NormalizeHEADmain

92 files changed, 17 insertions, 13798 deletions

diff --git a/.gitattributes b/.gitattributes
new file mode 100644
index 0000000..d7b82bc
--- /dev/null
+++ b/.gitattributes
@@ -0,0 +1,4 @@
+*.txt text eol=lf
+*.htm text eol=lf
+*.html text eol=lf
+*.md text eol=lf
diff --git a/LICENSE.txt b/LICENSE.txt
new file mode 100644
index 0000000..6312041
--- /dev/null
+++ b/LICENSE.txt
@@ -0,0 +1,11 @@
+This eBook, including all associated images, markup, improvements,
+metadata, and any other content or labor, has been confirmed to be
+in the PUBLIC DOMAIN IN THE UNITED STATES.
+
+Procedures for determining public domain status are described in
+the "Copyright How-To" at https://www.gutenberg.org.
+
+No investigation has been made concerning possible copyrights in
+jurisdictions other than the United States. Anyone seeking to utilize
+this eBook outside of the United States should confirm copyright
+status under the laws that apply to them.
diff --git a/README.md b/README.md
new file mode 100644
index 0000000..7ba9c7e
--- /dev/null
+++ b/README.md
@@ -0,0 +1,2 @@
+Project Gutenberg (https://www.gutenberg.org) public repository for
+eBook #69391 (https://www.gutenberg.org/ebooks/69391)
diff --git a/old/69391-0.txt b/old/69391-0.txt
deleted file mode 100644
index c2148ff..0000000
--- a/old/69391-0.txt
+++ /dev/null
@@ -1,6812 +0,0 @@
-The Project Gutenberg eBook of Utazás a Holdba kilenczvenhét óra
-és husz percz alatt, by Jules Verne
-
-This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and
-most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions
-whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms
-of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at
-www.gutenberg.org. If you are not located in the United States, you
-will have to check the laws of the country where you are located before
-using this eBook.
-
-Title: Utazás a Holdba kilenczvenhét óra és husz percz alatt
-
-Author: Jules Verne
-
-Translator: Mózes Gaal
-
-Release Date: November 20, 2022 [eBook #69391]
-
-Language: Hungarian
-
-Produced by: Albert László from page images generously made available
-             by the Hungarian Electronic Library
-
-*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK UTAZÁS A HOLDBA
-KILENCZVENHÉT ÓRA ÉS HUSZ PERCZ ALATT ***
-
-
-VERNE GYULA.
-
-*
-
-UTAZÁS A HOLDBA
-
-KILENCZVENHÉT ÓRA ÉS HUSZ PERCZ ALATT.
-
-FORDÍTOTTA
-
-GAAL MÓZES.
-
-HARMADIK, EGYEDÜL JOGOSITOTT KÉPES KIADÁS.
-
-BUDAPEST.
-
-FRANKLIN-TÁRSULAT
-
-MAGYAR IROD. INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA.
-
-1895.
-
-FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.
-
-
-
-
-ELSŐ FEJEZET.  Az Ágyú-club.
-
-Míg az Egyesült-Államok szövetség-háborúja folyt, Marylandnak Baltimore
-nevű városában egy nagy jelentőségű, új klub alakult. Mindenki tudja,
-hogy minő hatalmas hévvel támadott ennek a hajózással kereskedéssel,
-mechanikával foglalkozó népnek harczra való készsége. Az igénytelen
-kalmárnak egyebet sem kellett tennie, mint hogy egyszer-kétszer alá és
-fel sétálgasson irodájában s ime kapitány, ezredes, tábornok lett
-belőle, a nélkül hogy valaki észre vehette volna, miként; bizony még a
-westpointi katonaiskola padjait sem kellett végig ülnie. Nem kellett sok
-idő ahhoz, hogy a vén Európával kiállják a versenyt, s ők is éppen úgy
-értettek a golyók, milliók és emberek tékozlása árán szerzett
-diadalokhoz.
-
-No de az ágyú-gyártás mesterségében jóval túltettek az európaiakon.
-Olyan ágyúk kerültek ki gyáraikból, hogy azoknál tökéletesebbeket
-képzelni sem lehet; valóságos ágyú-szörnyetegek voltak, következésképpen
-hallatlan messzire is hajigálták ki a golyókat.
-
-Igaz ugyan, hogy a hathatós, szóró, egyenes és ferde irányba, sőt hátba
-fogó lövések mestereiül az angolokat, francziákat és poroszokat kell
-elismernünk, de ágyúik, tarackjaik és mozsaraik valóságos
-zsebbelipisztolykák az amerikai tüzérek rettenetes masináihoz képest.
-
-Nincs is ezen mit csodálkoznunk. A yankeek a világ leghiresebb
-mechanikusai, mérnököknek születnek, a mint az olaszok zene-értőknek, a
-németek metafizikusoknak. Természetes tehát, hogy lángelméjök az
-ágyú-gyártásban nyilatkozott a legkiválóképpen. Ebből magyarázható meg,
-hogy olyan ágyú-óriásokat gyártottak. Ezek bizony kevesebb hasznot
-hajtottak nekik, mint varrógépeik, de hasonlatosképpen csodálatot
-keltettek, sőt jóval nagyobb bámulat tárgyai valának. Effajta
-csoda-alkotmányok nálunk, a vén Európában a Parott, Dahlgreen, Rodman;
-az Armstrong, Palliser, Treuille de Baueleiu, de ezek mind elbujhatnak a
-tengeren túl feltünt vetélytársaik mellett.
-
-Bezzeg ki is jutott a tiszteletből az északi és déli államok rettenetes,
-háborúja alkalmával a tüzérségnek. Az Union minden újsága lelkesedve
-magasztalta találmányaikat és nem akadt egy nyomorult szatócs avagy
-tejfeles szájú kamasz sem, a ki fejét ne törte volna únos-untalan holmi
-eszeveszett lő-távolság számításán.
-
-Ha pedig egy amerikait meglep holmi ötlet, mindjárt keres egy másik
-amerikait, hogy osztozzanak rajta. Ha három akad össze: választanak egy
-elnököt és két titkárt, ha négy – no akkor megteszik azt levéltárosnak
-és munkához látnak; ha végül egy ötödik csatlakozik hozzájok:
-összehivják az alakuló közgyülést és – megszületett a _club_.
-
-Szakasztott így vala ez Baltimoreban is.
-
-Az egyik feltalált egy ágyút, társul vett maga mellé egy másikat, a ki
-az ágyút öntötte, egy harmadikat, a ki lyukat fúrt belé. Effajta magból
-sarjadt ki a Gun-club vagyis Ágyú-club. Egy hónappal azután, hogy
-megalakult, vala egyezernyolczszázharminczhárom rendes és
-harminczezerötszázhetvenöt kültagja.
-
-Föltétlenül megkivánták minden tagtól, hogy egy külön ágyút talált
-légyen föl avagy legalább holmi puskafélét eszelt ki vagy jobb kiadásban
-tálalta fel. Azt őszintén meg kell vallanunk, hogy tizenöt golyóra járó
-forgó-pisztolykák, Pirot-karabélyok vagy huszár pisztolyok éppen nem
-okoztak nagy feltünést. Tagadhatatlanul a tüzérek valának minden
-tekintetben a legelőbbkelőek.
-
-– A tisztelet, mely osztályrészül jutott nekik, – mondá egy alkalommal a
-Gun-club egyik legokosabb szónoka, – attól a viszonytól függ, mely
-vagyon ágyúik nagysága és a lőtávolságok között, még pedig a négyzetnek
-egyenes mértékét véve alapul.
-
-Még hozzá kell tennünk azt is, hogy a Newton-féle nehézkedési törvény az
-erkölcsi világban is gyökeret vert.
-
-Nem nehéz dolog elképzelni, hogy a Gun-club létesülése óta minő effajta
-találmányokkal termékenyedett meg az amerikaiak feltaláló lángelméje. A
-hadiágyúk rengeteg alakot öltöttek, a golyók nem tekintették a
-természetes határokat, hanem azon jóval túl röpültek, hogy a gyanutlanul
-sétálgatókat szétszaggathassák. Ezek a gyártmányok a gyarló európai
-hadiszerszámocskákat mind megszégyenítették. Ám beszéljenek a következő
-számok:
-
-Hajdanában – «ha ugyan sikerült a lövés» – egy harminczhatfontos golyó
-háromszáz lépésről harminczhat lónak az oldalát fúrta keresztül, s
-ráadásul hatvannyolcz embert. Gyermek-korát élte még akkor az ágyú-öntés
-művészete. Bezzeg nagyot haladott azóta. A Rodman-ágyú, mely féltonna
-nehézségű (500 klg.) golyót hét angol mérföld távolságra röpített, egész
-könnyedén leteríthetett volna százötven lovat és háromszáz embert. Sőt a
-Gun-clubban egészen komolyan szóba is hozták, hogy tegyenek vele próbát.
-A lovak ugyan ráálltak volna még erre a próbatételre, de sajna, ember
-nem vállalkozott reá.
-
-Egy szó, mint száz, ezek az ágyúk borzalmas dolgokat cselekedtek, minden
-lövésre úgy hullott az ember, mint kasza előtt a sarjú. Ugyan mi is
-lehetett ezekhez képest ama híres Coutrasi golyó, a mely 1587-ben húsz
-embert terített le, és az a másik Zorndorf mellett 1758-ban, a mely
-negyven embert ölt meg, no meg 1742-ben a kesseldorfi, az a bizonyos
-osztrák golyó, a mely hetven embert küldött a másvilágra? Mi volt ehhez
-képes a sokat bámult ágyú-tűz a jenai és austerlitzi csatákban, a mely a
-harcz sorsát eldöntötte? Bezzeg különb dolgok történtek az amerikai
-szövetség-háborúban! A gettysburgi csatában egy gömbalakú golyó, melyet
-vontcsövű ágyúból durrantottak ki, hetvenhárom embert tett tönkre és a
-Potomakon való átkelés alkalmával egy Rodman-gólyó kétszáztizenöt
-délamerikait szenderített jobb létre, a mely bizonyára jobb, mint ez a
-mi létünk.
-
-Meg kell végezetül említenünk azt a mozsarat is, melyet Maston J. T. a
-Gun-club egyik kiváló tagja és örökös titkára talált ki; ennek a hatása
-még gyilkolóbb vala, mert a próba-lövésnél háromszázhetvenhárom embert
-törült le a föld szinéről – mert hát szétrepedt.
-
-Kell-e ezekhez az ékesen szóló számokhoz bővebb magyarázat?
-
-Valószinüleg a következő számadatokat is szó nélkül elfogadják, melyeket
-Pitkairn, a statisztika embere, jegyzett fel:
-
-Ha a Gun-club tagjainak számával elosztjuk az ágyúgolyók áldozatainak
-számát, az eredmény lészen, hogy minden egyes golyóra átlag véve
-kétezerháromszázhetvenöt és egy harmad ember jut.
-
-Ha ezeket a számokat tekintetbe veszszük, napnál világosabbá lesz, hogy
-e tudós társulatnak a tulajdonképpen való czélja emberbaráti szeretet
-sugalmazta ember-irtás és a lőfegyvereknek, mint a művelődés eszközének
-tökéletesítése vala. A halál angyalainak vala egyesülete, egyébként
-pedig a világ legjobb emberei voltak.
-
-Ezek a yankeek, hogy igazat adjak nekik, mint próbált vitézségű férfiak,
-nem csak a szónál maradtak, hanem tényleg be is léptek a clubba. Voltak
-közöttük tisztek, hadnagytól fölfelé tábornokig, mindenféle korú
-hadviselő és hadviselt férfiak; olyanok, a kik csak belekóstoltak a
-katonaéletbe és olyanok, kik az ágyú csöve mellett őszültek meg. Sokan
-estek el a csatában, neveiket beirták a Gun-club aranykönyvébe; azok, a
-kik élve kerültek haza, azok rettenhetetlen bátorságuknak nyilvánvaló
-emlékeit hordották magukon. Mankók, falábak, fakarok, kéz-pótoló kampók,
-kaucsuk-állak, ezüst-koponyák, platina-orrok fölös számmal akadtak; s
-éppen a föntebb említett Pitkairn kiszámította, hogy a Gun-clubban négy
-tagra nem jut _egy egész kar_ és csak _két_ láb _hat_ emberre.
-
-Ámde ezek a derék tüzérek éppen nem törődtek evvel, sőt joggal büszkék
-voltak arra, hogy ha a hadi tudósítás tizszerannyi áldozatról számolt
-be, mint a hány ágyúlövés dördült el.
-
-Hanem aztán felvirradt az a nap, – hej, siralmas, szánalmas egy nap vala
-az, – mikor az életben maradottak megkötötték a békét; az ágyúdörgések
-lassankint elhallgattak, a mozsarak elnémultak, s a tarackokat hosszú
-időre ártalmatlanokká tették.
-
-Az ágyúk lehorgasztott fejjel kullogtak vissza a fegyvertárakba, a
-golyókat a raktárakba összehordották, a véres emlékek elmosódtak és a
-dúsan megtrágyált földeken virágzottak a gyapot-ültetvények, a
-gyászruhával együtt félre dobták a fájdalmat is: és a Gun-club
-működésének kereke megakadt.
-
-[Illustration: A GUN-CLUB VEZÉRFÉRFIAI.]
-
-A ballisztikának lázas tevékenységű mesterei abbahagyták
-tervelgetéseiket, álmodtak óriási bombákról, páratlan hatású lövegekről…
-Az ám, csak álmodtak, mert mit ér a merő theoria, ha hiányzik a
-gyakorlati alkalmazás?…
-
-A club termei kongának az ürességtől, az előszobákban szunyókáltak a
-szolgák, az újságok ott hevertek az asztalokon s a clubnak hajdan erős
-szavú, sokbeszédű tagjai bevonultak egy-egy szögletbe és a rettenetes
-béke nyomasztó hatása alatt elaltatta őket is a plátói tüzérség szomorú
-tudata.
-
-– Ez kétségbeejtő állapot, – mondá a derék Hunter Tamás egy este,
-falábát a kandalló rácsozatára rakva, – tétlenségre vagyunk kárhoztatva,
-nem biztat semmi remény! Merő unalom az élet! Hol vagytok arany napok,
-mikor hajnali álmunkból ágyúdörgés riasztott fel?…
-
-– Annak már vége, – felelé a vidám Bilsby. – Más világ volt az! Az ember
-feltalált egy mozsarat, valaki megcsinálta, az ellenségen kipróbálták,
-hogy mit ér, aztán visszament az ember a táborba, Sherman megdicsérte,
-vagy Mac-Clellan kezet szorított vele… Hanem most!… a tábornokok
-visszatértek irodáikba, s küldözgetik az ártatlan gyapotkötegeket…
-Bizony, nincs már a tüzérségnek Amerikában jövője.
-
-– Igazad van Bilsby, – dörgött reá Blombsberry ezredes, – szörnyű
-csalódások martaléka az ember. Az ember ma szakít csendes polgári
-foglalkozásával, elmegy Baltimoreból a táborba, feltünik, mint hős –
-aztán két-három év mulva minden fáradozásának gyümölcse oda… az embert a
-tétlenség csak arra kárhoztatja, hogy zsebre dugja a kezét és aludjék…
-
-Ámbátor a derék ezredes nem egy könnyen adhatta volna ilyenforma jelét
-unatkozásának, mert erre nézvést nagyon érezhette volna hiányát
-valaminek – még pedig nem a zsebnek.
-
-– És csakugyan nincs semmi háborúra reményünk! – szólalt meg a hires
-Maston J. T., megvakarván vas-kampó kezével gutta-percha fejét. – Egy
-árva felhőcskét sem látok mely hirdetné, holott mennyit kellene még
-tennünk a tüzérség tökéletesítésére! A mi engem illet, én ma reggel
-készítettem egy hatalmas taraczk-tervet, mely hivatva lenne arra, hogy a
-harcz törvényeit megváltoztassa.
-
-– Valóban? – kérdé Hunter Tamás, s önkénytelenül eszébe jutott a
-tiszteletre méltó Maston J. T.-nek legutóbbi kisérlete.
-
-– Úgy van, – felelé ez, – de hát mire is való ez a sok tanulmány, annyi
-akadálynak a legyőzése? Nem hiába való fáradozás? Az új világ emberei,
-úgy látszik, megfogadták, hogy ezentúl békességben élnek és a mi
-harczias irányú újságunk, a Tribune, előre megjósolta, hogy a lakosság
-szaporodása miatt nagy katasztrófára számíthatunk.
-
-– Pedig, lám, Európában mindennap foly a harcz a nemzetiségi eszmék
-érdekében, – felelé Blombsberry ezredes.
-
-– És aztán?
-
-– Nos, talán megpróbálhatnók, hátha igénybe vennék szolgálatainkat…
-
-– Mi jut eszedbe? – kiáltá Bilsby, – a ballisztikát idegenek javára
-fejleszszük?
-
-– Csak okosabb dolog, mint hogy pangjon, – válaszolá az ezredes.
-
-– Mindenesetre, – felelé Maston J. T., – okosabb volna, de erre a módra
-gondolnunk sem szabad.
-
-– Ugyan miért nem? – kérdé az ezredes.
-
-– Azért, mert az ó-világban az előhaladásra nézve homlokegyenest
-ellenkező vélemények uralkodnak, mint Amerikában. Azok az emberek el sem
-tudják képzelni, hogy valaki tábornok lehessen, ha előbb nem volt
-hadnagy; éppen olyan forma ez, mintha valaki azt mondaná, hogy nem tud
-valaki egy ágyút elsütni, hacsak nem öntött ágyút. Pedig egészen
-természetes, hogy…
-
-– Kaczagni való! – felelé Hunter Tamás, mi alatt Bowie késével
-faricskálta a szék karját – és mivelhogy a dolgok ilyeténképpen állanak,
-egyebet sem tehetünk, mint ültessünk dohányt és olvaszszunk
-czethalzsirt.
-
-– Micsoda? – kiált fel Maston J. T., harsány hangon, – hát ne szenteljük
-életünk hátra levő nehány évét a tüzérség fejlesztésére? Hát ne adódnék
-alkalom arra, hogy golyóinkat kipróbáljuk? Hát ágyúink tüze ne világítsa
-meg az eget? Hát nem emelné fejét fel holmi nemzetközi
-véleménykülönbség, a mi alkalmat adna arra, hogy valamelyik tengeren túl
-levő hatalomnak háborút izenjünk? Hát a francziák sem furják át
-valamelyik gőzhajónkat, avagy az angolok sem akasztják fel nemzetközi
-jog ellenére egy nehány hazánkfiát?
-
-– Nem, Maston, – viszonzá Blombsberry ezredes, – ez a szerencse sohasem
-mosolyog reánk! Nem. Hiába várunk ezekre a szerencsés esetekre, s ha be
-is következnének, nem vennők hasznát. Az amerikai önérzet napról-napra
-fogy, anyámasszony katonái leszünk.
-
-– Hanyatlunk… dörmögé Bilsby.
-
-– És megaláznak minket, – szólott közbe Hunter Tamás.
-
-– Ez bizony mind nagyon igaz, – felelé Maston J. T. megújuló
-hevességgel. – Ezer ok volna a háborúra, és mégsem harczolunk. Kímélik
-az emberek a karjukat és a lábukat és mindezt azoknak a javára, a kik
-azt sem tudják, hogy mit csináljanak vele… Hát ugyan olyan messzire kell
-kalandozni, ha okot keresünk a háborúra?… Észak-Amerika nem tartozott
-hajdanában Angolországhoz?
-
-– Minden bizonynyal – mondá Hunter Tamás, falábával megkotorva a
-parazsat.
-
-– Nos hát, – folytatá Maston J. T., – ugyan, miért ne tartozhatnék most
-Angolország Észak-Amerikához.
-
-Az volna még csak jogos és méltányos, – kiáltja Blombsberry ezredes.
-
-– Eredj, mondd meg ezt az Egyesült-Államok elnökének, – riad fel Maston
-J. T., – majd meglátod, hogyan fogadja.
-
-– Bizonyára elképped, – mormogá Bilsby, azon a négy ép fogon szürve át a
-szót, a mit nem hagyott a csatatéren.
-
-– Istenemre, – kiáltja Maston J. T., – a legközelebbi választásnál ne is
-számítson a szavazatomra.
-
-– A miénkre se, – harsogták egy szívvel, egy lélekkel a harczias lelkű
-rokkantak.
-
-– Végre is, – mondá befejezésül Maston J. T., – ha nekem nem adnak
-alkalmat, hogy új mozsaramat a csatatéren próbáljam ki, lemondok a
-Gun-clubban elfoglalt állásomról, kilépek az egyesületből s az arkanzasi
-savannák közé temetkezem.
-
-– Veled tartunk, – kiálták a vakmerő Maston J. T. pajtásai.
-
-Ilyeténképpen állottak a dolgok, a kedélyek felizgatódtak, s az
-egyesületet már ma-holnap a feloszlás veszélye fenyegette, midőn egy
-váratlan esemény új fordulatot adott mindennek, s a végpusztulást
-elhárította.
-
-E beszélgetés után következő napon a Gun-club minden tagja a következő
-körlevelet kapta:
-
-Baltimore, október 3.
-
-A Gun-club elnöke tisztelettel tudatja kollegáit, hogy a f. hó 5-dikén
-tartandó gyülésen olyan előterjesztéssel áll elő, a mely őket nagyon
-fogja érdekelni. Ezért kéri, hogy jelen meghivóra mulhatatlanul
-jelenjenek meg.
-
-Szives üdvözlettel Impey Barbicane, a G. C. elnöke.
-
-[Illustration: BARBICANE, A GUN-CLUB ELNÖKE.]
-
-
-
-
-MÁSODIK FEJEZET.  Barbicane elnök közleménye.
-
-Október 5-dikén este nyolcz órakor sűrű tömeg tolongott a Gun-club
-(Union-square 21.) termeiben. A clubnak baltimorei tagjai az elnök
-meghivására mind megjelentek. A levelező tagok express-vonatokon
-százával érkeztek a városba, s habár a club gyülésterme óriási nagy
-vala, a sok tudós nem fért el benne. Beleszorultak a melléktermekbe,
-megtöltötték a folyosókat, a külső udvart, hol a köznép lökdösődött,
-nyüzsgött. Mindenki a legjobb helyre akart jutni, mert égtek a
-kiváncsiságtól, hogy Barbicane elnök közleményét hallják. Ide-oda
-hullámzott az emberáradat, nyomkodták egymást avval a szabadsággal, a
-mely a self-governement embereit jellemzi.
-
-Azon este Baltimoreban egyetlen idegen sem juthatott volna semmi áron
-abba a terembe. Azt kizárólag a baltimoreieknek és a club levelező
-tagjainak tartották fenn, senki fia rajtok kivül be nem juthatott.
-Maguk, a város korifeusai, a tanácsurak künn szorultak, s a csőcselék
-közé keveredtek, hogy fülhegygyel felfogják: mi történik odabenn.
-
-A rengeteg gyülésterem csodálatos látványt nyujthatott. Bámulatosan
-illett rendeltetéséhez. Egymásra halmozott ágyúk képezték az oszlopokat,
-az oszlopok alját mozsarak tették, ezek valának a tetőzet czifrázatai
-olyan formán öntve, mintha függönyök lettek volna. Kurta csövű, hosszu
-csövű puskák, karabélyok, a régibb és újabb idők minden rendű és rangú
-fegyverei festői csoportozatban ékítették a falakat köröskörül. Ezer
-forgó-pisztoly csövéből áradt ki a gáz, melyek úgy valának összeállítva,
-mint egy óriási csillár, pisztolyok füzére és puska-csövek kandellaber
-alakjában összerakva: világították meg az óriási termet. –
-Ágyú-modellek, bronz-minták, átlyukgatott czéltáblák; a Gun-club ágyúi
-által összelőtt lapok, az ágyú-töltők és törlők nagy választéka,
-olvasószemekként összerakott bombák, nyaklánczok ágyúgolyókból,
-gránát-füzérek, szóval minden együtt volt ott, a mi a tüzérségre
-vonatkozik. A szemet gyönyörködtették, és bámulatot keltettek ügyes
-elrendezésükkel s azt a gondolatot keltették a szemlélőben, hogy
-mindezek valósággal inkább ékességül szolgáltak, mint gyilkoló
-szerszámokul.
-
-A díszhelyen éppen a ragyogó üveg-harang alatt állott a Maston J. T.
-által feltalált ágyúnak egy összelapult és lőpor által alakjából
-kiforgatott töredéke.
