -versben irva áll: - - »Szelaszetun jezilu’ min el kalb el huszn, - El Mai dsani el hadhravat ve vedsih ul huszn.« - - Csak három dolog űzi el a bút: - A folyó viz, a zöld pázsit és a szép arcz. - -Mit nyáron a pázsit s a viz, azt télen a tüzhely nyujtja. »El nar -fakihat es sita« (a tüzhely a tél gyümölcse), mondja az arab, -természetesen a szó keleti értelmében fogva fel a tüzhelyet, mely -szigorubb éghajlatunk követelményeinek semmiképen sem felelne meg. Akár -a Mangal vagy az Odsak (kandalló) mellett ül, az európai egyik oldalán -mindig fázik, mig a másik félig megsül, feltéve, hogy nem követi a -keletiek példáját, kik meleg ruhákba s bundákba burkoltan órákig a -legcsekélyebb mozdulat nélkül maradnak veszteg egy és ugyanazon helyen, -– mi európai embernek bizonyára minden hídegnél nagyobb kín lenne. Még -ismeretlenebb reánk nézve a Tandur használata; ez oly szerkezetű -szénmedencze, melynek melege, erősen gyapozott takarók által -összpontosíttatik; s e takarók alá bujik el olykor az egész társaság, -elannyira, hogy csak a fej s a kezek láthatók. A Tandur, kizárólagosan -nők által használt melegitő szerkezet, s a keleti kényelem non plus -ultrája a hideg évszak tartama alatt. Kézi munkáról vagy egyéb -foglalkozásról természetesen szó sem lehet ily alkalommal s a drága idő -énekkel, beszélgetéssel s alvással, vagy pedig mesék s szent történetek -hallgatásával fecséreltetik el. - -Habár kül- s belfelszerelésénél fogva, a keleti ház legtávolabbról sem -felel meg a pompa s fényüzés eszméjének, mégis tagadhatatlan, hogy a -kényelemre s ezzel kapcsolatban bizonyos egészségtani követelményekre -nagyobb suly fektettetik mint nálunk Nyugaton. Már az a körülmény is, -hogy az egész mohammedán Ázsiában mindenki saját házában lakik, kiváló -előny az európai nagyvárosokban dívó kaszárnya-rendszerhez képest. Ehhez -még más előnyök is járulnak; például a tág udvarok, a sok vizmedencze, a -hol csak alkalmazható, s mi különös emlitést érdemel: a nyaralók -általánosabb és gyakoribb használata. Az időnkénti lakásváltoztatás ott -ép oly életszükség a városi, mint a szegény pusztai lakóra nézve. -Mindenütt, még a persa nyelvű népeknél is használatban van a Jajlak és -persa Kislak – nyári és téli lakás – értelmezése, mi legbiztosabban -bizonyítja e szokás túrni származását, s elvitázhatatlan tény, hogy a -nyaralók választásában és minőségében a törökök még ma is a legmagasb -fokon állanak. - -A Zerefsan és a Murgab melletti gyönyörü kioszkokról ugyan már csak -történelmi emlékek és pompás romok tanuskodnak, azonban a Bosporus-parti -Jali-k még ma is utánozhatatlanok a magok nemében, s kellemre s -kényelemre nézve felülmulhatlanok. Alig egy órányira a városi -háztengertől, hol a tikkasztó melegben még a pókháló sem lebben meg, a -»jali«-kban a hűsítő északi szellő élvezhető, mely olykor még melegebb -öltönyök felvételére is kényszerít. De mily bűvös-bájosak az esték és -mesés nyári éjek! Nem létezhetik magasztosabb élvezet, mint ha valamely -juniusi vagy juliusi estén, a nagy kikötő-lépcsőről (iskelleröl) a -tengerpart legszéléről, egy bosporusi éj csodaszerű képét bámulhatjuk. A -végtelen csillagos boltozat fénye versenyt ragyog a tiszta hullámtükör -mélyében tükröződő égitestek csillogásával. Lehetetlen el nem merengeni -e tündéries képen, s ez édes merengést legfeljebb ha olykor az éji -csendben távolról viszhangzó evezőcsapások zaja szakítja meg, vagy az -éjjeli imára hívó muezzin bánatos, szivhezható hangja. »Asz szalatu -khair min al naum!« (»az ima hasznosabb az álomnál!«) hangzik le a sugár -minaretről. De hiszen jó muezzin, kinek is jutna eszébe, szemet hunyni -itt, hol az ember ébren is a legbűvösebb álomba merül! Ha az ég borult a -tenger lakosai némi kárpótlást nyujtanak a hiányzó csillagfényért. -Fénybarázda jelzi minden legapróbb halacska utját a gazdag vilany -tartalmu hullámokban. Élénk játékaikat s mozdulataikat, mint az -aquariumban a czikkázó fény-vonalok szerint lehet szemmel tartani, s ki -lenne képes, a delphin vagy kardhal vadászati életét hüségesén leirni? -Először nehány czikkázó sugarat látni a vizben; ezek egy menekülő -halcsoport előre-nyomuló csucsai; nemsokára az egész had zöme közeleg, -miriád csillagból szétsugárzó fényár alakjában s ezek után iramlik -nyilsebesen a tömör fényóriás, a kardhal, maga előtt kergetve a rezgő -kis csillagok, a kis halacskák végtelen raját, mig végre közéjük törve -halál s végveszedelem jelzi minden egyes mozdulatát. - -Órákig tudtam elnézni ezen érdekes látványt, s őszintén bevallom, hogy a -Bosporus partján való tartózkodásom, (éveken keresztül a nyarat -Kalindzsiában, az ázsiai parton töltöttem egy kies villában) kalandokban -s vándorlásokban oly gazdag életemnek legédesbb emlékei közé tartozik. - -Képünk nyájas fényoldalaitól elpártolva, most annak árnyoldalait kell -szemügyre vennünk. Ezzel az egész Keleten, de leginkább a moszlim -világban szigoruan fenntartott s keresztül vitt elválasztatásra czélzok, -mely a két nem közt létezik, s melynek természetes következménye az, -hogy a ház s család két részre oszlik. Hárem és szelamlik (t. i. a -tiltott, elszigetelt hely és a fogadási terem), mint a törökök nevezik, -vagy enderun és birun, (külső és belső) a hogy a persák mondják, -látszólag mit sem mondó szavak, s jelentőségük mégis mélyen, de igen -mélyen behat a keleti élet velejébe, mert a házban magában, valamint a -kül és belső életben is oly botránykövet képeznek, melybe minduntalan -beleütközünk. A választófal szegényeknél egy egyszerü függönyből áll, a -gazdagoknál azonban több, mabein nevezetü előcsarnokból, melyeken -keresztül lehet csak bejutni a szentélybe, s melyeknek küszöbét -ennélfogva idegeneknek nem szabad átlépniök. Csak betegség esetében -szabad az orvosnak vagy látogató barátnak e határt átlépnie, de ez -esetben is az őt megelőző herélt hangosan kiáltja: a »Kimsze olmaszin-t« -(senki se legyen az utban). E kiáltás az esetleg a folyosón levő nőknek -szóló »sauve qui peut.« A mint e szavak felhangzanak, mindenki ijedt -sietséggel rohan az ajtók, vagy valamely rejtekhely felé, mintha csak -kérlelhetlen ellenség lenne sarkukban, s ha valamelyiknek még sem -sikerül az elillanás, arczát félősen kezeibe rejtve, egy szögletben -meghuzódva, hátat fordit a betolakodónak. - -Belső felszerelésére nézve a nők lakosztálya csak keveset különbözik a -szelamliktól, nehány nyugateurópai butordarabot, s más »a la franca« -ujjításokat kivéve, melyeknek meghonositását azonban a rendesen -conservativabb szépnem, meggátolni igyekszik. Miután az előkelőbb -osztályoknál a hárem külön konyhát visz, külön éléskamrákkal, -cselédséggel stb… bir, mi a mohamedánoknak nagyon megnehezíti a -házasodást, – a ház e része természetesen nagy költséget igényel, s -aránylag még sem nyujt kellő előnyöket. Igaz, hogy kellemetlen vendégek, -vagy még a zsémbelő házastárs előtt is könnyen meglehet szökni, a -nélkül, hogy azért távozni kellene a házból, vagy az üldöztetés lehető -lenne. A mellett, a hárem a vallási képmutatásra nagyon alkalmas, a -mennyiben péld. a szigoru ramazán bőjt alatt, titokban igen jól -étkezhetni, a nélkül hogy azért az illem ellen vétkeznék, vagy férfi -szolgái előtt magát hitetlennek deklarálná az illető. Meglehet, hogy a -hárem még más, előttem ismeretlen előnnyel is bir, de mennyire -megsemmisülnek mindezek, ha párhuzamba állíttatnak azon mély -szakadással, örökös egyenetlenséggel, mit e természetellenes szokás -Ázsiában létesített, s mely elejétől fogva lehetetlenné tette az európai -fogalom szerinti »otthont« a házastársak összetartását és lelki -rokonságát s a családi élet megváltó, édes érzetét és lényegét. - -A háztartás általános jellegének ziláltsága, benső értéktelensége s a -családi kötelékek lazasága legjobban tükröződik a nagy szolgahadban, -melyet Kelet gazdagai tartanak, hogy általa tekintélyt, bámulatot és -kényelmet szerezzenek maguknak. Oly társadalomban, melynek alaphangja a -csúszás-mászás s alázatosság, különben nehéz volna meghatározni, -tulajdonképen hol kezdődik a szolga. Török körökben a szolgaság a Kaftan -Agászinál, vagy Kjajánál kezdődik; az első, a szó valódi értelme -szerint, fő-felügyelő, inkább hivatalnoki szinezettel bir, mig az -utóbbi, névszerint a házgondnok, a háztartás vezetésével van megbizva. -Mindkettő természetesen csak igen kevéssé szolga, – körülbelől, olyan -rangon állnak, mint a nyugati majordomo és intendánsok, – ámbár -mindkettő alsó foku szolgálaton kezdte, uruk jóvoltából emelkedtek és -hiztak, sőt gyakorta gazdagabbak saját uruknál, csak hálából, -szerénységből, vagy az álszinüség és illem álarcza alatt viselik még a -szolga nevet s csak kivételes esetekben lépnek föl állásuk -gyakorlatában, mi legföljebb is egy ital viz, vagy a csibuk -átnyujtásából áll. Közvetlenül az emlitettek után Törökországban a -pipák, a fehérnémü és kávétüzhely gondozói, s a ruhatár felügyelői -következnek, kik ismét egy bizonyos mennyiségü szolga fölött uralkodnak, -melyeknek egész zöme, még a legszerényebb viszonyok alatt is nem -lényegtelen kart képez. - -De még ez nem felel meg a török vagyonosság követelményeinek, mert -mellesleg még néhány felszabaditott rabszolgával is kell birni, kik -fogadott gyermek gyanánt életfogytig tartó évi járadékot kapnak, bár -meglett korukban a háztól megválnak; fiatal korukban azonban urukat, -mint az árnyék, kénytelenek lépten-nyomon követni, elannyira, hogy az -utóbbi, (husz évvel ezelőtt legalább még divat volt ez), még a -legigénytelenebb sétában is 5–8 utána biczegő szolga által kisértetik. - -Mindennek daczára, a törökök még szerények s igénytelenek szolga -személyzetök számára vonatkozólag, ha azt a persaháztartás -követelményeivel párhuzamba állítjuk. Itt az urat, ha sétálni megy, -egész sereg szolga előzi meg s egy másik sereg szolga követi; sőt nagy -tekintélyü urak valóságos »avantgarde«-al járnak, mely rongyos, néha -nyomorék és fizetetlen szolgákból állva, a mirza vagy khán előtt halad. -»Szerencsét keresni,« Iránban annyit jelent, mint valamely nagy ur -kiséretéhez csatlakozni. Ezt szószerinti értelemben kell venni, mert az -illető ur néha hetekig szokott a városban ily szolgasorok közt -megjelenni, a nélkül, hogy annak csak felét is ismerné, vagy pláné még -fizetné is. E poroszlófaj ily módon, ugy szólván a börzére viszi kutya -természetét; napokig azon mesterkél, hogy az ur tekintetét magára vonja, -s ha végre sikerült ezt az uri pillantást egy perczre le foglalnia, azon -édes reménynyel táplálkozik, hogy a végleges alkalmaztatás kilátásban -áll. Hogy az aratásnak aztán meg kell felelnie a fáradságos vetésnek, az -üres gyomorral való sétálgatásnak és hosszas várakozásnak: az magától -értetődik. Az alkalmazott olykor kötelessége szerint hűséges urához, -azonban mindig kész, ura rovására, törvénytelen uton meggazdagodni. Már -a Bosporuson is megütközik rajta a szemlélő, mikép türheti az ur jó -képpel, hogy csak százakkal fizetett szolgája ezreket költ s a mellett -házakat s jószágokat is szerez. Persia még mélyebben áll e posványban, -mert ott a szolga felvételekor egész nyiltan alkudozik a rendelkezésére -álló medakhil (törvénytelen jövedelem) fölött. Egész bona fide, -megkérdezi urát, mennyit szabad évenkint lopnia? Az ur ennyit, meg -ennyit határoz, azonban az igért szabadalomban gondja van rá, hogy -magának fenntartsa a lehetőséget, saját szolgáját megcsalhatni s -kijátszhatni. - -Ha már most azt kérdezzük, mily hasznot, mily kényelmet talál az ur e -nagy mennyiségü fizetett és fizetetlen szolgában, valóban nehéz a -kérdésre kellőleg válaszolni. – Általán véve, e henyélő gyülevész csapat -fenntartásában a személyes kényelem nem jön tekintetbe annyira, mint a -vágy, nagy szolgaszemélyzet által, bizonyos tekintélyü udvartartással -ragyoghatni. Aztán a sok éhenhaló szegény fenntartójának, -gondviselőjének óhajt tartatni az illető, a nélkül, hogy helyet adna -azon eszmének, mikép az ily emberséges czélok helyén voltak ugyan a -moszlim társadalom anyagi fénykorának idejében, azonban annak mai -állapotával, az általános elszegényedéssel és nemzeti hanyatlással, -többé nem egyeztethető meg. - -Társadalom és állam egy és ugyanazon bajban szenvednek; mindkettő a -szükségesnél jóval több munkaerőt fogad szolgálatába, mindkettő rosszul -tartja és fizeti az alkalmazottakat, s mindkettő ennélfogva egyaránt -hozzájárul a saját hanyatlásukkal együtt járó élősködő faj -támogatásához.[1] - - - - -A családi élet. - -A mult szakaszban festett képhez ezuttal a mindennapi és családi élet -leirását kivánjuk csatolni. A kettő oly viszonyban áll egymáshoz mint -test és ruha. A kettő tökéletesen illik egymáshoz; mert ha már a ház és -külső háztartás meglepő, de mindig kellemetlen hatást tesz az európai -szemlélőre, a családi élet látása, – ha ugyan az együttélés keleten -megérdemli, e szép elnevezést – okvetlenül nyomasztólag hatványozza e -lehangoló benyomást. Valamínt a nagy és üres termek látogatásakor, ugy -itt is bizonyos gyanus, hideg érzés lep meg bennünket, oly -elidegenitőleg hideg érzés, mit a szerelem, gyöngédség és egyetértés -kedélyderítő sugara nem enyhit, mert a nyugati életnek vonzó, nyájas -családi képe, itt Keleten, titokzatosan el van fátyolozva, sötét s a -borzadályig rideg. - -Látogasson meg velem a szives olvasó korán reggel egy török házat. - -Néhány tompa kopogás hallatszik a Dolab-on, egy kerek, sajátlagos -szerkezetü szekrény, melynek hangja által a szolgáknak s legfőkép a ház -azon tagjainak adatik jel, kiknek a hárem küszöb átlépése nincsen -megengedve. A kopogás a Dolabon mind hevesebben ismétlődik: erre -nemsokára egy szolga nehéz léptei hangzanak a folyosón, s egy rabnő azon -fontos hirt közli vele, hogy a ház ura elhagyta ágyát, megfürdött, s -most a szelamlikot szándékszik magas jelenlétével boldogitani, hogy ott -reggeli csibukját szíhassa. Ezután rövid szünet áll be. Nemsokára -elterjed a hir, hogy a pasa, bey, efendi, khán, vagy mirza »ki jött« mi -által gyöngéden kifejeztetik a női lakosztályból a férfi lakosztályba -való átjövetel. A kiáltás: »kijött az ur!« talpra állítja a szolgahadat. -Egy csibuk, nargileh és csilimszolga nehézkesen végig biczeg a folyosón -ura szobája felé tartva majd álmos szemeit dörzsölgetve, majd teljes -tüdejéből fujva a tüzet, melynek rendeltetése a narkótikus mérget -megeleveníteni. Utána következik a kávé- vagy téa-szolga, mert bárha a -háziur a háremben már egyszer hódolt ezen élvezeteknek, a szelamlikban -azokat mégis ismételnie kell. A mi amott történt, az itt nem történtnek -tekintetik s ámbár ott már egyszer felébredt itt mégis ujból fel kell -ébrednie. A nélkül, hogy köszönne, vagy köszöntetnék – mert a szolga nem -üdvözli urát s viszont attól sem vétetik figyelembe, – a keleti -étiquette követelményei szerint, most nagyokat kell húznia ugy -csibukjából, mint a felszolgált italból. – Alig tett eleget ebből -kötelességeinek, már a vekil khards (a majordomo) közeledik, vagy pedig -a khazinedar, (kincstárnok) és rőfnyi hosszu irott számlákat rak ura -elé, ilyen vagy amolyan háztartási ügyre nézve engedélyt kérve, vagy -pedig aláirását, ugyanis pecsétlenyomatát kivánva, hogy a családi -bankárnál pénzt vehessen fel. Mert nem szabad elfelednünk, hogy a -háziasszony kötelességei Keleten a háziurat illetik. Álmos, kedvetlen -arczczal futja át a különböző háziköltségek hosszú számsorozatát, -azonban még nagyobb ellenszenvvel nyúl végre a selyem zsacskó után, -melyben a különféle pecsétnyomók tartatnak, s mit csupasz mellén -viselve, még saját gyermekei előtt is rejtve tart s még éjjel sem tesz -le, egy perczre sem. – A számadás helybenhagyatik, a pénzutalványok -kiadatnak, mi alatt a keleti háziur folyvást nyög és sóhajtozik. Jól -tudja, hogy a számlák egyes tételeinek fele, vagy legalább harmada -csalás; jól tudja, hogy az az ember, kit tiz-tizenöt év óta tart házánál -szemtelenül meglopja és ezután is lopni fog; mindez nem titok előtte. -Mert az illető szolga havonkint 200, 250 piaster fizetést huz, mig 500, -sőt gyakorta 1000 is szokott költeni. Mellékesen nem foglalkozik -semminemü üzlettel; tehát hol vette, ha nem lopott? A török sóhajt e -tényálladék felett, azonban nem változtat rajta. Azzal vigasztalja -magát, hogy az észrevétlen lopás nem fáj neki, s véleménye szerint -jobbnak tartja: »ha a legyet, mely vérével teleszitta magát tovább -engedi szini, mintha ennek elüzése, vagy agyonütése által egy másik, -éhesebbnek helyet ád!« - -Az állami életben épen ilyen állapot uralkodik. 500 piasternyi havi -fizetésü hivatalnokok 1000 költenek stb… A szultán vagy sah látja, hogy -ez vagy amaz minden üzleti, minden műiparbeli foglalkozás nélkül, -egyedül csak szerény fizetésére utalva mégis hallatlan gazdagságra -emelkedik. Itt-ott, de leginkább a távol keleten, olykor megragadják az -ily legyeket melyek már jól teleszitták magukat, s egyszerre lecsapolják -belölük a csöppenként gyüjtött vért. A Bosporus partján azonban -szégyenlik az ilyen barbarismust s egy török közmondás azt mondja: -»Padissahhin mali denîz, Jemejen domuz.« A padisah gazdagsága tenger, s -ki nem iszik belőle, disznó. - -De elég volt erről a fényes nemzetgazdászatról! Lássuk inkább, mi -történik később a házban. A fárasztó számadások és adósságcsinálás után -pihenőül egy második pipára gyujtatik. A dolab hangja is ujra megzendül. -Egy éles, fiatal hang egy szolga után kiabál, rendesen a legidősebbet, -legbizalmasabbat hivja elő, hogy a fiatal beynak ki most már szinte -elhagyni készül a háremet, kezeit nyujtsa, s atyjához vezesse. A szolga -a függöny elé áll, mely a hárem ajtaját rejti el, s kezeit a függöny -mögé dugva előhuzza onnan a fiut, vagy néha több gyermeket is egyszerre, -a kik ezután, friss öltözetükben a papának bemutattatnak s már négy-öt -éves korukban csak többszöri felszólitás és engedély után ülnek le; mert -keleten a gyermeknek atyja iránti tiszteletből állva kell maradnia annak -jelenlétében, – tiszteletből, mely gyakran a szeretet helyét is -elfoglalja s mit mégis már zsenge korában a gyermek lelkébe -csepegtetnek. - -Miután a gyermekek visszavonultak, akkor kezdődik a tulajdonképeni -munkaidő, mely tizenegy óráig, vagy is reggeli, vagy tán jobban mondva -ebéd idejéig tart. Ez az időszak a legélénkebb a keleti ember házánál, -kit a legcsekélyebb munka is hamar kifáraszt, s csak az első reggeli -órákban képes teendőit bizonyos elevenséggel s gyorsasággal végezni. -Akár Konstantinápolyban, akár Teheránban, vagy másutt keleten, ez -időtájban az ur legbiztosabban található hon. Ha tisztviselő, mely czim -s állás egyébiránt minden magasabb rendü keletit megillet, akkor alsóbb -rendü hivatalnokait fogadja ez órában. A szelamlik előcsarnoka a -járókelő látogatók számos szolgáival telik meg, a szobákban a füstölgő -pipák sürü füstje földig áll már, azonban a husz-harmincz jelenlévő -vendég alig ád annyi életjelt, alig tartja fenn a társalgást oly -mértékben mint az kéthárom európainál, s főkép déleurópainál történnék. -A felindulás határozottan ellenszenves, gyülölt egy lelki állapot a -keletieknél, s ép oly gondosan kerüli, mint a hogy minden szükségtelen -testi mozgást kerül. Ellentétben a mi fogalmainkkal, a testi s szellemi -nyugalmat az egészség legelső s legfontosabb kellékének tartja. -Sajátságos bár, de tény, hogy ezen urak, nehézkes, s több órákig tartó -mozdulatlan helyzetök daczára, mégis óriási étvágygyal ülnek a második -reggelihez, melyhez minden jelenlévő, felszólitás nélkül is hivatalosnak -érzi magát. Mert a mily illetlen s hallatlan volna az, ha oly szobában -maradnánk, melyben étkeznek, a nélkül hogy az étkezésben részt vennénk, -ép oly illemellenesnek tartatik, ha hoszabb reggeli látogatás alatt a -házat reggeli nélkül hagynók el. - -A szolga egyszerü jelentésére: »Az étel kijött!« a társaság az étkezésre -elkészül. A reggeli, mely az ételek mennyiségére nézve minden -czivilizált országban megérdemelné a főétkezés nevét, aránylag igen -rövid idő alatt végeztetik el. Hogy a keletiek, kik a sietésnek oly -határozott ellenségei, étkezésükben oly páratlan mohóságot -nyilvánitanak, daczára annak, hogy e szokásuk káros voltát ösmerik; hogy -ezen emberek, kik oly lassan beszélnek, oly lassan járnak, sőt minden -tekintetben oly ismert lassusággal járnak el, épen evés közben gyorsak -és mozgékonyak, kétségtelenül mindenkire ép oly meglepő lesz, mint a -mennyire engemet meglepett. - -Gyakran gondolkodtam e sajátságos tünemény oka fölött, s végre is abban -állapodtam meg, hogy csak a férfitársaságnak fárasztó egyhangusága -okozta ez általánosan elterjedt, káros s természetellenes szokást. Ha -kedves keleti embereink oldalánál, étkezés közben oly hölgy ülne, ki még -akkor ís beszédre késztetné őket, ha épen semmi kedvük nincs is a -társalgásra; ha fáradniok kellene, hogy egy szeretetre méltó és -szellemdús hölgynek kedvében járjanak: valószinüleg ők is lassabban -ennének, hosszabb szüneteket engednének a különböző étkek felhordásában, -s mi fődolog, végre belátnák, hogy az étkezések ideje nemcsak anyagi, de -szellemi élvekkel is füszerezve legyen, mi mai napság náluk még teljesen -hiányzik. Ha egy negyedóránál kevesebb idő alatt, tiz-tizenöt ételt -elköltünk, ez az eljárás a gyomrot okvetlen egy ruganyos és mohón -mentömött zsákká változtatja, s keleti embertársaink ebéd után -valósággal oly lényeknek látszanak, kik ily zsákot hordanak magukban. -Még nehézkesebbekké, még fáradtabbakká válnak s valóban nem kicsinység, -a törököt vagy perzsát közvetlenül a nagy villás reggeli után valamely -komoly foglalkozásra rábirni. Igaz, hogy a Bosporus partjain, az uri -világ csak reggeli után – mely körülbelül 11½, óráig tart – szokott -hivatalba menni. Ilyenkor aztán, a szelamlik elhagyatva áll s az egész -ház más alakot ölt. - -Amott, a háremajtón igen elevenen kezd mozogni a függöny; nehány vig -egérke megérezte, hogy a macska nincs a háznál s szabadabban emeli fel -fejecskéjét. Rabnők, vagy más fiatal hölgyek az időt alkalmasnak -találják arra, hogy tréfával, évődésekkel mulassanak. A dolab kopogása -megszólál, hivogató hangok hallatszanak, hogy ezt vagy amazt a szolgát -előcsalják, s ha közeleg, rögtön elillannak megint; szavakkal évődnek -együtt, nehányan drasztikus kifejezésekkel, a nélkül, hogy a női -alakokból több látható volna, mint legfeljebb egy ruhaszegély, vagy -egy-két ujj. - -Ezen időpontban szoktak a hölgyek a szelamlikban is mutatkozni, s nem -félve aktäoni tekintetektől, a külvilággal is itt s ekkor érintkeznek. -Az otthon maradt szolganéppel, ártatlan tréfákat s bolondságokat űznek, -melyek azonban távolról sem illem vagy erkölcs sértők, mert a ház -becsülete csak igen ritka esetekben sértetik meg oly férfi által, ki ott -kenyeret és sót evett. Szolgák, kik egész életüket egy háznál töltötték, -a szóbeli társalgás daczára, mégis soha sem pillantották meg a család -nőtagjait, s nem képzelhető sajátságosabb látvány, mintha egy férfi, -állhatatosan földhöz szegzett tekintettel áll egy nő átellenében -társalgásba merülten. Ezen illemszabály megtartása mindíg nagy -erőltetésembe került, s valahányszor szórakozottságomban felemeltem -tekintetemet, mindannyiszor »Edebli ol« (légy illedelmes!) zudittatott -arczomba, s megszégyenülve kelle ismét lesütnöm szememet. - -A kényszerült s kierőszakolt szemérmetesség, a nőkkel való bánásmód s -azoknak megitélése, mely az európai felfogástól oly homlokegyenest -ellenkezik, tekinthető tehát ama fekete pontnak, melynek veszélyes árnya -a társadalom minden rétegébe, sőt a családi élet legtitkosabb -viszonyaiba is behat. – Az alig hároméves gyermek megjelenik a -férfitársaságban lévő apánál, hogy valamit közöljön vele. Az apa -aggályosan lehajlik a gyermekhez; a gyermek félve s pirulva körültekint -s apja fülébe sug valamit. Az anyától hozott valamely üzenetet, azon -anyától, kinek merő megnevezése e helyen is illemsértő már, valamint a -férfi átalában leányai vagy családjának egyéb nőtagjai felemlitésénél, -vagy oly kifejezést használ, mely csak igen távolról czéloz a genus -femininumra, vagy pedig egészen kikerüli az ilyféle beszédtárgyat. - -Családi ünnepélyekről, családi összejövetelekről, szóval: a családról -egyátalán, ily körülmények között, persze, soha szó sem lehet. Vegyük -például a »khatem«-et, a Kórán befejezési ünnepét. Egy szobában – én egy -középosztályú családról beszélek – összegyült egy férfitársaság. A fiu -kitünően mondja el leczkéjét, az apa arczán végig peregnek az -örömkönyek, de hiába néz körül s keresi azon lényt, mely leginkább -hivatva lenne, lelkifelindulásában osztozni; hiába! az anya a második, -harmadik szobában van s csak olykor-olykor vesz annyi bátorságot -magának, hogy könyes szemét egy-egy perczig, a függöny hasadékán -keresztül, gyermekének fényes diadalán legeltesse. Ép oly szomorú -jelleggel birnak az esketések, confirmatiok, valamint az öröm vagy bánat -egyéb nyilvánulásai, a mint azok a családi életben előfordulnak. A -társadalmi fogalmak ilyen nyomása alatt, melyek a férfit elkülönözött -állásban s a másik nemmel semmiféle összeköttetésben sem állónak akarják -feltüntetni, a család nyilvános megjelenése olykor nevetséges szinezetet -is ölt. Megengedem, hogy az alsó osztályok túlteszik magukat e -természetellenes törvényen, azonban az előkelőbb rendek s már a közép -osztály is, Törökországban és Persiában a legkissebb részletekig -kénytelen azoknak meghódolni. - -N. N. efendi, vagy bey, khán, vagy mirza a bazárban megjelen nejével, -leányaival, vagy fiaival, hogy közösen vásároljanak. A család férfi -tagjai az apa körül csoportosulnak, az anya azonban s leányok öt vagy -tiz lépéssel hátra maradnak. Ha már most a pater familias házastársát -valamiről értesiteni akarja, fejét hátraforditva találomra a tömegbe -kell kiáltoznia, s N. N. asszonyságnak tudnia kell, hogy e szavak neki -szólnak és senki másnak. Igy megy ez sokféle változatokkal az élet -minden körülményeiben, a mint azt keleten való tartózkodásom alatt s a -meghitt közlekedés folytán melyben a moszlim társasággal álltam, -tapasztalni alkalmam volt. A szomorú s rideg családi kör, mindig a -nyugati zárdák magányos csarnokaiban folytatott egyhangú életre -emlékeztetett. - -Ha mélyebb behatolás után a keleti családról egyetemes képet alkotunk -magunknak, leginkább a következő vonásokon fogunk megütközni, melyek -európai szememet is leghamarább sértették. Az európai először is az -egész keleten nélkülözi amaz egybe olvadó együtt-élést, benső barátságot -és szeretetet, melyre a család, mint vágyai fő czéljára törekszik. -Elszigeteltség és viszálkodás, jéghideg fonalakként húzódnak keresztül -az egész családi életen és mindent megdermesztenek, sőt a család egész -épületét alapjában megrenditik. Azáltal, hogy férj és nő a nap -legnagyobb részét egymástól távol töltik, nem csak az öröm és bánatbani -részvétel s a társadalmi együtthaladás az életen keresztül tétetik -lehetetlenné; de magában a házban is, két külömböző pártot képez férj és -nő, mely között a vallási és polgári törvény áthághatatlan válaszfalat -emelt, oly két pártot, mely a legjobb akarat mellett sem egyesülhet s -nem is törekedhet soha egy és ugyanazon czél elérésére. - -A nő, ha még oly vagyontalan is, nagy számu rokonságot és szolgálónőt -tart maga körül, kik valódi, komoly foglalkozás hiányában a legkárosabb -szeszélyekre vetemednek, s ha a ház ura e szeszélyek valamelyikének nem -akar eleget tenni, a család valamennyi női tagja, s gyakorta még saját -leányai is, azonnal ellenséges állásba helyezik magukat ellenében. E -rideg pártállás némelyiknél rögtön, már házasságának első idejében, -másoknál csak néhány hónap, sőt nehány év mulva fejlődik, s a házi ur, -ha nem engedi magát meglopatni, vagy jó szemmel nem nézi a különböző -cselszövényeket s rágalmazásokat, nemsokára annyira megunja a háremet, -hogy azt szivesen mellőzi naphosszant, nyugodalmat s békét keresve és -találva a szelamlikban. Itt természetesen nem marad egyedül. Az idősbb -szolgák s nehány férfirokon összegyül körülötte, s habár a férj pártja -kétségtelenűl az erősebb a háznál, a családi élet örömei és kellemei -mégis száműzve vannak házától. - -Azonfelül, nem csak a mohamedánoknál, de mindenütt keleten, meglepő a -gyermekek magaviselete szüleik erányában, mely mindig inkább -tiszteletről mint szeretetről tanuskodik. Már elmondatott, hogy keleten -a gyermek atyja jelenlétében nem ülhet le elébb, mig arra engedelmet nem -nyert. A gyermek atyja jelenlétében se hangosan nem beszélhet, sem a -csibukot nem használhatja, szóval semmit sem tehet, mi csak távolról is -önállóságra mutathatna. - -Az európai szemlélőnek rendesen tetszeni szokott a keleti élet e kiváló -vonása, mert abban a tisztelet egy magas fokát véli látni, melylyel a -gyermek szüleinek tartozik. Azonban ez egészen téves felfogás, a mit a -felületes szemlélő lát, az puszta, hideg etiquette, de nem szeretet, -mert az emlitett udvariasság egyedül csak az apa iránt tanusittatik, az -anya nem részesül benne. Gyakran töprengtem e természetellenes és -megmagyarázhatlan magatartás fölött. Mit azelőtt csak sejtettem, az ma -tisztán áll szemem előtt. Kétséget sem szenved, hogy a gyermekben, mely -a háremben szemtanuja mindazon cselszövényeknek és titkos játékoknak, -melyek itt mindenki által rettegett atyja ellen életbe léptettetnek, már -zsenge korában elnyomatnak a valódi ragaszkodás és meleg szeretet -érzései, melyekkel természetes uton atyján csüggnie kellene. Hozzá járul -ehhez még azon körülmény is, hogy a gyermek, akár fiu, akár leány, -tizedik évéig, sőt gyakran még tovább is a háremben marad, s a fiu azt, -csak egy »lala,« rendesen azonban egy-két herélt, vagy művelt szolga -kiséretében hagyhatja el. - -Vagy tán azt hiszik, hogy a gyermekek anyjukat jobban szeretik? -Határozottan nem felelhetek igenlőleg, mert habár a gyermekek nagy -többsége melegebb szeretettel ragaszkodik az anyához, megis -elkerülhetetlen, hogy azon körülményre utaljak, mikép anyák, kik azelőtt -rabnők voltak, nem osztoznak mindig szabadon született leányaik -boldogabb sorsában. Pedig az előkelő mohammedán házaknál sok a rabnő, s -ha még annyi szerelemben részesülnek is, mégis gyakorta megtörténik, -hogy eszükbe juttatják szegényeknek, mennyibe került vételáruk, mily -szegényesen s egyszerűen néztek ki s mily műveletlenek és vadak voltak, -mikor a házba felvétettek. Még ha mindjárt csak tréfából történik is ez, -mégis, mennyire sértheti a gyermek érzését ha anyjával igy bánnak. A -gyermeki szeretet rendesen legyőzi ugyan a nagyravágyást, azonban az -ellenkező eset is gyakran előfordul, s jól emlékszem egy episodra, mely -szomoru bizonyitékul szolgálhat a mondottak mellett. - -T. i. két tanitványom volt egykor; az egyik ép oly engedelmes, -szorgalmas és békeszerető volt, a mily hanyag, engedetlen és veszekedő -volt a másik. Az egyik első intésre szót fogadott anyjának, mig a másik -folytonos ellenszegülése által, örök gondot szerzett a magáénak. Egy apa -gyermekei valának, azonban különböző anyáktól származtak, s midőn a -makranczos fiut kérdőre vonám rosszasága miatt s fivérét követendő -példaképen állitám elébe, annak anyja iránti engedelmességére utalva a -gyermeket, a rosz fiu daczosan felelt: »Tán azt akarod, hogy én is ugy -engedelmeskedjem anyámnak, mint fivérem a magáénak? Hisz az ő anyja -40,000 piásterbe került, az enyém pedig csak 20,000-be! – – –« - -Szivesen akarom elismerni, hogy a természet törvényei mindenütt -ugyanazok maradnak, s hogy a felhozott példa csak a ritkább esetek közé -tartozik; azonban senki sem fogja kétségbevonni, hogy a mily mértékben -elüt a mindinkább felviruló, civilizatori hatalmas szavával s -áldásthozó, felvilágosodást terjesztő fáklyájával működő, nyugalmat nem -ismerő nyugati világ, az álmos, romba dülő keleti világtól, – ép oly -merő ellentétben áll a nyugati családi élet benső lényege a keleti -világéval. - - - - -Nők. - -A mohammedán s egyátalán az ázsiai nőt sokat emlegették, sokat -kritizálták és ép annyit dicsérték, lefestették a költészet ragyogó -szineivel s megénekelték, s mégis kevéssé ismerik, vagy legalább nem az -igazságnak, s valónak megfelelő világitásban. Távolról sincs -szándékomban Belgiojoso herczegnővel, a »Harmincz év a háremben,« czimü -könyv szerzőjével, vagy pedig az utolsó egyptomi alkirályné hires angol -nevelőnőjével, oly hölgyekkel, kik az emlitett tárgyat már oly -sokoldalulag megbeszélték, versenyre lépni. Némi jogom ugyan volna, itt -egy-egy szerény véleményt koczkáztathatni, minthogy annak idejében bőven -volt alkalmam a háreméletet közelről szemlélhetni, sőt elég szerencsés -is valék egy császári herczegasszonyt a franczia nyelv első elemeibe -beavathatni. Igaz, hogy ez kissé sajátságos tanitási mód volt! Madame la -princesse F.... egy sultán leánya és nagy vezier menye, Bebek és -Emirgián közt fekvő, fehérmárvány palotája termében mindig a nehéz -szönyeg redő mögött ült, mig én az előcsarnokban a függöny innenső -oldalán ülve s a mord heréltek fenyegető tekintetei őrizete alatt, Ahn -német-franczia nyelvtanával kezemben, »mon pére est bon«-féle előadást -tartottam a függönynek, mire az édes hölgyhang »benim baba eji dir« -válaszolt. Tanitó és tanitvány hallották ugyan, de soha sem látták -egymást. Más, nem épen herczegi hölgyekkel szinte ily viszonyban álltam. -Hisz több éven keresztül még lakásom is volt gazdag s hatalmas pártfogóm -palotájának első emeletén, csak nehány lépésnyire a hárem függönytől, s -miután nemcsak egy, de több családban is szives fogadtatásban -részesültem s családtagnak tekintettem, s egyáltalán mint oly férfi -voltam ismeretes, ki a szokások szentségét tisztelni tanulta; szemem -sokkal szabadabban tekinthetett körül, mint az különben nem- és -törzskülönbség tekintetéből lehetséges lett volna. - -A Bosporusnál szerzett s közép-ázsiábani és persiai szemléleteimmel -megtoldott tapasztalataim révén azon meggyőződésre jutottam, hogy mi -Európában, a keleti nővilág általános megitélésében mindazon hibákba s -tévedésekbe esünk, melyek azon tulságba vitt titkolódzásnak, melylyel a -keletiek belső családi életüket körülveszik, természetes következményei -és kifolyásai. Leginkább a nő általános társadalmi állásának -felfogásában tévedünk, a mennyiben azt, részint az ominózus hárem -szövetség és embertelen vallási törvények következtében, teljesen -alárendeltnek, zsarnokilag lenyügözöttnek és semmi tekintetben sem -pártfogoltnak képzeljük, elannyira, hogy nyugati értelmünk előtt, a nő -Keleten csak egészen akarat nélküli s ura szeszélyeinek átadott, -sajnálatra méltó lénynek tünik fel. - -Ez határozottan téves hit. A nép legalsóbb rétegeiben, az ázsiai és -európai nő állása épen semmiben sem különbözik, sőt azt merem állitani, -hogy a szabad, müvelt és hatalmas Albionban, a rendőrségnek sokkal több -a dolga azon szeretetreméltó férjekkel, kik dühös, vagy részeg -állapotban házastársukkal kegyetlenkednek, mint a moszlim Keleten az -igazság osztó kadinak. Hogy a török parasztnő a kül és belháztartásról -gondoskodik, mig a férj henyél, vagy mindenét eljátsza, azt nem fogom -megvitatni; azonban sok férjnél levő s ezen osztályhoz tartozó európai -munkásnő szint oly sorsra van kárhoztatva. Ők is korán vénülnek, -mindennemü fáradságnak s gondnak alávetvék s azonfelül még ama jótévő -gondozást is nélkülözik, mely a Keleten uralgó szigoru patriarchális -életnél, a nő javára válik. A közép és magasabb rendeknél, a nálunk -annyira kárhoztatott s rosz hirben álló bilincsek, inkább csak a külső -etiquetten alapulnak, mintsem valódi elnyomatáson, mint azt később -bebizonyitani szándékozunk. A soknejüség, mindenesetre a moszlim -társaságnak egyik szomoru törvénye, semmiképen sem oly általános és -elterjedt, mint azt Európában hisszük. - -Ama mohammedán birodalmakban, melyeket közelebbről megismertem – nem -rettegek vissza állitásom igazsága elől – ezer család között alig -találunk egyet, hol a soknejüség törvényes engedelme érvényesitve, -foganatba vétetnék. – A török, persa, afghan és tatár népnél a -soknejüség hallatlan, sőt képzelhetlen dolog, miután több nő nagyobb -háztartást, több vagyont és pazarlást igényel. Ép oly ritkán, csak -imitt-amott fordul elő a többnejüség a középosztályban, mert csak igen -tulzó emberek hódolnak ezen erkölcsi szörny-törvénynek, s azok is -keservesen lakolnak meg érte későbbi éveikben. Emlékszem egy alsórendü -hivatalnokra Konstantinápolyban, kiről köztudomásra jutott a hir, hogy a -hónap vége felé, midőn a pénzkészlet is mindinkább fogyott, rendesen -négy kis papucscsal lőn eldöngetve, mert tudvalévő dolog, hogy a török -nők, ha haragjuknak tettleges kifejezést kivánnak adni, a lábacskáikról -lekapott papucsokat szokták fegyverül használni. Szegény Kemal Efendi! -barátjai gunytárgya volt örökké, különben négy neje nélkül is az lett -volna, mert az ostobaság csak ugy kiritt szemeiből. - -A magas és legmagasabb körökben persze a soknejüség, e társadalmi seb, -rettentő mód burjánzik, – mit nem is lehet kétségbe vonni; – külsőleg -azonban inkább azon szabadságoknak következtében létezik, melyekkel a -ház ura, a fényüzéséhez és tekintélyéhez szükséges rabnősereg ellenében -bir, semmint a belső, törvényes soknejüséget értve. A rabnők csak ritkán -lépnek a feleségek rangjába és sorába, s ott, a hol megtörténik, a -viszony, melyben a Böjük Hanim-hoz, vagy Bégum-hoz áll – ez az első -feleség czime, – csak ritkán jobb azon állásnál, mít nálunk Nyugaton, -egy türt szegény rokon, a háziasszonynyal szemben foglal el. A törvény -ugyan a későbbi feleségeket is oltalmazza, azonban szokás és illem oly -előjogot biztositanak a Böjük Hanimnak, mit alig vitatnak el tőle -valaha. Oly példákra emlékszem a török és persa társaságban, hol az első -feleség, bár öreg, minden vonzó báj nélküli s mindig kiállhatatlan és -zsémbes volt, mégis a külvilágban teljhatalmu férjét minden tekintetben -tyrannizálta. F... pasa, egy életvidor ember, kit Európában legalább -általán annak ismertek, csak jó távolságra házától s legmeghittebb -szolgájának lakásán merte élvezni egy kis pót-hárem édességeit, s midőn -F… asszonyság a dolognak neszét vette, nyakrafőre Alexandriába kelle -expediálni az illető szépséget. - -A mit már azelőtt emlitettem, a rabnők (khalaik), a feleségeknek -fényüzéséhez tartozó czikkek, s minél szebbek és számosabbak annál jobb. -A khalaikok nemcsak a nők, de a férfiak belső kiszolgálására is -használtatnak, de jaj a pasának, vagy pasafinak, ha engedve a ragyogó -lángszemek delejének, megtalál botlani a sikamlós pályán! - -Persiában, hol az erkölcsök még lazábbak, s hol a Szigah és Nikiah, – -vagyis, ideiglenes és állandó házassági viszony – a legtágabb tért -nyitja a kicsapongásnak, valóságban a nők állása a magas körökben, -gyakran igen szomoru, sőt kétségbeejtővé is válna olykor, ha a -rokonságnak meleg részvéte enyhitőleg közbe nem lépne és a család női -tagjait pártfogása alá nem venné. E szomoru viszony, azonban a most -uralkodó herczegi családnál, a Kadsaroknál gyakoribban fordul elő, mint -a valódi persa körökben, mig Közép-Ázsiában ismét a Khánságokban, a -gazdag Tadsikok inkább üznek többnejüséget, mint az Özbégek. - -Általánosan azonban a persa nők állásá csak igen csekély mértékben -különbözik valamennyi moszlim nőétől, t. i. ők is, nemcsak a belügyekben -működnek és rendelkeznek szabadon, de még a külügyekben is, és néha a -legérzékenyebb módon éreztetik a férjjel szeszélyeiket és hatalmukat, -sőt még arra is van számos példa, hogy lényeges részt vettek az utolsó -évtizedek politikai és vallási forradalmaiban, elannyira, hogy -beavatkozásuk időnként az államot veszélyeztető cselszövénnyé fajult. - -Mi a soknejüségről mondatott, az az elválásra is vonatkozik, mely az -iszlam törvény szerint aránylag nagy könnyüséggel történik, annak -daczára azonban, alig fordul elő többször Keleten, mint a protestáns -Angliában, vagy Amerikában. E meglepő tünemény oka, egyedül a szentség -ama sajátos fénykörében rejlik, mely akár valódi, akár hamis, a családi -szövetséget mindig környezi, s melynek megsemmisitésétől minden -tisztességes férfi vissza borzad. Oly társadalomban, hol az apa, -bizonyos szégyenérzettel fogadja leendő vejét, s a házasság első napján -alig mer szemébe nézni; ott, hol a férj arcza minden szint játszik, ha -nejével idegen társaságban kell megjelennie, s annak akkor nehány -lépéssel hátrább kell állnia férje mögött, – ott soha sem fogja a férfi -egy könnyen rászánhatni magát, hogy a nőt, kit valaha magáénak nevezett, -másnak birtokába engedje általmenni. – Persia legmagasabb köreiben, – a -herczegek itt szomoru kivételt tesznek, – valamint az Ulema világban is, -ugyan gyakoribbak a válóperek, s a nő sorsa ilyenkor, ha nincs magán -vagyona, valóban igen sajnálatra méltó; azonban ujból ismétlem, hogy az -ily esetek aránylag ritkán fordulnak elő, s az Európában uralgó sötét -szinezetü vélemény e tárgyra vonatkozólag épenséggel sem igazolható. - -Mi a keleti nőt leginkább megkülönbözteti nyugati társnőitől, az a -szellem és szivműveltség teljes elhanyagolása, még pedig oly mértékben, -a mint az a keresztény nyugaton, még a durva középkor idejében sem -fordult elő. Hisz még a különleges női nevelés fogalma sem létezik -Keleten, mennyivel kevésbbé tehát még annak szükségének elismerése, vagy -csak érzéke is. A tulnyomó többség még irni és olvasni sem tud, s azok, -kik ezen elemi tantárgyakban tanitást nyernek, a tudományok jóval -alantabb fokán állapodnak meg, annál, melyet a férfi, az elemi iskolák -végeztével elért. E szomoru állapot különben nem annyira egy rosszul -értelmezett vallási parancsnak kifolyása, mint inkább azon furcsa -felfogásnak tulajdonitható, mely szerint a tanulás és tudás csak -olyanoknak nélkülözhetetlen, kik a külvilággal érintkezni kénytelenek. -Hogy e felfogás nagyban vétkezik az emberi jog ellen, azt tán mondanom -sem kell. Mennyi szellemvirág nyomatik el és töretik le még zsenge bimbó -korában, e barbár fogalom által; mert az ázsiai nők ritka szellemi -tehetsége mellett bizonyára leginkább tanuskodik a körülmény, hogy -számos nő, ki minden segitséget és tanitást nélkülözött, szellemi téren -mégis kitünt s az önművelődés utján oly irónők fejlődtek, kiknek műveit -még nyelvük elsőbbrendü irói sem birták tulszárnyalni. - -De tulságosan átengedem magamat az általános észrevételeknek, melyek, ha -mindjárt még oly találók is, soha sem hatnak oly meggyőzőleg, mint a -gyakorlati életből meritett jelenetek. Hogy a moszlim Ázsia nővilágának -életét és lényegét, nyájas olvasóim előtt teljesen szemlélhetővé -tehessem, legyen szabad néhány oly képet előttünk felderiteni, a minőket -annak idejében, magamnak is gyakran élvezettel, máskor ellenszenvvel, de -mindig érdekkel szemlélni, alkalmam nyilt. - - -I. - -Az első délelőtti órákban vagyunk. A Mabein-ban (a hárem előcsarnoka) -rendkivüli elevenség uralkodik. Ez a szokott óra, a melyben a rabszolga -kereskedő, egy cserkesz lélekárus kiséretében a hárem ajtaja előtt -megjelen, a háziasszonynyal utálatos alkuját megkötendő. A Bosporus -partjain, valamint egész Keleten, a nők keresetforrásnak tekintik, ha -még fiatal, fejletlen rabszolganőket megvehetnek, hogy felnevelve, -később huszszoros, sőt negyvenszeres áron ismét eladhassák. Még a -leggazdagabbak és legmagasabban állók is foglalkozni szoktak ilyen -űzlettel, mely nyervágyukat ingerli s ebben még a császári hárem sem -teszen kivételt. Habár a vásáron megjelenő rabszolgák és rabszolganők -egy ötöde közvetitők (Dellal-ok) által adatik el, a hátra lévő négy -ötödrész biztos vevők számára tartatik fenn. - -Egy vad kinézésű cserkesz barbár, magas prémkucsmával, töltéstokokkal -bepánczélozott mellel, nyers, durva jellemével összhangzólag puskaport -és golyót mindig magánál hordva, rongyos öltözetében s kaukáziai -szattyáncsizmáiban halkan végig sompolyog az elő csarnokon, maga után -czipelve két éhség és hidegtől remegő s kinzott gyermeket. Azok egy -függöny elé állittatnak, mely mögött a háziasszony tartózkodik, nehány -hozzáértő társnője társaságában, kik mindannyian kémlelő, vizsgáló -tekinteteket vetnek az uj árúczikkre. Az alkudozás megkezdődik; a -gyermekek dideregnek a hidegtől és kimerültségtől; fog vaczogva -pillantanak fel, majd a szivtelen atyára, majd a függöny mögött álló -nőkre; szegények nem is tudják ki felé hajoljanak e kritikus perczben. -Ahhoz-e, ki áruczikk gyanánt tul tesz rajtuk, avagy ahhoz, ki megakarja -őket venni? – Gyakran szemtanuja valék az ilyen jeleneteknek, s -mindannyiszor mélyen meghatottak. - -Hosszas, halk hangon folytatott értekezlet után, mely alatt vevő és -eladó nem is látta egymást, végre megköttetik az alku, s a durva, a -nyomorult cserkesz, kit Európában szabadsághőssé emeltek, átveszi -csillogó aranyát. Már mőgötte van az első emelet, midőn sietve -visszaszalad s kiáltozva, lármázva követeli az eladott gyermek -ruházatát, mely, állitása szerint, nem értetődött bele az alkuba. Ujabb -alkudozások kezdődnek, végre azonban, oda dobják neki a rongyos perkál -vagy vászon darabot, mely magzatát burkolá. Alig van annyi értéke mint a -leghitványabb kötőféknek, mit Európában szivesen átenged az eladó a ló -vevőjének; de az embertelen apa még a nyomorult rongyokat is mohón -összecsomózza és elsiet. - -Ez egy mintapéldány azon nép kebeléből, mely részére néhány évvel -ezelőtt Angliában a »szabadság martyrjai« czime alatt, annyi arany -gyüjtetett. Valóban metsző guny! – A vevő természetesen mindig nemesebb -az eladónál, s még visszhangzanak a távozó szivtelen szörny-apa, vagy -nagybátya léptei, midőn a legmélyebb barbárságból és szegénységből jött -idegen gyermek már a fényüzés és kényelem élvezetébe beavattatik s -legtöbb esetben szeretetteljes, szelid bánásmódban részesül. Urnő, -tanitónő, mindenki elnézéssel bánik szegényekkel; tanittatnak, -helyreigazittatnak, illemre s finomitott életmódra szoktattatnak, s ha a -cserkesz, szabad hegyek balzsamos levegőjét nem cserélték volna fel a -hárem tikkasztó légkörének folytonos zárkozottságával, valóban az -érkezetteknek nem lenne okuk életük változását siratni. - -Hogy e rabszolganők mi sorsra neveltetnek, ez ugyan igen kétséges. -Valamelyik tán a fiatal háziur kegyét nyerheti meg, s ama távol -szerencse-csillag ragyoghat feléje jövőben, hogy egykor az egész ház -urnője lesz; a másik, a császári háremmel való összeköttetés által még a -palotába is bejuthat, s ha Fortuna istennő kegyencze, még sok millió -ember urnőjévé és uralkodójává is emelkedhetik. Egyáltalában, ki birná -megjósolni a sorsot, mely e, jogosan Khalaik lényeknek nevezett, nőkre -vár? Egy azonban tény; hogy t. i. sokkal kevésbé sajnálatra méltók, mint -azt Nyugaton hinni szokták. Csak az adás és vevés átmenete vért lázitó -dolog, a többire nézve, különben, a rabszolganők sorsa nemcsak tűrhető, -de egyátalán igen enyhe. - -Vagy urnőjük diszére szolgálnak, vagy pedig űzleti speculatio tárgyai; -mindkét esetben nemcsak jól tartatnak és fényesen öltöztetnek, de -aránylag szép nevelésben is részesittetnek, keveset olvasni s irni is -tanulnak, tánczban, énekben, hangszerkezelésben és női kézi munkákban -oktatást nyernek s hallgatag, szelid természettel megáldva még azon -kegyet is kieszközölhetik, hogy családtagnak tekintetnek. Azt mondtam, -hogy a rabszolganők diszül szolgálnak s kiegészitőleg még meg kell -jegyeznem, hogy előkelő hölgyek mindenkor a kíséretüket képező -rabszolganők számára és minőségére ügyelnek, s minthogy ezek mindannyian -szépek és fiatalok, egyenlő szépen öltöztetvék és igen jó bánásmódot -élveznek, a nyugat országbeli szemlélő, mindnyájukban a pasa, khán, vagy -bey nejeit véli látni. - -Annak idejében Abdul Medsid két, sőt négyezer nejéről is beszéltek. -Meglehet, hogy e számot megközelitő nő volt együtt a császári -palotákban, de a »feleség« czime semmi esetre sem illette meg őket. -Mahmud Szultán nyugdijazott háreme Eszki Szerai-ba vonult vissza; az -uralkodó Szultán háreme Besik tas-ban tanyázott, s mindezen osztályokban -bizonyos számu feleség, nagynéne, unoka húg, női ex-hivatalnok stb… volt -együtt, melyeknek mindegyike, már az illem és szokás révén négy-öt -társnőt vagy rabszolganőt tartott, mely utóbbiak ismét két-három -cseléddel rendelkeztek. Már most adjuk össze Mahmud Szultán exkadinjai -és exhivatalnoknőinek, valamint az uralkodó Szultán leányainak és -legközelebbi nőrokonainak számát, sokszorozzuk ezt öttel vagy nyolczczal -(az elsők társnőinek száma) s kiderül amaz irtóztató mennyiségű nő, mely -miatt a főuri háremek oly rosz hirbe keveredtek. Csak a legcsekélyebb -számot, 5-öt vettem számitásba, ámbár tisztán emlékszem, hogy az elhunyt -Abdul Medsid Szultán anyjának Khazinedarja (kincstárnoknő) magába több, -mint 50 rabszolganőről gondoskodott, ki mind hires volt kiváló -szépségéről. Ha e tisztességes nőszámhoz, még a nagy sereg Baltadsi-t -(szerail-szolgák) és eunuchot hozzáadjuk, némi fogalmat szerezhetünk -magunknak a bosporusi főuri háztartásról. - -E kis kirándulás után, a magas hölgykörökben előszeretettel folytatott -magánűzlet területére, felvesszük ismét a reggelenként előfordulő női -foglalatosság leirása fonalát. Ez időnként fürdőbe készülnek, melyről -később még szó lesz, vagy pedig az európai orvos fogadtatik, ki egy -eunuch vagy a család valamely férfi tagjának társaságában a hárem -betegeit jön látogatni s a nők egészségi állapotáról rendszerinti -tudomást veszen. Mélyen elfátyolozva fogadtatik azon ember, ki előtt -egészségi szempontból, a legtitkosabb is napvilágra jő. Itt-ott, ha az -orvos nem tudta az ország nyelvét, el kelle őt kisérnem látogatásaiban, -melyek inkább komikai, mint komoly szinezettel birtak. Valamennyi török -nő aggályosan gondozza külső megjelenését és testi szépségét s gyakran, -ha az orvos teendője a hölgyeknél be volt fejezve, a hárem kijáratánál a -fehér és fekete rabszolganők egész seregét összegyűlve s reá várakozva -találtuk. Mindannyian kínyujtott nyelvvel és kézzel álltak ott, hogy az -első szemügyre vétessék s a másik kellőleg megtapintassék, mi -képzelhetőleg rendkivül furcsa látványt nyujtott. - -Ugyanezen időtájban szokták a hárem lakónői a bazárokat is -látogatásukkal megtisztelni. Egy házi szolga, vagy a forró Afrika -valamely szerencsétlen fiának kiséretében, a török hölgy komornahadával -együtt, szántszándékos nonchalenceal ballag végig az utczákon. Költők, a -csillagok kiséretével elvonuló holdhoz hasonliták az igy feltünő török -nőt, s miután rendszeres léptek e költői képnek ártalmára válhatnának, a -keleti nők nagy gondot forditanak reá, hogy mozdulataik minél -hanyagabbak s lassubbak legyenek, mit kiválóan előkelőnek képzelnek. A -bazárban nincsen különösen sok dolguk, de a legcsekélyebb vásárlás is -három-négy utat igényel. Ebben az egész világ egyforma marad! A londoni -highlife lady, még kellemetlen időjárásban is órákig ül a Bondstreet -divatos boltjaiban, a török nő pedig a bazárban biczeg fel s alá. Hogy a -kettő közül melyiknek eljárása észszerűbb, azt nehéz lenne meghatározni. - - -II. - -Péntek délután van. A háremben feltünő sürgés-forgás észlelhető; az -eunuchok kicziczomázott arczczal és felsarkantyuzva, a nélkülözhetetlen -lovaglóostort suhintva, állnak a hárem udvarán s csak a jelt várják, -hogy lóra ülhessenek. Hosszas toilette előkészületek után, a fiatalabb -Hanim-ok (nők) is egyenkint megjelennek, s csak a Böjük-Hanim-ot -(háziasszony) várják még, hogy a szokott pénteki sétára a készen álló -kocsikba szálljanak. Végre megjelen az urnő, egy tisztességes sereg nő -és leány kiséretében; az utóbbiak közül azonban, csak a legközelebb -állók vehetnek részt a sétakocsizásban. Az első, legdiszesebben -felszerelt kocsiba száll az urnő, egy-két ifjabb osztály sorsosával s -néha egy idősb társalkodónővel, vagy komornával. A második és harmadik -kocsit rendesen a fiatalabb Hanim-ok foglalják el, mig a pajzánul -tréfálódzó Khalaikok az utólsó kocsikba ülnek. Az előkelő háremek e -kocsisorozata, lassan vonul az utczákon keresztül, á háremagaszi -(eunuch-főnök) kötelezett felügyelete alatt, ki láthatólag azon -mesterkél, hogy a keresztyén seladont kellő távolságban tartsa, mig az -igazhivő szépségkedvelők részéről előforduló tréfáknak, jeleknek és -integetéseknek jóval szabadabb tért enged. E jelek és tréfák csak ritkán -szólnak a fiatal Hanimoknak, de többnyire a vidám Khalaik seregnek, -melynek alig van elegendő keze, hogy a kocsikban készen tartott tarka -kendőkkel és szalagokkal az ugynevezett, szinnyelvet kellőleg -fenntartsa. - -A Szejr felé tartanak, melyekben Konstantinápoly környéke oly végtelen -gazdag. A divat változékony törvényei szerint, mindennapra más Szejrjéri -(sétahely) jön sorra Hétfőn rendesen Modaburun-ba mennek (a divat foka) -kedden, Kadiköj-be, szerdára és csütörtökre Kaulidsia van napirenden, s -pénteken az előkelő divatvilág, vagy Kiagadkhané-ben, vagy Kandili-ben -találkozik. A kitüzött helyen megérkezve, a társaság elhagyja a -kocsikat, a Khalaikok szőnyegeket boritanak a zöld pázsitra, mindenki -letelepedik s egy pillanat alatt a szemlélő szingazdag, festői -csoportozatot lát szemei előtt, mely a legsajátságosabb helyzetekben -egybeolvadva, a legvonzóbb képet nyujtja. - -Mi európaiak, sétálni járunk, a keletiek, ugyszólván sétálni ülnek, mert -a hölgyek ott a szönyegeken órákig képesek csaknem mozdulatlanul -maradni, a természet pompájában gyönyörködve, vagy a mint már -emlitettük, tarka zsebkendők és az ujjbeszéd segélyével, a körülöttük -hemzsegő fiatal világgal fenntartva a közlekedést. Az idősebbek -többnyire arczczal a kör belseje felé fordulva ülnek s pipájukat -élvezik, mely fekete rabszolganők által szolgáltatik át, kik szükség -esetében, kiterjesztett köpenyeikkel, olyan védfal-félét képezhetnek -urnőik körül. Bárha a kor még oly mély redők és barázdák által törölte -el az egykori szépség legutolsó nyomát is, a jó anyóka mégis attól fél, -hogy vélt bájai által bünös vonzerőt találna gyakorolni. Igen, az öregek -mindenütt még prudebbek a fiataloknál s valóban hálásak lehetnének a -vallás szigoru elfátyolozási törvénye iránt, minthogy általa, sok keserü -kiábrándulástól óvatnak meg. A fiatalabb nők csoportjában, csaknem soha -sem találhatók nyilvánosan pipázók. Többnyire élénk társalgásba -merülnek, s a ki a keleti mimika titkaiba nincsen beavatva, alig fogja -sejteni, hogy a fátyol elrendezése a szemszegletek körül, két-három vagy -négy ujjal, avagy a csucs képzése, mely a könnyü selyemköpeny előli -részét összetartja, mind megannyi jel, melynek meg van a maga mély -jelentősége. Ama bey vagy efendi, ki látszólagos közönynyel sétálgat a -távolban, igen jól tudja értelmezni e jeleket s megfelelő mimikával -válaszol. - -Valamint a rózsának a virulást nem lehet megtiltani, ugy hiába tiltanák -meg a nőknek az arczjátékot, s a konstantinápolyi, s más török városok -környékén fekvő, nagyszerü kilátást engedő sétahelyek a szép évszak -délutáni óráiban, szerelemgazdag romántikának szinhelyei, melyre a -természet elragadó szépsége hangulatteljes bájával, bátoritólag hangolja -a kedélyt. - -Mint Törökországban a Szejrjei, ugy szerepel Persiában a lovaglóséta. -Itt a szórakozás ájtatossággal egyesül. A várostól nem messze fekvő -szentek sirjaihoz megy az ember, melyekben Persia kiválóan bővelkedik, s -melyek árnyas kertek közepét képezvén különösen alkalmasak a szerelmes -párok légyottjára. Teheran elengáns világa, Sah Abdul Azim sirjával bir, -Iszpahan pedig a nagy, árnyas berkü temetővel. A halottak culturája s a -szerelemjátéka igen ellentétes dolgoknak látszanak nekünk, azonban -Persiában a halottak nyughelye változatlanul örvendhet az élők -szerelmében. Ennélfogva Siráz, Kum, Nisabur és Herat sétahelyei is mind -egy rég elhunyt szent személy sirjának közvetlen tőszomszédságába vannak -helyezve. Csak Közép-Ázsiában látunk Csihar bag-okat, azaz nyilvános -kerteket folyó vizzel, vagy álló viz medenczékkel, melyekből aztán a nők -ki vannak zárva. - -Látod-e amott ama csoport lovagnőt, tisztelt olvasóm, mely Iran ujkori -fővárosból Sah Abdul Azim kapuján keresztül, a hasonnevü szenthez -zarándokol? Ha a kengyelvasban a piczi papucsok nem lennének láthatók, s -az arczfátyol szük rostélyain keresztül a nagy szemek tüze villámokat -nem szórna, valóban, csak esetlen kék vászonzsákoknak néznéd az ékesen -felczifrázott lovakon ülő társaságot. S tényleg, csakugyan kék -vászonzsákok, azonban e vászon alatt, Irán kaczér, életvidor leányai -rejlenek, kik parthiai őseikhez méltó ivadékai lévén, igen ügyesen ülik -meg a lovat. Egyszerre sebesvágtatva közelg egy lovas; a villám -gyorsaságával illan el az elfátyolozott szépek mellett, azonban a villám -gyujtott, mert a találkozás rövid pillanatában szavak cseréltettek. -Rövid vártatva ismét porfelleg tünik fel a távolban, ismét közelg egy -lovas; ez az előbbeni, s ujból néhány szót váltanak. Ez többször -ismétlődik, mig végre az ügyes Seladon szépének kiséretéhez csatlakozik, -s valamely nehézkesebb, szélesebb kék zsák mellett egy néni, vagy -komorna oldalánál, beszélgetésbe ered. A megszólitott szépség a menet -élén folytatja utját, de azért mindent látszik hallani és látni, mert -időnként egy-egy megjegyzést kiált hátrafelé, mely gyakorta általános -derültséget idéz elő. - -Igy udvarolnak Persiában a sétalovaglás alatt s egyidejüleg hódolnak a -szentnek és a szerelem istenének. Irán pajzán leányai annak idejében -bizonyára távolról sem sejtették, hogy a szerény kis szamáron mögöttük -ügető dervis megleste őket, hogy később az európai keresztényvilágnak -elárulja titkaikat s eljárásukat. Ismeretlen létemre s észrevétlenül -gyakorta szemtanuja voltam az ily jeleneteknek, melyek mindannyiszor -teljes érdekemet felgerjeszték; – s létezhetik-e vonzóbb s érdekesebb -látvány, mintha az embert, a különböző éghajlatok alatt és országokban, -minden tetteiben, örömében és bánatában, ifjukori játékaiban s idősb -korának komoly czéljaiban figyelemmel kisérhetjük? - - -III. - -Egészen más jelleggel bir a négy fal közti mulatság s a szórakozás a -házban. Itt az illem és fesz legtöbb esetben háttérbe szorul, s a -műveletlen, minden itélet elől mentt nők eljárása s modora gyakorta -kellemetlen, sőt undoritó képet nyujt. Ha már az moszlim férfikörök -társalgásában is hiányzik az éltető fűszer a nők kizáratása -következtében s felületessé, fékezetlen frivollá alakul, annyival inkább -érezhető az elkülönzés hatása a háremkörökben. A beszédtárgyak -megválasztásában éppenséggel nem szőrszálhasogatók s nem képzelhető -ellenszenvesebb valami, mintha öreg matrónák és fiatal leányok oly -thémát feszegetnek, mely Európában, nemük legelvetemültebb tagjának is, -arczába kergetné a vért. Ha belefáradtak a beszédbe, tánczokat kezdenek, -melyek egész Keleten csak látványosságnak tartatnak; az érzéki ösztönök -plasztikai értelmezésére számitvák s mint gondolható, valódi -jelentőségükben még sokkal megvetendőbbek a trágár nyelvek laza -értekezleténél. A perzsa és török előkelő világ háremeiben, a tánczosnők -rendesen külön erre nevelt s kiművelt rabszolganők, kik kézcsörgetyűkkel -és kis dobokkal maguk kisérik tánczukat s többnyire bámulatra méltó -ügyességgel végzik mutatványaikat, melyek ugyan sokkal inkább -hasonlitanak valamely voltigeuréihez, mintsem ama rythmikus, hullámos -mozdulatokra emlékeztetnének, melyekkel az ujkori Európának -choréographikus művészete oly bájos kifejezést tud adni az örömteli -felindulásnak és változó hangulatoknak. Csak ebből érthető, hogy a -keleti ember a művelt és szabad emberhez méltatlan foglalatosságnak -tekinti a tánczot, mi amaz adomából is kitünik, melyet a Bosporus -partjain egy persa diplomatáról beszélnek. Ez, t. i. európai kollegái -által nagyon ünnepeltetett s tiszteletére még bált is rendeztek, melyen -az iráni udvaroncz megjelenvén, egy emelvényen helyet foglalt. A zene -megzendült, a vidám párok tánczra kelve forogni kezdtek a nagy persa -előtt, mit ez, külön neki szóló, kiváló kitüntetésnek tartott; midőn -azonban a háziur, N. N. ő excellentiája egy szép perai nőt a felharsogó -keringőre felkért, a nagy persa felugrott székéről, oda rohant az -excellentiás urhoz, kiáltva: »Uram! tulságos megtiszteltetésben -részesitesz; semmiért sem engedhetem, hogy te is tánczolj nekem!« - -A nyilvánosság terén, magától értetődik, hogy a tánczok tejképü, nő -ruhába öltözött fiuk által ábrázoltatnak, kik Törökországban »Csengi« -név alatt ismeretesek, és mi igen sajátságos, egyedül csak a zsidók és -czigányok soraiból ujjonczoztatnak. Régente még nagyon divatban voltak a -Csengik, ma már Konstantinápolyban és más nagy városokban ritkábban -fordulnak elő. Persiában még általánosabban kedvelik a tánczelőadásokat; -legféktelenebbül viszik e dolgot Közép-Ázsiában, hol főkép a tadsik -népeknél csaknem minden rongyos falunak meg vannak a maga -művésztársaságai, melyek közül sok tánczos a jobb családokhoz tartozik. - -De térjünk vissza a háremmulatságokhoz. - -A tánczot és társalgást társasjátékok és mesélés váltja fel. Valamint a -férfivilágnak, ugy a nőknek is meg vannak a maguk »Meddach«-jai, kiknek -emlékezete jó nagy gyüjtemény tarka-barka, képzeletdus históriát rejt, -melyeknek érdekfeszitő előadásához kitünően értenek; változás kedvéért -aztán a Kulzum nené-ból (nőkatechizmus) olvasnak fel nehány fejezetet, -oly könyv, mely a vallástant, a női észjárásnak megfelelő módon -magyarázza, mellesleg azonban talizmánokkal és bájitalokkal is -foglalkozik, melyek által a testi szépség és férfiak szerelme nemcsak -megnyerhető, de állhatatosabban meg is tartható. - -Szini előadások sem hiányzanak Keleten, csakhogy azok a kezdetlegesség -legalsóbb fokán állanak, mi annál feltünőbb, miután a dramatikusnak -fejlődését annyira előmozditó passió-játékok Persiában már két század -óta nagy buzgalommal ápoltatnak és sokkal magasabb tökélylyel -ábrázoltatnak, mint a keresztény passió-játékok Nyugaton. Jelen voltam a -tyroli passió-játékokon s bátran merem állitani, hogy a »Tazie-k« -Iránban, mi az arczjátékot, előadást és szinrehozatalt illeti, még tán a -felső-ammergaui leghiresebb ilynemü előadásokat is jóval tulszárnyalják. - -Kelet hátra maradásáért a dramatikus téren, első sorban a nő szigoru -elszigeteltsége és beburkolódzása okozható. A hol a szindarabok csak -férfiak által adatnak elő, ott a finomabb árnyalás, a valóság vonzó bája -hiányzik s ezzel nagy mértékben hanyatlik az érdek, mely különben a -szini előadásokkal jár. A mi Keleten a mulatság helyére lépett, vagy az -ugynevezett Orta Ojunu-ból (középjáték), vagy pedig a Khajal-ból, máskép -Kara-gőz-ből áll, a tulajdonképeni khinai árnyjátékból. Az első, -leginkább nyilvános helyeken adatik elő, mi alatt az ábrázolók, sűrű -néptömegtől környezve, valamely bohózatot a legfurcsább módon s trágár -rögtönzésekkel fűszerezetten játszanak el. – A második intra muros -mulatság. A Khajal-dsi (árnyjátszó) bódéját egy szoba szegletében -állitja fel, s miután a gyertyák eloltattak, nehézkes alakjait egy -megvilágitott vászon táblán ugrándoztatja, s minden alakocska, különbőző -hangok utánzása mellett, kétértelmü, cynikus magán beszédeket tart. -Cselekvény és beszéd többnyire oly izetlenek és erkölcssértők, hogy az -európai elbámul rajta, mikép lehet élvezetet találni ily undoritó -ostobaságokban, de még inkább feltünik a körülmény, hogy atyák nem csak -megengedik nejeiknek s leányaiknak ily előadások látogatását, de még -fizetnek is értök. - -A nyitány rendesen egy dünnyögve elmondott dalból áll, melyben a -Kara-gőz minden földi jónak mulandóságáról, az emberi hatalom -hiányosságáról, a korszak romlottságáról, szóval, mindenről a világon -panaszkodik, csaknem saját ronda s izetlen beszédeiről; megjegyzendő, -hogy a cynikus Kara-gőz mindig erkölcstanitóként lép fel s elnézésre s -türelemre kéri fel a közönséget. Egyszerre pokoli lárma hallatszik, -zsémbelés, veszekedés s betoppan a szinpadra, vagyis tulajdonképen a -vászonra, egy rongyos persának árnyképe, hosszu szakállal, magas -kucsmával, tövig kiölti a nyelvét, mig egerek, patkányok és más ronda -bogárfélék sans-gêne fel s alá futkosnak testén. Az Iráni (a török -gunynak egyik kedvencz czéltáblája) most a legtulzottabb phrazisokban -kezdi magasztalni nemzetének előnyeit, hazájának szépségeit, s épen -legjavában foly dicséneke, midőn egyszerre egy töröknek árnyképe, egy -hangos ütés kiséretében megjelen, a perzsát egy csapással földre teriti -s darabig halálos hörgésben a földön hagyja fetrengeni. – Erre a taps és -lelkesedés általános lesz! Karagőz ismét dünnyögni kezd, ujra -panaszkodik a földi javak mulandósága felett, s igy megy ez tovább ad -infinitum. - -S e mellett apraja, nagyja, örege és fiatala örömkönyeket nevet, mig az -európai néző nem képes megérteni, hogy oly társadalom, mely különben -szellemet és izlést tanusit, mikép gyönyörködhetik ily gyermekes -rondaságokon. - - -IV. - -Még csak egy igen sötét pontot akarunk felemliteni a keleti nők -életéből, oly sötét pontot, melynek árnya az egyetemes társadalmi és -állami létet elsötétiti s jogosan tekintendő minden társadalmi baj -okozójának. Ez a házasság megkötése, mely a mohammedán világ minden -népénél egyaránt esztelen, ferde és természetellenes. Kelet minden -országában azoknak, kik egész életre szövetkezni akarnak legkevésbé van -joguk a döntő szóra. Mindenütt a szülék, tutorok, nénék és nagybátyák -lesznek szerelmesek a házasulandó felek kontójára, helyettük látnak, -hallanak és határoznak; mert az általános vélemény szerint a személyes -közeledés teljesen szükségtelen, s a Fatiha áldó szavai tökéletes -elegendőknek tartatnak arra, hogy a házassági frigyben az egyetértést és -szerelmet meghonositsák. - -A fél-czivilizált osztályoknál olykor megesik, hogy a fiatal ember -alkalmat talál egy futó pillantást vethetni jövendőbelijére, sőt van -eset rá, hogy ily váratlannak nevezett találkozások eleve -elrendeztetnek, – ismétlem, egy futó pillantást vet reá, mert szóbeli -közlekedés hallatlan dolog s a mit a kiküldött szerelmi hirnöknő -(Szevidsi khatum,) szépnek, bájosnak és okosnak talál, azt az illető -vőlegénynek jó remény fejében el kell hinnie. Az inkább Keletnek fekvő -országokban, már a gyermekkorban köttetnek a házasságok, miből az -illetőknek legalább a játékéveken át folytatott ismeretség hasznára -válik; a dolog lényegében azonban ez semmit sem változtat; legtöbbnyire -a házassági frigy oly lényeket egyesit, kiknél a kölcsönös vonzalom és -lélek rokonság mindig igen kétséges marad s a számos szerencsés -kimenetelü házasság valóban csodának tekinthető. - -E helyzetek legélethivebben tükröződnek egy általam leforditott török -»eredeti vigjátékban«, mely az ötvenes évek vége felé a »Dseridei -Havadisz« (Uj hirek lajstroma) nevű, török lap tárczájában jelent meg. -Szerzője e vigjátéknak, Sinaszi Efendi, a közoktatási tanács tagja, azon -mollá-’k egyike, kik annak idejében Resid pasa által Párisba küldettek, -hogy mohammedán rajongásukat levetkezve, nyugati műveltségre tegyenek -szert. Mint az rendesen történni szokott, Sinaszi is mint istentagadó -tért vissza a moszlim szokásoktól, erkölcsöktől és világnézlettől -irtózott s minthogy a házasságról körülbelől ugy gondolkozott, mint -nyájas olvasóm, annak gúnyolására a vig muzsához folyamodott segélyért. -Egy felvonásos darabja, mint dramatikus mű csak gyönge első kisérlet, -azonban a házassági szokásokat sokkal hívebben festi a legkörülményesebb -leirásnál. - - - - -SÁ’IR EVLENMESZI az az Egy költő házassága. - -Vigjáték egy felvonásban. - -SZEMÉLYEK: - -Mustak bey: a Kumri Khanim vőlegénye és kedvese. - -Hikmet efendi: Mustak bey kebelbarátja. - -Kumri Khanim: Mustak bey kedvese és a Szakime Khanim nővére. - -Szakine Khanim: Mustak bey menyasszonya és a Kumri Khanim növére. - -Ziba Dudu: a vőlegény nyoszolyó asszonya. - -Habbe Kadin: Vöfél. - -Ebul Laklakat ul Enfi: megköti a Szakine Khanim házassági szerződését. - -Batak Esze: a városrész éjjeli őre. - -Atak Kösze: utcza-seprő ugyanott. - -Szomszédok a mesteremberek osztályából. - -Szinhely: A menyasszony háza. - - -ELSŐ JELENET. - -_Mustak bey és Hikmet efendi._ - -Mustak bey. Végre hát mégis megházasodom ma este. Mily szerencse, hogy -házassági szerződésem valahára megköttetett. Különben -szórakozottságomban és szerelemből, csaknem minden szerződés nélkül is -megnősültem volna. - -Hikmet efendi. Lehetséges volna-e az? - -Mustak bey. Hát mért ne? Hisz ez az, mit szerelmi házasságnak neveznek. - -Hikmet. Különös. - -Mustak. Persze. Azoknak valóban sok szerencsét kivánok, kik nem -vonzalomból és szerelemből nősülnek és mégis megtudnak élni együtt. Én -részemről soha sem vettem volna feleségül Kumri Khanimot, ha szerelmemet -nem birná. Mit mondasz hozzá, nem volt-e okos tőlem, hogy annyira belé -bolondultam? - -Hikmet. Meglehet. - -Mustak. A mily fiatal, ép oly szép. Valóban, minden tekintetben meg -vagyok véle elégedve. Oh jaj, csak oly varju forma testvére ne volna az -én fehér galambomnak. - -Hikmet. Igazság! Hogy is hijják azt? - -Mustak. Ha nem csalódom, Szakine Chanimnak hijják. Szegény, még a neve -sem tetszik nekem. - -Hikmet. Mért? - -Mustak. Nemcsak, hogy utunkban van és szépségre nézve igen szegény; de -45 éves koráig otthon is ült mindig, minek következtében szelleme végkép -tönkre ment; óriás pupján kivül semmivel sem bir, mi által feltünhetne -az embereknek. Oh! Szégyellem, hogy ilyen sógornőm van! - -Hikmet. Mért szégyelnéd? A ki rozsát akar, ne féljen a tövisektől. - -Mustak. No, ugy neked ajándékozom, még pedig szerződésileg; mért ne -lehetne kijönni vele? Vagy ő lesz okos, vagy te bolondulsz meg. - -Hikmet. Csak vigyázz, hogy téged meg ne csaljanak s ne őt varrják a -nyakadba Kumri Khanim helyett; mert hiába! ilyen a világ. Nem is szokás -a fiatalabbikat férjhez adni, mig az idősebb a háznál van. - -Mustak. Ohó! Nem szeretem az ilyen tréfát; ha tréfa, csak maradjon meg -tréfának. - -Hikmet. S tréfából mégis nekem ajándékozod? - -Mustak. Hogyan? Csak tréfából akarom odaadni? Dehogy, barátom! Egész -komolyan. - -Hikmet. Mentséged még vértlázitóbb, mint sértésed. - -Mustak. De hát, ki mondja, hogy menteni akartam magam? - -Hikmet. Ugy? - -Mustak. Pszt! Csendet! Amott jön Ziba Dudu, a vőlegény nyoszolyó -asszonya. Tán elhozta galambomat. Menj ki az előcsarnokba; -viszontlátásra! - - -MÁSODIK JELENET. - -_Mustak bey. Ziba Dudu._ - -Ziba. Örömhirt hozok neked, fiam, örömhirt! A menyasszony jön; már utban -van. - -Mustak. Oh anyuska! Ha te nem volnál, vágyam teljesitlen maradna! Nem is -tudom mikép háláljam meg jóságodat. - -Ziba. Oh fiam! Mit is tennék e gonosz világban, ha nem foglalkoznám ily -jó cselekedettekkel. Hisz a te jóságodat is ismerem. Mit is tehetnék még -egyebet a világon. Nem! nem! nem fogadhatok el semmit. Nem akarok mást -semmit, minthogy gyermekeidet még ősz szakállal lássam, mielőtt -szemeimet lehunynám. - -Mustak. Végre teljesitetted leghőbb vágyaimat. Élj, a mig csak lehet. -(Örömében ugrál és tánczol.) - -Ziba. Légy már kissé komoly kedves fiam; hisz túl vagy már a házasulás -évein, s ezt tulajdonkép szégyelned kellene. - -Mustak. Hát szégyen, ha megházasodik az ember? Én az ellenkezőt hittem. -De most pusztulj innen. Várj te odakinn a menyasszonyra, én addig -idebenn a szégyenkezésben fogom magam gyakorolni. - - -HARMADIK JELENET. - -Mustak bey. (egyedül.) Végre valahára a kalitkába kerül az én galambom. -Oh! csak már szárnyai alatt élhetnék. – De az emberi nemzedéknek -bizonyos táplálékra van szüksége, mit »pénznek« neveznek. Hát ha ő azt -találja tőlem kérni, mit tegyek akkor? A mi hatalmamban áll, az minden -az övé legyen. Leginkább vigaszt adhatok neki. De mi történik a -nászajándékokkal? Néhány lakodalmi verssel fogom megajándékozni, be kell -érnie vele. - -Dal. - - Galambom, lelkem eszményképe te, - Szivemben hadd épitsem fészkedet; - Én teljes szivből, lélekből szeretlek - S megérdemled, szivemben hogy épitsem fészkedet. - -Ez lesz a szegény költő nászajándoka. - - -NEGYEDIK JELENET. - -_Mustak bey. Ziba Dudu. Habbe Kadin. Szakine Khanim._ - -Ziba. Fiam, elhoztuk néked menyasszonyodat; jer, ved karjánál s ültesd a -sarokba. - -Mustak. (ki örömében nagyokat ugrik, a Habbe Kadin által vezetett -Szakine Khanim elébe megy.) Ah! - -Ziba. (Habbe Kadinhez.) Oh, barátom; a vőlegény ur még alig pillantotta -meg a menyasszonyt, és már elájul örömében. - -Mustak. Nem az örömtől, de fájdalomtól megszakad szivem. - -Habbe Kadin. (Ziba Duduhoz.) Jaj! mily reszketegség fogja el a -menyasszonyt. Tartsd te is, hogy el ne essék. (Szakine Khanim-et egy -székre ülteti.) - -Mustak. Mi ez? - -Ziba. Ime, itt van a halálig elválhatatlan társnője életednek, -szeretetreméltó feleséged, Szakine Khanim. - -Mustak. Inkább váljék meg lelkem testemtől, mielőtt ez életem társnője -lesz. - -Ziba. (Habbe Kadinhoz.) Hallod! a vőlegény ur magánkivül van; tán -örömében elvesztette eszét. - -Habbe. (Zibához.) Szegény! Vágya teljesedése őrültté teszi! - -Mustak. (leverten.) Oh! oh! oh! - -Ziba. Csak ne sirj; hadd sirjanak ellenségeid helyetted. - -Mustak. Oh be nevetnének ellenségeim, ha helyzetemet ismernék. - -Ziba. Menj oda fiam, leplezd le a menyasszony ábrázatját, hogy szived -kissé gyönyörködjék benne. - -Mustak. Minek? Tán, hogy még jobban visszaborzadjak midőn arczába -tekintek? - -Ziba. Leplezd le, fiam, leplezd le, hogy ne maradj kétségben a fölött, -hogy csakugyan ő szived választottja. (Ő és Habbe Kadin arra -kényszeritik Mustak beyt, hogy a Szakine Khanim fátyolát fellebbentse.) - -Mustak. Nem akarok. (A mint kezeit visszavonja azok esetleg Szakine -Khanim fátyolaban és vendég hajában megakadnak, s mindkettő Mustak -kezeiben marad, mig Szakine Khanim arcza és őszhaja láthatóvá válik.) Mi -az? - -Ziba. Oh jaj? Most még a leányka szép aranyhaját is kitépte. - -Mustak. Igazán! Ősz haja ugy fénylik, mint a fehér arany, nemde? - -Ziba. Beszéded nem neki szól, de nekem és a násznagynak. Majd -megtanitlak, hogy kell beszélni. (Habbe Kadinhez) Menj násznagy vezesd -el hamar a menyasszonyt s hozd ide azt az urat, ki a házassági -szerződést köti meg. A közeleső kávéházban van; hadd hozza magával az -ott lévő szomszédokat is, hogy ezt az embert ismét észre téritsék. - - -ÖTÖDIK JELENET. - -_Mustak bey. Ziba Dudu._ - -Mustak. Hogyan? A szomszédok kényszeritsenek rá, hogy vőlegény legyek? - -Ziba. Igen. A nászszobába vagy a börtönbe fognak vezetni. - -Mustak. Százszor szivesebben vagyok börtönben, mint e nőszemélylyel egy -házban. - -Ziba. Csak menj hát a börtönbe; majd megtudod ottan, milyenek annak -kinjai. - -Mustak. A miattad szerzett hitelezők áldásával és jó kivánságaival, -mégis igen boldogan fogok élni. - -Ziba. S ha megbetegednél? - -Mustak. Hitelezőim valószinüleg orvost küldenének, ki ápolna. - -Ziba. Hát mit tehetsz? - -Mustak. Csak szerencsétlenségemmel kezdődnek azoknak kellemetlenségei. - -Ziba. Hát mi baj érheti őket? - -Mustak. Akár megis vakulnék, ha halálom nem válnék kárukra. - - -HATODIK JELENET. - -_Mustak bey. Ziba Dudu. Habbe Kadin. Ebul Laklakat. Batak Esze és -szomszédok._ - -Ebul Laklakat. (Hálósapkával fején, lép föl.) Mit jelentsen az, hogy -álmamból fölzavartak s ide czipeltek? Nézzétek meg öltözetemet – mintha -szinpadra akarnék lépni. Mily botrány! Mit jelent e lárma? - -Ziba. (felső ruhája szegélyével arczát elrejtve, Ebul Laklakatnak kezet -csókol.) Bocsánat uram. Lásd, ez a nyomorult, vőlegény akar lenni, és -mégis visszautasitja a forrón szeretett nőt, miután kitépte haját. De ez -még nem elég; menyasszonyát, engem és a násznagyot is oly szidalmakkal -illet, melyeket ismételni szégyellek. - -Ebul. (Mustakhoz.) Oh, te szemtelen! - -Mustak. Méltóztassék megengedni, uram, hogy ugy mondjam el az igazat, a -mint én tudom. - -Ebul. Hallgass! Ziba asszony, ki hozzád olyan, mint az anya, e szegény -teremtés nem hazudhatott. - -Ziba. Igen, uram, a leányt mindenesetre el kell vennie. - -Ebul. Természetesen. Ha el nem veszi, jó hirnevét bemocskolja (A -szomszédokhoz.) Nincs-e ugy szomszédok? - -Szomszédok. Mindenesetre. Ugy van. - -Mustak. Nem vehetem el, uram. Itt tévedés forog fönn; mert nem ezzel, -hanem a fiatalabbal lettem eljegyezve, s azt akarom nőül is. - -Ebul Laklakat. Szó sincs róla. Az idősebbiket jegyezted el. - -Mustak. Valóban, nem ezt. - -Ebul. Tehát engem is meghazudtolsz? Mily szemtelenség! - -Batak Esze. Tudja-e uram, hogy erről még egyebeket is beszélhetek? -Várjon csak, mindjárt elmondom. Mint éjji őr, rendesen az egész negyedet -összebarangolom. Egyszer, a mint ugy barangolok, az utcza közepén -találkozom vele, s azt kérdem tőle: Honnan jösz? S tudja-e mi volt a -felelete? A Tarater-ból (szinház-ból) jön. Mi egyebet akart, mint -engemet szegényt kigunyolni? - -Mustak. Oh mily bölcs ember vagy? - -Batak. No bizony, nézzétek azt a lónevü embert! Te marhaőrző te, ha nem -hallgatsz s egyre szidalmazol, majd megtanitlak dörmögni. - -Ebul. A gyerek szemtelen s hozzá még bolond is. - -Batak. Azt hiszem, legjobb lenne őt egyszerre tömlöczbe és a -bolondokházába zárni. - -Ebul. Ha tanácsomat követitek, előbb följelentjük gorombasága miatt, s -aztán tovább meg se türitek a negyedben. Nem kell már nekünk! - -Szomszédok. Már nem kell nekünk; nem kell nekünk! - - -HETEDIK JELENET. - -_Mustak bey. Ziba Dudu. Habbe Kadin. Ebul Laklakat. Batak Esze. Atak -Kösze. Hikmet efendi._ - -Atak. (kosárral hátán, egyik kezében lapátot, a másikban seprüt tartva.) -Nem kell nekünk. - -Hikmet. (Atak mögött belépve.) Mi nem kell nektek? - -Atak. Mit tudom én? A szomszédok azt mondják, nem kell nekünk, hát én is -ugyanazt mondom; bizonyosan igazuk van, ha azt mondják. - -Hikmet. Jó, de miben van igazságuk a szomszédoknak? - -Atak. Hogy igazságuk van, azt igen jól tudom; de bevallom, hogy nem -tudom, miben van igazságuk. - -Hikmet. Hát akkor minek avatkozol oly dolgokba, miket nem ismersz? - -Atak. Hát mért ne? Nem tartozom tán a negyed nemesebbjei közé? - -Hikmet. Ki vagy te tulajdonkép? - -Atak. Micsoda? Azt se tudod, hogy én ki vagyok? - -Hikmet. Valóban nem tudom. - -Atak. Hát akkor minek kérdezesz oly dolgot, a mit nem tudsz? Oh! mily -tudatlan vagy? No hát, ezennel tudtodra adom, hogy a legutolsó város -negyedben bérlő, e városrészben azonban, utczaseprő-főnök vagyok. - -Hikmet. Ó te oktondi! - -Atak. Ha annyi eszed volna mint nekem, tán te is oly oktondi lennél, a -milyen én vagyok. Hát tulajdonkép mi van abban? Nesze, seperj egyszer -te, mutasd meg mit tudsz! - -Ebul. (Mustakra mutatva.) Hogyan, ilyen bünöst, mint ez, védelmezni -mersz? A bün helybenhagyása egyértelmü magával a bünnel. Ennélfogva ép -ugy megérdemled a büntetést, mint ez. - -Hikmet. Bocsánat uram. Jól ismerem hibámat; azonban eddig még nem tudom, -hogy ő mit vétett. - -Ebul. A legrosszabbat. Nem