diff options
| -rw-r--r-- | .gitattributes | 4 | ||||
| -rw-r--r-- | LICENSE.txt | 11 | ||||
| -rw-r--r-- | README.md | 2 | ||||
| -rw-r--r-- | old/67272-0.txt | 6607 | ||||
| -rw-r--r-- | old/67272-0.zip | bin | 120977 -> 0 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/67272-h.zip | bin | 128988 -> 0 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/67272-h/67272-h.htm | 5752 |
7 files changed, 17 insertions, 12359 deletions
diff --git a/.gitattributes b/.gitattributes new file mode 100644 index 0000000..d7b82bc --- /dev/null +++ b/.gitattributes @@ -0,0 +1,4 @@ +*.txt text eol=lf +*.htm text eol=lf +*.html text eol=lf +*.md text eol=lf diff --git a/LICENSE.txt b/LICENSE.txt new file mode 100644 index 0000000..6312041 --- /dev/null +++ b/LICENSE.txt @@ -0,0 +1,11 @@ +This eBook, including all associated images, markup, improvements, +metadata, and any other content or labor, has been confirmed to be +in the PUBLIC DOMAIN IN THE UNITED STATES. + +Procedures for determining public domain status are described in +the "Copyright How-To" at https://www.gutenberg.org. + +No investigation has been made concerning possible copyrights in +jurisdictions other than the United States. Anyone seeking to utilize +this eBook outside of the United States should confirm copyright +status under the laws that apply to them. diff --git a/README.md b/README.md new file mode 100644 index 0000000..cedeb51 --- /dev/null +++ b/README.md @@ -0,0 +1,2 @@ +Project Gutenberg (https://www.gutenberg.org) public repository for +eBook #67272 (https://www.gutenberg.org/ebooks/67272) diff --git a/old/67272-0.txt b/old/67272-0.txt deleted file mode 100644 index 351e4c9..0000000 --- a/old/67272-0.txt +++ /dev/null @@ -1,6607 +0,0 @@ -The Project Gutenberg eBook of Bernát Gáspár adomái, élczei, -apró freskóképei és gazsiádái, by Gáspár Bernát - -This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and -most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions -whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms -of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at -www.gutenberg.org. If you are not located in the United States, you -will have to check the laws of the country where you are located before -using this eBook. - -Title: Bernát Gáspár adomái, élczei, apró freskóképei és - gazsiádái - -Author: Gáspár Bernát - -Release Date: January 29, 2022 [eBook #67272] - -Language: Hungarian - -Produced by: Albert László from page images generously made available - by the Google Books Library Project - -*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK BERNÁT GÁSPÁR ADOMÁI, -ÉLCZEI, APRÓ FRESKÓKÉPEI ÉS GAZSIÁDÁI *** - - -BERNÁT GÁSPÁR - -ADOMÁI, ÉLCZEI, - -APRÓ FRESKÓKÉPEI ÉS GAZSIÁDÁI - -ÖSSZEGYÜJTÉ - -HÁTRAHAGYOTT ÖZVEGYE: - -A SZAMARKANDI PÜSPÖK. - -BUDAPEST, 1878. - -FRANKLIN-TÁRSULAT - -MAGYAR IRODALMI INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA. - -FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA. - - - - -TARTALOM. - - Egy kis elöljáró beszéd 5 - Bernát Gazsi a menyországban. Legenda Kakas Mártontól 11 - Adomák és élczek 15 - Történeti adomák 44 - A régi jó időkből 57 - Józsa Gyuriádák 67 - Bernát Gazsi levelei Bernát Gáspárhoz 96 - Bach csemegék 121 - Apróbb freskok 128 - Gazsiádák 172 - Bernát Gazsi gazdasági gépei 204 - Bernát Gazsi talányai 206 - - - - -EGY KIS ELŐLJÁRÓ BESZÉD. - -„Közeledik a generalissimus adószedő, a halál! Tisztelgek neki, s -összegöngyölitve lelkemet átadom neki ebben a s katulyában. Elég soká -hitelezett s én becsülettel, sőt busásan megfizetek. Voltaképen két -lelket adok neki. Egy gyermekét, melyet mindig szivemben hordoztam, s -egy aggastyánét, mely ezelőtt hatvanöt évvel szállt belém, s melyet -mentől inkább tartottam jól reménységgel, annál inkább rám vénhedett. -Élhetetlen lélek volt a lelkemadta, s mindig attól a gyermekétől kért -kölcsön, mely bőven födözte a deficitet. Jó lett volna -financminiszternek. Nesze hát! Nem sajnálom tőled. A halálnak is csak -élni kell!“ - -Ilyenformát mondhatott a mi kedves Gazsi bátyánk annak a sovány -kaszásnak, midőn hajó-utcai, 5-dik szám alatt lévő lakásán megjelent, s -ama táboriágyféle alkotmány elé lépett, melyben Bernát Gazsi nyugalomra -hajtá fejét minden reggel, hogy este újult erővel vegye nyakába a -várost. - -Már most mindennek vége, özvegységre jutott a samarkandi püspök, ki -tudvalevőleg Gazsi bátyánk felesége volt. Hamisítatlan, őszinte bánat -fogta el mindnyájunk szivét, kik e rendíthetlen komolyságu s -kiapadhatlan tréfától bugyogó kedélyt ismertük. - -Halála előtt néhány héttel, véletlen a nemzeti szállodába vitt -vacsorára. Oly enyhe idő járt, hogy – bár december derekán voltunk – az -üvegterem nyitott ablakain szelid tavaszi szellő lengett be, alig-alig -lobogtatva meg a gázlámpák égő tulipánjait. - -Már a dessertet hordta föl a hosszú, szőke pincér, midőn mutató ujját -magasra emelve, megáll előttem Gazsi. Se „jó nap“ – se „jó estét“ – ez -nem volt neki szokása. Harsány hangján, melyet csak maga nem hallott, de -a többiek annál jobban, kegyetlenül panaszkodott Rothschildra, ki három -stafétát küldött ma le Bécsből Pestre, azzal a fenyegetéssel, hogy ha -még egy nap vonakodik elfogadni a másfél millió forintnyi osztalékot, -kénytelen lesz őt (Gazsit) bepanaszolni, mert ő (Rothschild) nem bolond, -hogy az ilyen lakásszük időben szállást adjon a más fia aprópénzének. -Siralmas időket élünk. Az embert kiszorítja a pénze a szobából. - -Aztán mellém ült, s térde közé kapva harmincöt éves esernyőjét, nem -sokkal fiatalabb kabátja zsebéből kikap egy panatellast, rengeteg nagy -bicskát a másik zsebéből, melynek óriási pengéjével gondosan levágta a -szivar hegyét s végül egy imposans térfogatu katulyát, mely öblében -villanyfejü apró sétabotokat rejtegetett, melyeket Gazsi gyufáknak -nevezett. S midőn a phosphoros pálcát a roppant katulya érdes lapján -végig rántotta, rágyújtott az illatos „dohány-kolbászra“, mint nevezé, s -apró karikákat eregetve, belebámult a csendesen lobogó lángba. - -– Ha már szivarra gyújtottál, gyújts rá egy kis tréfára bátyám. - -– Pajtás, kiadtam árendába. Tréfa részvénytársaságot gründoltak belőle. -Már én ezután csak szelvényes auflággal eszem káposztát s osztalékkal -töltött bélessel élek. - -– De mikor már annyi a pénzed! - -– Gyülöletből gyüjtöm. Ha együtt lesz mind, tűzet rakok alája, -fölgyújtom s szalonnát pirítok mellette. - -Ezzel – sóhajtott. Még sóhaját sem hallottam; talán más sem. Aztán felém -fordult egészen. - -– Pajtás – mondá – _megvásott már az én életem szekerének tengelye_. -Nagyon kifelé áll annak a rúdja. - -Először életemben hallottam komoly szavát. Több volt a komolynál, bánat -rezgett hangjában. - -Megütközve néztem rá. - -Ki-kialvó szivarját újból meggyújtva kivett bundája zsebéből egy -rengeteg almát, mindene rengeteg volt, s tányéromra tette. - -– A szőregi pusztáról fa-ágyúból lőtte rám egyik jó pajtásom. Neked -adom. Reggelre pedig elvárlak. Olyan malac-szalonnám van, hogy kinyilnék -utána torka X-nek is. (Itt egy kappanyhangjáról ismeretes rekedt uri -ember nevét említette.) Ambrosziacus pogácsám, nektári szilvoriumom. -Különösen ajánlhatom – mindkettőt megátkozta a pápa, a miért hogy nem -fogadtam el tőle a bibornoki kalapot. Fehérhajó-utca 5-dik szám. Ott -lakik Bernáth Gáspár. Nekem legalább azt mondta. Még havat is mutatok. -Azt pedig, nem láttál az idén. Canadából küldte egy jó barátom. Olyan -száraz, hogy csak forró vizben olvad föl. Megyek telegraférozni -Rothschildnak, várjon még újesztendeig. Akkorára ki lesznek vakolva -földalatti pincéim, miket Pest alatt ásatok. - -Azzal egyet legyintett kezével a levegőben s odább tipegett. - -Szegény jó Gazsi! Ekkor láttam utoljára. Rothschild bátran küldheti már -neki tolakodó millióit. Gazsi már elhelyezkedett a föld alatt. - -Épen Gáspár napján halt meg. Ez volt utolsó, keserű tréfája. - -Utolsó szavát följegyezte a krónika. - -Midőn egyik hive azon hirre, hogy ágybanfekvő, a szenvedő mellé sietett; -ez már hidegülő újjával az asztalkán álló kibontott pezsgős üvegre -mutatott, mondván: - -– Pajtás, tudod-e ott annak a folyadéknak mi a neve? - -– Hallom. - -– Annak a neve az, hogy „be vele!“ - -A barát megtöltött egy poharat, s Gazsira köszönté. - -– Egészségedre, gyógyulásodra, jó cimbora! - -A beteg szemhunyorítással intett neki köszönetet, aztán a falnak -fordult, szemét behunyá s meghalt. Végrendeletében a lipótvárosi -bazilikának testálta minden – adósságát. - -Voltakép iró soha sem is volt. Csak barátai unszolására tette papirra -egyes tréfáit, barok ötleteit. „Fresco képek“ s „Kaczagányok“ cimen adta -ki azokat. De úgy olvasva nem hatottak. Életet, szint, eredetiséget csak -az ő előadása által nyertek. - -Rendesen nádpennával irt, s kifogyhatatlan kék papirszeleteire – az -ismeretes Bernáth-bankókra vetette öreg, szép betűit, s szokatlan -nagyságú pugyillárisából szedegette elő a röpke lapokat. - -Egy-egy lap megemlékezvén Bernáth Gáspárról, őt cynikusnak mondja. - -Tán az lehetett életmódjában. De sem szavaiban sem viseletében nem volt -az. Udvarias, gyöngéd, szerény és külsejeben – a mennyire szegény -sorsától telt – csinos és takaros volt mindig. Soha sem járt keztyű -nélkül, s ruházata ha foltozott volt is, de pecsétes, rongyos sohasem. -Kivéve, hogy budája gallérának hulladozó szőrét nem vihette a -kefekötőhez, mint panaszlá. „Hanem“ – úgymond – „adott az emberséges -német három bödönynyel „kraftharwuchs“ pomádét; azzal kenegetem a -vidraadtát. A bundámat meg, a ki otthon van, borotváltatom.“ - -Mindnyájunk kedvence szállt vele sírba. Az „arany sas“ bujában lelógatja -szárnyát, s a „kis pipából,“ melynek ízes magyaros konyháját annyira -becsülte, kialudt vele a gyújtó szikra, mely sokak kedvére pattogott, -sistergett ott az asztal fölött. - - - - -BERNÁT GAZSI A MENYORSZÁGBAN. - -– Legenda. – - -Kakas Mártontól. - - Szilveszter utáni valamelyik napon - Zörgetnek erősen a menyország kapun, - Bunda alatt alszik nagy mélyen szent Pető, - S horkol hatalmasan, csak úgy reng a tető! - »Ki háborgat megint? Mikor úgy alhatnám? - Hát azért van Pesten kholerabizottmány? - Azt hiszem, nem is lesz már dolga halálnak: - Lesz gondja felőle jó doktor Halásznak. - Hát megint egy lélek! Héj ez is eltévedt - Hogy a meghaláson kezdi meg az évet. - Furcsa forsponton jött; két szárnyas pegazus! - Soványak! Látszik, hogy legelőjük gazos. - Ki vagy? Mi vagy? Mi kell? Mit hoztál? Ki hozott? - Van-e utleveled? Rendén láttamozott? - S kapunyítási pénz? A mi legfőbb dolog…» - A kulcs a závárban nagy-lassan nyikorog. – - - Megáll a szekérrel erre az igás pár - S leszáll a ferhécen át jó Bernát Gáspár. - … Komoly, a milyen volt teljes életében; - Szent Petőt köszönti illendően, szépen: - «Pálinkás jó reggel, kedves urambátyám! - Odadnám, ha volna, de nincs visitkártyám; - Hát majd bemutatom magamat így szóval.» – - Azt mondta rá Péter: »jól van öcsém, jól van.« - «Rá érünk, – mond Gazsi; hisz az _öröklétből_ - _Három fertály egyre_ csak most mult éjféltől. - - – Hát nem küldött engem semmiféle doktor - Nem komázok velük, félek én azoktól; – - Végeztem a dolgom odalenn a földön; - No, mondok, a telet már az égben töltöm. – - Látom, ide fenn is rosszul mehet minden: - Itt sincs rendes budget, minden évben _indemn_. - Miniszter sem esik odalenn, a mennyi - Csillagot láttunk az égről futva menni. - Egy _kanca meteort_ sörényen megkapék - S csak úgy a szőrére sebtében felkapék. - Gyih a menyországba! Majd teszek én rendet; - A financiákat hozom én ott rendbe. - De fele uton kidült a tüzes gebe, - Jó, hogy a szellemi omnibusz fölveve, - Jaj de rosz két pára! _poézis és próza_; - Nem csoda: szegények úgy el vannak nyúzva, - A _téjuton_ pedig olyan sárhabar van, - Mintha a vármegye tartaná jó karban, - Csakhogy az a latyak, mely a lovat kinzza, - A _téjuton_ csupa érett turó s brinza. - Három perc az égig e két rosz paripán; - Holott fél pillantás áll itt a tariffán. - Jaj de hátra van még minden az egekben! - Hogy elmaradtak a közlekedésekben! - No de itt vagyok már, majd lesz itt más dolog. - Ha én mindenüvé vasutat traceolok: - A fiastyúktól le a kaszás csillagig. - Innen a göncölig, hol a medve lakik: - A _zodiacuson_ végig egy _körutat_, - S a _paradicsomon_ át egy sugárutat. - _Lánchiddal_ átkötöm a _Styx_ két oldalát, - _Vizvezetté_ teszem a _Lethe_ italát, - Kibaggereztetem a phlegeton medrét. - _Tiszaszabályozom_ a _vizöntő_ vedrét. - _Mahomed édenét_ én expropriálom, - A szentek számára újra parcellálom, - S a sok facérrá lett szép _húri_ számára - Egy _kiházasító-egylet_ lesz fundálva, - Éneklő angyalok értékét fölverem. - Lesz számukra egy nagy _akcientheáterem_. - Részvényesek ezen tudom nem veszthetnek. - Zsidó van itt elég, s azok jól fizetnek, - Képzelem a _kvártély_ szük a menyországba: - _Ábrahám_ apánkkal állok társaságba, - Egy új _Baubankot_ alapítunk együtt: - És a menyországot újra fölemeljük. – - A _csillagok_ is már sötétek, mint látom - _Gázvilágítással_ az eget ellátom. – - Panasz van a földön, hogy az imádságra - Nagyon későn jön, ha jön az indorzata; - _Villanytelegraf_ az égben lészen müvem, - S azon imádkoznak ezután majd hiven. - _Életbiztosító bankot_ is fundálunk, - S az nagyon jó gscheft lesz itt, hol _nincs halálunk_, - _A pokolba_ meg egy _tűzkár-aciendát;_ - Az ott népszerű lesz, s ad szép dividendát, – - Az idvezülteknek _pezsgő-gyárt_ teremtek; - Abból ingyen isznak mindenféle szentek. – - És hogy tökéletes legyen boldogságunk, - A dinomdánomhoz _cigányt_ importálunk, - S hogy az áldott jó nap itt se teljen restül, - _Felhőket_ segítek fújni _dohányfüstből_. - A _poklot_ megveszem: a ki miért bent ül, - Minden adósságát kifizetem szentül. – - Legyen Generalquitt! A vén _Lucifernek_ - Adok _nyugdíjat;_ – menjen Gráczba hausherrnek. – - S nehogy e szép világ valaha elveszszen: - _Galvanoplastice in duplo_ megszerzem. - Fizetek per cassa; mert ez tőlem telik; - Van olyan erszényem, a mely mindig teli; - Mert az én ősapám volt az a Pharao, - Kiről megirta a hjeroglif-faragó, - Hogy Mózes elszökvén tőle Egyptomból - Egy siklus pénzt elvitt tőle szép suttyomból, - Ezt megkérem mostan. Ez a kamatjával - Triliom forint lesz, három huszasával. - Ebből adok kendnek egy _milliós bankót_. - Kisebbel nem fizet igaz ur, csak bankrot. - Huzzon le ebből egy _Kerkápoly-érmet:_ - A többi tartsa meg majd _Péterfillérnek_…» - … Nem tudott há lenni Péter bámultában: - Még a pipa is kialudt a szájában. – - »’Sz te _Bernát Gazsi vagy!_ Angyal bújjék beléd! - Gyere be hát frissen, – aztán igyál elébb!» - - - - -ADOMÁK ÉS ÉLCEK. - -Az uri-utczán ballagott Gazsi bácsi a déli órákban. Találkozik vele -valaki. - -– Hova megy ebédelni Gazsi bácsi? - -– A kis pipába uramöcsém; mert az fölér egy nagy csibukkal is. - -– S miért ér föl Gazsi bácsi? - -– Azért mert olyan jeles italt mérnek benne, hogy mikor valaki mint -tiszteletbeli esküdt ment be oda, s megivott egy félmeszely bort úgy -jött ki, mint vicispán. - -* - -Gazsi bácsi a városház-téren sétált a szeles időben, plaidjebe -sokszorosan beburkolva. Hát egyszer csak jön egy szélfuvatag, s a hosszú -plaidet kibontja. Egyik szárnyát tartotta Gazsi bácsi erősen a kezében, -de bizony a szél kibontotta egész terjedelmében, s a másik végét ugy -fogta el egy drabant Békás megyeren és szépen fölgöngyölítette, míg -vissza nem göngyölitette Gazsi bácsiig. - -Ez volt aztán a hosszú plaid! - -* - -Egy télen Gazsi bácsi huzamos ideig fekvő beteg volt. Fölépülése után -találkozik Lauka Gusztival. - -– Hallom typhusban feküdtél, szólítja meg Guszti részvéttel. - -– Nem typhusban, hanem – – – gatyában volt a felelet. - -* - -Ez is kedvenc adomája volt. - -– Menyus gazda, a kend szamara az egyház tagjában bitangolt. Adjon -zálogot vagy _elveszem a szamarát_, mondá a tisztelendő ur a szamarastúl -előtte álló Menyus gazdának. - -– _Ha elveszi_ a tisztelendő ur, _vöm lesz_ felelé elmésen a vádlott. - -* - -A hatvani-utcában ballagott Bernáth Gazsi egy miniszteriális urral, ki -Deák Ferencznek igen nagy tisztelője volt. - -Meglátnak egy csinost paraszt leányt és Gazsi nem késik -kinyilatkoztatni, hogy a fehér cseléd csinos egy szive szerinti persona, -s hogy szeretne csókot cuppantani piros arcájára. - -– No nekem csak a művelt szellemű, tanult és okos nők tetszenek – jegyzé -meg a miniszterialis ur. - -– Hát ha csak okos embert szeretsz – felelé Gazsi – akkor csókold meg -Deák Ferencet, _az elég okos_. - -* - -A nemzeti szálloda éttermében leteszi a pincér a kért sült csirkét Gazsi -bácsi elé. - -Ránéz az a hozottra és megszólal. - -– Hiszen ez a csirke már a Noe bárkájában mint kakas kukorikolt – – -mindjárt megismertem. - -* - -Egyszer a már rég ideje leégett „Griff madár“-hoz cimzett vendéglőben -beszélgetésbe eredt Bernáth Gazsi egy túl diákos fiatal emberrel. A -beszélgetés folyamában fölkiált a fiatal ember: - -– No hát nem úgy beszélek én, mint egy könyv? - -– Oh nagyon is úgy – felelé Gazsi, és megérdemli, hogy szamárbőrbe -kössék. - -* - -Moháczi bácsi, a ki meglehetős testi terjedelmének megfelelő -appetitusáról ismert egyéniség Budapesten, panaszkodott Gazsi bácsinak. - -– Egészen elvesztettem étvágyamat! - -– Kivánom, hogy ne szegény ember találja meg, felelé Gazsi. - -* - -Ép abban a pillanatban látja meg Gazsi bácsi a suhancot, midőn fürdést -kisértendő, elsiklik a viz szélén s nagyot bukik hanyatt. - -– Úgy kell öcsém – szól hozzá az arra menő Gazsi bácsi – miért nem -patkoltattad meg a talpadat. - -* - -Egy ködös napon találkozott Gazsi egy vidéki celebritással a lánchid -elején. - -A vidéki panaszkodott a nagy köd ellen, mely egészen elrablá tőle a -kilátást a fejedelmi Budára és az ősz Gellértre. - -– Soha se busulj barátom, vigasztalta őt Gazsi, legalább nem látod a -feketesárga zászlót! - -* - -Ama gyászos emlékű napon, midőn Nyári Pál szerencsétlen elhatározását a -Stein-féle házban foganatosítá, Gazsi bácsi déltájban a -Privorszky-kávéház elé ült pihenni. - -A szép idő többeket is kicsalt a kávéház előtti asztalokhoz. - -– Hallotta-e a szerencsétlen esetet Gazsi bácsi? szólítja ismerőse a -gondolataiba mélyedt öreget. - -– Hallottam – viszonzá szomorún; rég tépelődött szegény ilyen sötét -ideákkal, hiában szóltunk neki, hogy nincs oka túlságig hajtani -aggodalmát, nem használt. Hozzá vérmes is volt, egy erős vértolulás a -feje felé, könnyen megzavarta elméjét. - -Ezen és hasonló gondolatok között emlékezett meg az elhunytról, komolyan -megindítóan. - -De a mint gondolataiban letért róla, azonnal megváltozott előadása is, -és pár perc alatt azon vették észre magokat a hallgatók, hogy a szomorú -hangulatot kedélyes váltotta föl, minek oka az volt, hogy Gazsi bácsi -finoman árnyalt átmenetek után így végezte szavait: - -– Engem sem egyszer fogott elő a melancholia. Egyszer jurista koromban -elfogyott a pénzem, és hitelemet is egészen kimerítém, végre -elhatároztam, hogy másodemeleti lakásomból leugrom. A jó gondolatot tett -követte. Leugrottam a második emeletről, de csak hirtelen megbántam, az -első emeleten meggondoltam magamat és visszaugrottam. - -* - -Egyszer, midőn a kávéházi politikusok közt a pénz-krizis volt a -beszélgetési anyag, Gazsi oldalát is kifurta a tudomány. - -– Úgy kellene itt tenni, mint a kinai császár tett, mindjárt nem lenne -baj. - -– Hát hogy tett a kinai császár? - -– Megutáltatta a pénzt a néppel. Mert a kinai császár oly nagy garasokat -veretett, hogy a ki hármat akart vinni, kénytelen volt hordárt fogadni -föl. Uton-utfélen hevert a sok eldobált garas. Nem kellett senkinek. Ott -mohosodott a sárban. Egyszer valamennyi városi doktort egy beteghez -hittak. Vallatták szegényt hogy mit csinált. Az nem mert szólni semmit. -Mikor pedig bevallotta, hogy három garassal indult piacra, mindjárt -letettek róla a doktorok. No de nem is lehetett volna megmenteni! - -Ez aztán ajánlatos pénzügyi operatió. - -* - -– Mikor fizetsz Gazsi? kérdi barátja. - -– Majd ha elengeded adósságomat. - -* - -A városligeti tóba belefordult egy szandolinozó fiatal ember. Gazsi épen -ott sétált és megszólalt: - -– Vigyenek létrát gyorsan, hadd másszon föl a vizből, különben elmerül. -Hogy megy akkor haza ebben a nagy sárban! - -* - -Egykor a jó Gazsi bácsi tréfás beszédeivel hangos nevetésre fakasztá a -társaságot, midőn a jelenvoltak egyike így szólt hozzá: - -– Bolond vagy te Gazsi! - -– Jaj barátom, én már régen _fölhasználtam_ az eszemet, nem úgy mint te. - -* - -– Az se rosz barátom a mit most láttam, mondá Gazsi egy fiatal -hirlapirónak. A mint a városház-utcai szivar és lutris boltban -kabannosokat válogatok, diadalmas arccal ront be egy szenvedélyes -lutrizó magyar a német boltoshoz, magasra tartva kijött számait: - -– Fizess német, koldussá tettem a császárodat. - -* - -– Láttál-e már fecskét? kérdik Gazsi bácsitól. - -– Igen sokszor – tavaly. - -* - -Tudvalevőleg Bernát Gazsi atyja igen bő költő volt, úgy hogy halála után -Gazsira nem sok maradt. Ő mindazonáltal nem vonta összébb vitorláit, -hanem addig markolt, a míg volt mibe. - -Barátja szemére hányta a gondatlanságot s gazdálkodásra intette, mire -Gazsi nagy sokára azt mondja: - -– Barátom, becsületes ember létemre csak apám mesterségét folytatom! - -* - -– Volt nekem egy korhely jogász ismerősöm, beszélte egyszer Gazsi, kivel -épen sörözgetünk kényelmesen a „Prófétá“-nál, midőn az apja egész -váratlanul belép, megismeri fiát és fejcsóválva megáll előtte. - -– Már most mi tévő legyek semmirekellő? szólalt meg a megkeseredett apa. - -– Fizesse ki apám a seremet, felelé készségesen a justitia leendő -katonája. - -Ez volt a legnagyobb jurista impertinentia, mit életemben hallottam. - -* - -Berándult a falusi paraszt a pesti fiskálishoz valami sürgős ügyben, s a -mint megérkezett éjjel, azon módon sietett lakására, s elkezdett kapuján -kegyetlenül dörömbölni. - -Az éktelen zajra fölnyilik egy ablak s kiszól egy mérges fő az -alkalmatlankodóhoz: - -– Hát kend mit háborítja itt a csöndet, hogy még a holtakat is -fölriogatná az öklével. - -– A nagyságos X. fiskális urat keresem. - -– Hát nem látja, hogy ott csüng a csengetyűhuzó? - -– Dejsz’ uram, azért hogy vidéki ember vagyok, tudom én mi az emberség! -_Nem ilyen magamszőrű parasztnak_ csinálták azt oda ha’ _urak számára_. - -Azzal ismét elkezdte öklével döngetni a kaput. - -* - -Az ötvenes év elején vedlett köpenyeges cserepár fogja el Bernát Gazsit -az utcán. Gazsi ráismert, hogy Királyi Pál, a kit – mivel vitéz -honvédként vett részt a szabadságharcban – annak utána besorozták az -osztrák ármádiába. Úgy került haza valahonnan Olaszországból. - -– Arra kérnélek, mondj valami jó magyaros helyet, a hol nincsenek -spitzlik s tisztességes emberek közt ehetik és lakhatik az ember. - -– Barátom, felelt Gazsi, akkor eredj az „arany sas“-ba; ott még nem -tudják, hogy vége van a forradalomnak. - -* - -– Hallottátok-e már az érdekfeszítő gyónás történetét? Nem? No úgy -elmondom, – kezdte Gazsi bácsi fekete kávé mellett a maga mondókáját. - -Vallatja a csinos paraszt leányt a gyóntató atya. - -– Van-e még hátra valami édes leányom? - -– Van bizony, felel szemérmetesen a leányka, Csakhogy nem merem -elmondani… - -– Ments isten édes leányom! Mindent meg kell mondanod, ha a föltámadás -hasznaiban akarsz részesülni! - -– Hát, mond a leány, magam voltam a konyhában, oszt’ begyütt Esván -bácsi… - -– Nos aztán? sürgeti türelmetlenül a szent atya. - -– Osztán megfogta a kötényem sarkát… - -– Nos aztán! szólj hamar. - -– Osztán megveregette az orcámat… - -– Nos aztán? mond nagyot nyelve a pap. - -– Osztán begyütt édes anyám. - -– Ajnye ördég bujjék az anyádba! tört ki a várakozásában csalatkozott -lelki atya. - -* - -– Hanem van ennek még egy társa. Az aztán a furcsa poenitentia. A barát -egy legényt gyóntatott, ki szemérmesen bevallotta, hogy van szeretője, s -egyszer uram bocsá! meg is csókolta, mert csak egyedül volt vele. - -– Nos tovább? kérdi a szent atya. - -– Hát igaz, hogy nagy kisértésnek voltam kitéve, de már megölelni nem -mertem Juliskámat, keményen álltam ellen a kisértésnek. - -– Úgy? No hát imádkozzál három miatyánkot, s egyél egy porció szénát – -hangzott itélete. - -– Nem vagyok ökör szent atyám! - -– Nem fiam, hanem szamár!… - -* - -Az az adoma, mely Gazsi bácsit minden őszszel megkerülte a következő: - -– Megtermett az idén szépecskén a krumpli, mondja a gazdasszony az -urának. Már csak azt nem tom, a télre egy pár diákot vegyünk-e föl, vagy -a malackáinkat hizlaljuk-e ki rajta? - -* - -Ez is kolerás időben történt. - -– Én nem veszem azokat a kolerás csöppöket a herkopaternek sem! mond -Gazsi. - -– Minek hivatott hát? kérdi az orvos. - -– Mert azt hallottam, hogy a doktor ur most ingyen jár. - -* - -Hajdanában, mikor épen olyan német volt a vendéglői cselédség, mint -most, történt K....val, hogy felvetődött Pestre és annak rendi és módja -szerint vendéglőbe szállott. - -Az ut pora és a kocsirázás hatalmasan közreműködvén ét- és itvágyának -kifejlődésénél, első teendője is az volt, midőn a kocsiról leszállott, -hogy az étterembe menjen. Étlapot hozatott, de miután az németül volt -szerkesztve, ő nem is értett belőle semmit. De azért nem jött zavarba, -hanem rámutatott az első sorra, mint a melyen minden becsületes -korcsmában a leves szokott állni és mondá a pincérnek: - -– Prinx mir tasz! - -A pincér hajlongva távozott, és a villásreggeli étlapjából hozta a hideg -csirkepecsenyét. - -K.... nem szólt semmit, csak különösnek találta, hogy Pesten megfordítva -eszik az ebédet; most hát a végére mutatott; mert ha elején van a -pecsenye akkor a hátulján lesz a leves. - -– Prinx mit tasz! - -A pincér egész kézséggel hozta a tojásos salátát, mint a mely nagyon -illik a csirkepecsenyéhez. - -De már ekkor aztán elég volt K....nak a cifraság, s egész dühvel huzta -végig ujját az étlapon. - -– Azt a slajferos dicsőségedet! Prinx mir tasz! - -A közül a sok étel közül így találta meg azután a levest, hogy mindent -meghozatott egyszerre. - -* - -– Olvasta Gazsi bátyám, hogy mi van megint az „Allgemeine“-ban? - -Ugyan mi? - -– Hát az van benne, hogy a németek adták mindig a magyaroknak a föntartó -elemet. Valjon mi lehet az a _föntartó elem_? - -– Alkalmasint a – hozentráger. - -* - -Egy miniszteri tanácsos képviselővel a kis pipa vendéglőbe mentem -estelizni, beszélte egy izben Gazsi. A tanácsos sokatjelentőleg így -szólt a vendéglőshez: - -– Ugyan édes Karikás uram, mindig hallom emlegetni, hogy a kis pipában -igen jó töltött káposztát lehet kapni, nem tenné-e meg azt a barátságot, -hogy adatna nekem egy adagot? - -A vendéglős ily szives fölszólításnak hódolva, személyesen ment ki a -konyhába, szétnézendő, hogy ebédről maradt-e még káposzta? - -Kis időre hozza a pincér a finom melegített töltött káposztát, melyet a -tanácsos képviselő midőn legjobb izüen falatoz, így szól Karikás uram: - -– De már tekintetes képviselő ur, én is bátor vagyok egy kérdést intézni -a tekintetes urhoz, ha meg nem sérteném; ugyan kérem alássan, -méltóztassék nekem megmondani, hogy melyik oldalhoz tartozik? - -A tanácsos képviselő meghökkenve, kandi szemmel merőn arcba nézi a -kérdezőt és tapintatos kurta észlelése után felelt: - -– Én baloldali vagyok. - -– No biz isten tisztelt képviselő ur (nem tekintetes vagy nagyságolta -tovább) igazán megvallom, hogy másként sajnáltam volna is azt a jó -magyaros töltött káposztát abba a közös gyomrába. - -A tanácsos képviselő nagyot nyelt és hallgatott. - -* - -Gazsi bácsi kérdi egy másik öregtől: - -– Hány éves? - -– Nyolcvankettő – felelé az. - -– Úgy hát ha kutyák lennénk, ön kölykem lehetne. - -* - -Az irói világban Nagy Ignác nem tartozott az Adonisok közé. Róla hozta -Gazsi bácsi a következő adomát forgalomba. - -– Ah nagysád oly kegyetlen! Miért utasítja vissza szerelmemet? - -– Mert ön oly csunya! mondá őszintén a hölgy. - -– Istenem, felelé Nagy Ignác, hisz nekünk férfiaknak szabad egy kissé -csunyáknak lennünk! - -– Igen, viszonzá a nő, de ön felettébb visszaél e szabadsággal. - -* - -Az ötvenes években Lisznyai Kálmán Bernát Gazsival a kerepesi temetőben -sétáltak. - -– Látod Kálmán, – mond Gazsi – mi is ide jövünk, ha az isten éltet. - -* - -1820-ban Sáros-Patakon ama hires jogtudos és jogtanár Kövy Sándor utolsó -évi tanítványa voltam, beszélte Gazsi bácsi. - -Az akkori lexikon első rangú fene gyerekéül én is beillettem. A pataki -jurista akkor nagy ur volt. - -Következik az examen. - -Gyötrött az ambitió, hogy annyi rokon és kedves ismerős előtt miként -kell megszégyenülnöm. Rám került a sor. - -– Domine Caspare Gazsi! Mély csend. Feleljen de… _debitis_. - -Egy mázsa kő gördült le szivemről. Ezen a terrenumon mindig otthon -voltam. Futtam a leckét, mint a karikacsapás. - -Nemcsak tapsokat arattam, hanem „eminens kalkulust.“ - -* - -Egyszer két telivér örmény ebéd után bevetődött a korona kávéházba. Az -egyik azt kérdte, jár-e ide cigány lap? Ezt csakhamar kilökték, mert -gorombáskodott. A másik letelepedett. Jól táplált tömeg volt. Lehetett -mintegy négy mázsa. - -– Pincér. - -– Befél. - -– Három itce kávét kérek. - -A pincér elájult. A vendégek megugrottak. Körül tekint. - -– Furcsa nép ez a pesti. Mindjárt meghökken. Hisz én otthon kakaó -kávéban fürdöm, melyet magam termelek. No már erre a tréfára rágyujtok. - -Rövid idő alatt a telivér polgártárs oly borzasztó füstöt -szuszszangatott ki az öblös pipából, hogy a füstgömböc kitörvén az -ablakot, a szomszédban leselkedő boltos görög zápfogát kirántotta. - -* - -Az 1872-ki kolera alkalmával a vadászkürti társaság tagjai kegyes -ajánlatokra fakadtak. Az orvos: Én ingyen fogom gyógyítani a betegeket. -A patikás: Én ingyen látom el gyógyszerekkel. A mérnök: Én ingyen mérem -ki a halottaknak az örökös ház-helyét. Ekkor Bernát Gazsi, ki épen akkor -érkezett oda, közbe vág: Én meg ingyen kiteleltetem a szent Mihály -lovát. - -* - -Ugyanakkor történt ez is. - -– Ejnye barátom, de enyhe telünk van az idén, - -– Hja, az onnan van, mert a kolera miatt vesztegzár alatt tartják a -határon. - -* - -Milyen szerény ember volt Gazsi bácsi tudja mindenki, a ki vele -érintkezett. Szokása volt naponként ellátogatni Emresz déligyümölcs és -csemege-kereskedésébe, úgy tizenegy óra körül, s ha megkinálták, nem -vett mást az inycsiklándó candirozott nyalánkságokból, mint három szem -aszuszilvát. Egyszer az üzlet fiókjaira – a por ellen – üvegfödélt -csináltak; az átlátszó levén, Gazsi bácsi nem vette észre, a mint oda -nyul, ujjai az üveget koppantották, nem jött ki sodrából, hanem -megfenyegette mutató ujjával az üvegszekrényt és nem volt többé senkinek -az a rábeszélő tehetsége, bármi szépen kinálta a főnök ur, hogy -eszegessen. - -* - -Volt neki egy jó embere, a megboldogult Drevenyák, az rábirta őt, hogy -Manó napján gratuláljon gr. Andrássynak, ki szintén nagy embere volt az -„öreg urnak.“ (Így soha se hitták a fiatalos Gazsi bácsit, pedig már -hetedik X. nyomta vállát.) Ő olyan furcsa ötletdús levelet irt aztán -Andrássynak, hogy az rögtön kiszurt 100 forintot. A bankót Gazsi bácsi -bevarrta a zsebébe: „jó lesz majd a temetésemre“. - -* - -A kis pipában, hol vacsorálni szokott, nézte egy mellette ülő uri ember -meglehetős sulyos acélvégü botját, s dicsérte: „Hm, barátom, volt nekem -juratus koromban egy, a melyet még a nagyapámtól örököltem, szép darab -volt, a tetejébe familiaris cimerünk belevésve. Hanem egyszer két -pajtásom a korcsmában összeszólalkozott és az én botommal olyat ütött a -másik bordájára, hogy másfél esztendeig leveleket pecsételt vele“. - -* - -Egyszer megtörtént, hogy exequálták. - -„Hát reggel, a mint az ágyban _civilben_ füstölök, kopogtatnak az ajtón. -Szabad, tessék; betolja magát három persona. Uram én N. végrehajtó -vagyok, a másik egy biztos és egy drabant. – De csak egy székem volt, s -mivel mondám, hogy civilben voltam a paplan alatt, hát nem is tudtam a -paplan alól szabadulni; tehát az egyik urat megkináltam a leüléssel a -székre, a másikat: üljön az ágyamra, a drabantnak már nem tudtam más -helyet adni, hát az ágy alól kihuztam azt az edényt és ráültettem. - -– Tehát exequálni jöttek az urak? jó – mondám – tehát válaszanak ki egy -dominiumot, a melyik tetszik, persze az ágy fölött függő mappáról. Egyik -dominiumom a Tisza alatt van, a másik a holdban. – Hanem nem hallgattak -reám a huncutok, mindenemet összevissza pecsételték, még volt egy pár -májas kolbász az ablakom közé akasztva, egy jó barátom küldte, még azt -is a falhoz pecsételték. - -* - -Lauka Guszti találkozik Gazsival. - -– Hallottad-e Gazsi, hogy tegnap a gazdag X özvegye meghalt? - -– Ej be kár, egy nappal előbb még jó partie lett volna. - -* - -Az uri-utcai kávéház előtt nagy kockás német ruháju fiatal ember áll a -nyáron s egyszerre meglátja őt Bernát Gazsi. - -Nézi nézi, azután hozzá megy és mondja: - -– Uram siessen rögtön, fusson, rohanjon, meneküljön, mert önnek vége -van. Törnek az életére. - -– De kérem… hebegé a megijjesztett. - -– Ne vesztegesse az időt, hanem siessen a belügyminiszteriumhoz -passusért, onnét menjen Székesfehérvárra, s azután Schwarz Gyulának -hindosztáni vasutjával szökjék, nem bánom én, akár Jakaterinoszlawba. - -– De hát miért? kockáztatja e kérdést a megnyaggatott fiatal ember. - -– Hát azért, mert itt a kávéházban két angol van és azok 100 font -sterlingbe fogadtak, hogy az ön nadrágján még ma három parthie sakkot -fognak játszani. - -* - -A katonai speizcetli a legbolondabb, a mit életemben hallottam. A -katonaságnál rendesen tartanak tudományos felolvasásokat, hogy hivják az -inhobert, a generalisokat, az obislajtimontokat, az obervakmeisztert, -hogy kell pucolni a gombokat, szijjakat stb., de a főzésmesterségről -soha egy kukkot sem szól a Belehrung. A főzés olyan tudomány, mint a -szerelem, vele születik a katonával, azért ha az ujonc, mikor rákerül a -szakácsság, mentegetőzik, miként ő sohasem főzött, a menazsegazdától -azon választ kapja, hogy csak a tűz főz, izlést pedig a katona éhes -gyomra nem ismer. - -Egykor évtizedek előtt vizitatiót tartott A. tábornok Galiciában, s a -mint a bakák szobáinak ajtain a heti étrendet megpillantá, szeme-szája -elállt, mert olyan főzeléket nem ismert, milyennel a magyar fiuk élnek. -Azért tehát hivatta az az napon művészkedő szakácsot, miként magyarázná -meg az egész hétre magyarul kiirt főzelék miféleségeit. - -A baka megjelent bagótól dagadt képpel, oldalán egy kis szenes -tarisznyával. - -– Méltóztassék parancsolni generalis ur. - -– Hát mi a ménkő nevet adtok ti a főzeléknek? Hiszen én magyar vagyok, -még sem ismerem az ilyeneket. - -– Könnyü azt megérteni nekünk, kik ilyenekkel élünk. - -– Hadd lássam hát, beszéld el. - -Vasárnap: köpencs öntve = zsidó perec. - -Hétfő: kutyatök savanyun = krumpli. - -Kedd: tót miatyánk = hajdina kása. - -Szerda: macska nadrág = sodrott tészta. - -Csütörtök: homok = buzadara. - -Péntek: cigány kávé = fekete olcsó bab. - -Szombat: srét = borsó, mely keményebb, ha fől. - -– Miért nem nevezitek igazi nevén ezeket? - -– Azért generalis uram, mert a paraszt eszik gombátát, krumplit, babot, -borsót, de mi nem vagyunk parasztok. - -* - -Bernát Gazsi is künn volt a kőbányai sertéskiállításon, még pedig Lauka -Gusztival. - -Lauka Guszti pálcikájával addig háborgatta egy négymázsás fejedelmi -nyugodalmát, míg az megunta a mulatságot és odébb állt. - -– Te Gazsi, mit gondolhatott ez a disznó mikor odébb ment. - -– Valószínüleg azt, hogy – az okosabb enged. - -* - -– Barátom prenumerálj _soha meg nem jelenő költeményeimre_. - -– Szivesen Gazsi, mennyi az előfizetési díj? - -– Egy forint, de ha díszpéldányra fizetsz kettő. - -* - -– Bizony erős bor az a „Sas“-beli. Tegnap csak egy félmeszelyt ittam meg -belőle, s midőn haza az akademia palotája felé mentem, oly erős -tántorgás fogott el, hogy a falba ütöm fejemet, ha annak a tudományos -épületnek nem lett volna annyi esze, hogy kitért előlem. - -* - -– No csak nem megyek én többet Ó-Budára. - -– Talán valami érte, Gazsi bátyám! - -– Soha olyan tolvaj népet! Gondold el öcsém, egy ezüst hatos volt csak -velem, s abból is kiloptak három krajcárt. - -* - -Képviselők vacsoráltak az „arany sas“-nál és arról beszélgettek, ki a -legjobb vadász a képviselőházban. - -Egyik X-et, másik Y-t mondta, míg a tulsó asztalról egy szerre csak -megszólalt Gazsi bátyánk: - -– Megmondom én. Hrabár Manó, mert fél óra alatt _senki sem hordott még -annyi vadat össze, mint ő_. - -* - -Egyszer két darab cigány lókupec bevetődik valamelyik alföldi -parochiára, s az udvaron kezdi fincoltatni jól fölpaprikázott orru deres -gebéjét. A plébános megpillantja az ágaskodó paripát, s a lováért -ajánlott cserét elfogadja. - -– Bizony nagyságos nemzetes főtistelendő ur, nem nekünk való az a friss -paripa, jobb lesz ez ide! – mondá ravasz humorral az egyik cigány. - -A cserekötés előtt azonban a pap közölte a dolgot gazdasszonyával, ki -úgy látszott, hogy ur volt a háznál. A dupla minőségű konyha-miniszter a -lócambium megtekintése végett talpig fehér viganóban megjelenik az -istállóban, és szemlére veszi a cigány-gebét. - -A cigányok tátott szájjal várták az indorsátát, de nem volt rájuk nézve -kedvező, mert a szemfüles gazdasszony azonnal kijelenté, hogy a pap lova -többet ér, mint az övék. A cigányok kicsöppentek a csere-paradicsomból. - -A mint a már lekonyult fülü deres paripával ballagnak az udvarról -kifelé, azt mondja az egyik cigány a másiknak: - -– Hej komé, azt gondoltam én, hogy a fekete a pap, pedig nem igaz, mert -a fehér ám a pap. - -* - -– Ugyan Gazsi ki az ott, az a hosszuhaju ember? - -– Követjelölt. - -– Hát ez kicsoda, ez a kis kopasz, szürke bonzsurban? - -– Követjelölt. - -– Hát ez a kajla lábu, a ki épen most ment el mellettünk? - -– Követjelölt. - -– Ugyan kérlek, nem mutatnál már nekem egy olyan embert is, a ki nem az. - -* - -– Ejnye de szép pipa! Ugyan mibe került? kérdezte Gazsi egy régi jó -ismerősétől. - -– Úgy öt-hatezer forintba – felelé ez őszintén. - -– Mi a kő? Hát hogyan? - -– A fiam elvégezte tanulmányait, és ezzel ajándékozott meg, mikor az -utolsó vizsgán szerencsésen megbukott. - -* - -Meg volt hiva a legatus a jegyzőhöz ebédre. Véletlenből-e vagy -számításból, a házi kisasszonynyal szemben jutott hely. Ebédközben a -legatus szokatlan lévén még a szép szemek tüzéhöz, föl se pillantott -tányérjáról, se nem beszélt, csak evett, mintha nem is ő volna, hanem a -zsákja. - -A kisasszony megunva a hasztalan kisérleteket, mikkel a legatust -beszédre hozni iparkodott, ahhoz az eszközhöz folyamodott, mely a -leghallgatabb fiatal embert is beszédessé teszi t. i. a tréfához, -elkezdte dobálni a fiok pap fejét kenyérgolyócskákkal. - -Egy darabig türte a mi emberünk a bosszantást, de mikor már nem állhatta -tovább, ily szókra fakadt fölragadva az előtte fekvő fél kenyeret: - -– Kisasszony! Úgy üssön meg még egyszer, hogy isten ucscse hozzá vágom -ezt a szatyit. - -* - -Jókai kitünő regényirónk egyszer meghivta Gazsit reggelire, de előbb -megkérdezte, mit kiván reggelizni. - -– Elég lesz egy kis pálinka a kávé előtt, hogy a pecsenyére a bor jól -essék – felelé Gazsi. - -* - -Vas Gereben találkozik a váci-utcán Gazsival. - -– Gazsi tudsz te diákul? - -– Oh igen. - -– Det mihi decem florenos post festam. - -– Most jut eszembe, hogy nem én tudok diákul, hanem a bátyám, hanem -azzal is hiába beszélsz, mert annak sincs pénze. - -* - -Hallottatok-e már valamit a gyógyíthatatlan bajról, a mi ellen nincs -orvosság? kérdezte egy csomó fiatal irótól Gazsi bácsi a vadászkürti -kávéházban. – Nem. No hát halljátok és okuljatok. Az elmult kemény télen -elfagyott egy uri ember füle, mi neki tetemes alkalmatlanságot okozott. -Hányta és vetette is fejét e fölött jobbra-balra, miként segíthetne -baján, de nem használván a kámforféle házi szerek, elvégre orvoshoz -folyamodott. - -Az orvos nem késedelmezett számára egy alkalmas receptet irni, mit -emberünk jól el is tett tárcájába, hogy el ne veszítse, adandó -alkalommal a gyógyszertárba küldendő. - -Az alkalom nem soká késett, kocsisát azon helységbe kellett küldenie, -hol a gyógyszertár létezik. - -– Nesze Jancsi, szólitá meg kocsisát, egy darab szépen összehajtogatott -papirt adván neki át, vidd ezt a patikába és hozz reája orvosságot. - -A kocsis estve megjövén, a fagyott fülü uri ember nagy sietséggel ment -az udvarra elébe: - -– No hát – kiáltá – meghoztad az orvosságot? - -– Nem biz én téns uram… - -– Hát mi a menydörgös menykőért nem? vágott közbe amaz. - -– Hát a mint kezébe adtam a patikásnak ezt a cédulát, s megnézte, nagyot -nevetett, s azt mondta, hogy _ez ellen nincs a patikában orvosság_. - -Hüledezve nézi most már betegünk az ominosus receptet, és akkor látja -nem kis boszuságára, hogy tévedésből az _adó intő-czédulát_ adta -kocsisának a recept helyett. - -* - -A ...gi kerületnek nem lévén jelöltje, a pesti központi kormánypárti -választmányhoz irt, hogy ajánljon neki egyet. - -Ez L.... ujságirót ajánlotta, kit az egész kerületben senki sem ismert. -Midőn e miatt a választmányi elnöknél többen panaszkodtak volna, ez -ekkép vigasztalta őket: - -– Tudják uraim, jobb helynek jobb kell, ide ez is jó! - -* - -Gazsi bácsi az „arany sas“ zsufolt termében ül többek társaságában, -midőn egy a pénzbőséget csak negative ismerő barátja belép. Az ujonjött -helyet keres Gazsiék mellett, de nem talál s boszankodva fölkiált: - -– Itt sincs hely, már most hová üljek? - -– Pajtás, ülj a pugyillárisodba – ott találsz helyet. - -* - -– Hová mész Gazsi? - -– Vidékre. - -– Képviselőnek? - -– Nem, korcsmárosnak. - -* - -Bernát Gazsi találkozik egy ismerőssel. - -– Hová, hová, Gazsi bácsi? - -– Gőzfürdőbe. - -– Thyü teringettét ebb’ a kutya melegben? - -– Hja barátom én homeopatha vagyok. Az adósság alól is csak úgy lehet -kibujni, – ha az ember – uj adósságot csinál. - -* - -– Nézze Gazsi bátyám, milyen szépek vannak ezek között az _angol szűzek_ -között. - -– _Angol apácák_ azok öcsém. - -* - -Ködös borongós őszi nap volt. Szürke plaidbe burkolva egy öreg ember -haladt az utcán, fején asztrakán kucsma, egyik kezében esernyő, a -másikban egy pipaszár. Végtelen lassusággal lépdelt a váci-utca hullámzó -embertömege között, nem nézve sem jobbra sem balra. A zsibárus-utca -szögletére érve egy pillanatra megállt, s a mint meglátta, hogy abból -egy meklenburgi lovas szekér hajtat feléje, fölemelte esernyőjét s -integetett neki. - -A kocsis megállt, az öreg pedig szép lassan elhaladt előtte a másik -szögletig. - -– Jól járt, így szólt hozzám, a mint meglátott, mert különben elgázoltam -volna lovait. - -* - -– Hová Gazsi bátyám? kérdezte egyszer tőle Törzs Kálmán szorosan füléhez -tartva tenyerét, s belekiáltva a mily erősen csak az ember az utcán -teheti. - -Gazsi orra elé tartá a pipaszárt és így válaszolt: - -– Hát nem látod öcsém, hogy hurcolkodom? És most lodulj előlem, mert én -szállítom a kormány telegrammjait Jávába. - -* - -1848-ban Kossuth fölszólította, vállalna kormányhivatalt. - -– Ha a hivatal abból áll, hogy a nyugtatványt megirjam, akkor nem bánom -– viszonzá Gazsi. - -– Jól van hát – mondá Kossuth – egy ilyen nagy ország ilyet is elbir -egyet, de már kettő sok volna. - -Igy lett aztán miniszteri fogalmazó, igazán, „tiszteletbeli“. - -* - -– Dolgoztál-e Gazsi hivatalos minőségedben valamit? kérdeztek egyszer az -50-es évek elején. - -– Ugyan hadd el, hiszen akkor az akasztófáról lógva beszélnék veled, – -válaszolá inkább keserün, mint jókedvvel. - -* - -– Gazsi bátyám, nevettél-e 48 óta? kérdezték tőle egyszer. - -– Sem azóta, sem azelőtt. Öt dolog van, a mit soha sem tettem. Száz -aranyat tüzök ki annak a fejére, a ki engem valaha nevetni, fizetni, -gorombáskodni, hizelegni vagy szaladni látott. - -* - -Jó kedve akkor se hagyta el, mikor már halálát érezte. Pezsgőt -szürcsölgetett a kandalló mellett s mondá: - -– Tudtam, hogy megöl a francia. - -* - -Petőfinek hozzáirt két levelét ereklyeként őrizte, s csak bizalmasabb -barátainak szerette megmutatni. Halála előtt gróf Teleki Sándornak -küldte. - -Az egyikben őt Petőfi „Bálványomnak“ szólítja. A másikban, melyben már -azt is tudtára adja, hogy megnősült, egy kis „paprikást“ kér, a mi jól -esik a a sok szerelmi édességre, „de ne legyen annyira paprikás, hogy -aztán az asszony ne élvezhessen“. E levél így van cimezve: „Szent Gáspár -barátomnak.“ - -E két levelet sokan kérték tőle nagy áron, akkor is mikor talán egy -krajcárja sem volt. Ő ilyenkor hidegvérrel dugta tárcájába a leveleket s -igy szólt: - -– Becsületes ember előtt az ilyen megfizethetetlen, többet ér egy dupla -országnál. - -* - -Hagyományai között egy lepecsételt levelet találtak, melyre az volt -irva: „Lavotta tiszteletdija.“ Valószinüleg az az összeg ez, melyet a -zenedétől kapott az őszszel Lavotta arcképéért és kéziratáért. Belül -pedig ez volt olvasható: „Temetési költségeimre.“ Szegény öreg, hozzá -nem nyult volna. - -* - -Gazsi bácsit éjjeli tizenegykor a nemzeti szinház előtt találják. - -– Hova, hova olyan sietve öreg? - -– Megyek a szinházba. - -– Patvarba, hiszen már régen vége az előadásnak. - -– Igen, de én a _holnapi_ előadásra megyek. - -* - -Akkortájban, midőn a közösügyes világ hozzánk beütött, esetleg több -beamter kenyér nélkül maradt. - -Egyik, eredetileg valami karinthiai káposztataposó, elszokván már végkép -az ősi mesterségtől, fölszedte sátorfáját s neki ment a széles nagy -világnak hivatalt keresni. Csehországban meg is lelte azt csakhamar, -mihely kiböffenté, hogy Magyarországból kiebrudalták. - -Míg a munka német nyelven folyt, csak rendén ment minden, hanem a mint a -főnök rövid időn egy magyar okmányt nyomott a karinthia sógor -tubákfogyasztó orra elé cseh nyelvre fordítás végett: a kiakolbolított -fetter keserű ábrázattal vallotta be, hogy sem magyarul sem csehül egy -árva kukkot sem tud. - -– Nem-e – szörnyüködék a főnök – és hány évig hivatalnokoskodék ön -Magyarországon? - -– Összesen két évig. - -– Két évig! Pfui! szégyelje magát az ur, ha két álló évig -hivatalnokoskodott Magyarországon, és még csak – _csehül_ sem tanult -meg. - -* - -Hallottad-e már Gazsi, hogy a bécsi gróf N....y 120,000 tallért nyert -egy külföldi lotterián? - -– Úgy kell neki, mért játszott! - -– Nos hát mit szólsz hozzá? - -– Ha nem vacsorál, kijöhet vele egy hétig. - - - - -TÖRTÉNETI ADOMÁK. - -Báró Orczy Lőrinc kitünő magyar mágnás volt. Emlékét az irodalom és a -polgári élet maiglan is hálásan emlegeti. A biró nevenapját ünneplé. A -fegyverneki puszta emberül meg volt szállva gratuláló vendégekkel. -Hosszu sátor alatt vigan folyik a lakoma. Bor és cigány quantum satis. -Tormás disznófő cirkulál. - -Ácsi cigány! - -„Ecce caput porci, vivat Laurentius Orczi.“ Holdmezei berei vándor poeta -ez elmés ötletét tapsok és vivátok koszoruzták. - -Az áldomások ideje földerült. - -– Hát Józsa Gyuriról quid juris? – interpellálja a poetát egyik jucundum -vendég. - - „Józsa Gyuri vagyon immáron a latba, - Nem láttam fenébbet ilyen kis állatba.“ - -A fölhevült vendégek vállaikon hurcolták meg a vándor poetát. - -* - -Anno domini 1826 valami jótékony célra a pesti német szinházban magyar -előadás tartatott. Az akkori magyar szinészvilág csillagai: Megyeri, -Lendvay, Szentpéteri, Fáncsi stb. játszottak. Stuart Mária adatott. A -nézőtér egészen megtelt. József nádor is jelen volt. A legérdekesebb -jelenetben azonban a karzaton egy csavargó pudli elugatja magát. - -A pudlihangra Bod Pál talpig magyarban, irtóztató hegyesre fent -bajuszszal, a zártszékek közepéről föláll, széttekint, rettentő -bass-bariton hangon elkiáltja magát, hogy „_ki beszél itt németül?_“ - -Most már resztó, mert az erre vágott pofákat leirni nem lehet. - -* - -Bernát Gazsi 1845-ben a nemzeti szinházzal átellenes vörös ökör -vendéglőben quártélyozott. Vékony dongáju szállásán a democraticus -hajlamot papirbutorok képviselték. - -Szobája előtt még a csirketolvaj anyáju zsebvágó is keresztet vetett -magára. - -Papirtüdejü ablakfüggönyén a következő poema volt olvasható: - - „Ha kinézesz innen a magyar szinházra, - Találsz egy nemzetet megcsufoló vázra. - Ha betekintsz, láthatsz olyan földesurat, - Ki már husz év óta contractust osztogat.“ - -* - -A bécsi hires humorista Safirtól szállást bérelt egy kedélyes német. - -Egyszer valamin összezörrentek. - -A német egy szóból álló levelet irt Safirnak: „_Judicium_.“ - -Safir megértette, hogy ez nem tehet mást, mint azt, hogy jud… ich… zieh… -um. - -Safir azonnal válaszolt: „_Officium_,“ azaz: O… vieh… zieh… um. - -* - -Szabadságharcunk előtt a nemzet fővárosában a váciutcai „nádor“ vendéglő -volt az akkori politikai notabilitások gyülhelye. Kossuth, Benyovszky -gróf Desőffy Aurél stb. esténként el-ellátogattak a csendes fészekbe. -Vitatkoztak, adomáztak rend és kellemmel. - -Egyszer azon komoly thema villant meg köztük, hogy valjon a magyar faj -szaporátlan voltának mi oka lehet. Képzelhető, hogy annyi okos ember a -tudomány és ismeret mily kitünő érveivel világíták meg e fontos kérdést. -Utoljára Desőffy Aurél szólott. Ennyi elmeél után nekem csak paraszt -dictió jutott. Elmondom. „Én e tárgyat egyszerüen fogom föl, s azt -állítom, hogy a nemes állat, oroszlán, tigris nem szapora; hanem szapora -a poloska, szapora az adósság. Nem is nemes állatok azok.“ – Ez volt a -vita koronája. - -* - -Hevesmegye egyik alispánja, az elmésségéről hires J..., midőn -hivataláról leköszönt, s ősi szokások szerint bucsuznék, többek közt így -szólott az összesereglett karokhoz és rendekhez: - -„Ime visszaadom a tekintetes nemes vármegyének a maga 100 esztendős -gólyáját.“ - -Hevesmegye cimerét gólya ábrázolja, s az illetős gólyás pecsétnyomót -J... bucsuszónoklata előtt ép száz évvel nyeré meg. - -* - -Magyarországban történt, a török uralom korában, midőn a legutolsó török -kalmár is megkivánta a nagyságos cimet, hogy egy szegény kalmár -bevetődött egy ilyen nagyságos török kalmárhoz. - -– Nagyságos ur! Egy mázsa kősóra volna szükségem. Beteg a tehenem, s -azzal akarnám nyalatni. Aztán házi szükségre is kellene. - -– Szegény magyar! Hát te nagyon szegény vagy. Na itt van ez a két darab, -ez épen egy mázsa. - -– Bizony szegény vagyok nagyságos uram, alig van mit egyem. Azért kérlek -nagyságos uram, ne add drágán. - -– Jól van szegény paraszt. Hát vedd egy márjásért. - -– Köszönöm nagyságos uram, de most nincs mivel kifizessem. Ha az -aratásnak vége lesz, pontosan meghozom. - -– Na oda adom így is, hanem hát ha megcsalsz szegény paraszt. Én azt sem -tudom ki fia vagy. Hanem tudod mit? Vidd el az egyiket, és hadd itt a -másikat zálogban. - -És úgy lett. A paraszt elvitt félmázsa sót, s a másik felét ott hagyta -az egészért zálogban. - -* - -Eszterházy püspök igen szerette a felebaráti szeretetet vallás különbség -nélkül – persze csak a keresztény vallásuakra nézve – gyakorolni. -Társaságában asztalánál mindig voltak protestánsok – és épen ezért igen -szerették őt ezek is. Meg volt azonban az a gyöngéje, hogy szeretett -térítgetni. Ha nem sikerült, az nem változtatott jó indulatán az illető -irányában semmit. - -Uradalmi ügyvédje is kálomista volt. - -Egyszer ehhez az ügyvédhez fordult, úgy aszta után, és kezdi térítgetni. -Az állt erősen. - -– Hallja kend – szólt végre a püspök, hiszi kend, hogy Krisztus urunk -isten fia légyen? - -– Hiszem és vallom, kegyelmes uram, – hisz az én vallásomnak is alapelve -ez! - -– Hát a szentháromságot hiszi-e? - -– Nem kevésbé hiszem és vallom kegyelmes uram. - -– Hanem a transubstantiatiót nem hiszi kend ugy-e? - -– Azt már nem hihetem, kegyelmes uram. - -– Hm – – pedig lássa kend – – ugyanazzal a fáradsággal azt is elhihetné -kend. - -* - -Abban az időben, mikor Simor, Hajnald stb. egyivásu urak a bécsi -„Pazmaneum“ növendékei voltak, járt be a „tisztelendő urak“-hoz egy -hevesmegyei fiatal mesterember ismerőse egyik másik fiatal papnak. - -Eldiskuráltak az édes hazáról – s a mesterember rendesen bekebelezte a -délről számára eltett comedentiát. Egyszer azon hirrel lepi meg a fiatal -papokat, hogy ő házasodik. - -– Hohó – – és kit vesz el? kérdik tőle. - -– Hát egy jóra való mesterember lányát a Lépoldstadtból; jóravaló derék -egy fehér személy: azután meg már magyarul is jól tud. - -– Magyarul? Aztán hol tanulta? - -– Hol-e? _Hát a kaszárnyában_, lőn az önérzetes válasz. - -* - -Albrecht főherceg körutjában történt, hogy egy tiszta magyar falu -kirukkolt lakossága éktelen „vivat! vivat!“ kiáltásokkal fogadta a -fönséges urat. - -„Éljen!“ nem hallatszott egy sem. - -A főherceg kiséretéből megkérdi aztán valaki a jegyzőt, miért vivátoznak -ezek, hiszen tiszta magyarok, mért nem mondják inkább, hogy éljen? - -– Jaj méltóságos uram – felel a jegyző füle tövét vakarva, nagy sora van -ám ennek. Úgy kellett ezekbe jóformán bottal beleverni a „vivat“ szót, -mert az a veszett természetük van, hogy az „éljent“ nem tudják kimondani -egymagában, azonnal utána teszik, hogy „Kossuth Lajos“. - -* - -A régi jó világban utazott a debreceni homokpusztákon egy -vándorszinész-társaság. A társaság négy férfi tagja egy kocsiban ment -leglassabban, gazdája nagyon kimélvén lovait. - -Hiába kiáltoztak a parasztnak, hogy hajtson sebesebben, az csak nem -akart, míg végre egy leszállónál a négy szinész összebeszél és ismét -felülnek a kocsiba. - -Megszólítja az egyik a kocsist, hogy menjen sebesebben, mert majd ez -lesz, az lesz; a kocsis nagy hetykén visszamordult. - -– Azt gondolják az urak, hogy a mért nincs bajuszuk meg szakálluk, -engemet megijjeszthetnek? Sokat láttam én már, láttam én már olyat is, a -ki a száján megesz valamit, aztán a fülin jön ki. Nem olyan könnyü engem -megijjeszteni. - -– Hja barátom – szól az egyik vissza, mi az ahhoz képest, a mit mi -tudunk! Nézze csak, az a ki ott ül hátul, az olyan ember, hogy ha -megharagszik, hát lekapja a fejebőrét, s oda vágja annak a fejéhez a -kire haragszik. - -– De már ilyen bolondot ne mondjon az ur, ezt már nem hiszem. - -Megszólal erre a parókás szinész, kinek szép márványsima feje volt: - -– Hajtson jobban barátom. - -– Nem loptam a lovamat, vág vissza félvállról a kocsis. - -A szinész egyszerre dühbe jön, lekapja a fejebőrét és odavágva azt a -kocsis fejéhez elordítja magát: - -De hajts erre-arra! Mert az enyém után mindjárt a tied is lejön. - -– Gyü! ordítja az elrémült paraszt, meglátva a sima fejet, s úgy közéje -vágott lovainak, hogy két órával elébb érkezett Debrecenbe, mint a többi -szekér! - -* - -Az X. járás fiatal jobboldali képviselője nagy tűzzel mondott -programmbeszédje folytán szörnyen megizzadt és egyre törölte homlokát. -Midőn beszédjét elvégezte, s a publikum oszlófélben volt, M. ki hires -baloldali és nagyon élces uri ember, megfogta kezét és így szólt: - -– No már öcsém, én hallottam Deákot, hallottam Kossuthot, de úgy mint -te, egyik sem – _izzadt_. - -* - -Az ötvenes években történt. Jámbor civil népség, Somogymegye fiatalsága, -a szükölködők vagy más valami jótékony célra bált rendezett a kaposvári -termekben. Deferentiából s tán lovagias udvariasságból az akkorában -uralma fénykorát élő katonaság is hivatalos levén, az ép ott állomásozó -„rendcsináló“ vértes ezred karcsu tisztecskéi a fényesre csiszolt -parqueten emberül megis állották a sarat, sőt akadt köztük nem egy, ki -szerette volna bevallani, miképen ő – bár Magyarországot már amugy is -egészen meghódítá – szivesen folytatná a hódítást „en particulier“ a -tüzesszemű magyar delnőknél. - -Minden „szépen“ ment a szünóráig. - -Ki volt már vidéki bálokban, az tudja csak, mit jelent ott e szó: -szünóra. Hja! az őserejében virágzó természet megkivánja a magáét, s -mint egy általános takarodóra mindenki az étterembe siet. Az élet anyagi -oldala lép előtérbe, s kipirult arcu hölgyek, aggodó mamák, s jól -táplált papák oldalánál vigan nevetgélnek párolgó tálak mellett, míg az -erősebb nem külön terembe huzódva, poharak között mulat, s tánctüzelte -vére lerázva a civilizáló viszkolt padlón magára kényszerített feszélyt, -vad forrásnak indul, közelebb inti a bandát s úgy tombol el-elkapva a -hegedű siró nótáját s a bús magyart dallja, míg köny nem jő szemébe. - -Az akkorában még egész friss sebből vérző honfi kebel, kezdetben amugy -is nyomottá tette a hangulatot, s azok jelenléte, kik durva kézzel e -sebeket ütni segítették, szintén alig volt alkalmas a bús emlékek -feledtetésére, – de az illatosan párolgó tálak csörgése s a poharakban -habzó tűznedv lángja mellett mind jobban olvadni kezdett a fagyos fásult -kebel s a kiirthatlan jó kedv, a magyar jellem ez ősvonása, elfoglalá -megillető helyét. - -Egyszerre, midőn a társalgás fölmelegedve a rántott csirkék, cottletek -stb. boncolgatásában, már élénkebb hullámokat vetett, s az izzadó -cigánybanda épen bevégezve a sirva vigadó nóták egyikét, összedugott -fejjel azon tanácskozott, kinek a nótáját kezdje? bántó applombbal -föláll egy tisztecske, s kardját megcsörrentve egy ujdonatuj piros hasu -ötforintost oda vet Miska cigánynak: - -– Sie Primgeiger! Gott erhalte! s fensőbbsége érzetében a publikumhoz -fordulva: - -– Meine Herren! aufstehn! - -Mit volt mit tenni? A tényleges hatalom előtt meghajolva vagy tán a -sértő gyöngédtelenség ily hallatlan fokától megkövülve, a megye kemény -szittya ivadéka állva hallgatá végig az emlékezetes dallamot. A tisztek -oly triumfáló arccal néztek körül, mintha honvédeink sohasem látták -volna a hátukat. - -Hagyján a fölszaggatott honfiseb, hagyján a fölszaggatott honfibú, hisz -kezdtük azt már megszokni, hanem a sok meghült pecsenye, mely áldozata -lett a „Gotterhaltenek“. - -A győzelem érzetében, daemoni mosolylyal ajkán, kardcsörtetve foglalt -helyet ujból a tiszti kar s a pincéreknél vacsorát kezdett rendelni, -mely meg is érkezett. - -Ki tudja mi történik, ki tudja mily elégtételt vesz a joggal -fölháborodott fiatalság, ha egy köztiszteletben álló őszfejü hazafi -közbe nem lép. - -A nem sejtett sértő merény után beállott vészteljes csöndben felállva, -teljes nyugalommal zsebébe nyul, s meglehetős puffadt tárczájából a -legeslegujabb tizforintos bankót kikeresve, oda nyujtja Miska cigánynak: - -– Miska fiam! Mir zweimal „Gotterhalte!“ s tisztes arcát a fehér -waffenrockok felé fordítva: - -– Meine Herren aufstehen! - -S Miska bandája egész elkeseredéssel huzta a nótát, egyedül -hangszereikért remegve, nem hivén, hogy el ne repedjenek szégyenükben. - -Az elégtétel teljes volt, a tökéletesen lefőzött tisztek boszusan -hagyták oda a termeket, hol számukra ez intermezzo után nehezen lett -volna mosolygó ajk, vagy kéjesen villogó szem. - -S a fölsült tisztecskéktől megtisztult légkörben vidáman folyt a -mulatás, ki világos ki virradtig. - -* - -S. M. B.-n 1850-ben egy telivér bezirker Sch. ur volt a megyei főnök. A -többiek között egy magyar dijnoka is volt, Cs. ur. - -Egyszer pár perccel később ment a fönt nevezett dijnok az irodába a -hivatalos óránál. - -– Hol volt ön? rivalt rá Sch. ur. - -– Gr. T–éknél tettem tiszteletemet. - -– No’s mi ujság ott? Volt még valaki ott? Kit látott. - -– Láttam gr. T. Sándort. - -Az érdemes megyefőnök nagy szemeket csinált e válasz hallatára. Nem -kérdett többet semmit. Sietett szobájába. - -Sch. ur csendőrökért küldött, s míg ezek eljöttek, szép álmai voltak -ébren. Már látni képzelte a nagy dicsérő okmányt, melyet kapni fog, hogy -egy oly veszedelmes embert, kinek már neve föl is akasztatott, -elfogatott. - -A csendőrök megérkeztek. - -– Ön – szólott Cs.-hoz Sch. méltóságos pathosszal – rögtön elmegy gr. -T.-ékhez, s elfogatja T. Sándort. - -– De miért? - -– Miféle kérdés ez. Azt kell-e hinnem, hogy ön is a rebellisekkel tart? -Ha gr. T. Sándor egy óra alatt nincs itt, önt is elzáratom, mint gyanus -embert. Semmi ellenvetés tehát. Induljon. Gr. T. Sándornak nagy vétkei -vannak. Ezt ön tudja. - -– Miféle vétkei lehetnének, meg nem foghatom. - -– Ő nagy forradalmár. - -– Hisz még szólani sem tud. Két hónapos összesen. Hogy lehetne egy ily -gyermek forradalmár? - -– Mi? mit beszél ön? - -– Én gr. T. S. fiáról beszélek, ki két hónapja, hogy született. - -– S a másik T. Sándor? Az nincs ott? - -– Nincs. - -Ekkor vette észre Sch. ur, milyen bolondot csinált szinte. - -Cs. dijnok azonban mégis elvesztette hivatalát. - -* - -A mantuai csata után elborongva bolyongott föl s alá a csatasikon a -holtak és sebesültek között a vitéz Alvinczy. - -E közben jajkiáltás üti meg füle dobját. A hang után indulva egy béna -vitézre akadt, kit nem vettek föl a kocsik. - -– Osztrák vagy fiam? kérdi németül Alvinczy. - -– Osztrák a ménküt, magyar vagyok az ebadta, még pedig nagy-szalontai! -felelt sértődve a vitéz. - -* - -1789 körül, gróf Eszterházy egri érsek idejében történt, hogy a b.-e. -egyháznagy, mint egyszersmind főispán egy nevezetes megyegyülés -alkalmával Hevesmegye rendeit ebédre kérette magához. A megjelentek közt -egy oly kitünőség is volt, a ki csak kevéssel azelőtt tért át a r. kath. -vallásra a reformáltak közül. Ez a nevezetesség igen jó izü humoros uri -ember levén, azzal mulattatta az ebéd fölött környezetét, hogy az -elhagyott felekezet félszegségeit taglalgatva, jelen volt régi -hitsorsosait tüzte ki élcei célpontjául. Az érsek kissé restelvén a -dolgot, tréfás modorral akarta végit vetni a kellemetlen tárgynak, mely -célból egy baljánál ülő öreg táblabiróhoz ily szavakat intézett: - -– Lássa édes J. G. uram, mily buzgó hive vált az anyaszentegyháznak Z. -urból ily rövid idő alatt. - -Mire a megszólított veterán egész higgadtsággal két felé simítván -tisztes ősz bajuszát, lakonikus rövidséggel ekkép válaszolt ő -eminentiájának: - -– Hja kegyelmes uram, szökött szolga soha se mond jót régi gazdájáról. - - - - -A RÉGI JÓ IDŐKBŐL. - -Történik egyszer, hogy a legnagyobb magyar azt álmodja, miszerint az ő -szegény nemzetén nagyon sok átok volt és van. Elaludt. Viziói voltak. -Hajnalra már arra ébredt, hogy hátha ez ősi átkokat oly áldásokkal -lehetne ellensulyozni, melyek magától az anya-átoktól származnának. - -Az ige testé vált. Az álom való lőn. Egy hét mulva hajóra szállt a nemes -férfi. Szándéka volt kipuhatolni, ha vajjon Magyarország eredeti folyója -– a Tisza – lehetne-e s miként hajózható? - -A pompásan fölcicomázott gőzös a Tisza hullámain kelepel immár. Egymást -éri rajta a műértő és dilettans notabilitás. A Tiszavidék partokra -sereglett népsége ujjongatva, különbféle helyszerü ajándékokkal s -deputatiók akkjában üdvözlé az uj vendéget. - -Az ősi folyók egyik fűzrekettyés kanyarulatánál, hol az izletes -kecsegefaj garmadánként fészkel, nehány öreg halász kiküldöttségi -állapotra piperézte magát, és egyszerü áldomás kiséretében bográcsos -halászlével kedveskedett a grófnak és vendégeinek. - -Ebéd utáni állapot. Az enyhe verőfény, a begyomrozott paprikás halászlé, -s a hazai nektárok mámorhatalma a gőzös födélzetére csalták a -vendégkoszorut. - -Olaszország leghiresebb mérnöke – Paleocápa a hajófödélzet egyik -szögletében fekete kávézik. Körüle egy pár gőzöskapítány figyelmez a -folyam akadályaira. Távolban néhány nemes atyafi kékelő dohányfüst -karikákat utalványoz a szelek szárnyaira. - -– Ugyan Miska sógor mit gondolsz, mért kandikál az a német ott a -szögletben mindig az ég felé? szól egy táblabiró pajtásához. - -– Miféle német? - -– Hát amott a kormányos körül. - -– Nem német a pajtás, hanem olasz. - -– Mindegy nekem akármi faj. Én mindent németnek tartok, a ki nem magyar. - -– No hát majd megkérdeztetem én per gőzös kapitány, hogy a tallián mért -vizsgál nappal is csillagot. - -– Van-e válasz? - -– Persze hogy van. - -– Halljuk! - -– Kérdésedre azt felelte az olasz, hogy azért tekinget annyiszor s oly -busan az egek felé, mert e tájon nagyon magosan járnak a föllegek, s -ennélfogva e vidék gyakori szárazságnak lesz kitéve. E bajon csak -földöntözés és csatornázás által lehet segíteni. - -A hajó népsége mosolygott, és elfeledte e fontos észrevételt. - -Széchenyi azonban összevont szemölddel figyelt a jós meteorolog -szavaira. - -Paleocápa jóslata szóról-szóra teljesült. - -* - -Ó alkotmányos novemberi nap volt. Ezzel azt akarom mondani, hogy az eső -zuhogott, a hogy zuhoghatott, a sarak sarával pedig a föld közepén levő -opálbányák csókoloztak. - -A zápor épen utban ért. Jó négy lovam volt. Fiatal csikók, azaz hogy -sárkányok. A rudas főleg oly hatalmas erővel rendelkezett, hogy még a -fekete bankóból is képes lett volna negyven krajcárt kiráncigálni, -holott annak valódi értéke öt garas volt. - -Besötétedett. A vidék láthatára oly koromfekete köpenyt öltött, hogy -beillett volna orgyilkos karbonárinak. - -– Jártál-e már erre valaha Miska? kérdém a kocsistól. - -– Jártam ám, de hányszor! - -– Úgy hát tudod erre a dörgést. - -– Dejsz’ uram nem ér itt a tudomány semmit, most a lovak az urak. - -– No hát isten hirével. - -Alig ejtem ki e szavakat… paff puff úgy becsapódunk egy -pocsolya-örvénybe, hogy én a fejem tetején kerestem a szememet. Miska -kocsis pedig kufferembe nyulkált a lovakért. - -Csupa merő iszap voltunk. Magammal nem igen törődtem, mert az efféle -lucskos állapot, mint alföldi suhanccal velem született; hanem az -oldalamon fityegő bőrtáskát féltettem, melyben tizezer forint volt egy -barátom kérelmére Szatmárba viendő. - -A sárkeblű vendégfogóból kitápászkodva a szomszéd csárdához vergődtünk. - -– Extra szobát kérnék, de hamar ám, mert láthatja kend, hogy ördöggé -vagyok lucskosítva, mondám a szájtátó csaplároshoz. - -– Biz uram itt Kondoroson nem szolgálhatunk extra szobával, hanem a mi -szegény cellánkba tessék besétálni. - -Azonnal a pénztáskához láttam. Ezen tollatlan jószág velem együtt -szintén árokban fürödvén: bankó tartalma úgy elázott mint a csap. - -Első dolgom volt a részeg bankókat azon két superlátos ágy dunna gazdag -keblére terítgetni, melyek a szobában tulipánoskodtak. - -A szolgáló holmi vacsoraféléhez tányérokat csörömpölt. A dunnákon -heverésző temérdek bankót megpillantva oda sug hozzám, hogy tens uram -tessék ám vigyázni ezekre az izékre, mert három szegény legény vetődött -imént a csapszékbe. - -– Három rabló? - -– Igenis, három betyár, még pedig a javából. - -Ellenállásról szó sem lehetett. Pusztai vidék, segélyhiány, szakadó eső -s a csaplár orgazdai hivatala mind ellenem esküdtek. Itt csak furfanggal -lehetett menekülni. De miként? - -A szikkadás végett kipányvázott bankó telepet ép összeseprendő valék, -hogy azt elrejthessem, midőn az okos és becsületes szobaleány e szavak -után „ne bántsa az ur a pénzt… gondoltam valamit“ kirándult a szobából s -nehány perc mulva visszatérve, az ágyakat… illetőleg a pocsolya-ittas -bankókat lacsuha és lebbencsnek való nyujtott tésztákkal betakargatta. - -Az eső folyvást zuhogott. Én egy pislákodó gyertya mellett szundikáltam. -A korcsmában halotti csönd. - -– Hál’ istennek! Eltávoztak – gondolám. Dehogy távoztak, sőt nagyon is -megjelentek, mert éjfél tájban három darab torzonborz haramia állott -előttem. - -Az egyik pisztolyt szegzett rám, a másik éles baltát villogtatott az -orrom körül, a harmadik rémítő dorongot suhingatott fölöttem. - -– Ide a pénzzel? - -– Miféle pénzzel? felelém nyugodtan. - -– Dejsz nem ütjük el tréfával a dolgot, a kinek oly pompás négy lova -van… - -– Annak az erszénye se sovány. - -– Bizony pedig sovány atyafiak – felelém és saját tátogó bugyillárisomat -markokba is nyomtam. - -– Ez kevés, hol a többi? - -A pisztoly közelebb nyomult felém, a balta sürübben villogott; a furkós -pedig az esőhöz menydörgést suhogott. - -– Ha nem hiszik kedtek, hogy nincs több pénzem, hát kutassanak össze -mindent. - -Úgy is volt. A tésztával halmozott ágyon kivül minden ziget-zugot -fölkotorásztak. Persze sehol semmise volt. - -Eltávoztak. Reggel azonban a kocsist kötözve, a négy tátosnak pedig hült -helyét találtam. - -No még lebbencs és lacsuka aligha aquirált tizezer forintot. - -* - -Még a harminczas évek elején egy Baczur Gazsi-féle jurátus fölment -Pozsonyba az országgyülésre, de nem mint megyei követ. Itt legnagyobb -malörje az volt, hogy attilája rosz lévén, a jurátusok gyülhelyén -illőleg nem jelenhetett meg. Kapja tehát az N. consiliariustól diurnum -fejében kapott sarkig érő fölső kabátot, s szánja attilának, gondolván -ez még fordítva jó szolgálatot tesz. Hanem az a volt bökkenő, hogy – -mint hallá – itt magyar szabó nincs, ő pedig németül nem tud. No de a -hevert ész könnyen segít magán. Előveszi emlékező tehetsége lexiconját -és hosszas fejtörés után összefércelt egy német előadást, s azzal a -szabóhoz beállít. - -Köszöntés: Karsamadiner her fon scheider. - -Azután előveszi a hóna alól a kabátot, kiterjeszti és mutogatja -külsejéről belsejére és viszont, így adván elő a dolgot szóval: - -– Vasz ájni, dasz auszi, vasz auszi dasz ajni. Und knöpfen zo rakhen: -(mellére mutat) ánc, cváj, dráj und vart a piszli: und viderum ánc, -cváj, dráj und vart a piszli; und nok ájmol ánc, cváj, dráj und ganc -várt a piszli! - -– Ezt a kabátot akarja az ifju ur attilának fordítatni? mond mosolyogva -a szabó. - -– Hát tud az ur magyarul! csodálkozék a juratus. Egész fél éjszakán -srófoltam össze e néhány német szót s azzal is fölültem! No hiszem szép -gyerek lesz az, a kinek a kedveért én valaha németül megszólalok. - -* - -Juratus koromban egyszer a többi közt nagyon megbuktam. Bukásom abból -állott, fél évre szóló apanázsomat egy estén elkártyáztam. Egy ideig -puff és kontó-csemegéken tengődtem. A sovány credit azonban mielébb -elpárologván: pénz alá haza mentem. A jó mama eleinte zsörölt-pörölt -velem, végre kibékült mint minden anya. - -Anyai áldásos szeretet! Nincs párod a sziv világában! - -– Kedves mamám, mielébb szeretnék ám Pestre visszamenni. - -– Ez annyi tesz, hogy mielébb pénz kellene, felelé mosolygva a mama. - -– Persze mielébb és minél több. - -– Igen ám galambocskám adnék én, ha volna, de az uri háznál jelenleg egy -garas sincs. - -– Van Icig zsidónál. - -– Van biz ott fiam elég, hanem nagyon drága. - -– Mama lelkem csak most az egyszer. - -– Adósságba nem örömest verem magam, de ha megigéred, hogy többé meg nem -busitasz, tehát… - -– Igérem mama, megigérem, s aztán… - -– Holnap turi vásár. Ilyenkor sok marhakupec érkezik a felső -vármegyékből… no hát nem bánom, föláldozok éretted nehány tinót. - -A jó mamát örömemben össze-visszacsókoltam. - -Turra érkeztünk. Bogrács, utravaló és szénával gazdagon megpakolt ernyős -szekerünk a marhavásár közt állapodott meg. Az eladó tinókat akkor már -ott találtuk. A mama a szekérben már várta a jó szerencsét, melynek -elején ferhéchez kötőfékezett lovacskáink jó izün ropogtatták az illatos -szénát. - -Én a Laci-konyhára ballagtam. A régi jó időkben a kis városok országos -vásárjain fölállított Laczi-konyhák a nemzeti élet sajátságos játéka -volt. - -E törzsgyökeres alföldi város egyik térségén jelenleg élénk -sürgés-forgás, robaj s néphullámzat mutatkozik. - -Itt kövér göbölyök; szelid szemü tehenek; jármos ökrök és nyugtalan -üszők körül fürge kupecek alkudoznak. Amott fáradt gebéit menyre-földre -dicsérgeti az ezüst gombokkal megspékelt rongyos cigány. Erre piramis -alaku cserépedény telep mellett óvatosan guggol a gömöri producens, -nehogy egynémely próbanyargalásra ostorozott csikó az ő fazéknépségét is -megtáncoltassa. Egymás átellenében ásítozó ponyvasátrakból étvágyingerlő -illat ömlik a légbe. A sátor közepén füstölgő vályogoltáron -pipacspirosra hevült menyecske kezei közt biborszin Laci-pecsenye -sustorékol; a konyha hátterében kosorru dudaszó mellett egy-egy pityókos -betyár bokázik, keserves népdalt dudolgatva a pásztorizene mellé. - -Falatozni „zsindelyes“ nevü csárdába vetődtem. A végtelen hosszu ivóka -csordultig telve volt nyalka legénységgel. A vidám fiatalság egy szál -klarinét mellett bokázgatott. A jámbor klarinétos füstös pofája úgy ki -volt az örökös fuvalgástól dagadva, hogy szél próféta teljes -holdvilágnak szó nélkül beillett volna. - -Én egy zugba eső asztalka mellé huzódtam. A legények farkasszemeznek. -Csorba száju palackokból egy hajtókában járja a vallató csiger. Patyolat -inges legénység furakodik a tömegen át. A vezénylő sugár alak földig érő -ingujját fölbillentvén, egy abból kiviruló ólmos bottal közé vág az -asztalnak. E hangra a másik legény a mestergerenda felé villogtatta -fokosát. - -Az alföldi népszokás értelmében ezek verekedési jelszavak voltak. - -Úgy is volt. Két egymással ellenkező párt között megkezdődött a -verekedés. - -Izmos furkósok alatt kongának a hosszú fürtös koponyák. Széles vállakon -keresett utat magának az ólmos fütykös! Szikrázó fokosok villogtak a -légben. A csárdai csata elkeseredve vivatott. - -Szemtől szembe láthatva a néperő oktalan fecsérlését, borozó asztalkám -melett ép azon mindenható népnevelésről ábrándoztam, mely e hatalmas -népfaj megváltójául minden emberbarát eszméi közt főhelyet foglal, midőn -egy a csatából felém hátráló polgártárs úgy hozzám csapott fokosával, -hogy annak két betűje rám ragadt és kilenc évig a hátammal pecsételtem -levelet. - -A bezuzott koponyák, kék vörösre páholt és lepedőbe forgatott turi -atyafiak közül magam is cimeres hátgerinccel menekhetém. Utközben -eszembe villant Magyarország nagy prófétájának azon arany mondata, hogy -ha az in partibus és legközeleb a zsindelyes csárdában elpazarolt ifju -erő nemesebb irányt vehetne, mily hatalmas szellemi és anyagi tőkét -nyerne a nemzet. - -Utamban a rózsaszin kedély és szellőkkel játszadozó friss lég egy -életrevalóbb nemzedék iránti reménynyel töltének el. - -Ősi szabásu ekhós szekerünkhez elvergődtem. A tinók már akkor elkeltek. -A vándor tulkok árát örömmel osztá meg velem a jó mama. - -E kegyeletes subventió elég volt arra, hogy jurátusi állomásomat ismét -elfoglalhassam. - - - - -JÓZSA GYURIÁDÁK. - -Józsa Gyurinak kedvenc mottója volt: - -„Praetor minima non curat.