-
-A terem végén, elkülönített helyen ült az elnök és a négy titkár széke
-egy faragványokkal ékesített lafettán állott s valójában egy harminczkét
-hüvelyes mozsárhoz vala egészen hasonló, melyet 90° szög alatt
-állítottak fel s a két fülénél fogva megerősítettek, úgy hogy az elnök
-azon igen kényelmesen hintázhatott, mint holmi hintaszéken. Az
-iróasztalon, mely széles vaslemez vala és hat lábon állott, láthatták a
-különös izléssel formált tintatartót, a mely tulajdonképpen biskayoi
-puskacső vala, továbbá a hatalmas elnöki csengetőt, mely beillett volna
-harangnak is, mert ha megszólalt, akkorát szólott, mint egy revolver.
-Hevesebb viták alkalmával alig tudta néha a tűzbe jött legió tüzérnek a
-hangját túlropogni.
-
-Az iróasztal előtt czikk-czakkos alakban padok valának felállítva,
-hasonlatosak a vár-falakhoz és lőréses bástyákhoz. Ezeken ültek a
-Gun-club tagjai – és ezen az estén elmondhatták, hogy a bástyák telve
-valának őrséggel. Eléggé ismerték az elnököt, jól tudták, hogy fontos ok
-hiján nem mozgósította a kollegákat.
-
-Impey Barbicane negyven éves volt, nyugodt, hideg természetű, szigorú,
-rendkivül komoly és átható elméjű; olyan pontos, mint egy chronometer,
-edzett, rettenhetetlen jellem, kevésbbé lovagias, mint inkább kalandos
-természetű, tele volt a feje gyakorlati eszmével, még a legvakmerőbb
-vállalatokban is. Új-Angliának igazi fia volt ő, az északi ültetvényes,
-azoknak a kerek-fejűeknek sarjadéka, a kik hajdanában a Stuartoknak oly
-veszedelmes ellenségei voltak, a délieknek, az anyaország hajdani
-junkerainak engesztelhetetlen ellensége. Egy szóval: tetőtül-talpig
-yankee volt Barbicane.
-
-[Illustration: BARBICANE NYILATKOZIK.]
-
-Fával kereskedett és nagy vagyont szerzett; a háború alatt tüzérségi
-főfelügyelővé nevezték ki, félelmes feltalálónak bizonyult be, merész
-eszméi nagyban elősegítői voltak a tüzérség fejlődésének és roppant
-lendületet adtak a kisérletező kutatásnak.
-
-Középtermetű és egészen _ép testű_ vala – a mi nagy ritkaság a Gun-club
-tagjai között. Arczának vonásai kiélezettek valának, mintha vonalzóval
-és szögmérővel lettek volna kivésve. És ha áll az, hogy valakinek
-arczéle csalhatatlanul kifejezi annak jellemét, úgy az ő arczából a
-tetterőt, bátorságot és hideg nyugalmat a legvilágosabban ki lehetett
-olvasni.
-
-Ebben a pillanatban mozdulatlanul, némán, gondolataiba mélyedve ült,
-mintha tekintetét befelé fordította volna, fejében magas tetejű kalap
-ült – fekete selyem cylinder, a mely, úgy látszik, az amerikai fejhez
-hozzá van nőve.
-
-Kollégáinak lármás beszéde nem zavarta őt; azok puhatolóztak,
-találgattak, elnökük vonásait kémlelték és hasztalanul igyekeztek, hogy
-áthatolhatatlan arczvonásainak ismeretlen x-jét kikeressék.
-
-Mihelyt a terem órája mennydörgésszerűen nyolczat ütött, Barbicane
-hirtelen fölkelt, mintha egy rugót nyomtak volna meg alatta. Mindenki
-hallgatott és a szónok kissé áradozva a következőképpen kezdé:
-
-– Vitéz társak! már igen hosszú idő óta kárhoztatja ez a meddő béke a
-Gun-club tagjait sajnálatos tétlenségre. Négy eredménynyel teljes év
-után be kellett szüntetnünk működésünket s a haladás útján meg kelle
-állanunk. Bátran kimondom, hogy minden háborút, a mely kezünkbe
-visszaadná a fegyvert, örömmel üdvözölnénk…
-
-– A háború! – kiáltott fel viharos lelkesedéssel Maston J. T.
-
-– Halljuk!… halljuk! – hangzék mindenfelé a teremben.
-
-– Ámde a háború, – folytatá Barbicane, – a mostani körülmények között
-lehetetlenség; és bárminő reményeket táplálnak is tiszteletre méltó
-társaim, kik engemet az imént félbe szakítának, sok esztendő el fog még
-telni, míg ágyúink a csatamezőn mennydörögni fognak. Ebbe bele kell
-törődnünk és más eszmekörben kell tettre való buzgóságunkat latba
-vetnünk.
-
-A hallgatók észrevéve, hogy az elnök a legfontosabb kérdéshez ért,
-kettős figyelemmel hallgattak.
-
-– Nehány hónapja már, derék társaim, – folytatá Barbicane, – azon töröm
-fejemet, hogy nem tudnánk-e mi – a magunk eszmekörén belül – valami
-tudományos kutatásba fogni, olyan kutatásba, mely a XIX. századhoz méltó
-s vajjon nem segíthetne-e minket ebben a ballisztikának előhaladottsága.
-E végett kutattam, dolgoztam, számítgattam és tanulmányaim eredménye ime
-az a meggyőződésem, hogy mi olyan vállalatnál, mely más országban
-lehetetlenek látszik, szerencsésen czélhoz juthatunk. Ime, ezt az én jól
-meghányt-vetett tervemet akarom önöknek részletesebben elmondani. Méltó
-lesz ez önökhöz, méltó a Gun-club multjához és minden bizonynyal nagy
-zajt fog ütni az egész világon.
-
-– Nagy zajt?… kiáltott egy szenvedélyes tüzér.
-
-– Igen, nagy zajt, – ismétlé Barbicane, – még pedig a szónak valódi
-értelmében.
-
-– Nem kell félbeszakítani az előadót! – kiáltozák más oldalról.
-
-– Kérem tehát önöket, derék tagtársaim, – folytatá az elnök, –
-hallgassák szavaimat nagy figyelemmel.
-
-A gyülekezet önkénytelenül mozogni kezdett. Barbicane hirtelen a
-kalapjához nyult, beljebb nyomta, aztán nyugodtan folytatá:
-
-– Egy sincs önök között, derék társaim, a ki a holdat nem látta volna,
-avagy legalább ne hallott volna róla valamit. Ne csodálkozzanak, hogy én
-most az éj eme csillagzatáról beszélek. Talán nekünk jutott
-osztályrészül, hogy ez ismeretlen világrésznek Kolumbusai legyünk. Ha
-önök megértenek engem és teljes erejökből támogatnak, úgy én lehetővé
-teszem, hogy az új világrészt hatalmunkba kerítsük s a meglevő
-harminczhat állam közé sorozzuk, a melyek e földnek nagy szövetségét
-alkotják.
-
-– Éljen a hold! – kiáltá a Gun-club egy szájjal egy szívvel.
-
-– Már sokan tanulmányozták a holdat, – vevé fel újra a beszéd fonalát
-Barbicane, – pontosan ismerjük tömegét, sűrűségét, sulyát, kerületét,
-alkatát, mozgását, távolságát, a naprendszerben való szerepét; csináltak
-térképeket róla, a melyek a földről készített térképekkel pontosság
-tekintetében fölveszik a versenyt; a fényképészet csodaszép képét
-nyujtotta a holdnak. Egy szóval, mindent tudunk a holdból, a mire a
-mathematikai tudományok, a csillagászat, a geologia, optika számíthat,
-_de mindez ideig senkinek sem sikerült, hogy a föld és hold között
-egyenes összeköttetést teremtsen_.
-
-E szavakra az érdeklődés tetőpontra hágott.
-
-– Engedjék meg önök, hogy nehány szóval elmondjam, hogy egy némely tüzes
-elme minő gazdag képzelő tehetségre valló utirajzban igyekezett a hold
-titkait földeríteni. A XVII. században avval dicsekedett valami
-Fabricius Dávid nevű ember, hogy saját szemeivel látta a hold lakóit.
-1649-ben közzé tette egy Beaudoin I. nevű franczia «Dominico Gonzalez
-spanyol kalandornak: Utazását a holdba». Ugyanekkor jelent meg Cyrano de
-Bergeracnak hires Expeditió-ja, melynek Francziaországban olyan nagy
-eredménye volt. Később egy Fontenelle nevű franczia kiadott egy nagy
-munkát e czímen: «A világok sokasága» – mert hát azok a francziák sokat
-bajlódtak a holddal; – ámde a tudomány előhaladása túlszárnyalja a
-korszakalkotó munkákat is. 1835 körül megjelent a New-York American-ben
-Herschel J.-nek egy művecskéje fordításban; a tudós szerző elbeszéli
-ebben, hogy ő csillagászati tanulmányok czéljából a Jó-remény fokára
-küldetvén, egy javított teleszkop segélyével 80 yard (a yard valamivel
-kisebb, mint a méter) közelben látta a holdat. Egész világosan látott
-barlangokat a holdban, melyekben vizi-lovak tanyáztak, zöld hegyeket
-aranyos keretben, elefántcsont szarvú kosokat, fehér őzeket, pergament
-szárnyú lakosokat, a kik hasonlók valának a denevérekhez. Ez a Locke
-által – a ki amerikai volt – írt művecske nagy hatással volt az
-olvasókra. Ámde nemsokára fölismerték benne a tudományos misztifikácziót
-és a francziák voltak, a kik először kaczagtak rajta.
-
-– Micsoda, egy amerikait nevettek ki? – kiáltott fel Marton J. T. – ime,
-itt _az ok háborúra_.
-
-– Legyen nyugodt, érdemes barátom, a míg kaczagtak, addig alaposan
-felültette őket a mi földink. Még azt is megemlítem, hogy egy Pfast
-János nevű rotterdami ember, 19 nap alatt a holdig felszállott
-léghajóján, mely oxigénnel volt telítve, a mely tudvalevőleg
-harminczötször könnyebb, mint a hydrogén. Ez az utazás is – mint az
-előbbiek – természetesen a fantázia szülöttei voltak, ámde szerzője a
-népszerű Poë vala, az éles elméjű amerikai iró.
-
-– Éljen Poë Edgar! – kiáltá lelkesedve a gyülekezet.
-
-– Ime, ezek voltak a kisérletek, a melyek még elég türhető tudományos
-alapon nyugodtak, de egyátalában nem tudták a holddal való érintkezést
-megteremteni. Mindazonáltal meg kell jegyeznem, hogy nehány gyakorlati
-elméjű ember megkisérlette, hogy az összeköttetést létesítse. Nehány
-évvel ezelőtt indítványozta egy német geometer, hogy Szibéria vadonjaiba
-küldjenek ki egy tudósokból álló bizottságot. A bizottság a
-beláthatatlan sikságon megvilágított fém-tükrök segélyével csináljon
-mérhetetlen nagyságú geometriai figurákat, így többek közt annak a
-bizonyos átlónak a négyzetét, melyet a francziák a «szamarak hidjának»
-neveznek. «Minden művelt embernek – mondá a német geometer – fel kell
-fognia észszel ez alaknak tudományos jelentőségét; már most, ha a
-holdban emberek laknak, ezek meglátják, s okvetetlenűl felelni fognak
-reá. Igy készen van a közlekedés föld és hold között, ha pedig ezt
-elértük, úgy nagyon könnyű dolog lesz egy abc összeállítása, melynek
-segélyével a hold és föld lakói értekezhetnek egymással.»
-
-Ez vala a német föld-mérő indítványa, ámde minde mai napig nem
-valósíthatták meg s így a föld és hold között egyenes összeköttetés
-nincsen. Azért hát az amerikaiak gyakorlati elméjére vár a feladat, hogy
-a föld és csillagok között az összeköttetést létesítse. Igen egyszerű
-ennek a módja, egyszerű az eszköze, könnyű, biztos és csalhatatlan; az
-én indítványom megvilágosítja önök előtt.
-
-Hangos tetszés-nyilatkozatok, viharos kiáltások követték e szavakat.
-Egyetlen egy hallgató sem akadt, a kit a szónok meg nem győzött, el nem
-ragadt volna.
-
-– Halljuk!… halljuk!… Csend legyen! – kiáltozák mindenfelől.
-
-Midőn újra beállott a csend, Barbicane még komolyabb hangon folytatá:
-
-– Önök jól tudják, hogy az ágyúöntés művészete nehány év alatt a
-haladásnak mily nagy fokára jutott, s még mennyire tökéletesedett volna
-e fegyvernem, ha a háború tovább foly. Azt is mindnyájan jól tudják,
-hogy az ágyúk ellenálló ereje és a lőpor hajtóképessége nem ismernek
-határt. Nos, ezeket alapul véve, felállítám e kérdést: vajjon elegendő
-előkészűlettel bizonyos ellenállási föltételek tekintetbe vételével nem
-volna-e lehetséges egy löveget a holdba röpíteni?…
-
-E szavakra az elfogult keblekből feltört a bámulat kiáltása; aztán kevés
-ideig, mint egy a mennydörgést megelőző csend állott be – aztán kitört a
-vihar, a helyeslésnek kiabálása, ordítása, reszketett belé az óriási
-ülésterem. Hasztalanul próbálta meg az elnök, hogy szóljon, csak tiz
-percz múlva juthatott szóhoz.
-
-– Engedjék, hadd fejezzem be mondani valómat – folytatá nyugodtan.
-Minden szempontból megvitattam a kérdést, eltökélten fogtam fel és
-csalhatatlan számításaimból kiviláglik, hogy minden golyónak, mely
-másodperczenkint 12,000 yard (körülbelül 11,000 méter) kezdő-sebességgel
-röpíttetik a hold felé, okvetetlenül el kell oda jutnia. Azért, derék
-társaim, van szerencsém ezt a csekély kisérletet önöknek figyelmébe
-ajánlani.
-
-
-
-
-HARMADIK FEJEZET.  Barbicane tervének hatása.
-
-Nem lehet azt leirni, hogy minő hatással voltak az érdemes elnöknek
-utolsó szavai a hallgatókra. Az volt ám a lárma! Ordítás!
-Éljen-riadalom! Hip… hip… hip!… és természetutánzó hangoknak egész
-ármádiája – mert ebben gazdag az amerikai nyelv. Hallatlan zsibongás,
-zúgás töltötte be a termet. Működött a torok, csattogott a tenyér,
-tombolt a láb. Nincs ezen mit csodálkoznunk: vannak tüzérek, a kik
-ágyúikkal versenyt dörögnek.
-
-Barbicane a lelkesedésnek ez őrjöngése közepett is hideg, nyugodt
-maradt. Hasztalan intett kezével, hogy csendesedjenek le, az elnöki
-harang mennydörgését senki sem hallotta. Letépték őt az elnöki székről,
-vállaikra vették és diadalmasan hordozták körül. Előbb hű társai, aztán
-a mámoros tömeg.
-
-Mert az amerikai semmitől sem riad meg. Ezt a szót: «lehetetlen» nem
-ismeri. Amerikában minden könnyű, egyszerű, a mechanikai nehézségek ott
-halvaszületett gyermekek. Az igazi yankee egy hajszálnyi nehézséget sem
-látott abban, hogy Barbicane tervét meg is lehet valósítani. Kimondta,
-megteszi.
-
-Az elnök diadalmenete egész este tartott. Valóságos fáklyásmenet volt.
-Irek, francziák, skótok s mind a többi nemzetiségüek, a minők Maryland
-lakói, kiki a maga nyelvén kiáltozott: vivat! hurrah! bravo!
-összevegyültek a leirhatatlan örömriadalban.
-
-A hold, mintha megértette volna, hogy róla van szó, derülten mosolygott
-le, túlragyogva a föld minden világosságát. A yankeek mind reá szögezték
-tekintetöket; egyik üdvözölte a kezével, másik szerető szavakat kiabált
-feléje; amaz méregette a szemével, emez fenyegette; egy optikus éjfélig
-egyebet sem tett, csak szemüvegeket adott el. Luna asszonyságot úgy
-nézegették, mintha pályolyban ülő úrhölgy lett volna, még pedig olyan
-arczátlansággal, minőre csak az amerikai földbirtokosok szoktak
-vetemedni. Mintha már Phoebus szép testvére az Union birtoka lenne,
-holott még csak arról volt szó, hogy egy golyót röpítsenek fel hozzá: ez
-bizony elég durva módja az összeköttetésnek még egy bolygóval szemben
-is; mindazonáltal a művelt nemzetek között nagyon használatos.
-
-Éjfélt ütött, s a lelkesedés éppen tetőpontra hágott, egyformán
-elterjedt az a lakosság minden osztályához tartozók között. A városi
-hatóság, a tudósok, nagykereskedők, kiskereskedők, teherhordók, az
-intelligenczia, a tejfeles szájú tacskók izgatottak valának minden
-porczikájukban. Nemzeti vállalkozásról volt szó; így hát a felső és alsó
-része a városnak, a nagy terek a Patapsco partján, az öbölben horgonyozó
-hajók mind, de mind zsúfolásig telve valának mámoros tömeggel a gin és
-whisky meg az öröm telítette őket; mindenik csevegett, fecsegett,
-vitatkozott, kötekedett, tapsolt, éljenezett, a gentlemantől kezdve, ki
-a vendéglőben Sherry-cobblere mellett kamaszmódra terpeszkedett a
-diványon, egész a hordárig, ki a Fells-Point nevű piszkos csapszékben
-részegedett le a «knock me down»-tól (erős sör).
-
-[Illustration: BARBICANE DIADALÚTJA.]
-
-Hanem két óra tájt lecsendesedett az izgalom. Haza térhetett Barbicane
-összetörve, önmagából kiforgatva. Herkulesi erő kellett ahhoz, hogy
-valaki ekkora lelkesedésnek a viharát kiállja. A tömeg elszéledt
-lassankint az utczákról. A négy vonat, mely Baltimoreban keresztezi
-egymást, Ohio, Susquehanna, Philadelphia és Washington felé
-hazaszállították az idegeneket a szélrózsa minden irányába és
-Baltimoreban, a viszonyokhoz képest, elég nyugalom uralkodott.
-
-Egyébiránt tévedés volna, ha azt hinnők, hogy csak Baltimoreban vala
-azon az estén akkora izgatottság, az Unio nagy városai New-York, Boston,
-Albany, Washington, Richmond, Crescent-City, Charleston, Mobil, Texastól
-Massachussetsig, Michigantől Floridáig minden város kivette a részét
-ebből az öröm-riadalomból. A Gun-clubnak 30,000 levelező tagja mind
-tudott valamit elnökük meghivójáról és mindenik egyforma
-tűrelmetlenséggel várta az október 5-diki csodálatos közleményt. Ezért
-mihelyt az elnök ajkáról elhangzottak a szavak, még az nap este az Unio
-minden államába vitték azokat a táviró-drótok 248,447 angol mérföldnyire
-egy másodpercz alatt. Elmondhatjuk tehát, hogy az északamerikai
-Egyesült-Államok, melyek együttvéve tizszer akkora területüek, mint
-Francziaország, ugyanabban a pillanatban tört ki éljen-riadalomban és
-huszonöt millió szivet egy _heves_ dobbanással dagasztott a büszke
-érezet.
-
-Másnap tizenötezer újságban, napi, heti, havi, kéthavi folyóiratokban
-czikkeztek erről a tárgyról, különböző szempontokból vizsgálták:
-fizikai, meteorologiai, nemzetgazdasági, közerkölcsi szempontokból, a
-szerint, a mint a politikát vagy a művelődést tekintették előbbre
-valónak. Fejtegették, hogy vajjon a hold kialakult égitest-e, vagy még
-átalakuló félben vagyon? Minő látványul szolgálna a földgömbre nézve
-láthatatlan oldala.
-
-És ámbátor még csak arról volt szó, hogy egy golyót röpítsenek feléje,
-mindenki látta, hogy a vizsgálódásoknak mind ebből a pontból kell
-kiindulniok. Mindenki eltelt a reménynyel, hogy Amerika fog a misztikus
-holdtányér titkaiba behatolni és sokan már attól féltek, hogy a hold
-meghódítása az európai politika súlyegyenét meg fogja billenteni.
-
-Miután a tervet szétbonczolták, senkinek sem jutott eszébe, hogy annak
-megvalósításában kételkedjék; a tudós, tudományos vagy vallásos
-társulatok által kiadott szakközlönyök, röpiratok, jelentések, szemlék
-kiemelték előnyeit, és a bostoni «Természettudományi társulat», az
-albany-i «A tudományok és művészetek amerikai társulata», a new-yorki
-«Földrajzi és statisztikai társulat», a philadelphiai «Amerikai
-filozofiai társaság», a washingtoni «Smithson-intézet» ezer átiratban
-kivántak a Gun-clubnak szerencsét és ajánlták az elmaradhatatlan anyagi
-és erkölcsi támogatást.
-
-Azért hetykén elmondhatjuk, hogy soha még indítvány nem tétetett,
-melyhez annyi hozzájáruló csatlakozott volna; kétkedésről,
-akadékoskodásról, megfontolásról szó sem vala. Európában, főleg pedig
-Francziaországban a holdba lövendő golyónak eszméjét pelengérre
-állították volna az élczlapok, a poeták gúnydalokkal fogadták volna:
-effajta ötlettel senki sem merészelt volna előállani, nem védi vala meg
-őt a csúffátételtől semmiféle életbiztosító pisztoly. Az új világban
-vannak eszmék, melyeket senki sem nevet ki.
-
-Impey Barbicane ettől a naptól kezdve az Egyesült-Államok legnagyobb
-férfiainak sorába emelkedett, a tudományok Washingtonának tekintették.
-Egy eset legfényesebben tanuskodik arról, hogy minő magas polczra
-kapaszkodhatik fel egy ember iránt a nép kegye.
-
-Nehány nappal a Gun-club hirhedt gyülése után a baltimorei angol
-szintársulat szinlapja Shakespearenak «_Sok hűhó semmiért_» czímű
-vígjátékát hirdette. A város lakossága a Barbicane tervére czélzó gúnyos
-vonatkozásnak tartván, behatolt a nézőtérre, összezúzta az üléseket és
-kényszerítette a szerencsétlen igazgatót, hogy rögtön vegye le azt a
-darabot a műsorról. A direktor, mint okos ember, meghajolt a nép akarata
-előtt, s ugyanannak a drámairónak «_A mint tetszik_» czímű darabját
-tűzte ki előadásra. És nehány hétig hallatlan bevételei valának.
-
-
-
-
-NEGYEDIK FEJEZET.  A cambridgei csillagvizsgáló felelete.
-
-Ezenközben Barbicane az őt körülvevő ünnepeltetés közepett sem töltött
-haszontalanul egy pillanatot sem. Mindenek előtt összehívta a Gun-club
-választmányát értekezletre. Elhatározták, hogy a kérdésnek csillagászati
-oldalára nézve felvilágosítást kérnek a csillagvizsgálóktól, azután, ha
-a felelet kedvező, hozzá kezdenek a technikai rész megbeszéléséhez, hogy
-semmit se mulaszszanak el, a mi a fontos kisérlet sikerét biztosíthatja.
-
-Szerkesztettek tehát egy világos és szabatos átiratot, külön kérdésekbe
-foglalva a cambridgei csillagvizsgálóhoz Massachussetsben. Itt volt az
-északamerikai Egyesült-Államok leghiresebb egyeteme, melynek főleg
-csillagvizsgálója szólott messze földre. Itt voltak a legkiválóbb
-tudósok és az a messzenéző teleszkop, melynek segélyével Bond az
-Andromedát, e másodrangú bolygót bolygatta fel és Clarke a Siriust
-fedezte fel. Így hát nem hiában bizott annyira a Gun-club ebben az
-intézetben.
-
-Két nap múlva megérkezett a tűrelmetlenül várt válasz Barbicane
-elnökhöz. Ilyeténformán vala fogalmazva:
-
-_A cambridgei csillagvizsgáló igazgatója Barbicanenak, a Gun-club
-elnökének, Baltimoreban._
-
-Cambridge, október 7.
-
-Folyó hó 6-dikán küldött, s a baltimorei Gun-club nevében a cambridgei
-observatoriumhoz intézett levelének vétele után haladéktalanul
-összehívtam a kartársakat és illendőnek tartjuk a következőkben megadni
-kérdéseikre a feleletet:
-
-A kérdések, melyekkel hozzánk fordultak, ezek:
-
-1. Lehet-e golyót röpíteni a holdba?