akarja elvenni a neki eljegyzett leányt s a -fiatalabb nővért követeli. Járja ez? - -Hikmet. Ne haragudjál uram, (titokban egy kövér erszényt mutat neki). De -a fiatalabbikat kérjük tőled. - -Batak. Uram! mi az? Megvesztegettetni engedi magát. - -Ebul. (Batakhoz). Micsodát? Én ilyet tennék? No bizony. (Halkal -Hikmethez). Tedd oldalzsebembe. (Hikmet az erszényt Ebul oldalzsebébe -csusztatja). - -Atak. Azt sugja neki: Tedd oldalzsebembe? - -Ebul. Dehogy! Én mondtam volna ezt? Azt mondtam, ne álljon oldalam -mellett, nehogy bennem is kétkedjetek. - -Batak. Nekem ugy tetszik, mintha a pénzt már félre rakta volna. - -Ebul. Isten ments! Rothadjon el a kezem, ha csak hozzá is nyult a -pénzhez. - -Hikmet. Kérem, uram, sziveskedjék az ügyet ugy előadni, a mint -valósággal van, s aztán cselekedjék tisztje szerint. - -Ebul. Miután kivánságait ily tisztességes módon tetszett előadni, a -harag helyébe, sajnálkozás vonult szivembe. (A szomszédokhoz). Valóban, -jó szomszédaim, e perczben uj s döntő érv jut az eszembe, melyről eddig -megfeledkezém. - -Szomszédok. Mi lehet az? - -Ebul. Nemde, én az imént azt mondám, hogy a nagyobbik leányt jegyeztem -el. - -Szomszédok. Persze. - -Ebul. De én a »nagyobbik« szó alatt nem azt értettem, hogy évekre -nagyobb, hanem azt, hogy nagyobbra nőtt, mert hisz az idősebb már meg is -haladta a 40-et s ennélfogva nem is a vőlegénynek való. Ennyit biztosan -tudok, s arról itt és mindenütt becsületes tanuságot tehetek. - -Batak. Ezen őszinte nyilatkozatot mi is igaz esküvel támogatjuk. - -Szomszédok. Hogy ne! Minden bizonynyal. - -Ebul. (Habbe Kadinhez). Vőfél, menj s hozd el a nagyobbra nőtt, vagyis a -fiatalabb leányt, a tulajdonképeni menyasszonyt. Saját kezüleg akarom -által adni a vőlegény urnak, hogy ezentul ne történjék tévedés. -(Hikmethez). Ha netán még valami tévedés forogna fenn, kérem, beszéljen, -mert én dicsőségemnek tartom, ha ily jó szolgálatokat tehetek. - -Batak. (Mustak beyhez). Uram, mindaz a mit azelőtt mondtam, nem volt -egyéb, rosz tréfánál. Szomoru valék s azért nevetni és vigadni -óhájtottam. - -Atak. (Hikmethez). Uram, bocsásson meg. Ha ezentul, az utczaszemetet -kivéve, még más dolgokba is keveredem, ne legyek többé ember! - - -NYOLCZADIK JELENET. - -_Mustak bey. Hikmet efendi. Ziba Dudu. Habbe Kadin. Kumri Khanim. Ebul -Lalakat. Batak Esze. Atak Kösze. Szomszédok._ - -Habbe Kadin. (Kumri Kadimet vezetve, ki majd szemeit törüli, mintha -sirna, majd egyik kezével arczát takarja el, és ujjain keresztül Mustak -beyre pillant). Ime uram, itt a valódi menyasszony. - -Ebul. (Habbe Kadinhez). Miért sir? Vigyázz, visszautasitja a vőlegényt. - -Habbe. (Miután halkan suttogott Kumri Khanimmal). Uram, megkérdeztem -könyei okát. Nem ugy áll a dolog, a mint ön hiszi. - -Ebul. Tehát mi az oka? - -Habbe. Oh, hisz szegénynek csak fájdalmát megujitom. Azelőtt fájdalmában -sirt, hogy nem lehet a vőlegényé. Most pedig, az imént hiába ontott -könyeket siratja. - -Ebul. (Halkal Kumrihoz). Könyeid annyira meginditottak, hogy merő -sajnálatból késztetve érzem magamat, nálad a vőfél szerepet elvállalni. -(Kumri Khanimet Mustak beyhez vezeti). Uram, ime, vedd őt s igyekezzél -őt felviditani. Éljetek boldogul! Ezt teljes szivből és lélekből -kivánom. (Hikmethez). Parancsol-e még velem? - -Hikmet. Oh nem! Csak azt óhajtjuk, hogy a jelenlévőket mind, a mátkapár -kivételével, magával vigye. - -Ebul. Miért kiván? Parancsoljon uram! (A szomszédokhoz). Szomszédok, -mehettek! (Ziba Duduhoz). El veled, nászanya. (Habbehez). Pusztulj -vőfél! - - -KILENCZEDIK JELENET. - -_Mustak. Hikmet. Kumri._ - -Mustak. (Kumri Chanimet karon fogva tartja. Mindkettő elragadtatással -áll egymás mellett s szerelmesen néznek egymás szemébe. Hikmethez -fordulva). Te nem mész el a szomszédokkal? Dolgod van-e még itt? - -Hikmet. Oh nem, csak még nehány szót szeretnék hozzád intézni. - -Mustak. Oh kedves barátom, gyere el reggel, akkor pár ezret intézhetsz -hozzám, s akkor szivesen foglak hallgatni. - -Hikmet. Nem, nem; most akarok beszélni veled. - -Mustak. No szólj hát, de siess. (Kumri Chanimhoz fordul s keveset figyel -Hikmet szavaira). - -Hikmet. Oh, szeretett barátom! - -Mustak. Még sincs vége? - -Hikmet. No csak várj, még el se kezdtem. - -Mustak. Jaj be unalmas vagy! - -Hikmet. Sajnálod, hogy oly barát tanácsa nélkül nősültél, a mily barát -én vagyok? - -Mustak. Még te is gyóntatni akarsz? Mi az? - -Hikmet. Látod, ugy jár az, ki amolyan közvetitőknek hisz, kik közvetitői -szerepöket szerelem és házasság dolgában, csak saját hasznukra -zsákmányolják ki. - -Mustak. Jaj barátom, menj a hová tetszik, különben elkésel; nem kivánom, -hogy valamely ügyedet elhanyagold. - -Hikmet. Lásd mennyi bajodba került mig megházasodhatál, daczára annak, -hogy oly jól ismerted feleségedet. - -Mustak. Oh, az összekelés előtt csak álmodni akartam boldogságomról, -majd hogy megfeledkeztem róla; de most eszembe jut megint. – Lefekszem s -ha álmodom, általad fogom megfejtetni álmomat. - -Hikmet. Menj hát s gondolkozzál a felől, hogy járhatnak azok, kik -ismeretlen létükre egymással összekelnek. - -Mustak. (Szemeit dörzsölve). Jaj! jaj! Tanácsod következtében, -unalmamban meglepett az álom, s nem birok megküzdeni vele. Ha -megengeded, kissé lefekszem. - -Hikmet. Megyek már, tégy a mint tetszik, de ne feledd az adott tanácsot. - -Mustak. Hogy is feledhetném? Nem elég gondot és bajt szerzett-e nekem? A -házasulás elméletét alaposan megtanultam, s remélem, hogy a gyakorlati -téren sem fogok többé hibákat ejteni. - -(Vége.) - - - - -Ruhák és ékszerek. - -Ha váratlanul a nyugati világ belsejéből egyszerre Ázsia kebelébe -léphetnénk át, semmi sem lepne meg bennünket jobban, mint az emberi -ruházat különböző volta, melynek oka nemcsak az égalji viszonyokban, de -egyszersmint a művelődési és erkölcsi állapotban, keresendő. Hogy az -ázsiaiak elsőbbséget adnak a viritószinü ruháknak, czivilizátiójuk -gyermekkorának tulajdonitható, mely évezredek óta létező népéletük -daczára, még sehol sem érte el a férfikort. Ha a középkor idejében, -Nyugaton tulnyomó volt az elevenszinü ruházat, sőt még ma is, az éretlen -gyermekhez hasonlólag a társadalom alsó rétegei a tarka, viritós -szineket szeretik, mennyivel inkább menthető a Kurd, Özbék vagy Arab, ha -a szerény lila, vagy hamvas szinvegyülékü ruhát kevésbbé kedveli a bibor -és skárlát szinünél. Hisz Kelet valamennyi népénél azon hit uralkodik, -mikép az öltözet sötét szinezete a lélekre nyomasztólag hat és -kedvetlenséget idéz elő, mig a világos, eleven szin szemre és szivre -egyaránt jótékony hatást gyakorol. Csak a dervis, a mulandóság e -járó-kelő képmása, csak az hordjon földszinü ruhát, ha ő, mi még sokkal -dicséretreméltóbb lenne, még sem akar egész meztelenül járni, és -erényeinek fénye, szintelen ruhájától ép oly mérvben legyen elütő, mint -a hogy a bülbül (csalogány) édes dala, tollruhája igénytelen hamvas -szinétől elüt. - -Valóban sajátságos, mennyivel élénkebbnek mutatkozik az öltözék -szinezete, minél inkább Keletnek tartunk. A Bosporus partjain a jancsár -tsorbadsik bibor vörös dsubbéi, és az udvari apródok sáfránysárga -diszruhái rég eltűntek, bár a jancsárok szokásai és szelleme köztük -megmaradt; csak a Nakib-ul-Esref, a próféta utódainak főnöke és Mekka -serifje birnak első sorban a joggal, hogy zöld turbánokat hordjanak s -egyáltalán ruházatukat fittogtassák, szintugy a többi szeïd, ha mindjárt -még oly szerény körhöz tartozna is. A próféta szerette a zöldet, s habár -a hatalmas ős-apa sirján, már az utolsó cypruságacska is hervadásnak -indult, ivadékai a török-hitü világ nyomorult állapota daczára, még is -egyesegyedül csak a remény szinében gyönyörködnek. Ártatlan -képzelődések! - -Valóban igaza van utazóinknak, ha a Kelet festőileg-regényes -szinezetének egyre érezhetőbb eltünése felett panaszkodnak. Csak ha -nagyobb néptömegek gyülekeznek Konstantinápolyban, ujra feltünik -emlékünkben Kelet festői népviselete, melynek egyes részletei ilyenkor -fel szoktak még merülni; ugy, mint a világos szinü feredse’k, (nőköpeny) -vagy a közép és alsó osztályok által öv gyanánt használt tarka sáwlok, s -gyakran még a fanatikus mollá-knál és esznaf-oknál (mesteremberek) -divatozó sal várok- (nadrágok) ban. A lakosság ma már nagyobbrészt -fekete vagy barna ruhákba öltözik; a városokban csaknem mindenütt ez már -az uralgó divat, mert, bármily furcsán hangzik is, mégis tény, hogy -Törökországban már számos osztály létezik, mely a tarka, viritós -öltözetben kabaluk-ot (durva szokást) vagy türklük-ot törökizmust, mi az -elővel jóformán egyértelmü-) lát. Ugyanezen vélemény uralkodik Persiában -is. - -Ott, a Szefevidek idejében, kedvencz szin volt a biborvörös; ma, a -társadalom minden rétegéből ki van küszöbölve, s habár még mindig -egyszinü szöveteknek adatik az elsőbbség, azok mégis már a zöld, kék és -sárga szerényebb árnyalatait tüntentik fel. Csak a nomád maradt hű régi -szokásaihoz, ő, és megtelepedett törzs és hittársai, csak a vad -szinvegyűlékü ruházatot kedvelik. Az erzerumi, karputi, diarbekeri és -moszuli bazárokban, többnyire nomád Kurdokkal találkozunk, kik még -mindig világos vörös köpenyekben, csizmákban és nadrágban járnak s -Közép-Ázsia legmagasb hivatalnoki köreiben szinte még nagy kitüntetésnek -tekintik, ha a khántól lángvörös csapant vagy tógát kapnak ajándokba s -abban nyilvános helyeken diszeleghetnek. A chivai khán évenkint hat, sőt -tiz teveszállitmány bibor-szin posztót használ el, melyeket királyi -kegye jeléül szokott elajándékozni; Bokharában és Khokandban körülbelül -kettős mennyiségü kendő fogy el; valamint Khinában bizonyos szinek, -bizonyos hivatalhoz csatolvák, ugy a Khanságok határain belül is, csak -oly családoknak szabad a biborszint viselniök, melyeknek fejét az -uralkodó megajándékozá. - -Szinre nézve tehát, a török hitü kelet- és nyugatközti külömbség, -lassankint tünedezni kezd; azonban szabásban és formában, egészen máskép -áll a dolog. Ezekben, ha nem tévedek első sorban a kényelem, s azon -felül még az illem is irányadó. A kényelem bő, gazdag redőzetü ruházatot -igényel, hogy fesztelenül lehessen ülni, a mozgásban mi sem akadályozzon -és hőség esetében szabad tere legyen a levegőnek. Az öltözetbeni -illendőség a török s egyáltalán az ázsiai illemszabályokhoz simul. -Európai fogalmak szerint eleget teszünk, ha bizonyos részei a testnek -befödetnek; Keleten sokkal tovább mennek, mert még távolról sejtetni sem -engedik az ily testrészek létezését. Testhez simuló ruhák, melyek e -testrészek körvonalait elárulják, illem, sőt a szeméremérzetet sértőknek -tekintetnek. Mindent tengernyi redőbe kell rejteni, csak sejteni szabad, -de látni nem. - -Minthogy ez már ősidők óta divatozik Ázsiában, tán jogosan -feltételezhető, hogy a ruhának zsákszerü alakja, már az ókor ködbe vesző -ideje óta egész a mai napig változatlan maradt Ázsia belsejében. A tág -redőzetü ruházat duzzadó lepleiben semmi sem látható az egyénből, csak -az arcz; mert kezek és lábak aggályosan elrejtetnek. A ruhakészitőknek, -vagyis jobban mondva, Törökország reformátori szellemeinek, a ruházat, -ezen a szépészettel épen nem egyező sajátsága lebeghetett szem előtt, -midőn az uj aera kezdetével a nemzeti viseletet az európai ruházattal -igyekeztek fölcserélni. Ma a török divatfogalmak, főkép a férfiaknál, -már nagyon megközelitik az európaiakat, azonban a régibb générátió a -franczia ruhát csak török átalakitásban szereti; t. i. oly nadrágot, -mely széltibe-hosszába, pazar redőkbe simul s még hordozójának jókora -testessége mellett is, kényelmesen be fogadna egy második, sőt harmadik -hasonló alakot is. A szetri-nek kabát, vagy helyesebben, felső kabát, -oly bőnek kell lennie, hogy alatta még egy-két rövid entárit (gyapozott -zubbonyt) is lehessen hordani, melyek selyemből vagy szőr-szövetből -készülnek, a mellényt helyettesitik. E felső ruha, mely magas álló -gallérral van ellátva, még 34 Reaumur fok melegnél is szorosan -begombolva viseltetik; lebbentyűinek oly hosszuaknak kell lenniök, s oly -sürün egymásra kell hullniok, hogy a legbátrabb lépésnél se nyiljanak -szélylyel, s leülésnél, – értem az alávetett lábakkal való ülést – a -lábak nyomát se engedjék látni. A nyakravaló, vagy bármily nyakkendő -féle szükségtelennek tartatik, s minthogy a brusszai selyem ingnek -(hariri) nincsen galléra, a nyak minden időjárásnál szabad marad. - -Legfurcsábbnak tünik fel az ily európai törököknél a láb és fej -ruházata. Az első, télen-nyáron nehéz felső és alsó czipőből áll, mely -még a legkisebb lábat is egy szerény elefánt talphoz teszi hasonlóvá, s -valóban, sajnálatra méltó látványt nyujt a potrohós efendi, kit a -rekkenő nyári melegben, Konstantinápoly nyomorult kövezetén ily kettős -lábbeliben lát az ember tova biczegni. Hát még a fejviselet! A régi -festői görög sipkának mily mulatságos karrikaturáját képezi a -divatosított török fez. A fiatalabb török világ, kevésbbé a homlokba -nyomott, kisebb fezzeket hord; de az idősebb urak, s ujabb időben maga a -szultán is oly idomtalan nagy fezzeket választanak, hogy a fej ugy néz -ki bennök, mint valami lábasban uszkáló tárgy. Homlok, szemek, fülek, -nyakcsigája, minden eltünik az ilyféle posztó zsákban, s hogy mily -hatást gyakorol a fez az ily légmentesen elzárt koponyára, legjobban -megitélhető azon sürü verejték cseppekből, melyek az igy megkinzott -efendi homlokáról, annak keblére és nyakára peregnek alá. - -Ez a malgré lui civilizált oszmánlinak gyönge képmása. A mig fiatalok s -nőtelenek, a dandyk szivesen öltözködnek á la franca, sőt sokan, -franczia szabóknál dolgoztatnak; azonban, ha az évekkel a háj nő és a -mozgékonyság fogyatkozásnak indul, a jó törökök bele kivánkoznak ismét -régi kényelmes nemzeti viseletökbe, mely valósággal kényelmesebb s tán -egészségi tekintetben is, (természetesen a helybeli s égalji viszonyok -szerint itélve) alkalmasabb. Költségesebb ugyan, ellenben tartósabb és a -keletiek izlésének sokkal inkább megfelelő, mint az Európából -átszármazott divat. - -A mondottakon kivül a keleti még egyebet is követel ruházata alakjától, -t. i. azt, hogy természetes testi megjelenésének nagyobb terjedelmet -kölcsönözzön, szóval: hogy őt impozánsnak, tiszteletet parancsolónak -tüntesse föl. Az európai ruházattal ezt nem érheti el, mig nemzeti -viselete ezen irányban teljesen kielégitő. A salvárok, eme többnyire -igen hosszu bugyogók, melyekre tiz-tizenöt rőf széles posztó -szükségeltetik, nemcsak a csípők körül emelik az alakot, de a tág övvel -kapcsolatlan, – melyet a legvastagabb sáwl tiz-tizenötszöri -körülcsavarása a test körül, képez – a vékony s görbe lábak -elpalástolását is fényesen elősegitik. Ehhez hozzájárul még a bokáig -leérő »dsubbe,« mely alatt az inghez közel, a rövid, gyapozott »entari« -s e fölött a második bő zubbony, névleg »szalta« viseltetik; s ha, finis -coronat opus, még az óriási turbánt is odaértjük, – mely minden -időszakban s minden törökhitü népnél oly terjedelmes, hogy éjjel bizvást -párnául s nappal napernyőül szolgálhatna – akkor a mondat: »törpékből -óriásokat teremteni«, nem fog tulzottnak hangzani. - -Valóban, a példabeszéd: a ruha teszi az embert, sehol sem találóbb mint -Keleten. Minthogy ruházatuk által minden áron minél tekintélyesebbeknek -akarnak látszani, az anatoliai s rumeliai törökök még ma nagy mennyiségü -fegyvert hordanak övükben. Igaz, hogy az idő rég elmult, midőn az -oszmanli vagy mohammedán katonai jelvények által tekintélyt tudott -magának szerezni. Egész fegyverkészlete az ujabb európai gyártmányok -ellenében, ártatlan játékszerré törpült: s mégis soha, se télen, se -nyáron, sem otthon, sem az utczán, sem békés értekezletek alatt, de még -a mecsetben sem teszi le fegyvereit. Touristáink gyakran megijednek e -vándor fegyvertárak felett, pedig ezek csak ártalmatlan ijesztők. A -nyakig felfegyverkezett keleti, távolról sem ébreszthet valóságos -ijedelmet; a gyilok, a handzsár, a pisztolyok, a kard és egyéb fegyverei -csupán csak luxustárgyak, egy vas korszak, az eltünt ázsiai hatalomnak -emlékjelvényei. Ennélfogva nem is szabad csudálkoznunk, ha minden -lépten, melylyel Kelet belsejébe hatolunk, e valósággal keleti nézet -nyomatékosabb nyilvánitására akadunk. A nyugati mohamedánok hosszu -dsubbéja, csaksurja és salvárja, mesze Keletnek lakó testvéreiknek ép -oly banálisnak, érdektelennek és silánynak tetszik, mint a törököknek a -mi európai öltözetünk. Hajlandó vagyok hinni, hogy a csipőkre feszesen -oda simuló, szük dsubbénak határvonala ott található, a hol az -osmanli-világ, mely a szó szorosabb értelmében a -nyugati-mohammedánismust képviseli, megszünik. - -Az arabok, kurdok, persák, afghanok és közép-ázsiaiak, ugyan szinte -dsubbé-nek nevezik felső ruhájukat, azonban szabása inkább a régi, -kezdetleges hirka, vagy aba jellegével bir, mely formára, szövetre és -készités módra nézve, keletiebb, s az ázsiai hanyagságnak s tétlenségnek -inkább megfelel. Az aba két-három nem függőlegesen, hanem vizirányosan -összevarrt szövetdarabból áll, sok helyütt egy darabban szövetik s nem -egyéb, mint egy bő, elől nyitott kabát, mely gallér helyett egy félkörü, -ujjak helyett két hosszudad nyilással bir, gombok helyett pedig, két -lényegtelen, lelógó zsinórt mutat fel, s hogy minden tekintetben eleget -tegyek leirásának, ugy rakható össze, hogy még használatlan szövetvégnek -tartható s nem valami elkészült ruhadarabnak. Ugyanezen szabály szerint -készültek a középkorban a hires damaszkusi és aleppói entari-k, sőt még -a brussai és kóniai nemezkabátok is egy darabban szövettek, tökéletesen -mellőzve a jó állás eszméjét, mely nálunk oly nagy szerepet játszik; -mert a moszlim-hitü Ázsia népviseleteinek átpillantásánál világosan -kitünik, hogy ott sem divat, sem fényűzés nem irányadó, hanem egyedül -csak a test kellő fedezése vétetik tekintetbe, mint főczél. - -Európai művészek, a keleti ruházat hanyag alakulásában, annak tág -redőzetében festőit, sőt regényesen szépet akarnak látni. De e nézetet -szépészeti szempontból nem lehet okadatolni, mert ruházatában, valamint -egész lényében a keleti ember csak azon fenséges közönynek ad -kifejezést, melylyel az egész világot s minden földi dolgot szemlélni -szokott, s pompa és izlés ruha dolgában, a mi fogalmaink szerint soha -sem jutottak érvényre Keleten. Ha a keleti gazdagnak vagy tekintélyesnek -akar látszani, valamely drága követ, vagy egyéb értékes ékszer darabot -aggat magára; aranynyal, ezüsttel diszeleg, azonban a nélkül, hogy e -tárgyakat öltözetével egyesitené. Hányszor történik, hogy oly emberekkel -találkozunk, – főkép a régi jó idők emberei közül – kik rongyos -ruházatukon értékes gyémántokat hordanak, oly emberekkel, kik -kaftánjukat pompás övvel szoritják testükhöz, sőt olyanokkal, kik -mezitláb s elrongyolódva járnak s mégis oly ékszerekkel pompáznak, -melyeknek legcsekélyebb része is már kiváló jómóduságról tanuskodik. - -Nem tagadom, hogy európai szemünk, mely Nyugat czélszerű öltözetéhez -szokott, némi meglepetéssel pillantja meg az arábot, ki feltünő -hanyagsággal magára veszi abáját, vagy a persát, kinek sugár termete -posztó dsubbéja tág redőzetébe vész, vagy az afghánt, ki vászon tógáját -a római ókor szokása szerint vállára veti. Azonban előttem, ki e -tünetekben az okok okadatát láttam csak, az ugy nevezett regényesnek -költői szinezete teljesen elhalványult. A gondolat, tág, duzzadó -öltönyök által tekintélyt akarni szerezni, mindig gyermekesnek s -barbárnak látszott nekem, de még inkább a ruházat szabása, mely minden -foglalkozást meggátol; mert csak rá kell pillantanunk egy bokáig redőibe -burkolt keletire, s öltözékéből azonnal világosan kitünik az eszme: hogy -ezen ember restségre és tétlenségre született. - -A keletinek e vétkes restségét minden előmozditja, s ha munkája hevében -már csakugyan felköti hosszu ruháját, – s Keleten már példabeszéddé -vált, hogy az munkás embernek tartatik, ki öltönye szegélyét övébe -gyűri, – mégis, az igy felgyürkőzött férfi gazdasszony sem képes oly -szabadon mozogni, mint a nyugati ember, ki minden mozdulatában valamint -öltözetében ernyedetlen szorgalomról, munkás életről tanuskodik. - -Költőiség, de nem szántszándékos költőiség egyedül csak a mohammedánok -fejviseletében található. A turbán (dülbend-muszlinból, mit a francziák -dulbánnak vagy turbánnak neveztek), mindenkor szebb és festőibb vala a -nyugatiak fövegeinél. Egy Konstantinápolyban megjelent kőmetszetű képen, -mely valamennyi szultánt, Oszmantól kezdve egész Abdul Medsidig ábrázol, -körülbelül 32 turbán látható. Sajátságos, hogy mindannyi egymástól -különbözik s korszaka vallási és politikai nézeteinek jellegével bir. A -próféta halálától fogva az abbaszid khalifák bukásáig, a vallásilag -hivatalos turbán nem volt egyéb, mint a szokásos sapka rendszeres körül -csavarása a szokott vászonnal. Később a bő tekercs kerekdedséggé -változott; a turbánt már nem csavarták, de fonták s már Orkhán idejében -e fejdisz oly complikált volt, hogy minden tekintélyes török hitű -gentlemannek külön turbánfonót kelle tartania. Harczias szultánok kicsi, -könnyen tekert turbánokat hordtak, a vallásos fanatikusok pedig -nagyokat, golyószerűeket – a legjobb szer a fejet megneheziteni, hogy az -előre hajolva oly kinézést kölcsönözzön tulajdonosának, mintha az -folytonosan vallási elmélkedésekbe merülten, soha se merné tekíntetét -felemelni. Vig uralkodók, phantastikus csomókká kötteték turbánjaikat. -Cyprus hóditója, a tsirkásznők iránti szerelmének és részeges -hajlamának, turbánja változó, ledér fonataiban adott kifejezést. -Hóditók, turbánjaikat kócsagtollal, vagy a hatalom egyéb jelvényeivel -disziték; elpuhult hárem hősök gyöngysorokkal aggatták tele s valóban -igen sajátságos mily sokféle eszmére vetemedtek a keletiek végleges -szemfedelük elrendezésében. Mindemellett a turbán szép és festői maradt; -sőt még ma is az, midőn már az eltávolitás küszöbén áll. A nyugatiak azt -mondják: a haj, a fej ékszere; a keletinél e mondat a turbánt illeti s -valóban a becsületes uj-oszmanlik, vörös serpenyű formáju fövegeikkel, -óhitű keleti hitsorsosaik mellett igen nyomorultan néznek ki. - -A mollá-k kápráztatóan fehér turbánja, bárha ma már csak hanyagul, -sajátkezűleg csavartatott, még mindig bizonyos foku előkelő tekintélyt -kölcsönöz, ép ugy, mint az anatóliaiak turbánja, mely durva, tarka-barka -sáwlból tekerve, különösen magas növésü embereknél soha sem téveszti el -hatását. - -A turbán nem csak föveg, nappal egyuttal napernyőként, éjjel kényelmes -párnául szolgál, sőt gyakorta valóságos készlettartóul használtatik. -Redőiben sokan fogvájókat, fogkeféket, szemport, néha még sót és borsot -is tartanak, másoknál a papirpénzt és levelezést rejtegetik, s a nagy -többség egyik vagy másik végét törölgetésre is használja, főkép a -vallásos mosdások után. Annyi kényelem és haszon a föveggel egyesülve, -valósággal nem csekély előny! Rosz néven vehetjük-e hát a törököktől, ha -annyira nem akarják a turbánt a fezzel felcserélni? »Minden moszlim-hitű -testvér,« mondja a próféta, s ha a turbán nem is szerepel mint a -nemzetiség ismertető jele, mégis mindig nyiltan magán hordja a rang, -vallás és politikai nézetek jellegét. - -Mig bizonyos országokban a zsidók és keresztények fekete, durva pamut -turbánokat kénytelenek viselni, hogy általuk rabságuk szomoru jelvényét -fitogtassák; más országokban, p. Közép-Ázsiában és Persiában e -fejviselet minden nem török hitűnek végkép tiltva van. Még az óhitűek -közt is a zöldszin árnyalatai egyes egyedül a próféta utódainál -találhatók; Konstantinápolyban az utóbbiak többnyire zöldségkereskedők s -turbánjuk szine egyuttal űzletük komikus jelvényévé válik. Persiában e -szentelt család tagjai életfogytig kék szinű turbánt hordanak, a zöld -szint pedig siremlékeik kupolájára szánják. Kereskedők, mesteremberek és -más rendek tarka-barka turbánokban gyönyörködnek; világfi létükre nem -ellenkeznek a földi lét tarka változatosságaival s nem átalják -életkedvüknek még turbánjaik által is kifejezést adni. A nemesség, -tudományosság, vallásosság és hatalom jelvénye, mindig a fehér turbán -volt s mai napig is az maradt. - -Még a czivilizátió fokozatai is, melyek az iszlam különböző -népcsaládjait jelenleg is jellemzi, e csodálatos fejdiszből ismerhetők -fel. Mekka serifje, valamint e szentelt város minden nemes lakója büszke -reá, hogy a lepedőt ma is még ugyanazon módón csavarja, mint az Ő -Szentsége boldog idejében divat volt. Bagdadban, Damaszkusban és -Jeruzsálemben sokan dicsekednek még azzal, hogy turbánjuk a leghivebben -megmaradt ama régi formánál, mely a khalifák alatt napirenden volt; mig -Brussában, Kóniában és Bokhariában buzgó hittársak minden áron -bebizonyitani igyekeznek, hogy fövegükben ma is még a hires Baktash, -Mevlana-Dselaleddin-Rumi és Behaeddin divatát követik. Persiában, a -kedvelt Szefevidák, Afghanistánban a Gaznevidák és Indiában a hatalmas -Ekber sah és Evrengzib turbánjait akarják utánozni. A turbánban -terjedelmes történelmi képet birunk, s habár a népviselet általán az idő -és korszellem különböző befolyásainak engedni lesz kénytelen, a turbán -mégis mindenkor a letünt századoknak elveszett nagyságának és mélyen -gyökerező vallási és dynasztikus érzelmeknek rendithetetlen képviselője -marad. - -S a fehérnémüben, vagyis jobban mondva, a tisztaság e nélkülözhetetlen -kelléke iránt tanusitott közömbösségben, nem-e szinte ki van fejezve -Kelet égész élete és szokása, veszedelmes bölcsészetével együtt. Vajjon -a rómaiak, görögök, vagy az ókor bármely népei, sőt a nyugatiak is a -ködbe vesző régi időkben, különös gondot forditottak-e a fehérnemüre, -azt ugyan tán senki sem lenne képes határozottan felmutatni; mindazáltal -hinni merem, hogy az a fentemlitett népeknél mégis jobb állapotban -lehetett mint az ujkori keletieknél. Keleten nemcsak a szegény és -középosztály oly feltünőleg hanyag a fehérnemü tekintetében, de még a -legmagasabb és leggazdagabb körök sem tesznek kivételt e téren. - -Habár Törökországban és az arab városokban a fehér, gázeszerü, fél -selyemkelmék alsó ruházatra már a közép korban is használatban voltak, a -tisztaságot előmozditó ruhaváltásra, soha sem fordittatott gond, s mint -hajdan, ugy ma is szokásban van, hogy a felső ruhák nagy mennyisége -mellett, csak két-három, legföljebb hat ing vétetik fel a ruhatárba. -Persiában és a távol Keleten, e részben még sokkal szomorubbak a -viszonyok. Emberek, kik százanként költik az aranyokat ruhákra és -ékszerekre, alig birnak annyi fehérnemüvel, a mennyi egyszeri váltáshoz -szükséges; s nemcsak gazdag kereskedők, még a magas aristokrátia khánjai -és miniszterek is jóval szegényebbek fehérnemüben, mint nálunk a -legszegényebb munkás osztály. Persiában a nép zöme sötétkékre festett -nanking ingeket visel, mi által a szenny láthatatlanságát, és a redőkben -fészkelő, fehérbőrü apró teremtések észrevehetőségét akarják elérni. -Semmi sem undoritóbb az idegenre nézve, mintha valamely nagy urat lát, -ki a legpompásabb rubintokkal és gyémántokkal tele aggatta magát, a -szolgák egész seregétől környeztetik, s kinek pompás selyem öltönyeiből -a szennyes ing egy sarka kandikál ki. - -Teheránban való tartózkodásom idejében még Ő Felsége is csak tiz európai -inggel birt, melynek minden igazhitü Siita ijedelmére, egy hitetlen -franczia nő kezei által mosattak, keményittettek és vasaltattak. Iránban -az emlitett ruhadarab, a büdös hennával kent testtel való folytonos -érintkezés következtében, még azonfelül igen rosz szagot is terjeszt, s -a rikitó ellentét, melyben a benső tisztátalanság a külső fénynyel áll, -legjobban bizonyitja, mennyire hódol minden Keleten a külső látszatnak. -Közép-Ázsiában, hol a bokáig érő ing házi ruhául, sőt nyáron öltözetül -is szolgál, valamivel több gondot forditanak a fehérnémüre. A fehér ing -főkép az imádságokhoz nélkülözhetetlen, s még sem birnak, sem a -turkesztániak, sem az afghánok, az ingeknek valami különös fölöslegével. -Emlékszem, hogy a hires Doszt Mohammed Khán fiát láttam, a mint az -néhány órára meztelenül aludt felső ruhái alatt, hogy szolgája egyetlen -ingét kimoshassa. Valóban herczegi fogalmak a tisztaságról! - -A távol Keleten a ruházat még hosszabb, még esetlenebb, alkalmatlanabb -és a szépészettel még inkább ellenkezik, mint az iszlamvilág nyugati -részeiben. Mindenesetre sajátságos marad, hogy oly népek, melyek inkább -lóháton, mint gyalog járnak, olyan duzzadó, redőzetes ruházatot -használnak, mely a lovas évolutiókra épen nem alkalmasak. A lovas keleti -még bizonyos érdeket talál benne, ha ruhapompáját növelheti, miután az -öltözet sulya nem általa, hanem lova által hordatik. Nemcsak Bokhara, -Khokand és Kasgar özbégjei hasonlitanak öltözetükben a tizennyolczadik -század kipárnázott hölgyeihez, de a Kharezmi és harczias Afghán, kiknek -lovagias és hősies eljárását angol irók annyira ünnepelték, szinte -gyalog, mint lóháton is inkább a Nebukadnezár opera valamely -karénekesnőjére emlékeztet, mint a katonára. A testhez álló ruha ugyan -kevesebb kecset kölcsönöz mint a bő, azonban kevésbbé is gátolja a -mozdulatot, s a közép-ázsiaiaknak tág redőzetü öltönye, mely könnyen -megragadható, gyakorta igen végzetessé válik reájuk nézve, a köztük -folytonosan duló háboruskodások alkalmával. – – – - -Keleti ékszer! Nemde kedves olvasóm, nagyszerüt, hallatlant vársz, s -kiváncsi vagy? A Kelet számos leirója, képzeletedet bizonyára -felizgatta, azt azonban enged meg nekem, hogy az igazságot fel ne -áldozzam amaz érdekfeszitő regényes leirásoknak, s őszintén elmondjam, -hogy Kelet régi, kápráztató fényével a csillagokat elhomályositó ékszere -ma már nem egyébb szegényes csillámnál. Pompa – melyről még szólani -fogunk – ugyan létezik még, de ékszer, bámulatot ébresztő ékszer, -melytől az európai szem s kápráznék, csak igen ritkán található. A józan -oszmanlik régi előszeretetüket, melylyel a hiu pompán csüggtek, nejeikre -vitték át s ezek csakugyan nehéz gyöngysorokkal, nyakékekkel, -boglárokkal, karpereczekkel, gyürükkel és fülbevalókkal szokták magukat -teleaggatni, mig a férfivilág, már csak rubint, gyémánt vagy zaphir -ékitette zsebórákkal, gyürükkel és pecsétnyomókkal óhajt fényleni. A -pecsétnyomók a keletiek e steréotyp-aláírása és minden gentleman alter -egoja, apró selyem zsacskókban tartatnak, melyeket a keleti ember -csupasz testén hordana s még saját gyermekei előtt is aggályosan -rejtegetni szokott. Művészileg metszett drága kövekből állanak, melyek -aranyba foglalvák s gyakran nagy becsü ritkaságok és régiségek. A régi, -angol gyártmányu órák, nem ritkán szinte gyémántokkal vannak kirakva, s -gyakorta még a cselédség is 500, 1000 frankos génfi órákat hord. - -Az ó-törökök, hagyományos szokás szerint a nyeregszerszámot szokták -fényesen kiállitani, az uj-törökök e költséges fényűzést a kocsikon -gyakorolják; valóban nevetséges pazarlást visznek véghez e téren s a -finom tükörüveggel és ezüsttel diszitett, Párisban készült hintókat, -néhány hét alatt Byzáncz pokoli kövezetén engedik összezuzatni, mert a -Szajna, vagy Duna partjairól még nem került a Bosporushoz oly kocsi, -mely ott két-három hónapnál tovább tartott volna. - -Habár e fényüzési czikknek nagy pénzösszegeket áldoznak is, mégis -legfőkép egy tárgy az, melyre a keletiek leginkább összpontositják -fény-szenvüket, s ez a: pipa. A nagy borostyánkő csutora a gazdagoknál -értékes kövekkel van kirakva, s bizonyos ünnepélyes alkalmakkor csibukok -adatnak körül, melyeknek minden egyes darabja, több ezer frankba kerül. -Midőn a mai belgai király, akkoriban még brabanti herczeg a Keletet -beutazta és Abdul-Medsid vendége volt, efféle csibukokkal szolgáltak -neki; azok rendkivül megtettszettek a herczegnek, s a Szultán, kinek e -tetszését kinyilatkoztatá, az ily alkalommal szokásos keleti -udvariassági formulával válaszolt reá: »Ajándékod legyen!« merő, üres -phrázis, mely soha sem értetik komolyan. A herczeg azonban, kinek -ereiben még Coburg vér folyt, egész komolyan vette a dolgot, s elutazása -napján valamennyi tárgyat, melyeknek értéke pár százezer frankra rugott, -egyszerüen málháiba pakoltatott. A belga trónörökös mellé rendelt török -szolgaszemélyzet ijedelemmel nézte, mi történik és siettek, a Szultán -szavait a szokásos keleti ildomszabályok szerint, megmagyarázni; azonban -ő Felsége erről hallani sem akart, s határozottan mondá: »Szultánok nem -tréfálnak!« s valósággal, az egész gyűjtemény Brüsselbe vándorolt. -Viszonajándokul a brabanti herczeg egy művészileg készült virágtartót -küldött, csodaszerü féldombor művel és vésett képekkel, de értékre nézve -bizonyára százszorta csekélyebb kedveskedés, mint a magával vitt, -akaratlanul átengedett ajándokok. - -Persiában még nagyobb mérvben uralkodik a pípafényüzés, valamint -egyátalán a keleti pompának ott sokkal inkább hódolnak, mint másutt -Keleten, mi legfőkép azonban, a fényes ruházatban s nemes érczek -használatában nyilvánul, miket pazarul látni a nyeregszerszámokon, -miután a persa, a régi hagyományhoz hiven, még mindig a par excellence -lovas népnek mondható. A butorok és evőedények nemes érczekből való -készitése, ma ugyan már a ritkább esetek közé tartozik, csak régi -családoknál találhatók még imitt-amott, a régi jó időkből fennmaradt -ezüst mosdótálak és vizeskorsók, gyertyatartók és tányérok, valamint -arany serbetcsészék. Az egyetlen edény, mit a bosporusi törökök még ma -is diszesen állitanak ki, a kávéscsészék apró aljai (zarf); a belföldi -ipar filigrán munkából késziti s gyakorta drága kövekkel is ki vannak -rakva. - -Minthogy a nyugati művelődés növekedő befolyásával a régi török szokások -mindinkább Ázsia keletiebb vidékei felé szoritattak vissza, a gazdag és -ékes fegyverek már csak Arábiában és Kurdisztánban találhatók, ámbár -ezüst és arany kardhüvelyek és markolatok, valamint hosszu dömöczkölt, -aranynyal, ezüsttel, drágakövekkel kirakott puskacsövek, értékes -handzsárok és gyilkok, már a ritkaságok közé tartoznak s többnyire a -régiségeket vadászó, európai touristák által vitetnek ki. A mint e -tárgyak Ruméliából és Anatóliaból érkezve a konstantinápolyi bazáron -megjelennek, azonnal oly áramlatba jutnak, mely azokat mindenestül -Európába sodorja s ritkán térit meg valamit belőle Keletnek. - -Irán több eredetiséget őrzött meg a műipar terén; habár az ókorban -nagyhirü kardok gyártása Iszpahánban és Khorasanban megszünt, mégis -kell, hogy minden tekintélyesebb perzsának birtokában legyen nehány -pompás fegyver darab. A drága fegyverek iránti szenvedély természetesen -a közép-ázsiaiknál még nagyobb, minthogy már a középkor óta nagy gondot -forditanak fegyverek diszitésére s egy értékes gyilok, paizs vagy kard -ajándoka még ma is egy-értelmü valamely méltósággal való felruházással. - -Egyátalán igen jellemző a körűlmény, hogy Kelet népeinél drágakövek és -nemes érczek nemcsak diszül és piperéül, de egyuttal talismánok és -gyógyszerek gyanánt is szerepelnek bizonyos bajok ellen. A sárgaságban -szenvedőnek, aranypénzek folytonos viselését ajánlják, azon hit révén, -hogy a sárga pénzek a rokon szint magukhoz vonják s ez igy az ember -testéről eltűnik. A tekintet merev elmerülése a kristálytiszta -gyémántba, a kedély borultságát oszlatja el, a szemről elvonja a gondok -fátyolát, az embert éleslátóvá teszi és felviditja. A kinek szeme a -rubint mély pirjában gyönyörködik, az megnyeri a tehetséget, a tiltott -ital élvezete nélkül is, magát ittas mámorba beleképzelhetni. A vörös -rubint és vörösbor rokon tárgyaknak tartatnak; mindkettő a kedvesnek -bibor ajkai képmásául szolgál, s a költők annyiszor hasonliták a -rubintot a borhoz és leányajkakhoz, hogy a szerelemtől lángoló keleti a -hideg követ csókolva, az üde leányajk meleg viszoncsókját véli érezni. A -törökkő azurkékjében, ugy szól a monda, felhőtlen boldogságu, letünt -élvezetü vídám órák emléke tükröződik, s e kőért, főkép, ha a női kebel -formájával bir, már százával fizették az aranyokat. A keleti e köveket -egyre forgatja szemei előtt, azon hitben, hogy ily módon bizonyos -fényben csillogtathatja s e sugár törések szépsége által előidézett -érzelmeinek folytonos sóhajtások és felkiáltásokban ad érzelgős -kifejezést. - -Igen, minden egyes kőnemnek meg van a maga értéke és jelentősége. A -jámbor dervis és szerzetestárs, rongyos öltözete mérséklet-övének -csatját bizonyos kőnemmel dísziti, mely egyházfőnökétől ruháztatott át -reá, s inkább válik meg minden világi javaktól, mindentől, mihez szive -vonzódik, mint e szerény kőtől. Figyelemmel kisértem vallási rajongókat, -kik egy bizonyos erezetes kőnemet (holdkövet) alázatos, gyötrelmes -kegyelettel bámultak. E kövek leginkább Nedsef környékéről, Ali -nyughelyéről kerülnek, s keleti hit szerint, erezetök nem egyéb, mint az -általánosan szeretett hős khalifa áldott szakállának egyes szálai. E -kövek egész Khináig exportáltatnak, s ámbár helyben, a szabadban -találtatnak, Jarkendben, Kasgárban és az egész chinai tatárországban, -szivesen cseréltetnek föl drágakövekért. - -A csodatévő kövek száma, melyek leginkább ellenszerül használtatnak, -szintén nem csekély. Főkép a sivatag fiainál nagy tiszteletben -részesülnek, s még ma is megmagyarázhatatlan maradt előttem, s az -európai olvasónak hihetetlennek fog látszani, hogy egy turkomán főnök, -egy mérges kigyó által megmart egyént azzal gyógyitott meg hogy egy -kicsi fekete kővel mindaddig megnyomkodta, mig minden fájdalom megszünt. -Nemkülönben a mesebeli bölcsek köve is szorgalmasan kerestetik a -keletiek által, s állitólagosan, már sokaktól megis találtatott. Régi -romok körül és más kisértetek s boszorkányságról elhirhedt helyeken, -gyakran találkozik az ember egy hórihorgas, sovány, zavart kinézésü -dervissel, ki napokig, sőt hónapokig is keresgél, a nélkül, hogy modora -és eljárása által csodálkozásra adna alkalmat. A bölcsek kövét keresi, -mondják egyszerüen, az aranycsinálás főalkatrészét akarja feltalálni, s -nemcsak hogy senki sem zavarja őt hasztalan foglalkozásában, de étellel -és itallal is elláttatik annak tartama alatt. - -Legmagasabb fokára ért s legelterjedtebb volt a drágakövekkel való -fényűzés Közép-Ázsiában a középkor iszlamita uralkodóinál. Az óvilág -keleti és nyugati része, még Európa is onnan szerezte drágaköves -ékszereit és az erre vonatkozó tudósitások, a bagdadi khalifák, -iszpaháni széfévidák, lahórai indus uralkodók és transoxániai timuridák -udvaraiból, semmiképen sem sorozhatók a mesevilág túlzott képzelemképei -közé. - -Az arab tengeröböl, India, Bedakhsan és Khorasan voltak a drágakövek -kifogyhatatlan léthelyei; ott merültek fel ama ragyogó egyes csillagok, -melyek némely koronázott fő homlokán sugárhintő nappá tömörültek; onnan -szedették össze a kincsvágyó uralkodók kincstáraik legértékesebb -tárgyait. Az egyik vagy másik dynasztia bukása, az összegyűjtött -kincseket ismét forgalomba hozta; eleinte csaknem egyedül nyugotnak -tartott ilyenkor az áradat, később azonban délnek és éjszaknak is -kijutott a maga része; s minthogy a harczias, örökké vad kényuralomtól -aláásott Ázsia, Nyugat hatalmas felébredése óta a tétlenség álmába, sőt -halálba merült, az is feltehető, hogy a középkor vége felé, zsarnokainak -nagy kincsei, lassankint tűnedezni megszünt. Sok, az égalj minden része -felé szétszóródott, sokat a föld ismét visszafogadott sötét ölébe, s a -mi az iszlamita uralkodók udvarainak birtokában maradt, az csak -szegényes csillám, értéktelen fény, s már nem a régi, hatalmas ragyogás. - -A mit eddig a pompáról mondtunk, egyedül csak a férfivilágra szól. -Beszéljünk már most a keleti nőkről, kik költőinket és szépészeinket -annyira rózsás elragadtatásba ejték, kiket azonban többnyire rosszul -festettek le, s még ma sem ösmernek valójukban. - -A nő, az iszlamita keleten nem tartozik a nyilvánosság keretébe s -ennélfogva pompára és ragyogásra nézve, messze hátra marad a férfi -mögött. Szigoruan véve, mindössze csak két öltözettel rendelkezik, a -házi és nyilvános öltözettel. Otthon, vagy pongyolában, a nőnek könnyü, -átlátszó szövetü s ledér szabásu ruhát kell hordania. Minden egyes -részlet arra irányuljon, hogy testi szépségét ura s férje számára minél -élesebb világitásba helyezze s mig a hárem határain belül fékezetlenül -kaczéran s a legfrivolabb öltözetben mutatkozik, a háremen kivül, melyen -elfátyolozva, lepecsételten, mint valamely titoknak, szabad csak -megjelennie. - -Itt is, a török nőket kell első sorban felemlitenem, már valósággal igen -izlésteli háziöltözetük kedvéért is. A költő azt mondja: »Három hang -gyönyörködteti hallásomat és édes mámorba ejti érzékimet: a pecsenye -czis! czis!-se: a borosüveg, gluk! gluk!-ja, és a suhogó női ruha csukh! -csukh!-ja.« A gazdag redőkben bokáig alá hulló bő selyem nadrágok -járásközben oly serczegést és suhogást hallassanak, mely a törökre a -legkéjesbb dallam benyomását teszi. A meztelen lábak az apró -papucskákban, azok viszont a gyors léptek mozdálatába vesznek el. A -kebelnek mindig leplezetlenül kell maradnia, s a könnyü átlátszó entari, -melynek tulságosan hosszu lebbentyüi az öv által felvétetnek, -gracziózus, phantasztikusan alá hulló jupont képezzen. Kiválóan kecses a -pajzánul oldalt ingó fejék, mely alól a fürtözött hajzat omlik alá. E -fejék, mely piczi sapkából, vagy pedig pókhálószerü, vékony kendőkből -áll, oly végtelen csinos és ifjitó, oly kiválóan emeli a vidám szépek -pajzán arczkifejezését, hogy szinte lehetetlen volna, valamely komoly -fejecskét gondolni a fejdisz alá. A török nők kitünően értenek hozzá, -mint kell e fejkendőket gyorsan s minden különös gond nélkül felkötni, s -mégis a rojtok és végek oly festőileg esnek, a hogy az épen csak Keleten -lehetséges és teljesen igazolja a keleti költők rajongó elragadtatását. - -A test e könnyü ruházatban szabadon és kecsesen mozog; az alabástrom -karok a bő ujjakból egész formaszépségükben emelkednek ki, s akár a -himzőrámánál ül a török hölgy, akár keblén keresztbe tett karokkal áll -ura előtt, akár tevékenyen ide-oda siet, vagy mélabus lassusággal fel s -alá lépdel, – e háziöltöny mindenkor oly tetszetős kecset kölcsönöz -neki, mint ez a világ egy hölgydivatjától sem lenne várható. Sajnos, -hogy e tünemény csak egyedül áll. Ha a török háremek hanimjai után a -persa, afghán és közép-ázsiai nők termében teszünk látogatást a -költészetnek nyomával, az izlésnek első jeleivel sem találkozunk. Irán -leánya, ki az indus bajadéretől vette kölcsön alsószoknyáját, a rövid, -csak a mellét takaró felső ingével, a vörösrefestett kacsalábakkal, a -felragasztott fejdiszszel, a pettyegetés által eltorzitott nyakkal és -karokkal, inkább hasonlit valami izléstelen öltözetü kéjhölgyhöz, mint -ama a varázsteli rózsához, vagy szivet rabló széphez, mint őt a nemzeti -költők festeni szokták. Nemcsak modora, egész öltözete is az érzékinek, -aesthétik ellenesnek jellegét mutatja; ő a valóságos hárem orgia -megtestesülése, s azon felől a legpazarabb szokásoknak hodol. A csípőtől -aláhulló szövettömegek legfelsőbb része a gazdagoknál drága sáwlokból -áll, elannyira, hogy az ilyen felsőruha gyakran 1000 és több aranyba -kerül. - -Ellenben a persa nőkhöz képest, mily szegényesnek, esetlennek, -gyámoltalannak tünik fel az özbeg felesége. A hárem szigora, ázsiai -barbarismus, mohammedán álszemérem és szegénység, együttesen -hozzájárulnak, hogy ruházata izléstelenné váljék. Kőzép-Ázsia némely -részében még a különleges női ruha létezése is kétségbe vonható; én -legalább, több helyen tapasztaltam, hogy sok ruhadarab férfi és nő által -egyaránt és hasonló módon viselhető. Az alsó nadrág, az ing és zubbony, -a nemi sajátságokra nézve semmiképen sem különböző, gyakran a női -öltözék csak a lábikrákat fedő darabka perkál, vagy bútorszövet eleven -szine által tünik ki. Az özbegnő, vagy tadsiknő, házban is redőzetes, bő -ruhákat visel, s télen-nyáron egyaránt el van bugyelálva; még a hajzat -is csak a bimbózó ifju korban ápoltatik, míg idősebb matrónák, a hajat -kényelmetlen, utban álló mellékletnek nézik és ennélfogva le is nyirják. -A vékony gáze, finom selyem művészi csipkék, – szóval minden czifra -pipere áru, melyben a bosporusi nők bővelkednek, itt az importált, -viritós szinü orosz keszkenő által helyettesittetik, mely részint -izléstelen, kúpalaku turbánképen a fej körül, vagy vastag hurka formában -a csipők körül csavartatik. A nehéz selyem szövetek, milyenek a kimkha, -darai és etresz, korántsem hiányzanak Közép-Ázsiában, azonban ezek csak -férfiöltönyekre valók, csak a férfivilág diszére szolgálnak. De a barbár -szokás, a nőket minden piperétől, minden ékszertől megfosztani, csak -Transoxániában és Afghanisztánban terjedt el; a mohammedán Indiában, hol -színte nagy vallási szigor uralkodik, a régi indus törvények sokat -elsimitottak; még Bokharában sem lehetett e szokás mindig érvényes, -miután történelmileg be van bizonyitva, hogy a Timuridák fénykorában a -nővilág nem ritkán nyilvánosan is szerepelt. Ma azonban, a sajnálatra -méltó szép-nem, az ottani vidéken, öltözetre, piperére, ékszerre nézve -igen szomoru állapotban van. - -Ennélfogva az iszlamita kelet nőinek háziöltözéke, oly európai -olvasónál, ki mindent »ezer egy éj« tündér fényében, vagy ihlet európai -költők ragyogó szinpompájában akar látni, furcsa csalódást fog -előidézni, de a házi öltözéknél még nagyobb csalódásra fog okot -szolgáltatni amaz öltöny, melyben a nők nyilvános helyeken szoktak -megjelenni. De mit is mondok, hogy öltöny! – jobban mondanám, a -nagykendő, melyben bebugyeláva járnak-kelnek, vagy a zsarnokos álarcz, -mely alatt nem egy csodaszépség kénytelen ifju alakja gömbölyded bájait -elrejtve, öregnek és izléstelennek mutatkozni. Nyugat-Ázsia aránylag -czivilizáltabb részében, e felöltő a köpeny alakjával bir, (feredse) -melynek széles felső galléra elől és hátúl leér egész a csipőkön túl és -fent meg nem erősittetik, hanem csupán a kezekkel könnyedén a kebel -fölött tartatik össze. Mig tehát járás közben a felső rész annyira -széjjel nyilik, hogy csaknem a vállakon lecsúszik, addig az alsó rész a -redők elrendezése folytán oly szükké alakul, hogy a lépésben akadályoz s -a feszes oda simulás által épen azon testrészeket tünteti fel éles -körvonalakban, melyeket a mi hölgyeink öltönyeik redőhullámaiba szoktak -rejteni. A test felső részét, a török nőknél, többnyire vastag tüll -redők, vagy egy sawl boritja, a fejet pedig az Európában is már igen -ismeretes alaku, »jasmak« fátyol, mely inkább megérdemli a -szépségmutató, mint a szépségrejtő nevet, miután a szemek, orr és száj -szabadon hagyatnak s az erősen kendőzött arcz, a sürü festékkel bevont -kigyózó szemöldökök, a tapasztalatlan előtt természethűnek tünnek fel. - -A török hölgyek e complicált divata az ujkor vivmánya. Mint azt a régi -rézmetszetek bizonyitják, sem a tizenhetedik, sem a tizennyolczadik, de -még a tizenkilenczedik század elején sem létezett és még most is, az -egész török birodalomban csak is a török hivatalnokok nejeinél -található. Az arab és persa nők házon kivül nem élvezik, sem a török -jásmák, sem a kaczér feredse előnyeit. Kimenetkor sötét lepedőbe -burkolódnak, (melynek neve: csadir, azaz sátor, vagy lepel), melynek -felső sarkai az övbe dugatnak, mig az alsó sarkok két kézzel fogatnak, -mi annyira bebugyelálja a bájos nőket, hogy inkább hasonlitanak vándor -zsákhoz, vagy kipárnázott múmiához, semmint csinos sétáló -hölgyecskékhez. Az arczot egy törülközőszerü vászonkendő (rubend) födi -be, az arczbilincs, mely sürü, csak igen gyér világot átszivárogni -engedő hálót borit a szemekre. A jó móduaknál e rubendek, itt-ott nemes -érczczel s drága kövekkel ékitvék, melyek mindig valamely börtönajtóra -alkalmazott pompás lakatra emlékeztettek. Minél messzibbre hatunk be -Kelet felé, annál complikáltabbá, s zárkozottabbá válik e csadir, és -Turkesztánban az álszenteskedés annyira vitte, hogy a nők és férfiak -felső öltönye, égészen egyenlően készül, hogy ezáltal a két nem külső -megkülönböztetése lehetetlenné váljék s a vétkes kaczérkodásnak eleje -vétessék. Itt a szegény Özbegleányok többnyire hosszú pongyolaruhát, még -hoszabb ujjakkal kénytelenek magukra venni; a lebbentyük egész bokáig -érnek, s mig az öltöny előli része, görcsösen összeszoritott kézzel -tartatik össze, a fej sürü lószőr hálóval van bevonva, melyet -fellebbenteni senki sem merne, de még a legsürgősbb alkalmakkor sem. -Törökországban és Persiában, minden aktäoni impertinenczia nélkül is -sikerül olykor az embernek, egy vagy más szépséget megpillantani, a mint -viziváskor, vagy pipázás közben fellebbenti fehér fátyolát; -Turkestanban, az ily tett halálos bünné válik, s az utczán esetleg -megbotlott hölgy csekélyebb szerencsétlenségnek tekinti, ha valamely -tagját keményen megsérti, mintha arczát egy perczig fátyolatlanul látni -engedé. Mi leginkább meglepő, ott, az iszlamita világ végső határain, -azon tény, hogy a nők csaknem valamennyien, többi nem- és hittársnőikhez -hasonlólag pipere és fényüzési czikkek készitésével foglalkoznak, -himzésekkel és finom szövetek szövésével, a nélkül, hogy szorgalmuk és -ügyességük ezen termékeivel önmagukat díszithetnék és szépithetnék. A -transoxániai bazárokon gyakorta a himzés mesterműveivel találkozunk. De -mindez csak a férfivilágnak van szánva. Hónapokig, gyakran évekig -dolgozik egy-egy szegény lény valamely diszöltönyön, s csak akkor -gyönyörködhetik munkájában, ha az urának s néha, zsarnokának testén -pompázik. - -A moszlim Kelet női ékszer tárgyai közt, túlnyomók a házi öltözethez -tartozók. A török nők leginkább fejüket és nyakukat diszitik. Első -sorban a kecses kis sipka, vagy a negédesen megkötött kendőcske -ékithetik értékes gyöngysorokkal, gyémánt boglárokkal és diadémekkel, -mig a drága nyakékek hosszan aláhullanak a hókebelre. Gyürüket csak az -öreg asszonyok hordanak, ellenben a karperecz kizárólag a fiatalok -disze. A fülönfüggők mindenütt különös gondnak tárgyai; azonban az -orrgyürük bűnébe, a török nők sohasem estek. Ezen izléstelen divatnak -elejétől fogva, csak is Arábia és a nomád törzsök hölgyei hódoltak s az -orrgyürük csak igen ritka kivételes esetekben viseltetnek a persa, vagy -török nők által. Közép-Ázsia népeinél, e bizarr tárgy használata -általánosabb, s nem egy özbeg hölgy kénytelen orrán keresztül beszélni, -mert orrczimpáiról ily teher lóg alá. Az utóbb emlitett országokban, -kisebb s nagyobb ezüst vagy rézből készült koronákat is használnak -hajdiszül; azonfelül még számtalan bűvereklyével és talizmánnal is -teleaggatják magukat. - -Ezeknél kevesebbet határoz a rejtélyes mondatok bűvhatalma, mint inkább -a drága s nehéz tokok, s valamint az özbeg csak akkor találja lovát elég -ékesnek, ha csengés-bongás közt lépdel, ugy nejében is csak ugy -gyönyörködik igazán, ha a róla lelógó ékszertárgyak járás közben -hallhatólag zörögnek és csörömpölnek. Nem ismervén e szokást, az utolsó -párisi földrajzi kiállitás látogatói a khivai herczegi hárem mindazon -sajátságos alaku s kinézésü ékszer tárgyait, melyeket az oroszok diadal -jelül az Oxus partjairól a Szajna partjára hoztak, valamely nagyszerü -nyeregszerszám kiegészitő részeinek tartották. Ilyesmi jól illik ugyan -egy ló szügyére, de nem egy nő kebelére, mondá az egész világ. - - - - -Étkezés. - -Azon szavakkal: »Jemek csikti,« (az étel kijött), a törökház női -valamint férfi lakói is asztalhoz hivatnak. Mint már azelőtt emlitém, -előkelő házaknál a hárem és szelámlik különböző konyhát visznek, -különböző éttermekkel birnak és szinte különböző órákban étkeznek. -Minthogy a férfivilág rendesen az első emeleten étkezik, képzelje el -magának a szives olvasó az Aivasz-t, (arméniai szolga), ki az elhangzott -»Jemek csikti« kiáltás után egy nagy nehéz és kerek fatállal fején, -melyben több rendbeli étel van, a lépcsőn felczammog. A tág előcsarnokba -érve, már egy csomó éhes lebzselő (itt szolgáknak nevezik) vár reá, hogy -a füszeres illatu és párolgó terhet fejéről leemeljék s a földre -helyezzék. Mig aivászok és szolgák összevissza körülállják a kerek -fatálat, egymásután megnyilnak a mellék ajtók s belépnek az étkezés -különböző résztvevői, hogy az étterem felé siessenek. Az asztal oly -egyszerü, a minő csak lehet. Még néhány évtized előtt csak a földtől -legfeljebb két arasznyira emelkedő kerek fatáblából állt, mely körül a -vendégek, more consueto leguggoltak. Ma a civilisation a la française -szokásba hozta a kerek, egylábu asztalt, melyen a régi hagyományos -»szini« (kerek réztábla) nehány kanállal és kenyéradaggal fekszik, mert -késsel és villával az ujkori etiquette meg nem barátkoztatta még a -keletieket. Az Isten adományát szuró- és vágó szerszámokkal felapritani, -vétkes eljárásnak tartatik. A kés és villa használata ugyis hiába való, -mert a nem folyékony ételek oly puhára vannak főzve, hogy az ujjak első -érintésére szélylyel mállanak. - -Ily asztal körül a társasag tetszés szerint foglal helyet; csak a -vendégeknek tartanak fen helyet, rangjok szerint a házi ur közelében. Az -utóbbinak egy jeladására, (rendesen egyet tapsol) a belszolga egy, -gyakorta harmadik kézből neki átszolgált tálat tesz az asztalra, melyből -előbb a háziur, s utánna a többiek is ujjaikkal szedik ki az ételt. Egy -tálba legföljebb ötször lehet belenyulni, mert a menu rendesen igen -számos ételből áll s a tálak váltása nagy gyorsasággal történik. A mikor -épen egy vagy más ételt élvezni akarna az ember, már felhangzik a -parancsoló »Kaldir« (szedd el) s a nyalánkság azonnal eltünik. Bor vagy -más szeszes italok ritkán kerülnek asztalra, csak friss vizet nyujt a -hátul álló szolga. A nyugatit kellemetlenül fogja meglepni, hogy az -istenadta evőkészlet, édes, vagy savanyu, czukrozott vagy borsozott -étkek után, minden lemosás nélkül tovább használtatik, minthogy a keleti -asztal-etiquette nem követeli a tisztitást a különböző étkek után. -Kárpótlásul a nyelhegyének bizonyos munkásság jutott osztályrészül, mely -az európai előtt jó távol esik az aestetika hatáskörétől s fogalmától. S -a Kelet még e sajátságában is nemzeti árnyalatokat bir felmutatni. A -jobb s óhitü török társaságban csak a mutató-, közép- és gyürüujjat -szabad alávetni a kezdetleges tisztogatási eljárásnak; Persiában minden -öt ujra terjed e szabadalom, de csak az első bütyökig, mig az afghánok s -tatárok egész kényük, kedvük szerint járnak el. Általánosan, Keleten -mindenütt, asztalnál feltünő csend uralkodik, mely csak a járó-kelő -szolgák léptei által zavartatik meg; társalgás, az európai asztal e -legfőbb fűszere végkép hiányzik, s a számos ételsorozatok daczára, mely -négy és tizenhat közt váltakozik előkelő török házaknál, mégis ritkán -tart az étkezés félóránál tovább. - -Az asztal-szabályok, jóformán az egész török birodalom területén -ugyanazok; ó-török és görög szokások vegyülékei, s a persiaiaktól -észrevehetőleg különböznek. Iránban, a tévhit szerint czivilizáltabb -izléssel biró országban, az asztalok és székek idegenszerü divata még -nem gyökerezhetett meg. Itt még a földre terülve élvezik az étkezést s a -különböző étkek finom török, vagy turkomán szőnyegekre, vagy pedig -jezdei nemez darabokra állittatnak s nem egymásután, hanem valamennyi -egyszerre tálaltatik fel a vendégnek. Az étkezők nem ülnek keresztbe -alávetett lábakkal, mint a törökök hanem sarkaikon guggolnak, s a -szokásos hegyes szögletbe görbedve, bizonyos gonddal hajolnak az étkek -felé, nehogy előre nyujtott hosszu szakálluk étel maradványokkal -érintkezésbe jusson. A balkezet gondosan ölükbe, vagy ruhájuk alá -rejtve, a jobbkéz egyedül működik, még pedig bizonyos kecscsel. - -Az ember kedv és hajlam szerint a főtt vagy sült husok, a különböző -pilav-félék, zöldségek és czukorételekhez fog, a nélkül, hogy a háziur, -vagy többi éttárs izlése és választása által, befolyásoltatnék. Csak ha -már részint jóllaktak, szoktak a hosszú, körülfutó előteritő kendő után -nyulni, hogy egy vagy másik étel nyomát eltöröljék, vagy a készenálló -serbetedényből egy-egy enyhitő kortyot igyanak. Aránylag a tisztaság -jobban ápoltatik a török, mint a persa házban, s az asztalnál is -kitünik. Az előkelőbbrendü török, aranyhimzetü havlu-ját (asztalkendő) -nem gondnélkül használja, mig a persa csak egyetlenegy, hosszú perkál -darabot használ, mely valamennyi vendég térdein végig fut, s melybe -kezüket, szájukat és szakállukat törülik. Ugyanazon perkál darabba -göngyölittetnek a a netán fenmaradó ételmaradványok, hogy másnap ujból -feladassanak. A török, ebéd előtt és után gondosan megmossa kezeit és -szakállát, még a száj is erős szappanlével öblittetik ki; a persa -ellenben beéri egy-két csepp hideg vizzel, csak hogy a vallási -szabálynak eleget tegyen. - -Távol Ázsiában, a moszlimvilág keleti határain, természetesen még sokkal -kezdetlegesebb az állapot, s már az Özbeg, Afghan, Turkomán és Kirgiz -nevek is elegendők lesznek arra, hogy az olvasó ezeknek festésében a -kecs vagy finomság vonásait ne várja. Az ezredéves iráni kulturába magát -beleélt néptörzsök erkölcseinek vagy szokásainak képe valóban semmi -vonzót nem nyujt. A középázsiai ugyan minden alkalommal és napközben -számtalanszor készen áll Deszturkhan-jával, (asztalkendő) minden érkező -elé teriti s bőven szolgál étkekkel is, de itt még a kanál is ritkaság; -az ujjak helyett az egész kéz használtatik, a szervéta helyett a kabát -ujja, vagy lebbentyűje s az egész asztal-étiquette a velőcsont csinos -feltörésére, vagy egy zsiradék tömeg kellemes átnyujtására szoritkozik. -– »Infandum iubes renovare dolorem! Valódi borzongás fut át, ha ez -étkezésekre visszagondolok, melyeket nemez sátorok alatt, vagy agyag -kunyhókban élveztem, s melyek vágyaimat felébreszték az egykor nem épen -kedvelt török vagy persa ebédek után. - -Az asztalszokásokat ezennel leirtuk, s már most nagyjában az élelmi -szerekről akarunk szólani. Az Ázsiai szárazföld egész széltében, -Khinától az Ádriáig a főhelyet kétségtelenül a rizs foglalja el, s -készitése módjának változatai ép oly számosak, mint fogyasztóinak -osztályai. A közép-ázsiai as vagy pilau, már magába véve is több egyes -ételnek vegyüléke, mert rizsból, sárgarépából, száritott szilvából és -husból áll, természetesen nagy adag juhzsir hozzáadásávál. Ezen étel a -turáni felvidékből származik, onnan az afghánokhoz jutott, minek -következtében Őzbeg-Pilaunak is híjják, s ezektől végre átment a -persákhoz, kik Afghan-pilau-nak nevezik. Ez aztán a rizskészitésnek -földrajzi határa. Persia nem keveset tart nemzeti szakácsmesterségére s -csakugyan egész lajstromát birja a különböző csilau- és pilau készitési -módoknak, bár az első inkább csak alkátrészül szolgál a sokféle hus és -tej étkekhez. Ezenkivül a persa még vörös, barna és sárga piláu-okat -ismer. Egész provincziák vannak, hol a rizs a kenyeret helyettesiti, a -főtt rizs az utazóövben hordatik, sőt még a lucullusi lakoma sem -képzelhető nélküle. A persiai határtól nyugotra, ez élelmiszer -fontossága feltünően csökken, mert bárha Törökországban sem hiányzik a -rizs egy étkezésnél sem, még sem szabad elfeledni hogy itt a pilau-tál -csak befejezi a lakomát, mig a távol Keleten a főszerepet játszja minden -étkezésnél. A pilau, a nép nagy részénél még ma is nagy kedveltségnek -örvend; azonban előkelőbbek, kik már jóllaktak egyéb ételekkel, csak -néhány kanálnyit vesznek belőle. - -A rizs után zöld főzelékek és hüvelyes vetemények következnek első -sorban. Ezek többnyire a nálunk is ismeretes fajtájuak, néhány apróbb -tök fajokat, a bamiát és patlidsán-t kivéve. Törökországban gyakran 6–8 -tál különböző főzelék kerül az asztalra, s ott igen izletesen is -készittetnek; Persiában azonban, európainak élvezhetetlen módon sütnek, -főznek. A persa sokféle zöldséget nyers állapotban szokott elkölteni, -melyek közt uborka, hagyma, tormasaláta s mások első helyen állnak. -Közép-Ázsiában és az Afghánoknál keveset használtatnak a főtt zöld -termékek, de annál nagyobb mennyiségben költetnek el nyersen. Nem szabad -megfeledkeznünk a dolma nevü sokféle töltött főzelékekről sem, melyek -közül Törökországban az ugynevezett Ialandsi-Dolma (a hamis töltelék) -kiváló csemegének van elismerve. A szokott marhazsiradék helyett, az -olajbogyók finom olajával készittetnek, s minthogy hidegen eszik, vadász -parthiekon, s a szabadba való kirándulások alkalmával a főszerepet -játszák az ambuláns hideg konyhában. - -A husféléket már csak harmadik sorban emlitem; sem minőségre, sem -készitésmódra nézve nem képes amaz erősitő hatásra, melyet nálunk -Európában gyakorol. Rendesen juhhust esznek, s a legritkább esetekben -marhahust, mely csak Persia alsó néposztályai s nehány szegényebb -középázsiai nomádok által használtatik rendes élelem gyanánt. A keleti -rajongó dicsérettel szokta kiemelni a karaman- és kivirrsik juhfajok -husának előnyeit s valóban nem hiába, mert az csakugyan kitünő, ámbár -távolról sem oly tápláló, mint a marhahus s oly puhára főzetik és -süttetik, hogy csak ugy szétomlik a szájban. Magától értetődik, hogy az -apró marha sem vettetik meg, azonban készités módja, a hiányzó lé-félék -folytán, nem épen izletes az európai inyencz szájának. A legismertebb -hus-étkek a következők: a jahna, (egyszerüen főtt hus hosszu lével; -kebab, vagy sis kebab) nyárspecsenye, nyársra fűzött apró husszeletek, -kijma (vagdalt hus) s több alsóbb rendü husfélék, melyeknek -névsorozatával a keleti konyha netaláni barátai, az 1859-ben Londonban -megjelent török szakácskönyv utján, megismerkedhetnek. - -Csaknem megfeledkeztem volna a törököknél tatliliknek s a persáknál -sirini-nek nevezett édességekről, melyek nélkül nem gondolható még a -legközönségesebb étkezés sem, minél kevésbbé tehát lakoma. A helva -(rizslisztből és czukorból készült étkek) végtelen mennyiségü -változatban létezik, melyek ugy szinre, mint illatra nézve a -legkülönbözőbbek. Nem kevésbbé változatos a börek lajstroma, oly -tésztanem, mely a nálunk ismeretes barátfülre hasonlit, s többnyire -spinót-tal töltetik meg. Kiváló kedvelésben részesül a baklava, egy -zsiradék és czukor áztatta tészta, melynek elköltésében a török gyomor -valóságos csodákat mivel. – A persa édességek valamivel élégánsabb -alakkal birnak, s egy különös tészta nem, a rahat-lokum (torok-kellem) -készitésében, annak idejében egy Hadsi Bekir volt hires, kinek -gyártmányai nagy mennyiségben Európába is szállítattak. A persiai czukor -nemük Törökországban, Arábiában és Egyptomban rendkivül kedveltek. Az -érkező vendégnek, a nap ünnepelt hősének, mindenkinek, a kinek -gratulálnak, egész czukorsüvegekkel kedveskednek ajándokul s a hosszu -fatáblákon (gondsa), melyeken lakodalmak alkalmával a szolgaszemélyzet a -nászajándékokat viszi, több tuczat czukorsüveg magasodik ki. Még a -szerelmi nyelvben is nagy szerepet játszanak a festett czukornemük, mint -a különböző vágyak és szerelmi ömlengések tolmácsai, s valamint a -complikált virágnyelvet, ugy a czukornyelvet is jól kell tudnia annak, -ki hóditásokat akar tenni a bel-ázsiai világ szépei között. - -Legyen megengedve nekem, rajzaimnak ezen részét nehány általános -észrevétellel fejezhetni be. – Az étkek és edényekbeni fényüzés, mely -természetesen nagyon különbözik attól, a mit mi ezalatt érteni szoktunk, -az ujabb korban Keleten, hol minden hanyatlásnak indult nagyon -alábbszállt. A középkorban határtalan vendégszeretet uralkodott a -nagyoknál és hatalmasoknál s végtelen kiséretük természetesen megfelelő -konyhaszemélyzetet és felszerelést, valamint hallatlan mennyiségü élelmi -szereket igényelt. A krónika oly herczegekről szól, kiknek -napi-osztaléka, több száz darab vágómarhát, több száz mázsa zsiradékot, -sőt több száz mázsa füszert igényelt. A nagy Szamanida által legyőzött, -utolsó Szafaridáról egy erre vonatkozó, jellemző adomát beszélnek. E -herczeg, kit az elveszett csata napján elfogtak, egy közkatona által -sovány estebédet főzetett magának egy szüknyaku bögrében. Midőn az étel -elkészitve hülés miatt a földre állittatott, egy éhes kutya oda -sompolygott s fejét az edénybe dugta, minthogy azonban fejét többé ki -nem birta huzni, ijedtében bögréstől elszaladt. E furcsa jelenetet -megpillantván, a herczeg hangos kaczajra fakadt. »Az Isten szerelméért, -kérdék tőle, mi indithat mostani helyzetedben ily vidám nevetésre.« – -»Nézzetek oda,« felelé a herczeg. »Még ma reggel jelentést tett nekem -intendánsom, hogy konyhakészleteim továbbszállitására alig lesz elegendő -300 teve; s ime most egyetlen kutya is elegendő reá, hogy edényt és -ételt elhordjon. Nem sajátságosak-e a sors szeszélyei! –« - -Keleti történetirók, ugyszólván hihetetlent beszélnek némely történelmi -nagyság asztali pompájáról. Ünnepélyes lakmározásaik alkalmával, a sült -juhok, lovak és tevék százával, s a méz és tejföles hordók egész -végtelen sorozata bocsáttatott a vendégek rendelkezésére. Állitólag -legmesésb pompát és fényt láttak Timur, a persiai Szuleiman Sah, s -nehány török Szultán idejében. Ha e leirások csak némileg közelitik is -meg a valóságot, akkor az ujkori hasonló törekvések, mint például az -Abdul Medsid által 1857. s annak ídejében egész Európa által bámult -negyvennapos ünnepély, a hajdani, határt nem ismerő fényüző pompához -képest, nyomorult silányságnak tünik fel. Pompaszeretetük hirét már -elveszték a törökök s belőle csak az étkezésben való mérséketlenségük -maradt fenn. »Az arab eszik, mig jóllakik, – a török, mig megpukkad,« s -ha tapasztalataimnak hiszek, e példabeszéd nem indokolatlan, azonban -nagy ellentétben áll azon szép négy-sorossal, melyet Fuad pasa, a kor -legszellemdúsabb töröke, gyönyörü kalindschiai villájában, ebédlőjének -falára iratott nagy arany betükkel. E négysoros, mely Ali khalifa -tollából eredt, igy hangzik: - - La takun bil ejsi medsruhuul fuad - Inn er rizk min al Allah kerim, - Kun ghani al kalb v’akna bil kalil - Mut fula tatlub maasan min laim. - - Ne kinozd szivedet az élelem miatt, - Hisz az Istentől a kegyelmestől ered, - Bizzál s remélj s kevéssel érjed be mindig. - Halj meg! de eledelt aljas embertől ne kérj! - - - - -Tivornyázás. - -Este van, ama csodaszerü, enyhe őszi esték egyike, melyeknek édes bája a -Boszporus partjain eltörölhetlen emléket hagy hátra a szemlélő szivében. -A leáldozó nap bucsuzó sugarai mágikus világitásban tüntetik fel Rumeli -Hiszar festői romjait, s elmosodó rózsás fényt borit Abdul Medsid -átellenben fekvő nagyszerü nyárilakára s egy egész sor »jali«-ra, -Kanlidsián, Csibuklu, Hünkiar-Iszkeleszin túl egész a lejtősen emelkedő -beikozi kastélyig. Andalitó csend terül el a hegyeken, a légkörön s a -napon át friss poiráz- (északi szél) által ringatott Boszporus sötétkék -hullámain. Kajikdsi-nk (gondolavezetőik), kik sugár sajkánkat a szerail -csúcstól egész a kandilli-i folyamrohamatig egyenlően hatalmas evezéssel -előrevitték, némi nyugalmat engednek maguknak s a lengő, hófehér -patyolat ingujjal forró homlokuk verejtékét törülgetik. A sajkában ülők -is, főnököm, két pecsétőr, egy titkár és más kisérők, mélyebben szedik a -lélekzeteket s gyönyörködnek az edző, frissitő levegőben, mit Boreas apó -a távol Északról küld, amaz éghajlatról, mely máskor ijesztő rémképekkel -tele, Stambul mai urainak egész éven át zsiradékot szerez ételeikhez[2] -és éltető légáramlatot idegzetök számára. – A mint igy elvonulunk -ladikunkkal a kecses villák kertjei és nyitott ablakai mellett, számos -ismerős pasát, efendit vagy beyt pillantunk meg, nyári bundájába[3] -burkoltan, a diván egy zugában guggolva, mig egész figyelme egy előtte -álló tálra összpontosul, mely több kis palaczkot, kis poharat és apró -tányérkát tartalmaz. Nemsokára megérkeztünk az iszkelle-nel (kiszálló -hely) hol fehér s fekete szolgák a sajka érkezését várják, a pasát -szeliden hóna alatt fogják, a partra segitik és kimért léptekkel a -háziurat a hosszú előcsarnokon keresztül, egész a hárem-függönyig -kisérik. - -Ezalatt a szolgák a szelamlik egyik termében felállitották egy vagy több -tálban mindazon tárgyakat, melyek a csakmakhoz, (dőzsöléshez) -szükségesek. Eredeti jelentősége szerint ennek tulajdonképen csak egy -kis falatozásnak kellene lennie a mesterséges étvágy gerjesztés -czéljából; félig meddig ugy müködve mint a zakuski az oroszoknál s az -absynth a francziáknál. Ennélfogva az egész kis arányban van tartva. A -viz és rakiüvegek csak félig töltvék, szintugy a kis porczellán tálak, -melyeknek tartalma csak minőségére nézve meglepő. Az t. i. apró -kenyérszeletekből, endivia salátából, hideg angolnából, heringből, -füstölt nyelvből, hideg pecsenyeszeletekből áll, melyek pisztácziákkal, -sült borsóval, mogyoróval s számtalan édes csemegével vannak körülrakva. -Ezek az általános meze (nyalánkság) név alatt szerepelnek, s arra -számitvák, hogy ivásra ingereljenek s a dőzsölés örömeit emeljék. A be -nem avatottnak ezen előétkezés inkább ugy tünik fel mint a lakoma maga s -nem mint annak előjátéka s sokakra e nyitány csakugyan oly hatást tesz, -hogy az előadásra magára képtelenné válnak; azonban ez régi szokás s -minél többféle tál szerepel a meze-nél, annál nagyobb élvezetet várnak a -tivornyázásból. - -Az imént emlitett salonban (a szelamlikban), ezalatt a férfivilág -összesereglett – a házhoz tartozók kék, violaszin, sárga vagy zöld -bundákba burkoltan, az idegen vendégek a szokásos szetrikban – s a -rangszerinti szabály szerint helyet foglalt. Mély csend uralkodik. A -társaság bádgyadt szemekkel, fáradt tagokkal ül ott s a kimerültség -félreismerhetlen jeleit tünteti fel, vajjon a magas Porta fárasztó -hivatalos munkái következtében-e, vagy pedig a hosszas lustálkodás és -folytonos kávé szörpölgetés által előidézett blazirtság folytán, – azt -nehéz volna elhatározni. Elég az ahhoz, az urak fáradtak s a kör -legelőkelőbbje által adott jel után, mely a »gelszin,« (rákezdhetjük!) -kiáltástól kisértetik, a társaság az első poharat ajkaihoz emeli. A -jelenlévő szolgák töltik be a pohárnok tisztjét. Az egyiknek egy pohárka -rakit nyujtanak egy fél pohár vizzel, a másiknak valamely meze-tállal -szolgálnak. Különös mohóságot mutatni ez alkalommal nem illő. Ennélfogva -bádgyadtan lehajtott fővel s félve kinyujtott karral nyulnak a -felajánlott tárgyak után, komolyan szörpölgetik a szeszes italokat s -azután ép oly kényelmesen visszahanyatlanak a ruganyos párnákba. Ezen -eljárás két-háromszor ismétlődik egymás után. Ezalatt az italok -megtették hatásukat s mintha valami rejtett tüz a villany gyorsaságával -ragadta volna meg a jelenlévőket, kéz, láb, fej gyorsabban mozdul, a -szem merészebben néz körül s nyilván uj gyönyörrel szemléli a lélekemelő -látványt, mit a nap lemente a Bosporus partjain nyújt. »Szemüvegeden -keresztül,« mondá egyszer fülem hallatára egy török egy európaihoz, nem -tanulod meg soha méltányolni a mi Bogazicsink (Bosporus) szépségét; -uram, tégy helyébe két pálinkaüveget, azok látásodat felelevenitik és -mindent kétszeres fényben s ragyogásban fognak feltüntetni.