“ Élceit és megyei dictióit e frázissal szokta -illusztrálni. - -Egy rengeteg kanikulai hőségben retirál Gyuri a Jajvár melletti lakház -tornácának északi klimája alá. Familiáris karszékében pöfékel, a melyben -már egérarmádia tanyázott s belőle pozdorja szunyogok ágaskodtak. -Átellenében afféle alföldi nyárias pongyolában a jurium director -ropogtatta a tökmagot. - -– Ejnye be gazdagon ozsonnázik amice!… irigylem. - -– Megjárja no! – felelé a director, fraternizálva a körüle leselkedő -kuvaszokkal. - -– Erre már egy kis nektár is kell. - -– Persze hogy dukál, – s jóizüt kortyintott a kutvödörből. - -A komondor-compánia kirohan a sivatag portából s rettentő csaholástól -viszhangzik a Jajvár. - -– Idegen szagot érzek, – dümmögé a direktor. - -Igaza volt. Paraszt deputatió jelenik meg Gyuri előtt lecsüggesztett -fejjel és siralmas arcvonásokkal. - -– Domine spectabilis! égett emberek vagyunk. Az emberiség nevében -segélyért esedezünk. - -– Hüm, hüm, leégtek. E bajon segítünk. Praetor minima non curat. -Cigánynyal szolgálhatok. Majd épít ez az élelmes faj nyakra főre. Hé -Guga, Tarkó jertek ide. - -– Hisz uram cigánynak mi is bővében vagyunk. Nekünk más források -kellenek. - -– Mondtam már, hogy praetor minima… - -– Dejsz’ nem minimum az, mikor egy egész falunak se hajléka se kenyere. -Uram! istennek ajánlom. - -Józsa Gyuri e merész szavakra úgy neki vörösödött, mint valami rozzant -vasfazék a kohóban. Vászon pipájából oly szörnyet szortyintott, mely -akármely kurazir-trombitába oda illett volna szusznak. - -– Nos domine Varangy, mit szól ehhez a paraszt impertinentiához? - -– Csak azt mondom, spectábilis, hogy a deputatusnak igaza volt. - -– Ejnye herkópáter et tu, mi fili Brute! Menjen kend varjut fogni. - -– Igenis, rögtön indulok. - -Gyuri és a director elváltak. - -* - -Józsa Gyuri egy izben nagyon rosz launéban volt. Minden áron házasodni -akart. - -– Gazsi jerünk leánynézőbe, – mondá nekem. - -El is mentünk. Nagyuri licitation aquirált egyszer egy batárt; eleinte -hambárnak használta, később disznóól lett belőle. Ezt a mammutot kelle -jármű gyanánt decorálni. Megtörtént. A verébarmadia belőle -kiostoroztatván, becsipetett három darab hektikás gebét, melyeknek -hátgerincével bátran lehetett volna beretválkozni. A carpentumba -befészkelődtünk. Azt hittem, hogy Zsodomában vagyok, úgy lesülyedt -alattam a kocsiülés. Józsa Gyuri röhögött. Nyári idő és nagy szárazság -levén, a batárba szivárgott pormennyiség miatt mangalicák lettünk. A -nászfalutól mintegy negyedórányira békanyállal borított mocsár terjeszté -elénk büzös keblét. A batár megáll. Gyuri leugrik. Kiszalad róla a -gonyaféléje és pár perc alatt a pocsolyában lubickolt. - -– Mit csinál bátyám? kérdém. - -– Hát leánynéző toilettet. - -Elszunyadtam. Rémitő ordítás ébreszte föl. A batár előtt Józsa Gyuri -jajveszékelt in puris naturalibus, és talpig befeketepontozva. Hát a -mocsár lópiócái kosztoltak a termetén. Szerencsére a kocsis -tarisznyájában levő porsótól lepattogtak róla a mocsár despotái. - -– Gazsi! van-e nálad zsidóbőr? - -– Micsoda? - -– Tapló. - -– Van nekem, tensuram! – szólt a kocsis. A háromszáju sebhelyeket -betaplózva, Gyuri a gunyaféléjébe hengerődzött, haját simára körmölte, -batárba vágta magát, s a menyasszonyi faluba vánszorogtunk. - -Csinos kastély udvarára érkeztünk. Józsa Gyurka rendkivül lovagias ember -lévén, először is a konyhába pillantott be szolgáló-szemlére. Én -szégyenelve azt az olcsó statuscsinyt: szögletbe lapultam, mint a -palacsinta. Gyurka ép egy izmos ancillát ölelgetett, midőn betoppan a -tenyeres-talpas háziasszony s a spectaculum láttára Gyurira förmed. - -– Hát ily móressel jöttünk leánynézőbe? Zsuzsi hol van a seprü? - -Megugrottunk. - -– No Gazsi, itt cudarul megbuktunk. Se baj… gombház, ha leszakad lesz -más. - -Ránk esteledett. – Minthogy körülbelül nem mutatkozott csárdaféle, tehát -a batárban töltöttük az éjszakát. - -* - -A tiszafüredi hires nyereggyártókkal, mint coadjutor pátrónus, Józsa -Gyuri Bajorországba utazott. A sörnektár ezen jámbor paradicsomában -belebolondul egy árva lánykába, a ki egy kávéházban kassza-Hébe volt. -Azon ürügy alatt, hogy gyermekei mellett, mint gouvernant kényelmes -alkalmazást nyerend: magához csábítá a tapasztalan ifju hölgyet. A -szegény és sokat zaklatott árva kapott a jó alkalmon és Gyurkával -Magyarországba utazott. Bepillantván a Jajvár kietlen sivatagába, -eleinte borzadozott, de a megszokás és remény hatalma kitartó erőre -bátorítá. - -– Hol a tensasszony? – kérdezé a principálistól. - -– Szüreten van. - -– Hát a gyermekek? - -– Mind egy szálig vele vannak. - -– Merre van a spász? - -– Most rendezik. - -A leányka gyanakodott, de aztán magához tért. - -Minthogy a nép faluszerte mindenkinek érdemleges cimet osztogat, a -Jajvár csőcselékje a leánykát „Bavarának“ keresztelé. - -Napok s hetek teltek anélkül, hogy a nőféle cselédet óhajtó Bavára a -tensasszonyt és gyermekeit láthatta volna. Félelmében és unalmában addig -faggatta Gyurkát, mig ez kibuvóul elhitette vele, hogy neje megérkezett, -hanem a pusztán van. Minden áron látni akarván a háziasszonyt, -fölültetik Bavarát egy kas nélküli ökörszekérre. Józsa Gyuri kócspusztai -filegoriájához megérkezik. Ez a hórihorgas vályogalkotmány egy -dombtetőről bámészkodott a rónák végtelenébe. Ozsonnára nyilt az idő. -Pompás bográcsos tokány-illat üti meg a Bavara orrocskáját. Ezt a -hatalmas étket aligha a háziasszony nem készíti, – gondolá magában, s az -aroma után indulva benyít egy ablaktalan szoba félébe. Mit kelle látnia? -Néhány kapcabetyárt, kik valami hosszu késformát villogtatnak a légben. -A betyárok baltásdit játszottak. A megrémült leányka sikoltva rohant ki -a szilaj fészekből, s futása közt ordas vén emberrel találkozik. - -– Hol a tensasszony? – kérdezé. - -– A tensasszony e tájt én vagyok, – felelt nagy szemeket meresztve a vén -juhász. - -Gyönyörű holdvilágos est volt. A szegény árva rémülten lótott-futott az -illatos mezőn. A szomszéd falvak harang-szólama, tanyára érkező nyájak -kolompolása, pásztor furulyák bánatos hangja, s a rónatér pásztortűzei -mélyen hatának érzékeny kedélyére. Keservesen zokogott. Könyek omlottak -száraz kenyerére, s a napi események sulya alatt elbágyadva, egy vályog -omladékon elszenderült. Más nap reggelén zabbal töltött zsákok tetején -ökörszekerezett vissza a Jajvárba. Gyurkát nem találta honn, mert ő az -egri gyülésekre utazott. Belátva keserves helyzetét, összeszedte -batyucskáját, s Baváriába vándorolt. - -– Hát a Bavara hol van? – kérdezé Gyurka megérkeztekor Varangy jurium -directortól. - -– Megszökött. - -– Anélkül, hogy – fátum. - -– Dejsz akad ide még oly Bavara is, kitől meg a spectabilis szökik meg. - -* - -A szilvási gróf egy szekérderék palóc assistentiával bekopogtat egy -izben Józsa Gyurihoz, a kit ép azon nemzeti functióban talál, midőn a -Jajvár mezitlábas tisztjeivel convenciókra egyezkedett. - -– No Gyurka, kell-e vendég? - -– Szervus cimborám, hogy ne kellene? Kapva kapok rajta, főleg ha ily -nekem való truppot látok, mint a milyet te hoztál. - -– Hát egy kis harapnivaló kifutja-e? mert a poroszlai töltésed -megpróbálja az ember appetitusát. - -– Enni való? Akad. Hé legények! egyikötök varjut, a másik bibicet -requiráljon. Te pedig kukta szógám, vágd le a vén rókát, jó lesz -bográcsos nyulnak. - -Ez ebédprogrammra Vércse és Kula kortesek nagy szemet meresztgettek -egymásra. - -– Hogy és mikép vagy különben bruder? – kérdi a gróf Gyuritól. - -– Most jól érzem magamat, mert ismét tömve van a padlásom dögbőrrel, -pedig tegnap is elhordott egy angáriát a jebuzeus. - -– Tán Nyurga, gyöngyösi zsidó volt nálad? - -– Nem biz a, csak afféle házaló handlé. - -– Hát hogyan mert oly vékony erszénynyel ily vastag g’seftbe belevágni? - -– Kénytelen volt vele. Kissé megtréfáltam ezt a minorennis Judást. - -– Hogy hogy? - -– Hát úgy, hogy a létrán a padlásra mászott és fitymálni kezdé a -gyönyörü birkahüvelyeket; elbrenoltam alóla a latorját és rémültében oly -áron szedte vette a dögbőrt, a milyet én diktáltam. - -– Igen, de revocált. - -– Sőt fizetett, mint a köles, s úgy megszeppent, hogy a padlásról -hajigálta rám a bankót. - -– Szegény zsidó. Ugyan van-e lelked Gyurka? - -– Hát csalja ki a deficitet máson. - -Az általános hahotára háttérben guggoló cigányok is az ambitus elé -jöttek röhögni. - -– No more, kell-e egy fényes huszas? mondja Gyuri egy borzas -vályogvetőnek. - -– Már, hogy ne kellene? Ide vele. - -– Nem oda Buda… de ha egy egeret nyersen bepakolsz: akkor tied a ragyogó -jószág. - -Minthogy a Jajvár környéke hemzsegett az egércsordától, rögtön csiptek -egy majorennis fajut, melyet a cigány szőröstől-bőröstől bekapott. -Hosszan kortyogott, míg lenyelhette. - -– Hát hun van azs a ragyogó huszas? - -– Micsoda huszas? köszönd meg gazember, hogy ily olcsó kosztra -kapattalak. - -* - -– Vitéz kapitány uram! jelentem alássan, hogy baj van a pusztán. – Szól -a gulyás Józsa Gyurihoz. - -– No, hát beszélj szógám. - -– Az este a szűz gulya eltévedt. - -– Tyhű a ki fölmarkolta… no de beszélj szógám. - -– Estenden a villongó halom hajsz oldalán heverésztünk. Egy tilinkós -reszkető nótáján tátottuk a szánkat. A domb másik oldalán a szűz gulya -legelt. Bizony jó messzire elbogarásztak. Mikor akolba terelnénk üket… -hát sehol semmi. – A gulyás egészen megizzadt a referáda alatt. - -– Ejnye ilyen amolyan betyárja… - -– Sejteni kezdem tensuram, hogy nem betyár cselekedte azt az izét, hanem -valami furfangos szomszéd akarta a tensurat megtréfálni. - -– Lehet, hogy úgy van. Csöngess szógám avval a bivaly-kolomppal. - -A kolompszóra összesereglett a Jajvár mezitlábos miliciája. - -– Talpra legények a ki lelke van! – harsog a csőcselékhez Józsa Gyuri; – -elsikkadt a szűz gulya. Egyik lóháton, másik szamáron, a harmadik -gyalog, csellel, furfanggal vagy furkósbot-félével vissza kell lopni a -gulyát. Értitek? - -– Értjük tensuram. Meglesz. - -A szűz gulyát a kis ur (Józsa Gyuri egyik mellékneve) mind egy szálig -visszalopatta. - -* - -Gr. K. M. még a forradalom előtti időben 50 bivalyt behajtatott nyári -legelőre T.-Füredre, Józsa Gyuri jószágára. A szilvási uradalomban azon -időben kevesebb széna teremvén, mint máskor, Józsa Gyuri beegyezésével -téli tartásra is ott maradtak a bivalyok. - -Józsa Gyurinak terjedelmes birtokaihoz kevés épülete volt, úgy hogy -saját jármos ökrei is kivül teleltek; nem volt tehát a vékony szőrü -bivalyokat is hova bekötni, hanem csak sub divo voltak, s tavaszra -mindnyájának bőre a gerendára került. - -Szent György napkor a gróf, Füreden keresztül utaztában Józsánál -ebédelt; ebéd után beszélgetés közben így szól Józsához: „apropos -Bruder, hogy vannak a bivalyok?“ - -– Bizony Niki pajtás, nem szerették a klimát, s mind eldöglöttek. - -A gróf nem szólott többet. Józsa pedig a bőröket is distrahálta a -zsidóknak, absque refasione domni. - -Nehány év elteltével Józsának roppant sertésnyájai levén, számukra pedig -vitalitium nagyon kevés – megszorult s feledve a grófon elkövetett -tettét, makkot bérel 200 darab sertésre a szilvási uradalomban; a -gróffal könnyen megegyezett, a bért előre kifizetvén a sertéseket -fölhajtatta. - -Mikor már jó meghiztak, a gróf a közeli falvakban kihirdette, mivel -restauratio alkalmával ezeknek segélyével dacolhatott a papismus -törekvéseivel „ki akar sertést ölni?“ Persze akadt concurrens a potyára, -s pár nap alatt a Józsa 200 darab hizott sertése el lőn kapkodva. - -Egyszer eszébe jut Józsának, meg kellenék nézetni a sertéseket; felküldi -számadóját, de ez azon szomoru hirrel jött vissza, hogy a gróf mind -elajándékozta a nyájat korteseinek. Józsa épen ebédelt, s fogát -piszkálgatta s nem szólott egyebet, mint „hóhér teremtette, a bivaly, a -bivaly!“ - -* - -Józsa Gyuri gazdag ember létére soha sem viselt más bundát, mint hat -kosbőrből, nem is kikészítve, csak kitörve, melyet mindig kifordítatlan -viselt, mely sokszor megázván, zörgött. - -Egyszer, meg a jobbágyos világban uj bundát akart csináltatni; elmegy -tehát egy urbéres t.-füredi szücshöz, ki – valamint mindenki – ismervén -Józsát, hogy igen crudelis ember, – megijedt a mint meglátta. - -– Bunda kell! de hónap estére készen legyen, mert különben megjárod; -ismersz ki vagyok? - -A szegény szücs mentegetőzött, hogy a terminus rövid. - -– Meg kell lenni, a materiát mindjárt küldöm. - -Egy fél óra mulva bőgést hall a szücs az udvarán; hát egy bojtár hajt -hat nagy istentelen kost. „Meistruram! itt a materia! bunda legyen -belőle holnap estére.“ - -A szegény szücs annyira megijedt – mert látta, hogy ily materiából -lehetetlen bundát készíteni ily kurta idő alatt – hogy elköltözött -rögtön Egyekre, házát bérbe adta, csak három év mulva jött vissza, mikor -gondolta, hogy Józsa haragja már lecsillapult. - -* - -A hirhedett Józsa Gyuri egyszer felhajtatott Pestre kétszáz darab -szarvas állatot vásárra, hogy majd itt azokat eladja, minthogy otthon -nagyon soványul ütött ki a takarmány. De biz azok nem a legjobban voltak -kihizlalva, a mészárosok nagyon fitymálgatva beszélgettek róluk: erre -megharagudott, felhajtatta az ökreit Bécsbe. Odáig egy cseppet sem -javultak a tinók, a bécsi közönség pedig kövér hushoz van szokva. Józsa -Gyuri sehogy sem tudott összeegyezni a mészárosokkal; rettentő potom -árakat kinálgattak neki. Itt még jobban megharagudott; felhajtatta -marháit Linzbe; de ott még siralmasabban járt: mert még kevesebb pénzzel -biztatták. Nem adta meg magát; még előbbre hatolt, keresztül verte magát -a határon, felvitte ökreit Drezdáig. Persze, hogy mire oda értek a -jámbor állatok, valahány oldalbordájuk, mind kilátszott a hosszu -tapasztalás miatt: dehogy kelletek a mészárosoknak, hallani sem akartak -róluk, azt mondták, hogy vigye vissza elébb s hizlalja meg. - -Visszavigye, ujra vámot fizessen értük? hogy aztán Keglevichék otthon -nagyot nevessenek rajta. Azért sem teszi. Mást gondolt magában. Megállj -német, majd megveszed tavaszszal, ha most nem kell, de haza pedig nem -viszem, mert ott aranyért sem kapni szénát. – Estefelé tehát összehivá a -hajtsárokat, kifizette a bérüket, s azt mondta nekik: „halljátok! majd -mikor besötétedik, szökjetek el szépen a marhák mellől, szerteszéjjel; -ennél a jámbor németnél nagy rend van, majd összefogdossák ők szépen s -currentálni fogják, hogy három hónap alatt jelentse magát a gazdájuk; -azalatt meg kitavaszodik, a marhák itt a státus költségén kitelelnek a -jó német szénán, a mi itt csupa _háj_, jól meghiznak, akkor aztán én -majd előjövök értük, s jó áron eladom. - -Úgy lett. A hajtsárok szétszöktek. Józsa Gyuri hazament, az ökröket mind -behajtották, hol itt, hol amott, azután currentálni kezdték, határidőt -tüztek ki a megjelenésre, ezalatt elmult a tél; Józsa Gyuri idején -megjelent, legitimálta magát, mint a barmok jogszerü tulajdonosát, s meg -volt az a diádala, hogy most már busás pénzen adta el a gőbölyöket a -drezdai mészárosoknak. - -Igaz ugyan, hogy a tartás és hivatalos költségek fejében fele ott maradt -a gulya árának; hanem azért mégis jó tréfa volt ez abban a világban. - -* - -Egyszer Józsa Gyuri megharagudott cimboráira és azzal vált el tőlük, -hogy soha őtet többet nem látják. - -Hire is futamodott nem sokára, hogy az utóbbi lófül levágás óta Józsa -Gyuri nem fogad be vendéget, kaput is csináltatott házára, az utcára -levő ablakait berakatta téglával félig, hogy még csak be se lehessen -törni, és semmi dörömbözésre be nem bocsátott se ellenséget se jó -barátot. - -Ezt a csodát meg kell látni, mondának a vig cimborák és lerándulának -Tiszafüredre. Fogadásuk állta, hogy még is csak bejutnak valahogy Józsa -Gyurihoz. - -A helyszinére érve körültekintének; hát volt Gyuri urnak egy ujon épült -palotája, mely soha sem épült föl egészen, ez a rendes lakóháza mögé -volt építve kontignacióra, jó magas helyre, a honnan messze el lehetett -látni. - -A ház már akkor is abba volt hagyva. - -A kapu előtt állt élére helyezve egy roppant nagy malomkő, alája tett -gerendával föltartóztatva, hogy el ne szaladjon. Józsa Gyuri abból -bizonyára márványasztalt akart készíttetni palotája diszteremébe, a -melyen reggelenként paprikás szalonnát lehessen falatozni. - -A cimborák a mint a szép malomkövet meglátták, egybe rájöttek, hogy mit -kell itt tenni? Intettek egymásnak, ketten kétfelől megfogták a gátló -gerendát és elemelték azt a malomkő alól. - -A nehéz kőkerék eleinte szép csöndesen kezdett megindulni a lejtőn -lefelé, neki Józsa Gyuri háza oldalának, de majd egyre sebesebbé vált -futása, ment mint a sebes veszedelem, dörgött mint a földrengés s olyat -csapott Gyuri háza oldalára, mint a menydörgös menykő. Józsa Gyuri -kiesett az ágyából, kiugrott az ablakán, azt hitte az üstökös rombolja a -földet, mikor aztán künn volt az utcán, nagy nyájasan eléje járulának -látogató vendégei: - -– Csak egy kicsit be akartunk kocogtatni, hogy itthon van-e a gazda? - -Ez aztán barátságos bekocogtatás volt! - -* - -A ki a magyar alföld páratlan geniálitását – Józsa Gyurit közelről -észlelte, el kell ismernie, miszerint sok gyöngéje volt ugyan, hanem -annál több eredetiséggel rendelkezett. - -A régi classikus irókat kiválólag szerette: elméssége kifogyhatatlan -volt: talpraesett anekdotáit mindig citatiókkal füszerezte, a bibliát és -corpusjurist könyv nélkül tudta s emberbaráti érzelmének nem egyszer -adta fényes jelét. - -Azonban többször annyira elragadák az indulatok, hogy magáról -megfeledkezve kegyetlen tulságokra vetemedett. Példát mondok. - -A kis urnak (Józsa Gyurit így is hivták) kedvenc szokása volt -uton-utfélen kocsijára szedni a munkátlan csőcseléket s velök udvarát -népesíteni. - -Egyszer nehány betyárt szedett föl a bakra. Cselédjei sorába fogadja -őket. Persze, hogy a conventió szabad lopás volt. - -A betyár had pusztai tanyákra lőn alkalmazva. Hal a vizben. Beavatásuk -után pár héttel jelenti Gyurinál a pusztai gazda, hogy a lábas jószág -mostanság nem döglik ugyan nyakra-főre, mint máskor; hanem még is hijja -van. Talán tán a nyájat hivatlan vendégek koppasztgatják. - -E kellemetlen ujságról értesítve, Józsa Gyuri nyomban a pusztára hajtat. -Cselédek, csőszök, csaplárok és nyájőrök szigoru parancsot kapnak, hogy -a kis ur szine előtt azonnal jelenjenek meg. - -Meg is jelentek. - -– Görbe Dani panasz van rád. A gulyából kilenc üsző hiányzik. Azt mondom -fiam, hogy ne tréfálj a sikkasztással, hanem holnap minden rendén -legyen. - -Görbe Dani elkullogott. - -– Sáska Bandi te tán nyersen eszed a malacot? Most még helyreütheted a -híbát. Vissza kell lopkodni, a mit magadtól loptál. - -Sáska Bandi a fészer alá huzódott. - -– Füttyös Istók állj elé. - -– Itt vagyok. - -– A kövér üszőknek se hire se hamva. Hol vannak? - -– Tudom is én. Őrizze az ur maga, ha jobban tudja. - -– Ejnye gazember, majd megtanítlak én feleselni. Inspektor ide azzal a -csáti bottal. - -Füttyös Istók kicsavarva a fütyköst az illető markából, magasra emeli s -azt mondja, hogy „két vége van ám a botnak“ uram! - -Józsa Gyuri furiába jön, fölkapja a mellette ágaskodó nyulszőrös puskát -és az Istók lábaszárát ugyancsak kacsasrétezi. - -A puskaszóra összeröffen a megsértett betyárhad. A szemek vérben -forognak, Józsa Gyurit fölkapják s egy ó kutba belökdösik. - -– No most hetvenkedjen már az ur! - -– Úgy-e elfogyott a puskapor? - -– Bandi szaladj a tanyára, ásót, kapát ide, hanem frissen ám. - -Nehány kapa föld már meg is harsant a Józsa Gyuri hátán és az ellene -dühösködő betyárhad élve el is temeti, ha csak szerencsére Debrecen -felől hintó nem érkezik a tanya felé, melynek láttára a hivatlan sírásók -megfutamodnak, Józsa Gyuri pedig per véletlen a föld alatti -siralomházból megszabadul. - -* - -A szegény lengyelek mintha érezték volna, hogy ősi dicsősségük ragyogó -napja fölé sötét foltok közelednek; 1829-ben nagy számmal diszfogatokon -és derüs kedélyzettel jelentek meg a hegyaljai szüreteken. - -Hős szomszédaink búcsú látogatása volt ez, mert az 1830-ki szerencsétlen -forradalom s a mostanig tartó vészteljes időszakok véget vetettek velünk -rokonszenvező testvéries találkozásaiknak. - -Ez időtájban a mádi borok országoshirüek voltak, mely hirnevet a világ -első nektára, a tokaji és a kül s belföldi vendégek évről-évre növekedő -fokra emeltek. - -A szüreti utolsó bál pompásan sikerült. Lengyel s magyar főurak, nemesek -disze java élénkíté a vigalmat. Szépség és kellemben gyönyörü hölgyek -versenyeztek egymással. A pataki ifjuság se hiányzott, melynek pezsgő -életkedvét az akkoron divatozó soló magyar táncok eszményies emlékké -büvölék a nők előtt. - -Az utolsó bál utáni reggelen azon szerény vendéglőcske előtt – hol a -szüreti vigalmak tartatni szoktak – szebbnél szebb szekerzetek -mutatkoztak. Lehetett itt látni gazdagon sallangozott csengős bongós -fogatokat. Itt ötös aranypej csikókból összeállitott hökős cug -ostorhegyese rug, vág, prüszköl; amott egy széltibe fogott s arany -csillagokkal himzett homutos lengyel négyes toporzékol; erre spanyol, -erdélyi fajra emlékeztető, ideges fejü paripák tombolnak, nyerítve várva -gazdájukat. - -A sorban álló szerkezetek közt egy csámpás equipagé tünt föl, melynek -több bámulója akadt mint a többinek. E kosmopolita szekér minden rendü -és rangu európai nemzet divatjellegét képviselé. Horpadt bordáin itt-ott -pislogó halvány szinezete azt mutatta, hogy azok valaha pingálva is -lehettek. A quietált kocsi elé ragasztott lovak szőre ég fölé -meredezett, mint a tövises disznó bundája. Gacsos lábaik quondam -táncmesteri positurát ábrázoltak. Kuszált sörényökben cigány mogyorók -armadája üté fel tanyáját. - -E megviselt equipagé bakján a szerkezethez méltó egyéniség szundikál. -Erre-arra hilintozó termetén paszomántos frakk fityeg; borzas fején -hépehupás cilinder kalap sanyarog és hüvelytelen lábaival az istránggal -illuminált ferhécen klavirozik. - -– Valjon ki fiáé lehet ez a szörnyü alkalmatosság? kérdezé az álmos -kocsistól egy uri süheder, félre csapott árvalányhajas kucsmáját -balszemére billengetve. - -– Hát-e biz a téns Józsa Gyuri uré… de hisz erre ballag ő maga is ni! – -válaszolt hetykén a geberegulátor. - -Józsa Gyuri csakugyan kocsija felé ödöngött. Az ifjuság azonnal -körülövezte őt, kölcsönös ötleteket váltva egymással homéri kacagások -között. - -– Bátya vigyázzon kend a sárkányokra, mert könnyen elragadhatják. - -– Ragadnak is ezek, de a földhöz. - -– Hisz ennek a deres csikónak tán a nagyapja se volt vakaró alatt. - -– Nézd csak Pali a rudasnak hiányzik a bal füle. - -– Aztán meg úgy látszik, hogy ezen irgalmatlan cugot a jó isten vasalja, -– enyelgének Gyurival a jó kedvü fiatalok. - -– Tyhü a ki áldotta, hát meg sincsenek vasalva a csikók? Miska szógám -ezért meglakolsz, förmedt Józsa Gyuri a kocsisra. - -Miska kocsis komolyan hátra néz és azt mondja: - -– Köszönje meg az ur, hogy lovai még megvannak. - -Miska kocsis aféle desentor fajbeli jó madár volt. - -* - -Pesten létekor Józsa Gyuri egyszer a dunaparton sétál. Az itt-ott -lézengő suhancok és léhütők között egy honoratior vonta magára -figyelmét, a ki diogenesi rezignatióval falatozta a soló tökmagot. - -– Jó napot atyafi. - -– Fogadj isten. - -– Úgy látszik, hogy takarékos kosztot tart. - -– Spórolok uram. - -– Hiszen ép ily kosztosra volna nekem szükségem. Álljon be hozzám -hivatalba. Meglássa, hogy nem bánja meg. - -A szóbeli szerződés megköttetett. - -Pestről szerencsésen haza érkeztek,… már tudniillik a Józsa Gyuri -palotájába. - -Nap nap után telik. Az inspektorrá rugtatott honoratior szeretett volna -már szemébe kacsintani annak a földi áldásnak, a mit főtt ételnek -neveznek. - -A sült galambféle égből szálló speculatiót megunván, föltette magában, -hogy urát és gazdáját interpellálni fogja. - -Úgy történt. - -– Domine spektabilis! Szép dolog a tökmag evés módjával, hanem én, qua -inspektor dominialis, hivatalomnak aránylagos élelmezést óhajtanék. - -– Bölcsen van mondva, amice inspektor. Bakatel dolog az egész. Tudja -mit? Nagy Hortobágy mellett az utszélen van nekem egy csárdám. Úgy -hivják, hogy Medgyes. Sétáljon ki oda. Álljon az utszélre s az arra járó -fuvarosok lovainak farkából huzogassa ki a lószőrt s azzal fogdosson -magának varjut. - -Ilyen volt a Józsa Gyuri cselédconventiója. - -* - -Józsa Gyuri és L....y Pál egyszer együtt utaztak. - -A tűznek vizzeli kiházasítása képzelhető, de hogy ez egymással -homlokegyenest ellenkező természetű pár ugyanazon szekeren s napokig -egymás mellett megférhessen… no ez már csoda és mégis úgy volt. - -L. Pál és Józsa Gyuri, hogy mennyire különböztek egymástól, onnan is -kiviláglik, miszerint Józsa Gyuri bőbeszédü ember volt, L. Pál pedig még -szólni is röstelt. Józsa Gyuri a legcsekélyebb tréfán is jót hahotázott; -L. Palit ellenben senki sem látta még mosolyogni sem. - -A régi idők vasut nélküli csámpás modora szerint az utazó pár elvégre -Pest alá vergődött. - -Novemberi lucskos idő volt. Az alföldi országutak akkor tájban két hét -alatt öreg lóvá csépelték az ifju csikót. Több napi barangolás után L. -Pál a Rákoson szólalt meg először. - -– Mit gondolsz Gyurka, hová szálljunk? - -– Furcsa kérdés, hát oda a hová urak szoktak szállni. - -– Te mondád ezt Gyurka? - -– Persze hogy én. - -– Különös… hisz te oly cinikus ember vagy, hogy minap is harminc darab -disznókereskedővel háltál a „két kecskénél“ egy szobában. - -– Más idők, más emberek. Urral utazom, punctum. - -Az urias terv végrehajtatott. A négy lovas hintó a „fehér hajó“ -vendéglőbe vágtatott. - -Abban az időben e vendéglő fényes hirben állott. - -Lepakoltak. L. Pál azonnal könyvek után látott, hogy a szobai -csöndélethez egy kis szellemi harapni valója legyen. Józsa Gyuri friss -gunyavásárlás végett a zsidó-piacra ballagott. - -A vendéglőben mintegy két hétig időzhettek. - -L. Pál ritkán hagyta el szállását. Nagyon szeretett heverészve -olvasgatni. - -Józsa Gyuri nyakába vette a fél várost, fölkereste régi cimboráit és -azoknak műértő társaságában étvágygyal evett-ivott a „fehér hajónál“. - -Indulás ideje következik. Józsa Gyuri a vendéglői számlavisitatiót -vezérli; L. Pál pedig otthonos kényelemmel ágyban heverész, s pipaszó -mellett olvasgat. - -– A kontó rendén van. Bátran ki lehet azt fizetni – jegyzé meg -helyeslőleg Józsa Gyuri. - -L. Pál baloldalára fordul; familiai tajtpipáját megbillegteti és annak -öblös kéményéből oly iszonyu füstfölleget szortyint a magasba, melyet -akármelyik kanikulai ménykő is fészkül választhatott volna. - -– Pali pajtás, fizesd ki a kontót. - -L. Pál hátranyul és ázsiai nyugalommal vizsgálja a vendéglői -dokumentumot. - -– Nem az én dolgom. Te traktáltál, te is fizess. - -– Ej mit komédiázol; hat nagy urnak egy peták. Fizess. - -L. Pál kifizette a számlát. - -– Téns uram, be van fogva, – szól az inas Pál urhoz. - -– Jól van fiam… azonban Pál ur folyvást ágyban nyujtozkodik. - -– Pali sógor ugrasd ki már magadat abból a dunna örvényéből… nem hallod -mily ékesen nyerit az ostorhegyesed. E dal nekünk szól. - -L. Pali komolyan lapozgat és pipázik. - -A holmik már kocsira voltak pakolva. - -Az inas ép az utolsó podgyászszal foglalkozott, s ez a Pál ur kedvenc -fegyvere volt. A puska sárkánya azonban az ágyszélbe akadván, a fegyver -eldurran és L. Pál feje alól egy csomó párna tollut a levegőbe zudit. - -Józsa Gyuri a puskaszóra kipattant bőréből mint valami terhes bomba… az -inas elájult… a pincérek ordítozva futkostak, s a vendéglői népség -összecsődült. - -L. Pál pedig nyugodtan pipázva, az általa lapozgatott könyvből egy kissé -félre hunyorít és hidegvérrel azt mondja a tápászkodó inasnak: - -– Miska fiam, máskor ne szeleskedj, most is kicsibe mult, hogy agyon nem -lőttél. - -A familia tajtpipa végnótáját szortyogván, Pál ur kisétált az ágyból, -szép csöndesen felöltözködött és kocsijához ballagott. - -Ez aztán első rangu flegma-gyakorlat. - -* - -1846 egyik nyárelői napján Pannonia gőzös büszke méltósággal csörtetett -az ázsiai tempóban folydogáló szőke Tiszán. A legnagyobb magyar -századokra szóló észjárása folytán, hazánk ős folyamán ez volt az első -gőzhajózási kisérlet. S ámbár e gazdag irányu vállalatnak temérdek -akadály, gúny, káröröm s balitélettel kelle küzdenie: mégis fényesen -sikerült az, mert erély, kitartás és nemzeti szellem által lőn támogatva -és Paleokápa azon szakértelmes jóslatát hitelesíté, hogy „a Tiszát isten -is hajózatra teremté.“ - -A soh’ se látott hallott gőzös-csörtetésre telve volt a tőzsgyökeres -folyam partja ünnepies arcu s öltözetü néppel. Az egyszerü, de velős -észjáratban páratlan magyar faj rettentő nagyon álmélkodék a -füttyentgető gőzszörnyetegen, s e ritka esemény emlékét különfélekép -vágyott örökítni. - -A hajóra rendelt egyiptomi ivadék vigasztaló nótákat hegedült sirva -vigadó magyar gazdájának. - -A partok rekettyés országának fiatal népsége innen-onnan fölpántlikázott -pásztortilinkóval felelt a hullámokon rezgő zenehangokra. - -– Mihók sógor, tudja-e kend, hol járunk? kérdezi egy pipázgató nemes a -másiktól, a ki ebéd utáni konfektül a hajószögletben szundikálgatott. - -– Bizony nem tudom én atyafi… arra emlékszem, hogy attól a felséges egri -bikavértől, a mit az ebédnél nyakaltunk, a menyországban jártam s -keltem. - -– No hát megmondom én. Most a varjasi csárdánál vagyunk. - -– Igazán? dejsz úgy ébren leszek. - -– Miért ez a mohó feltámadás? - -– Hát azért, hogy a réháznál (mely már csak egy jó puskalövésnyire van) -Józsa Gyurit megláthassam. - -Rövid idő mulva a Tiszaparton egybesereglett népség, fölcicomázott -sátrak s a mozsárágyuk durrogása azt jelenté, hogy Pannonia gőzös, s -annak magas vendégei nem sokára sajátszerüleg fog üdvözöltetni. - -Úgy is volt. A hajó kiköt. Néhány diszöltözetü egyéniség a gőzösre -vándorol. A küldöttség élén Józsa Gyuri volt. Mellén egy irtóztató -kulacs, oldalán fringia. Balján egy őszbecsavarodott tisztes férfiu, -cikorkás nyerget tartogat. - -– Kegyelmes uram! (Józsa Gyuri beszél gróf Széchenyihez). A Tiszavidék -itten egybesereglett népsége részint in corpore naturali, részint -általam honfiui lelkesedéssel üdvözli méltóságodat, mint oly nemes keblü -hazafit, a ki a magyar haza és nemzet javára se testi, se lelki -áldozatot nem kimél. Sok szónak sok az alja. Isten éltesse méltóságodat -nemcsak e földön, hanem alkotott és alkotandó műveiben is. Hogy pedig e -tisztelgésnek kézzel fogható figurája is legyen, tehát e vidék nevében -remekbe készült füredi nyereggel és kulacscsal kedveskedem. „Éljen ő -méltósága!“ - -A gróf átvevén a disznyerget és kulacsot, így válaszolt: „Magyar véreim! -szivemből köszönöm, hogy rólam megemlékeztek. Én mindig csak -kötelességet teljesitek. E nyereg, mint symbolum, arra fog engem -figyelmeztetni, hogy a cselekvés helyét minden időben erősen megüljem; a -kulacsból pedig egy életrevaló nemzedék javára iszom. Éljen a nemzet!“ A -deputátió kiszállt, a gőzös tovább suhant. - -* - -A lutum super lutumféle hajdani országutakra vezetem a szives olvasót. -Ne tessék megijedni, nem akadunk most már azokon el. - -A Mátra melől Debrecenbe valánk utazandók. Az alföldön első rangu -iszaptenger hullámzott, melynek feneketlen kebléből még a tátosképes -halandó sem egy könnyen menekhetett. - -A poroszlai lógyilkos töltésen temérdek idő és ostoráldozattal -áthatolván: Tiszafüredre vergődtünk. - -Józsa Gyuri szellős palotája akkor már a város végén meresztgette piros -termetét. Oda szálltunk. - -Reggeli hat óra. - -– Itthon van-e a tekintetes ur? kérdém egy suhanctól, a ki a -palota-ablakban kaszálgatta a bürök legelőt. - -– Igen is itthon van. - -– Fölkelt-e már? - -– Hogy ne? hisz ott pipázik ni az alsó kastély tornácán. - -Úgy volt. Józsa Gyuri afféle emberül megviselt nemzeti pongyolában egy -fél lábu karos szék tetején fincolgatott egy muzsikális pipát, a mely -nem akart engedelmeskedni a tüdőfuvalminak. - -– Jó reggelt bátya. - -– Adj isten öcsém. - -– Beszálltunk volna szives hajlékába. - -– Jó szivvel látlak. Hányan vagytok? - -– Mi urfélék hárman vagyunk, aztán négy lovacska, meg a kocsis. - -– Hej Karvaj! kiált Gyuri egy dezentorféle egyéniséghez, a ki a váluban -bocskorát mosogatta. - -– Tessék parancsolni? - -– Az öcsém lovait a hintós istállóba kell rendelni… azután a széna és -abrak el ne maradjon ám. - -– Igende… - -Karvaj azt akarta e pár szóban kifejezni, hogy se széna se abrak. - -– Csitt punktum! szóla parancsoló hangon Gyuri bácsi. - -– Egy kis früstök nektek sem ártana, mert a mint látom javába el vagytok -kényszeredve. - -– De csak egy szóval se mondjuk, hogy nem kell, válaszolék a házi -gazdának. - -– No fraterek majd megtraktállak titeket én, még pedig uri módon. - -Józsa Gyuri és trakta. Szeget ütött a fejembe. - -– Mit gondoltok, mivel akarlak meglepni? - -– Vágyunk tudni. - -– Pompás turóval. - -– Reggeli hat óra és turó ez kissé nagyon is jeruzsálemi früstök – -gondolám magamban. - -– Úgy-e, hogy eltaláltam izlésteket? - -– Non plus ultra – válaszolék abbéli reményemben, hogy a prefigált turó -egy értelmesb reggelinek csak forposztja leend. - -Józsa Gyuri elhagyva minket, az ablakpárkányon kotorázott. - -Elvégre markában egy papirdarabkával dulva-fulva hozzánk döcög. - -– Képzeljétek édes öcsém ezt a fátumot. A finom turó oda van. Valami -gazember annyira megdézsmálta azt, hogy ime csak a hüvelye maradt. - -Vendégi illemből sajnálkoztunk, hanem mint kék vérü fiatalok a markunkba -nevettünk. - -– He Boráx! trappoljon ide az ur! kiált a kastély kietlenébe Józsa -Gyuri. - -Pár perc alatt megjelenik egy hosszú kopotrákos lángoló orru honoratior. - -– Azonnal elibém kell rendelni az udvart, parancsolá principálisi -méltósággal Józsa Gyuri. - -Rövid időnként tucet mezitlábos állt glédában a tornác fölött. - -Józsa Gyuri kémszemlét tart a megfélemlett csőcselék előtt. - -– Öcséim bocsássátok meg, egy kis inquisitiót kell tartanom. - -Józsa Gyuri udvara következő gratis beamterekből állott, úgy mint: - - „Kukta, csikós, kondás, révész, faragó, libapásztor, - Pallér, bébillér, számadó, tengeri csősz. - Belső szolga, kocsis, hajdu, kandajka, kerülő, - Kertész, szijjártó, peszra, lovász, szobalány.“ - -E csőcselék-kompania, a mint parancsolva lőn, a kastély előtt sorban -áll. Józsa Gyuri kommandiroz. - -– Balra nézz! - -A csőcselék akként cselekszik. - -– Minden ember és nem ember tátsa föl száját! - -A csőcselék engedelmeskedik. - -Gyuri sorra járva őket, bepillantott a szájörvények közé, s egy vásott -pofáju süheder előtt megállapodott. - -– No hóhér, a lelked, megcsiptelek. Te vagy a tolvaj! - -– Instálom alásan a tensurat, soh’ se voltam bujnyik, most se vagyok. - -– Dejsz gazember hiába povedálsz, el vagy árulva, a turó most is fogad -közt van. Domine Boráx! - -– Méltassék spektabilis. - -– A deliquenst meg kell fenyíteni. - -Turu Jankó udvari fütő meg is kapta a magáét, Boráx jurium direktor -által huszonnégy órai tyukól börtönre itéltetett. - -A turóharamia deportáltatván, természetes miszerint a kipusztított -paradicsomból enni-inni szelidebb klima alá vándoroltunk. - - - - -BERNÁT GÁSPÁR ÉS GAZSI LEVELEI. - - -_Bernát Gáspárhoz Bernát Gazsi._ - -Pest, 1865. - -Ha tudod, tudod; ha nem tudod, tudd meg, hogy én végvalahára megunván a -proletariusi hitvány állapotot: hozzád hasonló gazdag ember akarok -lenni. Tervem egyszerü és biztos. Ugyanis egy némely adósságom a régiség -miatt tőkepénzzé rugván magát: ezzel fogok speculálni. (E tant a chémia -a boroknál szép szerencsével praktizálja.) E pénzügyi operatiót -reménylem, hogy helyesleni fogod… hogy ne? hisz te s ily uton -gazdagodtál meg. - -Hallom, hogy jelenleg Mexikóban uzsoráskodol, és annyira urrá tőn a -szerencse, miszerint krumpli helyett gyémánt zuspeist falatozol, rubin -kaputban jársz; orientalis gyönggyel hízlalod a disznót; a bivaly -csordát tokajival részegited; töltöttkáposztához pedig kolibri -szempillából aplikálod a tepertőt. - -Boldog Isten! mi lesz a világból? Mi tudniillik Gáspár és Gazsi -testvérek vagyunk, s köztünk mégis mily óriási vagyonkülönbség van. - -Míg te amott az aranyországban még csizmádat is szunyogtűdőből varratod: -azalatt én a csendes hazaszeretet enyhe tűzhelyénél itt nyomorgok a -chara patriában. - -Ebben az országban van egy nagy falu, melyre a legnagyobb magyar azt -mondta, hogyha jól viseli magát: egykor még város is lehet belőle. Úgy -hívják, hogy: Budapest. Itt vegetálok én. Rangom, czimem és jövedelmem, -hogy nem oly ragyogó, mint a tied, kiviláglik onnan, miszerint én egy -penzionált köcsögkalapban szállásolok; tavalyi kalendariommal -takaródzóm; citatoriával fűtök, s ebédem többnyire: rántott sóhajtás. - -Láthatod ezekből, hogy Rotschild koma nem tartozik osztályos atyámfiai -közé. Azonban ez csak ideiglenes állapot. A deficit operatio majd kitesz -magáért. Akkor aztán veled ozsonázom… és pedig páva körmöt. - -Addig is testvéri áldomásul fogadd arczképemet, mely a tulsó lapon -billeg-ballag. Ha pedig fáto quo utközben valami életunt cápa bekapná a -hajót, a hajóval az Üstököst, s portrémat netán salátául használná -matrózpecsenye mellé: arra kérlek, hogy mint briliantfaló nagyhatalom -fogasd el azt a gazember cápát… arcképemet incassáld, a tengeri csuka -fejét pedig küld hozzám… az eféle csemegét tormával nagyon szeretem. -Isten veled. - -U. i. Ha nem restelsz az aranygarmadák közé sétálni, küldj nekem amúgy -hirtelenében egy pár véka mexikói körmöczit, mert stájer kontóm annyira -rugott, hogy most már az adósságomtól is adót fizetek. - - -_Bernát Gáspárhoz Bernát Gazsi._ - -Pest, 1865. - -Opál levegőben uszkáló aranyországtokból írt leveledet egy onnan ide -emigrált jeges medve által tegnap kaptam. Írod, hogy küldeményim -szerencsésen hozzád jutottak. Tehát a buzaczipó azon puhán, a -báránytokány pedig párolgó állapotban került asztalodra. Brávó. Ilyen a -telegráf hatalma! Na mi itten a siralom völgyben nem oly könnyen kapjuk -meg azt, a mi nekünk competál… (kivéve a kiveendőket, például: holmi -betűdevalvátió; gratishüvös s többféle adókonfekt.) - -Derék dolog, hogy börzeherceg létedre disznóval is spekulálsz. Éljen az -industria. Ha e röfögő faj, (melynek a magyar annyi gyomorélvet -köszönhet) nagyon eltalálna nálatok szaporodni: kérlek küldj ide -postrestante néhány telivér mangalicát. Sertés palotát azonban ne küldj. -Itt van a nemzet fővárosa. Télvíz idején ugyanis beillenek az ő utczái -disznó-kastélynak. Itt barátom csak a mindenható tisztogat verőfény -alakban. Ha sár van: csónakon; ha megfagyott a ház tetején járunk. A -háztetőkön való biztos sétifikálást én most egy gimnászta kandurtól -tanulmányozom. Olcsó professor. - -Hallom, hogy te is szenvedélyes állatbarát vagy. Delejes természetedről -azt hirlik, miszerint a tenger alatt delfinekkel whisztezel; akármelyik -vén krokodillal per tu vagy; hyénákhoz jársz estélyre, a nyakkendődet -pedig mindég egy egy nőstény tigris kötözgeti. Na, majd küldök én neked -innen egy darab extra vadállatot, olyat, a ki még a zuspeist is -paragrafus auflaggal eszi. Azt szeliditsd meg. - -Írod, hogy nőd a bűbájos donna voluptedo Glória Grácia Cicibella -mindenáron európai énekmestert akar. Legyen meg az ő akaratja, küldök -innen egy virtuoz nádiverebet. Hires skála-mester. Egy maga quartetteket -danol. Nádiveréb-féle tanárnak valót (főleg a hímfajból) a nemzeti -szinháztól is küldhetnék ugyan, még pedig olyat, aki a bal fülén énekel, -és a csizmaszárának beszél;… azonban engedd meg, hogy ezen stiblis -pacsirták mint türelemedzők egy ideig még hadd dudoljanak a nemzet -nyakán. – Isten veled. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -U. i. Azt a két véka aranyat, a miért a minap interpelláltalak: -megkaptam. Nálunk azonban oly méreg drágaság van, hogy azon egy fejelés -ócska csizmánál többet nem aquirálhattam. Fuszeklire mi sem maradt. -Többet instálok. - -Apropos! Minthogy nálatok Mexikóban oly csodás emberfaj is létezik, a -mely a pénzt és részvétet unalomból fecsérli: ennélfogva kérlek, -utalványozz ide nehány meleg keblü és kövér erszényű polgártársat, mert -mi maholnap oda jutunk, hogy a nemzeti szinház és dráma a publikumhoz -fognak vizitre járni. - - -_Bernát Gazsihoz Bernát Gáspár._ - -Mexikó, 1865. - -Hallom hogy házasodol. Jól teszed. Elég idő óta falatozod már a rideg -nőtlenség keserü kenyerét. Itt az ideje, hogy megtérj. - -Öcsém Gazsi (ex apró szentibus) hallgass meg! - -Én úgy is, mint nagybátyád; nem különben a japáni fellegvár majorsekója; -tandem oczeáni uzsorás végre pedig menykőhez kapkodó légdinászta, azt -mondom neked (persze, hogy testi s lelki épségben) miszerint én e -siralomvölgyben az agglegénységbe átcsapott nőtlenségnél hitványabb -állapotot nem ismerek. E fajnak barátom senkije és semmije sincs. A -senkit a csalatkozás és rideg élet képviseli; a semmi pedig betegség, -unalom s örök szeszély alakjában ülnököl az uradalmak nyakán. - -A nőtlen csaknem aféle szerepet játszik a társaséletben, mint nulla a -szám előtt, tudniillik: nem számit. Mellettem szól a természet és a -családiasság törvénye. Kérdezd meg e nagyhatalmakat. - -Azért hát lépj be a bájos paradicsomba. A családi élet örök tavasza -viruljon élteden át. Házadat és szivedet oly béketemplommá szentelje -Isten, melyekben az érzelem és munkavágy honszeretettel koszoruztatik. - -Áldás-ágioban fogadd szerencsekivánatomat, egyszersmind azt se feledd, -hogy jelenleg menyemnek szóltam ugyan, hanem ipam uram is érthet belőle. - -Feleségem Donna Voluptédo Grácia Gloria Cicibella ezuttal meglehetős -csomó üdvözleti bokrétát küld számodra. A szinházi nádiverebet megkapta. -Pompás énekmester. Köszöni alásan. Nőmet már oly művészeti regiókba -sodorta, miszerint az itten legnépszerűbb opera cavatináját -hangversenyekben is énekelheti. - -Ez opera czime: Zöld Marczi. - -A hires cavatina pedig így hangzik: - - „Hideg szél fú észak felől - A lelkem is fázik belől.“ stb. - -E jeles énektanárt több előkelő háznál bemutattam. Jövő hóban a paraguai -vicekirály nőstény kakadúját fogja csuvasz népdalokra oktatni. A -tisztelt kakadú süketnéma ugyan, de azért a siker el nem maradhat. - -Éljen a lángész a pokolban is! - -Miután úgy vagyok értesitve, hogy a kerepesi nemzet-piaczon eféle -nádiveréb mestro gomba számra terem: fölkérlek, miszerint ajánló -levelekkel ellátva, utalványozd őket hozzánk. - -Ha e drága, de rosz féle faj, nem tud, vagy nem akar orgonálni, küld -ide, majd megtanul itt keztyűben dudálni… itt, ahol passióból vadászgat -egyik ember faj a másikra, mint nálatok a nyulakra szoktak. - -Részedre holnap indítok utnak egy repülő pudlit. Remek hű állat. Nagy -meteorolog, több nyelven beszél, és a világmappákon oly biztosan -őgyeleg, mint te, vagy én a börzén. - -Az emberiség rovására annyit rágalom nékül irhatok neked kedves druszám, -innen az ugynevezett aranyországból, miszerint a pudli ép úgy képviseli -nálunk a jellemet, mint nálatok a juhászkutya. Szomorú, de igaz. - -E hű állat vizen, szárazon át lokomotivszerün repülve szájában fogja -czipelni a következő tárgyakkal telt kosarat: - -A napokban lőttem egy óriás griff madarat. Ép azon imposzturán durrantám -főbe, midőn az itten ezer számra járó-kellő rablók tanyájáról egy -huszonnégy fontos ágyut csempészett körmei közé. - -A sarkantyujából neked, mint kényes inyencznek egy darabot küldök. -Gyöngyecetben van pácolva. Rubin spék stb. - -Nőm pedig mátkádnak holmi csekély prezenttel kiván kedveskedni. - -Például oly briliánt fülönfüggőt, melyen át csak jó hirt lehet hallani. -Egy szerény nyakéket vásároltam a minap Persiában. Mindössze három -vármegyét adtam érte. Bakatell. Ennek a Schmucknak az a tulajdonsága -van, hogy örök szépség és ifjuságról biztosít. - -Találsz a kosárban egy gyűrücskét is. Ézsaiás próféta balszeme van abba -foglalva. Éjjel nappal lát az azt viselő egyéniség helyett. Gyakran nem -rosz tréfa. - -Isten veled. - -U. i. Ha a pudli a kosárral vissza szándékozik repülni, kérlek küldj egy -pár üveg ó somlyai nektárt a Szabadi Náci pincéjéből. A borkezelő magyar -becsületet majd dobra ütöm aztán én itten. A Mészáros testvérek paraffin -gyertyáiból is pakkolj a kosárba egy pár fontot. Vakító világossággal ti -sem dicsekedhettek ugyan, hanem az itteni sötétség oszlatójául, minden -háznak egy-egy napféle planéta kellene. - - -_Bernát Gáspárhoz Bernát Gazsi._ - -Pest, 1865. - -Tehát én is megházasodtam. Punctum. Boldog vagyok… dupla punctum. E -mézes-mázos pályakört, melyben az örök tavasz szépségeit élvezem, -ajánlanom kell azon szerencsétlen flótások figyelmébe, kik a családi -örömvár kapuin kivül lézengenek. - -Az általad Európába utalványozott repülő pudli szerencsésen hozzám -érkezett. Annyit hizelgés nélkül mondhatok róla, hogy: nagy kharakter. -Míg nálunk a fénymázos civilizatió ürügye alatt nem csak azt ragadozza -el egyik felebarát a másiktól, a mi van, hanem azt is ami lehet… addig e -hű pára azon izletes falatokat is épen hagyja, melyek a szájába -illesztett kosárból hűségkisértő állatokkal működnek a zizifusi -orrszervezetre. - -Azon mesés értékü ékszerekért, melyek az aequatori tűzpróbát is -kiállották, fogadd ezennel mátkám… illetőleg feleségem üdvözletét. -Minthogy pedig e hódolati jegyzék nem csak téged illet, hanem abban -tisztelt nőd, Cicibella nagysámnak is van része: ennélfogva egy pár -ámbra estély utáni delejes csókkal füszerezve add át azt az illető -helyre. - -Nem tudom, hogy nálatok miként állhat a ló- és marha-versenyek -művészete?… nem tudom, ha valjon léghajón paripáztok-e, vagy plane -telegráfon?… hanem annyit vigasztalásodra irhatok, hogy itten mostanában -gyakran futkorászunk hol gyalog, hol lóháton. - -Jelenleg a hajdani diaeták ősi fészkében aféle angol szabásu -gyalogverseny rendeztetik. Képzelheted, hogy rám milyen nagyszerü -fogadások vannak tervezve. Méltán, hisz tudhatod, hogy kengyelfutónak -születtem, s azon félszázad alatt, mit már a hátam mögé sanyargattam, -itt, ott, amott mennyi országos és házi akadályt kelle átugranom. - -Az eredményről majd tudósítlak. - -Sok mindenféle hazai ujságot, factumot, tervet akartam e sorok közt -veled közleni, tudva azt, hogy ép szivü magyar embert a legcsekélyebb -apróság is forrón érdekel, ha az imádott és felejthetetlen szülőföld -öléből érkezik; azonban bocsáss meg, hogy levélírói ambitiomat -szabályoznom kell. - -Bajom van. Lovagias kötelesség áll utamba. Duellumom került. -Váltófegyverrel fogunk vívni. Most van a határidő. Mennem kell. - -Isten veled. - -U. i. Számitva azon drámai momentumra, hogy a repülő pudli meg találna -aprehendálni, ha a tepertős tarhonyák kövér hazájából üres tarisznyóval -térítném az oceán felé; tehát ugyanazon briliántos kosárba, melyben oly -pompás ékszereket villogtattál a feleségemhez, küldöm a nemzeti -nyalánkságokat, ugymint: - -1. Másfél rőf debreczeni kolbász, mely nemcsak az aequatort állja ki, -hanem hozzátok érkezve úgy megnyúlik, hogy akármelyik délamerikai -mezővárost be lehet vele keríteni. - -2. Patyolat keblü süldő szalonna, a mely arról nevezetes, hogy az -egészséget duplázza, a mellbetegnek pedíg tripla tüdőt teremt. - -3. Egy pár butella csömöri nektár. Annyit mondhatok felőle, hogy e non -plusultra ital a magyar bortermelőnek széles e világ bár mily vidékén -becsületére válik. - -Küldöm pedig ezen izletes gyomorvigasztalókat a tősgyökeres magyar -zamatu „Két huszár“ kávéház gazdája generozitásából. Éljen! - - -_Bernát Gáspárhoz Bernát Gazsi._ - -Pest, 1865. - -Ugy látszik, hogy gavallér ember vagy, a ki a becsületszóval nem egy -könnyen komázol, és generozitás dolgában alig engeded magadat fölül -haladni (Vide pudlionem de Mexico, et ejus non plusultra kosár -collectam.) - -Minden pontosan és ép állapotban érkezett hozzám. Meg kell vallanom, -hogy repülő pudlidban csókolni való pósta-expeditort birsz. Elegans és -nagybecsü kosártartalommal repült be hozzám a hűséges pára. – Alig hogy -egy penzionált czilinderkatulya tetején kipihené magát: azonnal a kosár -holmik pakolásához fogott. - -A kreditor kötöző uzsordai tarantella pókot különösen köszönöm. Miután a -papirjaim jelenleg nagyon leszállván, egy parányi adósságba keveredtem, -ennek pedig hitelezői magány- és törvényes gorombaság lőn a vége: -ennélfogva ép à propos érkezett a tarantella. Legközelebb Törökországba -küldöm vendégszerepre. - -Nőm… illetőleg sógornéd… az általad küldött, s kolibri szempilláiból -himzett krinolint köszöni. No az ily finom portéka tranzit, mert -senkinek se alkalmatlan, hanem azon puffatag szörnyek ellen, melyek -nálunk még most is graszálnak – a csuszó-mászó emberiség nevében ezennel -óvást teszek. Nem csak alkalmatlan divat-epidemia pedig ezen néma -delfin, hanem veszélyes is, mert egy minapi telivér vihar úgy kiforgatá -sarkából az eféle pánczélos buffót, hogy e mai napig mind a krinolin, -mind urnője repülnek valahol a csillagok közt. - -Hát még az à la Tarisznyó hajviselet? Boldog Isten! ha a nők sejtenék -úgy, mint mi az ő szolgáik, hogy e fodrászati borzalmas carrikatura -mennyire kiforgatja sodrából a legbájosb fejék-eszthetikát is; akkor a -mostani divat szeszélyeinek nem áldoznák fel oly könnyedén a hajék -alkalmazás egyszerü harmoniáját. - -A kigyó alaku hosszu öltönyökről nem is szólok. Gyalog járó fajnak -(főleg a nálunk otthonos por és sár fészekben) ép oly boszantó, mint -drága és nevetséges. - -A hirlapi szóváltás, epigramm, filantropi megjegyzések nálunk eddigelé -nagyon vékony hatalom. Ennél ti is többet tudtok. - -Isten veled. - - -_Bernát Gazsihoz Bernát Gáspár._ - -Mexikó, 1865. - -A montezumai tündérpalota, oceántuli egyik óriás növénye alól irom neked -e sorokat, hova legmagasb protectio utján bejuthatni szerencsés leheték. -Barátom hidd meg, hogy oly nagyszerü plántaféle alá menekültem, melynek -szárnyai alatt akármelyik oláh falu elférne. Ezen árnyék gráciában pedig -azért részesültem, mivel itten oly goromba hőség van, hogy tegnap egy -lakomára candidált császármadár úgy megriadt a roppant melegtől, hogy -mint spékelt varju repült ki a ketreczemből. - -Mind e mellett a szomszéd aranyerdő hűs ingoványai közé holnap -vadászatra megyek, mert azokban tömérdek búbos pulyka, penelop, trogon, -hiuz, mosdómedve és boaconstrictor fészkel. - -Spanyol szarka-lapoczkát neked is küldök, ha utközben a spiritusz meg -nem eszi. - -Hallom, hogy az eféle exotikus pecsenye prezent jelenleg nálatok nagy -divatban van. Természetes, hogy mint rokon és tőzsértársad én sem -hátrálhatok a korszellemtől. - -Napsugár telegráfon küldött leveledből olvasom, hogy a krinolino -krinolinik termetes nemzedéke nálatok folyvást él és uralkodik. Nagy -csapás. E hordó vegetationak nálunk már hire hamva sincs. Ha azonban -történnék, hogy egy némely meg nem nevezhető bukott angyal viselni -merné, arra a rézbőrü gaminok hajtóvadászatot tartanak. - -Biz’ édes druszám, magam is azt mondom, a mit már sokan megénekeltek, -hogy széles e világon sehol sincs a journalistikának oly korlátolt -hatásköre, minnálatok, mert ha illetékes hatalommal birna, akkor az -intendansi krinolin, tarisznyo-hajék, muzeumi s több eféle kérdés rég a -közvélemény malmára volna megnyerve. Igy pedig az idő a gazda. Máskor -többet, most isten veled. - - -_Bernát Gazsihoz Bernát Gáspár._ - -Mexikó, 1865. - -Szánakozzál rajtam oh testvér drusza! Beteg vagyok… nagy beteg. -Sárgalázba estem. Tudod-e hogy ki és mi az a hires sárgaláz? Persze nem -tudod. Majd megmagyarázom én. Hallgass és borzadj. - -A sárgalázban minden ételt-italt sárgának tekint az ember. A patiensfüle -körül sárga tulipánok virulnak. - -A sárgalázban kinlódó csizmadia akármi szinü bőrből sárga csizmát varr. - -A szakácsné a spénátból sárgarépát főz. - -Ily háznál a kék róka egy hét alatt, mint sárga rigó fütyöl; a szajkó -kanárivá fejlődik; a tenta pedig somlyai borrá aranyosodik. - -Ilyen a sárgaláz hatalma. - -Jelenleg én e nagyhatalom szárnyai alatt vagyok. - -A mint háziorvosom… doktor Herbario Kamillo Rebarbara a chémiából rám -olvasott: betegségem okát azon óriás narancsból származtatá, mely a -chinámpai uszó kertekben rám zuhant… a narancs északi oldalában egy pár -kertészbojtár karöltve sétálgatván. - -Ha e ránk nézve veszélyes éghajlat, a sárgaláz, rendszeres háboru vagy -valamely fanatizált orgyilkos által Ábrahám keblére nem deputáltatom: e -nyár folytán még látni akarlak, látni foglak. A honvágy égető fájdalmát -nem birom tovább elviselni. Oh miért is távoztam tőletek! Mit érnek -nekem a milliók, aranybányák, zafirpaloták és angyal mosolylyal spékelt -hattyupecsenyék?… ha szülőföldemtől annyi idő óta, s ily távolra -szakadtam el. - -Minthogy a nemzeti érzelgés mindég menthető idegbajában fülig, talpig -benne vagyok, tehát itteni magyar véreim nevében egy szerény kérelemmel -járulok hozzád… azaz érdemileg a nemzeti szinház intendánsához. - -Mi mexikói magyarok (kiket ide vagy fatum, vagy szerencsecsillag -vezérelt) messzetávolban sem szününk meg magyarok maradni, azaz: -mindenféle nemzeties iparági, társas művészeti s irodalmi fejlemény vagy -tévedés iránt érdekelve vagyunk, a mik imádott hazánkból hirlapilag -hozzánk érkezhetnek. Ennélfogva súgd meg nevünkben intendans ő -nagyságának, hogy a gondoskodására bizott nemzeti szinháznál -sziveskedjék minél több eredeti szinművet adatni. E sok tekintetben -czélszerü intézkedést nem csak a nemzeti szinházra vonatkozó -alaptörvények követelik, hanem azon lényeges körülmény is ajánlja, hogy -a tehetséges magyar iró e törvényes kedvezmény által drámairói -talentumát fejleszthesse. Ha az illető osztály pártoltatik, akkor nem -leend arra kényszerítve, hogy tehetségét napi kenyérkeresetnek áldozza -fel, hanem törekedni fog, azoknál jobb darabokat írni, mint a milyeket -írt. El nem vitázható szellemi nyeremény. - -Az irodalom és nemzeti szinház javára s fényéül e rendszer fölkarolása -által csak egyetlen szellemi ragyogvány is gazdag önérzettel jutalmaz. - -Isten veled. - - -_Bernát Gazsihoz Bernát Gáspár._ - -Mexikó, 1865. - -Sietlek tudósítni. Jobban vagyok. A homeopáthia mentett meg. Áldom is -Hanemant… illetőleg don Picilko Skatulka tanárt, a chinai birodalom -protomedikusát és az alchimia nagymesterét, a ki öt perc alatt -rézpénzből briliántot bűvöl. - -Azon mesés quantumu kincsfélének, melylyel a szerencse honorált, aligha -vettem valaha oly áldásos hasznát, mint e citrom-jellemü láz alatt. -Picilko doktor ugyanis a sárgaság ellen, sárga ezeresekbe dilualt -species arany lapdacsokat praescribált. Ettem is azokat éjjel-nappal, -úgy hogy étvágyam miatt nagyon meglappantak az arany garmadák. - -Furcsa kis ember ez a Picilko. Rózsabimbóban lakik; hajnali szellőt -früstököl; és angyali álomból készíteti a pudingot. Hetenkint négy -ország fizetése van. Abból kijöhet, ha nem prédál. - -Sokáig tanakodtam azon, mikép kaphassad e sürgönyt mielébb. -Madárminiszterünk don Csóka utbaigazított. Egy öreg tucet ordóval -honorálva is lőn. – Ennélfogva e levéllel panamai extra hirundom (ótott -fecske) hasítja a léget. Nemes madár. Keresztapja Noé sógor olajágas -galambja volt, édes anyjául pedig azt a hires oceán vihart emlegetik, a -mely a cethalat keszeggé morzsolta. - -Itt ugyan maholnap mi dilettans magyarok is lőporkanikulába kerülhetünk, -azonban ily válságos napok közt sem feledkezem meg rólatok. - -Divatlázban szenvedő hölgyeitekhez egy pár szóm van. Hirlap és -pletyka-telegráfok által terjeszd köztük a következü mulatságos igét. - -Az idétlen à la Tarisznyó hajviselet és nevetséges utcai uszályok ellen -itt is elég szigorun nyilatkozott a közvélemény. Epigramm, carrikatura -és füttyalakban uton-utfélen ostorozva lőn ez idomtalan divatág. Nem ért -semmit. - -A megrögzött rongybetegség hősies gyógymódot követelt. - -Méltó jutalmát meg is kapta. Egy itteni szép és gazdag creolnőt, a ki -városunk hölgyvilágának divatpéldányul szolgált – furcsa meglepetés ért. - -Egy estén ugyanis, midőn fényes toilettjétől lett volna bucsut veendő: a -hajbontással foglalkozó komorna elé koppan valami. Fölveszik, hát egy -darab szalonna volt. - -A titkos inquisitió eredménye az lőn, hogy valamelyik telivér büvész -séta közben a szép creolnő Tarisznyó-hajzubbonyába szalonnát -csempészett. - -E percztől kezdve Mexikóból számüzve lőn a tarisznyó hajviselet. - -Hasonló sors érte az alkalmatlan slepp divatot is. - -Népes helyeken; a szinházak körül esti séták alkalmával ugyanis -rendszeres lábcsatározás dühöngött a hosszu ruhák ellen. A közönség -ellenszenve oda fejlődött, hogy a gyaloguszályok irtóháborujába nem csak -lábfegyverek, hanem gamin-ollók is szerepeltek. - -Ezek ugyan nem épen lovagias reform-eszközök voltak, azonban a cél -eléretett, mert széles egész Mexikóban egyetlen Tarisznyó-hajviseletet -és uszályos öltönyt sem láthatni. - -A női öltönydivatot Páris vette kurtirozó ótalma alá; a hajéket pedig ó -Görögország egyszerü szépsége szolgáltatja. - -Isten veled. - - -_Bernát Gáspárhoz Bernát Gazsi._ - -Pest, 1865. - -Irod, hogy Európa felé utban vagy. Kötve hiszem. Jól ismerem én a Volga -népet. Jeles faj ugyan, hanem sokáig kell kászolódnia, hogy -megmozduljon. Az idők nyugoti szellője nem egy két nemzeti sallangot -sepert le már e fajról, azonban elég maradt arra nézve, hogy magát -kényelemkedvelő népnek nevezhesse. - -E tétel támogatására a historia mellé bizonyítványokkal saját -életrajzomból is szolgálhatok, például: - -Nro. 1. A fekete bankó lucskos korszakában Miskolczról Nagyváradra öt -álló hétig utaztam. - -Nro. 2. Debrecenbe fél napra rándultam… és hat éviglen ki sem jöttem a -korcsmából. - -Nro. 3. Csak szét akartam Pesten nézni és 1825. óta itt vagyok. - -Ezekből bőven kiviláglik, hogy ez az én osztályos fajom sohase sietett, -most se nyargal. - -Azért tehát oltalmazzon isten, ha tovább is aranyországtokban maradsz, -vagy pedig vezéreljen közénk jó csillagod. - -Legközelebbi leveledben egy rám vonatkozó passust kérek. Az itteni -pénzpiacon élénk vita támadt azon kérdés felett, hogy melyikünk hát a -Gazsi és melyik a Gáspár… azaz: érthető nyelven szólva te vagy-e a -tőzsér vagy én? - -Én is papirokkal spekulálok ugyan, hanem ezek egy földalatti -vasutvállalatom miatt nagyon alászállván, add tudtára egy kövér -subventios utalvány által az itteni börzevilágnak, hogy köztünk jelenleg -te vagy az ur, én pedig csak mint sallang debutirozom a creditvilágban… -a mennyiben „Börze“ cimű lapot szerkeztek. Meguntam már a -közlegénykedést. Fölcsapok generalisnak. Nálunk úgy is maholnap több -szerkesztő lesz, mint publikum. A ki irni tud: szerkesztő; a ki bukni -akar: az is szerkesztő. Miért maradnék el a korszellemtől? Az irodalmi -szerénység most nem járó pénz. Öles programmok; cigány dicsekvés, olcsó -felületesség a jelszó. Az arany csak mint erszénytöltelék szerepel. Az -irodalmi rézpénz nagyban cirkulál. - -Lapomhoz téged is szivesen meghivlak munkatársul. Irkafirka helyett -azonban havonként egy pár dukátit óhajtanék tőled. Mi e neked? Bakatell! - -Azt is jelentem neked, hogy lapom műmellékletéül minden előfizetőm -adósságát kifizetem. Tán nálatok is akadna egy két darab praenumerans? -Szerezz. - -Isten veled. - -U. i. Nálunk jelenleg a vidéken egy tudományos kutya szerepel. Igaz, -hogy ő ebsége nagy talentommal van megáldva, mert virtuoz wisztezik; non -plus ultra sakkozó; a kalabriásban első eminens; négykézlábra klaviroz; -öt perc alatt a törökállamadósságot fölszámlálja és magnetizál, hanem -azért azt mondom, hogy az irodalom és művészet rovására örök szatira -marad a nemzeten, ha többet eszik, iszik mint olvas, s míg a kótából -ugató pudlinak ezerannyi dijas bámulója akad, azalatt szellemreható -komoly vállalataink nyakra-főre buknak. - -Szebb jövőnk reményében arra kérlek, hogy ezt a kutya-tréfát el ne -hireszteld Mexikó vármegyében. - - -_Bernát Gáspárhoz Bernát Gazsi._ - -Pest, 1865. - -Röviden irok és confuse. Nagy baj van a háznál. Tudd meg és borzadj. -Rendkivüli események ellen (például betegség, házasság, kaszárnya-láz -stb.) nehány forintot összesanyargattam. Több év óta hozzá se nyultam e -szent pénzhez, pedig gyakran öreg tucet számra üldögélt a szükség -nyakamon. Jelenleg is hagytam volna ezen papir-családot pihenni, mert -jól tudom, hogy annyi keserves tortura után, mint a mennyin e szegény -állat átesik, mig kendermagból bankó válik belőle, vajmi jól eshetik a -hevergetés. Azonban édes álmukból föl kelle őket riasztanom, mert oly -vállalathoz hivatám meg vezértársul, a mely milliókkal kinálkozott az -erszény-konyhára. - -Ez uj vállalat czime: mozgósítható vasut. Eisenbahn portabile. Igen -kényelmes, mert zsebre pakolható, minden utazót megvár, és addig s arra -nyujtható, a meddig és a merre akarja az ember. - -Mint reformbarát, börzei és hazafias örömmel vittem tőkepénzemet a -zsebvasut-művészhez. Kezdi a pénzt számlálni. Rám-rám tekintget. -Mosolyg. Eleinte azt hittem, hogy biztos szerencsémnek örvend az -önzetlen polgártárs. Nem öröm volt az, hanem szánalom, mert ezres -bankjegyek helyett fanyar pofáju egyesek ásítoztak előtte. - -„Teremtő isten! megloptak“ – gondolám. Nem loptak biz engem meg pajtás; -hanem valami kétségbeesett egérbanda három nullát kirágott az -ezreseimből. - -Egy telivér kandur által a haramia egereket azonnal elfogattam. Ezennel -küldöm hozzád mind a szemes egérfamiliát, mind a szemetlen ezreseket. -Nálatok úgy is ritka a bankó, mire nézve küldj azokért vagy másfél véka -aranyat. - - -_Bernát Gazsihoz Bernát Gáspár._ - -Mexikó, 1865. - -Utolsó levelet irok innen hozzád. Maholnap utban leszek Európa felé. -Szép élet ugyan ez, a kinek tetszik, de nem nekem való. Éjjel-nappal -örök rettegés közt kinlódni: nyúlnak és házmesternek való állapot. Itten -a magamféle exotikus plánta mindig remeg, mint a kocsonya. Hogy ne!