-
-2. Pontos számítással minő távolságra van a hold a földtől?
-
-3. Körülbelül mennyi idő kellene ahhoz, hogy elegendő kezdő-sebességgel
-meginduló golyó ezt az utat megtegye? ebből kifolyólag mikor kell
-kilőni, hogy egy bizonyos időben a holdhoz érkezzék?
-
-4. Mikor fog a hold a legkedvezőbb helyzetben lenni arra nézve, hogy a
-golyó megtalálja?
-
-5. Az égnek mely pontjára kell czélozni, hogy a löveg a kellő helyre
-jusson?
-
-6. Az égnek mely pontján fog a hold állani, mikor a löveg találja?
-
-Az _első_ kérdésre így szól a felelet:
-
-A holdra löveget röpíteni lehet, ha sikerül annak másodperczenkint 12000
-yardnyi kezdő-sebességet kölcsönözni. Pontos számítás szerint elegendő
-ez a sebesség. Minél távolabb jutunk a földtől, annak vonzó-ereje a
-távolság négyzetével fordított arányban csökken; így például háromszoros
-távolságnál kilenczszerte csekélyebb mozgó-erő elégséges. Vagyis a löveg
-súlya rohamosan csökkenni fog, s végül abban a pillanatban teljesen
-megsemmisül, midőn a földnek vonzó-erejét a hold vonzó-ereje
-kiegyenlíti, mégpedig a távolságnak 47/52 részénél. Ebben a pillanatban
-nem lesz a lövegnek súlya, s mihelyt tovább folytatja útját már a
-holdnak vonzó-ereje lészen reá hatással, miért is reá esik a holdra.
-Elméletileg e szerint megvan a lehetőség arra nézve, hogy a kisérlet
-sikerülhet; hogy valóban sikerül-e, az alkalmazandó gép erejétől függ.
-
-[Illustration: A CAMBRIDGEI CSILLAGVIZSGÁLÓ.]
-
-A _második kérdésre_ ezt feleljük:
-
-A hold nem kör, hanem ellipsis alakjában forog a föld körül, melynek
-földünk egyik tűz-pontját képezi; e szerint a hold hol közelebb, hol
-távolabb vagyon a földtől, vagyis mint a csillagvizsgálók mondják, majd
-a földközel-ben, majd a földtávol-ban. Legkisebb és legnagyobb távolsága
-között a különbözet jelentékeny, úgy, hogy azt figyelembe kell venni.
-Legnagyobb távolsága 247552 mérföld, legkisebb távolsága csak 218657
-mérföld a különbözet tehát 28895 mérföld, több mint kerületének
-kilenczed része. Számításaink alapjául a földközelt kell vennünk.
-
-A _harmadik kérdésre:_
-
-Ha a löveg másodperczenkint 12000 yardnyi kezdősebességét változatlanul
-megtartja, úgy körülbelül 9 óra alatt rendeltetési helyére jut; minthogy
-azonban ez a sebesség fokozatosan csökken, minden számítás szerint
-300000 másodpercz vagyis 83 órára és 20 perczre van szükség, hogy arra a
-pontra jusson, a hol a föld és hold vonzási ereje egymást kiegyenlítik,
-innen aztán 50000 másodpercz vagyis 13 óra és 53 másodpercz alatt esik a
-holdra. Ezek szerint 97 órával és 13 perczczel és 20 másodperczczel
-előbb kell elröpíteni, mielőtt a hold abba a helyzetbe kerül, hova a
-löveget irányítják.
-
-A _negyedik kérdésre:_
-
-Azok szerint, a miket előre bocsátottunk, a holdnak földközeli idejét
-kell választani s egyszersmind azt a pillanatot, mikor a hold a
-zenithen[1] van, minek folytán a löveg által megteendő út a föld
-sugarának hosszával rövidebb lesz, a mi 3919 mérföldnek felel meg; a
-megteendő út végleges megállapodás szerint 214976 mérföld. Ámde ha a
-hold minden hónapban egyszer a földközelbe jut is, de nem áll minden ily
-pillanatban a zenithen: ez a találkozása földközelnek és zenithnek nagy
-időközökben szokott csak előfordulni. Meg kell tehát ezt az időpontot
-várni. Szerencsére a jövő év deczemberében a hold e kettős
-találkozásának néz elébe. Éjfélkor a földközelbe jut, vagyis a földtől a
-legcsekélyebb távolba s ugyanekkor a zenithen is.
-
-Az _ötödik kérdésre:_
-
-Az előre bocsátott megjegyzéseket alapul véve, a golyót a zenithre kell
-irányozni, a szem határára éppen függőlegesen, mert így a föld
-vonzó-erejétől a leghamarabb megszabadul. Arra nézve azonban, hogy a
-hold valamely helynek éppen a zenithjére juthasson, nem szabad ennek a
-helynek nagyobb szélességi fokon feküdnie, mint a mennyire e csillagzat
-az egyenlítőtől elhajlik, más szóval 0° és 28° északi vagy déli
-szélességben kell lennie. Minden egyéb helyen a lövés ferde irányban
-történnék, a mi a kisérlet sikerét megakadályozná.
-
-A _hatodik kérdésre:_
-
-Abban a pillanatban, mikor a löveget elröpítik, a holdnak, mely a saját
-pályáján naponta 13° 10′ 35″ utat tesz meg, négyszer ennyi távolságra
-kell a zenithtől lennie, vagyis 52° 42′ 20″, mert ekkora útat kell még
-megtennie. Minthogy azonban azt az eltérést is figyelembe kell venni,
-melyet a földnek saját tengelye körül való forgása a lövegnél előidéz,
-és minthogy az a föld 16 fél átmérőjének felel meg, mig a holdba ér a
-löveg, a mi a hold kerületéhez mérve 11°-ot tesz, azt is az előbbihez
-kell adni, tehát kerekszámban 64° távolságra kell állnia a holdnak a
-zenithtől. Ebből következik, hogy a lövés pillanatában a holdra
-irányzott szem-vonalnak a helynek vizszintjével 64°-ot kell képeznie.
-
-Ime ezeket a feleleteket adta a cambridgei csillagvizsgáló azokra a
-kérdésekre, melyeket a Gun-club tagjai intéztek hozzá.
-
-Összegezzük a végeredményt:
-
-1. Az ágyút olyan helyen kell fölállítani, mely 0° és 28° északi vagy
-déli szélesség között fekszik.
-
-2. A zenithre kell czélozni.
-
-3. A lövegnek másodperczenkint 12000 yardnyi kezdő-sebességet kell adni.
-
-4. A löveget jövő év deczember 1-jén 11 óra előtt 13 perczczel és 20
-másodperczczel kell kilőni.
-
-5. A kilövés után negyednapra éppen éjfélkor, deczember 4-dikén, abban a
-pillanatban, mikor a hold a zenithhez ér, a golyó is czéljához érkezik.
-
-A Gun-club tagjainak tehát haladéktalanul hozzá kell kezdeniök a
-munkálatokhoz, melyek egy ilyen vállalathoz szükségesek, hogy a
-meghatározott időben működésbe hozzák az ágyút, mert ha ezt a deczember
-4-dikét elszalasztják, akkor csak 18 év és 11 nap mulva kerül ismét a
-hold a földközelbe s a zenith pontjára egyszerre.
-
-A cambridgei csillagvizsgáló a csillagászat elméleti kérdéseiben
-felajánlja szolgálatát a Gun-clubnak és csatlakozik egész Amerika
-szerencsekivánataihoz.
-
-A választmány nevében
-
-Belfast J. M. a Cambridge observatorium igazgatója.
-
-
-
-
-ÖTÖDIK FEJEZET.  A hold története.
-
-Ha abban az időben, mikor még a világegyetem chaos vala, egy végtelen
-átható tekintetű szemlélő belenézett volna az ismeretlen centrumba,
-millió meg millió parányt láthatott volna, a melyek a tért betöltik.
-Ámde mig századok eltelének, lassankint változás állott be, a mozgó
-parányokra a vonzás törvénye gyakorolta hatását. A parányok rokonságaik
-szerint vegyi összeköttetésekbe léptek, elemekké váltak és alkották
-azokat a köd-tömegeket, melyek az ég-ür mélységeit töltik be.
-
-Ezek a tömegek nyomban középpontjuk körül mozgásba jöttek. Egy-egy ilyen
-közzéppont, melyet ismeretlen elemek alkotának, lassankint tömörült s
-maga körül való forgását kezdé meg s később, a mint a tömöttség
-növekedtével a terjedtség kisebbedett, az erőműtan örök törvényei
-szerint körforgása sebesebb lett, s a mint ez a két működés
-folytatódott, támadott egy elsőrendű csillag, mely a ködtömegnek
-középpontjává lőn.
-
-Figyelmes vizsgálódással azt is észrevehette volna a szemlélő, hogy a
-többi elemi részecskék éppen viselkedtek, mint a középponti csillagtest,
-körforgás által sajátságos módon tömörültek, gyorsaságuk fokozódott és
-megszámlálhatatlan csillag alakjában körötte, mint súlypontjuk körül
-forogtak. Igy támadott egy ködfolt, minőt a csillagászat ma körülbelül
-5000-et ismer.
-
-Ez ötezer ködfolt között van az úgynevezett tej-út, mely 18 millió
-csillagból áll, melyek közül mindenik egy naprendszer középpontjává
-lett.
-
-Ha akkor a szemlélő a tizennyolcz millió csillag közül különösen az
-egyikre, mely a legszerényebb és legkevésbbé ragyogók közé tartozik,[2]
-fordította volna figyelmét, egy negyedrangú csillagra, a melyet büszkén
-napnak neveznek: akkor a világrendszer alakulásának minden jelenségét
-nyomról-nyomra kisérhette volna.
-
-A napot meg tényleg úgy látta volna, mint gázat, mely mozgó
-részecskékből áll, és megfigyelhette volna; miképen forog saját tengelye
-körül, hogy a centralizálás munkáját végezze. Megfigyelhette volna, hogy
-az erőműtan törvényei szerint a terjedtség csökkentével gyorsaságban
-gyarapodott és elérkezett az idő, mikor a középponttól futó erő a
-középpontba vonzó erőt, mely a részecskéket a középpont felé hajtá,
-legyőzte.
-
-Akkor újabb jelenség kötötte volna le a szemlélő figyelmét. Észrevette
-volna, hogy a részecskék az egyenlitő tájékán, miként az elszakadt
-parittyából a kő elröpül, elválnak s a naptest körül több középponti
-gyürüt alkotnak, mint a minő Saturnus; s a mint tovább ezek az
-ős-anyagból való gyürük, melyek magok körül is forognak, a középponti
-tömeg körül való forgásban eltördelőzve, alsóbb rendű ködcsillagokká:
-bolygókká oszlanak fel.
-
-Ha aztán a szemlélő minden figyelmét ezekre a bolygókra fordítja vala,
-észreveszi, hogy ezek is olyanok, mint a nap, s egy vagy több kozmikus
-gyürünek adnak életet, melyekből az alsóbb rendű csillagok származtak;
-ezeket nevezik holdaknak.
-
-Igy jut az ember annak az ismeretére, hogy paránytól részecskékre,
-részecskéktől ködfoltokra, továbbá középponti csillagra, középponti
-csillagtól a napra, naptól a bolygókra és ezek holdjaira vezet a
-világegyetem fokozatos alakulása.
-
-A nap, úgy látszik, elvész a csillag-világ végtelen birodalmában, s
-mindazonáltal a jelenleg uralkodó tudományos elmélet szerint a tejútnak
-ködfoltjai közé tartozik. Az aetheri ürben oly kicsiny s mégis egy világ
-középpontja és magában véve rendkivül nagy, mert 400 ezerszer akkora,
-mint a föld. Nyolcz bolygó kering körülötte. Ezek a legközelebb esőktől
-a legtávolabb esőkig sorrendben: Merkur, Venus, a Föld, Mars, Jupiter,
-Saturnus, Uranus, és Neptunus. Ezeken kivül a Mars és Jupiter között
-más, kevésbbé fontos égitestek is keringenek rendszeresen, a melyek
-talán több ezer darabra szakadt részecskéi egy nagyobb bolygónak. A
-teleszkop e fajta csillagot a mai napig kilenczvenhetet fedezett föl.[3]
-E függő-viszonyban levő égitestek közül, melyek fölött a nehézkedés nagy
-törvénye értelmében a nap elliptikus pályáján uralkodik, némelyiknek
-megvan a maga holdja. Uranusnak és Saturnusnak van nyolcz holdja,
-Jupiternek négy, Neptunusnak talán három, a Földnek egy. Ezt az egyet, a
-mely a naprendszer legjelentéktelenebbjei közé tartozik: a mi _holdunk;_
-az a hold, melyet az amerikaiak vakmerő elméje meg akart hódítani.
-
-Az éjnek e csillaga a miatt, hogy aránylag oly közel van, és gyorsan
-váltakozik alakja, a nappal együtt már kezdettől fogva igen hamar
-felköltötte a föld lakóinak figyelmét; ámde a nap tekintetét nem lehet
-kiállani, vakító fénye kényszeríti a szemlélőt, hogy szemeit lesüsse, ha
-reá néz. A nyájas hold szereti az embereket, megengedi, hogy szelid
-szépségében gyönyörködjünk; nem hevíti becsvágy, néha abba is
-beleegyezik, hogy tündöklő bátyja, a nap, őt homályba takarja. A
-mohamedánok a földnek e hű társát háladatosságból avval tisztelték meg,
-hogy hónapjaikat kör-útja után osztották fel.[4]
-
-A föld őslakói ennek a csillagzatnak különös tisztelői voltak. Az
-egyiptomiak Izisnek nevezték, a föniciaiak Astartenak, a görögök
-Phoebe-nek nevezték, Zeus és Latina leányának tartották és a
-holdfogyatkozást úgy magyarázták, hogy Diana ilyenkor titkos látogatóban
-van a szép Endymionnál. A mithologia szerint a nemeai oroszlán
-körüljárta Luna arczulatát, mielőtt a földön megjelent; Agesianax költő
-versben dicsőítette édes tekintetű szemét, bájos orrát, kedves száját,
-melyek az imádásra méltó Selenenek megvilágított részét szemléletessé
-teszik. S habár a régiek a holdnak minéműségét, hőmérsékét, szóval
-moralis tulajdonságait mithologiai szempontból fel is fogták,
-mindazonáltal a hold-ismeretében még a tudósok is nagyon tudatlanok
-voltak.
-
-Egyik-másik csillagász mégis némely kiváló tulajdonságát födözte fel már
-a régi időkben, melyeket a tudomány ma is elfogad. Igaz ugyan, hogy az
-arkadiaiak azt mondták, hogy a hold mikor még nem létezett, a földön
-lakott; Simplicius azt tartotta, a kristály-menyboltozaton van
-megerősítve és nem mozoghat; Tatius a napból lehasított töredék-darabnak
-tekintette; Klearchos, Aristoteles tanítványa csiszolt tűkörlapnak
-minősítette, mely az Oczeánt visszatükrözi; mások a föld kipárolgásának
-mondák, mely oda fenn összesürűsödött, avagy félig tűzből, félig jégből
-alkotott alkotott golyónak, mely tengelye körül forog… No de voltak
-tudósok, kik optikai műszerek nélkül is éles elmével kitalálták
-törvényeit.
-
-A miletosi Thaley Kr. e. 406-dik esztendőben úgy vélekedett, hogy a
-holdat a nap világítja meg; a samosi Aristarchos helyes magyarázatát
-adta változásainak; Kleomenes azt tanította, hogy kölcsönvett fényt
-sugároztat vissza. A chald Berozus, hogy körforgásának időtartama
-megfelel kerületének, s ebből kimagyarázta azt a tényt, hogy a holdnak
-mindig ugyanazt az oldalát látjuk. Végül Hipparchus időszámításunk előtt
-kétszáz esztendővel némely egyenetlenségeket vett észre a hold
-forgásában.
-
-Ezek az észleletek később igazaknak bizonyultak, s az újabb csillagászok
-hasznát vették nekik. Ptolomäus a második és az arab Abul-Wéfa a tizedik
-században kiegészítették Hipparchos megjegyzéseit a szabályellenességre
-vonatkozólag, melynek a hold a nap hatása alatt hullám-vonalú pályáján
-ki vagyon téve. Később Kopernikus a XV. és Tycho Brahe a XVI. században
-teljesen megállapították a hold csillagászati szerepének egész
-rendszerét.
-
-[Illustration]
-
-Ebben az időben határozták meg teljesen forrását; de fizikai alkatáról
-keveset tudtak. Akkor magyarázta meg Galilei bizonyos változataiban
-beálló fény-jelenségeket az által, hogy a holdban hegyeket
-föltételezett, melyeknek átlagos magasságát 4500 ölnyire becsülte.
-Később Helvetius, egy danzigi csillagász, 2000 ölre szállította le, ámde
-kortársa, Riccioli, 7000 ölre emelte. A XVIII. század végén Herschel, ki
-a legerősebb teleszkoppal vala fölfegyverezve, erősen megcsökkentette e
-számokat, mert a legmagasabb hegyeket 1900 ölre becsülte ugyan, de átlag
-véve 400 ölre a holdban levő hegyek magasságát. No de Herschel is
-tévedett, szükséges vala még, hogy Schröter, Louville, Halley, Nasmythy,
-Biachini, Pastorf, Lohrmann, Gruithuysen és különösen Beer és Bödeler
-tanulmányozzák kitartóan, mig végre a kérdést véglegesen megoldhaták. Az
-utóbbi két csillagász 1905 hegyet mért meg, melyek közül hat magasabb
-mint 2600 öl, huszonkettő 2400; a legmagasabb csúcs 3801 ölnyire nyúlik
-fel a hold-fölületén.
-
-Ugyanebben az időben jutottak tökéletesebb ismeretére a hold
-alkotásának. Úgy mutatkozék, hogy tele van kráterrel és minden
-vizsgálódás igazolta, hogy vulkanikus természetű. Abból, hogy az általa
-eltakart bolygók fénysugarai minden törés nélkül jutnak hozzánk, azt
-következtették, hogy légköre csaknem teljességgel nincsen. Abból, hogy
-levegője nincs, csaknem biztosra vették, hogy hijával lehet a víznek is.
-Mindebből világos, hogy a hold lakóinak sajátságos szervezettel kell
-birniok, hogy ott megélhessenek, a mi szervezetünktől merőben eltérőnek.
-
-Végre az újabb vizsgálati módszerek és tökéletesbített műszerek
-segítségével a holdat szakadatlanul vizsgálták és felületének egy
-pontján sem siklottak tova, habár átmérője kétezerötszáz mértföld,
-felülete pedig a földénél tizenháromszor kisebb, kerülete 49-ed része a
-föld kerületének; a csillagászok szeme minden titkát kifürkészte és ezek
-az ügyes tudósok csodálatos megfigyeléseiket még tovább folytatják.
-
-Igy megfigyelték azt is, hogy teli hold alkalmával a hold tányérának
-némely helyén fehér vonalak láthatók, a változások alatt feketék.
-Pontosabb tanulmányozás után sikerült e vonalak minéműségéről biztosabb
-ismereteket szerezni. Hosszú, keskeny barázdák valának ezek,
-párhuzamosan haladó barázda-szélekkel, melyek a vulkánok krátereinél
-futnak össze nyolczszáz öl szélességűek és 10–100 mérföld hosszúságuak.
-A csillagászok elnevezték barázdáknak, de ennél többet aztán róluk nem
-tudtak mondani, de azt sem tudták meghatározni, hogy vajjon nem
-kiszáradt ágyai-e néhai való folyóknak. Ezért remélték az amerikaiak,
-hogy ezt a geologiai kérdést előbb vagy utóbb megoldják. Azt is czélul
-tüzték ki, hogy azokat az árkokat is átkutatják, melyeket Gruithuysen
-müncheni tanár fedezett fel, a ki azokat a holdbeli mérnökök
-erődítményének tartotta. Ez a két vitás kérdés no meg sok egyéb más nem
-világosodhatik meg előbb, mig a főld és a hold között egyenes
-összeköttetés nem létesül.
-
-Fényének erejére nézve nem volt mit tanulniok, tudták, hogy az
-300000-szer gyöngébb, mint a napfény, továbbá azt sem, hogy melegét a
-thermometer nem fogja fel. A mi a «hamuszürke-fényt» illeti, azt a
-földről a holdra visszavetődő napsugarak okozzák, a melyek úgy tünnek
-fel, mintha a hold tányérát kiegészítenék, mikor ez fél vagy negyed hold
-alakjában látható.
-
-A Gun-club elhatározta, hogy a tudománynak, a holdról eddig
-megállapított ismereteit minden szempontból: kozmografiai, geologiai,
-politikai, erkölcsi szempontból tökéletesebbekké fogja tenni.
-
-
-
-
-HATODIK FEJEZET.  A mi az Egyesült-Államokban most már nem lehet
-ismeretlen és a mit már többé nem szabad hinni.
-
-Barbicane indítványának az lőn a legelső hatása, hogy mindazok a
-csillagászat által megállapított tények, melyek a holdra vonatkoztak,
-naponkint szőnyegre kerültek. Mindenki törte magát, hogy azokat buzgón
-tanulmányozza. Úgy tetszett, mintha a hold most tünt volna fel először a
-szemhatárán és mindezideig senkisem látta volna az égen.
-
-Divatba jött a hold: ő lett a nap hőse, a nélkül, hogy szerénysége
-csorbát szenvedett volna, elfoglalta méltó helyét a csillagok között, de
-gőgössé nem vált. Az ujságok fölfrissítették azokat a régi adomákat,
-melyekben a holdat, mint a «farkasok nap»-ját dicsőítették,
-megemlékeztek arról a hatásról, melyet a régi idők tudatlansága a
-holdnak tulajdonított és minden rangú és rendű dicsőítő énekeket
-zengének róla; még szóélczeket is faragtak volná rá: egész Amerika
-_holdkórossá_ lett.
-
-A tudományos folyóiratok külön-külön azokról a kérdésekről értekeztek,
-melyek a Gun-club vállalatával összefüggésben voltak; a cambridgei
-csillagvizsgáló feleletét közölték, magyarázgatták és minden ellenvetés
-nélkül helyeselték.
-
-Egy szó, mint száz, még a legkevésbbé tudós yankeenek sem vala szabad a
-holdra vonatkozó ismeretek közül csak egyetlen egyet is nem tudni, épp
-olyan kevéssé a legbárdolatlanabb amerikai vén fehércselédnek az meg
-éppen bűn lett volna, ha a holdra vonatkozó babonás vélekedésnek hivei
-maradnak. A tudomány minden úton-módon lelkökbe szivárgott: füleiken,
-szemeiken át. Teljes lehetetlenség volt, hogy valaki továbbra is szamár
-maradjon – csillagászati dolgokban.
-
-Eddigelé sok ember nem tudta, hogy miképpen lehet a föld és hold között
-levő távolságot kiszámítani. Felhasználták ezt a körülményt arra, hogy
-ez ismeretekhez a hold parallaxjának mérése által jutnak. Ha ez a szó
-szeget ütött a fejökbe, akkor megmagyarázták, hogy így nevezik azt a
-szöget, melyet a föld átmérőjének két végpontjáról a holdba húzott
-egyenes vonal képez. Ha pedig ennek a módszernek megfelelő voltában
-kételkedtek, akkor bebizonyították nekik kézzelfoghatólag nemcsak azt,
-hogy a föld és hold között levő távolság 234,347 angol mérföld, hanem az
-is, hogy a csillagászok még csak hetven mérfölddel sem mondtak többet
-vagy kevesebbet.
-
-Azoknak, a kik a hold forgásával nem valának eléggé tisztában, az
-ujságok mindennap megmagyarázták, hogy kétféle forgása van: először a
-saját tengelye, másodszor a föld körül, s hogy ezt a két forgást
-egyszerre végezi, még pedig 27⅓ nap alatt.
-
-A saját tengelye körül való forgása a hold felületére nézve előidézi a
-nappalt és éjjelt, csakhogy egy hónap alatt a hold felületén csak
-_egyszer van nappal_ és csak _egyszer éjjel;_ s ezek mindenike 354½
-óráig tart. Ámde szerencsére a holdnak azt a felét, mely a föld felé
-néz, a föld oly fénynyel világítja meg, mely a hold fényénél
-tizennégyszer erősebb. A hold másik felén, melyet mi nem láthatunk,
-természetesen 354 óráig tartó teljes éjjel uralkodik, melyet csak a
-csillagokról reávetődő fény szelidít. Ennek a jelenségnek egyedül az a
-sajátság a magyarázója, hogy a tengely körül való forgás és a föld körűl
-való pályafutás egy időben történik; oly jelenség ez, a mely Cassini és
-Herschel szerint a Jupiter holdjánál is előfordul és valószinüleg minden
-holdnál.