« - -A borozgatás első negyedórája elmult s a kép némileg megváltozott. Az -alárendeltek, kik remegő félénkséggel foglaltak helyet felsőbb valóik -körében, lassankint kibontakoztak a tartózkodás lánczaiból, melyek -helyeiken lenyügözve tarták. Már nem várják be a szolgákat, hanem -sajátkezüleg nyulnak a poharak után s a főnök szemét keresve, s annak -nyájas biztató tekintetével találkozva, a szolgák eltávolittatnak, s ők -magok vállalják el a ganyméd háládatos szerepét. Nyilvánulhatna-e még -jobban az alázatosság, mintha N. N. titkár vagy osztálytanácsos -főnökénél elvállalja a szolga szerepét? Az efendikéztől nyujtott poharak -hamarabb hajtatnak fel, hogy az udvariast ne soká kelljen váratni, a -társaság egyre élénkebb lesz e foglalatosság közben s a vendégkoszorú, -mely eleinte a legilledelmesebben s mély csendben egymás mellett ült, -egyszerre megbomlik: Apraja nagyja tarka-barkán ül vagy áll – a -borozgatás második stádiumába ért. - -Már a harmadik negyedóra ütött. A szolgáknak már nyoma sincs többé, csak -időnkint felmerül egyik-másik hogy a gyorsan megürült raki-üvegeket az -éléskamra haszirlik-ából (nagy edény) ujból megtöltse, vagy a -meze-tálakat megrakottakkal váltsa fel, – külömben azonban a társaság -egyedül hagyatik, mert a jókedv hullámai még erősen emelkedőben vannak s -a decórum fenntartása kedviért kivánatossá vált a zártkörüség. A ki a -borozgatás ezen időszakában az ivók közé lép, rendkivül meg lesz lepetve -a hivatalos szinezetü s külömben oly áthághatatlan válfalat képező -ridegségnek teljes eltünése által. Az alárendelt, ki rangja s rendje -szerint máskor a szobába lépve, leirhatatlan zavarral tekint körül, az -ülőhelyek utólsóját szemeli ki s szüzies félénkséggel ereszkedik le -annak legvégére; ki soha sem mer hangosan beszélni, ölébe összetett -kezeivel mint valami áldozat áll felsőbbvalójá előtt, most egész -fesztelenül ugyanazon divánra ereszkedik le, az utóbbi mellé. A -jelenlévők kabátjai nyakig felgombolvák, a fez vagy turbán félre van -tolva, a neki tüzesedett arczban a szem lángokat szór, a beszéd -fékezetlen, s nem úgy mozognak többé mint a nyugodt, meggondolt keleti, -de inkább mint a feldühödt, szenvedélyes nápolyi. »Raki dafi meraki,« -vagyis, Raki, te gondüző, igy énekli meg a rakit az arab, s ezen -elnevezés igen találó, mert ki birná leirni a mindennapi élet mennyi -gondját és kinját, mennyi félelmét és haragját, mennyi gyülöletet és -irigységet, hány aggodalmas perczet a diplomatikai irat vétele előtt, -fennhéjázó követségi hivatalnokok s török nagy urak mily kétségbeesett -csalódásait temette már el ezen apró raki poharak irgalmas nedve. - -Itt-ott e borozgatásokat valamely zenemüvész előadásaival élénkitik meg. -A Kanun a mi czimbalmunkhoz hasonló hangszer századok előtt a török és -persa előkelő-világ salon hangszere volt s mai napig fenntartotta -uralmát. Mit mi müvészi előadásnak nevezünk, azt Keleten takszim-nak -hiják; nagy szellemi élvezetnek tartják, s bizonyitja ezt a mély csend -is, mely az első hangok felhangzását nyomban követi. Ily perczekben soha -sem tudtam eléggé csodálni a zene végtelen hatalmát. A müvész a szoba -egyik szögletében a földön ülve, előjáték gyanánt mélabús szivreható -hangokat csal ki elbájoló hangszeréből. A hallgatóság halálcsöndben -élvezi a meginditó, édes-büvös dallamot, csak olykor-olykor hangzik fel -egy-egy elnyomott sohaj s egy reszkető oh! oh! hal el a szinte -hallgatódzni látszó mozdulatlan légben. Némelyek könyekre fakadnak, -hangosan zokognak mint a gyermekek s mi legcsodásabb: a hallgatóság mély -felindulása a müvészre magára is átmegy s forró könyek közt folytatja -dalát és játékát. – O ti boldog, örökké feledhetetlen órái ifjukoromnak, -midőn egy ismeretlen világot s idegen embereket bámulva leirhatatlan -elragadtatással élveztem e jeleneteket! - -Ez a felmutatott képnek egyetlen költői oldala; ezen kivül azonban, a -szemlélő egyedül csak sötét árnyakra és visszataszitó alakokra akad, -mert a tivornyázás, a falatozás ártatlan megnevezésével szépitve, -gyakran órákig folytattatik s a túlságosan élvezett szeszes italok -legundoritóbb következményeit vonja maga után. - -Az olvasó kegyesen meg fog róla emlékezni, hogy a társaság még vacsora -előtt van, s minthogy a szolgaszemélyzet, mindenféle positurákban -guggolva vagy ülve, már nagynehezen várja az estebéd felhordására szóló -parancsot, nem csoda, ha időnként valamelyikük a halkal szétvont -függönyhasadékon keresztül a terembe pislant, avagy ásitással és -sóhajokkal ád kifejezést végtelen unalmának. Azonban ezen esti -mulatságok két-három óráig, sőt néha éjfélen túl is tartanak. Félig vagy -egészen részeg állapotban, a társaság végre asztalhoz ül, hol étvágy, -kedv, sőt néha öntudat nélkül tele tömi a gyomrát. Vacsora után az ágyat -keresi fel az ember, de álomra csak a vizes palaczk gyakori használata -után tehet végre szert, s habár a törökök állitása szerint a ráki ivás -távolról sem oly kártékony mint a borivás, a dőzsölők mégis csaknem -kivétel nélkül; mérsékletlenségük szomorú jeleit hordják magukon. A jó -efendik már idő előtt vénült, bádgyadt kinézéssel birnak, a raki oka -annak, hogy idegzetök oly hamar felmondja nekik a szolgálatot, s szinte -a rakinek tulajdonitható a szellemi érintkezés ama halvány szikrájának -kialvása is mely régi időkben, a két nem elválasztása daczára, a török -társaság összejöveteleit felszokta volt villanyozni. - -A mily messzire terjed a török nyelvü nép, s a meddig elhatnak a török -szokások s törvények alatt álló társadalmi viszonyok, a pálinka kiváló -előszeretetben részesül, ámbár az ottoman császári birodalomban több -kitünő borfaj termeltetik. Azt állitják, hogy a bor fejfájást okoz; de -ez csak kifogás s a bor mellőzésének egészen más oka van. A bort t. i. -»sarab«-nak hiják, s miután a próféta az utóbbinak élvezetét a korán -több helyén különösen megtiltja, az akkoriban Nyugat-Ázsiában még -ismeretlen rakit azonban nem is emlité, a Szunniták különösen -előszeretettel használják fel e nyelvészeti kibuvót s ily módon bün -nelkül vélik magukat átadhatni a szeszes italok annyira kedvelt -élvezetének. - -A siita Persia máskép gondolkozik és cselekszik. Itt a venyige tüzes -gyermekének előszeretettel hódolnak. A boroskancsó, borosüveg és -borospoharak, országszerte használt kifejezések, ámbár másrészt a bor -itt is az isteni lelkesültség előidézésére s a mámor vallási rajongásra -alkalmasnak tekintetik, a mely által legkönnyebben emelkedhetnek a -valódi isteni szeretethez. Hogy mikép hozható egyhangba az istenszeretet -az istenkáromlással, nehezen érthető s mégis tény, hogy p. Khejjam, a -mohammedán világ e kitünő költője egyik rhapsodiájában erősen neki megy -a nagy Allahnak. Egy este, midőn ezen iró házának tornáczán borozgatott, -s egy szélroham váratlanúl feldönté s eltöré boroskancsóját, haragjának -a következő, istenkáromló versben adott kifejezést. - - Ibriki mej mera sikeszti Rebbi! - Ber men deri eîsra bebeszti Rebbi! - Ber khak berikhti meji nabi mera, - Khakem bedihen! meger tu meszti Rebbi! - - Boros kancsómat eltöréd oh Isten! - Üdvöm kapúit zártad be oh Isten! - A földre öntéd üdvhozó borom - Bocsáss! becsiptél tán te is oh Isten! - -Különböző népeknél voltam jelen persa dőzsöléseken; valamennyi közül a -pompás Sirázbeliek, az örökké virúló virágok országában, voltak a -legérdekesebbek. A tivornyázás Persiában mihmani (megvendégelés) -ártatlan nevét viseli s nem a mindenkinek nyitott szelamlikban, hanem az -enderunban (háremben) tartatik meg, mi már magában véve is vallás elleni -bün, miután a ház e részébe tulajdonképen csak vér- és tejrokonaknak, de -idegeneknek semmi szin alatt sem engedtetik meg a belépés. Itt is, -többnyire hüvös esti órákra hagyatik a borozgatás, azon különbséggel -azonban, hogy nem estebéd előtt hanem utána dőzsölnek. Ha annyi -fáradságot akarsz magadnak venni, kedves olvasó, s szemtanúja kivánsz -lenni egy ily megvendégelésnek, kisérj el kis sétán s jer el velem egy a -városon kivül fekvő csinos villába. Miután a kert előli részén végig -haladtunk, több udvaron keresztül végre egy a szentélyhez hasonló -rejtett terembe érünk, melynek gipsfalai három oldalt csaknem üresek, -padlózata azonban a sürü jezdi szőnyegen kivül még vastag vászonnal is -be van vonva. Két-három nagy fatálon, igen külömböző ételek állnak, -melyek édes illatot és gőzt terjesztenek. A ház valamely meghitt -szolgája titokzatos arczczal e szobáig kisért. Az ur egy intésére helyet -foglalunk s egy vagy más étel megizlelése után rögtön a boros kancsóhoz -kell fognunk. A persa ivó-etiquette lényegesen külömbözik a töröktől. -Illemszabályoknak s látszólagos tartózkodásnak nyoma sincs, s mi -leginkább szembetünő, az amaz aggályos gond, melylyel ruhát és szakállt -az étkekkel való érintkezéstől megóvni igyekeznek, mig erősen előre -hajló fővel, poharat üritenek. Minthogy a legkisebb borcsepp, vagy -zsirfolt a ruházatot és padlózatot tisztátalanná teszi és az imádság -elvégzését megakadályozza, rendkivül vigyáznak, hogy ama nedvnek, mit -üvegekként magokba öntenek, egy árva csöppe se érje a személyt. De mily -sajátságos ellentétekbe téved Ázsiában a vallás humbug, s leginkább az -álszinüségéről s tettetéséről ismeretes Persiában! Mindazáltal, az illem -határai itt sokkal kevesebb szigorral tartatnak fenn s a borozgatások -valamint a lakmározások is gyakorta valóságos tivornyává, dőzsöléssé -fajulnak. A török társaság már csak a mult század végéig tartotta meg a -köcsek név alatt ismeretes tánczelőadásokat, mig Persiában a valódi -keleti érzékiség e visszataszitó szüleménye még teljes pompájában -virágzik s tánczosok nélkül a lakoma vagy tivornya nem is gondolható. A -táncz alatt vad zür-zavar uralkodik s oly lárma és tombolás mint a -legalsóbbrendü európai lebujban. Olykor a bortól felhevült vendég -ültéből feláll, hogy a tánczosok közé keveredjék, egy másik Hafiz nagy -Khejjam féle verseket deklamál, mig egy harmadik, a közel muezzin komor -hangjai által félig kijózanodva, gépiesen hozzá lát imádsága -elvégzéséhez s a szentelt ötszögü pecsétet épen oda teszi le hol minden -bortól van elárasztva s a legvétkesebb játék a bünök fészkét rakta meg. - -S Persia nem csak ma óta bortermelő ország, már évszázadokkal ezelőtt is -az volt, midőn Dsulfa örmenyai csapatja Iszpahan mellett, melynek -róvására tétetik minden bün, még az Araxes partján tartózkodott. Azoknak -a száma, kik a »Lateskiru« (ne legyetek ittasok) parancson túltesznek, -sokkal nagyobb itt, mint Törökországban. Nem csak este isznak de a nap -minden órájában, s nem csak az értelmiség egy bizonyos osztálya iszik, -de még a mollák és a nagy urak nejei is hódolnak a bor élvezetének. -Nyilvános kertekben sőt temetőkön is rendeztetnek borozgatások, s egy -ivótársaság melyben Hafiz sirjánál, sirázi müvészek és irodalmárok -közepette részt vettem, örökké emlékezetes lesz előttem. A szép fehér -márvány tábla, melyet Perzsia kedvencz uralkodója Kerim Khan Zendi a -hires dalnok földi maradványai fölé emeltetett, pohárszékül szolgált, mi -egy bizonyos felfogás szerint korántsem tartatik profanátiónak, minthogy -a bor legdicsőbb dalnokának alig lehetne találóbban áldozni és hódolni -mint éppen borral. A poharazás csak az est ima után veheti kezdetét; itt -csupa vallásosságból isznak s kiki ismeri Délpersia csodás csillagzatu -éjimenyezetét az nem fog csodálkozni rajta, ha minden ujonnan felmerülő -csillagképet mindig megújjuló elragadtatással üdvözölnek s újból -fellobbanó élvezettel szörpölik a drága Khullari nedvet. – Egy poharat a -Kervankus (karavánölő) tiszteletére; egyet a Binat ul naas-ra! (a halott -leánya: kis és nagy gönczölszekér,) mondják egymásnak s az enyhe éj -tündéries csendjében, egy nagy temető siri némaságának közepette, Hafiz -dalainak mélabús dallamai költői elragadtatásra hangolják a bor nemes -tüzétől felhevült lelkeket. - -Távolabb, Persiától jobban keletre a bor és költészetének birodalma -megszünik. Afghanisztan és Középázsia durvább népeinél, a Kórán -szavaihoz való szigorú ragaszkodás nem engedte meg az élvezetnek kedvező -értelmezést s ennélfogva a szeszes italok álhatatosan mellőztetnek. Csak -Bokhara, Karsi s néhány más város zsidói, készittettek annyi bort a sok -kitünő szőlőfajból, a mennyit vallási szertartásaikhoz szükségeltek, s -iszonyu büntetéssel bünhődött Izráel azon szerencsétlen fia, kinek -gyártmánya által valamely igazhivő az ivás halálos vétkére csábittatott. -Annál borzasztóbban dúlnak s dühöngnek még ma is a pót-ingerlők, a hasis -és ópium, melyekről más helyen szándékszunk szólani, s melyeknek -pusztitásai természetesen sokkal borzasztóbbak a szeszes italokéinál. - -A mondottak után a szives olvasó azon meggyöződésre juthatott, hogy -Ázsia azon népei, melyekről jelenleg szó volt, nem isznak, hanem -dőzsölnek, s a bort nem gyomorerősitőül, hanem egyedül mámoritó szerül -használják. S pedig e bün a szigórú Korán parancsok daczára, mégis már -igen régi, sőt az a régibb századokban midőn az arab próféta tanaihoz -még szigorúbban ragaszkodtak, annak mai követőinek bizonyitéka szerint, -még sokkal általánosabb volt mint jelenleg. Már I. Jezid Khalifáról is -beszélik, hogy nagyon iszákos volt s bora, melyet a mámoritó hatás -emelése tekintetéből pézsmával füszerezett, Mekka töszomszédságában t. -i. Taif-ban termeltetett. Fiáról, I. Welidről az a hir, hogy csak minden -másodnap ivott, a többi Khalifa azonban, s főkép II. Welid a -legkicsapongóbban hódoltak a bor istenének. Az Abbaszidák alatt a -proféta néhány helytartója saját pohárnokával birt, s a későbbi -mohammedán uralkodók s az ország nagyjai közt sokan voltak kik, délirium -tremens-ben végezték be életüket. Ezen irányban Kelet Nyugattól csak -azon egyedüli körülmény által különbözik, hogy ott az iszákosság inkább -belsőleg mint külsőleg terjedt el; mert mig Ázsiában csak a társadalom -magas rétegei vannak megmételyezve e bűn által, addig a nép – -természetesen török hitüekről beszélek – kiváló józanság által tünik ki -s e tekintetben jóval felül áll a keresztény-nyugati világ megfelelő -néposztályain, melyekben az iszákosság számtalan bajnak a forrása. - - - - -Dohány és bóditó szerek. - -Azon élvezetek közt, melyek a moszlimhitű Ázsia egész széltében és -hosszában elterjedtek, a dohány és a pipa ugy szólván első sorban -állnak. Azok ott nem fényüzési czikkek, hanem nélkülözhetetlen élvezeti -tárgyak, és ugyanazon jelentőséggel birnak Stambulban a főuri palotában, -mint a szegény közép-ázsiainak nemez sátrában, ki bár kenyeret soha se -látott és soha sem evett, egy jó harapás füstölt ló hus, vagy pedig egy -ital savanyús »kumis« után legfőbb élvezetet talál pipájában. Vajjon -Európából, vagy Khinából jött-e át a dohány nyugat Ázsiába, ez a kérdés -már gyakran vita tárgya volt. A feltevés, hogy a mennyei birodalom -hajfonatos fiainak apró rézpipája a khinai befolyással egyetemben már -korán megtalálta az utat a mongol sivatagon keresztül egész a -Tien-sanhegységig, nem egészen jogosulatlan; azonban mégis téves; mert a -tény, hogy a dohány a középkorban még ismeretlen volt Keleten, már azon -körülményből is kitünik, hogy Mohammed tanainak magyarázói a bóditó -élvezetek tilalmáról szóló értekezleteikben csak ujabb időkben tesznek -emlitést e növényről; másrészt e felfogás azáltal is támogattatik, hogy -sem a török, sem a persa és tatár, szóval semmi keleti irodalomban sem -birtam felfedezni a dohány nyomát. A költők, kik szerelmet, bort, -virágot, zenét s az élet egyéb gyönyöreit oly különbözőleg s oly -szenvedélyesen megénekelték, a dohányról, a keletiek e főélvezetéről -bizonyára meg nem feledkeztek volna. Képzeletük csak ismert tárgyakkal -játszik s egyedül csak a dohányélvezet ujságának tulajdonitható, ha még -eddig nem talált dalnokot. - -Hogy az ismert közmondás: »Ugy pipázik mint a török,« igen régi eredetü -volna, abban már azért is kételkedem, mert azon törökök, kik Európa -délkeleti részén kellemetlen látogatásaikat szokták volt tenni, még nem -kötöttek volt ismeretséget a nikotinnal, minthogy csak IV. Ahmed Szultán -uralkodása alatt adatik ki a parancs, hogy a dohányfogyasztást meg kell -akadályozni. Igaz, hogy ma épen az Ottomán császárság az, melyben ugy -szólván cultusszerüleg hódolnak a dohánynak. Rumeliában, még pedig a -nagy macedóniainak szülőföldjén terem a dohányok királya, leginkább -pedig a Szalonichtól észak-keletnek fekvő kis helységben: Jenidise -Vardarban. Ezen apró, sárgásbarna növény hetekig, sőt gyakran hónapokig -szárittatik a hazai talajon, azután kis csomagokba (bogcse) göngyöltetik -s csak, miután már éveken keresztül feküdt a dohányárus raktáraiban, -tiszteltetik meg az Aala Göbek-névvel, a stambuli inyenczek által. A -selyemszál vékonyságra vágott dohánynak aztán ugyancsak nagy is az -értéke a császári palotában s a szultán háremjében, s nem kevésbbé a -magas Portánál, hol a titkos minisztertanács sürün felszálló füszeres -füstfellegek közt végzi a fontos államügyeket. A pipák, a szár, valamint -a szopóka is, melyek e legjobb dohány élvezetét közvetitik, ennélfogva -különös gonddal választatnak és gondoztatnak. Az agyag pipának a -Findiklibeli (Kanstantinápoly egyik negyede) Haszan-féle gyár bélyegével -kell birnia, a hosszu jázminszárnak, a selyembársonyszerü kéreggel, -Brusza ültetvényeiből kell származnia, a szopókának, átlátszó, tiszta -borostyánkőből kell lennie az utólsó divatszerinti alakban faragva, s a -zivána (vékony csövecske, melyre rátétetik) az első esztergályos műve. -Csak az ily tökéletes dohányzó készletek érdemesitetnek arra, hogy e -legjobb dohány számara használatba vétessenek s ott, hol dohány és pipa -a legjobb fajtából valók, ott a pipaszolgának (csibukcsinak) is igen -jártasnak kell lennie művészetében. - -Gyakran komikus csodálkozással szemléltem az ilyen csibukcsit, mig a -pipa egyes részleteit gondosan s arányzatosan összeállitá. Az agyagpipa, -mely nehány nappal a használat előtt megtöltetett, s köröskörül -rojtszerü párkányzattal van ellátva, pléh szelenczébe záratik. Többször -hallám azon állitást, hogy a pipa ize, a dohányra tett parázs -nagyságától és formájától függ, s ha a csibukcsi meggyujtja a pipát, -mindaddig szokott a szénmedenczében kotorázni, mig lapos, kerekalaku -parázs darabot talál. A szolgát teendőiben figyelemmel kisérhetni, midőn -jobbjában a hosszu pipát, baljában a kerek réz tálczát tartva komoly -ábrázattal és kimért léptekkel közeledik urához, midőn attól a pipaszár -hosszának megfelelő távolságra egy térdre ereszkedik a tálczát leteszi, -s a pipát reá helyezi, hogy aztán, a szárral félkört képezve a szopókát -urának félig nyilt ajkai közé csusztassa, mindez a szemlélő Európaira -rendkivül komikus hatást gyakorol, mig a török egész természetesnek -találja az egész eljárást. Mig az ur a pipaszár után nyul, a szolga -felemelkedett térdeltéből s alig hátrált egy lépéssel, midőn már az első -mély szippantásra előidézett sürü füstgomoly őt s a közel környezetet -felhőjébe burkolja. Az első szippantás középszerünek, a második és -harmadik legjobbnak, a negyedik már rosznak tartatik s az ötödik az -inyenczek által egészen megvettetik. - -Az elhunyt Abdul Medsid Szultánról azt hallottam beszélni, hogy soha sem -tett egy pipából három huzásnál többet; az egykori külügyminiszter, Aali -pasa, sem szítta soha végig pipáit. Az inyenczek által megvetett -maradékot a künn várakozó szolgaszemélyzet finom nyalánkság képen -élvezi. Mi a finomitott töröknek csipős és nyers, az megfelel a vad -anatóliai durva inyének, ki nagyon is szereti, ha nyelve erősen -felmaratik. - -Minthogy kiki tulajdon pipájából szi, nem feltünő, ha e tárgy minden -előkelőbb ember nélkülözhetetlen vademecumjává válik; a pipa ennélfogva -mindig és mindenkor kiséri a törököt. A nagyobb ur két-három szolgát -tart a pipához; az egyik az ugynevezett petite domestique-ot végzi, a -másik lovaglás, vagy séta közben kiséri urát. A hosszu szár, ékesen -diszitett posztó tokba dugatik; a pipafejet, dohányt és más hozzávalót a -szolga egy oldalán lógó tölténytáskában hordja. A Konstantinápolyban -tartózkodó idegen, gyakran nem csekély kiváncsisággal fog szemével -követni valamely gyalogoló vagy lóháton járó büszke Oszmanlit, a jól -elpakolt hosszu eszközt hordozó szolgától követve, ki oly gőggel lépdel -ura mögött, mintha csakugyan egy hősies vasgyuró fegyverhordozója s épen -utbon volna egy komoly légyottra. Bizony az idők változnak! A mi a régi, -harczias nemzedéknek egykor a fegyverhordozó volt, az mai nap az -elpuhult utódnak a csibukcsi! - -Naponta hatvan–nyolczvan pipát színi, nem ritkaság; a pipa minden -foglalkozás alatt, s ha az mindjárt a legkomolyobb természetü lenne is, -a török elválhatlan, nélkülözhetlen kisérője. A magas Portánál, a -miniszter tanácsban, hol a török nagyok három világrészre terjedő -hazájuk sorsa fölött tanakodnak, egykor a kérdés merült, nem lenne-e -helyes a csibukcsikat legalább a fontos és titkos államügyek fölötti -tanácskozásokból kizáratni. A vélemény különbség nagy és viharos volt, -iny- és ész soká küzdöttek egymással, mig végre nehány potrohos ülnök -inditványa győzött, mely szerint kár volna a régi, jó szokást szégyenbe -ejteni s az ártatlan csibukcsinak megtiltani, hogy akármelyik perczben a -pipa felfrissitésére a terembe léphessen; pedig jól tudták, hogy e -határozat helytelenséggel jár, miután a ravasz szolgák foglalkozásuk -közben gyakorta ellesnek egy-egy államtitkot, s mielőtt még a Szultán, -vagy a hivatalnokvilág a magas tanácsnak határozatairól csak távolról is -értesitve volna, már nem egy fontos titok külföldre szivárgott. -Ennélfogva a háremlakos után a csibukcsi a legbiztosabb reporter a -követségi tolmácsok és hirlapirók számára. Hányszor volt alkalmam -valamely büszke levantait látni, ki kevélykedésében az egész világot -megvetve, orrával csaknem a csillagokig ért, mig egy csibukcsi előtt -alázatosan hajlongott és csúszott-mászott, csakhogy egy-egy fontos hirt -csalhasson ki belőle, vagy pedig valamely érdekes okmányba -belepillanthasson. – Hogy e hirhordozás, az illető famulusra nézve igen -jövedelmező üzletet képez, ezt tán mondani sem kell; mi a csibukcsit ura -alter-égo-jává emeli, egyedül csak a törökök határtalan -dohány-szenvedélyén alapuló tisztjében rejlik. - -A dohány és pipa, tehát nemcsak a különböző osztályok, de még az egyes -rangfokozatok külső jelvényét is képezi. A musir (marsal) nagyon -illetlennek találná, ha két rőfnél rövidebb pipaszárból szína, mig a -mesterember vagy alsórendü hivatalnok kérkedőnek tartatnék, ha hoszabb -pipát használna, mint a milyen rangjához illik. A nagy ur, az -alárendelttel szemben pipáját egész hosszában nyujthatja ki, mig az -alsóbbrendü a pipaszárt szerényen oldalra hajtva, csak a tenyerében -nyugvó csutorát meri mutatni. A basa oly füstfellegeket fujhat ki a -levegőbe, mint valamely gőzhajó kéménye, mig az alárendelt, csak -zephir-könnyü füstkarikákat mer ki lebbenteni, s azokat is nem maga elé, -de háta mögé fujja. Nagyurak megtiszteltetésnek veszik, ha jelenlétökben -a pipa mellőztetik, ugyanezt teszi a fiu is az apával szemben, s csak az -a gyermek neveztetik jó nevelésünek, mely atyja többszöri felszólitása -után is, folyton tartózkodik a pipától. - -Nem kevésbbé szenvedélyes a dohányzásban a nővilág, habár kissé -tartózkodóbb a pipa élvezetében. Titokban, már a tizenkétéves leányka is -hajszálvékony papirczigarettekkel kezdi meg a dohányzást. 14–15 évében, -melyben a törökhölgyvilág már eladóvá válik, szabadon dohányozhat. Az -évek számával a czigarette átmérője is növekszik és senkinek sem lesz -feltünő, ha a 24 éves asszonyt egy szerény kis csibukkal találja -alacsony divánján ülve. A matrónák, – és 40 éves korában, minden török -nő matróna, – szenvedélyes tisztelői a dohánynak. A hárem számára ugyan -külön pipák és dohány vannak rendelve, azonban ez nem gátolja, hogy a -legerősebb, legmaróbb dohány is forgalomban ne legyen a háremekben -elannyira, hogy a szép hölgy szája, mely fiatal korában, a költő -vallomása szerint, csak ambrát és pézsmát lehel, 40 éves korában már oly -visszatetsző, éles szagot terjeszt, hogy némely hölgyet, a vészedzette -matrózhoz hasonlólag, már messziről elárulja a megjelenését bejelentő, -épenséggel nem kellemes illat. - -Valamint a férfiak, ugy az előkelőbb hanimok női csibukcsiszokat visznek -magukkal, ha sétálni vagy látogatóba mennek, csak azon különbséggel, -hogy a félhosszu szár nem posztó, hanem szép selyemtokban vitetik. Szép -kilátást nyujtó pontra érve, férfiaknál mint nőknél is divat egy pihenő -pipát színi. Az előbbiek, akármely nyilvános helyet választhatnak e -czélra; az utóbbiak azonban csak egy rejtettet, mert ha a török szépség -a vékony jasmakot (fátyolt) ajkairól eltávolitja, hogy a pipának -hódolhasson, körülötte mindennek háremnek kell lennie. Olykor eunukhokat -állitanak fel őrökül s ha netán valami férfi lény közeledik, zárt -sisakkal beváratik, mig a kiváncsi elhaladt. - -A legfontosabb szerepet a pipa a fürdőben játsza. Hogy a török szépek -gyakran s még pedig órákig tartózkodnak forró fürdőkben, általán ismert -tény. Rendesen nyolcz órakor reggel gyülekeznek össze a fürdőben, ott -ebédelnek s délutáni 3–4 óráig a fürdő helyiségekben maradnak. A -szünetek alatt, – a legboldogabb órák a török hölgyek életében – -általánosan hódolnak a pipának. A legmelegebb terem közepén egy terasse -szerű emelvény létezik, melynek neve »göbek tasi,« – ezen nyugszik -apraja nagyja, fiatalok és vének: Csirkaszia hófehér leányai és Szudan -korom fekete szépei, festői összevisszaságban, részint egész test -hosszában nyugodva, részint alávetett lábakkal ülve, azonban -mindannyian, fáradatlanul dohányozva, s szüntelen társalgásban mulatva. -Olykor az idősebbek egyike egy mesét regél, vagy valamely ifju kis tudós -vallásról beszél, vagy Aisia és Fatma erényeit és szépségét dicsőiti. -Szóval, a társalgás fonala soh’sem fogy ki. De bármily érdekes látványt -nyujt is a »göbek tasi,« a fénykép iró, ki annak felvételét csak -megkisérleni merné, erősen bünhödnék a merényletért. - -A provincziákkal szemben, Konstantinápoly az ország czivilizált és -gazdag részét képviseli; ez már a pipából is kitünik. Az anatóliai és -rumeliai, terménye jobb részét eladja s maga beéri harmad- negyedrendü -dohánynyal. A feketetenger partjain többnyire a Szamszundohányt szivják, -mely aroma és iz tekintetében igen messze hátramarad a rumeliai mögött; -a pipa és pipaszár is nagyon elhanyagolt állapotban van itt. A -Középtenger keleti partján vírul a fekete Latakia. A pipa csak félig -töltetik meg ezzel, s e dohány finomabb minősége már arról is -megismerhető, hogy az már a második szippantásnál, mint a bepréselt -pamut ruganyosan feldudorodik és sustorogva tul akar áradni. Sokan a -Latakiát, melyet mi arab dohánynak nevezünk, magasan a rumeliai fölé -helyezik; ez azonban izlés dolga. A finomabb minőségből nem lehet -elvitatni egy bizonyos, kellemes zamatot, de ez is igen erős és bóditó, -s erősen nélkülözi a Jenidse Vardar enyhe kellemét. - -Törökök és arabok többnyire még a pipát használják s csak kivételesen -akadunk itt-ott a nargilehra[4] a mint a vizipipa elkorcsosult nemét, a -keleti tartományban nevezni szokták. Falun, leginkább a kávéházakban, -hol az egész világ összegyül, a pipa a nélkülözhetlen közvetitő, minden -politikai és vallási társalgásnál, vagy vitánál. Városban, az előkelő -török soh’sem jár a nyilvános kávéházba, azonban falun nem ragaszkodnak -e szabályhoz. Ha egy mezőváros vagy kis város anyagi vagy szellemi -állapotáról biztos képet óhajtanak magunknak alkotni, csak az ily-féle -helyiséget kell felkeresnünk. A kávéház birtokos, vagy felügyelő -mindenkor komoly arcza s a kutató, átható tekintet, melylyel minden -ujonnan érkező utazó vonásait tanulmányozza, még teljes elevenséggel -megmaradt emlékezetemben. - -A szakállról s öltözetről következtetnek a pipa, pipaszár és csutora -minőségére, melylyel a belépett idegennek szolgálniok kellend. Ha -társalgása és modora jó benyomást tesznek, a jelenlévők mindannyian azon -vannak, hogy a vendég kinek-kinek saját pipájából is szijon egy-kettőt. -A visszautasitás illetlenségnek tartatik, sőt gorombaságnak vétetik, ha -a nyálka és hab boritotta szopóka letöröltetik. Egy baráttól undorodni, -bűn, s valamint a közép-ázsiaiak kölcsönösen lenyalják egymás ujjait, -ugy fogadja el a török, minden habozás nélkül szomszédjának átnyujtott -pipáját. Sokan még utazás közben, lóháton sem tudnak megválni a -szeretett pipától, akár gyorsan kénytelenek lovagolni, akár nem. Ha az -ily lovaglót szemléljük, a mint a kerek szopókát ajkai közé szoritva, -tüzes paripáján tova száguld, önkénytelen eszébe jut az embernek, hogy -bizony az illető nem kevéssé veszélyezteti fogait; a tapasztalatlan nem -is menekülne teljes számu fogsorral az ily kisérletből. De törökök és -arabok, sokkal inkább megszokták e dohányzási módot, semhogy baj érhetné -őket, s valóban bámulatra méltó az ügyesség, melylyel lovaglás közben a -pipát megtöltik, meggyujtják s azt kezükben tartják a nélkül, hogy egy -szál dohányt elszórnának. - -A szegény, örök nomádéletet folytató Kurd is hódol a nikotin növénynek, -mely általa egy vékony, lisztszerű minőségben használtatik s -nagyobbrészt Szuleimania és Rovandiz környékeinek terméke. A kurd dohány -levele hosszabb, de keskenyebb a rumeliainál s porhanyós természete -lehet oka, hogy többnyire csak igen ritkán található vágott alakban. -Kelet felé exportáltatik messze, Persia legbelsőbb provincziáiba, hol -leginkább Iran török lakosságánál van használatban; fanyar izű s igen -rosz szagu. Többnyire apró, rövid száru sárgaréz pipákból szivatik, -olyan kis eszközökből, mit Persiában mindenki használ, elkezdve a nagy -Khántól le az öszvérhajtsárig. Utóbbiak szenvedélyesen látszanak -ragaszkodni hozzá, s ha egy tenyeres-talpas öszvérhajtsár, csak rövid -ideig dohányzott is egy istállóban, a füst sürübb és erősebb, mint a jó -nagy számmal benne állomásozó állatok kigőzölgése. - -Az üzlet, mely által a kurd dohány terjesztetik, igen kezdetleges. -Utazásaim közben, nem egy távol eső faluban, nem egy kóbor törzsnél, -hová bizonyára a házaló nem bátorkodik, mégis találkoztam a -dohánykereskedőkkel, kik gyapot, kecskeszőr, kész szőnyegek s több -efféléért adják áruikat cserébe. A haszonleső kurd, ki minden élvezetről -képes lemondani, még sem bir ellentállni egy-egy font dohány -becserélésének s habár semmi más nem képes őt vételre csábitani, – -dohánynyal birnia kell. A magányos juhász, ki néha napokig van távol -otthonától s nyájával a hegyekben kóborol, aligha őrzi jobban kenyerét, -sajtját vagy pénzét, mint rongyba burkolt kis dohány készletét. A -törzsfőnökök, kik vendégek jelenlétében az enyhébb török dohányt sziják, -egyedül maradva, nemzeti terméküknek adják az elsőbbséget. Meshed volt a -legtávolabb hely, a hol e dohányt találtam; általán véve csak ott -használtatik, hova a jó perzsa dohány nehezebben juthat el. - -Persia, azon ország, mely Ázsia egész területén a finomitott és művelt -izlés, kiváló szellemi előnyök s a legősrégibb cívilisatió birtokában -véli magát, csakugyan, a pipát és dohányt illetőleg, legmagasabb fokon -áll. A persa, Tombaku nevü dohány nagy mértékben külömbözik az eddíg -emlitett fajtáktól s a dohányzó-készlet is egészen elüt a többitől. Több -alkatrészből áll: 1) A viztartó; ez vagy agyagból való – a legszebbeket -Iszpahanban készitik – vagy üvegből van, melyek Cseh- és Oroszországból -importáltatnak, vagy pedig egy kokosdióból áll. Az utóbbi fajta a -legpompásabbnak tartatik, s joggal, mert a válogatott dió arany vagy -ezüstbe foglaltatik s gazdag véső munkával és gyakran drágakövekkel -diszittetik. 2) A fa illeszték; az belölről üres, gyakran egész 12 -hüvelyknyi magas és fekete fából készül, a gazdagabbaknál ezüstből van s -apró lánczocskák s más diszitmények lógnak le róla. Ennek végére van -alkalmazva. 3) a tulajdonképeni pipa, névleg »a szerkallján,« mely -agyagból vagy fából készült. Belseje mészszel, külseje azonban a -gazdagoknál ezüsttel és aranynyal pántolt s pazarul van ékitve -mindennemű drágaságokkal. Az utóbbiakhoz számithatók leginkább a művészi -kivitelü zománczképek s Iszfahán és Siráznak e művészet leghiresebb -mesterei, egy ily pipafej festéseért gyakran 20–30 aranynyal -dijaztatnak. 4) A vékony, a vizipipához erősitett cső, melyen át -felszáll a lepárolgott füst. Utazás és sétalovaglás közben, e helyett -egy hosszú »márpics« nevezetü kigyózó bőrcső használtatik, melynek -segítségével, az ura háta mögött lovagló szolga tartja a dohányzó -készletet, az ur maga pedig a szopókát. - -A persa vizi pipa (kallián) ha izlésteljesen van dolgozva és -összeállitva, igen csinos háztartási czikk. Minthogy a dohányzó csak -ülve élvezheti, jellege jóval keletiebb a török pipáénál. A persa -szenvedélyesen szereti, s ha ülőhelyén kissé előrehajolva, a viz -kellemes bugyborékolása közben illatos dohányának könnyü füstfellegeit -áraszthatja szélylyel, élvezeteinek Elyziumában érzi magát. A török pipa -mindenkor és mindenütt egyenlően kellemes, ellenben a persiai korán -reggel, vagy közvetlen naplenyugta előtt nyujt legtöbb élvezetet s -miután minden persa házban az udvar közepén kis vizmedencze létezik, e -miniature tavak partjait, a par excellence dohányzó helynek lehetne -elnevezni. Persiában azt állitják, hogy a tumbaku dohányzás a legjobb -szer a tüdőbetegségek ellen; én azonban az ellenkezőt merem állitani, -mert szivás e pipákból sokkal inkább fárasztja a tüdőt, mint bármely más -pipafajtánál. A persák véleménye szerint akkor legteljesebb az élvezet, -ha az erősen megnedvesitett dohányból (szárazon sohasem szivatik) az -izzó szén érintésére könnyü, kékes felhőcskék szállnak fel. - -A legjobb tumbaku Sirázban és környékén terem, s leginkább a Zergán nevü -faluban, még pedig jó nagy mennyiségben, elannyira, hogy e czikknek -export üzlete évenként vagy 100,000 aranyra rug. Nagyobbrészt egész -levelekben, zsákokba pakolva küldetik szét, s minthogy igen porhanyós, a -fogyasztó kezével szokta szétmorzsolni. A dohányzásra szánt dohánynak -soha sem szabad egy óránál tovább nedvesnek maradnia, a viztartó vizét -is meg kell ujjítani minden friss pipa számára, minthogy egyátalán, a -persa pipának kiszolgálása, sokkal nagyobb gondot igényel a töröknél. A -jómódu persa e fényüzési czikk számára több rendbeli szolgát tart; -legalább is kettő kell: egy ki a pipát elkésziti, a második, a ki -átnyujtja. Utazás alkalmával a szolgának külön lovat állitanak teendője -tekintetéből. A nyereg egyik oldalán a viztartó csűgg, a másikon a -mindig izzó szénmedencze, mig dohány és pipafej, kerek tokokba zárva a -nyeregkápához vannak erősitve. A szolgák rendesen igen gyorsan s ügyesen -végzik teendőjüket, s valóban érdekes látványt nyujt az ilyen szolga, a -mint a több részből álló pipát összeállitja s gyakran a legerősebb -ügetés alatt oda nyujtja urának az élvezetre készen álló szopókát. - -Miután a persák, mint az etiquette szigoru követői ismeretesek, nem lesz -meglepő, ha azt a felfedezést teszszük, hogy a pipa használata is, -számos ceremoniával jár. Vannak téli és nyári pipák, a rang és állás, -kor és nem különbséghez mért pipák, s szemben a rendkivül fontoskodó -arczokkal, melyekkel a kallián-etiquettenek hódolnak, gyakran nagy -erőltetésembe került a nevetést elfojtani. Az összegyült társaságnak a -pipák en masse szolgáltatnak át. A szolgaszemélyzet katonás -tactus-lépésben jelenik meg, egyidejüleg közeledik minden jelenlévő -vendéghez, s csak midőn a szolga-sereg ismét visszavonult, kezdi meg a -házi ur egy halk hörgése a bugyborékoló, pezsgő zaj nyitányát. -Legszigorubban ragaszkodnak a szokáshoz, mely az első szippantások után -a pipák átcserélgetését parancsolja. Az átadás és átvétel, különös, -előre megszabott hajlongásokhoz van kötve. A nedves szopóka letörlése -itt is nagy illetlenségnek tartatik, nem kevésbbé az is, ha a szopókát -félhüvelyknél mélyebbre dugják a szájba. Ezek s még több más -dohányzó-szertartás, nem csak a gazdagoknál és művelteknél divatosak, de -még a nép legalsóbb rétegeiben is gyakoroltatnak, mert minden persa -igyekszik udvarias lenni. - -A persa hölgyvilág, mely általánosan több szabadságot élvez a töröknél, -nem is kénytelen a dohányzásban magát mérsékelni. Fiatal leányok ép ugy, -mint idősebb nők naponta több órán keresztül hódolnak a pipának, -miközben a gazdagok, körülbelül minden harmadik szippantás után egy -darabka czukrot esznek. Minthogy az egy pipából való közös dohányzás -kiváló intimitás jeléül tekintetik, a pipa még a szerelmes -têt-à-tête-ben is fontos szerepet játszik. A szójárás: »egy tányérból -enni,« Persiában a pipára alkalmaztatik. Egyátaljában Persiában a szép -nem sokkal nagyobb szenvedélylyel csügg a pipán, mint Törökországban; s -az átható, kellemetlen szag, itt a herczegnő száját ép ugy elékteleniti, -mint a parasztnőét. - -A pipa leggyakrabban s legjobb minőségben Sirázban található. A keleti -országokban való hosszas tartózkodásom daczára, egy dohánynemhez sem -szitottam különös előszeretettel; csak Sirázban, ha a Muszallában -(nyilvános ima és pihenő hely), Hafiz sirjánál, vagy Szaadi kertjében -valamely vig társaságba elegyedheték, ha a gomolygó füstfelleg gyürűzve -emelkedék Délpersia feledhetetlen, azurkékségü égboltozata felé, csak -ilyenkor nyujtott a pipa oly élvezetet, melyet Persia semmi más helyén, -sőt a világon sehol sem tudtam többé feltalálni. Jól emlékszem egy -estére melyet víg társaságban tölték az Khullari-bor[5] nemes nedve -mellett, azon temetőben, hol Hafiz porai nyugszanak. Azon dicső költőnek -sirköve, ki a bort minden más költőnél szebben énekelte meg, ez -alkalommal pohár székké volt átalakitva; tőszomszédságunkban könnyü -tüzet raktunk s hajnal hasadtáig egyre szájról-szájra járt a bilikom. A -pipa számtalanszor felfrissittetett s a kellemes íz folytonosan ujabb -élvezetre ingerelt. Lóháton is rendkivül kellemesnek találtam a persa -pipát. Többnyire csak akkor pipázunk, ha hosszadalmas ügetés után Persia -sivár pusztáin keresztül, a szegény lónak végre egy kis pihenést akarunk -engedni, t. i. ha a gyors lovaglás után szépen lépésben folytatjuk -utunkat. A ló nyugodtabb mozdulata lecsendesiti a lovag felhevült vérét, -s ha ezen állapotában a kallián kezébe adatik, annak élvezete az élet -nem egy kellemével ér fel. Az utazó társasággal pipát cserélünk s a -dohányzás édes élvezetében kevésbbé nyomasztóan érezzük az ut -egyhanguságát. Kiválóan jótevő hatással bir a dohányzás, ha lovaglás -helyett a »kedsevé«-ben (a tehervonó állatról alá lógó kosár) pihenünk. -Az összehajlott testtartás utóvégre szenvedhetetlenné válik, mozgás után -vágyunk, s valóban igen boldognak érezzük magunkat, ha pipára -gyujthatunk s magunknak, valamint utazó társainknak élvezetet -szerezhetünk. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -Persia ó-klassikus földjéről vessünk egy pillantást az északnak fekvő -Tatárország felé, melyet Turkestánnak, vagy Közép-Ázsiának szoktak -nevezni. Az Oxus és Jaxartes partjain lakó nomád, valamint megtelepedett -népség is, durva, vad s a moszlim czivilizátió legalacsonyabb fokán áll. -Ugyanaz mondható élvezeteikről is; legalább a pipa, az ottani -cultura-állapot jellegét viseli s a legegyszerübb, legdisztelenebb a -világon, s mégis mindenkire nézve, ott is nélkülözhetetlen, mindenki -által példátlan szenvedélylyel élvezett fényüzési czikké vált. Itt, hol -az Iszlam fanatismusa legtúlzottabb határáig jutott el, s a dohányzást -is vétójával terhelte, e meggyökerezett szokással szembe mégis hatás -nélkül maradt szava; s a középázsiaiak nem maradnak hátra más iszlamhitü -barátaik mögött s a Turkománok, Kirgizok, Özbegek és Tadsikok -mindannyian szerelmesek a nikotin növénybe. A középázsiai pipa Persiából -importáltatott s a persiai pipa egy válfajának nevezhető. A művészi -viztartó helyett itt öblös tököt, s hol az nincs, durván fából faragott -edényt használnak. A failleszték rendkivül kicsi s szinte durva munkáju, -valamint a pipa is. Az egész eszköz jellemző tulajdona az, hogy a -viztartó egyik oldalán vékony cső van alkalmazva, s annak megfelelőleg a -tulsó oldalon kerek kis nyilás látható, mely dohányzás közben az ujjal -befogatik. Ha már most a közép-ázsiai pipáját szomszédjának adja át, mi -itt szinte szokás, amaz az előtte pipázó által a vizben hátrahagyott -füstöt kifujja. Ezen ujj mozgás által a tatár dohányzó a furulyázóra -hasonlit. - -A növény maga Közép-Ázsiában otthonos; a legjobb fajták Karsiban és -Sehri-Szebz-ben a nagy Timur szülővárosában terem; a khivai Khanságban -is híres a rafanek nevü dohány-faj; azonban valamennyi fajta messze -hátra marad a persa dohányok mögött ugy illatra, mint enyheségre nézve -is. Itt csak száraz állapotban használtatik s éles, maró, kellemetlen -füstjét csak a tatár száj és tüdő birja elviselni, vagy pláne még -élvezni is. Idegeneknél már az első szippantás is órákig tartó köhögést -idéz elő; különben a bennszülötteknek is némi fáradságába kerül, mig e -növényt megbirják szokni. Idősebb urak e dohány enyhitőbb élvezeti -módját találták fel, mely azonban nem épen tündöklik aesthétikai -oldaláról; ők t. i. a pipa füstjét csak szolgájuk közvetitése által -élvezik, ki a pipából megteszi a nagy szivást, a fojtó és maró részt -magában tartja s csak az ártatlanabb füstöt fujja aztán teli torokkal a -nyitott szájjal előtte álló öreg ur torkába. A nomádok leginkább -áhitoznak e bóditó élvezet után. Hányszor csodálkoztam rajta, ha -karavánunk a sivatagbani mars közepette valamely vad száguldással -közelgő kirgiz vagy turkomán által feltartóztatott, ki távolból -észrevéve az utasokat, előállt, egy pipát kérve ki magának. Eleinte -mindig azt hivém, hogy e nomádok rablási szándékkal közelednek; de a -Kervanbasi, (a karaván főnök) jól ösmerte embereit. A pipa hamarosan -megtöltetett s a szokásos udvariassággal átnyujtatott. A turkomán -rendesen mohó vágygyal nyult az áhitott eszköz után; már az első -szippantásra szemei ragyogni kezdtek, a másodiknál elbódulva a földre -ült s a harmadikra a bóditó méreg már oly hatást tett, hogy a pipa -kihullott erőtlen kezei közül s ő maga őrült déliriumba merült. Többen -erős köhögési roham után reszketni kezdtek, mások ájulásszerü bódulásban -terültek el a földön. Mig a dohányzó, habzó szájjal, mint a tébolyodott -a földön hevert, a karaván nyugodtan folytatta utját. A nomád nehezen -üdül fel ezen állapot után, mely nekünk sulyos szenvedésnek, neki pedig -magas élvezetnek látszik s órákig képes a karavánok nyomán végig -száguldozni, csakhogy abban részesülhessen. - -De még a nomádoknál is a gazdagabbak sátrában a csilim (a pipa -középázsiai neve) nem ritkaság. A khivai Khanságban leggyakrabban -található: Bokharában többnyire lopva dohányoznak; Khokandban pedig -feltünően keveset. Miután a középázsiai a pipában inkább bódulást, mint -élvezetet keres, oly dohányzók számára, kik a dohánymaró hatását már -megszokták, pótszer találtatott fel; e pótszer a mákony, mely a -mennyiben saját tapasztalataim után itélhetek, legnagyobb mértékben -Tatárországban fogyasztatik. A mákonynyal fűszerezett pipák tanitói és -kezelői, többnyire dervisek, ezek a kitanult gazemberek, kik a szentség -álarcza alatt a világzajából, khankáikba (zárda) vonulnak vissza, hogy -nemcsak maguk kéjeleghessenek ezen elgyöngitő élvezetben, de másokat is -annak élvezetére csábitsanak. Közép-Ázsiában a khanka viszi a persiai -kávé- vagy théa-bódé szerepét. Bizonyos helyiségek különös hirnévnek -örvendenek a mákonyméreg kitünő készitése tekintetében; ünnep és -vasárnapokon a mohó, vágytelt mákonydohányzók egész raja foglalja el e -helyeket. Szerencsétlenségre e bűn azonfölül még a magasabb műveltség -jelvényének is tekintetik, és khivai tartózkodásom alatt, a khán, -miniszterei és az egész hivatalnokvilág, meghódolt neki. Rendkivül -feltünő, hogy a csontvázig lesoványkodott mákonydohányzók többnyire igen -hosszu életnek örvendenek, mi e méreg borzasztó hatása mellett valóban -megmagyarázhatatlannak tünik fel. Azok, kik már igen sokra vitték a -gyakorlati téren, pipájukat hihetetlen nagyságu adagokkal terhelik, s -örökké feledhetetlenek lesznek nekem amaz iszonyu perczek, melyeket a -legborzasztóbb rángatódzásokba merült mákonydohányzókkal szemben -töltöttem. - -Bokhara városában és khanságban, a túlvallásos mollá-k a dohányt a -»mámoritó italok« sorozatába helyezték, s minthogy utóbbiakat a kórán -eltiltja, a nyilvános dohányzás a kormány, valamint papság által is a -legszigorubb tilalommal van sujtva. Mindazáltal a bokharai bazárban -számtalan dohánybolttal találkozunk. Világos tehát, hogy az üzletet -elnézéssel türik, s ha a fogyasztók saját házukban, nagy titokban -hódolnak a mámoritó élvezetnek, senki sem törődik vele, mert a titokban -elkövetett bűnt nem tekintik bűnnek. Számtalan példabeszédje és -erkölcsmondata van a nomádnak, mely valamennyi a dohány élvezete ellen -irányul; például: ha az utas dohányzik a négy napi utra hat nap telik -el. Vagy: ha a hős dohányzik, – lovától és feleségétől megvonja -szerelmét, stb… Mindennek daczára azonban, egyre jobban terjed a -dohányzás szokása s az érkező karavánt körültolongó nomádok ép oly -mohósággal kapkodnak a pipa és dohány után, mint asszonyaik valamely -világos szinü, régi perkálrongy, vagy piros kláris sorok után. - -Zsiványkodásaik alatt, abrakos zsákuk egyik oldalán csekély mennyiségü -élelmet hordanak lovuk számára, mig annak másik oldalát a -nélkülözhetetlen, ronda dohányzó készlet foglalja el. Még a legsoványabb -étkezésről is lemondanak, ha helyébe a pipa vad mámort hozó élvezetének -hódolhatnak. Igen megfogható, hogy Közép-Ázsiában nem igen pazarolják a -dohányt. Egyetlen egy pipa néha egy egész társaságot kielégit; az -őszhajuak s a társaság előkelői élvezik az első, legteljesebb -szippantásokat, az alsóbb rendüeké a többi szippantás, mig a fiatalok és -rabszolgák már csak könnyü kis fellegeket csalhatnak ki a fekete, porrá -égett maradványokból. A kiszítt pipa ritkán tartalmaz egyebet fékete -szénnél. Az ulémák vagy tudósok, kikhez, kivált Bokharában az előkelők -is számittatnak, a pipát tisztátalannak tartják. Itt a dohányt nem -pipából élvezik, de burnótolnak, még pedig oly undoritó módon, melyről -Európában senkinek sem lehet fogalma. Csaknem valamennyi tudós is még -sok más is övükön burnót szelenczéül szolgáló miniatur-tököcskét -hordanak. Tiz-tiz perczenként a burnótoló előveszi szelenczéjét, a -sötétsárga port, mely kellőleg erős s mégis izetlen, keze fejére önti, -kezét a kolossális orrlyukakhoz emeli, s a burnótot egy hatalmas -lélekzettel felszíjja. A burnótozás e módja másutt is előfordul, azonban -különösen utálatos a szokás, mely szerint a tobákot nem az orrba, hanem -három ujjal a szájba dugják, még pedig a nyelv és szájpadlás közé, hogy -az egész adagot pár percz mulva zajosan ismét kipökjék. Jaj ama -szerencsétlennek, ki az ily egyénnel társalogni kénytelen, s kit a barna -dohányoshab minduntalan arczon talál. - -Bokharában, Afghanisztánban és Észak-Indiában általános a rosz szokás, a -bagózás. Jó fogfájás elleni szernek tartják. Ez ugyan lehetséges, -azonban határozottan áll s könyen érthető is, hogy ez eljárás iszonyuan -elékteleniti a fogakat. Rendkivül visszataszitó látványt nyujtanak a -nők, kik a dohányzás bűne elől vissza rettenve, szinte ezen utálatos -szokásnak engedik át magukat. A férfiaknál a szakál némileg elrejti a -lehulló porrészleteket, a nőknél azonban a sima áll, rendesen ezen -élvezet igen látható jeleit viseli, s ennélfogva igen természetesnek -találom, ha az igy eléktelenitett hölgy, férj uramra nem gyakorol valami -különösen vonzó hatást. A pipa kisérőjéül Közép-Ázsiában a théa merül -fel, még pedig a fekete téglathéa. E zsiradék és sóval füszerezett ital -kitünően illik a durva élvezethez s a csapatra, mely több órákig -vándorolt a sivatagban, csodálatos hatást gyakorol. A théának forrónak -kell lennie s minden korty théára a pipa egy szippantása következik. A -tatár véleménye szerint a théa és dohány együvé tartozik s valamint az -első az ereket kitágitja s a vért ritkitja, ugy a füst által fej és -agyvelő is mindinkább tisztul; szent meggyőződése, hogy a jó pipa a szem -erejét megkétszerezi. - -Befejezésül még a kirgizek rögtönzött pipájáról is meg kell emlékeznünk. -E nomád gyakran a sivatag közepette, minden eszköz nélkül, ha csak egy -kis vizre tehet szert dohányozni szokott. Többször hallottam e tényről, -s hogy meggyőződjem annak valódiságáról, egyszer meg is mutattatám -magamnak a »csodát.« A kirgiz hosszasan keresgélt a földön, mig agyagos -helyre akadt. Legelőször is vagy két ököl nagyságu lyukat túrt a földbe, -melynek nyilása azonban szükebb volt a belső üregnél. Ez a lyuk vizzel -töltetett meg s nedves agyagból alakitott pipával takartatott be. Az -üreg mellett, egy rézsutoson bedugott cső a vizzel összeköttetésbe -hozatott, de úgy, hogy a cső hegye, vagy két ujjnyira kilátszott a -földből. A kirgiz e mozdulatlan eszköz előtt végig feküdt a földön s oly -kényelemmel élvezé pipáját, mintha valamely persa vagy török nagyur -házából hozta volna. Tisztaságról ily eljárás mellett természetesen -álmodni sem szabad. A nomádok élelmességüket még messzibbre is -kiterjesztik, a mennyiben dohány helyett a sivatag egy másik növényét -használják. – E pót-növény alacsony, hosszúdad bokor alakban nő, -száritott állapotban fekete, s oly maró tulajdonnal bir, hogy az idegen -egyetlen egy szippantás után is órákig küzködik fejfájjással. – -Mindebből kitünik, hogy a pipa elkezdve legtökéletesb alakjától, le a -legkezdetlegesebbig, mindenütt szerettetik és ápoltatik. A mohamedán -népek, Törökországtól egész az »égi tartomány« távol határáig a kenyér -után a pipát a legnélkülözhetetlenebb élvezeti szernek tekintik; -azonkivül mulatságot is nyujt a dolce far niente-t megszokott keleti -világnak, mely a lassan muló órákat oly elégédettséggel látja elenyészni -a felszálló füstfellegek képleteiben, s ha Nyugat népei valaha le is -találnának mondani a nikotinnövényről, a keleti soha sem lesz hozzá -hűtelen, a pipa életmódjával, valamint szokásaival is feloldhatatlanul -egybeolvadt. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -Valamint a hárem természetellenes szokása, egy még természetellenesebb, -undoritó bünt eredményezett, ép ugy előmozditotta a vallás által -parancsolt bortóli és szeszes italoktóli tartózkodás a kábitó szerek -használatának hajlamát. A hasis, benk, mákony s a többi kábitószer mind, -mely az idegrendszerre s az ember szellemi tehetségeire oly mámoritólag -hat, aránylag kevésbbé vannak elterjedve ott, hol a moszlimhitü társaság -egy része túlteszi magát a bor s más szeszes italok élvezetét illető -tilalmon. Konstatáltatott, hogy a raki-ivás emelkedésével Törökországban -a mákonydohányzók száma feltünően alábbszállt, ellenben a jobban -Keletnek fekvő birodalmakban, hol a vallási törvényt szigoruan követik, -egyre növekszik. Konstantinápolyban, már csak emléke él azon helynek, -melyet »Afinudschilar«-nak (mákonydohányzónak) neveztek, hol ama gonosz -szenvedély iszonyuan eltorzult áldozatai, magas fák árnyában erőszakosan -gyilkolták szellemöket és testöket. Gyakran beszélték nekem, hogy e -mulatóhely – s bizonyosan, olyan több is volt, – kora reggeltől késő -estig, mindig tömve-tele volt. Mig az opium dohányzó baljával görcsösen -fogta pipáját s jobbjában a nagy kávéscsészét lehűtés végett ide-oda -lóbázta, hátulról nesztelenül oda sompolygott valami pajkos utczagyerek, -s egy hosszu szalmaszár segitségével, a félig öntudatlannak csészéjéből -kiszitta a nemes mokkanedvet. Az élő csontváz, azon hitben, hogy ő maga -fogyasztotta el a felelevenitő barna nedvet, a mákonymámorosoknak -sajátos mosolyával szokta ilyenkor kiáltani: »Kahvedsi, doldur.« (Hej -kávés töltsd meg ujból.) - -Megfoghatatlan bár, de tény, hogy a törvény ezen öngyilkosokkal szemben -szemet hunyt. – Ezen emberek mámorszenvedélyét többnyire oda -magyarázták, mikép általa az érzéki érzelmek erőszakos elnyomását -akarják elérni, hogy annál buzgóbban engedhessék át magukat a vallásos -elmélkedésnek. Sokan, kik e bűn folytonos gyakorlása következtében félig -megőrültek, szenteknek tekintettek; magam is ismertem egy ilyen -félholtat, ki egész komolyan azt beszélte nekem, mikép a testében lakó -tűz időnként oly erős, hogy egyetlen egy érintéssel egy hordó bort -eczetté képes változtatni. - -A mint már emlitém, Törökországban a rakihordócska egyensúlyozta már e -bajt, s ma már többnyire csak pervisek azok, kik a hasis s mákonyital és -dohányzás által álomlátást igyekeznek előidézni, hogy benne a jövendő -üdvözülés előérzetét élvezzék. Ők ennélfogva az »Eszrar« (titkok) szóval -jellemzik e kábitó szereket Törökország Eszrarja többnyire Brusza, Izmid -és Moszul híres mákonytelepitvényeiben készül. A növény legfelső levelei -gondosan összegyüjtetnek, megszárittatnak, porrá dörzsöltetnek s egy -bizonyos édes szörp segitségével apró pastillákká gyúratnak, melyeknek -egyes darabkái a pipa torkára tétetnek, s a füsttel beszívatnak. Gyakran -még fűszeres, a kábitó hatást emelő részletek is mellékeltetnek a -pastillákhoz, hogy a paradicsom sajátságos képleteinek körvonalait, a -földöntúli üdvözülés, s más élvezetes, mámorító boldogságok előérzete -megkettőztetett erélylyel töltsék el az élvezőnek lelkét. Az eszrar -apró, vékony pálczikák alakjában is előfordúl s az utóbbiakból magam is -elnyeltem vagy egy borsónyi nagyságu darabkát, hogy hatásáról -meggyőződjem. Ebbéli tapasztalatom, fájdalom csak igen csekély, miután a -mámor kezdete és vége csak mint az ittasodás egy könnyű neme nyilvánult. -A társaság azonban, melyben e kisérletet tevém, utólag igen mulatságos -dolgokat beszélt nekem rendkivüli vidámságomról, mely természetesen -mélységes álommal végződött. Ösmertem európaiakat, kik a hasis befolyása -alatt nagy költőknek tartották magukat s ihlett álmaikat papirra tették; -azonban kijózanodásuk után meggyőződtek káprázataik nyomorúlt -silányságáról. Fájdalom, több európai esett áldozatul ezen visszataszító -bűnnek; többek közt az angol tábornok, ..... G. úr és S.... báró. Utóbbi -rendkivül tehetséges ember és elég jómódu ember volt, s utóljára annyira -ment, hogy csontvázzá lesoványkodva, évekig fésületlen, mosdatlan, s -ruházat helyett csak nehány rongygyal fedett testtel bolyongott -Konstantinápoly utczáin. Okvetlenűl őrültnek tartották volna, ha -időnként több európai nyelven vitt, kiválóan szellemdús társalgása, nem -tanuskodott volna az ellenkezőről és sohasem fogom elfeledni, midőn ezen -egykori, előkelő mágnás, csipős téli hidegben, csak nehány foszlánynyal -takarva Stambulban a ház mellett haladt el a melyben laktam, míg dala -felhatott hozzám: - - »Oh szép Kelet, oh szép Kelet, - »Hol örökké kék a mennyezet!« - -Mint könnyen képzelhető, az utszélen fejezte be életét. - -Mint már említém, a kábító szerek használata egyre növekszik, minél -inkáb Kelet belsejébe hatolunk. Persiában a Benk, egy a dervisek által -termelt növény, a canabis indica leveleiből készült kábító szer, játszik -nagy szerepet, mig a mákony vagy tirjak csaknem minden magasabb rendü -ember által élveztetik, még pedig apró lapdacsok alakjában. »A persa -40–50 esztendeig használja a mákonyt,« mondja Dr. Polak, »anélkül hogy a -mennyiséget változtatná, mely átlag egy-két szemerre rúg naponként, úgy -hogy egy-egy személy egy hónap alatt 60–90 szemert fogyaszt. A Kaspi -tenger nedves alvidékein a napontai adag kétszeres szokott lenni, t. i. -3–4 szemer. Ily rendszeres használat mellett, még az adag emelkedése -folytán sem kártékony a mákony hatása az emberi szerkezetre nézve; a -szellemi és testi működésben semmiféle fennakadást nem idéz elő, olykori -szorulást s a has elgyöngülését kivéve, s minden férfi működésre nézve -közömbös. A negyvenedik, s a Kaspi tenger mellett már a 35. év után, a -mákonydohányzás állitólagosan kevésbbé ártalmas mint korábban, sőt a -persák állitása szerint az 50 év után az embernek mákonyt kell szednie -ha erejét és frisseségét fenn akarja tartani s magas kort óhajt elérni. -Tényleg ösmertem is 60–90 éves aggokat kik már fél század óta naponta -rendesen szedték bizonyos mákony adagukat.« - -Malcolm egy persa főurról beszéli, hogy Persiában tett első látogatása -alkalmával megismerkedvén vele, az különösen feltünt neki a nagy tiriak -adagok következtében, melyeket naponta élvezett. Malcolm figyelmezteté a -férfit, hogy e hatalmas méreg korán sirba fogja vinni. Tizenkét évvel -később Malcolm ujra találkozott ama persával ki most már igen testesen, -de nagyon erőteljesen nézett ki, s már távolról kiáltá oda Malcolmnak: -»Hé Szahib! megkétszereztem rendes tiriak adagomat, s a mint látod, nem -hogy a sirban feküdném, hanem ellenkezőleg igen egészségesen ülök a -nyeregben!« A csersz-el természetesen egészen máskép áll a dolog. Ez -kizárólag bóditószerül használtatik s a pipa segitségével gőz alakjában -szivatik be. Polák állitása szerint a csersz mérsékelt élvezete -semmiképen sem hat lehangolólag és erőtlenitőleg, sőt ellenkezőleg, -felizgatja a képzeletet, vidámságra és kedélyességre hangol s bizonyos -ruganyosságot kölcsönöz a szellemnek. Saját tapasztalataim nyomán -támogathatom Polák véleményét, mert magam is ösmertem persa irókat, kik -a csersz befolyása alatt hihetetlen módon fokozták képzelő tehetségüket. -A csersznek tulajdonitják a bátorság csodaszerü hatását is, s hogy a -jelenkor történelmi adataival támogassam ezen felfogást, csak azon -tényre utalok, hogy állitólag e készitményt okozzák amaz árulói tettért, -melynek alkalmával. Ekber Khán Macnaughten angol ezredest egy értekezlet -alatt lelőtte, s mely Afghanisztánban az angolokra nézve oly iszonyu -katastróphát eredményezett. Ennélfogva Iránban nem hiába teszik e méreg -gyakori használatának róvására a vallási és állami életben előforduló -egy-vagy más lázadást, miután a rajongás állapota a mit ez előidéz -némelyeknél a legnagyobb mértékben fokozza a képzeletet, másokat pedig a -vezetők akaratnélküli eszközévé alacsonyitja le. Hasonló okokat akarnak -találni, az egykor rettegett Aszszaszin[6] felekezet tetteiért, valamint -a Babik nevü communista felekezeteiért is. Ha a mérséketlenség nem hat -kártékonyan idegrendszerére, a mákonydohányzó tényleg kiválik a többi -keleti közül; szeme ragyogó tüzzel bir, modora eleven, beszéde, -mozdulatai gyorsabbak, s e tulajdonok által emelve, bizonyos életkorig -valóban akarattal és tetterővel is rendelkezik. A tapasztalás azonban -azt mutatja, hogy még a 40-dik év után is e veszedelmes idegzetingerlő -szernek még mérsékelt használata is a ritkaságok közé tartozik, s -Közép-Ázsiában mégis tiz mákonydohányzó közül legalább nyolcz e -szenvedély nyomorult áldozatává vált. Ott, hol a szeszes italok élvezete -halálos véteknek tartatik, igen számosan találhatók a mákony-evők s -leginkább a Dervis-zárdák közelében, s mindig megható látvány volt reám -nézve ha erős s edzett férfiakat, e borzasztó méreg beszivása -következtében rövid idő alatt testileg és szellemileg tönkre menve -találtam. E bün csak ritkán vonja maga után a halált. Áldozata, a -szellemileg elbutult, visszataszitó csontváz többnyire magas kort ér el, -sőt kevesebb betegségnek van alávetve, mint más emberek; de mily szomoru -tengés e járó-kelő halottaké, s mily mérhetetlen kártékony a mákony -hatása a szeszes italokéhoz mérten! - - - - -A fürdő. - -A fürdőket és mosdásokat illető parancsolatok, melyeket a próféta -hiveinek lelkére kötött, csak igen keveset engednek a bráhma-hit -tisztasági törvényeinek. Vajjon a »Tetahheru!« (tisztúljatok) szó alatt -csak a testi s nem inkább a szellemi tisztaság értetett-e, vagy pedig az -első csak képleti czélzás volt-e az utóbbira, annak eldöntését körmön -font kórán-magyarázókra bizzuk; itt csak azt constatáljuk, hogy ez -egyetlen szó hatása alatt, Ázsia mohammedánjai mind, a fürdőt nemcsak a -legszükségesebb életkelléknek, hanem egyszersmind a szigoru vallási -parancs intézményének tartják. Ma már az egész iszlamita keleten a fürdő -alatt nemcsak az isteni parancs teljesitése, nemcsak a megtisztulás egy -tette értetik, hanem egyszersmint élvezet, melynek mindenki -szenvedélylyel engedi át magát. Ha fárasztó utazásból tér haza az ember, -ha erőltető munkát végzett, ha valamely ijedtség, vagy tulságos nemi -élvezet után pihenni vágyik: fürdőbe megy. Szegény és gazdag, öreg és -fiatal egyenlően hódol e szenvedélynek. A mit nálunk borravalónak, -Oroszországban pálinkapénznek, a khinaiaknál théapénznek neveznek, annak -Keleten fürdőpénz a neve. Ha egy város előnyeit akarják felmutatni, -fürdőinek ecsetelésén kezdik; ha az ellenkezőre akarnak czélozni, az -utóbbiak tisztálatan elhanyagoltsága hozatik fel érvül, s ha mecsetek, -karaván szerailok és tanépületek emeltetése által nevünket -halhatatlanitani kivánjuk, tán biztosabban érjük el ebbéli czélunkat egy -tág, vizgazdag fürdő épitése által. Azonban bármire czélzott is a -próféta, annyi tény marad, hogy egészségi szempontból népének jóltevője -volt, miután Keletnek többnyire meleg éghajlatában, a fürdő gyakori -használata által sok betegségnek vétetik eleje. - -A moszlim világ nagy területén, kétségtelenül Konstantinápoly azon hely, -hol a keleti kényelmi-fogalmak Nyugat műizlése által finomitó -átalakuláson mentek keresztül; az ottani fürdők ennélfogva határozottan -a leggazdagabbak, legszebbek s legelegánsabban felszereltek. A -Közép-tenger márványdús szigeteinek közelléte nagyban hozzá járult, hogy -a byzantin-római épitészet e hazájában a fürdő-intézetet a tökély ritka -fokára juttassa. Nem kevésbbé váltak hasznossá e czélra elejétől fogva a -nagy vizvezetékek, s minekutánna a félhold, melynél a fürdők és mosdások -oly dogmaszerü fontossággal birnak, kiszoritotta volt Bizanczból a -keresztet, leginkább a fürdőépületek diszitésére pazaroltattak az -ottománok által, Európában folytatott zsiványkodási utaikból ide hozott -drágaságok. Valóban, a tisztasági fogalmak igen sajátságos vegyüléke -tünik fel emlékemben, ha visszagondolok mindazon fürdőkre, melyeket a -különböző moszlim tartományokban meglátogattam. Ilyenkor mindenek előtt -az oszmanli, még pedig az efendi osztályhoz tartozó merül fel lelki -szemem előtt, a mint fontoskodó arczczal és határozott léptekkel halad -odább, mig szolgája a terjedelmes fehérnémü csomót viszi utánna. A -fürdő-intézet ajtaja alig nyilt meg s már elébe siet a bérlő és a -szolga-személyzet. A kupolaszerü előcsarnok legmagasbb karzatán ruganyos -diván várja az érkezőt. Minden kéz vetkőztetésével van elfoglalva, -lábára vonják a naalint (faczipőt) és meztelenül, egyedül csak a -»futá«-val (köténynyel) dereka körül, némely efendi oly büszkén lépdel, -mintha rendjeldiszitett mellel a parádén jelenne meg. Mezitelen urát a -mezitelen szolga követi tsibukkal és kávéscsészével. Az előcsarnoktól az -első meleg szobáig alig van nehány lépésnyi távolság, s mégis már -pihenni, pipázni és kávézni kell. Erre a pipahordozó távozik s -szemérmetesen földre sütött szemekkel, félősen közelg néhány dellák -(fürdőszolga) az előkelő vendéghez. Mint azt a bon ton követeli, ezek -Georgia fiai szép alakkal és húsos tagokkal. Mozdulataik, szemjátékuk, -fejbólintásuk, szóval minden a jól trainirozott dellák szabályai szerint -idomul. Az efendi int és az ifju csapat (bajuszosak már nem türetnek e -foglalkozásnál) lassan tagjaihoz nyul; a gyöngéd simongatástól lágy -fogásokba mennek át s ezekből a valóságos dagasztásra. Megjegyzendő, -hogy a szemjáték melylyel a lágy tésztához hasonlólag megdolgozott -uraság Georgia vagy Cserkeszország fiainak elégedettsége kisebb nagyobb -mértékben bátoritó jeleit adja, Európaira nézve utánozhatatlan marad. - -A fél meleg szobából, az egészen kimerült fürdő-vendég a tulajdonképeni -forró osztályba lép, mely minden részletében feltünő gonddal felszerelve -a török hamamok, (fürdők) szentélyét képezi. A napsugarak, melyek a -kupolára alkalmazott, többnyire zöldszinü, golyószerü üvegeken át a -magas terembe hatolnak, igen sajátságos képet világitanak meg. A -leghalkabb mozdulatot is erős viszhang követi, s a vékony csészék -csengése, melyekkel a viz a kagylóalaku medenczékből meritve a testen -végig öntetik, a szappanhab bogyborékolása, a vendégek nyögése és -sikoltása, mely közé olykor egy-egy vig dal vegyül, mindez meglepő -hatást teszen. A kupola-épitkezés gyakran tévutra vezeti az embert -hangja erejére vonatkozólag s megbocsájtható, ha annak szépsége és -terjedelmére nézve rövid illuziónak engedi át magát. Ezért mondja a -török példabeszéd a képzelgőről: »Ugy látszik, a hamamban próbálta a -hangját.« – E terem közepén: épen a kupola alatt, két láb magasságu -terasse alaku emelvény létezik, melynek neve »Göbek-Tasi« (a köldökkő). -Ez a fürdő kedvelők légyotthelye, kik, miután egy csöpp izzadtság sem -maradt meg többé bennök itt, 40 R.-foknyi hőség mellett, több órákon át -vigan társalognak, dohányoznak, kávéznak s hébe-korba még kártyáznak és -sakkoznak is. Ha e »Göbek-Tasi-k beszélhetnének, mennyi mindent -mondhatnának el e fürdők női látogatóiról, a fiatal hanimokról (török -hölgyek), kaczér cserkesz nőkről és Abyszinia rézszinü leányairól.« -Megismerkedtem Törökországban nőkkel, kik négy-hat órát ültek a -Göbek-Tasin, hajukra négy darab szappant használtak el s ámbár testök -minden látogatás után erősen megfőtt csibehushoz hasonlitott, mégis -hetenkint háromszor-négyszer ismételték ezen élvezetet. Ezen nem szabad -csodálkoznunk! A fördő, főkép télen, a török hölgyvilág főtalálkozási -helye s az operát, a hangversenyt helyettesiti náluk. A férfiszemtől, -tehát a szeretetteljes férj tekinteteitől is megóva, itt minden játéknak -és tréfának fesztelenül lehet magát átengedni. A szolgaszemélyzet -értékes borravalókkal hallgatásra indittatik. És az hallgat is; azonban -mi tagadás – rendkivül érdekes volna, ha megleshetnők a konstantinápolyi -Göbek-Tasi élményeit és tapasztalatait. - -A ki az ó-keleti ettiquettet szigoruan akarja követni, a nagy csarnok -nyilványosságát a kis cella zárkozottságával cseréli fel, melynek -nyilása előtt össze vonatik a vörös-kék csikozott függöny, mely mögé a -fürdő-személyzet már nem teheti be a lábát s csak a magán szolgának -szabad a bemenet. Ott átaljában kerülni kell a vizzel való hangos -lubiczkolást, a hallható nyögést vagy felkiáltást; a vallási parancsok -szigoruan elrendelték hány kanna vizzel szabad meglocsolni a test -egyik-másik részét, melyeket kell előbb, melyeket utóbb leönteni, -másrészt azonban a fehérnémü szövetére és alakjára, valamint a -jeruzsálemi szappan minőségére nézve a változó divatot követik. Nem -kevésbbé czeremóniás a belső termek elhagyása. Minden osztályban más -ruhába takartatunk, s mielőtt azon csarnokba térnénk vissza hol -ruháinkat levetettűk, nem egy furcsa jelmezt kelle magunkra venni. A -letöröltetés, a serbét, kávé vagy más frissitőszerek átnyujtása, az -egészséget kivánók egész raja, a tükör átnyujtó, szóval minden mi az -európai kedélyt végkép kimeritené, a keletiek ritka türelme és kitartása -mellett, még nem is feltünő nekik, mert fogalmaik szerint mindez -szükségképen hozzá tartozik a fürdőhez. - -A távol Ázsiában a fürdő, lucus a non lucendo, inkább beszennyező mint -tisztitó intézmény. Minél jobban tartunk Konstantinápolytól Keletnek, -annál kezdetlegesebbé válik a hamam, még Persiában, a régi Iránban is, a -fürdő épenséggel sem lehet vonzó az európaira nézve. Az ottomán -birodalom ázsiai részében Erzerum, Kharput, Moszul, Kaiszeria, s -leginkább Damaszkus hiresek fürdőikről. Az utóbbi hely, mely az -»illatos« melléknevet viseli, vizgazdagsága tekintetében felülmulhatlan. -Minden háztulajdonosnak jogában áll a fürdőintézet alapitása s habár a -főhámámok némelyikének alapitási ideje még az ó-korból való, mégis az -épitési mód, valamint a használt anyagok távolról sem közelitik meg a -stambuli fürdőkéit. - -Iránban, az ó-ázsiai civilizatió e székhelyében, ezen országban, hol a -művelődés legmagasbb fokán vélnek állni, s az egész világot még a -kezdetlegesség lemélyebb posványában gondolják, – a fürdő valóságos -paródiája ezen intézménynek. Oly népnél, mely a máshitüvel való merő -érintkezés által is már nagyon tisztátalannak érzi magát s a mocsoktól -csak a fürdő használata által bir ismét szabadulni. Midőn Persiában -először tudakozódtam az ilyféle intézet után, már a hely külső alakja, a -bemenet előtt magasra tornyosuló lótrágyával, (ezen országban a fürdőket -azzal fütik) végtelen undort keltett bennem. De ez még egyre növekedett, -midőn a kerek előcsarnokon át, – melynek falai a Firduszi-féle -hőskölteményből vett csata képekkel valának diszitve, – a pincze -mélységü belső részbe léptem. Minden oldalról a fényüzés látszatába -burkolt piszok meredt felém. A vetkőződés nem különböző termekben megy -itt végbe, a fürdőruha sincs oly jó állapotban mint Törökországban s -egyátalán lehetetlenség egy persa fürdőt meglátogatni, anélkül hogy -nehány eleven emléket magával haza ne vinne az ember. Már az első -szobában is a felolvasztott henna vagy festő növény, s más egyéb -kenőcsök átható, kellemetlen szaga üti meg a belépő orrát; a második -szobában, a tulajdonképeni mosdó-osztályban, az még sokkal erősebbé s -elviselhetetlenebbé válik. Azok, kik a törvényes, teljes mosdást akarják -elvégezni, az itt létező négyszögletü vizmedenczébe lépnek. E medencze -belső ürege kicsiny, a benne lévő vizet naponta csak egyszer -változtatják s ha nyolcz-tiz persát e mocsárszerü nedvben egymás mellett -állni láttam, a mint akarva nem akarva csaknem a bőrt dörzsölték le -egymásról a folytonos érintkezés következtében, tökéletesen meg volt -előttem magyarázva a törökök ismert undora, melylyel keleti testvéreik -iránt viseltetnek. - -A török fürdőkben, a forró osztályokban szoktak öltözködni, a persák e -czélra egy harmadik szobát használnak. De szükségük is van reá, mert a -dellák két óra hosszán tartó műtéte, – mely alatt hajat, szakállt, -talpat, tenyeret és körmöket megfest az emlitett növénynyel mindez sötét -vörösre festetik, – melegebb atmosphärában nem lenne épen kellemes. A -hennávali festés a persák egy érthetetlen szenvedélye, mely róluk az -afghánokra is átszármazott. Nem csak felnőttek, idős férfiak és nők, de -még ujdonszülött gyermekek is hennával festetnek be. A fehér lovakat -arany pejjé változtatják általa, s a királyi lovak farkánál a -hennafestés a királyi szolgálatot jelzi. A henna számtalan czélra -használtatik és árnyalatai a sötét feketéből átmennek egész a -téglavörösbe. Ha az első szin azért véttetik igénybe, hogy a vénség -jeleit elfátyolozza, az érthető; azonban, mily szépészeti fogalomnak -akar kifejezést adni a művelődésére oly büszke persa azáltal, hogy -fekete szakállát téglavörösre festi, az megmagyarázhatatlan, s még -megmagyarázhatatlanabb azon tisztasági fogalom, melynek következtében -kezeiket befestik, hogy a rájok tapadt piszok láthatatlanná váljék. - -Ha férfiak két órát öltözködnek, nem lehet meglepő, hogy a nők négy-öt -órát töltenek a toilette-el; de a nyugati olvasó azért ne képzelje, hogy -egy hölgy az ó-kor rózsaországában tán ragyogó tisztán, diszesen kerül -elő a fürdőből. Habár a persa nők átlag megfelelnek a női szépségrőli -fogalmainknak, öltözetük s cziczomázásuk által, melynél a festőpor -szinte főszerepet játszik, rendkivül eléktelenitettnek. Az európai szem -nem is fogja az elragadó szépség nyomát találhatni amaz anyajegyekben -(Khal) akár természetesek, vagy csak művészileg állittattak elő, – -melyeket a kelet költői oly magasra becsülnek s oly végtelenül -dicsőitenek, elannyira, hogy Hafiz Közép-Ázsia két legszebb városát -odaadná két anyajegyért. A persa nők egy maró kővel, kisebb khal-okat -petyegetnek arczukra, nyakukra és keblükre; a félvilág, a khalt -kiterjesztve, merész képeket petyegett bőrére, sőt Iszpahanban, Irán -valamely emanczipált leánya egész vadászati képet petyegettetett magára. - -Daczára a nagy gondnak mit a toilettere forditanak, a persa nők -tisztaság tekintetében mégis messze hátra maradnak a Törökországbeliek -mögött. Szappant csak a jómóduak, gazdagabbak használnak, az alsóbb -néposztályok pótlékúl egy bizonyos agyagnemet használnak, mely olykor -illatossá tétetik, nagyobbára azonban a maga természetes, hamisítlan -valóságában fogyasztatik. De legkivált a hajzat az, mely a reng-kenőcs -által – egy fekete, festékszerű kenőcs – a tisztítás helyett, sürű -pánczélt nyer. Hogy naponta ne kelljen a fésűléssel és hajsimítással -bibelődni, sokan valami ragadó szert vegyítenek a reng (festék) közé, s -képzelhető, mily bűvös illatú a szépek ilyetén elkészitett fejecskéje, a -forró évszak alatt. - -Valamint a persa fürdők külső építkezése, belső elrendezése s gyakorlati -használata is nagyban különbözik a törökök fürdőjétől, ép úgy változik a -két országban azoknak használati ideje. Törökországban a fürdő csak -alárendeltek és szegényebbek által használtatik a reggeli órákban, mi -Persiában épen nem áll. Itt a kora reggeli órákban, az idegen egy -trombita egyhangú szózata által lepetik meg; ez az igazhitüeknek szóló -jel, mely tudtukra adja, hogy a fürdőmedenczék megteltek meleg vízzel. -Azon módon, a mint Európában reggelenként a marhát szokták aklából -legelőre csalni, úgy figyelmeztetik Persiában a hivőket a próféta intő -szózatára: Tetahherú! De bármi régen szólal fel naponta a trombita intő -szava, a próféta szózatának valódi értelmét a persa mai napig sem fogta -még fel. - -A mohammedán művelődés még inkább keletnek terjedő birodalmaiban, az -afghánok, turkesztániak, turkománok és kirgizeknél, a mennyiben e népek -művelődésre, vagyis vallásosságra számot tartanak, a fürdő nem csekély -fontosságu intézmény. A Szunita-Khiva, Bokhara és Herat fürdőintézetei -építés-módra s berendezésre nézve hasonló alanti fokon állanak s a -szegénység hatását teszik a szemlélőre. Az özbég fővárosban, valamint a -Zerefsán partjain a fürdők többnyire földalatti helyiségek. Egy -pinczelépcső közvetitése folytán lejutunk a Dehliz-be, (előszoba) hol a -ruházat egymástól elkülönített kis csomagokban hátrahagyatik, anélkül -hogy valaha kicserélés, vagy pláne sikkasztás történnék. Innét keskeny -folyosó a tulajdonképeni hamam-ba, vagy özbeg megnevezés szerint az -»isziglik«-be vezet, a hol az ember edzett tatár markok által derekasan -megdolgoztatik. Volt rá eset hogy két ily tenyeres-talpas, készséges -szolgát láttam egy fürdővendégen dolgozni, s a »shampooing« a hogy az -angolok nevezik, Ázsia egy országában sem használtatik oly erélyesen -mint az emlitettekben. A hamam-ból a mosdókészlethez megy az ember; az -egy kerek medenczéből áll kupola-szerű födővel, melynek közepét egy nagy -vizzel telt üst foglalja el, mely csapszivekkel van ellátva, úgy hogy a -fürdővendégek izlés szerint önthetik le magukat meleg vízzel. Minden -csappal szemben kis czella van alkalmazva, mert a moszlim törvény -szerint a fecscsenő vízcsöp a mellette állót tisztátlanná teszi. A -csapszivek Törökországban és Persiában itt-ott ezüstből vagy finom -rézmunkából valók, az özbégeknél azonban mindig csak egyszerű fából -készülnek. Fürdőintézeteikben egyátalán nyoma sincs a fényüzésnek, -aránylag még a fürdők ára is igen csekély, sőt arra is van eset, hogy -sok fürdővendéget ingyen is bebocsájtanak, – mi Nyugatázsiában sohasem -történik, – s főkép télnek idején, hogy az igazhivőket, ha a folyóban -nem végezhetik vallásbeli mosdásaikat, ezáltal a nagy bűn elkövetésétől -visszatartóztassák. - -Turkesztán nomád népsége rendkivül sajátságos módon szokta teljesíteni e -vallási kötelességeket, miután bizonyos esetekben a »Guszl« (tetőtől -talpig való mosdás) elhanyagolása hittagadás gyanánt értelmeztetik. A -Görgen melletti pusztákon, Merv körül, valamint a Jaxartes és Oxus -északi részén, mindenütt hol nomádok tanyáznak, korán reggel gyakran -látható a sátrak előtt egy-egy nő, ki egy hátrafelé tartott, -kiterjesztett lepedő előtt áll, mig a rögtönzött függöny mögött a férj -áll, ki nehány veder hideg vízzel önti le meztelen feleségét. – Volt rá -eset, hogy karavánunk a sivatagban, hol rendesen nagy vizhiány -uralkodik, oly sátor mellett haladt el, hol a leguggolt igazhitü nomád, -valamely szolgája által homokkal öntette le testét. Valóban, nem igen -kellemes toilette-mód! Azonban ez pótfürdő, valamint bizonyos pót -mosdások (Tejemmun) is léteznek, melyeket magam is használni kénytelen -valék, ha a sivatagban még inni való víz sem volt, minél kevésbbé tehát -a vallásbeli mosdásokra szükséges mennyiség. Ha valamely folyó mentében -üttettek fel a sátrak s egy molláh közelléte és fegyelme a törvény -szigorú követését igényli, a fiatal nők sohasem mulasztják el, már korán -reggel a vallás parancsolatai szerint víz alá bukni a folyóban. Az -idegenek és ismerősök tekintete ezalatt igen keveset bántja őket. A -moszlim szemérem tanai, de egyúttal a velök járó bűnök is még egészen -ismeretlenek a nomádoknál. - -A fürdők után a vallásos mosdások kiváló helyet foglalnak el a moszlim -világban. Mindenesetre sajátságos látványt nyújt, ha egy egész népet -látunk magunk előtt, mely toilettejének egyes részletei által Istennek -tetsző tettet vél elkövetni s csaknem hihetetlen a tény, hogy vaskos -kötetnyi könyvek léteznek, melyek keleti ravaszsággal és -hajszálhasogatással e parancsolatok apró részleteit magyarázgatják, s az -európai sohasem fogja csodálkozás nélkül szemlélhetni, ha az igazhitü -az, öntöző kannával kezében, ájtatos töredelmességgel s éghez emelt -tekintettel arczát, kezét s lábát mossa. »Tisztán közeledjetek Isten -trónjához,« szól a törvény; de a tisztaság nem a lélekre hanem a testre -alkalmaztatik, minélfogva minden imádság előtt őt igen körülményes s -legapróbb részletében törvényileg nagy szigorral meghatározott mosdás -van megparancsolva, melynek neve abdeszt vagy taharet. Az egész eljárás -alatt nem szabad sem beszélni sem egyébre gondolni, csak Istenre és -szentségére. - -Az így megtisztított moszlim végre egészen audienczia-képes Allah-nál s -ha Mekka irányában felterítette imádsági szőnyegét s eszméit -összeszedte, megkezdődhetik a »namaz.« Ekkor aztán a kezek oly módon -emeltetnek a fej fölé, hogy a hüvelykújjak a fülek mögé kerülnek. E -szamár-fül jel által igyekszik a moszlim gondolatait a külső dolgokról -elvonni, vagyis, imádságra készül. E mozdulat azonban csak a férfiak -előjoga; a nők, kiknél az egyházi törvény az érzékek tökéletes -fejlettségében kételkedni kegyeskedik, kezeiket nem a halántékig, hanem -csak a vállig emelik. Miután az imádkozó bevégezte a fentemlített -kézmozdulatot, előre hajtja a nyakát, kezeit elől, teste fölött egymás -fölé rakja s testével egy derékszögletet képezve mélyen meghajtja magát, -ismét felemelkedik, hogy azonnal földre bukjék megint de úgy, hogy -homlok, orr és térd a földdel érintkezésbe jusson, mit »Szedsdé«-nek -neveznek. E mozdulat ismételtetik s ezzel valóságos Rikaa-t (térdre -esést) végeztek. Az utolsó Rikaa után – azoknak száma a napontai öt -imádságnál változik – a mohammedán térden állva, fejét töredelmesen s -valódi alázattal mélyen keblére hajtva, nehány perczig mozdulatlan -szokott maradni. Ezen helyzet főkép a szabad természetben, nap feljötte -és lementekor a valódi Istentisztelet és imádat igen megható képét -nyújtja s nincs nép, mely több alázattal s imádattal közelítene -Istenéhez. Az imádság ideje az, a melyben a moszlim legjobb vágyaival -járul teremtője színe elé, magát véle közvetlen közlekedésben véli, s -ebből magyaráztam ki magamnak azon, eleinte meglepő tényt, hogy barátaim -és utazótársaim mindig látható örömmel és ragyogó szemmel emelkedtek fel -imádságukból s ilyenkor oly vidámak s kedvteltek valának, mintha szivük -nagy tehertől szabadult volna meg. - -A mosdásokra nézve még meg kell jegyeznünk, hogy a Keleten mindenütt oly -nagy szerepet játszó tisztasági törvények a moszlim társaságra sokkal -üdvösebb hatást gyakorolnak, mint azt felületes utazók gondolni szokták. -A szennyes és szegényes ruházat daczára az ázsiai-moszlim világ -egynémely tartományainak legalsóbb néposztálya, sokkal tisztább mint a -véle együtt lakó, hasonló osztályu keresztény nép, sőt miután a fürdők -és mosdások ezeknél a müvelődéshez tartoznak, még tisztábbak a megfelelő -európai néprétegeknél is. A tisztasági törvényekkel összhangzólag a -mosdókészletekre és mosdóedényekre mindenkor nagy gond fordíttatott. A -humanizmus érzete nemcsak mecsetek, iskolák, kórházak, hídak és -karavánserailok alapítása, hanem vízmedenczék és mosdókútak felállítása -által is kifejezést nyert. Mindenkor nagy súlyt fektettek a vizes -kancsók és vizestálak gyakorlati s egyszersmind csinos alakjára is; -azelőtt gyakorta aranyból és ezüstből készültek, fényüzési czikk gyanánt -ragyogtak, sőt okúl szolgáltak udvari czímek és állások elnyerésére. Az -Ibriktar, (kancsóvivő) ki nyilvános szertartások alkalmával ezen edényt -a Szultán mögött hordani szokta, Törökországban tekintélyes hivatalnok -volt s Közép-Ázsiában, Aftabedsi czímmel még királyi herczegek is -felruháztattak e ranggal. - - - - -Iskolák. - -Ha valamely keleti városon, bármily kicsi legyen is végig menve, egy -házból fiatal hangok zűrzavara hallatszik ki, melybe időnként egy -idősebb férfihang is vegyül, tudd meg kedves olvasóm, hogy egy alsórendü -mohammedán iskola előtt állsz, mely minden körülmények közt megérdemli -hogy szemügyre vedd. Beléptedkor aligha fog elcsöndesülni a hangzavar, -ámbár a festői összevisszaságban a földön guggoló fiatalság nagy, eszes -szemei, feléd fordulnak; csak a khodsa kinek turbánja a nagy erőltetés -alatt kissé felcsúszott, fog szünetelni a túlságos hosszú nád -tactusszerü mozgatásában. A nádnak azért kell ily hosszúnak lenni, hogy -még a legutolsó sorban ülő ifjak is tettleges megfeddésben -részesülhessenek általa a netalán elkövetett bűnökért. Épen az Elif-Be -(A, B, C) sorozata mémorizáltatik s a szegény gyerekek nagy zavarban -vannak nem tudva, a nagy arányban felrajzolt betűkre, vagy a khodsa -ajkainak mozdulatára figyeljenek-é. Tényleg mindkettő szerencsésen -sikerül. Az arab nyelv rendkivül komplikált abc-jét, melyben egy hiányzó -különböztető jegy életet halállá, szerelmet gyülöletté változtat, -aránylag rövid idő alatt tanúlják meg, s ha nehány hónap multával újból -meglátogatod ugyanezt az iskolát, a tanitványokat már ama kórán -mondatainak memorizálásánál fogod találni, melyeknek a napontai ötszöri -imádságba kötelességszerüleg benn kell foglaltatniok. Ezek turani vagy -irani származásu gyermekek, kiknek rendkivül nehezére esik a durva semi -torokhangok megtanulása. Bármint torzitják el szájukat és álkapczáikat, -akarva nem akarva meg kell tanulniok a nehéz leczkét. Mohammed nem vett -számba semmiféle nemzetiséget, ennélfogva véle szemben a hangszerv -különbsége nem is létezhetik s a görög, albániai, kurd, lazisztani, -persa, afghán és török összhangzatos egyformaságban kénytelen -szólószervezetét az arab sivatag lakosé után idomitani. De nem csak a -kórán mondatok gépies felmondásával, de tudományosan is foglalkozniok -kell a tanitványoknak s már a zsenge fiatalságot is megismertetik -Törökországban p. a Birgevivel, Persiában pedig az Ilmi-hal-al. -Mindkettő olyan katéchizmus-féle, melynek tartalma ép oly kevéssé -érthető az ifju tehetségére nézve, mint nálunk pl. valami rejtélyes -theologiai dogmák, minek következtében ott ép úgy mint itt, a kivánt -czél nem is éretik el. Ha a gyermeket a vallási mosdásokra s -jelentőségükre vagy egyébb egyházi parancsra tanitják, az ellen senkinek -sem lehet kifogása; ha azonban a zsenge fiúnak a birgeviből -megmagyarázzák, miként kell magát egyházi parancs szerint előforduló -bizonyos nemi esetlegességekkel szemben viselnie, akkor még nagyobb -mértékben vétenek a morál ellen, mint pl. az ó-testamentombeli -Thamar-monda, vagy egyéb az ó-testamentomban található s a szentség -leplébe burkolt esztelenség elbeszélése által. De a Birgevi és Ilmi-hal, -mint a moszlim tudomány kezdeményezése szentesitvék, s valószinüleg még -soká fenntartandják tekintélyüket. - -Az olvasó, vagy jobban mondva a kiáltozó-leczke után, felvétetik a Dsuz -(irka); sárga vagy vörös lakkos papirosból áll, s használat után nedves -spongyával letöröltetvén újra használható. Mig európai gyermekek -tuczatonként telemázolják az irkákat, az ázsiai négy lapon megtanulhatja -az írás nehéz mesterségét. Téntája, természetesen szinte különbözik a -miénktől; kevésbbé folyékony s könnyen letörölhető, valamint a toll és a -nádtoll is, melynek legjobb fajtája Mazendran-ból származik, szélesen -metszetik s a többi irószerszámhoz illik. Az irókészletet illetőleg -Abdul Haszan Alitól egy versbe foglalt rendszabály létezik, melynek -czíme: »a portás fia,« és mely az ifjút a toll-metszésre, -ténta-készitésre s a papiros megválasztására tanítja. »Kezetek és -ujjaitok,« mondja a költő, csak hasznos dolgok irásával foglalkozzanak, -melyeket akkor, midőn a csalódások e hazáját elhagyandjátok, utánotok -fennmaradjanak.