… -hisz a hármas kutyafejü indus, – golyó hiányában, – soliter brilanttal -puskázik az ellenre. Porcogó tartomány asszonyai kifli gyanánt nyers -viperát mártogatnak kávéjukba, a menyasszony pedig fülbevalóul revolvert -alkalmaz. Képzelheted, hogy mily fige-fattyuk lehetnek. - -Nálatok Európában is akad egy-két gazdag ember, például Rotschild -hébe-hóba vacsorálhat is… sőt egy herczegről is mesélnek, a kinek a -palota kertjén három város fekszik. Ez mind szép dolog; de tréfa az -itteni fényüzéshez képest. - -Minap egy lakodalomba valék invitálva. Polgári háznép volt. Azt hittem, -hogy elvégre patriarchalis fészekre találok. Majd ha fagy. - -A roppant palota a légben függ és inog, mint a bölcső. Belsejébe egy -fölnyergelt zefiren repül az ember. A kert madarai zenebandákra vannak -osztva. Ott a fagylalt a narancsfán terem. - -Ez egyszerü polgár előszobája fekete gyémánttal van mozaikozva. A -bálterem déli oldalába szökőkut gyanánt a Niagarát rendelé meg. - -Husvéttól pünkösdig ebédeltünk. - -Én a Walzert spanyol paripán táncoltam. - -E tulvilági ábránd és tündéri áradatban kábult vagyok. Félek, hogy -tartós mámorom miatt téged is Zsuzsinak talállak nevezni, mire nézve -isten veled. - - -_Bernát Gáspárhoz Bernát Gazsi._ - -Pest, 1865. - -Megmondtam úgy-e, hogy nem egykönnyen szabadulsz te Mexikóból. Igazam -van. Régi nótát fuvok, mely ezer év előtt is uj volt, ma is az. Dejsz’ -öcsém, nem egyhamar és könnyen hagyjuk mi el azt a helyet, a hova -letelepedtünk. – Keleties erény-maradvány. Egyébiránt, ha a sors úgy -akarja, hogy idegen országban imádd az ősi hon szent nevét: ám legyen. -Oltalmazzon isten. Szeress minket a távolban is oly melegen, mint mi -tégedet otthon szeretünk. - -E levelet aligha későn nem kapod, mert főpostaexpeditorom – a repülő -pudli – veszélyes beteg. Egy buldogestélyen hütötte meg magát a szegény -pára, és jelenleg előagyizom szédelgési rohamárban fekszik. Miután róla -mind a fel- mind az alfacultás lemondott: azon ó-budai csodadoktor által -gyógyíttatom, kinek oly hatalmas piócái vannak, hogy az ember fiából még -a régi adósságot is kiszivják. - -Levélkésedelmi kilátásom miatt nincs más választásom, mint az, hogy a -nálunk megalakult rendszervariatioról röviden értesítselek. A hozzátok -hamarább érkező külföldi lapokból bővebben és szabadabb eszmék után -fogsz tudósíttatni. - -Hogy a veszett fejszének nyele megmaradjon, tehát repülő pudlim -helyetteséül ezennel azon vén sólymot surrogálom, a ki a hét éves -burkus-háboruban már mint kétkulacsos spion szerepelt. Ha választ akarsz -általa küldeni, vigyázz, nehogy Budapest helyett Grönlandba vigye a -levelet, mint hajdan a Bach sógor emberei. E jó madár nagyon részeges. -Gödénytokányra főleg kiválólag szereti a madérát. Azért hát délelőtt -indítsd utnak. - -Reformjainknak még csak kulcsát birjuk. A fölnyítandó frigyláda tartalma -isten kezében van. - -Apostoli oszlásról azonban már most is tudósíthatlak. A paraplis osztály -legközelebb gyérülni fog. Ideje. Mindenki a maga helyén. - -A sors kereke hol erre, hol arra forog; és így megeshetik, hogy a nálunk -négy éviglen kintornált vércsefaj hozzátok is elvándorolhat. Meg lehet -őket ismerni e világpolgárias hátiratról: ubi bene, ibi patria. Kedvenc -eledelük a besózott paragrafus. Ezt a csemegét nagyon szeretik. - -Engem a napokban egyszerre fátum is ért, szerencse is. A szerencse úgy -mutogatta fogafehérét, hogy egy szép reggelen Törökországba hivattam meg -financminiszterül. Ismerve a csibukkos collegák azon művészi talentomát, -miszerint se ki nem mondható, se ki nem fizethető államadósságuk által -földi arithmetikánkat végkép tönkre tevék, tehát én a general-quittet -kötöttem hivatalomhoz. Megbuktam, mert ők továbbra is a kontó-rendszer -szárnyai alatt akarnak szunyadozni. Éljenek a nemes versenytársak! - -Börzei befolyásomra tőzséri örömmel irhatom neked, hogy papirjaim -jelenleg emelkedőfélben vannak. A rongyjavadalmak jelenlegi fatális -időszakában e szerencsét azon financ-csinynek köszönhetem, hogy az -összefüggött statuspapirokat sárkány alakban jártatom a magasban. Olcsó -és biztos emelkedés. - -Isten veled. - -U. i. A közelebb föl és lebukdosott Thuller háznál tizenegy milliót -vesztettem részvényben. Jól tudhatod, hisz akkor, midőn ez összeget -három évig hordottam a bankár pincéibe: együtt spekuláltunk. Hallom, -hogy huszonöt garassal akarnak kielégíteni. Jó hogy el nem fogadtam. In -solidum levén velem mint üzlettárs lekötelezve, a summa felét te -tartozol fizetni. A pénz nemén ne aggódjál, fölveszem én a magam rátáját -aranyban is. - - - - -BACH CSEMEGÉK. - -Abban az időben, midőn Kossuth nevét még csak emlegetni is veszélyes -volt, egy cigány megizzadván a vályogvetésben, a közel levő Dunához -ment, fürödni akarván abban. - -De uszni nem tudott, s majd elmerült már. A parton néhány zsandár -öltözködött és rösteltek azért a szegény vályogvető cigányért ujból -levetkezni, hogy megmentsék. - -– Éljen a császár! kiáltá a kétségbeesett ember, gondolván, hogy majd -csak kimentik így. - -De biz a zsandárok fülöket sem mozgatták. - -A szegény cigány látta, hogy már nincs szabadulás, s a hogy csak kifért -torkán, kiáltá: - -– Éljen Kossuth Lajos, Magyarország megváltója! - -Uccu rajta, mindnyájan ugráltak be a vizbe, hogy ezt a rebellis cigányt -elfogják. Az volt a szerencsés ki leghamarább hozzá ért, hogy kimentse a -fuldokló morét; mert ily nagy bünös elfogatásáért a káplárságra való -kinevezés bizonyos volt. - -Az igaz, hogy bekisértetvén, olyan 25 botot kapott szegény oda, hol -legkevésbé törik csontja! de annak ő oda sem nézett, mert legalább -életben maradt. A kapott „stróf“-ot senkisem köszönte meg szivesebben a -szolgabiró urnak egész uralkodása alatt, mint épen a cigány. - -* - -– Állatseregletbe illő azon tollatlan faj közt, mely Bach uram -garázda-rendszere alatt nálam hivatalosan tisztelkedett, egyik se volt -oly pedans, goromba, zsaroló és alkalmatlan, mint a linea-prókátor. - -Ha valaki tudni akarja, hogy miféle állat – species volt a -linea-prókátor, megmagyarázom. - -A linea-prókátor ép oly szerepet játszott a társadalmi életben, mint a -cameleon saját pajtásai közt az az: százfelé tekintgetett, és minden -eseményhez megfelelő arcfintort tudott preparálni. - -Ez inkább mulatságos, mint veszélyes faj a társadalom herkules-csizmáját -képviselte. Akárminő kormányformába beillett. Ma vörös socialista, -holnap pápai zuav, monarchista, republikánus, jezsuita, ördögüző, -próféta, patkányvesztő, nazarénus, bébillér, bauchredner, demokrata, -tolmács, instantia-kupec, rigó-professor, hajhász, köppöjöző, spion, -vizslakomandáns, ketrec-reparáló, pulykacsősz és zálogházi kopó. - -A linea predikátumot azért kapta, mert hetivásár alkalmával -ki-kiballgatott a lineához és a jövő-menő parasztokat lencse, borsó, -szalonna, s több efféle naturáléért informálgatá. - -E faj csak a Bach-rendszer alatt tenyészhetett. Maga a becsülettel és -becsületért működő ügyvédi testület is szégyenlé ezt a goromba kinövést, -de ki nem irthatá, mert a pléh-galléros protectio alatt vegetáló -linea-prókátor egy füst alatt spicli és delátor volt. - -Bach sógor rémuralma alatt e faj üldözött engem éjjel-nappal, a -törvényes rabolhatás bakjába kapaszkodva. - -Kruppa Máté (így nevezték a linea-prókátorok nagy-mogulját) egyszer -kisétál tyukszerencsére a tehén-utcába s parasztfortuna helyett -dobszónál állapodik meg. - -Egy bukott szatócs holmijét licitálták. - -A handlékkal impraegnált boltba bebotorkál Kruppa uram is. Passziót -kapott az aquiráláshoz. Kotorázgat a zsebében… s im fölfedez ottan egy -rongyos hatost, melylyel már egyszer szekeret kentek. - -Kruppa ad vires monetae kapcaianae sajttakaró papirt vásárolt. Nagy -csomag hirlapáldás volt, mert az ördögnek se kellett. - -Egyszer a turó-documentek fölött szemlét tart az unatkozó Kruppa, s mit -fedez azok közt föl? – nem mást, mint egy repedt keblü kötelezvényt, -melyen az aláirás ép állapotban volt. A kedvező alkalmat fölhasználva, -tudományosan összeragasztá a kopasz contraktust, és elballagott azzal -szerencsét próbálni. - -A sors úgy akarta, hogy a gumi guttás kötelezvény alatt az én árva nevem -figuráljon. E papir-szörnynyel üldözött engem éveken át Kruppa Máté, -hordozván magával denunciáló jellemet, három üres kosarat és kilenc apró -kutyát. - -Ezeket mind egy szálig tömni kellett. - -Kruppa többnyire hajnalban őgyelgett. - -Kilöknöm nem lehetett, mert védszentül Bach uram állott mellette. - -Hanem aztán egyszer azt mondtam, hogy: cupász. - -A dolog executióra került. - -A hivatalos biróság megjelen. Széttekint. Levegőn kivül semmit se talál. -Kruppa furfangja nem volt kijátszható. Ablakom felé mutat. A hivatalosan -fölnyíttatott ablak-speiszban ágaskodik egy roppant termetü tüdős-hurka. - -A deputatió rögtön stemplit nyomott rá. - -Igen ám… de azért früstökre bekaptam a hurkát a kétfejü sassal -egyetemben. - -Sz’haj! sokat megbír a magyar gyomor. - -* - -Elveszett az öreg B. bácsinak a Bach-rendszer alatt az istállóból négy -igen szép lova, s ez feljelentetett az akkori járásfőnök Schegula urnak. - -Ez maga elé idézteti az öreg urat és kérdi tőle: - -– Hány ölnyire van a háztól az istálló? Északnak vagy nyugotnak -fekszik-e? Hány ajtó van rajta? Miből van építve s mivel fedve? stb. - -Mindezen hivatalos kérdésekre az öreg ur hűségesen megfelelt. - -Ekkor azt mondja a főnök: - -– Esküdjék meg, hogy lova csakugyan ellopatott. - -Mire az öreg ur egész komolyan mondja: - -– Szivesen, de arra is megesküszöm, hogy az ily eljárással soha sem -kerítik meg az urak lovaimat. - -* - -A Bach korszak elején történt, hogy K. F. főbiró összerendelte a -tanítókat, kik még akkor jegyzők is voltak, székhelyére. - -A tanítók – dolguk végeztével, szem előtt tartva amaz ismeretes -közmondást: „cantores amant liquores“ elballagtak az egyetlen nagy -vendéglőbe, és kiki saját pénze szerint áldozott a bál-istennek. - -Volt azonban köztük egy nőtelen zsugori, ki az étkező kollegákat, -félrevonulva egy sarokból szemlélte, se nem evén, se nem iván semmit. - -De végre a gyomor nála is erélyesen föllépett, követelvén a neki dukáló -porciót. Előbujt hát a sarokból, fölvesz egy étlapot és hosszasan -elnézegeti, valjon, melyik lenne olcsóbb. - -Az étlap németül lévén szerkesztve, mely nyelven hősünket eladni -lehetett volna, annak hátlapján egyszersmind a lovaknak való is -árszabályozva volt. Így hát rektram nem értve a ráirottakat, csak az -árukat nézte. - -Végre elhatározta magában, hogy olyan valamit eszik, melynek ára az -étlapon öt krajcárra volt taksálva. Előszólítja tehát a pincért és -mutató ujját az étlapon irott öt krajcárra feszítve így szólt: - -– Ilyent hozzon nekem egy egész porciót. - -A pincér csak bámul, de rektram csak erősíti, hogy neki olyan kell. - -– Olyant nem adhatok uram – szólt a pincér – mert azt ide nem hozhatom. - -– Hát miért nem? szólt haragosan rektram. Hát mi az, hogy ide nem -hozhatja? - -– Szecska! - -* - -Ezt a jó tréfát az X-i derék tiszteletes követte el a finánccal. - -A finomszaglásu kitünő finánc-példány, rejtegetett dohányfészket vert -föl az öreg urnál. Épen ebéd végén fináncolatlan egrivel asztalán -találta szaglár az urnak szolgáját és egész otthoniassággal előkeresve a -corpus delictit, sebtén husz pengő forintban mondja ki a Strafgesetzet. - -E hivatalos homlokráncolattal kiszabott büntetés mellett is azonban -lehetetlen volt észre nem venni az öreg urnak, hogy a finánc félszemmel -igen barátságos pillantásokat lövel az egri felé. Sajátságos apropos -támad egyszerre a tiszteletesben. Szinig tölt egy poharat, és megkinálja -a potentátot. Pillanatnyi habozás után ez elfogadja. - -Beszélgetnek. A kedélyes házi gazda még egyszer tölt. A cs. kir. torok -elnyeli azt is. Ekkor komoly szigoru arccal áll föl a lelkész és az -evangelium helyett a Strafgesetzbuchból ilyetén igéket hangoztat: - -– Ime te büntetni akarsz, pedig magad is bünt cselekvél. Barátságot -mutatsz ott, hol csak bűntetned lett volna szabad. Átlépted hivatalod -körét, hütelen lettél ahhoz. Azért mondom, vagy az a két pohár ó egri ér -meg husz uj forintot, vagy panaszt emelek, s akkor a te hivatalod nem ér -husz polturát. - - - - -APRÓ FRESKOK. - -November hó egyik verőfényes vasárnapján Sz–y Laci barátomhoz valék -ebédre hiva. Oly nemes érzelmű emberbarát, jó hazafi, tőzsgyökeres -magyar és vendégszerető házigazda, mint nevezett barátom, megérdemli, -hogy érette olykor áldozatot is hozzon az ember. Hoztam is. Szállásához -a király-utcán kellett átbaktatnom. - -Ha valamely vakmerő halandó (kinek tisztaság és kényelemről némi -fogalma, sőt praxisa is van) arra vállalkozik, hogy ünnepnapon, -hetivásárkor vagy sabesz alkalmával a király-utcán et comp. végig -haladjon, azt bátran lehet bazsarózsául alkalmazni az ó-testamentomi -vértanuk koszorujába. - -A főváros reformjai érdekében mily rég verdesi már félre a harangot a -sajtó, s a közvélemény. Nem ér semmit. A panasz süket füleknek szól. -Hollandiában a paraszt se bocsátja hajlékába az embert sáros csizmával; -nemzetünk fővárosában pedig még csak bravourként szerepel itt-ott rend -és csin, holott annak a nép minden rétegében vérré kellene válnia. - -Elég az ahoz, hogy elvégre Laci barátomhoz vergődtem. Saját házában -lakik, s közelebbi látogatásom alkalmával földszinten volt -elszállásolva. Benyitok az otthoniasság azon bizalmas modorában, mely -meghitt embere irányában mindenkit megillett… mit kelle látnom? az -előszobában lisztes zsákok, birkabőr, pirosló koszoruk bámészkodtak rám, -kiáltó rendetlenségben. - -– Nem értem ezt a tréfát – gondolám. – A finom Laci, s az efféle -konfektek, s ép az előszobában. Furcsa. No, de haladjunk. - -Az előszobát a szomszéd teremtől üvegezett ajtó választá el. -Bepillantva, öt ismeretlent vettem észre. – Ebédnél ültek! Engem -meglátva, mindnyájan fölugrottak, s rajtam keresztül kasul vándorolva, -az előszoba ajtaját rám zárták. - -Öt darab mérges tőzsér közé szorítva, nem mozdulhattam. - -Egyik a felöltönyöm balszárnyának rohant, másik a fülemet rángatá, a -többi jajveszékelt és száját tátotta. - -Egyáltalán nem tudtam magamat tájékozni, hogy miféle állapotba jutottam? - -A szolgaleány a konyhaajtón át az utcára rohanva, ordított, hogy „rabló, -dieb, haramia!“ - -A népség és házbeliek összetódultak. - -Azt hittem, hogy tévedésből valamely dilettans tébolydába jutottam. -Menekülni akartam. - -Nem lehetett. A fölriadt quintett nyakon csipett. - -– Hol a házi ur? – kérdezém. - -– Nix háziur, mars a városházhoz. - -De ennek fele sem tréfa. Raketaszerepre vállalkoztam. Sokszorozott -erővel akartam az ötös bizottmányt szétpattantani. - -Az utcai robaj fokonként növekedett. Már drabantok is mutatkoztak. Az -asszonyi népség sivalkodott és konyhafegyverekkel fölpiszkafázva várta a -corpus delictit azaz: engem. - -A rémséges lármára az emeleti szállásról a házi ur is leérkezett. Az -ötös vadpandurság által azonnal auffirolva levék. - -– Gnediger Herr, megcsiptük a rablót. Tessék. - -– Servus Gazsi! hol a manóba késtél? rég vártunk rád. - -– Én csak este szoktam szinházba járni, de itt úgy látom, hogy fényes -nappal is komédia van. - -Az is volt, mert azon család, melyhez a házigazda helyett betévedtem, -véletlenül per kis lutri terno szerencséhez jutván, pénzecskéjére -annyira féltékeny volt, miszerint éjjel-nappal rablókról fantazirozott, -s azt hitte, hogy én ki akarom fosztani. - -A rózsaszin kedélylyel füszerezett ebédnél Lacim óhajtott körében, s egy -nemes keblü költő barátom oldalánál jóizüeket nevettünk azon thema -fölött, hogy miként válhat az emberből tudtán kivül rabló! - -* - -A sötét bankóvilág arany korában, midőn a magyar haladás idétlen -váltószörnye nem vezeté még vala pogány jégre a szittya-kereszténység -sujtásos rendeit; ős jellemünk leghűbb földi tükörén: a komolyan -mosolygó alföldön élt és uralkodék egy hazai füstimádó devalvált -patricius, a nő- és viziszonyban sinlő consumens atyafiak mérges -táborából, rangjára burkus háborui szalasztott egyéniség, cimére -árverezhetlen spectabilis, meg nem bukható compossessor, s a reformok -csontosult despotája; névszerint pedig Nyakas Gábor de Eadem et -Állásfalva. - -Kül- és belföldön álarcosan őgyelgő tokai bornak, magyar politikának, -indigenai működésnek, snepf madárnak, chinai beszédnek, budapesti -haramiának, adósság-szomjnak korán sem levén annyi ága-boga, mint az -általam különben mélyen tisztelt táblabirói polgárzatnak: -bocsánatesdéssel táncolok szép nagyságtokhoz, s fölétek tulszapora -fokozatu ifju és hajlott koru táblabirák, hogy a magyar isten választott -népe közül hősemet korán sem egynémely száraz biograph szatócsbolt -illatu pápaszemén tekintem; hanem mint angyal garnirozott valamely -mennyei tüneményt leghozsánnaszerübb énekek énekével környös-körül -pacsirtázni bátorkodom. - -Ha nekünk – kik egy dicső nemzet – nagyság földi istenéül teremteténk – -imádott hazánknak bárminő, s melyik szögletkéjén születnünk nem a -sorsáldások legnemesbike volna: úgy komolyan illenék állítanom, hogy -azon cimeres halandó, kit fresco énekem csonka tollas szárnyaira -billenték, legalább is három helyütt didergék át egyszerre a -keresztviz-kancsók hűs zuhatagát. - -Oly kedélyes ötletek, merész vállalatok és kalandocskák eleven -központja, mint a minőkkel reá sziszegé Gábor lovagra a vidéki népszellő -a kurta halhatatlanságot: mindenesetre kiérdemlik vala a háromszoros -bölcső illetékét, ha csak véletlenül valamely mestergerendai dilettans -matrikulába be nem bokáztatott volna: hogy a fegyverneki gyepen, még -pediglen saját édes mamája, – Kotnyelesi Sillom Örzse asszonyságtól. - -Hogy az ember valamit építhessen, olyan a milyen alapjának lennie kell. - -Ez oknál fogva közelítém meg hősöm csecsemő életéből a jövőjét -elhatározott negativ s mégis lényeges indokokat, igazlandó azon élethű -maximát: hogy csekély dolgok gyakran nagy eseményeket teremtenek. - -Bocsánatot kérek azonban szives olvasóimtól, ha Gábor hősöm életrajzából -közreszalasztott kalandfüzérkém, pohár viz okozta angol eredménynyel nem -versenyezhetvén: a hegy nálam is netalán egeret szülendene. - -Midőn komoly tárgyakért hitvány betük pávatollaskodnak, s ha elefánt -mókuson vágyik lovagolni; elismerem ugyan, hogy cifra dolog, hanem -küzdeni ellene még sem tudok, mert ó-ázsiai véralkatom hatalmát nem -titkolhatom. - -Őseink tigrisbőre alá hiába csapolgatjuk, ezred év óta a lomha műveltség -aludttejét… vér vizzé nem válik… valljuk meg inkább őszintén, hogy jelen -civilisatiónk sima szokásai közt és szőnyegzetén épen úgy kivonjuk, ha -lehet az ötöt a háromból: mint hajdan Kupa herceg nyers szeszélyü -lakomáiban őszinte apáink cselekedtenek. - -Ez ó-vérhibának jelleme maiglan is eredeti, csakhogy korszerü -statusinstitutiók véredényeire kényszerüle hatáskörét alkalmazni. - -Hajdan egyszerüen működött; most pedig átszivárgott az irodalom, -politika és társas élet különféle ágaira. - -Alkotmányos reformmal egybeházasítandó világpolgári vegytan!… szállok -hozzád. - -* - -Tél volt, még pedig a javából. - -Grönland halálosan megunván hidegvérü feleségét – a jeges tengert – -megszökött ősi fészkéből, s a délnyugati tartomány-atyafiakkal békét -köte. - -Nagyon megszivelé pedig bozontos utjában távol rokonát, a még akkor -climailag is tulconservativ Magyarországot, és se látva se kérve: à la -grettengréti pőrölyrendszer, vele amolyan franciás házasságra lépendett. - -E szerénytelen indigena ellen óvást tőnek a még viritni óhajtandott -mezők és völgyek: összeesküvének a lombkoronaféltő vén erdők, s a -természet védtelen leánya – a láthatár-gyürüzte rónatér – nyilt kebellel -szegüle az éjszaki óriás hatalmának. - -Bihar – alföld tündér délibábját is nyakába kavarintá a kóbor urfiak -legszelesbike, a zuzmarát izzadó förgeteg és az egyszerüen fönséges -isten-eszme földi arcára reá fuvallá az enyészet sápadt szemfödelét. - -Siri hallgatag lőn a pusztai élet; ifju arcáról lehervadott a virágzat -mosolygó költészete, s ezüst ravatalán békén szunyadott, mint rablott -szerelmü menyasszony liliom koszoruin. - -* - -Rónatelek mezővároskának szemét, száját úgy tele csapkodta februári -malterrel a förgetegek nagyapja, hogy serrészegen egymásra tántorgó -lakházai fölött isten nevében bakfittyező egynémely lábmüvészi eleven -fractio kényelmesen lejthetett volna solo-mazurt. - -A torony csillag árnyában leselkedő reformativ bádog kántorát ezer -szerencse, hogy nyakszirtig tele fuvallá hógulyával Sziberiának szökött -viharja, mert aligha hozzá nem kötőfékezi vala különben lopott lovát -valamely hangyazsombékon nyaralni szokott cigány Abellino. - -Ezen fagyos előjelekből kiviláglik, hogy akkor tájban tél volt ám az idő -a talpán, még pedig mardosó és viharos;… de hiába volt ő viharos és -mardosó, mert Nyakas Gábor uram oláh süvegszerü curiájához semmiáron sem -énekelheté közel a hűs fuvalnak fehér gyermekét, lévén körötte -védegyleti gépekül oda káromkodva csirkeadó pótlékul: három quartalista -taxás és tizenegy darab zsellér a számítatlan robotok robotosainak -robotos iskolájából. - -A kiterjesztett léget bevakoló hófuvatag nem merészlé tehát commodus -táblabiránk négy fal közti méltóságát háborgatni, mert az alkotmány -sáncán kivül árkoló atyafiak oly vakmerően el voltak kinzó szerekkel -látva, hogy akár puszta Arábia homok mindenségét reá lapátolhatták egy -füst alatt Poroszlónak árvizből hevenyészett országutaira:… de a hideg -sem contrázta meg az ő házi himfonókáját, mert ámbátor a vesefagylaló -szellőnek miatta széltében és hosszában olvasható volt is a -varjugondolat: azért a hármas tiszteletü eklézsia jónak látta -consumensileg patriota magát in solido beharangozni Nyakas maecenás -vendégszerelmének cinteremébe. - -* - -Sötét boruvá ölelkezett kék-barna felhőkből nehéz hópelyhek omlanak. - -Magas örvényletben kanyarog a förgeteg, fénylő hószikrákat szórva -szerteszét. Majd zugó szárnyakra emelt ragyogó csillámokat csapkod -ködharmatos ablakokhoz, melyekre szeszélyes jégvirágokat himeznek a -vihar fagyos könyei. - -Vajjon eredeti orosz nyuszttal van-e kibélelve azon keresztre feszített -halandó, kire ádáz sorsa jelenleg viharköpenyt kényszeríte… avagy pedig -becskereki rókamájjal vattiroztatá szívgyökere környékét?… felelet: nem -tudni!… de annyi bizonyos, hogy ha pipát nem is, kényelmet mindenesetre -cserélne spectábilis Nyakas Gábor urammal, ki is vedlett tüdejü -kandallója beszédes lánginál con amore mosolygá az elemek vicsorgását. - -Hogy szűzvállas háza fejének borzas üstökét amugy török-magyarosan -megcibálá a vihar körme; s hogy a zsup-ölelte zsindel fedőzettel orkán -urfi tán már kotillont is keringhetett: avval Gábor gazda mit sem -gondola, hanem kényelmének forró érzetében lángok közé suhintván egy -kinjában született harapófogót, általa nyakon csipé azon menyecskeszemü -parazsat, mely tenor csibukja szunynyadó életét nyujtogatni -praedestináltaték. - -Bele decomponálván magát azon édes helyzetbe, hogy harcsaszáju -Belgraderjének kélkellő szülöttjét föllegrokonaihoz utasíthassa, -méltóságteljesen tekinte szét a körötte testőrködő pietásszerü -személyzetre, és lesimítván torzon bajuszának kitágult oldalbordáját, se -többet, se kevesebbet nem láthatott, mint mi itten következik. - -Jobbra, egy fésületlen szalmás karosban Sirály Máté, lakomás provinciai -kiváltságos arszlán tévedezett, ki máskor igen kedélyes cimbora szokott -lenni, hanem jelenleg annyira tóthéringgé hajszálítá a járványos grippe, -hogy ballábával másfél óráig keresgeté a jobbikat. - -Mellette Selypi Flórián kanyargata baltartományába egy kövér termetü -fonatos kalácsot, s fontos arccal azt akará mintegy kifejezni: hogy -diplomás baromorvosból is lehet még az ember honorarius cancellista. - -Sokszorosan tiszteletes Gordon Ábel uram helybeli lelkész, kántor, ispán -és harangozó, hüvelyk ujjaival figurázott egy terepélyes tens asszonytól -szökött zsölleszék egyharmadán, s tőszomszédja Kotkodákovich Tógyer, -localis görög zsidó és dilettans tribunus plebis iszonyu zavarba jött -azon hideglázszerü trémának miatta, hogy a rónatelki husos szellemek -ezerfejü trombitása addig feszeng minorennis ülőkéjén, mígnem egyszer -rettenetesen makká töri ludibris testületén a tubingai kaputot. - -Ezen patriarchai személyzet frontjára hüvös árnyat vetett Dongó Rebeka, -Nyakas Gábor uram házi operájának tevékeny karmestere és klaplis -trombitása, ki is kézzel-lábbal zongorázott egy szélmalomból ótott -ultramuzsikális kerekes rokkán, míg bal szemével oda kacsingatott, hol a -csintalan Sirály Máté fiatal tüzében párta és sódarrablás eszméivel -foglalkozék. - -Lábainál nyujtózkodott szálkás bundájával Rajta a házi ur kedves agara, -s nyulüldözési talentomáról oly élénk phantaziával álmadozék, hogy a -kandalló párkányzatán sütkérésző ordas kandur elhatárzá climát -változtatni s hizelgőn dorombolva patronusa védöléhez szegődött. - -– Hol is hagyá csak félbe a vadászkalandot rektor koma – szólott Nyakas -gazda egy karmazsin csizmaképű rövid-kurta vitéznek, ki spanyolviasszá -égetett orra fölött villogó tavaszi gyepzöld szemekkel kutatá Rebeka -hajadonnak félszázadát és kedves titokba tartogatott hideg -pulykapecsényéjét. - -– Hát ott szalasztám el a casus fonalát – felelé a népoktatás kaputos -kondása, – mikor Csörege Bálint uram – - -– Ugyan komám, nem ez volt az a bátor vitéz, ki Sziklatövi főispán -ebédjén beköppintvén a citromos meleg vizet, másfél évig mindenütt -dicsekvék: hogy teljes egész életében nem ivott oly drága és izletes -spanyol bort. - -– A volt biz’ a… de biz’ a volt – felelé a hallgató personál. - -– Na tehát Csörege sógor kirándul egyszer vagy negyed magával a -köbölkuti cserére foglyázni, s miután egy már őszbecsavarodott foglyot -úgy mellbe lőtt, hogy ijedtében azt kiáltá vissza a harmadik határról: -„csak a fejem ne bántsd fiam“, csak néz, csak néz, hát megpillant egy -óriás túzokot, mely körmein két álló csillagba kapaszkodván, hegyes -orrával szeretője nevét kópiskálja a holdvilág tányérjára. Hohó, vésnök -amice, te enyém vagy… s puff… ledurrantá a szárnyast, mely is mintegy öt -óra alatt szerencsésen alá is esék! - -Jó kedvvel hazafelé ballagék, elküldendő két hatökrös szekeret a -kérdéses madárért, hát az utfélen egy gyönyörü szőke nyulat pillantok -meg – mely egy farsangi fánkot mandukált… no, megállj te kis huncfut… s -a mint e szókat kimondám, commode lecsücsül az én nyulam… fölemeli két -első lábacskáját, s kényesen és bátran megfenyeget;… nekem se kell több, -fölrántom a sárkányt… s hinné-e valaki, ha tulajdon két szememmel nem -láttam volna, az imént lelőtt tuzok feje pislogott ki puskám -gyujtólyukán. Hát szegény pára mindenestől belecsöppenvén puskámba, -nyakszirtének kényelmesb nyughelyet nem találhatott. - -A nőtlen morál keserves leányzója – Dongó Rebeka – csodás álmélattal -tátongott a történethez; Sirály pedig és Kotkodákovich farkasszemet -vágtanak egymásra, s úgy bölcsen replikázák vala: hogy bizony sokat -tapasztal az ember fia, ha nem restel járni a nagy világba. - -– Flóri öcsém, úgy tetszik, hogy te is bele haraptál a minap egy regének -a bokájába… s ott hagytad félbe, midőn Körmös Pál kortes korában egy -követválasztási dinomdánom alkalmával confect gyanánt hámozni akará a -gledicea töviset, sőt vagy három darabot előbeszédül föl is -trancsirozott, és meg is evett… - -– Majd máskor domine spectabilis! – bizony máskor – ismétlék az ólmos -pilláju vendég atyafiak, meglepjük a tekintetes komám uramat karácson -estéjén egy kis diófélére… jó lesz rá fojtásul a tavali vinkó!… - -– Szivesen elvárom in massa et in specie az urakat;… most pedig jó -éjszakát! - -* - -Gambrin király sörországának fővárosi egyik megyéjében névünnepet ül a -philister és komlóforradalom. - -Fiatal hársak, törpe akácok, szőlőlugasok és virágállványok közé piros -tarka szövetü asztalkák helyezvék. - -Harangvirág alaku lámpák fényétől különféle öblös és karcsu ivószerek -sugározzák réz és aranyszin tartalmukat. Halb és gross seitlik ezrei -vezetik pályacélhoz a torok-föltámadást, sötétszemü zömök pistolkák -szomjat öldökölnek, gémnyaku börtönben duzzog a visontai óriás, s Buda -és Somlyó lélekdus sziklacsöppjei méhökben rejtik a vérlázadás -angyal-ördögeit. - -Itt-ott vászon menyezet alatt imádtatik a szeszgyárak vad és szelid -fejedelme,… s a barna szivargőzzel ölelkező nyelvbábeli felhők, -szégyenltökben magasba szállonganak, jelentők a nemzetek védistenének, -hogy Magyarország fővárosából vándorlanak. - -A csinos kertecske átellenes oldalrészén fatornácok nyilnak, koszorus -oszlopokkal és a testvérváros építészeti remekeinek fresco festményivel. - -Egy-két vén akác illatos árnyában szónokszék alaku emelvény látható -fokonként magasbodó ülhelyekkel. Többnyire bérlett zenészek tanyája. -Jelenleg négy darab tragoedia-gyilkosnak ajánlkozik szinpadul, kik -nappalta igen ügyes cipőfoltozók; éjjel pedig és ünnepestéken ének- és -drámaparodiákkal mulattatják a rántott csirkeimádó sógor publikomot. - -Comicai mócsingul oldalvást egy sánta nyaku hasbeszélő puffaszkodik, -kivel a társaság félablaku hárfása (szükségből: csizmadia, mosóné, -borbély és decorateur) előttünk ismeretlen thema fölött torka -szakadtából duettet mosolyog. - -A kerti zöld mulatság igen népes; itt-ott hölgykoszoruk is viritnak; a -pincér-mozgalom, állatkimélő hajlamra eszméltet, mely nemes tulajdont a -sértett piros- és mopszappendixek – kell vagy nem – ráéneklik az -érzékeny emberiségre. - -A sváb élcet tormaként reszelő sivatag comédia tőszomszédjában nyulánk -asztal vonul szét, mely művészeti estélyek alkalmával bizonyos -privilegizált spieszburgerek részére el szokott vala késvilláztatni. -Jelenleg kiméletlenül nyomatik agyon körüle a fütött lég. - -A praesidiumon egy fövetlen cékla képü sógor virit. Domboru homlokára -kedélyes életrendszer jegyzé kéziratát, ősz pillái alól mérsékleti őrtűz -lobog, s termetes gyomrán büszkén üldögél a gurmand tekintély. - - -_Fresco levél Jókai Mórhoz._ - -Addig s addig tréfáltunk az ördöggel kedves öcsém, még az csakugyan meg -is jelent, még pedig furfangos karimáju formátumban. Ugyanis. - -Ebb a nyomban kapom a rohanva rohant stafétát Csámcsám basa uckuruci -agensétől. - -Mihez fogjak? Meg van. Rég sejtem már én, hogy toilettemben beretva -szerepet affectál egy tőről szakadt Sobri-balta. Nekem se kell több. Oda -csapok a nemzeti gilotinnak, hol a titok fekszik, s a -jávorkéreg-pecsétet csakugyan föl is tranchiroztam. - -Lepattan a rekesz… hát ezer még ezer pici hernyók, bogarak, madarkák és -krokodilok szökelnek és szárnyalnak alóla kifelé. - -– Ahá, – gondolám, – éljen a nemzeti nyelv!… ezek mindenesetre -hyerogliph-fajták, csahogy elevenek. - -A szentséges tüdejü Kajmakán saját nyelveni correspondentiát tartott -mindenek felett szemei előtt,… s nagy büszkén, s tán nagy méltán is oda -vélekedett: hogy a ki nem érti, magyaráztassa meg magának. - -Elpirultam ugyan kissé, hogy bizonyos nemzeti kérdésben -Kotyfungországból előzteténk meg, de azért nem engedém magam -confundáltatni, hanem fülön csiptem egy csavargó tudóst, kinek spongiává -vedlett ganya characteréből huszonháromféle nyelvismeretet olvastam ki. - -A tudós eleinte vonakodott, mondván, hogy jelenleg egy fontos thesist -csapott fejéhez az academia (azt ugyanis, ha valjon a legujabb német -bankók bocskortalpra vannak-e pingálva, vagy csak amugy incognito -heverész bennök a kutyabőr)? - -– Bizon amice Karcsu, ez nagy kérdés,… igaza van a lelkes academiának, -hogy Magyarországon így akar segíteni… hanem kérem, engedje át nekem e -thesis oldási dicsőséget, úgyis én, mint számfölötti financier, -többnyire effélékkel foglalkozom. - -– Isten neki, hát cseréljünk. – A doctrincambium meg is történt. Én -nyakamba akasztám a pénzügyi problemát s legközelebb szolgálandok is -eredményével a lelki parókák imádóinak… ő pedig a Kuttyfungi-Placát -oldást vállalá el. - -Furcsa tünemények vannak olykor-olykor a tudományos világban. Először -nem hiszi az ember, később bámulja, végre pedig meg is szokja. - -Karcsu barátom magaviseletét kissé magam is megbámultam. Később belátám, -hogy mindaz, mit és miként cselekszik, indokolva lőn, mert a kottyfundi -nyelv oly végtelen nehéz és complikált, hogy csak egyetlen betü -megalkotásához háromezer év, tizenkilenc millió nyelvtudós kivántatik; s -e szerint a mi keresztyén calculusunkból az jő ki: hogy a tisztelt -Kotyfung nemzetnek e mai szent napig nincs több két betüjénél. - -Na de menjünk tovább. A tudós hozzálát cserefunctiójához. Egy régi -kétgarasosnak azon virágzó völgyében, honnan a kétfejü sas még le nem -kopott, tótágast áll. Megrázkódik. Komoly képet vág. Füleit -csattogtatja, s B-mollból hegyeset füttyent. - -Ezen jelekre a szétugrott stafét-menageriácska összecsődül; takarosan -glédába állanak a piciny desertorok és Karcsu uram tolmácsol, még pedig -ilyeténképen: - -„Fu csoroé spokill Tyovoyn khvzsom kicsir Jeranix röfkör putty -csabiflines.“ - -Szabadon fordítva magyarul: „Voytina Mátyás emigrant Duduár a -jeruzsálemi szláv respublica extraérdemiért vicekirálynak kiáltatott.“ - -Lásd barátom, mire nem képes az ördög, ha az ember amugy istenesen -megkergeti. - -Te kezdted meg a játékot édes Mórom. Alig érinted csak amugy -küllőféresen azon nagy férfiunak – ki nálam incognito koplal – halvány -architecturája állapotját; azonnal megfogamzik az itten üldözött érdem -egy méltányosb világrészen; sőt néhány nap alatt tetemes lelki salátává -átbokrosodott is. - -Üdv neked, oh minden eddigi szőke szerecsenek legeslegragyogóbb körmü -Mór fia… százszoros üdv a respublikához kötőfékezett emigrant Duduar -nevében. Pacsirta trillákból legyen kidagasztva hattyu-párnád kebele. -Álmodd bele kedvesed hűségét, s legyen ébredésed az örök vidámság -mosolygó ébredése. Angyalszivek lángjai lobogjanak lelki kandallód -oltárain; soha se teremjen ott fájdalom, hova és kiért te sóhajtozol; ha -pedig a sors úgy akarná, hogy te szellemittas férfiu valaha még is -megtalálnál szomjazni: oh akkor rögtön fodrosodjék olyatén gyomrozatu -pázsit-felhő, hogy belőle kékségesen párolgó theahullámok csorgadozzanak -telivér gégéd rovátkos paradicsomába. - -Azon óriás kansáska, mely bal szárnya alatt hozá Csámcsám basa említett -magna chartaját, máskorra akará fentartani a szerencsét, hogy küldetése -magas célját a jeruzsálemi szláv respublica vicekirályját szinről-szinre -láthassa. - -– Kérem sáskaságodat, még csak néhány percig. - -– Nem lehet amice időznöm, mert esthajnalon már a vörös-tenger fenekén -kell megjelennem keszeg soieréra. - -S ime, midőn a követ bucsuöleléshez tollászkodnék… üti a tizenkettőt… -nyilik az ajtó… s egy karmazsinfelhő-forma valami begyalogol… - -– Ha… ő az!… s a kansáska térdreereszkedett. - -– De hát kicsoda? kérdik tán önök szép polgárnők… - -Majd megsugom máskor. - -* - -Magyar kényelemszerü napi küzdésim s fáradalmim után, aléltan nyugovám -hitelmentes szállásom sivatag pusztájában. Költők által már hajdan -munkálati kellékigénybe vett csöndre levén szükségem: siri hallgatagra -némitám ősi kakukkos órám vakmerő szólásszabadságát… mert iszonyu remény -óriás hajnalitá pénzügyi bánatocskám éjelét,… tudniillik egy nemzeties -szinmű alkotásért érdemlendő száz arany,… és néhány hónapos magyar -halhatatlanság. - -Minthogy a pénzaristocratia és külföldies fényüzés nemtelen hatalmának -hazám büszke grandjai is áldozának, csekély egyéniségem sem lőn a -nélkülözések dicső apostolává; sőt vágyaimat oly magasra rugtatám, hogy -komornokom ispánját naponként Tombuktuban fodroztatom… eszményi gyeplős -lovam homlokcsillagául pedig Syriust rendelém meg. - -Egy rendszeres kupaktanácsi lakoma közben boldogult cserei Berei Farkas -rim-király által figyeltetvén azon gazdag aphorismára: hogy „sétakor -fuladásig tele rohanják agyunkat az eszmék“ – miért ne tiszteltem volna -meg hű utánzásommal a mezei liliomok és népkeresztelők tavaszítójának -populáris emlékét? - -Bagócivilnek nevezett pásztori pongyolában mértföldekre indulék tehát, -először csiga tempó szerint; később szellőgyorsan marhaváluvá gyaloglám -szobácskám angyalhányásos deszkázatát… persze gondolkozási eszközül… -mert más célra miként is sértettem volna meg keletnépies életrajzom -historiai szentségét, én! ki annyira imádom a táblabirói ülnökséget -eredeti bőrében. - -Hasztalan kinoztam biz én oly dühösen agyamat, nem tört abból elő -Minerva,… hanem veritékföllegéből kikandikált igenis azon szomoru -tanuság: hogy csöngetni szolgának lehet. - -Megbukván ezuttal parodia-mesére kisértendett logicám… istenhozzádot -sóhajték Körmöcz halvány gyermekihez!… márványsimára átkozám ephemér -homlokredőimet,… s iszonyu fejtörésemben szunnyadásra szédülék. - -Kalandtervgazdag lakomban polgári éjfélt konga már a nyugalom és -képzelet órája,… elhalva sóhajtozott a képzelet élete,… megpihentek az -utczai torokharangok… s aranyszomjjal foglalkozó lelkem még sem birá -elszeretni az álom szende angyalát. - -Lecsillapult végre ábrándos reményim zajos játéka… s elaluvám. - -Napontai küzdelme körét méltánytalanság ellenében ha becsérzettel futja -meg a munkás férfiu, éji nyugalom aczélozandja erejét s öntudatát. - -Vétekre tántorult boldogtalan embertárs nyugtalan álmaiban keres -menekülést keble fulánkitól, s ha társa s a napi élet üldözőkül -esküsznek; az álom gyöngéd karjai között találja legbiztosb emlékhalálát -a szerelem bus áldozata. - -Átszenvedett élet, kiégett kebel s meghiusult remények romképei! -áldozzatok e legbájosb szellemkirálynő csillagoltárán! s boldogságtok -szétszórt hamvaiból épülend az elhalt örömek tündérmozaikja. - -* - -Csekély magamra – ki e szabálytalan mismásban táplálgatom az irodalmi -hegyek egerét – sem igen mosolygott a sors és népek istene oly bájosan: -hogy polgári és magányéletem vadkoszoruiért napjaimat imádhatnám; mire -nézve mikor csak tehetem, alszom biz én, hiszen ha zöld asztaloknál, egy -nemzet rovására fényes nappal lehet szundikálni: miért ne ragadnám én -védszentemül annak idejében az éjszaka koromszerü ördögét. - -Beváltá erélyes törvényszavát az örökkön hü természet, s zavaraim és -szegénységem kárpótlásaul álmodnom engede leggazdagabb és legkedélyesb -álmokat. - -* - -Forrón szeretett édes hazám képe lebegett előttem védszárnyai alatt -polgári és társas erényeknek. Jogegyenlőségi üdvet viszhangozának a -felhőittas bérczek, mint a népesült rónák virányai. Nemesen kiérdemlett -iparelv sugárzott az arczokon; testvérileg ölelkeztek a néposztályok -érdekei; angyalok mosolyában egyesült a hitkülönbség; s míg egy felől az -alkotmányi közvélemény csak polgárias hű kebelben oltározza nemességét; -a nemzetiség más felől szelid és méltányos eszközökkel igaz magyarrá -gyürüzé el a nyelvidegen feleket. - -Élénk gyáripar gazdagítá a nemzeti jóllétet; vitorlaerdők uszkáltak -áldásthozó folyókon; csatornák szeldelék virágzó réteinket; valhallai -üdvleldében szentesitetének nagy férfiaink hamvai, nemes irányban -fejlének néperkölcs és szokások; nagyszerü emlékszobrok tükrözék egy -dicső nemzet hálaérzetét; egyéni jellemeket munkáság szilárdíta, s merre -magyar nap világolt: embert istenítő nemes cél felé törekedtek a -népmilliók. - -A művelt világgal versenyképes magyarhon képletével egybefüzé a -boldogító álom kis hazámat, hová oly édesbus fájdalommal epednek -vágyaim; igénytelen családomat, melynek örömével vigadok, s bánatával -könyezem; és a hölgyek legnemesbikét kinek szerelmében oly becses -kincscsel gazdagodám. - -Honi szivárványnyal ékített ezüst szin föllegöltönyben diszelgett -előttem szerelmi ideálom földi tündére. Hölgyi erényekből valának -alkotva kisérő angyalai; szendeség nemtője trónolt ohajtásain; női -hivatás szentsége sugárzott szemcsillagán, nemzeti örök hymnus zenge -rózsaajkain, s viseletén és szokásain a honleányi kötelesség lelkes -érzete fényözönben tündökölt. - -Megnyilának ekkor az egek gyémánt kapui, szárnyainál egy-egy napplanéta -őrködék és nyugalmazott üstökösök előszobázásuk alatt tisztelgési -látogatásokat fuvalgának az esti szellőkből faragott tárogatók. - -A mennyei őrsereg érkeztére andalitó bájhangok rezgének át a távol -mennyvidékek bársonyvölgyein. - -Lassan-lassan közeledvén a szenderdus aeolfuvalmak, az egyik őrcsillag -kölcsönkért bal szemével meg is pillanthatám az angyal sóhajokon -lovaglott előzenészeket. - -E fénybölcsőben született deputatió alakjában a hivatal- és -birtokképességre méltatott bujdosó csillagok tisztelgének éji zenéjökkel -a gönczöl szekerénél, mely a legközelebbi cherub-divánban nemes -önmegtagadással iktatá őket a jogszerüség kerékvágásába. - -Szerafmosolyból és csillagharmat-hullásból szerkezett ezen -varázsdallamok oly istenileg hatának tulfeszített idegeimre, hogy ki nem -birhatván tovább a nyomasztó érzéki élveket, elzsibbadva és kifáradtan -fölébredék édes álmamból. - -Megtestesült kiábrándulásomkor is fülembe cikáztak a melodiák, nem oly -mennyei pompás kiadásban ugyan, mint az előbbiek, hanem a földiesség -durva szövetében, mit tényleg be is váltának azon zsidó iratszerüen -őgyelgő serpityókos árnyékok, kik egy tüdőszegény fuvolás kiséretében, -gazdagon kinozgaták ablakom alatt a szököttkatonai népdal művészetét. - -Ajtónyikorgás fográngató zsoltárát hazudtolni képes ezen X-duros -hangverseny megtermé muzikalis gyümölcsét, mert egy azon éjjel -kutyaconferentiából haza baktató éhes agár bereggelizvén a göröngyös -hangokat… tőlük szörnyet halt… és így egy négylábu öldöklő angyaltól -ismét megszabadult a nyulak emberisége. - -Hallásilag megbüntetett szegény magam is, besülyedvén a hajnali mézédes -horkantások mélységes tengerébe, iszonyukat kelle a concert-parodia -mellett álmodnom, mert gyakran föl-fölriadva fegyverhez kapkodék,… s -persze, hogy levegőt markoltam. - -* - -Több személyesített agyrémek kiséretében megjelenik előttem treszirozott -chinai malaczon paripázva egy diszöltönyös torzalak… Úgy tetszék, mintha -nem először látnám – azonban közelismerősömül nem merém elfogadni. Le -kell vázlanom külsejét, különben tán még a papirról is elszaladna. - -Lábai egyikében a rhoduszi coloszt tisztelhetjük, míg a másikat beteg -daru kölcsönzé táncmesteri buktában. Mellüregében egy aszkóros piócatüdő -sem birt volna zártszéken ülhetni; míg gyomra fenekén puszta Arabiát -bátran kiházasíthatná valamely mixta deputatió a caspium tengerrel. Feje -őszi dinnye gyanánt adaték el a debreczeni piacon. Hajzatát elhasznált -börtönkorbácsok alkoták. Szemeit vörös tekegolyókból dolgozá ki az -ártándi téglavető,… s midőn szemöldeiben megszünének a medve vadászatok: -szája felörvénylett a vendégek befogadásaul. - -Végetlen nyelvével egy szuszra kinyalá savából Mármaros vármegyét; -fogaival Európát ketté haraphatá; ha sóhajtott a bugaci csárdában, -iszonyu szél támadott a magyar partvidéken; egy köhentésire Havanna -elsülyedett, s ha tüzbe jött, a szomszéd tartományok elégtek. - -Koponyája azon osztályában, hol Gall szerint imposztura-fészek tanyázik -– rablóvárak épülhetének; nyakacsigáján nem egyszer sulyegyenzé a -kificamult bolognai tornyot, s füleinek esernyőszerü oltalmában -özönvizkor szárazan maradt volna Xerxes két milliós tábora. - -Téli öltönye perémjeül kifosztá lombjaitól az ujvidék őserdőit, -fülfüggőit holdbérceiből alkalmazá; pecsétgyürükövének ketté szelette a -csimborászót, bajusza félszárnyán belény-csordák legeltek, s kis ujja -körmén tartá legnépesb gyüléseit a francia convent. - -Ozsonnára negyven gulya rhinocerost falatozott, s ha szomját oltogatni -kezdé, kiapadtak a világoceánok s a föld szive megrepedett száraz -kinaiban. - -* - -Ilyszerü costüm és alak jellemzé azon rémóriást, ki hajnali álmamban -elém tolakodott nemével az őszinte bizalomnak, minővel csak közel -barátunkat tisztelünk meg. - -– Úgy-e nem ismert föl uraságod? – mondá közelebb jőve hozzám, mint ki -sugni akar… oly hangon, minő lehetett a waterloi ütközet robaja in -companie Herculanum és Madrid földingásaival, – nem csoda, bizony -keményen elváltozám, nagyon megsanyargatott a nyomor és szolgaiság. - -– Bár miként nyargaljak ide s tova emlékemmel, nem hiszem, hogy láttam -volna önt valaha… felelék krumplifagylaltá borzadva a torzképek ezen -karmazsin fejedelmétől. - -– Istenem! hiszen én bankó vagyok… felelé oly finom soprán hangon, -melylyel tavaszfelhőt volna képes himezni valamely venuscsillagi -nőpapagály, – miként van, hogy ön reám még csak nem is emlékszik? - -– Igaz biz a, hát valóban ön az édes bankóm?… s pedig azon kétforintos -bankó, melyhez fáró közben utószor volt szerencsém. - -– Hol jár itt, hol a madár se jár? – tessék helyet foglalni, nem is -figyelve, hogy ha kiterjedéséhez képest akarnám szobámban leültetni, -legalább is a holdat kellene még a föld mellé leimádkoznom. - -– Bizony rég nem volt szerencsém, – sóhajtva mondám – édes bankó bácsi -álmamban sem, nem hogy ébren… mi járatban van? mivel szolgálhatok, mert -ily szegény ördögöt, mint én aligha interesse nélkül méltatott becses -látogatására! - -– Sajnálom, hogy mostoha testvérnőimmel, főkép ezres nénikémmel vagy tiz -évvel korábban nem tisztelkedém édes kegyednél – jegyzé meg a szerény -vendég – azonban addig is, míg gyakrabban tehetném önnél vizitáimat, -engedje meg, hogy ily hosszas kimaradásom okárul nemes kegyedet -értesíthessem. - -Ekkor annyira összerántá tagjait az én óriásom, hogy éji szekrényemen -ágaskodott pannoniagyertyám hegyére leülvén, imigy kezdé szónoklani -autobiographiáját. - -* - -Özvegy Lopincziné orgyilkos kandurjának hatalmas étvágya kerekedvén, -kanári cimet bitorlott azon talpig magyar sármány-madárra, mely tisztelt -asszonyság operaélvi szegénységét verébszerü dallamaival oly falusi -gazdagon kárpótolá: fogantatásom beiraték a sors anyakönyvébe. - -A fültövön körmölt nádi énekesnő vértanui halálával igénybe jöttek -boldogult ősanyám eltaposott jogai, s ő eltemetteték… hogy én kedves -unokája életre virágozzam. - -A véletlen úgy akará, hogy magyar kendermagból szülessem. Karcsu bugául -származva, már csecsemő koromban kiemelkedém társaim közől a kukorica -földön, hol lókötőkkel és desertorokkal naponkint találkozám ugyan, -hanem lovagias bánásmóddal épen nem. - -Bizonyos sánczon kivül születvén ugyanis, ősi szokás szerint amugy isten -igazában elpáholtak előbb: s fejembe verék, hogy csak így lehet belőlem -valami. - -Növeltetésem török s ó-római alapon nyugovék; gyermekkoromban izzadtam -és didergém… s ha valakin, rajtam valóban meghiusult a holló és -szerecsen-féle közmondat… mert cigánypofa bőrszerü szinezetemből -hófehérré lugoztatám. - -Ez időszakban kedvencze valék a szép nemnek. Fiatal lyánkák rózsaujjai -között folydogált ifjuságom. Fonókák, népkasinók, pusztai estélyek -vigalmaiban élénk részt vevék. Oldalomnál sóhajtá tiltott szerelmét -kedveséhez a hű leányka; hozzám simulva regélték gólyasarkon forgó -várakról a kedélyes anyókák,… s pár hónapig legboldogabb őre valék egy -gyönyörü kun menyecske tilos kecseinek. - -Vászonéletem legnemesb azon perceire még most is mondhatlanul büszke -vagyok, hogy egy honáért elvérzett hős lengyel fájdalmát magyar kezekből -enyhíthetém. - -Kosciuskó lelkes utódjának elhunytával borult el gondtalan ifjuságom -derüs hajnala is, mert rongyokká szegényedve beőgyelgém a világ -kereskedelmi piacait, miglen könyörült rajtam az árvák istene és a -gazdag ausztriai ház szolgálatában kétforintos bankjegyül befogadtatám. - -Statuspolgári fölszenteltetésem után néhány holddal virult reám a -szerencse: hogy csekély papir éltemet tisztelt kegyednek köszönhessem. - -Emlékszik tán kegyed pünkösdünnepi azon kézfogóra Rikancon, melyben a -házi leányasszonyt elgyürüzni szándéklott gavallér kasznár fidibuszul -lett volna csekélységemet felpörzsölendő, ha ön zsebében csavargott 120 -éves magyar contractussal meg nem vált a veres fonalu gyertya lángjától. - -Még azon éjjel labétjátékon átszállottam a vámospircsi legatus -protestáns reverendájába, ki is más nap tuladván rajtam egy kölyökitce -budai borért a ponyvás csárdában; innen egy céklával béllelt arcu pofók -mészáros vőn oltalma alá. - -Sokáig unatkozám a tisztelt marhavirtouz verespénzhalmazának kellő -közepében, míg nem a karcagi vásáron borjuért kicseréltetém,… hanem már -akkor gulyásos hus közé bátran föllehetett volna zsiros csekélységemet -szalonnául aprítani. - -Kupec birtokba emelkedvén, kevélylyé tőn kissé ugyan feszes, de -aristokratikus helyzetem, mert parasztlétemre sort ülheték a százas -dynastákkal. - -A nemzeti menageria ezen szorgalmas collectoránál nem sokáig szivhatám a -pénztárcai börtönléget, mert Bakonyon átutaztunkban mindketten… -gazdástól tudniillik… haramiák kezébe kerülénk. - -Ő ugyan, mint haszonvehetlen rablópolgár siralmasan szabadságra -üttetett: hanem engem hosszas földalatti ülnökségem után a világhires -Sobri vándor arszlánkorában személyesen ajándékozott egy keszthelyi -nyalka borbélylegénynek. - -A szakálkaszálási művészet ezen nagy mesterét megszállván a szerelmi -generosítás büszke angyala: már akkor fontos egyéniségem tüzeték ki, -kedvesének kintornált cigány szerenáda dicső eszközeül. - -Miután a zenészet barna hóhérjai művész aránylagi osztozásuk alkalmával, -fölöttem agyba főbe verekedtek volna, még azon melegében korcsmai -gyomorba temettetém, föltámadandó éjek hajnalán, törkölypálinkák lelkes -illatára. Csárdai contomathesistől párolgott földes uram -himkalapbirtokos neje bepillantván a borketrec kincstárába, azon nyersen -concambiált „gyere haza kendőért“ a falu boltos zsidójának, kinek -hagymaillatdus dominiumából egy trenkileg vasazott cukorhombárban -Budapestre cipeltetém. - -Pogány kezekből egy bukó félben lévő fővárosi gyufáshoz sétálék, kitől -is per váltótörvényszék… ötszáz környező pajtásaimmal harminc váltó -forint négy évi procentjében Sugorfi uzsoráshoz átexequaltattam. - -Sugorfi Jeremiás uram, mint eszélyes capitalista és -törvényzsarnokuzsorás, megtapintatván a magyar finánc ügyek üterét, -speculatio hitvallásaul tüzé ki világrégi azon maximát: hogy ki -erszényileg boldogulni akar, pénzével s belátásával meg kell annak, mint -a levegőnek jelennie. - -Mire nézve elővárosi gyáracskákra részvényeket birt; zálogdákat -állított, diplomákra kölcsönzött; zsebtolvajokat dijazott, ó-budai -rablófészkekre ülnöki befolyásban részesült; lámpásgyermekek avatottjait -elkötelezé, vendéglői bérszolgákkal egyetértett,… és hamis játékosokkal -főzési conferenciákra aljasodott. - -Koppasztási jövedelmek legderüsb időszaka novemberi vásár levén; – -Sugorfi ur zárt ajtóknál átszusztatott engem öt tünemény forintos -nagybátyámmal együtt egy saskörmökkel fegyverzett kártyarináldócskának, -ki is a budai spillerdákban néhány magyaros vérfoltokat előbb -beaquirálva… Zrinyi barlangban többesíté gyalázatos sebhelyeit, és -orgazdája jövedelemforrását. - -Kávési rebach-szelencéből – melybe általános szavazattal kártyapénzül -itéltetém – egy német journalistát van szerencsém hirdetményi dijban -minapi elesett plagiumáért vigasztalni… és jelenleg a nevezett eleven -plagium szinbirálati erszényéből üdvözlöm kegyedet városi visitszerü -rövid tisztelgésemmel. - -– Maradjon továbbra is nálam édes bankóm… hiszen anti magyar gazdája -elég rég jegyben jár a finom rablással… ne affectálja ön oly dühösen a -nyargaló liberalismust… mondám esengve a szaggatott keblü paprikának. - -– Na tehát önnél maradok, – felelé rongyai között is vidám -arckifejezéssel – pedig tudom, hogy jártamban keltemben soha nem volt -uraságodnál hűtlenebb gazdám,… mert ötös és tizes gazdag rokonimtól -hallám: hogy várvavárt megérkezésük után tüstént kizavarja ön őket -kiméletlen szolgálatából. - -* - -Épen jókor települt meg sovány bankomban a kis szökevény… mert tárcám -apostoli tisztaságban ásítozott… pedig másnap egy mellény kelmeért adott -s ezerszer prolongált hetven pengős váltó alól kelle fogoly nevemet -kimentenem… s hitel erényü célomnak a két bankó forintos atyafi -nagylelküleg megfelelt. - -Már élvezni is kezdém a magyar procent-scala szerint amnestiázott -váltóbirtok örömeit, midőn iszonyu csörgéscsattogás ijeszte föl -álmamból. - -Széttekintek… hát az én hű invalidom ugyancsak Csenger-tyukodilag -allegal egy kányaorru batyus individiummal. - -– Mi baj Mátyás? – kérdém a kefegyilkos aggvitézt – miféle állatfajtával -huzalkodik oly korán? - -– Hát csak képzelje is meg az ember, ez a zsidó erőnek erejével fel -akarta álmából zavarni tekintetes uramat… ily hajnalban, midőn még alig -van tiz óra… azt mondja, hogy tegnap nem treffelte itthon a tekintes -urat… és most… - -– Küldje keed ide azt a magyar jellembirtok és nyugalomharamiát, hadd -fizessem ki, s pénzemért nyulok… s hát a vándor bankó elrepült. - -– No Mátyás, most már kend fizesse ki a zsidót. - -Mátyás eredeti magyar modorban ki is elégíté a zsidót… mert még most is -hátán hordozza a veresbankót. - -* - -Fülmetszőn nyikorgó kopott talyiga előtt lassacskán billegballag két -ordas szamár. - -Deres szinben csavarodott ősi jelmez; – vastag konyult fülek… mély redő -sugáros szemivezet, s a rajtok elömlő világresignatio, mutatják: hogy ő -szamárságaik aligha nem a mult század keresztelői gyönyöreiben -osztoztanak. - -A fakó talyiga közé láncoltan, karcsu vizedények kópisgatják egymáshoz -üres homlokukat. - -Ferhéc fölötti láncszemzeten ülnököl egy pünkösdi bazsarózsa képü -individium, s mosolygva olvasgat valami könyvféléből. - -Fején aránytalanul magas cukorsüveg kalap itt-ott völgyekkel, -szalagszárnyakkal tökéletes kézi szélmalommá tréfálva,… termetén sötét -vászon blouz ódalog, oly állapotban, mintha féléviglen zabot -tartalmazott volna,… s lábacskáiról a még ártatlan paradicsomi Évára -emlékezék a figyelmes halandó. - -Európa világvárosában, – hol a zellerkofa is Hegel metafizikáját -studirozza – ilyféle scena ezer hason látványok tengerébe sülyed; hanem -nálunk, hol a közélet arasztos tényezői álformák, hamis illemtörvények -közé szorítvák, hol az alsóbb néposztályok nomád szokások kötelékiből -lassan bontakozhatnak;… nálunk, mondom ily jelenet nem mindennapi. - -Közelebb megyek, vajjon ki és mi lehet azon paprikává szegődött -céklafelhő?… Isten, légy velem!… hisz az Vojtina Mátyás, az én -komornokom, s a művelt világ gyalogsági notabilitása. - -Szegény diák, távolomban nem állhatván tovább a kóta nélküli éhséget: -beállott dunaviz-liferansi adjunctusnak. - -* - -Még azon estén vigan csengő poharak közt, kedélyes baráti körben -szőnyegre kerülvén a szegény gyaloglovag gazdag életrajza, belőle -(politikai discoursháritóul) következő kalandkákat regéle egy korszerü -életbölcsészeti nyélbe ütött vidám proletár: - -* - -Patrónusa távoztakor furván a komornok oldalát a zsebében nyugtalankodó -pár forint, nem sokat komédiázék pénze őrzésének aggodalmival, hanem -különféle italból egyetlen esten berugja a három hétre kapott diurnumát. - -Pénzecskéje elfogyván, itt-ott kapogatott egy kis kegyelmi nektárt és -falatot,… éji szállásra, ócska törvénytannal foltozott tüdejű vad -prókátor barátjához járt… a kéménybe; – később füstetlenebb provinciát -nyert egy koldusalakban tolvajkodó rongyszedőnél, hol tizenhárman -feküdtenek vala egy rokkant lábu hársnyoszolyán, takaródzván kiki -részint ön lelkiismeretével, főleg pedig lopott hálódarabokkal, és -krumplikról hámozott köpenyekkel. - -A jámbor komornok legügyetlenebb levén, többnyire a hársnyoszolya -mélységes fenekére került, levén ártatlan termetének fölötte nyers, a -burgonyával pukkadásig jól lakott izmos boltőrök és drótművészek. - -A diák leköszöni a rongyszedői lakpartiát,… azaz, egy házzal tovább áll. - -Leckéket vesz a fővárosi szegény legények philosophiájából. - -Az éjnek egy részét elsétálgatja;… kávéházakban povedálgat,… olykor -alászállong a hid ladikjaiba,… többnyire pedig fele álomra utcaőrökhez -csatlakozik. - -Mindezeket combinálva, fölébredt Matyi diákban a consumensi civilisatió -büszkesége,… keble gyomrában mérgesen háborog az italszerelem alvó -szörnyetege… Nem restitálhat tovább igényei hatalmának,… öntudatba kapja -emberi méltóságát,… s hivatalt keres. - -Kapott is. - -Valamely dilettans börtönből budapesti sanscoulottá szökött -dunavizliferanshoz hetedrésznyi dividendre segédül szegődik, és -characterét s napidijait biztosítja. - -Eszélyes kormányzata alá két szerény időjós bizatik. - -Lurkó és Furkó. - -Furkó… a romantikai iskolához látszik tartozni. Többnyire érzeleg, -sóhajtoz,… gyakran könyez is. Konyult fülekkel csillagokhoz tekinget,… -gondolván a jámbor teremtés: hogy oda fönn tán jobb koszt lehet. - -Lurkó… kedélyes, élénk állat, szemeit ide s tova villogtatja,… mindig -mosolyg;… olykor-olykor röhög is. Egyik füle éjt-nappal éghez meredve -áll,… másikát vizirányos lineára csavará első gazdája, egy állatkinzó -dühös juhászbojtár. - -A teherhuzás charactere Furkón nyugszik;… Lurkó pedig, az equipágék -parádés oldalát képviseli. - -Eredeti gazdájok skontro Pityunak neveztetik. - -Száraz, magas férfiu, mértékletlen puttonozási szerelmétől meggörbedve. - -Kerek nagy fején rövidnyiretü deres haj mereszkedik, mint tavaszkor -vedlő tövises disznó tüskéje. Pár itce borért fejét negyedóráig döngetni -hagyja. - -Karvaly orrán csontnyereg ül,… déli cimpalyán borsónyi vörös szemölcs. - -Duzzadt ajkai körül szünetlen lesben álló guny- és dacvonalmak -rángatóznak. - -Borzas, tarka szemöldjei közé kifejlett férfias erő kettős barázdái -vésvék. - -Jobb szemétől korcsmai verekedés fosztá meg,… bal fülét pedig bakonyi -haramia korában egy szerelemféltő kondás baltával lesuhintá. - -Nagyhirü barriton veszett el benne, mert ha egész lóerővel -„Donauwassert“ ordit, jaj azon város-negyed reggeli nyugalmának. - -Üvegüzérek imádják,… hanem a borbélyok átkot szórnak fejére és torkára, -mert ha fortissimóra ereszti gégeorgonáját: ablakok töredeznek és a -patiensek fogai ingyen hullonganak. - -Üres idejét macskanyuzással tölti. - -Kandurok sötétre festett bőrét vidraprémül árulja; fiatal cicák gyöngéd -termetére pedig, hentes céhből kicsapott virslis sógorával szerződik. - -E férfiu birtoklá, mint diplomatikus dunavizliferans, Vojtina Mátyást, -qua inprotokolált segédet. - -Vállalatinak ezen vizenyős korszakában a nemes tüdejű Mátyás -szorgalmasan beváltá napi kötelességeit. - -Skontro Pityu a kiváló érdemhüvelyt rendesen honorálta,… sőt mondhatni -tisztelte is. - -Azonban egy véletlen esemény a liferans és segéde közötti békés -hangulatot komolyan megzavarja. - -A tény következő. - -Vojtina Mátyás hiába vágyott magasztosb hivatását vizzel hüsíteni. - -_Crescit sub pondere palma._ - -A zseni zseni marad mezitláb is. - -Matyi deák szendergő vére hullámzani kezd. – Nyugtalan; kedélye borong;… -józanon sem tud aludni, s a holdat majd hogy le nem rángatja vastag -sóhajaival. - -Sóvárgó májában és begyében fölébred a szerelem költészete. - -Először csak eszményileg szeret;… később önmagáért őrjöng, mint a szép -Nárcisz, kit arcmásának hiu nézdelteért hullámsir temet;… végre földre -száll s halálosan beleszeret Csörege Tiburia kisasszonyba. - -Vala pedig Csörege Tiburia (miután mint apáca nyugalmaztatott volna), -legbensőbb komornája Forhant Iván kalitkaművész özvegyének, született -Suta Malvin asszonyságnak. - -Egy unalmas estenden ingerlő pongyolába vágja magát a bájos Tiburia és -negélyzett szalon gratiával becsap háziasszonya termébe, ki ép -táncestélyre volt hiva Harcsai Szpuanka szülészmesternőhez. - -A terem a „Sziv“-utcára szolgál. - -Tiburia ablaknál ül. Vendéghaja fürtei göndör ragyogványban -verőfényeznek. - -Arcáról a lovagiatlan redők cékla szulccal gondosan elsepervék;… vállain -vakítólag ezüstlik a pazarul ömledő rizspori havazat;… édesen pihegcsélő -keblén pipacs és szarkalábfüzér;… szürkés, hanem apró szemei a -befecskendett narancshajlétől epedőn könyeznek;… bal kezében gitár, -melyből ugyan az egércsaládot kikergeté, hanem azért tojásdepó,… s várja -kedvesét, a szerelmetes Vojtina Mátyást. - -Vojtina megjelenik. Bevágtat a „Sziv“-utcába. Füles paripáit -ablakrostélyzathoz kötőfékezi;… s belép a paradicsomba. - -Tiburia nagyot sikolt; szenvedélyesen felugrik,… Matyija nyakába -omladoz: s oly irtóztatót cuppant bal pofáján, hogy a csók helyét -azonnal piros bagariával kelle befoldani. - -– Hogy meg vagy?… zsaki poál?… kedves Burim… rég nem latalak!… mindig le -vagyon fogva;… tán már nem is szereted engemet! - -– Ah édes Matyim, mire ezen szivrepesztő szemrehányás,… e lelketrázó -szóvirágzat,… s hű keblednek sivatag áradása? oh én ne szeretnélek! oh -én imádlak epedőbben, mint galamb a buzaszemet… s magyar az adósságot. - -– Ah, krasznyi angyal! – rebegé a felfortyant liferans, s oly lángolón -ölelgeti Tiburiát, hogy kidagadt nyakerein gordonkázni lehetett volna; – -boldog vagyom… hanem, oh bánatom nemes koppantója, nem vona dugaszban -egy kis csirkecombocskád!… nem azért, hogy éhezem… hanem hogy szép kezed -adományát birhassam. - -– Oh dehogy nincs!… részedre mindenem van; – mondá a szemérmes Buri, és -kinyitván Harcsainé étketrecét, belőle oly rettentő cobákot nyomott -kedvese markába, hogy a régi világban akármelyik nádudvari kortesfőnök -szűre alá oda illett volna verekedő fütykösnek. - -– Beh drága,… beh faintos!… jegyzé meg fogai közől a jóizün falatozó -Matyi,… s ha egy kancscsal szemü vicsorgó mopszli körötte nem hizeleg, -az érette véletlenül elvérzett pókának még tán sziklakemény csontruináit -is befonta volna. - -Pókacombbeli generozitás után, a szerelmi lázban rezgő Don Juánka -kedvese oldalához sompolyog, ki epedő hunyorgatások közt gitár mellett -énekli: - - „Jöszte ablakomhoz kedves, - Minden nyug…“ - -Nem haladhat tovább syréndalában az andalgó Buri, mert közelében oly -iszonyu accompagnádot hall, hogy ijedtében Matyija védkarjaiba omlik. - -A látvány sajátszerü; – Furkó füles feje ablak és rostélyzat között! - -A szegény állat, fejét kifelé rángatja,… szuszog, horkol,… bömböl,… -ordít,… mind hiában! rettentő feje nem akar mozdulni az ablaktól. - -Vojtina eszmélethez jön,… összecsődíti a szomszédokat, s egy jótékony -lakatos közremunkálásával a szenvedő Furkó rostélybörtönéből -kifürészeltetik. - -Furkó füles kandiságának az volt alapoka, hogy a kegyes Tiburia, -gazdájaért paripáját is kedvelvén, Matyikája vizitjeikor cukrocskával -traktálta a rostélyhoz kötözött talyigai locomotivokat. - -Szerelmi ittasságában megfeledkezvén a szokott csemegéről, szegény Furkó -addig s addig nyujtogatá nyakát, míg feje a rostély és ablak közé nem -szorult. - -Záporpuszik között válván el imádott Burijától a szerelmes Adonis, -büszkén hág puttonai fölé, mint győztes római triumphátor, s torkig -bélelve póka és szellemi emlékekkel: haza üget. - -Skontro borus kedélyben volt. - -Az napon egy árva macskát sem foghatott. - -Gyermekek is agyonszekirozák, uton, utfélen mankolván elébe és háta -mögé. - -Udvarán macskacsiphetési tervekről gondolkozik. - -Matyi adjunct dalolva ház elé vágtat. - -Skontró végigméri Matyit… majd füleseit vizsgálja. - -Matyin nem bámul, mert csak szokott részegnek találja; hanem a paripákon -elálmélkodik. - -Lurkóról csorog az izzadság. - -Furkó, mint valami ó-martir… véresen. - -Inquisitiót tart;… Matyi adjunctot nyakoncsipi,… bicskát ragad, s ha -éles ordítására a szomszédok meg nem mentik, keresztet hasogat homlokán -és elhatározá addig ütni-verni, míg csak bőréből ki nem szalad. - -* - -Olajban főtt vértanuk, és hasgatott hátu fakirok kinszenvedésein ment -mendegélt keresztül a szerencsétlen Matyi lovag azon rémítő percek -alatt, melyekben önszemeivel látá, hogy tajtékzón dühös principálja -komolyan készül a világos nyuzodalomhoz. - -Ártatlan termetét ölelendő kötéldarabok;… fenő acél nyikorgó penegése -iszonyu konyhakés rozsdázatán;… a mérgetlehelő emberszörny, ki vérét -szomjazza:… ki egy Vojtinát ép oly hidegen képes legyilkolni, mint -valami hitvány macskát: oly látványok, mikre a legrezignáltabb -hegyirabló is zavarba jön;… a gyöngéd idegzetü Matyi pedig fogcsattogva -összes tagszerkezetében reszketett. - -A földre szállott égiháboru szünni kezd… oszlanak a vérföllegek;… -Skontró kebléből kiugrálnak a vérvágy ördögei,… s Vojtina Mátyás elébe -hivatalába instelláltatik, melynek óvatosb kezelésére halálos -veritékinek, s az átnézett kinpadnak rémes emléke kényszeríté. - -Halálfélelmi iskolája óta, a talyigáját rendben tartá. - -Paripáira gondot viselt. - -Kormányzata óráiban soha sem olvasgatott. - -A Dunához pontosan eljárdalt, s előfizetőit naponként kielégíté. - -Keleti mámorába ismét besodródik. - -Putton-trónján declamál… verseket ir… gyakran szunyókálgat… és -szatying-gyeplőjét eldobván, füleseit szabad menetre elibertálja. - -Ilyenkor az utcai gyermekcsoport figyelemmel kiséri. - -Csinyeket kisérlenek rajta és szekerzetén. - -Talyigája alá bujkálva, vizteljes puttonait átfurogatják;… kerekeibe -csimpaszkodnak,… tengelyvégszegeit kiszedik. - -Majd a vadtáltosokkal üznek tréfát. - -Füleiket egymáshoz kötözik; orrukba paprikát tömnek, s pálinkás -kenyérrel lerészegitik. - -A diák mormol, duzzog, fenyegetőzik, néha tótu káromkodik is; hanem -azért a pajkos a-b-c-studentek részire napi komédiacsikó marad. - -Többnyire tür és szenved; olykor pedig egy-két lomha gyerkőcét -ostornyelével meg-megpáhol. - -Meg van irva azonban, hogy „végzetét senki ki nem kerülheti.“ - -Vojtina is ezen fatumi sorozat alá kerül. - -A megfélemlett adjunct talán észre nem vevé, hogy a megsértett -Skontró-boszuját nemezis kezelgeti. Ugyanis: - -Ha oly férfiut, kinek apja borba fult, s ő maga is vallásos borimádó, a -kegyetlen sors halálos ellenének – a békalének hordozására kárhoztat: -valóban példás büntetés. - -Efféle negativ semmiség nem foghatott ki a Matykószerü türelmen,… mire -nézve a könyörtelen sors komolyabb leckét sütött-főzött, hogy Vojtinai -Neptunon hatalmát igénybe vehesse. - -Matyi diák, mint született philosoph, keveset adott physicumának illő -csinosítására, hanem reggelenként kutya-toilettet tartott, azaz: néhány -s őszi kóró gyanánt csörgő száraz haját körmeivel végig kaparta, -mozsdószerül pedig gyakran betekinte a Dunába. - -Azonban némi apró cseprő toiletti cikkeket még sem mellőzhete, s azoknak -biztos magazinjául Furkó szamárnak azon fülét alkalmazá, mely az inak -merevsége miatt, jellemteljes önállásban éjjel-nappal csillagok fölé -hegyeskedék. - -Vala pedig Furkó szamár füldepójában Matykó diáknak következő -kincsbirtoka, úgymint: fanyelü bicska, bádogtükör, beretva, szappan, -varrótű, szerencsevető kártya, virsli, gyufa és kalendárium. - -Furkó tehát Matyinak nemcsak viz- hanem fegyverhordozója is volt, mely -vállalatért etetéskor két szál árpaszalmával többet kapott mint Lurkó -cimborája. - -A Duna-part azon részén, honnan a diák puttonait öblögeté, tüzifával -rakott csinos talyigácska állomásozott. - -A talyiga kettős rudja között furcsa kis ifju szamár toporzikál. - -A fiatal szőke csacsit, tömött piros karu sváb menyecske „Muczi néven -babosgatja“. - -Az ábrándos Furkó megpillantja a kékszemű jérce szamárkát,… égfelé -hunyorít… vagy kétszer nagyot sóhajt, ismét oda pillant, szemei -szikráznak, idomtalan fejével Lurkót keményen orrba csapja; erei -kötélnyire dagadnak, rugkapál, egyik füle táncot jár, másika füstölög s -szaladni kezd, magával ragadva Lurkó pajtását, s a puttonok tetején -sulyegyenző kormánynokát, – a sáppadozó Vojtinát. - -Repülnek a megriadt szamarak uton-utfélen, hegyen-völgyön keresztül -kasul. - -Fazék-kirakatok csörögnek, csattognak; szétontott tejhabok közt rémült -milimadlik uszkálnak; fölforgatott sátorból szalagkigyók röpkednek; itt -egy zug-üveges jajveszékel zuzott poharai között; amott szétgurult -gyümölcseik után bősz kofák futkárosznak. - -A szamáregylet még mindig rombolva repül. - -Orr-lyukaik piroslanak… - -Ajkaik nyitvák… - -Füleiket hegyezgetik. - -Párájok égbe száll! - -A félelem miatt zöldülő Matyi kocsis talyigalőcsbe kapaszkodva még -mindig tartja az egyensulyt, hanem recscs, ropp; a váci-utcai nagy -Kristóf bokájához vágódik a talyiga,… diribre-darabra szakad,… üres -puttonai az utcán széthömpölygenek;… a szamarak fejkötőkkel, -szalagokkal, zöldséggel, tollakkal, sárral, mézzel, tejfeláradattal, -mantillokkal, hajjal és papircimerekkel tarkázva szaladnak. - -Utánok gyermek, kofa boltos, hamuszedő, mészáros, milimadli, üveges, -pincs, mopszli, buldog, agár és szelindek legió. - -A halálfélelmet másodszor passzirozó Vojtina, a puttoni mennyezetről -tátongó mészgödörbe hanyatlik, csak feje libeg a hig mész tetején, s úgy -néz ki, mint havasok között leszakasztatásért epedő teljes bazsarózsa. - -A tajtékzó fülesek végre egy horihorgas kucséber által elfogatnak. - -Felettök tiszti nyomozást tart a rögtönzött utcai népbiróság. - -Vizsgálat utján kisül, hogy a forróvérü Furkó, a kékszemü Muczi iránti -szerelmében oly tüzbe jött: miként fülében Vojtina Mátyás mobiliái -között a gyufa lángot vetett, a gyufától a kártya, a kártyától a -kalendariom, kalendariomtól a roppant fülnek bozontos szőrerdeje. - -Perzseltetése miatti rémültében és fájdalmában azért szaladgált Furkó -oly nyakrafőre a nagy világban. - - - - -GAZSIÁDÁK. - -Minden kakas ur a maga szemétdombján, még az én pap nagybátyám is, pedig -az csak – – kappan. - -* - -Brr! Pfujj! Olyan füst van a kávéházban, hogy – – – beleragadt a -csizmám. - -* - -Pompás bivalytejet ittam… beillenék ottkolonynak. - -* - -Moháczi bácinak csizmáját Krupp elkérte ágyumintának. A németek ezzel -vették be Párist. - -* - -Egy szegény diurnista panaszkodott, hogy a kapitányi hivatalban mindig -sötét van, maholnap megvakul. - -– Fogasd össze öcsém kapitányoddal ezt a sok pesti naplopót, meglásd -mindjárt világosabb lesz. - -* - -Egy tudós angol kiszámítá, hány év alatt lehetne a Danaidák hordaját -megtölteni: de az osztrák-magyar nagyhatalmi csődtömeg gondnoka azt -mondta rá: nix nutz, nem jól van; mert azt soha sem lehet megtölteni. - -* - -A napokban oly vastag köd ereszkedett le, hogy két öltözet pompás téli -ancugot varrattam belőle. - -* - -Valaki hizelgett, hogy koros létére úgy néz ki, mint az élet. - -– Jaj, nem tudta szegény, hogy az eddig kapott évek 365 napjából mindig -kiadtam 100 napot 10-es %-ra a halálnak. Most majd exequálom érte. - -* - -Recept, aranyér ellen. Végy Török József patikájában 4 krért vizikátort -a legerősebb fajtából, ezt megnedvesítvén, ragaszd rá egy másik 4 -krajcárosra, és hagyd egy éjen át asztalodon. Reggelre 4 krajcárosod egy -zsák ujdonat uj napoleondorrá fog dagadni. Probatum est. - -* - -Egyik télen olyan hideg volt, hogy 100 forintnyi adósságom zérusra -fagyott; már vidulni kezdtem, midőn észre veszem, hogy zsebemben volt -positiv 5 forintom szintén megfagyott. Tehát még vesztetem 5 frtot, -miután adósságaimat a kassai nagy harang szokta kifizetni. - -* - -Egy amerikait várnak Pestre, a ki geniális találmányt hoz ide magával. -Ugyanis mesterséges tyukszemeket készít és tesz be, melyek épugy fájnak, -mint az igazi tyukszemek. - -* - -Most a szegénységből kuráltatom magamat. A marhadoktorok piócákat raknak -rám s azok biztosan kiszivják belőlem az – adósságot. - -* - -Jelenleg a bibliát fordítom cigányra, abból élek. Azonkivül malőröket -veszek olcsón s eladom drágán Rothschildnak. - -* - -Ma egy 30 esztendős levelet hozott nekem a cigány. Ugyanis még akkor -irták, mikor cigány volt a telegráf. A cimzetbe csak „Füredet“ -jegyeztek, minthogy pedig összesen 4 Füred existál, a cigány pedig nem -tudta, hogy Balaton-Füredre szól a levél: tehát azóta mindig jár, és -keres vele. - -* - -Az ultramontán „Mátyás diákot“ voltaképen „Rézfülü bagolynak“ hivják. Ez -csak sajtóhiba. Összesen hárman olvassák: a ki irja, a ki szedi, meg a -ki kihordja. Csalhatatlanul tudom ezt, mert hiszen a pápa bátyám, a -szamarkandi püspök pedig feleségem. - -* - -Megházasodtam, s most nagy zavarban vagyok, mert eddig azt hittem, hogy -a feleségemet a szamarkandi püspököt Panninak hivják, hát most sült ki, -hogy Miskának. - -* - -Én is láttam egyszer tetovirozott embert, csupa ezeres bankjegyek voltak -a bőrére préselve. Hanem lassanként fölváltotta a bőrét s beitta egy -krajcárig. Most már se pénz se posztó! - -* - -Egyszer ugy besodort egy kocsirud a postai levélhasadékba, miszerint -kicsibe mult, hogy pakét gyanánt Slavoniába nem deportáltak. - -Megboszankodtam és méltán, fogtam tehát magam és szokott szeles -járásommal egy baktató fiakkert úgy elgázoltam, hogy a bérkocsis az -utcai kövezet közé vágódott. Most is ott van. A fiakker ló pedig -ijjedtében szamárrá változott. Elfogtak, hüvösre kerültem. Azaz értsük -meg egymást. Annyiban kerültem hüvösre, hogy Mihaleknél iszom a -balaton-füredi behütött nektárt. - -* - -Én Amerikában egy szerecsent láttam, ki oly fekete volt, hogy nappal se -látták. - -* - -Mióta a sugárut épülni kezdett, azóta Gazsi bácsi is méltónak tartotta -Pestet arra, hogy itt palotát emeltessen. Csak az iránt nem volt még -tisztában, hogy puszta vagy köves Arabiából lesz-e célszerübb fundust -hozatni. - -– Ez persze sokba kerül, szokta mondani, de nálam a pénz legkevesebb. -Hiszen csak a multkor mentem föl a börzére, s mutattam be magamat mint -Bernát Gáspár s a legszivesebben fogadtak a spekulansok, s mikor másnap -mint b. Rothschild aufführoltam magam, hát kidobtak. Tehát a Bernát cég -jobb firma a börzén Rothschildnál. - -Az a szunyog, mely egy téglát megcsipvén, azt háromemeletes házzá -dagasztja, most már nem hozatható fel Boldog sem Boldogtalan, de még -Besz-Arabiábó sem, mert tetszik tudni, télen a szunyog elfagy a -hidegben. Ez a hideg különben nagy baj az ember nyakán. Drága a fa, úgy -hogy az ember kénytelen bankóval füteni, ha nem akar megfagyni. Pedig az -az átkozott bankó oly hitvány massa, hogy az ugyan nem ég, ha le nem -öntik spiritussal. Képzelhetni mily irtoztatóba kerül ez. T. i. nem a -bankó, de a spiritusz. - -* - -Aztán az is baj ha van, az is ha nincs. Például most kénytelen vagyok -hordóba tapostatni a bankót, mint a káposztát. Az aranyt, az ezüstöt -pedig lapáttal kell szeleltetnem, mint a buzát, hogy meg ne penészedjék. - -Richtig! A paléban 150 szoba lesz – a kapus számára. - -* - -Gazsi bácsi a „kis pipában“ vacsorára rendesen egy józan embert szokott -kérni, nem adtak. - -– Kérek legalább egy kis porciót! Az sincsen. Ajah! az az átkozott -kolera az oka ennek! Most minden józan ember be van rugva. - -* - -Gazsi bácsi legujabban egészen eredeti kurára fogta magát. -Patkányméreg-kurára. Ugyanis azt mondja, hogy mióta börze speculatiói -„beütöttek,“ s ő bilionair lett, nem biztos az élete a mérgezésektől. -Szükséges, hogy Mithridatesként anticipálja a méregkeverők törekvéseit, -ezért maga rendel magának confectül egy egész adag patkánymérget és -elszí utána egy fél kerkápolyszivart. - -* - -Kedves neje, a szamarkandi püspök, a ki cethalász a kaspiumi tengeren, a -téli idényre haza rándul Gáspárját viszontölelni. Azért jön haza, mert -télen a kaspiumi tenger be szokott fagyni, s emiatt nem halászhatni, ha -csak léket nem vág az ember a tengeren, a mi ismét sok ügygyel, bajjal -jár. Hanem Pesten át a holttengerhez utazik halászni, mert az -köztudomásulag soha sem fagy be. Azon körülmény, hogy ebben pedig -köztudomásulag semmi hal nem terem, mit sem határoz. - -* - -Tetszik tudni, hogyan gondolja Gazsi bácsi a törvényszéki elnökséget -elnyerhetni? Úgy, hogy feleségét beiratja katholikus kaszinó-tagnak. S -miután felesége szamarkandi püspök is, természetesen az infallibilitást -szintúgy ki fogja hirdetni saját egyházmegyéjében mint Jekelfalusi. -Ebből következik, hogy ad audiendum verbum regium citálja Andrássi gróf, -s ha négy szem közt fogja a csinos püspökkel a megdorgatoriumot végezni, -okvetlenül megtetszik neki, protecióját fölajánlja, s így Gazsi bácsit -csakugyan kinevezik törvényszéki elnökké. - -* - -Lerándult egyszer a többek közt Bernát Gazsi az alföldre megnézni -terjedelmes birtokát. – A szemle után nyugodtan dőlt ágyába, hogy -kialudja a szemle fáradalmait. Reggel szokása szerint korán kelt, s -mielőtt Pestre fölutaznék, végpillantást akart vetni gyönyörü -buzavetéseire. De mily nagy vala megdöbbenése, midőn elsülyedt -táblaföldjei helyén egy nagy tavat pillantott meg, melynek partjain -ágasokra fölszegezett táblákon ökölnyi betükkel voltak fölpingálva e -szavak: „Tilos a halászat!