-
-Egy némely eléggé okos, de makacsfejű ember nem értette meg azonnal,
-hogy a hold a föld körül és saját tengelye körül forogva mindig ugyanazt
-az arczulatát fordítsa felénk. Erre ezt a magyarázatot adták:
-
-[Illustration: A HOLD.]
-
-– Menjen be az ebédlő szobájába és kerülgesse az asztalt, de úgy, hogy
-arczczal folyton az asztal közepefelé forduljon; ha ennek a körsétának
-vége van, nemde saját tengelye körül is megfordult, mert szemeivel a
-szoba minden szögletét láthatta. Nos, az ebédlő szoba az ég, az asztal a
-föld, a hold pedig ön.
-
-És ez a hasonlat pompásan kielégítette őket.
-
-Tehát a hold mindig ugyanavval a felével fordul a föld felé.
-Mindazonáltal, ha pontosak akarunk lenni, azt is hozzá kell tennünk,
-hogy ama bizonyos imbolygó mozgása miatt északtól dél és nyugattól kelet
-felé – ez a libratio – felénél valamivel több látható a földről
-körülbelül 57 század része.
-
-Minthogy a tudatlanok a holdnak körforgásáról éppen annyit tudtak, mint
-a cambridgei csillagvizsgáló igazgatója, nyugtalanította őket a holdnak
-föld körül való forgása: húsz tudományos folyóirat nyomban útba
-igazította őket. Megtanulták az ujságokból, hogy az égboltozat
-megszámlálhatatlan csillagseregével egy nagy lapnak tekintendő, melyen a
-hold körülsétálgat s a föld lakóinak az idő járását mutatja, mint egy
-óra; hogy a hold e sétája alkalmával változatos alakokban jelenik meg;
-hogy tele hold van, ha a nappal ellenkező állást foglal el (oppositio),
-vagyis: a nap, föld és hold egyenes vonalban, középen a föld; hold-újság
-pedig akkor van, ha a nap és föld közé jut (conjunctio); végre, hogy a
-hold első és utolsó negyede akkor van, ha annak a derékszögnek a csúcsán
-van, melyet a naptól és földtől húzott egyenes vonalak képeznek.
-
-Egynémely éles elméjű yankee ebből arra következtetett, hogy
-holdfogyatkozás csak conjunctio vagy oppositio esetén lehet, és helyes
-vala az itéletök. Conjunctio alkalmával elsötétítheti a hold a napot,
-oppositio esetén a föld sötétítheti el, és annak, hogy a hold körútja
-alkalmával nincsen kétszer holdfogyatkozás, az az oka, hogy a hold
-forgásának síkja a föld mozgásának irányában hajlik.
-
-A mi a holdnak a szemhatár fölött való magasságát illeti, arra megfelelt
-a csillagvizsgáló átirata. Mindenki tudta, hogy ez a magasság, a
-szerint, a minő szélességi fokon áll a szemlélő: változik. Az egyetlen
-zóna, hol a hold a szemlélőnek éppen a feje fölött van, csupán az
-egyenlítő és az északi vagy déli szélesség 28° között lehet. Ezért
-ajánlották a csillagászok olyan sürgősen, hogy e kisérletnél ezt a zónát
-válaszszák a vállalkozók, mert csak itt lehet függőleges irányban
-elröpíteni a löveget és győzhetik le leghamarább a föld vonzóerejét. A
-vállalat sikere ettől az egy lényeges föltételtől függött s így a
-közvéleménynek ez iránt élénken kellett érdeklődnie.
-
-A mi a holdnak a föld körül való útját illeti, annak a cambridgei
-observatorium kimerítően megadta a magyarázatát, a föld minden
-tudatlanja megtanulhatta, hogy a hold nem kört ir le pályáján, hanem
-ellipsist, a melynek egyik fokusán áll a föld. Ilyen elliptikus
-pályafutása van minden bolygónak és holdnak, s az észszerű mechanika
-teljes bizonyossággal bebizonyítja, hogy ez nem is képzelhető el
-másképpen. Természetesen azt is felfogták észszel, hogy a holdnak
-föld-közele azt jelenti, hogy ilyenkor a hold legközelebb áll a földhöz;
-a föld-távola pedig azt, hogy ilyenkor a legtávolabb áll.
-
-Ezt tehát minden amerikai tudta, akár akarta tudni, akár nem, s így ha
-csak tisztességes embernek tartá magát, senki efféle dolgokban tudatlan
-nem lehetett. No de, ha e módon el is terjedtek gyorsan a helyes
-nézetek, még sem volt könnyű dolog egy rakás tévedést és hiábavaló
-aggaskodást kiirtani.
-
-Így pl. némely derék polgár a mellett erősködött, hogy a hold hajdanában
-üstökös csillag volt, aztán hosszura nyúlt pályáján a föld közelébe
-jutva, annak vonzó ereje által lebilincselteték. Ezek a
-kocza-csillagászok e módon a holdnak elégett külsejét akarták
-megmagyarázni. De hát ezeknek csak azt kellett feleletül adni, hogy az
-üstökösöknek van légköre, a holdnak pedig vagy nincs, vagy igen csekély:
-erre aztán nem tudtak megfelelni.
-
-Mások egynémely aggaskodásuknak adtak kifejezést a holdra vonatkozólag.
-Azt hallották ugyanis, hogy a kalifák kora óta, a hold körforgásában
-bizonyos arányú gyorsasággal gyarapodik. Ebből egészen ok szerűen azt
-következtették, hogy a gyorsabb mozgásnak a két csillagzat között való
-távolság csökkenése felel meg, ha pedig ez a kettős működés a
-végtelenségig foly, akkor a holdnak egyszer majd a földre kell hullania.
-
-No de le kellett erről az aggodalmukról a jövendő nemzedékekre
-vonatkozólag mondaniok, mert Laplace számításai szerint a hold
-mozgásának gyorsulása igen szük határok között érvényesűl, s hogy reá
-aránylagos csökkenésnek kell beállania: miért is a naprendszerben a
-súlyegyennek megbomlása a jövőben nem fenyeget.
-
-Hátra voltak még a babonás tudatlanok, a kik nem elégedtek meg avval,
-hogy semmit sem tudtak, hanem hogy sokkal többet tudtak abból, a mi nem
-is létezik; no meg a holdról a soknál is többet tudtak. Egyik a holdat
-csiszolt tükörlapnak nézte, melyben az emberek a föld különböző pontjain
-nézegetik magukat és egymással gondolataikat közlik. Másik a mellett
-tanuskodik, hogy ezer új hold közül 950 mindig valami emlékezetre méltó
-változást jelentett, pl.: vízáradást, forradalmat, földrengést stb.,
-erősen hittek tehát abban, hogy a holdnak misztikus befolyása van az
-emberi sorsra; azt is beszélték, hogy a föld és hold lakóit egymáshoz a
-rokonszenvnek egy fonala köti össze; Mead doktorral azt állították, hogy
-a holdnak az emberi szervezetre elhatározó befolyása van; fiúgyermekek
-csak hold-újságban születnek, leánygyermekek csak utolsó-negyedben stb.
-stb. Végre ezeket a balgatagságokat is sutba kellett vetniök, s habár
-ezóta a hatalmától megfosztott hold azok szemében, a kik a hatalmasok
-előtt szeretnek farkat csóválni, nagyon sokat veszített, s habár sokan
-ezóta semmit sem adtak is reá: mégis a túlnyomó többség kegyébe fogadta.
-A yankeeknek nem volt egyéb becsvágyuk, mint az, hogy a levegőégnek ezt
-az új kontinensét hatalmukba kerítsék és a csillag-zászlót az amerikai
-Egyesült-Államok legmagasabb csúcsaira kitűzzék.
-
-
-
-
-HETEDIK FEJEZET.  A löveg dicsérete.
-
-A cambridgei observatorium október 7-diki csodálatraméltó átiratában
-csillagászati szempontból megvitatta a kérdést; mert arról volt szó,
-hogy technikai megoldását tegyék lehetővé. Minden más országban
-legyőzhetetlennek tartották volna a nehézségeket, melyek gyakorlati
-szempontból fölmerültek. Amerikában mindez csak gyermekjáték volt.
-
-Barbicane elnök haladéktalanul kinevezett a Gun-club kebelében egy
-előkészítő-bizottságot. Ennek a bizottságnak a feladata, hogy három
-gyűlésben megvitassa a három főkérdést: az ágyú, a löveg és a lőpor
-kérdését. Négy igen értelmes tagot választottak meg: Barbicanet,
-túlnyomó szótöbbséggel Morgan tábornokot, Elphiston őrnagyot s jelentést
-tevő titkárul a nélkülözhetetlen Maston J. T.-t.
-
-Október 8-dikán tartotta az első gyülést a bizottság Barbicane elnök
-lakásán, Republican-street 3. Minthogy ilyen fontos értekezletet a
-gyomor kivánságainak megzavarnia nem volt szabad, az asztal, mely köré
-telepedtek, sandvichs-sal és tekintélyes theáskannákkal tele vala.
-Maston megerősítette kampója között a pennáját és az ülés megkezdődött.
-
-[Illustration: AZ ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG MŰKÖDIK.]
-
-Barbicane kezdé meg a szót:
-
-– Kedves társaim, – mondá, – a ballisztika legfontosabb problemáinak
-egyikét kell megoldanunk, azét a tudományét, mely a lövegek
-mozgóerejével foglalkozik: azt a testet kell vizsgálnunk, melyet
-valamely hajtóerő a végtelen űrbe kiröpít, s aztán magára hagy…
-
-– Oh a ballisztika!… a ballisztika!… kiáltott fel a megindulás hangján
-Maston J. T.
-
-– Talán helyesebb lett volna, – folytatá Barbicane, – ha első ülésünk
-tárgyául az ágyút vettük volna…
-
-– Én is azt hiszem, – veté közbe Morgan tábornok –
-
-– És mégis – vevé át a szót Barbicane – a kérdésnek érettebb
-megfontolása után elsőbbséget kell adnunk a löveg kérdésének, minthogy
-ennek méreteitől függ az ágyú nagysága.
-
-– Szót kérek! – kiáltott Maston J. T.
-
-Készséggel megadták neki.
-
-– Vitéz barátaim, – mondá harsány hangon, – elnökünknek igaza van, a
-lövegé az elsőség. A golyó, melyet mi a holdba röpítünk, a mi követünk
-és én szeretném ezt a golyót erkölcsi szempontból vizsgálatom tárgyává
-tenni.
-
-Egy lövegnek e szokatlan szempontból való vizsgálata rendkívűl
-fölkeltette a bizottság tagjainak kiváncsiságát, azért Maston szavaira a
-legfeszültebb figyelemmel hallgattak.
-
-– Kedves társaim – folytatá ez – rövid óhajtanék lenni; mellőzöm a
-fizikai golyót, a mely gyilkol, én csak a mathematikai, az erkölcsi
-golyóról beszélek. Én a golyóban az emberi hatalomnak legfényesebb
-bizonyítékát látom; a golyó-alkotás tette az embert a világ alkotójához
-leghasonlatosabbá.
-
-– Nagyon helyes! – mondá Elphistone őrnagy.
-
-– Bizonynyal, – kiáltá a szónok, – a mint az Isten a csillagokat és
-bolygókat teremtette, úgy teremtette az ember a golyót, a világürben
-bolyongó csillagoknak e mását, mert hiszen a csillagok is valójában
-lövegek! Isten teremtette az elektromosság, a fény, a csillagok, az
-üstökösök, a bolygók, a holdak gyorsaságát, ő a hang és a szél
-gyorsaságát! Mi teremtettük a golyó gyorsaságát, a mely a vasút és a
-leggyorsabban futó paripák gyorsaságát is százszorta túlszárnyalja.
-
-Maston J. T. lelkesedett; ezt a dicsérő éneket lirai lendülettel zengé.
-
-– A számok beszélnek ékesen, – folytatá. – Vegyük csak a szerény
-huszonnégy-fontost, habár a villamosságnál 800,000-szer lassabban röpül,
-640,000-szer lassabban a fénynél, 76-szor lassabban, mint a föld a nap
-körül, – mégis túlszárnyalja a hang terjedési sebességét,
-másodperczenkint 1200 lábnyi útat tesz meg; tiz mp. alatt 2000-et, 14
-angol mérföldet egy percz alatt, 840 mérföldet egy óra alatt, 20,100
-mérföldet egy nap alatt és egy év alatt éppen akkora útat, mint a föld
-egyenlítőjének két pontja a földnek tengelye körül való forgásánál,
-vagyis: 7.336,500 mérföldet: tehát 11 nap alatt a holdba érkeznék,
-tizenkét év alatt a naphoz. Ezt tehetné meg a szerény golyó, a mi
-alkotásunk! Mi lenne akkor, ha húszszor akkora gyorsaságot kölcsönöznénk
-neki! Oh, dicső golyó, hiszem és vallom, hogy tégedet, mint a mi
-követünket, oda fönn illendő tisztelettel fogadnak.
-
-Ezt a beszédet a bizottság tagjai harsogó éljennel fogadták és Mastonnak
-szerencsét kivántak hozzá.
-
-– És most, – mondá Barbicane, – miután a költészetnek is megadtuk a maga
-szerepét, hadd szóljunk egyenesen a tárgyhoz.
-
-– Hajlandók vagyunk rá, – válaszolák a bizottság tagjai és mindenik
-féltuczat sandwichsot nyelt el.
-
-– Önök ismerik a mi feladatunkat, – folytatá az elnök, – arról van szó,
-hogy egy lövegnek másodperczenkint 12,000 yardnyi[5] gyorsaságot adjunk.
-Én hiszem, hogy ez nekünk sikerülni fog. Mindenek előtt vegyük szemügyre
-az eddig elért gyorsaságokat; Morgan tábornoknak módjában áll, hogy
-erről minket felvilágosítson.
-
-– Annál is inkább, – felelé a tábornok, – mert a háború alatt a
-kisérletező bizottság tagja voltam. Megjegyzem, hogy Dahlgreen
-százas-ágyui, melyek 15,000 láb távolságra röpítették a golyót,
-lövegeiknek 500 yardnyi kezdő sebességet kölcsönöztek.
-
-– Jól van. És Rodman Columbiadja?[6] – kérdé az elnök.
-
-– A Hamilton erősség mellett, New-York közelében használt Rodman-féle
-Columbiad féltonna[7] súlyú golyókat hat mérföldnyire röpített
-másodperczenkint, 600 yardnyi kezdő sebességgel. Oly eredmény ez, minőre
-az angol Armstrong és Palliser soha nem jutottak.
-
-– Persze, az angolok! – mondá Maston J. T., fenyegetőleg emelvén karját
-nyugat felé.
-
-– E szerint a 800 yardnyi kezdő sebesség eddigelé a legnagyobb, – veté
-közbe Barbicane.
-
-– Úgy van, – válaszola Morgan.
-
-– Meg kell jegyeznem, – szólott közbe Maston J. T., – hogy az én
-mozsaram, ha szét nem pukkadt volna…
-
-– Az ám, csakhogy mégis szétpukkadt, – viszonzá jóakaró kézmozdulattal
-Barbicane. – Nekünk kiindulási pontul ezt a 800 yardnyi sebességet kell
-fölvennünk. Huszszor ekkora sebességet kell elérnünk. Minthogy e
-sebesség elérésének módozatát egy másik gyülésen fogjuk szőnyegre hozni,
-most arra fordítsuk minden figyelmünket, derék társaim, hogy minő méretű
-legyen a golyó. Azt bizonyára belátják, hogy nem lehet szó csak féltonna
-súlyú golyóról.
-
-– Miért nem? – kérdé az őrnagy.
-
-– Azért nem, – veté közbe élénken Maston, – mert a mi golyónknak olyan
-nagynak kell lennie, hogy magára vonja a hold lakóinak figyelmét.
-
-– Úgy van, – válaszolt Barbicane, – és még egy másik fontos okból.
-
-– Mit ért ön ez alatt a fontos ok alatt, Barbicane? – kérdé az őrnagy.
-
-– Azt értem, hogy nem elég az üdvösségre, hogy egy löveget elröpítsünk s
-aztán vele tovább ne törődjünk, követnünk kell azt addig a pontig, a míg
-czéljához ér.
-
-– Hm! – kiáltotta fel kissé meglepetve a tábornok és az őrnagy.
-
-– Mindenesetre, mert kisérletünknek nem lesz semmi eredménye.
-
-– Nos, – vélekedék az őrnagy, – és a lövegnek rendkivüli méretűnek kell
-erre a czélra lennie?
-
-– Nem, kérem szeretettel, hallgassanak meg. Tudják, hogy az optikai
-műszerek immár nagyon tökéletesek, némely teleszkop hatszázszoros
-nagyításra alkalmas, úgy, hogy ezeken át a holdat negyven angol mérföld
-távolságban láthatják. Ebből a távolságból a hatvan láb nagyságú testek
-egészen láthatók. Hogy a teleszkopok erejét tovább nem fokozták, annak
-az az oka, mert a látás tiszta voltának rovására esnék. Minthogy a hold
-fénye gyönge, visszaverődött fény, arra már gondolni sem lehet, hogy még
-nagyobb legyen a teleszkop ereje.
-
-– Nos, mit akar ebből következtetni! – kérdé a tábornok. A löveget ön 60
-lábnyi átmérőjűvé akarja öntetni?
-
-[Illustration: RODMAN «COLUMBIAD»-JA.]
-
-– Nem!
-
-– Avagy a holdnak intenzivebb fényt akar kölcsönözni?
-
-– Azt akarom.
-
-– Az egy kissé merész dolog, – kiáltott fel Maston J. T.
-
-– Pedig nagyon egyszerű a dolog, – viszonzá Barbicane. Mert ugyan nem
-lesz-e a holdnak erősebb fénye, ha sikerül nekem azt a levegő-réteget,
-melyen át e fény hozzánk hatol, ritkítani?
-
-– Minden bizonynyal.
-
-– Nos tehát, erre a czélra elég lesz, ha a teleszkopot egy magas hegy
-csúcsára állítjuk fel.
-
-– Kapitulálok, – viszonzá az őrnagy. – Minő bámulatos ügyessége van
-önnek arra nézve, hogy a dolgokat egyszerűvé tegye… és minő
-fényerősítésre számít?
-
-– Negyvennyolczezerszeres erősítésre, úgy, hogy a holdat öt mérföld
-távolságra láthatjuk, és arra nézve, hogy a holdban levő tárgyak
-láthatókká váljanak, elegendő lesz, ha kilencz lábnyi az átmérőjük.
-
-– Pompás! – kiáltott fel Maston, – e szerint a mi lövegünk kilencz láb
-átmérőjű lesz?
-
-– Annyi.
-
-– Engedje meg, – veté közbe Elphiston őrnagy, – hogy megjegyezzem, a
-lövegnek súlya is van…
-
-– Lassan, őrnagy, – válaszolt Barbicane, – mielőtt a lőveg súlyáról
-beszélnénk, főlemlítem, hogy elődeink e tekintetben csodákat műveltek.
-Nincs szándékomban világért sem azt állítani, hogy a ballisztika nem
-fejlődött, de meg kell jegyeznem, hogy már a középkorban bámulatos
-eredményekre jutottak, – mondhatnám bámulatosabbakra, mint mi.
-
-– Például, – viszonzá Morgan.
-
-– Bizonyítsa be, a mit mond, – kiáltott fel tüzesen Maston J. T.
-
-– Semmi sem könnyebb, mint ezt bebizonyítani, – felelt Barbicane. –
-Mondhatok példákat. Mikor II. Mahomed 1453-ban Konstantinápolyt
-ostromolta, 1900 fontos kő-golyókat dobáltak, mondhatom csinos kis
-darabkák lehettek.
-
-– Ej ha! – mondá az őrnagy, – 19 mázsa, derék egy szám.
-
-– A máltai lovagok korában, a St. Elme erősségen volt egy ágyú, mely
-2500 fontos löveget röpített tova.
-
-– Lehetetlen!
-
-– Végül egy franczia történetiró tanusága szerint XI. Lajos idejében
-volt egy mozsár, mely csak 500 fontos bombákat lőtt ki ugyan; de ez a
-Bastilletől, hova a bolondok az okosakat becsukták, Charentonig hatolt,
-hol viszont a bolondokat tartották fogva az okosak.
-
-– Nagyon jó! – mondá Maston J. T.
-
-– Ugyan mi minden történt velünk azóta, ha röviden összefoglaljuk. Az
-Armstrong-ágyú ötszáz fontosokat, a Rodman-Columbiad féltonnásokat hord.
-Úgy tünik fel, hogy az ágyúk röpítő ereje növekedett, de a golyók súlya
-fogyott. Ha mi e tekintetben buzgólkodunk, elérhetjük, hála a tudomány
-fejlődésének, azt, hogy lövegeink tizszer akkora súlyuak lesznek, mint a
-II. Mohamed-é és a máltai lovagoké.
-
-– Nyilván úgy lehet, – mondá az őrnagy, – de minő érczből kivánja
-öntetni ezt a löveget?
-
-– Egyszerű öntött vasból, – vélekedék Morgan tábornok.
-
-– Piha, öntött vas!… kiáltá Maston J. T. megvetően, – nagyon közönséges
-matéria az egy olyan golyónak, mely a holdba megy látogatóba.
-
-– Ne túlozzunk, tiszteletre méltó barátom, – viszonzá Morgan, – az
-öntött vas megfelel.
-
-– No hát, – folytatá Elphiston őrnagy, az a golyó öntött vasból, kilencz
-lábnyi átmérőjű, s ennek arányosan megfelelő nagyságu még mindig szörnyű
-súlyos leend.
-
-– Az ám, ha tömör, de korántsem, ha üres, – mondá Barbicane.
-
-– Üres?… Tehát kartács-gránát?
-
-– A melybe táviratokat dughatunk és mintákat a terményeinkből?
-
-– Úgy van, üres golyónak kell lenni minden áron, viszonzá Barbicane. – A
-108 hüvelyk átmérőjű tömör golyónak súlya 20,000 font volna; bizonyára
-számot tevő súly. Minthogy azonban a golyónak bizonyos keménységünek is
-kell lennie, azt ajánlom, hogy legyen a mi golyónk 5000 fontos.
-
-[Illustration: A MÁLTAI LOVAGOK ÁGYÚJA.]
-
-– Minő vastagok legyenek az oldalfalak? – kérdé az őrnagy.
-
-– A rendes aránynak megfelelően, – vélekedék Morgan, – 108 hüvelyk
-átmérőnek legalább két lábnyi vastag fal felel meg.
-
-– Ennyi túlságosan sok volna – viszonzá Barbicane. Méltassák
-figyelmökre, hogy a jelen esetben nem olyan golyóról van szó, mely
-falakat fúr keresztül; elegendő, ha az oldalfalak oly erősek, hogy a
-lőpor robbantó erejét ellensulyozzák. E szerint ez a kérdés: minő vastag
-fala legyen egy olyan öntött vasból készült üres golyónak, a melynek
-csak 20,000 font súlyunak szabad lennie? A mi derék mathematikusunk,
-Maston, rögtön megmondhatja nekünk.
-
-– Misem könnyebb ennél, – viszonzá a bizottságnak tiszteletre méltó
-titkára. Rögtön nehány algebrai tételt állított fel: π és _x_ a második
-hatványon jöttek le pennája hegyéről; úgy tetszék, mintha érintenie sem
-kellene és már vonja ki a harmadik gyököt, aztán megszólalt:
-
-– Az oldalfalaknak alig kell két hüvelyknyi vastagságuaknak lenniök.
-
-– Elegendő volna ennyi? – kérdé az őrnagy kételkedő ábrázattal.
-
-– Bizonyára nem, – viszonzá az elnök.
-
-– Nos, mit tévők legyünk tehát? – szólott Elphiston, kissé megzavarodva.
-
-– Más érczet választunk.
-
-– Rezet? – kérdé Morgan.
-
-– Nem, az igen nehéz; valami jobbat fogok önöknek ajánlani.
-
-– Mit? – kérdé az őrnagy.
-
-– Aluminiumot, – felelé Barbicane.
-
-– Aluminiumot! – kiáltának fel az elnök társai.