« - -A szépirás a mohammedánoknál sokkal fontosabb mint nálunk, sőt arra -nézve, ki műveltségre igényt tart, úgyszólván nélkülözhetlen, s habár az -arab példabeszéd: »Kulli khatatum dsahilun (a szépiró mind bolond) nem -messze esik a »doctores male pingunt«-tól, mégis a moszlim Keleten száz -irástudó közűl alig lesz egynek is rosz irása; kificzamodott betűk, -milyenek nálunk divatosak, ott sohasem fordulnak elő. Nyolcz különböző -irásnem létezik, melyek közűl minden ország kiválogatta magának a -magáét. Meglepő azonban, hogy az elemi iskolákban csak a könyvbeli irást -tanítják, az írásbetűket csak a későbbi években kell elsajátítani. - -Valamint az olvasás tanitásánál, úgy az írásnál sem igen vétetik -tekintetbe a nemzeti nyelv. Egyedűl csak az arabot tanitják, melynek -helyesírása a nyelvtanból derűl ki; a nemzeti nyelv helyesírásával -senkisem törődik, s innen magyarázható hogy a leghiresebb írástudó -törökök saját nyelvöket, t. i. a törököt nem írják hibátlanúl. Az -igazhivő véleménye szerint az írás leginkább a szent könyv -sokszorositása s magyarázata terjesztése eszközeül szolgál; hasznossága -a világbeli forgalomban, mellékesnek tartatik. Az írás művészete -ennélfogva vallási szinezettel bír s nemcsak az írás, de még az -írószerek is oly tiszteletben álltak azelőtt, hogy Abdul-Kader Gilani -seikhtől, dicséretre méltó kegyeletteljes tett gyanánt beszélték, hogy -csak akkor ment keresztűl azon bazáron melyben papirost árulnak, ha -szentelt mosdások következtében teljesen megtisztúltnak tekintheté -magát. A papiros, mint oly anyag, melyre isteni szózatok irvák, még most -is szentnek tekintetik az egész moszlim világban. Voltak Szultánok és -más mohammedán fejedelmek, kik sajátkezüleg írták meg házi kóránjukat, -de sőt még IV. Murad egy híres eunuchja is nem kevéssé volt büszke reá, -hogy roppant vagyona daczára, mégis csak abból tartotta fenn magát, mit -a kórán másolatok folytán szerzett. - -Valamint az első út az iskolába bizonyos ünnepélyességekkel van -egybekötve, a mennyiben a jövendőbeli iskolatársak eljönnek a -gyermekért, az ABC-s könyvet selyem tokban hordva, s díszes öltözetben, -ővszalagokkal tele aggatva egy sereg újjongó, hymnusokat éneklő gyerek -által az iskolaépületbe vezettetik, úgyszinte a Khatem is, t. i. a kórán -első befejezése után következő ünnepély nagyfontosságú, vallási -szertartásokkal megy végbe s családi-eseménynyé alakúl. Még a -legszegényebb sem mellőzi a Khatem-et s a gazdagoknál gyakran nagyszerü -tivornyázásra ad alkalmat. A tanító tanitványával a már egybegyült -társaságban megjelen; egy új, két szárnynyal ellátott, Rakhle nevezetű -olvasótámlány a szobaközepére tétetik, tanító és tanítvány leguggolnak -előtte s a ki szemtanúja az apa és rokonság örömének, mely a dünnyögő -előadás hallatára elragadtatásba megy át, a ki a társaságot könyekre -látja fakadni a durva arab gégehangok erőltető kimondásának hallatára, -azzal nehéz volna elhitetni, hogy az ifju szigorász oly textust olvas, -mit sem ő, sem hallgatói nem értenek, sőt ellenkezőleg, a tapasztalatlan -azt fogja képzelni, hogy a gyermek szellemi tehetségeinek az imént -legfényesb bizonyitékait adta, midőn a kórán titkaiba behatott. – Ha a -mohammedán ifjú már kissé előrehaladt a tudományban, ha t. i. az arab -nyelvtan elemi szabályain már keresztül ment, akkor, természetesen -csigalépéssel közeledik a nyelv értelmezéséhez, s ama forrón óhajtott -kútfőhöz, melyből egyes egyedűl merithető a tudomány; t. i. a kórán és a -Fikih (vallási törvények) megértése. Semmi sem lehet czélellenesebb mint -a modor, melylyel az emlitett nyelvet elsajátitani igyekszik. T. i. a -nyelvtant arabúl tanúlja, még pedig az elméleti formatan legapróbb -részletéig. A nyelvtan, mely századok óta javitó szabályozás nélkül, a -maga eredeti valóságában megmaradt, a moszlin világ minden tartományában -egy és ugyanaz. A tanitvány az első füzeten az, Emszelén kezdi, erre a -Bina következik, (előkészitő szyntaxis) azután az Ilal, Makszud, Mantik, -stb. stb. mig végre zárkövül a verstant alkalmazza befejezett nyelvtani -épületére. - -A világi tudományokból legföljebb a számtan elemi szabályai, vagy a -kórán hagyományokra vonatkozó teremtéstan és földképződés tanittatik. -Minek is kinoznák az ifjút az európai tudományok unalmas vivmányaival?! -Itt, hol a tanitó csak a hét föld és hét meny csodaszerü, költői -képletét kénytelen feltüntetni, elegendőnek tartják, ha a tanitvány e -világok átmérőjének nagyságát ösmeri. Megtanitják rá, hogy 500 évnyi -távolsági ut választja el e földgömböket egymástól, hogy ugyanazon -távolsági mérték a menyek egymástóli távolságára is alkalmazandó, s e -menyek elseje smaragdkőből, a második vakitó fehérségü ezüstből, a -harmadik nagy fehér gyöngyökből, a negyedik rubintból, az ötödik -vörösded aranyból, a hatodik sárga jáczintkőből s a hetedik végre -sugárzó világosságból való. E sajátságos világtan a föld tengerövéről is -regél, mely fölött a Kuhi-Kaf (Kafhegység) létezik, melynek csucsáról a -véghetetlen semmiségbe merül az emberi tekintet. Továbbá, hogy az egész -föld átvándorlása 500 esztendeig tart, melyből 200 vizen, 200 puszta -sivatagokon, 80 az óriások országában s csak 20 esztendő tölthető ismert -országokban. A menny kéksége, nehány mohammedán világtanárok állitása -szerint a Kafhegység zöld aranykövéből ered, mely hegységnek hátát -épenséggel nem környezi a határozott ür, mint azt hinni akarják, sőt -ellenkezőleg, angyalok tartózkodási helyéül szolgálnak a különböző -régiók, melyeknek egyike aranyból, más hetven ezüstből és 7 pézsmából -való. Mohammedán hit szerint a mi földünkön kivül, mérhetetlen -mélységben még hat más létezik; Ezek közül a 2. számu földön a szelek -laknak, a 3. és 4. sz. alatt csak kövek és pokolkén létezik, az 5. -számon csupán kigyók tartózkodnak, a 6. szám alatt öszvér nagyságu -skorpiók, lándzsa hosszuságu farkokkal, s a 7. sz. végre a rettegett -Sitan (sátán) s gonosz társainak rezidencziája. - -Nagy zavarba ejti e phantaszta világtanárokat, a világ támpontja, mely -ujra tért nyit a képzelet szabad játékának. Állitásuk szerint Isten a -hét föld teremtése után észre vevé, hogy alapjuk nem egészen biztos, -minek következtében egy külön angyalt vala kénytelen életre hozni, -melynek háta a földeknek a kellő támaszt nyujthatá. De imhol egy ujabb -zavar: min nyugodjanak már most az angyal lábai? Ennélfogva egy 7000-nyi -nyilással biró rubint szikla teremtetett, s minden nyilásból egy-egy -tenger özönlék elő. Ezzel azonban a támpont kérdése még mindig nem volt -megoldva. A szikla hordozására tehát óriási bika hozatott létre, 4000 -szemmel, ugyananyi füllel, orral, szájjal, nyelvvel és lábbal s minden -láb a másiktól oly távolságban áll, hogy ez utat csak 500 év alatt -lehetne megtenni E bika naponta kétszer szed lélekzetet, innen az apály -és dagály csodája, s minthogy utoljára e gyöngéd kis állatkának is -valamin nyugodnia kelle, a jó isten még egy halról is gondoskodott, -melynek orlyukai oly tágak, hogy bennök a mindenség minden tengere csak -egy-egy csöpnek látszik stb. stb. - -Azonban ezáltal távolról sem akarom állitani, hogy a jó persák, törökök -és arabok nem ismernek egyéb földrajzot. A Nyugaton e tudomány területén -történt előmenetelek épenséggel nem ismeretlenek a keletiek előtt s -Hadsi Khalfától a mai napig amaz országokban nem hiányzottak e tudomány -terén tett komoly tanulmányok bizonyitékai, melyeknek Ó-Ázsia ösmeretét -köszönjük. Az ujkori török irodalom, pl. igen jó böngészeti munkákat bir -az ujkor legjobb földrajzi munkáiból, habár általánosan még ritkán -tanitanak belőlük. Még a távol Siráz egy magán házában is, a földrajz -európai minta szerinti előadását hallottam, mely alkalommal persze a -nevezéktan nem kevéssé mulattatott. A tanitó t. i. »Oszter-Lasiá«-ról -mint világrészről, Gujene, Nifhaland, Niwiperetin nevezetü országokról -beszélt, s midőn e sajátságos elnevezések gyökerét kutattam, kisült, -hogy a persa földrajziró e neveket félig a kiejtés, félig az átirat -nyomán adta volt elő; »Oszter-Lashia« – Ausztrál-ázsia, Gujene: Guinéát, -Nifhaland: New-Holland-ot, Niwiperetin: – New-Britaint jelentett. - -Hasonló szellemü azon tanitás, melynek nyomán az ifjak Klió szentélyébe -vezettettnek be. Valamint a középkorban nálunk a vértanuk történetére s -a szentek életirására fektették a legfőbb sulyt, épugy legmagasb czélul -tüzte ki magának a moszlim történelmi oktatás a Kisszasz-ul-enbia, t. i. -a proféták történetét, és a Teszkrei-evliát, a szentek életirását. Minek -is foglalkozzék a fiatal török nemzete eredetével, egy Szelim, -Szuleiman, IV. Murat tetteivel, – mit használhat a régi persa kultura, -egy nagy Szamanid avagy Szefida virágkorának ösmerete a fiatal -persának?! – Elég ha aszunita egy Abdul Kadir Gilani, egy Imam, Hanife, -Abbasz és mások csodaszerü életpályáját ösmeri; elég ha tudja, hogy ezen -emberek a földöntuli tanulmányok által átszellemülve, testi táplálék -gyanánt több hét folytán csak egyetlen egy olajbogyót fogyasztottak. - -»Az istenfélelem minden bölcseség kezdete«, mondák századok előtt, s ez -mai napig is áll. Feledhetetlen marad előttem egy persa tudós, kivel -Iszfahánban, Mederi-sah hajdan nagyszerü collegiumában találkozám, s ki -oktatásunk és tanügyeink felsőbbségét dicsőitő beszédemre nehány -észrevételt koczkáztatott. Egy márványszegélyü vizmedencze szélén -ültünk, melynek vizében ringatództak a közel álló platánok az ősz -folytán elsárgult levelei, mig a lenge szellő, a fejünk fölötti -rózsaberkekről hervadt rózsaleveleket szedett s tele hintett velök. -Hadsi Kirmansahi molláh, – ez volt a persa neve, – következőleg szólt -hozzám: »Igaz, ti a tüzszekeret (gőzmozdony) feltaláltátok, melylyel -gyorsabban juthatni el a föld egyik végétől a másikig, mint a szellő -szárnyán; drótszálak kifeszitése által – hasa szumma hasa – (isten -bocsássa meg vétkemet) a villám gyorsaságával versenyeztek; nem kétkedem -benne, hogy még oly gépeket is felfogtok találni melylyel a hetedik -menybe fel s a hetetedik földre le lehet lesz jutni, – de ugyan mondd -meg, ott Nyugaton, ki képes csak távolról is oly szert feltalálni, mely -által e platánleveleket ágaikon s e rózsákat száraikon meglehetne -erősiteni? A teremtés és megsemmisités titka még is csak egyetlen egy -lény tulajdona; s balgaságnak nevezhető-e ennélfogva, ha minden -hasztalan fáradozástól elfordulunk s csak a legdicsőbb lényben keressük -a tudomány és buvárkodás központját?« – S ezen eszmék nemcsak a -moszlimokat, buddhistákat és brahmanistákat jellemzi, de még a keleti -kereszsztényeket is, és fájdalom! még jó soká in-státu quo fognak -maradni. - -Eddig a városi és falusi elemi iskolákról szóltam s még a kivételes -magánoktatásról is megakarok emlékezni, melyben csak az előkelőbbek fiai -részesülnek, s melybe, a mint mondják: kisebb nagyobb mértékben, az -európai tudományok is becsempésztetnek. Tapasztalásból beszélek, miután -magam is éveken keresztül működtem mint magántanitó, s a persák és -törökök közt folytatott tanászati pályám még igen elevenen megmaradt -emlékemben. Bármily őszinte jóakarattal igyekeztem is a természettan, -földrajz és történelem első alapfogalmaival magasrangu tanitványaimat -megismertetni, minden fáradságom kárba veszett oly tanulókkal szemben, -kik már 4–5 év óta egy fanatikus, ostoba Khodsa vezetése alatt álltak, s -kiknek képzelő tehetsége folytonosan a háremvilág regényes mondái által -hevittetett fel. A mindennapi természeti tünemények magyarázatát egy kis -franczia füzetkéből tanitám; melynek czime: »Les pourqois et les -parceques«; alig hallották a gyerekek a menydörgés, villám és szivárány -magyarázatát, midőn őrültek gyanánt felugráltak helyeikről, hogy nyomban -a hárembe szaladjanak, hogy ott az anyának Lalá-nak és Ajá-nak a -»frank«-tanitó furcsa ötleteit elmondhassák, s melyek természetesen -borzadályt keltettek a hölgyeknél, minek rendes végeredménye az lőn, -hogy a »frank-khodsa« (idegen-tanitó) fekete tudatlanságban született -szamárnak deklaráltatott, s Isten bocsánata kéretett le a menyből a -pater familias részére, ki e tanitó alkalmazása bünébe esett. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -A moszlim keletnek észrevehető, sőt feltünő hanyatlása, leginkább ama -fény végleges megszünése által nyilvánul, mely letünt századokban a -Medreszéket, az egyetemeket, vagyis főiskolákat sugarával környezé. A -mult és jelen közti metsző ellentét sohasem hatott meg szembetünőbben, -mint Szamarkandban, a Medreszei Hanim romvárában. A széditő magasságu, -impozans-kapu művészi munkáju fülkékkel, függő csepegvényszerü -művakolászattal, csodaszép mozaikkal kirakva, melyből a mesterileg -berakott betüirás, szépirászati tökélylyel emelkedik elő, a szemlélőben -inkább azon hitet ébresztheti, hogy valamely hatalmas uralkodó -hajdankori pompás székhelye, s nem a tudományoknak szentelt menhely -előtt áll. S pedig tisztán láthatók még az egykori egyetemi épület egyes -cellának, fürdő és éttermeinek körvonalai. Timur hüséges élettársa, ki -örömet és bánatot megosztott férjével, pazar fénynyel épitteté ezen -épületet s tanitóknak valamint tanulóknak is, valóban fejedelmi -nagylelküséggel nyitotta meg annak kapuit. S mit látunk ma e helyen? A -Medreszei Hanim előudvara, – legalább az én ottlétemkor ugy volt – a -khokandi szamárhajtsárok és talyigabérlők légyottja! Itt, a kapu -mozaikján egy nagyfülü Bileámszamár dörzsölődik, egy másik fülhasitó -orditásait hallatja ott, hol egykor a hálás tanulók Kaszidéjei -(dicsének) hangzának fel. A cellaromok mind a legundoritóbb szeméttel -telvék, s ott hol az arab szónokok előadásukat tarták, ma már csak -szitkozódást, káromkodást és trágár beszédet hallani. Az ellentét a -hajdankor e diszépülete s a legalsóbb rendü lebuj között leghivebb képe -Ázsia egykori és mai egyetemi életetének. - -Mindenütt, a Boszporus partjaitól kezdve Timur hajdani székhelyéig, -kiváló figyelmet forditottam a különböző medreszekre, s egykori, -elméleti nézetek befolyása alatt lévén, csak nagy ellenszenvvel, vagy -jobban mondva, csak nagy szomorusággal birtam hozzá szokni a nyomorult -valósághoz. Terisz-ben, Iszpahanban és Nisaburban, nem kevésbbé -Stambulban, Bagdadban és Damaszkuszban, a tanitók mindannyian panaszt -emelnek a tudomány iránti közöny ellen, Rakhle-ik előtt már nem tolong a -tudvágyó fiatalság, javadalmaik napról napra fogynak s a mohammedán -tudomány s egykor ragyogó fényoszlopai, már csak szerény, kis mécsecskék -gyanánt fénylenek a sötétben. Ismétlem, hogy csak Közép-Ázsia kiveendő -némileg ezen állapot általánosságából, mert itt csakugyan találtam -Medreszéket, melyeknek hire a távol Arábiából, Indiából, Kashmirból, -Khinából, sőt a Volga partjairól is képes volt tanitványokat vonzani. - -S máskép lehetne-e ez? Mily jognál fogva érdemelnének nagyobb figyelmet -a moszlim egyetemek, miután még ma is letünt századok megdermedt tanaiba -merülten, a jelenkor politikai és társadalmi követelményeinek távolról -sem felelnek meg. – Hogy a Medreszében divatos élet- s mozgalomról kellő -képet alkothassunk magunknak, nem kell külön egyik vagy másikra -utalnunk. Akár a konstantinápolyi Nur Oszmanie vagy Szulejmanieről, akár -a kairói Azhánrije vagy a bokharai Mir Arab és Kökel-Tasról van szó, -valamennyit egy és ugyanazon szellem lengi át s az egyes árnyalatok csak -a tanitványok különböző öltözetében s nyelvében tükröződnek, kik némely -helyüt. »Talebe« néven, másutt meg »Szofta«, vagy inkább Szukte néven, -t. i. a tudomány által »emésztetteknek«, neveztetnek. Ha te, kedves -olvasóm ezen egyetemek valamelyik tantermébe lépsz s egy csomó ily -tudomány emésztette ifjut figyelemmel kisérsz, amint tanitójuk körül -guggolva az ajkairól omló szavakat s lábainak porát nyeldesik, a -turbános fők között rendesen egy-kettő különösen fel fog tünni, mert még -közelebb huzódtak a tanítóhoz s tüzes pillantásukat állhatatosan arczára -szegzik s az ő részéről is kiváló figyelemnek örvendenek. Ezek a -Musztaidok, vagyis tehetségesek, kik a Mudervisz (tanár) távozása után a -hallott előadást hangosan ismétlik s e hivatal gyakorlása által a -segédtanitói állásból a főtanitóira léptetnek elő, ha t. i. egy vagy -másik vallási mű hibanélküli mémorizálása következtében, a mi jus -docendinkhoz hasonló Idsaze-engedélyt sikerült nekik megnyerni. -Iskolatársai által már korán bámultatva kiválóbb szellemi tehetségei -miatt, a Musztaid nem sokára jós gyanánt tiszteltetik, őt is csakhamar -körülveszi a Talebe-k vagy Szukhte-k serege, kik a legmélyebb alázattal -lesik az ajkairól hulló szót. - -Igy jönnek létre még ma is a moszlin Keleten az egyetemi tanárok, s ugy -volt az ezelőtt is. A tanitványok nagyobbrészt az alsóbbrendü, sőt -egészen szegény néposztályból ujonczoztatnak, mert az idők hol a -Medreszéből magas államhivatalokba lehete jutni, tekintélyt, hatalmat és -gazdagságot szerezni, rég elmultak, minthogy tudvalevőleg ma francziául -kell beszélnie és irnia, európai módon cziczomázódnia, idomulnia annak, -ki sokra akarja vinni. A szegény falusi lakó gyermekében kiváló hajlamot -vél észrevenni a vallásos életmódra és egyházi tudományra, az elemi -iskolák befejezése után valamely Medreszére küldetik, hogy ott protectió -utján egy megüresült Hudsré ra (cellára) tegyen szert. Régi időkben, s -Közép-Ázsiában még ma is, az ily négy csupasz falból álló helyiséghez -nem megvetendő javadalom tartozott, mely élelmi-szerekből, pénzből és -ruházatból, szóval mindenből állt, mi a tanulónak gondnélküli életet -biztositott; ma, az efféle stipendiumok már sokkal ritkábban fordulnak -elő. A Medreszek alaptőkéjével való becsületellenes kezelés, alig hágy -meg elegendő vagyont, a szükséges Fodhla (egy naponta friss sütésü -fekete kenyér fajta), s a sovány, reggel és estenként kiosztott leves -beszerzésére. Csak ha valamely pasa vagy más nagyúr házánál nagyon is -vigan vannak s az ételmaradékok tulságosan felszaporodnak, csak akkor -emlékeznek meg a szegény egyetemi hallgatókról. Hasonlókép szoktak a -nagyok háremjeiből időnként fehérnémüt és ruhafélét ajándékba kapni. Én -magam is, egykor nagy veszedelemből menekülvén, hálából öt font gyertyát -valék kénytelen e czélra áldozni. Mily végtelennek tünik fel az egykori -és mai Medreszék közötti ellentét, ha a jelen e nyomoruságával a -Timuridák és Szefidák bőkezüségéről szóló mesés adatokat hasonlitjuk -össze. S a milyen a bánásmód a kortársak részéről, olyan a tanulók -lelkesültsége s a tanulmányok eredménye is. A nagy többség csak annyi -tudomány elsajátitására törekszik, a mennyi nélkülözhetetlenül szükséges -egy Khatib (pap) Molláh, vagy legrosszabb esetben egy Kadi állás -elnyerésére, s csak ritkán találkozunk oly kivételekkel, kik a tudományt -saját értéke kedvéért ápolják. A mohammedán tudományosság virágkora, a -midőn egy-egy Khodsa hire messze szárnyalt határokon s tartományokon -tul, s előadásai ezerszeres másolatokban mindenfelé elterjedtek, rég s -tán mindenkorra letünt. Emlékezem egy konstantinápolyi egyetemi tanárra, -ki hetekig volt kénytelen a nagyok előcsarnokaiban lebzselni, hogy végre -nyomtatásban kiadhasson egy juridikus kis füzetkét. - -Most még egyet-mást a Medreszékben folytatott tanulmányokról. Azok két -részre oszolnak, melyeknek egyikébe a syntaxis s a nyelvbeli mélyebb -behatolás foglaltatik, mig a másik a tulajdonképeni theologiát s a vele -szorosan egybekapcsolt jogtudományt zárja magába. A mohammedán jog, -tudvalevőleg a kóránon alapul, valamint a hagyományosan fenmaradt hires -alkalmi itéleteken, s valóban épenséggel nem csekélység e 7275. -hagyományos esetet, melyek Al-Bokhari művében tartalmazvák, könyvnélkül -megtanulni. Hogy ezen alkalmi itéletek, valamint az egyes Ajet-ek (kórán -mondatok) is, egész sereg magyarázót teremtettek, a keletiek ismeretes -szőrszálhasogatása és fejtegetés szenvedélye mellett nem lesz meglepő. A -ki már most e kórán mondatokba elmélyedni, s azokból uj kincseket -meriteni képes, vagy magyarán mondva, a kinek emlékező tehetsége nagyobb -tehert bir elviselni, az nagy eredménynyel fejezte be tanulmányait s -lumen mundi képében lép elő. - -A tisztán theologiai tudományok mellett, némely helyen a szónoklat, -mértan és csillagászat is ápoltatik; a gyógytan azonban, mely hajdan az -araboknál oly nagy becsületben állt, végkép elhanyagoltatik. Beérik -vele, ha egy Ali ben Szina, (Avicenna) elismertetik s ha itt-ott -találkoznak is olyanok, kik orvosi tanulmányaik befejeztével orvosképen -lépnek fel, azokat mégis csak a legalsóbb néposztály veszi ígénybe, a -valamivel előkelőbb azonban, már egy Hekimi-Hrengi-re (európai orvosra) -fog vadászni. - -Az iskolaügy nyomorult állapotát Keleten senki sem sajnálhatja jobban -mint az, ki a keletiek kitünő szellemi tehetségeit közelről ismeri s ki -meggyőződést szerezhetett róla, mennyivel tulszárnyalják Kelet gyermekei -a nyugatbelieket, a gyors felfogás, emlékező tehetség és lélekjelenlét -tekintetében. Azelőtt a természeti törvényekből magyaráztam ki magamnak -e tüneményt, az éles észt s a véralkat tüzét, a gyorsabb érettséget -előidéző nap forróbb sugarának akarván tulajdonitani; – az -összehasonlitás a lassan, ugyszólván fáradalmasan növekvő, bütykös -tölgy, s a ruganyos gyorsasággal kihajtó, szin pompájában ragyogó, belül -azonban üres tropikus növények közt merült fel előttem, – ma azonban, e -hasonlat már nem látszik nekem helyesnek, s mégis meg nem állhatom, hogy -kifejezést ne adjak feltétlen bámulatomnak, melylyel a keletiek szellemi -tehetsége iránt viseltetem. - -Kelet általam ismert népei között a persa a legtehetségesebb, utána -következik az arab és aztán az afghán és kurd; legalsóbb fokon áll a -török, azonban még azzal szemben is előbbeni állitásomhoz ragaszkodom s -minden nyugati, ki Keleten a néppel szorosabb összekötetésben él, -támogatni fogja véleményemet. Ki ne lett volna azok közül meglepetve, ha -valamely töröknek, arabnak vagy persának politikai vagy társadalmi -állapotainkra vonatkozólag a legbonyolódottabb kérdéseket terjeszté elő, -s azok nemcsak hogy alaposan megértették, de sőt oly ellenkérdéseket -nyertek feleletül, melyek még a legelkészültebbeket is zavarba ejtheték? -Csak egy példát hozok fel bizonyitékul: a mohammedán Kelet diplomatikus -összeköttetését a keresztény Nyugattal. Diplomatáink évekig készittetnek -elő pályájukra s rendesen az aristokráczia soraiból választatnak; -Keleten ellenben oly emberek tétetnek meg miniszterekül és diplomatákul, -kik még rövid idővel ezelőtt az egyházi, irnoki vagy pláne a kézmives -osztályhoz tartozának. Müveltségük és tudományok csekély, vagy legalább -is nagyon különbözik a mi műveltségünk s tudományosságunktól, s mégis -ritkán fog elő fordulni, hogy a persa vagy török diplomata zavartnak -érezze magát az angol, franczia, orosz, vagy német diplomatával szemben, -még ha mindjárt hibát követne is el. Igy például egy társalgás alatt, -melynél szerencsés valék tolmácsként szerepelni, az egykori miniszter M. -pasa egész naivul kérdé S. lord angol követtől: megfogja-e Dánország -engedni a Suezi földszoros keresztülvágását? Többnyire azonban, igen -ügyesen tudják rejteni a positiv tudományosság hiányait. A legrövidebb -tartózkodás Európában vagy pedig a gyakori érintkezés európaiakkal a -török vagy persa diplomatát ugyanazon szellemi szinvonalra emeli európai -társával, s ha az utóbbi az elsővel a napi kérdések és high-life -események megvitatásába ereszkedik, az állitólagosan ulyszesi szellemi -tulajdonokkal ellátott európai diplomata aligha fogja észrevenni, hogy a -véle szembesitett keleti kollega minden elemi műveltséget nélkülöz s a -mi felfogásunk szerinti, tulajdonképeni tudományokban, a nyugati serdülő -gyerek mögött messze hátramarad. - -Leginkább a gyermekek azok, melyek jelentékeny szellemi tehetségeik -által tünnek ki. Az öt éves fiu már annyi felfogással és itélő -tehetséggel bir, mint nálunk tizenkét éves korában. Nemcsak, hogy ugy -viseli magát mint a felnőtt ember, de gyakran ugy cselekszik mint a -férfi s Persiában gyakran találkoztam özvegyekkel, kik leányaikkal, -nénjeikkel s más női rokonokkal nyolcz éves fiuk vezetése alatt távol -zarándokolásra keltek. Fiam uram ily esetben hosszabb és bővebb ruhákat -ölt mint korához illenék s mindig azon mesterkél, hogy arczának -gondolkozó és komoly kifejezést adjon s annak gyermekded kerekdedségét -elrejtse; lakásról gondoskodik, vásárlásokat végez s a háremről s női -emberiségről ugy beszél, mintha valósággal az egyetlen kakas volna a -nagy csibecsapatban; de mi több, a nők, sőt saját anyja fölött is -hatalmas felsőbbséget gyakorol, azonban a nyilvánosan felmutatott -szigoru modorból otthon a leggyöngédebb, leggyermekdedebb enyelgésekbe -megyen át. Iszfahánból egész Sirászig egy tiz éves persa társaságában -utaztam, ki harmincz s nehány öszvér birtokában lévén, szállitmányi -üzletet vitt Persia egyik részéről a másikig. Vagy tizenöt szolga állt -felügyelete alatt, kiket ugyan jól látott el, de még jobban vezényelt, s -ha én álomtól s bádgyadtságtól elnyomva, őt az éjféli órákban, lánczos -ostorát zörgetve s gyermekded hangjával az állatokat unszolva biztos -lépésekkel láttam karavánja mögött lépdelni, vagy ha alkalmilag -társalgásba bocsájtkozott velem, gyakran óhajtám, bár lenne mellettem -nehány európai tanu, hogy vélök egyetemben bámulhassam a gyermek -önérzetes önállóságát és nyugodt erélyét. A fiuk rendkivüli emlékező -tehetsége szinte bámulatba ejtett. Ifjukorom első éveiben hazámban is -nyelvoktatással foglalkoztam s később nem kevéssé valék meglepetve midőn -tapasztalám, hogy a Boszporus melléki tanitványaim tizszer annyit -tanultak könyvnélkül mint az európaiak. Mig nálunk a gyermek csak több -heti tanulmány után képes a különböző országok földrajzi alakjait -valamely földabrosz szerint emlékében tartani, a keleti fiu alig -szükségel erre nehány napot. A törököknél, persáknál, araboknál és -tatároknál az egész nyelvtudomány egy iszonyu mennyiségü idegen szó és -mondat mémorizálásából áll, melyek azonban a társalgási nyelvben sohsem -fordulnak élő s a keleti irodalom mesterművei hemzsegnek a szóvirágok, -észleletek s hasonnevektől, melyeknek feltalálásában kiki magáért -kitenni igyekszik. De nemcsak a magasabb osztályokban a társadalom -minden rétegében észlelhető a szellemi felsőbbség Nyugattal szemben. -Folytassuk összehasonlitó kutatásainkat az alsó néposztályokra -vonatkozólag s itt és bizonyos szembetünő kölönbséget fogunk találni a -kelet- és nyugat európai paraszt közt. A Magyarországi földmivelő -elevenségre és szellemi mozgékonyságra nézve mindenesetre magasabban áll -a németnél, daczára annak, hogy utóbbinak iskolai műveltsége jóval -felülmulja az előbbeniét, s ha ismét egy yorkshire-i parasztot állitunk -egy magyar alföldi csárdalakos mellé, ugyanozon különbséget fogjuk -észlelni, mely az egyszerü ruméliai s az ügyes iszfaháni közt létezik. - -S mégis, mért áll a nyugat minden tekintetben annyival magasabban a -keletnél? Miért indult Európában minden virágzásnak, mig Ázsia -végromlásnak megy elébe? Ezt fogják kérdeni! A felelet igen egyszerü. -Ugyanazon uton, a melyen Ázsia belsejéből Európa határáig a szellemi -ruganyosság, eleven vérmérséklet és gyors felfogás fokozatos -fogyatkozását észleljük, ugyanazon uton Nyugat-Európa szélétől kezdve -Ázsia felé haladva, a vasakarat, lankadatlan kitartás, lassu bár, de -öntudatos czél felé való, fáradatlan haladás hanyatlását fogjuk -tapasztalni. Ha a magyar kitartást és szivósságot akar jellemezni, a -németet hozza fel például, s ugy a mint utóbbi a magyarnak tünik fel, -ily világitásban látja a török a »frank«-ot, az-az egyátalán az -európait. Az elv: »Minél elevenebbek a szellemi tehetségek annál -csekélyebb a sikerhez nélkülözhetetlen kitartás,« itt is megvalósul, s a -keleti éleslátás s elmésség ha mindjárt még annyira elvakitana is -bennünket, az európai morális erélylyel szemben mégsem fog soha fontos -eredményekre vezetni. Ehhez még anyagi nehézségek is járulnak hozzá. Az -ázsiai már gyermekéveiben érett s huszonötödik évében ereje tetőpontjára -ér; nem sokan vannak, kik negyvenes éveiken tul is még kitünnek szellemi -tevékenység által, s ennélfogva a keletinek munkássága aránylag -korlátoltnak mondható. - -A mi nagy szellemi felsőbbsége daczára, Kelet fiát mégis az európainak -alárendeli, az abban rejlik, hogy a dolgok lényegét mellőzve csak a -külső formának hódol, s a formaszerüség iránti e tulnyomó előszeretete a -keletinek minden tette s eljárása fölött uralkodik. Ebben az az -ugynevezett szellemdus gyerekekre hasonlitanak, s mint azok, szint oly -hibákban s fogyatkozásokban is szenvednek. A keletiek szellemi -műveltsége csak nyelvükben érvényesül, arra fektetnek legfőbb sulyt, az -magába foglal mindent, s abból ered minden. Régi, ó-keleti műveltségi -elvek szerint, egy mű csak akkor vonzó és értékes, ha dagályos és -mysztikus szavakkal annyira tul van terhelve, hogy csak a legnagyobb -fáradsággal lehet felfogni értelmét, s a ki ügyes búvár gyanánt nem -képes az értelem gyöngyeit a titokzatos, zavart mélységből felszinre -hozni, annak minden világbölcsesége keveset használ. Ha tehát a nyelv -értelme szándékosan annyira megnehezittetik, elképzelhető, mily -rendkivül nehéz annak megtanulása. A török alig képes huszadik évében, a -persa tizenöt éves korában s a közép-ázsiai pláne csak huszonöt éves -korában képes az irodalom magasabb termékeit megérteni. Mikép juthat -tehát a nép zöme a tudományokhoz, ott hol a művelt a műveletlentől -annyira különbözik, hogy az első saját édes anya nyelvében, érthetetlen -titkot mondhat el utóbinak; – ott, hol az eszköz megszerzésére az erő -hiányzik, a czél el nem érhető. - - - - -Műveltség. - -Irán tartatik leginkább a mohammedán műveltség hazájának, s a művelt -ázsiai vázolásához leghelyesebben szolgálhat hátterül. Látogassuk meg a -Szefidák ősrégi székhelyét hogy kizárólagosan persa férfiak körében -kezdhessük meg elmélkedésünket, miután törökség és finomitott szokás -összeférhetetlennek tekintetik. – A férfi, ki étiquetteszerü derékszöget -képező helyzetben, félig oda támaszkodva, félig heverve, a szobában a -szőnyeg középhelyét foglalja el, minden tekintetben finom műveltségü -keleti. Első látásra az európai élégáns nyomoréknak fogja tartani, mert -a lábak, keleti felfogás szerint az emberi test illetlen részei, a -ruházat által gondosan elfödetnek. Megmutatni, hogy lábakkal bír az -ember, példátlan szemtelenségnek tartatik s innen ered a régi -példabeszéd is: »Óvakodjál ott lábadat kinyújtani, hol kezedet kell -kinyújtanod!« - -De folytassuk hősünk leirását. A dsubbe, egy finom teveszőrszövet, -arányzatos redőkben lóg alá a felső testről; elől annyira nyitva áll, -hogy az Entari (alsókabát) látható legyen. A turbán kiváló gonddal -csavartatott, s oly módon tétetett fel, hogy e kétségtelenül érdekes -arcz egyetlen, ráerőszakolt vonását se takarja el. S ez arcz, a persa -typus nevelési, gondolkozási és foglalkozási módjának leghivebb tűkre. A -szakáll színe és alkata kifogástalan, a száj körül a szerénység és -kérkedés sajátságos vegyüléke tünik fel, mely észrevehető életkedvvel és -világgyűlölettel elvegyülve, a legellentétesebb gondolkozási mód -nyilvánulásai, melyeknek kifejezéseit azonban csak hosszasabb érintkezés -után észleljük. A szem szűziesen földre szegződik s a zengzetes, érczes -hang hajlékonysága a híres szépészek szabályai szerinti szigorú kezelést -árul el. - -Ki ezen ember s mi a foglalatossága? - -Magánzó, ki a nélkül hogy valami különös czélra törekednék, az ó-divatu -műveltség szabályai szerint nevekedett s ezeknek nyomán osztja be -életét. Darab ideig theologiával foglalkozott, de csak-hamar, bizonyos -lelkiösztön a világi pályára terelte vissza, mert észrevevé, hogy ő egy -»Szahibi-tab« egy »ösztön« birtokosa; azaz észrevevé, hogy költői érrel -bir, melynek kimivelésére mind nagyobb gondot fordított. Vajjon -kortársainak, vagy az utókornak hasznára válik-é e férfiú, e kérdés -függőben marad, azonban hallatlan olvasottságát már az első találkozásra -is el kell ismernünk. A Medreszében töltött mohammedán tanévek alatt -rendkivül kiművelt emlékezőtehetség, arra képesíti ezen embereket, hogy -egy még oly hosszú költeményt, háromszori elolvasás után könyvnélkül -tudnak elmondani. Meglehet, hogy a velök született szellemi erő is -támogatja őket, azonban tény, hogy míg mi európaiak remekiróinkat -olvassuk, a persa p. költőit mémorizálja. Valamint az ifjú nem -nélkülözheti Szaadi »Rózsaberkét,« Hafiz »Szerelmi dalait,« Dsami -»gyümölcsös kertjét« és másokat, ép ugy gyönyörködik a meglett korú -Firduszi mesteri hőskölteményében, a Mesznevi, Khakani, és mások -titokzatos költészetében, kiknek műveiből, hacsak megpendíti az ember a -húrt, ők mindjárt egész fejezeteket szavalnak el. Az előadásra kiváló -gond fordíttatik, s míg Hafiz ghazéljait friss vidámsággal kell -elmondani, a Mesznevi p. a tartalomnak megfelelőleg komor szomorúsággal -szavaltatik. - -Így p. a versszak: - - »Bisnov ez nej csun hikajet mikuned, - V’ez dsudaiha cshun sikajet mikuned.« - - (A furulyát hallgasd ha majd regél, - S a szenvedett gyötrelmekről beszél.) - -csakugyan olyképen adatik elő, hogy a hallgató a furulya panaszosan siró -hangját véli hallani. A finom műveltségűnek legkevésbbé sem szabad -vétenie a vers öszhangzata ellen s valóban ritka eset, hogy művelt -emberek egyuttal ne lennének a költői előadás mesterei is. - -A történelem tanulása már gyöngébb lábon áll. A valóságos keleti -műveltség, általunk föntebb felállított mintaképe, inkább bizonyos -gyüjtemény-munkákban járatos, mintsem a részletes történelemben. A -Szaszanidák virágkora csak mondákból ismeretes előtte, de annál -kimeritőbben foglalkozott a moszlim korszakkal, s nemcsak Ali -örökösödési kérdése fölött, de az Alidák harczai és szenvedései -legcsekélyebb részlete fölött oly hévvel vitatkozik, mintha ezek máról s -tegnapról szóló tettek s nem oly események volnának, melyek jóformán -1200 évvel ezelőtt történtek volna. A Szefidák korszaka sem -hanyagoltatik el; leginkább jellemző adomák gyüjtése által igyekesznek -kitűnni, mig a haza múltjának bírálati méltánylásáról már azért sem -lehet szó, mert a történetirás Persiában s egyátalán egész Keleten a -krónika formájában maradt meg. - -Egy másik tárgy melyben a világfi ragyogni kénytelen, s melynek tudása -Persiában minden finom műveltségü emberre nézve csaknem ép oly -kötelességszerű mint nálunk a zongoraverés még oly hölgyeknél is, kik -épenséggel sem birnak zenetehetséggel, a nemzeti zene. A miénktől -teljesen elütő persa zene már számtalan szakember fejtegetési tárgyát -képezte, én csak annyit akarok róla mondani, hogy európai fülnek, még -sok évi megszokás és hallás után sem hangzik kellemesen. Bizonyos, kulcs -gyanánt szolgáló betűk helyettesítik Persiában az irott hangjegyeket s a -hangok változatai ott egyetemesen dallamoknak kereszteltetnek. A -legismeretesebbek Huszeini, Makami, Sirazi, Iszfaháni, Buszelik stb., – -s a mint értesültem, ezen elnevezések többnyire azon helyekre utalnak, -hol e dallamok már régi idők előtt is kedveltettek. - -Ha az ó-keleti kultura e mintaképét a finom műveltségü efendivel -szembesitjük, azonnal felismerjük benne, két teljesen ellentétes -világnézlet korcsalakját, mely aligha tehet előnyös benyomást. Az -iszfaháni salonból tehát egy stambuli salon felé fordulunk, s szemügyre -veszünk egy fiatal efendit, ki minőségére nézve az Amédida, vagy pedig a -külügyérség titkárságának tagja R... bey, jó család ivadéka, s már -arczvonásai is elárulják a számos fajvegyülék nyomát. A népbuvár, a -görög-örmény typus erős vonását fogja bennök felösmerni, itt-ott kevés -sémi, ritkábban turáni, legkevésbbé azonban a tisztán ázsiai typus -ismertető jeleit fogja találni. A stambuli efendit az ázsiaiak -lajstromába sorolni, kissé koczkáztatott dolog volna. A magas tetejü -kalap és frakk őseredeti európaivá bélyegzik, s Párisban a Montmartre -boulevard embertömegében alig lesz megkülönböztethető a délfrancziától -vagy spanyoltól. De nézzük meg hát figyelmesebben az ál-keletit. Nem -ugyan alá, de mégis keresztbevetett lábakkal találjuk dívánján ülve – -mindenesetre igen kellemetlen és erőszakolt helyzet, mert a nadrág -lábszárain egész az elpattanásig megfeszül s folytonos izgás-mozgása, -ültének kényelmetlenségéről tanuskodik. Nem kevésbbé czéliránytalan az -elől begombolt, állógallérral ellátott kabát, (szetri) mely egyrészt a -fej lehajtását megakadályozza, másrészt szűken testhez álló szabása -által a török ülésnél elmaradhatatlan testbehajlását nagyon megnehezíti. -Ezen öltözetet a fez koronázza, a kaczéron oldalracsapott sapka, hogy a -frizura kellőleg láthatóvá váljék, mert ezen uraknál az üstök -leborotválása ismeretlen dolog s a persák »kakul«-jai (fürtök) egyátalán -itt sohasem voltak divatban. Toldjuk meg még e képet az elmaradhatatlan -glacékeztyűvel és lakczipővel, s a jelenkor ázsiai kultúra képviselője -teljes valójában előttünk áll. - -Belseje külsejére hasonlít. A magán vagy nyilvános iskolából az arab -nyelvtan és persa nyelv csak épen annyi tudományát hozta el magával a -mennyi concipista-pályájára elkerülhetetlenül szükséges. Az eszmény, -melynek elérésére törekszik az, hogy jó Kiatib, azaz irnok vagy stylista -váljék belőle; t. i. értsük meg jól a dolgot: annyira akarja vinni, hogy -egy gondolatot hibátlanúl papirrá tudjon tenni, mert csak ez úton – in -hoc signo vinces – juthat nagy hivatalos állásra, tekintélyre és -gazdagságra. - -Igaz, hogy a török irály nem könnyű dolog, de az európaira mindenesetre -furcsa hatást tehet, ha látja, hogy egy államhivatalnok törekvései oly -tudományok elsajátításában pontosulnak össze, melyeket nálunk, már a -harmad osztálybeli elemi tanuló régen magáévá tett. Megengedve, hogy -Egyptom és Törökország mai intelligencziája már az annyira óhajtott -Kitabet teljes birtokában van, tulajdonképeni nemzeti müveltsége mégis -ijesztő minimumra olvad össze. A török irodalom gazdag kincstára a -többség előtt csaknem teljesen ismeretlen s csak igen ritkán történik, -hogy egyik-másik felemlíti Baki, Vehbi, Szami vagy Kemal pasazadet vagy -Szaad-ed-din-t, mi pedig 30 évvel ezelőtt még megtörtént. A történelmi -ismeretek, a mint arról már az iskolaügyekről szóló fejezetben említést -tettem, még rosszabb lábon állnak s mind ezen hiányok silány -kárpótlásaúl, a franczia nyelv igen felületes ismeretét fittogtatják, -bár ott is alig jutnak egy könnyű olvasókönyv megértésénél, vagy a -felületes társalgásnál tovább. E nyelvet a nyugati tudományok -elsajátitására eszközül felhasználni, eddig csak keveseknek jutott -eszébe, s úgy akarta a szerencsétlenség, hogy azoknál is csak oly -korban, midőn a tanulás az ázsiaiaknál már nagy erőmegfeszitéssel jár. -Az izlés-irány szinte igen kétséges a modern kultura ezen ujoncainál. Az -uralgó divat által betanitva, európai szinházakat és estélyeket -látogatnak, mellesleg azonban, az ázsiai bohóczkodás s a Karagőz -undorító alakjaiban is gyönyörködnek, tetszést színlelnek úgy -etéleinkre, öltözetünkre, lakásmódunkra nézve stb. bensőleg azonban -mégis a régi nemzeti szokások hívei maradnak. - -A nyugati moszlim kultura e korcsalakjai kétségtelenül ellenszenvesebb -hatást tesznek az európaira, a hamisítatlan moszlim-világ -legkificzamodottabb képviselőinél. - -Az afghánok, özbégek és tadsik-ok, körülbelül oly fogalommal birnak a -műveltségről, mely Európában az ököljog idejében s Nyugat-Ázsiában -rendkivül viharos korszakokban uralgott. Ezeknél az értelmi osztály két -szigorúan egymástól elkülönített kategóriára oszlik: a katonai- és -hivatalnokira s a mollá-k vagy világi-egyháziakéra. Valamint utóbbiak a -harczot és viszálkodást hivatásukkal összeférhetetlennek tartják s -utazáson és zarándok-útakon csak azért kötnek kardot, mert a Kórán -szerint a fegyvertelenül elesett egyenesen a pokolba jut; – így a -szipahi, – az első osztály elnevezése – a tudományos míveltséget -tisztjére nézve igen nélkülözhetőnek, ha nem is egészen fölöslegesnek -tekinti. Jól lovagolni, czélba lőni, lándzsát derekasan kezelni, -legfőkép pedig, magatartás és modor által jelvényezni a fejedelem -kegyéből nyert kitüntetést vagy társadalmi állást, ezekből áll ezen -osztály főtörekvése és életük feladata. Minden aristokratának megvan a -maga irnoka, ki alkalmi verselő, számtanár, csillag- és álom-magyarázó s -olykor még lelkipásztorképen is működik, s ha az emlitett nagy úr az -alsóbbfokú vallási kérdésekben egy-egy szerény megjegyzéssel hozzá tud -szólni, vagy az olvasott költői termékekből némi értelmet tud -kimagyarázni, az afghán vagy özbeg high life-hez szükséges tulajdonok -netovábbját érte el. Irni és olvasni nem tudni, egész Közép-Ázsiában -kevésbbé szégyen, mint első látásra fel nem ismerni egy ló korát, egy -fegyver értékét hajszálig ki nem találni a nélkül hogy a kéz érintette -volna azt, vagy egy rabszolga munkaképességét meg nem tudni határozni, -anélkül hogy lábait meg ne tapogatnák. Tényleg, nem titkolhatom el, hogy -Közép-Ázsiában a legtökéletesebb gentleman szellemi kultúrára nézve a -magához hasonló állású iráni vagy törökországbelihez képest nyomorult -torzképet mutat, melynek rovására Teherán és Konstantinápoly udvaronczai -mindannyiszor jóizűen mulatnak, valahányszor Hilmendről, vagy az Oxus és -Jaxartes partjairól diplomatikai követség érkezik. - -A magasabb özbeg-osztály míveltségének, gyenge, igen gyenge nyomai -találhatók, a sivataglakó Kirgizek szultánjainál és vénjeinél. Orosz -utazók gyakran megvalának lepetve a patriarchális modor, márvány -nyugalmu arczvonások, s alkalmilag felmutatott moszlim bölcsészet -példányai által, melyekkel az ily törzsfőnökök sátrában találkozának. -Képzelem, mennyire meglepő az ily tünemény észak fiaira nézve; azonban e -látszólagos tehetség s ez ildomosság nem egyéb, a moszlim műveltség -utolsó s legmesszebbre terjedő ágazatánál, mely az Iszikköl partjain s -az Ala-tau hegységben a megfelelő buddhista kultúra romjain gyökeret -vert. A kirgiz Szultánja, az özbég sipahihoz, az özbég sipahija, az -afghan khánhoz, az afghán khánja, a persa mirzához. Az utóbbi utolsó s -leghívebb képe az ó-mohammedán kulturának, ellenben az arab- és török -gentleman, a vele született makacsság s századéves ellenszegülés daczára -mégis már sok idegenszerűt, európait vett fel modorába és beszédmódjába -s ennélfogva ma már ép oly kevéssé tekinthető európainak mint valódi -keletinek. - -Egész Keleten a műveltség főkövetelményét képezi, sőt azt mondhatnám, a -szellemi műveltségnél magánál többre is becsültetik az ildomosság; a -keleti életkép egy kiváló vonása, mely szóban és tettben magába foglalja -a társadalmi és politikai különbség mindazon változatait, melyek által a -két világ leginkább választatik el egymástól. Felhevült képzelődés, -szóvirágos nyelvezet, feltünő vonzódás külsőségekhez és czeremóniákhoz s -végre a zsarnoki kényuralom előtti folytonos rettegés, szükségképen nagy -különbséget fognak előidézni a szó és gondolat között; azon hitben -ringatja magát az ember, hogy a tömjénezés füstfellege mögött -biztonságban van s így lett az ildomosság tulajdonképeni képmutatássá. -Csak az, a ki látta mint találkozik pl. két persa paraszt egymással, ki -nem tudva, melyikének dukál az első megszólítás megtiszteltetése, nehány -perczig szemlesütve áll egymással szemben – csak az képzelheti mi a -keleti ildomosság. Ha végre utat tört magának a társalgás s eldöntetett, -ki szóljon elébb, az egyik paraszt nyugodt, sőt halk hangon mondott -szavakban egész kérdés-sorozatban tudakozódik szomszédja hogyléte felől; -P. »Zsiros-é a gégéd?« »Nedves-é a szájpadlásod?« »Insallah, nincs-é -betegség házadban?« »Jól érzed-é magad?« stb. stb. Olykor tiz-tizenöt -ily kérdés tétetik egy huzamban s a jelenet kómikuma abban rejlik, hogy -a köszöntő, mondatainak elhadarása után nyugodtan állva marad, s az -üdvözölt részéről ugyanazon kérdéseket, ugyanazon sorozatban -meghallgatni kénytelen. E czeremóniák nemcsak az aránylag művelt -iráninál, de még a turáni felső vidék legkezdetlegesb sivataglakóinál is -kötelességszerü s rendkivül megdöbbentőleg hat, ha durva arczvonású, -rongyos öltözetű embereket, a szóvirágos nyelvezet finomitott -kifejezéseire látunk törekedni. - -Előkelő körökben széditő magasságra jutottak az ildomosság fogalmai; -írásban és beszédben, nyelvezetben és tettben, sőt az élet minden -cselekedeteiben oly mértékben nyilvánúlnak, melyről Nyugaton, még azon -időben is, midőn társadalmunk e téren hihetetlent hozott létre, -fogalmunk sem volt. »Én-nel beszélni, ördögnek szokása,« mond a -példabeszéd, ennélfogva előkelőkkel szemben, a társalgási nyelvben a -kitagadott »én« helyett csak ily körülírások használtatnak: »Szolgád, -rabszolgád, rabod, – s írásban: »A felszabadító levelet visszautasító -rabszolgád, stb.« A második személyt így írják körűl: »Magas -személyiséged.« »Fönséges személyed.« A mondattal: »Lábaid pora« azon -mély tiszteletnek akarnak kifejezést adni, melynek következtében nem a -személyhez magához, de annak lábaporához mernek csak közeliteni: »Lábaid -porát a színházban láttam; lábaid porával a városba óhajtok kocsizni; ki -nyírta meg lábaid porának a haját; lábaid porának édes anyja -megérkezett; stb. stb. Mindezek oly szójárások, melyek szépészeti -szempontból nem hangzanak épen igen vonzólag: »Házam«, – »a te cseléd -szobád,« – »gyermekem,« – »a te rabod,« – »feleségem,« – »a te rabnőd« -kifejezések leple alatt használtatnak s mindezek után alig kell már -mondanunk, mily hallatlan dagályosságra és túlzásokra vetemednek. Az -üdvözlet mimikája külön emlitést érdemel. Az oszman társaság -előszeretettel használja a »Temenná-t,« oly üdvözlési modor, melynél a -magát meghajtó, jobb kezét szivéről ajkaihoz, ajkairól homlokához emeli, -mi által körűlbelűl az fejeztetik ki: a mit érzek, azt beszélem, s a mit -beszélek, azt gondolom; vagy más szavakkal: érzés, szó és gondolat neked -hódol. Ez tulajdonképen igen csinos mód volna, ha csak az illetőnek oly -túlságosan nem kellene meghajolnia. A »Temenna khak beraber« (a földtől -kezdődő üdvözlet) nagyon is lealázó czeremonia, másrészt azonban óriási -haladás a birmánok, sziamesek és más keleti népek üdvözlési szokásaikhoz -képest. - -Persiában, az üdvözlési szertartások ferdeségei még szembetűnőbbek, mert -ott oldalt történik a hajlongás, a fej a jobb vállra hajtatik, hogy a -nyak szabadonhagyása által a felsőbbvalónak értésére adassék: »nyakammal -éltemet bocsájtom rendelkezésed alá,« oly ildomosság, mely a folyvást -használatban lévő »Beli kurbanet sevem (áldozatoddá váljak) által, még -inkább megerősittetik. Még szembetünőbb kifejezést nyer e szokás -Közép-Ázsiában, hol a meghódoló, vagy bűnbánó érzelmekkel közelgő -udvaroncz kötelet s azon lelógó meztelen kardot köt a nyakába, vagyis: -magával hozza a kivégeztetésre szükséges eszközöket s ennek -következtében életét felsőbb valója kezébe adja, annak egy intésétől -várva sorsát. A többire nézve a közép-ázsiai még mindig az egyszerű -»Muszáfehä« vallási formájához csatlakozik, azaz kölcsönösen mindkét -kezét nyújtja egymásnak a találkozó, s meghittebb viszony esetében -összeölelkeznek. Nagyok és fejedelmekkel szemben, egyszerűen -keresztbetett karokkal mélyen meghajolnak. - -Valamint szó és tettbeli túlságos ildomosság a moszlim világban -tulajdonképen tiltva volt, s csak a khalifák világi hatalma -növekedésével jött szokásba, szintúgy áll ez a mai napság oly dagályos -és túlterhelt irályra nézve is. Ebben az ildomosság úgyszólván -ellenszenvet keltő túlzásba csap át s ebben legtöbbre vitték a törökök -és persák. - -Ezeknek két-három nyelv szókincse állt rendelkezésére, s nemcsak hogy a -legpazarabbúl használták fel azokat az irodalmilag remekelni akarók, de -ildomossági ferdeségekre is lelkiismeretlenül kizsákmányolták. Hogy a -nyugati olvasó fogalmat szerezhessen magának a keleti irály -ildomosságáról és dagályáról, ide csatolok néhány példát egy kéziratban -lévő levelezőből, mely 1809-ben oszmán nyelven jelent meg: - -»Nemes, mélyen tisztelt, fenséges fiam! A küszöb magas fejedelme! (egy -czím, mely a franczia huissiernek felel meg.) - -Nagyméltóságod! - -»Kivánságom átnyujtása mellett, mely szerint: Szerencse sajkád mindig a -vidámság és szerencse partjainak díszére váljék s kivánságaid vitorlái -mindenkor az üdv és gyönyör révébe juttassanak – az elmetengerbeli -buvár, t. i. a daltudó toll, a beszéd következő hullámait verte föl. – -Ma este, midőn a 14 napos hold ezüst sajkája, szerelmet és gyöngédséget -árasztva, a zöld menny tengerpartjára ér, mi Rumeli Hiszarban (a -Bosporus európai oldalán fekvő falu), a bájtól duzzadó helyen, Hazreti -Mollán, meg fogunk állapodni, hogy egész éjen át hajnalhasadtáig a -»száraz víz és nedves tűz« élvezetének (pálinka-tivornya) engedhessük át -magunkat. - -A habozásnak hajszálszélességü tért sem szabad engedni; ennélfogva arra -kéretik, hogy a vitorlák és evezők egész erejét használtassa; hogy -minélelébb legyen barátai felvidulásának okozója.« - -Ez a meghivó egy egyszerü raki-lakomára. Ime, itt adunk egy rövid -meghivót vacsorára, mely ekkép hangzik: - -»Boldogságos uram! Méltóságos uram! - -»Ma este, ha Isten úgy akarja, és a csillaghad nagy királya, t. i. a -világ napja, a sötétség birodalmában teendő útjára készülvén, lábát a -sietség kengyelvasába helyezendi: arra kérlek, tisztelj meg a nappal -versengző arczod szépségsugaraival, hogy az elhagyatottság és magány -sötét éjjele, a tavaszi reg szellőjéhez hasonlólag felderüljön és -szétoszoljon.« - -Megjegyzendő, hogy e szertartás csak barátokkal és ismerősökkel szemben -használható; e példákból könnyű lesz arra következtetni, mikép jártak el -ezelőtt írásban a felsőbbvalók erányában, s mit parancsol az etiquette -még mai napság is. - - - - -Ünnepek. - -Tekintettel a keresztény világ s kiváltképen a keleti keresztények -számos ünnepére, csaknem ugy látszik mintha a moszlimoknál nem is -léteznének ünnepek. A próféta tanainak követői ünnepeket ugyan ismernek, -de azok nem a nyugalom napjai. Évenkénti, legfeljebb három nap -kivételével, minden egyházi ünnepélyességnek eleget tett, ha pénteken -részt vesz a Dsuma Namaziban (pénteki-ima) ott meghallgatja a próféta, -négy társa és az uralkodó fejedelem dicsőitését, s a meghatározott -mennyiségü Rikaat (térdhajtás) után ájtatosan, a többiekkel -összhangzatosan kimondja az áment. Ha ez megtörtént, napi foglalkozásai -után nézhet. A moszlim vallás minden országában sokan igy tesznek, sőt -még vallási buzgalmukról hires vidékeken is, s ha imitt-amott -egyik-másik iparos vagy nagykereskedő boltja zárva van ünnepnapon, abból -csak az következtető, hogy a tulbuzgó tulajdonos azon kötelességeknek -hódol, – pl. bizonyos kaszidék elmondásával vagy szentkönyvek -olvasásával foglalkozik, – melyek az egyházi törvényben, mint Nafilé-k -(többlet) szerepelnek. - -Bár számuk csekély s kiváló külsőségük sem igen emlitésre méltók, a -moszlim vallás ünnepei leginkább az imádságok melegebb bensősége és a -szertartások nagyobb hatásu, ünnepélyesebb hangulata által különböznek a -kereszténység ünnepeitől, mi első sorban a szívósabb s mélyebb -gyökerezésnek tulajdonitható, mely a keleti hitvallást az egész keleti -világban jellemzi. Az előkészületeket, melyek a Ramazan hónap beálltával -tétetnek, – tudvalevőleg az Idi fitr-Bairam-al befejeződő böjthónap – -éveken keresztül figyelemmel kisértem, s még tisztán megmaradtak -emlékemben. A moszlim világ egész széltében a Boszporus partjain -találtam ezen előkészületeket legfényesebbeknek. Ha az időjárás csak -legkevésbbé kedvező, a ház nemcsak belülről, de kivülről is -kitataroztatik és tisztára meszeltetik. A szőnyegek, butorok -rendbehozatnak, kávéskannák, és csészék, evő- és ivókészletek ujonnan -beszereztetnek, élelmiszerek rendkivüli mennyiségben és minőségben -hordatnak össze, s mindez, egy harmincz napos böjtölés, a test harmincz -napos gyötörtetésének tiszteletére történik. Bármily sajátságosoknak -látszanak e rendelkezések, mégis teljesen megfelelnek a kitüzött -czélnak, mert az egy hónapos bőjt, egyszersmint egy hónapos dözsölést is -magába zár. A jó Isten, a szellemi állapot tiszta elismerése -tekintetéből a test gyötrését rendelte el, minthogy azonban, a -huszonnégyórányi napforduló idejét nem jelölte ki határozottan, tehát -egyszerüen megcsalják a jó istent: t. i. nappal böjtölnek hogy éjjel -annál nagyobb tobzódásnak engedhessék át magukat. A nap ennélfogva -éjjelé változtatik s minden felforgattatik; oly zürzavar, oly -összevisszaság uralkodik az életrendben, mely egyedül csak a jó -keletieknek eshetik jól, kikről tudvalévő dolog, hogy az időt nem -tartják épen a legbecsesbb kincsnek s a munkát sem a legkedvesebb -szokásnak. Még ma is szédülök, ha egy nyári Ramazan délelőtti óráira -gondolok – (a holdév következtében az egyes ünnepek 33 esztendőn át -egymásután minden évszakra esnek), melyek egy átdőzsölt éjre -következtek. Hetekig tartott, mig a megszokás megedzé a testet, e -rendkivüli élet-mód elviselésére. Az egész hónapon át, a mohammedán -világ folytonos mámorban, kábultságban él s az állam igen helyesen -cselekszi, hogy ezen idő alatt minden munkásságot beszüntet. - -Két-három órával naplemente előtt, Stambulban valamint Teheránban, -Bokharában, Fezben és Marokkóban, sőt még Khina belsejében is egyenlő -bádgyadtsággal, lehangolt közönynyel járnak-kelnek az igazhitüek -tántorgó árnyai. Egy nyári-Ramazan forró nápját egy csöp viz nélkül -átszenvedni, – akkor e folyadéknak még neve is tiltva van, – vagy, mi -még többet mond: átélni, a nélkül hogy a szeretett pipából egyetlen -egyet szippanthatnának, valóban a leggyötrelmesebb kin, mit keleti -emberre szabni lehet. Hiába barangolták be az érzékek szórakoztatása -tekintetéből, a bazárok termeit, különböző mecseteket, hiába voltak -jelen mindenféle szemfényvesztési, komédia és szinházi előadásokon – a -gyomor korog, a gége szomjazik az érzékek elzsibbadnak s csak a fül -folytatja még éberséggel teendőjét, a mennyiben amaz ágyudörgést lesi, -mely a naplementét fogja jelezni. Végre eldördül a várva várt lövés s -ezer meg ezer lelket, vagyis jobban mondva gyomrot örömteli felindulásba -ejt. Mindenek előtt neki dülnek a pipának, azután viz után kapkodnak s -végre a gazdagon ellátott asztalhoz sietnek. Hogy ottan mennyi -fogyasztatik el, azt európaiak el nem képzelhetik. Az étkek nem -költetnek el nyugodtan, de hevesen, sietősen a gyomorba hányatnak s -ugyancsak bölcs volt a próféta azon intézménye, mely az igazhitüeknek az -ilyen lakoma után a Teravi imát parancsolta meg. Ezen ima t. i. 20 -Rikaat-ból áll, melyeknek mindegyike a test 8 különböző helyzetével van -egybekötve. Nyolczor 20, annyi mint 160, s a legmérséktelenebb igazhitü -mohammedán, sem tarthat gyomor elrontástól, minek után testét e 160 -mozdulatnak alávetette. Nincs rózsa tövis nélkül, nincs öröm, üröm -nélkűl, nincs Ramazan-ebéd Teravi nélkül. - -Igy ünnepelik a Ramazan-t Konstantinápolyban. Itt az esti -ünnepélyességek, még a sugár minaretek kivilágitása s a kettőstornyokról -alálógó transparens kórán mondatok disze által is emeltetnek, valamint -egyáltalán a moszlim főváros, a Boszporus partján sokkal több bájt tud -kölcsönözni a böjti hónapnak, mint azt más helyütt tapasztalám. E -hónapokra esik »a végzet éjjele is« (Kadrgedseszi), melyben a szultán -pompásan kivilágitott sajkákon a Szeráilcsúcsig járul s onnan a mecsetbe -megy, mely ájtatos tettért a nemzeti pénztár egy szép rabszolganővel -szokta megajándékozni. E végzet éjjele rendkivüli jelentőséggel bir a -mohammedánok előtt, mert általános hit szerint ezen éjben szokta a jó -Isten egyesnek bünlajstromát befejezni, s a jövő évre megkezdeni az uj -könyvet. Tudós kórán-magyarázók ezen égi főkönyvnek állitólag szinét és -alakját is ismerik, ennélfogva nem is csoda, ha az igazhivő ez éjben, -legbensőbb töredelmességgel emeli lelkét az isteni könyvvivőhez. - -Végre letelt a bünhődés hónapja. A Bairam nagy ünnepélyességgel s -valóságos ájtatossággal kezdődik, mely csak is az Iszlam sajátja. -Mindenki az előkészitett uj öltönyöket veszi fel s komoly méltósággal -fittogtatja az utczákon, bazárokban és nyilvános helyeken. Ha az évszak -engedi, virágfüzérekkel is diszitik a fejet, de rendkivül furcsa módon, -a mennyiben a virágszárakat homlok és turbán közé szurják mig a virágok -fejei a szemekre hajlanak alá. A kölcsönös látogatások és -szerencsekivánatok szertartása, rendkivüli szigorral tartatik meg. Maga -a szultán is ünnep első napján az ország nagyjait és hivatalnokait -nyilvánosan fogadni kénytelen. Az ünnepélyesség, melylyel ilyen udvari -ünnep jár sok, mindenféle látványosságot nyujt. A szultán a régi szerail -egyik udvarán egy terasse-szerü emelvényen foglal helyet, az udvar első -hivatalnokaitól környezve, mire a magas főurak uralkodójuk előtt, -rangjuk szerint elvonulnak s mélyen meghajolnak. Azelőtt, a főurak tág, -dudoros, eleven szinü, aranynyal és drága kövekkel elhintett öltözékei, -az ily ünnepélynek a valódi keleti fény és pompa jellegét kölcsönzék, ma -azonban, a mult bő, szingazdag ruházata, helyet volt kénytelen adni az -európai szabásu, szük s józan kabátnak – mely a jelenkor, vagyis az -ottomán császárság hanyatlásának hű jelképe. - -Jogszerint a Ramazan-Bairamnak csak egy napig szabadna tartania, -mindazáltal három napig ünnepeltetik, valamint a 70 nappal később -következő Kurban-Bairam, (áldozat-ünnep) a szokásos négy nap helyett, -némely vidéken 6–8 napig tart. Az utóbbi ünnep Abraham patriárka -áldozatkészségének emlékezetére tartatik meg s különös, hogy -Törökországban nem bir azon magas jelentőséggel, melyet a keleti moszlim -világban annak tulajdonitanak. - -Konstantinápolyban s a birodalom egyéb városaiban csak a rendkivül nagy -mennyiségü juh által nyilvánul, mely ez alkalommal faluról a városokba -hajtatik. A ki csak szerit teheti juhot vesz magának és a vallási -szertartások szigoru betartása mellett sajátkezüleg szurja le. -Legvigabban megy a dolog ezen ünnep alkalmával a szegény -medresze-hallgatók czelláiban, mert nekik, valamint a városnegyed -szegényeinek, kik is, csak ritkán jutnak hus-étkek élvezetéhez, küldetik -el a husfélék fölöslege. E két ünnepen kivül még egy harmadik is létezik -az oszmán birodalomban, t. i. a Mevlud, azaz Mohammed születésének -ünnepe, mely 1588-ban III. Murad által alapittatott ugyan, azonban a -keleti moszlim országokban ha nem is egészen ismeretlen, még sem -ünnepeltetik. A szultán egy nyilvános mecset-utjából áll, melyben -valamennyi országnagy részt veszen, s a mult századokben ugyan még nagy -pompával vitetett véghez, ma azonban már kevés látványossággal jár. - -Egészen más jeleggel birnak az ünnepek a moszlim világ belső területein, -mert itt kiváltképen gyásznapokból s csak egy ősrégi ünnepből állanak. -Az elsőkhez tartoznak mindenekelőtt a siita felekezeti buzgalom által -nagyon is okadatolt gyász és boszúhónapok, melyeket Persiában ünnepelnek -s melyek a hosszasabban Keleten tartózkodó idegen előtt igen -sajátságosoknak tünhetnek fel. Ezeknél minden Ali örökösödési harcza -körül forog, mit a három első Khalifa ellen folytatott s minden törekvés -oda irányul hogy Irán mélyen sértett nemzeti hőse minél jobban -dicsőitessék s ellenfelei minél alávalóbb, nyomorultabb gúnynyal és -gyalázattal tetőztessenek. Ide tartozik első sorban Mehdi születésnapja -Saban 15-én, a szunniták ellenére, kik ezen Imamot csak a feltámadás -után akarják e világra hozni, mig schiiták állitása szerint már régen a -feltámadás előtt született s titokban elrejtőzve még mindig él. Továbbá -a Gadir-i-Khom ünnep, Dsemazi-ul-akir 17-én azon nap emlékéül, melyen -Mohammed Mekkábul Medinába utaztában a Khom völgyben vejét, Alit, -helytartójának nevezte ki, oly tény, mely a leghatározottabban -bizonyitson a három khalifa usurpátiója ellen. Ali halálnapja szintoly -mély nemzeti gyászünneppé vált, mig másrészt a 27. Ramazan, Ibni -Muldsem, Ali gyilkosának halálnapja öröműnneppé emeltetett. Ezen -sorozatba tartozik az Omar-Szuzani is, t. i. Omar megégetési ünnepe, -mely az Iszlam e legkiválóbb, minden schiita által mélyen gyülölt, -harczosának halálnapján tartatik meg. Egy fabábut készítenek, melyet -Omarnek keresztelnek s belülről lőporral töltenek meg; este e gyülölt -khalifát in effigie a városon végig hordozzák s azután, a közönség nagy -gyönyörüségére, egy hátul alkalmazott röppentyü segedelmével a levegőbe -röpitik. - -Legcziffrában, természetesen a Moharrem alatt mennek a dolgok. Az első -tiz napon át ugyan az egész iszlamvilágban tartózkodni szoktak a -nyilvános mulatságtól, de a siita hit tartományában már négy héttel -azelőtt végtelen panasz és gyász szertartásokat visznek végbe, paszió -játékokat adnak elő; élégiákat énekelnek s örökös sirás és zokogás közt -élnek. Mi azelőtt Alinak szólt, az most szerencsétlen gyermekeinek. -Haszan és Huszein, s leginkább utóbbi vértanuságának rovására megy, ki -Kerbela viznélküli sivatagában nyomorultan tönkre ment övéivel együtt. A -nap sugárfényével árasztja el a közel eső Tigrist, a tábor csak nehány -lépésnyire van a folyamtól s mégis senki sem meri az üditő nedvnek egy -csöpjét előhozni Huszein elaléló családja számára; mert a kis csapat, -Jezid hadától körülfogva, a legkisebb moczczanásnál egy biztos halálnak -menne elébe. Huszein tizenkétéves kedvencz fia, Ali Ekber nem nézheti -tovább, mint küzdenek anyja, növérei és nénjei a szomjhalál kinjaival, -mint görnyedeznek elégett nyelvvel, a sivatag forró homokjában s -harcziménjére kap, hogy az ellenség sorain át utat törjön magának. A -leskelődő ellenség számtalan kardcsapásai alatt összerogy, a vér – a -szinpadon, vörös répanedv által ábrázolva, miután itt egy passzió -előadásról szólok – szélylyel locscsan egész a néző közönség közé és -elvegyül annak sürün omló könnyeivel. Utána az apa, t. i. maga Huszein -lép a harczmezőre, küzd mint az oroszlán, de ő is, sebekkel boritva rogy -össze s a panaszkiáltások vad zaja, tulharsogja az ábrázolók dünnyögő -hangon előadott elégiáit. E jelenetek egy egész hónapon át szakadatlanul -adatnak elő, a városokban fényesen, pompásan, falun egyszerüen; még -elkülönzött sátorcsoportoknál sem hiányzanak ezen előadások egyes -töredékei, s a ki a négyhónapig tartó sirást és nyögést halotta, a fej -folytonos behintését látta festett fürészporral hamu helyett, az nem fog -csodálkozni ha a siitákat a Ruzi Asurán (tizedik nap), a a nemzeti gyász -tetőpontján, nyilvános menetekben mint az őrülteket fogja látni a -városon végig haladni, ugy viselve magukat, mintha mindegyikükbe -belébujt volna az ördög. A ruhát leszaggatják testükről (miután gondjuk -volt rá, hogy a legócskábbat vegyék magukra), hajukat, szakállukat -tépik, neki szaladnak egymásnak fejeikkel, vagy a falba ütik, de mi -több, minden városnak megvannak a maga spécziális vértanui, kik kedves -Huszseinuk fölötti fájdalmukban fegyveres kézzel sebeket ütnek magukon, -– természetesen, nem a test veszedelmes helyein, – s a véres tagokkal -valódi hősiességgel hadonáznak. Az ilyen önmegbénitás kűlömben épen nem -háládatlan üzlet. Egy egykori utazótársam, mély karsebeit értékes tőke -gyanánt ápolta s egy városból a másikba hordta mutogatni, pénzt gyüjtve -velök. A szellemdus Iránban kiválóan értenek hozzá, mint kell egymást a -jó isten contójára orránál fogva vezetni. Igy gyakran találkozni ott oly -emberekkel, kik homlokukon nyolczsarku vaksebet hordanak. Azonban, -nagyon csalódik a ki azt hiszi, hogy ez egy octogén kőhajitás nyoma. A -siiták t. i. az imaszőnyeg helyett, a Kerbela földről származó, -nyolczsarku vályogtéglát használják, melyre leborulás alkalmával -kénytelenek homlokukat nyomni, s ezen emberek aztán, el akarják hitetni -a világgal, hogy homlokuk a tulságos imádkozás következtében sebesült -meg, mig tényleg a seb csak pettyegetés által állittatott elő. - -Bármily izlésteleneknek mutatkoznak is az iszlam vallási ünnepei, az -ujévi ünnep Noruz, mégis költőileg szép; a tavaszi éjnap-egyenre esik s -azon perczben, melyben a nap a kos jelébe jut, veszi kezdetét, s a -parszi-kultus egyetlen maradványaképen, nemcsak a siita Iránban, de a -keleti moszlimvilág minden tartományában nagy fénynyel ünnepeltetik. -Konstantinápolyban a Noruzünnep csak az előkelők házaiban, édességek s a -házigyógyszerész által ajándékképen átnyujtandó főzetek élvezete által -dicsőittetik. Azonban az ottomán császárság keleti határától kezdve -egész Khináig, a Noruz ugyszólván fontosabb szerepet játszik, mint a -vallási ünnepek. Iránban már hónapokkal azelőtt szoktak készülni reá. -Czukor, szörpök, sárgaczukor, czukorba főtt gyümölcsök stb. hihetetlen -mennyiségben hozatnak a városokba, tizenhárom napig tartó ünnepélyre -számitva, azoknak fogyasztására. Mindenki uj öltözetet vagy legalább uj -ruhadarabot igyekszik készittetni; a királytól le a koldusig, mindenki -ajándékokat kap és osztogat, s mondhatom igen érdekes látványt nyujt az -örvendetes felindulás, melylyel a tavasz beköszöntése üdvözöltetik. Az -ünnepélyek a csillagászok által meghatározott pillanattal veszik -kezdetét; leghatályosabban fejlődnek a király udvaránál, ki az ujév -beköszöntét országnagyjai körében szokta bevárni, hogy azonnal átvehesse -azoknak üdvözleteit s egyuttal ajándékokat osztogathasson. Hogy ez -alkalommal nem hiányzanak a dagályos költemények sem, melyek a Sah -felséges lényét a tavasz fenséget egyaránt dicsőitik – király-illat és -rózsaillat merészen egybeolvasztatnak – magától értetik. Hivatalos -beszédekben sincs hiány. A Sah az ország állapota, üzlete és ipara felől -kérdezősködik, értesitést követel a hit és vallás terjesztéséről, mire a -miniszterelnök ő excellencziája az ujévet óriási hazugságokkal kezdi -meg, a mennyiben vidékeket, melyek tényleg romnak indultak s -nyomoruságban tengenek, virágzó kövéreknek ir le; szintoly mértékben és -szellemben hazudnak a főpapok is, kik a moszlim hit győzedelmes -terjedéséről mesélnek, holott pedig az Oxustól kezdve a hitetlenség -fekete árnyait mind messzibbre terjeszti ki Irán földeire. Kérdező és -kérdezett biztosan tudja, hogy csaló és megcsalatik de az perczig sem -tartóztatja a Sehin Sáh-t, hogy mindenütt ajándékokat, tele kézzel uj -verésü arany- és ezüstpénzeket ne szórna, mert az ujévet arany -ajándékkal kezdeni, legjobb jóslatnak tekintetik. Bármily ősrégi is a -Noruzünnep, mégis ugy látszik már fontos átalakulásokon ment keresztül -még a nehány évszázadnyi, aránylag rövid idő alatt is, mert Chardin és -Thevenot franczia utazóktól kezdve, egész Polák-ig, Persia legujabb s -legalaposabb ismertetőjéig, ezen ünnepély leirása Irán minden -látogatójánál különbözőleg hangzik. - -A mint a tudós Richardson beszéli, az évszak változtában szép alaku -ifju, jelképileg az uj évet ábrázolván, állittott a királyi hálószoba -ajtaja elé s azon perczben, midőn a nap a kos jelébe jutottnak mondatott -bejelentetlenül belépett a királyhoz. A király kérdéseire: »Ki vagy? -Hová mégy? Hogy hinak? Mit hozasz?« – az ifju azt felelte: »Én áldott és -üdvhozó vagyok, Istentől küldettem hozzád, mert az Új évet hozom.« Erre -egy másik szép ifju nagy tálat hozott elő, melyben buza, lencse, bab, -zezamfü, rizs, továbbá nagy adag czukor és két ujveretü pénzdarab volt, -mig a miniszterek és országnagyok friss sütésű kenyeret nyujtottak át. -Miután a Sah mindent megizlelt volna, a maradékokat elosztá a jelenlévők -közt, mondva: »Ez az uj idő ujévének uj napja, hol minden létező -megujul.« - -A mi ez alkalommal a királyi palotában történik, némi változatokkal az -országnagyjai palotájában ismétlődik, mig magánkörökben, az ünnepi -ruhába öltözött család gazdagon megrakott asztalnál foglal helyet. Annak -közepén – (megjegyzendő, hogy itt csak a földön felteritett szőnyegről s -nem tulajdonképeni asztalról van szó), vizzel telt tál áll, melyre -minden szem irányul. Azon perczben t. i. midőn a nap a kos jelébe jut, a -föld egy halk megrendülése következtében a viz állitólagosan -megbodrosul, s e pillanat adja a jelt kölcsönös üdvözletekre. »Idi suma -mubarek bad!« (Ünnepetek boldog legyen!) E köszöntés hangzik fel az nap -mindenütt, házon kivül és házon belül, a város minden utczáin, a merre -emberek csak találkoznak egymással. A Noruz-zal t. i. az állami, üzleti, -ipari, és mezőgazdasági életben uj fejezet kezdődik. A fagy, eső és -borus ég évszaka helyet ád a tavasznak, az azurkék mennyboltnak, a -balzsamos légnek s virágok édes illatának. Nem csoda tehát, ha az -ünnepélyek szakadatlanul folytattatnak 13 napon keresztül, s még a -pénztárát oly aggályosan őrző fejedelem sem képes magát kivonni belőle -hogy a nyilvános mulatságokhoz bizonyos összeggel hozzá ne járuljon. S -még ott is, hol az irán kultura az ó parz eszmék befolyása alatt már egy -évezreddel ezelőtt fanatikus arábok és turáni hordák által erőszakosan -kiküszöböltetett, még ott is, t. i. Közép-Ázsiában is a Noruz még mindig -antik formájában és bájában tovább virágzik. - -Sajátságos, hogy az ős Kharezm, a parszi-kulturának ezer év előtt még -hires székhelye, hivebb maradt e szokáshoz, mint Turkesztán egyéb -részei. Khiva özbeg népségénél a tavasz beköszöntése nem kevésbbé fontos -szerepet játszik mint Persiában. Állitólag e napon hangzanak fel először -a szilfák sürű lombozatu ágairól, a csalogány busongó, édes dalai. Az -Oxus drága nedve, ezen ünnepély érdekében a legtávolabb csatornákba is -bebocsájtatik; a város nyilvános térein kosviadalok és lóversenyek -rendeztetnek, s a kinek csak módjában áll, ezen időtájt elhagyja lakását -hogy nehány napot sátorokban, valamely kövér mező szélén töltsön el. A -szigoruan moszlim Bokharában, ugyan szinte ünnepeltetik a Noruz, azonban -nem oly pompával, mint az iszlam legszélsőbb keleti határszélén, t. i. -Keleti-Turkesztánban. A természet szép ünnepének e kiváló dicsőitése nem -lehet meglepő, mert az iszlam ünnepei egyáltalán számra igen kevesek s -azonfelül a gyász és elkeseredés érzelmeivel tartatnak meg; jelentőségük -elvileg, az Istenségbe való, őszinte elmélyedésen s a próféta rajongó -dicsőitésén alapul, s ennélfogva magától értetődik, hogy a lélek -örömteli hangulatát kizárják. - - - - -Zarándokok és zarándokolások. - -»Esz safr kitatun min esz szakr« (az utazgatás egy darab pokol) állítja -egy arab s egész Keleten elterjedt régi közmondás, mely sokak előtt a -keleti kényelem-érzék kifejezésének fog tetszeni, voltaképen azonban -semmi egyéb parodiánál, vagy ártatlan szójátéknál.[7] Az utazás -tudvalevőleg egész Keleten kellemetes időtöltésnek, az egészségre nézve -jóhatásunak tekintetik, sőt bizonyos népeknél valóságos szenvedélylyé -vált, mely különféleképen érvényesül s legvilágosabban nyilvánúl a -zarándokolások utáni mohó, fékevesztett vágyban. Ha a persának vagy -közép-ázsiainak kiválóan jól megy dolga, ha magának vagy élettársának -rendkivüli élvezetet kiván nyujtani, akkor a moszlim-Ázsiában -zarándokolást határoznak el, olyformán, mint a hogy nálunk Olaszországba -vagy Svájczba tervezünk kéjutazást. E czélra jó eleve, megtakarított kis -összegek tétetnek félre, ruhát és utazó-készleteket készítenek s már -előre gyönyörködnek az élvezetben, melyet az idegen országokon és -városokon keresztűl teendő út, s a tartózkodás annyi nagyfontosságú, a -próféta által szentesített helyeken, nyujtani fog, be sem számítva az -előnyt, hogy e szent helyek látogatása az örök üdvösséget biztosítja az -utazó számára. - -A zarándokolások közt a Mekka és Medinába való utazás, az iszlam e -legszenteltebb helyeinek látogatása, természetesen legkiválóbb szerepet -játszik. E »Hads-zarándokolás« néven nevezett búcsújárás után következik -a próféta egyes családtagjai sírjainak látogatása, p. a siiták részéről, -Kerbela és Nedschef sírjai Meshedben, Kumban s más helyeken, továbbá az -Eszhaboknak, – a próféta társai, a vallás-épület megalapitásában, – s -más szentek és írástudók nyughelyei, s ámbár mathematikai pontossággal -ki van mutatva, hogy 7 búcsújárás ezen, s más 21 másik Veli-Ullah -sírjához, hasonértékű egy mekkai zarándokolással, mégis a sivár, köves, -homokos Arábiába való vándorlás, a moszlim keletinél a vallás örve alatt -nyilvánuló utazási vágyának legfőbb ideálját képezi. Mindenekelőtt tehát -a »Hads«-ról, a par excellence zarándoklásról fogunk szólani. - -Habár a kórán azt mondatja a prófétával: »Zarándokoljanak házamhoz,« -azért a későbbi magyarázók, a túlságos búcsújárás, azaz, útazási kedvet -korlátozni óhajtván, a zarándokolást mégis csak a következő föltételek -mellett engedélyezték: 1) Elegendő pénzösszeggel kell ellátva lenni, 2) -testileg egészségesnek és 3) nőtlennek kell lenni. 4) Nem szabad -adósságokat hátra hagyni otthon, 5) csak béke idején szabad útra kelni, -6) inkább szárazföldön, mint tengeren kell útazni (minthogy az első -kevésbbé veszélyes) s végre 7) teljes korúnak, azaz legalább 15 évesnek -kell lenni. E szabályok szigorú betartása, gazdasági szempontból igen -előnyös volna a moszlim társaságra nézve, de a szeretett vallás sok -kibúvóval bír, s egyetlenegy látomány vagy álom elegendő arra, hogy az -egész rendszert irgalom nélkül feldöntse. Mindenesetre érdekes marad a -tény, hogy minél távolabb esik egy ország a moszlim világ e vallási -központjától, annál nagyobb hévvel vágynak annak lakói a »Hadsi« -tiszteletczím elnyerésére. Az ok valószinüleg, az Iszlam legszélső -keleti és nyugati határain t. i. egyrészt Fez és Marokkóban, másrészt -Kelet-Turkesztánban s a három Khanságban uralgó bensőbb és szívósabb -hiterélyben rejlik, minthogy e vidékeken a rajongás sokkal jobban -elharapódzott, mint magában Arábiában; valamint a fénytorony lábánál -sötétség uralg, mig tetejének szétáradó fénysugarai a messze távolt -megvilágitják. Elvitázhatatlan, hogy a Hadsi eszmében jó adag romantika -rejlik, sőt azt mondhatnám, költői lelkesültség, mely a vallási -rajongások daczára, melyeken alapul, mégis már századok óta gyakorlati -eredményekre is vezetett. - -Ha emlékemben felmerülnek számtalan ismerőseim a moszlim világ különböző -országaiból, s magam elé varázsolom azon személyiségeket, kikkel a -Hadsra való készülődés alkalmával ismerkedtem meg, még ma sem vagyok -képes bizonyos csodálkozást leküzdeni. Ilyen emberek hetekkel, sőt -hónapokkal azelőtt, az elhatározott terv következtében teljesen -megváltoznak, s a mily mértékben közeleg az elindulás ideje, ép oly -mértékben növekszik náluk a lázas, hevült állapot. Szegényebb s kevésbbé -ismert egyéniségek, feltünés nélkül, észrevétlenül szoktak eltávozni -ismerőik köréből; rendesen mások költségen utaznak, kik aztán a rájok -költött pénzért tantiéme-et remélnek nyerni az isteni elégedettségből; -sőt volt egy társam, ki életében nyolczszor tette meg mások contójára a -tavafot (a Kaaba körüljárása) és ép annyiszor Hadsi lett, anélkül hogy -bizományozói e czímmel ékeskedhettek volna. Utóbbiak ezért csak a -másvilágon várhatnak jutalmat, itt alant azonban, egyedüli joguk abból -áll, hogy azon Ihram-ban (ingszerü zarándokruha) melyet a Hadsi -megbizott búcsújárása alatt hordott, temettethetik el magukat. - -A zarándokútra készülők elindulása gazdagoknál bizonyos ünnepélyességgel -jár. Az illető tetőtől talpig újba öltözik, szintúgy szolgái és kísérői -is, a legjobb lovakat, legjobb nyeregszerszámokat viszi el magával s -elutazása előtt végrendeletet csinál, oly elővigyázat, mely, a mint -később látni fogjuk, korántsem felesleges. A családbarátok és -rokonoktóli búcsú, komoly, megindító színezetet ölt, a mennyiben sok -száz, sőt ezer mértföldnyi útnak néznek elébe, éghajlati nehézségekkel, -emberi gonoszsággal és elemi bajokkal kellend megküzdeniök, mielőtt a -Kaaba eléretnék. - -Képzelj magadnak kedves olvasó, egy vagy több zarándokot, kik Khokandban -vagy Kelet-Turkesztanban a hosszú s fárasztó útra kelnek Arábia felé s a -legkedvezőbb viszonyok közt utazásuk czélját 9, de gyakran csak 12 hónap -alatt érhetik el. Ezen emberek előtt a Hads, minden tapasztalatok, -végtelen nélkülözések, szenvedések és mindennemű veszélyek öszlete. Ily -körülmények alatt természetes, hogy az egyes utasok lassanként -összecsoportosulnak s a barátság, sőt rokonság erős kötelékével fűződnek -egymáshoz. A távol észak-keleti mohammedán országokból jövők, többnyire -Bokharában, Herát és Orenburgban egyesűlnek, míg a délkeletiek Bombay- -vagy Karsiban képeznek nagyszámú utazó-társaságot. Ott, hol az út nagy -részét vizen kell megtenni, az utazási fáradalmak aránylag csekélyek, -ámbár szűk helyre összeszorítva, a Hadsi-k itt sem élveznek valami -különös comfortot. Azonban rendkivüli és valódi fáradalmakkal jár az -Istennek inkább tetsző szárazföldi utazás, akár – itt az Iszlamvilág -végéről beszélek – Persiát kerülve Dél-Oroszországnak, vagy egyenesen -délnyugatnak tartva haladnak a szent városok felé. - -A szunnita Turkesztánra nézve, a siita Irán oly ország, hol a zarándokok -mindennemü veszélyeknek vannak kitéve, hol folyvást kínoztatnak, gyakran -ki is raboltatnak s ily viszonyok között természetes, hogy Bagdad -elérésével már a czélhoz közel érzik magukat. Bagdadtól, másrészt még -Konstantinápolytól, valamint Áfrika igazhitűire nézve Kairó és -Alexandriától kezdve, a karavánok nagy mérvet öltenek, azon -zarándokkaravánok, melyeknek ős typusa mégis csak a régi Ázsia földjein -tünnek fel a vallási költészet valódi fényében. Itt egyes csoportokkal -találkozunk, kik vörös vagy zöld zászlót lobogtató csatlós által -vezettetnek. Minden csoportnak megvan saját papja ki egyúttal biróként -is szerepel, ha felmerülő viszályokat kell kiegyenlíteni; továbbá saját -külön muezzinjával bír, ki szabad ég alatt, vagy a karaván-szerailban -imádságra hí. Egy csoportban sem hiányzik a hajnyiró és a bohócz, ki a -hosszu ut alatt, ha a »Telkin« éneklése már kifárasztotta a torkokat, -vastag tréfáival igyekszik az ájtatos vándorokat megnevettetni. Ily -csoportok gyakran egymás mellett utazgatnak, anélkül hogy azért -elegyednének egymással. Hisz ez nem is lenne lehetséges. Amazok eretnek -siiták, kiket egészen különböző gondolkozás és törekvés vezet a szent -helyekre; emezek ellenben, ronda kinézésü tatárok rézsent álló -szemekkel, idegen szokásokkal, idegen nyelvvel, végkép elütők a büszke -arabtól, ki honfitársa s prófétája sírjához vándorol s amazokkal -távolról és semmiben sem kiván érintkezni. »Az igazhitüek mind -testvérek!