“ - -* - -Nem szeretem a dolgot. Aligha valami nagy fordulat nem készülődik. -Zsedényi már megint adja a gavallért. Három hét óta egy uj mosó nadrág -van rajta. - -* - -Ez a kormány nem érti a csiziót. Az egész országot igen könnyen -megmenthetné a kolerától; ha ugyanis kivágatná hazánk földabroszából a -fertőtavát, egész Magyarországot megfertötlenítené. - -* - -Kolerás időben minden ember tartsa szeme előtt azt a mondást: „A ki -téged kővel dobál, azt dob vissza gálickővel. - -* - -– Tudod-e öcsém, hogy szabadultam én meg egy ujév napján, a „boldog -ujévet kivánók“ hosszu csoportjától? Lakásom külső ajtajára egy táblát -akasztottam a következő fölirattal: „E lakásban két kolera beteg -fekszik!“ Nem jött felém az ördög se. - -* - -A harminc milliós kölcsön realizálását a bankárok csak úgy akarták -reálizálni, ha a hitellevelet Bernát Gazsi is aláirja. Gazsi e czélból a -legrövidebb uton, t. i. egy mappán Bécsbe utazott. - -* - -Legemberség tudóbb alattvalói a braziliai császárnak vannak, mert azok -mindig – _feketében_ járnak. - -* - -Nemcsak szinész őgyeleg vendégszerepre, hanem a tolvaj is. Rabló -telegráf és tolvaj nyelv utján invitáltatnak ide s oda. - -Mult vásárkor egy koppenhági duplatolvaj üté föl itten művészeti -sátorát, a ki nemcsak a nyelvet lopta ki a bámuló paraszt szájából, -hanem egy három stockos ház közép emeletét a lakosokkal együtt -elrabolta. - -Ezt a jó madarat Pekkingben ép akkor csipték el, midőn egy chinai apácát -a kéményen át akart megszöktetni. - -A chinai kormány azonnal besoroztatta a moldvai zsidók közé. - -E tortura jelenleg a büntetések maximumát képezi. - -* - -Azon boldog időben, midőn ősi alkotmány, olcsó piac, drága kegyelet és -szivből-szivhez szóló barátság honolt Magyarországban: mint afféle -ex-propriis nyugalmazott jurátus nemes nemzetes Pest városában oly kötni -való szálláson laktam, a melyben verőfényes napokon is csak esernyő -alatt szunyadhatott a fáradt halandó, mert az öreg nedvesség miatt -éjjel-nappal szakadt az eső bent a szobában. - -Nyári regg. Ablakaim nyitvák. Holmi friss szellőfélére szükségem volt, -mert meguntam már a csónakon való öltözködést. - -Ép egy freskó novellán dolgoztam, melyre a priori fölcsiptem már a -Honderü generozus honorariumát, midőn ablakomon berepül egy fecske és a -kályhatetejére menekül. Nagyon fáradt volt a szegény pára. Hihitőleg -valami szárnyas ellen üldözheté. - -Hozzája mentem. Meglippent, mint a kezes bárány. Szivecskéje a félelem -miatt hallhatólag dobógott. A szegény üldözöttet cukros rizskásával -megtraktáltam. Pihent erővel repült ki az ablakon. E naptól fogva -reggelenként meglátogatott. Az alkalmatlan legyet kifogdosta a -szobámból, s tovább illant. - -* - -– Mi ujság Gazsi bácsi? – kérdik az öreget. - -– Legujabb az, hogy ő felsége a király veszélyesen beteg – s haldoklik. - -– Ez hihetetlen! Tréfának pedig rosz tréfa. - -– De kérem alássan, saját szememmel olvastam, hogy ő felsége Mária -Terézia haldoklik. - -– Az már egészen más, – mondják rá, és így aztán megértik a dolgot, hogy -t. i. Gazsi bácsi mindig a régi ujságokat olvasván, most már odáig -jutott a Kurírban, hogy Mária Terézia veszélyesen beteg; de hogy már meg -is halt volna arról még nincsen tudomása. - -* - -Azon hir, mintha a két dunai monitor a városligeti tó közbiztonságát -komolyan veszélyesztető szunyogok ellen mozgosítatni fogna, alaptalan, -tény azonban, hogy a római pápa daganata oly mérvben fokozódik, hogy ő -szentsége már most éjjel is csak dagadó párnákon tud nyugalmat lelni. - -* - -Első Napoleon szerintem nem szent Helenában hanem gyomor-rákban halt -meg, és hiteles forrásból tudom, hogy hullája nem a Rókus-kórházba -szállittatott. - -* - -– Hallottad öcsém, mit végzett a városi tanács? - -– Nem én Gazsi bácsi. - -– Hát hogy a kutyanapok ezentul szintén kénytelenek lesznek nyakukon -kutyamárkákat viselni, ellenkező esetben a pecér kezére fogják -szolgáltatni. - -* - -Tegnap oly iszonyu szél volt, hogy a lánchidon lefutta egy fiakkerréról -a numerust. - -* - -Én is Majorossal tartok a nőemancipatió dolgában, s indítványozom, hogy -az egyenjogosítás teljes helyreállítása céljából a nők ezentul csak nő -gyermekeket tartoznak szülni, figyermekeket a férfiak, sőt szerintem az -emancipatio még a nyelvre is kiterjesztendő és kiirtandónak javaslok -abból minden szót, mely csak férfira emlékeztet, például: _kandalló, -kandur, kanári, kanóc_; stb. ellenben megszünnek a női előjogok is, -úgymint: chignon, éveltagadás, migrain stb. - -* - -– Mi baja Gazsi bácsi? - -– Nagy baj öcsém. Reggelinél Kakapapamokolopolis görög miniszter nevének -kimondásában kitörtem a nyelvemet. - -* - -Jeruzsálemben annyira dühöng a kolera, hogy az oda bevándorolt -izraeliták egy „kolera-csöpp-gyártó részvénytársulat“-ot alapítottak, -mely annyira virágzik, hogy már az első héten ötven piaszternyi -osztalékot fizettek; Belgrádban pedig akkora a kolerától való félelem, -hogy a kormány, egy hivatalos nagy – eszem-iszom ünnepély által -törekedik a kedélyeket lecsillapítani. - -* - -A szent-istvánnapi körmenet alkalmával oly nagy volt a tolakodó -néptömeg, hogy a lánchid oldalától a budai műegyetem portásának éjjeli -szekrényébe gyümöszölt, onnét ismét tovább vitt egyenesen neki a katonai -sorfal szuronyainak, ezek ki nem térhettek, én sem, egyenesen beléjük -dültem, de azért bajom nem lett, mert oly tompák valának, hogy bőrömet -át nem tudták lyuggatni. Ekkor egy emberi gombolyagba kerülök. Valami -emberfölötti hatalom megragadja balkaromat, s azt erőnek erejével nyakam -köré akarja csavarni négyszer. Ugyanakkor egy másik emberfölötti hatalom -rokkom jobb szárnyába csimpaszkodik, s azt tőlem törvénytelen uton -elválasztja; ekközben orrom hegye lelapul a kemény falhoz való dörzsölés -által mint egy eszkimóé, a nadrágzsebemben lévő szobakulcs a -„Gotterhaltét“ fujja kinjában, mire hátam mögött a diszmenet elvonul, s -én gyönyörködöm Mátyás temploma falának vakolatában, melynek egy -lehámlott darabján Lauka Guszti portréja járta a kalamajkot. Úgy kell -neki, minek hivott ide. - -* - -Szép három agara volt Agárdi öcsémnek: a fiskális, a doktor és a pater, -egy egész udvari személyzet. Mindahárom kitünő „soló“ urfi, mindegyik -ára (praetium affectiorus) egy dominium; de köztük még is lefurfangosabb -a fiskalis, vele szemben ugyan vesztett pere van valamennyi nyulnak. - -Szokása volt Agárdi öcsémnek, hogy ha hazulról távozott, kedvenceit -mindig otthon hagyta, rájuk zárva az ajtót. Féltette őket, mint a későn -nősült férj félti a fiatal menyecskét. Alig hogy kihuzta a lábát a gazda -a szobából, mind a három agár, mint a villám, az őzbőrrel takart ágyon -termett, mindannyian unisono vonítván: „nichts über die Commodität!“ - -Agárdi öcsém pedig mindannyiszor jól eldeklinálta őket a nagyuri -passióért. Hanem hát fiskálissal volt dolga, a ki ugyan az elkövetett -személyes sértés miatt nem indított becsületsértési pört – semmiségi -panaszszal sem alkalmatlankodott – de azért utoljára még is ő nevetett. - -Legközelebb a mint a kutyák maguk maradtak – megint csak nyuzták az -őzbőrt. Kéjelegve szenderegtek Morpheus karjaiban, legszebb álmaiból -azonban fölriasztá őket a kenetlen zárban nyikorogva megfordult kulcs – -mind a három, mint a parancsolat az ágy alatt keresett asylumot. - -Gazdájuk azonban _melegnek_ találván az ágyat, ez a corpus delicti elég -volt arra, hogy ismét jól eltángálta a passionatusokat. A fiskálisban -forrt a méreg, boszut agyarkodott. - -Bizony csak harmadszor is az ágyon nyujtózkodtak és lopták a napot a -nebulók. - -És bezzeg még a pipa is kialudt szájában Agárdi öcsémnek úgy elámult, a -mint belépve az ajtón látta, hogy a kutyái fölfutt pofával ugyancsak -fujják az ágyat, hogy azt kihütsék, utánozván az egyszer valakit, a ki -futta a fagylatot; mert nem hitt a németnek. - -Denique a fiscális kifogott a principálisán – s még mai napság is ők az -urak – ha urok nincs honn. - -* - -A quaterka minden Terkák közül leginkább ajánlható. - -* - -A szomjuság vétek, a míg el nincs oltva; az oltott szomjuság ép oly -kevéssé tartozhatik a vétségnek kategoriájába, mint az oltott mész. - -* - -Ha én pápa volnék, a bor, sör és pálinka szentháromságra nézve a -szomjuhozóknak teljes vallásszabadságot adnék. - -* - -Hallottad öcsém mi ujság? _Izabella_ spanyol exkirálynő magasabb -leánynöveldét nyit serdülő szüzek számára Soroksárott. _Eugenia_ a -franciák volt császárnője mint masamod etablirozza magát a -retek-utcában. A _Curhesseni fejedelem_ a _nassaui_ Adolffal egyetemben -en compagnie mint timárok keresik kenyerüket. - -* - -Az arany a legsárgább találmány a világon. - -* - -A trafik szivaroknak édes öcsém az az előnyük, hogy mind a két végükön -meggyujthatók, mely előnyük azonban azon hátrány által paralyzáltatik, -hogy egyik végükön sem égnek. - -* - -Ha a szappanfogyasztás szerint itélhető meg valamelyik nép kulturája, -nem lenne-e tanácsosabb országos – borbélydákat fölállítani. - -* - -A vagyon emelésre nézve mi elönyősebb: négy disznó a ferbliben, vagy -három disznó – ólban? - -* - -Egy menazseriában olyan piócát láttam, mely akkora volt, hogy minden -államadósságot kiszítt. Akkor épen Törökország licitált rá. - -* - -Az öreg ur Rómából menykövekkel dobálózik, pedig magának is üvegből van -a vatikán teteje. - -* - -A „kis pipában“ olyan bort mérnek, hogy az esküdt mikor egy meszelyt -megivott belőle, kijövet vicispánnak gondolta magát. - -* - -Tegnap egy könyvkötőlegénynyel ismerkedtem meg, a kivel be akarom -magamat köttetni disznóbőrbe, mert egy idő óta annyit imádkozom, hogy -egész imádságos könyv lett belőlem. - -* - -Tegnap is annyi keresztet vetettem magamra, a mennyivel kihimeztethettem -volna egy pár papucsot. - -* - -Hallottam, hogy a más világon rendesen négy tál ételt kapunk ebédre: -miatyánk levest, hagyott hust (t. i. a hushagyó keddről maradtat) -üdvözlégy szószszal (sohasem szerettem a legyet szószban) aztán tojásba -kirántott zsoltárokat, meg utoljára egy kis papsajtot. Inni való nincs -egyébb, csak szentelt viz. Képzelem, hogy káromkodik Beöthy Laci. - -* - -Tudod-e öcsém, mire való a pokol feneke? Hogy legyen mire ütni a -huszonötöt, ha rosz a pokol. Nem az én viccem, hanem Jónás prófétáé, a -ki a cethaltól hallotta. - -* - -A hozsánánál mindig többet ért a Zsuzsánna! - -* - -Abban a kétnyaku bibicben (értsd kétfejü csalogány) azt bámulom -legjobban, hogy tudott négy kézláb átjönni a tengeren. - -* - -A hering az egyetlen „ing“ melyet férfi és nő egyaránt használhat, még -pedig belsőleg. - -* - -Megtudnád-e mondani nekem öcsém, hogy a mostani honvédek mért -egészségesebbek, mint a 48-ak? Nem. Csak azér öcsém, mert ezek _még -semmit sem vettek be_. - -* - -Barátom Kecskeméten olyan desperált a hangulat, hogy ott már csak az -asszonyok vannak – _jó reményben_. - -* - -– Vallja meg őszintén Gazsi bácsi, mért nem adta fejét a házasságra? - -– Öcsém, az isten azért teremtette az asszonyt, hogy ha a férfinak jó -kedve van, legyen kit megcsókolnia, ha pedig rosz kedve van, legyen kit -végigvernie. Már pedig én ezt a kettőt ugyan egy személyen nem -uzoválhatom. - -* - -Tegnap oly meleg volt, hogy elemozsinául hozott szalonnám tepertővé sült -a zsebemben. - -* - -Ha kérdezték tőle hol született, azt szokta mondani: - -– Mért nem teremhettem volna én rózsafán? - -Kedélye rózsáira, vagy sorsa töviseire célzott-e vele, ki tudná -megmondani. - -* - -Vannak kik azt állítják, hogy még a mult század gyermeke. Ő maga sokáig -parókát viselt és föstötte szakállát. - -– Hátha rászedném a halált? - -* - -Csak az utolsó évben láttuk egészen fehérnek. - -– Ki meri mondani, hogy swarz vagyok? - -* - -Három vályog maradt rám az apámról, azt egy este úgy megcsipte a -szunyog, hogy reggelre három emeletes ház dagadt belőle. - -* - -Egyszer valaki sziszegve dugta zsebébe kezét, a mit Jókai jól -megszorított. - -– Az még csak semmi – vigasztalta a kárvallottat – hanem Jókai minap úgy -megszorított a markában egy lázsiást, hogy az az ember ordított bele -Körmöcön, a ki kalapálta. - -* - -Egy asztalnál hihetetlen mesedolgokat beszéltek a pesti tolvajokról. - -– No már az igaz, – bizonyitá Gazsi, – nekem is lelopták a harisnyát a -lábamról, a nélkül, hogy a csizmámhoz csak hozzá is nyultak volna. - -* - -Az alföldön olyan nagy a sár, hogy az emberek ölbe szedik kutyáikat, s -úgy viszik ki az utcára ugatni. - -* - -Egy vékony hangu szinházi énekesnőről azt mondta egyszer, hogy a hangját -megfogta egy szabólegény a karzaton és nadrágot varrt vele. - -* - -Ma olyan nagyorru embert láttam, hogy annak nem kell lánchid; átnyujtja -az orrát a Dunán, s azzal Pestről kényelmesen átsétálhat rajta Budára. - -* - -Hallottátok, Majoros Pistát a larinai nőemancipáló egylet tiszteletbeli -elnökké választotta, s neki diszokmányul egy lószőr krinolint küldött. - -* - -No még ilyen pünkösdöt sem értem Pesten. Az egész város és zsidóság künn -volt a városligetben. A városi korcsmában egy külön vonaton érkezett -guta megütött egy mérgelődő vendéget, Klemensnél a főpincért -agyonlynhelték, a portól megfulladtak száma még nincs megállapítva. A -tolongásban ellopott értékek két millióra és másfél Lónyay piculára -rugnak. A hattyukat és aranyhalakat a nép elevenen fölfalatozta midőn -más ételből kifogyott. - -* - -– Tudja-e Gazsi bácsi ujság? - -– Nem én öcsém. Az olvasás most már kissé nehezemre esik, mert nincs -okuláriumom. Napoleon tegnap kölcsön kérte tőlem a „kis pipában“ és most -nem akarja visszaadni. - -* - -Rosz idők járnak öcsém. Az általam alapított általános magyar-olasz -kucséber leszámítoló bank aligha nem kénytelen lesz már a legközelebbi -napokban liquidálni, minthogy osztalékainak datolya magvakban való -kifizetése valósíthatlannak bizonyult. - -* - -A „soroksár-ráckevei magyar-sváb cipó gyuró gyár“-nak az „első -terézvárosi kulimászfehérítő gyári részvénytársasággal“ való fusiója nem -jő létre, minthogy a kettejüket is tápláló „tizenhetedik -felső-magyarországi humbug-inscenirozó Gründerbank“ tegnapelőtt 7½ -millió passivával megbukott. - -* - -Bernát Gazsi nemzetgazdászati pályára adta magát és fölfedezte, hogy a -jelen abszurdus fadrágaságban jutányosan bevásárolt sétapálcákkal sokkal -olcsóbban lehet füteni, mintha a fát az ember ölszámra veszi. - -* - -Tegnap a „kis pipa“ helyett künn ebédeltem a zöldben, s ettem a fánkot, -de milyent. Mindjárt az elsőben volt egy svábbogár. Sváb telepítvény egy -fánkban, ez is nagy ethnographiai ritkaság. Ez a korcsmáros, úgy -látszik, nem sárbogárdi, de svábbogárdi születés. A másodikban volt egy -légy, ily körirattal: „Légy hive oh magyar!“ Úgy földhöz csaptam, mintha -született légycsapó volnék. - -* - -Uj Granadiában oly állatot fedeztek föl, mely nappal virágot és tulipánt -terem, éjjel pedig kigyóval s banknótával él. - -* - -A „török császár“ kávéházban két angol mindennap tizenhat órát -tártlizik, s kilenc év óta egy szót sem szóltak egymáshoz. - -* - -Alcsuthon József főherceg nem rég egy mammuth álkapcát ásatott ki, egész -ép fogsorral. A mi több, még a fogpiszkáló is benn volt a fogak között. - -* - -Lauka Guszti erővel azt állítja, hogy a Széchenyi-liget olyan szép mint -a tuilleriák kertje. De Jókai nem akarja neki elhinni. - -* - -Borsos már oly tökélyre vitte a fényképezést, hogy a klárinethangot is -le tudja photographirozni. - -* - -Mikor egyszer alföldön utaztam, elért a zivatar. Tömött és gömbölyü -esőcseppek hullongtak itt-ott a szomjas fövény fölé s port füstölögve -pattogott föl utánok az italéhes homok tartomány. Nehány perc alatt -elborult a puszta, hogy fokosbaltával sem tudtam agyonverni a -sötétséget. Mint vészedzett kalandor egy ideig tréfául vettem az elemek -pártütését, de fél napig szünni nem akaró záporesőtől veretve, -nyughelyül sárszőnyegen jégolvadékkal takarózni, korántsem oly -kényelmes, mint tán a szalontai menazseriának némely hizékony polgárai -gondolnák; mire nézve félig kétségbeesetten, félig ösztönszerüleg -összesítém erőmet és kievickéltem a vizzel tömött párnák közül nem -szárazföldi élvezetre ugyan, hanem hogy in linea perpendiculari -kézzel-lábbal tovább baktassak a lucsokországban. Úgy átusztam, hogy -májamból keresztelő vizet lehetett volna csapolni. - -* - -Moháczi bácsi tegnap úgy horkolt a „korona“ kávéházban, hogy bele illett -volna vezérszusznak akár minő repedt trombitába. - -* - -A szamár nem egyéb, mint a juhász család gyalog omnibusza. - -* - -Egyszer a negyvenes években veltmanni fitymáló tekintélylyel belábalék -az alföldön egy spectabilis udvarba, hol egész földönfutó népesítési -mozaik hemzsegett. Egy kicsapott orosz kántorból gráduált jurium -direktor a házi tensasszony hintós lovait igazgatá; inspektorul -szajkócsenésért emigrált borbélylegény kezelteték; kasznárnak egy -diplomatikus lókötő szökött meg a kállai egyesből; a pincemestert tót -diákból travesztált facir kefekötő személyesíté; s a gouvernante -auctióban rendelték alá Liptó vármegyéből. - -* - -Itt történt, hogy egy káplánt úgy kiszabtak reverendájából az éhen -kórászó agarak, hogy másnap szappanfőzető überrokkomban tévelyedett -szállására. - -* - -Tegnap Lauka Guszti vastag poezisán bérmentesen ásítoztam. - -* - -A régi jó világban az alföldön úgy lebukott egyszer a gyors szekér egy -vályoggödörbe, hogy a konduktornak keze-lába kitört; a lovak bitang -jószágul komiszáros urhoz lábolának; a szekeret tüzre szétlopkodták; az -utazók pedig három hét mulva érkeztek gyalog Debrecenbe, csak -tizenkilenc nappal vásár után. - -* - -Kiszámítottam, a Margitszigeten minden vendég egy-egy ásítással -harminckét és fél szunyogot nyel el. - -* - -Életemben Kecskeméten ettem a legjobb fánkot. Ott egy lakomán olyan -könnyüek voltak a fánkok, hogy a nyitott ablakon át csaknem egytől-egyig -a barackfára röpködtek. - -* - -Az ugardi gyepvityillóban, a lencsésfazékban halálra főzött kávét, -tulipános tányéron tálaltatta elém az istenfélő csaplárosné. - -* - -Ma mikor a császárfürdőbe mentem, a szegény „Fecske“ hajó úgy tele volt -jordán néppel, hogy még egy heptikás pióca is keservesen mozoghatott -volna csak rajta. - -* - -A váltó oly iszonyu papirszörnyeteg, mely tulajdon apja előtt született. -Telhetetlen étvágygyal verte és áldta meg a mindenható. Édes anyjának -testével él, vérrokonát számüzte; gyermekeit rakásra öldösi, s gyakran -maga is üldözötten bujdosik. Igy magyarázta ezt nékem barlang nyilattá -hasított szájjal, egy talpig kacagányba szerszámozott kérdéses -zugtáblabirói származék, kiben bámulni szoktam a spártai styl magyar -apostolát. - -* - -Az volt aztán a kortes világ. Az alkotmányos dinomdánom ingyen -gyakorlatában annyira föllángolának a hordócsapokat elpirító zug karok -és rendek, hogy constitutionalis imacikkel bélelt ólmos botjaik -táncjátékait a kiterjesztett levegő is csak úgy kerülhette ki fájdalom -nélkül, ha gondolat paripán egy szerelmes villám karjaiba repülhetett. - -* - -A szinházban egyszer egy komlószesz imádó rettenetes férfiu közelébe -kerültem, ki nemcsak hogy egyik szomszédját tökéletes adriai heringgé -szorítá, a másikból pedig cigányrostélyost sütött, hanem a háta mögötti -jámbor publicum fraktiót is agyon silányítá, mert másfél ölnyi vállainak -mértföldnyi terjedelme miatt, tizenhét tagból álló izraelita család, -drága pénzeért mást nem hallhatott, mint rémletes szuszogást, és mást -nem láthatott, mint a szinházban kiterjesztett és perzselésig fütött -levegő eget. - -* - -A magyar főváros serbeli keserüségének ezen tulhájasodott apostola és e -husmassa birtokban telhetetlen árpapréselő szintén keresztül kasul -spékeltetvén signora Rozinetti bájhangjaitól szellemmámoros hevületében, -a bazsa koszorúval egyetemben szomszédját is a művésznő lábaihoz hajítá -– egy különben istenfélő hanem történetesen paraszthajszállá soványodott -dilettans baromorvost. - -* - -Én mikor még szinházba jártam, azt tapasztaltam, hogy Izraelnek telivér -fiai bérmentetlen tapsokkal nem szokták rebachkeztyüiket -agyondemonstrálni, hanem gazdálkodásból a páholyok falain s a padlozat -ülhető osztályzatán kisértgetik pálcájuk szavazatát. - -* - -Lauka Guszti olyan bolondja a Wagner zenének, hogy mikor Wagner Rikhard, -ez az okleveles hallszervbakó maga dirigálta itt nálunk valamelyik -bombardmanját, neki vadult lelkesültségében annyira elvesztette -szemefényét, hogy háta mögötti szomszédjának jegygyürüjét rugdosta le -kezéről, rémletes tapsolása közben pedig egy előtte ténfergő jámbor -filiszternek fejecskéjét lég gyanánt pofozgatta. - -* - -Vahot Imre a sürü halbseitlik halálán örök mosolyt vásárolt vidáman -rózsálló fülei közé. - -* - -Ma K.... barátom az ő szélmalomszerü modorában úgy megrohant éhomra -zápor kérdéseivel, hogy kilenc kántor tüdőnek kellett volna birtokába -lennem, ha mindegyikre felelni akartam volna. - -* - -Barátom a Láposiéknál olyan bort mérnek, hogy ha abból egy félmeszelyt -megiszol, három hétig meg nem tudod különböztetni a pacsirtát a -citromtól, s mint patkánykergető művész vendégszerepekre adod a fejedet -széles Magyarországban. - -* - -Az volt aztán a tél! Az alföldi csecsemők mind egy szálig hajdu -ködmönyben születtek. Kaliforniában kavicscsá fagyott az arany. -Grönlandból a vizi borjuk megszöktek, s beálltak Ugocsába gődénynek, s a -legvakmerőbb jeges medvék is, saját családi bőrükön kivül, extra -décbundákban sétáltak agyon fagyott tengereken. - -* - -Tegnap este oly egyiptomi sötétség volt, hogy sámfára ütve bakancsul -használhatták volna az özvegy krokodilusok. - -* - -Bismarcknak olyan éles keselyü tekintete van, hogy a három éves -gyermekből kinézi annak unokája terveit. - -* - -Ma délelőtt a képviselőházban voltam. X. beszélt, hanem olyan frissen -szaporázta a magyar szót, hogy beszéde folyamában csak angol lovon -nyargalva lehetett volna némi figyelemmel kisérni. - -* - -Az alföldi csikós azon szerénytelen lovagok közé tartozik, kik a -mezőkről nem a mezők liliomait, hanem a ménesek nagy reményü hajtásait -szedegetik. - -* - -Nézd csak ezt a V.... képviselőt. Ilyen pofával az ember csak marhahimlő -liferans lehet. - -* - -Voltam én egyszer hajdanában még a negyvenes években, egy alföldi megye -diszebédjén, hol Széchenyi István is ott volt, de a ki ugy vette ki -magát a vidéki környezetben gazdagon inplantált táblabirói koszoruban, -mint egy karcsura metszett fácán kottlett, a paraszt gourmándos -porciókba kötözött töltött káposzták tetején. - -* - -A vidéki hires és kardos magyar gazdasszonyok kormányzati philosophiája -sohasem tűri meg a metafizikai törvényeket, mert földi csattanásokon -alapul, miért is rettegve tisztelik őket, mint gyermekek a villámgazdag -mennydörgéseket. - -* - -Ez a Pauli oly vékonyan énekel, hogy hangját cérnaszorultságból be -lehetne huzni bárminő finom angol tűbe. - -* - -Mikor az a bolondos Campilli a sarkán pörögni kezd, olyan forgó szelet -improvizál a szinpadon, hogy tizenkét boszorkánynak elég volna nyári -takarmányul. - -* - -Esmertem egy dilettans bűvészt. Az tüzes csepüre vitriolt ivott. Az égő -szurkot mohó étvágygyal fölfalatozta. Hölgyek ajkára lakatot vert; üres -csizmával soló magyart táncoltatott; a virágokat egymással beszéltette, -s a tormás csukát fölelevenítvén, frakkba öltöztette, s általa -költeményeket szavaltatott Lauka Gusztitól. - -* - -Elvitázhatatlan tény, a mit még Hurbán sem tagadhat, hogy a szegény tót, -a hitvány tüdejü krumplisterz mellől, bérmentesen bár, hanem keservesen -sohajtoz a velős magyar lakomák mindenes gyüjteménye után. - -* - -Én a politikát sem főve, sem nyersen nem eszem. Nyakrafőre rohanó -világesemények a jelen forró lázas időszakban, nem is ép gyomornak való -becsinált. - -* - -Guszti barátunknak olyan szagló műszere van, hogy azzal csak egy vén -jaguárba ótott vizsla vetekedhetett. - -* - -Ezt a Vahot Imrét aligha maradék suligulival nem körösztölték. - -* - -Én becsülöm a halált módjával, sőt paprikás kappan alakjában plane -imádom is. - -* - -Én is képviselő vagyok. Képviselem pedig nemzetem törhetlen jellemének -azon kényes oldalát, mely negativ munkálatban nyilatkozik. - -* - -Anyagi helyzetem szükkeblü földi szellemének hasztalan bálványoztam -arany borjuit. Borjut ugyan mindig láttam bőven magam körül, de az -aranynak se hire se hamva. - -* - -Gyalázatos idő. Azt hinné az ember, hogy havaz; pedig gyárakból -megszökött angoltűk szárnyalnak összevissza a mérges tüdejü homályban. -Ilyen kuruc időben még az ifju jeges medvék is fütött kályhákban -soirézgatnak! Ha reggelig ily pazarul hintegeti ezüstlő adományait -Kamcsatkának hozzánk szökött förgetege, úgy reggelre a kalvinista torony -réz kakasa is csak lóháton tud kievickélni a szörnyüséges hófuvatagból. - -* - -A bájos háziasszony oly igéző dalhangon selypitett, hogy kitelt volna -belőle két melódia egy ujabb „Alvajáró“ operához. - -* - -Nem megyek a háromdob-utcába, nehogy valamiféle istentelen hitelezőm -megérezze szagát ezen kölyök huszasnak, mely árva zsebemben nőtlenkedik. -Mert barátom nekem annyi a hitelezőm, hogyha történetesen kövé válnának, -ki lehetne velük nagy Debrecent flaszterozni. - -* - -A promontori omnibusz annyira megrázott bennünket, hogy szomszédom -zsebében a huszas ezüst garasokká váltódott, a bal markomba tévedt -néhány lószemü szilva pedig jobb fülemen ugrált kifelé. - -* - -Szolnok nem egyéb, mint a zsir és sárgazdag alföld vályogbundás -Jeruzsaleme. - -* - -Tegnap estély volt nálam, melynek étlapja semmiben sem különbözött ama -hires Lucullétól, ki a hernyófület kolibri szempillával spékelteté. Egy -vad kappan azonban szörnyen megkinzott, mert a loyalis szakácsné azt -hitte, hogy vendégeim a tollat nemcsak kalap mellett, hanem apró -marha-exterieurön is imádják. - -* - -Az volt a világ, mikor az alföldön holmi tulbarátságos őszi sárnak -idején, nyolcvan ló se vontatott ki kilencven óra alatt egy hering -termetü száz latos paraszt hintót. - -* - -Voltam egy falusi lakodalmon, hol a vörös rojtos abroszok fölött, -kancsók, palackok, butellák és tarka föstékes harcsa száju poharakból -zöld és halványpiros borfélék mosolygának. Középen tulipános és -basarózsás tálakban, hajlott idejü récék, ludak és pókák meghidegedett -ártatlan tagjai mereszkedtek. Itt-ott csörögehalom domborult,… paplan -alaku piteszelvények heverésztek; turósbélesek hült teteme halványult,… -tészta sulymok hegyes fegyverei villogtak,… s az ingatag asztalok -gyakori moccanata meg-megreszketteti a süldő-körmös kocsonyák borssal -átpontozott arculatát. - -* - -Mikor az ötvenes években Patikárus Ferkó feleségül vette Boka szép -leányát, azt jegyezte meg Bernát Gazsi, hogy neki most már nem szabad -_összeütni a bokáját_. - -* - -Mikor Schmerling megbukott, azt mondják oly savanyu pofát vágott, hogy -bubucska salátához hangyaecetül oda illett volna. - -* - -A pápára kisütötte valaki, hogy zsidó, most már elhiszszük, hogy -csakugyan – csalhatatlan. - -* - -Gonosz világ ez! Az ember hamis pénzt csinál, a hamis embert meg a pénz -csinálja. - -* - -Volt… nincs… lesz! - -Ez a természet jelszava. Halál, enyészet itt e földön is életbölcsók. - -A csöndes folyamok vizi estélyein lehet, hogy leghűbb barátja könyeivel -toasztiroz a szelid kecsege. A nyugtalan kabóca sirdalocskát dudolgat és -ugyanekkor nagymamája fűszál temetén lejti a mezei balettok polkáját. - -* - -Egynémely elkopott szétfoszlányult eszme nem ritkán annyira terhére van -a kedélynek, léleknek, hogy tőle mint unalmas vendégtől óhajtanánk -minden áron szabadulni. Zaklatod, ütöd vered az ötlet és feledés -korbácsával… agyadból organumod határhoz kergeted… mit sem használ; -végre is spináton fogod velődbe visszaenni mint negativ auflaufot… és -éjjel-nappal nyakadon ül, míg zsaksonett vagy dictio alakban föl nem -dolgozod. - -* - -Tessék megnézni e fejet. Ég felé kivánkozó hajzatának serte mivoltával, -mesterileg tisztára lehet sárkefélni, patkányfogóvá csontosodott -valamelyik bagaria csizmát. - - - - -BERNÁT GAZSI GAZDASÁGI GÉPEI. - - -_Vedlető gép._ - -Ruganyos szerkezetű füzfa alkotmány. Ovatolt váltók és fizetetlen -árjegyzékekkel van bélelve. A deficitben kinlódó polgártárs a mint bele -ül, azonnal vihar kerekedik körüle. Menydörög és jobbra-balra csapkodnak -a villámok. Egyszer nagyot csattan. Ez azt jelzi, hogy a patiens most -már nyugodtan távozhatik, mert ép annyi tőkepénzzel menekül a vedlető -gépből, mint mennyi adóssággal foglalt abban helyet. - -Törökország egy tucat efféle gépet rendelt. Félek, hogy recidivázik. - - -_Álomgép._ - -Ecsetes bronz kastélyka. Egy öreg bika elé áll s bevezeti az ó-bortól -mámoros bárányt. A kastély napnyugoti részéből földrengető mormogás -hallható. Ez azt mutatja, hogy a cél el van érve, mert néhány perc mulva -három csatornán, három különböző elem mutatkozik, tudniillik bárány -tokány, kész magyar öltöny és egy hegedülő virtouz. - -Ezt a gépet a japáni vicedalajláma rendelte meg. - -Lásd bátya ilyetén biztos jövedelmi források buzognak az én -találmányimból. - - - - -TALÁNYOK. - - -I. - -Hogy hivják magyarán a reverendát? - -_Kanszoknya_. - - -II. - -Mi az? - -Három szótagból állok. A három szótag mindenike csak úgy ér valamit, -hogy ha tüz van benne. - -_Kandalló_. - - -III. - -Miféle kő volt az, a mire az Ur irta a tizparancsolatot, s melyet -személyesen hozott az égből? - -_Mennykő_. - - -IV. - -Mi az? - -Ha meg van, tul adunk rajt, s ha tul adtunk rajt, soha se kaphatjuk -vissza többé. - -_Szüzesség_. - - -V. - -Melyik mesterség a legtisztább? - -A fazékasoké, mert ha szükségére megy, előbb megmossa kezét. - - -VI. - -Melyik asszony a legvigabb? - -A szoptatós, mert az akkor is danol, mikor más alszik. - - -VII. - -Az első szó másiknak anyja, a második az elsőnek apja, az egész -mindkettőnek apja. - -_Kecskebak_. - - -VIII. - -Mért bolond a halász? - -Mert előtte a Tisza, s mégis a markába köp. - - -IX. - -Félesztendős lánynak mije nagyobb mint az anyjának? - -A csecse köze. - - -X. - -Mi az? - -Ha megharapom visszaharap, ha nagyon szeretem megrikat. - -_Torma_. - - -XI. - -Mi az a jó, a miből ha az ember egyet vesz magának megáldják, -megszentelik: ha pedig kettőt vesz belőle egyszerre: biró elé állítják, -tömlöcbe csukják? - -_A feleség_. - - -[Transcriber's Note: - -Javítások. - -Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk. - -A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája: - -7 |en életem |én életem - -31 |káveházban |kávéházban - -83 |mádi botok |mádi borok - -85 |Thyü |Tyhü - -88 |fehér hajónál“ |„fehér hajónál“ - -103 |gyertyáiből |gyertyáiból - -110 |törekedni og |törekedni fog - -175 |háromeletes házzá |háromemeletes házzá - -177 |eitálja Andrássi |citálja Andrássi] - - -*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK BERNÁT GÁSPÁR ADOMÁI, -ÉLCZEI, APRÓ FRESKÓKÉPEI ÉS GAZSIÁDÁI *** - -Updated editions will replace the previous one--the old editions will -be renamed. - -Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright -law means that no one owns a United States copyright in these works, -so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the -United States without permission and without paying copyright -royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part -of this license, apply to copying and distributing Project -Gutenberg-tm electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG-tm -concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, -and may not be used if you charge for an eBook, except by following -the terms of the trademark license, including paying royalties for use -of the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for -copies of this eBook, complying with the trademark license is very -easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as creation -of derivative works, reports, performances and research. Project -Gutenberg eBooks may be modified and printed and given away--you may -do practically ANYTHING in the United States with eBooks not protected -by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the trademark -license, especially commercial redistribution. - -START: FULL LICENSE - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK - -To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full -Project Gutenberg-tm License available with this file or online at -www.gutenberg.org/license. - -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project -Gutenberg-tm electronic works - -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or -destroy all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your -possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a -Project Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound -by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the -person or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph -1.E.8. - -1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this -agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm -electronic works. See paragraph 1.E below. - -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the -Foundation" or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection -of Project Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual -works in the collection are in the public domain in the United -States. If an individual work is unprotected by copyright law in the -United States and you are located in the United States, we do not -claim a right to prevent you from copying, distributing, performing, -displaying or creating derivative works based on the work as long as -all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope -that you will support the Project Gutenberg-tm mission of promoting -free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg-tm -works in compliance with the terms of this agreement for keeping the -Project Gutenberg-tm name associated with the work. You can easily -comply with the terms of this agreement by keeping this work in the -same format with its attached full Project Gutenberg-tm License when -you share it without charge with others. - -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are -in a constant state of change. If you are outside the United States, -check the laws of your country in addition to the terms of this -agreement before downloading, copying, displaying, performing, -distributing or creating derivative works based on this work or any -other Project Gutenberg-tm work. The Foundation makes no -representations concerning the copyright status of any work in any -country other than the United States. - -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: - -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other -immediate access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear -prominently whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work -on which the phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the -phrase "Project Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, -performed, viewed, copied or distributed: - - This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and - most other parts of the world at no cost and with almost no - restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it - under the terms of the Project Gutenberg License included with this - eBook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the - United States, you will have to check the laws of the country where - you are located before using this eBook. - -1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is -derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not -contain a notice indicating that it is posted with permission of the -copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in -the United States without paying any fees or charges. If you are -redistributing or providing access to a work with the phrase "Project -Gutenberg" associated with or appearing on the work, you must comply -either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or -obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg-tm -trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any -additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms -will be linked to the Project Gutenberg-tm License for all works -posted with the permission of the copyright holder found at the -beginning of this work. - -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. - -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License. - -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including -any word processing or hypertext form. However, if you provide access -to or distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format -other than "Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official -version posted on the official Project Gutenberg-tm website -(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense -to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means -of obtaining a copy upon request, of the work in its original "Plain -Vanilla ASCII" or other form. Any alternate format must include the -full Project Gutenberg-tm License as specified in paragraph 1.E.1. - -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works -provided that: - -* You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed - to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he has - agreed to donate royalties under this paragraph to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid - within 60 days following each date on which you prepare (or are - legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty - payments should be clearly marked as such and sent to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in - Section 4, "Information about donations to the Project Gutenberg - Literary Archive Foundation." - -* You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or destroy all - copies of the works possessed in a physical medium and discontinue - all use of and all access to other copies of Project Gutenberg-tm - works. - -* You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of - any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days of - receipt of the work. - -* You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works. - -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project -Gutenberg-tm electronic work or group of works on different terms than -are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing -from the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the manager of -the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the Foundation as set -forth in Section 3 below. - -1.F. - -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -works not protected by U.S. copyright law in creating the Project -Gutenberg-tm collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm -electronic works, and the medium on which they may be stored, may -contain "Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate -or corrupt data, transcription errors, a copyright or other -intellectual property infringement, a defective or damaged disk or -other medium, a computer virus, or computer codes that damage or -cannot be read by your equipment. - -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. - -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium -with your written explanation. The person or entity that provided you -with the defective work may elect to provide a replacement copy in -lieu of a refund. If you received the work electronically, the person -or entity providing it to you may choose to give you a second -opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If -the second copy is also defective, you may demand a refund in writing -without further opportunities to fix the problem. - -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO -OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT -LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. - -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of -damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement -violates the law of the state applicable to this agreement, the -agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or -limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or -unenforceability of any provision of this agreement shall not void the -remaining provisions. - -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in -accordance with this agreement, and any volunteers associated with the -production, promotion and distribution of Project Gutenberg-tm -electronic works, harmless from all liability, costs and expenses, -including legal fees, that arise directly or indirectly from any of -the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this -or any Project Gutenberg-tm work, (b) alteration, modification, or -additions or deletions to any Project Gutenberg-tm work, and (c) any -Defect you cause. - -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm - -Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of -computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It -exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations -from people in all walks of life. - -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future -generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see -Sections 3 and 4 and the Foundation information page at -www.gutenberg.org - -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation - -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non-profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by -U.S. federal laws and your state's laws. - -The Foundation's business office is located at 809 North 1500 West, -Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up -to date contact information can be found at the Foundation's website -and official page at www.gutenberg.org/contact - -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation - -Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without -widespread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine-readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. - -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To SEND -DONATIONS or determine the status of compliance for any particular -state visit www.gutenberg.org/donate - -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. - -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. - -Please check the Project Gutenberg web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. To -donate, please visit: www.gutenberg.org/donate - -Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic works - -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project -Gutenberg-tm concept of a library of electronic works that could be -freely shared with anyone. For forty years, he produced and -distributed Project Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of -volunteer support. - -Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in -the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not -necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper -edition. - -Most people start at our website which has the main PG search -facility: www.gutenberg.org - -This website includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. diff --git a/old/67272-0.zip b/old/67272-0.zip Binary files differdeleted file mode 100644 index 439afd6..0000000 --- a/old/67272-0.zip +++ /dev/null diff --git a/old/67272-h.zip b/old/67272-h.zip Binary files differdeleted file mode 100644 index e44098d..0000000 --- a/old/67272-h.zip +++ /dev/null diff --git a/old/67272-h/67272-h.htm b/old/67272-h/67272-h.htm deleted file mode 100644 index d702563..0000000 --- a/old/67272-h/67272-h.htm +++ /dev/null @@ -1,5752 +0,0 @@ -<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN" - "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd"> -<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" xml:lang="hu" lang="hu"> -<head> -<meta name="generator" content= -"HTML Tidy for HTML5 for Linux version 5.7.45" /> -<meta http-equiv="Content-Type" content= -"text/html; charset=utf-8" /> -<meta http-equiv="Content-Style-Type" content="text/css" /> -<title>The Project Gutenberg eBook of Bernát Gáspár adomái, élczei, -apró freskóképei és gazsiádái</title> - -<style type="text/css"> -/*<![CDATA[*/ -body { - margin-left: 10%; - margin-right: 10%; -} - -h1,h2,h3 { - text-align: center; - clear: both; - line-height: 200%; -} - -h2,h3 { - margin-top: 2em; -} - -h1 span.smaller { - font-size: 75%; - line-height: 200%; -} - -p { - margin-top: 0.75em; - margin-bottom: 0.75em; -} - -body > p { - text-align: justify; - text-indent: 1.5em; -} - -hr { - width: 33%; - margin-top: 2em; - margin-bottom: 2em; - margin-left: auto; - margin-right: auto; - clear: both; -} - -hr.chap {width: 65%} -hr.tb {width: 25%;} - -table { - margin-left: auto; - margin-right: auto; -} - -td { - padding-left: 1em; - padding-right: 1em; -} - -.pagenum { - position: absolute; - right: 2%; - color: gray; - font-size: smaller; - text-align: right; - text-indent:0; -} - -.tdr {text-align: right;} - -.center { - text-align: center; - text-indent: 0; -} - -.right { - text-align: right; - margin-right: 1.5em; -} - -.smcap { - font-variant: small-caps; -} - -em.gesperrt { - font-style: normal; - letter-spacing: 0.2em; - padding-left: 0.2em; -} - -.caption-small {font-weight: bold; font-size: small;} - -.caption {font-weight: bold;} - -.caption-large {font-weight: bold; font-size: large;} - -.poem { - display: table; - margin: auto; - text-align: left; -} - -.poem .stanza { - margin: 1em 0em 1em 0em; -} - -.poem span.i0 { - display: block; - margin-left: 0em; - padding-left: 3em; - text-indent: -3em; -} - -.poem span.i2 { - display: block; - margin-left: 1em; - padding-left: 3em; - text-indent: -3em; -} - -.transnote { - background-color: #E6E6FA; - color: black; - padding: 0.5em; - font-family: sans-serif, serif; - font-size: 0.9em; -} - -.transnote p { - text-align: center; - text-indent: 1.5em; -} - -ul.TOC { - list-style-type: none; - padding-left: 10%; - text-indent: -5%; - width: 70%; - text-align: justify; -} - -ul.TOC li { - margin-top: 0.25em; -} - -span.ralign { - position: absolute; - text-align: right; - right: 15%; - top: auto; -} -/*]]>*/ -</style> -</head> -<body> -<div lang='en' xml:lang='en'> -<p style='text-align:center; font-size:1.2em; font-weight:bold'>The Project Gutenberg eBook of <span lang='hu' xml:lang='hu'>Bernát Gáspár adomái, élczei, apró freskóképei és gazsiádái</span>, by Gáspár Bernát</p> -<div style='display:block; margin:1em 0'> -This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and -most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions -whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms -of the Project Gutenberg License included with this eBook or online -at <a href="https://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a>. If you -are not located in the United States, you will have to check the laws of the -country where you are located before using this eBook. -</div> -</div> - -<p style='display:block; margin-top:1em; margin-bottom:1em; margin-left:2em; text-indent:-2em'>Title: <span lang='hu' xml:lang='hu'>Bernát Gáspár adomái, élczei, apró freskóképei és gazsiádái</span></p> -<p style='display:block; margin-top:1em; margin-bottom:0; margin-left:2em; text-indent:-2em'>Author: Gáspár Bernát</p> -<p style='display:block; text-indent:0; margin:1em 0'>Release Date: January 29, 2022 [eBook #67272]</p> -<p style='display:block; text-indent:0; margin:1em 0'>Language: Hungarian</p> - <p style='display:block; margin-top:1em; margin-bottom:0; margin-left:2em; text-indent:-2em; text-align:left'>Produced by: Albert László from page images generously made available by the Google Books Library Project</p> -<div style='margin-top:2em; margin-bottom:4em'>*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK <span lang='hu' xml:lang='hu'>BERNÁT GÁSPÁR ADOMÁI, ÉLCZEI, APRÓ FRESKÓKÉPEI ÉS GAZSIÁDÁI</span> ***</div> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<h1>BERNÁT GÁSPÁR<br /> -<span class="smaller">ADOMÁI, ÉLCZEI,<br /> -APRÓ FRESKÓKÉPEI ÉS GAZSIÁDÁI</span></h1> -<p class="center"><span class= -"caption-small">ÖSSZEGYÜJTÉ</span></p> -<p class="center"><span class="caption"><em class= -"gesperrt">HÁTRAHAGYOTT ÖZVEGYE:</em></span></p> -<p class="center"><span class="caption-large">A SZAMARKANDI -PÜSPÖK.</span></p> -<p> </p> -<p> </p> -<p class="center"><span class="caption">BUDAPEST, 1878.</span></p> -<p class="center"><span class="caption-large"><em class= -"gesperrt">FRANKLIN-TÁRSULAT</em></span></p> -<p class="center"><span class="caption-small">MAGYAR IRODALMI -INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA.</span></p> -<p class="center"><span class="caption-small">FRANKLIN-TÁRSULAT -NYOMDÁJA.</span></p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_3" id= -"Page_3">-3-</a></span></p> -<h2>TARTALOM.</h2> -<ul class="TOC"> -<li>Egy kis elöljáró beszéd <span class="ralign"><a href= -"#Page_5">5</a></span></li> -<li>Bernát Gazsi a menyországban. Legenda Kakas Mártontól -<span class="ralign"><a href="#Page_11">11</a></span></li> -<li>Adomák és élczek <span class="ralign"><a href= -"#Page_15">15</a></span></li> -<li>Történeti adomák <span class="ralign"><a href= -"#Page_44">44</a></span></li> -<li>A régi jó időkből <span class="ralign"><a href= -"#Page_57">57</a></span></li> -<li>Józsa Gyuriádák <span class="ralign"><a href= -"#Page_67">67</a></span></li> -<li>Bernát Gazsi levelei Bernát Gáspárhoz <span class= -"ralign"><a href="#Page_96">96</a></span></li> -<li>Bach csemegék <span class="ralign"><a href= -"#Page_121">121</a></span></li> -<li>Apróbb freskok <span class="ralign"><a href= -"#Page_128">128</a></span></li> -<li>Gazsiádák <span class="ralign"><a href= -"#Page_172">172</a></span></li> -<li>Bernát Gazsi gazdasági gépei <span class="ralign"><a href= -"#Page_204">204</a></span></li> -<li>Bernát Gazsi talányai <span class="ralign"><a href= -"#Page_206">206</a></span></li> -</ul> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_4" id= -"Page_4">-4-</a></span></p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_5" id="Page_5"><br /> --5-</a></span></p> -<h2>EGY KIS ELŐLJÁRÓ BESZÉD.</h2> -<p>„Közeledik a generalissimus adószedő, a halál! Tisztelgek neki, -s összegöngyölitve lelkemet átadom neki ebben a s katulyában. Elég -soká hitelezett s én becsülettel, sőt busásan megfizetek. -Voltaképen két lelket adok neki. Egy gyermekét, melyet mindig -szivemben hordoztam, s egy aggastyánét, mely ezelőtt hatvanöt évvel -szállt belém, s melyet mentől inkább tartottam jól reménységgel, -annál inkább rám vénhedett. Élhetetlen lélek volt a lelkemadta, s -mindig attól a gyermekétől kért kölcsön, mely bőven födözte a -deficitet. Jó lett volna financminiszternek. Nesze hát! Nem -sajnálom tőled. A halálnak is csak élni kell!“</p> -<p>Ilyenformát mondhatott a mi kedves Gazsi bátyánk annak a sovány -kaszásnak, midőn hajó-utcai, 5-dik szám alatt lévő lakásán -megjelent, s ama táboriágyféle alkotmány elé lépett, melyben Bernát -Gazsi nyugalomra hajtá fejét minden reggel, hogy este újult erővel -vegye nyakába a várost. <span class="pagenum"><a name="Page_6" id= -"Page_6">-6-</a></span></p> -<p>Már most mindennek vége, özvegységre jutott a samarkandi püspök, -ki tudvalevőleg Gazsi bátyánk felesége volt. Hamisítatlan, őszinte -bánat fogta el mindnyájunk szivét, kik e rendíthetlen komolyságu s -kiapadhatlan tréfától bugyogó kedélyt ismertük.</p> -<p>Halála előtt néhány héttel, véletlen a nemzeti szállodába vitt -vacsorára. Oly enyhe idő járt, hogy – bár december derekán voltunk -– az üvegterem nyitott ablakain szelid tavaszi szellő lengett be, -alig-alig lobogtatva meg a gázlámpák égő tulipánjait.</p> -<p>Már a dessertet hordta föl a hosszú, szőke pincér, midőn mutató -ujját magasra emelve, megáll előttem Gazsi. Se „jó nap“ – se „jó -estét“ – ez nem volt neki szokása. Harsány hangján, melyet csak -maga nem hallott, de a többiek annál jobban, kegyetlenül -panaszkodott Rothschildra, ki három stafétát küldött ma le Bécsből -Pestre, azzal a fenyegetéssel, hogy ha még egy nap vonakodik -elfogadni a másfél millió forintnyi osztalékot, kénytelen lesz őt -(Gazsit) bepanaszolni, mert ő (Rothschild) nem bolond, hogy az -ilyen lakásszük időben szállást adjon a más fia aprópénzének. -Siralmas időket élünk. Az embert kiszorítja a pénze a szobából.</p> -<p>Aztán mellém ült, s térde közé kapva harmincöt éves esernyőjét, -nem sokkal fiatalabb kabátja zsebéből kikap egy panatellast, -rengeteg nagy bicskát a másik zsebéből, melynek óriási pengéjével -gondosan levágta a szivar hegyét s végül egy imposans térfogatu -katulyát, <span class="pagenum"><a name="Page_7" id= -"Page_7">-7-</a></span> mely öblében villanyfejü apró sétabotokat -rejtegetett, melyeket Gazsi gyufáknak nevezett. S midőn a -phosphoros pálcát a roppant katulya érdes lapján végig rántotta, -rágyújtott az illatos „dohány-kolbászra“, mint nevezé, s apró -karikákat eregetve, belebámult a csendesen lobogó lángba.</p> -<p>– Ha már szivarra gyújtottál, gyújts rá egy kis tréfára -bátyám.</p> -<p>– Pajtás, kiadtam árendába. Tréfa részvénytársaságot gründoltak -belőle. Már én ezután csak szelvényes auflággal eszem káposztát s -osztalékkal töltött bélessel élek.</p> -<p>– De mikor már annyi a pénzed!</p> -<p>– Gyülöletből gyüjtöm. Ha együtt lesz mind, tűzet rakok alája, -fölgyújtom s szalonnát pirítok mellette.</p> -<p>Ezzel – sóhajtott. Még sóhaját sem hallottam; talán más sem. -Aztán felém fordult egészen.</p> -<p>– Pajtás – mondá – <i>megvásott már az én életem szekerének -tengelye</i>. Nagyon kifelé áll annak a rúdja.</p> -<p>Először életemben hallottam komoly szavát. Több volt a -komolynál, bánat rezgett hangjában.</p> -<p>Megütközve néztem rá.</p> -<p>Ki-kialvó szivarját újból meggyújtva kivett bundája zsebéből egy -rengeteg almát, mindene rengeteg volt, s tányéromra tette.</p> -<p>– A szőregi pusztáról fa-ágyúból lőtte rám egyik jó pajtásom. -Neked adom. Reggelre pedig elvárlak. <span class="pagenum"><a name= -"Page_8" id="Page_8">-8-</a></span> Olyan malac-szalonnám van, hogy -kinyilnék utána torka X-nek is. (Itt egy kappanyhangjáról ismeretes -rekedt uri ember nevét említette.) Ambrosziacus pogácsám, nektári -szilvoriumom. Különösen ajánlhatom – mindkettőt megátkozta a pápa, -a miért hogy nem fogadtam el tőle a bibornoki kalapot. -Fehérhajó-utca 5-dik szám. Ott lakik Bernáth Gáspár. Nekem legalább -azt mondta. Még havat is mutatok. Azt pedig, nem láttál az idén. -Canadából küldte egy jó barátom. Olyan száraz, hogy csak forró -vizben olvad föl. Megyek telegraférozni Rothschildnak, várjon még -újesztendeig. Akkorára ki lesznek vakolva földalatti pincéim, miket -Pest alatt ásatok.</p> -<p>Azzal egyet legyintett kezével a levegőben s odább tipegett.</p> -<p>Szegény jó Gazsi! Ekkor láttam utoljára. Rothschild bátran -küldheti már neki tolakodó millióit. Gazsi már elhelyezkedett a -föld alatt.</p> -<p>Épen Gáspár napján halt meg. Ez volt utolsó, keserű tréfája.</p> -<p>Utolsó szavát följegyezte a krónika.</p> -<p>Midőn egyik hive azon hirre, hogy ágybanfekvő, a szenvedő mellé -sietett; ez már hidegülő újjával az asztalkán álló kibontott -pezsgős üvegre mutatott, mondván:</p> -<p>– Pajtás, tudod-e ott annak a folyadéknak mi a neve?</p> -<p>– Hallom.</p> -<p>– Annak a neve az, hogy „be vele!“ <span class= -"pagenum"><a name="Page_9" id="Page_9">-9-</a></span></p> -<p>A barát megtöltött egy poharat, s Gazsira köszönté.</p> -<p>– Egészségedre, gyógyulásodra, jó cimbora!</p> -<p>A beteg szemhunyorítással intett neki köszönetet, aztán a falnak -fordult, szemét behunyá s meghalt. Végrendeletében a lipótvárosi -bazilikának testálta minden – adósságát.</p> -<p>Voltakép iró soha sem is volt. Csak barátai unszolására tette -papirra egyes tréfáit, barok ötleteit. „Fresco képek“ s -„Kaczagányok“ cimen adta ki azokat. De úgy olvasva nem hatottak. -Életet, szint, eredetiséget csak az ő előadása által nyertek.</p> -<p>Rendesen nádpennával irt, s kifogyhatatlan kék papirszeleteire – -az ismeretes Bernáth-bankókra vetette öreg, szép betűit, s -szokatlan nagyságú pugyillárisából szedegette elő a röpke -lapokat.</p> -<p>Egy-egy lap megemlékezvén Bernáth Gáspárról, őt cynikusnak -mondja.</p> -<p>Tán az lehetett életmódjában. De sem szavaiban sem viseletében -nem volt az. Udvarias, gyöngéd, szerény és külsejeben – a mennyire -szegény sorsától telt – csinos és takaros volt mindig. Soha sem -járt keztyű nélkül, s ruházata ha foltozott volt is, de pecsétes, -rongyos sohasem. Kivéve, hogy budája gallérának hulladozó szőrét -nem vihette a kefekötőhez, mint panaszlá. „Hanem“ – úgymond – -„adott az emberséges német három bödönynyel „kraftharwuchs“ -pomádét; azzal kenegetem a vidraadtát. A bundámat meg, a ki otthon -van, borotváltatom.“ <span class="pagenum"><a name="Page_10" id= -"Page_10">-10-</a></span></p> -<p>Mindnyájunk kedvence szállt vele sírba. Az „arany sas“ bujában -lelógatja szárnyát, s a „kis pipából,“ melynek ízes magyaros -konyháját annyira becsülte, kialudt vele a gyújtó szikra, mely -sokak kedvére pattogott, sistergett ott az asztal fölött.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_11" id= -"Page_11">-11-</a></span></p> -<h2>BERNÁT GAZSI A MENYORSZÁGBAN.</h2> -<p class="center">– Legenda. –</p> -<p class="center"><span class="smcap">Kakas Mártontól</span>.</p> -<div class="poem"> -<div class="stanza"><span class="i2">Szilveszter utáni valamelyik -napon<br /></span> <span class="i0">Zörgetnek erősen a menyország -kapun,<br /></span> <span class="i0">Bunda alatt alszik nagy mélyen -szent Pető,<br /></span> <span class="i0">S horkol hatalmasan, csak -úgy reng a tető!<br /></span> <span class="i0">»Ki háborgat megint? -Mikor úgy alhatnám?<br /></span> <span class="i0">Hát azért van -Pesten kholerabizottmány?<br /></span> <span class="i0">Azt hiszem, -nem is lesz már dolga halálnak:<br /></span> <span class="i0">Lesz -gondja felőle jó doktor Halásznak.<br /></span> <span class= -"i0">Hát megint egy lélek! Héj ez is eltévedt<br /></span> -<span class="i0">Hogy a meghaláson kezdi meg az évet.<br /></span> -<span class="i0">Furcsa forsponton jött; két szárnyas -pegazus!<br /></span> <span class="i0">Soványak! Látszik, hogy -legelőjük gazos.<br /></span> <span class="i0">Ki vagy? Mi vagy? Mi -kell? Mit hoztál? Ki hozott?<br /></span> <span class="i0">Van-e -utleveled? Rendén láttamozott?<br /></span> <span class="i0">S -kapunyítási pénz? A mi legfőbb dolog…»<br /></span> <span class= -"i0">A kulcs a závárban nagy-lassan nyikorog. –<br /></span></div> -<div class="stanza"><span class="i0">Megáll a szekérrel erre az -igás pár<br /></span> <span class="i0">S leszáll a ferhécen át jó -Bernát Gáspár.<br /></span> <span class="i0">… Komoly, a milyen -volt teljes életében;<br /></span> <span class="i0">Szent Petőt -köszönti illendően, szépen:<br /></span> <span class= -"pagenum"><a name="Page_12" id="Page_12">-12-</a></span> -<span class="i0">«Pálinkás jó reggel, kedves -urambátyám!<br /></span> <span class="i0">Odadnám, ha volna, de -nincs visitkártyám;<br /></span> <span class="i0">Hát majd -bemutatom magamat így szóval.» –<br /></span> <span class="i0">Azt -mondta rá Péter: »jól van öcsém, jól van.«<br /></span> -<span class="i0">«Rá érünk, – mond Gazsi; hisz az -<i>öröklétből</i><br /></span> <span class="i0"><i>Három fertály -egyre</i> csak most mult éjféltől.<br /></span></div> -<div class="stanza"><span class="i2">– Hát nem küldött engem -semmiféle doktor<br /></span> <span class="i0">Nem komázok velük, -félek én azoktól; –<br /></span> <span class="i0">Végeztem a dolgom -odalenn a földön;<br /></span> <span class="i0">No, mondok, a telet -már az égben töltöm. –<br /></span> <span class="i0">Látom, ide -fenn is rosszul mehet minden:<br /></span> <span class="i0">Itt -sincs rendes budget, minden évben <i>indemn</i>.<br /></span> -<span class="i0">Miniszter sem esik odalenn, a mennyi<br /></span> -<span class="i0">Csillagot láttunk az égről futva -menni.<br /></span> <span class="i0">Egy <i>kanca meteort</i> -sörényen megkapék<br /></span> <span class="i0">S csak úgy a -szőrére sebtében felkapék.<br /></span> <span class="i0">Gyih a -menyországba! Majd teszek én rendet;<br /></span> <span class= -"i0">A financiákat hozom én ott rendbe.<br /></span> <span class= -"i0">De fele uton kidült a tüzes gebe,<br /></span> <span class= -"i0">Jó, hogy a szellemi omnibusz fölveve,<br /></span> -<span class="i0">Jaj de rosz két pára! <i>poézis és -próza</i>;<br /></span> <span class="i0">Nem csoda: szegények úgy -el vannak nyúzva,<br /></span> <span class="i0">A <i>téjuton</i> -pedig olyan sárhabar van,<br /></span> <span class="i0">Mintha a -vármegye tartaná jó karban,<br /></span> <span class="i0">Csakhogy -az a latyak, mely a lovat kinzza,<br /></span> <span class="i0">A -<i>téjuton</i> csupa érett turó s brinza.<br /></span> <span class= -"i0">Három perc az égig e két rosz paripán;<br /></span> -<span class="i0">Holott fél pillantás áll itt a -tariffán.<br /></span> <span class="i0">Jaj de hátra van még minden -az egekben!<br /></span> <span class="i0">Hogy elmaradtak a -közlekedésekben!<br /></span> <span class="i0">No de itt vagyok -már, majd lesz itt más dolog.<br /></span> <span class="i0">Ha én -mindenüvé vasutat traceolok:<br /></span> <span class= -"pagenum"><a name="Page_13" id="Page_13">-13-</a></span> -<span class="i0">A fiastyúktól le a kaszás csillagig.<br /></span> -<span class="i0">Innen a göncölig, hol a medve lakik:<br /></span> -<span class="i0">A <i>zodiacuson</i> végig egy -<i>körutat</i>,<br /></span> <span class="i0">S a -<i>paradicsomon</i> át egy sugárutat.<br /></span> <span class= -"i0"><i>Lánchiddal</i> átkötöm a <i>Styx</i> két -oldalát,<br /></span> <span class="i0"><i>Vizvezetté</i> teszem a -<i>Lethe</i> italát,<br /></span> <span class="i0">Kibaggereztetem -a phlegeton medrét.<br /></span> <span class= -"i0"><i>Tiszaszabályozom</i> a <i>vizöntő</i> vedrét.<br /></span> -<span class="i0"><i>Mahomed édenét</i> én -expropriálom,<br /></span> <span class="i0">A szentek számára újra -parcellálom,<br /></span> <span class="i0">S a sok facérrá lett -szép <i>húri</i> számára<br /></span> <span class="i0">Egy -<i>kiházasító-egylet</i> lesz fundálva,<br /></span> <span class= -"i0">Éneklő angyalok értékét fölverem.<br /></span> <span class= -"i0">Lesz számukra egy nagy <i>akcientheáterem</i>.<br /></span> -<span class="i0">Részvényesek ezen tudom nem -veszthetnek.<br /></span> <span class="i0">Zsidó van itt elég, s -azok jól fizetnek,<br /></span> <span class="i0">Képzelem a -<i>kvártély</i> szük a menyországba:<br /></span> <span class= -"i0"><i>Ábrahám</i> apánkkal állok társaságba,<br /></span> -<span class="i0">Egy új <i>Baubankot</i> alapítunk -együtt:<br /></span> <span class="i0">És a menyországot újra -fölemeljük. –<br /></span> <span class="i0">A <i>csillagok</i> is -már sötétek, mint látom<br /></span> <span class= -"i0"><i>Gázvilágítással</i> az eget ellátom. –<br /></span> -<span class="i0">Panasz van a földön, hogy az -imádságra<br /></span> <span class="i0">Nagyon későn jön, ha jön az -indorzata;<br /></span> <span class="i0"><i>Villanytelegraf</i> az -égben lészen müvem,<br /></span> <span class="i0">S azon imádkoznak -ezután majd hiven.<br /></span> <span class="i0"><i>Életbiztosító -bankot</i> is fundálunk,<br /></span> <span class="i0">S az nagyon -jó gscheft lesz itt, hol <i>nincs halálunk</i>,<br /></span> -<span class="i0"><i>A pokolba</i> meg egy -<i>tűzkár-aciendát;</i><br /></span> <span class="i0">Az ott -népszerű lesz, s ad szép dividendát, –<br /></span> <span class= -"i0">Az idvezülteknek <i>pezsgő-gyárt</i> teremtek;<br /></span> -<span class="i0">Abból ingyen isznak mindenféle szentek. -–<br /></span> <span class="i0">És hogy tökéletes legyen -boldogságunk,<br /></span> <span class="pagenum"><a name="Page_14" -id="Page_14">-14-</a></span> <span class="i0">A dinomdánomhoz -<i>cigányt</i> importálunk,<br /></span> <span class="i0">S hogy az -áldott jó nap itt se teljen restül,<br /></span> <span class= -"i0"><i>Felhőket</i> segítek fújni -<i>dohányfüstből</i>.<br /></span> <span class="i0">A <i>poklot</i> -megveszem: a ki miért bent ül,<br /></span> <span class="i0">Minden -adósságát kifizetem szentül. –<br /></span> <span class="i0">Legyen -Generalquitt! A vén <i>Lucifernek</i><br /></span> <span class= -"i0">Adok <i>nyugdíjat;</i> – menjen Gráczba hausherrnek. -–<br /></span> <span class="i0">S nehogy e szép világ valaha -elveszszen:<br /></span> <span class="i0"><i>Galvanoplastice in -duplo</i> megszerzem.<br /></span> <span class="i0">Fizetek per -cassa; mert ez tőlem telik;<br /></span> <span class="i0">Van olyan -erszényem, a mely mindig teli;<br /></span> <span class="i0">Mert -az én ősapám volt az a Pharao,<br /></span> <span class="i0">Kiről -megirta a hjeroglif-faragó,<br /></span> <span class="i0">Hogy -Mózes elszökvén tőle Egyptomból<br /></span> <span class="i0">Egy -siklus pénzt elvitt tőle szép suttyomból,<br /></span> <span class= -"i0">Ezt megkérem mostan. Ez a kamatjával<br /></span> <span class= -"i0">Triliom forint lesz, három huszasával.