-
-– Minden bizonynyal, barátaim. Önök tudják, hogy 1854-ben egy
-Sainte-Claire-Deville nevű franczia vegyésznek sikerült az aluminiumot
-szilárd tömegben előállítani. Ez a drága fém olyan fehér, mint az ezüst,
-nem változik, mint az arany, szivós, mint a vas, olvasztható, mint a
-réz, és olyan könnyű, mint az üveg; alkalmas a feldolgozásra, mindenütt
-el van terjedve, mert minden kőzetnek az alapját képezi – háromszorta
-könyebb, mint a vas és éppen alkalmasnak látszik arra nézve, hogy a mi
-lövegünknek az anyaga legyen.
-
-– Éljen az aluminium! – kiáltá a bizottság titkára.
-
-– No de, kedves elnök, – veté közbe az őrnagy, nem igen drága az
-aluminium?
-
-– Eleinte az volt, – viszonzá Barbicane, – egy fontnak 260–280 dollár
-volt az ára, aztán leszállott 27 dollárra, most már csak kilencz dollár.
-
-– De mégis, ha fontja kilencz dollár, – felelé az őrnagy, – még mindig
-szerfölött drága.
-
-– Mindenesetre, kedves őrnagy, nagy ár ez, de meggyőzzük.
-
-– És minő nehéz lesz a löveg? – kérdé Morgan.
-
-– Elmondom önöknek számításaim eredményét, – felelt Barbicane. Egy 108
-hüvelyk átmérőjű és 12 hüvelyk vastagfalu üres golyó, ha öntött vasból
-készül 67,440 font súlyu volna; aluminiumból 19250 fontot nyom.
-
-– Nagyszerű! – kiáltott fel Maston, – ez már belevág tervezetünkbe.
-
-– Nagyszerű… pompás! – viszonzá az őrnagy, – de nem tudná megmondani,
-hogy mennyibe kerül egy aluminium golyó, ha fontja 18 dollár?
-
-– 173,250 dollár, ennyibe, egészen pontosan számítva. No de ne
-aggódjanak, barátaim, jót állok arról, hogy vállalatunkhoz annyi pénzünk
-lesz, a mennyi éppen kell.
-
-– Csak úgy ömlik a pénz a kasszánkba.
-
-– Nos, mit szólanak önök az aluminiumhoz? – kérdé az elnök.
-
-– Elfogadjuk! – kiálták egy szivvel, egy lélekkel.
-
-– A löveg alakja nem fontos, – folytatá Barbicane, minthogy az, ha a
-légkörön áttörte magát, az űrben mozog; azért tehát gömbölyü golyót
-ajánlok, a mely tetszés szerint foroghat mindenfelé.
-
-Igy végződött a bizottság első ülése; a löveg kérdését elintézték és
-Maston J. T. rendkivül örvendett, hogy a holdba egy aluminium golyót
-fognak röpíteni. «A holdlakók, – mondá, – igen derék ideának fogják ezt
-tartani.»
-
-
-
-
-NYOLCZADIK FEJEZET.  Az ágyú története.
-
-Az első gyülés határozatai nagy feltünést keltettek. Egy némely félénk
-természetű ember megütődött azon, hogy 20,000 fontos löveget röpítenek a
-levegőbe. Kérdezgették, hogy volt-e valaha ágyú, mely ekkora tömegnek
-megfelelő kezdő-sebességet adhatott volna? A második ülés
-jegyzőkönyvének kellett erre a meggyőző feleletet megadnia.
-
-Másnap este a bizottság tagjai ugyancsak sandwichs-hegyekkel és
-thea-oceánnal megrakott asztal körül telepedtek le. Mindjárt hozzá
-kezdtek a tanácskozáshoz, most már bevezetésre sem vala szükség.
-
-– Kedves társaim, – mondá Barbicane, – most már az ágyú kérdésével kell
-foglalkoznunk: minő hosszú, alakú, szerkezetű és sulyú legyen. Meglehet,
-hogy ezt az ágyút rengeteg méretüvé kell öntenünk; ámde ha még oly nagy
-nehézségek állanak is utunkba, a mi ipari lángelménk könnyen
-diadalmoskodik. Hallgassanak tehát kegyesen reám és ne kiméljenek meg
-találó megjegyzéseiktől. Nem félek azoktól.
-
-E kijelentést helyeslő morgással fogadták.
-
-– Ne téveszszük szemünk elől, hogy tegnapi tanácskozásunk alkalmával
-meddig jutottunk; a feladat következő: egy 108 hüvelyk átmérőjü, 20,000
-font sulyú üres golyónak másodperczenkint 12,000 yardnyi
-kezdő-sebességet kell adnunk.
-
-– Valóban ez a feladatunk, – jegyzé meg Elphiston őrnagy.
-
-– Ha tehát, – folytatá Barbicane, – egy löveg az ürbe röpíttetik, mi
-történik akkor? Három független erő hatásának vagyon kitéve: a környezet
-ellenállásának, a föld vonzásának és a benne levő röpítő-erőnek.
-Vizsgáljuk közelebből ezt a három erőt. A környezetnek vagyis a
-levegőnek ellenállása jelentéktelen lesz. A levegő tényleg 40 angol
-mérföldnyire terjed a föld felett. Tizenkétezer yardnyi
-kezdő-sebességnél ezt a távolságot 5 másodpercz alatt áthaladja a golyó.
-Vegyük most a föld vonzó erejét, vagyis a golyó nehézségét figyelembe.
-Tudjuk, hogy ez a vonzó erő a távolság négyzetével fordított arányban
-csökken. A fizika a következőkre tanít minket: ha egy magára hagyatott
-test a föld felületére esik, erre nézve az alap-mérték az első
-másodperczben 15 láb és ha ugyanez a test 257,542 mérföldről esik le –
-vagyis más szóval a holdnak a földtől való távolságából, úgy esésének
-első másodperczére egy félvonalnál nem több. Ez csaknem mozdulatlanság.
-Arról van tehát szó, hogy ezt az ellenállást nyomról-nyomra legyőzzük.
-Mi módon lehetséges ez? A ható erővel.
-
-– Éppen ez a nehézség! – szólott közbe az őrnagy.
-
-– Ugy van, ez a nehézség, – folytatá Barbicane, de mi le fogjuk győzni,
-mert az a ható erő, melyre nekünk szükségünk van, a golyó csövének
-hosszától és a felhasználandó lőpor mennyiségétől függ. No hát,
-foglalkozzunk ma az ágyú méreteivel. Jól meg kell jegyezni, hogy mi azt
-csaknem határtalan ellenálló képességgel akarjuk felruházni, mert nem
-csatározáshoz készül.
-
-– Mindez oly világos, mint a nap fénye, – válaszolá a tábornok.
-
-– Eddigelé, – mondá Barbicane, – a leghosszabb csövű ágyúk, a rengeteg
-Columbiadok, nem hosszabbak 25 lábnál, azért a mi Columbiadunknak olyan
-méreteket adunk, a mi csodálkozásra késztet egy némely embert.
-
-– Meghiszem azt! – kiáltott fel Maston. – Én részemről ágyút kivánok, a
-mely legalább fél angol mérföld hosszú.
-
-– Fél mérföld! – álmélkodának az őrnagy és a tábornok.
-
-– Bizony, fél mérföld s még ez is felével rövidebb lesz a kelleténél.
-
-– Ejnye, Maston, – szólott Morgan, – ön túloz.
-
-– Nem, – viszonzá a vérmes természetű titkár, valóban nem tudom, miért
-vádol ön engem túlzással?
-
-– Mert túl megy a határokon.
-
-– Önök tudják, uraim, – veté oda Maston büszke tekintettel, – hogy egy
-tüzér éppen úgy nem mehet soha túl a határon, valamint egy golyó nem.
-
-Mivelhogy a vitatkozás személyeskedéssé vált, közbeveté magát az elnök.
-
-– Ne veszítsük el a nyugalmunkat. Uraim, legyünk megfontolók; okvetlenül
-hosszú csövű ágyút kell csináltatnunk, minthogy a cső hoszsza a löveg
-alatt összetömörült gáz feszítő erejét fokozza, ámde bizonyos határokon
-túlmennünk nem szabad.
-
-– Egészen úgy van, – mondá az őrnagy.
-
-– Minő szabályok érvényesülnek ily esetekben? Az ágyú rendszerint
-huszszor-huszonötször olyan hosszú, mint a golyónak átmérője és
-235–240-szer olyan súlyos, mint a golyó.
-
-– Ez nem elég kiáltott fel méltatlankodva Maston.
-
-– Megengedem hogy nem elég, érdemes barátom, mert tényleg eszerint az
-arány szerint egy kilencz lábnyi átmérőjű és harminczezer font sulyú
-lövegnek 225 láb hosszú és 7.200,000, font sulyú ágyú felelne meg.
-
-– Nevetséges! – kiáltott Maston. – Hiszen akkor válaszszunk egy
-pisztolyt, az is megteszi.
-
-– Meghiszem azt, – viszonzá Barbicane. – Azért 900 láb hosszú ágyút
-szándékozom öntetni, tehát négyszer olyan hosszút.
-
-A tábornok és őrnagy tettek ugyan egy-két ellenvetést, mindazonáltal a
-bizottság titkára melegen ajánlotta ez indítványt és egyhangulag
-elfogadták.
-
-– Hát az ágyú-falak minő vastagok legyenek? – kérdé Elphiston.
-
-– Hat lábnyiak, – felelé Barbicane.
-
-– Remélem, nem gondolja, hogy ilyen tömeget lafettára helyezhetünk? –
-kérdé az őrnagy.
-
-– Pedig milyen dicső dolog volna! mondá Maston.
-
-– De nem volna lehetséges, – viszonzá Barbicane. Én úgy gondolom, hogy
-ezt az ágyút belesülyesztenők a földbe, kovácsolt vasból gyürüket
-vonnánk körüle és körülvennők kő- és mészfallal, hogy a körülötte levő
-szilárd talajnak ellenálló erejéből kivehetné a részét. Ha az ágyú
-készen van, belsejét gondosan kifurnók, kaliberét meghatároznók, hogy a
-golyó oldalfalai űrt ne hagyjanak; így aztán a lőpor nem megy veszendőbe
-és egész terjeszkedő ereje feszítő erővé változik.
-
-[Illustration: MASTON ÁGYÚ-CSÖVE.]
-
-– Éljen!… éljen! – kiáltott Maston, megvan az ágyúnk!
-
-– Még nincsen, – viszonzá Barbicane, buzgólkodó barátját kezével
-türelemre intve.
-
-– Ugyan miért nincs?
-
-– Mert még nem állapítottuk meg az alakját. Ágyú legyen, kartács vagy
-mozsár?
-
-– Ágyú! – mondá Morgan.
-
-– Kartács! – indítványozá az őrnagy.
-
-– Mozsár! – mennydörgött Maston.
-
-És már azon a ponton voltak, hogy élénk vitatkozásba melegedjenek bele,
-kiki a maga kedves fegyvernemét dicsőítvén, midőn az elnök röviden
-elvágta a vita fonalát.
-
-Barátim, – mondá, – mindnyájuk kivánságát teljesítem; a mi Columbiadunk
-mind a három tűzszerszámnak bir valamely alkotórészével. Ágyú lesz, mert
-lőpor-üregének éppen olyan átmérője lesz, mint a csövének; kartács is
-lesz, mert üres golyót fog röpíteni; mozsár is lesz, mert 90° szög alatt
-állítják fel és minden visszaható erő kizárásával a szilárd földbe
-megingathatlanul áll és a lövegre irányítja minden kiröpítő erejét.
-
-– Elfogadjuk! Elfogadjuk! – viszonzák a bizottság tagjai.
-
-– Még csak egy szerény megjegyzést koczkáztatok, mondá Elphiston, – a
-kartács-ágyú-mozsár vontcsövű lesz-e?
-
-– Nem, – felelé Barbicane, – nem, nekünk rendkivül nagy kezdő-sebességre
-van szükségünk, s önök jól tudják, hogy a golyó a vontcsövű ágyúkból
-kisebb sebességgel lódul ki, mint a sima csövüekből.
-
-– Helyes!
-
-– Végre elkészült az ágyú, – ismétlé Maston.
-
-– Még nem egészen, – felelé az elnök.
-
-– Ugyan miért nem?
-
-– Mert még nem tudjuk, hogy minő anyagból öntessük.
-
-– Állapítsuk meg haladéktalanul!
-
-– Éppen most akartam előállani egy indítványnyal.
-
-A bizottság négy tagja egy-egy tuczat sandwichot nyelt el s reá öblített
-egy-egy üst theát, aztán kezdődött újra az értekezlet.
-
-– Derék társaim, – kezdé Barbicane, – a mi ágyúnknak szerfölött
-tartósnak, rendkívül keménynek kell lennie, hogy a tűz meg ne olvaszsza,
-fel ne oldja, s a savak hatása alatt meg ne meszesedjék.
-
-– Kétségen kívül ilyennek kell lennie, – viszonzá az őrnagy, – s
-minthogy nekünk igen tetemes érczre van szűkségünk, bizonyára nem lesz
-nehéz dolog a választás.
-
-– Nos hát akkor én a mi Columbiadunk számára az eddig ismert legjobb
-öntvényt hozom javaslatba: száz rész rezet, tizenkét rész ónt és hat
-rész bronzot, – mondá Morgan.
-
-– Barátaim, – szólott Barbicane, – megengedem, hogy ez a keverék
-kitünőnek bizonyult, de jelen esetben igen költséges és roppant nehéz
-volna az alkalmazásban. Azért úgy vélem, kitünő, de nem nagyon drága
-anyagot kell választanunk, pl. az öntött vasat. Nem gondolná, őrnagy?
-
-– Tökéletesen igaza van, – viszonzá az őrnagy.
-
-– Az öntött vas tényleg tízszer kevesebbe kerül, mint a bronz, könnyen
-önthető, a föld-formába egyszerűen beleömlik, gyorsan kezelhető; pénz-
-és időkimélet egyszerre. Azonkívül kitünő anyag; emlékszem, hogy a
-háború alatt Atlanta ostroma alkalmával öntött vasból készült ágyúkból
-öt percznyi szünetekkel ezer lövést tettek, a nélkül, hogy valami kár
-esett volna bennök.
-
-– Mégis az öntött vas könnyen szétreped, – veté közbe Morgan.
-
-– Igaz, de minő ellenálló ereje van; egyébiránt teszek róla, hogy a
-miénk szét ne repedjen.
-
-– Hiszen egy derék embernek is szétrepedhet valamely gyártmánya, –
-jegyzé meg Maston jelentőséggel teljesen.
-
-– Minden bizonynyal, – viszonzá Barbicane. – Kérném a mi érdemes
-titkárunkat, hogy egy öntött vasból gyártott ágyúnak a súlyát
-kiszámítani sziveskedjék, a mely 900 láb hosszú, belső átmérője 9 láb és
-6 láb vastag falai vannak.
-
-– Rögtön, – válaszolt Maston J. T.
-
-És, mint a minap, csodálatos gyorsasággal felállította tételeit s egy
-percz mulva így szólott:
-
-– Ennek az ágyúnak 68,040 tonna (68.040,000 kilogramm) súlya lesz.
-
-– És mennyibe fog kerülni, ha fontját két centimesre becsüljük?
-
-– 2.510,701 dollár (13 millió 608,000 franc).
-
-Maston, az őrnagy és a tábornok aggodalmas arczczal tekintettek
-Barbicanera.
-
-– Nos, uraim! – mondá az elnök, – ismétlem önöknek még egyszer azt, a
-mit tegnap kijelentettem, ne féljenek: milliókban nem lesz hiány.
-
-Elnöküknek e megnyugtatására a bizottság feloszlatta a gyülést,
-minekutána a harmadik gyülésre a következő estét a jelölte ki.
-
-
-
-
-KILENCZEDIK FEJEZET.  A lőpor kérdése.
-
-Hátra volt még a lőpor kérdése. A közönség feszült várakozással nézett
-ennek az értekezletnek elébe. Minekutána a löveg vastagságát és az ágyú
-hoszszát megállapították, most az volt a kérdés, hogy mennyi lőporra
-volna szükség, hogy a kellő röpítő-erőt megadja a lövegnek. Erre a
-rettenetes erőre, mely fölött azonban uralkodik az ember, az a feladat
-várt, hogy hallatlan mértékben érvényesüljön.
-
-Általánosan elfogadták, sőt bizonyos örömmel, hogy a lőport a XIV.
-században egy Schwarcz nevű szerzetes találta fel, a ki e fölfedezésért
-életével adózott. Most azonban teljesen lerontották ezt a balhitet s a
-középkori mesék világába utasították. A lőport nem találta fel senki; a
-görögtűzből vette eredetét, a mely szintén kén és salétrom keveréke.
-Csakhogy ezek a keverékek azóta a szétfolyókból a szétrobbanóba mentek
-át.
-
-No de, ámbátor a tudósok tisztázták ezt a tévedést, mégis kevés ember
-tudja megitélni a lőpornak mechanikai erejét. Pedig tudnunk kell ezt,
-hogy a bizottság által tárgyalandó kérdés fontosságát méltányolhassuk.
-
-Egy liter lőpornak a súlya két font (900 gramm), ha felrobban 400 liter
-gázt fejleszt; ha ez a gáz szabad levegőn van, 2400 fok hőmérsék hatása
-alatt, akkor 4000 liternyi térfogatot tölt be. E szerint a lőpor
-területe az általa kifejlesztett gáz területéhez úgy viszonylik, mint 1:
-4000. Ebből megitélhetjük e gáznak rettenetes feszítő erejét, ha
-4000-szerte kisebb helyre szorul be.
-
-Ezt jól tudták a bizottság tagjai, midőn másnap összegyültek. Barbicane
-átadta a szót Elphiston őrnagynak, ki a háború alatt lőpor-igazgató
-volt.
-
-– Kedves társaim, – mondá a kitünő vegyész, – csalhatatlan számokkal
-kezdem előterjesztésemet, hogy ezt vehessük alapul. Azt a 24-fontost,
-melyről minap tiszteletre méltó barátunk, Maston, oly költői
-elragadtatással beszélt, csak 16 font lőpor rőpítette ki az ágyú
-torkából.
-
-[Illustration: A LŐPOR FELTALÁLÁSA.]
-
-– Megbizhatunk ebben a számban? – kérdé Barbicane.
-
-– Teljesen, – viszonzá az őrnagy. – Az Armstrong ágyúnak 75 font lőporra
-van szüksége, hogy 800 fontos golyót lódítson ki és a
-Rodman-Columbiadnak csak 160 fontra, hogy féltonnás golyóit hat
-mérföldre zúdítsa. Ezekben a tényekben nem lehet kételkednünk; a
-tüzér-választmány jegyzőkönyvéből merítettem.
-
-– Egészen helyes, – szólott közbe a tábornok.
-
-– Nos tehát, – folytatá az őrnagy, – vonjuk le a számokból a
-következtetéseket: hogy a lőpor mennyisége a löveg súlyához viszonyítva
-nem növekszik arányosan. Mert ha 24-fontos golyóhoz 16 font lőpor
-szükséges, vagy más szavakkal: ha a közönséges ágyúknál a felhasznált
-lőpor a löveg súlyának 2/3-da, úgy e viszony nagyon változó. Számítsák
-ki önök, s meg fognak róla győződni, mert hiszen egy féltonnás golyónak
-nem 333 font lőporra, hanem csak 160 fontra van szüksége.
-
-– Mire akar ebből következtetni? – kérdé az elnök.
-
-– Ha ön ez elméletet a végsőkig alkalmazza, – jegyzé meg Maston, – úgy
-arra az eredményre jut, hogy kellő súlyú golyóknak egyáltalában semmi
-lőporra sincs szükségök.
-
-– Az én Maston barátom még a legkomolyabb dolgoknál sem tud el lenni
-tréfa nélkül – viszonzá az őrnagy – ámde legyen nyugodt; nemsokára olyan
-mennyiségű lőport hozok javaslatba, hogy avval az ön tüzéri önérzete is
-beéri. Én csak azt akarom itt felemlíteni, hogy a háború alatt használt
-legnagyobb ágyúknál is a lőpor – tapasztalatunk szerint – csak
-tizedrésznyire volt olyan nehéz, mint a golyó.
-
-– Ez a tény egészen pontos, – mondá Morgan. Mielőtt azonban a szükséges
-lőpornak mennyiségét határoznók meg, helyén valónak tartanám, hogy e
-lőpor minéműségét állapítsuk meg.
-
-– Durvaszemű lőport fogunk használni, – viszonzá az őrnagy, gyorsabban
-ég el, – mint a finomszemű.
-
-– Minden esetre, – jegyzé meg Morgan, – de nagyon romboló és esetleg
-megrontja az ágyúcsövet.
-
-– Megengedem. Ámde a mi hosszabb használatra szánt ágyúknál el nem
-viselhető, a mi Columbiadunkra nem vonatkozhatik. Robbanástól nem kell
-félnünk, arra viszont feltétlenül kell számítanunk, hogy a lőpor azonnal
-tüzet fogjon, hogy mechanikai hatása teljes mértékben érvényre jusson.
-
-– Több gyujtó-nyilást furhatnánk, hogy egyszerre több helyen süssük el,
-– vélekedék Maston.
-
-– Minden bizonynyal, csakhogy az által megnehezítjük a kezelést, – mondá
-Elphiston. Azért én a durvaszemű lőpor mellett maradok, mert ennél a
-nehézségeket elkerülhetjük.
-
-– Nem bánom, – viszonzá a tábornok.
-
-– Rodman az ő Columbiadjának töltésére, – folytatá az őrnagy, – olyan
-durvaszemű lőport vesz, mint a gesztenye, ezeket fűzfaszénből készítette
-és öntött vas üstökben szárította ki. Ez a lőpor keményszemű és fényes
-volt, nem mázolta be a kezet, nagy mértékben tartalmazott hydrogent és
-oxigent, egy pillanat alatt meggyuladt és – bár nagyon vehemens volt, –
-nem rontotta meg a tűzkamrát.
-
-– Ejnye, nekem úgy tetszik, – veté közbe Maston, – hogy nem is kell
-rajta a fejünket törnünk, s meg van már a választás.
-
-– Ha ugyan ön nem ajánl inkább aranyszemű lőport, – viszonzá mosolyogva
-az őrnagy, miért is őt lobbanékony természetű társa vaskampójával
-megfenyegette.
-
-Mindeddig Barbicane nem vett részt a vitában. Engedte, hogy beszéljenek
-s ő csak hallgatta. Bizonyára meg volt neki a maga eszméje. Csupán ezt
-jegyezte meg:
-
-– És mennyi lőport ajánl ön, barátom?
-
-A Gun-club három tagja egy ideig egymásra nézett.
-
-– 200,000 fontot, – mondá Morgan.
-
-– 500,000-et, – toldá meg az őrnagy.
-
-– 800,000-et, – harsogott Maston.
-
-Most az egyszer nem merészelte Elphiston avval vádolni társát, hogy
-túllő a czélon. Mert tényleg arról volt szó, hogy egy 20,000 fontos
-löveget röpítsenek a holdba és másodperczenkint 12,000 yardnyi
-kezdő-sebességgel ruházták azt fel.
-
-Rövid ideig hallgatás követte a három ajánlatot.
-
-Végre Barbicane elnök töré meg a csendet.
-
-– Derék társaim, – kezdé nyugodt hangon, – abból az alapgondolatból
-indulok ki, hogy a mi ágyúnknak az ismert föltételek mellett határtalan
-ellenálló erővel kell birnia. Azért tehát tiszteletreméltó Maston
-barátunkat avval a kijelentéssel lepem meg, hogy számításában kissé
-bátortalan volt, mert ime én a 800,000 fontot megkétszerezem.
-
-– 1.600,000 font? – kiáltott Maston és felugrott a székéről.
-
-– Sem több, sem kevesebb.
-
-– Hiszen akkor vissza kell térnünk a félmérföldes ágyúra.
-
-– Úgy van, – jegyzé meg az őrnagy.
-
-– 1.600,000 font lőpor, – folytatá a bizottság titkára, – 22,000
-köblábnyi tért foglal el. Minthogy azonban az ön ágyújának 54,000 köbláb
-térfogata van, félig kell lőporral megtölteni, s akkor a cső nem lesz
-elég hosszú arra, hogy a töltény feszítő ereje megfelelő röpítő erővel
-hasson a lövegre.
-
-Erre nem volt mit felelni. Mastonnak igaza volt. Barbicanere néztek.