« A mire Mohammed törekszik ez csak elméletileg szép – de -Keleten mint Nyugaton, az elmélet csak elmélet marad. - -A Tigris melletti nagy Khalifaváros után Damaszkus tekintetik a második -nagy állomásnak, Damaszkus, hol tényleg össze is folynak az Északról -Keletről, s Nyugatról jövő zarándokok seregei. A Bagdadtól odáig vezető -út sohasem volt igen biztos, s a számos mellék-állomások daczára nem is -volt valami igen kellemes, elannyira hogy igen érthető, ha a vizgazdag -fakert, melynek közepén díszlik az Omejjádok székvárosa, a távol -messzeségről jött utazót bámulatra ragadja. Persákat, Indusokat, -Khinaiakat és Közép-Ázsiaiakat hallottam Damaszkusról beszélni s -mindannyian földi paradicsomnak írták le. – A termékeny szyriai völgytől -kezdve, a zarándokkaraván hivatalos jelleget ölt, a mennyiben -Damaszkusban, a »Szure Emini« (a konstantinápolyi zarándokkaraván -felügyelője) hozzá csatlakozik. Az út már most délnyugoti irányban, -többnyire sivár vidékeken keresztűl, az ugynevezett szyriai zarándokúton -Hedsaz, t. i. a köves Arábia felé vezet. A több mint ezerévnyi -frequenczia s híres moszlim fejedelmek és fejedelemnők részéről rá -pazarolt gondoskodás daczára, ezen út még mindig tele van -kellemetlenségekkel, melyek a sivár könyörületlen tenyészet -következményei. Az út igen gyéren népesített völgyeken, majd köves -lapályokon, kopár hegygerinczeken, és forró homoksivatagokon visz -keresztűl; az állomáshelyek többnyire csak nyomorúlt agyagviskókból, -vagy hajdankori kastélyok romjaiból állanak. De mit törődik a Kaabá-ért -és próféta sírérrajongó moszlim a múltnak imitt-amott felmerülő szép -emlékeivel, Rabati Ammón-nal az ó-római Philadelphia, Gerazá-val, (a mai -Dserras), pompás oszlop maradványaival, kapuival, vízvezetékeivel és -fürdőivel? Gondolatjai víztartók s iható víz körül járnak, melyek mind -gyérebben kerülnek elő; ő pázsitos legelőhelyekre vágyik, melyeket -azonban hiába keres; leginkább pedig védelmet óhajtana a nomádok -támadásai ellen, mit azonban sem a Szultán, sem szent szándékainak -kegyeletteljes méltatása nem biztosíthatnak neki. Akár a Beni-Harb, akár -az Eneze, vagy más arab törzsök legyenek – mindannyian mohó szemmel -lesik honfitársuk rajongó tisztelőit s a Hadsi-kat kirabolják s a hol -csak szerit tehetik halomra verik agyon. - -A rabló beduinok előli folytonos rettegéshez még az ijjedelem is hozzá -járúl, melyet a vallási mondák és mythószok idéznek elő. Majd -kisértetekről van szó, melyek ezen út több helyén leszögeztettek; majd -Themad puszta sziklaüregeiről, melyekben egy egész nép rögtöni -tönkremenéssel bűnhödött Mohammedbeni megátalkodott kételyeiért s -melyeknek porladozó kőhalmazaiból lelket rázó jajkiáltások hangzanak ki, -– természetesen csak a Hadsi-k fülei hallják; – majd meg az istentelen -Ad óriás nép emlékére reszketnek, melynek fejedelme a hirhedett Seddad, -Istennek jelenté magát, egész városokat épittetett aranyból, ezüstből s -e vétkes képzelgésért természetesen iszonyúan megbűnhödött. Csak -Maannál, hol Paläsztina felé ágazódik el az út, kezd a sivár természet -egyhangusága gyéren felmerülő kertek és szántóföldek által felvidúlni s -valóban rendkivüli vallás-rajongás szükségeltetik hozzá, hogy -elragadtatást érezzen az ember, ha 30 napos kin- és fáradalomtejes -vándorlás után, végre maga előtt látja a vulkánnemü katlant, melynek -közepén a prófétasír városa fekszik, s melynek keleti végén a Ohod nevü -fekete bazalt hegy kisértetiesen emelkedik ki. E hegy látásakor a -keletieket valóságos fogfájás rohanja meg, mert ennek közelében vívatott -ama híres hasonnevü csata, melyben a prófétának két első fogát -kiütötték; ama fogak, melyek legbecsesb ereklyeképen Konstantinápolyban -a szerail csúcson drágakövekkel kirakott tokban őriztetnek s mély -kegyelettel tiszteltetnek. - -A Medina Jattrib keleti részén egy egyszerű, igénytelen épület, ép oly -igénytelen zöld kupolával emelkedik; ez a próféta sírja fölötti épület, -melynek láttára, a messzetávolból ide utazott sok százezer zarándok -szíve lelkesűlten feldobog. - -Egyszerűnek nevezem az épületet, mert más, p. a Meshedben és Nedsefben -látható mohammedán díszépületekkel összehasonlítva, Medina világcsodája -alig méltó említésre, s úgyszólván a próféta szerénységét s -egyszerűségét jellemzi az utókor előtt. Az épület szabálytalan -négyszögből áll, melynek külső falaihoz számtalan magánház támaszkodik, -s csak homlokzatán láttatott el utóbbi időben, nagy bemeneti csarnokkal. -A belső tért oszlopos folyosó futja körül, mely részint márvány és -porfírból, részint azonban csak művakolattal bevont közönséges kövekből -emeltettek. A délkeleti sarkot foglalja el a próféta madárkalitkaszerü -mauzoléuma, még pedig csak nehány lépésnyire azon helytől hol Mahommed -maga az első mecsetet alapította s szeretett neje Aisa karjaiban lehelte -ki nemes lelkét. Ha e legszentebb szentély belsejébe lépünk, egy -ágyszerü hely előtt állunk, melyet világos zöld, arany feliratokkal és -kis nézőkével ellátott rács vesz körül. E rács rendkivül sürű s a -tulajdonképeni sírtól csak keskeny sötét kis folyosó által választatik -el, melyben a templomszolgák, a próféta úgynevezett utódai tartózkodnak -s a fenntemlített kandi ablakocskán át a dicső ősük számára átnyujtott -ajándékokat a zarándokok kezéből átveszik, s magától értetődik, hogy -azok javukra szolgálnak. A belépés e sötét titokzatos szentélybe, a -templomszolgák által szigorúan elleneztetik, s annak kieszközlése csak -nagyszerü adakozások következtében sikerül olykor a leggazdagabb -Hadsi-knak. - -A rács körül, de leginkább a sír fejoldala táján, a zarándokok égfelé -emelt kezekkel a következő imát mondják el: »Béke legyen veled ó -próféta, Allah és Allah kegyelme és minden áldása. Béke legyen veled ó -barátja Allahnak. Béke legyen veled, o legjobbja Allah minden teremtése -közt. Bizonyságot teszek, hogy nincs Isten Allahon kivül, s azt vallom, -hogy Te vagy prófétája és utódja; Tanuságot teszek, Allah prófétája, -hogy hivatásodat híven betöltéd, hitedet bevallád s Istenedet imádtad, -míg meggyőződést nyertél a halál órájában. És mi barátaid, o Allah -prófétája, megjelenünk előtted, messze országok, távol éghajlatokról -jövő vándorok, veszedelmek és nehézségek közepette, a sötétség idejében -és a nap óráiban, azon vágytól vezéreltetve, hogy megadjuk neked a kellő -tiszteletet s megnyerjük közbenjárásod áldását; mert bűneink megtörték -hátunkat s Te képviselsz Annál, ki bennünket meggyógyít. Ó Allah -prófétája, közbenjárásodat, közbenjárásodat kérjük.« - -Ezen ima folytonos sírás, kiabálás, s nyöszörgés közt mondatik el, -elannyira hogy saját hangját sem hallja az ember. Az írás nem-tudók, kik -egy felolvasó szavait hallgatják ugyan, de azokat követni képtelenek, -beérik vele, hogy a beszélő ajk- és szájmozdulatait követik. E mellett -mindnyájan megbénitó kegyelettel vannak eltelve, alig merik ajkaikkal a -rácsot érinteni, annál kevésbbé a tulajdonképeni sírbolt selyem -függönyeit, melynek látásában csak igen kevesen részesűlnek. Egy -felvilágosodott mohammedán állitá előttem, hogy az egyszerüen egy nagy, -hosszúdad, közönséges kövekből összerakott emelvényből áll, mely a -multbeli kegyeletes keresztény utazók képzeletének távolról sem felel -meg, miután az Mohammed aczél koporsóját a padlóhoz s tetőzethez -erősített mágnesek következtében a levegőben akarja lebegtetni. - -Ugyanazon helyiségekben vannak Abu Bekir és Omar sírjai is, mindegyik -külön nézőkével az emlitett rácsozatban, mely előtt az igazhivők -megfelelő imádságokkal könnyítenek szenvedő lelkükön. Miután Omár a -siitáknál, a bitorlóknak tekintett Khalifák közt leginkább gyűlöltetik, -sírjának kandiablakából nagy figyelemmel kisérik a persákat, s a ki az -iszlam e nagy hőse ellen valamely kihágást enged magának, az iszonyúan -bünhödik gaz tettéért. Mindazáltal megszokott történni irániak részéről, -hogy a szokásos »Ja Omár!« (ó Omár) helyett gyors kiejtéssel Ja -Khimar!-t (ó szamár) kiáltanak s otthon erősen dicsekesznek a hőstettel. -Hisz láttam irániakat, kik az Omár nevet czipőik talpára írták, azon -kedves gondolatnak engedve át magukat, hogy egész napon át e főgazembert -lábbal tapodhatják. – Habár a prófétasír látogatása inkább érdem mintsem -kötelezettett, mégis ritkán találkozunk oly Hadsi-val ki e szent -kötelességet elmulasztaná. A rajongó moszlimok legmagasztosabb vágya oda -irányúl, hogy Medinában fejezhessék be életüket, és sok jómódú s -rendkívüli ájtatosságú ember, élete hanyatló őszkorában oda vonúl -vissza. Azokat Mudsavirnak, a próféta szomszédainak nevezik s már eleve -is boldogoknak érzik magukat, hogy haláluk után a föld ama részében -porladozhatnak, hol legközelebb esnek a próféta földi maradványaihoz s -ennek következtében a feltámadás napján, a próféta közvetlen vezetése -alatt legkönnyebben juthatnak Allah trónja elé. - -Körülbelül öt vagy tiznapi tartózkodás után Medinában, mely rendesen -Munevvire-nek (a kivilágított) neveztetik, a zarándok végre Mekka-felé -vonúl, mely város a Mukerrime, (a dicsőített) elnevezést viseli. Négy -különböző úton lehet eljutni oda, melyek közűl leggyakrabban -használtatik a Szultán-út, (Szultán-Joli). A vidék itt is fővonásaiban -kopár és puszta, itt sincs gondoskodva legkevesbbé sem az utazók -kényelméről, s nem egy ájtatos moszlim, – főkép a szegényebb -osztályokból – nyomorúltan elveszni kénytelen, amaz iszonyú zűrzavarban -és tolongásban, mit a végtelen mennyiségű lovas, öszvér, szamár, teve, -hordkosarakban és gyaloghintón utazók előidéznek, ha rabló beduinok elől -menekülve, vad összevisszaságban tolonganak át a számtalan hegyszoroson, -maguk alá gázolva azt a szegényt, ki mielőtt még megpillanthatta volna -az Istenházát – a mint a Kaabá-t nevezik – szerény sorsának esik -áldozatáúl. Az utolsó előtti állomáson csinálják rendesen a -hadsi-toilettet. Megnyiratják, megborotváltatják magukat, minden ruhát -levetnek, s felveszik az »Ihram«-ot, egy hosszú vászondarabból álló, -könnyedén a testre vetett, s a jóhangzás kedvéért köpenynek nevezett -zsákot, mely két nyilással bír a fej s jobb kar számára. Ezen Istennek -tetsző öltözet nem igen gyakorlati, de annál kártékonyabb, mert az Ihram -által, az északbeliek melegebb ruházathoz szokott egészsége nagy kárt -szenved. Napszúrások napirenden vannak, a hűvös esték vérhast idéznek -elő s ezek s más körülmények magyarázzák meg a tényt, hogy száz zarándok -közűl, ki a Volga, Oxus, Jaxartes partjairól s a Tian-San alvidékeiről -Mekkába vándorolnak, harmincz, sőt több is a szerencsés hazaérkezés -helyett, Alláhtól az örök álom boldogitó sorsával jutalmaztatik meg. – -Az említett állomástól, még egy napi s egy éjjeli út van hátra, mely -részint fekete sziklafalakon, részint sárga homokon vezet keresztűl, -melyből oázisszerűen emelkedik ki nehány zöld pázsit lapály, míg végre -másnap reggel egy hegyszoros végére érve, egy összevissza hányt szürke -háztenger merül fel, s annak közepében a Kaaba nagy mecset-udvara a hét -minarettel, oly látvány, mely a zarándokokat a legnagyobb lelkesedésbe, -sőt üdvözült elragadtatásba ejti. Ezer meg ezer torokból száll égfelé az -örömreszkető kiáltás »Lebeik, Lebeik, ja Allah!« (a mint néked tetszik, -o Isten!). Mindenki leszáll, idegenek ki sohasem látták egymást, sohasem -szóltak egymáshoz, összeölelkeznek; mindenki csókolódzik, sír, kiáltoz, -ujjong, mintha váratlanúl földöntúli boldogság kapúi nyiltak volna meg -előttűk. S ez a tüz, e hallatlan felindulás és lelkesedés, mindössze egy -a pogány időkből fennmaradt kőnek szól, melynek eredete sem a próféta -tisztelői, sem máshitűek által, nincs ismerve, s mely mégis évről évre -több mint tizenkét század óta, számtalan millió ember lelkében a -legmagasb lelkesedést előidézni képes. - -A százféle kellemetlenségről, csalásról s megröviditésről, melynek a -zarándokok az idegen néptől hemzsegő városban ki vannak téve, hallgatva, -egy pillantást akarunk vetni a Kaaba legszentebb szentélyébe, mely egy -nyilt csarnokokkal körülvett egyenszögű udvar közepén emelkedik. A -tompa, alig negyven láb magas torony, a zarándokolás idejében mindig -hosszú selyem függönyökkel van elfödve. A bemenet északnak fekszik s oly -magas, hogy a templomszolgák segitsége nélkül nem lehet bejutni. Egy -egyszerű lépcső ugyan legkönnyebben segítene e bajon, azonban meghagyják -úgy a mint van, mert a zarándokoknak nyújtott segitség az Isten -szolgáinak igen sokat jövedelmez, s tudvalévő dolog, mily jól fel tudnak -azok mindent használni. Ha végre belebotorkázott az ember e sötét, -félemletes helyiségbe, az oszlopzatokról alácsüngő lámpák fényénél, -jobbra a Makami Ibrahim-ot (Ábrahám lábnyoma) látja, melynek nagysága -szerint itélve a jó patriárka oly lábacskával birhatott, mint tiz egymás -mellé helyezett elefánttalp. Balra van a szent Zemzem-forrás, egy, -valószinüleg földalatt folyó csermely, kútszerű nyilással, melynek vize -a moszlimek által a legbecsesb nedvképen iratik le, messze el, a -legtávolabb régiókba hordatik szét s csodatévő varázsital gyanánt -tekintetik. Azt mondják: ha e viznek egy csöppje érinti a haldokló ajkát -az meg van mentve a pokoltól s minden kínjától; egyetlen egy csöppe a -női szépséget hervadatlanná teszi s gyermek-áldást biztosít meddő -asszonyoknak. A forrásnál magánál, csak keveset élvezik e vizet s ez -igen természetes, mert langyos, keserűsavas s az ájtatós zarándokoknak -gonosz dysenteriát okoz. Igen, az a jó, drága zemzem! Utazótársaim -Közép-Ázsiában hónapokig hordták öveikben, hitetlen csehek által -készitett kerekre köszörült üvegekben, s ha valami veszedelem -környékezte őket, jobban féltették Zemzem üvegeiket mint becses éltüket. - -A legszentebb a Kaabában természetesen, a titokteljes fekete kő, -(Hadsari Aszvad) a keleti sarokban, nem messze az ajtótól négy lábnyi -magasságra befalazva. E kő, mely ma már csak töredék s aranyozott ezüst -karikával van átfogva, nemcsak e kis épületnek tulajdonképeni -fénypontja, de sőt az egész Iszlam-világnak; s csak félve és remegve -közeledik hozzá a zarándok. Már távolról kinyujták utána ujjaikat, s a -szent kő légkörét egyre ájtatosan csókolják. Százaktól körülvéve, mégis -csak keveseknek sikerül, hogy azonnal hozzáférhessenek, tehát többször -ismétlik a Taváfot s végtelen boldogoknak tekintik magukat, ha órákig -tartó várakozás után, végre jobb kezük három első ujjaival érinthetik a -világ legbecsesb kincsét s szomjas ajkaikkal megcsókolhatják. Ez, a mint -már mondám, az egész zarándokút tetőpontja. – A Kaabá-n kivül, a mecset -előudvarában fekszik a négy Makama, t. i. az orthodox felekezetek, -névleg, a Hanefiták, Saféiták Hambaliták és Malekiták alapitóinak -nyughelyei. E helyek naphosszant tarka néptömegtől, csupasz vállak és -borotvált fejek sürű gombolyagától, valóságos emberchaosztól -környeztetnek, valamennyien egy és ugyanazon eszmétől eltelve s csak -különböző nyelvük által árulva el, hogy csaknem minden égalj legtávolabb -eső tartományaiból zarándokoltak ide. A többire nézve, az élet a nemes -Mekkában is csak olyan mint minden vallási jelentőséggel biró városban, -t. i. végtelen romlott és feslett. A legájtatosabb imák, mindennemű -vétkes kihágásokkal váltakoznak s az Isten házának legközelében oly -orgiák ünnepeltetnek, melyek minden leirást felülmúlnak. Ez egyébaránt -nemcsak Mekkában van úgy; nehány persa búcsújáró helyen alkalmam volt -személyesen meggyöződhetni ezen istentelen állapotokról. Erre -vonatkozólag is ellehetne mondani: les extremes se touchent, mert az -erkölcstelenség és bűn szégyenteljesebb fészkei mint a persa Meshed és -Kum aligha találhatók valahol a világon. - -Eddig a nagy zarándok út két főpontjáról beszéltünk; még csak a -harmadik, úgyszólván, az egész zárkövének leirása hiányzik, t. i. az -Arafa, vagy – a mint a törökök mondják, – Arafat hegységre való -búcsújárás. Itt t. i. a Zil-Hidse hónap 9-én hitszónoklat tartatik, mely -a végtelen nagyszámu hallgatóság következtében, valószinüleg csak a -legkevesebbek által hallatik, melyen jelen lenni, azonban minden -zarándok köteles. Már két nappal azelőtt, ezer meg ezer ihramjába tekert -zarándok siet ki Mekka északi kapuján, fel, az alig nehány száz lábnyi -magas dombnak tartva. Az említett hónap 7–8-án már rendkivüli a tolongás -a Zil-Hidse körül, a kopár szikla egész lejtője sürűn van elhintve -emberekkel, s hogy a 9-dik napot vidáman bevárhassák, kávéházakat, -borbélyműhelyeket és mindenféle mulatságokat rögtönöznek. E napon már -napkeltekor midenki a legtarkább összevisszaságban tódul fel a dombra, -hogy a tetején álló szónokhoz minél közelébb jusson. Valóban nem csekély -feladat! főkép Arábia izzó napsugarai alatt s csak a nyomorúlt ihramba -burkolva; e mulatság nem csak egynek kerül életébe is, ki jutalmúl aztán -az igazhitüek szemében, vértanunak tekintetik, kinek lelke egyenesen a -paradicsom felé emelkedik. Egyébaránt kétséget sem szenved, hogy ezen -emberekkel borított domb, az nap igen megható látványt nyújhat. Ezer meg -ezer szem tapad a szónokra, s valahányszor ez imádsága hevében karjait -ég felé emeli, mindannyiszor megmozdúl a lejtőket elfoglaló egész -embertömeg, óriás, ringó tengeri hullámhoz hasonlólag, s messze dörgő -Lebeik! Lebeik!-ot küld fel a fellegetlen éghez. Ez egyszer helyén is -van a Lebeik (= tessék), mert Ábrahám híres szavának ismétlése az, midőn -a patriárka, engedve Isten akaratának, fiát az áldozatkőhöz vezeté. - -A mint vége van a prédikácziónak, mindenki, mint az őrült rohan le a -hegyről. E sietség szabályszerinti s valóban irtózatos jelenetté -fejlődik, ha a sok ezer ember részint lóháton, részint gyalog -tüskön-bokron, sátorköteleken és sátorpóznákon át az éj sötétében, vagy -egyes fáklyák gyér világitásánál vad rohanással száguld le az Arafat -lejtőin. E pokoli futásgyakorlat első állomásán imádság végeztetik; -összeölelkeznek s egymást üdvözlik a Hadsi új tekintélyében, melyet e -percztől fogva elértnek tekintenek. A mint ez állomást odahagyni készül, -minden Hads hét követ kénytelen maga mögé dobni, melyek sátánnak -szólnak, ki Ábrahámot kísértetbe akarta vinni. E kövek igen gyakran a -sátán koponyája helyett, valamely ártatlan zarándok fejéhez röpűlnek, -miből aztán természetesen heves verekedések támadnak, melyek a szent -szertartás zárjelenetét képezik. Végre Mina völgyében, Ábrahám áldozata -emlékeül, egy-egy állatot áldoz minden zarándok. – A szegényebbek beérik -egy báránynyal vagy juhval, gazdagabbak azonban tevéket áldoznak s a -leölt állatok száma gyakran több ezerre rúg. A hús felhasználását az -áldozók nem engedik meg s minthogy annak legnagyobb része ad majorem Dei -gloriam, szabad ég alatt, Arábia forró napjának kitéve hagyatik hátra, e -büzhödt légben leghamarább fejlődik a koléra első csirája, mely -ezerenként osztogatja a zarándokok közt az öröklétre szóló útlevelet, s -általok, a koléra-bizottság által szervezett szigorú intézkedések -daczára, Európába is átvitetik. – A bucsújárás e harmadik jelenetének -befejeztével, a zarándokok sietősen összeszedik Zemzem vizüket s egyébb -emlékeiket, hogy könnyű szívvel s még könnyebb erszénynyel hátat -fordítsanak Isten városának, míg Mekkában körülbelül, mint az idény -lefolytával Karlsbadban, igen vígan vannak ezután. Ájtatos -egyházszolgák, kútőrök, szállásadók, hôtelier-k, kereskedők, -kávéházbirtokosok, komédiások és hetärák összeadják az idény jövedelmét. -A jó Istenre, a fekete kőre, Arafatra és Zemzemvizre legkevesebbet -gondolnak, annál többet ellenben a jövő idényre, és Mekka serifje, a -próféta e vérrokonságban lévő ivadéka időnként még imádságokat is -rendez, Istentől minél számosabb zarándoklátogatást esdve. - -Hát a zarándokok? Még elég vidám hangulatban kelnek a hosszú, fáradalmas -útra. Visszamenet Mohammed állítólagos lakházától egy kis porond vitetik -el selyemzsacskóban. E »Khaki mubarek« (áldott vég) legbiztosabb -gyógyszer legyen szembajok ellen. Annak idejében én is tartottam ily -selyem zsacskót övemben, azonban sohasem birtam rávenni magam, hogy egy -szenvedőnek oly mértékben hintsek port a szemébe, mint azt társaim -tevék. A hazatérés egyátalán sokkal gyorsabban történik. A szeretettek -viszontlátásának reménye felvillanyozza az ellankadt tagokat s -türelemmel türeti az utazás fáradalmait. A jutalom, mely a hazaérkezőket -várja, fel is ér aztán a kiállott szenvedésekkel és veszedelmekkel. -Rokonok és barátok több napi távolságra eléjök utaznak s szülővárosukba, -vagy otthonjukba való bevonulásuk mindenféle ünnepélyességgel jár. Egy -újjongó embertömeg diadalmasan hordja őket az utczákon keresztül, -mindenki közelükbe tolakodik, hogy láthassa, ruháikat érinthessék, azon -reményben, hogy a városok legszentebbikének egy láthatatlan porszeme -rájok talál ragadni, s ha jól emlékszem, a hazatérő Hadsi ölelése és -testvéri csókja, az egész Istennek tetsző tett huszadik részletét -képviseli. A Hadsi czím, mely a pecsétnyomó gyürűn valamint később a -sírkövön is díszlik, az illető egyéniséget a tisztelet és becsület egész -sugárkörével övedzi körül. Minden Hadsi patricziussá válik, a -felekezetben vezető szerepet játszik s ezáltal minden másnál jobban van -megvédve a hatóságok zsarnoksága ellen. S ezen előnyzés nem -indokolatlan, mert a ki évekig tartó utazásra kel, sok idegen országgal -és néppel ismerkedik meg s a legkülönbözőbb tapasztalatokon megy -keresztül, nem méltatlan a polgártársai közötti kiválóbb állásra. De még -a Kelet népei szellemi és erkölcsi életének ismeretére nézve is nagy -értékkel bírnak e zarándok útak; fennállásuk óta közvetíteni szokták, az -afrikai lakosokkal való közlekedést, s évenként úgyszólván -internationális gyűlést hoztak létre az Iszlam követőiből. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -Mekka és Medina igen távol esnek, az utiköltség odáig, akár vizen, akár -száraz földön igen jelentékeny s a koldus tarisznyára s botra támaszkodó -zarándokok száma aránylag csekélynek bizonyúl; minthogy azonban az egész -világ utazni, azaz zarándokolni akar, az ájtatos szellem azon -mesterkélt, hogy az Arábiától távol eső tartományokban is vonzó -búcsújáróhelyeket puhatoljon ki. A szent sírok feltalálása soha, semmi -időben és egy vallásban sem volt különös nehézségekkel egybekötve. Az -igazhivő moszlim az éj sötétében tűzoszlopot, a keresztény egy -Madonnaképet lát felragyogni, itt Lourdes dicsőíti magát, amott meg -Imamzade N. N. s minthogy a papok akár Keleten akár Nyugaton gondoskodni -tudnak róla, hogy e csodahelyek kellőleg látogattassanak és -méltányoltassanak, könnyen érthető, hogy mindenkor s az Iszlamvilág -minden hitfelekezetében nem hiányzottak a szent sírok. Nem feladatunk -hogy e sírokról kimerítőleg szóljunk, ámbár a számos -»Teszkeret-ul-Evlia«-ban (szentek története) igen bőséges források -állanának rendelkezésünkre; azonban, itt csak arra akarunk utalni, hogy -Mekkán és Medinán kivül még számos búcsújáróhely létezik, mely nagy -hírnek örvend. Ezekhez tartoznak a keleti Szunnita tartományokban a -Szent Apak sírja Kasgav-ban, Ahmed Jeszevi-é Turkesztánban és Bahaeddiné -Bokharában. A Siita világnak megvan Meshedje, Kum- és Kerbelá-ja. Az -utóbbi három inkább nemzet-gazdászati mint vallási tekintetből -emeltetett vértanúvá. Irán nehány okos fejedelme, t. i. gátat akart -emelni, a sok pénznek Arábiába való évenkénti kivándorlása ellen s -ájtatos alattvalóik nagyobb kényelmére három nemzeti Szentet teremtett, -melyeknek imádása és tisztelete valósággal ép oly sikeresnek bizonyult a -nemzetgazdászatra mint nemzetvallásra nézve. E három siita búcsújáróhely -gazdagsága és pompája már gyakran iratott le; én is körülményesen -foglalkoztam velök »Vándorlásaim Persiában« czimü munkámban, s miután én -nem csak látogatóképen, hanem inkább mint zarándok tartózkodtam több -hasonló helyen, tanuságot tehetek róla, hogy a Meshed és Kumbeli -zarándokok, látszólagos ájtatosságban, lelkesedésben, sőt -töredelmességben csak igen keveset engednek a Medina zarándokoknak. A -siita Szentek nyughelyei kápráztató fényükben, aranynyal, ezüsttel és -drágakövekkel túlterhelve, a jámbor megtekintőt bámuló csodálkozásra -ragadják. Az ékszertárgyak többnyire kegyeletes adakozások, melyek -által, mint az a földi nagyoknál szokás, jóindulatra igyekszenek -hangolni az istenieket. Hisz még a példabeszéd is mondja: »O deris, o -Szent, pénz nélkül még a menyországban is szegény ördög vagy!« E sirok -már mint épületek is nagyszerűek. A meshedi Imam Riza kupolája több -centiméter vastagságú aranylemezzel van bevonva, mely a felkelő s -lenyugvó nap sugaraiban csodálatosan felragyog; sőt egy sugár torony -egész külfala is vastag arany lemezzel van borítva s a síremlék -rácsozata, Meshedben valamint Kumban is, tömör ezüstpálczákból áll, -nehéz arany ékítménynyel. Hatalmas vastag ezüst táblákkal fedett kapukon -át lép be az ember e síremlékek belsejébe, melyben mesés fény és pompa -uralg; száz meg száz fülke környezi a nyughelyet, a falak arany alapon -azurkék zománcz díszszel ékítvék, s könynyen megfogható, hogy a szegény -moszlim zarándok, ha e csarnokba lép, a szent egyéniséget környező -hallatlan, kápráztató gazdagságtól elvakítva, annak isteni tulajdonai -által elragadtatva érzi magát. Az egy vagy másik sír ezüst rácsait körűl -tolongó zarándok nép képe, zokogásuk, sírásuk és kiáltozásuk a -kiaggatott táblákról leolvasott imádságok alatt, az aggályos mohóság, -melylyel az olvasni nem tudók a mollák ajkairól hangzó szavakat lesik, -mindez örökre feledhetetlen lesz előttem. Könyzáport láttam végig omlani -gyermek arczokon, holló fekete és hófehér szakállakon; szemtanúja valék, -midőn még nők is oly hatalmasan ütve mellüket, hogy a bolthajtásos falak -viszhangzottak tőle, bűnbánólag mondák el a pater peccavi-t. -Kétségtelen, hogy a mély töredelmességnek alapja valódi ájtatosság volt. -Azonban, mért titkolnám? Mindazáltal sok tettetést, hazugságot és -csalást is találtam e búcsújáró helyeken. Meshedben történt, hogy egy -olvasni nem tudó zarándok, egy valóságos fösvény, ki a hivatalos -sírboltőröknek a felolvasásért járó tiszteletdíjt sokallta, tőlem kérte -ki magának e szíves szolgálattételt. Mellém állt s én lelkiismeretesen -leolvastam neki az illető kórán-szúrákat és arab imádságokat. Eleinte -utánam dadogott egyet-mást, de nemsokára a következő párbeszédet hallám -hátam mögött. A. »Öt aranynál ugyancsak nem ér többet ez a ló.« B. »A -Szent Abbaszra! magam tizenkét aranyat adtam érte,« stb… Elképedve hátra -néztem s jövendőbeli Meshedimet egy ismerősével lóvásárlásba találtam -elmerülve; mindenesetre sajátságos foglalkozás a Szent Imam Riza -sírjánál. - -Hasonlót állíthatok Kumról, mely par excellence a nők búcsújáró helye. E -városban t. i. aranyozott kupola alatt nyugszik Imam Riza, az -Ali-vértanú nővére, Fatima, kit rendesen Meeszum-ei Fátimá-nak (a -szeplőtlen Fatimá-nak) neveznek. Ravatalának érintése, a hagyomány -szerint elegendő arra, hogy meddő nőket – Persíában a meddőség iszonyú -szerencsétlenségnek tartatik, gyermekkel áldjon meg, elveszett szerelmet -visszaszerezzen, testi bájakat hervadatlanokká varázsoljon s mi több, az -elkövetett hűtlenségért a más világon bűntelenséget biztosítson. E szent -mohammedánnő nyughelye körül fél mértföldnyire óriás sírkert terűl el. E -temetőben Irán legtávolabb vidékeiről idehozott nők nyugszanak, -valószinüleg vétkes lelkek, kik a házasság-törés súlyos vétkének -tudatában, a Feltámadás napján a szeplőtlen Szűz közvetlen vezetése -alatt akarnak megjelenni Isten trónja előtt. S tán Meeszumei Fatima oka -annak, hogy Kum bájos leányai mai napság oly könnyen eltántoríthatók a -női hűségtől, mert nem ösmerek persa várost, melyben annyi kéjhölgy -léteznék, mint épen Kumban, a nők e búcsújáró helyén. E szomorú -állapotok híre a távolba is elhatott, s mégis évről-évre ezer meg ezer -nő zarándokol e szentelt hölgy sírhantjához, sőt a jelenlegi dynasztia -fejedelemnői is ezen aranyozott kupola alatt emeltették sírboltjukat. -Még két Kadsár is nyugszik ottan; életükben igen kedvelték a hölgyeket, -s az egyik, Feth-Ali sah, 800 megesketett feleséggel bírt – nem csoda -tehát, ha halála után is női társaságban óhajtott nyugodni. - -Meshed és Kum után a siita irániak tekintete legszívesebben Kerbela és -Nedsef felé irányúl, a hol a nagy Ali és vértanú fia Huszein vannak -eltemetve. Az út e szent városok felé ellenséges Szunnita terűleten -vezet keresztűl s azonfelül rabló beduinok által is fenyegettetik. Az -odajutás ennélfogva rendkívül veszedelmes és fáradságos; de mire nem -vállalkozik a siita, hithőseinek kedvéért, kik elárúlva s megkínoztatva, -gyilkos tőrök alatt s a szomjhalál gyötrelmei közepette, a sivatag izzó -homoktengerében életükkel áldoztak a Sia-hitnek! Ennélfogva az utazás a -Bagdadtól fekvő sivatagba kiválóan érdemteljesnek tekintetik, s a ki oda -zarándokolt, a »Kerbe lai« prädicatumnak örvend, míg Meshed látagatói, -Meshediknek, neveztetnek. 50 búcsújárni vágyó persa közűl legfeljebb öt -megy el Mekkába, a többi mind az utóbb említett helyeken teljesíti -zarándoklási kötelességeit, s a kinek nem sikerül életében oda jutni, az -holtan szállítatja el magát oda. Mindenki zarándokolni, utazni kiván s -nem csalódunk, ha a persának e fékevesztett zarándokolási és utazási -szenvedélyének tulajdonítjuk szellemi tevékenységét s kiváló -felsőbbségét, mely őtet többi hitsorsosai fölé emeli. - - - - -Dervisek. - -Az előszeretettel tulzás felé hajló keleti természetnek, mindjárt -eleinte sokkal jobban eshetett a mély rejtélyekkel és sajátságos -formaságokkal egybekapcsolt istenitan, mint a száraz, ha mindjárt még -oly meggyőző szó. A szerzet-világhoz s annak képviselőihez a nép már -korán szeretettel s bámulattal közeledett, mig a papok s theologusok -csak tiszteletében részesültek; s innen ered a századok óta heves -elkeseredettséggel folytatott harcz az ulemák és dervisek közt, oly -pap-harcz, melyről a kereszténység története is sokkal többet tudna -beszélni, ha az ájtatos és számitó szent-atyák a barátokat oltalmuk és -hatalmuk alá nem keritik, egyuttal engedékeny eszközökül használva fel -őket. Hogy a moszlim világ valásszelleme ily irányt vett, aligha lesz -meglepő; a dervist épen ismerni kell, ruházatában, melynek miden egyes -részlete, sőt minden gombja egy-egy eszmét jelképez; látni kell őt -istentiszteletében, az ugrálásnál, tánczolásnál, gyors forgásnál, mely -isteni szeretete által felhevült képzeletének megtestesülését ábrázolja, -s csak akkor foghatjuk fel, mikép épen az ily ember s ez az eljárás -képes a keletinek rajongó észjárásának megfelelni. Az ájtatos pap -Nyugaton beéri egy alkotójához intézett buzgó imádsággal, Isten iránti -szeretettel és tisztelettel akar eltelve lenni, s ezen érzelmeket -gondosan ápolva, azon van, hogy minél mélyebb gyökeret verjenek -szivében. A keletinek ezen eljárás hidegnek tetszik, ő az isteni -tiszteletet ihlett rajongásokban, fékevesztett kitörésekben akarja -nyilvánitani, esztelenné akar válni, s a testtől ideiglenesen -elválasztott szellemben, a teremtmény számára a legjobb utat látja, -melyen alkotójához közeledhessék, s a legbiztosabbat, hogy az -istenséggel összeköttetésbe léphessen. Ez, és csak ez látszott nekem a -Dervis-lét alapja lenni, alapja e sajátlagos vonásnak, mely a keleti -erkölcsök képét jellemzi, s melynek magyarázatát és leirását, már oly -kitünő tollak kisérlették meg, s miután darab ideig magam is tagja -voltam egyik szerzetnek, az elméleti magyarázatoktól eltekintve mert a -dervisek élethű leirását fogok igyekezni olvasóimmal megismertetni. - -Észreveszed-e kedves olvasóm ama férfit ott, egy társaság körében, kinek -ruházata társaiétól elüt, kinek merev tekintete s ideges modora -félemletes benyomást tesz, kinek taglejtései ülés, járás vagy állás -közben az elmebetegéire emlékeztetnek? – ez egy dervis, élethű -személyesitése mindazon furcsa különczségeknek, melyeket csak a -vallásrajongó ázsiainak felhevült képzelete képes előidézni. Lengyel -vagyis kerekformáju kalapja vagy nemezbül, valamely áldozó-teve vagy -áldozó-juh szőréből készült, vagy posztóból való s ez esetben három -foszlányból összevarrt. E posztósapkán, mely rendesen vörös szinü, -fekete himzésben az illető szerzet nehány kedvelt verse olvasható, vagy -nehány rejtélyes jelentőségü betü és szó; a széle rojtszegélylyel van -ellátva, nem annyira a napsugarak elleni védelem tekintetéből, mint -inkább azért, hogy a felpillantást megakadályozza, mert a földi szülött -tekintete mindig a földre legyen irányulva. Ha a dervis rangra nézve -előrehaladt, mi a különböző időközökben történik, egyházi főnöke, (Pir) -által megengedtetik neki a kalapszélét kendővel körülcsavarni. E -tekervények száma 7. és 9. közt váltakozik s nevök »Terk« a szószerinti -értelemben »elhagyott« s jelképileg mind oly tettet jelentenek, mely -által bizonyos földi szenvedélyek, leigéztetnek, vagy jobban mondva, -leköttetnek. Az első csavarásnál, pl. azt mondja a dervis: »Ezzel -lekötöm az önzést;« a másodiknál: »Ezzel lekötöm a kapzsiságot;« a -harmadiknál »Ezzel lekötöm a haragot;« stb., s a ki a turbán kilencz -csavarásában a kilencz főszenvedélyt lebilincselte, bizton hiszi, hogy -minden bün ellen vértezve van. A dervisfelfogások a turbánt illetőleg, a -molláh-k valamivel költőibb értelmezésétől nagyon elütő. Az utóbbiak a -turbánban a halotti lepelt látják, melyet az Istenfélő egyházfiak -memento mori képen magukkal hordani kénytelenek. A közönséges moszlim -2–3 halotti lepel hosszuságu vásznat hord, a kegyeletteljes azonban 7. -hosszuságut, s minthogy én annak idejében utóbbiak egyikének tartattam, -nem különös gyönyörüséggel emlékszem vissza az eleinte szokatlan -fejdiszre. - -A Dervis-toilettéhez a Kulah-on (kalap) kivül még a Khirka (köpeny) is -hozzá tartozik. Ezen öltönynek egy darabból is szabad állnia, azonban -tetszetősebb Istennek, ha több tarka-barka ringy-rongyból van -összetákolva. A foszlányok tarka szabálytalanságban rakatnak egymásra s -folt hátán folt, vastag spárgával vagy czérnával, nagy öltésekkel -varródik össze, s hogy e Khirkai-Dervisan, a koldusruházat leghivebb -képét nyujtsa, alsó végének nem szabad sem beszegetnie, sem egyenesen -vágódnia, hanem zig-zegesen hosszu foszlányokban kell lelógnia. »El -fakru fakhri« (a szegénység büszkeségem) mondá a próféta, ama próféta, -kiről a rosz hir azt regéli, hogy hallatlan kincseknek volt birtokában, -s valamint ő, szintugy cselekesznek és beszélnek tanitványai is. -Közép-Ázsiában egykor egy szerzetfőnök vendége valék, aki bár több ház -és jószágnak volt birtokosa, mégis a Khirkaj-Dervisant, mindenféle -foszlányokkal és ringy-rongyal ellátva hordá, de csak kivülről, mert -belül az öltöny finom atlaszból készült s a szükséghez képest, tetszés -szerint forditgatta ruházatát. Néhány szerzet felső ruha gyanánt -ujjanélküli kabátot hord, melynek neve, hajdari. Hajdár tudvalevőleg Ali -egyik mellékneve, mely állitólag szinte ily ruhát viselt. E hajdari -olykor különböző szinü csikokkal bir, néha 12-vel, melyekkel a 12 -Imámera utalnak. Egy Indiában létező szerzet felsőruhaképen tigris vagy -leopárd bőrt használ, ezt azonban nem szabad más ruha fölé felvenni, de -csak a meztelen testen viselhető, s vallási szabály szerint csakugyan, e -kedves szerzetesek egyedüli öltözékét képezi. - -Nem csekély szerepet játszik a Kemer (öv); vagy taibendnek hiják, ha -valami szőrszövetből áll, vagy kamberie-nek, ha többszinü csombékos -kötelekből készült. E csombékok egyikével, Dil-Bagi (nyelv-csombék) a -rosz beszéd, az ugynevezett Bel-Bagival (ágyék-csombék) az érzéki vágyak -kötetnek le. Az utóbbi parancsolatra nézve az öv nagy fontossággal bir, -miután ágyék és virilitás azonos; innen a szó: »ágyékomból ugrott, ki,« -a bibliai irásmód szerint, vagy a mint a törökök mondják: ágyékhűsitő. -Ezen öv gyakran csattal erősittetik meg, melybe a jellemző Kanaat-tasi -(elégedettségikő) néven nevezett kő van foglalva emlékezésül azon -kövekre, melyeket szegény dervisek éhségük csillapitására maguknál -szoktak hordani. A fentemlitett koldusköpeny humbug pendantjául láttam -derviseket, kik lucullusi lakomákon laktak jól s mégis az övben -tartogatott kavicsokat semmiért a világon sem adták volna ide. Különben -az övben tartott kavicsokkal, még egész máskép áll a dolog. Ha t. i. -szabály szerint Isten nevét 1001-szer kell elmondani, ez többnyire hat -vagy tiz dervis társaságában történik, kinek mindegyike 25 kavicsot hord -övében, melyeket maga elé rak, s hogy az olvasásban meg ne csalódjék, -minden felmondás után egy-egy kavicsot tesz félre. Ha tehát tiz dervis -társaságában mindegyik négyszer hadarta le 25 kavicsát, a 1000 szám el -van érve. Még meg kell emliteni, hogy e kövek a Begtasi szerzetnél a -»Peleng« (léopard) nevet viselik és hétszögletüek, czélzásul a 7 földre, -7 mennyre, 7 tengerre és 7 bolygó csillagra. Bizonyos alkalmakkal e -szerzet főnöke az ily övet hétszer szokta felkötni s hétszer leoldani, -mialatt következőket kell elmondania: - - -1. Lekötöm a fukarságot s feloldom a bőkezüséget, - -2. Lekötöm a haragot és feloldom a szelidséget, - -3. Lekötöm a fösvénységet és feloldom az ájtatosságot, - -4. Lekötöm a tudatlanságot és feloldom az Istenfélést, - -5. Lekötöm a szenvedélyt és feloldom az isteni szeretetet, - -6. Lekötöm az éhséget és feloldom a szellemi ellégültséget, - -7. Lekötöm az ördöngösséget és feloldom az Istenit. - -Hogy a dervisruházatról lehető legtökéletesebb képet adjak, még a -»Tads«-ról (korona) is meg kell emlékeznünk, a hogy a főnök sapkáját -nevezik. Valamint a sáh-t és kedáh-t (fejedelem és koldus), mint a -társaság két szélsőségét gyakran szokták egymással szembesiteni, ugy a -dervis korona és fejedelmi korona szinte igen kedvelt parabolául -szolgál. Az elsőben a világ megvetésének non plus ultrája tükröződik, -utóbbiban ellenben a földi nagyság netovábbja, s minthogy minden földi -fénynek mulandósága, s a sors változékonysága tekintetéből a koldusnak -époly kevéssé kell szégyenelnie sapkáját, mint a mily büszkének szabad -lennie a fejedelemnek koronájára, a kettő között bizonyos neme az -egyenlőségnek létezzék, s az tényleg is létezik, mert a dervisnek -jogában áll, egyenesen a fejedelemnek tartani s annak meghivása nélkül -is oldalán helyet foglalni. - -A dervis bizonyos tárgyakat, vagy ha ugy fejezhetem ki magamat, bizonyos -jelvényeket mindig magával hordani kénytelen, melyek részint -nélkülözhetetlen Vademecum gyanánt, részint szymbolizált eszközekül -szolgálnak neki. Ezek, 1. a Teber, a fejsze, valóságos bárd, rövid -nyéllel, mely mindenféle mysztikus feliratokkal van ellátva s a -szenvedélyek legyőzésére szolgáljon, melyek az isteni rajongónak néha -megtestesült alakban is megjelennek, ugy hogy álomlátó, rajongó -állapotában a bárddal hadonázva, felkiált: »Most ezt vagy amazt a bünt, -ez vagy ama szenvedélyt vágtam agyon!« 2. Teszbih, az olvasó, mely 99 -szemből állva, mindenkor az övben hordatik. E 99 szem moszlim felfogás -szerint Istennek idecsatolt 99 tulajdonát képviseli. - - -1. Isten. - -2. Kegyteljes. - -3. Könyörületes. - -4. Szent. - -5. Birtokos. - -6. Megváltó. - -7. Hitadó. - -8. Pártfogó. - -9. Magasztos. - -10. Hatalmas. - -11. Tekintélyt-kölcsönző. - -12. Teremtő. - -13. Élesztő. - -14. Alakitó. - -15. Megbocsájtó. - -16. Gazdag. - -17. Adakozó. - -18. Tápláló. - -19. Megnyitó. - -20. Mindentudó. - -21. Felmagasztaló. - -22. Megörvendeztető. - -23. Megszeliditő. - -24. Felemelő. - -25. Megtisztelő. - -26. A mindent eltemető. - -27. A mindent halló. - -28. A mindent látó. - -29. A biró. - -30. Az igazságos. - -31. A bájos. - -32. Az értesült. - -33. A szende. - -34. A nagy. - -35. A sajnálkozó. - -36. A hálás. - -37. A magas. - -38. A legnagyobb. - -39. A védő. - -40. A gondoskodó. - -41. A felelősséget vivő. - -42. A diadalmas. - -43. A kegyes. - -44. A figyelő. - -45. Az imádságot elfogadó. - -46. A kiterjedő. - -47. Az itélethozó. - -48. A szerető. - -49. A legmagasztosabb. - -50. Minden lételnek oka. - -51. A bevalló. - -52. Az igaz. - -53. A szerző. - -54. Az erős. - -55. A tartós. - -56. A barát. - -57. A méltányos. - -58. A számitó. - -59. A kezdő. - -60. Az ébresztő. - -61. Az éltető. - -62. Az ölő. - -63. Az örökké való. - -64. Az örökké tartó. - -65. A feltaláló. - -66. A fényteli. - -67. Az egyetlen. - -68. A mulhatatlan. - -69. A hatalomteli. - -70. A hatalmat adományozó. - -71. A megelőző. - -72. A következő. - -73. Az első. - -74. Az utolsó. - -75. A látható. - -76. A rejtett. - -77. Az uralkodó. - -78. A leghatalmasabb. - -79. A jóindulatu. - -80. A bünbánatot ébresztő. - -81. A boszuálló. - -82. A bünbocsátó. - -83. A jóságos. - -84. Birtok ura. - -85. Czimek és méltóságok ura. - -86. A rendbehozó. - -87. Az alkotó. - -88. A leggazdagabb. - -89. A gazdagitó. - -90. A megakadályozó. - -91. A megkárositó. - -92. A hasznothozó. - -93. A világosság. - -94. A vezető. - -95. A kezdeményező. - -96. A befejező. - -97. Az örökös. - -98. Az inditó. - -99. A türelmes. - -A harmadik tárgy a fésü (Sáne vagy Tarak), melylyel némely szerzetnél a -hosszan aláhullámzó hajzatot szabály szerint kell fésülni; hosszura -növesztett haj, a világról való lemondás jeléül tekintetik. A fésü, -melyet a szerzetfőnök bizonyos időben ünnepélyesen átnyujtott, -talizmánszerü, a szellemi közvetitő egy neme; gyakran bámultam, ha e -bükkfából készült s többnyire igenronda toiletteczikk kegyeletesen az -ajkakhoz emeltetett és megcsókoltatott. 4) Asza vagy Tekie, egy rövid, -felül félholddal ellátott bot, mely bizonyos állásoknál a karnak -támaszul szolgál leginkább pedig a bóditószerek élvezete alatt; de még -akkor is, az Isten embere csak rövid ideig használhatja, mert a halálos -méreg által legyőzetve, csakhamar Tekie-jével együtt a földre rogy. 5. -Keskul, a koldustál, egy félkókoszdió, vagy fél tök alaku csésze, mely -lánczra erősitve, utazáskor a hátra vettetik, rendesen azonban kézben -hordatik. Ebben tartják az összekoldult eledelt, édeset és savanyut, -meleget és hideget, higat és szárazat, egy épenséggel nem étvágy -gerjesztő tutti-frutti. Végre 6. az övről alálogó vakaró, Kasak, egy -lapos, kanál alaku eszköz, melynek tulsó oldala haránt egymásbafutó -bevágásokkal van ellátva s arra szolgál, hogy segitségével bizonyos -kellemetlen, apró élősdi állatoktól menekülhessen, minthogy a vándor -dervis azoknak kiváló ragaszkodásának tárgya. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -»Isten utai sokfélék és bármily különbözők legyenek is, mind javunkra -szolgálnak és előnyösek, feltéve, hogy hozzá vezetnek.« Ezen elven -alapulnak a különböző szerzetek, Tarika, szószerinti értelemben, »Utak«, -ezért mindannyi egymáshoz hasonló értékünek és érdemünek tartatik, s -valóban ritka eset, hogy valamely szerzetet a többi fölé vagy alá -helyeznének. Általánosságban 36 főszerzetet számitanak, melyek közül a -közép-ázsiai Nakisbendi-k, a Nimet-Ullahi-ek és Hajderi-k Indiában és -Persiában, a Kaderi, Rufai, Dselveti Khalveti, Szadie, s legfőkép a -Mevlevi-k az ottomán birodalomban, kiváló hirnek örvendenek. - -A testvérület, a szerzet testületébe való felvételi szertartások a -különböző szerzetek jellege szerint változnak. Igy pl. a Bektasiknál az -avatoncz csaknem teljesen levetköztetik s egy arra szánt csarnokban a -főnök elé vezettetik. Vastag kötéllel nyakán két egyház-tolmács -kiséretében jelenik meg egy tizenkét ülnökből álló – (a 12 Imámra szóló -czélzás), melyek mindegyike égő gyertyát állitott maga elébe, – rendi -káptalan előtt. A »Mejdantasi« elé vezetik, egy tizenkétszögü, a csarnok -közepén álló kőhez, melyen keresztbe vetett karokkal, ugy hogy a kezek a -vállakon nyugszanak, helyet foglal. E mellett fejét erősen jobbik -vállára kell hajtania, szóval, oly helyzetbe kell helyeznie magát, mely -legvilágosabban fejezi ki teljes alázatosságát, mielőtt a fölvétel -következnék. Más szerzeteknél, pl. a Mevlevi-knál, az avatoncz miután a -Mursid-ot (szellemi utmutató) megválasztotta volna, 1001 napon át a -legalsóbbrendü házi szolgálatokat kénytelen végezni. Ismét más -avatonczok nyolcz, sőt tiz hónapig a legsoványab élelmezés mellett a -szokásos istentiszteletet látják el. Oly emberekről beszéltek nekem, kik -annyira viszik lemondásukat, hogy napontai élelmüket két olajbogyóra -szoritják, s a test borzasztó gyötrése alatt órákig tartó imádságokat -szavalnak. E fáradalmas avatoncz-ság nem ér véget mindaddig mig a -csontvázig lesoványkodott személy álomlátásokról és jelenésekről nem tud -számot adni, melyekben rég elköltözött egyéniségek, vagy a próféta maga -jelent meg nekik. A mennyire én tudom, e látványok már az első hétben -következnek be; de a mohammedán szerzetszabály nem akar potrohós -papokat, s miután e látományok valódisága csak hosszasan szenvedett -kinok után ismertetik el, az avatoncz eleinte felemliteni sem meri az -álmodottakat. - -Anyagi helyzetökre nézve a moszlim szerzeteseknek koránt sincsen oly jó -dolga mint társaiknak a keresztény Nyugaton. Ámbátor a régebbi időben -voltak oly ájtatos emberek, kik a Tekkiek (zárdák) és Kalenter khane-k -(tanya, vándor dervisek számára) alapitásáról gondoskodtak, s ezek -akkoriban olykor kegyes hagyományokban is részesültek, e dotátiók -mindazáltal távolról sem oly gazdagok, hogy a zárdák lakóinak gondtalan -életet biztositsanak. Azonfelül a koldulás csak nem általánosan elvileg -tiltva van, s még a legvégsőbb nyomorban is a dervis csak viszontajándék -átnyujtása után fogadhat el ajándékot, s innen ered, hogy Keleten -gyakran találkozik az ember kolduló-dervisekkel, kik tálczájukon -fogvájókat kinálnak, a rendszabályt kijátszva, körülbelül oly módon, -mint a hogy londoni koldusok látszólag gyufa-üzletet visznek, hogy a -rendőrség szigoru rendeleteinek eleget tegyenek. Mindenesetre feltünő -marad, hogy a moszlim világ közép és keleti részében e rend, mindazáltal -oly nagy számu követőt számit; e meglepő tünemény egyedül csak a keleti -mértékletességből s a tétlenség iránti legyőzhetetlen hajlamból -magyarázható ki. Hajat, szakált megnövesztenek, rongyos ruhát vesznek -fel, a Keskult nyakukba aggatják, s bántatlanul, még egyetlen fillér -nélkül is, nyugodtan vándorolhatnak a birodalom egyik végétől a másikra -– mindenesetre nem megvetendő előny a megjavithatatlan csavargók előtt! - -Azonban ez csak a vándor dervisekre vonatkozik; a megtelepedett dervis, -kötelességei teljesitése által a keletiek szellemi életében jelentékeny -hézagot pótolni van hivatva. De hát miből áll a dervis kötelessége? -Minthogy létezésének alap-oszlopai s élethivatásának főfeladata Isten -folytonos imádásában és dicsőitésében összpontosul, minden szerzetnek, s -annak minden egyes tagjának kötelessége, a nap egy bizonyos részét, -Isten rejtélyes neveinek, (Telkin) vagy jobban mondva, Isten hét -jelvényének elmondásával, eltölteni. E jelvények a következők: - - -1. La illaha il Allah! (Nincsen Isten Alláh-n kivül.) - -2. Ja Allah! (O Isten.) - -3. Ja Hu! (Egyedül ő az és nem más.) - -4. Ja Hakk! (Ó igazságos.) - -5. Ja Haj! (Ó élő!) - -6. Ja Kajjum! (Ó állandó.) - -7. Ja Kahhar! (Ó bószuálló.) - -Ezen czélra az illető rend főnöke által bizonyos órákban, többnyire -délután vagy este, zártkörü társaságok rendeztetnek, melyek a Khalka -(gyürü) nevet viselik, Isten végtelenségére, a testvérület egységére s a -kör egyes tagjait élesztő lelkesültség szakadatlan árjára való czélzás. -A Khalkák rendesen egy külön arra szánt, Sema-Khane (fáklyaház) vagy -Tevhid-Khane nevü helyiségben tartatnak meg, néha azonban kertekben is, -vagy mezőkön, a mint a körülmények engedik. A Pir, vagy főnök, -ugyszólván az egész dervis kör pecsétjét, vagy ékét képezi, -tekintélylyel azon szellemi viszonyra, melyben tanitványaihoz áll, s -egyszersmint jelképeül a belőle kisugárzó, a szerzet-avatottait, -(Murid-okat) átható s ismét hozzá visszatérő rajongási áramlatnak. -Miután a Pir, – többnyire tiszteletet parancsoló külsővel biró egyéniség -– helyet foglalt, nehány percz a szellemi magába szállásnak -szenteltetik, t. i. a kezeket ölükbe ejtik, fejüket mélyen lehorgasztják -keblükre, s azon mesterkélnek, hogy gondolataikat a földtől s minden -földitől elvonva, magasabb szellemi sphäraba emelkedjenek. A -legünnepélyesebb csendnek érdekes pillanatai ezek. Mindenki lehunyja -szemét s szinte látni némelyeknél, mint emelkedik a kebel a mély -felfohászkodásban, mig másoknál tompa nyöszörgészben nyilvánul a -belsejökben végbemenő harcz. Végre a Pir halk, egyre emelkedő hangon -kezdi meg egy vagy másik Kaszide (dicsének) elmondását. Ezek többnyire -költői, fennkölt irályban tartott költemények és parabolák, miknek -hatása valóban megható. Eleinte a dervisek a legfeszültebb figyelemmel -hallgatnak, fejeik mozdulatlanul mélyen lehajtva nyugszanak a keblen, a -szemek hunyva maradnak, s csak ha a főnök által előadott költemény -egyik-másik részlete a hallgatóságot erős felindulásba ejti, tör ki -lelkesedésük egy erélyes felkiáltásban: Allah! Allah! Ezt az előadás -folyamatában a Ja Hu! Ja Hakk! Ia Kahhar! felkiáltások követik, s a -szellemi meghatottság ezen nyilványulásaiban, a tetszés tetőpontjára ér. -Rövid időközökben mind gyakrabban és erélyesebben hangzanak fel, -elannyira, hogy a felolvasó főnök hangja a dervisek zürzavaros karában -végre egészen elenyészik. - -Minthogy általánosan azon hit, sőt szent meggyőződés uralkodik, hogy a -szent szavak szakadatlan, lelkesült elszavalása a vérbe, testbe is -átmegy, ugy hogy az igazhitünek egy órai gyakorlat után általa -elragadtatva, rajongásba kell esnie: megfogható, ha a mi nézetünk -szerint oly szinpadias jelenségek az ily Khalkák alkalmával, a moszlimok -előtt egész természeteseknek tünnek fel. Én gyakran voltam jelen az -ilyen körökben, sőt párszor a szellemi lánczgyürüje gyanánt is működtem -közre, s ennélfogva meg akarom kisérleni, nem tudnék-e saját érzelmeim -nyomán nehány jelenetet leirni. - - -Első jelenet. - -A mint a »Ja Hu!« »Ja Hakk!« felkiáltás gyakrabban és erélyesebben -hangzik fel, a dervisek lassacskán felegyenesednek hajlott helyzetükből. -Sarkaikon ülve a test mindkét oldal felé, eleinte csak könnyedén, később -azonban mind gyorsabban és gyorsabban lobáztatik, s miután a rezgetyühez -hasonlólag, a test folytonos rezgetésbe hozatott, a kezek szemfényvesztő -sebességgel majd a szemre, térdre és mellre tétetnek. Ez a rajongási -állapot első fokozata. Sokaknak arczába szökik a vér, a szemgolyók vadul -forognak, az eddiggelé alázatosan lehajtott fej csaknem büszke tartásra -emelkedik, s oly vakitó gyorsasággal mozog, hogy a gyönge idegzetü néző -valósággal bele szédül. Ezen mozdulatok alatt az egymást gyorsan követő -felkiáltások, a zúgó szélvész morajához hasonló jelleget öltöttek s -észrevehető, hogy a kitörés közeleg, mely csakugyan be is következik, s -ez a - - -Második jelenet. - -Egyszerre, mintha villanyos ár érte volna őket, a dervisek helyeikről -felugornak s nehány rend szabálya szerint, egymást kézen fogva, vagy -pedig elkülönitve a »Devr«-t, a forgást kezdik, vagyis a szellemi -tánczot. Egy nagy gyürüvé alakúlva a tánczolók, mintha forgószél ragadná -el őket, körben szállonganak körül, örült dühvel folytatva a Telkint. »A -Mevlevik, mondja egy török iró, testvérek gyanánt egyesülnek az Isteni -szeretetben, hogy a szeretet házában, a fuvola dallamos hangjai mellett -– teremtményei összehangzásának jelképe – meghódoljanak neki.« A forgó -égi testeket utánozva, a körtáncz által örömet és elragadtatást fejeznek -ki, egyuttal szerelmi sóhajokban és panaszokban nyilvánitva az Öröklétü -után valo fórró vágyat és emésztő sóvargást. A tánczoló gyürü azonban -gyakran kisebb gyürükre oszlik, söt egyes tánczolókká is olvad s ekkor -fejlődik a - - -Harmadik jelenet. - -Ez a legmagasbb fokára ért lélekhevülésnek, vagyis ha jobban tetszik, -személyesitett őrületnek képe. A tánczolókat valósággal ádáz düh fogta -el. Halaványan, veritékbe fürösztve, a kezeket messzire előretartva, -félig húnyt szemekkel, fövegüket vagy ruházatukat magukról lehányva, -csaknem öntudatlanúl forognak már minden irányban, s ha egyik másik, -kimerülve az iszonyu erőmegfeszités alatt, összeroskad, az erősebb -társak által újra lábára állittatik s a főnök maga, ki ezalatt helyét -oda hagyta s dühöngő tanitványai közé vegyült, folytatásra nógatja. A -legféktelenebb zürzavarnak képe ez, valódi boszorka táncz, oly dühöngés, -tombolás, orditozás, sirás, sóhajtozás és eltorzitás vitetik itt végbe, -mely minden leirást meghalad. S e jelenetet Halet-nek nevezik -szószerint, állapot, vallási jelentőségben az üdvösség azon pillanatai, -melyekben a földi lény, az istenségtől áthatva, emberfölötti tettekre -képes. E Halet alatt, némely szerzet dervisei készen tartott éles -késeket, tőröket és kardokat kapnak föl s azokkal oly mély sebeket -ejtenek magukon, hogy a vér patakokban folyik. Más rendeknél, legkivált -a Rufaji-knál, a szent dühben lévőnek izzó vasakat nyujtanak oda. A -fönök imádságot motyog az izzó ércz fölött, rálehel, azonban elég -bölcsen jól vigyáz, nehogy ajkaival érintse valahogy, mig a dervisek -megragadják azokat, lenyalják, beléharapnak, fogaik közt tartják, s -végre szájukban lehütik. Én magam is szemtanúja valék, midőn egy ily -»elragadott« egy nagy izzó parazsat a medenczéből elővett, szájába tett, -darabig ide-oda forgatá s a megfeketedett, kihült szenet végre kiköpé. - -Az európai olvasónak e sajátságos jelenetek hihetetleneknek fognak -látszani, a művelt ázsiai is már csak vétkes szemfényvesztést lát -bennök, azonban »mundus vult esse decipi, ergo decipiatur,« az iszlamita -szerzettársaknak is vezető elve. Mindenütt ugyanaz a humbug s ámbár a -főnök az égetési vagy szúrt sebet megnyálazza, rálehel és imádságokat -mond fölötte, elakarván hitetni a néppel, hogy az 24 óra alatt teljesen -meggyógyul, nekem úntig elég alkalmam volt az ellenkezőről meggyőzödni. -A tulajdonképeni csoda csak azon példatlan készségben rejlik, melylyel a -dervisek az ily kinzásokat türik s némely, szerzetnél, legkivált a -moszlim Indiában, vannak tanitványok, kik alig lábadnak fel a -sajátkezüleg ejtette sebekből s máris a leghihetetlenebb vidámsággal új -megsebzéseknek teszik ki magukat. Szinte a Halet-ben történik, hogy -dervisek, p. a Szaadi-k, mérges kigyókat kezelnek, azokat darabokra -harapják, sőt olykor le is nyelik. A monda szerint, Szaad-ed-din, e -szerzet alapitója, midőn egyszer fát vágott az erdőben, a kötél -hiányában fanyalábát három óriási kigyóval kötözte meg, anélkül hogy -megharaptatott volna, s ezen állitólagos sebhetetlenség követőire is -átszármazott. Szinte a Szaadi-k azok, kik a csupán Egyyptomban -előforduló Doszehnek (a tapodtatás) vetik alá magukat. A dervisek főnöke -t. i. a mecsetből hazamenet, tanitványai által az alázatosság igen -sajátságos bizonyitékával tiszteltetik meg. Utóbbiak t. i. az utcza -közepén hasra feküsznek, s szellemi főnöküket arra kényszeritik, hogy -elhizott lovával, – a papi lovak minden országban igen jó karban vannak, -– rajtok végig lovagoljon. Olykor meghökken a ló, de az utána jövő -dervisek által unszoltatva, végre folytatja utját a lapoczkák és -hátgerinczeken kéresztül. Valószinű, hogy ugyancsak van mellette ropogás -és törés, de az Allah! Allah! Jahu! Jahakk! kiáltozások a lópatkó -kongását túlhangozzák s a dervisek eltiport tagjaikért, kegyeletes -tettök öntudatával vigasztalódnak. Az ily főnöknek üvegen is végig kell -lovagolnia, a nélkül, hogy az eltörnék, oly csoda, mely testének -tollkönnyűdségét feltételezi. - -Ismétlem: Az egész hokuszpokuszban a csodálatraméltó mindig csak e -dervisek odaadása, sőt a halál megvetése marad, oly tulajdonok, melyek -azon vak fanatizmusban és rendithetetlen hitben gyökereznek, mely az -alacsony származású ázsiaiakat egyátalán jellemzi. A Halet külömben a -dervisek életfenntartásának legsikeresebb forrása. Már a rendkivüli -utáni vágy is nagy mennyiségű nézőt csal oda, kik közül sokan apró -ajándékokat szoktak magukkal hozni, a Halet álitólagos csodatévő -erejében nem egy nyomorék és beteg keres javulást, s alig képzelhető -visszataszitóbb s egyúttal furcsább valami, mintha beteg asszonyok vagy -gyermekek a dühöngő, izzadó, tajtékzó dervisbe kapaszkodnak, s a beteg -kezeket, vagy a beteg szemet stb. a félőrült ruháihoz dörzsölik. -Irtóztató, megmagyarázhatatlan ájtatosság! – gondolám magamban, -valahányszor szemtanúja valék az ilyen jeleneteknek. Dervislétem ideje -alatt társaim őrjöngő kitörései leginkább érdekeltek. Incognitóm -álláspontjáról véve a dolgot, kénytelen valék az orditási gyakorlatokban -a Jahu! Jahakk! Allah! Allah! Hu! hu! kiáltásokban részt venni, de nálam -hiányzott a hit, igy hát csak fárasztó hatást tett reám, mig társaim oly -lényeknek tetszettek nekem, melyek a szenvedély paroxismusában -hihetetlent képesek létesiteni. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -»Ha még az arany, a legtisztább fém is salakot tartalmaz, mondák nekem -egyszer Persiában, nem lehet csodálatos, ha a dervis szerzetek -isten-ihlette férfiai közt is vannak képmutatók, azaz hamis dervisek. S -a hamis dervisek tényleg nagy mennyiségben találhatók; képmutatók, mert -hivatásukat földi szenvedélyek palástolására használják s a Khirka -oltalma alatt, ha nem is épen gazdag, de a csavargó életre mindenesetre -czélirányos fenntartásra tesznek szert. E hamis dervisek leginkább a -vándor dervisek, (Kalenter) soraiban léteznek; nem képeznek kölön -szerzetet s többnyire a keleti iszlamitákból kerülnek ki. A régi pápista -példabeszéd: »Aki sokat vándorol, ritkán avattatik szentté,« az -Iszlamban is bevált; mert a vándordervisek mintaképei a ravaszságnak, s -elképzelhetetlen fortélyokkal szokták kizsákmányolni az alsó -néposztályok tudatlanságát. Életfeladatuk állitólag a nagy világban -elszórt moszlim Szentek sirjaihoz való búcsújárás; a földi czélok -legcsekélyebb látszatját is gondosan kerülve, s csak a legájtatosabb -szerzettagok ruházatával és jelvényeivel ellátva, a mohammedán világot -egyik végétől a másikig bevándorolni kénytelenek. Az Irás szerint a -vándor-dervis a kutya tiz tulajdonával birjon: - -1. Mindig éhes legyen 2. ne ösmerjen hazát, 3. az éjt álmatlanúl töltse, -4. halála után ne maradjon öröksége 5. Urát, még ha méltatlankodnak is -vele, el ne hagyja 6. érje be a legrosszabb, legszegényebb kis helylyel, -7. másnak kivánságára hagyja el a helyét, 8. ha megverték, térjen ismét -ugyan oda vissza, a mint kenyeret nyujtanak neki, 9. az ét-asztaltól -kellő távolságban maradjon, 10. soha se emlékezzék meg az elhagyott -helyről, ha urát kiséri. Sajátságos ugyan, de tény, hogy számos -vándor-dervis ismerőimnél e kutyatulajdonoknak, az első pontot kivéve, -csak igen kevés nyomát birtam felfedezni, sőt többnyire az emlitett -sajátságok merő ellentéteivel találkoztam. - -Fennhéjázásukról és tolakodásukról Stambulban győződhettem meg, a hol -nyolcz vagy tizedmagokkal szokták az előkelő efendik házait a -legborzasztóbb orditások közt megrohanni, s előbb nem is tágitanak, mig -a kivánt ajándékokat ki nem zsarolták. Hasonlóképen lépnek fel Persiában -és Közép-Ázsiában, s nem egy épületes történetet tudnék elbeszélni, mely -kitanúlt gazságukról tanuskodik. Legféktelenebbül garázdálkodnak a -provincziában és falun. Olykor valamely gazdag ember házánál találkozunk -egy dervissel ki a házi urat oly ügyesen betudja fonni mig mysztikus -szédelgése hálójába keritette. A dervis ezentúl valóságos Szentnek -tekintetik a háznál s minden nyitva áll előtte; egyszerre azt allitja, -hogy egy éjjeli látomány következtével elkel utaznia; a család -megsiratja távozását, mig végre nehány nap leteltével észreveszi, hogy -az Isten emberével együtt egy pár drága ékszerdarab is az Isten utjára -kelt. Még a körmönfont persák is áldozatúl esnek, olykor a dervisek -álnok fortélyainak. A mai persa Sah egyik aranyra vágyó rokona szinte -ily kedves vendéget tartott egykor házánál, még pedik olyat, ki -aranycsinálónak volt elhiresztelve s a khán már eleve is alig fért a -bőrébe, ha elgondolá, mily gyönyörére fog válni megannyi lószerszámát, -mosdótálát stb. ragyogó színaranynyá átváltozva látni. Nyolcz lat tiszta -arany más fémekkel együtt az olvasztó tégelybe vetve a művész áltató -kecsegtetése szerint egy font szin aranyt lett volna eredményezendő. -Azonban a földi javak e határozott ellensége oly ügyesen értette -müvészetének kezelését, hogy a jó khán egy csomó nyers fémmel maradt -hátra mig a dervis gazdagon megrakva szinaranynyal nyomtalanúl eltűnt. -Még a keresztény Európa sem kiméltetik meg mindig gaz szédelgéseiktől. -Csodálatosképen évről évre a távol Indiából, Kasmirból, Közép-Ázsiából -jöve megszokták látogatni Gül-Baba sirját, – egy Budapesten, a budai -oldalon fekvő, igen kétes jellemü Szentnek mecsetje – s Magyarországon a -legszivesebb fogadtatásban részesülnek. A falukban többnyire a pápista -papoknál szoktak megszállni, kiknek csodálatos dogokat regélnek -(Kudusz-ról,) (Jeruzsálem) hol állitásuk szerint, természetesen szinte -voltak. A vallásilag szabályszerü élelmezésre nézve nem levén túl -pédánsak, e jó dervisek a párolgó disznósültet, egy-egy fris korty erős -magyar borral szokták lecsúsztatni, s egyátalán minden elgondolható -kéjelgésnek hódolnak. Emlékszem egy sokat utazott dervisre a persa -Szebzevár-bol, ki hosszasabban tartózkodott Pesten, többször megis -látogatott s mindenben oly istenfélőnek tettette magát, hogy magam is -felültetem neki s őszintének hittem. Megbetegedvén a városi kórházban -vétetett fel s midőn ott meglátogatám, az »Ab és Hava« (viz és levegő) -t. i. a magyar főváros levegőjének és vizének tulajdonitá betegségét. -Esetlegesen a rendelő orvos is előjött s végtelen meglepetésemre arról -értesültem, hogy nem Ab és Hava, hanem bizonyos házak látogatásának -következményei vetették betegágyra az Isten emberét. Bizony, »Khirkadan -dervislik belli olmaz!« a köpeny még nem csinált dervist, mondja egy -ó-török példabeszéd. - - - - -A Fényes Porta és oszlopai Konstantinápolyban. - -A Fényes Porta, Bab-Ali név alatt, a mai Törökország nem csak az egész -ottomán birodalom legmagasbb rendeit, de egyuttal a helyet is érti, a -hol ezek tanácskozásaikra összegyülnek. Ellentétben a Nyugattal, a porta -Keleten mindig a ház diszhelyének tekintetett. Már Ábrahám patriárka is -az árkangyalokat a sátor kapujánál fogadá s a lakház e része Kelet nomád -és megtelepedett lakóinál egyaránt ugyanazon értelmezésben részesül. Ez -leginkább észlelhető a turáni népeknél. Valamint a Kirgiz és törzstársai -csak a bemenet előtt, de soha sem a sátor belsejében szokott nyilvános -vagy magán ügyekről tanácskozni, ugyszinte Kasgar, Akszu, és más városok -khivai Vang-ja, és Khokand, Bokhara és Khiva hatóságai, sőt még ezen -országok fejedelmei is, a ház kapuja mellett lévő terrasse-on szokták -alattvalóikat kihallgatáson fogadni, itéletet osztani és egyebekről -rendelkezni. E szokásból magyarázható meg, miért azonositja a török -nyelv a »Porta« szót, a törvényszékkel és a magas hivatalnokok -székhelyével. Ugy mint még a Szeferidák ideje előtt is Pérsiában az »Ali -kapi« kitétellel, a magas hivatalnokok székhelyét jelezték, úgy -Törökországban a »porta« szóval. Nem csak minden főváros, de még minden -provincziális-hatóság is bir a maga »Kapi«-jával s habár europai -ujjitások ma már az ujabb miniszterium, itélőszék stb. elnevezésekkel -igyekeznek kiküszöbölni e régi szót, a törököknek és Ázsia más népeinek -mégis igen nehezére fog esni, hogy a »magas törvényszék,« vagy egyébb -főhívatal megjelölésére más nevet s elnevezést használjon, mint a régen -megszokott »Kapi-t« vagy »Bab«-ot: – kapú, porta. - -A kitételek alatt; »Erős porta,« vagy »magas porta,« az illető hatóságok -külömböző állása és felhatalmazottsága értetik, melyeknek -megvesztegethetési fokára is némi czélzás rejlik e szavakban. Hisz a -megvesztegetés törökül »mellék jövedelem«-nek neveztetik, a mint -szépitőleg mondani szokták: »Kapi alti,« azaz, a mi a kapu alatt rejlik, -kétség kivül igen találó czélzás azon ajándékokra, melyeket a pörös fél -nem nyilvánosan visz el a biró házába, hanem lopva a kapu alá rejt. -Miután a magánlakok kapui gyakran oszlopokból alakittatnak, nem lesz -meglepő ha mondom, hogy az államépület kapui is oszlopokon nyugszanak. -Ezen oszlopok a miniszterek, kik e hivataluk következtében valósággal -»Erkiani Devlet« t. i. »kormány oszlopoknak« neveztetnek. Vállaikon -nyugszik a kormányzás nehéz feladata s az élükön álló főnök joggal és -igen találóan viseli a Vezir t. i. a teherhordó nevet. A korinthiai, -dóriai és más oszlop rendszerek épitészeti különlegességeit a keletiek -még eddig elnem sajátitották s ezek helyett a magas karokat és rendeket -ekkép jellemzik: »vas, aczél, vagy kő oszlopok,« mi természetesen nem -egyéb bombasztikus, üres czimnél, mert mi gyakran látjuk élesebb -szemlélet után, hogy a kormány ezen »aczél oszlopa« nem egyébb korhadt, -redves fánál. - -A Porta, mely a népnyelvén Pasa Kapiszi-nak neveztetik, mai napság a -következő hivatalokat zárja magába: 1) »A Nagyvezér és hivatalai -székhelyét, 2) A külügyérséget titkárságával és forditási hivatalával, -3. a Medsliszi Vala-t, vagy a legmagasbb államtanácsot, 4. a Medsliszi -ahkiame adlie-t, vagy legfőbb itélőszéki tanácsot, egyúttal a bel és -igyazságügyérség azon felhatalmazottsággal felrúházva, hogy a -kormányzókat és alsóbbrendű tiszteket kinevezze és elbocsássa; 5. az -Amedi diváni humajunot, oly hivatal, mely a Szultán magán irodájával és -a portával közvetlen összeköttetésben áll. Az igazgatóság többi kormány -székei, ugy mint: a rendőrségi, pénzügyi, kereskedelmi, hadügyi, -tengerészeti, közoktatási és Vakf (jótékony alapitványok) stb. -miniszteriumok, külömböző épületekben vannak elhelyezve s az illető -főnökök csak akkor jelennek meg a Magas Portánál, ha a Medsliszi Vala -felhivása, fontos tanácskozásra hivja őket össze. Ezeken kivül még -néhány, nem épen ide tartozó hivatal létezik: a négy külömböző -vallástársulat irodája, úgymint a római-katholikusok, a görög-egyesültek -és nem egyesültek és zsidóké, a szertartómester s a császári aláirások -(Tugra) készitőjének irodája s végül még egy állami iskola és könyvtár, -a francziában való tanitásra, melyek ép úgy mint a forditási hivatal, a -külügyérséghez tartoznak. - -A mi a külömböző tisztvíselői osztályokat illeti, a polgári hatóságnál a -legmagasabb helyet a Musir (marsall) foglalja el; őt illeti a »Devletli« -czim, t. i. »boldogságos«. Havonként 80,000, 120,000 piaszternyi -fizetést-húz – Törökországbani tartózkodásom idejéről beszélek, – s még -nehány évvel ezelőtt, az Egyyptomi alkirály nem birt a musirénál -magasabb ranggal, csak hogy cziméhez hozzá bigygyesztetett még az -»Ubhetli« (ragyogó). A Musir, európai kocsin szokott hivatalba menni; ha -nagyvezér, két hadseregbeli tiszt és két kavasz (rendőr) lóháton -kisérik, ezenkivül két-három szolga követi, s a szinte lovas csibukcsi, -katonásan hadonázva a tokba rejtett, hosszú pipaszárral: A tisztelet -melyet a Musirnak mindenütt tanusitanak, kiváloan nagy, de még nagyobb a -költség, melyel a nagy raj szolga, rokonság, védencz stb., stb. -fenntartása jár, s a roppant fizetés daczára egy Musir sem bir kijönni -fizetésével, ha csak magán vagyonnal nem rendelkezik. A katonaságnál is -vannak Musirok, de ezek távolról sem állnak oly magas polczon mint az -előbbiek, minthogy itt számra sokkal többen vannak, és fizetésük is -jóval csekélyebb. A Musirhoz legközelebb álló tisztviselői hierarchia a -Rütbe-i-bala, (magas rang) mely két részre oszlik. Czimük Utufetli -(kegyesek.) Ezt követi a: Rütbe-i Ula, mely szinte két osztályból áll, a -Szeadetlu (üdvös) czimmel, továbbá: Mutemajiz: vagy Rütbe-i-Szanie, oly -rang, mely a legtöbb hivatal fönőköt megilleti, s Izzetlu efendim -(méltóságos uram) czimmel czimeztetik. Azután jön a 2-számu Szanie, -melyet szinte megillet a Izzetlu efendi czim. Ehhez csatlakoznak az -alhivatalnokok rangsorai: a Rütbe-i-Szalisze, (harmadik osztály) mely -Rifalu-val (a felemelt) és a Rütbe-i-Rabie-vel, (negyedik osztály) mely -a Tutuwetli-vel (nemeslelkü) czimeztetik; a hivatalnok világ minores -gentium-ának a Hamijetli (a figyelmes) czim itéltetett oda. A -cultusz-hivatalnokok közt a legmagasbb a Seikh ul Iszlam, ezt követik a -Szudur-ok s az öt külömböző Paje-k, t. i. Stambulból, a szent városok, a -Bilade Arbaa, Rumili és Anatoliából. A katonaság állása a hivatalnok -uralomban, többnyire a tisztek rangjában van kifejezve. A hadseregnél -nagy számmal léteznek Musirok, söt pasák is és osztály meg -dandár-tábornokok, kik rangban mind a polgári hatóság nem egy efendije -alatt állnak. A pasa elnevezés megmagyarázásául mindjárt itt -felemlitjük, hogy katonai és polgári tisztviselőkre átruházott czim, -mely az elsőbbek közül csak a Musirokat és provincziák Muteszarrif-jait -illeti, (másod rangú kormányzók) még ha rangra nézve csak Mutemajiz-ok -is; – a katonai hatóságoknál azonban, az ezredestől felfelé minden -tisztnek adatik. A pasára azelőtt a bég czim következett, melyet -európaiak tévesen fejedelmeknek szoktak tulajdonitani, a mint az régente -csakugyan szokásban is volt. Ma a pasa után egyszerüen az efendi, úr -következik, s az efendire: Aga. A két utóbbi czimezésre nézve különben -nem igen szörszálhasogatók, s kivált a divatból egészen kiment bég szó, -dédelgetésképen nem csak az előkelő hivatalnok világ gyermekeinél, de a -középosztályban is gyakran használtatik. Az efendi ellenben, már -komolyabban hangzik. A mindennapi életben, az irástudó értetik alatta, a -tisztviselő-világban, gyakorta egy igen magas állásu egyént, sőt királyi -herczegek is nem ritkán csak az efendi czímet bigygyesztik nevük mellé. - -Ennyit rövideden a külömböző hivatalok és rangosztályokról, oly tárgy, -mely Törökországról szóló statisztikai és más művekben már kimeritőleg -dolgoztatott fel. Inkább a tárgy kevésbbé ismeretes s nem oly könnyen -hozzá férhető részét akarjuk érinteni, a mennyiben megismertetjük az -olvasót a portához való befogadásra szükséges szellemi követelményekkel -s mindazon tulajdonokkal, melyeknek birtoka a fiatal oszmanlit a nagy -czim elérésével kecsegtetik: »Az állam-épület oszlopa!