<br /></span> -<span class="i0">Ebből adok kendnek egy <i>milliós -bankót</i>.<br /></span> <span class="i0">Kisebbel nem fizet igaz -ur, csak bankrot.<br /></span> <span class="i0">Huzzon le ebből egy -<i>Kerkápoly-érmet:</i><br /></span> <span class="i0">A többi -tartsa meg majd <i>Péterfillérnek</i>…»<br /></span> <span class= -"i0">… Nem tudott há lenni Péter bámultában:<br /></span> -<span class="i0">Még a pipa is kialudt a szájában. –<br /></span> -<span class="i0">»’Sz te <i>Bernát Gazsi vagy!</i> Angyal bújjék -beléd!<br /></span> <span class="i0">Gyere be hát frissen, – aztán -igyál elébb!»<br /></span></div> -</div> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_15" id= -"Page_15">-15-</a></span></p> -<h2>ADOMÁK ÉS ÉLCEK.</h2> -<p>Az uri-utczán ballagott Gazsi bácsi a déli órákban. Találkozik -vele valaki.</p> -<p>– Hova megy ebédelni Gazsi bácsi?</p> -<p>– A kis pipába uramöcsém; mert az fölér egy nagy csibukkal -is.</p> -<p>– S miért ér föl Gazsi bácsi?</p> -<p>– Azért mert olyan jeles italt mérnek benne, hogy mikor valaki -mint tiszteletbeli esküdt ment be oda, s megivott egy félmeszely -bort úgy jött ki, mint vicispán.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Gazsi bácsi a városház-téren sétált a szeles időben, plaidjebe -sokszorosan beburkolva. Hát egyszer csak jön egy szélfuvatag, s a -hosszú plaidet kibontja. Egyik szárnyát tartotta Gazsi bácsi erősen -a kezében, de bizony a szél kibontotta egész terjedelmében, s a -másik végét ugy fogta el egy drabant Békás megyeren és szépen -fölgöngyölítette, míg vissza nem göngyölitette Gazsi bácsiig. -<span class="pagenum"><a name="Page_16" id= -"Page_16">-16-</a></span></p> -<p>Ez volt aztán a hosszú plaid!</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egy télen Gazsi bácsi huzamos ideig fekvő beteg volt. Fölépülése -után találkozik Lauka Gusztival.</p> -<p>– Hallom typhusban feküdtél, szólítja meg Guszti részvéttel.</p> -<p>– Nem typhusban, hanem – – – gatyában volt a felelet.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Ez is kedvenc adomája volt.</p> -<p>– Menyus gazda, a kend szamara az egyház tagjában bitangolt. -Adjon zálogot vagy <i>elveszem a szamarát</i>, mondá a tisztelendő -ur a szamarastúl előtte álló Menyus gazdának.</p> -<p>– <i>Ha elveszi</i> a tisztelendő ur, <i>vöm lesz</i> felelé -elmésen a vádlott.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A hatvani-utcában ballagott Bernáth Gazsi egy miniszteriális -urral, ki Deák Ferencznek igen nagy tisztelője volt.</p> -<p>Meglátnak egy csinost paraszt leányt és Gazsi nem késik -kinyilatkoztatni, hogy a fehér cseléd csinos egy szive szerinti -persona, s hogy szeretne csókot cuppantani piros arcájára.</p> -<p>– No nekem csak a művelt szellemű, tanult és okos nők tetszenek -– jegyzé meg a miniszterialis ur.</p> -<p>– Hát ha csak okos embert szeretsz – felelé <span class= -"pagenum"><a name="Page_17" id="Page_17">-17-</a></span> Gazsi – -akkor csókold meg Deák Ferencet, <i>az elég okos</i>.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A nemzeti szálloda éttermében leteszi a pincér a kért sült -csirkét Gazsi bácsi elé.</p> -<p>Ránéz az a hozottra és megszólal.</p> -<p>– Hiszen ez a csirke már a Noe bárkájában mint kakas kukorikolt -– – mindjárt megismertem.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egyszer a már rég ideje leégett „Griff madár“-hoz cimzett -vendéglőben beszélgetésbe eredt Bernáth Gazsi egy túl diákos fiatal -emberrel. A beszélgetés folyamában fölkiált a fiatal ember:</p> -<p>– No hát nem úgy beszélek én, mint egy könyv?</p> -<p>– Oh nagyon is úgy – felelé Gazsi, és megérdemli, hogy -szamárbőrbe kössék.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Moháczi bácsi, a ki meglehetős testi terjedelmének megfelelő -appetitusáról ismert egyéniség Budapesten, panaszkodott Gazsi -bácsinak.</p> -<p>– Egészen elvesztettem étvágyamat!</p> -<p>– Kivánom, hogy ne szegény ember találja meg, felelé Gazsi.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Ép abban a pillanatban látja meg Gazsi bácsi a suhancot, midőn -fürdést kisértendő, elsiklik a viz szélén s nagyot bukik -hanyatt.</p> -<p>– Úgy kell öcsém – szól hozzá az arra menő <span class= -"pagenum"><a name="Page_18" id="Page_18">-18-</a></span> Gazsi -bácsi – miért nem patkoltattad meg a talpadat.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egy ködös napon találkozott Gazsi egy vidéki celebritással a -lánchid elején.</p> -<p>A vidéki panaszkodott a nagy köd ellen, mely egészen elrablá -tőle a kilátást a fejedelmi Budára és az ősz Gellértre.</p> -<p>– Soha se busulj barátom, vigasztalta őt Gazsi, legalább nem -látod a feketesárga zászlót!</p> -<p class="center">*</p> -<p>Ama gyászos emlékű napon, midőn Nyári Pál szerencsétlen -elhatározását a Stein-féle házban foganatosítá, Gazsi bácsi -déltájban a Privorszky-kávéház elé ült pihenni.</p> -<p>A szép idő többeket is kicsalt a kávéház előtti asztalokhoz.</p> -<p>– Hallotta-e a szerencsétlen esetet Gazsi bácsi? szólítja -ismerőse a gondolataiba mélyedt öreget.</p> -<p>– Hallottam – viszonzá szomorún; rég tépelődött szegény ilyen -sötét ideákkal, hiában szóltunk neki, hogy nincs oka túlságig -hajtani aggodalmát, nem használt. Hozzá vérmes is volt, egy erős -vértolulás a feje felé, könnyen megzavarta elméjét.</p> -<p>Ezen és hasonló gondolatok között emlékezett meg az elhunytról, -komolyan megindítóan.</p> -<p>De a mint gondolataiban letért róla, azonnal megváltozott -előadása is, és pár perc alatt azon vették <span class= -"pagenum"><a name="Page_19" id="Page_19">-19-</a></span> észre -magokat a hallgatók, hogy a szomorú hangulatot kedélyes váltotta -föl, minek oka az volt, hogy Gazsi bácsi finoman árnyalt átmenetek -után így végezte szavait:</p> -<p>– Engem sem egyszer fogott elő a melancholia. Egyszer jurista -koromban elfogyott a pénzem, és hitelemet is egészen kimerítém, -végre elhatároztam, hogy másodemeleti lakásomból leugrom. A jó -gondolatot tett követte. Leugrottam a második emeletről, de csak -hirtelen megbántam, az első emeleten meggondoltam magamat és -visszaugrottam.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egyszer, midőn a kávéházi politikusok közt a pénz-krizis volt a -beszélgetési anyag, Gazsi oldalát is kifurta a tudomány.</p> -<p>– Úgy kellene itt tenni, mint a kinai császár tett, mindjárt nem -lenne baj.</p> -<p>– Hát hogy tett a kinai császár?</p> -<p>– Megutáltatta a pénzt a néppel. Mert a kinai császár oly nagy -garasokat veretett, hogy a ki hármat akart vinni, kénytelen volt -hordárt fogadni föl. Uton-utfélen hevert a sok eldobált garas. Nem -kellett senkinek. Ott mohosodott a sárban. Egyszer valamennyi -városi doktort egy beteghez hittak. Vallatták szegényt hogy mit -csinált. Az nem mert szólni semmit. Mikor pedig bevallotta, hogy -három garassal indult piacra, mindjárt letettek róla a doktorok. No -de nem is lehetett volna megmenteni! <span class="pagenum"><a name= -"Page_20" id="Page_20">-20-</a></span></p> -<p>Ez aztán ajánlatos pénzügyi operatió.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Mikor fizetsz Gazsi? kérdi barátja.</p> -<p>– Majd ha elengeded adósságomat.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A városligeti tóba belefordult egy szandolinozó fiatal ember. -Gazsi épen ott sétált és megszólalt:</p> -<p>– Vigyenek létrát gyorsan, hadd másszon föl a vizből, különben -elmerül. Hogy megy akkor haza ebben a nagy sárban!</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egykor a jó Gazsi bácsi tréfás beszédeivel hangos nevetésre -fakasztá a társaságot, midőn a jelenvoltak egyike így szólt -hozzá:</p> -<p>– Bolond vagy te Gazsi!</p> -<p>– Jaj barátom, én már régen <i>fölhasználtam</i> az eszemet, nem -úgy mint te.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Az se rosz barátom a mit most láttam, mondá Gazsi egy fiatal -hirlapirónak. A mint a városház-utcai szivar és lutris boltban -kabannosokat válogatok, diadalmas arccal ront be egy szenvedélyes -lutrizó magyar a német boltoshoz, magasra tartva kijött -számait:</p> -<p>– Fizess német, koldussá tettem a császárodat.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Láttál-e már fecskét? kérdik Gazsi bácsitól.</p> -<p>– Igen sokszor – tavaly.</p> -<p class="center">*</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_21" id= -"Page_21">-21-</a></span></p> -<p>Tudvalevőleg Bernát Gazsi atyja igen bő költő volt, úgy hogy -halála után Gazsira nem sok maradt. Ő mindazonáltal nem vonta -összébb vitorláit, hanem addig markolt, a míg volt mibe.</p> -<p>Barátja szemére hányta a gondatlanságot s gazdálkodásra intette, -mire Gazsi nagy sokára azt mondja:</p> -<p>– Barátom, becsületes ember létemre csak apám mesterségét -folytatom!</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Volt nekem egy korhely jogász ismerősöm, beszélte egyszer -Gazsi, kivel épen sörözgetünk kényelmesen a „Prófétá“-nál, midőn az -apja egész váratlanul belép, megismeri fiát és fejcsóválva megáll -előtte.</p> -<p>– Már most mi tévő legyek semmirekellő? szólalt meg a -megkeseredett apa.</p> -<p>– Fizesse ki apám a seremet, felelé készségesen a justitia -leendő katonája.</p> -<p>Ez volt a legnagyobb jurista impertinentia, mit életemben -hallottam.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Berándult a falusi paraszt a pesti fiskálishoz valami sürgős -ügyben, s a mint megérkezett éjjel, azon módon sietett lakására, s -elkezdett kapuján kegyetlenül dörömbölni.</p> -<p>Az éktelen zajra fölnyilik egy ablak s kiszól egy mérges fő az -alkalmatlankodóhoz: <span class="pagenum"><a name="Page_22" id= -"Page_22">-22-</a></span></p> -<p>– Hát kend mit háborítja itt a csöndet, hogy még a holtakat is -fölriogatná az öklével.</p> -<p>– A nagyságos X. fiskális urat keresem.</p> -<p>– Hát nem látja, hogy ott csüng a csengetyűhuzó?</p> -<p>– Dejsz’ uram, azért hogy vidéki ember vagyok, tudom én mi az -emberség! <i>Nem ilyen magamszőrű parasztnak</i> csinálták azt oda -ha’ <i>urak számára</i>.</p> -<p>Azzal ismét elkezdte öklével döngetni a kaput.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Az ötvenes év elején vedlett köpenyeges cserepár fogja el Bernát -Gazsit az utcán. Gazsi ráismert, hogy Királyi Pál, a kit – mivel -vitéz honvédként vett részt a szabadságharcban – annak utána -besorozták az osztrák ármádiába. Úgy került haza valahonnan -Olaszországból.</p> -<p>– Arra kérnélek, mondj valami jó magyaros helyet, a hol -nincsenek spitzlik s tisztességes emberek közt ehetik és lakhatik -az ember.</p> -<p>– Barátom, felelt Gazsi, akkor eredj az „arany sas“-ba; ott még -nem tudják, hogy vége van a forradalomnak.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Hallottátok-e már az érdekfeszítő gyónás történetét? Nem? No -úgy elmondom, – kezdte Gazsi bácsi fekete kávé mellett a maga -mondókáját.</p> -<p>Vallatja a csinos paraszt leányt a gyóntató atya.</p> -<p>– Van-e még hátra valami édes leányom? <span class= -"pagenum"><a name="Page_23" id="Page_23">-23-</a></span></p> -<p>– Van bizony, felel szemérmetesen a leányka, Csakhogy nem merem -elmondani…</p> -<p>– Ments isten édes leányom! Mindent meg kell mondanod, ha a -föltámadás hasznaiban akarsz részesülni!</p> -<p>– Hát, mond a leány, magam voltam a konyhában, oszt’ begyütt -Esván bácsi…</p> -<p>– Nos aztán? sürgeti türelmetlenül a szent atya.</p> -<p>– Osztán megfogta a kötényem sarkát…</p> -<p>– Nos aztán! szólj hamar.</p> -<p>– Osztán megveregette az orcámat…</p> -<p>– Nos aztán? mond nagyot nyelve a pap.</p> -<p>– Osztán begyütt édes anyám.</p> -<p>– Ajnye ördég bujjék az anyádba! tört ki a várakozásában -csalatkozott lelki atya.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Hanem van ennek még egy társa. Az aztán a furcsa poenitentia. -A barát egy legényt gyóntatott, ki szemérmesen bevallotta, hogy van -szeretője, s egyszer uram bocsá! meg is csókolta, mert csak egyedül -volt vele.</p> -<p>– Nos tovább? kérdi a szent atya.</p> -<p>– Hát igaz, hogy nagy kisértésnek voltam kitéve, de már -megölelni nem mertem Juliskámat, keményen álltam ellen a -kisértésnek.</p> -<p>– Úgy? No hát imádkozzál három miatyánkot, s egyél egy porció -szénát – hangzott itélete.</p> -<p>– Nem vagyok ökör szent atyám! <span class="pagenum"><a name= -"Page_24" id="Page_24">-24-</a></span></p> -<p>– Nem fiam, hanem szamár!…</p> -<p class="center">*</p> -<p>Az az adoma, mely Gazsi bácsit minden őszszel megkerülte a -következő:</p> -<p>– Megtermett az idén szépecskén a krumpli, mondja a gazdasszony -az urának. Már csak azt nem tom, a télre egy pár diákot vegyünk-e -föl, vagy a malackáinkat hizlaljuk-e ki rajta?</p> -<p class="center">*</p> -<p>Ez is kolerás időben történt.</p> -<p>– Én nem veszem azokat a kolerás csöppöket a herkopaternek sem! -mond Gazsi.</p> -<p>– Minek hivatott hát? kérdi az orvos.</p> -<p>– Mert azt hallottam, hogy a doktor ur most ingyen jár.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Hajdanában, mikor épen olyan német volt a vendéglői cselédség, -mint most, történt K....val, hogy felvetődött Pestre és annak rendi -és módja szerint vendéglőbe szállott.</p> -<p>Az ut pora és a kocsirázás hatalmasan közreműködvén ét- és -itvágyának kifejlődésénél, első teendője is az volt, midőn a -kocsiról leszállott, hogy az étterembe menjen. Étlapot hozatott, de -miután az németül volt szerkesztve, ő nem is értett belőle semmit. -De azért nem jött zavarba, hanem rámutatott az első sorra, mint a -melyen minden becsületes korcsmában a leves szokott állni és mondá -a pincérnek: <span class="pagenum"><a name="Page_25" id= -"Page_25">-25-</a></span></p> -<p>– Prinx mir tasz!</p> -<p>A pincér hajlongva távozott, és a villásreggeli étlapjából hozta -a hideg csirkepecsenyét.</p> -<p>K.... nem szólt semmit, csak különösnek találta, hogy Pesten -megfordítva eszik az ebédet; most hát a végére mutatott; mert ha -elején van a pecsenye akkor a hátulján lesz a leves.</p> -<p>– Prinx mit tasz!</p> -<p>A pincér egész kézséggel hozta a tojásos salátát, mint a mely -nagyon illik a csirkepecsenyéhez.</p> -<p>De már ekkor aztán elég volt K....nak a cifraság, s egész dühvel -huzta végig ujját az étlapon.</p> -<p>– Azt a slajferos dicsőségedet! Prinx mir tasz!</p> -<p>A közül a sok étel közül így találta meg azután a levest, hogy -mindent meghozatott egyszerre.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Olvasta Gazsi bátyám, hogy mi van megint az -„Allgemeine“-ban?</p> -<p>Ugyan mi?</p> -<p>– Hát az van benne, hogy a németek adták mindig a magyaroknak a -föntartó elemet. Valjon mi lehet az a <i>föntartó elem</i>?</p> -<p>– Alkalmasint a – hozentráger.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egy miniszteri tanácsos képviselővel a kis pipa vendéglőbe -mentem estelizni, beszélte egy izben Gazsi. A tanácsos -sokatjelentőleg így szólt a vendéglőshez: <span class= -"pagenum"><a name="Page_26" id="Page_26">-26-</a></span></p> -<p>– Ugyan édes Karikás uram, mindig hallom emlegetni, hogy a kis -pipában igen jó töltött káposztát lehet kapni, nem tenné-e meg azt -a barátságot, hogy adatna nekem egy adagot?</p> -<p>A vendéglős ily szives fölszólításnak hódolva, személyesen ment -ki a konyhába, szétnézendő, hogy ebédről maradt-e még káposzta?</p> -<p>Kis időre hozza a pincér a finom melegített töltött káposztát, -melyet a tanácsos képviselő midőn legjobb izüen falatoz, így szól -Karikás uram:</p> -<p>– De már tekintetes képviselő ur, én is bátor vagyok egy kérdést -intézni a tekintetes urhoz, ha meg nem sérteném; ugyan kérem -alássan, méltóztassék nekem megmondani, hogy melyik oldalhoz -tartozik?</p> -<p>A tanácsos képviselő meghökkenve, kandi szemmel merőn arcba nézi -a kérdezőt és tapintatos kurta észlelése után felelt:</p> -<p>– Én baloldali vagyok.</p> -<p>– No biz isten tisztelt képviselő ur (nem tekintetes vagy -nagyságolta tovább) igazán megvallom, hogy másként sajnáltam volna -is azt a jó magyaros töltött káposztát abba a közös gyomrába.</p> -<p>A tanácsos képviselő nagyot nyelt és hallgatott.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Gazsi bácsi kérdi egy másik öregtől:</p> -<p>– Hány éves?</p> -<p>– Nyolcvankettő – felelé az.</p> -<p>– Úgy hát ha kutyák lennénk, ön kölykem lehetne.</p> -<p class="center">*</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_27" id= -"Page_27">-27-</a></span></p> -<p>Az irói világban Nagy Ignác nem tartozott az Adonisok közé. Róla -hozta Gazsi bácsi a következő adomát forgalomba.</p> -<p>– Ah nagysád oly kegyetlen! Miért utasítja vissza -szerelmemet?</p> -<p>– Mert ön oly csunya! mondá őszintén a hölgy.</p> -<p>– Istenem, felelé Nagy Ignác, hisz nekünk férfiaknak szabad egy -kissé csunyáknak lennünk!</p> -<p>– Igen, viszonzá a nő, de ön felettébb visszaél e -szabadsággal.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Az ötvenes években Lisznyai Kálmán Bernát Gazsival a kerepesi -temetőben sétáltak.</p> -<p>– Látod Kálmán, – mond Gazsi – mi is ide jövünk, ha az isten -éltet.</p> -<p class="center">*</p> -<p>1820-ban Sáros-Patakon ama hires jogtudos és jogtanár Kövy -Sándor utolsó évi tanítványa voltam, beszélte Gazsi bácsi.</p> -<p>Az akkori lexikon első rangú fene gyerekéül én is beillettem. A -pataki jurista akkor nagy ur volt.</p> -<p>Következik az examen.</p> -<p>Gyötrött az ambitió, hogy annyi rokon és kedves ismerős előtt -miként kell megszégyenülnöm. Rám került a sor.</p> -<p>– Domine Caspare Gazsi! Mély csend. Feleljen de… -<i>debitis</i>.</p> -<p>Egy mázsa kő gördült le szivemről. Ezen a terrenumon -<span class="pagenum"><a name="Page_28" id= -"Page_28">-28-</a></span> mindig otthon voltam. Futtam a leckét, -mint a karikacsapás.</p> -<p>Nemcsak tapsokat arattam, hanem „eminens kalkulust.“</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egyszer két telivér örmény ebéd után bevetődött a korona -kávéházba. Az egyik azt kérdte, jár-e ide cigány lap? Ezt csakhamar -kilökték, mert gorombáskodott. A másik letelepedett. Jól táplált -tömeg volt. Lehetett mintegy négy mázsa.</p> -<p>– Pincér.</p> -<p>– Befél.</p> -<p>– Három itce kávét kérek.</p> -<p>A pincér elájult. A vendégek megugrottak. Körül tekint.</p> -<p>– Furcsa nép ez a pesti. Mindjárt meghökken. Hisz én otthon -kakaó kávéban fürdöm, melyet magam termelek. No már erre a tréfára -rágyujtok.</p> -<p>Rövid idő alatt a telivér polgártárs oly borzasztó füstöt -szuszszangatott ki az öblös pipából, hogy a füstgömböc kitörvén az -ablakot, a szomszédban leselkedő boltos görög zápfogát -kirántotta.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Az 1872-ki kolera alkalmával a vadászkürti társaság tagjai -kegyes ajánlatokra fakadtak. Az orvos: Én ingyen fogom gyógyítani a -betegeket. A patikás: Én ingyen látom el gyógyszerekkel. A mérnök: -Én ingyen mérem ki a halottaknak az örökös ház-helyét. <span class= -"pagenum"><a name="Page_29" id="Page_29">-29-</a></span> Ekkor -Bernát Gazsi, ki épen akkor érkezett oda, közbe vág: Én meg ingyen -kiteleltetem a szent Mihály lovát.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Ugyanakkor történt ez is.</p> -<p>– Ejnye barátom, de enyhe telünk van az idén,</p> -<p>– Hja, az onnan van, mert a kolera miatt vesztegzár alatt -tartják a határon.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Milyen szerény ember volt Gazsi bácsi tudja mindenki, a ki vele -érintkezett. Szokása volt naponként ellátogatni Emresz déligyümölcs -és csemege-kereskedésébe, úgy tizenegy óra körül, s ha megkinálták, -nem vett mást az inycsiklándó candirozott nyalánkságokból, mint -három szem aszuszilvát. Egyszer az üzlet fiókjaira – a por ellen – -üvegfödélt csináltak; az átlátszó levén, Gazsi bácsi nem vette -észre, a mint oda nyul, ujjai az üveget koppantották, nem jött ki -sodrából, hanem megfenyegette mutató ujjával az üvegszekrényt és -nem volt többé senkinek az a rábeszélő tehetsége, bármi szépen -kinálta a főnök ur, hogy eszegessen.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Volt neki egy jó embere, a megboldogult Drevenyák, az rábirta -őt, hogy Manó napján gratuláljon gr. Andrássynak, ki szintén nagy -embere volt az „öreg urnak.“ (Így soha se hitták a fiatalos Gazsi -bácsit, pedig már hetedik X. nyomta vállát.) Ő olyan furcsa -ötletdús levelet irt aztán Andrássynak, hogy az <span class= -"pagenum"><a name="Page_30" id="Page_30">-30-</a></span> rögtön -kiszurt 100 forintot. A bankót Gazsi bácsi bevarrta a zsebébe: „jó -lesz majd a temetésemre“.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A kis pipában, hol vacsorálni szokott, nézte egy mellette ülő -uri ember meglehetős sulyos acélvégü botját, s dicsérte: „Hm, -barátom, volt nekem juratus koromban egy, a melyet még a -nagyapámtól örököltem, szép darab volt, a tetejébe familiaris -cimerünk belevésve. Hanem egyszer két pajtásom a korcsmában -összeszólalkozott és az én botommal olyat ütött a másik bordájára, -hogy másfél esztendeig leveleket pecsételt vele“.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egyszer megtörtént, hogy exequálták.</p> -<p>„Hát reggel, a mint az ágyban <i>civilben</i> füstölök, -kopogtatnak az ajtón. Szabad, tessék; betolja magát három persona. -Uram én N. végrehajtó vagyok, a másik egy biztos és egy drabant. – -De csak egy székem volt, s mivel mondám, hogy civilben voltam a -paplan alatt, hát nem is tudtam a paplan alól szabadulni; tehát az -egyik urat megkináltam a leüléssel a székre, a másikat: üljön az -ágyamra, a drabantnak már nem tudtam más helyet adni, hát az ágy -alól kihuztam azt az edényt és ráültettem.</p> -<p>– Tehát exequálni jöttek az urak? jó – mondám – tehát válaszanak -ki egy dominiumot, a melyik tetszik, persze az ágy fölött függő -mappáról. Egyik dominiumom a Tisza alatt van, a másik a holdban. -<span class="pagenum"><a name="Page_31" id= -"Page_31">-31-</a></span> – Hanem nem hallgattak reám a huncutok, -mindenemet összevissza pecsételték, még volt egy pár májas kolbász -az ablakom közé akasztva, egy jó barátom küldte, még azt is a -falhoz pecsételték.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Lauka Guszti találkozik Gazsival.</p> -<p>– Hallottad-e Gazsi, hogy tegnap a gazdag X özvegye meghalt?</p> -<p>– Ej be kár, egy nappal előbb még jó partie lett volna.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Az uri-utcai kávéház előtt nagy kockás német ruháju fiatal ember -áll a nyáron s egyszerre meglátja őt Bernát Gazsi.</p> -<p>Nézi nézi, azután hozzá megy és mondja:</p> -<p>– Uram siessen rögtön, fusson, rohanjon, meneküljön, mert önnek -vége van. Törnek az életére.</p> -<p>– De kérem… hebegé a megijjesztett.</p> -<p>– Ne vesztegesse az időt, hanem siessen a belügyminiszteriumhoz -passusért, onnét menjen Székesfehérvárra, s azután Schwarz Gyulának -hindosztáni vasutjával szökjék, nem bánom én, akár -Jakaterinoszlawba.</p> -<p>– De hát miért? kockáztatja e kérdést a megnyaggatott fiatal -ember.</p> -<p>– Hát azért, mert itt a kávéházban két angol van és azok 100 -font sterlingbe fogadtak, hogy az ön nadrágján még ma három parthie -sakkot fognak játszani.</p> -<p class="center">*</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_32" id= -"Page_32">-32-</a></span></p> -<p>A katonai speizcetli a legbolondabb, a mit életemben hallottam. -A katonaságnál rendesen tartanak tudományos felolvasásokat, hogy -hivják az inhobert, a generalisokat, az obislajtimontokat, az -obervakmeisztert, hogy kell pucolni a gombokat, szijjakat stb., de -a főzésmesterségről soha egy kukkot sem szól a Belehrung. A főzés -olyan tudomány, mint a szerelem, vele születik a katonával, azért -ha az ujonc, mikor rákerül a szakácsság, mentegetőzik, miként ő -sohasem főzött, a menazsegazdától azon választ kapja, hogy csak a -tűz főz, izlést pedig a katona éhes gyomra nem ismer.</p> -<p>Egykor évtizedek előtt vizitatiót tartott A. tábornok -Galiciában, s a mint a bakák szobáinak ajtain a heti étrendet -megpillantá, szeme-szája elállt, mert olyan főzeléket nem ismert, -milyennel a magyar fiuk élnek. Azért tehát hivatta az az napon -művészkedő szakácsot, miként magyarázná meg az egész hétre magyarul -kiirt főzelék miféleségeit.</p> -<p>A baka megjelent bagótól dagadt képpel, oldalán egy kis szenes -tarisznyával.</p> -<p>– Méltóztassék parancsolni generalis ur.</p> -<p>– Hát mi a ménkő nevet adtok ti a főzeléknek? Hiszen én magyar -vagyok, még sem ismerem az ilyeneket.</p> -<p>– Könnyü azt megérteni nekünk, kik ilyenekkel élünk.</p> -<p>– Hadd lássam hát, beszéld el.</p> -<p>Vasárnap: köpencs öntve = zsidó perec. <span class= -"pagenum"><a name="Page_33" id="Page_33">-33-</a></span></p> -<p>Hétfő: kutyatök savanyun = krumpli.</p> -<p>Kedd: tót miatyánk = hajdina kása.</p> -<p>Szerda: macska nadrág = sodrott tészta.</p> -<p>Csütörtök: homok = buzadara.</p> -<p>Péntek: cigány kávé = fekete olcsó bab.</p> -<p>Szombat: srét = borsó, mely keményebb, ha fől.</p> -<p>– Miért nem nevezitek igazi nevén ezeket?</p> -<p>– Azért generalis uram, mert a paraszt eszik gombátát, krumplit, -babot, borsót, de mi nem vagyunk parasztok.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Bernát Gazsi is künn volt a kőbányai sertéskiállításon, még -pedig Lauka Gusztival.</p> -<p>Lauka Guszti pálcikájával addig háborgatta egy négymázsás -fejedelmi nyugodalmát, míg az megunta a mulatságot és odébb -állt.</p> -<p>– Te Gazsi, mit gondolhatott ez a disznó mikor odébb ment.</p> -<p>– Valószínüleg azt, hogy – az okosabb enged.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Barátom prenumerálj <i>soha meg nem jelenő -költeményeimre</i>.</p> -<p>– Szivesen Gazsi, mennyi az előfizetési díj?</p> -<p>– Egy forint, de ha díszpéldányra fizetsz kettő.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Bizony erős bor az a „Sas“-beli. Tegnap csak egy félmeszelyt -ittam meg belőle, s midőn haza az akademia palotája felé mentem, -oly erős tántorgás fogott <span class="pagenum"><a name="Page_34" -id="Page_34">-34-</a></span> el, hogy a falba ütöm fejemet, ha -annak a tudományos épületnek nem lett volna annyi esze, hogy kitért -előlem.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– No csak nem megyek én többet Ó-Budára.</p> -<p>– Talán valami érte, Gazsi bátyám!</p> -<p>– Soha olyan tolvaj népet! Gondold el öcsém, egy ezüst hatos -volt csak velem, s abból is kiloptak három krajcárt.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Képviselők vacsoráltak az „arany sas“-nál és arról beszélgettek, -ki a legjobb vadász a képviselőházban.</p> -<p>Egyik X-et, másik Y-t mondta, míg a tulsó asztalról egy szerre -csak megszólalt Gazsi bátyánk:</p> -<p>– Megmondom én. Hrabár Manó, mert fél óra alatt <i>senki sem -hordott még annyi vadat össze, mint ő</i>.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egyszer két darab cigány lókupec bevetődik valamelyik alföldi -parochiára, s az udvaron kezdi fincoltatni jól fölpaprikázott orru -deres gebéjét. A plébános megpillantja az ágaskodó paripát, s a -lováért ajánlott cserét elfogadja.</p> -<p>– Bizony nagyságos nemzetes főtistelendő ur, nem nekünk való az -a friss paripa, jobb lesz ez ide! – mondá ravasz humorral az egyik -cigány.</p> -<p>A cserekötés előtt azonban a pap közölte a dolgot -gazdasszonyával, ki úgy látszott, hogy ur volt a háznál. A dupla -minőségű konyha-miniszter a lócambium <span class= -"pagenum"><a name="Page_35" id="Page_35">-35-</a></span> -megtekintése végett talpig fehér viganóban megjelenik az -istállóban, és szemlére veszi a cigány-gebét.</p> -<p>A cigányok tátott szájjal várták az indorsátát, de nem volt -rájuk nézve kedvező, mert a szemfüles gazdasszony azonnal -kijelenté, hogy a pap lova többet ér, mint az övék. A cigányok -kicsöppentek a csere-paradicsomból.</p> -<p>A mint a már lekonyult fülü deres paripával ballagnak az -udvarról kifelé, azt mondja az egyik cigány a másiknak:</p> -<p>– Hej komé, azt gondoltam én, hogy a fekete a pap, pedig nem -igaz, mert a fehér ám a pap.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Ugyan Gazsi ki az ott, az a hosszuhaju ember?</p> -<p>– Követjelölt.</p> -<p>– Hát ez kicsoda, ez a kis kopasz, szürke bonzsurban?</p> -<p>– Követjelölt.</p> -<p>– Hát ez a kajla lábu, a ki épen most ment el mellettünk?</p> -<p>– Követjelölt.</p> -<p>– Ugyan kérlek, nem mutatnál már nekem egy olyan embert is, a ki -nem az.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Ejnye de szép pipa! Ugyan mibe került? kérdezte Gazsi egy régi -jó ismerősétől.</p> -<p>– Úgy öt-hatezer forintba – felelé ez őszintén.</p> -<p>– Mi a kő? Hát hogyan? <span class="pagenum"><a name="Page_36" -id="Page_36">-36-</a></span></p> -<p>– A fiam elvégezte tanulmányait, és ezzel ajándékozott meg, -mikor az utolsó vizsgán szerencsésen megbukott.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Meg volt hiva a legatus a jegyzőhöz ebédre. Véletlenből-e vagy -számításból, a házi kisasszonynyal szemben jutott hely. Ebédközben -a legatus szokatlan lévén még a szép szemek tüzéhöz, föl se -pillantott tányérjáról, se nem beszélt, csak evett, mintha nem is ő -volna, hanem a zsákja.</p> -<p>A kisasszony megunva a hasztalan kisérleteket, mikkel a legatust -beszédre hozni iparkodott, ahhoz az eszközhöz folyamodott, mely a -leghallgatabb fiatal embert is beszédessé teszi t. i. a tréfához, -elkezdte dobálni a fiok pap fejét kenyérgolyócskákkal.</p> -<p>Egy darabig türte a mi emberünk a bosszantást, de mikor már nem -állhatta tovább, ily szókra fakadt fölragadva az előtte fekvő fél -kenyeret:</p> -<p>– Kisasszony! Úgy üssön meg még egyszer, hogy isten ucscse hozzá -vágom ezt a szatyit.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Jókai kitünő regényirónk egyszer meghivta Gazsit reggelire, de -előbb megkérdezte, mit kiván reggelizni.</p> -<p>– Elég lesz egy kis pálinka a kávé előtt, hogy a pecsenyére a -bor jól essék – felelé Gazsi.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Vas Gereben találkozik a váci-utcán Gazsival.</p> -<p>– Gazsi tudsz te diákul? <span class="pagenum"><a name="Page_37" -id="Page_37">-37-</a></span></p> -<p>– Oh igen.</p> -<p>– Det mihi decem florenos post festam.</p> -<p>– Most jut eszembe, hogy nem én tudok diákul, hanem a bátyám, -hanem azzal is hiába beszélsz, mert annak sincs pénze.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Hallottatok-e már valamit a gyógyíthatatlan bajról, a mi ellen -nincs orvosság? kérdezte egy csomó fiatal irótól Gazsi bácsi a -vadászkürti kávéházban. – Nem. No hát halljátok és okuljatok. Az -elmult kemény télen elfagyott egy uri ember füle, mi neki tetemes -alkalmatlanságot okozott. Hányta és vetette is fejét e fölött -jobbra-balra, miként segíthetne baján, de nem használván a -kámforféle házi szerek, elvégre orvoshoz folyamodott.</p> -<p>Az orvos nem késedelmezett számára egy alkalmas receptet irni, -mit emberünk jól el is tett tárcájába, hogy el ne veszítse, adandó -alkalommal a gyógyszertárba küldendő.</p> -<p>Az alkalom nem soká késett, kocsisát azon helységbe kellett -küldenie, hol a gyógyszertár létezik.</p> -<p>– Nesze Jancsi, szólitá meg kocsisát, egy darab szépen -összehajtogatott papirt adván neki át, vidd ezt a patikába és hozz -reája orvosságot.</p> -<p>A kocsis estve megjövén, a fagyott fülü uri ember nagy -sietséggel ment az udvarra elébe:</p> -<p>– No hát – kiáltá – meghoztad az orvosságot?</p> -<p>– Nem biz én téns uram… <span class="pagenum"><a name="Page_38" -id="Page_38">-38-</a></span></p> -<p>– Hát mi a menydörgös menykőért nem? vágott közbe amaz.</p> -<p>– Hát a mint kezébe adtam a patikásnak ezt a cédulát, s -megnézte, nagyot nevetett, s azt mondta, hogy <i>ez ellen nincs a -patikában orvosság</i>.</p> -<p>Hüledezve nézi most már betegünk az ominosus receptet, és akkor -látja nem kis boszuságára, hogy tévedésből az <i>adó -intő-czédulát</i> adta kocsisának a recept helyett.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A ...gi kerületnek nem lévén jelöltje, a pesti központi -kormánypárti választmányhoz irt, hogy ajánljon neki egyet.</p> -<p>Ez L.... ujságirót ajánlotta, kit az egész kerületben senki sem -ismert. Midőn e miatt a választmányi elnöknél többen panaszkodtak -volna, ez ekkép vigasztalta őket:</p> -<p>– Tudják uraim, jobb helynek jobb kell, ide ez is jó!</p> -<p class="center">*</p> -<p>Gazsi bácsi az „arany sas“ zsufolt termében ül többek -társaságában, midőn egy a pénzbőséget csak negative ismerő barátja -belép. Az ujonjött helyet keres Gazsiék mellett, de nem talál s -boszankodva fölkiált:</p> -<p>– Itt sincs hely, már most hová üljek?</p> -<p>– Pajtás, ülj a pugyillárisodba – ott találsz helyet.</p> -<p class="center">*</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_39" id= -"Page_39">-39-</a></span></p> -<p>– Hová mész Gazsi?</p> -<p>– Vidékre.</p> -<p>– Képviselőnek?</p> -<p>– Nem, korcsmárosnak.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Bernát Gazsi találkozik egy ismerőssel.</p> -<p>– Hová, hová, Gazsi bácsi?</p> -<p>– Gőzfürdőbe.</p> -<p>– Thyü teringettét ebb’ a kutya melegben?</p> -<p>– Hja barátom én homeopatha vagyok. Az adósság alól is csak úgy -lehet kibujni, – ha az ember – uj adósságot csinál.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Nézze Gazsi bátyám, milyen szépek vannak ezek között az -<i>angol szűzek</i> között.</p> -<p>– <i>Angol apácák</i> azok öcsém.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Ködös borongós őszi nap volt. Szürke plaidbe burkolva egy öreg -ember haladt az utcán, fején asztrakán kucsma, egyik kezében -esernyő, a másikban egy pipaszár. Végtelen lassusággal lépdelt a -váci-utca hullámzó embertömege között, nem nézve sem jobbra sem -balra. A zsibárus-utca szögletére érve egy pillanatra megállt, s a -mint meglátta, hogy abból egy meklenburgi lovas szekér hajtat -feléje, fölemelte esernyőjét s integetett neki.</p> -<p>A kocsis megállt, az öreg pedig szép lassan elhaladt előtte a -másik szögletig. <span class="pagenum"><a name="Page_40" id= -"Page_40">-40-</a></span></p> -<p>– Jól járt, így szólt hozzám, a mint meglátott, mert különben -elgázoltam volna lovait.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Hová Gazsi bátyám? kérdezte egyszer tőle Törzs Kálmán szorosan -füléhez tartva tenyerét, s belekiáltva a mily erősen csak az ember -az utcán teheti.</p> -<p>Gazsi orra elé tartá a pipaszárt és így válaszolt:</p> -<p>– Hát nem látod öcsém, hogy hurcolkodom? És most lodulj előlem, -mert én szállítom a kormány telegrammjait Jávába.</p> -<p class="center">*</p> -<p>1848-ban Kossuth fölszólította, vállalna kormányhivatalt.</p> -<p>– Ha a hivatal abból áll, hogy a nyugtatványt megirjam, akkor -nem bánom – viszonzá Gazsi.</p> -<p>– Jól van hát – mondá Kossuth – egy ilyen nagy ország ilyet is -elbir egyet, de már kettő sok volna.</p> -<p>Igy lett aztán miniszteri fogalmazó, igazán, -„tiszteletbeli“.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Dolgoztál-e Gazsi hivatalos minőségedben valamit? kérdeztek -egyszer az 50-es évek elején.</p> -<p>– Ugyan hadd el, hiszen akkor az akasztófáról lógva beszélnék -veled, – válaszolá inkább keserün, mint jókedvvel.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Gazsi bátyám, nevettél-e 48 óta? kérdezték tőle egyszer. -<span class="pagenum"><a name="Page_41" id= -"Page_41">-41-</a></span></p> -<p>– Sem azóta, sem azelőtt. Öt dolog van, a mit soha sem tettem. -Száz aranyat tüzök ki annak a fejére, a ki engem valaha nevetni, -fizetni, gorombáskodni, hizelegni vagy szaladni látott.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Jó kedve akkor se hagyta el, mikor már halálát érezte. Pezsgőt -szürcsölgetett a kandalló mellett s mondá:</p> -<p>– Tudtam, hogy megöl a francia.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Petőfinek hozzáirt két levelét ereklyeként őrizte, s csak -bizalmasabb barátainak szerette megmutatni. Halála előtt gróf -Teleki Sándornak küldte.</p> -<p>Az egyikben őt Petőfi „Bálványomnak“ szólítja. A másikban, -melyben már azt is tudtára adja, hogy megnősült, egy kis -„paprikást“ kér, a mi jól esik a a sok szerelmi édességre, „de ne -legyen annyira paprikás, hogy aztán az asszony ne élvezhessen“. E -levél így van cimezve: „Szent Gáspár barátomnak.“</p> -<p>E két levelet sokan kérték tőle nagy áron, akkor is mikor talán -egy krajcárja sem volt. Ő ilyenkor hidegvérrel dugta tárcájába a -leveleket s igy szólt:</p> -<p>– Becsületes ember előtt az ilyen megfizethetetlen, többet ér -egy dupla országnál.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Hagyományai között egy lepecsételt levelet találtak, melyre az -volt irva: „Lavotta tiszteletdija.“ Valószinüleg az az összeg ez, -melyet a zenedétől kapott az <span class="pagenum"><a name= -"Page_42" id="Page_42">-42-</a></span> őszszel Lavotta arcképéért -és kéziratáért. Belül pedig ez volt olvasható: „Temetési -költségeimre.“ Szegény öreg, hozzá nem nyult volna.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Gazsi bácsit éjjeli tizenegykor a nemzeti szinház előtt -találják.</p> -<p>– Hova, hova olyan sietve öreg?</p> -<p>– Megyek a szinházba.</p> -<p>– Patvarba, hiszen már régen vége az előadásnak.</p> -<p>– Igen, de én a <i>holnapi</i> előadásra megyek.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Akkortájban, midőn a közösügyes világ hozzánk beütött, esetleg -több beamter kenyér nélkül maradt.</p> -<p>Egyik, eredetileg valami karinthiai káposztataposó, elszokván -már végkép az ősi mesterségtől, fölszedte sátorfáját s neki ment a -széles nagy világnak hivatalt keresni. Csehországban meg is lelte -azt csakhamar, mihely kiböffenté, hogy Magyarországból -kiebrudalták.</p> -<p>Míg a munka német nyelven folyt, csak rendén ment minden, hanem -a mint a főnök rövid időn egy magyar okmányt nyomott a karinthia -sógor tubákfogyasztó orra elé cseh nyelvre fordítás végett: a -kiakolbolított fetter keserű ábrázattal vallotta be, hogy sem -magyarul sem csehül egy árva kukkot sem tud.</p> -<p>– Nem-e – szörnyüködék a főnök – és hány évig hivatalnokoskodék -ön Magyarországon?</p> -<p>– Összesen két évig.</p> -<p>– Két évig! Pfui! szégyelje magát az ur, ha két <span class= -"pagenum"><a name="Page_43" id="Page_43">-43-</a></span> álló évig -hivatalnokoskodott Magyarországon, és még csak – <i>csehül</i> sem -tanult meg.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Hallottad-e már Gazsi, hogy a bécsi gróf N....y 120,000 tallért -nyert egy külföldi lotterián?</p> -<p>– Úgy kell neki, mért játszott!</p> -<p>– Nos hát mit szólsz hozzá?</p> -<p>– Ha nem vacsorál, kijöhet vele egy hétig.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_44" id= -"Page_44">-44-</a></span></p> -<h2>TÖRTÉNETI ADOMÁK.</h2> -<p>Báró Orczy Lőrinc kitünő magyar mágnás volt. Emlékét az irodalom -és a polgári élet maiglan is hálásan emlegeti. A biró nevenapját -ünneplé. A fegyverneki puszta emberül meg volt szállva gratuláló -vendégekkel. Hosszu sátor alatt vigan folyik a lakoma. Bor és -cigány quantum satis. Tormás disznófő cirkulál.</p> -<p>Ácsi cigány!</p> -<p>„Ecce caput porci, vivat Laurentius Orczi.“ Holdmezei berei -vándor poeta ez elmés ötletét tapsok és vivátok koszoruzták.</p> -<p>Az áldomások ideje földerült.</p> -<p>– Hát Józsa Gyuriról quid juris? – interpellálja a poetát egyik -jucundum vendég.</p> -<div class="poem"> -<div class="stanza"><span class="i0">„Józsa Gyuri vagyon immáron a -latba,<br /></span> <span class="i0">Nem láttam fenébbet ilyen kis -állatba.“<br /></span></div> -</div> -<p>A fölhevült vendégek vállaikon hurcolták meg a vándor -poetát.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Anno domini 1826 valami jótékony célra a pesti német szinházban -magyar előadás tartatott. Az akkori <span class="pagenum"><a name= -"Page_45" id="Page_45">-45-</a></span> magyar szinészvilág -csillagai: Megyeri, Lendvay, Szentpéteri, Fáncsi stb. játszottak. -Stuart Mária adatott. A nézőtér egészen megtelt. József nádor is -jelen volt. A legérdekesebb jelenetben azonban a karzaton egy -csavargó pudli elugatja magát.</p> -<p>A pudlihangra Bod Pál talpig magyarban, irtóztató hegyesre fent -bajuszszal, a zártszékek közepéről föláll, széttekint, rettentő -bass-bariton hangon elkiáltja magát, hogy „<i>ki beszél itt -németül?</i>“</p> -<p>Most már resztó, mert az erre vágott pofákat leirni nem -lehet.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Bernát Gazsi 1845-ben a nemzeti szinházzal átellenes vörös ökör -vendéglőben quártélyozott. Vékony dongáju szállásán a democraticus -hajlamot papirbutorok képviselték.</p> -<p>Szobája előtt még a csirketolvaj anyáju zsebvágó is keresztet -vetett magára.</p> -<p>Papirtüdejü ablakfüggönyén a következő poema volt olvasható:</p> -<div class="poem"> -<div class="stanza"><span class="i0">„Ha kinézesz innen a magyar -szinházra,<br /></span> <span class="i0">Találsz egy nemzetet -megcsufoló vázra.<br /></span> <span class="i0">Ha betekintsz, -láthatsz olyan földesurat,<br /></span> <span class="i0">Ki már -husz év óta contractust osztogat.“<br /></span></div> -</div> -<p class="center">*</p> -<p>A bécsi hires humorista Safirtól szállást bérelt egy kedélyes -német.</p> -<p>Egyszer valamin összezörrentek. <span class="pagenum"><a name= -"Page_46" id="Page_46">-46-</a></span></p> -<p>A német egy szóból álló levelet irt Safirnak: -„<i>Judicium</i>.“</p> -<p>Safir megértette, hogy ez nem tehet mást, mint azt, hogy jud… -ich… zieh… um.</p> -<p>Safir azonnal válaszolt: „<i>Officium</i>,“ azaz: O… vieh… zieh… -um.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Szabadságharcunk előtt a nemzet fővárosában a váciutcai „nádor“ -vendéglő volt az akkori politikai notabilitások gyülhelye. Kossuth, -Benyovszky gróf Desőffy Aurél stb. esténként el-ellátogattak a -csendes fészekbe. Vitatkoztak, adomáztak rend és kellemmel.</p> -<p>Egyszer azon komoly thema villant meg köztük, hogy valjon a -magyar faj szaporátlan voltának mi oka lehet. Képzelhető, hogy -annyi okos ember a tudomány és ismeret mily kitünő érveivel -világíták meg e fontos kérdést. Utoljára Desőffy Aurél szólott. -Ennyi elmeél után nekem csak paraszt dictió jutott. Elmondom. „Én e -tárgyat egyszerüen fogom föl, s azt állítom, hogy a nemes állat, -oroszlán, tigris nem szapora; hanem szapora a poloska, szapora az -adósság. Nem is nemes állatok azok.“ – Ez volt a vita koronája.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Hevesmegye egyik alispánja, az elmésségéről hires J..., midőn -hivataláról leköszönt, s ősi szokások szerint bucsuznék, többek -közt így szólott az összesereglett karokhoz és rendekhez: -<span class="pagenum"><a name="Page_47" id= -"Page_47">-47-</a></span></p> -<p>„Ime visszaadom a tekintetes nemes vármegyének a maga 100 -esztendős gólyáját.“</p> -<p>Hevesmegye cimerét gólya ábrázolja, s az illetős gólyás -pecsétnyomót J... bucsuszónoklata előtt ép száz évvel nyeré -meg.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Magyarországban történt, a török uralom korában, midőn a -legutolsó török kalmár is megkivánta a nagyságos cimet, hogy egy -szegény kalmár bevetődött egy ilyen nagyságos török kalmárhoz.</p> -<p>– Nagyságos ur! Egy mázsa kősóra volna szükségem. Beteg a -tehenem, s azzal akarnám nyalatni. Aztán házi szükségre is -kellene.</p> -<p>– Szegény magyar! Hát te nagyon szegény vagy. Na itt van ez a -két darab, ez épen egy mázsa.</p> -<p>– Bizony szegény vagyok nagyságos uram, alig van mit egyem. -Azért kérlek nagyságos uram, ne add drágán.</p> -<p>– Jól van szegény paraszt. Hát vedd egy márjásért.</p> -<p>– Köszönöm nagyságos uram, de most nincs mivel kifizessem. Ha az -aratásnak vége lesz, pontosan meghozom.</p> -<p>– Na oda adom így is, hanem hát ha megcsalsz szegény paraszt. Én -azt sem tudom ki fia vagy. Hanem tudod mit? Vidd el az egyiket, és -hadd itt a másikat zálogban. <span class="pagenum"><a name= -"Page_48" id="Page_48">-48-</a></span></p> -<p>És úgy lett. A paraszt elvitt félmázsa sót, s a másik felét ott -hagyta az egészért zálogban.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Eszterházy püspök igen szerette a felebaráti szeretetet vallás -különbség nélkül – persze csak a keresztény vallásuakra nézve – -gyakorolni. Társaságában asztalánál mindig voltak protestánsok – és -épen ezért igen szerették őt ezek is. Meg volt azonban az a -gyöngéje, hogy szeretett térítgetni. Ha nem sikerült, az nem -változtatott jó indulatán az illető irányában semmit.</p> -<p>Uradalmi ügyvédje is kálomista volt.</p> -<p>Egyszer ehhez az ügyvédhez fordult, úgy aszta után, és kezdi -térítgetni. Az állt erősen.</p> -<p>– Hallja kend – szólt végre a püspök, hiszi kend, hogy Krisztus -urunk isten fia légyen?</p> -<p>– Hiszem és vallom, kegyelmes uram, – hisz az én vallásomnak is -alapelve ez!</p> -<p>– Hát a szentháromságot hiszi-e?</p> -<p>– Nem kevésbé hiszem és vallom kegyelmes uram.</p> -<p>– Hanem a transubstantiatiót nem hiszi kend ugy-e?</p> -<p>– Azt már nem hihetem, kegyelmes uram.</p> -<p>– Hm – – pedig lássa kend – – ugyanazzal a fáradsággal azt is -elhihetné kend.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Abban az időben, mikor Simor, Hajnald stb. egyivásu urak a bécsi -„Pazmaneum“ növendékei voltak, <span class="pagenum"><a name= -"Page_49" id="Page_49">-49-</a></span> járt be a „tisztelendő -urak“-hoz egy hevesmegyei fiatal mesterember ismerőse egyik másik -fiatal papnak.</p> -<p>Eldiskuráltak az édes hazáról – s a mesterember rendesen -bekebelezte a délről számára eltett comedentiát. Egyszer azon -hirrel lepi meg a fiatal papokat, hogy ő házasodik.</p> -<p>– Hohó – – és kit vesz el? kérdik tőle.</p> -<p>– Hát egy jóra való mesterember lányát a Lépoldstadtból; -jóravaló derék egy fehér személy: azután meg már magyarul is jól -tud.</p> -<p>– Magyarul? Aztán hol tanulta?</p> -<p>– Hol-e? <i>Hát a kaszárnyában</i>, lőn az önérzetes válasz.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Albrecht főherceg körutjában történt, hogy egy tiszta magyar -falu kirukkolt lakossága éktelen „vivat! vivat!“ kiáltásokkal -fogadta a fönséges urat.</p> -<p>„Éljen!“ nem hallatszott egy sem.</p> -<p>A főherceg kiséretéből megkérdi aztán valaki a jegyzőt, miért -vivátoznak ezek, hiszen tiszta magyarok, mért nem mondják inkább, -hogy éljen?</p> -<p>– Jaj méltóságos uram – felel a jegyző füle tövét vakarva, nagy -sora van ám ennek. Úgy kellett ezekbe jóformán bottal beleverni a -„vivat“ szót, mert az a veszett természetük van, hogy az „éljent“ -nem tudják kimondani egymagában, azonnal utána teszik, hogy -„Kossuth Lajos“.</p> -<p class="center">*</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_50" id= -"Page_50">-50-</a></span></p> -<p>A régi jó világban utazott a debreceni homokpusztákon egy -vándorszinész-társaság. A társaság négy férfi tagja egy kocsiban -ment leglassabban, gazdája nagyon kimélvén lovait.</p> -<p>Hiába kiáltoztak a parasztnak, hogy hajtson sebesebben, az csak -nem akart, míg végre egy leszállónál a négy szinész összebeszél és -ismét felülnek a kocsiba.</p> -<p>Megszólítja az egyik a kocsist, hogy menjen sebesebben, mert -majd ez lesz, az lesz; a kocsis nagy hetykén visszamordult.</p> -<p>– Azt gondolják az urak, hogy a mért nincs bajuszuk meg -szakálluk, engemet megijjeszthetnek? Sokat láttam én már, láttam én -már olyat is, a ki a száján megesz valamit, aztán a fülin jön ki. -Nem olyan könnyü engem megijjeszteni.</p> -<p>– Hja barátom – szól az egyik vissza, mi az ahhoz képest, a mit -mi tudunk! Nézze csak, az a ki ott ül hátul, az olyan ember, hogy -ha megharagszik, hát lekapja a fejebőrét, s oda vágja annak a -fejéhez a kire haragszik.</p> -<p>– De már ilyen bolondot ne mondjon az ur, ezt már nem -hiszem.</p> -<p>Megszólal erre a parókás szinész, kinek szép márványsima feje -volt:</p> -<p>– Hajtson jobban barátom.</p> -<p>– Nem loptam a lovamat, vág vissza félvállról a kocsis. -<span class="pagenum"><a name="Page_51" id= -"Page_51">-51-</a></span></p> -<p>A szinész egyszerre dühbe jön, lekapja a fejebőrét és odavágva -azt a kocsis fejéhez elordítja magát:</p> -<p>De hajts erre-arra! Mert az enyém után mindjárt a tied is -lejön.</p> -<p>– Gyü! ordítja az elrémült paraszt, meglátva a sima fejet, s úgy -közéje vágott lovainak, hogy két órával elébb érkezett Debrecenbe, -mint a többi szekér!</p> -<p class="center">*</p> -<p>Az X. járás fiatal jobboldali képviselője nagy tűzzel mondott -programmbeszédje folytán szörnyen megizzadt és egyre törölte -homlokát. Midőn beszédjét elvégezte, s a publikum oszlófélben volt, -M. ki hires baloldali és nagyon élces uri ember, megfogta kezét és -így szólt:</p> -<p>– No már öcsém, én hallottam Deákot, hallottam Kossuthot, de úgy -mint te, egyik sem – <i>izzadt</i>.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Az ötvenes években történt. Jámbor civil népség, Somogymegye -fiatalsága, a szükölködők vagy más valami jótékony célra bált -rendezett a kaposvári termekben. Deferentiából s tán lovagias -udvariasságból az akkorában uralma fénykorát élő katonaság is -hivatalos levén, az ép ott állomásozó „rendcsináló“ vértes ezred -karcsu tisztecskéi a fényesre csiszolt parqueten emberül megis -állották a sarat, sőt akadt köztük nem egy, ki szerette volna -bevallani, miképen ő – bár Magyarországot már amugy is egészen -meghódítá – <span class="pagenum"><a name="Page_52" id= -"Page_52">-52-</a></span> szivesen folytatná a hódítást „en -particulier“ a tüzesszemű magyar delnőknél.</p> -<p>Minden „szépen“ ment a szünóráig.</p> -<p>Ki volt már vidéki bálokban, az tudja csak, mit jelent ott e -szó: szünóra. Hja! az őserejében virágzó természet megkivánja a -magáét, s mint egy általános takarodóra mindenki az étterembe siet. -Az élet anyagi oldala lép előtérbe, s kipirult arcu hölgyek, aggodó -mamák, s jól táplált papák oldalánál vigan nevetgélnek párolgó -tálak mellett, míg az erősebb nem külön terembe huzódva, poharak -között mulat, s tánctüzelte vére lerázva a civilizáló viszkolt -padlón magára kényszerített feszélyt, vad forrásnak indul, közelebb -inti a bandát s úgy tombol el-elkapva a hegedű siró nótáját s a bús -magyart dallja, míg köny nem jő szemébe.</p> -<p>Az akkorában még egész friss sebből vérző honfi kebel, kezdetben -amugy is nyomottá tette a hangulatot, s azok jelenléte, kik durva -kézzel e sebeket ütni segítették, szintén alig volt alkalmas a bús -emlékek feledtetésére, – de az illatosan párolgó tálak csörgése s a -poharakban habzó tűznedv lángja mellett mind jobban olvadni kezdett -a fagyos fásult kebel s a kiirthatlan jó kedv, a magyar jellem ez -ősvonása, elfoglalá megillető helyét.</p> -<p>Egyszerre, midőn a társalgás fölmelegedve a rántott csirkék, -cottletek stb. boncolgatásában, már élénkebb hullámokat vetett, s -az izzadó cigánybanda épen bevégezve a sirva vigadó nóták egyikét, -összedugott <span class="pagenum"><a name="Page_53" id= -"Page_53">-53-</a></span> fejjel azon tanácskozott, kinek a nótáját -kezdje? bántó applombbal föláll egy tisztecske, s kardját -megcsörrentve egy ujdonatuj piros hasu ötforintost oda vet Miska -cigánynak:</p> -<p>– Sie Primgeiger! Gott erhalte! s fensőbbsége érzetében a -publikumhoz fordulva:</p> -<p>– Meine Herren! aufstehn!</p> -<p>Mit volt mit tenni? A tényleges hatalom előtt meghajolva vagy -tán a sértő gyöngédtelenség ily hallatlan fokától megkövülve, a -megye kemény szittya ivadéka állva hallgatá végig az emlékezetes -dallamot. A tisztek oly triumfáló arccal néztek körül, mintha -honvédeink sohasem látták volna a hátukat.</p> -<p>Hagyján a fölszaggatott honfiseb, hagyján a fölszaggatott -honfibú, hisz kezdtük azt már megszokni, hanem a sok meghült -pecsenye, mely áldozata lett a „Gotterhaltenek“.</p> -<p>A győzelem érzetében, daemoni mosolylyal ajkán, kardcsörtetve -foglalt helyet ujból a tiszti kar s a pincéreknél vacsorát kezdett -rendelni, mely meg is érkezett.</p> -<p>Ki tudja mi történik, ki tudja mily elégtételt vesz a joggal -fölháborodott fiatalság, ha egy köztiszteletben álló őszfejü hazafi -közbe nem lép.</p> -<p>A nem sejtett sértő merény után beállott vészteljes csöndben -felállva, teljes nyugalommal zsebébe nyul, s meglehetős puffadt -tárczájából a legeslegujabb tizforintos bankót kikeresve, oda -nyujtja Miska cigánynak: <span class="pagenum"><a name="Page_54" -id="Page_54">-54-</a></span></p> -<p>– Miska fiam! Mir zweimal „Gotterhalte!“ s tisztes arcát a fehér -waffenrockok felé fordítva:</p> -<p>– Meine Herren aufstehen!</p> -<p>S Miska bandája egész elkeseredéssel huzta a nótát, egyedül -hangszereikért remegve, nem hivén, hogy el ne repedjenek -szégyenükben.</p> -<p>Az elégtétel teljes volt, a tökéletesen lefőzött tisztek -boszusan hagyták oda a termeket, hol számukra ez intermezzo után -nehezen lett volna mosolygó ajk, vagy kéjesen villogó szem.</p> -<p>S a fölsült tisztecskéktől megtisztult légkörben vidáman folyt a -mulatás, ki világos ki virradtig.</p> -<p class="center">*</p> -<p>S. M. B.-n 1850-ben egy telivér bezirker Sch. ur volt a megyei -főnök. A többiek között egy magyar dijnoka is volt, Cs. ur.</p> -<p>Egyszer pár perccel később ment a fönt nevezett dijnok az -irodába a hivatalos óránál.</p> -<p>– Hol volt ön? rivalt rá Sch. ur.</p> -<p>– Gr. T–éknél tettem tiszteletemet.</p> -<p>– No’s mi ujság ott? Volt még valaki ott? Kit látott.</p> -<p>– Láttam gr. T. Sándort.</p> -<p>Az érdemes megyefőnök nagy szemeket csinált e válasz hallatára. -Nem kérdett többet semmit. Sietett szobájába.</p> -<p>Sch. ur csendőrökért küldött, s míg ezek eljöttek, szép álmai -voltak ébren. Már látni képzelte a nagy dicsérő <span class= -"pagenum"><a name="Page_55" id="Page_55">-55-</a></span> okmányt, -melyet kapni fog, hogy egy oly veszedelmes embert, kinek már neve -föl is akasztatott, elfogatott.</p> -<p>A csendőrök megérkeztek.</p> -<p>– Ön – szólott Cs.-hoz Sch. méltóságos pathosszal – rögtön -elmegy gr. T.-ékhez, s elfogatja T. Sándort.</p> -<p>– De miért?</p> -<p>– Miféle kérdés ez. Azt kell-e hinnem, hogy ön is a -rebellisekkel tart? Ha gr. T. Sándor egy óra alatt nincs itt, önt -is elzáratom, mint gyanus embert. Semmi ellenvetés tehát. Induljon. -Gr. T. Sándornak nagy vétkei vannak. Ezt ön tudja.</p> -<p>– Miféle vétkei lehetnének, meg nem foghatom.</p> -<p>– Ő nagy forradalmár.</p> -<p>– Hisz még szólani sem tud. Két hónapos összesen. Hogy lehetne -egy ily gyermek forradalmár?</p> -<p>– Mi? mit beszél ön?</p> -<p>– Én gr. T. S. fiáról beszélek, ki két hónapja, hogy -született.</p> -<p>– S a másik T. Sándor? Az nincs ott?</p> -<p>– Nincs.</p> -<p>Ekkor vette észre Sch. ur, milyen bolondot csinált szinte.</p> -<p>Cs. dijnok azonban mégis elvesztette hivatalát.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A mantuai csata után elborongva bolyongott föl s alá a -csatasikon a holtak és sebesültek között a vitéz Alvinczy. -<span class="pagenum"><a name="Page_56" id= -"Page_56">-56-</a></span></p> -<p>E közben jajkiáltás üti meg füle dobját. A hang után indulva egy -béna vitézre akadt, kit nem vettek föl a kocsik.</p> -<p>– Osztrák vagy fiam? kérdi németül Alvinczy.</p> -<p>– Osztrák a ménküt, magyar vagyok az ebadta, még pedig -nagy-szalontai! felelt sértődve a vitéz.</p> -<p class="center">*</p> -<p>1789 körül, gróf Eszterházy egri érsek idejében történt, hogy a -b.-e. egyháznagy, mint egyszersmind főispán egy nevezetes -megyegyülés alkalmával Hevesmegye rendeit ebédre kérette magához. A -megjelentek közt egy oly kitünőség is volt, a ki csak kevéssel -azelőtt tért át a r. kath. vallásra a reformáltak közül. Ez a -nevezetesség igen jó izü humoros uri ember levén, azzal mulattatta -az ebéd fölött környezetét, hogy az elhagyott felekezet -félszegségeit taglalgatva, jelen volt régi hitsorsosait tüzte ki -élcei célpontjául. Az érsek kissé restelvén a dolgot, tréfás -modorral akarta végit vetni a kellemetlen tárgynak, mely célból egy -baljánál ülő öreg táblabiróhoz ily szavakat intézett:</p> -<p>– Lássa édes J. G. uram, mily buzgó hive vált az -anyaszentegyháznak Z. urból ily rövid idő alatt.</p> -<p>Mire a megszólított veterán egész higgadtsággal két felé -simítván tisztes ősz bajuszát, lakonikus rövidséggel ekkép -válaszolt ő eminentiájának:</p> -<p>– Hja kegyelmes uram, szökött szolga soha se mond jót régi -gazdájáról.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_57" id= -"Page_57">-57-</a></span></p> -<h2>A RÉGI JÓ IDŐKBŐL.</h2> -<p>Történik egyszer, hogy a legnagyobb magyar azt álmodja, -miszerint az ő szegény nemzetén nagyon sok átok volt és van. -Elaludt. Viziói voltak. Hajnalra már arra ébredt, hogy hátha ez ősi -átkokat oly áldásokkal lehetne ellensulyozni, melyek magától az -anya-átoktól származnának.</p> -<p>Az ige testé vált. Az álom való lőn. Egy hét mulva hajóra szállt -a nemes férfi. Szándéka volt kipuhatolni, ha vajjon Magyarország -eredeti folyója – a Tisza – lehetne-e s miként hajózható?</p> -<p>A pompásan fölcicomázott gőzös a Tisza hullámain kelepel immár. -Egymást éri rajta a műértő és dilettans notabilitás. A Tiszavidék -partokra sereglett népsége ujjongatva, különbféle helyszerü -ajándékokkal s deputatiók akkjában üdvözlé az uj vendéget.</p> -<p>Az ősi folyók egyik fűzrekettyés kanyarulatánál, hol az izletes -kecsegefaj garmadánként fészkel, nehány öreg halász kiküldöttségi -állapotra piperézte magát, és egyszerü áldomás kiséretében -bográcsos halászlével kedveskedett a grófnak és vendégeinek. -<span class="pagenum"><a name="Page_58" id= -"Page_58">-58-</a></span></p> -<p>Ebéd utáni állapot. Az enyhe verőfény, a begyomrozott paprikás -halászlé, s a hazai nektárok mámorhatalma a gőzös födélzetére -csalták a vendégkoszorut.</p> -<p>Olaszország leghiresebb mérnöke – Paleocápa a hajófödélzet egyik -szögletében fekete kávézik. Körüle egy pár gőzöskapítány figyelmez -a folyam akadályaira. Távolban néhány nemes atyafi kékelő -dohányfüst karikákat utalványoz a szelek szárnyaira.</p> -<p>– Ugyan Miska sógor mit gondolsz, mért kandikál az a német ott a -szögletben mindig az ég felé? szól egy táblabiró pajtásához.</p> -<p>– Miféle német?</p> -<p>– Hát amott a kormányos körül.</p> -<p>– Nem német a pajtás, hanem olasz.</p> -<p>– Mindegy nekem akármi faj. Én mindent németnek tartok, a ki nem -magyar.</p> -<p>– No hát majd megkérdeztetem én per gőzös kapitány, hogy a -tallián mért vizsgál nappal is csillagot.</p> -<p>– Van-e válasz?</p> -<p>– Persze hogy van.</p> -<p>– Halljuk!</p> -<p>– Kérdésedre azt felelte az olasz, hogy azért tekinget annyiszor -s oly busan az egek felé, mert e tájon nagyon magosan járnak a -föllegek, s ennélfogva e vidék gyakori szárazságnak lesz kitéve. E -bajon csak földöntözés és csatornázás által lehet segíteni.</p> -<p>A hajó népsége mosolygott, és elfeledte e fontos észrevételt. -<span class="pagenum"><a name="Page_59" id= -"Page_59">-59-</a></span></p> -<p>Széchenyi azonban összevont szemölddel figyelt a jós meteorolog -szavaira.</p> -<p>Paleocápa jóslata szóról-szóra teljesült.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Ó alkotmányos novemberi nap volt. Ezzel azt akarom mondani, hogy -az eső zuhogott, a hogy zuhoghatott, a sarak sarával pedig a föld -közepén levő opálbányák csókoloztak.</p> -<p>A zápor épen utban ért. Jó négy lovam volt. Fiatal csikók, azaz -hogy sárkányok. A rudas főleg oly hatalmas erővel rendelkezett, -hogy még a fekete bankóból is képes lett volna negyven krajcárt -kiráncigálni, holott annak valódi értéke öt garas volt.</p> -<p>Besötétedett. A vidék láthatára oly koromfekete köpenyt öltött, -hogy beillett volna orgyilkos karbonárinak.</p> -<p>– Jártál-e már erre valaha Miska? kérdém a kocsistól.</p> -<p>– Jártam ám, de hányszor!</p> -<p>– Úgy hát tudod erre a dörgést.</p> -<p>– Dejsz’ uram nem ér itt a tudomány semmit, most a lovak az -urak.</p> -<p>– No hát isten hirével.</p> -<p>Alig ejtem ki e szavakat… paff puff úgy becsapódunk egy -pocsolya-örvénybe, hogy én a fejem tetején kerestem a szememet. -Miska kocsis pedig kufferembe nyulkált a lovakért.</p> -<p>Csupa merő iszap voltunk. Magammal nem igen törődtem, mert az -efféle lucskos állapot, mint alföldi suhanccal velem született; -hanem az oldalamon fityegő <span class="pagenum"><a name="Page_60" -id="Page_60">-60-</a></span> bőrtáskát féltettem, melyben tizezer -forint volt egy barátom kérelmére Szatmárba viendő.</p> -<p>A sárkeblű vendégfogóból kitápászkodva a szomszéd csárdához -vergődtünk.</p> -<p>– Extra szobát kérnék, de hamar ám, mert láthatja kend, hogy -ördöggé vagyok lucskosítva, mondám a szájtátó csaplároshoz.</p> -<p>– Biz uram itt Kondoroson nem szolgálhatunk extra szobával, -hanem a mi szegény cellánkba tessék besétálni.</p> -<p>Azonnal a pénztáskához láttam. Ezen tollatlan jószág velem -együtt szintén árokban fürödvén: bankó tartalma úgy elázott mint a -csap.</p> -<p>Első dolgom volt a részeg bankókat azon két superlátos ágy dunna -gazdag keblére terítgetni, melyek a szobában tulipánoskodtak.</p> -<p>A szolgáló holmi vacsoraféléhez tányérokat csörömpölt. A -dunnákon heverésző temérdek bankót megpillantva oda sug hozzám, -hogy tens uram tessék ám vigyázni ezekre az izékre, mert három -szegény legény vetődött imént a csapszékbe.</p> -<p>– Három rabló?</p> -<p>– Igenis, három betyár, még pedig a javából.</p> -<p>Ellenállásról szó sem lehetett. Pusztai vidék, segélyhiány, -szakadó eső s a csaplár orgazdai hivatala mind ellenem esküdtek. -Itt csak furfanggal lehetett menekülni. De miként?</p> -<p>A szikkadás végett kipányvázott bankó telepet ép <span class= -"pagenum"><a name="Page_61" id="Page_61">-61-</a></span> -összeseprendő valék, hogy azt elrejthessem, midőn az okos és -becsületes szobaleány e szavak után „ne bántsa az ur a pénzt… -gondoltam valamit“ kirándult a szobából s nehány perc mulva -visszatérve, az ágyakat… illetőleg a pocsolya-ittas bankókat -lacsuha és lebbencsnek való nyujtott tésztákkal betakargatta.</p> -<p>Az eső folyvást zuhogott. Én egy pislákodó gyertya mellett -szundikáltam. A korcsmában halotti csönd.</p> -<p>– Hál’ istennek! Eltávoztak – gondolám. Dehogy távoztak, sőt -nagyon is megjelentek, mert éjfél tájban három darab torzonborz -haramia állott előttem.</p> -<p>Az egyik pisztolyt szegzett rám, a másik éles baltát -villogtatott az orrom körül, a harmadik rémítő dorongot suhingatott -fölöttem.</p> -<p>– Ide a pénzzel?</p> -<p>– Miféle pénzzel? felelém nyugodtan.</p> -<p>– Dejsz nem ütjük el tréfával a dolgot, a kinek oly pompás négy -lova van…</p> -<p>– Annak az erszénye se sovány.</p> -<p>– Bizony pedig sovány atyafiak – felelém és saját tátogó -bugyillárisomat markokba is nyomtam.</p> -<p>– Ez kevés, hol a többi?</p> -<p>A pisztoly közelebb nyomult felém, a balta sürübben villogott; a -furkós pedig az esőhöz menydörgést suhogott.</p> -<p>– Ha nem hiszik kedtek, hogy nincs több pénzem, hát kutassanak -össze mindent.</p> -<p>Úgy is volt. A tésztával halmozott ágyon kivül <span class= -"pagenum"><a name="Page_62" id="Page_62">-62-</a></span> minden -ziget-zugot fölkotorásztak. Persze sehol semmise volt.</p> -<p>Eltávoztak. Reggel azonban a kocsist kötözve, a négy tátosnak -pedig hült helyét találtam.</p> -<p>No még lebbencs és lacsuka aligha aquirált tizezer forintot.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Még a harminczas évek elején egy Baczur Gazsi-féle jurátus -fölment Pozsonyba az országgyülésre, de nem mint megyei követ. Itt -legnagyobb malörje az volt, hogy attilája rosz lévén, a jurátusok -gyülhelyén illőleg nem jelenhetett meg. Kapja tehát az N. -consiliariustól diurnum fejében kapott sarkig érő fölső kabátot, s -szánja attilának, gondolván ez még fordítva jó szolgálatot tesz. -Hanem az a volt bökkenő, hogy – mint hallá – itt magyar szabó -nincs, ő pedig németül nem tud. No de a hevert ész könnyen segít -magán. Előveszi emlékező tehetsége lexiconját és hosszas fejtörés -után összefércelt egy német előadást, s azzal a szabóhoz -beállít.</p> -<p>Köszöntés: Karsamadiner her fon scheider.</p> -<p>Azután előveszi a hóna alól a kabátot, kiterjeszti és mutogatja -külsejéről belsejére és viszont, így adván elő a dolgot szóval:</p> -<p>– Vasz ájni, dasz auszi, vasz auszi dasz ajni. Und knöpfen zo -rakhen: (mellére mutat) ánc, cváj, dráj und vart a piszli: und -viderum ánc, cváj, dráj und <span class="pagenum"><a name="Page_63" -id="Page_63">-63-</a></span> vart a piszli; und nok ájmol ánc, -cváj, dráj und ganc várt a piszli!</p> -<p>– Ezt a kabátot akarja az ifju ur attilának fordítatni? mond -mosolyogva a szabó.</p> -<p>– Hát tud az ur magyarul! csodálkozék a juratus. Egész fél -éjszakán srófoltam össze e néhány német szót s azzal is fölültem! -No hiszem szép gyerek lesz az, a kinek a kedveért én valaha németül -megszólalok.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Juratus koromban egyszer a többi közt nagyon megbuktam. Bukásom -abból állott, fél évre szóló apanázsomat egy estén elkártyáztam. -Egy ideig puff és kontó-csemegéken tengődtem. A sovány credit -azonban mielébb elpárologván: pénz alá haza mentem. A jó mama -eleinte zsörölt-pörölt velem, végre kibékült mint minden anya.</p> -<p>Anyai áldásos szeretet! Nincs párod a sziv világában!</p> -<p>– Kedves mamám, mielébb szeretnék ám Pestre visszamenni.</p> -<p>– Ez annyi tesz, hogy mielébb pénz kellene, felelé mosolygva a -mama.</p> -<p>– Persze mielébb és minél több.</p> -<p>– Igen ám galambocskám adnék én, ha volna, de az uri háznál -jelenleg egy garas sincs.</p> -<p>– Van Icig zsidónál.</p> -<p>– Van biz ott fiam elég, hanem nagyon drága. <span class= -"pagenum"><a name="Page_64" id="Page_64">-64-</a></span></p> -<p>– Mama lelkem csak most az egyszer.</p> -<p>– Adósságba nem örömest verem magam, de ha megigéred, hogy többé -meg nem busitasz, tehát…</p> -<p>– Igérem mama, megigérem, s aztán…</p> -<p>– Holnap turi vásár. Ilyenkor sok marhakupec érkezik a felső -vármegyékből… no hát nem bánom, föláldozok éretted nehány -tinót.</p> -<p>A jó mamát örömemben össze-visszacsókoltam.</p> -<p>Turra érkeztünk. Bogrács, utravaló és szénával gazdagon -megpakolt ernyős szekerünk a marhavásár közt állapodott meg. Az -eladó tinókat akkor már ott találtuk. A mama a szekérben már várta -a jó szerencsét, melynek elején ferhéchez kötőfékezett lovacskáink -jó izün ropogtatták az illatos szénát.</p> -<p>Én a Laci-konyhára ballagtam. A régi jó időkben a kis városok -országos vásárjain fölállított Laczi-konyhák a nemzeti élet -sajátságos játéka volt.</p> -<p>E törzsgyökeres alföldi város egyik térségén jelenleg élénk -sürgés-forgás, robaj s néphullámzat mutatkozik.</p> -<p>Itt kövér göbölyök; szelid szemü tehenek; jármos ökrök és -nyugtalan üszők körül fürge kupecek alkudoznak. Amott fáradt gebéit -menyre-földre dicsérgeti az ezüst gombokkal megspékelt rongyos -cigány. Erre piramis alaku cserépedény telep mellett óvatosan -guggol a gömöri producens, nehogy egynémely próbanyargalásra -ostorozott csikó az ő fazéknépségét is megtáncoltassa. Egymás -átellenében ásítozó ponyvasátrakból <span class="pagenum"><a name= -"Page_65" id="Page_65">-65-</a></span> étvágyingerlő illat ömlik a -légbe. A sátor közepén füstölgő vályogoltáron pipacspirosra hevült -menyecske kezei közt biborszin Laci-pecsenye sustorékol; a konyha -hátterében kosorru dudaszó mellett egy-egy pityókos betyár bokázik, -keserves népdalt dudolgatva a pásztorizene mellé.</p> -<p>Falatozni „zsindelyes“ nevü csárdába vetődtem. A végtelen hosszu -ivóka csordultig telve volt nyalka legénységgel. A vidám fiatalság -egy szál klarinét mellett bokázgatott. A jámbor klarinétos füstös -pofája úgy ki volt az örökös fuvalgástól dagadva, hogy szél próféta -teljes holdvilágnak szó nélkül beillett volna.</p> -<p>Én egy zugba eső asztalka mellé huzódtam. A legények -farkasszemeznek. Csorba száju palackokból egy hajtókában járja a -vallató csiger. Patyolat inges legénység furakodik a tömegen át. A -vezénylő sugár alak földig érő ingujját fölbillentvén, egy abból -kiviruló ólmos bottal közé vág az asztalnak. E hangra a másik -legény a mestergerenda felé villogtatta fokosát.</p> -<p>Az alföldi népszokás értelmében ezek verekedési jelszavak -voltak.</p> -<p>Úgy is volt. Két egymással ellenkező párt között megkezdődött a -verekedés.</p> -<p>Izmos furkósok alatt kongának a hosszú fürtös koponyák. Széles -vállakon keresett utat magának az ólmos fütykös! Szikrázó fokosok -villogtak a légben. A csárdai csata elkeseredve vivatott.</p> -<p>Szemtől szembe láthatva a néperő oktalan fecsérlését, -<span class="pagenum"><a name="Page_66" id= -"Page_66">-66-</a></span> borozó asztalkám melett ép azon -mindenható népnevelésről ábrándoztam, mely e hatalmas népfaj -megváltójául minden emberbarát eszméi közt főhelyet foglal, midőn -egy a csatából felém hátráló polgártárs úgy hozzám csapott -fokosával, hogy annak két betűje rám ragadt és kilenc évig a -hátammal pecsételtem levelet.</p> -<p>A bezuzott koponyák, kék vörösre páholt és lepedőbe forgatott -turi atyafiak közül magam is cimeres hátgerinccel menekhetém. -Utközben eszembe villant Magyarország nagy prófétájának azon arany -mondata, hogy ha az in partibus és legközeleb a zsindelyes -csárdában elpazarolt ifju erő nemesebb irányt vehetne, mily -hatalmas szellemi és anyagi tőkét nyerne a nemzet.