-
-– És mégis, – folytatá az elnök, – megmaradok e mellett. Gondolják meg
-önök 1.600,000 font lőpor hat milliárd liter gázt fejleszt… Hat
-milliárd!… Tudják mi ez?
-
-– De hát mitévők leszünk akkor? – kérdé a tábornok.
-
-– A dolog nagyon egyszerű: a lőpor terjedelmét csökkentjük, anélkül,
-hogy e miatt feszítő ereje csorbát szenvedne.
-
-– Jól van, de mi úton-módon?
-
-– Elmondom, – viszonzá Barbicane.
-
-Hallgatói majd elnyelték szemeikkel.
-
-– Valóban igen egyszerű a dolog, – folytatá Barbicane, – hogy ezt a
-lőpor-tömeget negyedrésznyi térfogatra szorítsuk össze. Önök ismerik azt
-a csodálatos anyagot, mely a vegetabiliak elemi szövetét képezi: a
-celluloset.
-
-– Áh, értem már, kedves Barbicane, – mondá az őrnagy.
-
-– Ezt az anyagot – folytatá az elnök – számos testben egészen tisztán
-megtaláljuk, különösen a gyapotban, a mi nem egyéb, mint a gyapot-szárak
-magvának szőre. A gyapot oxigensavval vegyítve kihült állapotban
-szerfölött fel nem oldható, rendkivül gyulékony és módnélkül robbanékony
-anyaggá változik. 1832-ben feltalálta egy franczia vegyész, Braconnot a
-neve, ezt az anyagot «xyloidin»-nek nevezte. Egy Pelouse nevű franczia
-1838-ban tanulmányozta különféle tulajdonságait és végre 1846-ban
-Schönbein a baseli egyetem chemiai tanára azt az ajánlatot tette, hogy
-lőpor helyett használják. Nos tehát, ez a lőpor az oxigentartalmú
-gyapot.
-
-– Vagyis pyroxyle, – viszonzá Elphiston.
-
-– Vagyis lőgyapot, – jegyzé meg Morgan.
-
-– Hát amerikai szó nincs e találmány elnevezésére? – kiáltott fel Maston
-J. T. élénk nemzeti önérzettel.
-
-– Sajna, nincs, – felelt az őrnagy.
-
-– No de mégis Maston megvigasztalására elmondom, hogy egyik
-polgártársunk buzgólkodása a cellulose tanulmányozásával összefügg; mert
-a collodium, a fényképirásnak ez a legfontosabb segítő-eszköze,
-egyszerűen alkohollal telített ætherben feloldott pyroxyle és ezt
-Maynard találta fel, a mikor Bostonban orvostanhallgató volt.
-
-– No hát, éljen Maynard és a lőgyapot! – riongott viharos lelkesedéssel
-a Gun-club titkára.
-
-– Visszatérek a pyroxylre, – folytatá Barbicane, – önök ismerik azokat a
-tulajdonságait, a melyek őt reánk nézve olyan becsessé teszik; nagyon
-könnyen lehet gyártani: a gyapotot tizenöt perczig füstölgő oxigensavba
-áztatjuk, aztán hideg vizben kimossuk, megszáraztjuk s készen van.
-
-– Valóban nagyon egyszerű, mondá Morgan.
-
-– Továbbá a pyroxyle-t nem támadja meg a nedvesség, ez pedig a mi
-szempontunkból igen fontos tényező, minthogy az ágyú megtöltése nehány
-napi munkába kerül; meggyúl 170° mellett, nem 240 foknál és oly gyorsan
-elég, hogy közönséges lőporon gyujtva meg, a lőpornak ideje sem marad
-arra, hogy tüzet fogjon.
-
-– Nagyszerű! – mondá az őrnagy.
-
-– Csakhogy drágább, mint a lőpor.
-
-– Az szóba sem jön! – kiáltott Maston.
-
-– Végre a lövegnek négyszer akkora gyorsaságot kölcsönöz, mint a lőpor.
-Továbbá ha súlyának tizedrészével egyenlő salétromsavat keverűnk hozzá,
-terjeszkedő ereje jelentékenyen gyarapodik.
-
-– Szükség lesz arra? – kérdé az őrnagy.
-
-– Úgy hiszem, nem, – felelé Barbicane. Tehát 1.600,000 font lőpor
-helyett 400,000 font lőgyapotot veszünk, s minthogy 500 lőgyapotat
-minden veszély nélkül össze lehet szorítani 27 köblábnyi térbe: úgy ez
-az anyag a Columbiadban 180 láb magasságnyira emelkedik. E szerint 700
-lábnál magasabb űr áll rendelkezésére a golyónak az ágyúban, ezen át 6
-millió liter gáznak röpítő ereje lódítja ki majd a hold felé.
-
-Ekkor Maston nem uralkodhatott tovább háborgó érzelmein, egy golyó
-röperejével veté magát barátja karjaiba, s ha bomba-szilárdan nem áll
-vala Barbicane, bizonyosan összezúzza.
-
-Így végződött a bizottság harmadik ülése. Barbicane és vakmerő társai, –
-kik nem ismerték a lehetetlent, – megoldák a löveg, ágyú és lőpor
-bonyolult kérdéset. Tervökkel elkészültek, még csak az volt hátra, hogy
-megvalósítsák.
-
-– Az mellékes, az csak gyerekjáték, – mondá Maston J. T.
-
-_Az író jegyzete:_ Hogy Barbicane elnök ezen az értekezleten a collodium
-feltalálását egy honfitársának tulajdonítja, tévedésen alapszik, a mit
-Maston zokon ne vegyen; _két név_ rokonhangzásán alapul e tévedés.
-
-Egy Maynard nevű bostoni tanuló 1847-ben foglalkozott ugyan avval az
-eszmével, hogy a collodiumot a sebek gyógyításánál használja; de már
-előbb, 1846-ban fedezte azt fel a franczia Menard Lajos, a ki szellemes
-tudós, azonkivül festő, költő, filozófus, filologus és vegyész volt. –
-_V. Gy._
-
-
-
-
-TIZEDIK FEJEZET.  Egy ellenség és 25 millió jó barát.
-
-Az amerikai közönség a Gun-club tervét a legapróbb részletekig a
-legélénkebb érdeklődéssel kisérte. Napról-napra leste a bizottság
-értekezletét s a legnagyobb szenvedélylyel foglalkozott a
-leglényegtelenebb előkészülettel is, mely a hatalmas vállalatra
-vonatkozott. A szám-kérdéseket, a mechanikai nehézségeket, melyek
-megoldásra vártak, lázas figyelemmel kisérte.
-
-Ámbátor egy álló esztendő kellett ahhoz, hogy a munkához hozzáfogjanak s
-azt befejezzék, mégis az érdeklődésnek mind újabb meg újabb
-nyilvánulásai betölték bőségesen azt az időt: az ágyúfúrásra választandó
-hely, az öntőforma elkészítése, a Columbiad öntése, a szerfölött
-veszedelmes megtöltés, mindez busás anyagot szolgáltatott a nép
-kiváncsiságának. Ha majd a löveget kilövik, egy fél percz lefolyása
-alatt csakugyan eltünik-e szemök elől; mi lesz vele, mi vár reá a
-végtelen ürben, miképpen jut a holdba, bezzeg kevés embernek jut
-osztályrészeül, hogy saját szemeivel láthassa. Azért az előkészületek, s
-a kivitel pontos részletei csakugyan igénybe vették az igazi
-érdeklődést.
-
-Ezen közben a vállalatnak tisztán tudományos vonzóerejét igen nagy
-mértékben fokozta egy mellékkörülmény.
-
-Barbicanenak terve egy legio barátot és bámulót szerzett, de ha még oly
-tiszteletteljes és még oly rendkivüli volt is ez a tetszés: általános
-nem lehetett. Egyetlen egy ember akadt az Egyesült-Államokban, a ki
-fölemelte tiltakozó szavát a Gun-club terve ellen és minden alkalommal
-hevesen megtámadta. Barbicane, – mert ilyen az emberi természet, – ez
-egyetlen ellenkezés iránt érzékenyebb volt, mint az általános tetszés
-iránt fogékony.
-
-Pedig jól tudta okát ennek a kiirthatatlan ellenkezésnek, ennek az
-egymagára szorítkozó ellenséges érzületnek kútforrását: tudta, hogy a
-személyes féltékenység és becsvágy melyik forrásából buzgott elő már
-régebb idő óta.
-
-A Gun-club elnöke sohasem látta e makacs ellenségét; bizonyára
-szerencse, mert ha e két férfiú szemtől-szembe kerül: szomorú
-következményei lesznek. A vetélytárs éppen olyan tudós volt, mint
-Barbicane, büszke, vakmerő, erőszakos, határozott akaratú férfiú: igazi
-yankee. A neve: Nicholl kapitány, lakott Philadelphiában.
-
-Mindenki tudja, hogy a szövetség-háború alatt a löveg és a hajó-pánczél
-között bámulatra méltó küzdelem fejlődött ki: az egyiknek az volt a
-rendeltetése, hogy a másikat átfúrja, a másiknak pedig az, hogy ne
-hagyja magát. Ennek az lőn a következménye, hogy a két világrész
-tengerészete nemzeti átalakuláson ment keresztül. A golyó és a vaspánt
-hallatlanul elkeseredett élet-halál harczot vívtak, egyik nagyságban,
-másik vastagságban gyarapodott napról-napra. A rettenetes ágyúkkal
-felszerelt hajók áthatolhatatlan pánczélvédeik mögül az ellenséges
-tűzzel daczoltak. A Merrimac, Monitor, Ram-Tenesse, Weckausen[8]
-ellenséges lövegek ellen védve, rengeteg nagy golyókat röpítettek. Azt
-tették másokkal, a mit maguknak nem kivántak az egész hadtudománynak
-erkölcsi igazság híjával levő alapelve értelmében.
-
-[Illustration: NICHOLL KAPITÁNY.]
-
-Ha Barbicane a lövegek öntéséről volt híres, éppen oly névre tett szert
-Nicholl a pánczélkovácsolásban. Éjjel-nappal golyót öntött az egyik
-Baltimoreban, pánczélt kovácsolt a másik Philadelphiában: az eszméknek
-ellentétes áramlata éltette az egyiket is, másikat is. Mihelyt Barbicane
-egy új golyót talált fel, készen volt Nicholl egy új pánczéllal. A
-Gun-club elnöke világéletében azon buzgólkodott, hogy lyukat fúrjon, a
-kapitány pedig azon, hogy őt ebben megakadályozza. Ebből magyarázható
-meg a folytonos féltékenység, mely később személyeskedővé lett. Nichollt
-olybá képzelte Barbicane, mint egy áttörhetetlen pánczélt, melyen
-hajótörést szenved minden fáradozása; viszont Barbicanet Nicholl olyan
-lövegnek tartotta, mely őt keresztül-kasul fúrja.
-
-Habár ez a két tudós ellentett irányban működött, mégis a geometria
-minden tantétele daczára is végül egymásba ütköztek volna – a párviadal
-terén. Szerencsére ez a két hasznos polgára a hazának 50–60 mérföld
-távolságra laktak egymástól és barátaik annyi akadályt tudtak közéjük
-gördíteni, hogy sohasem találkozhattak. Egy időben nem tudták, hogy a
-kettő közül melyiké lesz a dicsőség, mégis úgy látszék, hogy a
-pánczélnak kell útat nyitnia a golyó előtt. Ámde a szakavatott
-itélőbirák is haboztak még az itélethozatalban. Az utolsó próbánál
-Barbicane hengeralakú, hegyes végű golyói Nicholl pánczélaiban
-fennakadtak; azt hitte a philadelphiai kovács, hogy övé a diadal és
-vetélytársát megvetésével sujthatja, de midőn ez később hegyes golyók
-helyett 600 fontos kartács gránátokat használt – bezzeg elszontyolodott
-a kapitány. Valóban ezeknek a gránátoknak sikerült, – habár kisebb
-sebességgel,[9] – a legjobb érczből készült pánczélt is szétroncsolni,
-átlyukasztani és darabokra tördelni.
-
-Midőn aztán a golyó győzelme biztosítottnak látszék és Nicholl egy új,
-kovácsolt vasból gyártott pánczéllal elkészült, a harcz bevégződött.
-Mestermű volt az, a világ mindenféle golyóival farkasszemet nézett. A
-mester kivitette a washingtoni Polygonra[10] és a Gun-club elnökét
-felszólította, hogy rombolja azt szét. A békekötés után Barbicane
-egyáltalában nem állott reá a próbára.
-
-Erre aztán azt ajánlotta a kapitány, hogy pánczélát ellenébe állítja
-bárminő golyónak, a legképtelenebb lövéseknek, tömör, üres, hegyes végű,
-gömbölyű golyóknak. Ámde az elnök rá sem hederített, egyáltalában nem
-akarta sikerét koczkáztatni.
-
-Nichollt annyira felingerelte ez a leirhatatlan makacsság, hogy
-mindennemű előnynyel kisértetbe akarta hozni Barbicanet. Felajánlotta,
-hogy pánczélát az ágyútól 200 yardnyira állítja fel. Barbicane megmaradt
-a mellett, hogy nem kisérletez.
-
-– Száz yardnyira?… Még hetvenötre sem.
-
-– No hát ötvenre, – harsogott Nicholl az ő ujságaiban, – 25 yardnyira is
-fölállítom s ráadásul én magam mögéje állok.
-
-Barbicane azt felelteté, hogy még úgy sem hajlandó, ha Nicholl a pánczél
-– elé áll.
-
-Ez már teljesen kihozta sodrából Nichollt, sértegetni kezdett.
-Kijelentette, hogy a gyávaság Barbicanetól el nem választható
-tulajdonság; az olyan ember, a ki nem hajlandó egy ágyúlövést
-megkoczkáztatni majdnem fél; általában a tüzérek, a kik manapság hat
-mérföldről lődözgetnek, olyan okosak, hogy személyes bátorságukat
-mathematikai itéletekkel pótoltatják; egyébiránt, ha valaki pánczéla
-mögött nyugodtan várja be a lövést, éppen olyan bátorságra mutat, mintha
-egy másik minden művészetét latba vetve ellövi a golyót.
-
-[Illustration: A POLEMIZÁLÓ NICHOLL.]
-
-Barbicane e gyülöletet lehelő nyilatkozatokra nem is felelt; talán nem
-is vett róluk tudomást, mert nagy terve egészen lefoglalta.
-
-Mikor hires indítványát a Gun-clubban megtette: Nicholl dühe tetőpontra
-hágott. Jókora féltékenység is vegyült e gyülölségbe, mert tudta, hogy
-nem tehet ellenében semmit. Ugyan mit is találhatott volna ki, a mi
-túltesz ezen a 900 láb hosszú Columbiadon? Képzelhető-e olyan pánczél,
-mely 30,000 fontos golyónak ellenáll? Nichollt az első pillanatban
-leverte, megsemmisítette, összezúzta ez az «ágyúlövés»; később újra
-feltápászkodott, s elhatározta, hogy bizonyító érveinek erejével
-meghiusítja Barbicane tervét.
-
-A Gun-club munkálatait tehát a legádázabbul megtámadta; írt egy rakás
-levelet, melyeket az újságok szivesen közöltek. Tudományos eszközökkel
-próbálta Barbicane művét tönkresilányítani. S mihelyt a hadjárat
-folyamatban volt, mindennemű érvekkel előhozakodott; őszintén szólva
-gyakran olyanokkal is, melyeknek csak látszólagos tartalma volt.
-
-Mindenek előtt megostromolta Barbicane számításait. _A_ + _B_ alapján
-igyekezett kimutatni, hogy Barbicane tételei hamisak, s avval vádolta,
-hogy egy kukkot sem ért a ballisztikához. Egyéb tévedéseit nem érintve,
-azt is kimutatta, hogy teljes lehetetlenség egy lövegnek
-másodperczenkint 12,000 yardnyi kezdő-sebességet kölcsönözni. Erősen
-állítá, az algebrára támaszkodván, hogy még ilyen kezdő-sebesség mellett
-sem juthat egy löveg túl a légkörön! Húsz angol mérföldnyire is alig.
-Még ennél is tovább ment. Tegyük fel, hogy megadatja a kellő sebességet,
-ámde az 1.600,000 font lőpor által kifejlesztett gáz nyomásának az üres
-löveg nem állhatna ellen; s ha még ezt is feltételezzük, de nem birná
-meg azt a hőséget, hanem abban a pillanatban, mikor a Columbiadból
-kiért, elolvadna, s mint tüzes eső reá hullana a meggondolatlan
-nézősokaság fejére.
-
-Barbicanenak e támadásokra egyetlen arczizma sem rándult meg, nyugodtan
-folytatta megkezdett munkáját.
-
-Erre aztán Nicholl más szempontból fogta fel a dolgot. A nélkül, hogy a
-vállalat haszontalan voltát feszegette volna, úgy beszélt róla, mint
-szerfölött veszedelmesről úgy a polgárokra nézve, kik ilyen kárhozatos
-színjátéknak szemlélői lennének, valamint a szomszéd városokra nézve;
-mert ha ez a golyó czélját el nem éri – a mi pedig lehetetlenség is –
-úgy visszaesik a földre, s akkor súlyának megfelelőleg a gyorsaság
-négyzetével gyarapodik nehézségben, s akkor jaj annak a helynek, hova
-lezuhan. Ily körülmények között, a nélkül, hogy a szabad polgárok
-jogaiba beleavatkoznánk, a kormánynak kellene lépéseket tenni, mert az
-nem járja, hogy egy embernek a kedvtelése az összesnek biztonságát
-veszélyeztesse.
-
-Ebből kitetszik, hogy minő tulságokba sodródott Nicholl kapitány.
-Véleményét nem osztotta senki: egymagára állt. Számba sem vették gonosz
-jóslásait. Hadd ordítson kedvére, – mondák, – míg a tüdeje bírja. Olyan
-ügynek védőjévé szegődött, mely már előre veszett ügy vala; hallották
-kiabálását, de nem hallgatták meg, s így a Gun-club elnökének tisztelői
-közül egyet sem hódított el. Ez pedig vetélytársának érveléset arra sem
-tartotta méltónak, hogy megczáfolja.
-
-  1. Arra, hogy a Gun-club vállalatához szükséges
-     pénz nem gyül be, fogadok                         1000 dollárba
-  2. Arra, hogy 900 láb hosszú ágyút önteni nem lehet,
-     s így nem sikerülhet, fogadok                     2000 «
-  3. Arra, hogy a Columbiadot nem lehet megtölteni, s
-     hogy a lőgyapot a löveg nyomása alatt magától
-     meggyulad, fogadok                                3000 «
-  4. Arra, hogy a Columbiad az első lövésnél
-     szétpukkan, fogadok                               4000 «
-  5. Arra, hogy a löveg nem fog hat mérföldnyire sem
-     röpülni, s a kilövetés után nehány másodpercz
-     mulva visszaesik a földre, fogadok                5000 «
-  
-Minekutána látta Nicholl, hogy egészen sarokba szorították, s még arra
-sem adódik alkalom, hogy ügyét személyesen védje, elhatározta, hogy a
-pénzével áll elő. Ezért Richmond Enquirer-jében egy rakás fogadást
-ajánlott fel, melyek a számok fokozatosságához képest így következének:
-
-Ebből kitetszik, hogy a kapitány legyőzhetetlen makacsságától hajtva,
-tekintélyes összeget, – összesen 15,000 dollárt – tett koczkára.
-
-A fogadás tételeinek jelentékeny volta daczára május 19-dikén egy
-lepecsételt levelet kapott, melynek hatalmas lakonikus tartalma így
-hangzik:
-
-«Baltimore, október 18.
-
-Tartom.
-
-Barbicane.»
-
-
-
-
-TIZENEGYEDIK FEJEZET.  Florida vagy Texas?
-
-No de még hátra volt egy kérdés eldöntése: a kisérlethez alkalmas helyet
-kelle választani. Az observatorium ajánlata szerint a zenithre kell majd
-irányítani az ágyút; ámde a hold csak 0° és 28° szélességi fok között
-eső helyen jut a zenith-pontra, más szavakkal, elhajlási foka 28. Arról
-volt szó, hogy egészen pontosan meghatározzák a helyet, a hol a rengeteg
-Columbiadot önteni kell.
-
-Midőn a Gun-club október 20-dikán közgyülést tartott, Barbicane elhozta
-a gyülésre Belltropp C.: «Az Egyesült-Államok» kitünő térképét. Ámde
-Maston J. T. anélkül, hogy időt engedett volna neki arra, hogy ezt a
-térképet kiteregesse, az ő szokott erőszakosságával szót kérvén,
-ilyeténképpen beszélt:
-
-– Tiszteletre méltó társaim! A ma szőnyegre kerülendő tárgynak igazi
-nemzeti érdeke van, s azért alkalmat szolgáltat nekünk arra, hogy
-hazaszeretetünknek jó adag kifejezést adjunk.
-
-A Gun-club tagjai egymásra meredtek, mert nem fogták fel észszel, hogy a
-szónok mire czéloz.
-
-– Nincs önök között senki, a ki kevésre becsülné a dicsőséget és az
-Unionak jogában áll követelni azt, hogy a Gun-club rémítő ágyúját a maga
-kebelében rejtse. A jelen körülmények szerint tehát – – –
-
-– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
-
-Derék, Maston, – szakítá félbe az elnök.
-
-– Engedje meg, – folytatá a szónok, – hogy eszmémet kifejtsem. A jelen
-körülmények között olyan helyet kell választanunk, a mely az
-egyenlítőhöz közel fekszik, hogy a kisérlet a szükséges feltételek
-mellett történhessék…
-
-– Sziveskedjék… mondá Barbicane.
-
-– Követelem a szólásszabadságot, – veté oda Maston felingerülve, – én
-azt mondom, hogy annak a dicsőséggel teljes földnek, honnan a löveget
-felröpítjük, az Uniohoz kell tartoznia.
-
-– Kétségen kívül! – válaszola nehány tag.
-
-– Nos tehát, minthogy a mi birodalmunk olyan messzire nem terjed; és
-minthogy délről az oceán határt szab területünknek, melyen túl nem
-terjeszkedhetünk; és minthogy a 28-ik szélességi fokot az
-Egyesült-Államok határain túl kell keresnünk: ime kell-e ennél
-jogosultabb casus belli… és én követelem, hogy izenjünk Mexikónak
-háborút.
-
-– Már azt nem! Nem! – kiáltozák minden felül.
-
-– _Nem?_… viszonzá Maston… E gyülekezet kebelében mégis csak
-csodálkoznunk kell e szó miatt.
-
-– De hallgasson meg…
-
-– Soha!… soha!… kiáltott fel a tüzes szónok. Előbb vagy utóbb, de meg
-kell indítanunk ezt a háborút és én követelem hogy ez még ma
-megtörténjék.
-
-– Maston! – szólott Barbicane és megrázta erősen az elnöki harangot, –
-megvonom öntől a szót.
-
-Maston felelni akart, de nehány barátjának sikerült őt elhallgattatni.
-
-– Egy véleményen vagyok az előttem szólóval, – kezdé Barbicane, – hogy e
-kisérletet csak az Unio területén szabad véghezvinnünk, ámde, ha
-türelmetlen barátomtól szóhoz juthattam volna, s ha ő a térképre egy
-pillantást vetett volna: belátta volna, hogy egyáltalában nincsen
-szükségünk arra, hogy szomszédunknak háborút izenjünk, mert az
-Egyesült-Államok nehány határvidéke éppen a 28°-dik fokig terjed, sőt
-azon még túl is. Nézzenek ide: Texasnak és Floridanak egész déli része
-rendelkezésünkre áll.
-
-Az intermezzónak nem lett semmi következménye; no de azért Maston nem
-szivesen győződött meg. Elhatározták, hogy a Columbiadot Texas vagy
-Florida területén öntetik. Ennek a határozatnak példátlan vetélkedés
-lett a következménye a két tartomány városai között. A 28-dik szélességi
-fok az amerikai parton ketté szeli Florida félszigetét s azt csaknem két
-egyenlő részre osztja. Aztán a mexikói öböltől kezdve, mintegy ívnek a
-szelvénye az Alaboma, Mississippi és Louisiana partvidékét érintve
-lehasít Texasból egy darabot s tovább halad Mexikón, Sonoran és
-Ó-Kalifornián át a Csendes-tengerig. E szerint Texasnak és Floridának a
-28-dik szélességi fok alatt fekvő déli részei feleltek meg az
-observatorium által kikötött feltételnek.