« Régibb időkben a -várományosnak azon úton kelle lennie, hogy keleti fogalmak szerint -tökéletesen mivelt férfiuvá váljék; mindenek előtt szép irással kelle -birnia, arabúl és persáúl jól tudnia, szép tehetségnek örvedenie az -irály terén, de legkivált magas származásra, vagy legalább valamely -magas állásunak pártfogásara kelle támaszkodnia. Ma, mindenek előtt a -franczia nyelv ismeretére néznek. Földrajz, történelem, természetrajz, -máthematika és más tudományokat soh’sem követeltek a hivatalnoktól s a -Porta idősbb tagjai által is könnyebben nélkülöztettek hivatalos -pályájukon; ma azonban annál inkább követelik azoknak elsajátitását, -mivel a magas állású hivatalnokok gyakran jutnak érintkezésbe a mi -diplomátiánkkal, s egy némely európai intézkedés meghonositása -alkalmával ezen ismeretek hiánya által gyakran kudarczot vallanak. A mit -a mai török minisztériumok kiváló hivatalnokai tudnak, azt mind csak -hivataloskodásuk alatt tanúlták meg. Azelőtt a basák és efendik magán -uton képezték ki magukat pályájukra, ma az iskolai és magasabb -műveltséget helyben a portán nyerik, s épen ebben külömbözik a régentei -török állami-élet az újjabbitól. Szabály szerint a fiatal efendi-fi csak -akkor osztassék be egy vagy másik irodába, ha a Rusdie-iskolában -sikeresen végzett négy osztályt s legalább is tizenhat, tizennyolcz -éves. Tapasztalataim szerint e szabály ritkán követtetik. A külömböző -Kalem-ekben (irodák) gyakran tizéves gyermek-tisztviselőket látni. Ha p. -valamely tapasztalatlan a külügyérség levelezési-hivatalába lép és a -körülfutó divánokon egy egész sereg gyereket és sühedert lát guggolni, -inkább valami iskolában fogja vélni magát mintsem egy elsőrendü -hivatalos helyiségben. - -Ha a fiatal efendik nehány éven át e hivatalos kisdedovodába jártak, -kiderül, vajjon valóban alkalmasak-é a kül- vagy bel-igazgatóság -valamely osztályára, vagy egyátalán, a hivatalnoki pályára valók-e. Ha a -hivatalkereső ezen idő alatt nem vitte anyira, hogy mint jeles másoló -(Müszevoid) tudta megismertetni magát Khalfá-jánál, (irodafőnök) kevés -kilátása van reményeinek valósulásara. Többen, s ezekhez tartoznak a -tehetségesebbek s szorgalmasabbak, ezalatt a Mubejjiz fokra jutottak s -ha e mellett magán tanulmányok utján a francziát is annyira -elsajátitották, hogy folyékonyan olvashatják Telémaque-ot, vagy a -»Journal de Constantinople« »faits divers« feliratú rovatát megérthetik, -már az a titkos vágy ébred bennők, hogy egy vagy másik követséghez -attaché-képen osztassanak be, vagy pedig, ha a körülmények igen -kedvezők, az Amedije, a legmagasbb Kálemek irodájába léphessenek be. -Ezen irodában csak a legelőkelőbb törökök fiai találnak alkalmazást s ha -még csak másolók is, mégis magasabb fizetést húznak mint más osztályok -nem egy iroda fönőke. Az Amedije közvetitő álláspontja következtében, -melyet az uralkodóval szemben elvállalt a legmagasabb fontossággal bir, -mert a porta minden határozatai útban a szerail felé az Amédijen -kénytelenek átmenni. A porta jelenlegi hivatalnok világának tüzetesbb -ismeretére, azt két sorozatra kell felosztani, melyeknek egyikét -nemzetinek, másikát nemzetközinek fogjuk nevezni. Az első sorozatba -számitandók, kiváló előszeretetet táplálva a régi török bureaucratia -eránt, mint már emlittetett, a fősúlyt a Kitabet-ra (irály) fektetik. -Kitabet az első és utólsó, mire ezen emberek törekesznek, éjjel nappal -csak erről beszélnek, mindent a világon e mérték szerint mérnek, s -folytonos és sok évi figyelmem, melylyel ezen emberek fáradatlan -törekvéseit kisértem, támogatja azon tapasztalatot, hogy valódi keleti -gondolkozás szerint a lény mindenkor a formaszerüségnek áldoztatott fel. -E hasztalan irodalomjátéknak utólsó nagy mesterei Akif pasa, Pertev pasa -és Rifaat pasa voltak, s minthogy mai utódai sokkal inkább el vannak -mélyedve a török-arab-persa nyelvek tömkelegében, semhogy még európai -nyelvekkel is megismerkedjenek, tehát rendesen a belföldi igazgatás -osztályában maradnak; s azok válnak később részint az illető irodák -főnőkeivé, de többnyire a provincziák kormányzói kerülnek ki soraikból. - -A második sorozat a jelelenlegi, a »modern« Törökországot képviseli; -tanulmányainak is modern szinezetet ád. Mint már mondám, francziáúl a -Portán magán tanulnak, vagy pedig a nyelv elsajátitása tekintetéből -valamely európai fővárosba küldetnek, legtöbbször fájdalom, Párisba, a -hol sokkal gyakrabban látogatják a Mabille kertet és Café -chantants-okat, mint a Collége-t s Nyugat művelődése helyett oly -erkölcsöket hoznak haza, melyek nekünk, európaiaknak nem válnak -becsületünkre. Tudományos irányban ezek sem vitték sokkal többre mint az -előbbiek, de ezek előtt legalább névleg nem egészen ismeretlenek európa -szellemi törekvéseinek termékei. Kivételek igen ritkák. Ezekhez -tartoznak p. Ahmed Vefik efendi, ki földrajzi tanulmányai által hires; -Dervis pasa, ki a bányásztudományban kitünő és Edhem pasa ki a -kereskedelmi tudományokban kiváló helyet foglal el. Francziául, németül -és angólúl irni, alig tud valaha valamelyik s csak Aali pasa, a hajdani -nagyvezir, kinek tömör, tiszta franczia irálya még Francziaországban is -hires volt, tett e téren fényes kivételt. A keletiek szellemi -gyorsaságánál s gyakran található, ritka nyelvészi tehetségüknél fogva -az idegen nyelvnek folyékony beszélése gyakorta fordul náluk elő. - -Mindazok után, miket a magas Porta oszlopai vagy támaszairól mondtunk, -nem lesz egészen fölösleges, ha mellesleg a magas porta sarkköveiről, t. -i. az ugynevezett szolgáló szellemekről is emlitést teszünk, ugy mint: a -czipőgondozóról, pipatöltőről, kaftan – recte – felsőkabáttartóról, stb. -Mily befolyással birhatnak ezen emberek a legmagasbb török hivatalnokok -igazgatási rendszerére? fogja kérdeni az európai olvasó. Egyes európai -utazók gyakran nagy csodálkozással észlelték a rendkivüli bizalmasságot, -mely ezen emberek és uraik közt észrevehető. Már régi időkben is -kiemeltetett a külömbség, mely az európai és ázsiai szolga állásában, -urával szemben létezik: e viszony változatlanúl fennáll még mai napig -is; nem szorult különös bizonyitékokra, hogy a magas Porta alá rendelt -szolgaszemélyzetét másodrangu hatalomképen mutassam be olvasóimnak. -Modórában és szavaiban alázatosnak és szolgálatkésznek tünve fel, -senkinek esze ágában sem lesz, hogy ezen szerény külsejü egyén, nem egy -magas állásu pasa vagy efendi szivét és szellemét, tollát és erszényét -erélyesebben vezeti, s nagyobb befolyást gyakorol reá mint neje, sőt -gyakran mint egész nagy családja együttesen. S nem csak a keletinek -házikörében játszák a szolgák az uralkodót, de még a Portánál is, -valamely hivatalnok kinevezése vagy letevése körül, nagyobbszerü pörök -eldöntésében, sőt gyakran fontos államügyekben is a szolga befolyása -nagy szerepet játszik. Gyakori, s eléggé hasonló viszonyokra lehetne -utalni nálunk is, melyek a komornyikok s uruk közt léteztek s maig is -még léteznek, de a patriarkális szellemtől átlengett régi Ázsiában az -ily viszonyok sokkal gyakoribbak s élesebben körvonalozva, feltünőbbek -is. A folytonos veszekedések és zavarok a hárem belsejében, a sohasem -nyugvó asszonyi cselszövények nem ritkán igen ellenszenvessé teszik a -háziur előtt a ház azon részét, mely a család számára van fentartva; -hogy tehát legálább ideiglenesen kikerülje a kellemetlenségek e -kifogyhatatlan kútforrását, házának második részébe, a szelamlikba -(férfiterem) menekül. Unalom, vagy elhagyatottság arra kényszeritik, -hogy itt társat keressen, s minthogy a szolga Keleten általánosan nem -épen gépnek, de inkább barátnak tekintetik, a közeledés közte és ura -közt könnyebben is jön létre, mint az másutt volna lehető. A barátság -szolgák és uraik közt nem csak Törökországban, de egész Ázsiában -mindenütt nagyban elősegittetik egy, e helyen meg nem nevezhető bűn -által, melynek a régi görögök is átengedték magukat, s az okos, -simulékony szolga, bámulatosan rövid idő alatt a legmagasbb kegybe jut -uránál. Évek multával a viszony mind bensőbbé válik; tiz év után a -szolga »Emek-Dar«-nak neveztetik, t. i. egy olyan, ki sok fáradságot -türt, s ugy tekintetik, mintha a családhoz tartoznék, s egy »Emek-Dar-t« -vagyon nélkül a világba kitaszitani, ép oly embertelenség volna, mintha -valami védtelen gyermeket világnak küldene az ember. - -Mindig csodálkoztam rajta, hogy ezen szolgalények, kik többnyire -Anatóliából származnak, s a stambuli civilisátió külső mázán kivül, sem -Európáról, sem az állami életről általában, sem a diplomátiáról és -igazgatásról stb. a legtávolabb fogalommal sem birnak, – hogy az -emberek, kik irni és olvasni is csak ritka esetben tudnak, gyakran igen -művelt, szellemes férfiaknál befolyásra tehettek szert, sőt még -tanácsadókká is fel csaphattak. Az okokat csak később, hosszasabb ott -tartózkodásom után ismertem fel s e gyöngeség Törökország nem egy -kitünőségének lobbantható szemére. Hogy természeti elmésség és keleti -ügyesség kipótolja amazoknál a tudomány hiányát, gyakran hallott, de -igen felületes mentség. Minthogy tehát ezen emberek tényleg mindennek -inkább nevezhetők mint szolgáknak és a mint már fentebb emlitém a Porta -ügyeire nem megvetendő befolyást gyakorolnak, be is akarjuk őket -mutatni, ugy a mint illik, t. i. rangjuk szerint. - -Az első osztályba tartoznak a Karakulak-ok – a titkos ágensek egy neme a -nagyvezireknél – és a Kaftan Agaszi-k. Az elsők még ha mindjárt a -hivatalos rang egy bizonyos fokával birnak is, mégis a -szolgaszemélyzethez tartoznak. Uruk titkos küldöttségekre használja -őket, akár a Porta körében, akár a Portán kivül működő hivatalnokokkal -szemben. Többnyire évekre és tapasztalatokra nézve egyaránt gazdagok, s -habár a szakáll megnövesztése nekik tiltva van, mi alá rendelt, szolgai -állásukra utal, fellépésükben még a legfőbb hivatalnokok erányában is -feltünő önérzetet tanusitanak. A fogadó pasának vagy efendinek gondja -lesz rá, hogy bennök felsőbb valóik hatalmát tisztelje; – általában; e -rettegett szolgák viszonya szemben a hivatalnokvilággal igen sajátszerü -jelleggel bir. A Kaftan-agaszi a magán-életben ugyanazon állást foglálja -el, mely a hivatalosban a karakulaknak jutott. A Musirok és más magasabb -tisztviselőknél a Kaftan Agaszik az Emek-Dar-ok saraiból vétetnek, s nem -ritkán urat és szolgát még bensőbb viszonyok is füzik egymáshoz. A világ -ezeket ösmeri, s oly személy, ki a pasánál kedvező fogadtatást akar -magának kieszközölni, bizonyára nem fogja elmulasztani a Kaftan Agaszi -jóindulatának minden áron való kieszközlését. Az előkelőbb efendi, -állásával távolról sem öszhangzó, feltünő barátsággal bánik vele, az -alsóbb rendü efendi még udváriassággal is kénytelen irányában viseltetni -és a Piade Katib, (azaz »a gyalog járó irnok« a hogy a török -tisztviselők legalsóbb rendje neveztetik) még tiszteletet is köteles -eránta tanusitani. Bizony, a Kaftan Agaszi nagy ember! Legyen bár az -emlékező tehetség gyöngeségenek, vagy pedig csak a keleti indolenczia -következménye, de a magas állásu hivatalnok rendesen a kihalgatást -kérvényezők személyiségére absolute nem tud rá ismerni. Kicsoda ő? Mi -volt ő? Mit akar? Ezek oly kérdések, melyekre a Kaftan Agaszi köteles -felelni, s minthogy ura föltétlenül hisz neki, következőképen a -kérvényezők bemutatása és ajánlása, ha nem is egészben, de nagy részt -mindenesetre tőle függ. Valóban, ez a török hivatalnokosztálynak nem -épen igen dicséretreméltó vonása, tényleg azonban el nem tagadható, s -egy vezir befolyásos Kaftan Agaszi nélkül simpliciter nem is képzelhető. - -Ha már most egy fokkal alább szállunk, a csibukcsival találkozunk, a -török dohány-Ambrózia e tenyeres-talpas ganymédjével; a török dohányzói -szenvedélyétől és nyugalomvágyától elválaszthatatlan egyénnel, mely -minden méltóságra, gazdagságra és tiszteletre számot tartó efendit hű -árnyékaképen kisér. Kora reggeltől késő estig a csibukcsi nem mozdul ura -oldaláról, akár otthon dolgozik az, vendégeket fogad, baráti vagy -hivatalos teendőket végez, akár a bazárba, sétatérre vagy fürdőbe, vagy -akárhová megy, akár a portán dolgozik egy egész feltornyosult -sürgönybarrikade mögött, vagy a titkos tanácsban ül, – a csibukcsi -mindenütt és mindenkor sarkában van. Csoda-é tehát, ha az is jó adag -bizalommal tiszteltetik meg ura részéről? A hosszu pipaszárt egyik -kezében tartva, a másikban az alapul szolgáló rézcsészét, biztos -léptekkel halad keresztül a tsibuktsi a hivataltermen, s mig leguggolva, -szemlesütve pipát, tüzet és csészét nyujt át, fülei mohó kiváncsisággal -csüggnek a tanácskozás tárgyán. Olykor, minthogy az ajtó függöny -közelében kell tartózkodnia, tiltott helyekre oson, hogy jobban -megleshesse a benn történőket s ekkép a legfontosabb államügyek és -határozatok tudatához jut. Ő tudja leghamarább, főkép ha a magas -tanácsot szolgálja fel, ki lett kinevezve valamely provinczia -kormányzójává, követté, vagy egyik-másik fontos ügy közvetitőjévé, s -csak igen kevesen közülök szokták megvetni az előnyt, mely e meglesett -titkok értékesitéséből vonható. A magas porta csibukcsijai lábra kelt -hirlapok, legjobb vevőik a Dragománok (a követek tolmácsai) s ha esetleg -nincsenek épen oly jó megrendelőik, egymás közt szokták kicserélni -ujdonságaikat. A kölcsönös reporter-üzlet következtében, erősen -megkötött szövetségek léteznek köztük, akkép, hogy p. o a -Medslisz-i-Ahkiame-Adlie-nál alkalmazottak, csak is a magas tanács vagy -külügyérségbeliekkel folytatnak csereüzletet, s csak ritkán történik -meg, hogy egy magasabb Kalem csibukcsija, egy alsóbb rendü Kalem-éval -öszeköttetésbe lép. Az ujdonság-vadászat soknak közülök a leggazdagabb -jövedelem kutforrása, s a mód melylyel cziküken tul szoktak adni nem -ritkán nagy csodálkozásomra szolgált. A legtöbbek, s főkép az idősebbek -bizonyos viszonyban állnak az európai másod-harmad rangu -követ-tolmácsokkal. Ezen urak, a portára czélzó európai befolyásnak e -vándor ijjesztői, kik leirhatatlan büszke magatartással és -sétabotocskájukkal hadonázva, tartózkodás nélkül barangolják be a -külömböző hivatalok irodáit s oly fensőbbséget fitogtatnak, mintha a -portánál hitelesitett főnökük koronázott fejét képviselnék, gyakran -valamely szegletben a csibukcsival a legmeghittebb társalgásban -találhatók. A szemüvegező, törökfaló piperkőcz mélyen hajlong, -alázatosan tiszteleg a török pipa szolga előtt, kikémli, csakugyan -egyet-mást megis tud és készpénzzel fizet, s alig hagyta el feltünően -hanyag közömbösséget fitogtatva a Portát és viszatért Pérába, már is a -sürgöny drótra bizza a pipa szolgától kitudakolt ujságokat, s egy más -udvarral közli a fontos hireket. Sok nagy fontosságu hir ily módon -legelőször is a követségek, vagy távirdai irodák tudomására jut. Csak -több nappal később kerül napfényre a hivatalos jelentés. – Igy megy ez a -magas Portán, s ennélfogva nem veendik tőlem rosz néven, hogy oly nagy -fontosságot tulajdonitok a tsibuktsinak. - -Ezen ujdonságüzleten kivül a csibukcsik a Kaftan agaszikkal egyetemben -gyakran kényes viszályok, kiegyenlitésére és cselszövények kivitelére is -használtatnak eszközekül. Valamely határozat gyorsabb kivitele vagy -annak megakadályozása és hátráltatása szinte a csibukcsitól függ, mert, -miután ő viszi haza a »Torbá-t (az okmány-zacskót, a tárczát) s csak -este terjeszti elő urának az illető okmányokat, a török hanyagság vagy -szórakozottság következtében, vagy pedig szántszándékosan, az egyik -okmány előbb, a másik később intéztetik el, söt olykor az is megtörténik -– s magam is tapasztaltam nehány ily esetet, – hogy, valamely rendkivüli -fontosságú okmány a Torbá-ból, melynek hazaérkezésekor első helye a -dohány kamra, a dohányszekrénybe, sőt a szolga ládájába szennyes ruhái -közé és más efféle helyekre tévedt. A kinek a szerencse kedvez, az, ha -egyuttal »az ajándékok lámpáját is kellőleg felgyujtja,« megkerestetheti -eltévedt iratait; a ki azonban nem kedveltje a sorsnak, ujra kezdheti -pörét. Mindezek után nem-é valóban nagy fontosságu emberek a kedves -csibukcsik? - -Velök összefüggésben állnak a Kahvedsi-k, az élelmiszerek felügyelői, s -minden Kalem mellé ilyen kettő adatik. Minél előkelőbb a Kalem, annál -befolyásosabbak e szolgák s annál nagyobbszerü aratásuk. A havi -kiadásiszámla a csibukcsikkal egyetemben szerkesztetik; általanosan -ugyan a háznál reggeliznek, azonban, gyakran különös nyalánkság, vagy -pedig a hosszasabb ülés fáradalmai a Portán is valamely frissitő -étkezésre gerjesztenek. A Kahvedsi és Kilerdsi a legalsóbb török -néposztály szemében ugyanazon nagysággal birnak, melynek fényköre a -csibukcsit környezi a tolmácsok és tisztviselők előtt. Utóbbiak csak -akkor válnak hozzáférhetőkké és engedékenyekké a paraszt, vagy -mesterember részére, ha a Kahvedsi őt a csibukcsi által a pasa, vagy -efendi kegyébe ajánltatja. – Végül még az ajtónállókat vagyis a -kapusokat kell felemliteni; ők ügyelnek fel a ki- és bejárókra s a nem -kevésbbé fontos tiszttel vannak megbizva, minden belépő tisztviselő -felsőczipőit átvenni, s elmenetelekor ismét a küszöbre állitani számára. -Az eredeti szabály szerint, a kormányhivatalba belépő felsőczipőit a -külső kapunál levetni lenne köteles; ma azonban, ezt csak az alsóbbrendő -efendik s a szegényebb néposztályok teszik. Az előkelő világ és magasabb -tisztviselők, kik kocsin vagy lóháton érkeznek, felső czipőiket illető -Kalem-eik előtt szokták levetni. A Porta minden látogatói, melyeknek -száma gyakran több százra rug, felső czipőinek elrakása, több kapus közt -van felosztva. Egy és ugyanazon Kapidsi gyakran száz, sőt százötven -felső czipőt vesz át, számozott jegyek kiosztása nélkül s minden párt, a -nélkül, hogy valaha tévedés történnék, ismét illető birtokosa kezébe -juttat. A czipőtartó nem csak emlékébe vési minden átadó személyiségét, -kit csak egyszer látott életében, de a belépőnek állását, foglalkozását -és származását is felismeri felső czipőinek formájából s a modorból -melylyel azokat levette. A magas állásu személyiségnek, rögtön -beléptekor elébe siet s lehajol, hogy amaz felső czipőinek levetése -alatt vállára támaszkodhassék. Az efendi rangja, vagyis jobban mondva: a -havonkénti bakhsis (borravaló) határozza meg a sietséget melylyel a -Kapidsi segédkezet nyujt. Bármily büszkén botorkál keresztül a fiatal -Kiatib a bemenet előtt felhalmozott felsőczipő-halmazokon, bármily -parancsolólag int tekintetével a czipő-tartónak, az utóbbi modorából -csakhamar kiősmerheti mindenki, mikép áll a török piperkőcz dolga. -Befolyással nem birnak a czipő-tartók; legfeljebb ha időnként -egyik-másik tisztviselő megjelenése, vagy távozásanak ideje felől kérdés -tétetik náluk. - -Még csak rövid pillantást kell vetnünk a portán észlelhető életre és -sürgés-forgásra a hivatalos órák alatt. - -Délelőtti tiz óra van. Akinek érdekében fekszik a külömböző osztályok -tisztviselőit hivatalukba menetelük alatt szemügyre vehetni, álljon meg -velem »Dsigaloglu jokusu« nevü meredek felment élén. Itt halad el a -török társaság valóságos crême-je a mint azon városrészekből jön, -melyekben még mai nap is a fashionable világ lakik. A nagyon vagy könnyü -phaëtonban rubognak el, vagy csendesen ügetve, a szolgaseregtől -környezve ballagnak odább. Minél magasabb rangjuk, annál mélyebb lesz a -Temenna – oly üdvözlési mód, melynél az illető jobb kezével két -félkörmozdulatot tesz melle és homloka felé. – Némelyek egész földig -hajolnak alázatosságukban s valószinüleg erősen sajnálják, hogy nem -birnak még nehány lábnyi mélységre a földbe is behatolni. A kölcsönös -köszöntés kezdeményezése a magasabb rangut illeti s nem az alsóbb -rendüt. Ez többnyire megáll, s miután a magas elhaladó könyü -kézmozdulat, halk mosoly, vagy rátartós fejbillentés által értésére adta -a másiknak hogy felismerte, amaz, vagy néha az egész környezet, -keresztül megy a Temenna tornászati gyakorlatán. Gyalog csak a -szegényebbek s azon kevesek járnak, kik a mozgás tekintetéből az európa -szokásnak hódolnak s ezért a törökök által tulzóknak tartatnak. A -portára menő efendi könnyen felismerhető ugy lova, nyeregszerszáma, -valamint öltözete által. Az ó-törökhöz ragaszkodóknak lovai, széles -paszományu nagy takarókkal, gazdag ékitményű kantárral, szintoly -nyeregszerszámmal vannak ellátva; ők maguk nagy, nehézkes czipők és -felső czipőt viselnek, szoknyaszerű nadrágot, duzzadó felső kabátot s -nyakig lecsuszó fezet. Előrehajló testtel ülnek a nyeregben, szelid de -merev tekintetök maga elé bámul, s mig balkezük a kantárszárat tartja, -jobbjuk gépiesen az olvasóval szokott játszani. A mellettük ballagó -lovász is megfelel ura öltözetének. Ez nagy Khióból való görög, vagy -albáriai de még a régi fajtából. A hosszu gyakorlat következtében lépést -tud tartania lóval, hisz már évek óta szokta megtenni ezen utat, ura -kiséretében. A fiatalabb efendi fel europai nyeregben ül s ménje a -takaró helyett fehér isztákot vagy kis nemez takarót hord. Divatos -öltözete Perában készült felső czipői a czipőnek csak hegyét tüntetik -fel s inkább csak talpaknak nevezhetők. Glaceé keztyüt visel, az olvasó -helyett csinos lovagoló ostort tart kezében s fejét folyvást hátra -szokta vetni. Két ily ellentétes alak egymás melletti megjelenése -valóban igen furcsa hatást gyakorol. Ugyan ezen külömbség észlelhető a -gyalogolóknál is. A fiatalság vagy uj-törökök, sétapálczával hadonázva -járnak-kelnek; az ó-török csoszogó lépésel nehézkesen utána biczeg; nem -csak a ruházat bősége és saját terjedelmessége, de még illemfogalmai is -tiltják, hogy gyorsabb lépéssel haladjon. Az uj-török egyedül jár, -szolga nélkül, mig az ó-török mindig két árnyék által kisértetik, -melyeknek egyike a hosszu, posztótokba rejtett pipaszárt s a -dohányzsacskót hordja, a másik pedig a nagy bőrtáskát az irományokkal. S -épen e kicsinyes, nekünk oly felületeseknek látszó apró árnyalatokban -nyilvánulnak leghivebben az uj- és ó-törökök külömbőző világnézletei, -melyek csakugyan, minden átalakulási korszakban érvényre is szoktak -jutni. Erre még vissza fogunk térni s egyelőre még a porta belsejébe is -be akarunk pillantani, megtekintendők nehány hivatalt és irodát. - -Legelőbb is a külügyérség levelezési osztályába (Khardsie Nezareti -mektubdsi odaszi) lépünk, a török hivatalnokvilág már egyszer emlitett -csemeték iskolájába. Ez nagy, hoszúdad teremből áll, melynek falain -végig huzódnak a szokásos, vőrös posztóval bevont kerevetek. A mennyire -a szem lát a tág helyen, azok teljesen el vannak foglalva guggoló -irnokkokal, többnyire ifju egészséges vagy gyönge, gazdag vagy -szerényebb kinézésü emberek. Két-két irnok közzé mindig egy -négyszögletes párna, vagy az irótámlány szerepét játszó kis ládika van -alkalmazva, melyen az iróeszközök vanak elhelyezve. Utóbbiak nem egy -vagy két, de nyolcz-vagy tiz apró porczellán csészécskéből állnak, -melyek higabb vagy sűrübb fekete és vörös téntát, vizet, apró -sponygyákat, arany vagy kék hintőport tartalmaznak s többnyire egy kis -tálon, nagyságuk sorrendjeszerint vannak elhelyezve, körülvéve -mindenféle nádtollakkal, papirvágóval és ollóval. Azok kik leghamarébb -jelennek meg a munkásság e terén, többnyire olyannok, kik az -osztályfőnök feladványait éjjen át nem végezték el s a kora reggeli -órákban igyekeznek munkájukat befejezni, mert kilencz és tiz óra közt -még csak kevesen találhatók a hivatalban s csak 11 óra felé szokott -megnépesülni a terem. Zsongás-bongás, ide-oda kiáltozás, a köszöntések -egész özöne kezdődik ilyenkor, szóval leirhatatlan zürzavar. Némelyek -csak állnak a diván mellett, mások ülnek; itt egy csoport vidám -társalgásba merült, egy másik meg amott, gyermekes tréfáknak és -bolondságoknak engedi át magát. Az egyik villás reggelit költ el, a -másik kávét szörpöl, a harmadik tollakat metsz, a negyedik szolgájával -zsémbel, s csak ha a Khalfa (osztályfőnök) megjelen, és helyet foglalt, -egyszerre, mint varázs ütésre minden a hivatalos kerékvágásba jut. A -vörösposztós kereveteken feketekabátos efendik ülnek sürü sorban; -mindenki munkához lát s az első negyed órában valóban azt hihetné az -ember, hogy itt valódi szorgalom és munkásság ütötte fel sátorát. De még -nem soká tartott a csend, midőn parancsolólag kiabáló tolmácsok és más -idegenszerü egyéniségek megjelenése, – a török hivatalok nem igen -külömböznek a bazártól vagy európai kávéháztól – egyszerre felzavarja a -munkás képet. Az egyik, mitsem gondolva munkájával, látogatásokat fogad, -a másik, biztató szavakkal igyekszik csillapitani egy, a hivatalába -nyakára jött hitelezőt; nemsokára végkép oda van az első negyedóra -rendje-csendje s többé nem is jön létre egész napon át. Hogy ily -körülmények alatt csak keveset lehet végezni, könnyen megfogható. Már -számtalanszor hozzáláttak ugyan a reformokhoz, azonban eddig még minden -arra czélzó intéskedés dugába dőlt. A keleti, akár török, akár nem, -nehezen, vagy épenséggel nem is tudja megszokni a kitartó, gépies -munkát, s nem csak a külügyérség levelezési osztályában, mely különben -ismeretés különnemü elemeiről, de mindenütt, valamennyi osztályban, -kisebb-nagyobb mértékben hasonló viszonyok uralkodnak. - -Hisz még a fontos tanácskozásokra szolgáló termek is hasonló -észleletekre nyujtanak alkalmat. Lépjünk be ide az »Ahkiame adlie« -termébe délelőtti 11 órakor, midőn annak tagjai összegyűlnek. Többnyire -nagy urak, kik azáltal tanusitják a korszellem iránti engedékenységüket, -hogy a hagyományos kerevetek helyett, félkörben felállitot karos -székeket használnak, melyeknek mindegyike oly nagy, hogy kényelmesen -elférne benne egy egész európai család, mert nem ülésre, hanem török -szokás szerinti guggolásra számitvák ezen öblös karosszékek. Minden -karszék mellett kis asztalka áll, irótámlány képen. Itt is a munkásabb -és szegényebb tagok a gazdagabbak és kevésbbé elfoglaltak előtt jelennek -meg. Ámbár csak husz lépésnyire van a portától, a pasa vagy efendi mégis -észrevehető bágyadtsággal lép a terembe; félaléltan rogy karosszékébe, -mélyen fellélekzel, ásit s már is zárt ajkai közt van csibuk. Bizony nem -is csekélység egész a második emeletre feljutni, ha mindjárt két szolga -támogatja is az embert és sok oly török urat ismerek, ki a legkisebb ut -után is vagy egy negyedoráig lihegni és pihenni kénytelen. Az Ahkiame -adlië-ben is csak az elnök beléptével kezdődik a tulajdonképeni élet. -Valamely okmány felolvastatik s habár e lihegő s kémények gyanánt -füstölgő tagok, kivétel nélkül kéretnek fel tanácsadásra, mégis csak -kevesen vannak, kik melegebb részt vesznek az ügyekben. A többiek, -gyakran a leghevesebb vita alatt szomszédukkal érdekes társalgásba -merülnek szakácsuk vagy csibukcsijok ügyességét, s más felületes -tárgyakat illetőleg és sokan haza is mennek ismét, a nélkül hogy csak -távolról is fogalmuk volna arról, a mi jelenlétőkben történt és -elhatároztatott. S pedig gyakran igen fontos kérdésekről van itten szó; -p. egyik-másik kormányzó letevéséről, megvesztegetési vagy más vétkek -okából; vagy pedig oly pörök kiegyenlitéséről, melyekben nagy vagyonok -fölött kell itélni; azonban, van rá eset, hogy a legcsekélyebb, -legaprólékosab dolgok is szönyegre kerülnek. Az egyik p. bepanaszolja a -másikat, hogy a fekete tenger keleti partjáról egy gyöngyöt küldött -neki, mely azon kikötéssel vétetett meg, hogy még csiszolatlan és sóha -nem volt a hárem gyöngysorai közzé felfüzve. Az ügy igen fontos, (?) -molláh-k és szakértő-nők idéztetnek, s mig a mellék szobában a corpus -delicti fölött tényeket constatálnak, a pörös felek a Collégium előtt -szembesittetnek. Máskor meg valamely rajongó egyéniség jelen meg, -keresztény vagy mohammedan, ki a magas tanácsnál engedélyt akar -kieszközölni magának közelebről megnevezendő helyen való kincskeresésre. -A kérvényező a legkomolyabb arczczal beszéli el, hogy egy éjjeli -álomkép, felcsapó láng képében megjelölte neki az Anatoliában nagy -Ruméliában lévő léthelyet. A bölcs urak türelmesen hallgatják szavait, -sőt mi több, az eshetőségekkel számolva, még alkudozásba is -bocsájtkoznak vele, nehogy a kormány megröviditessék netaláni siker -esetében; szerződést kötnek a kincskeresővel, a kormánypecséttel is -megerősítik azt az okmányt a nélkül, hogy a tárgyalás ostoba voltáról -fogalmuk volna. - -Csak a legmagasbb tanács termeiben találkozunk ama hivatalos komolyság, -amaz ünnepélyesség nyomával, mely Európában a kormánygyüléseket -jellemezni szokta. A helyiségek a legélégánsabb európai modorban vannak -butorozva; a tagok, többnyire öreg, megállapodott emberek, nyugodt -hangon szoktak társalogni. A csibukcsik és ajtónállók törvényszerint -siket-néma egyeniségek, hogy a tárgyalások titka általuk is -megőriztessék. A legmasabb tanács többnyire nagy tehetségü férfiakból -áll; kiváló tulajdonuk arra képesiti őket, hogy az arczvonásokban és -arczjátékban olvasni tudnak s ennélfogva, a mint rólok hiszik, a -legrejtetebb politikai titkokon is keresztül látnak, mig mások véleménye -szerint, sokan közülök a miniszter-tárczákba vetett tiltott pillantások -utján informálódnak az ügyek állasa felül, mi valószinüleg sokkal -igazságosabb vélemény, habár nem is oly hizelgő reájok nézve. - -A forgalom a Portán rendesen délelőtti 11-től, délutáni 2-ig -legelevenebb. Az irodák és hivatalok belseje kisebb-nagyobb mértékben -általjában megfelel a rólok festett képnek. Jóval érdekesebb látványt -nyujtanak a külső helyiségek, a folyosók, előcsarnokok stb., melyek -valóban a legtarka-barkább szinekkel s legsajátságosbb alakokkal lepnek -meg bennünket. A sietősen ide-oda futkosó efendik, hivatalszolgák és -mások közé folyvást a kérvényezők, pörös felek, bámész falusiak, kolduló -asszonyok és árva gyermekek hatalmas árja tódúl. Tentatartók, -iróeszközök, könyvek, ruhanemük, ékszer-áruk s számtalan más tárgyak -eladásra kináltatnak itt a számos házalók által. Oly napokon, midőn a -havi fizetés osztatik ki, – a fizetés igen rendetlenül, csak három -havonként egyszer történik, – a Porta külső helyiségei, melyekben a -kupeczek, házalók s mindenféle ronda nép csak ugy hemzseg, inkább -hasonlitanak valamely bazárhoz, mint egy első rangu hivatalos -helyiséghez. Vázlatunk aligha lenne élethű, ha e helyen megfeledkeznénk -a kómédiásokról, verselőkről, gunyirókról stb… Kalemről Kalemre járnak, -hogy az efendi világot erőltető (!) munkájok alatt szórakoztassák és -felviditsák. Ezen emberek egyuttal házassági közvetitéssel és szerelmi -kalandok előségitésével is foglalkoznak, s valamint Konstantinápoly -minden negyede saját külön kutyáival bir, melyek az idegen négylábu -társat meg nem türik maguk közt, ugyszinte minden Kalem is külön -bohóczával rendelkezik, kinek tréfái más hivatal-helyiségben nem -találnának viszhangra. Lebzselők és koldusok is állandó vendégek itten; -valamely ürügy alatt az egyik vagy másik Kálemnál kitudtak maguknak -eszközölni rendes havisegélyt, mely vagy az illető hivatalnokok által -adatik össze, vagy pedig hagyományos szokás szerint az általános -budgetből fedeztetik. A magán emberek, valamint a kormányrészéről is -rosszul alkalmazott könyörűletesség Keleten sokkal több bajt okoz, mint -a mennyi jót létesit. Azonban, mindazáltal nem akarnak, s nem birnak -megválni a régi szokásoktól. - -A magas Porta és oszlopai e gyönge vázlatát, ne tekintse a szives olvasó -Törökország erányában táplált ellenszenves hangulat kifolyásának. Oly -viszonyok élethű és részrehajlatlan tükrőzése az, melyeket igen közelről -szemlélhetni e sorok irójának évekig volt alkalma. A mig a Boszporus -partjain mulattam, a legkellemetlenebbül érintettem általuk, később -azonban, midőn a persa fővárosban divatozó hivatalnoki élettel, az -afghanok, özbegek és tadsikok törvénykezési eljárásával megismerkedém, a -Porta, minden hibáival és beteges kinövéseivel együtt, azokhoz képest a -rend- és igazságszeretet példányképének tünt fel. Igaz, hogy a -történelem nem egy hires ázsiai fejedelem példás igazgatási rendszeréről -tesz emlitést és Keleten e téren még ma is dicsőitik Harun-al-Rasid-ot, -Melik sáh-t, Szolimánt a törvényhozót, Nagy Abbaszt, az indiai Ekber -sáh-t és másokat, de mindezek csak szerencsés kivételeknek tekinthetők, -mert mindaddig, mig a munka szeretet, jellemszilárdság, komoly törekvés, -szóval mindazon tulajdonok hiánya uralkodik, melyek reális állami és -társadalmi viszonyok alapitására nélkülözhetetlenek, mindaddig mondom, -egész Keleten és Törökországban is, az igazság-szolgáltatás és -igazgatás, valamint a hivatalos eljárások terén is számtalan életbevágó -hiba lesz észlelhető. A Boszporus partján az ujjá születés, vagyis -egyszerübben mondva, a reform megkezdőtött már. Sokan már is letértek a -régi hagyományok és szokások utjáról; azonban hogy teljesen fog-é -sikerülni a hasonulat nagy műve, azt csak a jövő bizonyitandja be. - - - - -A karavánok. - -A számtalan külömböző benyomás közt, melyet Keleten való sok évi -tartózkodásom alatt tapasztaltam nincs több oly kellemetes, nincs több -oly regényes mint azon élményekéi, melyek a gyakran hónapokig tartó -karavánéletet kisérték. Habár mindennemü, európainak csaknem -elviselhetetleneknek látszó fáradalmakkal jár is, a karaván utazás -mindazáltal még a legprózaibb emberre ís tartós benyomást fog előidézni, -feltéve, hogy társai közt otthonosnak érzi magát s e tisztán keleti -életkép idegenszerü jellegét teljes érdekkel képes méltányolni. - -Miként Arioszt középkori hősei a lőpor feltalálása felett panaszkodnak, -szint ugy Köroglu, a Törökök mesebeli hőse is kigyófészket kiván azon -ember agyába, ki a lovagkor megrontására a fekete ördögport a világra -hozta. A mennyit a lőpor vétett a lovagkornak, annyit vét a vaspálya és -európai utépités a karaván-intézményének Keleten. Igaz, hogy mindkettő -az Anya Ázsiára nézve még csak a jővö-vivmányai lesznek, s előre -látható, hogy még hosszas idő fog mulni, mig a lihegő tevét mindenütt -felváltandja a fáradatlan, zúgó gőz-paripa. De ma még, Keleten csak ugy -utaznak mint a hogy a patriarkák utaztak egykoron s meg fogjuk -kisérleni, nem sikerülne-é a változatos és sajátos romantikával biró kép -nehány kiválóbb vonásával nyájas olvasónkat megismertetni. - -A karaván szó, a persa Kervan, vagy jobban mondva Kiarvan vagy Kiarban -elferditése és annyit jelent mint: »üzletet védő,« vagy üzlet védelem, -oly elnevezés mely a karaván eredeti czélja és jelentősége felől -legbiztosabb felvilágositást ád. S tényleg e felfogás még mai nap is a -túlnyomó, mert minél nyogodtabb egy ország, minél inkább pang egy vidék -politikája és társadalmi állapota, annál kevésbbé szükséges a nagy -karavánokbani utazási mód. Ha a biztoság non plus ultrá-ját akarják -kifejezni, azt mondják: »Egy gyermek, arannyal telt kosárral a fején is -bántatlanul meg teheti ezt az utat.« A szó szoros értelmében az ily -határozott biztonság soha sem létezett Ázsiában, sem keleti, sem nyugati -részén; azonban tény, hogy a karavánok fontossága oly mérvben hanyatlik, -a mily arányban emelkedik Ázsia országaiban az állandó rend. -Törökországban a tulajdonképeni karavánügy, már csak Irak vagy -Arabisztán provincziára és a Szürré-re szoritkozik, vagyis az évenkénti -zarándok karavánra, mely a Boszporus melletti Skutariból indul el, -Damaszkuszban összpontosul s innen a sivatagon át Mekkába vándorol. A -biradalom többi részeiben, az imitt-amott felmerülő rablóbandák daczára, -csak kisebb utazótársaságokkal találkozunk, melyek inkább unalomból -szövetkeznek együvé. Divat-karavánokat a Tebrisz Teheráni, és -Teherán-Bender Busiri uton még leginkább látunk, valamint a Rest és -Szari felé vezető uton; Irán keleti része azonban még egészen középkori -jellegével bir, mert Siráztól Kermanig, vagy Jezd és Tebbesz-en át -Meshed-ig, a vad, merész és jól felfegyverkezett beludsoktóli félelem ép -ugy rá kényszeriti az utazót, hogy a nagy és számos karavánokhoz -csatlakozzék, mint a khoraszáni uton Teherán és Meshed felé a -turkománoktóli rettegés. Politikai zavargások és zsiványkodó nomádok -tőszomszédsága a karavánok népesedését eredményezik; ennél fogva -megmagyarázható, hogy Közép-Ázsiában, t. i. Turkesztán, Afghánisztán és -Keletturkesztánban, a karavánügy még szakasztott olyan állapotban van, -mint évszázadokkal ezelőtt. A nélkül hogy karavánokkoz csatlakoznának, -nevezett országokban csak nagy urak, vagy koldusok utazhatnak; előbbiek -erős fedezet, utóbbiak rongyos ruhájuk oltalma alatt. Mindenki annál -jobban biztonságban érzi magát, minél nagyobb az utazó-társaság melylyel -utra kelt. Egészen veszélytelen utvonal alig van Közép-Ázsiában, s azok -is többnyire közel fekszenek az öszpontositott hatalom székhelyéhez. -Kevésbbé biztos utak azok, melyek Bokharán keresztül, Karsin át Kerkibe -vezetnek, aztán azok melyek Bokharától Khivába visznek, minekután az -elsőbbek biztonsága a Bokhara és Afghanisztán közti politikai -viszonyoktól, az utóbbiaké pedig a Khivai khán indulataitól függ. -Legveszélyesebbek voltak mindig s most is ép oly veszedelmesek az -utvonalok, melyek Bokharától vagy Khivától kiindulva, a turkomán -sivatagok érintésével Persiába visznek s akármily számos legyen a -karaván, csak is turkomán oltalom mellett utazható meg s még akkor sem -föltétlenül bizonyos a biztonság, miután a fedezet gyakran támadtatik -meg oly turkománok által, kiknek nincsen részük az oltalmi összegben. - -A mondottak után, a legnagyobb karaván-csapatokkal, melyeknek teher és -lovagolható állatainak száma háborus időkben gyakorta 2000-re rug, csak -is Közép-Ázsiában találkozhatunk. Ilyféle karavánok Turkesztánból jöve, -utukat többnyire Heraton át Persia, vagy Kabul és Kandahar felé szokták -venni. Egy taskendi kereskedőtől hallám, s egy Jengi Ürgendsből jövő -özbeg kereskedő bizonyitotta, hogy gyakran az ilyen Orenburgnak és -Szemipalatinszknak tartó karaván megannyi állata, egy és ugyanazon ember -birtoka szokott lenni. Közönséges viszonyok közt egy turkesztani -karaván, mely ki-próbált utasok által megbizhatónak tekintetik, rendesen -300–500 állatból áll, mig Persiában az ily számu állat-seregre csak a -Jezd és Meshedből Tebrisz- és Erzerumba tartó karavánoknál számithatunk. - -A karaván létesülése erősen hasonlit egy város keletkezéséhez. Valamint -utóbbi előnyők és szabadalmakból növekszik, szintugy a karaván is annál -inkább fog felszaporodni, minél tekintélyesebb és hatalmasabb annak -üzleti ura. Egészen illő is, ha utóbbit vándor városnak, vagy is jobban -mondva, vándor kereskedelmi városnak nevezzük, mert ez utazótársaságok -többsége üzleti czélokat követ, s csak imítt-amott találkozunk -karavánokkal, melyeknél kéjutazók, vagy zarándokok, – mi Keleten egyre -megy, – képezik a társaság zömét. - -Persiában, hol évenként körülbelül 500,000 ember kel vándorlásra, -legyakoribbak a zarándok-karavánok. A karavánok összehasonlitása egy -várossal még más pontokra nézve is találó, mert valamint Kelet -városaiban, a vagyonos emberek a középrészekben s a szegényebbek a város -végein laknak, ugyszinte a gazdag kereskedők és előkelő utazók is, a -karavánok középpontját szokták elfoglalni mig a vagyontalanok, vagy -oldalvást, vagy elő- és utóvédül szolgálva, a karaván két végén vannak -alkalmazva. A karavánoknak megvannak a maguk rövidárusaik, -mesterembereik, imámjaik, koldusaik és csoda-orvosaik; sőt mi több, -Persiában még hetärák is csatlakoznak a karavánokhoz, s s már két-három -napos együttélés után oly jól ösmerik egymást az utazók, mint valamely -ázsiai kisváros lakói. A mily szerepet játszik az utóbbiban a Ketkhuda, -(polgármester) oly főlénynyel bir itt a karvánbasi, és a zarándok -karavánoknál a Csaus. A Ketkhudá-k nem megvetendő hatalommal vannak -felruházva, és Khiva és Khokandban még élet és halál fölött is itélnek; -szintugy a karavánbasik is; ezek vándor fejedelmek, kik magukkal viszik -titkárukat és imámjukat, s annyira beleélik magukat ezen állásukba, hogy -még nagy kincsek megszerzése után is szivesebben vándorolnak évhosszant -a sivatag pusztákban, semhogy hazai városaik valamelyikében nyugodtan -élnének a szerzett vagyon élvezetében. A karavánokhoz használt állatok, -többnyire tevék, lovak és öszvérek; utóbbiak azonban leginkább csak -Persiában és Törökországban divatosak, miután a középázsiaiak -istentelenségnek tartják, ha a ló arisztokratikus vérét, a szamárral -viszonkeverés által, megfertőztetik. A teherszállitási ügyre nézve a -teve áll legelső helyen s minden tekintetben megfelel feladatának; -felényi gyorsasággal jár ugyan mint a ló, vagy öszvér, ellenben -amazokéhoz képest négyszeres terhet-hord s a téli idényt kivéve, nem -követel sem etetést, sem megvakartatást. Persiában egy ló teherre -rendesen 250 fontot számitanak, rendkivül, erős Persa öszvérek 300 -fontot is elviselnek, mig a teve hordképessége a következő rendszerhez -idomul. A leggyöngébb tevék, a turkománok, az észak Persia melletti -sivatagból, Jezd, Siráz és Kirmán tevéi, melyek legfeljebb 400 fontot -birnak el. Ezek után következnek a kettős púpu Kazak-tevék, melyek -bizonyos korban öt mázsát vehetnek magukra, mig az utazási művemben -felemlitett Ner-faj, – az Andkhoi és Heratból való tevék, ugyszinte az -arab sivatagbeliek, – hat, sőt néha még nyolcz mázsát is hordanak. Ily -rendkivüli teherrel hátán, e szegény állat csak nagy erőmegfeszitéssel -bir lábra állni s ezalatt a teher könnyü meg-emelintése által kell -könnyiteni rajta; ha azonban már egyszer lábra állt négy öt órán át -szakadatlanul tovább halad az iszonyu teher alatt. A teve meg -terhelésénél nagy gond fordittatik a kötegek egyensulyozására. Oly -állat, melynek hátán a teher két oldalt kellő egyensulylyal van -felosztva, napokig, sőt hetekig is sértetlenül ballaghat el, mig -ellenben a teher hibás felosztása csakhamar gonosz hátsebeket idéz elő, -melyek a sokat szenvedő tevét már néhány mars után hasznavehetetlené -teszik. Mig a tevék terhe hosszu vagy széles rakománynyá alakittatik, a -lovak és öszvérek kötegei tömött gömbölyü, vagy négyszögletes alakuvá -göngyölitetnek. A kevésbbé türelmes öszvérek, oldalugrásokkal néha igen -ügyesen letudják magukról rázni terhüket, s a szolgálatot, folytonos -újabb felrakással erősen igénybe veszik. Az állatok gyorsasága s -teherhordási képessége lekinkább az utak minőségétől és az égalji -viszonyoktól függ. E szerint s ennek következtében az utazási idő -tartamához mérten váltakoznak az árak is, melyek az állatok -átengedéséért követeltetnek. Tavaszszal, midőn a marhát zöld -takarmánynyal lehet etetni, Persiában a lovak és öszvérek általi -teherszállitás, valamint Közép-Ázsiában a tevék általi olcsóbb; télen -magasabb bér követeltetik érette. - -Aminthogy megalakult egy karaván, s elindulási ideje közeleg, minden -résztvevőn lázas igazgatottság vesz erőt. Az európainak idegrendszerét -leginkább az elindulás szokta megviselni; a folytonos elhalasztás és -elnapolás a legközömbösebb apróságok miatt, őt, kinek utazáson legfőbb -érdeke az előre jutás, csaknem beteggé teszi csupa kedvetlenségből; mig -a keleti gyakran hetekig nyugodt odaadással vár, a nélkül hogy csak egy -perczre is kijönne szokott sodrából. Majd a város kormányzója, majd -egyik-másik kereskedő szószegése, máskor meg valami kedvezőtlen -csillag-jóslat, vagy pedig a még meg nem állapitott biztonsága az utnak, -szolgál a halogatás ürügyeűl. Végre valósággá válik az »indulás« -boldogitó szava. A külömböző városnegyedekben minden izeg-mozog, kisebb -csoportok csatlatkoznak egymáshoz és kézszoritások, ölelések, kiabálás, -lárma, vad ide-oda futkosás közt végre kivonulnak a város szük -bazáraiból. A mint a város kapui hátra maradnak, s az ember valósággal -azt hiszi már most hogy haladni fog, alig félórányi ügetés után -egyszerre ujra megállapodnak. A városban indultak el először, a városon -kivül kell megtörténnie a második elindulásnak. S valóban, nem egy -keletivel történik meg, hogy csak e második elindulás akalmával jut -eszébe, hogy a többheti utazási elökészületek daczára, még egyik-másik -ruhadarabot, vagy valamely utazási készletet hagyott hátra. Félnapot -szentelnek még az elfeledt czikkek elhozatalára, s csak ekkor jön létre -végre-valahára, a végleges elindulás. - -Hogy mily képet nyujt egy nagy karaván uton, azt a nyájas olvasó csak -ugy képzelheti el kellőleg, ha egy egész város lakosságát, vagyonostól, -mindenestül, szokásaival, egész nemzeti jellegével együtt, közös marsra -egyesülten, elvonulni enged lelki szeme előtt. Az odább ballagó, -mindennemü árucsomagokkal megrakott teherszállitó öszvérek, lovak és -tevék hosszu sora, a vándor bazár leghivebb képét nyujtja. A vonat -mellett, előtt és mögött lovagló kereskedők, nyergükben ép ugy -kiabálnak, alkudoznak esküdöznek, mint boltjaik támlánya mögött. Itt -valamely hivatalnokot, vagy gazdagabbat látunk szolgái környezetében, – -kik lóháton theát főznek, vagy pipákat készitenek, – ép ugy átengedve -magát mindenféle kényesztetésnek és szeszélynek, mintha divánja duzzadó -párnáin, és nem valamely lovagolható állat párnázott nyergében ülne. -Amott egy molláhval találkozunk, ki méla-komolyságu arczczal üget odább. -A papság vagy tudósok által utazáson használt állatnak, nem szabad -firtató kedvvel birnia; mint ura, ugy az öszvér, ló, vagy szamár is -mélyebben lehajtott fővel kénytelen ballagni; innen ered a csendes -lovagolható állatokra használt kitétel: »molláh-lovak.« S válóban, a -tudomány és Istenség e képviselői Keleten, nem bőrrel, de posztóval -kipárnázott, puha magas nyergűkben, ép oly hatást tesznek, mint a -tanácskozás alatt, vagy a mecsetben. A karavánban minden egyes -egyéniség, a rangját és állását meg illető helyet foglalja el, s azt nem -is lépi túl, soha; csak igen ritkán kénytelen a Karvánbasi, auctoritását -érvényesiténi, ámbator nem keveset tart, bizonyos tekintetben, királyi -méltóságára. A Karvánbasit mindenkor amolyan udvar nép környezi s -kötelessége követeli, hogy az efféle hiú és alázatos utazótársakat saját -költségén tartsa el. Az ilyen karavánbohóczok, ha igy fejezhetem ki -magamat, Közép-Ázsiában, egy nagyobb utazótársaságban sem hiányzanák, s -már öltözetük, s az általuk lovagolt állatt minősége is elárulják -mesterségüket. A letelepedés alatt gyakran előadásokat rendeznek, -dalokat adnak elő, vagy történeteket mesélnek, s a társaságot -pihenésközben mulatni igyekeznek, s miután a keleti alig rendelkezik -otthon is nagyobb kényelemmel mint igy utközben, előszeretete az -utazgatás iránt, mely folyvást szórakozást és változatosságot nyujt -neki, igen érthető. - -Ha a karaván-életet teljesen akarjuk élvezni, s kényelmesen óhajtjuk -folytatni utunkat az ilyen társaság közepette, legjobban cselekszünk ha -lovat választunk, még pedig egy poroszkálót, vagy jorgá-t, a mint -törökök és persák nevezik. A poroszkálásra, mely alatt az állat -kellemesen hintázó mozgást vesz fel, ugy lehet a lovat szoktatni, ha a -két első lábára alkalmazott kötél segitségével lépteit kellőleg -irányozzák. Eleinte, ez a jarásmód igen nehezére esik, a térdizmok -fájósan feldagadnak, s csak hosszas, több havi gyakorlat után, lehet a -lovat megszabaditani kötelékeitől. De a dreszirozás eredménye fölér a -véle együtt járó fáradalommal, mert az igy iskolázott lovon, ha a -mellett még jó palannal (posztónyereg) van ellátva, még a -leghosszadalmasbb utazás sem válik terhessé. A nyugati embernek a ló -rendkivül lassu lépése aligha fog tetszeni, a keleti ellenben, ki azon -elvnek hódol, hogy: Sietség az ördög dolga«, sokkal jobban szereti, ha a -mosolygó kék ég alatt, a szabad természet ölén, kényelmesen odább -vitetik a ringató nyeregben. S igaza van! mert a ki megismerkedett a -keleti-utazás vonzó bájaival, egyet fog érteni velem, ha azt mondom, -hogy nincs oly teve ló, vagy öszvér-lovaglás, mely oly fárasztólag s -idegrázkódtatóan hatna, mint a mi vasuti utazásaink, legyen az bár a -London és Liverpool közötti gyorsvonaton, vagy a legnyomorultabb osztrák -kósza-vonaton. - -A ló a legkellemesebb lovagolható állat karavánoknál vagy kisebb -utazótársaságban; az öszvérnek ugyan szinte kellemes járásmódja van, -azonban időnként, a legmegátalkodottabb teremtés a nap alatt. Ha a -karaván marsban van, csak nagy nehezen lehet megállitani az öszvért, s -ha lovasa nehány napig arra szoktatta, hogy más öszvér mellett haladjon, -nincs földi hatalom, mely e megcsökönyösödött állatot rá birhatná, hogy -állását megváltoztassa. Meg áll, s ha halálra kinozzák is, megveti a -lábát s csak ugy folytatja utját, ha tegnapi társa ismét oldalánál -ballag. Még nagyobb kellemetlenségekkel jár a szamáron való lovaglás. Az -állat apró, rövid lépései lovagja idegeit nagy mértékben felizgatják. -Azon felül minden viz és pocsolya előtt halálos félelem fogja el. Ostor -és tövís csak az elsőnapokon képesek az állatot engedékenyé tenni, s a -folytonos unszolás ép ugy kifárasztja a lovas kezeit és lábait, mintha -gyalog tette volna meg az utat. Hát még a fülhasitó kiáltásról mit -mondjak? – Az európai szamár, mi hangja erejét s szinpompáját illeti, -nyomorult kontár ázsiai testvérihez képest. A leghatalmasabb orditók, a -bokharai és khokandi szamarak; utánuk következik az egyptomi szamár, s -harmadik sorban állnak a jezdi és kirmání szamarak; az ismeretségemhez -tartozó legszerényebb szamarak, kétségtelenül a ködös Angliabeliek. - -Csak a szegénység vagy a sivatagbeli utazás kényszeritheti a keletit -arra, hogy tevén utazzék. Nem annyira az állat hullámos mozgása melynek -következtében a tengeri betegséghez hasonló allapotot idézi elő, az ok, -mely a tevét oly kevéssé kedvelt utazási közvetitővé teszi, mint inkább, -a csaknem elviselhetetlen szag mit a sivatag idomtalan hajója négy-öt -lépésnyire terjeszt maga körül. E semmi mással össze nem hasonlitható -szag mindig érezhető; legnagyobb mértékben a nyári hónapok alatt gyötri -az utazót, s legfőkép, a mikor a szegény állat, a sivatagban tenyésző -bogács-kóró megemésztéséhez, mely rendes eledelét képezi, nem talál elég -vizet. A lovat ily esetben csak nagy kényszer mellett lehet a teve -közelébe hozni, az ember azonban órákig kénytelen a hátán ülni, a -büzhödt levegő beszivására kárhoztatva. Bizonyos ruhanemük, melyeket -tevelovaglás allatt hordtam, csak egy év letelte után veszték el a maró -s oly végtelen kellemetlen szagot. Azonfelül még az állat nehézkes és -igen lassu járása is kellemetlen. Szóval a teve teherhordó állatnak -teremtetett s örökre az is marad. Dromedárok igen ritkán találhatók s -azonfelül igen drágák is. A mit az utóbbiak szélsebességéről beszélnek, -korántsem mese. Csakhogy kivételes eset. A beludsok és araboknál -állitólag találhatók olykor ilyféle dromédárok; Turkesztánban saját -tapasztalatom szerint igen keveset tudnak rólok; mert a sebeslábuaknak -ismert kazak tevék a középszerü ló mögött is elmaradnak. Ennyit a -lovagolható állatokról… - -De még más közlekedési módok is léteznek, melyekről szolni akarok. -Ezekhez tartoznak mindenek előtt, a már többször emlitett kedsevé-k -(lógó kosarak), melyek a déli Közép-Ázsiában és Indiában Paléki-nek -neveztetnek; ha ló vagy öszvér nyergekre aggattatnak, rendkivül -kényelmetlenek; még elviselhetőbbek a tevenyeregre alkalmazottak. Hogy -az európai, órákig, sőt napokig három láb hosszú fakosárban guggolva, -nem igen szeret utazni, nem csodálatos; az ily fogat használata -valóságos kinzás reá nézve, mig Kelet fia az utazás e nemét, melyhez -gyermekkora óta hozzá szokott perczig sem találja kellemetlennek. A -Kedsevék gyakran könnyü tetővel birnak s nők számára függönyökkel vannak -ellátva, s az ilyen himbálódzó kalitkában, néha a leghosszabb utak -minden fáradalom nélkül tétetnek meg. Valamivel kényelmesebb a -tevehátára alkalmazott hordkosarak, mert szélességük négy-öt, hosszok -nyolcz lábra szokott terjedni. Ha vagyona engedi, az utazó málháit, -vánkosait és szőnyegeit is ily kosarakban szokta elszállitani. Csak a -tevék egy veszedelmes szokása, visszariasztó ez esetben; ha t. i. -rovarok által bántatnak nagyokat ugranak a levegőbe, s ily esetben a -fakalitkát utazóstól nem épen szeliden szokták a földre lerakni. A -legnagyobb kényelmü közlekedési mód Keleten egyesegyedül a hordszék, -Takht-i-Revan, azaz egy vándor trónus. A menyezetes ágy formájával bir, -mely elől és hátul egy-egy villában járó állat által hordatik. E jármü -természetben a legdrágább utazási mód, s csak a legelőkelőbbek szokták -használni, ámbár véleményem szerint, még ennél is kellemetesebb a jó -poroszkáló ló. A hordszék kivételével, a Keleten divatozó járművek és -közlekedési eszközökre nézve bő tapasztalokat tettem. -Legislegfáradalmasabb a jól felpakolt teherállaton való lovaglás, a -forró nyári hónapokban, mert nem csak e szegény kinzott állatok remegő -járásmódja reszketteti meg az ember testét-lelkét, de még hozzá járul a -hátsebek rendkivül kellemetlen szaga is, – melyektől pedig e kinzott -négylábuak közül csak igen kevesen menttek, s ez szinte íszonyuan bántja -az utazót, s erős fejfájást is okoz. Ilyen állaton lovagolni -augusztusban, vagy pedig halotti karavánban lenni a bagdadi uton, -tőkéletesen egy és ugyanaz. A közép-ázsiai taliga, nyolcz-tizfoku -kerekével, szinte csonttörő hatást tett reám. E jármű, melynél tengely -és kerék egyszerre fordulnak, az első órákban mindig erős tengeri -betegséget hozott a nyakamra, idővel ugyan hozzá lehet szokni a -himbálózó mozgáshoz, azonban tartár idegekkel és izmokkal kellene birnia -annak, ki a folytonos ide-oda hányatásból sebek és gümők nélkül -szabadulna ki. - -De hová tévedtem a lovagolható állatok sorozatával? Hisz e sajátos -keleti életkép néhány költői vonását is ecsetelni óhajtottam volna! -Kövessen tehát a nyájas olvasó Persiába, azon országba, mely ős-eredeti -jellegét a Kelet minden országai közt, leghivebben őrizte meg, s -kisérjen el velemegyütt egy karavánt éjjeli utjára. - -Az iráni nyáréj mesés csillapja, mely az izzó napi hőség után jóltévő -enyheségben pihenő vidék fölött milliárd fényét ragyogtatja, már -számtalanszor iratott le, de ha mindjárt e leirások oly számosakká -válnának, mint az ég csillagai, mégsem fog soha toll vagy ecset létezni, -mely e varázsos képet a természet csodabájával és mesés szineivel csak -legtávolabbról is ecsetelni képes volna. Mily bádgyadtaknak apróknak -tünnek fel égövünk csillagzatai, a mint boruló-derülő láthatárunk -közömbös kékjében vesznek el Kelet ezüstfényben, lángsugárosan -felragyogó csillagvilágához képest. A csillogó, folyó fény okozta-é mely -ez égi testeket körülfolyja, vagy az engemet környező légkör tisztasága -– de ama fénysugáros csillagképek amott a keleti égboltozaton sokkal -közelebb látszának lenni hozzám, mint itt a hideg Európában! – És ily -éjben, képzelje el magának a nyájas olvasó a karavánt, a mint hosszan -elnyuló sőtét fonalakként végig vonul a rónán. Méla, nesztelen csend -terül el utain; az est hűvössége elől beburkolódzó lovasok fáradtan -ülnek a nyeregben; a meglazult kantárszár s a hajtsár mindinkább -hanyatló hangja az állatokra is altatólag látszik hatni, mert fejeik -egyre mélyebben konyulnak le a föld felé. A patkóütés, majd puha földön, -majd keményebb talajon tompán viszhangozva vész el a messze távolban a -csendet csak, a harang kongása szakítja meg, melynek csodálatosan -megható csengéséről énekli Hafiz: - - »Panaszosan szól a harang, - »Ha a tevét megrakják terhivel.« - -A természet ellentállhatatlan szépsége ilyenkor, még a karaván -legalacsonyabb tagjaiban is kőltői hangulatot ébreszt. A mester hangja -közelébe hijja azokat, s a mint bizonyos dalok nótáit kezdi énekelni a -szolgák és öszvérhajtsárok soraiból felhangzanak karban a legkedveltebb -költők ghazéljai. Ha csekély távolságra hátra maradtam a karaván mögött, -vagy rövid darabon megelőztem, e jelenetek mindig lebilincselőleg -hatottak reám, s remegve követém a Pléjádok utját az égboltozaton, abból -számitva ki, mennyi ideig fog még tartani e hasonlithatlan, idegen báju -élvezet. Hetekig, sőt hónapokig magányos esti marsokat tettem, nem -törődve a fenyegető veszélylyel, hogy turkománok kirabolhatnának vagy -rab-szolgaságba hurczolhatnának, s az éjjeli nyugalomról is -megfeledkezém, ha a karaván varázsos képét láthatám éjjeli utja alatt. - -Virrad, és itt a reg! A keleti láthatáron a pirkadó nap hajnal sugarai -mint czikázó lángostorok mind magasabbra s magasabbra emelkednek; a -csillagok fénye elhalványul, mintegy megszégyenülve vonulnak vissza az -Orion elől, mely a hegyek mögül felmerülve a keleti hajnal magasztos -világosságát árasztja szélylyel. Én Ázsia több részén élveztem e -páratlan természeti tüneményt, de legnagyszerübben fejlődött szemem -előtt a Persia és Khiva közti sivatag pusztán. Alig hogy észlelhető lett -az éjjel átmenete a regbe a hüvösebb légáramlat által, midőn már -megszólal a muezzim (imára hivó) szomoruan ünnepélyes szózata »Hejua -esszelat!« (fel az imára,) a félig még alvókat teremtőjük iránti -kötelességökre intve. A szózatot még az állatok is megértik, mert -megállapodnak. Mindenki leszáll, mosdásait végzi, s minden jel, minden -utasitás nélkül az imádkozók hosszu sora képződik, melynek élén egy -őszszakálú Imám szerepel. – E közben egyre világosabb és világosabb -lesz, a hideg reggeli lég csaknem dermesztőleg hat s mig az utazók -ájtatos imádságba merülnek, az állatok, pihenve az éjjeli mars -fáradalmai után, mozdulatlan állnak, mit a mohammedán természetesen -kegyeleti ösztönüknek róvására tesz. S ha a térdelő igazhitüek egész -csapata végre égfelé emelt karokkal az utólsó »Allahu Akher!« -kiáltásokat hallatja, Phőbus teljes sugárfényében megjelen, a fü hegyén -és bokrok levelén csüngő csillogó harmadcseppeket myriád gyöngygyé -változtatva át. A karavánok e reggeli képe kiváltképen mohammedánok vagy -tüzimádóknál lebilincselő, sajátos varázszsal bir; az indusoknál már -kissé hanyatlik romantikus szépsége, de legtökéletesebbé fejlődik -valamely nagy zarándok karaván soraiban, a mint a Kerbelai nagy Meshedi -uton találja őt a dicső, feledhetetlen keleti hajnal. - -Még csak a karavánok állomásairól és megállapodási helyeiről kell -emlitést tennem, melyek szinte igen különleges, idegenszerü képeket -tárnak elénk. A karavánok legszivesebben városok és faluk közelében -telepednek le, de nem azoknak belsejében. Alig érkeznek meg, midőn az -utazók már a közeleső várost vagy falut felkeresik, hogy ott -vásároljanak; az állatok élelemmel láttatnak el, az emberek szinte -élelmi szerekről gondoskodnak, s aki csak szerit teheti, megrakottan tér -vissza az állomásra; még a szegényebb is telegyüjti tarisznyáját -koldulással, vallási szédelgések és áldásthozó adományok utján. Igen -érthető, hogy csaknem mindenki szivesebben élvezi a pihenést karaván -társai körében, mintsem az ismeretlen városokban, mert az utóbbikban -idegenek, mig itt kiki ismeri egymást. A leereszkedés Keleten soha sem -vétetik rosz néven, s mindig kellemes mulatságot találtam benne, ha a -megtelepedés alatt egy csoporttól a másikhoz menve, látogatásokat -tehettem s időnként egy pohár theát ihattam társaságban. A karaván egy -zárt családi társaság; az ember beszélget és nevet a külömböző tagokkal, -s oly barátságos viszonyba lép velök, mintha megannyi ifjukori -játszótársa volna. Az állomás-helyek igen fontosak azon vidékek -gazdászati viszonyaira nézve, melyeken át vezetnek az illető utak. -Például Közép-Ázsiában és Persiában sok falu és telepitvény -egyes-egyedül a karavánok után él. Minden háznak megvannak ott bizonyos -látogatói, minden kereskedőnek bizonyos vevői és semmi sem magyarázza -meg jobban a keletinek kiváló előszeretetét a hagyományos, állandóvá -vált megszokás iránt, mint épen azon kellemetes részletek, melyeket -hosszu utjának egyik-másik állomásán bizton feltalálni remél. Os-tól -(Us, város Khokandban,) jó hosszu az ut Trapezunt-ig s ezen ázsiai vidék -egész hosszában, a marsrouteokon alig van nehány oly állomás, mely egy -vagy más kiváló előnyéről hires ne lenne. - -Indián kivül, melynek kulturélete igazgatásának európai szelleme által -már közeledni kezd Nyugathoz, ezen ösrégi anya-földrész nagy -szárazföldjén eddig az egyetlen vasuti vonal az, mely Smyrnától Aidin-ig -vezet. Más vonalok Bagdadtól Kerbelaig és Teherántól az egy kis órányira -fekvő Sáh-Abdul-Azimig, mégcsak az előmunkálatok stádiumában vannak. Igy -hát még jó darab ideig fog eltartani, mig gyorsvonaton lesz lehetséges -Közép-Ázsia egyik részéről a másikra jutni. De még ha Oroszország a -tervezett vasutat a fekete- és kasp-tenger közt s Angolország az óriási -vonalt Bagdadon át Indiába létre is hozná, Kelet valódi fia mégis azt -fogja tenni, mit ma Alexandria és Suez közt teszen, t. i. ha csak szerét -teheti, a kedélyének, természetének és szokásainak inkább megfelelő -karaván-utazást fogja választani a vasuti helyett. - - - - -Bazárok és bazárélet. - -A mily szerepet játszott a forum publicum az ó-rómaiak életében, a mily -helyet foglalnak el a modern európai életben a tőzsde, a kávé- és klubb -termek, a sétahelyek, vagy más mulató és összejöveteli helyiségek, – oly -fontossággal bir a Keletire a bazár. A férfi, ha családja szük körében -unalom lepi meg, vagy ha a viszály és más kellemetlenségek elől kitérni -óhajt, a bazárba menekül, hogy a hullámzó néptömeg zsongás-bongásában -szórakozást leljen. A nő azért siet a bazárba, hogy a tarka-barka -fényüzési czikkekben és pompás ruhaszövetekben gyönyörködjék, hogy -órákig ácsorogjon a fényes kirakatok előtt, nehány apró vásárlás -kedvéért, s nem ritkán azért is, hogy a zür-zavaros tolongásban -kalandokra vadásszon. A kemény évszak alat itt keres kárpótlást az -árnyas lombsátor és ruganyos pázsit szőnyegért, – mi tekintettel az -egészségtelen levegőre, mely e helyiségekben uralg, valóban szomoru -kárpótlás lehet. A tisztviselő és tudós is a bazárban fecsérli el pihenő -óráit, magas hivatalnokokkal is találkozhatunk, sőt voltak fejedelmek -is, kik a központ kupolaszerü bolthajtása alatt, kis fülkéket -rendeztettek be maguknak, melyeknek sürü rácsozatu ablakaiból élvezettel -nézték alattvalóiknak sürgés-forgását, vagy pedig, onnan kiosonva, -kedélyes inkognitóban az általános tolongásba vegyültek el. - -A bazár nem csak a kereskedelmi czikkek vására, de az ipar és mű-ipar -mindennemü termékeire nézve is a legalkalmasabb kiállitási hely. -Valamint az ugy szólván szántszándékos szabálytalansággal épült -csarnokok egyes osztályainak a külömböző áruczikkek kirakatására kellene -szolgálniok, mi azonban a keletiek a regényes tarka-barkaság iránti -előszereteténél fogva soha sem történik, ugy szinte a külömböző iparosok -munkáinak is külön osztályokban kellene össze csoportosulniok. Ez lenne -az eredeti bazárrendszer, mely azonban, lelkiismeretesen se ma, s -valószinüleg azelőtt sem követtetett soha. Vannak ugyan külön osztályok, -p. vászonkereskedők, szatócsok, lakatosok és szabók, festők, könyv és -papirárusok, vegyészeti, füszer és dohánykereskedők, czipészek és -sapkakészitők, kardcziszárok, aranymivesek, kőfaragók, stb. – számára, -de az is csak névszerint áll, mert systématikus rend, a keleti szemre -oly jótékonyan ható össze-visszaságnak hátrányára válnék, s igy hát a -bazárok főkép Persia és Közép-Ázsia némely városában, a legtarkább -zürzavar és legváltozatosbb összevisszaság képét nyujtják. - -Mig a kereskedő a magasan feltornyosuló zsákok vagy árucsomagok közt, -szentkép gyanánt, irigylésre méltó nyugalommal ül boltjában, bizalommal -várva a vevőket, kiket a mindenható fátum neki kegyesen küldeni -szándékozik, tőszomszédságában az esztergályos kereke zummog, s a -piaczi-szakács üstje forr és sistereg, a rajongó fatalistának egy -oldalról fürész port hintve szeme közé, más oldalról meg az ételpárával -s pecsenyeszaggal csiklandozva meg orrát. Egy másik helyen, egy rézmives -mühely közepette, melynek tüzei szikrákat szórnak, fuvói dolgoznak, -kalapácsai pokoli lármát csapnak, egy város-negyed oskolája van -elhelyezve. A piszkos és szegényes kinézésü, de gyakran ritka szépségü -gyerekek, félkörben ülnek a sovány, vézna tanitó körül – pádagógia és -elhizottság mindenütt össze férhetetlen ellentéteknek tartatnak, – s -minthogy a megsiketitő lárma következtében egyetlen egy árva szócska sem -juthat el fűleinkhez, csak a nagyra nyilt szájak, s az arczizmok mozgása -jelöli a tanitás folytatását. Nem messze e kovács mühelytől, valamely -zugban egy nyilvános irnok telepedett le ki, kissé nagyot hall – -valószinüleg az örökös kalapácsolás következtében – s valóban rejtélyes -marad előttem, mikép birja megérteni az elfátyolozott hölgy susogott -tollbamondását egy levél, – tán billet-doux számára. Amott átellenben -borbély mühelyt látunk. A vendégek egyikének arcza és koponyája épen be -van szappanozva, és Figaró mester csorba borotvája könyörületlenül össze -vissza barázdálja a szerencsétlent, mig a felesleges szappanhabot ujáról -kilöki az utra, mintsem gondolva az elmenőkkel, kik esetleg tán épen -meleg süteményt tartanak kezükben, mely nem épen javul a szappanhab -fölöslege által. Egy másik vendég a foghuzás fájdalmas mütéte alatt -ordit, mig a mellékboltban egy fegyverárus az ajánlott kardot pengeti, -hogy a vevőt a valódi khoraszáni aczél ezüstös hangjáról gyöződtesse -meg. Az egyfelől egészen nyitott bazárok belseje, a legkülömbözőbb, -legsajátosbb ellentétü életképet tárja fel a szemlélő előtt, melyhez -hozzá foghatót aligha látott azelőtt valaha. - -Ennyit a boltok belsejéről. A sokkal érdekesebb és vonzóbb látványt, -kétségtelenül a bazárhelyiségben kora reggeltől késő estig -kaleidozkópszerü tarka-barkaságban hullámzó embertömeg nyujtja, melynek -zsongása-bongása s szakadatlan zajlása az épület bolthajtásos -csarnokaiban annyira viszhangoz, hogy a bazár elhagyásakor az ember -egyszerre halotti városban véli magát az aránylag mély csöndü utczákon. -A moszlimvilág keleti, még hamisitatlan részében, a bazár már a kora -reggeli órákban megnépesül. A távozó éji őr utolsó lépteivel összhangzik -a megnyiló bazárkapuk nyikorgása. Az ut közepén elterült kutyák még -reggeli álmukat alusszák, midőn már a boltok megnyilnak s az első vevők -megjelennek. A társadalom mindenütt bizonyos szabadalmazott henyélő -osztálylyal bir, s Ázsiában az rendkivül terjedelmes; ezek képezik a -bazárlátogatók főcontingensét, kik legelsőknek szoktak ott megjelenni, -czél nélkül ácsorogva helyről helyre, mig végre bizonyos pontokon -letelepednek s ugyanazon helyen a legnagyobb kedvteléssel órákig -ellebzselnek. Ezekhez csatlakoznak a házalók, kik külön, állandó bolt -hiányában, árukészletüket egyik karukon hordva, a másikkal valamely -vonzó tárgyat mutatnak fel s egyuttal hathatós hangon s még hatályosabb -kitételekkel hirdetik áruczikkeik előnyeit. Ezen üzleti baryton dalba e -közben az élelmiszerárusok, vándor, piaczi szakácsok, pékek, sajt, -zöldség, gyümölcs és sütemény árusok dünnyögő, nyafogó kikiáltása -vegyül. Az egyik nyelvével csattan, czikkei izletességére -figyelmeztetve, a másik folytonosan ismétli csalógató szavait: »Ó de -finom! Ah be czukor-édes!« »Ó be édes!« stb. s mindegyik bizonyos -hagyományos hangnemben, hagyományos taglejtéssel, időnként tulkiáltozva -egy tova rohanó dervis: »Ja Hu! Jak Hakk!« kiáltása által. E máris -tiszteletre méltó hangzavart még növeli az isszonyuan nyomorék, -undoritólag rongyos koldusok siránkozó, nyögdécselt -»Zahib-ekh-khajrat!«-ja, (Ó te, a jótétemény embere!) vagy az élesen -kitörő »Sein lillah!«-ja (Isten szerelméért, valamit!) mig -kolduscsészéiket ronda kezeikkel magasra feltartják az emberár fölé, a -könyörületes adományokat várva. Tetőpontjára a hangverseny akkor ér, -midőn egy karaván elhagyja a karaván-szerailt s a felpakolt tevék és -öszvérek hosszu sora magának utat törni kénytelen, a sürü ember -tömkelegen át. A tevék nyögése és röfögése, a karvánbasi dühös -parancsolgatása, melyet az általa lovagolt kis szamár éles orditása -kisér, e hangcháoszt valósággal észzavaróvá, elviselhetetlené teszi. A -legcsodálatraméltóbb e mellett a körülmény, hogy a felpakolt teherhordó -állatok hosszu sora, a sétálók és vevők leirhatatlan pêle-mêle-jében, a -félős asszonyok, sikoltozó gyermekek, szundikáló kutyák és őrültek -gyanánt ide-oda rohanó dervisek közepette, mégis nyugodtan megtalálja -utját, még pedig anélkül, hogy maga vagy általuk bárki más a -legcsekélyebb kárt szenvedte volna. Bámulatos simulékonyság és -békeszeretet látszik lakni ez emberekben. A mily ügyesen és vigyázva -hajlik el, vagy vonul vissza az ember, ép oly rendkivüli elővigyázattal -mozog a külömben oly nehézkes és durczás kinézésü teve. Tolongásban -agyontiportatni, vagy agyon nyomatni, a mint az Európában aránylag -gyakran fordul elő, Ázsiában hallatlan esemény. - -Az bizonyos, hogy a bazárokban egyáltalán igen lármásan megy a dolog s -erre nézve csak a nap külömböző óráibán észlelhető némi változás. -Tetőpontjára a bazárlárma az első délelőtti és utólsó délutáni órákban -ér; déltájban, s főkép a nyári hónapokban, aránylagos csend uralkodik -ott. Az általános látogatottság az évszakok szerint változik, és -leginkább a népelemek külömbözősége szerint észlelhetők azoknak egymást -követő változatai. S tény, hogy a bazár a nép jellegének és szokásainak -leghivebb tükre. Valamint Törökországban a kereskedő boltjában a -legfeltünőbb lelkinyugalmat tünteti fel, áruinak kinálásában soha fel -nem hevül és tolakodóvá nem válik, ugy a hullámzó néptömegnél is -bizonyos nyugodtság észlelhető. Azonban a persa bazárokban épen az -ellenkező eset forog fenn. A kereskedő, áruczikke felajánlásában -ékeszólásának egész árját szokta megereszteni. Kezei, lábai, arcza, -hosszu szakálla, sapkája, egyidejüleg mozgásban vannak; a próféta, a -szentek mind, még a kóran is előhozatik állitásai igazvoltának -tanuságaul; nem beszél, de rábeszéli a vevőt és csaknem ráerőszakálja -áruját, s miután a vevő, ismerve a cseleknek e nemét, hasonló -fegyverekkel áll készen, az egész per-alku inkább heves veszekedési -jelenetnek látszik, mintsem üzleti megegyezésnek. S ugy mint az egyes, -ugy tesz a folyosókon tolongó tömeg is. Tebriz, Teherán, Iszpáhán, Siráz -és Meshed bazárai, az iráni nép szellemi és testi mozgékonyságának -egészen sajátos képét nyujtják. Ott gyorsabban mozognak, hamarább és -hevesebben beszélnek, egyátalán ott indulatosabbak és ingerültebbek mint -Közép-Ázsia és Törökország hasonló helyiségeiben, s a hány verekedés -Délpersia valamely nagyobb bazárában egy nap alatt szokott támadni, -Törökországban ily helyeken egész év alatt nem fordul elő. - -A többire nézve a bazárok létezése s a vélök összeköttetésben álló -sajátságok, kimaradhatatlan, vagy tán jobban mondva természetes -következményei a moszlimvilag alapjában oly csendes, kényszerülten -elrejtett és titkolt családi életének. Csak végig kell járni a keleti -városok, halotti városra emlékeztető kihalt, emberszegény utczáit, – s -rögtön érezni fogjuk, hogy a mostani állapot ellentéte, egy ellenkező -véglegesség elodázhatatlanul szükséges. E másik véglegességet, ezen -ellentétet a bazár közvetíti, mely alatt a szó tágabb értelmében, nem -csak vásári csarnok, de egyátalán a nyilvános élet értetődik. A mi a -bazárba jut, az a nyilvánosságra jött; a bazár nem csak magánemberek, de -a kormány előtt is forumképen szerepel. A kinek kezét vagy fülét-akarják -lemetszetni; a kit egy vagy más módon meg akarnak bélyegezni, az a -végrehajtás előtt vagy után a bazáron vezettetik keresztül; sőt -Persiában, a bünös a levágott tagot maga szokta egy csészén körül -hordani, könyöradományokat gyüjtve vele. Ha egy nővel roszul bántak, ha -valakit megsértettek, az illetők a bazár legnépesebb pontjain helyet -foglalnak, s az elmenőknek elmondják bajukat, hogy rokonszenvüket -felébresszék. – Itt mindent félelem és szégyen nélkül megbeszélnek, -megkritizálnak. Meglepő ama villámszerü gyorsaság, melylyel itt valamely -kósza hir elterjed, s minden sürgönyzött értesitést megelőz, mely -alkalommal az természetesen a terjedés mértékéhez képest szinre és -terjedelemre nézve is valtozik. A négy szó, mit a bazár egyik végén -kimondunk, annak másik végén már húszra szaporodott fel. Példázgatásul a -mondottakra a következő kis épizód szolgáljon: - -Hét nappal miután Heratra érkeztem s épen a bazárban ácsorogtam, egy -persa zsibárus bolt előtt egy pár ócska, de még nem igen megviselt -csizmát találtam elárusitás végett kiakasztva. Nyomasztó szegénységem -daczára, a zord időjárás által mégis arra indittátám magamat, hogy -utolsó filléreimet e fényűzési czikk megszerzésére szenteljem s e -czélból társalgásba elegyedtem a persával. Az ócska csizmákról, -beszelgetés közben uj csizmákra jutottunk, uj csizmákról utazásra, -utazásról idegen országokra és nemzetekre s miután az alig egy -negyedóráig tartó beszélgetés folyamában elárulám, hogy az ingiliz vagy -frengi (angolok, európaiak,) obscurus népéről is némi kétes fogalommal -birok, iráni rókám csakhamar bennem is amaz aranydús emberfaj egy -álarczos képviselőjét vélte felismerni, rendkivül nyájasnak mutatkozott, -s későbbi fényesebb nyereség reményében, egy csekélységért engedte át a -csizmát. Én kitaláltam a dolog miben voltát, de nem törődtem tovább -vele, s a csizmákat hátamra vetve odább ballagtam. Alig tiz perczczel -később egy eleség-árus boltjába léptem, kenyeret veendő. Itt, legnagyobb -meglepetésemre azt kérdezték tőlem, nem tartozom-é ama -zarándok-társasághoz, melynek soraiban egy álruhás, dúsgazdag angol is -utazik, s igaz-e, hogy ezen angol Herat városát, mely akkoriban csak egy -rom-halom volt, mindenestül meg akarja venni? A karaván szerail-ba érve -azt találtam, hogy e hir a leghallatlanabb módon nagyobbitva, már is -megelőzött s egy sereg kiváncsit csalt oda. Csak midőn az állitólagos -britt Crőzust, a cellák legszegényesbbikében, a puszta földön ülve, -teljesen keleti foglalkozásnál találták s mi több, látták, hogy -irígyeitől és bámulóitól egészen szakértő tolakodással alamizsnát kért, -csak akkor hagytak végre békét nekem, ámbár a gyanú még mindig nem -oszlott el. Hasonló dolog történt velem Bokharában is, s hogy az -ugynevezett Bazár-gossip (Bazár-pletyka) mily hatalmassá, mily -veszélyessé válhatik, azt a Szepoy-forradalom alatt 1857-ben, az angolok -a legszomorúbb példák által tapasztalták. - -Ma, hol a mohammedán Keleten minden gyors hanyatlásnak indult, ma, hol -nagyság, pompa, fény és élet csak egy rég elmult s valószinüleg soha -többé vissza nem térendő korszak bádgyadt tükrőzése képen áll előttünk, -a bazárok jelentősége szinte láthatólag fogy. A régiek romlásnak -engedtetnek át, s ujakat nem épitenek többé. Minek is? A hol az állami -lét minden köteléke meglazult, a hol igazságügy és nyilvános bizottság -már csak névleg léteznek, még ott rendszeres kereskedelemről és -forgalomról nem lehet szó, s ennélfogva áru raktárak, karavánszerailok -és bazárok egészen feleslegesekké válnak. Még a jótékonysági hajlam is, -a vágy, fényes épületek által egy nevet megörökithetni, ama nemes -passió, melynek Ázsia nem egy bazára köszöni származását, végkép letünt, -s hol vannak ama dusgazdag kereskedők, magas tisztviselők és fejedelmek, -kik vagyonukat ily módon akarnák felhasználni és azt megis tehetnék? Az -ottomán császári birodalomban a bazárok már csaknem teljesen -elvesztették előbbi fontosságukat: Persiában már csak romok merednek -felénk, igaz, hogy nagyszerü, pompás romok, melyek a történelmi emlékek -világitásában, még mindig hatalmasan megragadják képzeletünket. Mily -gazdag életet láthattak p. annak idejében Tebrisz bazárjai? A -bolthajtásostermekben egy gigantikus világváros fogalma tükrőzödött: -khinaiak és mongólok, tatárok, indusok, persák, arábok, görögök és -olaszok legtarkább viseleteikben hemzsegtek ottan s tág raktáraikban a -legtávolabb égaljak természeti és műipari termékei halmozódtak össze. A -mint a középkor utazói beszélik, napok kellettek reá, hogy a selyemáruk -és brokátok árucsarnokaiban tájékozhassa magát az ember, s a -vászonkereskedők által fizetett bér-összeg elegendő volt több nagy -egyetem tanári karának és tanitványainak fentartására! Hát még Iszpahán -bazárja a Szefidák alatt, milyen lehetett az? Thevenot és Chardin -csodadolgokat regélnek annak meseszerü gazdagságáról és pompájáról s a -benne fel s alá hullámzó embertömeg fényes voltáról. Még ma is órákig -tévelyeghet az utazó e bazár végkép elhagyott, puszta helyiségeiben, s -én magam sem fogom soha elfelejteni a mélyen elszomoritó, leverő -benyomást mit egy séta e viszhangozó csarnokokban, lelkemben -hátrahagyott. Ott, hol hajdanában egy egész világ kincsei és fényüzése -ki valának állitva, ma síri csend uralkodik, s hol azelőtt naphosszant -viszhangzott egy tevékeny néptömeg zaja, ma már csak kisértetiesen -repdesnek a világosságot kerülő bőregerek. A bazárok fénykora mind -örökre letünt! - - - - -Keresztények és zsidók. - -Már az elnevezés is »keleti keresztények«, melylyel Ázsiában a -keresztény hitsorsosokat czimezni szoktuk, kétszeres és nem közönséges -érdeket rejt magába. Az utazó e keresztényekben lehetőleg rokonérzelmü -és egy közös hit kötelékei által hozzá szíttó embereket vél feltalálni, -mig másrészt a művelődés történészei és diplomaták bennök akarják -felismerni ama kiváltságos közvetitőket, kik a nyugati kultura és eszmék -Keletre való átültetésére s ezen elaggot világrész megifjitására -hivatvák. Mindkét nézet egy végképen téves felfogáson alapul, mert a ki -helyesen akarja jellemezni a mi kedves ázsiai hitfeleinket, az szedjen -össze minden vétkes és hibás tulajdont, minden előitéletet és -türelmetlenséget, mely Mohammed külömböző szinü és nyelvü hivőinek -sajátsága, toldja meg e tekintélyes summát jó adag szolgaisággal és -elsatnyulással, hazugsággal és csalással, melyhez kiváló takarékossági -hajlamot és szívós kitartást is mellékelhet, s meglesz a mindenesetre -igen tarka keleti-keresztény lakosság hű typusának összlete. Hogy az -ilyen kép vonásai, a vallási érzelgősség szépitő máza nélkül szemlélve, -általánosságban még visszataszitóbbnak és ellenszenvesebbeknek tünnek -fel nekünk, mint maguk a mohammedánok jellemvonásai, ez egészen -természetes. Ez szomoru, de igaz tény, melynek okait egyenlően kellene -kutatni, ugy történelmi, mint vallási és néprajzi téren – oly -fogalkozás, melytől ezuttal tartózkodom. A tuczat számot meghaladó -keresztény hitfelekezetek különféleségének elősorolásától is megkimélem -a nyájas olvasót, miután a kicsinyes perkérdések fejtegetése, -Krisztusnak fél, negyed vagy egész istenségét illetőleg, e helyen nem -tartozik reám. Figyelmünk csak a három főnemzetiségre terjedjen ki, -ugy-mint: az örmény, görög és szyrokhaldäi keresztényekére, melyeket a -maguk kendőzetlen valóságukban, családi, politikai, és vallási lételük -egész térjedelmében fogok bemutatni. - - -I. - -Kisebb kirándulások, vagy hosszabb utazás alkalmával Keleten, kinek ne -tüntek volna fel ama csontos, széles vállu emberek, széles fejjel, -széles szemöldökkel, sötét vagy fénytelen szemekkel és vastag -arczvonásokkal, kikkel a Paropamizusz hegységtől a Dunáig, a Kaukazustól -egész Jáváig, egyenként vagy tömegesen, minden müvelődési fokozatban, a -legkülömbözőbb társadalmi állásokban, mindennemü viseletben és színben, -találkozunk. Élesen előtérbe nyomuló jelek által oly összefüggésről -tanuskodnak, melynek létezése külsőleg alig észrevehetőleg, csak gyengén -pislogó mécsképen tünik fel, titokban azonban, a végtelenbe gyürüző -lánczszemeken hatalmas tüzként vonul át, s azokat tömör, -elválaszthatatlan tömeggé olvasztja össze. E nép, mely földrajzi -elszórtsága tekintetében csak is a zsidók és czigányok mögött marad el: -az örmény, melyet Keleten Ermeninek neveznek. De óvakodjnnk e név -általánositó használatától, mert az örmények Rómán csüngő fraktiója, -egész a neki vadulásig tiltakoznak ellene, ők, katholikusoknak nevezik -magukat. Az örmény nevet sértő gunynak tekintik, pedig a szó szoros -értelmében inkább örmények a többieknél. E nép virágzó fénykora, Nagy-és -Kis Arménia politikai nagyságának ideje már igen rég letünt, és Ani és -Szisz kőhalmazai, Erzerum és Erzingian közelében sokkal nagyobb érdekkel -birnak az európai utazóra nézve, sem mint Parthia és Róma egykor -hatalmas elleneinek, környékbeli utódai előtt. De hát mit is jelentenek -düledező falak, ha a szentelt hagyományok és legendák eleven szava, -százezrek, söt millió emberek emlékében él és titkos ruganyképen -folytonos tevékenységben működik nemzedékről nemzedékre? Hadsator -(Crucidatus) az öszvérhajtsár, ki a ponti hegység meredek utain -mellettem üget mit sem tud örmény templomok romjai létezéséről. -Utitársam, Ohán, egy Tebrizbe való kereskedő, távolról sejti, mig a -Vartabet, (barát) Ucs-Kilisszéből, egy zárda a bajazidi uton, a hol -éjjelezünk, már többet tud róla beszélni. Hosszu, sürű, őszbecsavarodott -szakállát simogatja, öszevonja a kolossális fekete szemöldeket s az -állitólagos efendinek, (t. i. szerény személyemnek) korrekt török irás -nyelvben kenetteljes előadást tart, a hajdani örmény egyház t. i. annak -papsága nagyságáról és hatalmáról. Mélyen beható, valóban lelkesült -módon, azonban csak az örmény iró Konstantinápolyban fog beszélni -nekünk, nemzete nagyságáról. Hazai történelmének egyes korszakait, -valamint az akkori szomszédországok politikai eseményeit tüzetesen -ösmeri, s az örmény nép fényes jövőjébe helyezett bizalma -megingathatatlan, miután tisztán kitudja mutatni, hogy az a hosszu -elnyomatás után végre mégis diadalmaskodni fog ellensége felett. - -Hogy ezt az erőteljes, nehézkes, minden tekintetben szívós népet hiven -jellemezhessük, nem tehetünk jobbat, minthogy az utóbb emlitett négy -személyiséget a négy főosztály képviselőjeképen mutassuk be. Hadsator, -vagy nem bánom, Ágop, ha e névtán jobban tetszenék, Ván-ból származik, -egy örmény fészekből, mely magas sziklák közepette fekszik, melyeknek -meredek falai ékirásban hirdetnek persa hőstetteket; ezeknek kibetüzése -Schulz német tudósnak életébe került. E szegényes hazát elhagyva, -folyvást kurd lándzsáktól fenyegetve, Hadsator a part felé vette utját, -hol az árucsomagok elszállitására, széles, erős hátak és edzett izmok -szükségeltetnek, oly előnyök, melyekkel a természet igen gazdagon látta -el Arménia gyermekeit. Hadsator éveken keresztül czipelte az ördöngősen -nehéz freng-pamut és vászon csomagokat, megannyi tömör vaspántokkal -összetartott sulyos darabot, melyeket a trébizondi kikötőben állomásozó -hajókból, a magasan fekvő khánba kelle szállitania, mig végre oly -összeget teremtett elő széles hátával, hogy nehány tehervonó állatot -vehetett s szállitó üzletet kezdhetett. Mit azelőtt saját háta czipelt, -azt most iráni kereskedők contójára szamarainak háta viszi be Erzerumba -és más helyekre… s melletök a legjobb kedvben gyalogol a szállitó ur, -tréfálózva, játszva, de egyre számitgatva is, mennyi tiszta jövedelme -marad az expeditióból, ha a szalma, istálló, és abrak költségei -leszámitvák. Csak abrakra és szalmára gondol a jó ember, saját -fenntartása kevés gondot szerez neki, miután naponta háromszoros kenyér -és hagyma adaga mindössze is nem kerül annyiba, mint egy szerény kis -szamárka napontai ellátása. S Hadsator mégis egészséges és derék, -tenyeres-talpas legény s rongyos utazóruhája után senkise hinné, hogy -háza, udvara igen csinosan van felszerelve, hogy gyermekei jól -öltöztetnek, jól tartatnak és szint oly jól tanittatnak is. - -A ki már vállalkozóbb szelemmel bir, vegyünk p. egy Agop-ot vagy -Szerkiz-t, az utját a parttól egész Stambulig folytatja, Stambul-ig -minden földi kincs, minden emberi remény, és minden végzethatározat e -páratlan központjáig. Itt külömböző carriére kinálkozik neki, melyek -közül szellemi és testi hajlamai és tehetségei szerint válogathat. A ki -a nemzeti müvészetben a csuszás-mászás, hajlongás, elsimulás és -megalázásban kiválóbb tökélyre emelkedett, szolgának szegődik egy -mohammedán házhoz, t. i. Aivasz lesz, vagyis a török háztartás azon -személyisége, mely a ház legrosszabb részében lakik, a szolgasereg -legutólsója, a legalacsonyabb szolgálatokra használtatik, azonban, a -mindenütt uralgó patriárkális szellem következtében, alázatos állása és -idegen volta daczára, itt-ott mégis a ház belső tagjának tekintetik, s -legtöbb esetben kis vagyont kapargat össze magának. Ha azonban az uj -jövevény csontjai keménysége és tartósságába több bizalmat helyez mint -jelleme simulékonyságába, akkor inkább Hammal lesz, t. i. teherhordó; -szemer-t, vagyis, egy kicsi, szalmával töltött bőrnyerget vesz magának, -azon kisebb terheket visz, vagy pedig a szirik-et, egy hosszu póznát, a -vállára veti, hogy egy vagy két társsal ama herkulesi tetteket vigye -véghez, melyek az európai nézőt, Pérában, jogos bámulatba ejtik. Néha -négy ilyen hammalt lát az ember a mint a két pózna egyszerü készülékének -segitségével 15, sőt 20 mázsányi terhet, gyorslépéssel visznek fel a -meredek hegyi uton. Meztelen lábuk minden ere feldagadt, a vér arczukba -szállt, a föld csaknem remeg nehéz léptük alatt – s ezen emberek, az -aczélos vállcsontokkal, a legegyszerübb eledellel, rosz helyiségekben -élnek, azonfelül még az éjjeli nyugalmat sem élvezhetik háboritlanul, -mert többnyire raktárőrökként is szerepelnek. A mint látjuk, az egyik -edzett csontok, a másik jellemhajlékonyság révén, haladt az élet -göröngyös utain, mindkettő kis összeget gyüjtögetett, s most -visszatérnek a szegényes hazai völgybe, hol Krözusok gyanánt -üdvözöltetnek, hol tapasztalataikat magasra becsülik, sőt magas rangu -urak egykori szolgái lévén, még félnek is tőlük. Ezen Ágopé-k és -Szerkizek némelyei Hadsikká válva térnek haza; megengedték maguknak a -Krisztus urunk sirjához való zarándokolás fényüzését; a feltámadás -ünnepén Jeruzsálem nagy egyházában imádkoztak, látták az örök -csodalángot, és kikapták a maguk részét a görög ütlegekből és békekötő -török markokból. A szent helyeken, verekedés utján szerzett sebek és kék -szemek csakhamar eltünnek, de a vallási lelkesültség fénysugarai élet -hossziglan környezik őket. - -Minthogy e typikus két egyéniség kiséretében szerencsésen falura -jutottunk, egy füst alatt az örmény földmivest is szemügyre akarjuk -venni. A földmivelés örök idők óta kedvencz foglalkozása volt e népnek, -melynek a testi erő és kitartás a rögmivelésében ép oly mérvben válik -előnyére, mint a görögnek a kereskedelmi téren szellemi és testi -mozgékonysága. A kellemes és jövedelmező élet-hivatások sorába, a -földmivelés az örményeknél nem számitható. A verejtékes munka szerény -jövedelmén először is a pap csipdes, – az örményeknél szerény és -lelkiismeretes csőröcskével; őt követi az adóbehajtó, itt is oly -nagybélű mint Isten egyébb országaiban, ki már nagyobb harapásokat -szakit magának, – s ha az örmény földmives ekkép eleget tett »Istennek -és Császárnak,« még mindig nem biztos a maradékra nézve s a szomszéd -kurd rablók által egy évben legalább tizszer kiraboltatik és meglopatik, -sőt néha, birtoka védelme alatt még agyon is üttetik. Ez korántsem -tulzás, mert utazásaim alatt gyakran vonultam át örményfalukon, -melyekben a fegyverképes férfiak évről évre, napról napra -felfegyverkezve, házaik lapos tetőzetén őrt állva töltötték az éjt, hogy -a kurd megrohanások elől megvédhessék magukat. Az ily élet valóban vas -kitartást igényel! S daczára e szomoru állapotoknak, az örmény mégis -többnyire vagyonossá válik, sőt gazdaggá is, előszeretettel visz pénz, -rectius, uzsora-üzletet, s ott a hol a helybeli hatóság, persze drágán -megvásárolt oltalma alatt, biztonságban érzi magát, a -legkönyörtelenebbül tudja kizsákmányolni a karmai közé jutott -szerencsétlent. - -A mint egy kis tőkét takaritott meg az örmény, már a kerületi fővárossal -cseréli fel rongyos faluját; ezután még tágabb tért keres -tevékenységének, s a kerületi várósból a székvárosba megy lakni, a hol -csak ugy hemzseg a sok lusta és pazar efendi, beg és pasa, s a hol az -uzsorás obscurus állásából a »Multezim,« vagyis az adóbérlő, vagy házi- -és udvari-bankár hangzatosabb állására emelkedik. Ezentul a Cselebi[8] -(ur) czimét viseli, az előbbi Csorbadsi helyett. De csak névszerint ur; -csak látni kell, mily kutyaszerü alázatossággal, mily hajlongások és -görnyedezések közt szokták ezen urak pénzüket és személyüket -felajánlani, hogy megértse az ember, mily gazságal szivják mindazoknak -vérét, kik pénzügyekbe bocsátkoznak velök. Azelőtt, a török kényuralom -szabad idejében, gyakran az ellenkező viszony állt elő; az efendi, bey -vagy pasa egész türelmesen tönkre tétette magát az örmény által, de alig -telt meg az örmény erszénye a megpukkadásig, midőn röviden bántak el -véle, a bankár árulással vagy csalással vádoltatott, lenyakaztatott vagy -felakasztatott s a csöppenként elvesztett vagyon egyszerre, tömegesen -tért vissza egykori birtokosához. Ezen önkénytelen halál aztán a szolga, -pártfogója iránt tanusitott ritka hűségeképen proklamáltatott. A -gyöngédtelen módon örökre elaltatott sirkövén egy alak ábrázoltatott, -mely fejét vagy hóna alatt hordá, vagy lábai közt heverteté, a mi által -a kiszenvedett családja nem annyira a rajtuk elkövetett gyalázatot, mint -inkább megadásteli alázatosságát akarta kifejezni, mert volt rá eset, -hogy a kivégeztetettnek fiai, atyjuk gyilkosánál ismét bankár állást -foglaltak el, ismét meggazdagodtak, hogy harmad vagy negyed iz-ben ujra -a leirt módon fejezzék be életöket. Valóban, mindkét félre nézve -egyaránt gyalázatos! - -Ma, hol a Boszporus partjain nem a törökök, de az európai követségek -hangadók, hol ezen örmény uzsorások valamely követség nyilt vagy titkos -oltalmában részesülnek, s e kizsákmányolás a jövendőbeli megtérités -veszélye nélkűl mehet véghez, a török társadalom végképeni -elszegényedése van munkálatban. Az egész tőke, igen kevés kivétellel az -örmények kezében öszpontosul, kik mellesleg a galatai tőzsde -főmatadórjaivá növik ki magukat. E ravasz, lelkiismeretlen s fondorkodó -pénzemberekkel szemben nehéz valamit keresztülvinni s az öreg -Rothschildnak tökéletesen igaza volt ama hires mondásával: »Zárják be az -egész világ zsidait és örményeit egy börzecsarnokba, s egy félóra -leteltével az elsők minden pénze az utóbbiak zsebében lesz található.