</p> -<p>Utamban a rózsaszin kedély és szellőkkel játszadozó friss lég -egy életrevalóbb nemzedék iránti reménynyel töltének el.</p> -<p>Ősi szabásu ekhós szekerünkhez elvergődtem. A tinók már akkor -elkeltek. A vándor tulkok árát örömmel osztá meg velem a jó -mama.</p> -<p>E kegyeletes subventió elég volt arra, hogy jurátusi állomásomat -ismét elfoglalhassam.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_67" id= -"Page_67">-67-</a></span></p> -<h2>JÓZSA GYURIÁDÁK.</h2> -<p>Józsa Gyurinak kedvenc mottója volt:</p> -<p>„Praetor minima non curat.“ Élceit és megyei dictióit e -frázissal szokta illusztrálni.</p> -<p>Egy rengeteg kanikulai hőségben retirál Gyuri a Jajvár melletti -lakház tornácának északi klimája alá. Familiáris karszékében -pöfékel, a melyben már egérarmádia tanyázott s belőle pozdorja -szunyogok ágaskodtak. Átellenében afféle alföldi nyárias -pongyolában a jurium director ropogtatta a tökmagot.</p> -<p>– Ejnye be gazdagon ozsonnázik amice!… irigylem.</p> -<p>– Megjárja no! – felelé a director, fraternizálva a körüle -leselkedő kuvaszokkal.</p> -<p>– Erre már egy kis nektár is kell.</p> -<p>– Persze hogy dukál, – s jóizüt kortyintott a kutvödörből.</p> -<p>A komondor-compánia kirohan a sivatag portából s rettentő -csaholástól viszhangzik a Jajvár.</p> -<p>– Idegen szagot érzek, – dümmögé a direktor.</p> -<p>Igaza volt. Paraszt deputatió jelenik meg Gyuri előtt -lecsüggesztett fejjel és siralmas arcvonásokkal. <span class= -"pagenum"><a name="Page_68" id="Page_68">-68-</a></span></p> -<p>– Domine spectabilis! égett emberek vagyunk. Az emberiség -nevében segélyért esedezünk.</p> -<p>– Hüm, hüm, leégtek. E bajon segítünk. Praetor minima non curat. -Cigánynyal szolgálhatok. Majd épít ez az élelmes faj nyakra főre. -Hé Guga, Tarkó jertek ide.</p> -<p>– Hisz uram cigánynak mi is bővében vagyunk. Nekünk más források -kellenek.</p> -<p>– Mondtam már, hogy praetor minima…</p> -<p>– Dejsz’ nem minimum az, mikor egy egész falunak se hajléka se -kenyere. Uram! istennek ajánlom.</p> -<p>Józsa Gyuri e merész szavakra úgy neki vörösödött, mint valami -rozzant vasfazék a kohóban. Vászon pipájából oly szörnyet -szortyintott, mely akármely kurazir-trombitába oda illett volna -szusznak.</p> -<p>– Nos domine Varangy, mit szól ehhez a paraszt -impertinentiához?</p> -<p>– Csak azt mondom, spectábilis, hogy a deputatusnak igaza -volt.</p> -<p>– Ejnye herkópáter et tu, mi fili Brute! Menjen kend varjut -fogni.</p> -<p>– Igenis, rögtön indulok.</p> -<p>Gyuri és a director elváltak.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Józsa Gyuri egy izben nagyon rosz launéban volt. Minden áron -házasodni akart.</p> -<p>– Gazsi jerünk leánynézőbe, – mondá nekem.</p> -<p>El is mentünk. Nagyuri licitation aquirált egyszer <span class= -"pagenum"><a name="Page_69" id="Page_69">-69-</a></span> egy -batárt; eleinte hambárnak használta, később disznóól lett belőle. -Ezt a mammutot kelle jármű gyanánt decorálni. Megtörtént. A -verébarmadia belőle kiostoroztatván, becsipetett három darab -hektikás gebét, melyeknek hátgerincével bátran lehetett volna -beretválkozni. A carpentumba befészkelődtünk. Azt hittem, hogy -Zsodomában vagyok, úgy lesülyedt alattam a kocsiülés. Józsa Gyuri -röhögött. Nyári idő és nagy szárazság levén, a batárba szivárgott -pormennyiség miatt mangalicák lettünk. A nászfalutól mintegy -negyedórányira békanyállal borított mocsár terjeszté elénk büzös -keblét. A batár megáll. Gyuri leugrik. Kiszalad róla a gonyaféléje -és pár perc alatt a pocsolyában lubickolt.</p> -<p>– Mit csinál bátyám? kérdém.</p> -<p>– Hát leánynéző toilettet.</p> -<p>Elszunyadtam. Rémitő ordítás ébreszte föl. A batár előtt Józsa -Gyuri jajveszékelt in puris naturalibus, és talpig -befeketepontozva. Hát a mocsár lópiócái kosztoltak a termetén. -Szerencsére a kocsis tarisznyájában levő porsótól lepattogtak róla -a mocsár despotái.</p> -<p>– Gazsi! van-e nálad zsidóbőr?</p> -<p>– Micsoda?</p> -<p>– Tapló.</p> -<p>– Van nekem, tensuram! – szólt a kocsis. A háromszáju -sebhelyeket betaplózva, Gyuri a gunyaféléjébe hengerődzött, haját -simára körmölte, batárba vágta magát, s a menyasszonyi faluba -vánszorogtunk. <span class="pagenum"><a name="Page_70" id= -"Page_70">-70-</a></span></p> -<p>Csinos kastély udvarára érkeztünk. Józsa Gyurka rendkivül -lovagias ember lévén, először is a konyhába pillantott be -szolgáló-szemlére. Én szégyenelve azt az olcsó statuscsinyt: -szögletbe lapultam, mint a palacsinta. Gyurka ép egy izmos ancillát -ölelgetett, midőn betoppan a tenyeres-talpas háziasszony s a -spectaculum láttára Gyurira förmed.</p> -<p>– Hát ily móressel jöttünk leánynézőbe? Zsuzsi hol van a -seprü?</p> -<p>Megugrottunk.</p> -<p>– No Gazsi, itt cudarul megbuktunk. Se baj… gombház, ha leszakad -lesz más.</p> -<p>Ránk esteledett. – Minthogy körülbelül nem mutatkozott -csárdaféle, tehát a batárban töltöttük az éjszakát.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A tiszafüredi hires nyereggyártókkal, mint coadjutor pátrónus, -Józsa Gyuri Bajorországba utazott. A sörnektár ezen jámbor -paradicsomában belebolondul egy árva lánykába, a ki egy kávéházban -kassza-Hébe volt. Azon ürügy alatt, hogy gyermekei mellett, mint -gouvernant kényelmes alkalmazást nyerend: magához csábítá a -tapasztalan ifju hölgyet. A szegény és sokat zaklatott árva kapott -a jó alkalmon és Gyurkával Magyarországba utazott. Bepillantván a -Jajvár kietlen sivatagába, eleinte borzadozott, de a megszokás és -remény hatalma kitartó erőre bátorítá.</p> -<p>– Hol a tensasszony? – kérdezé a principálistól. <span class= -"pagenum"><a name="Page_71" id="Page_71">-71-</a></span></p> -<p>– Szüreten van.</p> -<p>– Hát a gyermekek?</p> -<p>– Mind egy szálig vele vannak.</p> -<p>– Merre van a spász?</p> -<p>– Most rendezik.</p> -<p>A leányka gyanakodott, de aztán magához tért.</p> -<p>Minthogy a nép faluszerte mindenkinek érdemleges cimet osztogat, -a Jajvár csőcselékje a leánykát „Bavarának“ keresztelé.</p> -<p>Napok s hetek teltek anélkül, hogy a nőféle cselédet óhajtó -Bavára a tensasszonyt és gyermekeit láthatta volna. Félelmében és -unalmában addig faggatta Gyurkát, mig ez kibuvóul elhitette vele, -hogy neje megérkezett, hanem a pusztán van. Minden áron látni -akarván a háziasszonyt, fölültetik Bavarát egy kas nélküli -ökörszekérre. Józsa Gyuri kócspusztai filegoriájához megérkezik. Ez -a hórihorgas vályogalkotmány egy dombtetőről bámészkodott a rónák -végtelenébe. Ozsonnára nyilt az idő. Pompás bográcsos tokány-illat -üti meg a Bavara orrocskáját. Ezt a hatalmas étket aligha a -háziasszony nem készíti, – gondolá magában, s az aroma után indulva -benyít egy ablaktalan szoba félébe. Mit kelle látnia? Néhány -kapcabetyárt, kik valami hosszu késformát villogtatnak a légben. A -betyárok baltásdit játszottak. A megrémült leányka sikoltva rohant -ki a szilaj fészekből, s futása közt ordas vén emberrel -találkozik.</p> -<p>– Hol a tensasszony? – kérdezé. <span class="pagenum"><a name= -"Page_72" id="Page_72">-72-</a></span></p> -<p>– A tensasszony e tájt én vagyok, – felelt nagy szemeket -meresztve a vén juhász.</p> -<p>Gyönyörű holdvilágos est volt. A szegény árva rémülten -lótott-futott az illatos mezőn. A szomszéd falvak harang-szólama, -tanyára érkező nyájak kolompolása, pásztor furulyák bánatos hangja, -s a rónatér pásztortűzei mélyen hatának érzékeny kedélyére. -Keservesen zokogott. Könyek omlottak száraz kenyerére, s a napi -események sulya alatt elbágyadva, egy vályog omladékon -elszenderült. Más nap reggelén zabbal töltött zsákok tetején -ökörszekerezett vissza a Jajvárba. Gyurkát nem találta honn, mert ő -az egri gyülésekre utazott. Belátva keserves helyzetét, összeszedte -batyucskáját, s Baváriába vándorolt.</p> -<p>– Hát a Bavara hol van? – kérdezé Gyurka megérkeztekor Varangy -jurium directortól.</p> -<p>– Megszökött.</p> -<p>– Anélkül, hogy – fátum.</p> -<p>– Dejsz akad ide még oly Bavara is, kitől meg a spectabilis -szökik meg.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A szilvási gróf egy szekérderék palóc assistentiával bekopogtat -egy izben Józsa Gyurihoz, a kit ép azon nemzeti functióban talál, -midőn a Jajvár mezitlábas tisztjeivel convenciókra egyezkedett.</p> -<p>– No Gyurka, kell-e vendég?</p> -<p>– Szervus cimborám, hogy ne kellene? Kapva <span class= -"pagenum"><a name="Page_73" id="Page_73">-73-</a></span> kapok -rajta, főleg ha ily nekem való truppot látok, mint a milyet te -hoztál.</p> -<p>– Hát egy kis harapnivaló kifutja-e? mert a poroszlai töltésed -megpróbálja az ember appetitusát.</p> -<p>– Enni való? Akad. Hé legények! egyikötök varjut, a másik -bibicet requiráljon. Te pedig kukta szógám, vágd le a vén rókát, jó -lesz bográcsos nyulnak.</p> -<p>Ez ebédprogrammra Vércse és Kula kortesek nagy szemet -meresztgettek egymásra.</p> -<p>– Hogy és mikép vagy különben bruder? – kérdi a gróf -Gyuritól.</p> -<p>– Most jól érzem magamat, mert ismét tömve van a padlásom -dögbőrrel, pedig tegnap is elhordott egy angáriát a jebuzeus.</p> -<p>– Tán Nyurga, gyöngyösi zsidó volt nálad?</p> -<p>– Nem biz a, csak afféle házaló handlé.</p> -<p>– Hát hogyan mert oly vékony erszénynyel ily vastag g’seftbe -belevágni?</p> -<p>– Kénytelen volt vele. Kissé megtréfáltam ezt a minorennis -Judást.</p> -<p>– Hogy hogy?</p> -<p>– Hát úgy, hogy a létrán a padlásra mászott és fitymálni kezdé a -gyönyörü birkahüvelyeket; elbrenoltam alóla a latorját és -rémültében oly áron szedte vette a dögbőrt, a milyet én -diktáltam.</p> -<p>– Igen, de revocált.</p> -<p>– Sőt fizetett, mint a köles, s úgy megszeppent, hogy a -padlásról hajigálta rám a bankót. <span class="pagenum"><a name= -"Page_74" id="Page_74">-74-</a></span></p> -<p>– Szegény zsidó. Ugyan van-e lelked Gyurka?</p> -<p>– Hát csalja ki a deficitet máson.</p> -<p>Az általános hahotára háttérben guggoló cigányok is az ambitus -elé jöttek röhögni.</p> -<p>– No more, kell-e egy fényes huszas? mondja Gyuri egy borzas -vályogvetőnek.</p> -<p>– Már, hogy ne kellene? Ide vele.</p> -<p>– Nem oda Buda… de ha egy egeret nyersen bepakolsz: akkor tied a -ragyogó jószág.</p> -<p>Minthogy a Jajvár környéke hemzsegett az egércsordától, rögtön -csiptek egy majorennis fajut, melyet a cigány szőröstől-bőröstől -bekapott. Hosszan kortyogott, míg lenyelhette.</p> -<p>– Hát hun van azs a ragyogó huszas?</p> -<p>– Micsoda huszas? köszönd meg gazember, hogy ily olcsó kosztra -kapattalak.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Vitéz kapitány uram! jelentem alássan, hogy baj van a pusztán. -– Szól a gulyás Józsa Gyurihoz.</p> -<p>– No, hát beszélj szógám.</p> -<p>– Az este a szűz gulya eltévedt.</p> -<p>– Tyhű a ki fölmarkolta… no de beszélj szógám.</p> -<p>– Estenden a villongó halom hajsz oldalán heverésztünk. Egy -tilinkós reszkető nótáján tátottuk a szánkat. A domb másik oldalán -a szűz gulya legelt. Bizony jó messzire elbogarásztak. Mikor akolba -terelnénk üket… hát sehol semmi. – A gulyás egészen megizzadt a -referáda alatt. <span class="pagenum"><a name="Page_75" id= -"Page_75">-75-</a></span></p> -<p>– Ejnye ilyen amolyan betyárja…</p> -<p>– Sejteni kezdem tensuram, hogy nem betyár cselekedte azt az -izét, hanem valami furfangos szomszéd akarta a tensurat -megtréfálni.</p> -<p>– Lehet, hogy úgy van. Csöngess szógám avval a -bivaly-kolomppal.</p> -<p>A kolompszóra összesereglett a Jajvár mezitlábos miliciája.</p> -<p>– Talpra legények a ki lelke van! – harsog a csőcselékhez Józsa -Gyuri; – elsikkadt a szűz gulya. Egyik lóháton, másik szamáron, a -harmadik gyalog, csellel, furfanggal vagy furkósbot-félével vissza -kell lopni a gulyát. Értitek?</p> -<p>– Értjük tensuram. Meglesz.</p> -<p>A szűz gulyát a kis ur (Józsa Gyuri egyik mellékneve) mind egy -szálig visszalopatta.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Gr. K. M. még a forradalom előtti időben 50 bivalyt behajtatott -nyári legelőre T.-Füredre, Józsa Gyuri jószágára. A szilvási -uradalomban azon időben kevesebb széna teremvén, mint máskor, Józsa -Gyuri beegyezésével téli tartásra is ott maradtak a bivalyok.</p> -<p>Józsa Gyurinak terjedelmes birtokaihoz kevés épülete volt, úgy -hogy saját jármos ökrei is kivül teleltek; nem volt tehát a vékony -szőrü bivalyokat is hova bekötni, hanem csak sub divo voltak, s -tavaszra mindnyájának bőre a gerendára került.</p> -<p>Szent György napkor a gróf, Füreden keresztül <span class= -"pagenum"><a name="Page_76" id="Page_76">-76-</a></span> utaztában -Józsánál ebédelt; ebéd után beszélgetés közben így szól Józsához: -„apropos Bruder, hogy vannak a bivalyok?“</p> -<p>– Bizony Niki pajtás, nem szerették a klimát, s mind -eldöglöttek.</p> -<p>A gróf nem szólott többet. Józsa pedig a bőröket is distrahálta -a zsidóknak, absque refasione domni.</p> -<p>Nehány év elteltével Józsának roppant sertésnyájai levén, -számukra pedig vitalitium nagyon kevés – megszorult s feledve a -grófon elkövetett tettét, makkot bérel 200 darab sertésre a -szilvási uradalomban; a gróffal könnyen megegyezett, a bért előre -kifizetvén a sertéseket fölhajtatta.</p> -<p>Mikor már jó meghiztak, a gróf a közeli falvakban kihirdette, -mivel restauratio alkalmával ezeknek segélyével dacolhatott a -papismus törekvéseivel „ki akar sertést ölni?“ Persze akadt -concurrens a potyára, s pár nap alatt a Józsa 200 darab hizott -sertése el lőn kapkodva.</p> -<p>Egyszer eszébe jut Józsának, meg kellenék nézetni a sertéseket; -felküldi számadóját, de ez azon szomoru hirrel jött vissza, hogy a -gróf mind elajándékozta a nyájat korteseinek. Józsa épen ebédelt, s -fogát piszkálgatta s nem szólott egyebet, mint „hóhér teremtette, a -bivaly, a bivaly!“</p> -<p class="center">*</p> -<p>Józsa Gyuri gazdag ember létére soha sem viselt más bundát, mint -hat kosbőrből, nem is kikészítve, <span class="pagenum"><a name= -"Page_77" id="Page_77">-77-</a></span> csak kitörve, melyet mindig -kifordítatlan viselt, mely sokszor megázván, zörgött.</p> -<p>Egyszer, meg a jobbágyos világban uj bundát akart csináltatni; -elmegy tehát egy urbéres t.-füredi szücshöz, ki – valamint mindenki -– ismervén Józsát, hogy igen crudelis ember, – megijedt a mint -meglátta.</p> -<p>– Bunda kell! de hónap estére készen legyen, mert különben -megjárod; ismersz ki vagyok?</p> -<p>A szegény szücs mentegetőzött, hogy a terminus rövid.</p> -<p>– Meg kell lenni, a materiát mindjárt küldöm.</p> -<p>Egy fél óra mulva bőgést hall a szücs az udvarán; hát egy bojtár -hajt hat nagy istentelen kost. „Meistruram! itt a materia! bunda -legyen belőle holnap estére.“</p> -<p>A szegény szücs annyira megijedt – mert látta, hogy ily -materiából lehetetlen bundát készíteni ily kurta idő alatt – hogy -elköltözött rögtön Egyekre, házát bérbe adta, csak három év mulva -jött vissza, mikor gondolta, hogy Józsa haragja már -lecsillapult.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A hirhedett Józsa Gyuri egyszer felhajtatott Pestre kétszáz -darab szarvas állatot vásárra, hogy majd itt azokat eladja, -minthogy otthon nagyon soványul ütött ki a takarmány. De biz azok -nem a legjobban voltak kihizlalva, a mészárosok nagyon fitymálgatva -beszélgettek róluk: erre megharagudott, felhajtatta az ökreit -Bécsbe. Odáig egy cseppet sem javultak a tinók, a bécsi közönség -pedig kövér hushoz van szokva. Józsa <span class="pagenum"><a name= -"Page_78" id="Page_78">-78-</a></span> Gyuri sehogy sem tudott -összeegyezni a mészárosokkal; rettentő potom árakat kinálgattak -neki. Itt még jobban megharagudott; felhajtatta marháit Linzbe; de -ott még siralmasabban járt: mert még kevesebb pénzzel biztatták. -Nem adta meg magát; még előbbre hatolt, keresztül verte magát a -határon, felvitte ökreit Drezdáig. Persze, hogy mire oda értek a -jámbor állatok, valahány oldalbordájuk, mind kilátszott a hosszu -tapasztalás miatt: dehogy kelletek a mészárosoknak, hallani sem -akartak róluk, azt mondták, hogy vigye vissza elébb s hizlalja -meg.</p> -<p>Visszavigye, ujra vámot fizessen értük? hogy aztán Keglevichék -otthon nagyot nevessenek rajta. Azért sem teszi. Mást gondolt -magában. Megállj német, majd megveszed tavaszszal, ha most nem -kell, de haza pedig nem viszem, mert ott aranyért sem kapni szénát. -– Estefelé tehát összehivá a hajtsárokat, kifizette a bérüket, s -azt mondta nekik: „halljátok! majd mikor besötétedik, szökjetek el -szépen a marhák mellől, szerteszéjjel; ennél a jámbor németnél nagy -rend van, majd összefogdossák ők szépen s currentálni fogják, hogy -három hónap alatt jelentse magát a gazdájuk; azalatt meg -kitavaszodik, a marhák itt a státus költségén kitelelnek a jó német -szénán, a mi itt csupa <i>háj</i>, jól meghiznak, akkor aztán én -majd előjövök értük, s jó áron eladom.</p> -<p>Úgy lett. A hajtsárok szétszöktek. Józsa Gyuri hazament, az -ökröket mind behajtották, hol itt, hol <span class= -"pagenum"><a name="Page_79" id="Page_79">-79-</a></span> amott, -azután currentálni kezdték, határidőt tüztek ki a megjelenésre, -ezalatt elmult a tél; Józsa Gyuri idején megjelent, legitimálta -magát, mint a barmok jogszerü tulajdonosát, s meg volt az a -diádala, hogy most már busás pénzen adta el a gőbölyöket a drezdai -mészárosoknak.</p> -<p>Igaz ugyan, hogy a tartás és hivatalos költségek fejében fele -ott maradt a gulya árának; hanem azért mégis jó tréfa volt ez abban -a világban.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egyszer Józsa Gyuri megharagudott cimboráira és azzal vált el -tőlük, hogy soha őtet többet nem látják.</p> -<p>Hire is futamodott nem sokára, hogy az utóbbi lófül levágás óta -Józsa Gyuri nem fogad be vendéget, kaput is csináltatott házára, az -utcára levő ablakait berakatta téglával félig, hogy még csak be se -lehessen törni, és semmi dörömbözésre be nem bocsátott se -ellenséget se jó barátot.</p> -<p>Ezt a csodát meg kell látni, mondának a vig cimborák és -lerándulának Tiszafüredre. Fogadásuk állta, hogy még is csak -bejutnak valahogy Józsa Gyurihoz.</p> -<p>A helyszinére érve körültekintének; hát volt Gyuri urnak egy -ujon épült palotája, mely soha sem épült föl egészen, ez a rendes -lakóháza mögé volt építve kontignacióra, jó magas helyre, a honnan -messze el lehetett látni.</p> -<p>A ház már akkor is abba volt hagyva.</p> -<p>A kapu előtt állt élére helyezve egy roppant nagy <span class= -"pagenum"><a name="Page_80" id="Page_80">-80-</a></span> malomkő, -alája tett gerendával föltartóztatva, hogy el ne szaladjon. Józsa -Gyuri abból bizonyára márványasztalt akart készíttetni palotája -diszteremébe, a melyen reggelenként paprikás szalonnát lehessen -falatozni.</p> -<p>A cimborák a mint a szép malomkövet meglátták, egybe rájöttek, -hogy mit kell itt tenni? Intettek egymásnak, ketten kétfelől -megfogták a gátló gerendát és elemelték azt a malomkő alól.</p> -<p>A nehéz kőkerék eleinte szép csöndesen kezdett megindulni a -lejtőn lefelé, neki Józsa Gyuri háza oldalának, de majd egyre -sebesebbé vált futása, ment mint a sebes veszedelem, dörgött mint a -földrengés s olyat csapott Gyuri háza oldalára, mint a menydörgös -menykő. Józsa Gyuri kiesett az ágyából, kiugrott az ablakán, azt -hitte az üstökös rombolja a földet, mikor aztán künn volt az utcán, -nagy nyájasan eléje járulának látogató vendégei:</p> -<p>– Csak egy kicsit be akartunk kocogtatni, hogy itthon van-e a -gazda?</p> -<p>Ez aztán barátságos bekocogtatás volt!</p> -<p class="center">*</p> -<p>A ki a magyar alföld páratlan geniálitását – Józsa Gyurit -közelről észlelte, el kell ismernie, miszerint sok gyöngéje volt -ugyan, hanem annál több eredetiséggel rendelkezett.</p> -<p>A régi classikus irókat kiválólag szerette: elméssége -kifogyhatatlan volt: talpraesett anekdotáit mindig citatiókkal -füszerezte, a bibliát és corpusjurist könyv <span class= -"pagenum"><a name="Page_81" id="Page_81">-81-</a></span> nélkül -tudta s emberbaráti érzelmének nem egyszer adta fényes jelét.</p> -<p>Azonban többször annyira elragadák az indulatok, hogy magáról -megfeledkezve kegyetlen tulságokra vetemedett. Példát mondok.</p> -<p>A kis urnak (Józsa Gyurit így is hivták) kedvenc szokása volt -uton-utfélen kocsijára szedni a munkátlan csőcseléket s velök -udvarát népesíteni.</p> -<p>Egyszer nehány betyárt szedett föl a bakra. Cselédjei sorába -fogadja őket. Persze, hogy a conventió szabad lopás volt.</p> -<p>A betyár had pusztai tanyákra lőn alkalmazva. Hal a vizben. -Beavatásuk után pár héttel jelenti Gyurinál a pusztai gazda, hogy a -lábas jószág mostanság nem döglik ugyan nyakra-főre, mint máskor; -hanem még is hijja van. Talán tán a nyájat hivatlan vendégek -koppasztgatják.</p> -<p>E kellemetlen ujságról értesítve, Józsa Gyuri nyomban a pusztára -hajtat. Cselédek, csőszök, csaplárok és nyájőrök szigoru parancsot -kapnak, hogy a kis ur szine előtt azonnal jelenjenek meg.</p> -<p>Meg is jelentek.</p> -<p>– Görbe Dani panasz van rád. A gulyából kilenc üsző hiányzik. -Azt mondom fiam, hogy ne tréfálj a sikkasztással, hanem holnap -minden rendén legyen.</p> -<p>Görbe Dani elkullogott.</p> -<p>– Sáska Bandi te tán nyersen eszed a malacot? <span class= -"pagenum"><a name="Page_82" id="Page_82">-82-</a></span> Most még -helyreütheted a híbát. Vissza kell lopkodni, a mit magadtól -loptál.</p> -<p>Sáska Bandi a fészer alá huzódott.</p> -<p>– Füttyös Istók állj elé.</p> -<p>– Itt vagyok.</p> -<p>– A kövér üszőknek se hire se hamva. Hol vannak?</p> -<p>– Tudom is én. Őrizze az ur maga, ha jobban tudja.</p> -<p>– Ejnye gazember, majd megtanítlak én feleselni. Inspektor ide -azzal a csáti bottal.</p> -<p>Füttyös Istók kicsavarva a fütyköst az illető markából, magasra -emeli s azt mondja, hogy „két vége van ám a botnak“ uram!</p> -<p>Józsa Gyuri furiába jön, fölkapja a mellette ágaskodó nyulszőrös -puskát és az Istók lábaszárát ugyancsak kacsasrétezi.</p> -<p>A puskaszóra összeröffen a megsértett betyárhad. A szemek vérben -forognak, Józsa Gyurit fölkapják s egy ó kutba belökdösik.</p> -<p>– No most hetvenkedjen már az ur!</p> -<p>– Úgy-e elfogyott a puskapor?</p> -<p>– Bandi szaladj a tanyára, ásót, kapát ide, hanem frissen -ám.</p> -<p>Nehány kapa föld már meg is harsant a Józsa Gyuri hátán és az -ellene dühösködő betyárhad élve el is temeti, ha csak szerencsére -Debrecen felől hintó nem érkezik a tanya felé, melynek láttára a -hivatlan <span class="pagenum"><a name="Page_83" id= -"Page_83">-83-</a></span> sírásók megfutamodnak, Józsa Gyuri pedig -per véletlen a föld alatti siralomházból megszabadul.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A szegény lengyelek mintha érezték volna, hogy ősi dicsősségük -ragyogó napja fölé sötét foltok közelednek; 1829-ben nagy számmal -diszfogatokon és derüs kedélyzettel jelentek meg a hegyaljai -szüreteken.</p> -<p>Hős szomszédaink búcsú látogatása volt ez, mert az 1830-ki -szerencsétlen forradalom s a mostanig tartó vészteljes időszakok -véget vetettek velünk rokonszenvező testvéries -találkozásaiknak.</p> -<p>Ez időtájban a mádi borok országoshirüek voltak, mely hirnevet a -világ első nektára, a tokaji és a kül s belföldi vendégek -évről-évre növekedő fokra emeltek.</p> -<p>A szüreti utolsó bál pompásan sikerült. Lengyel s magyar főurak, -nemesek disze java élénkíté a vigalmat. Szépség és kellemben -gyönyörü hölgyek versenyeztek egymással. A pataki ifjuság se -hiányzott, melynek pezsgő életkedvét az akkoron divatozó soló -magyar táncok eszményies emlékké büvölék a nők előtt.</p> -<p>Az utolsó bál utáni reggelen azon szerény vendéglőcske előtt – -hol a szüreti vigalmak tartatni szoktak – szebbnél szebb -szekerzetek mutatkoztak. Lehetett itt látni gazdagon sallangozott -csengős bongós fogatokat. Itt ötös aranypej csikókból összeállitott -hökős cug ostorhegyese rug, vág, prüszköl; amott egy széltibe -fogott s arany csillagokkal himzett homutos lengyel négyes -toporzékol; erre spanyol, erdélyi fajra <span class= -"pagenum"><a name="Page_84" id="Page_84">-84-</a></span> -emlékeztető, ideges fejü paripák tombolnak, nyerítve várva -gazdájukat.</p> -<p>A sorban álló szerkezetek közt egy csámpás equipagé tünt föl, -melynek több bámulója akadt mint a többinek. E kosmopolita szekér -minden rendü és rangu európai nemzet divatjellegét képviselé. -Horpadt bordáin itt-ott pislogó halvány szinezete azt mutatta, hogy -azok valaha pingálva is lehettek. A quietált kocsi elé ragasztott -lovak szőre ég fölé meredezett, mint a tövises disznó bundája. -Gacsos lábaik quondam táncmesteri positurát ábrázoltak. Kuszált -sörényökben cigány mogyorók armadája üté fel tanyáját.</p> -<p>E megviselt equipagé bakján a szerkezethez méltó egyéniség -szundikál. Erre-arra hilintozó termetén paszomántos frakk fityeg; -borzas fején hépehupás cilinder kalap sanyarog és hüvelytelen -lábaival az istránggal illuminált ferhécen klavirozik.</p> -<p>– Valjon ki fiáé lehet ez a szörnyü alkalmatosság? kérdezé az -álmos kocsistól egy uri süheder, félre csapott árvalányhajas -kucsmáját balszemére billengetve.</p> -<p>– Hát-e biz a téns Józsa Gyuri uré… de hisz erre ballag ő maga -is ni! – válaszolt hetykén a geberegulátor.</p> -<p>Józsa Gyuri csakugyan kocsija felé ödöngött. Az ifjuság azonnal -körülövezte őt, kölcsönös ötleteket váltva egymással homéri -kacagások között.</p> -<p>– Bátya vigyázzon kend a sárkányokra, mert könnyen -elragadhatják. <span class="pagenum"><a name="Page_85" id= -"Page_85">-85-</a></span></p> -<p>– Ragadnak is ezek, de a földhöz.</p> -<p>– Hisz ennek a deres csikónak tán a nagyapja se volt vakaró -alatt.</p> -<p>– Nézd csak Pali a rudasnak hiányzik a bal füle.</p> -<p>– Aztán meg úgy látszik, hogy ezen irgalmatlan cugot a jó isten -vasalja, – enyelgének Gyurival a jó kedvü fiatalok.</p> -<p>– Tyhü a ki áldotta, hát meg sincsenek vasalva a csikók? Miska -szógám ezért meglakolsz, förmedt Józsa Gyuri a kocsisra.</p> -<p>Miska kocsis komolyan hátra néz és azt mondja:</p> -<p>– Köszönje meg az ur, hogy lovai még megvannak.</p> -<p>Miska kocsis aféle desentor fajbeli jó madár volt.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Pesten létekor Józsa Gyuri egyszer a dunaparton sétál. Az -itt-ott lézengő suhancok és léhütők között egy honoratior vonta -magára figyelmét, a ki diogenesi rezignatióval falatozta a soló -tökmagot.</p> -<p>– Jó napot atyafi.</p> -<p>– Fogadj isten.</p> -<p>– Úgy látszik, hogy takarékos kosztot tart.</p> -<p>– Spórolok uram.</p> -<p>– Hiszen ép ily kosztosra volna nekem szükségem. Álljon be -hozzám hivatalba. Meglássa, hogy nem bánja meg.</p> -<p>A szóbeli szerződés megköttetett. <span class="pagenum"><a name= -"Page_86" id="Page_86">-86-</a></span></p> -<p>Pestről szerencsésen haza érkeztek,… már tudniillik a Józsa -Gyuri palotájába.</p> -<p>Nap nap után telik. Az inspektorrá rugtatott honoratior -szeretett volna már szemébe kacsintani annak a földi áldásnak, a -mit főtt ételnek neveznek.</p> -<p>A sült galambféle égből szálló speculatiót megunván, föltette -magában, hogy urát és gazdáját interpellálni fogja.</p> -<p>Úgy történt.</p> -<p>– Domine spektabilis! Szép dolog a tökmag evés módjával, hanem -én, qua inspektor dominialis, hivatalomnak aránylagos élelmezést -óhajtanék.</p> -<p>– Bölcsen van mondva, amice inspektor. Bakatel dolog az egész. -Tudja mit? Nagy Hortobágy mellett az utszélen van nekem egy -csárdám. Úgy hivják, hogy Medgyes. Sétáljon ki oda. Álljon az -utszélre s az arra járó fuvarosok lovainak farkából huzogassa ki a -lószőrt s azzal fogdosson magának varjut.</p> -<p>Ilyen volt a Józsa Gyuri cselédconventiója.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Józsa Gyuri és L....y Pál egyszer együtt utaztak.</p> -<p>A tűznek vizzeli kiházasítása képzelhető, de hogy ez egymással -homlokegyenest ellenkező természetű pár ugyanazon szekeren s -napokig egymás mellett megférhessen… no ez már csoda és mégis úgy -volt.</p> -<p>L. Pál és Józsa Gyuri, hogy mennyire különböztek egymástól, -onnan is kiviláglik, miszerint Józsa Gyuri bőbeszédü ember volt, L. -Pál pedig még szólni is <span class="pagenum"><a name="Page_87" id= -"Page_87">-87-</a></span> röstelt. Józsa Gyuri a legcsekélyebb -tréfán is jót hahotázott; L. Palit ellenben senki sem látta még -mosolyogni sem.</p> -<p>A régi idők vasut nélküli csámpás modora szerint az utazó pár -elvégre Pest alá vergődött.</p> -<p>Novemberi lucskos idő volt. Az alföldi országutak akkor tájban -két hét alatt öreg lóvá csépelték az ifju csikót. Több napi -barangolás után L. Pál a Rákoson szólalt meg először.</p> -<p>– Mit gondolsz Gyurka, hová szálljunk?</p> -<p>– Furcsa kérdés, hát oda a hová urak szoktak szállni.</p> -<p>– Te mondád ezt Gyurka?</p> -<p>– Persze hogy én.</p> -<p>– Különös… hisz te oly cinikus ember vagy, hogy minap is harminc -darab disznókereskedővel háltál a „két kecskénél“ egy szobában.</p> -<p>– Más idők, más emberek. Urral utazom, punctum.</p> -<p>Az urias terv végrehajtatott. A négy lovas hintó a „fehér hajó“ -vendéglőbe vágtatott.</p> -<p>Abban az időben e vendéglő fényes hirben állott.</p> -<p>Lepakoltak. L. Pál azonnal könyvek után látott, hogy a szobai -csöndélethez egy kis szellemi harapni valója legyen. Józsa Gyuri -friss gunyavásárlás végett a zsidó-piacra ballagott.</p> -<p>A vendéglőben mintegy két hétig időzhettek.</p> -<p>L. Pál ritkán hagyta el szállását. Nagyon szeretett heverészve -olvasgatni. <span class="pagenum"><a name="Page_88" id= -"Page_88">-88-</a></span></p> -<p>Józsa Gyuri nyakába vette a fél várost, fölkereste régi -cimboráit és azoknak műértő társaságában étvágygyal evett-ivott a -„fehér hajónál“.</p> -<p>Indulás ideje következik. Józsa Gyuri a vendéglői -számlavisitatiót vezérli; L. Pál pedig otthonos kényelemmel ágyban -heverész, s pipaszó mellett olvasgat.</p> -<p>– A kontó rendén van. Bátran ki lehet azt fizetni – jegyzé meg -helyeslőleg Józsa Gyuri.</p> -<p>L. Pál baloldalára fordul; familiai tajtpipáját megbillegteti és -annak öblös kéményéből oly iszonyu füstfölleget szortyint a -magasba, melyet akármelyik kanikulai ménykő is fészkül -választhatott volna.</p> -<p>– Pali pajtás, fizesd ki a kontót.</p> -<p>L. Pál hátranyul és ázsiai nyugalommal vizsgálja a vendéglői -dokumentumot.</p> -<p>– Nem az én dolgom. Te traktáltál, te is fizess.</p> -<p>– Ej mit komédiázol; hat nagy urnak egy peták. Fizess.</p> -<p>L. Pál kifizette a számlát.</p> -<p>– Téns uram, be van fogva, – szól az inas Pál urhoz.</p> -<p>– Jól van fiam… azonban Pál ur folyvást ágyban nyujtozkodik.</p> -<p>– Pali sógor ugrasd ki már magadat abból a dunna örvényéből… nem -hallod mily ékesen nyerit az ostorhegyesed. E dal nekünk szól.</p> -<p>L. Pali komolyan lapozgat és pipázik.</p> -<p>A holmik már kocsira voltak pakolva. <span class= -"pagenum"><a name="Page_89" id="Page_89">-89-</a></span></p> -<p>Az inas ép az utolsó podgyászszal foglalkozott, s ez a Pál ur -kedvenc fegyvere volt. A puska sárkánya azonban az ágyszélbe -akadván, a fegyver eldurran és L. Pál feje alól egy csomó párna -tollut a levegőbe zudit.</p> -<p>Józsa Gyuri a puskaszóra kipattant bőréből mint valami terhes -bomba… az inas elájult… a pincérek ordítozva futkostak, s a -vendéglői népség összecsődült.</p> -<p>L. Pál pedig nyugodtan pipázva, az általa lapozgatott könyvből -egy kissé félre hunyorít és hidegvérrel azt mondja a tápászkodó -inasnak:</p> -<p>– Miska fiam, máskor ne szeleskedj, most is kicsibe mult, hogy -agyon nem lőttél.</p> -<p>A familia tajtpipa végnótáját szortyogván, Pál ur kisétált az -ágyból, szép csöndesen felöltözködött és kocsijához ballagott.</p> -<p>Ez aztán első rangu flegma-gyakorlat.</p> -<p class="center">*</p> -<p>1846 egyik nyárelői napján Pannonia gőzös büszke méltósággal -csörtetett az ázsiai tempóban folydogáló szőke Tiszán. A legnagyobb -magyar századokra szóló észjárása folytán, hazánk ős folyamán ez -volt az első gőzhajózási kisérlet. S ámbár e gazdag irányu -vállalatnak temérdek akadály, gúny, káröröm s balitélettel kelle -küzdenie: mégis fényesen sikerült az, mert erély, kitartás és -nemzeti szellem által lőn támogatva és Paleokápa azon szakértelmes -jóslatát hitelesíté, hogy „a Tiszát isten is hajózatra teremté.“ -<span class="pagenum"><a name="Page_90" id= -"Page_90">-90-</a></span></p> -<p>A soh’ se látott hallott gőzös-csörtetésre telve volt a -tőzsgyökeres folyam partja ünnepies arcu s öltözetü néppel. Az -egyszerü, de velős észjáratban páratlan magyar faj rettentő nagyon -álmélkodék a füttyentgető gőzszörnyetegen, s e ritka esemény -emlékét különfélekép vágyott örökítni.</p> -<p>A hajóra rendelt egyiptomi ivadék vigasztaló nótákat hegedült -sirva vigadó magyar gazdájának.</p> -<p>A partok rekettyés országának fiatal népsége innen-onnan -fölpántlikázott pásztortilinkóval felelt a hullámokon rezgő -zenehangokra.</p> -<p>– Mihók sógor, tudja-e kend, hol járunk? kérdezi egy pipázgató -nemes a másiktól, a ki ebéd utáni konfektül a hajószögletben -szundikálgatott.</p> -<p>– Bizony nem tudom én atyafi… arra emlékszem, hogy attól a -felséges egri bikavértől, a mit az ebédnél nyakaltunk, a -menyországban jártam s keltem.</p> -<p>– No hát megmondom én. Most a varjasi csárdánál vagyunk.</p> -<p>– Igazán? dejsz úgy ébren leszek.</p> -<p>– Miért ez a mohó feltámadás?</p> -<p>– Hát azért, hogy a réháznál (mely már csak egy jó -puskalövésnyire van) Józsa Gyurit megláthassam.</p> -<p>Rövid idő mulva a Tiszaparton egybesereglett népség, -fölcicomázott sátrak s a mozsárágyuk durrogása azt jelenté, hogy -Pannonia gőzös, s annak magas vendégei nem sokára sajátszerüleg fog -üdvözöltetni.</p> -<p>Úgy is volt. A hajó kiköt. Néhány diszöltözetü <span class= -"pagenum"><a name="Page_91" id="Page_91">-91-</a></span> egyéniség -a gőzösre vándorol. A küldöttség élén Józsa Gyuri volt. Mellén egy -irtóztató kulacs, oldalán fringia. Balján egy őszbecsavarodott -tisztes férfiu, cikorkás nyerget tartogat.</p> -<p>– Kegyelmes uram! (Józsa Gyuri beszél gróf Széchenyihez). A -Tiszavidék itten egybesereglett népsége részint in corpore -naturali, részint általam honfiui lelkesedéssel üdvözli -méltóságodat, mint oly nemes keblü hazafit, a ki a magyar haza és -nemzet javára se testi, se lelki áldozatot nem kimél. Sok szónak -sok az alja. Isten éltesse méltóságodat nemcsak e földön, hanem -alkotott és alkotandó műveiben is. Hogy pedig e tisztelgésnek -kézzel fogható figurája is legyen, tehát e vidék nevében remekbe -készült füredi nyereggel és kulacscsal kedveskedem. „Éljen ő -méltósága!“</p> -<p>A gróf átvevén a disznyerget és kulacsot, így válaszolt: „Magyar -véreim! szivemből köszönöm, hogy rólam megemlékeztek. Én mindig -csak kötelességet teljesitek. E nyereg, mint symbolum, arra fog -engem figyelmeztetni, hogy a cselekvés helyét minden időben erősen -megüljem; a kulacsból pedig egy életrevaló nemzedék javára iszom. -Éljen a nemzet!“ A deputátió kiszállt, a gőzös tovább suhant.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A lutum super lutumféle hajdani országutakra vezetem a szives -olvasót. Ne tessék megijedni, nem akadunk most már azokon el.</p> -<p>A Mátra melől Debrecenbe valánk utazandók. Az <span class= -"pagenum"><a name="Page_92" id="Page_92">-92-</a></span> alföldön -első rangu iszaptenger hullámzott, melynek feneketlen kebléből még -a tátosképes halandó sem egy könnyen menekhetett.</p> -<p>A poroszlai lógyilkos töltésen temérdek idő és ostoráldozattal -áthatolván: Tiszafüredre vergődtünk.</p> -<p>Józsa Gyuri szellős palotája akkor már a város végén -meresztgette piros termetét. Oda szálltunk.</p> -<p>Reggeli hat óra.</p> -<p>– Itthon van-e a tekintetes ur? kérdém egy suhanctól, a ki a -palota-ablakban kaszálgatta a bürök legelőt.</p> -<p>– Igen is itthon van.</p> -<p>– Fölkelt-e már?</p> -<p>– Hogy ne? hisz ott pipázik ni az alsó kastély tornácán.</p> -<p>Úgy volt. Józsa Gyuri afféle emberül megviselt nemzeti -pongyolában egy fél lábu karos szék tetején fincolgatott egy -muzsikális pipát, a mely nem akart engedelmeskedni a -tüdőfuvalminak.</p> -<p>– Jó reggelt bátya.</p> -<p>– Adj isten öcsém.</p> -<p>– Beszálltunk volna szives hajlékába.</p> -<p>– Jó szivvel látlak. Hányan vagytok?</p> -<p>– Mi urfélék hárman vagyunk, aztán négy lovacska, meg a -kocsis.</p> -<p>– Hej Karvaj! kiált Gyuri egy dezentorféle egyéniséghez, a ki a -váluban bocskorát mosogatta.</p> -<p>– Tessék parancsolni? <span class="pagenum"><a name="Page_93" -id="Page_93">-93-</a></span></p> -<p>– Az öcsém lovait a hintós istállóba kell rendelni… azután a -széna és abrak el ne maradjon ám.</p> -<p>– Igende…</p> -<p>Karvaj azt akarta e pár szóban kifejezni, hogy se széna se -abrak.</p> -<p>– Csitt punktum! szóla parancsoló hangon Gyuri bácsi.</p> -<p>– Egy kis früstök nektek sem ártana, mert a mint látom javába el -vagytok kényszeredve.</p> -<p>– De csak egy szóval se mondjuk, hogy nem kell, válaszolék a -házi gazdának.</p> -<p>– No fraterek majd megtraktállak titeket én, még pedig uri -módon.</p> -<p>Józsa Gyuri és trakta. Szeget ütött a fejembe.</p> -<p>– Mit gondoltok, mivel akarlak meglepni?</p> -<p>– Vágyunk tudni.</p> -<p>– Pompás turóval.</p> -<p>– Reggeli hat óra és turó ez kissé nagyon is jeruzsálemi früstök -– gondolám magamban.</p> -<p>– Úgy-e, hogy eltaláltam izlésteket?</p> -<p>– Non plus ultra – válaszolék abbéli reményemben, hogy a -prefigált turó egy értelmesb reggelinek csak forposztja leend.</p> -<p>Józsa Gyuri elhagyva minket, az ablakpárkányon kotorázott.</p> -<p>Elvégre markában egy papirdarabkával dulva-fulva hozzánk -döcög.</p> -<p>– Képzeljétek édes öcsém ezt a fátumot. A finom <span class= -"pagenum"><a name="Page_94" id="Page_94">-94-</a></span> turó oda -van. Valami gazember annyira megdézsmálta azt, hogy ime csak a -hüvelye maradt.</p> -<p>Vendégi illemből sajnálkoztunk, hanem mint kék vérü fiatalok a -markunkba nevettünk.</p> -<p>– He Boráx! trappoljon ide az ur! kiált a kastély kietlenébe -Józsa Gyuri.</p> -<p>Pár perc alatt megjelenik egy hosszú kopotrákos lángoló orru -honoratior.</p> -<p>– Azonnal elibém kell rendelni az udvart, parancsolá -principálisi méltósággal Józsa Gyuri.</p> -<p>Rövid időnként tucet mezitlábos állt glédában a tornác -fölött.</p> -<p>Józsa Gyuri kémszemlét tart a megfélemlett csőcselék előtt.</p> -<p>– Öcséim bocsássátok meg, egy kis inquisitiót kell tartanom.</p> -<p>Józsa Gyuri udvara következő gratis beamterekből állott, úgy -mint:</p> -<div class="poem"> -<div class="stanza"><span class="i0">„Kukta, csikós, kondás, -révész, faragó, libapásztor,<br /></span> <span class="i2">Pallér, -bébillér, számadó, tengeri csősz.<br /></span> <span class= -"i0">Belső szolga, kocsis, hajdu, kandajka, kerülő,<br /></span> -<span class="i2">Kertész, szijjártó, peszra, lovász, -szobalány.“<br /></span></div> -</div> -<p>E csőcselék-kompania, a mint parancsolva lőn, a kastély előtt -sorban áll. Józsa Gyuri kommandiroz.</p> -<p>– Balra nézz!</p> -<p>A csőcselék akként cselekszik.</p> -<p>– Minden ember és nem ember tátsa föl száját!</p> -<p>A csőcselék engedelmeskedik. <span class="pagenum"><a name= -"Page_95" id="Page_95">-95-</a></span></p> -<p>Gyuri sorra járva őket, bepillantott a szájörvények közé, s egy -vásott pofáju süheder előtt megállapodott.</p> -<p>– No hóhér, a lelked, megcsiptelek. Te vagy a tolvaj!</p> -<p>– Instálom alásan a tensurat, soh’ se voltam bujnyik, most se -vagyok.</p> -<p>– Dejsz gazember hiába povedálsz, el vagy árulva, a turó most is -fogad közt van. Domine Boráx!</p> -<p>– Méltassék spektabilis.</p> -<p>– A deliquenst meg kell fenyíteni.</p> -<p>Turu Jankó udvari fütő meg is kapta a magáét, Boráx jurium -direktor által huszonnégy órai tyukól börtönre itéltetett.</p> -<p>A turóharamia deportáltatván, természetes miszerint a -kipusztított paradicsomból enni-inni szelidebb klima alá -vándoroltunk.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_96" id= -"Page_96">-96-</a></span></p> -<h2>BERNÁT GÁSPÁR ÉS GAZSI LEVELEI.</h2> -<h3><i>Bernát Gáspárhoz Bernát Gazsi.</i></h3> -<p class="right">Pest, 1865.</p> -<p>Ha tudod, tudod; ha nem tudod, tudd meg, hogy én végvalahára -megunván a proletariusi hitvány állapotot: hozzád hasonló gazdag -ember akarok lenni. Tervem egyszerü és biztos. Ugyanis egy némely -adósságom a régiség miatt tőkepénzzé rugván magát: ezzel fogok -speculálni. (E tant a chémia a boroknál szép szerencsével -praktizálja.) E pénzügyi operatiót reménylem, hogy helyesleni -fogod… hogy ne? hisz te s ily uton gazdagodtál meg.</p> -<p>Hallom, hogy jelenleg Mexikóban uzsoráskodol, és annyira urrá -tőn a szerencse, miszerint krumpli helyett gyémánt zuspeist -falatozol, rubin kaputban jársz; orientalis gyönggyel hízlalod a -disznót; a bivaly csordát tokajival részegited; töltöttkáposztához -pedig kolibri szempillából aplikálod a tepertőt.</p> -<p>Boldog Isten! mi lesz a világból? Mi tudniillik Gáspár és Gazsi -testvérek vagyunk, s köztünk mégis mily óriási vagyonkülönbség van. -<span class="pagenum"><a name="Page_97" id= -"Page_97">-97-</a></span></p> -<p>Míg te amott az aranyországban még csizmádat is szunyogtűdőből -varratod: azalatt én a csendes hazaszeretet enyhe tűzhelyénél itt -nyomorgok a chara patriában.</p> -<p>Ebben az országban van egy nagy falu, melyre a legnagyobb magyar -azt mondta, hogyha jól viseli magát: egykor még város is lehet -belőle. Úgy hívják, hogy: Budapest. Itt vegetálok én. Rangom, -czimem és jövedelmem, hogy nem oly ragyogó, mint a tied, kiviláglik -onnan, miszerint én egy penzionált köcsögkalapban szállásolok; -tavalyi kalendariommal takaródzóm; citatoriával fűtök, s ebédem -többnyire: rántott sóhajtás.</p> -<p>Láthatod ezekből, hogy Rotschild koma nem tartozik osztályos -atyámfiai közé. Azonban ez csak ideiglenes állapot. A deficit -operatio majd kitesz magáért. Akkor aztán veled ozsonázom… és pedig -páva körmöt.</p> -<p>Addig is testvéri áldomásul fogadd arczképemet, mely a tulsó -lapon billeg-ballag. Ha pedig fáto quo utközben valami életunt cápa -bekapná a hajót, a hajóval az Üstököst, s portrémat netán salátául -használná matrózpecsenye mellé: arra kérlek, hogy mint briliantfaló -nagyhatalom fogasd el azt a gazember cápát… arcképemet incassáld, a -tengeri csuka fejét pedig küld hozzám… az eféle csemegét tormával -nagyon szeretem. Isten veled.</p> -<p>U. i. Ha nem restelsz az aranygarmadák közé sétálni, -<span class="pagenum"><a name="Page_98" id= -"Page_98">-98-</a></span> küldj nekem amúgy hirtelenében egy pár -véka mexikói körmöczit, mert stájer kontóm annyira rugott, hogy -most már az adósságomtól is adót fizetek.</p> -<h3><i>Bernát Gáspárhoz Bernát Gazsi.</i></h3> -<p class="right">Pest, 1865.</p> -<p>Opál levegőben uszkáló aranyországtokból írt leveledet egy onnan -ide emigrált jeges medve által tegnap kaptam. Írod, hogy -küldeményim szerencsésen hozzád jutottak. Tehát a buzaczipó azon -puhán, a báránytokány pedig párolgó állapotban került asztalodra. -Brávó. Ilyen a telegráf hatalma! Na mi itten a siralom völgyben nem -oly könnyen kapjuk meg azt, a mi nekünk competál… (kivéve a -kiveendőket, például: holmi betűdevalvátió; gratishüvös s többféle -adókonfekt.)</p> -<p>Derék dolog, hogy börzeherceg létedre disznóval is spekulálsz. -Éljen az industria. Ha e röfögő faj, (melynek a magyar annyi -gyomorélvet köszönhet) nagyon eltalálna nálatok szaporodni: kérlek -küldj ide postrestante néhány telivér mangalicát. Sertés palotát -azonban ne küldj. Itt van a nemzet fővárosa. Télvíz idején ugyanis -beillenek az ő utczái disznó-kastélynak. Itt barátom csak a -mindenható tisztogat verőfény alakban. Ha sár van: csónakon; ha -megfagyott a ház tetején járunk. A háztetőkön való biztos -sétifikálást én <span class="pagenum"><a name="Page_99" id= -"Page_99">-99-</a></span> most egy gimnászta kandurtól -tanulmányozom. Olcsó professor.</p> -<p>Hallom, hogy te is szenvedélyes állatbarát vagy. Delejes -természetedről azt hirlik, miszerint a tenger alatt delfinekkel -whisztezel; akármelyik vén krokodillal per tu vagy; hyénákhoz jársz -estélyre, a nyakkendődet pedig mindég egy egy nőstény tigris -kötözgeti. Na, majd küldök én neked innen egy darab extra -vadállatot, olyat, a ki még a zuspeist is paragrafus auflaggal -eszi. Azt szeliditsd meg.</p> -<p>Írod, hogy nőd a bűbájos donna voluptedo Glória Grácia Cicibella -mindenáron európai énekmestert akar. Legyen meg az ő akaratja, -küldök innen egy virtuoz nádiverebet. Hires skála-mester. Egy maga -quartetteket danol. Nádiveréb-féle tanárnak valót (főleg a -hímfajból) a nemzeti szinháztól is küldhetnék ugyan, még pedig -olyat, aki a bal fülén énekel, és a csizmaszárának beszél;… azonban -engedd meg, hogy ezen stiblis pacsirták mint türelemedzők egy ideig -még hadd dudoljanak a nemzet nyakán. – Isten veled.</p> -<hr class="tb" /> -<p>U. i. Azt a két véka aranyat, a miért a minap interpelláltalak: -megkaptam. Nálunk azonban oly méreg drágaság van, hogy azon egy -fejelés ócska csizmánál többet nem aquirálhattam. Fuszeklire mi sem -maradt. Többet instálok.</p> -<p>Apropos! Minthogy nálatok Mexikóban oly csodás emberfaj is -létezik, a mely a pénzt és részvétet unalomból <span class= -"pagenum"><a name="Page_100" id="Page_100">-100-</a></span> -fecsérli: ennélfogva kérlek, utalványozz ide nehány meleg keblü és -kövér erszényű polgártársat, mert mi maholnap oda jutunk, hogy a -nemzeti szinház és dráma a publikumhoz fognak vizitre járni.</p> -<h3><i>Bernát Gazsihoz Bernát Gáspár.</i></h3> -<p class="right">Mexikó, 1865.</p> -<p>Hallom hogy házasodol. Jól teszed. Elég idő óta falatozod már a -rideg nőtlenség keserü kenyerét. Itt az ideje, hogy megtérj.</p> -<p>Öcsém Gazsi (ex apró szentibus) hallgass meg!</p> -<p>Én úgy is, mint nagybátyád; nem különben a japáni fellegvár -majorsekója; tandem oczeáni uzsorás végre pedig menykőhez kapkodó -légdinászta, azt mondom neked (persze, hogy testi s lelki épségben) -miszerint én e siralomvölgyben az agglegénységbe átcsapott -nőtlenségnél hitványabb állapotot nem ismerek. E fajnak barátom -senkije és semmije sincs. A senkit a csalatkozás és rideg élet -képviseli; a semmi pedig betegség, unalom s örök szeszély alakjában -ülnököl az uradalmak nyakán.</p> -<p>A nőtlen csaknem aféle szerepet játszik a társaséletben, mint -nulla a szám előtt, tudniillik: nem számit. Mellettem szól a -természet és a családiasság törvénye. Kérdezd meg e -nagyhatalmakat.</p> -<p>Azért hát lépj be a bájos paradicsomba. A családi élet örök -tavasza viruljon élteden át. Házadat és szivedet <span class= -"pagenum"><a name="Page_101" id="Page_101">-101-</a></span> oly -béketemplommá szentelje Isten, melyekben az érzelem és munkavágy -honszeretettel koszoruztatik.</p> -<p>Áldás-ágioban fogadd szerencsekivánatomat, egyszersmind azt se -feledd, hogy jelenleg menyemnek szóltam ugyan, hanem ipam uram is -érthet belőle.</p> -<p>Feleségem Donna Voluptédo Grácia Gloria Cicibella ezuttal -meglehetős csomó üdvözleti bokrétát küld számodra. A szinházi -nádiverebet megkapta. Pompás énekmester. Köszöni alásan. Nőmet már -oly művészeti regiókba sodorta, miszerint az itten legnépszerűbb -opera cavatináját hangversenyekben is énekelheti.</p> -<p>Ez opera czime: Zöld Marczi.</p> -<p>A hires cavatina pedig így hangzik:</p> -<div class="poem"> -<div class="stanza"><span class="i0">„Hideg szél fú észak -felől<br /></span> <span class="i0">A lelkem is fázik belől.“ -stb.<br /></span></div> -</div> -<p>E jeles énektanárt több előkelő háznál bemutattam. Jövő hóban a -paraguai vicekirály nőstény kakadúját fogja csuvasz népdalokra -oktatni. A tisztelt kakadú süketnéma ugyan, de azért a siker el nem -maradhat.</p> -<p>Éljen a lángész a pokolban is!</p> -<p>Miután úgy vagyok értesitve, hogy a kerepesi nemzet-piaczon -eféle nádiveréb mestro gomba számra terem: fölkérlek, miszerint -ajánló levelekkel ellátva, utalványozd őket hozzánk.</p> -<p>Ha e drága, de rosz féle faj, nem tud, vagy nem <span class= -"pagenum"><a name="Page_102" id="Page_102">-102-</a></span> akar -orgonálni, küld ide, majd megtanul itt keztyűben dudálni… itt, ahol -passióból vadászgat egyik ember faj a másikra, mint nálatok a -nyulakra szoktak.</p> -<p>Részedre holnap indítok utnak egy repülő pudlit. Remek hű állat. -Nagy meteorolog, több nyelven beszél, és a világmappákon oly -biztosan őgyeleg, mint te, vagy én a börzén.</p> -<p>Az emberiség rovására annyit rágalom nékül irhatok neked kedves -druszám, innen az ugynevezett aranyországból, miszerint a pudli ép -úgy képviseli nálunk a jellemet, mint nálatok a juhászkutya. -Szomorú, de igaz.</p> -<p>E hű állat vizen, szárazon át lokomotivszerün repülve szájában -fogja czipelni a következő tárgyakkal telt kosarat:</p> -<p>A napokban lőttem egy óriás griff madarat. Ép azon imposzturán -durrantám főbe, midőn az itten ezer számra járó-kellő rablók -tanyájáról egy huszonnégy fontos ágyut csempészett körmei közé.</p> -<p>A sarkantyujából neked, mint kényes inyencznek egy darabot -küldök. Gyöngyecetben van pácolva. Rubin spék stb.</p> -<p>Nőm pedig mátkádnak holmi csekély prezenttel kiván -kedveskedni.</p> -<p>Például oly briliánt fülönfüggőt, melyen át csak jó hirt lehet -hallani. Egy szerény nyakéket vásároltam a minap Persiában. -Mindössze három vármegyét adtam érte. Bakatell. Ennek a Schmucknak -az a tulajdonsága <span class="pagenum"><a name="Page_103" id= -"Page_103">-103-</a></span> van, hogy örök szépség és ifjuságról -biztosít.</p> -<p>Találsz a kosárban egy gyűrücskét is. Ézsaiás próféta balszeme -van abba foglalva. Éjjel nappal lát az azt viselő egyéniség -helyett. Gyakran nem rosz tréfa.</p> -<p>Isten veled.</p> -<p>U. i. Ha a pudli a kosárral vissza szándékozik repülni, kérlek -küldj egy pár üveg ó somlyai nektárt a Szabadi Náci pincéjéből. A -borkezelő magyar becsületet majd dobra ütöm aztán én itten. A -Mészáros testvérek paraffin gyertyáiból is pakkolj a kosárba egy -pár fontot. Vakító világossággal ti sem dicsekedhettek ugyan, hanem -az itteni sötétség oszlatójául, minden háznak egy-egy napféle -planéta kellene.</p> -<h3><i>Bernát Gáspárhoz Bernát Gazsi.</i></h3> -<p class="right">Pest, 1865.</p> -<p>Tehát én is megházasodtam. Punctum. Boldog vagyok… dupla -punctum. E mézes-mázos pályakört, melyben az örök tavasz szépségeit -élvezem, ajánlanom kell azon szerencsétlen flótások figyelmébe, kik -a családi örömvár kapuin kivül lézengenek.</p> -<p>Az általad Európába utalványozott repülő pudli szerencsésen -hozzám érkezett. Annyit hizelgés nélkül mondhatok róla, hogy: nagy -kharakter. Míg nálunk a fénymázos civilizatió ürügye alatt nem csak -azt ragadozza <span class="pagenum"><a name="Page_104" id= -"Page_104">-104-</a></span> el egyik felebarát a másiktól, a mi -van, hanem azt is ami lehet… addig e hű pára azon izletes falatokat -is épen hagyja, melyek a szájába illesztett kosárból hűségkisértő -állatokkal működnek a zizifusi orrszervezetre.</p> -<p>Azon mesés értékü ékszerekért, melyek az aequatori tűzpróbát is -kiállották, fogadd ezennel mátkám… illetőleg feleségem üdvözletét. -Minthogy pedig e hódolati jegyzék nem csak téged illet, hanem abban -tisztelt nőd, Cicibella nagysámnak is van része: ennélfogva egy pár -ámbra estély utáni delejes csókkal füszerezve add át azt az illető -helyre.</p> -<p>Nem tudom, hogy nálatok miként állhat a ló- és marha-versenyek -művészete?… nem tudom, ha valjon léghajón paripáztok-e, vagy plane -telegráfon?… hanem annyit vigasztalásodra irhatok, hogy itten -mostanában gyakran futkorászunk hol gyalog, hol lóháton.</p> -<p>Jelenleg a hajdani diaeták ősi fészkében aféle angol szabásu -gyalogverseny rendeztetik. Képzelheted, hogy rám milyen nagyszerü -fogadások vannak tervezve. Méltán, hisz tudhatod, hogy -kengyelfutónak születtem, s azon félszázad alatt, mit már a hátam -mögé sanyargattam, itt, ott, amott mennyi országos és házi akadályt -kelle átugranom.</p> -<p>Az eredményről majd tudósítlak.</p> -<p>Sok mindenféle hazai ujságot, factumot, tervet akartam e sorok -közt veled közleni, tudva azt, hogy ép szivü magyar embert a -legcsekélyebb apróság is <span class="pagenum"><a name="Page_105" -id="Page_105">-105-</a></span> forrón érdekel, ha az imádott és -felejthetetlen szülőföld öléből érkezik; azonban bocsáss meg, hogy -levélírói ambitiomat szabályoznom kell.</p> -<p>Bajom van. Lovagias kötelesség áll utamba. Duellumom került. -Váltófegyverrel fogunk vívni. Most van a határidő. Mennem kell.</p> -<p>Isten veled.</p> -<p>U. i. Számitva azon drámai momentumra, hogy a repülő pudli meg -találna aprehendálni, ha a tepertős tarhonyák kövér hazájából üres -tarisznyóval térítném az oceán felé; tehát ugyanazon briliántos -kosárba, melyben oly pompás ékszereket villogtattál a feleségemhez, -küldöm a nemzeti nyalánkságokat, ugymint:</p> -<p>1. Másfél rőf debreczeni kolbász, mely nemcsak az aequatort -állja ki, hanem hozzátok érkezve úgy megnyúlik, hogy akármelyik -délamerikai mezővárost be lehet vele keríteni.</p> -<p>2. Patyolat keblü süldő szalonna, a mely arról nevezetes, hogy -az egészséget duplázza, a mellbetegnek pedíg tripla tüdőt -teremt.</p> -<p>3. Egy pár butella csömöri nektár. Annyit mondhatok felőle, hogy -e non plusultra ital a magyar bortermelőnek széles e világ bár mily -vidékén becsületére válik.</p> -<p>Küldöm pedig ezen izletes gyomorvigasztalókat a tősgyökeres -magyar zamatu „Két huszár“ kávéház gazdája generozitásából. Éljen! -<span class="pagenum"><a name="Page_106" id= -"Page_106">-106-</a></span></p> -<h3><i>Bernát Gáspárhoz Bernát Gazsi.</i></h3> -<p class="right">Pest, 1865.</p> -<p>Ugy látszik, hogy gavallér ember vagy, a ki a becsületszóval nem -egy könnyen komázol, és generozitás dolgában alig engeded magadat -fölül haladni (Vide pudlionem de Mexico, et ejus non plusultra -kosár collectam.)</p> -<p>Minden pontosan és ép állapotban érkezett hozzám. Meg kell -vallanom, hogy repülő pudlidban csókolni való pósta-expeditort -birsz. Elegans és nagybecsü kosártartalommal repült be hozzám a -hűséges pára. – Alig hogy egy penzionált czilinderkatulya tetején -kipihené magát: azonnal a kosár holmik pakolásához fogott.</p> -<p>A kreditor kötöző uzsordai tarantella pókot különösen köszönöm. -Miután a papirjaim jelenleg nagyon leszállván, egy parányi -adósságba keveredtem, ennek pedig hitelezői magány- és törvényes -gorombaság lőn a vége: ennélfogva ép à propos érkezett a -tarantella. Legközelebb Törökországba küldöm vendégszerepre.</p> -<p>Nőm… illetőleg sógornéd… az általad küldött, s kolibri -szempilláiból himzett krinolint köszöni. No az ily finom portéka -tranzit, mert senkinek se alkalmatlan, hanem azon puffatag szörnyek -ellen, melyek nálunk még most is graszálnak – a csuszó-mászó -emberiség nevében ezennel óvást teszek. Nem csak <span class= -"pagenum"><a name="Page_107" id="Page_107">-107-</a></span> -alkalmatlan divat-epidemia pedig ezen néma delfin, hanem veszélyes -is, mert egy minapi telivér vihar úgy kiforgatá sarkából az eféle -pánczélos buffót, hogy e mai napig mind a krinolin, mind urnője -repülnek valahol a csillagok közt.</p> -<p>Hát még az à la Tarisznyó hajviselet? Boldog Isten! ha a nők -sejtenék úgy, mint mi az ő szolgáik, hogy e fodrászati borzalmas -carrikatura mennyire kiforgatja sodrából a legbájosb -fejék-eszthetikát is; akkor a mostani divat szeszélyeinek nem -áldoznák fel oly könnyedén a hajék alkalmazás egyszerü -harmoniáját.</p> -<p>A kigyó alaku hosszu öltönyökről nem is szólok. Gyalog járó -fajnak (főleg a nálunk otthonos por és sár fészekben) ép oly -boszantó, mint drága és nevetséges.</p> -<p>A hirlapi szóváltás, epigramm, filantropi megjegyzések nálunk -eddigelé nagyon vékony hatalom. Ennél ti is többet tudtok.</p> -<p>Isten veled.</p> -<h3><i>Bernát Gazsihoz Bernát Gáspár.</i></h3> -<p class="right">Mexikó, 1865.</p> -<p>A montezumai tündérpalota, oceántuli egyik óriás növénye alól -irom neked e sorokat, hova legmagasb protectio utján bejuthatni -szerencsés leheték. Barátom hidd meg, hogy oly nagyszerü plántaféle -alá menekültem, melynek szárnyai alatt akármelyik oláh falu -elférne. Ezen árnyék gráciában pedig azért részesültem, -<span class="pagenum"><a name="Page_108" id= -"Page_108">-108-</a></span> mivel itten oly goromba hőség van, hogy -tegnap egy lakomára candidált császármadár úgy megriadt a roppant -melegtől, hogy mint spékelt varju repült ki a ketreczemből.</p> -<p>Mind e mellett a szomszéd aranyerdő hűs ingoványai közé holnap -vadászatra megyek, mert azokban tömérdek búbos pulyka, penelop, -trogon, hiuz, mosdómedve és boaconstrictor fészkel.</p> -<p>Spanyol szarka-lapoczkát neked is küldök, ha utközben a -spiritusz meg nem eszi.</p> -<p>Hallom, hogy az eféle exotikus pecsenye prezent jelenleg nálatok -nagy divatban van. Természetes, hogy mint rokon és tőzsértársad én -sem hátrálhatok a korszellemtől.</p> -<p>Napsugár telegráfon küldött leveledből olvasom, hogy a krinolino -krinolinik termetes nemzedéke nálatok folyvást él és uralkodik. -Nagy csapás. E hordó vegetationak nálunk már hire hamva sincs. Ha -azonban történnék, hogy egy némely meg nem nevezhető bukott angyal -viselni merné, arra a rézbőrü gaminok hajtóvadászatot tartanak.</p> -<p>Biz’ édes druszám, magam is azt mondom, a mit már sokan -megénekeltek, hogy széles e világon sehol sincs a journalistikának -oly korlátolt hatásköre, minnálatok, mert ha illetékes hatalommal -birna, akkor az intendansi krinolin, tarisznyo-hajék, muzeumi s -több eféle kérdés rég a közvélemény malmára volna megnyerve. -<span class="pagenum"><a name="Page_109" id= -"Page_109">-109-</a></span> Igy pedig az idő a gazda. Máskor -többet, most isten veled.</p> -<h3><i>Bernát Gazsihoz Bernát Gáspár.</i></h3> -<p class="right">Mexikó, 1865.</p> -<p>Szánakozzál rajtam oh testvér drusza! Beteg vagyok… nagy beteg. -Sárgalázba estem. Tudod-e hogy ki és mi az a hires sárgaláz? Persze -nem tudod. Majd megmagyarázom én. Hallgass és borzadj.</p> -<p>A sárgalázban minden ételt-italt sárgának tekint az ember. A -patiensfüle körül sárga tulipánok virulnak.</p> -<p>A sárgalázban kinlódó csizmadia akármi szinü bőrből sárga -csizmát varr.</p> -<p>A szakácsné a spénátból sárgarépát főz.</p> -<p>Ily háznál a kék róka egy hét alatt, mint sárga rigó fütyöl; a -szajkó kanárivá fejlődik; a tenta pedig somlyai borrá -aranyosodik.</p> -<p>Ilyen a sárgaláz hatalma.</p> -<p>Jelenleg én e nagyhatalom szárnyai alatt vagyok.</p> -<p>A mint háziorvosom… doktor Herbario Kamillo Rebarbara a -chémiából rám olvasott: betegségem okát azon óriás narancsból -származtatá, mely a chinámpai uszó kertekben rám zuhant… a narancs -északi oldalában egy pár kertészbojtár karöltve sétálgatván.</p> -<p>Ha e ránk nézve veszélyes éghajlat, a sárgaláz, rendszeres -háboru vagy valamely fanatizált orgyilkos <span class= -"pagenum"><a name="Page_110" id="Page_110">-110-</a></span> által -Ábrahám keblére nem deputáltatom: e nyár folytán még látni akarlak, -látni foglak. A honvágy égető fájdalmát nem birom tovább elviselni. -Oh miért is távoztam tőletek! Mit érnek nekem a milliók, -aranybányák, zafirpaloták és angyal mosolylyal spékelt -hattyupecsenyék?… ha szülőföldemtől annyi idő óta, s ily távolra -szakadtam el.</p> -<p>Minthogy a nemzeti érzelgés mindég menthető idegbajában fülig, -talpig benne vagyok, tehát itteni magyar véreim nevében egy szerény -kérelemmel járulok hozzád… azaz érdemileg a nemzeti szinház -intendánsához.</p> -<p>Mi mexikói magyarok (kiket ide vagy fatum, vagy szerencsecsillag -vezérelt) messzetávolban sem szününk meg magyarok maradni, azaz: -mindenféle nemzeties iparági, társas művészeti s irodalmi fejlemény -vagy tévedés iránt érdekelve vagyunk, a mik imádott hazánkból -hirlapilag hozzánk érkezhetnek. Ennélfogva súgd meg nevünkben -intendans ő nagyságának, hogy a gondoskodására bizott nemzeti -szinháznál sziveskedjék minél több eredeti szinművet adatni. E sok -tekintetben czélszerü intézkedést nem csak a nemzeti szinházra -vonatkozó alaptörvények követelik, hanem azon lényeges körülmény is -ajánlja, hogy a tehetséges magyar iró e törvényes kedvezmény által -drámairói talentumát fejleszthesse. Ha az illető osztály -pártoltatik, akkor nem leend arra kényszerítve, hogy tehetségét -napi kenyérkeresetnek áldozza fel, hanem törekedni <span class= -"pagenum"><a name="Page_111" id="Page_111">-111-</a></span> fog, -azoknál jobb darabokat írni, mint a milyeket írt. El nem vitázható -szellemi nyeremény.</p> -<p>Az irodalom és nemzeti szinház javára s fényéül e rendszer -fölkarolása által csak egyetlen szellemi ragyogvány is gazdag -önérzettel jutalmaz.</p> -<p>Isten veled.</p> -<h3><i>Bernát Gazsihoz Bernát Gáspár.</i></h3> -<p class="right">Mexikó, 1865.</p> -<p>Sietlek tudósítni. Jobban vagyok. A homeopáthia mentett meg. -Áldom is Hanemant… illetőleg don Picilko Skatulka tanárt, a chinai -birodalom protomedikusát és az alchimia nagymesterét, a ki öt perc -alatt rézpénzből briliántot bűvöl.</p> -<p>Azon mesés quantumu kincsfélének, melylyel a szerencse honorált, -aligha vettem valaha oly áldásos hasznát, mint e citrom-jellemü láz -alatt. Picilko doktor ugyanis a sárgaság ellen, sárga ezeresekbe -dilualt species arany lapdacsokat praescribált. Ettem is azokat -éjjel-nappal, úgy hogy étvágyam miatt nagyon meglappantak az arany -garmadák.</p> -<p>Furcsa kis ember ez a Picilko. Rózsabimbóban lakik; hajnali -szellőt früstököl; és angyali álomból készíteti a pudingot. -Hetenkint négy ország fizetése van. Abból kijöhet, ha nem -prédál.</p> -<p>Sokáig tanakodtam azon, mikép kaphassad e sürgönyt mielébb. -Madárminiszterünk don Csóka utbaigazított. Egy öreg tucet ordóval -honorálva is lőn. – <span class="pagenum"><a name="Page_112" id= -"Page_112">-112-</a></span> Ennélfogva e levéllel panamai extra -hirundom (ótott fecske) hasítja a léget. Nemes madár. Keresztapja -Noé sógor olajágas galambja volt, édes anyjául pedig azt a hires -oceán vihart emlegetik, a mely a cethalat keszeggé morzsolta.</p> -<p>Itt ugyan maholnap mi dilettans magyarok is lőporkanikulába -kerülhetünk, azonban ily válságos napok közt sem feledkezem meg -rólatok.</p> -<p>Divatlázban szenvedő hölgyeitekhez egy pár szóm van. Hirlap és -pletyka-telegráfok által terjeszd köztük a következü mulatságos -igét.</p> -<p>Az idétlen à la Tarisznyó hajviselet és nevetséges utcai -uszályok ellen itt is elég szigorun nyilatkozott a közvélemény. -Epigramm, carrikatura és füttyalakban uton-utfélen ostorozva lőn ez -idomtalan divatág. Nem ért semmit.</p> -<p>A megrögzött rongybetegség hősies gyógymódot követelt.</p> -<p>Méltó jutalmát meg is kapta. Egy itteni szép és gazdag creolnőt, -a ki városunk hölgyvilágának divatpéldányul szolgált – furcsa -meglepetés ért.</p> -<p>Egy estén ugyanis, midőn fényes toilettjétől lett volna bucsut -veendő: a hajbontással foglalkozó komorna elé koppan valami. -Fölveszik, hát egy darab szalonna volt.</p> -<p>A titkos inquisitió eredménye az lőn, hogy valamelyik telivér -büvész séta közben a szép creolnő Tarisznyó-hajzubbonyába szalonnát -csempészett. <span class="pagenum"><a name="Page_113" id= -"Page_113">-113-</a></span></p> -<p>E percztől kezdve Mexikóból számüzve lőn a tarisznyó -hajviselet.</p> -<p>Hasonló sors érte az alkalmatlan slepp divatot is.</p> -<p>Népes helyeken; a szinházak körül esti séták alkalmával ugyanis -rendszeres lábcsatározás dühöngött a hosszu ruhák ellen. A közönség -ellenszenve oda fejlődött, hogy a gyaloguszályok irtóháborujába nem -csak lábfegyverek, hanem gamin-ollók is szerepeltek.</p> -<p>Ezek ugyan nem épen lovagias reform-eszközök voltak, azonban a -cél eléretett, mert széles egész Mexikóban egyetlen -Tarisznyó-hajviseletet és uszályos öltönyt sem láthatni.</p> -<p>A női öltönydivatot Páris vette kurtirozó ótalma alá; a hajéket -pedig ó Görögország egyszerü szépsége szolgáltatja.</p> -<p>Isten veled.</p> -<h3><i>Bernát Gáspárhoz Bernát Gazsi.</i></h3> -<p class="right">Pest, 1865.</p> -<p>Irod, hogy Európa felé utban vagy. Kötve hiszem. Jól ismerem én -a Volga népet. Jeles faj ugyan, hanem sokáig kell kászolódnia, hogy -megmozduljon. Az idők nyugoti szellője nem egy két nemzeti -sallangot sepert le már e fajról, azonban elég maradt arra nézve, -hogy magát kényelemkedvelő népnek nevezhesse.</p> -<p>E tétel támogatására a historia mellé bizonyítványokkal saját -életrajzomból is szolgálhatok, például: <span class= -"pagenum"><a name="Page_114" id="Page_114">-114-</a></span></p> -<p>Nro. 1. A fekete bankó lucskos korszakában Miskolczról -Nagyváradra öt álló hétig utaztam.</p> -<p>Nro. 2. Debrecenbe fél napra rándultam… és hat éviglen ki sem -jöttem a korcsmából.</p> -<p>Nro. 3. Csak szét akartam Pesten nézni és 1825. óta itt -vagyok.</p> -<p>Ezekből bőven kiviláglik, hogy ez az én osztályos fajom sohase -sietett, most se nyargal.</p> -<p>Azért tehát oltalmazzon isten, ha tovább is aranyországtokban -maradsz, vagy pedig vezéreljen közénk jó csillagod.</p> -<p>Legközelebbi leveledben egy rám vonatkozó passust kérek. Az -itteni pénzpiacon élénk vita támadt azon kérdés felett, hogy -melyikünk hát a Gazsi és melyik a Gáspár… azaz: érthető nyelven -szólva te vagy-e a tőzsér vagy én?</p> -<p>Én is papirokkal spekulálok ugyan, hanem ezek egy földalatti -vasutvállalatom miatt nagyon alászállván, add tudtára egy kövér -subventios utalvány által az itteni börzevilágnak, hogy köztünk -jelenleg te vagy az ur, én pedig csak mint sallang debutirozom a -creditvilágban… a mennyiben „Börze“ cimű lapot szerkeztek. Meguntam -már a közlegénykedést. Fölcsapok generalisnak. Nálunk úgy is -maholnap több szerkesztő lesz, mint publikum. A ki irni tud: -szerkesztő; a ki bukni akar: az is szerkesztő. Miért maradnék el a -korszellemtől? Az irodalmi szerénység most nem járó pénz. Öles -programmok; cigány dicsekvés, olcsó felületesség <span class= -"pagenum"><a name="Page_115" id="Page_115">-115-</a></span> a -jelszó. Az arany csak mint erszénytöltelék szerepel. Az irodalmi -rézpénz nagyban cirkulál.</p> -<p>Lapomhoz téged is szivesen meghivlak munkatársul. Irkafirka -helyett azonban havonként egy pár dukátit óhajtanék tőled. Mi e -neked? Bakatell!</p> -<p>Azt is jelentem neked, hogy lapom műmellékletéül minden -előfizetőm adósságát kifizetem. Tán nálatok is akadna egy két darab -praenumerans? Szerezz.</p> -<p>Isten veled.</p> -<p>U. i. Nálunk jelenleg a vidéken egy tudományos kutya szerepel. -Igaz, hogy ő ebsége nagy talentommal van megáldva, mert virtuoz -wisztezik; non plus ultra sakkozó; a kalabriásban első eminens; -négykézlábra klaviroz; öt perc alatt a törökállamadósságot -fölszámlálja és magnetizál, hanem azért azt mondom, hogy az -irodalom és művészet rovására örök szatira marad a nemzeten, ha -többet eszik, iszik mint olvas, s míg a kótából ugató pudlinak -ezerannyi dijas bámulója akad, azalatt szellemreható komoly -vállalataink nyakra-főre buknak.</p> -<p>Szebb jövőnk reményében arra kérlek, hogy ezt a kutya-tréfát el -ne hireszteld Mexikó vármegyében.</p> -<h3><i>Bernát Gáspárhoz Bernát Gazsi.</i></h3> -<p class="right">Pest, 1865.</p> -<p>Röviden irok és confuse. Nagy baj van a háznál. Tudd meg és -borzadj. Rendkivüli események ellen <span class="pagenum"><a name= -"Page_116" id="Page_116">-116-</a></span> (például betegség, -házasság, kaszárnya-láz stb.) nehány forintot összesanyargattam. -Több év óta hozzá se nyultam e szent pénzhez, pedig gyakran öreg -tucet számra üldögélt a szükség nyakamon. Jelenleg is hagytam volna -ezen papir-családot pihenni, mert jól tudom, hogy annyi keserves -tortura után, mint a mennyin e szegény állat átesik, mig -kendermagból bankó válik belőle, vajmi jól eshetik a hevergetés. -Azonban édes álmukból föl kelle őket riasztanom, mert oly -vállalathoz hivatám meg vezértársul, a mely milliókkal kinálkozott -az erszény-konyhára.</p> -<p>Ez uj vállalat czime: mozgósítható vasut. Eisenbahn portabile. -Igen kényelmes, mert zsebre pakolható, minden utazót megvár, és -addig s arra nyujtható, a meddig és a merre akarja az ember.</p> -<p>Mint reformbarát, börzei és hazafias örömmel vittem tőkepénzemet -a zsebvasut-művészhez. Kezdi a pénzt számlálni. Rám-rám tekintget. -Mosolyg. Eleinte azt hittem, hogy biztos szerencsémnek örvend az -önzetlen polgártárs. Nem öröm volt az, hanem szánalom, mert ezres -bankjegyek helyett fanyar pofáju egyesek ásítoztak előtte.</p> -<p>„Teremtő isten! megloptak“ – gondolám. Nem loptak biz engem meg -pajtás; hanem valami kétségbeesett egérbanda három nullát kirágott -az ezreseimből.</p> -<p>Egy telivér kandur által a haramia egereket azonnal elfogattam. -Ezennel küldöm hozzád mind a szemes <span class="pagenum"><a name= -"Page_117" id="Page_117">-117-</a></span> egérfamiliát, mind a -szemetlen ezreseket. Nálatok úgy is ritka a bankó, mire nézve küldj -azokért vagy másfél véka aranyat.</p> -<h3><i>Bernát Gazsihoz Bernát Gáspár.</i></h3> -<p class="right">Mexikó, 1865.</p> -<p>Utolsó levelet irok innen hozzád. Maholnap utban leszek Európa -felé. Szép élet ugyan ez, a kinek tetszik, de nem nekem való. -Éjjel-nappal örök rettegés közt kinlódni: nyúlnak és házmesternek -való állapot. Itten a magamféle exotikus plánta mindig remeg, mint -a kocsonya. Hogy ne!… hisz a hármas kutyafejü indus, – golyó -hiányában, – soliter brilanttal puskázik az ellenre. Porcogó -tartomány asszonyai kifli gyanánt nyers viperát mártogatnak -kávéjukba, a menyasszony pedig fülbevalóul revolvert alkalmaz. -Képzelheted, hogy mily fige-fattyuk lehetnek.