-
-Florida déli részén egy jelentékeny város sincsen, csak erődítményekkel
-van megrakva a nyughatatlan indiánusok támadása ellen. Egyetlenegy
-városa: Tampa-Town tarthatott számot a választásra, alkalmatos fekvése
-miatt.
-
-Bezzeg Texasban számosabb és jelentékenyebb városok vannak:
-Corpus-Christi a Nucces kerületben; a Rio-Brovo mellett fekvő összes
-városok: Laredo, Comilates, San-Ignatio, Webben: Roma, Rio-Grande-City,
-Starrban: Edinburg, Hidalgoban: Santa-Rita, El-Panda, Brownsville,
-Cameron Florida egyetlen városával szemben hatalmas szövetséget
-képeztek.
-
-Azért, mihelyt a határozatot alighogy megtudták, Texasból és Floridából
-sietve jöttek Baltimoreba a küldöttségek és Barbicane elnököt, meg a
-Gun-club tekintélyesebb tagjait napról-napra rettenetes reklamácziókkal
-ostromolták. Amint hajdanában hét város versengett egymással
-Görögországban azért a dicsőségért, hogy Homeros születése helye, úgy
-fenyegetőzött most két egész állam, egymás ellen egy ágyú miatt.
-
-E «vad testvéreket» látták azokban a napokban fegyveresen fel és alá
-járkálni Baltimore utczáin. Minden találkozásnál attól lehetett tartani,
-hogy összetűznek, a minek gonosz következményei lettek volna.
-Szerencsére értett hozzá az elnök, hogy okosan és ügyesen elhárítsa a
-veszedelmet. A különböző államok hirlapjai egymással versenyeztek a
-tüntetésekben. A «New-York-Herald» és a «Tribune» pártolták Texast, a
-«Times» és «American Review» ellenben Florida pártját fogták. A Gun-club
-tagjai már nem tudták, hogy melyikre hallgassanak.
-
-[Illustration: FLORIDA TÉRKÉPE.]
-
-Texas büszkén hozakodott elő 26 provinciájával, úgy állította fel
-ezeket, mint valami ágyú-üteget; Florida azonban azt felelte erre, hogy
-egy hatszorta kisebb államban 12 provincia mégis többet tehet.
-
-Texas erősen büszke vala 330,000 lakosára; Florida ugyan szerényebben,
-de mégis azt állítja, hogy népesebb ő 56,000 lakosával. Azonkívül
-szemére lobbantotta Texasnak, hogy egy különös-fajta mocsárláza van, a
-melynek évről-évre akár jó, akár rossz az időjárás, nehány ezer ember
-áldozatul esik. És igaza volt ebben.
-
-Texas azt felelte erre, hogy Florida ugyan a láz tekintetében nem vethet
-semmit a szemére, s ha több nem, de legalább oktalan cselekedet, ha egy
-más államra reá fogjuk, hogy egészségtelen, különösen, ha abban a
-szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a fekete-hányás («Vomito negro»)
-időszakilag fellép nálunk. És igaza volt ebben.
-
-– Egyébiránt, – mondatá tovább Texas a New-York-Heralddal, – meg kell
-bizonyos hiányt bocsátanunk olyan államnak, a hol egész Amerikában a
-legjobb gyapot terem, a mely a legjobb hajó-talpfát szállítja, olyan
-pompás kőszénnel dicsekedik és vas-ércze 100% tiszta fémet tartalmaz.
-
-Erre azt felelte az American Review hogy Florida földje nem olyan gazdag
-ugyan, de a legkitünőbb anyagot szolgáltatja a Columbiad mintájának
-megintésére, mert igen gazdag homokban és agyagban.
-
-Hanem mielőtt valamely országban valamit önteni akarunk, be is kell oda
-előbb jutni, Florida közlekedése nehézkes, holott Texasnak van
-partvidéke és a Govelston öböl főleg tizennégy mérföld területű s a
-világ összes flottáit befogadhatná.
-
-– Megengedjük, – mondák a Florida mellett kardoskodó ujságok, ugyancsak
-dicsekedhetnek olyan kikötővel, a mely a 29-dik szélességi fok alatt
-fekszik. Hát mi Espiritu-Santo öblünk nincs éppen a 28° alatt,
-Tampa-Tocon közvetlen közelében?
-
-– Gyönyörű öböl! – veté oda Texas, – félig elborítja a föveny.
-
-– Még fövenynyel telten is! – kiáltott fel Florida. Legalább ne higyjék
-rólam, hogy vadak hazája vagyok.
-
-– Valóban? Hát a seminolak nem barangolják be sivatagjaitokat?
-
-– No lám, hát a ti apachatok és comanchaijok czivilizálódtak?
-
-Igy folyt a harcz nehány napig, midőn Florida más téren igyekezett
-ellenfele alól kihuzni a gyékényt. Egy reggel azzal állott elő a Times,
-hogy «minekutána a vállalat tetőtől-talpig amerikai, föltétlenül
-szükséges, hogy tetőtől-talpig amerikai földön létesüljön».
-
-Erre aztán megbotránkozva kiáltá Texas: Amerikai! Hát mi nem vagyunk
-éppen úgy amerikaiak? Hát Texast és Floridát nem 1845-ben, még pedig
-egyszerre kebelezték be az Unioba?
-
-– Mindenesetre, – felelé a Times, – de mi már 1820 óta tartozunk oda.
-
-– Meghiszem azt, – hánytorgatta a Tribune, – minekutána 200 évig
-spanyolok vagy angolok valátok, öt millió dolláron eladtak titeket az
-Egyesült-Államoknak.
-
-– Nos, mi van ebben? – felelték a floridabeliek, szégyenkeznünk kell
-talán e miatt? Hát Louisianat nem vették meg Napoleontól 16 millió
-dolláron.
-
-– Szégyen, gyalázat! – kiáltozták Texas küldöttei. Egy nyomorúságos
-rongyföld, a minő Florida, még egybeveti magát Texassal, a melyet soha
-el nem adtak, a mely saját erejéből küzdötte ki függetlenségét, a mely
-1836 márczius 2-dikán kiűzte a s.-mexikóiakat és S.-Houstonn Santa-Anna
-seregei felett San-Jancinto mellett aratott győzelme után, szövetséges
-köztársasággá változott! Végül olyan állammal, a mely önként
-csatlakozott az Uniohoz.
-
-– Az ám, mert félt a mexikóiaktól, – veté oda Florida.
-
-– Miért félt!… a mint ezt a fölötte élénk szót kimondák, a helyzet
-csaknem türhetetlenné vált. Már-már arra gondoltak, hogy Baltimore
-piacza véres dráma szinhelyévé lesz. Szükséges vala, hogy a következőkre
-felvigyázzanak.
-
-[Illustration: OSTROMÁLLAPOT BALTIMOREBAN.]
-
-Barbicane azt sem tudta, hol áll a feje. Levelek, röpiratok,
-nyilatkozatok, fenyegető levelek csak úgy özönlöttek a lakására.
-Melyiknek fogja pártját? Az illetőség, hozzáférhetőség és a szállítás
-könnyüségére való tekintetben mindkét állam teljesen egyforma vala.
-Politikai melléktekintetek nem határozhattak ebben a kérdésben.
-
-Ez az ingadozás, ez a zavar már jó ideig tartott, Barbicane elhatározta,
-hogy nyilatkozik. Összegyüjtötte bajtársait s egy határozatot
-terjesztett elő, a mely – mint látni fogjuk – elég bölcs vala.
-
-– «Mindannak érett megfontolása után, a mi a napokban Texas és Florida
-között történt, nyilvánvaló, hogy azok a torzsalkodások az előnyben
-részesítendő állam városai között is napirenden lesznek. A vetélkedés
-átmegy a nemről a fajra: államról a városokra. Ámde Texasnak tizenegy
-városa van egyenlően megfelelő a föltételeknek, s ezek mind vetélkedni
-fognak a vállalat dicsősége után, nekünk pedig a mellőzött városok
-ellenségeinkké válnak; – Floridának csak egy városa van. Tehát
-válaszszuk Floridát vagyis Tampa-Town-t.»
-
-Mikor ezt a határozatot megtudták, Texas követei össze voltak zúzva.
-Leirhatatlan düh szállotta meg őket, s névszerint fenyegették a Gun-club
-több tagját. Baltimore hatóságának még csak egy eszköze volt ellenökben,
-alkalmazták azt. Külön vonatot rendeltek, a kazánt befűttették, a
-texasbelieket kit erőszakkal, kit szépszerével felültették és óránkint
-30 mérföld gyorsasággal hazaszállították.
-
-Ámde, ha még oly gyorsan röpítették is őket tova, mégis elég idejök
-akadt arra, hogy ellenségeiknek konczul oda dobjanak bucsuzóul egy-két
-gunyos, fenyegető szót. Arra a keskeny földnyelvre czélozva, mely
-Floridát két oldalról tenger által mosva képezi, – azt mondák, hogy az
-ágyúlövést nem állja az ki, s az első dörgésre kettészakad.
-
-– Hadd szakadjon! – felelék a floridabeliek oly röviden és velősen, hogy
-még a spartaiak is büszkék lettek volna erre a feleletre.
-
-
-
-
-TIZENKETTEDIK FEJEZET.  Ország-világnak.
-
-Minekutána a csillagászati, mechanikai, helyrajzi akadályokat legyőzték,
-került a sor a pénz-kérdésre. Arról volt szó, hogy a terv
-megvalósítására rengeteg összeget teremtsenek elő. Sem magán ember, sem
-egy állam a szükségelt milliókat rendelkezésre nem bocsáthatta volna.
-
-Barbicane elnök elhatározta tehát, hogy ámbátor a vállalat tisztán
-amerikai, általános érdeküvé teszi, s minden országot felszólít arra,
-hogy pénz-segítséggel hozzájáruljon. Az egész világnak joga, sőt
-kötelessége vala, hogy holdjuk érdekét hathatósan pártolják. Az e czélra
-megindított aláirás Baltimoreból indult ki és szólott
-országnak-világnak.
-
-Ennek az aláirási felhivásnak minden várakozást fölülmuló eredménye
-lett. Nem pénz-kölcsönről volt szó, hanem ajándékról. A vállalat tényleg
-hasznot nem leső volt, s nem nyujtott nyereségre reményt.
-
-No de Barbicane felszólításának volt hatása az Egyesült-Államok határain
-túl, áthatott az Atlanti és a Csendes-oceánon, elterjedt Ázsiában,
-Európában, Afrikában és Ausztráliában. Az Unio csillagvizsgálói direkt
-összeköttetésbe léptek a külföldi csillagvizsgálókkal. A párisi,
-szent-pétervári, berlini, altonai, stokholmi, varsói hamburgi, budai,
-bolognai, malti, lissaboni, a jó-reményfoki, benaresi, madrasi, pekingi
-csillagvizsgálók üdvözölték a Gun-clubot, a többiek óvatosan várakozó
-álláspontot foglaltak el.
-
-A greenwichi observatorium, melyhez Nagy-Brittanniának többi huszonkét
-csillagvizsgálója csatlakozott, kereken kijelentette, hogy tagadja, hogy
-a vállalat eredményre jusson és Nicholl kapitány pártjára állott.
-Ugyancsak a greenwichi csillagvizsgáló arra a hirre, hogy számos
-tudóstársaság szaktudóst küld Tampa-Townba, lelketlenül napirendre tért
-egyik választmányi ülésében Barbicane indítványa felett. Nem volt egyéb,
-mint merő angol féltékenység.
-
-Egészben véve a tudományos világ érdeklődése szemmel látható volt, ez
-megtette a kellő hatást a tömegre, mely általában nagy kedvvel
-foglalkozott a vállalattal. Igen nyomós körülmény ez, mert hiszen ehhez
-a tömeghez fordultak, hogy a jelentékeny tőkét összehordják.
-
-[Illustration: ARANY-ESŐ.]
-
-Barbicane elnök október 8-dikán lelkes manifestumot fogalmazott, a
-melyben a kerek föld minden jóakaró lakójához fordult. Ezt a kiáltványt
-a világ minden nyelvére lefordíttatta, volt is eredménye.
-
-Az Unio fővárosaiban aláirási iveket tettek közzé, hogy a baltimorei
-banknál (Baltimore street 9.) folynak be a pénzek; erre az ismert
-világrészekben a következő bankoknál történtek aláirások:
-
-
-Bécsben Rothschild S. M. bank.
-
-Szent-Pétervár – Stieglitz és társa.
-
-Páris – Credit Mobilier
-
-Stockholm – Tottie és Arfuredion.
-
-London – Rothschild N. M. és fiai.
-
-Turin – Arduin és társa.
-
-Berlin – Mendelsohn.
-
-Genua – Lombard, Odier és társa.
-
-Kostantinápoly – Ottomann-bank.
-
-Brüssel – Lambert C.
-
-Madrid – Weisweller Dániel.
-
-Amsterdam – Németalföldi Hitelbank.
-
-Róma – Torlonia és társa.
-
-Lissabon – Lecesue.
-
-Kopenhága – Magán-bank.
-
-Buenos-Ayres – Manua-bank.
-
-Rio-de-Janeiro – u. o.
-
-Montevideo – u. o.
-
-Valparaiso – La Chambre Tamás és társa.
-
-Mexiko – Daran Márton és társa.
-
-Lima – La Chambre Tamás és társa.
-
-Az elnök manifestumának kibocsátása után harmadnapra az
-Egyesült-Államokban négy millió dollár gyült össze. Evvel az összeggel
-már kezdhetett valamit a Gun-club.
-
-Nehány nap mulva távirati uton értesültek Amerikában, hogy a külföldön
-megindított gyüjtésben valósággal versenyre keltek az aláirók. Némely
-ország nemes bőkezüségével tünt ki, mások ismét nem egy könnyen
-nyitották ki a tárczájukat. Vérmérséklet dolga az egész.
-
-Egyébiránt ékesebben szólanak a számok; hadd álljon itt az adakozásokról
-szóló hivatalos kimutatás, ez mutatja, hogy mekkora összeg állott a
-gyüjtés lezártával a Gun-club rendelkezésére.
-
-_Oroszország_ 368,733 rubellel járult hozzá. Ha valaki ezen csodálkozik,
-úgy félreismeri az oroszok tudományos érzékét, és azt a haladást, melyet
-náluk a csillagászat tett azoknak a számos csillagvizsgálóknak
-segítségével, melyek közül a legfigyelemreméltóbb 2.000,000 rubelbe
-került.
-
-_Francziaország_ eleinte nevetett az amerikaiak követelésein. A hold
-czéltáblájává lett számtalan elkoptatott élcznek és egy rakás
-vaudville-nek a tárgya, melyekben rossz izlés meg tudatlanság birokra
-keltek. De a mint a francziák előbb énekeltek, aztán fizettek, úgy
-fizettek most is, minekutána jól kaczagtak: aláirtak 1.253,930 francot.
-No már ennyi pénzért csak nevethettek egy kicsit.
-
-_Osztrákország_ daczára pénzügyi inségének, elég nemesen viselte magát;
-216,000 forinttal járult hozzá, a mit közadóul rótt ki, ez bizony
-szivesen látott vendég volt az amerikaiaknak.
-
-_Svédország és Norvégia_ összesen 52,000 birodalmi tallért adott, a két
-ország viszonyaihoz mérten tekintélyes ez; de még ennél is bizonyára
-több lett volna, ha a gyüjtést Cristiániában és Stockholmban egyszerre
-kezdették volna meg. A norvégek nem küldik szivesen a pénzüket a
-svédekhez bárminő czél legyen is a gyüjtés.
-
-_Poroszország_ 25,000 tallér aláirásával bizonyította be, hogy mennyire
-helyesli a vállalatot. A porosz csillagvizsgálók az összegnek tetemes
-részét adák s nagy részük volt abban, hogy Barbicane elnök még inkább
-neki buzduljon.
-
-_Törökország_ nemes példáját adta az áldozatkészségnek; igaz, hogy reá
-leginkább tartozik a dolog, mert hiszen a török év és hires bőjtjük, a
-Ramazan, a hold járása szerint igazodik. Nem tudott kevesebbet adni,
-mint 1.372,640 piastert, hanem ezt nagy buzgósággal fizette ki, a miben
-jó része volt a magas porta pressiójának.
-
-_Belgium_ az összes államok között a második helyet foglalta el, mert
-513,000 frankkal járult hozzá, egy lakóra körülbelül 12 centimes esett.
-
-_Hollandia_ és gyarmatai 110,000 forinttal támogatták a vállalatot,
-csupán 5% leszámítást kért, mivelhogy készpénzzel fizetett.
-
-_Dánia_ szük területe daczára 9000 vert aranyat adott; ez is bizonyítéka
-annak, hogy minő szivesen támogatják a dánok a tudományos vállalatokat.
-
-_A német-szövetség_ 34,285 frtot irt alá; többet nem lehetett tőlük
-kivánni, no de nem is adtak volna.
-
-_Olaszország_ ámbátor nagy pénzzavarban volt, mégis fiainak zsebéből
-kikotorászott 200,000 lirát, persze nagyon mélyen bele kellett nyúlnia,
-hogy ennyit találjon. Ha Velenczének lett volna, többet is ajándékozott
-volna, de hát nem volt.
-
-_A pápai állam_ nem is mert 7040 római tallérnál kevesebbet küldeni.
-
-_Portugália_ 30,000 cruzado-val bizonyította be a tudomány iránt érzett
-lelkesedését.
-
-_Mexiko_ 86 piasterrel járult hozzá, mint alamizsnafillérrel, de hát az
-alakuló félben levő birodalmak mindig korlátozottak.
-
-_Svájcz_ szerény adománya, melylyel az amerikaiakat segítette, 275
-frank. Őszintén megvallva, Svájcz nem fogta fel e vállalatnak gyakorlati
-jelentőségét; nem tudták elképzelni, hogy a holdba röpített golyó
-alkalmas arra, hogy az éj-csillagával üzleti összeköttetéseket
-létesítsen; azért oktalan dolognak tarták, hogy ilyen vállalatba tőkét
-fektessenek be. Végre is Svájcznak igaza volt.
-
-_Spanyolország_ teljességgel nem tudott 110 reale-nál többet
-felhajhászni. Azt hozta föl ürügyül, hogy még el nem készült
-vasút-hálózatát kell kiépítenie. Valódi oka pedig az volt, hogy ebben az
-országban nem nézik jó szemmel a tudományt. Kissé hátra-maradt a
-világtól. Azonkívül akadt egy-két spanyol – nem is tartoztak a
-tudatlanok közé – a ki nem tudta eléggé elképzelni, hogy mekkora lészen
-a golyó a holdhoz viszonyítva; attól féltek, hogy a golyó a holdat
-megtalálja zavarni pályafutásában, hold-hivatásából kiturja s az esetleg
-a földre hull. Ebben az esetben pedig okosabb dolog, ha az ember távol
-marad tőle.
-
-Meg is cselekedték ezt, nem számítva azt a nehány realet.
-
-Hátra volt még _Angolország_. Ismerjük már azt a megvetésre méltó
-ellenkezési viszketeget, melylyel Barbicane tervét fogadták. Az
-angoloknak egy szive és lelke van, s ebben együtt értendő
-Nagy-Britanniának mind a 25 millió lakója. Azt felelték, hogy a Gun-club
-vállalata vetélkedik a «bele nem avatkozás elvé»-vel, s ők bizony egy
-fillért sem irtak alá.
-
-Erre a válaszra a Gun-club rándított egyet a félvállán, s tovább
-buzgólkodott nagy munkájában. Midőn _Dél-Amerika_, még pedig: Peru,
-Chili, Brazilia, a La-plata-Államok, Columbia, 300,000 dollárt küldöttek
-erre a czélra: tekintélyes tőkének jutottak birtokába; a végösszeg:
-
-   Az Egyesült-Államok aláirása 4.000,000 dollár
-   Külföldi hozzájárulás        1.446,675 «
-                       összesen 5.446,675 dollár
-
-[Illustration: A GYÁRTELEP KOHÓI.]
-
-vagyis 29.520,983 franc 40 centimes folyt be a Gun-club pénztárába.
-
-Ne csodálkozzunk ezen az összegen. Az öntő-, fúró-, kőmives-munkák, a
-munkások szállítása, elhelyezése azonban a csaknem lakatlan országban, a
-kemenczék felállítása, az épületek, a szerszámok, műhelyek, a lőpor, a
-golyó, a mellékkiadások a költségvetés szerint csaknem az egész összeget
-fölemésztik. A szövetség-háborúban némely ágyú-lövés ezer dollárba
-került; a Barbicane elnök lövése, mely a tüzérség történetében
-páratlanul álland, bizony belekerülhet bátran 500,000-szer annyiba.
-
-Október 5-dikén a Goldspring-hámorral (New-York közelében) szerződést
-kötöttek, ez a hámor öntötte a háború alatt Parrott számára a
-legkitünőbb ágyúkat.
-
-A szerződő felek megállapodtak abban, hogy a Goldspring hámor kötelezi
-magát, hogy a Columbiad öntésére szükséges anyagot Dél-Floridába:
-Tampa-Townba szállítja.
-
-Ennek a munkálatnak jövő év október 15-dikéig készen kell lennie. Az
-ágyút jó állapotban oda kell szállítani, különben naponkint 100 dollár
-bánatpénzt fizet a hámor mindaddig a napig, míg a hold a föltétel
-szerint megállapított pontra jut ismét, vagyis 18 év és 11 napig.
-
-A munkások fogadása, fizetése, a szükséges gazdasági berendezés a
-Goldspring-társaság kötelessége lesz.
-
-Ezt a szerződést két példányban pontosan kiállították, aztán aláirták:
-Barbicane J., a Gun-club elnöke, és Murchison J., a Goldspring-hámor
-igazgatója.
-
-
-
-
-TIZENHARMADIK FEJEZET.  Stone’s Hill.
-
-Mióta a Gun-club Texast mellőzve Floridát választotta, Amerikában, hol
-mindenki tud olvasni és irni, mindenki kötelességének tartotta, hogy
-Florida földrajzát tanulmányozza. A nagy munkákat, melyek erre
-vonatkoztak, mind eladták, s így újabb kiadásokat kellett sajtó alá
-rendezni.
-
-Barbicane nem elégedett meg avval, hogy olvasson róla, saját szemeivel
-kellett látnia, hogy a Columbiad számára kijelölje a helyet. Egyuttal
-nyomban rendelkezésére bocsátotta a cambridgei csillagvizsgálónak egy
-teleszkop készítésére a szükséges költséget és érintkezésbe lépett az
-Albanyban lakó Breadwill-házzal az aluminium-löveg készítése tárgyában.
-Aztán Maston J. T., Elphiston őrnagy és a Goldspring-hámor igazgatójával
-együtt elutazott Baltimoreból.
-
-A négy utas másnap New-Orleansba érkezett, innen a szövetséges hajóhad
-egy futár-hajójára, Tampico-ra szállottak fel; mihelyt a gőz javában
-működött, szemeik elől eltünt Louisiana partja.
-
-Az átszállás nem tartott sokáig; az elindulás után másodnapra 480
-mérföldnyi utat téve, meglátták Florida partjait. Mihelyt közelebb
-értek, Barbicane alacsony, lapos, meglehetős terméketlen földet látott
-maga előtt. Minekutána a Tampico nehány fazekat megtöltött osztrigával
-és tengeri rákkal, besikamlott a Santo Espiritu öbölbe.
-
-Ezt az öblöt két hosszúkás földnyelv alkotja: a Tampa és a Hillisboro,
-ezeknek szük nyilásán át siklott be a gőzhajó. Kevéssel azután feltünt
-Tampa-Town városa a kis kikötő hátteréből, melyet a Hillisboro folyónak
-torkolata alkot.
-
-Itt vetett horgonyt a Tampico október 22-dikén este hét órakor; a négy
-utas rögtön partra szállott.
-
-Mikor Barbicane az első lépést tette Florida földjén, hevesen dobogott a
-szive; úgy képzelte, hogy építész ő, s arra a földre lép, melyen majd
-építménye fog állani. Maston J. T. megkotorta vaskampójával a talajt.
-
-– Uraim, – mondá Barbicane, – nincsen elvesztegetni való időnk; mindjárt
-holnap nyeregbe ülünk és megvizsgáljuk a tartományt.
-
-Mihelyt Barbicane a szárazra lépett, Tampa-Town három ezer lakosa elébe
-özönlött; oly tisztességtétel ez, a mi méltán megillette a Gun-club
-elnökét, a ki a választásnál evvel a földdel kegyét éreztette. Borzasztó
-üdv-ordítozással fogadták, ámde Barbicane elkerült minden
-hódolat-nyilatkozatot s a Franklin-szállóban fogadott szobájába vonult
-vissza. Nem fogadott el látogatásokat. «Hires ember» volta teljességgel
-nem vala inyére.