« -Külömben, modern örmény tőzsdematadórok dicséretére legyen mondva, hogy -az olykor piszkos, olykor tiszta uton szerzett pénzből, szivesen -áldoznak nemzeti – humanisztikus czélokra, s a látogató ki kitünő -iskoláikat Konstantinápolyban, tanintézeteiket Velenczében, Párisban és -Rómában szemléli, tekintettel a művelődési törekvésekre, a -szerzemény-forrás minőségéről meg fog feledkezni. - -Mint mesterember az örmény szinte nem játszik jelentéktelen szerepet, de -csak az ipar azon ágaiban, melyek már évszázadok óta törzse -sajátságaihoz tartoznak. A ki a nemes fémmel nem tud kereskedni, az -legalább feldolgozza s ezért a török birodalom legtöbb aranymivese -örmény. A szabók, szűcsök és szakácsok is örmények, mi az uralkodók és -uraltak közti hasonizlésre mutat, valamint egyáltalán a közösség -bizonyos foka észlelhető a kettőnek szokásaiban és erkölcseiben; – ugy -p. a hárem-szokás ép oly szigorral tartatik fen az örményeknél mint a -mohammedánoknál. S ebben talál magyarázatot ama sajátságos viszony, -melyben a kettő egymáshoz áll, holott az örmény valamennyi Raja közt a -legkevésbbé rokonszenves az oszmánli előtt, s ez mégis leginkább azzal -szövetkezik és szövetkezni kénytelen, mert az örmény minden kerésztény -közt, természeti hajlamainál fogva legkeletiebb. Nem csak a kisebb és -nagyobb főurak háztartásában, de még a császári palotában is, mindenkor -az örmény volt ez egyedüli idegen, kinek folyvást szabad volt a bemenet -s ki még a bizalomnak bizonyos nemét élvezé. Senki sem érti nálánál -jobban, mint kell a moszlin győsztes gyöngeségeinek hizelegni, és -zsarnok gyanuját a bókok és elismerés tömkeleges tömjénfüstjébe -fullasztani. Ez oka annak is, hogy a szívós, tömör örmény nép elem, -aránylag legkevesebbet szenvedett a zsarnokoskodó oszmán uralom alatt; -simult és hajolt, de megnem törött, mert mig százezrivel számitjuk a -boszniai, bulgár, albaniai, sőt görög mohamedánokat, egyetlenegy -törökhitü sem létezik, ki örményül beszélne. Meglehet, sőt tán valószinü -is hogy a moszlim-tatár hatalom virágkorában, t. i. a XIII. és XIV -században egyes áttéritések sikerültek, azonban a tömeges áttérés -példáiról alig hallottunk, s e szivósság, e fényesen ki-próbált kitartás -a legbiztosabb kezességül szolgálnak e nép nemzeti jövőjére nézve. Az -örmény nép nemzeti felélesztésének nagy munkája csendesen, zajtalanul, a -legcsekélyebb gyanu ébresztése nélkül vette kezdetét e század első -évtizedeiben, s mindennap előforduló dolog, hogy e népegyesületnek még -megcsökönyösödött matérialistái is tartósan, fáradatlanul támogatják a -szellemi törekvést. Az O-örmény történelem és nyelvészet, mit azelőtt -csak egy-egy öreg pap ápolgatott csendes cellájának homályában, ma már a -fővárosok elemi iskoláiban is tanittatnak, s közel vannak hozzá, hogy -közbirtokká váljanak; s épen mert e nép zaj és feltünés nélkül, -bámulatra- és dicséretre méltó kitartással látott az ujjászületés -munkájához, épen azért, annál valószinübb a siker és győzelem. Ázsia -minden keresztényei közt a közel három milliónyi örmény leginkább -érdemli meg Nyugat rokonszenvét és mindenesetre legméltóbbak egy jobb -jövőre. - -Az örmények, kezdetben felemlitett földrajzi elterjedtségük daczára, -eddig mégis leginkább csak e nép Törökországban megtelepedett részéről -beszéltünk. Nagy mennyiségü örmény orosz hatalom alatt is áll, s Anglia -ázsiai birtokaiban, kiváltképen a kereskedelmi városokban, igen sokan -laknak. Turkesztánban soha sem türettek meg, azonban idővel Kabulban -mégis megtelepedett néhány család s a mohammedán birodalmak közt -Törökország után, örmény alattvalóinak tekintetéből még csak Persia -emlitendő. Az alig megnevezésre méltó csekély örmény lakosság az utóbb -nevezett országban, csaknem azon gondolatra hozza az embert, hogy a -Szaszszanidák és Nagyörmények közti régi gyülölség, mely ezer esztendőn -tul, minden barátságos és békés közlekedést meggátolt, még mindig él és -működik. Bizonyos tekintetben ez csakugyan áll is, mert Irán örmény -telepitvényei, nagyobbrészt úgyszólván erőszakosan kerültek oda. A persa -anarchia és siita fanatizmus, a keresztény idegent sohasem vonzhatta -különösen hivólag, s a régi előnyök daczára, melyeket a messzelátó II. -Abbasz Sah engedélyezett az Araxes partjairól Iszpahán egyik külvárosába -vándorolt örményeknek, Új-Dsulfa mégsem juthatott soha virágzásra, s -csak a püspökök nyakáról alálógó orosz Szaniszló-rend ragyogása, képes -némileg feléleszteni az egyházilag szétváltak – (az európai pártfogolás, -nehány család katholizásának előmozditása által, a legvadabb felekezeti -dühre adott alkalmat,) – s a persa hatalom hiány következtében minden -igazságtalanságnak átengedett keresztény alattvalók, reményeit. - - -II. - -Hogy a keleti keresztény világ második képviselőjével -megismerkedhessünk, Törökország északi szélességétől kissé délnek kell -fordulnunk, a hol a lég enyhébb, a növényzet bujább, az ember -simulékonyabb és mozgékonyabb. Az utóbbi tekintetben, a görög csakugyan -égalji szélességi foka hű képviselőjének nevezhető. Már külső -megjelenése is éles ellentétről tanuskodik örmény hitsorsosával szemben. -Arczvonásai, beszédmodora, taglejtése, egész lénye, bizonyos -könnyelműség, vagy ha ugy akarjuk, bizonyos finomság nyomát árulják el. -Járás helyett akár tánczolhatna, beszéd helyett énekelne, gondolkozás -helyett rajongana s e könyelműség és frivolitás symptomáit, politikai és -vallási eljárásában, minden tettében, egész életpályáján annyira -felmutatja, mintha komolyság és soliditás, becsületesség és erély nem is -illenének a tisztességes keresztényemberhez. Hogy az ily természeti -hajlamokkal megáldott, ily szellemi tulajdonu emberek, az európai s -főleg a franczia Nyugattal való sürü közlekedés következtében igen -csodálatos szentekké fejlődtek, könnyen megérthető, ennélfogva perczig -sem tünhetik fel, hogy ezen emberek a Keleten található nyugati kultura -legügyesebb kómédiásaivá nötték ki magukat. Két évtizeddel ezelőtt -Perában még oly görögökkel lehetett találkozni, kik a kérdésre: -»Êtesvous Gréc?« egy: »Ze suis Français,«-val (az éles szisszenő hangok, -valamint az »ő«, »ű«, a görög szólás szervezetében hiányzanak,) -feleltek, s az ujonnan érkezett, a klassikai Görögországról álmodó -európai nem tudott eléggé csodálkozni, hogy az ó Hellének ivadéka még -nemzetiségét is szégyelheti, sőt meg is tagadhatja. – Ezen -ál-francziáskodás, külömben csak az ál-törökösségnek egyik ujjabb -változata a közel multból, midőn a hires fanarióták, melyekből még ma is -létezik nehány példány, remekeltek benne. Legelevenebben maradt meg -emlékemben egy logogetha (a törökök ugy mondják, hogy »lohfet«) -személyisége, kivel főnököm, az egykori külügyér házánál volt alkalmam -találkozni. Az ember, egy modern Ulyszes hirében állt, s tévelygő utai a -török nagyok konákjaiból az orosz követség palotájába, s Seikh-ul-Iszlam -házától, a görög patriárka lakásába, csakugyan megérdemelték volna, ha -nem is a megénekeltetést, legalább hát a leiratást. Emlékemben még -mindig szemeim előtt lebeg a korának daczára még igen simulékony és -könnyü lábu »lohfet« sovány alakja, a mint kifogástalan török -ildomosságal guggolt pasám mellett a divánon és halkan társalogva, -tüzes, gyanus szemekkel pillantott körül. Jelenlétem kiválóan utjában -látszott lenni, s ha zavarodottan felém pillantott, rendesen az Iszlam -és török hatalom előnyeit dicsérte valamely hallatlan hizelgéssel, vagy -más efféle szemtelen hazugságot bocsájtott ki keskeny ajkai közül. A -ravasz fanarióta sejtette, hogy az európai a török házban nyelvészet és -irodalom mellett, még a szokásokat és jellemeket is figyelemmel kiséri s -valószinüleg érdekében állt, hogy ne fényképeztessék le élethiven; ama -csodálatos rejtvény: hogy a porba alázott görög kereszténység mikép -huzhatott hasznot a győzedelmes Iszlamból, szinte csak akkor fejthető -meg, ha látjuk, mily ügyesen játszik a görög ravaszság a török -bárgyusággal, igen, csak igy foghatjuk fel a tényt, hogy a görögök nem -csak fenntartják magukat, de még magas állásokra és gazdagságra is szert -tehettek. - -A Logothethak e mutatványában a görög társaság legfőbb csucsai képével -is megismertetem a nyájas olvasót. Oda legelőször is az ugy nevezett -értelmiség tartozik, emberek, kik lak-czipőt és glacékeztyüt viselnek, -ennél fogva, a nyugati kultura mázának képviselői, francziául csevegnek -és mindig leghangosabban beszélnek ha a pérai vagy szmyrnai kávéházakban -vagy pedig ujonnan érkezett európaiak társaságában török barbarizmusról -van szó. Halgassunk meg egyszer egy ily Dimitraki Paolaki-t vagy -Antunakit, a mint valamely pérai kávéház kerek asztalánál ülve, egy -pohár pálinkával támogatott nemzeti lelkesültséggel kel ki a törökök -ellen. Minden szó egy gyalázás, minden hang egy megvetés; szemeit -forgatja, öklét rázza, s ha közbe nem lépne épen a pinczér, ki -kinyujtott kézzel a pálinka árát követeli, – fizetni, mit a görög még az -egész törökfajzatnál is jobban gyülöl, – ki tudja, mi lenne e felindulás -vége! Ez igy megy Perában. De menjünk el egyszer Konstantinápolyba, s -vegyünk szemügyre egy ilyen Dimitriakit Paolakit vagy Antunakit, mikép -viseli magát a török konak-ban az efendivel szemben. Az ajtó melletti -utólsó helyet választotta, s merő szerénységből annak is csak a szélére -ül. Összetett kezekkel, szemlesütve, fejét félősen vállai közé huzva, -halkan és nyugodtan a dicséret czukor-édes szavait fogyasztja; nem -hallani tőle egyebet, mint a törökökre vonatkozó mély alázatosság és -hála kifejezéseit. Az ember olyan, mintha kicserélték volna, s valóban -próféta-szem kellene hozzá, hogy a pálinkás pohárnál látott Dimitriakit, -felismerjük azon egyénben, kivel most az efendi előtt találkozunk. Ezen -métamorphozis természetesen okkal-móddal jár, mert a közel Kelet e fajta -kulturahőse mindenekelőtt pénzt szükségel hogy pálinkát, lakczipőt, -glacékeztyüt és egyéb kulturtárgyakat vehessen magának; pénzt, melytől -azonban csak nehezen vagy nem is válik meg ha valódi mivelődési -czélokról, görög oskolákról és görög irodalomról van szó. E görögök -legérdekesebb jellemvonását kétségtelenül amaz éles ellentét képezi, -mely minden frenk csillám iránti rokonszenvükben, és magok a frenkek -(európaiak) eránti elkeseredett gyülölségében észlelhető, mert a -frenkeket, bizonyos körülmények közt még a törököknél is megvetésre -méltóbbaknak tartják, s legfőkép ujabb időben nem állhatják őket, a -mióta a Keleten megtelepedett európaiak a görögökkel üzleti téren oly -komoly versenyre szálltak, sőt alkalmilag, a törököket a görögök -megbizhatatlan kezére is figyelmeztetni szokták. Hogy e görögök téhát, a -lételérti harczban, az európaiakat frenkkutyáknak nevezik (Skylifrankoi) -tán következetlennek mondható, azonban legalább megmagyarázható; de hogy -e »Kutyáktól,« kiket minden nyomoruságért és szerencsétlenségért, mely -»a nagy hellén nemzetet« ujabb időkben érte, felelőssé tesznek, -határozottan segélyt követelnek a nemzeti ügyben, s köszönetűl aztán -megkövezik őket – azt soha sem tudtam kellőleg megérteni. Nemes halottja -Missolunghinak, Navarin szegény hősei, valóban, utódaitok más czimeket -érdemelnének! - -A legalsóbb osztályról, t. i. a tulajdonképeni görög népről, e -Fallmereyer által már kimerétőleg ismertetett etnographiai egyvelegről, -tán még legtöbb jót lehet mondani. A görög dohány és füszer árus, -asztalos, kőmives, halász, stb., átlag tevékeny ugyan, de korántsem oly -dolgos mint az örmény, s mindaddig, mig bizonyos kis tőkét nem gyűjtött, -elég tisztességes ember, már t. i., annyira, a mennyire a görög -egyátalán tisztességes lehet. De alig tett valamit félre, a pap már -gyakrabban jelenik meg házánál, – az egyház emberei mindjárt megérzik -hol vannak afféle sárga madarak. – Felszóllittatik járulna hozzá egy -szentkép megvételéhez, érdeklődjék a szegény Egyház sorsa iránt. Az -Egyházból, a kasínóha jut, a hol rakit fogyasztanak, és végtelenbe -politizálnak, mert a Biblia után a hirlapok képezik a görögök -főolvasmányát; ott mindenki politikával foglalkozik, oly hajlam, mely a -hihetetlen műveletlenséggel, melyet egy lelkiismeretlen, tudatlan papság -a görög népnél istápol és fenntart, – sajátságos ellentétben áll. Ily -úton-módon, a már természeténél fogva a dolce far nienté-re hajlandó -egyén, csakhamar mindenféle bünökre vetemedik, s ebben rejlik oka annak, -ha szellemiruganyosság, testi-hajlékonyság és kiváló előnyök daczára, a -görög nép elsőbbségre vágyó törökvései eddig eredménytelenek maradtak; -csak igy magyarázható meg a körülmény, hogy a külsőleg nehézkes, vaskos -kinézésü örmény az ázsiai keresztények közt a solid nemzeti önállóság -megállapitására több kilátással bir, mint az évtizedek óta Keleten -világi kultur-hivatásával kérkedő görög. - - -III. - -A görögök után, – és érdemeik szerint a sorozat egészen helyes, – a sémi -keresztényekről is emlitést kell tennem, t. i. azon keresztényekről, kik -ugyan Mohammed nyelvét beszélik, azonban Mohammed tanainak, tizenkét -századnál tovább, sikeresen ellentálltak. Igaz, hogy e siker inkább -sziklaföldjük keménységének és magasságának, mintsem jellemök -edzettségének és szellemi magaslatának tulajdonitható, mert ha -áttekintjük a földterületeket, melyek e népek által lakatnak, -meggyőződhetünk róla, hogy a Maroniták-, Malkiták- és Nestoriánusoknak, -csak azért, sikerült a moszlin hóditás magasan zajló hullámzása -közepette a keresztet fenntartani, mivel hazájuk völgyei és -sziklatorkolatai nem voltak ugyan ismeretlenek a hóditók előtt, azonban -sokkal rejtettebb fekvésűek valának, semhogy különös vonzerőt -gyakorolhattak volna, az elfoglaltatásra. A mig tehát e völgyek és -hegytorkolatok a moszlimoktól nem vétettek figyelembe, az európaiak -által meg nem utaztattak, a házi béke a szigoru felekezeti szellemért -rajongó keresztények közt egyrészt, s a jó viszony az uralkodók és -legyőzettek közt másrészt, nem igen lett megzavarva; s ezen állapot -mindaddig tartott, mig a keresztény Európa megérkezettnek találta az -időt, hogy ázsiabeli hitsorsosairól gondoskodjék. A szeretet első jelei -sárkányfogak valának, melyeket a katholiczismus vetett el, s midőn rövid -vártatva a diplomatia állitólagosan humanisztikus elvekből interveniált, -ekkor ama szomoru látvány fejlődött, hogy egy nyelvet beszélő, egy -származásbeli keresztények majd egymás ellen dühöngtek, majd meg az -uralkodó és tulhatalmas faj ellen hasztalan harczokban és -ellenszegülésben lázadtak fel. A hol a szenvedélyek fel vannak -korbácsolva, a hol mindig ökölbe van szoritva a kéz, ott szellemi és -anyagi fejlődésről nem lehet szó, s ennélfogva nem csodálkozhatunk, ha e -keresztény arabokat sülyedtebbeknek, mélyebb hanyatlásnak indultnak -találjuk mint az örményeket és görögöket. - -Vegyük szemügyre a Maronitákat, Tarabulusztól Szaidáig, Francziaország -és Róma eme kedvencz gyermekeit, s azonnal felfogjuk ismerni, hogy a -szomoru körülmények okozója csak is a papság, mely itt feltétlen hatalom -birtokában lévén, az ájtatos nyáj – s itt az egész világ ájtatos – lelke -és erszénye fölött uralkodik és sokkal inkább kinozza a szyriai -keresztényeket, mint ama zsarnokiaknak elhiresztelt konstantinápolyi -kibocsájtványok, vagy a hajdankori hirhedett arab-moszlim kényuralom. -Néhány, részint Rómában elsajátitott, részint Róma által közvetitett -miveltségi foszlánynyal felczifrázva – sokan francziául, olaszul és -latinul is beszélnek, – ama keresztények egészen arra valók, hogy a -katholikus Európa rokonszenvét felébresszék, mely rokonszenvet igen -ügyesen csengő pénzzé tudják átváltoztatni, mert nincs Krisztus urunk -sirjához zarándokoló keresztény, ki a Libanon átutazása alkalmával -erszényét a maronita papok ékesszólása előtt elzárhatná. Hasonló -sikerrel működnek a katholika Európában szétküldött kolduló barátok. -Könyöradományokat gyűjtenek egy templom épitéséhez, egy oskola -alapitására, vagy egy kápolna restaurátiójára; – de mínt borzadnának -vissza az ájtatos adakozók, ha tudnák, hogy pénzük, szent épitmények -helyett, ő püspöki vagy patriarka méltósága házának javitására, vagy egy -uj terrasse emelésére, vagy az istállók tágitására használtatik; mert a -püspökök vagy patriarkák igen nagy urak ám, a szó legszorosabb -értelmében római pasák, kik az eredeti pasáktól csak annyiban -különböznek, a mennyiben pipahordozói, kengyelvastartói, vagy -püspökpálczavivői kiséretök nem közönséges emberekből áll, hanem -különböző ranggal biró papok vagy barátokból. A patriárka téli palotája -Szouk-on, vagy nyári rezidencziája Uadi-Kadisában, inkább valamely -keleti despóta fényűző háztartására hasonlit, mintsem egy évszázadok óta -moszlim nyűg alatt elszegényedett nyáj főpásztorának lakására. - -A milyen az ur, olyan a szolga. A mit a papságról mondunk az a maronita -népre is rá illik, azon egy különbséggel, hogy amazok az elnyomók és -csalók, ezek pedig az elnyomottak és megcsalottak. Külső megjelenésében -a maronita erősen emlékeztet az örményre, de kevésbbé a görögre; jelleme -azonban, mindkettőnek vegyülékét tünteti fel. Akár falun van, akár -városban, akár csizmadia, szabó, takács vagy földmüves, a maronita -ritkán emelkedik tul a kiskereskedőn. Bár szint oly szögletes, nehézkes -és esetlen mint az örmény, annak kitartását és állhatatosságát teljesen -nélkülözi, s habár a görög ravaszságát és furfangosságát utánozni -igyekszik, mégsem képes annak szellemi ügyességét felmutatni. Szóval e, -legföljebb 200,000 lelket számitó népecske, melynek ősei hajdan a -keresztes háboruk idejében oly fényes szállitó-űzletet vittek, teljesen -érdemetlen azon nagy szeretetre, melyet a katholikus Francziaország, -legalább azelőtt, iránta tanusitott; szintugy tévedés is volt a franczia -kormány részéről, hogy a maronitákból faragott emeltyűt és támaszt -keleti befolyása számára. A malkitákról, az alig 50,000 számitó -görögkatholikus arabokról, általában dicsérettel szólnak. A mint -mondják, ugy külső- valamint szinte jellemük fővonásaiban keveset -különböznek mohammedán törzstársaiktól. Soha sem koldultak európai -protectióért, az arab nyelvnek szenvedélyes ápolói s ép oly büszkék -nemzetiségükre, mint a próféta tanainak vastag turbános követői. -Meglehet, hogy épen ezen tulajdonaik következtében a malkiták kevésbbé -valának kitéve üldöztetéseknek, mint a Libanon többi keresztényei, mi -Kurdisztánban a nesztóriánusoknál szinte ugy volt, kik évszázadokon -keresztül bántatlanul éltek rabló kurdok közepette, s csak akkor látták -kitéve magukat egy Bedr-khanbey iszonyu irtóháborujának, miután amerikai -hittéritők jelentek meg, a kezdetleges, de boldog állapotban élő -keresztény kecskepásztorokat a »valódi hit« áldásaiban részesitendők. -Igen, még ezen »áldások« kiosztása miatt is, összevesztek az amerikai -missionáriusok az anglikánusokkal s az apostoli szent munka érdekébeni -lelkesültségben, a szegény nesztóriánusok addig-addig hurczoltattak -ide-oda, mig végre a rabló s gyilkoló kedvü kurdoknak estek martalékul -és a Zab folyó, több mint 100,000 keresztény vérétől pirosodva folyt alá -a völgybe. Az irtózatos esemény a versenyző protesztáns missiók -működésének a török-Kurdisztánban, véget vetett ugyan, Iránban azonban, -t. i. azon hegyek keleti oldalán még iszonyubban ismétlődött. Itt Róma -jelent meg Lazaristáival harmadik bajnokképen a hittéritő harczban. -Urumieh és Szauds-Bulak szegény nesztóriánusai egészen elámultak -ugynevezett európai hittársaik oly váratlanul nyilvánuló eleven érdeke -fölött, miután eddig már azért sem gondoltak sokat velük, mert saját -fogalmaik a kereszténységről igen zavartak, s mert az idegen országbeli -hittéritőkben nem amerikaikat, angolokat és francziákat láttak, hanem -egyszerűen csak frengi-ket, s nem khaldani-kat (vagyis -nesztóriánusokat), tehát nem keresztényeket. Hisz eleinte e -missionáriusok még ezen ősrégi keresztények hittételeiről sem birtak -biztos tudomást szerezni, mert papjaik a műveltség legalsóbb fokán -állanak, s szigoru theokratikus alkotmányukban a patriárka és többi -papság nem tudományossága és az esztraugèló (ó-szír) nyelven irt -hitkönyvekbeni olvasottsága szerint tiszteltetik és becsültetik, hanem -nyájaik és földeik száma szerint. Ma, körülbelül félszázad folyt le a -persa nesztoriánusok megtéritése óta s eredményei mégis határozottan -nemleges természetűek, ha csak abban nem akarnak sikert látni, hogy -nesztoriánus papok koldulólevelekkel barangolták be Európát. Az utolsó -években, csak magában Magyarországban is, három hosszu szakálu és hosszu -ruháju ugynevezett püspök tolvaj és csaló gyanánt fogatott be s a -rendőrség által utasittatott ki. - -A nesztóriánusokat 200,000 lélekre számitják. A nép maga arczvonásaiban -sémi-fajának csak igen gyönge jellegeit hordja s jellemére nézve a közel -lakó moszlimektől feltünőleg különbözik. A nesztóriánus a szigoruan -patriarkál uralom kötelékei által a papsághoz, az ország -aristokratiájához van kötve. Életmódjában mérsékelt, szerény, sőt félénk -s mindazon jeleket tünteti fel, melyek a szaszanidok, arabok, törökök, -mongolok és persák által sok századéveken keresztül szenvedett -elnyomatás természetes következményei. A keresztény időszámitás első -korszakaiban a nesztoriánus kereszténység befolyása, a keleti Ázsia -legtávolabb vidékeire kiterjedt. Merv, Szamarkand, Kasgar és Khoten -püspökségek valának és a kereszt igen közel állt a buddhizmus ellen -folytatott harcz diadalához s mily különböző módon alakult volna -Közép-Ázsia sorsa, ha az Iszlam mindjárt első keletkezésekor elnyomatik. - - -IV. - -Nincsen meglepőbb, s mondjuk ki őszintén, nincsen szomorubb állapot, -mint a zsidók nyomorult sorsa a moszlim Ázsia kűlömböző országaiban, oly -sors, mely időnként tán enyhébb korszakot látott, egészben véve azonban -mindig sokkal nyomasztóbb volt a keresztényekénél. Ha Európa az ázsiai -történelem ezen élő múmiáit a lefolyt századok alatt üldözte, a -középkori nyerseség e tette részint a fanatikusok természetes -gyülöletéből magyaráztatik ki, melylyel Krisztus-nak állitólagos -ellenségei és keresztre feszitői iránt viseltettek; ellenben a moszlim -népeknél, a hol az egész keresztrefeszítést tagadják s a zsidók a kórán -Isza és Merjem-ével (Jézus és Mária) csak igen keveset jönnek -érintkezésbe, ez nem számitható be az ellenségeskedések okául s annál -feltünőbb marad, hogy a jahudi, dsehud, vagy csufut (zsidó) név, ott -minden gyalázat, gúny és megvetés quintessentiáját képviseli; sőt a -nyelv minden kitétele tehetetlen és gyönge arra, hogy a moszlimok zsidó -elleni undorának kellő kifejezést szolgáltasson. A ki azt hinné, hogy -Mohammed harczai Arábia zsidai ellen idézik elő e szenvedélyes -gyülölséget, az nagyon csalódnék, mert tizezer mohammedán közül alig -tudja egy, mily viszonyban áll prófétája Arábia zsidóihoz, s nem-é -rendkivül meglepő, hogy a két vallás szertartási formaságaiban létező -hasonlatok, p. a tartózkodás a tisztátalanoknak mondott állatoktól, -továbbá a kötelezett leöletés, vallásos mosdások, stb. stb. a két hittan -követőit, a több ezer esztendei együttélés daczára, nemcsak hogy nem -hozták egymáshoz közelebb, de sőt még tátongóbbá teszik a köztük létező -ürt, mint az a moszlimok és keresztények, vagy buddhistáknál mondható. -Igaz, hogy a zsidó a moszlimok szemében kétszeres hitetlen, mert -Mohammedet valamint Krisztust is tagadja, de ezt kevésbbé látszanak -tekintetbe venni; az Izrael fiai eránt táplált gyűlölség és megvetés -hagyományos, az ó-történelem népeinek egy szomorú hagyatéka, melyet a -következő nemzedékek hiven megőriztek. - -S nem-e még meglepőbb, hogy Ázsia mai zsidói rettentő gyülölségre, és -ellenségeskedésre kevés vagy épen semmi okot sem adnak, mert jellemük -fővonásaiban Kelet keresztény lakosságánál sokkal többre becsülendők s -minden tekintetben, jobb bánásmódot érdemelnének. Nézeteiben a zsidó -ugyan keveset különbözik a többi keletitől. Ő is vak fatalista, ő is a -legszivósabban ragaszkodik a régi szokásokhoz, az ő vallása is a babona, -izetlen csoda-legendák s több effélék tarkaságaiból szövődött, ő is -ápolja a szentek sirjait s hires istenfélő emberek lábnyomait csókolja – -de az ezredéves elnyomatás lelkében még sem törte meg oly mérvben a -nemes érzelmeket, mint az keresztény sorstársainál észlelhető. Gyáva -ugyan, de nem áruló; szenvedélyes, boszuálló és tettei és magaviselete -által az idegennél inkább sajnálatot ébreszt, mintsem megvetést. -Valamint a külső kényszer és elnyomatás a társadalomban mindenütt, -gyöngédebb családi viszonyt, sőt még a távoleső tagoknak is szorosabb, -szenvedélyesebb átkarolását eredményezi, ugy Ázsia zsidóinál ez még -inkább észlelhető, mint az európaiaknál. Konstantinápoly számos -zsidófelekezetei daczára, a Boszporus partjain még sem fogunk soha zsidó -koldussal találkozni. Akár gyufaüzlettel, vagy tolmácsszolgálattal, akár -a házaló vagy kufár pályáján – mert a keleti zsidó ugyanazon üzletágakat -képviseli, mint a nyugati – a szegény zsidógyerek minden áron már -tizedik évétől fogva, vagy még előbb is mindennap kenyerének keresetére -fog törekedni. Minegyik azt reméli, hogy »Camondo« (török Rothschild) -válik belőle s ha nem lesz azzá, legkevésbbé ő maga oka annak; -kitartása, mérsékeltsége példásak, s mig Péra vagy Stambul utczáin -bizonyos időkben részeg örményeket tántorogni látunk, vagy görögöket, -egy ittas zsidó látása a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Igaz, hogy -az ily erények szükségesek valának arra, hogy főkép Törökországban -fenntarthassák magukat. A zsidó ott nem csak a mohammedán, de még az -orthodox-görög és katholikus fanatismus alatt is szenvedett. Legkevésbbé -a törökök kinozták s legnagyobb mértékben a görögök; csaknem ugy -látszott, mintha utóbbiak a törökök által rajtok elkövetett erőszakért a -zsidókon akarnának boszút állani. Ez volt az erősen elnyomott keresztény -keleti fanatizmus egyetlen alkalma, haragját éreztetni, elannyira, hogy -a szegény zsidók, egy Szulejmán toleráncziája daczára, ki ezreket vélt -megmenteni a spanyol inquizitio bitófájától és máglyájától, mégis -korántsem nyugodtak rózsákon. Igy volt ez azelőtt. Ma, hol a görög -kérkedés a nyugati pártfogás által még növeltetik, s a zsidók csak -időnkénti igen gyönge oltalomban részesülnek Európa részéről, a -viszonyok csak keveset, vagy nem is javultak. A zsidó gúnyneve -Törökországban, »Kekeresz« s e kekeresz még mindig hosszú szenvedéseinek -leghivebb tolmácsa. »Que quieres?« t. i., mit akarsz? (a Törökországbeli -zsidók, egykori spanyol hazájuk egyik tájszólását beszélik,) a zsidó -egyetlen védelme elnyomója ellen. Ha egy fiút mulatságból kinoznak vagy -ütnek, ha egy öreget szakálánál czibálnak, csak a siránkozó »Que -quierest?« hallani. – Mit vétettem neked, mit akarsz? - -Ha valamennyi zsidón végig tekintünk, a Boszporus partjaitól kezdve -egész a messze Khokandig, azon észleletre jutunk, hogy minél inkább -távozunk Kelet felé, annál inkább fogynak felekezeteik ugy nagyságra, -mint számra nézve is. Minél távolabb esik egy vidék Nyugat hatalmi -befolyásától, annál csekélyebb az ott megtelepedett zsidók száma. A mai -ottomán császári birodalom testülete mindig kedvencz tartózkodási helyük -volt, a középkorban annak keletirésze, s ujabbi időben a nyugati. Egy -regensburgi rabbinus (Petachia rabbi) ki 1217-ben meglátogatta ázsiai -hittársait, Moszulban 6000, Damaszkusban 10,000, Nizibiszben 8000 lelket -talált s azonfelül még Bagdad közelében tartott oly ünnepélyekről szól, -melyekben állitólag 80,000 zsidó vett volna részt, mig jelenleg e szám -felére becsülhető az ázsiai Törökország egész zsidó népessége. Bagdad, -melyet a zsidók különben a régi Babelnek tekintettek, Konstantinápoly és -Szaloniki után a legnagyobb zsidó kolónia Keleten. Vagy 20,000 fia -Izraelnek lakik e pasalikban s a régi panaszdal: - - »Bábel folyóinál ültünk és sirtunk,« - -ott nincsen többé helyén, mert a bagdadi zsidó, gazdag és befolyásos -felekezete árnyában, nem egy szabadalomnak örvend, melyet jogosan is -irigyelhetnek tőle keletibb országokban élő hittársai. Foglalkozása még -ugyanaz mint a khalifák alatt, csakhogy azon különbséggel, hogy modern -intézmények és a jelenkor tudományai megvonták tőle egykori dicsfényét. -A nagy kereskedőkből és feudál bérlőkből uzsorások lettek, ügyes -orvosokból kurúzsolók és fűszerárusok, még csak ugynevezett titkos -tudományokat és varázslásokat folytatnak, miben segitségükre jő a -titokzatosnak, sötétnek fogalma, melylyel a nép a keleti Ázsiában a -zsidó személyiségét környezi. Néhány mesterséget is üznek a Bagdabeli -zsidók, ezek közt különösen kiemelendő a selyemfestés, mely ha nem -csalódom izraélita emigransok által hozatott be Bokharából, valamint -aranyműves munkában is kiválóbb ügyességet tanusitanak. Egészben véve a -Bagdadi zsidó, – bár ott is mint Keleten mindenütt, szük ghettóba van -számüzve – sokkal biztosabban és szabadabban lép föl, mint az ázsiai -Törökország bármely más vidékén. Ugy látszik, még mindig él bennök az -egykori Nasszih (zsidó fejedelem) vagy Ros Geluthu (a fogság főnöke) -hatalmas befolyásának emléke. Ama Nasszik helyei ma kevésbbé töltetnek -be a hivatalos Khakham Basi (főrabbinus), mint inkább dúsgazdag bankárok -által; az utóbbiak egyike névleg Danial – az ázsiai zsidók Rothschildje -– még a Szultán első hivatalnokának is imponálni tudott. - -Bagdad zsidói már nem beszélik többé a spanyol tájszólást, hanem -általánosan arabul, valamint a zsidók Persiában többnyire az erősen -héber szavakkal vegyített persa nyelvet használják. Mindkét ága e népnek -azt állitja, hogy az első fogságból hátramaradottak utódai s Irán déli -részében nehány családdal találkoztam, kik bizonyos patricziusi állást -fitogtattak, s aristokrata származásuk jeléül héberül beszéltek, -természetesen közbe-közbe erősen használva persa szavakat, mi még az -irás nyelvben is, mely általánosan héber, szinte észlelhető. -Politikailag valamint társadalmilag Irán izraelitája mélyen alatta áll -török hittársainak. A persa moszlimek szenvedélyesb fanatismusa, az -általánosabb kényuralom, s mindenekelőtt a nagyobb pénzvágy tekinthetők -e szomoru körülmény okaiul. Még a számosabb felekezetekben is, p. -Hamadán, Siráz és Teheránban, a zsidók a legmélyebb megvetésnek és -legkegyetlenebb elnyomatásnak vannak kitéve. Még legujabb időben is -hallottunk egy Hamadánban tartott auto-da-féről, s Teheráni -tartózkodásom alatt egy tudós rabbi csak a franczia konzul befolyása -által szabadittatott meg a biztos haláltól. A szegény embert t. i. -has-ütlegek által kellett volna halálra kinoztatnia, mert ellenségei -egyike oly varázslattal vádolta, melynek következtében a király egyik -kedvencz nejének első szülöttje, váratlanul meghalt. A rabbi esetleg -ugyanazon perczben lépte át Teherán kapuját, a midőn a gyermek kiadta -lelkét; e tényben a két eset okbeli kapcsát vélték felismerni, s -egyszerüen halálra itélték a szerencsétlent. Hasonló aljas, köznapi -okokból történtek az utóbbi évtizedekben előfordult zsidó üldöztetések -Iránban; igy az ismert öldöklés Meshedben, a hol egy szegény zsidóné -fájós keze gyógyitására, egy persa kuruzsló tanácsára egy utczai ebet -ölt le, hogy a fájós tagot annak meleg beleibe dughassa; a zsidókra -rendesen rá fogott gyermekgyilkolással vádoltatott, s önmagát, valamint -hittársait is végveszedelembe ejté. Az erőszakosan az Iszlamra -megtéritett izraeliták nyilvánosan még mindig az országos vallásnak -kénytelenek hódolni, mig titokban és Mesheden kivül ismét Jéhovát -imádják. - -Akár városon, akár szabadban, soha sem találkoztam szomorúbbal, egy -együtt utazó zsidó csoportnál. Kiváltképen karavánokban meginditó -látványt nyújtanak. A legroszabb ruhákba burkoltan, a legelhanyagoltabb, -legrondább külsővel, szennyes, csontos, vén lovagolható állatokon ülve, -az ily zsidó csoport éjjeli árnyakként vonul tovább, kellő, -tiszteletteljes távolságban maradva a karaván fő zömétől. Félős, remegő -tekintettel lesik a távolt és közelt, mindenütt rosszat sejtve, -veszedelmet várva, nem száll-e feléjök innen egy kő, amonnan egy -puskagolyó, vagy egy-egy kardcsapás, mert merő szorakozásképen is a -persa nekik szokott esni, rondasággal dobálja őket és ruháikat -szétszaggatja. Az első támadásra, mindannyian remegő juhokként -csoportosulnak össze; karjaikat felemelik, de nem önvédelemre, hanem -szemeiket takarják el. Csak az őszszakállu merészel egy-egy: »Mekun -dsuni aga!« felkiáltást, t. i. »Oh ne bánts kedves uram!« s valóban -csodálatra méltó, hogy megszokás, hajlam, tán a hazaszeretetnek is egy -neme, elég hatalmas, hogy közel 20,000 zsidót oly országhoz csatoljon, -hol folytonos rettegésben élnek, hol házaikon ajtók helyett, -kályhalyukszerü nyilásokat alkalmaznak, meghajlott testtel másznak rajta -ki és be, hogy könnyebben védhessék magukat támadások ellen s a hol – ó -kegyetlen gúny! – e szomorú exiztenczia fentartására, a nyilvános -tánczosok és énekesek mesterségére vannak kárhoztatva, – persa zsidónak -lenni, s lelkiismeretlen kinzók és megvetők előtt kénytelenségből órákig -tánczolni és énekelni, a legiszonyubb sors, melyet képzelhetek! - -Még csodálatraméltóbb, hogy a szivtelen turkomán emberrablók között is -laknak zsidók, és pedig Merú, a lánczcsörgetés főhelye, egész zsidó -felekezettel bir. A turkománok közt a zsidó természetesen félturkomán -képében tünik fel, a fürtök és fejruházat kivételével. A turkomán -zsidónak is meg van sátra, meg vannak lovai és persa rabszolgái, kiket -derekasan elver és megkinoz; börze árfolyama a népszokás szerint az Irán -belsejébe tett rablási expeditiók sikere után szabályozódik. Mi -leginkább bámulatos, az a biztonság melyben e teljesen törvénytelelen -törzs kebelén él. A turkomán t. i. a zsidót varázsnoknak tartja s -iszonyuan fél tőle, s azért hagyja nyugton, mivel el nem adhatja: mert -izrael gyermekei a sivatagon túl annyira megvetettek, hogy még üzleti -czikképen sem lehet tőlük szabadulni. Jelenleg Bokharában és más -közép-ázsiai városokban, az orosz befolyás következtében ezen állapot -tán némileg megjavult, de a ki az előtt a Zerefsan mentében látta a -zsidót, kötelet hordva dereka körül, a mint lováról vagy szamaráról le -kelle szállania, ha valamely igazhitűvel találkozott, s alázatossága -jeléül évenként két hivatalos pofont volt kénytelen a kormánytól -elfogadni, az rejtélynek fogja tartani, mikép lehet hazául választani -egy ily országot? - - - - -Moszlim néptypusok. - -Ha több fővárosnak rójják fel hibáúl, hogy nem nyujtja hű képét népe, -erkölcsi és társadalmi sajátságainak, e szemrehányás sehol sem -indokoltabb mint Konstantinápolyban, a nyugati törökvilág e székhelyén -és fénypontján. Valamint a »sztambuli« nevezetü tájszólás, a hangok -lágysága, a tömegesen kölcsönvett idegen nyelvfoszlányok s mesterkélt, -csinált szójárások használata a törökök egyszerü, velős nyelvezetétől -elüt, szintugy külömbözik a stambuli török anatóliai törzstársától. A -ruha csinálja az embert, s ennél fogva csakugyan a fez vagy a turbán, a -hosszu dsübbe és a bőredőzetü nadrág az, mely a Boszporus-parti -százszorosan keresztezett faj-vegyülékben felismerteti a törököt. -Felbodrozott haj, kikeményitett gallér, frak és glacékeztyü, elegendő -arra, hogy a touristáink által bámult keleti emberfaj eszményképét -rendszeres európaivá változtassa Konstantinápoly törökje -fajsajátságainak egyetlen egy vonását, egyetlen gyönge nyomát sem birja -felmutatni; sem arczéle, sem szem-, homlok- vagy áll alakzata nem -árulják el benne a turánit. Épen igy, s tán még feltünőbben áll a dolog -lelki tulajdonaira nézve. A mai efendi-világ hanyatlása, laza erkölcsei, -s a nemes érzület és hazaszeretet teljes hiánya, e helyen nem emlitetnek -először s nem is először kárhoztatnak. Szomoru, hogy a valóság még -sokkal rosszabb mindannál, mit az eddig ismeretessé vált képből -következtetni lehet. Ez egy zsarnok kényuralom által felnevelt emberi -osztály, mely egy régi világrészlet erkölcsi fogalmaitól elidegenittetve -az elvesztettekért minden szellemi kárpotlást nélkülözve, csak -fékevesztett élvezet-vágya által tünik ki, mely a tivornyának, zajos -élvnek hódol, csak kincseket igyekszik gyüjteni, hogy legyen mit -eltékozolnia – igen, oly emberi osztály mely előtt semmi sem szent; sem -vallás, sem erkölcsi-törvény, s a nyugati kultura fénymázát fitogtatva, -felszabadulva a keleti deszpotismus Drákói törvényei alól, aljas -szenvedélyeknek tud már csak hódolni. Ezen itélet tán szigorúnak, -látszik, azonban teljesen igazságos s már azért sem hallgatható el, mert -az efendik ellenszenves torzképével akarják gyakran azonositani és -öszszetéveszteni az általános török-világot. Ez égbe kiáltó -igazságtalanság! - -Megengedjük, hogy az ó-ázsiai példabeszéd: »El arab serifetun; el adsen -zarifetun w’et turk kesifetun,« – az arab nemes, a persa gyöngéd, a -török esetlen – sok jogosultsággal bir; azonban ezen esetlenségben jó -adag becsületesség és egyenesség rejlik, melyeket mindig bámulni valék -kénytelen, valahányszor alkalmam volt Anatólia török földmivelőjével -érintkezni. Szegény árnyai egy óriás léptekkel hanyatlásnak indult -népnek! Remegő áldozatai egy ügyelten hivatalnok-osztály -lelkiismeretlenségének; sajnálatraméltó példái egy ritka szelidség és -engedékenységnek! Vajjon ki maradhatna közönyös, ha Szivászban, -Enguruban vagy Kharputban valamely török földmivelő udvarába lép? A kit -most bemutatok neked nyájas olvasóm, ama bátor hösök ivadéka, kik a -távol Keletről jöttek ide, hogy a byzanti-keresztény garázda-uralom -romjain birodalmat alapitsanak maguknak. Körülötte és rajta mindene -elszegényedett, ruházata, lábbelije, mindene rongyos, s csak a szem és -fejhordozás emlékeztetnek még tavolról az egykori urra és parancsolóra. -Háza omladékos, földje parlagon hever, kertje elhanyagolt, kardja -rozsdás, lovagolható és vontatómarhája elsoványodott. Ha e nyomoruság -okát kutatjuk, eleinte azt feleli, »Kiszmet! Naszib (fátum,) s csak -huzamósbb faggatás után fogja bevallani, hogy a konstantinápolyi urak -rosz gazdálkodása e bajoknak kútfeje. Nehéz volna kerek e világon a -török nép egy ily tagjánál kinzottabb, nyomorultabb lényt képzelni, -melyet azonban az európai közvélemény, végzetesen összetévesztve őt -Kanstatinápoly elvetemült efendi-világával, mint a zsarnokság eszközeit, -a keresztényeken elkövetett égbekiáltó igazságtalanságok főtényezőít -állit pelengérre. A szegény török akár paraszt, mesterember vagy -földbirtokos, igen ritkán oka a nevében elkövetett brutalitásoknak, sőt -mi több, legtöbbet szenved általuk maga, s ha Ázsia kerületeit a -statisztika meggyöző világával lehetne bevilágitani, a török nép oriási -hanyatlásának ijesztő képét látnók magunk előtt. Eltekintve a gyakori -háboruktól, a sok járvány, és a tisztviselők lelkiismeretlensége és -velök született lomhasága következtében nagy mérvben előmozditott -elhanyagoltság, irtóztató módon pusztitottak a török lakosság között. -Egész vidékek, egész területek, melyek e század elején még virágzó -állapotban s népesitve valának, ma kihaltak, elhagyatva állnak s vég -elpusztulásnak néznek elébe; még egy félszázad, s a végromlásnak indult -török-világ Anatóliában megszünt létezni. Az orosz hatalom emelkedése a -Kaukazus déli részében, ugyan sok oly turkomán törzset küldött, mely a -Araxes és Kur partjain nem folytathatván nomád-életüket és rablási -hajlamaiknak nem engedhetvén át magukat, a félhold oltalma alatt -óhajtották folytatni ó-ázsiai életmódukat. Anatólia e népszaporodása -azonban véleményem szerint inkább a viszonyok hátrányára, mintsem -előnyős fejlődésére fog szolgálni. - -S valóban igen sajnálatra méltó dolog, hogy nem lehet a bajnak elejét -venni. Az oszmán, régi hazájában a mint azt kimutatni szerencsénk volt, -egy-egy jelleges hibája daczára, még mindig szép jelenség az ó-világ -népterületén. Nemeslelkü, őszinte, tiszta patriárchális érzésektől van -áthatva és mindig vendégszerető. Hányszor, ha betértem nyomorult födele -alá, juttatá eszembe egyszerü becsületessége a boldog homéri korszakot. -»Honnan jösz – mi vagy?« ezt csak bucsuzáskor kérdik. Legjobb szobáját, -legjobb falatját osztja meg vendégével s komolyan megvan sértve, ha -távozáskor pénzt kinálnak neki az élveztekért. Azon esték, hol a -szurokfenyü forgács világánál gazdáim nagy gyönyörüségére felolvasásokat -tartottam egy piszkos, rongyos könyvből, feledhetetlenek maradnak -előttem. Apraja nagyja, feleség és gyermekek, ur és szolga festői -összevisszaságban vették körül; feszült figyelemmel halgattak reám s még -a legszegényebb is ezen élvezet kedvéért szivesen eltartott volna -napokig lovammal együtt. Valóban, igen fájdalmas látványt nyujt a nehéz -nyomás alatt sinlő, török földmives, mely kormánya és saját -természetének hanyagsága következtében, jutott ily állapotra. - -Valamivel jobban áll az arabok, a Porta moszlim alattvalói e második -osztályának sorsa. Az arab a törökök minden szenvedésében osztozik, de -eddig a nyomor még nem törte meg végképen. Nemzeti egyéniségének -egy-némely tulajdonai arra képesitik, hogy fejét magasabban hordhassa, -tekintetét merésszebben szegezze egy jobb jövőre. Ha az arab városi -lakót, az ipar emberét elszámitjuk, rögtön észrevesszük, hogy az ismert -mondat: »Nuhefai Arab,« azaz, a sovány szikár arábok, nem csak néprajzi -jelszó, de valósággal testi tulajdonokon alapul. A török tréfál ha azt -mondja: »Az arab és lándzsája közt az aba képezi az egyetlen -különbséget.« Azonban, valamint az elsőnél a testesség az ész -nehézkességével jár karonfogva, ugy az arab – a sivataglakóját értem – -az alak szikárságával szellemi mozgékonyságot és fékezetlen -szabadságvágyat párosit. Azonfelül, az arab mérsékelt, ritka nemzeti -büszkeséggel megáldott s a törököt, ámbár az évszázadok óta ura és -zsarroka, mégis mélyen allatta álló lénynek tekinti, oly barbárnak, kit -még az Iszlam nemessége sem képes megjavitani. Ha tehát az arabnak jobb -jövőt jósolunk mint a töröknek, ez nemzeti tulajdonainak kellő -méltánylása folytán történik, azon nemes önérzete következtében, mely -által tulmagaslik a Porta többi moszlim alattvalóin: Jelenleg csak a -vezércsillagot nélkülözi; de ha valamikor eseménydus forradalmak e népet -előtérbe szoritandják, nem kétkedhetünk benne, hogy szellemének ritka -ruganyossága s a Nyugattal való nagyobb azonositási képesség folytán, -Kelet arab vezénylet alatt, ha nem is képesittetnék teljes ujjá -születésre, de mindenesetre inkább felelhetne meg az új kor -eszményeinek, mint most, az oszmánok alatt. - -Hazája természetes torlaszai által védve, az arab nép aránylag sokkal -kevesebbet érintkezett a Nyugattal a moszlim-világ még legtávolabb eső -lakóinál is. A nagy félszigetnek csak külső határai voltak hozzáférhetők -az európai befolyásra nézve, de belső magva, melyről csak egyes utazók -hoztak koronként kósza hireket, a letünt századok állapotában maradt -meg. Még az európai kereskedők, is, Nyugat e merész előharczosai sem -találtak utat arrafelé. Ki sejthetné téhát előre, miként alakulandnak a -viszonyok azon esetre, ha egykor az óriás közlekedési tervek valósulása -Ázsiában, hosszas álmából felfogja zaklatni azt a sok millió arabot, -kiknek ősei tetterejök oly nagyszerü emlékeit hagyták hátra? - -De hová jutottam? Nem történelmi elmélkedésekbe akartam én bocsájtkozni, -de néptypusok festése lenne feladatom e helyen. Igy hát hátrahagyjuk az -arabokat beláthatatlan sivatag hazájukban s körülnézünk oly népelemek -után, melyek a régi fő utakon Ázsia belsejétől kezdve a fekete és közép -tenger keletibb partjai felé évszázadok, sőt évezredek óta sürgölődtek -és mai napság is még félnomád életet folytatnak. Kétségtelenül -legérdekesebb a hosszu láncz, melyet a török nép a Léna fagyos -partjaitól az Adriáig képez, melynek egyes lánczszemei még ma is egy -ösrégi mult alakjában tünnek fel, s ugy szólván a történelmi sorozat -fejezetei gyanánt kapcsolódnak egymáshoz. - -Az idegen elemek által gyakran keresztezett, anyagilag ugyszolván már -félig törökitlenitett oszmánokhoz, Keleten az iráni törökök -csatlakoznak. Derék emberfaj, mely a persákkal, több mint hatszázados -benső viszony daczára, mégis nem egy jellemző vonást őrzött meg az -őseredeti török typusbul. A mai Persia csaknem egész északi szélét ők -lakják, Transkaukáziának nagy része szinte általok foglaltatik el, s már -első látásra feltünően elütnek a persáktól, ugy hatalmas testalkatok, -széles arczvonásaik, valamint bizonyos nehézkesség által beszédben és -gondolkozásban. A sok századokig tartó, intim összeköttetés daczára, -melyben e nép Persia simulékony, szellemes és eleven fiaival állt, ez -iráni török még sem birt egészen persává változni. Ugyan szintugy -hazudik és csal, mint a déli nap gyermeke, de hazugsága és csalása -esetlenebb, átlátszóbb. Test és szellem kevésbbé hajlékony nála de annál -képesebb az ellentállásra s ennélfogva birtokában maradt mindazon -tulajdonoknak, melyek kiszámithatlan idők óta biztositották neki a -harczos és uralkodó szerepét. Szívós kitartással csüng ősrégi szokásain -hajlamain és erkölcsein, melyeket ősei még a középázsiai sivatagokból -hoztak el magukkal. Nász-és panaszdalai ugyanazok mint a sivatag -fiainál, mulatságai is megőrizték ősi jellegüket s a hol megakarták -akadályozni nemzeti szenvedélyeit ott elhagyá az országot s inkább a -kivándorlást választá semhogy alávetette volna magát a kényszernek. – -Mindezt tanusitják a század eleje óta orosz hatalom alá került -Transkaukázia és a Kaspi tenger nyugati partja. A Terekmék, -Karakalpak-ok, Sahszewend-ek és más félnomád törökök száma, az orosz -lefoglalás óta legalább egy harmaddal fogytak meg. Inkább a szunnita -szultán gyülölt területére költöztek, inkább a kurdokkali örök -ellenségeskedést választák, semhogy aláremdelték volna magukat a -»nacsalnik« (orosz tisztviselő) parancsainak. Igaz, hogy a törökök Iránt -egyrészt megvédték külső támadások ellen, azonban egyuttal uj hazájok -szellemi fejlődésének is gátul szolgáltak. - -Az iráninak gyakran emlitett szép tehetségei tekintetéből ez igen sajnos -körülmény. A régi persa nép alig három milliónyi utódai, ha arabok és -törökök által le nem nyügöztetnek, kétségtelenül nagyon átalakitották -volna az ó-világ sorsát. Oly emberfaj ez, mely minden tekintetben -érdemes teljes figyelmünkre. Külső megjelenésében csak igen keveset -külömbözik őseinek azon képmásaitól, melyeket a Perszepolisz, -Naksi-Rusztem és más helyeken látható ezredéves monumentális emlékeken -bámulunk; másrészt alig lehetne eleget mondani e népecske tevékenysége, -ravaszsága és körmönfontságáról. A persának hosszudad arcza, finom orra, -szép formáju homloka s egész kifejezése már felismertetik benne a -szellemi tehetségü embert. Öltözete, élelmezése, házának felszerelése, -minden izlésről és szépészeti hajlamról tanuskodik. Még a persa -öszvérhajcsár is elevenebb, hajlékonyabb szellemű, a török ex offo -irodalomi lángésznél. De mit használhat neki mindez, ha évszázadokig -tartó zsarnoki kény őt a hazugság, álszinüség és csalás jelképévé -változtatták, ha eszének csak rosz uton veheti hasznát s ennek -következtében egy egész nemzet szédelgőkké nötte ki magát? E szomoru -jellemrajz még csapodárság és állhatatlansággal is megtoldandó. A persa -szellemdus gyermek, mely soha sem érlelődik szellemdus férfiuvá. Lelkes -lendületreképes hogy nagyot vigyen véghez, de annak kivételéhez erő és -kitartást nélkülöz. - -Az oszmán népelemtől keletre, az iránitól nyugatra, és az arabtól -északra a kurdok vannak beékelve Észak-Mezopotámai hegyi vidékeibe. -Kiszámithatatlan idők óta itt lakik e nép, s minthogy hegyilakók -mindenütt, nem csak az idegen vándorra, de idegen kultur-befolyásokra -nézve is kevésbbé megközelithetők a nyitott, szabad rónákban élőknél, -alig tudunk külömbséget találni a jó öreg Kardukhói, Herodot jellemzése -és a mai kurdok között. Tény, hogy e kurd nép valósággal meglepő, s a -maga nemében egyetlen; a letünt idők romantikájával, egy kezdetleges -társasélet erényei és büneivel s azon sajátságokkal van eltelve, melyek -minden éghajlat s minden korszak hegyi lakóit első látásra jellemzik. Ha -te, nyájas olvasóm, a kurd különcz alakjáról korrekt képet óhajtasz, -képzelj magadnak egy nap-barnitotta arczu férfiut, erélyes vonásokkal, -merész szemekkel, finom sasorral s szállongó holló feketeségü hajzattal, -kinek fejét tarka kendőkből csavart hegyes turbán repdesi körül, kinek -vállairól dusredőzetü, rikitó szinü aba (köpeny) hull alá, ki hosszu, -zászlós lándzsát, paizsot és kardot, olykor ujkori lőfegyvereket is -nélkülözhetetlen, személyes necessaire-jéhez számit. A mily elentétben -áll bibliai fegyverzete a belga munkáju lőfegyverrel, szintugy elüt az -ember durva, harczos kinézése köpenyének szövetétől. Minden rajta -ijesztő hatásra látszik számitva lenni, s ha a kurd, gazdagon -felkantározott s felsallangozott lován, vad harcz-kiáltással valamely -hegytorkolatból előrohan, s a mit sem sejtő, békés utazóra tör, csaknem -mindig biztos zsákmányra számithat. »Vetköződjél, s meg se’ moczczanj!« -kurdul annyit jelent, mint jó napot kivánni. Az embernek mindenét -nyugodtan oda kell raknia a kurd elé, s örülnie ha sértetlenül -menekülhet. - -Lakhelye, életmódja, vendéglátasa szinte ezredéves szokások jellegét -hordja magán. A visszaemlékezés oly estékre, melyeket kurdok közt, – hol -ember és állat együtt tanyáz, – néha negyven bivaly társaságában -töltöttem, minden inkább, csak nem elragadó. Födél alatt természetesen -csak télen laknak. Olykor ötven bivaly kigőzölgése tölti el az egész -helyet, mert a kis nyilás a tüzhely fölött, mely egyidejüleg kürtö és -szelelőlyuk is, oly piczi, hogy épen semmi észrevehető levegőt sem -bocsájt be. De a jó Kurdnak az ily existenczia a földi comfort non plus -ultrájának látszik, s ha esetleg azt beszélnék neki, hogy Frankhonban az -állatok istállókban s az emberek háló kamrákban hálnak, bizonyára nagy -megindulással, és sajnálkozva mondaná: »szegény frenkek!« Élelmezése -szinte megfelel e kezdetleges életmódnak. Tej és árpakenyér árpakenyér -és tej folytonosan fedezik szükségeit, s csak koronként váltatnak fel -sajttal és füstölt hussal. Hagyma és foghagyma nyalánkságul szolgálnak -neki, de a pecsenye, daczára annak hogy ex proffessó marhatenyésztő, a -ritkaságokhoz tartozik. A kurd egy szép vonása, mely a szomszéd -emberiségre nézve nagy szerencse, a vendégszeretet. Habár ezen erény nem -is tünik fel nála oly erélyesen mint a távol Ázsiában, mégis csekélyebb -mértéke is elegendő arra, hogy a közlekedést vele s a területén való -utazást, lényegesen megkönnyitse. - -Ép oly nehezen mint minden más kulturbefolyás, ép oly nehézségekkel -tudott az Iszlam, Ázsia ezen őseredeti hite benyomulni a kurd hazájának -szük hegyszorosaiba, hogy ottan meggyökerezzék. A kurdok moszlim -vallásosága t. i. igen rosz lábon áll. Csak opportunitásból -mohammedánok, harag és keserüség nélkül közlekednek keresztényekkel és -ördög-imádókkal, s a felekezeti szinezet, ámbár siitákba és szunitákba -osztatnak fel, egyedül csak fékezetlen zsiványkodási vágyuknak szolgál -ürügyül. S e nép, különcz szokásaival, durva erkölcseivel az irán család -egy ága, testvérgyermeke a persáknak, kiknek nyelvétől az övé csak -tájszólásilag kölömbözik, s kikkel szellemi tehetség tekintetében szinte -igen sok rokonvonással bir. Ez főkép török körökben válik érezhetővé s -az oszmanlik nem egy hires tudósa vagy államférfiuja, tartozik -eredetileg a kurdokhoz. Az iszlamvilág kozmopolitizmusában az ily esetek -észrevétlenül mosódnak el, azonban a népismeretterén buvárkodóknak -figyelmét, fontos utmutató létükre ki nem kerülhetik. - -Mielőtt felvennők ismét az Irán északi szélén elejtett török népleirási -fonalat, egy pillantást akarunk vetni az afghánokra, kiknek hegyvidéki -hazája Irán keleti táján fekszik. – Az afghánokat egy időben zsidóknak -tartották sőt a biblia tudósai, s Izrael rafongóbb gyermekei bennök -akarták feltalálni az elveszett tiz törzsöt. Mindenesetre sajátságos -kitüntetés, melyhez az afghánok maguk nem kevéssel járultak hozzá, a -mennyiben ők családfájukat egyenesen Szaul királytól származtatják. A mi -e furcsa rokonság népismei bizonyitékait illeti, a legfőbb súlyt az éles -és gyakori torokhangokra fekteték, melyekben az afghán nyelv kűlönösen -gazdag, nem kevésbbé azonban a nagy, hajlott orra is, mely őket kiválóan -megkülönbözteti valamennyi más ázsiai fajtól. Az emlitett -nyelvészeti-elmélet nem szorult komoly ellenvetésre, ugyanebből az -afghánok ind-ázsiai származására is teljes bíztonsággal lehet -következtetni. Még kevésbbé szolgálhat bizonyitékúl az orr corpus -delicti-je mert annak magas, sasorrszerű alakzata tökéletesen illik a -nép merész, határozott külséjéhez, s teljes összhangzatban áll annak -harczias jellemével – mit aligha lehet mondani a zsidókról – s -fékezetlen szabadságvágyával. A férfias szépséget nem lehet eltagadni az -afghántól. Akár a pásztor egyszerű redőzetes vászonruhájában, akár a -római szokás szerint a vállon tóga-szerüleg átvetett lepedőben, akár egy -szerdár (főnök) harczi diszében áll éllőttünk – az afghán mindig magára -fogja vonni figyelmünket és mint az ázsiai harczos valóságos -eszményképe, bámulatra fog ragadni. Született harczosok. A pásztor a -furulya helyett hosszú csövü puskát akaszt vállára, a földmives karddal -az oldalán lépdel ekéje mögött, a kereskedő egész kis fegyvertárt hord -magánál – hát még a harcos! Ujkori és régi vágó-szúró és -döföfegyverekkel annyira el van boritva, hogy azoknak nagy részétől még -álmában sem válik meg. A kiválóan harczias jellem, az afghán népnél -részint hegyes hazájok természettéből eredt, részint vallásából, miután -a Gazneaidák óta, India határ-vidéki bráhmai lakóival mindig harczkészen -kelle szemben állniok, mi ma ugyan már nem szükséges, minthogy a -Visnu-imádók helyére az angolok s Északon az oroszok léptek, s az -angolok és oroszok többsége és hadi tudományok ellen, az afghánok nem -képesek fellépni. A harcz- és zsivánkodási vágyon kivül az afghán az -ázsiai harczos többi fény, és árnyoldalában is osztozik; durva és nyers, -babonás, olykor vendégszerető, s bizonyos becsületességgel biró, s -minthogy a magasabb szellemi tulajdonokat nélkülözi, adandó alkalommal -és viszonyok közt egyszersmint oly árulkodó és boszuálló is, mint alig -egy más nép a világon. A mint látjuk, az afghánt különösen jellemzi az -erények és vétkek egész vegyüléke. Ma még szabadon emelheti égfelé -paizsát, még szabadon hódolhat korlátlansági hajlamának, – de a mint a -viszonyok alakulnak, már alig fog meghagyatni nehány évtizedik eddigi -kiváltságainak élvezetében. - -S most hát térjünk vissza a törökökhez, a katexochen törökökhez; mert -Közép-Ázsia turáni népességét azoknak kell neveznünk, habár ott is a -városi lakosság természetesen erős kisebbségben, az iráni ős népséggeli -keresztezés következtében sokat vesztett ős-eredeti török typusából. -Közép-Ázsia népei kétségtelenül külön typust, valamint külön jellemet is -tüntetnek fel, s ugyszólván elszigetelt helyzetökben, járatlan sivatagok -egész koszorujával körülvéve, mindkettőt sokkal könnyebben őrizhették -meg. Valódi szigeten találták magukat a száraz föld közepette s ha onnan -időnként előtörtek vagy rövid rablási kirándulásokat tettek, melyekből -rövid vártatva, kincsekkel megrakva tértek haza; vagy pedig rendszeres, -valóságos kivándorlást szerveztek, s Ázsia nyugati vagy déli része felé -vonultak, ott uj hazát alapitandók. Közép-Ázsia mai néprajzi viszonyai -szerint, két főcsoporttal kell foglalkoznunk; először a megtelepedett -törökökkel, kiket: Özbeg, Szárt, vagy Kurama név alatt ösmerünk; -másodszor a sivataglakókkal, melyek bármi néven nevezendők is, jelenleg -a rokonság szoros kapcsolatában állnak egymással. A városi lakó, vagy a -földmiveléssel foglalkozó török, kezdetleges nemzetiségének csak igen -kevés nyomával bir. Feje és tagjai alakitása, orra, homloka és álla -ugyan a törökök széles formáit tüntetik fel, azonban járásában, egész -életmódjában és jellemében, a röghöz való csatlakozása folytán, sokkal -törökösebb, mint sivatagbeli testvére. Erkölcsei és szokásainak képe, az -idegen moszlim vegyülék által szinte már nagyon elfajult, mig másrészt -mindennapi élete, s még szellemi iránya is, az általa lenyügözött nép -iráni kulturája által, erősen megváltozott. Az özbeg, akár Khivában, -Bokharában, Khokandban ugy Keletturkesztánban, becsületes lélek, oly -ember, mely saját hazája szokott zsarnoki kormányzata következtében, még -a keresztény hóditónak, legyen az orosz vagy angol – sem fog soha -ellentállni. Meg van ugyan benne is az ázsiai megátalkodottság és -felfogási makacsság, azonban engedékeny és megadásteli, ha hatalmas -körülmények arra kényszeritik, és a Czár uralma alatt már nehány évtized -lefolyása után azzá fog válni, a mivé lettek a Nogai-tatárok Kazanban, -és a Krimben, t. i. Oroszország békés és szorgalmas alattvalóivá. - -A nomádokkal egészen máskép áll a dolog. Itt a fékevesztett -szabadság-vágy, az örökös vándor-élet szellemével találkozunk, egyesűlve -a legkezdetlegesebb életmóddal, mely Ázsia magas északi részétől kezdve -egész Irán széléig mindenkor jellemzé a sivatag lakóját. E szellem -észrevehető jelleg-külömbsége többnyire a sivatag egyes részeinek -terjedésén, a föld alkatásán s az égaljon, nem külömben a történelmi -zendüléseken alapul, melyeknek olykor szinhelye volt a sivatag. Igy p. a -turkomán, – kit nyájas olvasóm utazási könyveimből bizonyára már -kimeritőleg megismert – leghivebb tükre sivataghazája borzadályos -képének, fagyasztó hidegével, perzselő napjával, feneketlen homokjával s -a keserü savforrásokkal. Az Oxus posványos deltáit lakó karakalpak, ki -marha tenyésztéssel foglalkozik olykor földmives, külső megjelenésében, -egész lényében, modorában, cselekedeteiben oly élettelen és elnyomott, -oly nehézkes és esetlen, oly szin- és szellemtelen, a milyen emberi lény -egyátalán lehet, mely posványos vidékek mérges büzei közt, tizenkét láb -magasságu nád és sás közt kénytelen életét áttengedni. A karakalpak -mindig csak akarata ellenére volt nomád, kit a sors a Volgától a -Jaxartes torkolatához, s innen ismét jelenlegi hazájába hurczolt. - -Turkesztán északi részén elterülő végtelen sivatagok további -szemléleténél, a kazak – hibásan kirgiznek nevezett, – mint földjének hü -ábrázólója lép elénk, mely földön ősei talán már évezredek óta laktak. E -sivatagon, mely távolról sem oly borzasztó mint a hyrkániai, savas -posványok tiszta tavakkal, homok tengerek kövér legelőkkel, tamariszkok -csipkebokrokkal sürün váltakoznak; innen magyarázható meg, a kazaknak -csak féligvad természete, ki már sokkal békésebb, vidámabb hangulatu, a -turkomannál is és a baranták (zsiványkodások) iránti ismert szenvedélye -daczára sohasem volt oly javithatatlan, hit- és becsületnélküli -emberrabló, mint a Jomut, Csaudor és Tekke. - -Szint ez áll a kipcsákokról és Kara-kirgizekről is Kkokandban, kik a -Tiansan-hegység nyugati kiágazásainak völgyeiben, a hófödte Alaj -torkolataiban, és a »Világ födelén« (a Pamir-i fensík) vándorolnak -helyről helyre; nem csoda tehát, ha a hegyi lakó és sivatag gyermekének -sajátságait egyesitik s a vad természetben feltünőbb, kirivóbb mértékben -őrizték meg jellemök durva vonásait. Ezeknél a törökösséget -leghamisitatlanabb kezdetlegességében találjuk. Fajuk anyagi jellegeiben -erősen a kalmuk-okhoz és mongolokhoz szíttanak: erkölcseik és szokásaik -a valódi törökvilág keleti határát, utólsó státióját képezik, mert innen -távozva, már a buddhista-khinai befolyás tartományába lépünk s -Keletturkesztán lakosai közé jutunk, kik Uigur származásuk daczára, az -ó-törökségnek mégis kevesebb nyomait birják felmutatni, mint a -Kara-Kirgizek és Kipcsakok. - - - - -A jelenkor moszlim fejedelmei. - -Szultán, sah, khidiv és khán, ezek a muszulman Kelet fölkent -fejedelmeinek czimei. Mindanyian »Isten árnyai a földön,« néven szokták -nevezni magukat, ámbátor e theokratikus melléknév jogosan csak a -szultánt illeti meg. S ezen árnyak nem Isten, de inkább a letünt nagyság -és elveszett fény árnyai, ólomszerüen nehezülnek országaik sivár -rónaságaira s népeik szegényebb osztályaira. Már azért is elmélkedésünk -körébe tartoznak, mert főokai ama nyomornak mely alatt népeik sinlenek, -s mert az ó-világ szomoru állapotának minden lehetséges javulása -személyiségöktől és akaratuktól függ. - - -I. - -Az 1858-ik év egy forró nyári napján a Boszporus ázsiai oldalán, -Csibuklu tenger öblében, egy óriás platán árnyában a ruganyos pázsiton -végig feküdve, átengedém magamat a klaszikailag irt történelmi mű: »Hest -Bihist;« (nyolcz paradicsom) olvasásának. A nyolcz paradicsom az ottomán -uralkodói ház első nyolcz szultánjának uralkodási idejét, képviseli. -Gyönyörködtem a persa iró, nagyszerü képleteiben és hasonlataiban, midőn -hátulról szeliden megrázattam s ekkép szólitattam meg: »Ki vagy te, ki -ily nem illedelmes helyzetben folytatod olvasmányodat, – hol tanultad -ezen illetlenséget?« Hamar megfordultam, háboritóm szeme közé néztem s -távolról sem sejtettem volna, hogy épen egyik utódja áll előttem azon -hősöknek, kiknek bátor tetteiről, uralkodói bizalmáról és erős hitéről -olvastam az imént. És mégis ugy volt. A nélkül hogy fogalmam lett volna -róla, Abdul Aziz Efendi, Abdul Medsid akkori trónörököse állt előttem, -azon ember, kit akkoriban mindenki szántszándékosan került, mert a -fejedelem élete alatt a trónörökössel való szóba állás, szomoru -következményeket vonhatott maga után s előbbi századokban még az életet -is veszélyezteté. - -Én magyar vagyok, felelém, Resid efendinek neveznek, s a mint látod, egy -Tarikh-ot (történelmi művet) olvasok. Egy vontatott, lassu – Úgy! – a -legmegvetőbb hangon, volt a válasz; azután tetőtől talpig végig nézett -rajtam az efendi, hamar sarkonfordult s utját folytatá, tekintélyes -kiséretétől követve, melyben a császári palota jeleivel ellátott nehány -szolgát is észre vettem. Csak később tudtam meg, hogy e férfi a fekete -szemekkel, daczról tanuskodó vonásokkal, barna arczszínnel, zömök, -erőteljes alakkal és sürü, fekete bajuszszal – teljes szakállt csak -trónralépte után növeszthet a trónörökös – Abdul Aziz Efendi volt, -Törökország mai uralkodója. Abdul Aziz azon időben különösen azért -szokta választani ezen utat, mely az öböltől nem messze fekvő falusi -birtokához vezetett, hogy annak tartama alatt a palota etiquette nyüge -nélkül, a félénk fivére által fizetett kémek argusz szemeitől mentten, -szabadabb életnek engedhesse át magát. A Boszporusz partjain, -Dolma-Bagdse pompás termeiben az egykori trónörökös nagyon is feszesen -érezhette magát, mert Törökországban az uralkodó és trónörökös közti -feszültség és ellenkezés régi idők óta napirenden van. Abdul Medsid -törekvése oda irányult, hogy az ujkori európai kultura valódi -képviselőjének tartassék. Gyöngéd természetü volt, gyöngéd eszméket, -gyöngéd érzelmeket, s a szó európai értelmében, mindenek felett finom -modort és finom izlést szeretett. Már a hagyományos ellentét kedvéért -is, fivérénél teljesen elütő szellemi irány lépett előtérbe. Azt álliták -róla, hogy Törökország javára sokkal többet vár a régi kormányalkattól, -s a nyugattali viszony régi felfogásától, mintsem a Nyugattal való -feltétlen azonositás és a freng világ vak majmolásától. Habár e -felfogásban a volt trónörökös szellemi tehetségei nem is nyilvánultak -valami nagyon kedvezőleg, mégis szivósan ragaszkodott meggyöződéséhez. A -testi erő többet nyomott előtte minden szellemi vagy erkölcsi -tulajdonoknál. Étkek, öltözékek és mulatságok csak akkor tetszettek -neki, ha a valódi ősrégi törökség jellegével birtak, s mig fivére -europai hangverseny-igazgatók által régi mestereink symphonisztikus -remekeit adatá elő, vagy a fényesen felszerelt kis házi szinházban opera -előadásokat hallgatott, – addig a trónörökös az emlitett kis falusi -birtokon athléták birkózásaiban gyönyörködött, sőt még nem is átallotta -néha-napján, személyesen is bele bujni az olajozott nadrágokba, hogy -valamely alattvalójával birkozva felsőbbségét és erejét is kimutassa. Ha -belefáradt, kakas viadalok nézésében pihente ki magát; söt cserkesz -leányok is párviadalban mutogatták magukat előtte, vig bohóczok európai -szokásokat karikiroztak az ő tiszteletére, s minél vastagabb, minél -durvább volt az előadás, annál lelkesültebb dicséretben s annál -gazdagabb jutalomban részesité a trónörökös ő felsége az előadókat. E -falusi birtokon letünt századok ó-török társadalmának erkölcsei -életmódja tükröződött. - -Abdul Medsidet, ki előtt e dolgok nem maradtak títokban, fivére -parasztos hajlamai undorral tölték el. Hogy annak izlésével -megismerkedjék, termei feldiszítésére egy ügyes olasz festőt állított -rendelkezésére s nem kevéssé ijedt meg, midőn a szobákat biborvörösre -festve, ez volt Abdul Aziz kedvencz szine, – találta. A mint már -említém, Konstantinápoly akkori jobb társaságától félősen kerülve, Abdul -Aziz oly társalgók és meghittek körében élt, kik nyers török -természetének ínyére valának. Nevrez Pasa, egy ismert, feslett életü -ember Skutariból, – kit európai hirlapok még mindig életben mondanak, -ámbár két éve hogy a túlságos iszákosság következtében Bécsben meghalt – -már akkor is Abdul Aziz meghittje volt, s egy bizonyos Resád Koszrev-vel -egyetemben jóval hozzá járult, hogy az ó-török trónörökösből, ó-török -Szultán váljék. Már akkoriban is, Abdul-Aziz időnkénti lehangoltságban, -dührohamokban, sápadtkórban, gyomortágulásban s a rendetlen élet egyéb -szomorú következményeiben szenvedett. Igaz, hogy a titoktartás pecsétje -alatt, olykor hallatlan dolgokat beszéltek Mahmud ezen fiáról, melyek -gyors harag és zsarnoki eljárás tekintetében ugyan hasonlóvá tevék -atyjához, de annál kevésbbé tudták benne elárúlni elődje tetterélyét és -szorgalmát népe lehető boldogitására. - -Ily szellemi iránynak hódolva lépett a mai Szultán, fivére elhúnyta után -1861-ben a trónra. A mondat szerint: »naturam expellas furco, tamen -usque recurret,« – vagyis a török közmondás után: »a természet a lélek -alatt van eltemetve« – t. i. az elsőbbet el kell távolítani, ha -utóbbihoz hozzá akarunk férni, – nem fogunk csodálkozni, ha azt -tapasztaljuk, hogy a Szultán ugyanaz maradt a ki trónörökös korában -volt, sőt hogy elvei és szenvedélyei hatalma emelkedésének arányában -növekedtek. Ha azelőtt környezetének szűkebb köre szenvedett szeszélyei -által, most már egy egész ország, egy egész nép azoknak elviselésére -volt kárhoztatva. A míg Fuad és Aali éltek, a míg a fivérétől reá -átszármazott hűséges tanácsadók közelében maradtak, a szultánnak, az -államot veszélyeztető hajlamai kissé korlátoltattak. Abdul Aziz e két -főurat lelke mélyéből gyűlölte s annyira rettegett tőlük, hogy rosszúl -érezte magát ha audiencziára jelentkeztek; minthogy azonban tőlök nem -mert s nem tudott szabadúlni, e fejedelem első kormányévei ő reá nézve -sem számithatók élete legboldog korszakának. Ehhez hozzájárult még a -körülmény, hogy III. Napoleon a Párisi világtárlat alkalmából egy -Szultánt is látni óhajtott vendégei között. A nagy frank császár -kivánságának nem engedni, nehéz lett volna. Abdul Aziz a csodaember, -megjelent tehát Európában s Fuad pasa által, ki a közvetitő szerepével -bízatott meg, az európai udvaroknál, és az európai világnak -bemutattatott. Mikép érezhette magát ő török Felsége az ily parádézás -alatt, azt könnyen képzelheti a nyájas olvasó. Ő gyűlölte az európai -városokat, az európai művészetet és ipart, tudományt és kulturát, s -mégis tanittatnia kelle magát Fuád, e megcsökönyösödött frank által, -mikép kell hitetlen küldöttségeket fogadni, hitetlen szónokoknak -kegyesen integetni és nyájasan tetszést mosolyogni. Mondanom kell-é még, -mily hasznot húzhatott e keleti fejedelem, vagy egy hozzá hasonló -szellemű, a nyugati kulturávali közvetlen érintkezésből? – Ezen európai -utazás a Szultánnak és országának nem csak hogy nem használt, de még -végtelen kárt is okozott. Bámulat és elismerés helyett, csak még -élesebben lépett előtérbe a gyűlölet és írigység s minthogy a török -társaságban mindig találkoznak emberek, kik a keresztény Nyugatot a -keleti kultúra rovására gyalázni és lealázni készek, s ezen emberek a -Szultán közelébe juthattak, a következmény az lőn, hogy az ifjúkorában -is már orthodox hajlamú fejedelem, reformátió-ellenes érzelmeiben csak -még inkább megerősíttetett. Eközben Fuad és Aali halála két terhes -tanácsadótól is felszabadítá. Resid pasa után ezek voltak az egyetlen -férfiak, kik a Törökországban szükséges reformok keresztül vitelére -képesítve valának. Abdul Aziz most a szó legszorosabb értelmében egyedúr -volt. Felszabadúlva a janicsárok és ulémák vad ellenőrzése alól, mely -atyját lépten-nyomon kisérte, minden félelemtől mentten, Európa -közvéleményére vonatkozólag, mely fivére előtt mindig ijesztő-rémként -lebegett, a mai uralkodónak azonban teljesen közönyös volt; -felszabadúlva végre az említett két kormányférfi tökéletes -alázatossággal alá terjesztett tanácsaitól is, kik, a mint már említök, -mély ellenszenvvel tölték el urukat s csak azért tűrettek meg, mert nem -merte őket kevésbbé tehetségesek által helyettesiteni; – Abdul Aziz most -már kénye-kedve szerint kezdett gazdálkodni s azon ismert -kormánypolitikával lépett föl, mely Törökországot rövid idő alatt a -romlás szélére vitte, s kivülről háborítlanúl engedé közeledni a -vészeket, melyek előbb-utóbb birodalmára fognak lecsapni. Ezen időtől -kezdve, Európa havonként, sőt gyakran hetenként is azon meglepetésben -részesült, melyet a Boszporus partjain egyre előforduló tisztviselői -változás neki szerzett; helytartók neveztettek ki, hogy még mielőtt -elérték volna rendeltetésük helyét, már is elbocsáttassanak; az -állomások oly férfiakkal töltettek be, kik az illető hatáskörről -legtávolabbról sem bírtak fogalommal; kegy és kegyvesztés gyorsan, -minden ok nélkül következtek egymásután, s mindez közvetlenűl az -uralkodó váltakozó, anyja, nejei és kedvenczei által befolyásolt -szeszélyéből eredt, minthogy szemeiben a kormányügyek alig bírtak -nagyobb fontossággal, mint a játékok és tréfák, melyekben egykor, -trónörökös korában az említett falusi birtokon keresett szórakozást. - -Az ily irányú és szellemü uralkodó, nem csinálhatott Törökországból -egyebet, mint a mi csakugyan lett is: merő ellentéte annak, a mi Abdul -Medsid kormányzása alatt volt. Törökország hanyatlásához a jelenlegi -uralkodó természete igen sokkal járúlt. Míg ifjúkorában szenvedélyesen -űzte a testi gyakorlatokat és férfias játékokat, most minden testi -mozgást kerül s gyakran órákig hever palotáinak ruganyos kerevetein, -anélkül hogy helyéből kimozdúlna. Hiányos keleti műveltsége s az európai -nyelvek teljes tudatlanságának folytán, igen kezdetleges természetű -szórakozások helyettesítik nála az olvasmányt, – mindenekelőtt az asztal -élveit pártolja, – 40-50 étel hordatik fel, melyekből a Szultán csak -annyit vesz magához, a mennyi az egyszeri belemártás után az ujakon -marad; hasonlóan jár el a kávéval és pipával, melyekből mindig csak -egyetlenegyszer szörpöl és szippant – ezután következnek a baromfi -gyüjtemény megtekintése, mulatságos képtárak, bohócz-előadások -látogatása – stb. stb. Mig Abdul Medsid, gyakori betegeskedése daczára -naponta legalább egy órát töltött a kabinet-irodában, a jelenlegi -uralkodó csak igen ritkán lépi át annak küszöbét, s a hivatalos okmányok -aláirását, saját lakosztályaiban szokta végezni. A kormány-ügyek igen -közömbösek előtte, érzéktelensége csak akkor tünik, ha pénz -előteremtéséről van szó, hogy katonai dicsvágya időnként fellobbanó -tüzét éleszthesse, vagy új paloták emelése által fejedelmi tekintélyét -növelje. - - -II. - -A második egyéniség az ázsiai moszlim fejedelmek rangfokozatán, -Naszreddin Sah, Persia királya, a Szultánnál, a szó szigorúbb értelmében -nagyobb autokrata, mert valamint országán s annak társadalmán, melynek -csúcsát ő képezi sokkal több ázsiai ódonság észlelhető, úgy fejedelmi -személyisége is, a keleti hatalom és kényuralom sokkal rikitóbb -czafrangját tünteti fel. Ő korlátlan kényúr, mindazáltal azonban -épenséggel nem irígylendő földi nagyságának fényeért. A mint tudjuk, -Naszreddin Sáh örökös félelemben nőtt fel, egy őt gyűlölő atya és oly -anya cselszövényei előtt, ki minden áron el akarta őt távolítani az élők -sorából. Nem csoda tehát, ha a rettegés, melyben a királyfi gyermek- és -ifjú éveit tölté, a trónra lépett uralkodóban is még hosszas utóérzést -hagyott hátra, jellemének a határozatlanság jellegét kölcsönzé s mi -több, férfikorában szellemileg gyermeknek hagyá. A Boszporus partján élő -fejedelmi társával szemben, Naszreddin Sáh, szelid jellemű férfiúnak, jó -szándékú fejedelemnek s modern kiadású keletinek mondható. Keleti és -nyugati kulturával enyelgett, nemzete történelmében és irodalmában -futólag tájékozta magát, és izlésének s hajlamának megfelelő nehány -nyugati tudománynak is meghódolt. Ő t. i. persa verseket ír, – igaz, -hogy igen alárendelt értéküeket – országa történelmének főkorszakait -ösmeri, földrajzról is van fogalma, s egyátalán sokkal tágabb fogalommal -bir a frenk társadalom és politikáról, mint számos alattvalója és -fejedelmi elődje, ki Irán trónját díszesité, és a műveltség sokkal -magasabb fokán áll, az Ottománok mai uralkodójánál. - -Némely előnye elvitázhatatlan; de hát mit használnak ezek, szemben azon -szomorú különbséggel, mely az ő szellemi miveltsége és népei közt -létezik? Persia értelmisége t. i. legalább is egy századdal maradt hátra -a Törökországi mögött az europai kultura elsajátitásában… Az utóbbi -nevezett országban, már egy századnál tovább, erőszakosan a modern -világnézletek iskolapadjára kényszerittettek, e kényszer következtében -egyet-mást el is sajátitottak belőle, s ha csak meg volna az akarat, -Törökországban is már jóval előbbre haladtak volna, mint az fájdalom, -tényleg megtörtént. Persiát azonban még mindig az ó-ázsiai világnézlet -és ó-ázsiai képzelődés és büszkeség sürű köde fogja át. A nyugati -kultura napsugarai még szét nem oszlathaták e sürű ködöket; az ország -kissebb és a nép szegényebb, semhogy, a költséges kultur-kisérletek -fényűzését megengedhetné magának, s ez az oka, hogy a persa kitünő -szellemi tehetségei, minden más keletit túlszárnyaló előnyei daczára, -még mindig az Ázsiaiságnak sok hátrányában és hibájában szenved s még -mindig csak egy darab Ó-Ázsiát képvisel sajnos kinövéseivel együtt. Ily -népnél fejedelmének felvilágosodottabb világnézlete és szellemi iránya -nem is jöhet kérdés alá. Csak igen lassan és igen csekély mérvben -lesznek észlelhetők tevékenységének nyomai s ha az uralkodó e mellett -még határozatlan és félénk is mint Naszreddin Sáh, – nem -csodálkozhatunk, hogy negyedszázadnyi uralkodása még eddig csaknem -nyomtalanúl vonúlt el népe fölött. Meglehet, hogy reménytelenség és -lehangoltság is nagyban hozzájárultak e szomorú eredményhez. Naszreddin -t. i. feltünő ellenszenvet tanusít udvara, kormánya, szóval egész -környezete eránt. Udvartartásának költségeit távolról sem lehet -összehasonlítani a Szultánéival, mert a mennyit ez egy hónapban elkölt, -az egész évre elégséges amannak. Háreme csak kevés nőből áll, palotákról -szó sem lehet, s a persa király egész fejedelmi fénye és pompája nehány -láda tartalmára szorítkozik, melyeket azonban még kisebb -vadász-kirándulások alkalmával is magával szokott elvinni. A dicséretre -méltó különbség, mely a két uralkodó személyes tulajdonaiban észlelhető, -szenvedélyeikben és mulatságaikban is világosan kitünik. Naszreddin t. -i. igen mértékletes étel- és italban, s utóbbira nézve nem csak -alattvalói közt, de még a művelt Európában is dicséretes kivételképen -említhető. Tivornyázások a Szultán palotáiban divók styljében, a persa -király udvaránál úgyszólván sohasem fordúlnak elő. Míg Abdul Aziz -palotáját napokig nem hagyja el, Naszreddin férfias mozgásban, -vadászatban és lovaglásban gyönyörködik. Még a legkeményebb télben is -rendeztetnek vadászkirándulások s nem egy udvaroncznak kell -beletörődnie, hogy esőben, hidegben, hetekig kövesse fejedelmi urát az -Elburz hegység vadonutjain. - -Ha jellemének meglepőbb vonásait összefoglaljuk, sok dicséretes mellett -mégis sok oly tulajdont nélkülözünk, melyek fejedelmek és autokratáknál -jótékony következményekkel vannak a népre. Naszreddin kétségtelenül oly -gyöngéd, oly igazságszerető, a milyen a persa, vagyis a keleti főúr csak -lehet. A pompavágy és önhittség is kevésbbé észlelhetők nála, mint azt -az állása és méltósága által rá erőszakolt tettei után várni lehetne. A -pazarlás szinte nem tartozik hibáihoz, inkább az ellenkezővel vádolják, -s egészséges esze sokkal jobban fogta fel Irán mai politikai -álláspontját, semhogy azon csalárd ábrándoknak engedné át magát, melyben -fejedelmi fivére a Boszporus mellett oly előszeretettel ringatódzik. Ha -tehát kormányzása alatt kegyetlenségről és barbár tettekről van szó, -azok inkább a népszokásoknak és uralgó erkölcsöknek tulajdonithatók, -mintsem személyes kezdeményezésének. Még jellemének elhiresztelt -ingadozása ellen is a legutóbbi események nem megvetendő bizonysággal -szolgáltak, mert a Sáht egy igen egyenetlen, nehéz harczban látjuk -elegyedve, az orthodox papsággal és egész népének szigorúan ázsiai, -ó-konservativ nézeteivel. Habár a persát méltán vádolhatjuk mindazon -bűnökkel, s azon hanyatlással, mely az ó-ázsiai régi megszokást -jellemzi, királyuk egyéni személyét a legkisebb vád sem érheti, mert -csak az, ki tüzetesen ösmeri az országot és lakóit, fogja kellőleg -értékelni a persa nép és uralkodója közt létező erkölcsi és szellemi -különbséget. - - -III. - -A Khoszroék régi birodalmáról tekintsünk a Pháráók Nil melletti még -régibb birodalma felé, hogy ott az Iszlam világ félig európaizált -fejedelmi hármas uraság harmadik személyével ismerkedjünk meg. Iszmail -pasa minden tekintetben érdekes egyéniség, kinek kétes fejedelmi -fényében híven tükröződik nagyságuk egész csalékony játéka. Mindazáltal -a három közűl mindenesetre a tehetségesebb s eddigi működése -eredményének tekintetéből, legalább az újabb időig mindenesetre a -legszerencsésebbnek is nevezhető. Ázsiában mint pasa és a Szultán -képviselője, Európában ellenben mint önálló fejedelem lépve fel, -Mehemmed Ali ezen unokájának eddig még legjobban sikerült, Nil parti -országában hatalma megalapitása mellett egyúttal Európának is port -hinthetni szemébe elannyira, hogy nem csak hatalmasnak, de egyszersmind -kormánybölcsnek, s az Iszlam uralkodói közt legczivilizáltabbnak -tartassék. A ki szemtanúja, miként antichambriroz Iszmail pasa -Konstantinápoly császári palotáiban, – s antichambriroznia mindig kell, -még pedig soká, – a ki látja mint áll mélyen lehajolva, keresztbe tett -karokkal Abdul Aziz előtt, – kit szellemileg messze túlragyog, – s merő -tiszteletből még többszöri felszólitás után sem mer leülni – az aligha -ismerné fel benne amaz »Egyptomi alkirályt« ki Berlin, Bécs, Páris és -London udvarainál az uralkodó fejedelem egész tekintélyével tud -fellépni. Amott: hajlongások, mély Temenná-k, gazdag megvesztegetések; -itt: nagy jövőre szóló tervek, egy félvilágrész meghóditása, a -Ramszesz-ek birodalmának helyreállitása stb. stb.! Ezek csakugyan erős -ellentétek, de Ibrahim pasa negyvenötéves fia teljesen megfelel nekik. -Fiatalságát Párisban tölté, a Szajnapartján tanulmányozta a politikai -komédia művészetét és francziázott török létére, hivatalosan arab -nemzetiséggel, következőképen az iráni, turáni és sémi faj sajátságok -vegyülékével birva, nem sok hijja van már, hogy a komédiát a történelmi -valóság egy fejezetévé ne változtassa, hacsak az európai diplomátia -ezermesterei és párisi és londoni pénzemberek el nem rontják ügyes -játékát. - -Egyptom sokkal közelebb áll Európához és a mi érdekeinkhez, mint a -moszlimvilág más részei, s épenséggel nem meglepő, ha Kairó, európai -mellbetegek e téli tartózkodási helye, az utolsó évtizedben már túl -kezdte ragyogni a Boszporusparti székvárost. Ez ugyan csak a jelenlegi -Khidiv személyiségének tulajdonitható, oly személyiség, mely -meggyőződtető bizonyitékúl szolgálhat az iszlamvilág művelődési -képességének kérdésében. A számos, jól értesűlt irók véleményét a mai -Egyptom s a Nilparti reformok valódi értékét illetőleg, teljesen osztom. -Mily értéküek az alkirály nagyhangzású kormány proklamatiói, melyekkel -népe boldogitását, az adminisztrátio egyszerűsitett szervezését, a -pénzügykezelés változását, az igazságügy megjavitását hirdeti; mit kel -tartani közoktatási reformjairól, a kereskedelem- és ipar emelése körül -kifejtett erélyéről – erre nézve Ázsia tüzetesb ismerője, nem fog igen -vérmes reményeket táplálni. Azonban egyet feltétlenül el kell ismerni: -Iszmail pasa eddig a legkielégitőbb bizonyitékokkal tanusította -vallásbeli tolerancziáját, sőt a mult és jelen moszlim uralkodók közt az -egyetlen ki teljes elégtételt adott a Giaur- és Kafir elnevezéseknek s -igen nyájasan veszi fel, ha többi fejedelem-társaitól szinte giaur-nak -gyaláztatik. Iszmail pasának jelenleg keresztény külügyére van. (Nubar -pasa); egy keresztény (M. D’or) a nép közoktatás javitásával van -elfoglalva; keresztények állnak pénzügyei élén s minthogy többnyire -magasb rangu keresztény tiszteket használ birodalma déli határainak -tágitására, azon érdekes látvány tárul fel szemeink előtt, mint -szolgálnak nagy keresztény tehetségek eszközül a félhold terjesztésére -Afrikában – s pedig az Iszlam hóditásai e világrészben igen -tekintélyesek. - -Ismétlem tehát: Sok réklámszerű, feltünő van Iszmail pasa tetteiben s -eljárásában, azonban igen sok valódi és értékes is. Az alkirály ma élete -virágában áll s fényes reményeket lehetne kötni uralkodásához, ha nem -állná azoknak útját azon alapos félelem, hogy előbb-utóbb ki fog fogyni -a szuszból, azaz, hogy a puncto pecuniae azon kalamitásnak fog -martalékul esni, mely által pártfogója a hét halom örök városában, az -Oszmán birodalom katastrophája közeledtét annyira meggyorsította. -Iszmail pasa ugyan régen megtette már azon, ázsiai létére igen meglepő -lépést, hogy fejedelmi tekintélyével a kereskedő és iparos állását is -egybeköti, és rizszsel és pamuttal üzérkedik, – de másrészt meg az -alkirály az európai kereskedelmi szellem mellett nagy uraink modorát is -tanulmányozta és azoknak hű utánzására törekszik. Palota-szinháza, -Corps-de-ballet-je, óriási fényűzése az udvari háztartásban, európai -közlönyöknek szánt országos segélypénzei, s ehhez még hallatlan -ajándékai Konstantinápolyban, fatális arányban állnak egy alkirály -fizetésével, s még egy pamutkereskedő főkönyvével is. E számadások -hatalmas ingadozásainak következtében történt, hogy a khidiv legújabb -időben a Suez-csatorna vállalat részvényeit az angol kormánynak volt -kénytelen eladni, oly egyezés, mely a jelenlegi pénzügyi válságon még -sem segített s ennélfogva még mindig megoldatlan maradt, a kérdés: -meddig folytathatók még az eszeveszett pazarlások, s vajjon Nyugat a Nil -parti főúr elismert előnyei daczára, nem fog e mégis arra -kényszeríttetni, hogy az ottani eseményekbe tettlegesen beavatkozzék? - - -IV. - -A Khánokról vagy emirekről, a hogy szinte neveztetnek, azért beszélünk -egyszerre egy füst alatt, mivel nyugati fejedelem társaihoz és -hitrokonaikhoz arányosítva, az ó-történelmi jellemek hamisítatlan képét -nyújtják. Ők is utólérettek ugyan az európai befolyás által, de a modern -kultura fénysugarai nem érintették őket s azok ezentúl is aligha fognak -eljuthatni hozzájuk, miután Európa úgyszólván ellenzi a müvelődési -missiók kisérleteit e téren, minthogy az eddigi tapasztalatok oda -módosítják e kérdést: hogy előbb hódítani kell ott, a hol civilizálni -akarunk, s netaláni hódítások esetében, ama belföldi fejedelmek -személyisége alig vétetik tekintetbe. - -A még most is uralkodó khánok közt, Emir Sir Ali Khán, Doszt Mohammed -fia és utódja, az európai helyzet ismerete és megitélése szempontjából, -kétségtelenül első helyet foglal el. Már első gyermekkorában e férfi -gyakran látta Albion szálas fiait a vörös egyenruhában, leborotvált -bajuszú férfiképeket s a »Frengik« sajátságos népe, a gyermek által már -korán kinevettetett, gúnyoltatott, de egyszersmind félve bámultatott is. -Darab ideig, még pedig az angolok szerencsétlen afghanisztáni hadjárata -után, a fréngik ördögi hatalmában is kétkedni kezdett, ámbár ravasz -atyja, az ellenkezőről igyekezett őt meggyőzni. Trónra léptekor mást -gondolt, vagy legalább úgy látszott; mert Afghanisztánban, valamint -egyebütt is pénz kell a kormányzáshoz, s pénzt, – a mint azt egész -Ázsiában és Európában egyaránt tudják, – leginkább az angoloktól lehet -kapni, – s ennélfogva az afghan fejedelem számot is vetett bizonyos -előitéletekkel és segítséget kereső tekintetét Pesaveren át Kalkutta -felé forditá. Ez volt művelődési törekvéseinek kezdete és főczélja. A -mit a frengivilágtól elsajátitani igyekezett, természetesen a jó -hadsereg volt, a jó fegyverek és telt pénztárak, úgy makacs alattvalói -megszeliditésére, valamint tán pénzvágya kielégitésére is, mert a -jelenlegi afghán fejedelem mindenekelőtt saját családja javáról -gondoskodik, s országa jövőjét illető bizonytalanságában, uralkodása -külön érdekei csak másodrangon állnak elő. Sir Ali Khán igen állhatatlan -jellemü, ennélfogva gyakran kegyetlen és könyörtelen, mint azt p. -tehetséges fiával Jakub khánnal szemben tanusítá, kit csak Angolország -és segélypénzei iránti tekintetből hagyott eddig életben, különben régen -már kivégeztetésre vitték volna a szűk börtönből. Máskor meg asszonyi -gyöngeséget árúl el és felindulása könyekre fakasztja. Természetében -tiszta afghán, öltözetében és szellemi irányában turkomán lévén, az -emberi tökély ideáljának még ma is azt tekinti, mit népénél már 500 -esztendővel ezelőtt annak tartottak: t. i. a hadvezéri tehetséget és -mindent túlragyogó bátorságot Politikai combinátiók eránt nem tanusít -különös érdeket, daczára annak, hogy országa utóbbi időben a -Szent-pétervári és angol kabinet közt komoly viták és elmélkedések -tárgya volt. Jóllehet, a politikai combinátiók titkos rokonszenvet -tulajdonítanak neki egy birodalom iránt és ellenszenvet a másik eránt – -azonban, azok aligha fognak valaha valósúlni, mert Sir Ali ugyan -szívesen fogadna el subventiót mintkét frengi állam részéről, de -hajlamát azért egyik sem bírja. - -Mindazonáltal sorsa mégis sokkal fényesebb Oxustúli -fejedelem-társaiénál, kik közűl kettő, t. i. Khokand és Khiva uralkodói, -már elvesztették függetlenségüket, mig a harmadiknak, Muzaffar ed -Dinnek, Bokhara urának, csak északi határ-vidéki szomszédainak -nagylelküsége engedélyezett még egy vékony önállósági fonalat. E férfi, -az ó-iszlamita uralkodók leghívebb prototypja minden erényeikkel és -bűneikkel egyetemben, azonban anyagi nagyságuk hatalmas támasza nélkül; -egy ideig azon ábrándban ringatá magát, hogy a Szamanidok és -Szeldsukidok fénykorát a tizenkilenczedik században újból felélesztendi. -S bármily őrült volt is ezen ábránd, mégis teljes erélylyel nekiállt -annak valósitásának miután az utóbbi századok óriás forradalmai és -változásai teljesen ismeretlenek voltak előtte. Még Európa létezésében -is kétkedett, s szintúgy mint atyja dühbe jött, midőn angolországot, -melyről csak az utóbbi hetekben hallott, füle hallatára birodalomnak -merték nevezni. Az orosz szuronyok azonban csakhamar meggyőződteték -Muzaffar ed Dint tudatlanságáról és csalódásáról; megtöretett, s hogy -véglegesen tönkre nem tétetett, ezt e molláh-fejedelem egyedül csak -vállalkozó szellemének köszönheti. A török példabeszéd szerint -cselekedett »Csókold a kezet, melyet le nem vághatsz!