</p> -<p>Nálatok Európában is akad egy-két gazdag ember, például -Rotschild hébe-hóba vacsorálhat is… sőt egy herczegről is mesélnek, -a kinek a palota kertjén három város fekszik. Ez mind szép dolog; -de tréfa az itteni fényüzéshez képest.</p> -<p>Minap egy lakodalomba valék invitálva. Polgári háznép volt. Azt -hittem, hogy elvégre patriarchalis fészekre találok. Majd ha -fagy.</p> -<p>A roppant palota a légben függ és inog, mint a bölcső. Belsejébe -egy fölnyergelt zefiren repül az ember. <span class= -"pagenum"><a name="Page_118" id="Page_118">-118-</a></span> A kert -madarai zenebandákra vannak osztva. Ott a fagylalt a narancsfán -terem.</p> -<p>Ez egyszerü polgár előszobája fekete gyémánttal van mozaikozva. -A bálterem déli oldalába szökőkut gyanánt a Niagarát rendelé -meg.</p> -<p>Husvéttól pünkösdig ebédeltünk.</p> -<p>Én a Walzert spanyol paripán táncoltam.</p> -<p>E tulvilági ábránd és tündéri áradatban kábult vagyok. Félek, -hogy tartós mámorom miatt téged is Zsuzsinak talállak nevezni, mire -nézve isten veled.</p> -<h3><i>Bernát Gáspárhoz Bernát Gazsi.</i></h3> -<p class="right">Pest, 1865.</p> -<p>Megmondtam úgy-e, hogy nem egykönnyen szabadulsz te Mexikóból. -Igazam van. Régi nótát fuvok, mely ezer év előtt is uj volt, ma is -az. Dejsz’ öcsém, nem egyhamar és könnyen hagyjuk mi el azt a -helyet, a hova letelepedtünk. – Keleties erény-maradvány. -Egyébiránt, ha a sors úgy akarja, hogy idegen országban imádd az -ősi hon szent nevét: ám legyen. Oltalmazzon isten. Szeress minket a -távolban is oly melegen, mint mi tégedet otthon szeretünk.</p> -<p>E levelet aligha későn nem kapod, mert főpostaexpeditorom – a -repülő pudli – veszélyes beteg. Egy buldogestélyen hütötte meg -magát a szegény pára, és jelenleg előagyizom szédelgési rohamárban -fekszik. Miután róla mind a fel- mind az alfacultás lemondott: -<span class="pagenum"><a name="Page_119" id= -"Page_119">-119-</a></span> azon ó-budai csodadoktor által -gyógyíttatom, kinek oly hatalmas piócái vannak, hogy az ember -fiából még a régi adósságot is kiszivják.</p> -<p>Levélkésedelmi kilátásom miatt nincs más választásom, mint az, -hogy a nálunk megalakult rendszervariatioról röviden értesítselek. -A hozzátok hamarább érkező külföldi lapokból bővebben és szabadabb -eszmék után fogsz tudósíttatni.</p> -<p>Hogy a veszett fejszének nyele megmaradjon, tehát repülő pudlim -helyetteséül ezennel azon vén sólymot surrogálom, a ki a hét éves -burkus-háboruban már mint kétkulacsos spion szerepelt. Ha választ -akarsz általa küldeni, vigyázz, nehogy Budapest helyett Grönlandba -vigye a levelet, mint hajdan a Bach sógor emberei. E jó madár -nagyon részeges. Gödénytokányra főleg kiválólag szereti a madérát. -Azért hát délelőtt indítsd utnak.</p> -<p>Reformjainknak még csak kulcsát birjuk. A fölnyítandó frigyláda -tartalma isten kezében van.</p> -<p>Apostoli oszlásról azonban már most is tudósíthatlak. A paraplis -osztály legközelebb gyérülni fog. Ideje. Mindenki a maga -helyén.</p> -<p>A sors kereke hol erre, hol arra forog; és így megeshetik, hogy -a nálunk négy éviglen kintornált vércsefaj hozzátok is -elvándorolhat. Meg lehet őket ismerni e világpolgárias hátiratról: -ubi bene, ibi patria. Kedvenc eledelük a besózott paragrafus. Ezt a -csemegét nagyon szeretik. <span class="pagenum"><a name="Page_120" -id="Page_120">-120-</a></span></p> -<p>Engem a napokban egyszerre fátum is ért, szerencse is. A -szerencse úgy mutogatta fogafehérét, hogy egy szép reggelen -Törökországba hivattam meg financminiszterül. Ismerve a csibukkos -collegák azon művészi talentomát, miszerint se ki nem mondható, se -ki nem fizethető államadósságuk által földi arithmetikánkat végkép -tönkre tevék, tehát én a general-quittet kötöttem hivatalomhoz. -Megbuktam, mert ők továbbra is a kontó-rendszer szárnyai alatt -akarnak szunyadozni. Éljenek a nemes versenytársak!</p> -<p>Börzei befolyásomra tőzséri örömmel irhatom neked, hogy -papirjaim jelenleg emelkedőfélben vannak. A rongyjavadalmak -jelenlegi fatális időszakában e szerencsét azon financ-csinynek -köszönhetem, hogy az összefüggött statuspapirokat sárkány alakban -jártatom a magasban. Olcsó és biztos emelkedés.</p> -<p>Isten veled.</p> -<p>U. i. A közelebb föl és lebukdosott Thuller háznál tizenegy -milliót vesztettem részvényben. Jól tudhatod, hisz akkor, midőn ez -összeget három évig hordottam a bankár pincéibe: együtt -spekuláltunk. Hallom, hogy huszonöt garassal akarnak kielégíteni. -Jó hogy el nem fogadtam. In solidum levén velem mint üzlettárs -lekötelezve, a summa felét te tartozol fizetni. A pénz nemén ne -aggódjál, fölveszem én a magam rátáját aranyban is.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_121" id= -"Page_121">-121-</a></span></p> -<h2>BACH CSEMEGÉK.</h2> -<p>Abban az időben, midőn Kossuth nevét még csak emlegetni is -veszélyes volt, egy cigány megizzadván a vályogvetésben, a közel -levő Dunához ment, fürödni akarván abban.</p> -<p>De uszni nem tudott, s majd elmerült már. A parton néhány -zsandár öltözködött és rösteltek azért a szegény vályogvető -cigányért ujból levetkezni, hogy megmentsék.</p> -<p>– Éljen a császár! kiáltá a kétségbeesett ember, gondolván, hogy -majd csak kimentik így.</p> -<p>De biz a zsandárok fülöket sem mozgatták.</p> -<p>A szegény cigány látta, hogy már nincs szabadulás, s a hogy csak -kifért torkán, kiáltá:</p> -<p>– Éljen Kossuth Lajos, Magyarország megváltója!</p> -<p>Uccu rajta, mindnyájan ugráltak be a vizbe, hogy ezt a rebellis -cigányt elfogják. Az volt a szerencsés ki leghamarább hozzá ért, -hogy kimentse a fuldokló morét; mert ily nagy bünös elfogatásáért a -káplárságra való kinevezés bizonyos volt.</p> -<p>Az igaz, hogy bekisértetvén, olyan 25 botot kapott <span class= -"pagenum"><a name="Page_122" id="Page_122">-122-</a></span> szegény -oda, hol legkevésbé törik csontja! de annak ő oda sem nézett, mert -legalább életben maradt. A kapott „stróf“-ot senkisem köszönte meg -szivesebben a szolgabiró urnak egész uralkodása alatt, mint épen a -cigány.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Állatseregletbe illő azon tollatlan faj közt, mely Bach uram -garázda-rendszere alatt nálam hivatalosan tisztelkedett, egyik se -volt oly pedans, goromba, zsaroló és alkalmatlan, mint a -linea-prókátor.</p> -<p>Ha valaki tudni akarja, hogy miféle állat – species volt a -linea-prókátor, megmagyarázom.</p> -<p>A linea-prókátor ép oly szerepet játszott a társadalmi életben, -mint a cameleon saját pajtásai közt az az: százfelé tekintgetett, -és minden eseményhez megfelelő arcfintort tudott preparálni.</p> -<p>Ez inkább mulatságos, mint veszélyes faj a társadalom -herkules-csizmáját képviselte. Akárminő kormányformába beillett. Ma -vörös socialista, holnap pápai zuav, monarchista, republikánus, -jezsuita, ördögüző, próféta, patkányvesztő, nazarénus, bébillér, -bauchredner, demokrata, tolmács, instantia-kupec, rigó-professor, -hajhász, köppöjöző, spion, vizslakomandáns, ketrec-reparáló, -pulykacsősz és zálogházi kopó.</p> -<p>A linea predikátumot azért kapta, mert hetivásár alkalmával -ki-kiballgatott a lineához és a jövő-menő parasztokat lencse, -borsó, szalonna, s több efféle naturáléért informálgatá. -<span class="pagenum"><a name="Page_123" id= -"Page_123">-123-</a></span></p> -<p>E faj csak a Bach-rendszer alatt tenyészhetett. Maga a -becsülettel és becsületért működő ügyvédi testület is szégyenlé ezt -a goromba kinövést, de ki nem irthatá, mert a pléh-galléros -protectio alatt vegetáló linea-prókátor egy füst alatt spicli és -delátor volt.</p> -<p>Bach sógor rémuralma alatt e faj üldözött engem éjjel-nappal, a -törvényes rabolhatás bakjába kapaszkodva.</p> -<p>Kruppa Máté (így nevezték a linea-prókátorok nagy-mogulját) -egyszer kisétál tyukszerencsére a tehén-utcába s parasztfortuna -helyett dobszónál állapodik meg.</p> -<p>Egy bukott szatócs holmijét licitálták.</p> -<p>A handlékkal impraegnált boltba bebotorkál Kruppa uram is. -Passziót kapott az aquiráláshoz. Kotorázgat a zsebében… s im -fölfedez ottan egy rongyos hatost, melylyel már egyszer szekeret -kentek.</p> -<p>Kruppa ad vires monetae kapcaianae sajttakaró papirt vásárolt. -Nagy csomag hirlapáldás volt, mert az ördögnek se kellett.</p> -<p>Egyszer a turó-documentek fölött szemlét tart az unatkozó -Kruppa, s mit fedez azok közt föl? – nem mást, mint egy repedt -keblü kötelezvényt, melyen az aláirás ép állapotban volt. A kedvező -alkalmat fölhasználva, tudományosan összeragasztá a kopasz -contraktust, és elballagott azzal szerencsét próbálni.</p> -<p>A sors úgy akarta, hogy a gumi guttás kötelezvény alatt az én -árva nevem figuráljon. E papir-szörnynyel <span class= -"pagenum"><a name="Page_124" id="Page_124">-124-</a></span> -üldözött engem éveken át Kruppa Máté, hordozván magával denunciáló -jellemet, három üres kosarat és kilenc apró kutyát.</p> -<p>Ezeket mind egy szálig tömni kellett.</p> -<p>Kruppa többnyire hajnalban őgyelgett.</p> -<p>Kilöknöm nem lehetett, mert védszentül Bach uram állott -mellette.</p> -<p>Hanem aztán egyszer azt mondtam, hogy: cupász.</p> -<p>A dolog executióra került.</p> -<p>A hivatalos biróság megjelen. Széttekint. Levegőn kivül semmit -se talál. Kruppa furfangja nem volt kijátszható. Ablakom felé -mutat. A hivatalosan fölnyíttatott ablak-speiszban ágaskodik egy -roppant termetü tüdős-hurka.</p> -<p>A deputatió rögtön stemplit nyomott rá.</p> -<p>Igen ám… de azért früstökre bekaptam a hurkát a kétfejü sassal -egyetemben.</p> -<p>Sz’haj! sokat megbír a magyar gyomor.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Elveszett az öreg B. bácsinak a Bach-rendszer alatt az -istállóból négy igen szép lova, s ez feljelentetett az akkori -járásfőnök Schegula urnak.</p> -<p>Ez maga elé idézteti az öreg urat és kérdi tőle:</p> -<p>– Hány ölnyire van a háztól az istálló? Északnak vagy nyugotnak -fekszik-e? Hány ajtó van rajta? Miből van építve s mivel fedve? -stb.</p> -<p>Mindezen hivatalos kérdésekre az öreg ur hűségesen megfelelt. -<span class="pagenum"><a name="Page_125" id= -"Page_125">-125-</a></span></p> -<p>Ekkor azt mondja a főnök:</p> -<p>– Esküdjék meg, hogy lova csakugyan ellopatott.</p> -<p>Mire az öreg ur egész komolyan mondja:</p> -<p>– Szivesen, de arra is megesküszöm, hogy az ily eljárással soha -sem kerítik meg az urak lovaimat.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A Bach korszak elején történt, hogy K. F. főbiró összerendelte a -tanítókat, kik még akkor jegyzők is voltak, székhelyére.</p> -<p>A tanítók – dolguk végeztével, szem előtt tartva amaz ismeretes -közmondást: „cantores amant liquores“ elballagtak az egyetlen nagy -vendéglőbe, és kiki saját pénze szerint áldozott a -bál-istennek.</p> -<p>Volt azonban köztük egy nőtelen zsugori, ki az étkező -kollegákat, félrevonulva egy sarokból szemlélte, se nem evén, se -nem iván semmit.</p> -<p>De végre a gyomor nála is erélyesen föllépett, követelvén a neki -dukáló porciót. Előbujt hát a sarokból, fölvesz egy étlapot és -hosszasan elnézegeti, valjon, melyik lenne olcsóbb.</p> -<p>Az étlap németül lévén szerkesztve, mely nyelven hősünket eladni -lehetett volna, annak hátlapján egyszersmind a lovaknak való is -árszabályozva volt. Így hát rektram nem értve a ráirottakat, csak -az árukat nézte.</p> -<p>Végre elhatározta magában, hogy olyan valamit eszik, melynek ára -az étlapon öt krajcárra volt taksálva. <span class= -"pagenum"><a name="Page_126" id="Page_126">-126-</a></span> -Előszólítja tehát a pincért és mutató ujját az étlapon irott öt -krajcárra feszítve így szólt:</p> -<p>– Ilyent hozzon nekem egy egész porciót.</p> -<p>A pincér csak bámul, de rektram csak erősíti, hogy neki olyan -kell.</p> -<p>– Olyant nem adhatok uram – szólt a pincér – mert azt ide nem -hozhatom.</p> -<p>– Hát miért nem? szólt haragosan rektram. Hát mi az, hogy ide -nem hozhatja?</p> -<p>– Szecska!</p> -<p class="center">*</p> -<p>Ezt a jó tréfát az X-i derék tiszteletes követte el a -finánccal.</p> -<p>A finomszaglásu kitünő finánc-példány, rejtegetett dohányfészket -vert föl az öreg urnál. Épen ebéd végén fináncolatlan egrivel -asztalán találta szaglár az urnak szolgáját és egész -otthoniassággal előkeresve a corpus delictit, sebtén husz pengő -forintban mondja ki a Strafgesetzet.</p> -<p>E hivatalos homlokráncolattal kiszabott büntetés mellett is -azonban lehetetlen volt észre nem venni az öreg urnak, hogy a -finánc félszemmel igen barátságos pillantásokat lövel az egri felé. -Sajátságos apropos támad egyszerre a tiszteletesben. Szinig tölt -egy poharat, és megkinálja a potentátot. Pillanatnyi habozás után -ez elfogadja.</p> -<p>Beszélgetnek. A kedélyes házi gazda még egyszer tölt. A cs. kir. -torok elnyeli azt is. Ekkor komoly szigoru <span class= -"pagenum"><a name="Page_127" id="Page_127">-127-</a></span> arccal -áll föl a lelkész és az evangelium helyett a Strafgesetzbuchból -ilyetén igéket hangoztat:</p> -<p>– Ime te büntetni akarsz, pedig magad is bünt cselekvél. -Barátságot mutatsz ott, hol csak bűntetned lett volna szabad. -Átlépted hivatalod körét, hütelen lettél ahhoz. Azért mondom, vagy -az a két pohár ó egri ér meg husz uj forintot, vagy panaszt emelek, -s akkor a te hivatalod nem ér husz polturát.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_128" id= -"Page_128">-128-</a></span></p> -<h2>APRÓ FRESKOK.</h2> -<p>November hó egyik verőfényes vasárnapján Sz–y Laci barátomhoz -valék ebédre hiva. Oly nemes érzelmű emberbarát, jó hazafi, -tőzsgyökeres magyar és vendégszerető házigazda, mint nevezett -barátom, megérdemli, hogy érette olykor áldozatot is hozzon az -ember. Hoztam is. Szállásához a király-utcán kellett -átbaktatnom.</p> -<p>Ha valamely vakmerő halandó (kinek tisztaság és kényelemről némi -fogalma, sőt praxisa is van) arra vállalkozik, hogy ünnepnapon, -hetivásárkor vagy sabesz alkalmával a király-utcán et comp. végig -haladjon, azt bátran lehet bazsarózsául alkalmazni az -ó-testamentomi vértanuk koszorujába.</p> -<p>A főváros reformjai érdekében mily rég verdesi már félre a -harangot a sajtó, s a közvélemény. Nem ér semmit. A panasz süket -füleknek szól. Hollandiában a paraszt se bocsátja hajlékába az -embert sáros csizmával; nemzetünk fővárosában pedig még csak -bravourként szerepel itt-ott rend és csin, holott annak a nép -minden rétegében vérré kellene válnia. <span class= -"pagenum"><a name="Page_129" id="Page_129">-129-</a></span></p> -<p>Elég az ahoz, hogy elvégre Laci barátomhoz vergődtem. Saját -házában lakik, s közelebbi látogatásom alkalmával földszinten volt -elszállásolva. Benyitok az otthoniasság azon bizalmas modorában, -mely meghitt embere irányában mindenkit megillett… mit kelle -látnom? az előszobában lisztes zsákok, birkabőr, pirosló koszoruk -bámészkodtak rám, kiáltó rendetlenségben.</p> -<p>– Nem értem ezt a tréfát – gondolám. – A finom Laci, s az efféle -konfektek, s ép az előszobában. Furcsa. No, de haladjunk.</p> -<p>Az előszobát a szomszéd teremtől üvegezett ajtó választá el. -Bepillantva, öt ismeretlent vettem észre. – Ebédnél ültek! Engem -meglátva, mindnyájan fölugrottak, s rajtam keresztül kasul -vándorolva, az előszoba ajtaját rám zárták.</p> -<p>Öt darab mérges tőzsér közé szorítva, nem mozdulhattam.</p> -<p>Egyik a felöltönyöm balszárnyának rohant, másik a fülemet -rángatá, a többi jajveszékelt és száját tátotta.</p> -<p>Egyáltalán nem tudtam magamat tájékozni, hogy miféle állapotba -jutottam?</p> -<p>A szolgaleány a konyhaajtón át az utcára rohanva, ordított, hogy -„rabló, dieb, haramia!“</p> -<p>A népség és házbeliek összetódultak.</p> -<p>Azt hittem, hogy tévedésből valamely dilettans tébolydába -jutottam. Menekülni akartam.</p> -<p>Nem lehetett. A fölriadt quintett nyakon csipett.</p> -<p>– Hol a házi ur? – kérdezém. <span class="pagenum"><a name= -"Page_130" id="Page_130">-130-</a></span></p> -<p>– Nix háziur, mars a városházhoz.</p> -<p>De ennek fele sem tréfa. Raketaszerepre vállalkoztam. -Sokszorozott erővel akartam az ötös bizottmányt szétpattantani.</p> -<p>Az utcai robaj fokonként növekedett. Már drabantok is -mutatkoztak. Az asszonyi népség sivalkodott és konyhafegyverekkel -fölpiszkafázva várta a corpus delictit azaz: engem.</p> -<p>A rémséges lármára az emeleti szállásról a házi ur is -leérkezett. Az ötös vadpandurság által azonnal auffirolva -levék.</p> -<p>– Gnediger Herr, megcsiptük a rablót. Tessék.</p> -<p>– Servus Gazsi! hol a manóba késtél? rég vártunk rád.</p> -<p>– Én csak este szoktam szinházba járni, de itt úgy látom, hogy -fényes nappal is komédia van.</p> -<p>Az is volt, mert azon család, melyhez a házigazda helyett -betévedtem, véletlenül per kis lutri terno szerencséhez jutván, -pénzecskéjére annyira féltékeny volt, miszerint éjjel-nappal -rablókról fantazirozott, s azt hitte, hogy én ki akarom -fosztani.</p> -<p>A rózsaszin kedélylyel füszerezett ebédnél Lacim óhajtott -körében, s egy nemes keblü költő barátom oldalánál jóizüeket -nevettünk azon thema fölött, hogy miként válhat az emberből tudtán -kivül rabló!</p> -<p class="center">*</p> -<p>A sötét bankóvilág arany korában, midőn a magyar haladás idétlen -váltószörnye nem vezeté még <span class="pagenum"><a name= -"Page_131" id="Page_131">-131-</a></span> vala pogány jégre a -szittya-kereszténység sujtásos rendeit; ős jellemünk leghűbb földi -tükörén: a komolyan mosolygó alföldön élt és uralkodék egy hazai -füstimádó devalvált patricius, a nő- és viziszonyban sinlő -consumens atyafiak mérges táborából, rangjára burkus háborui -szalasztott egyéniség, cimére árverezhetlen spectabilis, meg nem -bukható compossessor, s a reformok csontosult despotája; névszerint -pedig Nyakas Gábor de Eadem et Állásfalva.</p> -<p>Kül- és belföldön álarcosan őgyelgő tokai bornak, magyar -politikának, indigenai működésnek, snepf madárnak, chinai -beszédnek, budapesti haramiának, adósság-szomjnak korán sem levén -annyi ága-boga, mint az általam különben mélyen tisztelt táblabirói -polgárzatnak: bocsánatesdéssel táncolok szép nagyságtokhoz, s -fölétek tulszapora fokozatu ifju és hajlott koru táblabirák, hogy a -magyar isten választott népe közül hősemet korán sem egynémely -száraz biograph szatócsbolt illatu pápaszemén tekintem; hanem mint -angyal garnirozott valamely mennyei tüneményt leghozsánnaszerübb -énekek énekével környös-körül pacsirtázni bátorkodom.</p> -<p>Ha nekünk – kik egy dicső nemzet – nagyság földi istenéül -teremteténk – imádott hazánknak bárminő, s melyik szögletkéjén -születnünk nem a sorsáldások legnemesbike volna: úgy komolyan -illenék állítanom, hogy azon cimeres halandó, kit fresco énekem -csonka tollas szárnyaira billenték, legalább is három <span class= -"pagenum"><a name="Page_132" id="Page_132">-132-</a></span> helyütt -didergék át egyszerre a keresztviz-kancsók hűs zuhatagát.</p> -<p>Oly kedélyes ötletek, merész vállalatok és kalandocskák eleven -központja, mint a minőkkel reá sziszegé Gábor lovagra a vidéki -népszellő a kurta halhatatlanságot: mindenesetre kiérdemlik vala a -háromszoros bölcső illetékét, ha csak véletlenül valamely -mestergerendai dilettans matrikulába be nem bokáztatott volna: hogy -a fegyverneki gyepen, még pediglen saját édes mamája, – Kotnyelesi -Sillom Örzse asszonyságtól.</p> -<p>Hogy az ember valamit építhessen, olyan a milyen alapjának -lennie kell.</p> -<p>Ez oknál fogva közelítém meg hősöm csecsemő életéből a jövőjét -elhatározott negativ s mégis lényeges indokokat, igazlandó azon -élethű maximát: hogy csekély dolgok gyakran nagy eseményeket -teremtenek.</p> -<p>Bocsánatot kérek azonban szives olvasóimtól, ha Gábor hősöm -életrajzából közreszalasztott kalandfüzérkém, pohár viz okozta -angol eredménynyel nem versenyezhetvén: a hegy nálam is netalán -egeret szülendene.</p> -<p>Midőn komoly tárgyakért hitvány betük pávatollaskodnak, s ha -elefánt mókuson vágyik lovagolni; elismerem ugyan, hogy cifra -dolog, hanem küzdeni ellene még sem tudok, mert ó-ázsiai véralkatom -hatalmát nem titkolhatom.</p> -<p>Őseink tigrisbőre alá hiába csapolgatjuk, ezred év <span class= -"pagenum"><a name="Page_133" id="Page_133">-133-</a></span> óta a -lomha műveltség aludttejét… vér vizzé nem válik… valljuk meg inkább -őszintén, hogy jelen civilisatiónk sima szokásai közt és -szőnyegzetén épen úgy kivonjuk, ha lehet az ötöt a háromból: mint -hajdan Kupa herceg nyers szeszélyü lakomáiban őszinte apáink -cselekedtenek.</p> -<p>Ez ó-vérhibának jelleme maiglan is eredeti, csakhogy korszerü -statusinstitutiók véredényeire kényszerüle hatáskörét -alkalmazni.</p> -<p>Hajdan egyszerüen működött; most pedig átszivárgott az irodalom, -politika és társas élet különféle ágaira.</p> -<p>Alkotmányos reformmal egybeházasítandó világpolgári vegytan!… -szállok hozzád.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Tél volt, még pedig a javából.</p> -<p>Grönland halálosan megunván hidegvérü feleségét – a jeges -tengert – megszökött ősi fészkéből, s a délnyugati -tartomány-atyafiakkal békét köte.</p> -<p>Nagyon megszivelé pedig bozontos utjában távol rokonát, a még -akkor climailag is tulconservativ Magyarországot, és se látva se -kérve: à la grettengréti pőrölyrendszer, vele amolyan franciás -házasságra lépendett.</p> -<p>E szerénytelen indigena ellen óvást tőnek a még viritni -óhajtandott mezők és völgyek: összeesküvének a lombkoronaféltő vén -erdők, s a természet védtelen <span class="pagenum"><a name= -"Page_134" id="Page_134">-134-</a></span> leánya – a -láthatár-gyürüzte rónatér – nyilt kebellel szegüle az éjszaki óriás -hatalmának.</p> -<p>Bihar – alföld tündér délibábját is nyakába kavarintá a kóbor -urfiak legszelesbike, a zuzmarát izzadó förgeteg és az egyszerüen -fönséges isten-eszme földi arcára reá fuvallá az enyészet sápadt -szemfödelét.</p> -<p>Siri hallgatag lőn a pusztai élet; ifju arcáról lehervadott a -virágzat mosolygó költészete, s ezüst ravatalán békén szunyadott, -mint rablott szerelmü menyasszony liliom koszoruin.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Rónatelek mezővároskának szemét, száját úgy tele csapkodta -februári malterrel a förgetegek nagyapja, hogy serrészegen egymásra -tántorgó lakházai fölött isten nevében bakfittyező egynémely -lábmüvészi eleven fractio kényelmesen lejthetett volna -solo-mazurt.</p> -<p>A torony csillag árnyában leselkedő reformativ bádog kántorát -ezer szerencse, hogy nyakszirtig tele fuvallá hógulyával -Sziberiának szökött viharja, mert aligha hozzá nem kötőfékezi vala -különben lopott lovát valamely hangyazsombékon nyaralni szokott -cigány Abellino.</p> -<p>Ezen fagyos előjelekből kiviláglik, hogy akkor tájban tél volt -ám az idő a talpán, még pedig mardosó és viharos;… de hiába volt ő -viharos és mardosó, mert Nyakas Gábor uram oláh süvegszerü -curiájához semmiáron sem énekelheté közel a hűs fuvalnak fehér -gyermekét, lévén körötte védegyleti gépekül oda káromkodva -<span class="pagenum"><a name="Page_135" id= -"Page_135">-135-</a></span> csirkeadó pótlékul: három quartalista -taxás és tizenegy darab zsellér a számítatlan robotok robotosainak -robotos iskolájából.</p> -<p>A kiterjesztett léget bevakoló hófuvatag nem merészlé tehát -commodus táblabiránk négy fal közti méltóságát háborgatni, mert az -alkotmány sáncán kivül árkoló atyafiak oly vakmerően el voltak -kinzó szerekkel látva, hogy akár puszta Arábia homok mindenségét -reá lapátolhatták egy füst alatt Poroszlónak árvizből hevenyészett -országutaira:… de a hideg sem contrázta meg az ő házi himfonókáját, -mert ámbátor a vesefagylaló szellőnek miatta széltében és hosszában -olvasható volt is a varjugondolat: azért a hármas tiszteletü -eklézsia jónak látta consumensileg patriota magát in solido -beharangozni Nyakas maecenás vendégszerelmének cinteremébe.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Sötét boruvá ölelkezett kék-barna felhőkből nehéz hópelyhek -omlanak.</p> -<p>Magas örvényletben kanyarog a förgeteg, fénylő hószikrákat -szórva szerteszét. Majd zugó szárnyakra emelt ragyogó csillámokat -csapkod ködharmatos ablakokhoz, melyekre szeszélyes jégvirágokat -himeznek a vihar fagyos könyei.</p> -<p>Vajjon eredeti orosz nyuszttal van-e kibélelve azon keresztre -feszített halandó, kire ádáz sorsa jelenleg viharköpenyt -kényszeríte… avagy pedig becskereki rókamájjal vattiroztatá -szívgyökere környékét?… <span class="pagenum"><a name="Page_136" -id="Page_136">-136-</a></span> felelet: nem tudni!… de annyi -bizonyos, hogy ha pipát nem is, kényelmet mindenesetre cserélne -spectábilis Nyakas Gábor urammal, ki is vedlett tüdejü kandallója -beszédes lánginál con amore mosolygá az elemek vicsorgását.</p> -<p>Hogy szűzvállas háza fejének borzas üstökét amugy -török-magyarosan megcibálá a vihar körme; s hogy a zsup-ölelte -zsindel fedőzettel orkán urfi tán már kotillont is keringhetett: -avval Gábor gazda mit sem gondola, hanem kényelmének forró -érzetében lángok közé suhintván egy kinjában született harapófogót, -általa nyakon csipé azon menyecskeszemü parazsat, mely tenor -csibukja szunynyadó életét nyujtogatni praedestináltaték.</p> -<p>Bele decomponálván magát azon édes helyzetbe, hogy harcsaszáju -Belgraderjének kélkellő szülöttjét föllegrokonaihoz utasíthassa, -méltóságteljesen tekinte szét a körötte testőrködő pietásszerü -személyzetre, és lesimítván torzon bajuszának kitágult -oldalbordáját, se többet, se kevesebbet nem láthatott, mint mi -itten következik.</p> -<p>Jobbra, egy fésületlen szalmás karosban Sirály Máté, lakomás -provinciai kiváltságos arszlán tévedezett, ki máskor igen kedélyes -cimbora szokott lenni, hanem jelenleg annyira tóthéringgé -hajszálítá a járványos grippe, hogy ballábával másfél óráig -keresgeté a jobbikat.</p> -<p>Mellette Selypi Flórián kanyargata baltartományába <span class= -"pagenum"><a name="Page_137" id="Page_137">-137-</a></span> egy -kövér termetü fonatos kalácsot, s fontos arccal azt akará mintegy -kifejezni: hogy diplomás baromorvosból is lehet még az ember -honorarius cancellista.</p> -<p>Sokszorosan tiszteletes Gordon Ábel uram helybeli lelkész, -kántor, ispán és harangozó, hüvelyk ujjaival figurázott egy -terepélyes tens asszonytól szökött zsölleszék egyharmadán, s -tőszomszédja Kotkodákovich Tógyer, localis görög zsidó és dilettans -tribunus plebis iszonyu zavarba jött azon hideglázszerü trémának -miatta, hogy a rónatelki husos szellemek ezerfejü trombitása addig -feszeng minorennis ülőkéjén, mígnem egyszer rettenetesen makká töri -ludibris testületén a tubingai kaputot.</p> -<p>Ezen patriarchai személyzet frontjára hüvös árnyat vetett Dongó -Rebeka, Nyakas Gábor uram házi operájának tevékeny karmestere és -klaplis trombitása, ki is kézzel-lábbal zongorázott egy -szélmalomból ótott ultramuzsikális kerekes rokkán, míg bal szemével -oda kacsingatott, hol a csintalan Sirály Máté fiatal tüzében párta -és sódarrablás eszméivel foglalkozék.</p> -<p>Lábainál nyujtózkodott szálkás bundájával Rajta a házi ur kedves -agara, s nyulüldözési talentomáról oly élénk phantaziával -álmadozék, hogy a kandalló párkányzatán sütkérésző ordas kandur -elhatárzá climát változtatni s hizelgőn dorombolva patronusa -védöléhez szegődött.</p> -<p>– Hol is hagyá csak félbe a vadászkalandot rektor <span class= -"pagenum"><a name="Page_138" id="Page_138">-138-</a></span> koma – -szólott Nyakas gazda egy karmazsin csizmaképű rövid-kurta vitéznek, -ki spanyolviasszá égetett orra fölött villogó tavaszi gyepzöld -szemekkel kutatá Rebeka hajadonnak félszázadát és kedves titokba -tartogatott hideg pulykapecsényéjét.</p> -<p>– Hát ott szalasztám el a casus fonalát – felelé a népoktatás -kaputos kondása, – mikor Csörege Bálint uram –</p> -<p>– Ugyan komám, nem ez volt az a bátor vitéz, ki Sziklatövi -főispán ebédjén beköppintvén a citromos meleg vizet, másfél évig -mindenütt dicsekvék: hogy teljes egész életében nem ivott oly drága -és izletes spanyol bort.</p> -<p>– A volt biz’ a… de biz’ a volt – felelé a hallgató -personál.</p> -<p>– Na tehát Csörege sógor kirándul egyszer vagy negyed magával a -köbölkuti cserére foglyázni, s miután egy már őszbecsavarodott -foglyot úgy mellbe lőtt, hogy ijedtében azt kiáltá vissza a -harmadik határról: „csak a fejem ne bántsd fiam“, csak néz, csak -néz, hát megpillant egy óriás túzokot, mely körmein két álló -csillagba kapaszkodván, hegyes orrával szeretője nevét kópiskálja a -holdvilág tányérjára. Hohó, vésnök amice, te enyém vagy… s puff… -ledurrantá a szárnyast, mely is mintegy öt óra alatt szerencsésen -alá is esék!</p> -<p>Jó kedvvel hazafelé ballagék, elküldendő két hatökrös szekeret a -kérdéses madárért, hát az utfélen <span class="pagenum"><a name= -"Page_139" id="Page_139">-139-</a></span> egy gyönyörü szőke nyulat -pillantok meg – mely egy farsangi fánkot mandukált… no, megállj te -kis huncfut… s a mint e szókat kimondám, commode lecsücsül az én -nyulam… fölemeli két első lábacskáját, s kényesen és bátran -megfenyeget;… nekem se kell több, fölrántom a sárkányt… s hinné-e -valaki, ha tulajdon két szememmel nem láttam volna, az imént lelőtt -tuzok feje pislogott ki puskám gyujtólyukán. Hát szegény pára -mindenestől belecsöppenvén puskámba, nyakszirtének kényelmesb -nyughelyet nem találhatott.</p> -<p>A nőtlen morál keserves leányzója – Dongó Rebeka – csodás -álmélattal tátongott a történethez; Sirály pedig és Kotkodákovich -farkasszemet vágtanak egymásra, s úgy bölcsen replikázák vala: hogy -bizony sokat tapasztal az ember fia, ha nem restel járni a nagy -világba.</p> -<p>– Flóri öcsém, úgy tetszik, hogy te is bele haraptál a minap egy -regének a bokájába… s ott hagytad félbe, midőn Körmös Pál kortes -korában egy követválasztási dinomdánom alkalmával confect gyanánt -hámozni akará a gledicea töviset, sőt vagy három darabot -előbeszédül föl is trancsirozott, és meg is evett…</p> -<p>– Majd máskor domine spectabilis! – bizony máskor – ismétlék az -ólmos pilláju vendég atyafiak, meglepjük a tekintetes komám uramat -karácson estéjén egy kis diófélére… jó lesz rá fojtásul a tavali -vinkó!… <span class="pagenum"><a name="Page_140" id= -"Page_140">-140-</a></span></p> -<p>– Szivesen elvárom in massa et in specie az urakat;… most pedig -jó éjszakát!</p> -<p class="center">*</p> -<p>Gambrin király sörországának fővárosi egyik megyéjében -névünnepet ül a philister és komlóforradalom.</p> -<p>Fiatal hársak, törpe akácok, szőlőlugasok és virágállványok közé -piros tarka szövetü asztalkák helyezvék.</p> -<p>Harangvirág alaku lámpák fényétől különféle öblös és karcsu -ivószerek sugározzák réz és aranyszin tartalmukat. Halb és gross -seitlik ezrei vezetik pályacélhoz a torok-föltámadást, sötétszemü -zömök pistolkák szomjat öldökölnek, gémnyaku börtönben duzzog a -visontai óriás, s Buda és Somlyó lélekdus sziklacsöppjei méhökben -rejtik a vérlázadás angyal-ördögeit.</p> -<p>Itt-ott vászon menyezet alatt imádtatik a szeszgyárak vad és -szelid fejedelme,… s a barna szivargőzzel ölelkező nyelvbábeli -felhők, szégyenltökben magasba szállonganak, jelentők a nemzetek -védistenének, hogy Magyarország fővárosából vándorlanak.</p> -<p>A csinos kertecske átellenes oldalrészén fatornácok nyilnak, -koszorus oszlopokkal és a testvérváros építészeti remekeinek fresco -festményivel.</p> -<p>Egy-két vén akác illatos árnyában szónokszék alaku emelvény -látható fokonként magasbodó ülhelyekkel. Többnyire bérlett zenészek -tanyája. Jelenleg négy darab tragoedia-gyilkosnak ajánlkozik -szinpadul, kik nappalta igen ügyes cipőfoltozók; éjjel pedig és -ünnepestéken <span class="pagenum"><a name="Page_141" id= -"Page_141">-141-</a></span> ének- és drámaparodiákkal mulattatják a -rántott csirkeimádó sógor publikomot.</p> -<p>Comicai mócsingul oldalvást egy sánta nyaku hasbeszélő -puffaszkodik, kivel a társaság félablaku hárfása (szükségből: -csizmadia, mosóné, borbély és decorateur) előttünk ismeretlen thema -fölött torka szakadtából duettet mosolyog.</p> -<p>A kerti zöld mulatság igen népes; itt-ott hölgykoszoruk is -viritnak; a pincér-mozgalom, állatkimélő hajlamra eszméltet, mely -nemes tulajdont a sértett piros- és mopszappendixek – kell vagy nem -– ráéneklik az érzékeny emberiségre.</p> -<p>A sváb élcet tormaként reszelő sivatag comédia tőszomszédjában -nyulánk asztal vonul szét, mely művészeti estélyek alkalmával -bizonyos privilegizált spieszburgerek részére el szokott vala -késvilláztatni. Jelenleg kiméletlenül nyomatik agyon körüle a -fütött lég.</p> -<p>A praesidiumon egy fövetlen cékla képü sógor virit. Domboru -homlokára kedélyes életrendszer jegyzé kéziratát, ősz pillái alól -mérsékleti őrtűz lobog, s termetes gyomrán büszkén üldögél a -gurmand tekintély.</p> -<h3><i>Fresco levél Jókai Mórhoz.</i></h3> -<p>Addig s addig tréfáltunk az ördöggel kedves öcsém, még az -csakugyan meg is jelent, még pedig furfangos karimáju formátumban. -Ugyanis. <span class="pagenum"><a name="Page_142" id= -"Page_142">-142-</a></span></p> -<p>Ebb a nyomban kapom a rohanva rohant stafétát Csámcsám basa -uckuruci agensétől.</p> -<p>Mihez fogjak? Meg van. Rég sejtem már én, hogy toilettemben -beretva szerepet affectál egy tőről szakadt Sobri-balta. Nekem se -kell több. Oda csapok a nemzeti gilotinnak, hol a titok fekszik, s -a jávorkéreg-pecsétet csakugyan föl is tranchiroztam.</p> -<p>Lepattan a rekesz… hát ezer még ezer pici hernyók, bogarak, -madarkák és krokodilok szökelnek és szárnyalnak alóla kifelé.</p> -<p>– Ahá, – gondolám, – éljen a nemzeti nyelv!… ezek mindenesetre -hyerogliph-fajták, csahogy elevenek.</p> -<p>A szentséges tüdejü Kajmakán saját nyelveni correspondentiát -tartott mindenek felett szemei előtt,… s nagy büszkén, s tán nagy -méltán is oda vélekedett: hogy a ki nem érti, magyaráztassa meg -magának.</p> -<p>Elpirultam ugyan kissé, hogy bizonyos nemzeti kérdésben -Kotyfungországból előzteténk meg, de azért nem engedém magam -confundáltatni, hanem fülön csiptem egy csavargó tudóst, kinek -spongiává vedlett ganya characteréből huszonháromféle -nyelvismeretet olvastam ki.</p> -<p>A tudós eleinte vonakodott, mondván, hogy jelenleg egy fontos -thesist csapott fejéhez az academia (azt ugyanis, ha valjon a -legujabb német bankók bocskortalpra vannak-e pingálva, vagy csak -amugy incognito heverész bennök a kutyabőr)?</p> -<p>– Bizon amice Karcsu, ez nagy kérdés,… igaza <span class= -"pagenum"><a name="Page_143" id="Page_143">-143-</a></span> van a -lelkes academiának, hogy Magyarországon így akar segíteni… hanem -kérem, engedje át nekem e thesis oldási dicsőséget, úgyis én, mint -számfölötti financier, többnyire effélékkel foglalkozom.</p> -<p>– Isten neki, hát cseréljünk. – A doctrincambium meg is történt. -Én nyakamba akasztám a pénzügyi problemát s legközelebb -szolgálandok is eredményével a lelki parókák imádóinak… ő pedig a -Kuttyfungi-Placát oldást vállalá el.</p> -<p>Furcsa tünemények vannak olykor-olykor a tudományos világban. -Először nem hiszi az ember, később bámulja, végre pedig meg is -szokja.</p> -<p>Karcsu barátom magaviseletét kissé magam is megbámultam. Később -belátám, hogy mindaz, mit és miként cselekszik, indokolva lőn, mert -a kottyfundi nyelv oly végtelen nehéz és complikált, hogy csak -egyetlen betü megalkotásához háromezer év, tizenkilenc millió -nyelvtudós kivántatik; s e szerint a mi keresztyén calculusunkból -az jő ki: hogy a tisztelt Kotyfung nemzetnek e mai szent napig -nincs több két betüjénél.</p> -<p>Na de menjünk tovább. A tudós hozzálát cserefunctiójához. Egy -régi kétgarasosnak azon virágzó völgyében, honnan a kétfejü sas még -le nem kopott, tótágast áll. Megrázkódik. Komoly képet vág. Füleit -csattogtatja, s B-mollból hegyeset füttyent.</p> -<p>Ezen jelekre a szétugrott stafét-menageriácska összecsődül; -takarosan glédába állanak a piciny <span class="pagenum"><a name= -"Page_144" id="Page_144">-144-</a></span> desertorok és Karcsu uram -tolmácsol, még pedig ilyeténképen:</p> -<p>„Fu csoroé spokill Tyovoyn khvzsom kicsir Jeranix röfkör putty -csabiflines.“</p> -<p>Szabadon fordítva magyarul: „Voytina Mátyás emigrant Duduár a -jeruzsálemi szláv respublica extraérdemiért vicekirálynak -kiáltatott.“</p> -<p>Lásd barátom, mire nem képes az ördög, ha az ember amugy -istenesen megkergeti.</p> -<p>Te kezdted meg a játékot édes Mórom. Alig érinted csak amugy -küllőféresen azon nagy férfiunak – ki nálam incognito koplal – -halvány architecturája állapotját; azonnal megfogamzik az itten -üldözött érdem egy méltányosb világrészen; sőt néhány nap alatt -tetemes lelki salátává átbokrosodott is.</p> -<p>Üdv neked, oh minden eddigi szőke szerecsenek legeslegragyogóbb -körmü Mór fia… százszoros üdv a respublikához kötőfékezett emigrant -Duduar nevében. Pacsirta trillákból legyen kidagasztva -hattyu-párnád kebele. Álmodd bele kedvesed hűségét, s legyen -ébredésed az örök vidámság mosolygó ébredése. Angyalszivek lángjai -lobogjanak lelki kandallód oltárain; soha se teremjen ott fájdalom, -hova és kiért te sóhajtozol; ha pedig a sors úgy akarná, hogy te -szellemittas férfiu valaha még is megtalálnál szomjazni: oh akkor -rögtön fodrosodjék olyatén gyomrozatu pázsit-felhő, hogy belőle -kékségesen párolgó theahullámok csorgadozzanak telivér gégéd -rovátkos paradicsomába. <span class="pagenum"><a name="Page_145" -id="Page_145">-145-</a></span></p> -<p>Azon óriás kansáska, mely bal szárnya alatt hozá Csámcsám basa -említett magna chartaját, máskorra akará fentartani a szerencsét, -hogy küldetése magas célját a jeruzsálemi szláv respublica -vicekirályját szinről-szinre láthassa.</p> -<p>– Kérem sáskaságodat, még csak néhány percig.</p> -<p>– Nem lehet amice időznöm, mert esthajnalon már a vörös-tenger -fenekén kell megjelennem keszeg soieréra.</p> -<p>S ime, midőn a követ bucsuöleléshez tollászkodnék… üti a -tizenkettőt… nyilik az ajtó… s egy karmazsinfelhő-forma valami -begyalogol…</p> -<p>– Ha… ő az!… s a kansáska térdreereszkedett.</p> -<p>– De hát kicsoda? kérdik tán önök szép polgárnők…</p> -<p>Majd megsugom máskor.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Magyar kényelemszerü napi küzdésim s fáradalmim után, aléltan -nyugovám hitelmentes szállásom sivatag pusztájában. Költők által -már hajdan munkálati kellékigénybe vett csöndre levén szükségem: -siri hallgatagra némitám ősi kakukkos órám vakmerő -szólásszabadságát… mert iszonyu remény óriás hajnalitá pénzügyi -bánatocskám éjelét,… tudniillik egy nemzeties szinmű alkotásért -érdemlendő száz arany,… és néhány hónapos magyar -halhatatlanság.</p> -<p>Minthogy a pénzaristocratia és külföldies fényüzés nemtelen -hatalmának hazám büszke grandjai is <span class="pagenum"><a name= -"Page_146" id="Page_146">-146-</a></span> áldozának, csekély -egyéniségem sem lőn a nélkülözések dicső apostolává; sőt vágyaimat -oly magasra rugtatám, hogy komornokom ispánját naponként -Tombuktuban fodroztatom… eszményi gyeplős lovam homlokcsillagául -pedig Syriust rendelém meg.</p> -<p>Egy rendszeres kupaktanácsi lakoma közben boldogult cserei Berei -Farkas rim-király által figyeltetvén azon gazdag aphorismára: hogy -„sétakor fuladásig tele rohanják agyunkat az eszmék“ – miért ne -tiszteltem volna meg hű utánzásommal a mezei liliomok és -népkeresztelők tavaszítójának populáris emlékét?</p> -<p>Bagócivilnek nevezett pásztori pongyolában mértföldekre indulék -tehát, először csiga tempó szerint; később szellőgyorsan -marhaváluvá gyaloglám szobácskám angyalhányásos deszkázatát… persze -gondolkozási eszközül… mert más célra miként is sértettem volna meg -keletnépies életrajzom historiai szentségét, én! ki annyira imádom -a táblabirói ülnökséget eredeti bőrében.</p> -<p>Hasztalan kinoztam biz én oly dühösen agyamat, nem tört abból -elő Minerva,… hanem veritékföllegéből kikandikált igenis azon -szomoru tanuság: hogy csöngetni szolgának lehet.</p> -<p>Megbukván ezuttal parodia-mesére kisértendett logicám… -istenhozzádot sóhajték Körmöcz halvány gyermekihez!… márványsimára -átkozám ephemér homlokredőimet,… s iszonyu fejtörésemben -szunnyadásra szédülék. <span class="pagenum"><a name="Page_147" id= -"Page_147">-147-</a></span></p> -<p>Kalandtervgazdag lakomban polgári éjfélt konga már a nyugalom és -képzelet órája,… elhalva sóhajtozott a képzelet élete,… megpihentek -az utczai torokharangok… s aranyszomjjal foglalkozó lelkem még sem -birá elszeretni az álom szende angyalát.</p> -<p>Lecsillapult végre ábrándos reményim zajos játéka… s -elaluvám.</p> -<p>Napontai küzdelme körét méltánytalanság ellenében ha -becsérzettel futja meg a munkás férfiu, éji nyugalom aczélozandja -erejét s öntudatát.</p> -<p>Vétekre tántorult boldogtalan embertárs nyugtalan álmaiban keres -menekülést keble fulánkitól, s ha társa s a napi élet üldözőkül -esküsznek; az álom gyöngéd karjai között találja legbiztosb -emlékhalálát a szerelem bus áldozata.</p> -<p>Átszenvedett élet, kiégett kebel s meghiusult remények romképei! -áldozzatok e legbájosb szellemkirálynő csillagoltárán! s -boldogságtok szétszórt hamvaiból épülend az elhalt örömek -tündérmozaikja.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Csekély magamra – ki e szabálytalan mismásban táplálgatom az -irodalmi hegyek egerét – sem igen mosolygott a sors és népek istene -oly bájosan: hogy polgári és magányéletem vadkoszoruiért napjaimat -imádhatnám; mire nézve mikor csak tehetem, alszom biz én, hiszen ha -zöld asztaloknál, egy nemzet rovására fényes nappal lehet -szundikálni: miért ne ragadnám <span class="pagenum"><a name= -"Page_148" id="Page_148">-148-</a></span> én védszentemül annak -idejében az éjszaka koromszerü ördögét.</p> -<p>Beváltá erélyes törvényszavát az örökkön hü természet, s -zavaraim és szegénységem kárpótlásaul álmodnom engede leggazdagabb -és legkedélyesb álmokat.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Forrón szeretett édes hazám képe lebegett előttem védszárnyai -alatt polgári és társas erényeknek. Jogegyenlőségi üdvet -viszhangozának a felhőittas bérczek, mint a népesült rónák -virányai. Nemesen kiérdemlett iparelv sugárzott az arczokon; -testvérileg ölelkeztek a néposztályok érdekei; angyalok mosolyában -egyesült a hitkülönbség; s míg egy felől az alkotmányi közvélemény -csak polgárias hű kebelben oltározza nemességét; a nemzetiség más -felől szelid és méltányos eszközökkel igaz magyarrá gyürüzé el a -nyelvidegen feleket.</p> -<p>Élénk gyáripar gazdagítá a nemzeti jóllétet; vitorlaerdők -uszkáltak áldásthozó folyókon; csatornák szeldelék virágzó -réteinket; valhallai üdvleldében szentesitetének nagy férfiaink -hamvai, nemes irányban fejlének néperkölcs és szokások; nagyszerü -emlékszobrok tükrözék egy dicső nemzet hálaérzetét; egyéni -jellemeket munkáság szilárdíta, s merre magyar nap világolt: embert -istenítő nemes cél felé törekedtek a népmilliók.</p> -<p>A művelt világgal versenyképes magyarhon képletével egybefüzé a -boldogító álom kis hazámat, hová <span class="pagenum"><a name= -"Page_149" id="Page_149">-149-</a></span> oly édesbus fájdalommal -epednek vágyaim; igénytelen családomat, melynek örömével vigadok, s -bánatával könyezem; és a hölgyek legnemesbikét kinek szerelmében -oly becses kincscsel gazdagodám.</p> -<p>Honi szivárványnyal ékített ezüst szin föllegöltönyben -diszelgett előttem szerelmi ideálom földi tündére. Hölgyi -erényekből valának alkotva kisérő angyalai; szendeség nemtője -trónolt ohajtásain; női hivatás szentsége sugárzott szemcsillagán, -nemzeti örök hymnus zenge rózsaajkain, s viseletén és szokásain a -honleányi kötelesség lelkes érzete fényözönben tündökölt.</p> -<p>Megnyilának ekkor az egek gyémánt kapui, szárnyainál egy-egy -napplanéta őrködék és nyugalmazott üstökösök előszobázásuk alatt -tisztelgési látogatásokat fuvalgának az esti szellőkből faragott -tárogatók.</p> -<p>A mennyei őrsereg érkeztére andalitó bájhangok rezgének át a -távol mennyvidékek bársonyvölgyein.</p> -<p>Lassan-lassan közeledvén a szenderdus aeolfuvalmak, az egyik -őrcsillag kölcsönkért bal szemével meg is pillanthatám az angyal -sóhajokon lovaglott előzenészeket.</p> -<p>E fénybölcsőben született deputatió alakjában a hivatal- és -birtokképességre méltatott bujdosó csillagok tisztelgének éji -zenéjökkel a gönczöl szekerénél, mely a legközelebbi -cherub-divánban nemes önmegtagadással iktatá őket a jogszerüség -kerékvágásába.</p> -<p>Szerafmosolyból és csillagharmat-hullásból szerkezett ezen -varázsdallamok oly istenileg hatának tulfeszített <span class= -"pagenum"><a name="Page_150" id="Page_150">-150-</a></span> -idegeimre, hogy ki nem birhatván tovább a nyomasztó érzéki élveket, -elzsibbadva és kifáradtan fölébredék édes álmamból.</p> -<p>Megtestesült kiábrándulásomkor is fülembe cikáztak a melodiák, -nem oly mennyei pompás kiadásban ugyan, mint az előbbiek, hanem a -földiesség durva szövetében, mit tényleg be is váltának azon zsidó -iratszerüen őgyelgő serpityókos árnyékok, kik egy tüdőszegény -fuvolás kiséretében, gazdagon kinozgaták ablakom alatt a -szököttkatonai népdal művészetét.</p> -<p>Ajtónyikorgás fográngató zsoltárát hazudtolni képes ezen X-duros -hangverseny megtermé muzikalis gyümölcsét, mert egy azon éjjel -kutyaconferentiából haza baktató éhes agár bereggelizvén a -göröngyös hangokat… tőlük szörnyet halt… és így egy négylábu -öldöklő angyaltól ismét megszabadult a nyulak emberisége.</p> -<p>Hallásilag megbüntetett szegény magam is, besülyedvén a hajnali -mézédes horkantások mélységes tengerébe, iszonyukat kelle a -concert-parodia mellett álmodnom, mert gyakran föl-fölriadva -fegyverhez kapkodék,… s persze, hogy levegőt markoltam.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Több személyesített agyrémek kiséretében megjelenik előttem -treszirozott chinai malaczon paripázva egy diszöltönyös torzalak… -Úgy tetszék, mintha nem először látnám – azonban közelismerősömül -nem <span class="pagenum"><a name="Page_151" id= -"Page_151">-151-</a></span> merém elfogadni. Le kell vázlanom -külsejét, különben tán még a papirról is elszaladna.</p> -<p>Lábai egyikében a rhoduszi coloszt tisztelhetjük, míg a másikat -beteg daru kölcsönzé táncmesteri buktában. Mellüregében egy -aszkóros piócatüdő sem birt volna zártszéken ülhetni; míg gyomra -fenekén puszta Arabiát bátran kiházasíthatná valamely mixta -deputatió a caspium tengerrel. Feje őszi dinnye gyanánt adaték el a -debreczeni piacon. Hajzatát elhasznált börtönkorbácsok alkoták. -Szemeit vörös tekegolyókból dolgozá ki az ártándi téglavető,… s -midőn szemöldeiben megszünének a medve vadászatok: szája -felörvénylett a vendégek befogadásaul.</p> -<p>Végetlen nyelvével egy szuszra kinyalá savából Mármaros -vármegyét; fogaival Európát ketté haraphatá; ha sóhajtott a bugaci -csárdában, iszonyu szél támadott a magyar partvidéken; egy -köhentésire Havanna elsülyedett, s ha tüzbe jött, a szomszéd -tartományok elégtek.</p> -<p>Koponyája azon osztályában, hol Gall szerint imposztura-fészek -tanyázik – rablóvárak épülhetének; nyakacsigáján nem egyszer -sulyegyenzé a kificamult bolognai tornyot, s füleinek esernyőszerü -oltalmában özönvizkor szárazan maradt volna Xerxes két milliós -tábora.</p> -<p>Téli öltönye perémjeül kifosztá lombjaitól az ujvidék őserdőit, -fülfüggőit holdbérceiből alkalmazá; pecsétgyürükövének ketté -szelette a csimborászót, bajusza <span class="pagenum"><a name= -"Page_152" id="Page_152">-152-</a></span> félszárnyán -belény-csordák legeltek, s kis ujja körmén tartá legnépesb -gyüléseit a francia convent.</p> -<p>Ozsonnára negyven gulya rhinocerost falatozott, s ha szomját -oltogatni kezdé, kiapadtak a világoceánok s a föld szive -megrepedett száraz kinaiban.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Ilyszerü costüm és alak jellemzé azon rémóriást, ki hajnali -álmamban elém tolakodott nemével az őszinte bizalomnak, minővel -csak közel barátunkat tisztelünk meg.</p> -<p>– Úgy-e nem ismert föl uraságod? – mondá közelebb jőve hozzám, -mint ki sugni akar… oly hangon, minő lehetett a waterloi ütközet -robaja in companie Herculanum és Madrid földingásaival, – nem -csoda, bizony keményen elváltozám, nagyon megsanyargatott a nyomor -és szolgaiság.</p> -<p>– Bár miként nyargaljak ide s tova emlékemmel, nem hiszem, hogy -láttam volna önt valaha… felelék krumplifagylaltá borzadva a -torzképek ezen karmazsin fejedelmétől.</p> -<p>– Istenem! hiszen én bankó vagyok… felelé oly finom soprán -hangon, melylyel tavaszfelhőt volna képes himezni valamely -venuscsillagi nőpapagály, – miként van, hogy ön reám még csak nem -is emlékszik?</p> -<p>– Igaz biz a, hát valóban ön az édes bankóm?… s pedig azon -kétforintos bankó, melyhez fáró közben utószor volt szerencsém.</p> -<p>– Hol jár itt, hol a madár se jár? – tessék helyet <span class= -"pagenum"><a name="Page_153" id="Page_153">-153-</a></span> -foglalni, nem is figyelve, hogy ha kiterjedéséhez képest akarnám -szobámban leültetni, legalább is a holdat kellene még a föld mellé -leimádkoznom.</p> -<p>– Bizony rég nem volt szerencsém, – sóhajtva mondám – édes bankó -bácsi álmamban sem, nem hogy ébren… mi járatban van? mivel -szolgálhatok, mert ily szegény ördögöt, mint én aligha interesse -nélkül méltatott becses látogatására!</p> -<p>– Sajnálom, hogy mostoha testvérnőimmel, főkép ezres nénikémmel -vagy tiz évvel korábban nem tisztelkedém édes kegyednél – jegyzé -meg a szerény vendég – azonban addig is, míg gyakrabban tehetném -önnél vizitáimat, engedje meg, hogy ily hosszas kimaradásom okárul -nemes kegyedet értesíthessem.</p> -<p>Ekkor annyira összerántá tagjait az én óriásom, hogy éji -szekrényemen ágaskodott pannoniagyertyám hegyére leülvén, imigy -kezdé szónoklani autobiographiáját.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Özvegy Lopincziné orgyilkos kandurjának hatalmas étvágya -kerekedvén, kanári cimet bitorlott azon talpig magyar -sármány-madárra, mely tisztelt asszonyság operaélvi szegénységét -verébszerü dallamaival oly falusi gazdagon kárpótolá: fogantatásom -beiraték a sors anyakönyvébe.</p> -<p>A fültövön körmölt nádi énekesnő vértanui halálával igénybe -jöttek boldogult ősanyám eltaposott jogai, <span class= -"pagenum"><a name="Page_154" id="Page_154">-154-</a></span> s ő -eltemetteték… hogy én kedves unokája életre virágozzam.</p> -<p>A véletlen úgy akará, hogy magyar kendermagból szülessem. Karcsu -bugául származva, már csecsemő koromban kiemelkedém társaim közől a -kukorica földön, hol lókötőkkel és desertorokkal naponkint -találkozám ugyan, hanem lovagias bánásmóddal épen nem.</p> -<p>Bizonyos sánczon kivül születvén ugyanis, ősi szokás szerint -amugy isten igazában elpáholtak előbb: s fejembe verék, hogy csak -így lehet belőlem valami.</p> -<p>Növeltetésem török s ó-római alapon nyugovék; gyermekkoromban -izzadtam és didergém… s ha valakin, rajtam valóban meghiusult a -holló és szerecsen-féle közmondat… mert cigánypofa bőrszerü -szinezetemből hófehérré lugoztatám.</p> -<p>Ez időszakban kedvencze valék a szép nemnek. Fiatal lyánkák -rózsaujjai között folydogált ifjuságom. Fonókák, népkasinók, -pusztai estélyek vigalmaiban élénk részt vevék. Oldalomnál sóhajtá -tiltott szerelmét kedveséhez a hű leányka; hozzám simulva regélték -gólyasarkon forgó várakról a kedélyes anyókák,… s pár hónapig -legboldogabb őre valék egy gyönyörü kun menyecske tilos -kecseinek.</p> -<p>Vászonéletem legnemesb azon perceire még most is mondhatlanul -büszke vagyok, hogy egy honáért elvérzett hős lengyel fájdalmát -magyar kezekből enyhíthetém.</p> -<p>Kosciuskó lelkes utódjának elhunytával borult el <span class= -"pagenum"><a name="Page_155" id="Page_155">-155-</a></span> -gondtalan ifjuságom derüs hajnala is, mert rongyokká szegényedve -beőgyelgém a világ kereskedelmi piacait, miglen könyörült rajtam az -árvák istene és a gazdag ausztriai ház szolgálatában kétforintos -bankjegyül befogadtatám.</p> -<p>Statuspolgári fölszenteltetésem után néhány holddal virult reám -a szerencse: hogy csekély papir éltemet tisztelt kegyednek -köszönhessem.</p> -<p>Emlékszik tán kegyed pünkösdünnepi azon kézfogóra Rikancon, -melyben a házi leányasszonyt elgyürüzni szándéklott gavallér -kasznár fidibuszul lett volna csekélységemet felpörzsölendő, ha ön -zsebében csavargott 120 éves magyar contractussal meg nem vált a -veres fonalu gyertya lángjától.</p> -<p>Még azon éjjel labétjátékon átszállottam a vámospircsi legatus -protestáns reverendájába, ki is más nap tuladván rajtam egy -kölyökitce budai borért a ponyvás csárdában; innen egy céklával -béllelt arcu pofók mészáros vőn oltalma alá.</p> -<p>Sokáig unatkozám a tisztelt marhavirtouz verespénzhalmazának -kellő közepében, míg nem a karcagi vásáron borjuért kicseréltetém,… -hanem már akkor gulyásos hus közé bátran föllehetett volna zsiros -csekélységemet szalonnául aprítani.</p> -<p>Kupec birtokba emelkedvén, kevélylyé tőn kissé ugyan feszes, de -aristokratikus helyzetem, mert parasztlétemre sort ülheték a százas -dynastákkal.</p> -<p>A nemzeti menageria ezen szorgalmas collectoránál <span class= -"pagenum"><a name="Page_156" id="Page_156">-156-</a></span> nem -sokáig szivhatám a pénztárcai börtönléget, mert Bakonyon -átutaztunkban mindketten… gazdástól tudniillik… haramiák kezébe -kerülénk.</p> -<p>Ő ugyan, mint haszonvehetlen rablópolgár siralmasan szabadságra -üttetett: hanem engem hosszas földalatti ülnökségem után a -világhires Sobri vándor arszlánkorában személyesen ajándékozott egy -keszthelyi nyalka borbélylegénynek.</p> -<p>A szakálkaszálási művészet ezen nagy mesterét megszállván a -szerelmi generosítás büszke angyala: már akkor fontos egyéniségem -tüzeték ki, kedvesének kintornált cigány szerenáda dicső -eszközeül.</p> -<p>Miután a zenészet barna hóhérjai művész aránylagi osztozásuk -alkalmával, fölöttem agyba főbe verekedtek volna, még azon -melegében korcsmai gyomorba temettetém, föltámadandó éjek hajnalán, -törkölypálinkák lelkes illatára. Csárdai contomathesistől párolgott -földes uram himkalapbirtokos neje bepillantván a borketrec -kincstárába, azon nyersen concambiált „gyere haza kendőért“ a falu -boltos zsidójának, kinek hagymaillatdus dominiumából egy trenkileg -vasazott cukorhombárban Budapestre cipeltetém.</p> -<p>Pogány kezekből egy bukó félben lévő fővárosi gyufáshoz sétálék, -kitől is per váltótörvényszék… ötszáz környező pajtásaimmal harminc -váltó forint négy évi procentjében Sugorfi uzsoráshoz -átexequaltattam.</p> -<p>Sugorfi Jeremiás uram, mint eszélyes capitalista és <span class= -"pagenum"><a name="Page_157" id="Page_157">-157-</a></span> -törvényzsarnokuzsorás, megtapintatván a magyar finánc ügyek üterét, -speculatio hitvallásaul tüzé ki világrégi azon maximát: hogy ki -erszényileg boldogulni akar, pénzével s belátásával meg kell annak, -mint a levegőnek jelennie.</p> -<p>Mire nézve elővárosi gyáracskákra részvényeket birt; zálogdákat -állított, diplomákra kölcsönzött; zsebtolvajokat dijazott, ó-budai -rablófészkekre ülnöki befolyásban részesült; lámpásgyermekek -avatottjait elkötelezé, vendéglői bérszolgákkal egyetértett,… és -hamis játékosokkal főzési conferenciákra aljasodott.</p> -<p>Koppasztási jövedelmek legderüsb időszaka novemberi vásár levén; -– Sugorfi ur zárt ajtóknál átszusztatott engem öt tünemény forintos -nagybátyámmal együtt egy saskörmökkel fegyverzett -kártyarináldócskának, ki is a budai spillerdákban néhány magyaros -vérfoltokat előbb beaquirálva… Zrinyi barlangban többesíté -gyalázatos sebhelyeit, és orgazdája jövedelemforrását.</p> -<p>Kávési rebach-szelencéből – melybe általános szavazattal -kártyapénzül itéltetém – egy német journalistát van szerencsém -hirdetményi dijban minapi elesett plagiumáért vigasztalni… és -jelenleg a nevezett eleven plagium szinbirálati erszényéből -üdvözlöm kegyedet városi visitszerü rövid tisztelgésemmel.</p> -<p>– Maradjon továbbra is nálam édes bankóm… hiszen anti magyar -gazdája elég rég jegyben jár a finom rablással… ne affectálja ön -oly dühösen a nyargaló <span class="pagenum"><a name="Page_158" id= -"Page_158">-158-</a></span> liberalismust… mondám esengve a -szaggatott keblü paprikának.</p> -<p>– Na tehát önnél maradok, – felelé rongyai között is vidám -arckifejezéssel – pedig tudom, hogy jártamban keltemben soha nem -volt uraságodnál hűtlenebb gazdám,… mert ötös és tizes gazdag -rokonimtól hallám: hogy várvavárt megérkezésük után tüstént -kizavarja ön őket kiméletlen szolgálatából.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Épen jókor települt meg sovány bankomban a kis szökevény… mert -tárcám apostoli tisztaságban ásítozott… pedig másnap egy mellény -kelmeért adott s ezerszer prolongált hetven pengős váltó alól kelle -fogoly nevemet kimentenem… s hitel erényü célomnak a két bankó -forintos atyafi nagylelküleg megfelelt.</p> -<p>Már élvezni is kezdém a magyar procent-scala szerint -amnestiázott váltóbirtok örömeit, midőn iszonyu csörgéscsattogás -ijeszte föl álmamból.</p> -<p>Széttekintek… hát az én hű invalidom ugyancsak -Csenger-tyukodilag allegal egy kányaorru batyus individiummal.</p> -<p>– Mi baj Mátyás? – kérdém a kefegyilkos aggvitézt – miféle -állatfajtával huzalkodik oly korán?</p> -<p>– Hát csak képzelje is meg az ember, ez a zsidó erőnek erejével -fel akarta álmából zavarni tekintetes uramat… ily hajnalban, midőn -még alig van tiz óra… azt mondja, hogy tegnap nem treffelte itthon -a tekintes urat… és most… <span class="pagenum"><a name="Page_159" -id="Page_159">-159-</a></span></p> -<p>– Küldje keed ide azt a magyar jellembirtok és nyugalomharamiát, -hadd fizessem ki, s pénzemért nyulok… s hát a vándor bankó -elrepült.</p> -<p>– No Mátyás, most már kend fizesse ki a zsidót.</p> -<p>Mátyás eredeti magyar modorban ki is elégíté a zsidót… mert még -most is hátán hordozza a veresbankót.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Fülmetszőn nyikorgó kopott talyiga előtt lassacskán billegballag -két ordas szamár.</p> -<p>Deres szinben csavarodott ősi jelmez; – vastag konyult fülek… -mély redő sugáros szemivezet, s a rajtok elömlő világresignatio, -mutatják: hogy ő szamárságaik aligha nem a mult század keresztelői -gyönyöreiben osztoztanak.</p> -<p>A fakó talyiga közé láncoltan, karcsu vizedények kópisgatják -egymáshoz üres homlokukat.</p> -<p>Ferhéc fölötti láncszemzeten ülnököl egy pünkösdi bazsarózsa -képü individium, s mosolygva olvasgat valami könyvféléből.</p> -<p>Fején aránytalanul magas cukorsüveg kalap itt-ott völgyekkel, -szalagszárnyakkal tökéletes kézi szélmalommá tréfálva,… termetén -sötét vászon blouz ódalog, oly állapotban, mintha féléviglen zabot -tartalmazott volna,… s lábacskáiról a még ártatlan paradicsomi -Évára emlékezék a figyelmes halandó.</p> -<p>Európa világvárosában, – hol a zellerkofa is Hegel metafizikáját -studirozza – ilyféle scena ezer hason <span class= -"pagenum"><a name="Page_160" id="Page_160">-160-</a></span> -látványok tengerébe sülyed; hanem nálunk, hol a közélet arasztos -tényezői álformák, hamis illemtörvények közé szorítvák, hol az -alsóbb néposztályok nomád szokások kötelékiből lassan -bontakozhatnak;… nálunk, mondom ily jelenet nem mindennapi.</p> -<p>Közelebb megyek, vajjon ki és mi lehet azon paprikává szegődött -céklafelhő?… Isten, légy velem!… hisz az Vojtina Mátyás, az én -komornokom, s a művelt világ gyalogsági notabilitása.</p> -<p>Szegény diák, távolomban nem állhatván tovább a kóta nélküli -éhséget: beállott dunaviz-liferansi adjunctusnak.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Még azon estén vigan csengő poharak közt, kedélyes baráti körben -szőnyegre kerülvén a szegény gyaloglovag gazdag életrajza, belőle -(politikai discoursháritóul) következő kalandkákat regéle egy -korszerü életbölcsészeti nyélbe ütött vidám proletár:</p> -<p class="center">*</p> -<p>Patrónusa távoztakor furván a komornok oldalát a zsebében -nyugtalankodó pár forint, nem sokat komédiázék pénze őrzésének -aggodalmival, hanem különféle italból egyetlen esten berugja a -három hétre kapott diurnumát.</p> -<p>Pénzecskéje elfogyván, itt-ott kapogatott egy kis kegyelmi -nektárt és falatot,… éji szállásra, ócska törvénytannal foltozott -tüdejű vad prókátor barátjához járt… a kéménybe; – később -füstetlenebb provinciát <span class="pagenum"><a name="Page_161" -id="Page_161">-161-</a></span> nyert egy koldusalakban tolvajkodó -rongyszedőnél, hol tizenhárman feküdtenek vala egy rokkant lábu -hársnyoszolyán, takaródzván kiki részint ön lelkiismeretével, főleg -pedig lopott hálódarabokkal, és krumplikról hámozott -köpenyekkel.</p> -<p>A jámbor komornok legügyetlenebb levén, többnyire a -hársnyoszolya mélységes fenekére került, levén ártatlan termetének -fölötte nyers, a burgonyával pukkadásig jól lakott izmos boltőrök -és drótművészek.</p> -<p>A diák leköszöni a rongyszedői lakpartiát,… azaz, egy házzal -tovább áll.</p> -<p>Leckéket vesz a fővárosi szegény legények philosophiájából.</p> -<p>Az éjnek egy részét elsétálgatja;… kávéházakban povedálgat,… -olykor alászállong a hid ladikjaiba,… többnyire pedig fele álomra -utcaőrökhez csatlakozik.</p> -<p>Mindezeket combinálva, fölébredt Matyi diákban a consumensi -civilisatió büszkesége,… keble gyomrában mérgesen háborog az -italszerelem alvó szörnyetege… Nem restitálhat tovább igényei -hatalmának,… öntudatba kapja emberi méltóságát,… s hivatalt -keres.</p> -<p>Kapott is.</p> -<p>Valamely dilettans börtönből budapesti sanscoulottá szökött -dunavizliferanshoz hetedrésznyi dividendre segédül szegődik, és -characterét s napidijait biztosítja.</p> -<p>Eszélyes kormányzata alá két szerény időjós bizatik.</p> -<p>Lurkó és Furkó.</p> -<p>Furkó… a romantikai iskolához látszik tartozni. <span class= -"pagenum"><a name="Page_162" id="Page_162">-162-</a></span> -Többnyire érzeleg, sóhajtoz,… gyakran könyez is. Konyult fülekkel -csillagokhoz tekinget,… gondolván a jámbor teremtés: hogy oda fönn -tán jobb koszt lehet.</p> -<p>Lurkó… kedélyes, élénk állat, szemeit ide s tova villogtatja,… -mindig mosolyg;… olykor-olykor röhög is. Egyik füle éjt-nappal -éghez meredve áll,… másikát vizirányos lineára csavará első -gazdája, egy állatkinzó dühös juhászbojtár.</p> -<p>A teherhuzás charactere Furkón nyugszik;… Lurkó pedig, az -equipágék parádés oldalát képviseli.</p> -<p>Eredeti gazdájok skontro Pityunak neveztetik.</p> -<p>Száraz, magas férfiu, mértékletlen puttonozási szerelmétől -meggörbedve.</p> -<p>Kerek nagy fején rövidnyiretü deres haj mereszkedik, mint -tavaszkor vedlő tövises disznó tüskéje. Pár itce borért fejét -negyedóráig döngetni hagyja.</p> -<p>Karvaly orrán csontnyereg ül,… déli cimpalyán borsónyi vörös -szemölcs.</p> -<p>Duzzadt ajkai körül szünetlen lesben álló guny- és dacvonalmak -rángatóznak.</p> -<p>Borzas, tarka szemöldjei közé kifejlett férfias erő kettős -barázdái vésvék.</p> -<p>Jobb szemétől korcsmai verekedés fosztá meg,… bal fülét pedig -bakonyi haramia korában egy szerelemféltő kondás baltával -lesuhintá.</p> -<p>Nagyhirü barriton veszett el benne, mert ha egész lóerővel -„Donauwassert“ ordit, jaj azon város-negyed reggeli nyugalmának. -<span class="pagenum"><a name="Page_163" id= -"Page_163">-163-</a></span></p> -<p>Üvegüzérek imádják,… hanem a borbélyok átkot szórnak fejére és -torkára, mert ha fortissimóra ereszti gégeorgonáját: ablakok -töredeznek és a patiensek fogai ingyen hullonganak.</p> -<p>Üres idejét macskanyuzással tölti.</p> -<p>Kandurok sötétre festett bőrét vidraprémül árulja; fiatal cicák -gyöngéd termetére pedig, hentes céhből kicsapott virslis sógorával -szerződik.</p> -<p>E férfiu birtoklá, mint diplomatikus dunavizliferans, Vojtina -Mátyást, qua inprotokolált segédet.</p> -<p>Vállalatinak ezen vizenyős korszakában a nemes tüdejű Mátyás -szorgalmasan beváltá napi kötelességeit.</p> -<p>Skontro Pityu a kiváló érdemhüvelyt rendesen honorálta,… sőt -mondhatni tisztelte is.</p> -<p>Azonban egy véletlen esemény a liferans és segéde közötti békés -hangulatot komolyan megzavarja.</p> -<p>A tény következő.</p> -<p>Vojtina Mátyás hiába vágyott magasztosb hivatását vizzel -hüsíteni.</p> -<p><i>Crescit sub pondere palma.</i></p> -<p>A zseni zseni marad mezitláb is.</p> -<p>Matyi deák szendergő vére hullámzani kezd. – Nyugtalan; kedélye -borong;… józanon sem tud aludni, s a holdat majd hogy le nem -rángatja vastag sóhajaival.</p> -<p>Sóvárgó májában és begyében fölébred a szerelem költészete.</p> -<p>Először csak eszményileg szeret;… később önmagáért őrjöng, mint -a szép Nárcisz, kit arcmásának <span class="pagenum"><a name= -"Page_164" id="Page_164">-164-</a></span> hiu nézdelteért hullámsir -temet;… végre földre száll s halálosan beleszeret Csörege Tiburia -kisasszonyba.</p> -<p>Vala pedig Csörege Tiburia (miután mint apáca nyugalmaztatott -volna), legbensőbb komornája Forhant Iván kalitkaművész özvegyének, -született Suta Malvin asszonyságnak.</p> -<p>Egy unalmas estenden ingerlő pongyolába vágja magát a bájos -Tiburia és negélyzett szalon gratiával becsap háziasszonya termébe, -ki ép táncestélyre volt hiva Harcsai Szpuanka -szülészmesternőhez.</p> -<p>A terem a „Sziv“-utcára szolgál.</p> -<p>Tiburia ablaknál ül. Vendéghaja fürtei göndör ragyogványban -verőfényeznek.</p> -<p>Arcáról a lovagiatlan redők cékla szulccal gondosan elsepervék;… -vállain vakítólag ezüstlik a pazarul ömledő rizspori havazat;… -édesen pihegcsélő keblén pipacs és szarkalábfüzér;… szürkés, hanem -apró szemei a befecskendett narancshajlétől epedőn könyeznek;… bal -kezében gitár, melyből ugyan az egércsaládot kikergeté, hanem azért -tojásdepó,… s várja kedvesét, a szerelmetes Vojtina Mátyást.</p> -<p>Vojtina megjelenik. Bevágtat a „Sziv“-utcába. Füles paripáit -ablakrostélyzathoz kötőfékezi;… s belép a paradicsomba.</p> -<p>Tiburia nagyot sikolt; szenvedélyesen felugrik,… Matyija nyakába -omladoz: s oly irtóztatót cuppant bal pofáján, hogy a csók helyét -azonnal piros bagariával kelle befoldani. <span class= -"pagenum"><a name="Page_165" id="Page_165">-165-</a></span></p> -<p>– Hogy meg vagy?… zsaki poál?… kedves Burim… rég nem latalak!… -mindig le vagyon fogva;… tán már nem is szereted engemet!</p> -<p>– Ah édes Matyim, mire ezen szivrepesztő szemrehányás,… e -lelketrázó szóvirágzat,… s hű keblednek sivatag áradása? oh én ne -szeretnélek! oh én imádlak epedőbben, mint galamb a buzaszemet… s -magyar az adósságot.</p> -<p>– Ah, krasznyi angyal! – rebegé a felfortyant liferans, s oly -lángolón ölelgeti Tiburiát, hogy kidagadt nyakerein gordonkázni -lehetett volna; – boldog vagyom… hanem, oh bánatom nemes -koppantója, nem vona dugaszban egy kis csirkecombocskád!… nem -azért, hogy éhezem… hanem hogy szép kezed adományát birhassam.</p> -<p>– Oh dehogy nincs!… részedre mindenem van; – mondá a szemérmes -Buri, és kinyitván Harcsainé étketrecét, belőle oly rettentő -cobákot nyomott kedvese markába, hogy a régi világban akármelyik -nádudvari kortesfőnök szűre alá oda illett volna verekedő -fütykösnek.</p> -<p>– Beh drága,… beh faintos!… jegyzé meg fogai közől a jóizün -falatozó Matyi,… s ha egy kancscsal szemü vicsorgó mopszli körötte -nem hizeleg, az érette véletlenül elvérzett pókának még tán -sziklakemény csontruináit is befonta volna.</p> -<p>Pókacombbeli generozitás után, a szerelmi lázban rezgő Don -Juánka kedvese oldalához sompolyog, <span class="pagenum"><a name= -"Page_166" id="Page_166">-166-</a></span> ki epedő hunyorgatások -közt gitár mellett énekli:</p> -<div class="poem"> -<div class="stanza"><span class="i0">„Jöszte ablakomhoz -kedves,<br /></span> <span class="i0">Minden -nyug…“<br /></span></div> -</div> -<p>Nem haladhat tovább syréndalában az andalgó Buri, mert közelében -oly iszonyu accompagnádot hall, hogy ijedtében Matyija védkarjaiba -omlik.</p> -<p>A látvány sajátszerü; – Furkó füles feje ablak és rostélyzat -között!</p> -<p>A szegény állat, fejét kifelé rángatja,… szuszog, horkol,… -bömböl,… ordít,… mind hiában! rettentő feje nem akar mozdulni az -ablaktól.</p> -<p>Vojtina eszmélethez jön,… összecsődíti a szomszédokat, s egy -jótékony lakatos közremunkálásával a szenvedő Furkó -rostélybörtönéből kifürészeltetik.</p> -<p>Furkó füles kandiságának az volt alapoka, hogy a kegyes Tiburia, -gazdájaért paripáját is kedvelvén, Matyikája vizitjeikor -cukrocskával traktálta a rostélyhoz kötözött talyigai -locomotivokat.</p> -<p>Szerelmi ittasságában megfeledkezvén a szokott csemegéről, -szegény Furkó addig s addig nyujtogatá nyakát, míg feje a rostély -és ablak közé nem szorult.</p> -<p>Záporpuszik között válván el imádott Burijától a szerelmes -Adonis, büszkén hág puttonai fölé, mint győztes római triumphátor, -s torkig bélelve póka és szellemi emlékekkel: haza üget.</p> -<p>Skontro borus kedélyben volt.</p> -<p>Az napon egy árva macskát sem foghatott. <span class= -"pagenum"><a name="Page_167" id="Page_167">-167-</a></span></p> -<p>Gyermekek is agyonszekirozák, uton, utfélen mankolván elébe és -háta mögé.</p> -<p>Udvarán macskacsiphetési tervekről gondolkozik.</p> -<p>Matyi adjunct dalolva ház elé vágtat.</p> -<p>Skontró végigméri Matyit… majd füleseit vizsgálja.</p> -<p>Matyin nem bámul, mert csak szokott részegnek találja; hanem a -paripákon elálmélkodik.</p> -<p>Lurkóról csorog az izzadság.</p> -<p>Furkó, mint valami ó-martir… véresen.