« s élete fogytáig -legalább az uralkodás árnyát menté meg magának. A mi utánna fog -következni azzal ugyancsak keveset törődik. Előreláthatólag ő házának -utólsó fejedelme, Mavera-un – Nehr, vagy Transoxánia trónján, – mi ugyan -ő rá nézve kétségtelenül szerencsétlenség, de nem nemzetére s egyátalán -az emberiségre nézve. - -Még csak az Iszlamvidék legszélső keleti határán létezik egy fejedelmi -egyéniség, kivel a szíves olvasót meg kell ismertetnem. Ez Emir Jakub -Khán, Kelet-Turkesztán új uralkodója, ki legújabb időben a nyugati világ -szeme láttára óriás birodalmat alapított magának s úgyszólván az -ó-ázsiai történelem egy nagyszerü jelenetét rögtönözte. E férfi, egy -közönséges vámtiszt fia, karddal kezében, a hatalmas khinai császár -sárkány zászlóit lába alá tiporta, az egykori hóditókat visszaüzte hazai -határaikba s oly kényúri szigorral uralkodik, mely elevenen emlékeztet a -középkor moszlim fejedelmek nagyságára. Emir Jakub Khán erélyes, éber, -okos, bátor és kitartó, s kétségtelenül azon fából való, melyből a nagy -emberek faragtatnak; csak egy nagy bajban szenved, hogy t. i. történelmi -szerepét nem a 12, vagy 13-dik században játszta el, hanem ma, hét -századdal később – s hogy nem a khinaiak és más ázsiaiak ellen kell -harczolnia, de a hatalmas oroszországgal s az európai politika -konstellátióival szembe szállania. Ha ez másként állna, Emir Jakub egy -Dsengisz-é, vagy legalább is egy Timur-á nőhette volna ki magát. De -minden körülmények alatt e férfi teljes bámulatot érdemel. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -Egy pillantás ezen uralkodók névsorára, az európai olvasót meggyőzheti -arról, hogy az iszlamita népek sorsa nincs a legjobb kezekre bízva. -Nyugaton azt mondják: »A milyen a nép, olyan fejedelme,« Keleten az elv -megfordítva érvényesül. Régi időben egyik-másik birodalomban ugyan -léteztek uralkodók, kik nagyravágyásuk vagy patriarkális tekintélyük -kötelességei által serkentve, a rájuk bízott nép javát valósággal -szívükön hordták, s az utókor emlékében jogosan viselik a kitüntető -»Nagy« melléknevet. Azonban az utolsó öt század óta rendkívül hanyatlott -az ily fejedelmek száma. Persiában Abbasz sáh halála óta, egyetlenegy -uralkodó sem tünt fel kiválóbban. Mindenütt csak személyes érdekek, önző -szenvedélyek vak hódolatával találkozunk és soha és sehol sem dobog -felénk egy atyai szív, melyben a népről való gondoskodásnak csak nyomát -fedezhetnők fel. Ázsia sok tekintetben arra kényszeríttetett, hogy régi -ruháját levesse, de újat azért még sem vett fel. Ugyanaz mondható a -fejedelmek viszonyáról népeikhez, s pedig e népek sokkal inkább rá -szorúltak a vezetésre mint a Nyugatbeliek s tekintettel fejedelmeik -szívtelenségére, sorsuk valóban igen sajnálatraméltó. - - - - -Példabeszédek. - -Az életképek befejezésére alig létezhet alkalmasabb tárgy ama velős -mondatoknál, melyek a valódi, hamisitatlan nép-szellemből eredve s a -moszlin népek velejébe és vérébe át menve, leghivebben tükrözik -világnézletét, erkölcsét és szokásait azon társadalomnak, melynek -mindennapi életét, szokásait és szellemét a fentebbi rajzokban -igyekeztünk vázolni. Mindenkitől ismerve, azon mondatokat azonfelül még -ama sugárkör is övedzi, mely letünt nemzedékek hagyományát környezi, s -ennélfogva kiváló értékelésnek örvendenek. Az oszmán »Atalarszőzi«-nek -(Az atyák szavai,) a tatár »Borunkilaraitkan szőzi,«-nek (az ősök -szavai,) nevezi; az arab »Dharbi-meszel-t« mond, (állandó példa) s ebből -látható, hogy mindenütt a bölcsesség quinteszentiájának tartatnak, mely -minden alkalommal, minden esetben legjobban szolgálhat utmutatóul az -élet utjain. Az irásbeli és köznapi nyelvben, a nagyok palotájában, ugy -mint a nomádok sátrában, mindenütt kiváló szerepet játszanak e mondatok, -s valamint a tudós és művelt tulságos keleti dagályossággal -felczifrázott müveiben épenséggel nem mellőzi azoknak lehető -kízsákmányolását, ép ugy s méginkább igyekszik a nomád, főkép előre -haladt korában, e példabeszédek mintegy talizmánképeni folytonos -használata által, bölcsnek látszani. Az »Atyák szavai,« valamelyikének -felmondásakor, a sivatag-lakó mindig komoly képet ölt, s minden logika, -minden rábeszélés hiába való lenne, ha oly igazság felől akarnók -felvilágositani, mely e példabeszédek szellemével vagy értelmével -ellenkezik, s a jellemében erősen előtérbe lépő konservativizmus -semmiben sem nyilvánul oly hatalmasan, mint ama rendithetetlen, -változatlan hitben, melylyel ősein és mondataiknak bölcseségén csügg. - -Ily körülmények alatt távolról sem tartjuk feleslegesnek, ha nyájas -olvasónk számára e velős mondatokból rövid anthológiát gyüjtünk. -Nagyrészben t. i. az oszmán és özbég példabeszédek saját gyüjtésem -eredményei, melyeket magyar és német nyelvészeti munkáimban a -tudósvilággal ugyan már szerencsém volt közleni, de a tágabb olvasó -körnek ezuttal elöször mutatok be. Más mondatok, egykori tanitványom, -Bálint Gábor tanár ur kutatásaiból vétettek át, ki Tatár, Mongol és -Kalmukok közt tett utazásai alkalmával gyüjtötte azokat. Végre a -legutólsok Radloff V. a német tudós kitünő müveiből valók, ki a -török-délszibériai nyelvkutatás terén oly kiváló érdemeket szerzett. - - - - -Oszmán példabeszédek. - -1. Az apa mestersége a fiukra is átszármazik. - -2. Kicsinyes zsugoriságot nagy kár szokta követni. - -3. Ne sajtolj ki panaszokat a szerencsétlenből, azok magoktól jönnek -elő. - -4. Isten egyetemesen teremté a testvéreket, de erszényüket külön. - -5. Az étellel telt kanál megbecsülhetetlen értékkel bir. - -6. Gyermek mely nem sir, nem kap emlőt. - -7. A körte nem esik messze a fájától. - -8. A keserü galóczának nem árt a dér. - -9. Az apró ajándék szivtől jön, a nagy ajándék a tele erszénytől. - -10. A ki kárt keres, az jótevőjénél is megtalálja. - -11. Isten csak anyit ád az embernek, a menyit szive óhajt. - -12. Ne változtasd rézzé aranyos nevedet. - -13. Még ha mindjárt tüz volnál is, mégis csak annyi tért perselhetnél -el, a mennyit testeddel elboritasz. (Vagyis ne fenyegess tulságosan.) - -14. Még egy papucs sem maradna meg a földön, ha fára mászhatnék. Vagyis: -(ha eltávozik, senkit sem hagy hátra a ki megsiratná.) - -15. A szerelmesnek még Bagdad sincsen messze. - -16. Apád is foghagyma, anyád is foghagyma, hát te mikép jutottál ezen -illathoz? (Ismerjük származásodat, hát ne feszengj.) - -17. A fa csak fácska korában hajlékony. - -18. Jobb ingyen dolgozni, mint ingyen sétálni. - -19. Jobb az eszes ellenség, mint a bolond barát. - -20. Arany nem rozsdásodik. - -21. A szerelmes vaknak s négy fal közé zártnak tekínti magát. - -22. Az Aivasz (mindenes) és a mészáros megértik egymást. - -23. A bolond szivét a nyelvén hordja, az okos szivén hordja a nyelvét. - -24. Még a viz sem tud átszivárogni köztünk. (Oly benső barátság köteléke -füzi öket egymáshoz.) - -25. A tüz is csak ott ég a hová esik. - -26. Ne menj odább, ha (utadon) emberrel találkozol de folytasd utadat, -ha kutya ugat meg. - -27. A felesleges élelmi szerek nem ártanak neked. - -28. Vannak emberek és emberkék. - -29. A ki nem ismeri a keveset, a sokat nem is fogja látni. - -30. A ki kölcsön-lóra ült, hamar lefog szállni. (Mert jó lovat nem adnak -kölcsön s a rosz ló hamar elfárad.) - -31. A vér melynek ki kell folynia, nem marad az erekben. (Vagyis: megjön -a minek jönnie kell.) - -32. Ne a lovat nézd, hanem természetét. - -33. A ló is ura szerint hordja a fejét, (a gazdagnak szolgája, merész és -kihivó.) - -34. Szádat csak jóra nyisd. - -35. A ki a tüztől fél, a füsttől is óvakodik. - -36. Kétélü mint a persa kard. - -37. A pénz-embertől még a hegyek is félnek. - -38. Ha a kocsi már össze van zuzva, sok utba igazitóra találunk. - -39. A mi az embernek idejekorán nem jut az eszébe előbb-utóbb fején éri. - -40. Nem a holtat, de a bolondot sirasd. - -41. Csak beszéljenek rólam, ha mindjárt csak azért volna is, hogy -rothadt almához hasonlitsanak. - -42. Nézd meg az anyját, vedd el a lányát. - -43. Lovadat ugy ápold mint jó barátodat, ha ellenség vagy ülj rá. - -44. Az esdőre nem emelnek kardot. - -45. Ne csatlakozzál éheshez; azt mondja: »nem eszem,« s mégis megtömi a -hasát. - -46. Egészséges fejemre sebkötés. (Magának szükségtelen bajt okozni.) - -47. Nyisd ki szádat az északi szélnek, (vagyis: pihenj. -Konstantinápolyban t. i. forró nyári napokon nagy örömmel üdvözöltetik -az északi szél.) - -48. A béllés drágább a kelménél. (Ez tulságosan borsos készületekre -czéloz.) - -49. Keserüt keserüvel semmisits meg. - -50. Ne old fel a zsákot. (Ne árulj el titkot.) - -51. Ha el is vész a ló, megmarad a ut, (melyet meg tett.) Ha meghal is a -hős, fenmarad neve. - -52. Zsebem üres, de fejem könnyü. - -53. Hisz nem hord tojásos kosarat a hátán! (tehát üsd!) - -54. Tán csak nem szaladt el köztünk egy fekete macska. (A keletiek a -viszály biztos előjelének tartják, ha két barát közt egy fekete macska -szalad el.) - -55. A tél gyümölcse a tűz. - -56. A ki Alláhba hisz, soha sincs elhagyatva. - -57. A kevés a soknak ivadéka. - -58. A reggel dala jobb az est öröménél. - -59. Alacsony szamárra mindeki felülhet. - -60. Homlokom szabad, arczom tiszta. (A Keletiek véleménye szerint a -gazember szégyenében turbánját mélyen arczába huzza.) - -61. Még a bab sem nedvesül meg szájában. (A bőbeszédüre szól, ki mindent -kifecseg.) - -62. Lába megdermedt a vizben, (t. i. megcáfoltatott.) - -63. Pamuttal és tüzzel nem szokás egyidejüleg játszani. - -64. A szó »méz« még meg nem édesiti a szát. - -65. A mit ma akarsz tenni, ne halaszd holnapra. - -66. Jobb ma egy tojás, mint holnap egy tyúk. - -67. Nem marad meg egy ágon. (Nem szavatartó, csapodár, rebke mint a -madár.) - -68. Nem csinálnak uj támaszt, mig a régi össze nem dül. - -69. Egy fillérért nem lehet kilencz kupolát késziteni (Sokra sok kell.) - -70. A kinek nem tetszem, ne adja hozzám feleségül a leányát. - -71. A méz árus leánya még édesebb. - -72. No bizony! itt ugyan mézes virágra akadtál! (Gunyképen arra, ki -fösvénytől valamit ki akar zsarolni.) - -73. No nézd! meséket mond nekem! - -74. Az adós elhalványul, de meg nem hal. (Ha pénzt követelnek tőle.) - -75. Vedd tele a szádat, (nagyot egyél,) de ne dicsekedjél. (Ne -fittogtasd gazdagságodat.) - -76. Csak kérdezd meg a borsárustól, mily kárt tesznek a fecskék! (Ne -bizzál az együgyü külsőbe.) - -77. Ily bánatteli napok, ily ujévet szülnek. - -78. Ennyi hibája még a pap leányának is van. - -79. Ösmerjük az agyagot melyből téged dagasztottak. - -80. Ajándék lónak nem nézik a fogát. - -81. Ily hőségben csak meg nem áll a jég! (Ily sértéseket még a -legnyugodtabb természet sem fog elviselni.) - -82. Meglehet hogy az alja jobb lesz a tetejénél. (Csak hadd beszéljen, -tán jobbat is mond ezután.) - -83. Üres szóval senki sem lakik jól. - -84. Egy virág még nem csinált nyarat. - -85. Egy felhő nem csinál telet. - -86. Ez oly üstökös mely nem jelen meg mindig. - -87. Egy gazember hét kerületnek is árthat. - -88. Egy vevő kedvéért nem lehet boltot nyitni. - -89. A sors kezét tűrni kell. - -90. Egy rózsa kedvéért a kertész ezer tövis szolgája. - -91. Ha nincsenek adósságaid, állj jót, (és lesznek.) Ha nincs munkád, -csinálj végrendeletet (és van.) - -92. Oly háznál hol két kakas van, későn kél a nap. - -93. Hogy egy nap ehessünk, két napig kell dolgoznunk. - -94. Úgy cseréli a szint mint a szinbü. - -95. Jégre irt irás. (t. i. nem tartós.) - -96. Egy kővel nem ütnek agyon két madarat. - -97. Az idősbiket büntesd meg, hogy a fiatalabbik okuljon. - -98. Az egyszerre jött szerencse nem tart soká. - -99. Ne a dolog elejét, de a végét vedd tekintetbe. - -100. A sors végzete el nem marad. - -101. Kérdezd meg a gyermekektől. (Köztudomásu dologra szól.) - -102. A le nem szögzött lóczát elviszi a szél. (Az elhagyatott nem megy -semmire.) - -103. Még nem is szól a zene és már is tánczol. (Elhamarkodott öröm.) - -104. A tömegnek nem szokás darát hinteni. - -105. Ne kopogtassál másnak ajtaján, (kölcsönért,) mert csakhamar a -tiédén is kopogtatni fognak. - -106. A gyermek megnő, az együgyü okul. (Minden változik.) - -107. Nem hosszu élettől, de hosszu utazástól érik az ész. - -108. Nincs biztosabb mérleg, mint a méltányos szem; senki sem tud -többet, mint aki saját hibáit ismeri. - -109. A ki sokat tud sokat téved. - -110. Mit mér a juhász? Mézgát. - -111. Ne zsémbelj annyit, Csaponoglu jön! (Egy hirhedett kolompos, ki -mindenütt félelmet gerjesztett.) - -112. Nem ettem nyers ételt hogy a hasam fájjon tőle. (Nincs lopott -joszágom, melytől félnék.) - -113. Forgasd a ludat, hogy meg ne égjen! (Beszélj egyebet, mert -untatsz.) - -114. A mig a test él, nincs veszve minden remény. - -115. Az ütés alatt az ember nem válogat az ütlegekben. - -116. Csak egy maroknyi fű okozza, hogy a teve lecsuszik a dombról. (A -csekély ellenfél is árthat.) - -117. Egyél-igyál barátoddal, de üzleti dologba ne keveredjél vele. - -118. A ki baját titkolja nem lel gyógyszert. - -119. Mit tudhat az illemről, ki ugy jött, mint a ki a háztetőröl pottyan -alá. - -120. Szerencsésen átkelt a tengeren és patakban ful meg. - -121. Jobb tág helyen ütlegeltetni, mint szük helyen enni. Az együgyü -embernek Isten segit. - -122. Nem is tudja hol a lakodalom és mégis fazékakat czipel. - -123. Ha a tengert nem is gyujthatom fel, legalább sustorgásba hozom. -(Ellenségemnek ártok, ha nagyon nem lehet, hát keveset.) - -124. A ki a tengerbe bukik kigyóba is belefogódzik. - -125. A barát sirásra indit (szomoru igazság által,) az ellenség -nevetésre bir, (hizelgésekkel.) - -126. Nem szoktak a tengerben halat árulni. - -127. Az őrült nem az édes tökből lesz azzá, (hanem emberből.) - -128. Ne nyujts elenségednek alkalmat. - -129. A bolondnak minden nap Bajram. (Ünnep.) - -130. Az ellenséget legjobban meggyötri a hizelgés. - -131. A ki tanácsot kér, átkelt a hegyen, a ki a tanácsot megveti, -eltéved. - -132. Ha csak egy koldus lenne, könnyü volna őt czukorral is etetni. - -133. Nem tesznek külömbséget a közt ki a vizet hozta, s a közt ki a -korsót törte el. (Az érdem el nem ismerésére czélozva.) Mig a róka -megtanulta a ravaszságot, elveszti a bőrét. - -134. A szabó hurczolkodik: a fején hordja a tüt. (Az mindene neki.) - -135. A szabó soh’ sem foltozza meg saját ruháját. - -136. Csöp csöp után s tó lesz belőle. - -137. A hol elbuktál, ott tapászkodjál fel. - -138. Nincsen gyógyithatatlan baj. - -139. Még csak tegnap óta vagy ördög, hát ne falj még ma embereket. (Még -ujonc vagy a dologban, hát még ne tanitgass mást.) - -140. A ki teve hajtsárhoz csatlakozik, annak tág kapu kell. - -141. Ha rizsvásárra mégysz, ne hagyd abba otthon a gabna kereskedést. - -142. Uborkát adtak a koldusnak: azt találta hogy görbe, és nem fogadta -el. (A koldusok elégedetlenek.) - -143. A mig a Dsami (Minarétes nagy imaház) áll, ne imádkozzatok -Mecsetben. - -144. Csak ha egy szivet áldozunk, hódithatunk meg egy szivet. - -145. A szerelmes, ki nem ösmert bánatot nem is méltányolhatja az -üdvősséget. - -146. Tetted büntetést érdemel, bünhödjél! - -147. A torokból jön az élet. (Az evéstől.) - -148. A Lelket lélekért, fejet fejért. (Ha adsz kapsz is.) - -149. Egy sziv a másikat követi. - -150. Bár mily hosszasan kóborol a róka, még is bekerül a szücsmester -boltjába. - -151. Tán csak nem maradtál egy barlangban tiz árvával?! (hogy oly -szomoru vagy.) - -152. Azt a ki igazat szól, kilencz faluból is kiüzik. - -153. Hegyek soh’ sem találkoznak hegyekkel, de annál inkább emberek -emberekkel. - -154. Ha biróval van peres-ügyed, legyen neked irgalmas az Isten. - -155. Kilencz vak egy bottal. - -156. A jóért mindig roszat adnak, s mindig is fognak adni. - -157. A tönkre menő tevéhez jól illik, ha takarója félre áll rajta, -(vagyis: magaviseletéhez illik a ruházata is.) - -158. Ép ugy várhatsz idegentül hüséget, mint méregtől egészséget. - -159. Üljünk görbén, de beszéljünk egyenesen. - -160. A hus véres, a harczos bátor legyen. - -161. Az egekig messzébb van egy-két lépésnél. - -162. Tégy jót és dobd a tengerbe; ha a halak nem is találják meg, Isten -mégis látja. - -163. Jót jóval viszonozni, mindenki kötelessége, a roszat jóval, azonban -csak a derék ember fizeti meg. - -164. A kézzel osztogass, a lábbal keress. (Eledelt.) - -165. A halál a világba jött, a fejfájást azonban (egyátalán, betegséget) -csak ürügy képen hozta el magával. - -166. Ne mutasd senkinek, vetésedet. - -167. Tégy a mit tehetsz. - -168. Még sziklákon is aratja buzáját. - -169. Végzete után szomjazott. (a halálra vágyott.) - -170. A végzet határozata nélkül az ember nem hal meg. - -171. Közös mulatás ünnepélyé válik. - -172. Régi barátból nem lesz ellenség. - -173. A jó munka hat hónap alatt készül el. (Gyorsan készült munka nem ér -semmit.) - -174. Görbe a hajó, de egyenes az utja. - -175. Megtenni a mit lehetett, még nem dicséretre méltó tett. - -176. Ha ólcsó áru is érne valamit, a zsibvásáron minden csak ragyogna. - -177. A földmivelő esőt, az utazó száraz időt óhajt. - -178. Ne mulaszd el tehetséged szerint jót cselekedni. - -179. Másnak a szája nem zsák, hogy tetszésed szerint beköthetnéd. - -180. Azon hidon melyen mások átjutottak, mi is átjutunk. - -181. Sok tészta nagy kenyeret ád. - -182. A hus nem válik le a körömről. - -183. Kézzel ütött sebeket, elfelejtünk, a sebek miket a nyelv ütött, -maradandók. - -184. Jó szóra jóval felelnek, roszra rosszal. - -185. Ha meg is öregszik a szamár, még sem áll az istállóban első helyen. - -186. A bátor nem néz se jobbra se balra, (az az nyiltan kimondja, a mi -eszébe ötlik.) - -187. Ne unszold beszédre a vidámat. (Vagy nem figyel reád, vagy olyat -mond mi néked kellemetlen.) - -188. Ne gondolj senkivel, gyujts pipára és légy vig! - -189. Más dolog otthon vásárolni, és más a bazárban. - -190. Ne nyulj ahhoz, mit nem saját kezed tett le. - -191. A kenyérből mely még kemenczében van, senki sem ehetik. (Azt a mi -csak lesz, nem lehet élvezni.) - -192. Előbb fontold meg, aztán beszélj. - -193. A müveletlen nem ember. - -194. Bevégzett munka után édes a nyugalom. - -195. A kéz nem mérleg. - -196. A ki meg nem izlelte másnak a kezét, bátornak tartja magát. - -196. A sors szeszélye egynek érett, a másiknak éretlen dinnyéket oszt. - -198. A szegénység tűzből készült ing. - -199. Az ég forró és hüvös napjait látta. - -200. Idegen országban dicsekedni, csak annyi mint a fürdőben (a -bolthajtásosban) énekelni. (Elhangzik.) - -201. A hazátlannak nincsenek barátai. - -202. Tekintsűnk egyszer a sors tükrébe s nézzük meg, mily képet mutat! - -203. Nyissunk szemet mi is, mert mások majd kinyitják! - -204. A faluba, mit magunk elött látunk, nem kell kalauz. - -205. Csak a csalogány tudja méltányolni a rózsát. (A keletiek felfogása -szerint, a csalogányok a rózsa iránti szerelemből bubánatosak.) - -206. Még a szemből is kilopja a szint. - -207. Ne nevesd ki szomszédotat, mert nyakadra jő. - -208. Mi minden nem történhet még, mig feljön a nap? (Már korán is sok -történik.) - -209. Ne mulaszd el oda menni a hová hittak, de még ott is, a hová nem -hittak, még ott se ülj feszesen. - -210. A mi mesze van a szemtől, a szivtől még messzibb van. - -211. Még a hegyekben is melyekre számitottunk, hó esett. (Ha a természet -állhatatlan, mért ne lenne az ember is az)? - -212. A ki a rózsát akarja a töviseket is akarja. - -213. Nincs rózsa mely tövis nélkül, nincs jáczint mely ráncz nélkül -virulna. - -214. Ha a harag jön, elmegy az ész. - -215. A hitből jön az ájtatosság. - -216. A csaló szeme mindig nedves. - -217. Az irigy szivet a legnagyobb kegy sem engeszteli meg. - -118. Becsülettel keresett vagyon, nem mulik. - -219. Az elkészitett eledelnek még hegyek sem állnak ellent. - -220. Az igazság szavai keserüek. - -221. A »Hakk« (Isten) kiáltásra, még a vizek is megállanak. - -222. A ki álnokul cselekszik, bubánatban végzi. - -223. Minden dologban többet ér a tudás, mint a tudatlanság. - -224. Kevésből mindig lehet sok. - -225. Mindenki a maga hazájáról beszél. - -226. Szalad, de egyre veri a dobot. (Gyávaságból menekszik és kiáltoz -mellette.) - -227. Mindenkivel szorits kezet, de senkinek se üss vállára. - -228. Tehetségnélküli ember, gyümölcsnélküli fa. - -229. Mindenkinek gond van a fejében, a molnáréban viz. (Az utóbbi az ő -gondja.) - -230. Minden felre, következik egy le, minden elmenetelre jövetel. - -231. A tudomány megnemesiti birtokosát. - -232. Egy ember a másikra szorul. - -233. Két meztelen csak a fürdöben illik egymáshoz - -234. Hogy igyál, azt ugyan mondták neked, de nem a forrás kiszáritásáig. - -235. Senkinek se add a fonal végét. (A titokból egy szót sem árulj el.) - -236. Ha kettő hitét megtagadja, (t. i. ha hamisan esküdnek) egy harmadik -elveszti életét. - -237. Egy börben nem lakhat két oroszlán. - -238. Annyit használ mint este felé boltot nyitni. - -239. Annyit használ mint tű hegyével kutat ásni. - -240. Fonalát vásárra vitték. (Megitélik, ki milyen.) - -241. Kétszer inni annyi mint egyszer enni. - -242. A pap házánál ép oly nehezen lehet eledelre szert tenni, mint a -halott szemében könyre. - -243. A hol kettő egymással beszél, ne légy te harmadik. - -244. Egy karóhoz nem lehet kötni két lovat. - -245. Egy fej számára két kéz teremtetett. - -246. Egy hón’ alá nem fér két dinnye. - -247. A ki soká válogat két mecset közt végre ima nélkül marad. - -248. Meglehet királyom, hogy még a tenger is meggyul! (Ha te úgy -akarod.) - -249. Ne rostálj oly nagyon, ne szőjj oly sürün. (Ne végy mindent oly -szorosan.) - -250. Az ember majd keményebb a kőnél, majd gyöngédebb a rózsánál. - -251. Tán csak nem az óvakodik az esőtől a ki már egyszer megázott?! - -252. Egyszer pirul el a kérő, kétszer a ki nem ád. - -253. Nem annyira a kéz (munka,) mint a fog a takarékos. - -254. Az ember majd hegyeket rendit meg, majd meg egy daraszemet sem bir -legyőzni. - -255. Az ember ördöge az ember. - -256. Vásárnak csak az első vásárt lehet nevezni. - -257. Ki lassan jár, czélt ér. - -258. Nincs esztendő aratás nélkül. - -259. Lapáttal szalad a tüzvészhez. (az az, lopni akar.) - -260. Még ha ő maga volna az eső, még se termékenyitené senki földjét. -(Oly gazember.) - -261. Gördülő követ nem fedi be a moh. - -262. Ne hordjál hetvenkét völgyből vizet. - -264. Az ügyes tolvaj váratlanul lepi meg háziurát. - -265. Előbb találd meg az árut s aztán kérj vám pénzt. - -266. A hamis számla Bagdadból is visszakerül. - -267. Mig az eső elől menekült, utólérte a jégeső. - -268. A takaró után nyujtózkodjál. - -269. Az ember vénül, de a sziv nem. - -270. A ki kigyókat eszik, nem talál orvost. - -271. A föld vas, a meny aczél. (Senkisem hallgatja meg imádságomat.) - -272. Még a földnek is vannak fülei. - -273. Ne keveredjél bonyolodott dologba. - -274. A buza maradéka a dervisé. - -275. A gazember gyáva. - -276. Ha a tolvajok felszaporodnak, a birók hanyagsága az oka. - -277. Ha házat veszesz előbb szerezz magadnak szomszédot. - -278. Ha csak egy hangya ellenséged van is, mégis légy óvatos. - -279. Az ellenség az ellenségért nem imádkozik. - -280. Ne kérdezd a beteget kell-é neki leves? - -281. A kopasz valamint az aranyfürtös, a vak és a szép szemü, valamennyi -meghal. - -282. A hust, melyet a macska el nem érhet, piszkosnak nevezi. - -283. Ha nincs a háznál macska, igen sok az egér. - -284. Mindenki tettei szerint jutalmaztatik. - -285. Éles kard nem vágja meg hüvelyét. - -286. Gyakran még az őrületesen szerelmest is megilleti a tagadás. - -287. Rosz pénzt és rosz szavakat nem kellene elkölteni. - -288. A ki egyszer kis dobot hallott, mindig hallgat a nagyra. - -289. Mig a rosszat nem láttuk, nem tudjuk méltányolni a jót. - -290. Az elvetemedettség nem ragadós betegség. - -291. Nem ott a hol születünk, ott a hol jó dolgunk van, ott van a -hazánk. - -292. Nem lenne jó ha mindenki ösmerné a helyzetét. - -293. Mi által külömbözik a szivtelen ur a szegény embertől? - -294. Más szemében látja a szálkát, s a magáéban nem látja a gerendát. - -295. Az egyik zsirost, a másik savanyut szeret. - -296. Az egyik nem talál hidat a vizen át, a másik nem talál vizet -ivásra. - -297. Barátaink által, megismerjük az embert. - -298. Az egyiknek panasza nem inditja meg a másikat. - -299. A kopasznak elefántcsont fésüt? - -300. A ki magától esik el, nem sir. - -301. Inkább az életet, mint a jó hirnevet elveszteni. - -302. Bármily szép legyen is a falusi leány, kecses sohasem lehet. - -303. Nézd meg a szegélyt és vedd meg a vásznat. - -304. Háboruba nem szokás kardot kölcsönözni. - -305. Ha ludat kapsz ne sajnálj egy tyúkot. (viszonajándékul.) - -306. A szomszéd, a szomszéd tyúkját ludnak nézi. - -307. A kőre, mely kemény, hajtsd le fejed. - -308. Milyen napra nem következett este? (Hol van a végtelen öröm?) - -309. Ha a kapun át kikergetsz, bejövök ismét a kéményen keresztül. - -310. Ne ássál kutat, mert magad esel belé. - -311. Járj a hóban, de ne hagyj magad után nyomot. (Lopj ügyesen.) - -312. Valódi segélyt csak Isten nyujt. - -313. Még a hangyának is megvan a saját akarata. - -314. A szivtől az ut a szivhez vezet. - -315. A ki kéz (ajándék,) nélkül megy be, igazság nélkül jön ki. - -316. Hasa tele, de szeme éhes. - -317. Ösmeri az eret melyet vágni kell. (Tudja hogy kitől nyerhet -valamit.) - -318. A sas nyilat kapott, de saját tollaival ékitettett. (saját magának -árt.) - -319. A ki a tejfölt szereti, a tehenet zsebében hordja. (Abból ered, a -ki kedvenczételét másoktól kéri kölcsön.) - -320. Meg nem érdemelt áldásra, senki sem mond áment. - -321. A mit a sors rendelt nekünk, az jut a tálunkra. - -322. Ember nem lehet hiba nélkül. - -323. A szárnyak a hangyának a megsemmisülés előjelei. (Intés nagyratörő -személyek számára.) - -324. Ki törődik vele ha titokban sántit? (azaz kedvetlen.) - -325. 40 Arab esze együttesen, még egy fügemag szemet sem tölt meg. (A -törökök véleménye szerint.) - -326. Várat belülről kell bevenni. - -327. A veszedelem hire hamar terjed. - -328. A hol nincsen juh, ott a kecske viszi a fő szerepet. (Keleten, a -juhhus nagy delicatesse-nek tekintetik.) - -329. A Megelégedés, kimerithetetlen kincs. Ha a lányt magára biznák, -elmenne még muzsikushoz is. - -330. Jobb nem is aludni, mint rettenetes dologról álmodni. - -331. Egy harapástól nem lakik jól az ember, de mégis jól esik a szivnek. - -332. Előbb válaszd meg a szót, aztán beszélj. - -333. Szót szó követ, igy lesz a beszéd. - -334. A szó nem marad a zsákban, (t. i. el nem rejthető.) - -335. A közbenjárónak bő a zsákja. (Mert nem a magáéból ád.) - -336. A vagyon a sziv forgácsa. - -337. A Gyertya nem lefelé világit. - -338. Ha nyilvános helyen vágod le szamarad farkát, az egyik hosszunak, a -másik rövidnek fogja találni. - -339. A bánatot az öröm képén is tükrözni tudni, az valódi müvészet. - -340. A kályhapad a tél virág kertje. - -341. A ki a pecsét birtokában van, az a Szulejman. (Szulejman, Dávid fia -a keleti mythósz hőse, ki egy varázspecsét birtokában volt.) - -342. A lándzsát nem lehet zsákba rejteni. (A rosz szokás mindenütt -elárulja magát.) - -343. A szerelem nem tür társat. - -344. Nyelvedet társaságban, kezedet utazáson ki ne öltsd. (Társaságban -ne beszélj, utazáson ne ajándékozz.) - -345. Egyed a gyümölcsöt anélkül, hogy fája után kérdezősködnél. (Még a -lopott jószágot is élvezd.) - -346. Az arabtól nem kell se czukor, se pofon. - -347. Ha neked annyira tetszik, magad is fuvolás lehetsz. - -348. A hol levetkeződöl, ott öltözkődjél is. - -349. Az együgyü kezéből ne igyál, ha mindjárt az élet vize lenne is. -(Nektar.) - -350. A mit saját kezeddel adsz, az a más világba is elkisér. (t. i. a -könyöradományok.) - -351. Se a nyárs, se a pecsenye ne égjen el. (Minden a kellő formában -maradjon.) - -352. A milyen a vetés olyan az aratás. - -353. Annyi serbetet ád, a menyit ütere enged. (Annyit szidja a mennyit -csak elbir.) - -354. A friss mozgás, áldást hoz. - -355. Jó akarat, jó eredmény. - -356. Ha nem akarsz figyelni a nagyok szavára, türnöd kell a szenvedések -sulyát. - -357. Annyit használ, mint Atmejdánban tömjénnel füstölni. (Atmejdan, egy -nagy tér Konstantinápolyban azelőtt a nyillövők gyakorlati helye.) - -358. Egy papucscsal is beéri, hogy Bajram-ot csináljon magának. - -359. Ne légy oly hajszálnyi finom, könnyen el találsz szakadni. - -360. A ki haraggal áll fel, kárral szokott leülni. - -361. A harag (boszu) édesebb a méznél. - -362. A döglött lovat keresi, hogy a patkót leszedje róla. (Nagyon -fösvény.) - -363. Az ökör meghalt, a társaság szétoszlott. - -364. A bölcset verték s az én hátam érezte. - -365. Pamut fonállal kötözték meg. (Bajos állapotban van.) - -366. A ki a pilavot szereti kanalat hord magánál. - -367. A szerdán meglátszik, milyen lesz a csötörtök. - -368. A rizs nem száll fel a viz felszinére. - -369. Ha már megfött az étel ne vegyits közé vizet. - -370. Csak a gazdag szép és tiszteltetett. - -371. A czukor más és más a csodasó. (Ámbár mindkettőnek egyenlő szine -van.) - -372. A ruha nem bizonyitja a bátorságot. - -373. A sarkantyú cseng és bong, de csak a pénz mivel mindent. - -374. Ólmot az ördög fűlébe! (Hogy meg ne hallja. Szokásos példabeszéd -midőn illetlen beszédet kell ismételni). - -375. Légy óvatos az alamizsnával, hogy roszat ne cselekedjél vele. (Ha -méltatlannak adsz.) - -376. Ne nyisd ki szádat helytelen beszédre. - -377. A ki alamizsnát oszt, soká él. - -378. Ne a testet nézd hanem a lelket. - -379. Csak kérdezz és te is bele jutsz a Kaabá-ba. - -380. Még a viz is hamarébb nyugszik mint az ellenség. - -381. A fiatalságot a hallgatás, a kort a beszéd illeti meg. - -383. Ne gyürd fel nadrágodat elébb, mint sem a folyóhoz értél volna. - -384. A Szofu azt állitja, hogy nem eszik foghagymát; pedig ha talál, még -a haját sem hagyja meg. - -385. A tulerős eczet még saját edényét is megkárositja. (A hirtelen -haragu beteg.) - -386. Mi hátra marad, gyakran el is fog maradni. - -387. Fejét feláldozza, de titkát nem áruja el. - -388. A ki verebektől fél nem hint kását, - -389. A hallgató okosabb legyen a beszélőnél. - -390. Ne aggodjál azon ma, mit fogsz enni holnap. - -391. A birtokos belényugodott már s most a kupecz nem akar. (Szokásos a -szolgára ki uránál takarékosabb.) - -392. Ha holnap lesz, megjöhet még az áldás. - -393. Szakállad tán csak nem megőszült a malomban? (Ne tettesd magad oly -fiatalnak.) - -394. A siketet ne üdvözöld kétszer. (Az ő hibája ha elsőször nem -hallott.) - -395. A késő megbánás hiábavaló. - -396. Türelemmel a szederfát selyemmé változtatod. - -397. Szép a viz a pohárban, szép a hajó a gyárban. - -398. A szó lábaira esett. (Nem ment teljesedésbe.) - -399. A hű barát többet ér a rokonnál. - -400. A légy ösmeri a nyalánkságárust. - -401. Hallgatásod édesebb a zenénél. (A fecsegőkre alkalmazott guny.) - -402. A légy ugyan kicsi, mégis felkavarta a gyomrot. - -403. Tőkéjét egy macska hátára rakta. (A hütelen igazgatóra czélzó.) - -404. A ki gyorsan jár lábaival ruháiba bonyolodik. - -405. Parancsolj a restnek s ő maga fog aztán tanácsolni neked. - -406. A vasat üsd a mig tüzes. - -407. A töröknek későn érik meg az esze. - -408. A kertésznek nem lehet zöldséget árulni. - -409. A ki a kolostorban vár, levest kap. (Türelem czélhoz vezet.) - -410. Meghallotta a nyúl, hogy a vadászkutya megbénult. (Azért jár-kel -oly büszkén.) - -411. A gyéren vetett retek jobb a sürün vetettnél. (A sok nem mindig jó -is.) - -412. A kőböl is, ha préseli, vizet sajtol ki. (Kitartó, nagyratörő -emberről szólva.) - -413. A gazdagnak nehéz ajándékot nyujtani. - -414. A fösvénység szeme, csak a föld által elégittetik ki. (t. i. a -sirban.) - -415. Kilencz évnek szerdái kerültek össze. - -416. Sántitó szamárral ne csatlakozzál karavánhoz. - -417. A mig fősvények fognak létezni a gazemberek nem maradnak éhen. - -418. Édes szavak még a kigyót is kicsalják lyukából. - -419. Váratlanul esik a kő az ember fejére. - -420. Az alvó kigyónak ne lépj a fejére. - -421. Repülő madártól vár segitséget. (Hasztalan remény.) - -422. Mint a liszteszsák csak a bot alat porzik. (Csak erőszakkal lehet -valamit kicsalni belőle.) - -423. Lisztünk meg van szitálva; szitánkat szögre akasztjuk. - -424. A távolból még a dobszó is szépen hangzik. - -425. Olcsó eczet édesebb a méznél. - -426. Olcsó husnak hig a leve. - -427. Üss a koldusköpenyegre. (A szegények elhagyatottságára utal, kikkel -szemben mindenki, mindent megenged magának.) - -428. A milyen távozása, olyen a jövetelem, a milyen a tésztája (melylyel -megkinál,) olyan a kásám. - -429. Van vagyona – irgalmas is lehet. - -430. A szappan a mit adtál, még mindig nem birja eltávolitani az -előidézett szennyet. - -431. Mint az olaj, a felszinre tolakodik. - -432. Az éhes medve nem tánczol. - -433. Az éhes ásit, a szerelmes nyujtózkodik, (ha nem érte el czélját.) - -434. Az éhes tyuk a hambárról álmodik. - -435. A várakozás jobban kinoz a tüznél. - -436. Este az ivásnak, reggel kártyázásnak engedi át magát és mégis a -paradicsomba remél jutni. - -437. A bőkezüség nem csökkenti a gazdagságot. - -438. A mivel jött az ember, azzal távozik is. - -439. A neveletlentől vedd meg a becsületet. - -440. Egyél keveset és tarts szolgát magadnak. - -441. A ki engem tisztel annak szolgája vagyok, a ki engem gyaláz, annak -ura vagyok. - -442. A felbőszitett szamár még a lónál is jobban szalad. - -443. A fehér pénz a fekete napra van számitva. (Fekete, t. i. -szerencsétlen.) - -444. Folyó vizben nem marad piszok. - -445. A sánta hamar elfárad. - -446. Akár fehér a kutya akár fekete, mégis kutya marad a kutya. - -447. Az ember belülről tarka. (Nem külsőleg mint az állat.) - -448. A lelkiismeretesség fél vallás. - -449. Ravaszsággal még az oroszlánt is rá lehet szedni, erőszakkal még -egy tücsköt sem. - -450. Nem tanácsos másnak kötelén a kutba szállni. - -451. Alacsony helyről nézve még a dombocska is hegynek látszik. - -452. A követ sérthetetlen. - -453. A kézcsókolás nem koptatja a szádat. - -454. A müszer dolgozik, de a kezet illeti a dicséret. - -455. Arany kezet nem vág meg a kés. - -456. Az árva gyermek maga metszi el köldök zsinorját. - -457. Sokan sajnálják az árvákat, de kevesen istápolják. - -458. Kötélre ne hints lisztet. (Ne tégy hasztalan dolgot.) - -459. Ne higyj barátodnak, mert bőrödet szalmával tömi ki. - -460. Magadat varrótüvel szurd meg, az idegent zsáktüvel. - -461. A ki mézzel bánik, ujjait lenyalja. (az az, a ki szerit teheti, -lop.) - -462. A mi egy szájból jön, ezerekre terjed ki. - -463. Egy bolha miatt az egész paplant elégeti! (A nagy áldozatról -mondatik.) - -464. Egy fillér miatt tőrét a csilagoknak szegni. (A fösvény.) - -465. Egy köpenyegem van, azt kiteritem s lefekszem a hová tetszik. (A -nőtelen ember.) - -466. Tiz remete beéri egy kanállal. - -467. Egy juhról nem lehet két bőrt nyuzni. - -468. Arany kalitkába zárták a fülemilét, de ez egyre kiáltá: ó hazám! - -469. Egy baleset tanulságosabb száz tanácsnál. - -470. Csak esőben tanuljuk megbecsülni a köpenyeg értékét. - -471. A nagy fej nagy fájdalmakkal jár. - -472. A fazék feldült és födelet talált, (t. i. az esetleg gyakran -meghozza azt, a mit hosszasan kerestünk.) - -473. Akár milyen nagy a mecset, az Imam mégis csak azt prédikálja a mit -tud. - -474. Ha a mecset össze is dül, az oltár mégis helyén marad. (A szépség -nyoma megmarad.) - -475. Harangját fűvel tömték be. (Megcáfolták.) - -476. A posványba ne dobj követ (mert beszennyezed magad.) - -477. Ne utazzál gyermekkel, kinevet, ha a teher lecsuszik hátadról. - -478. A tulságos dédelgetéstől a kedves elundorodik. - -479. Az omlatag épületnek nem használ a javitás. - -480. A szöget csak a szög turja ki helyéből. - -481. Ne lakjál oly helységben, hol orvos és biró nincs. - -482. Az igazság szavára még az őrült is hallgat. - -483. A győztesnek van igaza. - -483. A ki fürdőbe megy, izzad. (Minden tettnek megvannak -következményei.) - -485. A házi tolvajt nehéz rajta kapni. - -486. A szeszély a lélek alatt rejlik. (Tehát csak halál után jöhet elő.) - -487. A timár csak azt a bőrt rángatja, mely neki tetszik. (A sors csak -azt veri, a kit üldüz.) - -488. A nyelvnek nincsen csontja. (Minden beszédre képes.) - -489. A világ egy kövér fark, olyan mint az angorajuh-é, (a ki az -élvezetéhez ért, annak váljék egészségére.) - -490. Barátok közt mázsa szerint mérj, az üzletben lat szerint. - -491. Ha elbukol, a földet is öleld meg. - -492. A koldus arcza fekete, (gyalázattal boritott,) de erszénye kövér. - -493. A versenytárs nem árt ha nyiltszivü. - -484. Szépséget nem lehet kierőszakolni. - -485. Az erőszakot nem szokta követni magyárázat. - -496. Ha a juh a nyájtól távozik, a farkas elragadja. - -497. Ne a szónokra, de szónoklatára figyelj. - -498. Ha a törvény metszi le az ujat, az nem fáj. - -499. Éppen az aggályosan őrzött szembe esik bele a szálka. - -500. A vizet a szalma alá vezeti, (vagyis, titkokat sző). - -501. A nyúl duzzogott a hegy ellen, de az mit sem tudott róla. - -502. A jóllakott nem érzi az éhes állapotját. - -503. Az okos beéri vele ha megszagolja a rózsát. - -504. Sürgős ügyekbe az ördög is elegyedik. - -505. A szerelmesnek csak egy intés kell, a dervisnek egy ok, (hogy -felforrjon benne az indulat.) - -506. Egy oktalan fej baját a láb viseli. - -507. Az ész nem a korban, de a fejben rejlik. - -508. A hazátlan madárnak Isten épit fészket. - -509. A hazátlan harczosnak rövid nyelve és görbe nyaka van. (Sokat kell -türnie és keveset beszélnie.) - -510. A válás vége a viszontlátás. - -511. A sors abroncsán ment keresztül, (vagyis, sokat tapasztalt). - -512. A vénűlő farkast gúnyolják a kutyák. - -513. A szárazzal a nedves is elég. - -514. Ki szép? kérdezték a hollótól; »fiaim« felelé büszkén. - -515. A gesztenye elvetette haját s most megveti azt. - -516. A szem lát, a sziv kiván. - -517. A sziv mindaddig eped, mig a szem nem lát. - -518. Szép az, a mit a sziv szeret. - -519. Mielőtt bemennél, gondolj a kijövetelre. - -520. Puszta szóval nem lehet sajtot késziteni. - -521. A bánatot örömmé változtatni, az az élet művészete. - -522. Inkább köveket hordani az eszessel, mint ostobával szövetkezni. - -523. A ki róvásra iszik bort kétszer ittasodik meg. (Egyszer az ivás, -másodszor fizetés alatt.) - -524. Minden bárányt saját lábánál akasztanak fel. - -525. Minden ember szivében egy oroszlán leskelődik. (Egy erős -szenvedély.) - -526. Ne tarts mindenkit, a ki szakállas, atyádnak. (Ne adj a külsőre.) - -527. A tehetség szerelmet ébreszt, az erény tiszteletet. - -528. Ha a hazug háza leég, senki sem hiszi el neki. - -529. A lusta ló erősebben rug ki. - -530. Ha mindenki vásárra vinné az eszét, utóljára mégis csak mindenki a -magáét vásárolná vissza. (Mindenki megvan elégedve a maga eszével.) - - - - -Özbég-mondatok. - -(Csagatai tanulmányok-czimü munkámból.) - -1. A ki két hajóba kapaszkodik, bizonyosan a vízbe ful. - -2. A szégyen rosszabb a halálnál. - -3. A szivből siró még a vakot is könnyre inditja. - -4. A ló ha sovány, a vitéz ha idegen országban van (rosz szinben -vannak.) - -5. A bölcs egy és ugyanazon kőben kétszer nem botlik meg. - -6. Ezerszer dicsérheted – a muszkát, még is kék a szeme (t. i. nem szép -özbég fogalom szerint.) - -7. A fiatal ember lehet, hogy meghal, de az öregnek kell meghalni. - -8. A sokat hizelgő nyelv nyalásával sebet ejt. - -9. A ki a verebeket félti, az nem vet kölest. - -10. Lányom hozzád szólok, de hallja az ángyom. - -11. A teher nélküli szamárnak kedve szottyan leheverészni. - -12. A kiejtett szót már nem lehet többé lenyelni. - -13. Kinek szive megtelik annak nyelve hamar feloldódzik. - -14. Csak a tuskóból száll föl a sürü fűst. - -15. Ki gyorsan beszél, az gyorsan meg is bánja. - -16. Jobb az eleven egér a holt oroszlánnál. - -17. Kit az Isten megver, azt a próféta botjával meglöki. - -18. Egyik azt mondja, hogy tizenkilencz, a másik: egy hiány husz. - -19. Lóháton ülő atyját sem ismeri (a felfegyverkezett saját rokonait sem -kiméli.) - -20. Ha meghalsz, sírod is kényelmes legyen. - -21. Az emberek megszólitják, az állatok megnyalják egymást. - -22. Az embert szavánál, az állatot szarvánál fogják. - -23. Mit az anyatéjjel beszittunk, attól csak a lélekszakadtával -szabadulunk. - -24. A nyitott száj nem egy hamar éhezik. - -25. Az arany még Illés prófétát is tévutra vezeti. - -26. Az ujonnan esett hónak ne örűlj, mert zord hideg követi; a pap -látogatásának ne örűlj, mert kérése követi. - -27. A jó lónak elég egy ostor, a rosznak ezer is hasztalan. - -28. Ki az ivástól jól nem lakik, az a nyalástól még kevésbé fog jól -lakni. - -29. Szép remény felér fél szerencsével. - -30. Ha a kéz mindazt adná mit a nyelv igér, nem maradna többé koldus, -mindenki herczeg lenne. - -31. Két molla egy férfit, egy molla egy asszonyt ér. - -32. A valamire való már tizenöt éves korában férfivá lesz, a semmitérő -még negyvenben is gyermek. - -33. Az egésség vagyon, a betegség szegénység. - -34. Ki vért keres, az az eret is megtalálja. - -35. Szép az utazás bármilyen messze is. - -36. Szép a szüz bármilyen csunya is. - - - - -Kazán-tatár-mondatok. - -(Bálint gyüjteménye után.) - -Hogy mi történik faludban, azután a szomszéd faluban tudakozódjál; hogy -mi történik házadnál, azt szomszédodtól kérdezd. - -Az éhesnek haragja gonosz. - -Evéstől senki sem hal meg. - -Ne siess, mert elkésel. - -A hol a ló hömpörög, ott szőrt hagy hátra. - -Ne ostorozd a lovat, de unszold abrakkal. - -Sok pálinkát igyál, de keveset részegeskedj. - -Ha eltörik a kocsi, tüzelő fát ád, ha megdöglik az ökör, húst ád. - -A ki lassan jár, utóléri a nyulat. - -A ki lassan jár, messze jut; gyors lépés nem tart soká. - -A kimondott szó, valamint a levágott kenyér, nem térnek vissza előbbi -helyükre. - -A halál elől még a pénz sem menthet meg. - -A kutya ugat és a farkas nyugodtan folytatja útját. - -Kinek nincs munkája, ennivalója sincs. - -A ki két nyulra vadász egyszerre, egyet sem fog. - -A nőknek hosszu a haja, de rövid az esze. - -A kinek szánkáján ülsz, annak nótáját énekeld. - -Ha a meny tésztát vág, a napának görbének tetszik a dolog. - -A meny hasa a napának mindig nagynak látszik. - -Nem minden nap jut a vajaskásából. - -Ha egy napi utazásra kelsz, egy hétre való élelmiszerrel lásd el -magadat. - -A szem félénk, a kéz merész. - -Isten mellőzésével, ne meneküljünk a császárhoz. - -A jó hirnév többet ér a vagyonnál. - -Inkább a gazdagnak szolgája, mint a szegénynek fia. - -Ha felfelé köpsz, saját orczádra hull vissza. - -Véletlenül nem nő gabona. - -A betegre szállnak a legyek. - -A csuka elpusztúl, de fogai nem. - -A bot erőt ád a csikónak. - -A bolonddal nem jó sem találni, sem osztozni. - -A menyegző után a bot következik. - -A türelmes tür, a türelmetlen panaszkodik. - -A vak tyúknak a kutyazab is búzának tetszik. - -Az egészséges fej, mindig talál sapkát. - -Ha édes is a méz, még sem harapunk az ujunkba. - -Egy lóra nem raknak két szerszámot. - -Az öt ujból, mindig egyenlően fáj, akár melyik-e – be harapsz. - -Ma »kedves testvér«, holnap maró »foghagyma« holnapután »kutyakölyök.« - -A feldicsért leány násznapján csuffá válik. - -A juhtól gyapjut, az embertől adót nyernek. - -A jóllakott kutya megharapja urát. - - - - -Altaj-mondatok. - -(Radloff után.) - -Hogy véled megfogni az ég madarait? hogy véled megfogni a tenger halait? - -Ki látta, hogy a bak szarva eget ért volna? - -Ki látta, hogy a teve farka földig érne? - -A keselyüt röptén, a gyorsat menésén, (ismerjük fel.) - -A ki nem tud járni, elrontja az utat, aki nem tud beszélni, elrontja a -szót. - -Nem járhat-é a poroszkáló ezer uton? nincs-é a ravasznak ezer szava? - -A sügérnek nincs leve, az ostobának nincs esze. - -Ha járni látod a békát, mit törődöl gyorsaságával. - -Az öregnek szavait dugd a zsákba; a tekintélyesnek beszédét dugd -zsebedbe. - -A bundában él egy ember, de ki ösmeri? A nyereg takaró alatt él egy ló, -de ki ösmeri? (Arra törekedjünk, hogy mindent minél tüzetesebben -megismerjünk.) - -A helyett hogy sok lennél és szemét, légy kevés és légy művészet. - -Ujat készits és vedd fel, régit javits meg és vedd fel szinte. - -Szeles napon nincsen csend; gondolatterhes napon nincs álom. - -Ha rozzant is, de saját házad legyen; ha bőjti étel is, de saját kásád -legyen. - -A rosz lövész golyója csak hat ölre ér. - -A ki tisztelte az úrat, ur lesz; a ki tisztelte a gazdagot, gazdag lesz. - -Bár mit egyél, bátran egyed; csak kavicsra ne jusson a fogad! - -Bár mit veszesz fel, vedd fel bátran; csak a nap el ne perzselje a -hátadat! - -Bár min lovagolsz, lovagold bátran, csak lábad a földet ne érje! - -Ha húst főzök, nem marad számodra lé; két szóból egy sem számodra való. - -A vének a lovak közül levágásra valók, a vének az emberek közül, gúnyra -valók. - -A száraz kanál nem esik jól a szájnak. - -A kinek magas gondolatai vannak nem éri el az estét; aki nagy lépéseket -tesz, nem éri el az ajtót. - -Az aranyfejü nőnél jobb a sovány fejű férfi. - -A férfi kantárszára hosszú, a ló patkója lapos. - -Ha a lovak nyeritenek, felismerik egymást; ha az emberek beszélnek -felismerik egymást. - -Ha sovány is, vedd zsirosnak; ha kevés is, vedd soknak! - -Ételem csekély, fejem kopasz. - -A fekete észnél, mely oly nagy mint a teve, jobb a bölcs ész, mely kicsi -mint a tapló. - -A varjú, mely utánozni akarta a ludat kificzamitotta a lábát. - -Ha újat látsz, ne légy magadon kivül örömedben, ha régit látsz meg ne -vesd. - -A holnapi kolbásznál jobb a mai máj és vese. - -Az agglegény nyakát a tetű eszi meg, és megtakaritott pénzét megeszi a -kutya. - -A mi nem fog vágni, azt ne köszörüld, a ki nem akar rád hallgatni, azt -ne tanitsd! - -Ha meghalni szándékozol, ne dobd el kenyeredet! - -Ha egy helyet elhágysz, magot vess elébb! - -Mielőtt szépségre néznél, belső érték után tudakozódjál. - -A hős tönkre megy, a dühöngő elvész. - -A ki a fagygyal küzd, az fülét veszti el; a ki az úrral küzd az fejét -veszti el. - -A mit az okos hat nap alatt tesz meg, azt a ravasz öt nap alatt végzi -el. - -A békeszerető fejet le nem üti a bárd. - -Nem úgy megy a mint az ész gondolja, úgy megy, a mint Isten határozza. - -Ha a rosz kutya meghízik, ne bocsás senkit oldala mellé; ha rosz ember -meggazdagodik, ne bocsás senkit oldalához. - -A nő szivében egy vértezett, ragyogó férfi él. - -A férfi szivében egy felkantározott tüzes ló él. - -Az ócska bunda galléra, a jó idő emléke nekem. - -A békitő a népnél olyan, mint a gomb a bundán. - -A kinek csak egy lova van és versenyt lovagol vele, olyan mint az ember, -ki a csupasz bundában birkozásba bocsájtkozik. - -Ha kés van a kezedben, ne keveredjél veszekedésbe. - -Ha lóhurok van a kezedben, ne menj a verekedéshez. - -Aki verekszik, elfárad, aki veszekszik, elbágyad. - -Olyannal, ki idegen törzsből való, ne menj vadászni! - -Olyannal, ki más apától való, ne lépj üzleti összeköttetésbe! - -Ha még nem látod a vizet, ne vesd még le a csizmát! - - A ki vaskabátot hord, az meghal, - aki bőr kabátot hord, az életben marad. - - Ha eszel, ne siess! - Ha lovagolsz, meg ne állj! - - A hol lovagolnak, ott út van, - a hol élnek, ott nép van. - - Tavaszszal vannak lóversenyek, - őszszel vannak birkózások. - - Törzs nélkül nincsen ember, - mérték nélkül nincsen csizma. - - A mi szarvas, az szőrös, - a mi ember annak neve van. - -A helyett, hogy a rosznak kezébe adnád, tedd a jónak útjára. - -Roszszal ne tégy jót, - -A ló hát feltört sebhelyét kend be. - -A rosz ember háborúban hasznot hajt. - -Ne aggódjál: az előkelőtől nem születik semmi rosz! - -Ne mondd: hogy a rosztól nem születik előkelő. - -Ha valami a jó mellett fekszik, rá ragad a jó, ha valami a rosz mellett -fekszik, rá ragad a rosz. - -Más az, gyorsnak lenni a nyelvvel, más, gyorsnak lenni a lábakkal. - -Ha pénzt szerzesz munkáddal, utódaidnak való, ha ételt szerzesz -munkáddal, a gyomornak való. - -Kövesd az utat, ha mindjárt kerülő; csak leányt végy el, ha mindjárt -viselős is. - -A ki halakat fog, meg nem gazdagodik, a mi a földön fekszik meg nem -szárad. - -Ha vas, vágd rövidre, ha fa, vágd hosszura. - -Ha az apa hiányzik, a fiu nem ér semmit, ha az anya hiányzik, a leány -nem ér semmit. - -Inkább mint hogy leányt örizz, tarts kezedben izzó parázst. - -A lovat zsirja, az embert ruházata szerint, (iteld.) - -A ki sokat lő, még nem lövész, a ki sokat beszél, még nem szónok. - -A távolfekvőt hallani, a közelfekvőt látni lehet. - -A fa gyökere áthat a földön, az ember gyökere áthat a népen. - -Az ember keze szolgai. Isten keze hatalmas. - -A ki ajándékokat adott, azt megint helyrehozni igyekszik. - -Oly leányt, kinek rosz anyja van, ne végy el; oly házba, melynek ajtaja -rosz, ne lépj be. - -A ki igazán meghal, azt meg nem menti egy Saman, a ki éhen hal, azt meg -nem menti a gazdag. - -A serczegő, nyikorgó pakoló-nyereg nem hágy békét a ló fülének. - - Az egészen ostoba feleségét dícséri, - Az egészen okos kutyáját dicséri. - - A kinek hasmenése van azt követi a kutya. - a tréfás embert követik az emberek. - - A sajtos-üst ki forr, - az oktalannak szája kicsordul. - - Homok nélkül nincs folyó, - Isten nélkül nincs nép. - Gallér nélkül nincs bunda, - törvény nélkül nincs nép. - - A ki egy nagyot tisztel, nem marad fekve, - a ki előkelőt tisztel, nem megy tönkre. - - Ne emelkedjél tul, a nagyokon, - légy engedelmes előkelö erányában. - - A ki a nagyokat tiszteli, hosszú életnek örvend. - - A rágalmazót megsemmisitik, eladja a lelkét: - - A hazug tönkre megy, - sötétségbe merül. - - Egyél kenyeret és sót! - tarts ártatlan beszédeket. - - A ki két fejet egyesitett, azt Isteni vigasznak nevezik, - aki két fejet összeveszitett, azt isteni büntetésnek nevezik. - - Az irigynek nincs inge. - - Ha van mihez, kapj utána mint a farkas, - ha nincs semmi, válj szárazzá mint a hur. - - A mit kerestem, az apámnak, anyámnak, - a mit tanultam saját magamnak való. - - Két ember közül, az egyik magasabb, - ha csak egy ember van jelen, a sapkája magasabb. - -Mért követelsz trágyát oly országtól hol nincsen marha? - -Vége. - - - - -Lábjegyzetek. - -[Footnote 1: A konstantinápolyi magas társaság szolga személyzetét, -külön s kimeritőbben irtam le: »a magas porta és annak oszlopai« czimü -szakaszban.] - -[Footnote 2: Szibirjagi szibiriai zsirnak híják a Konstantinápolyban -leginkább használt zsiradékot, mely Oroszországból importáltatik.] - -[Footnote 3: A török kürk szónak szószerinti forditása, mely lényegére -nézve azonban inkább prémes háló köntösnek mondható.] - -[Footnote 4: Nargileh a perzsa Nardsil (kókosdió) szóból ered, mert a -vizkorsó eleinte e gyümölcsből készült s csak később utánoztatott alakra -nézve agyagból és üvegből.] - -[Footnote 5: Persia ezen kitünő bora, az első két évben nagyon hasonlit -a tokajira, s ha nem is áll azzal egészen egyenlő szinvonalon, a tokaji -után mindenesetre legjobb.] - -[Footnote 6: Az arab Hasasin (hashish-evő) szóból származott.] - -[Footnote 7: E szavak írásmódja oly annyira hasonló, hogy utazás és -pokol közt a különbség egyetlenegy pontból áll.] - -[Footnote 8: A Cselebi, vagy Csorbadsi czimek csak az ujabb korban -adatnak keresztényeknek, azelőtt ezek kizárólag mohammedánokat -megillettő rangczimek voltak.] - - - - -TARTALOM. - - Előszó I–III - A ház s a háztartás 3 - A családi élet 16 - Nők 28 - Sá’ir evlenmeszi, azaz: egy költő házassága 51 - Ruhák és ékszerek 66 - Étkezés 95 - Tivornyázás 105 - Dohány és bóditó szerek 118 - A fürdő 147 - Iskolák 161 - Műveltség 183 - Ünnepek 196 - Zarándokok és zarándokolások 209 - Dervisek 233 - A fényes porta és oszlopai Konstantinápolyban 255 - A karavánok 281 - Bazárok és bazárélet 299 - Keresztények és zsidók 309 - Moszlim néptypusok 339 - A jelenkor moszlim fejedelmei 355 - Példabeszédek 375 - Oszmán példabeszédek 377 - Özbég-mondatok 405 - Kazán-tatár-mondatok 407 - Altaj-mondatok 410 - - -[Transcriber's Note: - -Javítások. - -Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk. - -A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája: - -I |Iszlám a 19-dik században – »czimű |»Iszlám a 19-dik században« – -czimű - -I |tekinlélyes |tekintélyes - -12 |Azsiában |Ázsiában - -13 |»avantgarde-al |»avantgarde«-al - -14 |ennyít, meg ennyit |ennyit, meg ennyit - -16 |zolgáknak |szolgáknak - -17 |háztartásí |háztartási - -21 |nehézhesebbekké |nehézkesebbekké - -22 |kurópai… teeinthető |európai… tekinthető - -29 |küölnbözik |különbözik - -34 |Azsia |Ázsia - -38 |szépek éz fiatalok |szépek és fiatalok - -38 |adjuk össsze |adjuk össze - -39 |incsenn |nincsen - -42 |mindenüttt |mindenütt - -48 |térsadalom |társadalom - -49 |(Szevidsi khatum, |(Szevidsi khatum,) - -76 |meltett |mellett - -81 |testén hordan |testén hordana - -87 |bekáig |bokáig - -89 |semmmiképen |semmiképen - -95 |hagyományes |hagyományos - -100 |játjsza |játszja - -102 |sovány es ebédet |sovány estebédet - -105 |imporáltatik |importáltatik - -106 |forditáta |forditása - -110 |szivraható |szivreható - -114 |század vévéig |század végéig - -118 |Azsiába |Ázsiába - -133 |hossszadalmas |hosszadalmas - -136 |Közép-Azsiában |Közép-Ázsiában - -137 |valamenyyi |valamennyi - -137 |Közép-Azsiában |Közép-Ázsiában - -139 |álmodní |álmodni - -145 |leginkábbb |leginkább - -150 |látogaitóiról |látogatóiról - -153 |pejjé változtaják |pejjé változtatják - -157 |igazhitü momád |igazhitü nomád - -167 |szabad játékárak |szabad játékának - -168 |hallotttam |hallottam - -169 |feltatáltátok |feltaláltátok - -171 |Szamarkandhan |Szamarkandban - -171 |székhhelye |székhelye - -174 |Közép-Azsiában |Közép-Ázsiában - -179 |feltalálásáhan |feltalálásában - -188 |Egypptom |Egyptom - -190 |anélkül hegy |anélkül hogy - -190 |Szultán✝a…sipahi✝a…khán✝a |Szultánja…sipahija…khánja - -193 |áltozatoddá |áldozatoddá - -202 |szertásokat |szertartásokat - -207 |mezőgazgasági |mezőgazdasági - -215 |romjait ból |romjaiból - -222 |őke,… Zemzen |őket,… Zemzem - -229 |nemszetgazdászatra |nemzetgazdászatra - -233 |seretettel |szeretettel - -234 |megistetni |megismertetni - -234 |szőrébél |szőréből - -234 |napsu-rak |napsugarak - -235 |önzést; |önzést;« - -244 |(Ó bószuálló. |(Ó bószuálló.) - -248 |imásdságot |imádságot - -250 |tettők… örjöngő |tettök… őrjöngő - -250 |szemtanuúja |szemtanúja - -250 |gyorlatokban |gyakorlatokban - -255 |kitételell |kitétellel - -256 |»magas »porta,« |»magas porta,« - -262 |fiigyelmem |figyelmem - -270 |minden belepő |minden belépő - -283 |Legveszelyésebbek |Legveszélyesebbek - -289 |Közép-Azsiaban |Közép-Ázsiában - -289 |lételepedés |letelepedés - -292 |Közép-Azsiában |Közép-Ázsiában - -293 |egyesegydül |egyesegyedül - -295 |Azsia |Ázsia - -300 |dokánykereskedők |dohánykereskedők - -304 |szellemei és testi |szellemi és testi - -311 |letézéséről |létezéséről - -311 |örméy nevet |örmény nevet - -313 |csuszás-másás |csuszás-mászás - -314 |ere felagadt |ere feldagadt - -315 |kerskedelmi |kereskedelmi - -321 |szervézetében… személyisege |szervezetében… személyisége - -322 |tatálkozni |találkozni - -324 |hósei |hősei - -325 |hog a |hogy a - -327 |tágitásáre… kengyalvastartói |tágitására… kengyelvastartói - -328 |magcsalottak… meronita… Szóvel |megcsalottak… meronita… Szóval - -337 |Meshheden |Mesheden - -339 |egyeszerü |egyszerü - -340 |orkölcsi-törvény |erkölcsi-törvény - -343 |képesség foly tán |képesség folytán - -343 |különbséget.» |különbséget.« - -345 |csatlaknoznak |csatlakoznak - -345 |hajlékeny |hajlékony - -348 |uazást |utazást - -353 |talán mar… magyarázhátó |talán már… magyarázható - -355 |forrró |forró - -358 |elétmodja |életmódja - -379 |nem eszem,« |»nem eszem,« - -380 |szalad. el |szalad el - -381 |Osmerjük |Ösmerjük - -387 |kellemetlen. |kellemetlen.) - -393 |valamit. |valamit.) - -395 |lopott józságot |lopott jószágot - -395 |magát. |magát.) - -396 |helye. |helye.) - -397 |hallott. |hallott.) - -400 |állat. |állat.) - -401 |is tápolják |istápolják - -401 |köpenyeg-értékét |köpenyeg értékét - -401 |kerestünk. |kerestünk.) - -406 |metr zord |mert zord - -409 |edés |édes - -410 |megismerjünk. |megismerjünk.) - -414 |parászt |parázst] - - -*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK KELETI ÉLETKÉPEK *** - -Updated editions will replace the previous one--the old editions will -be renamed. - -Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright -law means that no one owns a United States copyright in these works, -so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the -United States without permission and without paying copyright -royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part -of this license, apply to copying and distributing Project -Gutenberg-tm electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG-tm -concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, -and may not be used if you charge for an eBook, except by following -the terms of the trademark license, including paying royalties for use -of the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for -copies of this eBook, complying with the trademark license is very -easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as creation -of derivative works, reports, performances and research. Project -Gutenberg eBooks may be modified and printed and given away--you may -do practically ANYTHING in the United States with eBooks not protected -by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the trademark -license, especially commercial redistribution. - -START: FULL LICENSE - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK - -To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full -Project Gutenberg-tm License available with this file or online at -www.gutenberg.org/license. - -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project -Gutenberg-tm electronic works - -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or -destroy all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your -possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a -Project Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound -by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the -person or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph -1.E.8. - -1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this -agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm -electronic works. See paragraph 1.E below. - -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the -Foundation" or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection -of Project Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual -works in the collection are in the public domain in the United -States. If an individual work is unprotected by copyright law in the -United States and you are located in the United States, we do not -claim a right to prevent you from copying, distributing, performing, -displaying or creating derivative works based on the work as long as -all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope -that you will support the Project Gutenberg-tm mission of promoting -free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg-tm -works in compliance with the terms of this agreement for keeping the -Project Gutenberg-tm name associated with the work. You can easily -comply with the terms of this agreement by keeping this work in the -same format with its attached full Project Gutenberg-tm License when -you share it without charge with others. - -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are -in a constant state of change. If you are outside the United States, -check the laws of your country in addition to the terms of this -agreement before downloading, copying, displaying, performing, -distributing or creating derivative works based on this work or any -other Project Gutenberg-tm work. The Foundation makes no -representations concerning the copyright status of any work in any -country other than the United States. - -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: - -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other -immediate access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear -prominently whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work -on which the phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the -phrase "Project Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, -performed, viewed, copied or distributed: - - This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and - most other parts of the world at no cost and with almost no - restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it - under the terms of the Project Gutenberg License included with this - eBook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the - United States, you will have to check the laws of the country where - you are located before using this eBook. - -1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is -derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not -contain a notice indicating that it is posted with permission of the -copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in -the United States without paying any fees or charges. If you are -redistributing or providing access to a work with the phrase "Project -Gutenberg" associated with or appearing on the work, you must comply -either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or -obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg-tm -trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any -additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms -will be linked to the Project Gutenberg-tm License for all works -posted with the permission of the copyright holder found at the -beginning of this work. - -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. - -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License. - -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including -any word processing or hypertext form. However, if you provide access -to or distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format -other than "Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official -version posted on the official Project Gutenberg-tm website -(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense -to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means -of obtaining a copy upon request, of the work in its original "Plain -Vanilla ASCII" or other form. Any alternate format must include the -full Project Gutenberg-tm License as specified in paragraph 1.E.1. - -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works -provided that: - -* You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed - to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he has - agreed to donate royalties under this paragraph to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid - within 60 days following each date on which you prepare (or are - legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty - payments should be clearly marked as such and sent to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in - Section 4, "Information about donations to the Project Gutenberg - Literary Archive Foundation." - -* You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or destroy all - copies of the works possessed in a physical medium and discontinue - all use of and all access to other copies of Project Gutenberg-tm - works. - -* You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of - any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days of - receipt of the work. - -* You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works. - -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project -Gutenberg-tm electronic work or group of works on different terms than -are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing -from the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the manager of -the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the Foundation as set -forth in Section 3 below. - -1.F. - -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -works not protected by U.S. copyright law in creating the Project -Gutenberg-tm collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm -electronic works, and the medium on which they may be stored, may -contain "Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate -or corrupt data, transcription errors, a copyright or other -intellectual property infringement, a defective or damaged disk or -other medium, a computer virus, or computer codes that damage or -cannot be read by your equipment. - -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. - -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium -with your written explanation. The person or entity that provided you -with the defective work may elect to provide a replacement copy in -lieu of a refund. If you received the work electronically, the person -or entity providing it to you may choose to give you a second -opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If -the second copy is also defective, you may demand a refund in writing -without further opportunities to fix the problem. - -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO -OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT -LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. - -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of -damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement -violates the law of the state applicable to this agreement, the -agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or -limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or -unenforceability of any provision of this agreement shall not void the -remaining provisions. - -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in -accordance with this agreement, and any volunteers associated with the -production, promotion and distribution of Project Gutenberg-tm -electronic works, harmless from all liability, costs and expenses, -including legal fees, that arise directly or indirectly from any of -the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this -or any Project Gutenberg-tm work, (b) alteration, modification, or -additions or deletions to any Project Gutenberg-tm work, and (c) any -Defect you cause. - -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm - -Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of -computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It -exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations -from people in all walks of life. - -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future -generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see -Sections 3 and 4 and the Foundation information page at -www.gutenberg.org - -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation - -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non-profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by -U.S. federal laws and your state's laws. - -The Foundation's business office is located at 809 North 1500 West, -Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up -to date contact information can be found at the Foundation's website -and official page at www.gutenberg.org/contact - -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation - -Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without -widespread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine-readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. - -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To SEND -DONATIONS or determine the status of compliance for any particular -state visit www.gutenberg.org/donate - -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. - -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. - -Please check the Project Gutenberg web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. To -donate, please visit: www.gutenberg.org/donate - -Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic works - -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project -Gutenberg-tm concept of a library of electronic works that could be -freely shared with anyone. For forty years, he produced and -distributed Project Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of -volunteer support. - -Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in -the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not -necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper -edition. - -Most people start at our website which has the main PG search -facility: www.gutenberg.org - -This website includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. |