</p> -<p>Inquisitiót tart;… Matyi adjunctot nyakoncsipi,… bicskát ragad, -s ha éles ordítására a szomszédok meg nem mentik, keresztet hasogat -homlokán és elhatározá addig ütni-verni, míg csak bőréből ki nem -szalad.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Olajban főtt vértanuk, és hasgatott hátu fakirok kinszenvedésein -ment mendegélt keresztül a szerencsétlen Matyi lovag azon rémítő -percek alatt, melyekben önszemeivel látá, hogy tajtékzón dühös -principálja komolyan készül a világos nyuzodalomhoz.</p> -<p>Ártatlan termetét ölelendő kötéldarabok;… fenő acél nyikorgó -penegése iszonyu konyhakés rozsdázatán;… a mérgetlehelő -emberszörny, ki vérét szomjazza:… ki egy Vojtinát ép oly hidegen -képes legyilkolni, mint valami hitvány macskát: oly látványok, -mikre a legrezignáltabb hegyirabló is zavarba jön;… a gyöngéd -idegzetü Matyi pedig fogcsattogva összes tagszerkezetében -reszketett.</p> -<p>A földre szállott égiháboru szünni kezd… oszlanak <span class= -"pagenum"><a name="Page_168" id="Page_168">-168-</a></span> a -vérföllegek;… Skontró kebléből kiugrálnak a vérvágy ördögei,… s -Vojtina Mátyás elébe hivatalába instelláltatik, melynek óvatosb -kezelésére halálos veritékinek, s az átnézett kinpadnak rémes -emléke kényszeríté.</p> -<p>Halálfélelmi iskolája óta, a talyigáját rendben tartá.</p> -<p>Paripáira gondot viselt.</p> -<p>Kormányzata óráiban soha sem olvasgatott.</p> -<p>A Dunához pontosan eljárdalt, s előfizetőit naponként -kielégíté.</p> -<p>Keleti mámorába ismét besodródik.</p> -<p>Putton-trónján declamál… verseket ir… gyakran szunyókálgat… és -szatying-gyeplőjét eldobván, füleseit szabad menetre -elibertálja.</p> -<p>Ilyenkor az utcai gyermekcsoport figyelemmel kiséri.</p> -<p>Csinyeket kisérlenek rajta és szekerzetén.</p> -<p>Talyigája alá bujkálva, vizteljes puttonait átfurogatják;… -kerekeibe csimpaszkodnak,… tengelyvégszegeit kiszedik.</p> -<p>Majd a vadtáltosokkal üznek tréfát.</p> -<p>Füleiket egymáshoz kötözik; orrukba paprikát tömnek, s pálinkás -kenyérrel lerészegitik.</p> -<p>A diák mormol, duzzog, fenyegetőzik, néha tótu káromkodik is; -hanem azért a pajkos a-b-c-studentek részire napi komédiacsikó -marad.</p> -<p>Többnyire tür és szenved; olykor pedig egy-két lomha gyerkőcét -ostornyelével meg-megpáhol. <span class="pagenum"><a name= -"Page_169" id="Page_169">-169-</a></span></p> -<p>Meg van irva azonban, hogy „végzetét senki ki nem -kerülheti.“</p> -<p>Vojtina is ezen fatumi sorozat alá kerül.</p> -<p>A megfélemlett adjunct talán észre nem vevé, hogy a megsértett -Skontró-boszuját nemezis kezelgeti. Ugyanis:</p> -<p>Ha oly férfiut, kinek apja borba fult, s ő maga is vallásos -borimádó, a kegyetlen sors halálos ellenének – a békalének -hordozására kárhoztat: valóban példás büntetés.</p> -<p>Efféle negativ semmiség nem foghatott ki a Matykószerü -türelmen,… mire nézve a könyörtelen sors komolyabb leckét -sütött-főzött, hogy Vojtinai Neptunon hatalmát igénybe vehesse.</p> -<p>Matyi diák, mint született philosoph, keveset adott physicumának -illő csinosítására, hanem reggelenként kutya-toilettet tartott, -azaz: néhány s őszi kóró gyanánt csörgő száraz haját körmeivel -végig kaparta, mozsdószerül pedig gyakran betekinte a Dunába.</p> -<p>Azonban némi apró cseprő toiletti cikkeket még sem mellőzhete, s -azoknak biztos magazinjául Furkó szamárnak azon fülét alkalmazá, -mely az inak merevsége miatt, jellemteljes önállásban éjjel-nappal -csillagok fölé hegyeskedék.</p> -<p>Vala pedig Furkó szamár füldepójában Matykó diáknak következő -kincsbirtoka, úgymint: fanyelü bicska, bádogtükör, beretva, -szappan, varrótű, szerencsevető kártya, virsli, gyufa és -kalendárium.</p> -<p>Furkó tehát Matyinak nemcsak viz- hanem fegyverhordozója -<span class="pagenum"><a name="Page_170" id= -"Page_170">-170-</a></span> is volt, mely vállalatért etetéskor két -szál árpaszalmával többet kapott mint Lurkó cimborája.</p> -<p>A Duna-part azon részén, honnan a diák puttonait öblögeté, -tüzifával rakott csinos talyigácska állomásozott.</p> -<p>A talyiga kettős rudja között furcsa kis ifju szamár -toporzikál.</p> -<p>A fiatal szőke csacsit, tömött piros karu sváb menyecske „Muczi -néven babosgatja“.</p> -<p>Az ábrándos Furkó megpillantja a kékszemű jérce szamárkát,… -égfelé hunyorít… vagy kétszer nagyot sóhajt, ismét oda pillant, -szemei szikráznak, idomtalan fejével Lurkót keményen orrba csapja; -erei kötélnyire dagadnak, rugkapál, egyik füle táncot jár, másika -füstölög s szaladni kezd, magával ragadva Lurkó pajtását, s a -puttonok tetején sulyegyenző kormánynokát, – a sáppadozó -Vojtinát.</p> -<p>Repülnek a megriadt szamarak uton-utfélen, hegyen-völgyön -keresztül kasul.</p> -<p>Fazék-kirakatok csörögnek, csattognak; szétontott tejhabok közt -rémült milimadlik uszkálnak; fölforgatott sátorból szalagkigyók -röpkednek; itt egy zug-üveges jajveszékel zuzott poharai között; -amott szétgurult gyümölcseik után bősz kofák futkárosznak.</p> -<p>A szamáregylet még mindig rombolva repül.</p> -<p>Orr-lyukaik piroslanak…</p> -<p>Ajkaik nyitvák…</p> -<p>Füleiket hegyezgetik. <span class="pagenum"><a name="Page_171" -id="Page_171">-171-</a></span></p> -<p>Párájok égbe száll!</p> -<p>A félelem miatt zöldülő Matyi kocsis talyigalőcsbe kapaszkodva -még mindig tartja az egyensulyt, hanem recscs, ropp; a váci-utcai -nagy Kristóf bokájához vágódik a talyiga,… diribre-darabra szakad,… -üres puttonai az utcán széthömpölygenek;… a szamarak fejkötőkkel, -szalagokkal, zöldséggel, tollakkal, sárral, mézzel, -tejfeláradattal, mantillokkal, hajjal és papircimerekkel tarkázva -szaladnak.</p> -<p>Utánok gyermek, kofa boltos, hamuszedő, mészáros, milimadli, -üveges, pincs, mopszli, buldog, agár és szelindek legió.</p> -<p>A halálfélelmet másodszor passzirozó Vojtina, a puttoni -mennyezetről tátongó mészgödörbe hanyatlik, csak feje libeg a hig -mész tetején, s úgy néz ki, mint havasok között leszakasztatásért -epedő teljes bazsarózsa.</p> -<p>A tajtékzó fülesek végre egy horihorgas kucséber által -elfogatnak.</p> -<p>Felettök tiszti nyomozást tart a rögtönzött utcai -népbiróság.</p> -<p>Vizsgálat utján kisül, hogy a forróvérü Furkó, a kékszemü Muczi -iránti szerelmében oly tüzbe jött: miként fülében Vojtina Mátyás -mobiliái között a gyufa lángot vetett, a gyufától a kártya, a -kártyától a kalendariom, kalendariomtól a roppant fülnek bozontos -szőrerdeje.</p> -<p>Perzseltetése miatti rémültében és fájdalmában azért szaladgált -Furkó oly nyakrafőre a nagy világban.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_172" id= -"Page_172">-172-</a></span></p> -<h2>GAZSIÁDÁK.</h2> -<p>Minden kakas ur a maga szemétdombján, még az én pap nagybátyám -is, pedig az csak – – kappan.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Brr! Pfujj! Olyan füst van a kávéházban, hogy – – – beleragadt a -csizmám.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Pompás bivalytejet ittam… beillenék ottkolonynak.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Moháczi bácinak csizmáját Krupp elkérte ágyumintának. A németek -ezzel vették be Párist.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egy szegény diurnista panaszkodott, hogy a kapitányi hivatalban -mindig sötét van, maholnap megvakul.</p> -<p>– Fogasd össze öcsém kapitányoddal ezt a sok pesti naplopót, -meglásd mindjárt világosabb lesz.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egy tudós angol kiszámítá, hány év alatt lehetne a Danaidák -hordaját megtölteni: de az osztrák-magyar nagyhatalmi csődtömeg -gondnoka azt mondta rá: nix nutz, nem jól van; mert azt soha sem -lehet megtölteni.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A napokban oly vastag köd ereszkedett le, hogy két öltözet -pompás téli ancugot varrattam belőle.</p> -<p class="center">*</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_173" id= -"Page_173">-173-</a></span></p> -<p>Valaki hizelgett, hogy koros létére úgy néz ki, mint az -élet.</p> -<p>– Jaj, nem tudta szegény, hogy az eddig kapott évek 365 napjából -mindig kiadtam 100 napot 10-es %-ra a halálnak. Most majd exequálom -érte.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Recept, aranyér ellen. Végy Török József patikájában 4 krért -vizikátort a legerősebb fajtából, ezt megnedvesítvén, ragaszd rá -egy másik 4 krajcárosra, és hagyd egy éjen át asztalodon. Reggelre -4 krajcárosod egy zsák ujdonat uj napoleondorrá fog dagadni. -Probatum est.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egyik télen olyan hideg volt, hogy 100 forintnyi adósságom -zérusra fagyott; már vidulni kezdtem, midőn észre veszem, hogy -zsebemben volt positiv 5 forintom szintén megfagyott. Tehát még -vesztetem 5 frtot, miután adósságaimat a kassai nagy harang szokta -kifizetni.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egy amerikait várnak Pestre, a ki geniális találmányt hoz ide -magával. Ugyanis mesterséges tyukszemeket készít és tesz be, melyek -épugy fájnak, mint az igazi tyukszemek.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Most a szegénységből kuráltatom magamat. A marhadoktorok -piócákat raknak rám s azok biztosan kiszivják belőlem az – -adósságot.</p> -<p class="center">*</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_174" id= -"Page_174">-174-</a></span></p> -<p>Jelenleg a bibliát fordítom cigányra, abból élek. Azonkivül -malőröket veszek olcsón s eladom drágán Rothschildnak.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Ma egy 30 esztendős levelet hozott nekem a cigány. Ugyanis még -akkor irták, mikor cigány volt a telegráf. A cimzetbe csak -„Füredet“ jegyeztek, minthogy pedig összesen 4 Füred existál, a -cigány pedig nem tudta, hogy Balaton-Füredre szól a levél: tehát -azóta mindig jár, és keres vele.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Az ultramontán „Mátyás diákot“ voltaképen „Rézfülü bagolynak“ -hivják. Ez csak sajtóhiba. Összesen hárman olvassák: a ki irja, a -ki szedi, meg a ki kihordja. Csalhatatlanul tudom ezt, mert hiszen -a pápa bátyám, a szamarkandi püspök pedig feleségem.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Megházasodtam, s most nagy zavarban vagyok, mert eddig azt -hittem, hogy a feleségemet a szamarkandi püspököt Panninak hivják, -hát most sült ki, hogy Miskának.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Én is láttam egyszer tetovirozott embert, csupa ezeres -bankjegyek voltak a bőrére préselve. Hanem lassanként fölváltotta a -bőrét s beitta egy krajcárig. Most már se pénz se posztó!</p> -<p class="center">*</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_175" id= -"Page_175">-175-</a></span></p> -<p>Egyszer ugy besodort egy kocsirud a postai levélhasadékba, -miszerint kicsibe mult, hogy pakét gyanánt Slavoniába nem -deportáltak.</p> -<p>Megboszankodtam és méltán, fogtam tehát magam és szokott szeles -járásommal egy baktató fiakkert úgy elgázoltam, hogy a bérkocsis az -utcai kövezet közé vágódott. Most is ott van. A fiakker ló pedig -ijjedtében szamárrá változott. Elfogtak, hüvösre kerültem. Azaz -értsük meg egymást. Annyiban kerültem hüvösre, hogy Mihaleknél -iszom a balaton-füredi behütött nektárt.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Én Amerikában egy szerecsent láttam, ki oly fekete volt, hogy -nappal se látták.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Mióta a sugárut épülni kezdett, azóta Gazsi bácsi is méltónak -tartotta Pestet arra, hogy itt palotát emeltessen. Csak az iránt -nem volt még tisztában, hogy puszta vagy köves Arabiából lesz-e -célszerübb fundust hozatni.</p> -<p>– Ez persze sokba kerül, szokta mondani, de nálam a pénz -legkevesebb. Hiszen csak a multkor mentem föl a börzére, s mutattam -be magamat mint Bernát Gáspár s a legszivesebben fogadtak a -spekulansok, s mikor másnap mint b. Rothschild aufführoltam magam, -hát kidobtak. Tehát a Bernát cég jobb firma a börzén -Rothschildnál.</p> -<p>Az a szunyog, mely egy téglát megcsipvén, azt háromemeletes -házzá dagasztja, most már nem hozatható <span class= -"pagenum"><a name="Page_176" id="Page_176">-176-</a></span> fel -Boldog sem Boldogtalan, de még Besz-Arabiábó sem, mert tetszik -tudni, télen a szunyog elfagy a hidegben. Ez a hideg különben nagy -baj az ember nyakán. Drága a fa, úgy hogy az ember kénytelen -bankóval füteni, ha nem akar megfagyni. Pedig az az átkozott bankó -oly hitvány massa, hogy az ugyan nem ég, ha le nem öntik -spiritussal. Képzelhetni mily irtoztatóba kerül ez. T. i. nem a -bankó, de a spiritusz.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Aztán az is baj ha van, az is ha nincs. Például most kénytelen -vagyok hordóba tapostatni a bankót, mint a káposztát. Az aranyt, az -ezüstöt pedig lapáttal kell szeleltetnem, mint a buzát, hogy meg ne -penészedjék.</p> -<p>Richtig! A paléban 150 szoba lesz – a kapus számára.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Gazsi bácsi a „kis pipában“ vacsorára rendesen egy józan embert -szokott kérni, nem adtak.</p> -<p>– Kérek legalább egy kis porciót! Az sincsen. Ajah! az az -átkozott kolera az oka ennek! Most minden józan ember be van -rugva.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Gazsi bácsi legujabban egészen eredeti kurára fogta magát. -Patkányméreg-kurára. Ugyanis azt mondja, hogy mióta börze -speculatiói „beütöttek,“ s ő bilionair lett, nem biztos az élete a -mérgezésektől. Szükséges, hogy Mithridatesként anticipálja a -méregkeverők törekvéseit, ezért maga rendel magának confectül egy -<span class="pagenum"><a name="Page_177" id= -"Page_177">-177-</a></span> egész adag patkánymérget és elszí utána -egy fél kerkápolyszivart.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Kedves neje, a szamarkandi püspök, a ki cethalász a kaspiumi -tengeren, a téli idényre haza rándul Gáspárját viszontölelni. Azért -jön haza, mert télen a kaspiumi tenger be szokott fagyni, s emiatt -nem halászhatni, ha csak léket nem vág az ember a tengeren, a mi -ismét sok ügygyel, bajjal jár. Hanem Pesten át a holttengerhez -utazik halászni, mert az köztudomásulag soha sem fagy be. Azon -körülmény, hogy ebben pedig köztudomásulag semmi hal nem terem, mit -sem határoz.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Tetszik tudni, hogyan gondolja Gazsi bácsi a törvényszéki -elnökséget elnyerhetni? Úgy, hogy feleségét beiratja katholikus -kaszinó-tagnak. S miután felesége szamarkandi püspök is, -természetesen az infallibilitást szintúgy ki fogja hirdetni saját -egyházmegyéjében mint Jekelfalusi. Ebből következik, hogy ad -audiendum verbum regium citálja Andrássi gróf, s ha négy szem közt -fogja a csinos püspökkel a megdorgatoriumot végezni, okvetlenül -megtetszik neki, protecióját fölajánlja, s így Gazsi bácsit -csakugyan kinevezik törvényszéki elnökké.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Lerándult egyszer a többek közt Bernát Gazsi az alföldre -megnézni terjedelmes birtokát. – A szemle <span class= -"pagenum"><a name="Page_178" id="Page_178">-178-</a></span> után -nyugodtan dőlt ágyába, hogy kialudja a szemle fáradalmait. Reggel -szokása szerint korán kelt, s mielőtt Pestre fölutaznék, -végpillantást akart vetni gyönyörü buzavetéseire. De mily nagy vala -megdöbbenése, midőn elsülyedt táblaföldjei helyén egy nagy tavat -pillantott meg, melynek partjain ágasokra fölszegezett táblákon -ökölnyi betükkel voltak fölpingálva e szavak: „Tilos a -halászat!“</p> -<p class="center">*</p> -<p>Nem szeretem a dolgot. Aligha valami nagy fordulat nem -készülődik. Zsedényi már megint adja a gavallért. Három hét óta egy -uj mosó nadrág van rajta.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Ez a kormány nem érti a csiziót. Az egész országot igen könnyen -megmenthetné a kolerától; ha ugyanis kivágatná hazánk -földabroszából a fertőtavát, egész Magyarországot -megfertötlenítené.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Kolerás időben minden ember tartsa szeme előtt azt a mondást: „A -ki téged kővel dobál, azt dob vissza gálickővel.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Tudod-e öcsém, hogy szabadultam én meg egy ujév napján, a -„boldog ujévet kivánók“ hosszu csoportjától? Lakásom külső ajtajára -egy táblát akasztottam a következő fölirattal: „E lakásban két -kolera beteg fekszik!“ Nem jött felém az ördög se.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A harminc milliós kölcsön realizálását a bankárok <span class= -"pagenum"><a name="Page_179" id="Page_179">-179-</a></span> csak -úgy akarták reálizálni, ha a hitellevelet Bernát Gazsi is aláirja. -Gazsi e czélból a legrövidebb uton, t. i. egy mappán Bécsbe -utazott.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Legemberség tudóbb alattvalói a braziliai császárnak vannak, -mert azok mindig – <i>feketében</i> járnak.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Nemcsak szinész őgyeleg vendégszerepre, hanem a tolvaj is. Rabló -telegráf és tolvaj nyelv utján invitáltatnak ide s oda.</p> -<p>Mult vásárkor egy koppenhági duplatolvaj üté föl itten művészeti -sátorát, a ki nemcsak a nyelvet lopta ki a bámuló paraszt szájából, -hanem egy három stockos ház közép emeletét a lakosokkal együtt -elrabolta.</p> -<p>Ezt a jó madarat Pekkingben ép akkor csipték el, midőn egy -chinai apácát a kéményen át akart megszöktetni.</p> -<p>A chinai kormány azonnal besoroztatta a moldvai zsidók közé.</p> -<p>E tortura jelenleg a büntetések maximumát képezi.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Azon boldog időben, midőn ősi alkotmány, olcsó piac, drága -kegyelet és szivből-szivhez szóló barátság honolt Magyarországban: -mint afféle ex-propriis nyugalmazott jurátus nemes nemzetes Pest -városában oly kötni való szálláson laktam, a melyben verőfényes -napokon is csak esernyő alatt szunyadhatott a fáradt halandó, mert -az öreg nedvesség miatt éjjel-nappal szakadt az eső bent a -szobában. <span class="pagenum"><a name="Page_180" id= -"Page_180">-180-</a></span></p> -<p>Nyári regg. Ablakaim nyitvák. Holmi friss szellőfélére szükségem -volt, mert meguntam már a csónakon való öltözködést.</p> -<p>Ép egy freskó novellán dolgoztam, melyre a priori fölcsiptem már -a Honderü generozus honorariumát, midőn ablakomon berepül egy -fecske és a kályhatetejére menekül. Nagyon fáradt volt a szegény -pára. Hihitőleg valami szárnyas ellen üldözheté.</p> -<p>Hozzája mentem. Meglippent, mint a kezes bárány. Szivecskéje a -félelem miatt hallhatólag dobógott. A szegény üldözöttet cukros -rizskásával megtraktáltam. Pihent erővel repült ki az ablakon. E -naptól fogva reggelenként meglátogatott. Az alkalmatlan legyet -kifogdosta a szobámból, s tovább illant.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Mi ujság Gazsi bácsi? – kérdik az öreget.</p> -<p>– Legujabb az, hogy ő felsége a király veszélyesen beteg – s -haldoklik.</p> -<p>– Ez hihetetlen! Tréfának pedig rosz tréfa.</p> -<p>– De kérem alássan, saját szememmel olvastam, hogy ő felsége -Mária Terézia haldoklik.</p> -<p>– Az már egészen más, – mondják rá, és így aztán megértik a -dolgot, hogy t. i. Gazsi bácsi mindig a régi ujságokat olvasván, -most már odáig jutott a Kurírban, hogy Mária Terézia veszélyesen -beteg; de hogy már meg is halt volna arról még nincsen -tudomása.</p> -<p class="center">*</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_181" id= -"Page_181">-181-</a></span></p> -<p>Azon hir, mintha a két dunai monitor a városligeti tó -közbiztonságát komolyan veszélyesztető szunyogok ellen mozgosítatni -fogna, alaptalan, tény azonban, hogy a római pápa daganata oly -mérvben fokozódik, hogy ő szentsége már most éjjel is csak dagadó -párnákon tud nyugalmat lelni.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Első Napoleon szerintem nem szent Helenában hanem gyomor-rákban -halt meg, és hiteles forrásból tudom, hogy hullája nem a -Rókus-kórházba szállittatott.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Hallottad öcsém, mit végzett a városi tanács?</p> -<p>– Nem én Gazsi bácsi.</p> -<p>– Hát hogy a kutyanapok ezentul szintén kénytelenek lesznek -nyakukon kutyamárkákat viselni, ellenkező esetben a pecér kezére -fogják szolgáltatni.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Tegnap oly iszonyu szél volt, hogy a lánchidon lefutta egy -fiakkerréról a numerust.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Én is Majorossal tartok a nőemancipatió dolgában, s -indítványozom, hogy az egyenjogosítás teljes helyreállítása -céljából a nők ezentul csak nő gyermekeket tartoznak szülni, -figyermekeket a férfiak, sőt szerintem az emancipatio még a nyelvre -is kiterjesztendő és kiirtandónak javaslok abból minden szót, mely -csak férfira emlékeztet, például: <i>kandalló, kandur, kanári, -kanóc</i>; stb. ellenben megszünnek a női előjogok is, úgymint: -chignon, éveltagadás, migrain stb.</p> -<p class="center">*</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_182" id= -"Page_182">-182-</a></span></p> -<p>– Mi baja Gazsi bácsi?</p> -<p>– Nagy baj öcsém. Reggelinél Kakapapamokolopolis görög miniszter -nevének kimondásában kitörtem a nyelvemet.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Jeruzsálemben annyira dühöng a kolera, hogy az oda bevándorolt -izraeliták egy „kolera-csöpp-gyártó részvénytársulat“-ot -alapítottak, mely annyira virágzik, hogy már az első héten ötven -piaszternyi osztalékot fizettek; Belgrádban pedig akkora a -kolerától való félelem, hogy a kormány, egy hivatalos nagy – -eszem-iszom ünnepély által törekedik a kedélyeket -lecsillapítani.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A szent-istvánnapi körmenet alkalmával oly nagy volt a tolakodó -néptömeg, hogy a lánchid oldalától a budai műegyetem portásának -éjjeli szekrényébe gyümöszölt, onnét ismét tovább vitt egyenesen -neki a katonai sorfal szuronyainak, ezek ki nem térhettek, én sem, -egyenesen beléjük dültem, de azért bajom nem lett, mert oly tompák -valának, hogy bőrömet át nem tudták lyuggatni. Ekkor egy emberi -gombolyagba kerülök. Valami emberfölötti hatalom megragadja -balkaromat, s azt erőnek erejével nyakam köré akarja csavarni -négyszer. Ugyanakkor egy másik emberfölötti hatalom rokkom jobb -szárnyába csimpaszkodik, s azt tőlem törvénytelen uton elválasztja; -ekközben orrom hegye lelapul a kemény falhoz való dörzsölés -<span class="pagenum"><a name="Page_183" id= -"Page_183">-183-</a></span> által mint egy eszkimóé, a -nadrágzsebemben lévő szobakulcs a „Gotterhaltét“ fujja kinjában, -mire hátam mögött a diszmenet elvonul, s én gyönyörködöm Mátyás -temploma falának vakolatában, melynek egy lehámlott darabján Lauka -Guszti portréja járta a kalamajkot. Úgy kell neki, minek hivott -ide.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Szép három agara volt Agárdi öcsémnek: a fiskális, a doktor és a -pater, egy egész udvari személyzet. Mindahárom kitünő „soló“ urfi, -mindegyik ára (praetium affectiorus) egy dominium; de köztük még is -lefurfangosabb a fiskalis, vele szemben ugyan vesztett pere van -valamennyi nyulnak.</p> -<p>Szokása volt Agárdi öcsémnek, hogy ha hazulról távozott, -kedvenceit mindig otthon hagyta, rájuk zárva az ajtót. Féltette -őket, mint a későn nősült férj félti a fiatal menyecskét. Alig hogy -kihuzta a lábát a gazda a szobából, mind a három agár, mint a -villám, az őzbőrrel takart ágyon termett, mindannyian unisono -vonítván: „nichts über die Commodität!“</p> -<p>Agárdi öcsém pedig mindannyiszor jól eldeklinálta őket a nagyuri -passióért. Hanem hát fiskálissal volt dolga, a ki ugyan az -elkövetett személyes sértés miatt nem indított becsületsértési pört -– semmiségi panaszszal sem alkalmatlankodott – de azért utoljára -még is ő nevetett.</p> -<p>Legközelebb a mint a kutyák maguk maradtak – megint csak nyuzták -az őzbőrt. Kéjelegve szenderegtek <span class="pagenum"><a name= -"Page_184" id="Page_184">-184-</a></span> Morpheus karjaiban, -legszebb álmaiból azonban fölriasztá őket a kenetlen zárban -nyikorogva megfordult kulcs – mind a három, mint a parancsolat az -ágy alatt keresett asylumot.</p> -<p>Gazdájuk azonban <i>melegnek</i> találván az ágyat, ez a corpus -delicti elég volt arra, hogy ismét jól eltángálta a -passionatusokat. A fiskálisban forrt a méreg, boszut -agyarkodott.</p> -<p>Bizony csak harmadszor is az ágyon nyujtózkodtak és lopták a -napot a nebulók.</p> -<p>És bezzeg még a pipa is kialudt szájában Agárdi öcsémnek úgy -elámult, a mint belépve az ajtón látta, hogy a kutyái fölfutt -pofával ugyancsak fujják az ágyat, hogy azt kihütsék, utánozván az -egyszer valakit, a ki futta a fagylatot; mert nem hitt a -németnek.</p> -<p>Denique a fiscális kifogott a principálisán – s még mai napság -is ők az urak – ha urok nincs honn.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A quaterka minden Terkák közül leginkább ajánlható.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A szomjuság vétek, a míg el nincs oltva; az oltott szomjuság ép -oly kevéssé tartozhatik a vétségnek kategoriájába, mint az oltott -mész.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Ha én pápa volnék, a bor, sör és pálinka szentháromságra nézve a -szomjuhozóknak teljes vallásszabadságot adnék.</p> -<p class="center">*</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_185" id= -"Page_185">-185-</a></span></p> -<p>Hallottad öcsém mi ujság? <i>Izabella</i> spanyol exkirálynő -magasabb leánynöveldét nyit serdülő szüzek számára Soroksárott. -<i>Eugenia</i> a franciák volt császárnője mint masamod etablirozza -magát a retek-utcában. A <i>Curhesseni fejedelem</i> a -<i>nassaui</i> Adolffal egyetemben en compagnie mint timárok -keresik kenyerüket.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Az arany a legsárgább találmány a világon.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A trafik szivaroknak édes öcsém az az előnyük, hogy mind a két -végükön meggyujthatók, mely előnyük azonban azon hátrány által -paralyzáltatik, hogy egyik végükön sem égnek.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Ha a szappanfogyasztás szerint itélhető meg valamelyik nép -kulturája, nem lenne-e tanácsosabb országos – borbélydákat -fölállítani.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A vagyon emelésre nézve mi elönyősebb: négy disznó a ferbliben, -vagy három disznó – ólban?</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egy menazseriában olyan piócát láttam, mely akkora volt, hogy -minden államadósságot kiszítt. Akkor épen Törökország licitált -rá.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Az öreg ur Rómából menykövekkel dobálózik, pedig magának is -üvegből van a vatikán teteje.</p> -<p class="center">*</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_186" id= -"Page_186">-186-</a></span></p> -<p>A „kis pipában“ olyan bort mérnek, hogy az esküdt mikor egy -meszelyt megivott belőle, kijövet vicispánnak gondolta magát.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Tegnap egy könyvkötőlegénynyel ismerkedtem meg, a kivel be -akarom magamat köttetni disznóbőrbe, mert egy idő óta annyit -imádkozom, hogy egész imádságos könyv lett belőlem.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Tegnap is annyi keresztet vetettem magamra, a mennyivel -kihimeztethettem volna egy pár papucsot.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Hallottam, hogy a más világon rendesen négy tál ételt kapunk -ebédre: miatyánk levest, hagyott hust (t. i. a hushagyó keddről -maradtat) üdvözlégy szószszal (sohasem szerettem a legyet szószban) -aztán tojásba kirántott zsoltárokat, meg utoljára egy kis -papsajtot. Inni való nincs egyébb, csak szentelt viz. Képzelem, -hogy káromkodik Beöthy Laci.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Tudod-e öcsém, mire való a pokol feneke? Hogy legyen mire ütni a -huszonötöt, ha rosz a pokol. Nem az én viccem, hanem Jónás -prófétáé, a ki a cethaltól hallotta.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A hozsánánál mindig többet ért a Zsuzsánna!</p> -<p class="center">*</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_187" id= -"Page_187">-187-</a></span></p> -<p>Abban a kétnyaku bibicben (értsd kétfejü csalogány) azt bámulom -legjobban, hogy tudott négy kézláb átjönni a tengeren.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A hering az egyetlen „ing“ melyet férfi és nő egyaránt -használhat, még pedig belsőleg.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Megtudnád-e mondani nekem öcsém, hogy a mostani honvédek mért -egészségesebbek, mint a 48-ak? Nem. Csak azér öcsém, mert ezek -<i>még semmit sem vettek be</i>.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Barátom Kecskeméten olyan desperált a hangulat, hogy ott már -csak az asszonyok vannak – <i>jó reményben</i>.</p> -<p class="center">*</p> -<p>– Vallja meg őszintén Gazsi bácsi, mért nem adta fejét a -házasságra?</p> -<p>– Öcsém, az isten azért teremtette az asszonyt, hogy ha a -férfinak jó kedve van, legyen kit megcsókolnia, ha pedig rosz kedve -van, legyen kit végigvernie. Már pedig én ezt a kettőt ugyan egy -személyen nem uzoválhatom.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Tegnap oly meleg volt, hogy elemozsinául hozott szalonnám -tepertővé sült a zsebemben.</p> -<p class="center">*</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_188" id= -"Page_188">-188-</a></span></p> -<p>Ha kérdezték tőle hol született, azt szokta mondani:</p> -<p>– Mért nem teremhettem volna én rózsafán?</p> -<p>Kedélye rózsáira, vagy sorsa töviseire célzott-e vele, ki tudná -megmondani.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Vannak kik azt állítják, hogy még a mult század gyermeke. Ő maga -sokáig parókát viselt és föstötte szakállát.</p> -<p>– Hátha rászedném a halált?</p> -<p class="center">*</p> -<p>Csak az utolsó évben láttuk egészen fehérnek.</p> -<p>– Ki meri mondani, hogy swarz vagyok?</p> -<p class="center">*</p> -<p>Három vályog maradt rám az apámról, azt egy este úgy megcsipte a -szunyog, hogy reggelre három emeletes ház dagadt belőle.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egyszer valaki sziszegve dugta zsebébe kezét, a mit Jókai jól -megszorított.</p> -<p>– Az még csak semmi – vigasztalta a kárvallottat – hanem Jókai -minap úgy megszorított a markában egy lázsiást, hogy az az ember -ordított bele Körmöcön, a ki kalapálta.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egy asztalnál hihetetlen mesedolgokat beszéltek a pesti -tolvajokról.</p> -<p>– No már az igaz, – bizonyitá Gazsi, – nekem is <span class= -"pagenum"><a name="Page_189" id="Page_189">-189-</a></span> -lelopták a harisnyát a lábamról, a nélkül, hogy a csizmámhoz csak -hozzá is nyultak volna.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Az alföldön olyan nagy a sár, hogy az emberek ölbe szedik -kutyáikat, s úgy viszik ki az utcára ugatni.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egy vékony hangu szinházi énekesnőről azt mondta egyszer, hogy a -hangját megfogta egy szabólegény a karzaton és nadrágot varrt -vele.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Ma olyan nagyorru embert láttam, hogy annak nem kell lánchid; -átnyujtja az orrát a Dunán, s azzal Pestről kényelmesen átsétálhat -rajta Budára.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Hallottátok, Majoros Pistát a larinai nőemancipáló egylet -tiszteletbeli elnökké választotta, s neki diszokmányul egy lószőr -krinolint küldött.</p> -<p class="center">*</p> -<p>No még ilyen pünkösdöt sem értem Pesten. Az egész város és -zsidóság künn volt a városligetben. A városi korcsmában egy külön -vonaton érkezett guta megütött egy mérgelődő vendéget, Klemensnél a -főpincért agyonlynhelték, a portól megfulladtak száma még nincs -megállapítva. A tolongásban ellopott értékek két millióra és másfél -Lónyay piculára rugnak. A hattyukat és aranyhalakat a nép elevenen -fölfalatozta midőn más ételből kifogyott.</p> -<p class="center">*</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_190" id= -"Page_190">-190-</a></span></p> -<p>– Tudja-e Gazsi bácsi ujság?</p> -<p>– Nem én öcsém. Az olvasás most már kissé nehezemre esik, mert -nincs okuláriumom. Napoleon tegnap kölcsön kérte tőlem a „kis -pipában“ és most nem akarja visszaadni.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Rosz idők járnak öcsém. Az általam alapított általános -magyar-olasz kucséber leszámítoló bank aligha nem kénytelen lesz -már a legközelebbi napokban liquidálni, minthogy osztalékainak -datolya magvakban való kifizetése valósíthatlannak bizonyult.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A „soroksár-ráckevei magyar-sváb cipó gyuró gyár“-nak az „első -terézvárosi kulimászfehérítő gyári részvénytársasággal“ való -fusiója nem jő létre, minthogy a kettejüket is tápláló -„tizenhetedik felső-magyarországi humbug-inscenirozó Gründerbank“ -tegnapelőtt 7½ millió passivával megbukott.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Bernát Gazsi nemzetgazdászati pályára adta magát és fölfedezte, -hogy a jelen abszurdus fadrágaságban jutányosan bevásárolt -sétapálcákkal sokkal olcsóbban lehet füteni, mintha a fát az ember -ölszámra veszi.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Tegnap a „kis pipa“ helyett künn ebédeltem a zöldben, s ettem a -fánkot, de milyent. Mindjárt az elsőben volt egy svábbogár. Sváb -telepítvény egy fánkban, <span class="pagenum"><a name="Page_191" -id="Page_191">-191-</a></span> ez is nagy ethnographiai ritkaság. -Ez a korcsmáros, úgy látszik, nem sárbogárdi, de svábbogárdi -születés. A másodikban volt egy légy, ily körirattal: „Légy hive oh -magyar!“ Úgy földhöz csaptam, mintha született légycsapó -volnék.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Uj Granadiában oly állatot fedeztek föl, mely nappal virágot és -tulipánt terem, éjjel pedig kigyóval s banknótával él.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A „török császár“ kávéházban két angol mindennap tizenhat órát -tártlizik, s kilenc év óta egy szót sem szóltak egymáshoz.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Alcsuthon József főherceg nem rég egy mammuth álkapcát ásatott -ki, egész ép fogsorral. A mi több, még a fogpiszkáló is benn volt a -fogak között.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Lauka Guszti erővel azt állítja, hogy a Széchenyi-liget olyan -szép mint a tuilleriák kertje. De Jókai nem akarja neki -elhinni.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Borsos már oly tökélyre vitte a fényképezést, hogy a -klárinethangot is le tudja photographirozni.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Mikor egyszer alföldön utaztam, elért a zivatar. Tömött és -gömbölyü esőcseppek hullongtak itt-ott a szomjas fövény fölé s port -füstölögve pattogott föl <span class="pagenum"><a name="Page_192" -id="Page_192">-192-</a></span> utánok az italéhes homok tartomány. -Nehány perc alatt elborult a puszta, hogy fokosbaltával sem tudtam -agyonverni a sötétséget. Mint vészedzett kalandor egy ideig tréfául -vettem az elemek pártütését, de fél napig szünni nem akaró -záporesőtől veretve, nyughelyül sárszőnyegen jégolvadékkal -takarózni, korántsem oly kényelmes, mint tán a szalontai -menazseriának némely hizékony polgárai gondolnák; mire nézve félig -kétségbeesetten, félig ösztönszerüleg összesítém erőmet és -kievickéltem a vizzel tömött párnák közül nem szárazföldi élvezetre -ugyan, hanem hogy in linea perpendiculari kézzel-lábbal tovább -baktassak a lucsokországban. Úgy átusztam, hogy májamból keresztelő -vizet lehetett volna csapolni.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Moháczi bácsi tegnap úgy horkolt a „korona“ kávéházban, hogy -bele illett volna vezérszusznak akár minő repedt trombitába.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A szamár nem egyéb, mint a juhász család gyalog omnibusza.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egyszer a negyvenes években veltmanni fitymáló tekintélylyel -belábalék az alföldön egy spectabilis udvarba, hol egész földönfutó -népesítési mozaik hemzsegett. Egy kicsapott orosz kántorból -gráduált jurium direktor a házi tensasszony hintós lovait igazgatá; -inspektorul szajkócsenésért emigrált borbélylegény <span class= -"pagenum"><a name="Page_193" id="Page_193">-193-</a></span> -kezelteték; kasznárnak egy diplomatikus lókötő szökött meg a kállai -egyesből; a pincemestert tót diákból travesztált facir kefekötő -személyesíté; s a gouvernante auctióban rendelték alá Liptó -vármegyéből.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Itt történt, hogy egy káplánt úgy kiszabtak reverendájából az -éhen kórászó agarak, hogy másnap szappanfőzető überrokkomban -tévelyedett szállására.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Tegnap Lauka Guszti vastag poezisán bérmentesen ásítoztam.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A régi jó világban az alföldön úgy lebukott egyszer a gyors -szekér egy vályoggödörbe, hogy a konduktornak keze-lába kitört; a -lovak bitang jószágul komiszáros urhoz lábolának; a szekeret tüzre -szétlopkodták; az utazók pedig három hét mulva érkeztek gyalog -Debrecenbe, csak tizenkilenc nappal vásár után.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Kiszámítottam, a Margitszigeten minden vendég egy-egy ásítással -harminckét és fél szunyogot nyel el.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Életemben Kecskeméten ettem a legjobb fánkot. Ott egy lakomán -olyan könnyüek voltak a fánkok, hogy a nyitott ablakon át csaknem -egytől-egyig a barackfára röpködtek.</p> -<p class="center">*</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_194" id= -"Page_194">-194-</a></span></p> -<p>Az ugardi gyepvityillóban, a lencsésfazékban halálra főzött -kávét, tulipános tányéron tálaltatta elém az istenfélő -csaplárosné.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Ma mikor a császárfürdőbe mentem, a szegény „Fecske“ hajó úgy -tele volt jordán néppel, hogy még egy heptikás pióca is keservesen -mozoghatott volna csak rajta.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A váltó oly iszonyu papirszörnyeteg, mely tulajdon apja előtt -született. Telhetetlen étvágygyal verte és áldta meg a mindenható. -Édes anyjának testével él, vérrokonát számüzte; gyermekeit rakásra -öldösi, s gyakran maga is üldözötten bujdosik. Igy magyarázta ezt -nékem barlang nyilattá hasított szájjal, egy talpig kacagányba -szerszámozott kérdéses zugtáblabirói származék, kiben bámulni -szoktam a spártai styl magyar apostolát.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Az volt aztán a kortes világ. Az alkotmányos dinomdánom ingyen -gyakorlatában annyira föllángolának a hordócsapokat elpirító zug -karok és rendek, hogy constitutionalis imacikkel bélelt ólmos -botjaik táncjátékait a kiterjesztett levegő is csak úgy kerülhette -ki fájdalom nélkül, ha gondolat paripán egy szerelmes villám -karjaiba repülhetett.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A szinházban egyszer egy komlószesz imádó rettenetes férfiu -közelébe kerültem, ki nemcsak hogy <span class="pagenum"><a name= -"Page_195" id="Page_195">-195-</a></span> egyik szomszédját -tökéletes adriai heringgé szorítá, a másikból pedig -cigányrostélyost sütött, hanem a háta mögötti jámbor publicum -fraktiót is agyon silányítá, mert másfél ölnyi vállainak -mértföldnyi terjedelme miatt, tizenhét tagból álló izraelita -család, drága pénzeért mást nem hallhatott, mint rémletes -szuszogást, és mást nem láthatott, mint a szinházban kiterjesztett -és perzselésig fütött levegő eget.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A magyar főváros serbeli keserüségének ezen tulhájasodott -apostola és e husmassa birtokban telhetetlen árpapréselő szintén -keresztül kasul spékeltetvén signora Rozinetti bájhangjaitól -szellemmámoros hevületében, a bazsa koszorúval egyetemben -szomszédját is a művésznő lábaihoz hajítá – egy különben istenfélő -hanem történetesen paraszthajszállá soványodott dilettans -baromorvost.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Én mikor még szinházba jártam, azt tapasztaltam, hogy Izraelnek -telivér fiai bérmentetlen tapsokkal nem szokták rebachkeztyüiket -agyondemonstrálni, hanem gazdálkodásból a páholyok falain s a -padlozat ülhető osztályzatán kisértgetik pálcájuk szavazatát.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Lauka Guszti olyan bolondja a Wagner zenének, hogy mikor Wagner -Rikhard, ez az okleveles hallszervbakó maga dirigálta itt nálunk -valamelyik bombardmanját, neki vadult lelkesültségében annyira -<span class="pagenum"><a name="Page_196" id= -"Page_196">-196-</a></span> elvesztette szemefényét, hogy háta -mögötti szomszédjának jegygyürüjét rugdosta le kezéről, rémletes -tapsolása közben pedig egy előtte ténfergő jámbor filiszternek -fejecskéjét lég gyanánt pofozgatta.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Vahot Imre a sürü halbseitlik halálán örök mosolyt vásárolt -vidáman rózsálló fülei közé.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Ma K.... barátom az ő szélmalomszerü modorában úgy megrohant -éhomra zápor kérdéseivel, hogy kilenc kántor tüdőnek kellett volna -birtokába lennem, ha mindegyikre felelni akartam volna.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Barátom a Láposiéknál olyan bort mérnek, hogy ha abból egy -félmeszelyt megiszol, három hétig meg nem tudod különböztetni a -pacsirtát a citromtól, s mint patkánykergető művész -vendégszerepekre adod a fejedet széles Magyarországban.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Az volt aztán a tél! Az alföldi csecsemők mind egy szálig hajdu -ködmönyben születtek. Kaliforniában kavicscsá fagyott az arany. -Grönlandból a vizi borjuk megszöktek, s beálltak Ugocsába -gődénynek, s a legvakmerőbb jeges medvék is, saját családi bőrükön -kivül, extra décbundákban sétáltak agyon fagyott tengereken.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Tegnap este oly egyiptomi sötétség volt, hogy <span class= -"pagenum"><a name="Page_197" id="Page_197">-197-</a></span> sámfára -ütve bakancsul használhatták volna az özvegy krokodilusok.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Bismarcknak olyan éles keselyü tekintete van, hogy a három éves -gyermekből kinézi annak unokája terveit.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Ma délelőtt a képviselőházban voltam. X. beszélt, hanem olyan -frissen szaporázta a magyar szót, hogy beszéde folyamában csak -angol lovon nyargalva lehetett volna némi figyelemmel kisérni.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Az alföldi csikós azon szerénytelen lovagok közé tartozik, kik a -mezőkről nem a mezők liliomait, hanem a ménesek nagy reményü -hajtásait szedegetik.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Nézd csak ezt a V.... képviselőt. Ilyen pofával az ember csak -marhahimlő liferans lehet.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Voltam én egyszer hajdanában még a negyvenes években, egy -alföldi megye diszebédjén, hol Széchenyi István is ott volt, de a -ki ugy vette ki magát a vidéki környezetben gazdagon inplantált -táblabirói koszoruban, mint egy karcsura metszett fácán kottlett, a -paraszt gourmándos porciókba kötözött töltött káposzták -tetején.</p> -<p class="center">*</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_198" id= -"Page_198">-198-</a></span></p> -<p>A vidéki hires és kardos magyar gazdasszonyok kormányzati -philosophiája sohasem tűri meg a metafizikai törvényeket, mert -földi csattanásokon alapul, miért is rettegve tisztelik őket, mint -gyermekek a villámgazdag mennydörgéseket.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Ez a Pauli oly vékonyan énekel, hogy hangját cérnaszorultságból -be lehetne huzni bárminő finom angol tűbe.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Mikor az a bolondos Campilli a sarkán pörögni kezd, olyan forgó -szelet improvizál a szinpadon, hogy tizenkét boszorkánynak elég -volna nyári takarmányul.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Esmertem egy dilettans bűvészt. Az tüzes csepüre vitriolt ivott. -Az égő szurkot mohó étvágygyal fölfalatozta. Hölgyek ajkára lakatot -vert; üres csizmával soló magyart táncoltatott; a virágokat -egymással beszéltette, s a tormás csukát fölelevenítvén, frakkba -öltöztette, s általa költeményeket szavaltatott Lauka -Gusztitól.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Elvitázhatatlan tény, a mit még Hurbán sem tagadhat, hogy a -szegény tót, a hitvány tüdejü krumplisterz mellől, bérmentesen bár, -hanem keservesen sohajtoz a velős magyar lakomák mindenes -gyüjteménye után.</p> -<p class="center">*</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_199" id= -"Page_199">-199-</a></span></p> -<p>Én a politikát sem főve, sem nyersen nem eszem. Nyakrafőre -rohanó világesemények a jelen forró lázas időszakban, nem is ép -gyomornak való becsinált.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Guszti barátunknak olyan szagló műszere van, hogy azzal csak egy -vén jaguárba ótott vizsla vetekedhetett.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Ezt a Vahot Imrét aligha maradék suligulival nem -körösztölték.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Én becsülöm a halált módjával, sőt paprikás kappan alakjában -plane imádom is.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Én is képviselő vagyok. Képviselem pedig nemzetem törhetlen -jellemének azon kényes oldalát, mely negativ munkálatban -nyilatkozik.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Anyagi helyzetem szükkeblü földi szellemének hasztalan -bálványoztam arany borjuit. Borjut ugyan mindig láttam bőven magam -körül, de az aranynak se hire se hamva.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Gyalázatos idő. Azt hinné az ember, hogy havaz; pedig gyárakból -megszökött angoltűk szárnyalnak összevissza a mérges tüdejü -homályban. Ilyen kuruc időben még az ifju jeges medvék is fütött -kályhákban soirézgatnak! Ha reggelig ily pazarul hintegeti ezüstlő -<span class="pagenum"><a name="Page_200" id= -"Page_200">-200-</a></span> adományait Kamcsatkának hozzánk szökött -förgetege, úgy reggelre a kalvinista torony réz kakasa is csak -lóháton tud kievickélni a szörnyüséges hófuvatagból.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A bájos háziasszony oly igéző dalhangon selypitett, hogy kitelt -volna belőle két melódia egy ujabb „Alvajáró“ operához.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Nem megyek a háromdob-utcába, nehogy valamiféle istentelen -hitelezőm megérezze szagát ezen kölyök huszasnak, mely árva -zsebemben nőtlenkedik. Mert barátom nekem annyi a hitelezőm, hogyha -történetesen kövé válnának, ki lehetne velük nagy Debrecent -flaszterozni.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A promontori omnibusz annyira megrázott bennünket, hogy -szomszédom zsebében a huszas ezüst garasokká váltódott, a bal -markomba tévedt néhány lószemü szilva pedig jobb fülemen ugrált -kifelé.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Szolnok nem egyéb, mint a zsir és sárgazdag alföld vályogbundás -Jeruzsaleme.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Tegnap estély volt nálam, melynek étlapja semmiben sem -különbözött ama hires Lucullétól, ki a hernyófület kolibri -szempillával spékelteté. Egy vad <span class="pagenum"><a name= -"Page_201" id="Page_201">-201-</a></span> kappan azonban szörnyen -megkinzott, mert a loyalis szakácsné azt hitte, hogy vendégeim a -tollat nemcsak kalap mellett, hanem apró marha-exterieurön is -imádják.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Az volt a világ, mikor az alföldön holmi tulbarátságos őszi -sárnak idején, nyolcvan ló se vontatott ki kilencven óra alatt egy -hering termetü száz latos paraszt hintót.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Voltam egy falusi lakodalmon, hol a vörös rojtos abroszok -fölött, kancsók, palackok, butellák és tarka föstékes harcsa száju -poharakból zöld és halványpiros borfélék mosolygának. Középen -tulipános és basarózsás tálakban, hajlott idejü récék, ludak és -pókák meghidegedett ártatlan tagjai mereszkedtek. Itt-ott -csörögehalom domborult,… paplan alaku piteszelvények heverésztek; -turósbélesek hült teteme halványult,… tészta sulymok hegyes -fegyverei villogtak,… s az ingatag asztalok gyakori moccanata -meg-megreszketteti a süldő-körmös kocsonyák borssal átpontozott -arculatát.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Mikor az ötvenes években Patikárus Ferkó feleségül vette Boka -szép leányát, azt jegyezte meg Bernát Gazsi, hogy neki most már nem -szabad <i>összeütni a bokáját</i>.</p> -<p class="center">*</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_202" id= -"Page_202">-202-</a></span></p> -<p>Mikor Schmerling megbukott, azt mondják oly savanyu pofát -vágott, hogy bubucska salátához hangyaecetül oda illett volna.</p> -<p class="center">*</p> -<p>A pápára kisütötte valaki, hogy zsidó, most már elhiszszük, hogy -csakugyan – csalhatatlan.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Gonosz világ ez! Az ember hamis pénzt csinál, a hamis embert meg -a pénz csinálja.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Volt… nincs… lesz!</p> -<p>Ez a természet jelszava. Halál, enyészet itt e földön is -életbölcsók.</p> -<p>A csöndes folyamok vizi estélyein lehet, hogy leghűbb barátja -könyeivel toasztiroz a szelid kecsege. A nyugtalan kabóca -sirdalocskát dudolgat és ugyanekkor nagymamája fűszál temetén lejti -a mezei balettok polkáját.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Egynémely elkopott szétfoszlányult eszme nem ritkán annyira -terhére van a kedélynek, léleknek, hogy tőle mint unalmas vendégtől -óhajtanánk minden áron szabadulni. Zaklatod, ütöd vered az ötlet és -feledés korbácsával… agyadból organumod határhoz kergeted… mit sem -használ; végre is spináton fogod velődbe visszaenni mint negativ -auflaufot… <span class="pagenum"><a name="Page_203" id= -"Page_203">-203-</a></span> és éjjel-nappal nyakadon ül, míg -zsaksonett vagy dictio alakban föl nem dolgozod.</p> -<p class="center">*</p> -<p>Tessék megnézni e fejet. Ég felé kivánkozó hajzatának serte -mivoltával, mesterileg tisztára lehet sárkefélni, patkányfogóvá -csontosodott valamelyik bagaria csizmát.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_204" id= -"Page_204">-204-</a></span></p> -<h2>BERNÁT GAZSI GAZDASÁGI GÉPEI.</h2> -<h3><i>Vedlető gép.</i></h3> -<p>Ruganyos szerkezetű füzfa alkotmány. Ovatolt váltók és -fizetetlen árjegyzékekkel van bélelve. A deficitben kinlódó -polgártárs a mint bele ül, azonnal vihar kerekedik körüle. -Menydörög és jobbra-balra csapkodnak a villámok. Egyszer nagyot -csattan. Ez azt jelzi, hogy a patiens most már nyugodtan -távozhatik, mert ép annyi tőkepénzzel menekül a vedlető gépből, -mint mennyi adóssággal foglalt abban helyet.</p> -<p>Törökország egy tucat efféle gépet rendelt. Félek, hogy -recidivázik.</p> -<h3><i>Álomgép.</i></h3> -<p>Ecsetes bronz kastélyka. Egy öreg bika elé áll s bevezeti az -ó-bortól mámoros bárányt. A kastély napnyugoti részéből földrengető -mormogás hallható. Ez azt mutatja, hogy a cél el van érve, mert -néhány <span class="pagenum"><a name="Page_205" id= -"Page_205">-205-</a></span> perc mulva három csatornán, három -különböző elem mutatkozik, tudniillik bárány tokány, kész magyar -öltöny és egy hegedülő virtouz.</p> -<p>Ezt a gépet a japáni vicedalajláma rendelte meg.</p> -<p>Lásd bátya ilyetén biztos jövedelmi források buzognak az én -találmányimból.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_206" id= -"Page_206">-206-</a></span></p> -<h2>TALÁNYOK.</h2> -<h3>I.</h3> -<p>Hogy hivják magyarán a reverendát?</p> -<p class="right"><i>Kanszoknya</i>.</p> -<h3>II.</h3> -<p>Mi az?</p> -<p>Három szótagból állok. A három szótag mindenike csak úgy ér -valamit, hogy ha tüz van benne.</p> -<p class="right"><i>Kandalló</i>.</p> -<h3>III.</h3> -<p>Miféle kő volt az, a mire az Ur irta a tizparancsolatot, s -melyet személyesen hozott az égből?</p> -<p class="right"><i>Mennykő</i>.</p> -<h3>IV.</h3> -<p>Mi az?</p> -<p>Ha meg van, tul adunk rajt, s ha tul adtunk rajt, soha se -kaphatjuk vissza többé.</p> -<p class="right"><i>Szüzesség</i>. <span class="pagenum"><a name= -"Page_207" id="Page_207">-207-</a></span></p> -<h3>V.</h3> -<p>Melyik mesterség a legtisztább?</p> -<p>A fazékasoké, mert ha szükségére megy, előbb megmossa kezét.</p> -<h3>VI.</h3> -<p>Melyik asszony a legvigabb?</p> -<p>A szoptatós, mert az akkor is danol, mikor más alszik.</p> -<h3>VII.</h3> -<p>Az első szó másiknak anyja, a második az elsőnek apja, az egész -mindkettőnek apja.</p> -<p class="right"><i>Kecskebak</i>.</p> -<h3>VIII.</h3> -<p>Mért bolond a halász?</p> -<p>Mert előtte a Tisza, s mégis a markába köp.</p> -<h3>IX.</h3> -<p>Félesztendős lánynak mije nagyobb mint az anyjának?</p> -<p>A csecse köze.</p> -<h3>X.</h3> -<p>Mi az?</p> -<p>Ha megharapom visszaharap, ha nagyon szeretem megrikat.</p> -<p class="right"><i>Torma</i>. <span class="pagenum"><a name= -"Page_208" id="Page_208">-208-</a></span></p> -<h3>XI.</h3> -<p>Mi az a jó, a miből ha az ember egyet vesz magának megáldják, -megszentelik: ha pedig kettőt vesz belőle egyszerre: biró elé -állítják, tömlöcbe csukják?</p> -<p class="right"><i>A feleség</i>.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<div class="transnote"> -<p class="center"><span class="caption">Javítások.</span></p> -<p>Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.</p> -<p>A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:</p> -<table summary="Javítások"> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_7">7</a></td> -<td>en életem</td> -<td>én életem</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_31">31</a></td> -<td>káveházban</td> -<td>kávéházban</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_83">83</a></td> -<td>mádi botok</td> -<td>mádi borok</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_85">85</a></td> -<td>Thyü</td> -<td>Tyhü</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_88">88</a></td> -<td>fehér hajónál“</td> -<td>„fehér hajónál“</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_103">103</a></td> -<td>gyertyáiből</td> -<td>gyertyáiból</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_110">110</a></td> -<td>törekedni og</td> -<td>törekedni fog</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_175">175</a></td> -<td>háromeletes házzá</td> -<td>háromemeletes házzá</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_177">177</a></td> -<td>eitálja Andrássi</td> -<td>citálja Andrássi</td> -</tr> -</table> -</div> -<div lang='en' xml:lang='en'> -<div style='display:block; margin-top:4em'>*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK <span lang='hu' xml:lang='hu'>BERNÁT GÁSPÁR ADOMÁI, ÉLCZEI, APRÓ FRESKÓKÉPEI ÉS GAZSIÁDÁI</span> ***</div> -<div style='text-align:left'> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Updated editions will replace the previous one—the old editions will -be renamed. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright -law means that no one owns a United States copyright in these works, -so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the United -States without permission and without paying copyright -royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part -of this license, apply to copying and distributing Project -Gutenberg™ electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG™ -concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, -and may not be used if you charge for an eBook, except by following -the terms of the trademark license, including paying royalties for use -of the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for -copies of this eBook, complying with the trademark license is very -easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as creation -of derivative works, reports, performances and research. Project -Gutenberg eBooks may be modified and printed and given away--you may -do practically ANYTHING in the United States with eBooks not protected -by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the trademark -license, especially commercial redistribution. -</div> - -<div style='margin:0.83em 0; font-size:1.1em; text-align:center'>START: FULL LICENSE<br /> -<span style='font-size:smaller'>THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE<br /> -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK</span> -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -To protect the Project Gutenberg™ mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase “Project -Gutenberg”), you agree to comply with all the terms of the Full -Project Gutenberg™ License available with this file or online at -www.gutenberg.org/license. -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg™ electronic works -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg™ -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or -destroy all copies of Project Gutenberg™ electronic works in your -possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a -Project Gutenberg™ electronic work and you do not agree to be bound -by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the person -or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.B. “Project Gutenberg” is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg™ electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg™ electronic works if you follow the terms of this -agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg™ -electronic works. See paragraph 1.E below. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation (“the -Foundation” or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection -of Project Gutenberg™ electronic works. Nearly all the individual -works in the collection are in the public domain in the United -States. If an individual work is unprotected by copyright law in the -United States and you are located in the United States, we do not -claim a right to prevent you from copying, distributing, performing, -displaying or creating derivative works based on the work as long as -all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope -that you will support the Project Gutenberg™ mission of promoting -free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg™ -works in compliance with the terms of this agreement for keeping the -Project Gutenberg™ name associated with the work. You can easily -comply with the terms of this agreement by keeping this work in the -same format with its attached full Project Gutenberg™ License when -you share it without charge with others. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are -in a constant state of change. If you are outside the United States, -check the laws of your country in addition to the terms of this -agreement before downloading, copying, displaying, performing, -distributing or creating derivative works based on this work or any -other Project Gutenberg™ work. The Foundation makes no -representations concerning the copyright status of any work in any -country other than the United States. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other -immediate access to, the full Project Gutenberg™ License must appear -prominently whenever any copy of a Project Gutenberg™ work (any work -on which the phrase “Project Gutenberg” appears, or with which the -phrase “Project Gutenberg” is associated) is accessed, displayed, -performed, viewed, copied or distributed: -</div> - -<blockquote> - <div style='display:block; margin:1em 0'> - This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and most - other parts of the world at no cost and with almost no restrictions - whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms - of the Project Gutenberg License included with this eBook or online - at <a href="https://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a>. If you - are not located in the United States, you will have to check the laws - of the country where you are located before using this eBook. - </div> -</blockquote> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.2. If an individual Project Gutenberg™ electronic work is -derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not -contain a notice indicating that it is posted with permission of the -copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in -the United States without paying any fees or charges. If you are -redistributing or providing access to a work with the phrase “Project -Gutenberg” associated with or appearing on the work, you must comply -either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or -obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg™ -trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.3. If an individual Project Gutenberg™ electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any -additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms -will be linked to the Project Gutenberg™ License for all works -posted with the permission of the copyright holder found at the -beginning of this work. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg™ -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg™. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg™ License. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including -any word processing or hypertext form. However, if you provide access -to or distribute copies of a Project Gutenberg™ work in a format -other than “Plain Vanilla ASCII” or other format used in the official -version posted on the official Project Gutenberg™ website -(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense -to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means -of obtaining a copy upon request, of the work in its original “Plain -Vanilla ASCII” or other form. Any alternate format must include the -full Project Gutenberg™ License as specified in paragraph 1.E.1. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg™ works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg™ electronic works -provided that: -</div> - -<div style='margin-left:0.7em;'> - <div style='text-indent:-0.7em'> - • You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg™ works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed - to the owner of the Project Gutenberg™ trademark, but he has - agreed to donate royalties under this paragraph to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid - within 60 days following each date on which you prepare (or are - legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty - payments should be clearly marked as such and sent to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in - Section 4, “Information about donations to the Project Gutenberg - Literary Archive Foundation.” - </div> - - <div style='text-indent:-0.7em'> - • You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg™ - License. You must require such a user to return or destroy all - copies of the works possessed in a physical medium and discontinue - all use of and all access to other copies of Project Gutenberg™ - works. - </div> - - <div style='text-indent:-0.7em'> - • You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of - any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days of - receipt of the work. - </div> - - <div style='text-indent:-0.7em'> - • You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg™ works. - </div> -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project -Gutenberg™ electronic work or group of works on different terms than -are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing -from the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the manager of -the Project Gutenberg™ trademark. Contact the Foundation as set -forth in Section 3 below. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -works not protected by U.S. copyright law in creating the Project -Gutenberg™ collection. Despite these efforts, Project Gutenberg™ -electronic works, and the medium on which they may be stored, may -contain “Defects,” such as, but not limited to, incomplete, inaccurate -or corrupt data, transcription errors, a copyright or other -intellectual property infringement, a defective or damaged disk or -other medium, a computer virus, or computer codes that damage or -cannot be read by your equipment. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the “Right -of Replacement or Refund” described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg™ trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg™ electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium -with your written explanation. The person or entity that provided you -with the defective work may elect to provide a replacement copy in -lieu of a refund. If you received the work electronically, the person -or entity providing it to you may choose to give you a second -opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If -the second copy is also defective, you may demand a refund in writing -without further opportunities to fix the problem. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you ‘AS-IS’, WITH NO -OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT -LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of -damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement -violates the law of the state applicable to this agreement, the -agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or -limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or -unenforceability of any provision of this agreement shall not void the -remaining provisions. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg™ electronic works in -accordance with this agreement, and any volunteers associated with the -production, promotion and distribution of Project Gutenberg™ -electronic works, harmless from all liability, costs and expenses, -including legal fees, that arise directly or indirectly from any of -the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this -or any Project Gutenberg™ work, (b) alteration, modification, or -additions or deletions to any Project Gutenberg™ work, and (c) any -Defect you cause. -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg™ -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Project Gutenberg™ is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of -computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It -exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations -from people in all walks of life. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg™’s -goals and ensuring that the Project Gutenberg™ collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg™ and future -generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see -Sections 3 and 4 and the Foundation information page at www.gutenberg.org. -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non-profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation’s EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by -U.S. federal laws and your state’s laws. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -The Foundation’s business office is located at 809 North 1500 West, -Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up -to date contact information can be found at the Foundation’s website -and official page at www.gutenberg.org/contact -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Project Gutenberg™ depends upon and cannot survive without widespread -public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine-readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To SEND -DONATIONS or determine the status of compliance for any particular state -visit <a href="https://www.gutenberg.org/donate/">www.gutenberg.org/donate</a>. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Please check the Project Gutenberg web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. To -donate, please visit: www.gutenberg.org/donate -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 5. General Information About Project Gutenberg™ electronic works -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project -Gutenberg™ concept of a library of electronic works that could be -freely shared with anyone. For forty years, he produced and -distributed Project Gutenberg™ eBooks with only a loose network of -volunteer support. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Project Gutenberg™ eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in -the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not -necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper -edition. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Most people start at our website which has the main PG search -facility: <a href="https://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a>. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -This website includes information about Project Gutenberg™, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. -</div> - -</div> -</div> -</body> -</html> |