-
-[Illustration: STOUE’S-HILL.]
-
-Másnap, október 23-dikán apróbb fajta, eleven, tüzes lovakat láttak a
-fogadó előtt, de nem négy volt, hanem ötven, még pedig mindeniken egy
-lovas. Barbicane három társával lejött s eleinte csodálkozott a
-lovas-banderiumon. Azonkívül észrevette, hogy mindenik lovasnak a
-nyeregkápájában karabélya és pisztolyai voltak.
-
-Egyik floridai ifju rögtön megadta a magyarázatát e hadfelszerelésnek:
-
-– Uraim, seminoláktól kell tartanunk.
-
-– Micsoda, seminoláktól?
-
-– Vadak, a kik a pusztaságon csatangolnak; azért okos dolognak tartók,
-hogy testőreikül önökhöz csatlakozzunk.
-
-– Eh, mit! – mondá Maston lovára pattanva.
-
-– Elvégre is így biztosabb az út, – folytatá a floridai.
-
-– Uraim, – szólott Barbicane, – köszönöm figyelmöket, most pedig
-induljunk!
-
-A kis csapat megindult és a porfellegben eltünt. Reggeli öt óra volt; a
-nap már fenn ragyogott és a thermometer 84°-ot[11] mutatott, ámde a
-friss tengeri szellő mérsékelte a hőséget.
-
-Barbicane Tampa-Towntól a déli part hosszában indult el, hogy Alisia
-patakához érjen, a mely Tampa-Townon alul 12 mérföldnyire a Hillisboro
-öbölbe szakad. A csapat a jobb part hosszában keleti irányban fölfelé
-haladt. Nem sokára eltünt az öböl a föld egyik kanyarulatánál és nagy
-síkság terült el szemeik előtt.
-
-Florida két részből áll: az északi népesebb, kevésbbé puszta, fővárosa
-Talahasse és Pensacola, egyike az Egyesült-Államok legjelentékenyebb
-hajóarzenáljainak; a déli részt összeszorítják a folyók, melyek az
-amerikai tengerbe és a mexikói öbölbe szakadnak, nem egyéb, mint a
-mexikói öböl hosszában elnyuló keskeny félsziget, egy földnyelv, a
-Bahama-csatorna számos hajóitól állandóan körülrajozva. Nagy viharok
-alkalmával az öbölnek előrenyuló őrsévé válik. Ennek az államnak a
-területe 38.033,672 acres, azon részén kellett az ágyúöntés számára a
-helyet kijelölni, a mely éppen a 26-dik szélességi fokon fekszik; azért
-Barbicane menet közben igen gondosan megvizsgálta a talajnak minőségét.
-
-Floridát 1518-ban Juan Ponce de Leon fedezte fel éppen virágvasárnapján,
-e miatt eleinte «Pâques Fleuries»-nek nevezte el; ez a szép név sehogy
-sem illett a kiszáradt, puszta partvidékhez. Ámde a tengerparttól nehány
-mérföldre beljebb lassankint megváltozik a talaj alkata és a föld
-méltónak látszik a nevére: itt a földet folyók, patakok, tavacskák
-hálózzák be; az ember azt hihetné, hogy Hollandiában vagy Guyannában
-van. A talaj lassan emelkedett s termékeny fensíkok következtek az
-északnak és délnek mindenféle növényzete díszlett; beláthatatlan
-gabona-földjeit a tropikus meleg, s az agyagföld tartalmazta nedvesség
-mintegy magától művelték; végül a mezőkön ananas, yams, dohány, rizs,
-gyapot és czukor-nád, melyek szemmel át nem fogható területekre nyultak
-el, igen üdén díszlettek.
-
-Barbicanet igen kellemesen lepte meg, midőn a talajnak fokozatos
-emelkedését látta, s mikor Maston őt erre vonatkozólag megkérdezé, így
-felelt:
-
-– Érdemes barátom, igen nyomós érdek késztet minket arra, hogy
-Columbiadunkat magasabban fekvő helyen öntessük.
-
-– Hogy a holdhoz közelebb legyen? – kiáltott fel a Gun-club titkára.
-
-– Nem éppen, – viszonzá Barbicane, – egy-két mérföld ide vagy oda: nem
-jön számításba. Hanem azért, mert a magasabb helyen nem kell a vízzel
-birokra kelnünk, hamarább haladhat előre a munka, s így sokáig eltartó,
-drága csatorna-építkezésektől meg leszünk kimélve, mert hát arról van
-szó, hogy 900 láb mélyre ássunk alá.
-
-– Igaza van, – veté közbe Murchison mérnök, – ásás közben, a mennyire
-csak lehetséges, ki kell kerülnünk a víz-alá-mosásokat. De ha egy-két
-forrásra bukkanunk, az nem baj, kiszivattyúzzuk, vagy elvezetjük. Nincs
-ártézi kútról szó, a hol a műszerek sötétben működnek. Korántsem, mi
-szabad ég alatt, napvilágnál dolgozunk, kezünkben ásó, kapa, csákány
-lesz és tűz-akna segélyével gyorsan előre haladunk a munkában.
-
-– No de mégis csak könnyebb lesz a munka, ha magasabban fekvő helyet
-választva, a földalatti vízforrásokat kikerüljük, derekasabb munkát is
-végezhetünk; igyekezzünk tehát olyan talajt keresni, a mely a tenger
-szine felett nehány száz lábnyira van.
-
-– Igaza van önnek, Barbicane, s ha nem csalódom, nem sokára találunk
-alkalmatos helyet.
-
-– Oh, mennyire szeretnék ott lenni az első kapavágásnál, – mondá az
-elnök.
-
-– Én pedig az utolsónál! – kiáltott Maston.
-
-– És mi ezt a czélt elérjük, uraim, – mondá a mérnök, – higyjék meg
-nekem, hogy a Goldspring-társaság egy garas bánatpénzt sem fog fizetni.
-
-– Istók ucscse, arra csakugyan gondjuk legyen, – mondá Maston, – mert
-naponta 100 dollárt fizetni mindaddig, a míg a hold a kellő helyzetbe
-jut, tehát 18 évig és 11 napig, nem gyerekség; tudják, mennyit tesz az?
-658,000 dollárt.
-
-– Nem, uram, mi az nem tudjuk és nem is lesz szükség arra, hogy
-megtanuljuk.
-
-Délelőtt 10 óráig a kis csapat már egy tuczat mérföldet hagyott maga
-után hátra, a termékeny mezőkről az erdőségekbe jutottak. Ezek az
-áthatolhatatlan erdők telve voltak gránát-, narancs-, czitrom-, füge-,
-olaj- és szilva-fákkal, pisanggal és hatalmas szőlőtőkékkel, a melyek
-illat és virág-díszben egymással vetélkedtek. E pompás fák illatos
-árnyékában csillogó tollú madarak egész serege csicsergett, melyek közül
-különösen a rákevő madár tünt ki; ennek a madárnak a fészke olyan, mint
-egy ékszer-szekrény, mely méltó e tollas csecsebecsékhez.
-
-Maston és az őrnagy nem állhattak ellen, hogy a természet nagyszerűsége
-fölött érzett bámulatuknak kifejezést ne adjanak.
-
-Ámde Barbicane elnök e csodák mellett érzéketlenül haladt tova, mindig
-előre; a vidék éppen nagy termékenysége miatt nem tetszett neki; a
-nélkül, hogy vízkutató lett volna, érezte lábai alatt a vízforrásokat s
-vizsgálódott mindenfelé valami kétségtelen szárazságra mutató jelek
-után.
-
-Ezenközben előre haladtak; több folyón kellett átgázolniok – néha
-veszély közepett is – minthogy medrükben 15–18 láb hosszú alligatorok
-valának. Maston vakmerően megfenyegette őket vaskampójával, de csak a
-pelikánok, vadkacsák és phaetonok, a vidék vadlakói ijedtek meg ettől, a
-vörös hórihorgas flamingók bambán néztek reá.
-
-Végre a nedves talajnak ezek a lakói is eltüntek, vékonyabb fákat láttak
-a gyérülő erdőben. Végtelen rónákon egy-egy csoport látszék még, hova
-felriasztott dámvadak, menekültek.
-
-– Végre valahára! – kiáltott fel Barbicane, fölemelkedve nyergéből, –
-most következik a fenyvesvidék.
-
-– A vadaké is, – tevé hozzá az őrnagy.
-
-Valóban a szemhatáron fel-feltünedezett egy-két semiola; mozgolódtak,
-gyors lovaikon ide-oda iramodtak, hadonásztak hosszú lándzsáikkal vagy
-lőttek tompán szóló fegyvereikkel; egyébiránt megelégedtek ellenséges
-indulatuknak ilyetén éreztetésével, a nélkül, hogy egyébként
-nyugtalanították volna őket.
-
-[Illustration: A BIZOTTSÁG KISZEMELI A HELYET.]
-
-Barbicane társaival egy sziklás síkságra érkezett, ez a nyilt tér nehány
-holdnyi területű lehetett, a nap reá sütött izzó sugaraival. Ez a
-kimagasló, eléggé tágas fensík, a Gun-club tagjai előtt éppen
-alkalmasnak tetszék arra, hogy a Columbiadot ott állítsák fel.
-
-– Megálljunk, – kiáltott Barbicane, – mi a neve ennek a helynek?
-
-– Stone-s Hill (kő-halom), – felelé az egyik floridai.
-
-Barbicane szótlanul leszállott a lováról, elővette műszereit s a helyet
-a legnagyobb pontossággal szemügyre vette, fölmérte. A kis csapat köréje
-csoportosult és nagy figyelemmel hallgatták.
-
-E pillanatban ért a nap a delelő pontra. Barbicane nehány pillanat alatt
-leirta megfigyelésének eredményeit. «Ez a hely 300 toisnyi magasságban
-fekszik a tenger szine felett 27° 7′ északi szélességben és 5° 7′
-nyugati hosszuságban; úgy tetszik nekem száraz volta, és sziklás alkata
-miatt megfelel mindazoknak a föltételeknek, melyeket vállalatunk
-érdekében megkivánunk. Ezen a téren építjük fel raktárainkat,
-műhelyeinket, munkáslakainkat és erről a helyről, úgy van, erről a
-helyről – és ekkor a Stone’s Hill tetejére tette lábát – röpüljön fel
-lövegünk a nap országába.
-
-
-
-
-TIZENNEGYEDIK FEJEZET.  Kapa és vakoló-lapát.
-
-Még az nap este visszatérve Barbicane társaival Tampa-Townba és
-Murchison mérnök a Tampicon haza vitorlázott New-Orleansba. Egy sereg
-munkást kellett fogadnia és az anyag legnagyobb részét odahordatnia. A
-Gun-club tagjai Tampa-Townban maradtak, hogy a lakók segítségével a
-kezdő munkálatokat előkészítsék.
-
-A Tampico nyolcz nappal eltávozása után egy kis gőzhajó flottával tért
-vissza az Espiritu Santo kikötőben. Murchison 15,000 munkást toborzott
-össze. A rabszolgaság idejében hiába fáradozott volna, ámde mióta
-Amerika a szabad nemzetek hazája, csak úgy özönlött a nép oda, a hol a
-munkát bőségesen megfizették. Minthogy a Gun-clubnak elég pénze volt,
-igen magas bért ajánlott a munkásoknak s e mellett aránylag jelentékeny
-kedvezményeket. A Floridába elszegődött munkás számíthatott arra, hogy a
-munka befejezte után számára a baltimorei banknál szép tőkécske lesz
-elhelyezve. Murchison tehát tetszés szerint válogathatott az emberekben
-és szigorú föltételeket szabhatott munkásainak ügyességére és
-arravalóságára nézve. Elhihetjük, hogy munkásainak táborába csak a
-legderekabbat választotta be: gépészeket, fűtőket, öntő-mestereket,
-mészégetőket, sáncz-munkásokat, téglavetőket és mindenféle kézmívest:
-feketéket és fehéreket vegyest, nem tekintve a színre. A munkások közül
-sokan háznépestűl jöttek. Olyanforma volt, mintha kivándorlás lett
-volna.
-
-Október 31-dikén délelőtt 10 órakor partra szállott ez a sereg
-Tampa-Townba. El lehet képzelni, hogy minő élénkség, sürgés-forgás
-támadt ebben a városkában, midőn lakóinak száma egy csapásra
-megkétszereződött. A Gun-clubnak ez a lépése tényleg nagy hasznára vált
-Tampa-Townnak, nemcsak azért, hogy olyan nagy tömeg munkás ment Stone’s
-Hillbe, hanem azért is, mert a kiváncsiak egész raja a világ minden
-részéből Florida félszigetére sereglett.
-
-Az első napokban partra hordották a magukkal hozott szerszámokat: a
-gépeket, élelmiszereket, vaslemezből készült házakat, melyek részekre
-bontva és megszámozva valának. Egyidejűleg Barbicane megkezdette a
-Tampa-Town-t Stone’s Hillal összekötő 15 mérföld hosszú vasútvonalnak az
-építését.
-
-Mindenki tudja, hogy Amerikában mi módon szoktak vasutakat építeni;
-kerülőket figyelembe sem véve, vakmerő emelkedésekkel, nem törődve
-korláttal, alap-vető építkezéssel, hegynek fel, hegyről le vakon előre
-haladnak a sín-párok, tekintet nélkül az egyenes vonalra. Nem
-költségesek és nem kényelmetlenek ezek a vasutak; az a fő, hogy teljes
-szabadsággal és kellemetes kéj-ugrándozásokkal haladhasson rajta a
-vonat. A Tampa-Towntól – Stone’s Hillig vezető vonal csak csipp-csupp
-dolog volt, sem sok pénzbe, sem sok időbe nem került.
-
-Egyébiránt Barbicane a lelke volt ennek a tömegnek, mely az ő hírének
-nevelése czéljából sereglett össze. Életet öntött abba, szétosztotta
-közöttük leheletét, lelkesedését, meggyőződését; mikéntha mindenütt
-jelenlevő lett volna: ott volt mindenütt. Úgy követte őt nyomon Maston,
-mint a dongó légy. Találékony esze ezerféle új dolgot talált fel, nem
-ismert akadályt, nehézséget, zavart; éppen olyan jó bányász, kőmíves,
-gépész, mint a milyen jeles tüzér volt egy személyben; meg tudott
-felelni minden kérdésre, meg tudott oldani minden bonyolult kérdést.
-Élénk levelezést folytatott a Gun-clubbal és a Goldspring-hámorral. A
-Tampico fűtött kazánjával és feszült gőzével éjjel-nappal várt
-parancsára a Hillisboro révpartján.
-
-November 1-jén elhagyta Barbicane egy rakás munkással Tampa-Townt és
-másodnaptól kezdve Stone’s Hill körül gép alkotta házakból egész város
-kerekedett. Körülvették véd-czölöpökkel és az eleven, sürgő-forgó élet
-után itélve, az Unio egyik nagy városának tarthatták volna. Katonás rend
-uralkodott ott és a munkálatok a legszigorúbb pontossággal kezdődtek.
-
-Gondos vizsgálatok alapján kitanulták egész alaposan a talaj minőségét s
-az ásási munkálatokat már november 4-dikén megkezdették. Ezen a napon
-összegyűjtötte Barbicane a munka-vezetőket s így szólott hozzájuk:
-
-– Barátaim, önök mindnyájan tudják, hogy miért toborzottam össze
-Floridának e sivár vidékére. Egy olyan ágyút kell öntenünk, a melynek
-belső átmérője 9 láb, oldalfalai 6 láb, külső kő-burkolata 19½ láb
-széles. Erre a czélra 900 láb mély és 60 láb széles gödröt kell ásnunk.
-Ennek a jelentékeny munkának nyolcz hónap alatt készen kell lennie. E
-szerint önöknek 2.543,400 köbláb földet kell 255 nap alatt kiásniok;
-naponkint 10,000 köblábnyit. Ez a feladat 1000 embernek, ha szabad téren
-dolgoznak, nem nehéz, de aránylag szűk helyen nehezebb. De mégis, ha úgy
-kell lennie, elkészülhet; ép úgy számítok az önök bátorságára, mint
-derék voltukra.
-
-Reggel 8 órakor az első ásó hasított bele Florida földjébe és ettől a
-pillanattól kezdve ez a derék jószág a sánczásók kezében egy perczig sem
-szünetelt. A munkásokat minden nyolcz órában felváltották.
-
-Ha még oly óriási volt is a feladat, az emberi erő határán nem haladt
-túl. Hány sokkal nehezebb feladatot oldottak már meg, hol az elemek
-hatalmát kellett első sorban legyőznie az embernek! Hogy csupán effajta
-munkát említsek fel, a József páter kútját állítom ide például, a melyet
-Saladin szultán Kairo mellett ásatott olyan időben, mikor az emberi erőt
-a gépek nem százszorozták még meg, s a mely a Nil felszinétől számítva
-300 láb mélységig terjedt alá. No meg a koblenzit, melyet János bádeni
-őrgróf 600 láb mélyre ásatott. És itt ugyan miről volt szó? Hogy röviden
-ismételjem: Háromszor ilyen mélyre kellett ásni, de tizszer olyan
-szélességben, a mi az ásást megkönnyítette. Azért hát sem a pallérok,
-sem a munkások nem kételkedtek abban, hogy sikerülni fog.
-
-A munka gyorsaságát még fokozta az a határozat, melyet Murchison mérnök
-Barbicaneval együtt hozott. A szerződés egyik pontja így szólott: a
-Columbiadot kovácsolt vasból készült gyűrűk vegyék körül, melyeket izzó
-alakban kell reá húzni. Ez az előre látó gondoskodás túlzott volt, mert
-ezek nélkül is ellehettek. Ezt a pontot tehát kihagyták és így sok időt
-takarítottak meg. Az ásásnál azt az újabban használatos módszert
-követték, hogy a kőmives munkákat az ásási munkálatokkal egyidőben
-végezték. Ennek az egyszerüsített módnak következtében nem volt arra
-szükség, hogy a falakat gerendákkal erősítsék meg a beomlás ellen, mert
-a kőfalak rendíthetetlen szilárdan megvédték.
-
-No de ehhez a munkához csak akkor foghattak hozzá, mikor a kapa a
-szikla-rétegig hatolt alá.
-
-November 4-dikén 50 munkás a körülkerített tér közepén a Stone-s Hill
-csúcspontján 60 láb széles kerek lyukat ásott.
-
-A kapa eleinte egy hat hüvelyk mély, fekete talajba vágott bele, ezt
-hamar félre takarították. Erre következett két láb mély, finom homok,
-melyet gondosan félre tettek, hogy az öntőminta készítésénél
-felhasználják.
-
-Ezután fehér színű, meglehetős kemény agyagréteg bukkant elő, a mely
-hasonló az Angolországban találhatóhoz, négy láb mélységre nyúlt alá.
-
-Erre következett a megkövesült kagyló-réteg, mely igen száraz és kemény
-volt, s folytonosan gép-eszközzel kellett dolgozni. Már körülbelül hat
-és fél láb mélységre ástak le, – most már megkezdhették a kőmíves
-munkákat.
-
-Ennek a gödörnek a fenekére kerékalakú, igen kemény tölgyfa-alapot
-tettek, melynek akkora nyilása volt a közepén, mint a Columbiadnak külső
-átmérője. Erre a kerek alapra fektették a kőfalakat, melynek köveit
-hydraulikus mészszel készített vakolat igen szilárdon tartotta össze.
-Mikor a falréteg köröskörül készen volt, a munkások 21 láb széles
-kőfal-gyűrűben valának beszorítva.
-
-Mikor evvel elkészültek vaslemez sipkát és csákányt vettek elő a
-munkások, s a fatalp alatt a sziklát hasogatták, ámde gondjuk volt arra,
-hogy a munka előhaladtával ezt a fatalpat rengeteg erős gerendákkal
-megtámaszszák. Mihelyt az újabb aláásás két láb mélységre alább hatolt,
-a támasztó-gerendákat egyenkint kihúzták, s a kerékalakú tölgyfatalap a
-kőfallal együtt lassan alább sűlyedt. Mert a kőmívesek is derekasan
-építették a körfalat, itt-ott szelelő-nyílásokat hagyván, hol az
-öntő-munkálatoknál kifejlődő gáz találhasson kiutat.
-
-Ez a munka rendkivüli ügyességet kivánt a munkásoktól és szüntelen
-figyelmet. Egyiket-másikat a sziklatörő munkálatoknál kőtöredékek
-megsebeztek, de azért buzgóságuk sem éjjel, sem nappal egy pillanatra
-sem csökkent. Nappal a hőségben, mely később nehány hónapon át
-90°-ra[12] emelkedett; éjjel az elektromos fény sáppadt fénye mellett, a
-kőzúzók kopogása mellett, tűzaknák robbanása, berregő-zakatoló gépek,
-gomolygó gőz- és páratenger közepett, melyek Stone’s Hill körül messze
-kavarogtak a légben, úgy hogy sem a bivalycsordák, sem a semiolak nem
-merészkedtek közel jönni… dolgoztak a munkások.
-
-[Illustration: AZ ÁSÁSI MUNKA.]
-
-A munkálatok rendszeresen folytak tovább. Az anyagokat gőzerő
-szállította kosárkákban fel és alá; előre nem sejtett akadály kevés
-jelentkezett, s azon, a mire előre számítottak, hamar diadalmaskodtak.
-
-Az első hónap végén az óriási gödör elérte azt a mélységet, melyet
-kijelöltek volt: 112 láb; deczemberben volt kétszer ilyen mély,
-januárban háromszor ilyen mély. Februárban a munkásoknak meggyűlt a
-bajok a vízzel, a mely a földrétegekből előszivárgott. Gyors és erős
-működésű szivattyúkat alkalmaztak és sűrített légnyomással igyekeztek
-azt eltávolítani, hogy a vízforrások száját befalazzák. Így lőnek a
-víz-beszivárgásoknak uraivá. Csak az a baj történt, hogy a lágy talaj
-miatt a fatalapzat egy része lejebb süppedt, a miért is néminemű
-földomlás történt. Képzeljük csak el, hogy minő rengeteg súlylyal
-nehezedett 450 láb magas kőfalgyűrű a talapzatra. Ez alkalommal nehány
-munkás áldozatul esett.
-
-Három heti munkába került, míg a falakat helyreigazították s a
-fenékmunkát folytathatták, minekutána a talapzatot éppen olyan szilárddá
-tették, mint azelőtt volt. A mérnökök ügyessége és a derék gépek
-lehetővé tették ezt.
-
-Ezen túl nem történt semmi baleset, a mi a munka előrehaladását
-meggátolta volna; és junius 10-dikén, a Barbicane által kijelölt
-határnap előtt 20 nappal, elkészült a 900 láb mély gödör, és a körfal.
-Alul egy tömör, harmincz láb vastag koczkán nyugodott a kőfal és felül
-éppen a földszinéig ért.
-
-Barbicane és a Gun-club tagjai szerencsét kivántak Murchison mérnöknek,
-hogy cyclopi-munkájával oly rendkivüli gyorsan elkészült.
-
-Ez alatt a nyolcz hónap alatt Barbicane egy pillanatra sem távozott
-Stone’s Hillből; míg nyomról-nyomra kisérte a fúró-munkálatokat, azalatt
-szüntelenül arra volt gondja, hogy a munkások egészsége és jóléte
-csorbát ne szenvedjen; és szerencsére értett ahhoz, hogy az olyan
-betegségeket eltávolítsa, a melyek nagy embertömeg csoportosulásainál
-könnyen fellépnek és tropikus égalj alatt annyira veszedelmesek
-lehetnek.
-
-Igaz ugyan, hogy több munkás életével adózott gondatlanságáért; ámde
-efféle munkálatoknál lehetetlenség ily sajnálatraméltó eseteket
-elkerülni – és azok közé a mellékdolgok közé tartoznak, a mi miatt az
-amerikaiak nem igen verik a fejöket a falba. Ők inkább törődnek az
-emberiséggel nagy átalánosságban, mint külön-külön az egyénekkel.
-
-Ámde Barbicanenak homlokegyenest ellenkező nézetei voltak és ezeket
-minden alkalommal érvényre juttatta. Azért az ő gondoskodásának,
-megfontolásának, a nehezebb esetekben az ő hasznos beavatkozásának és az
-ő bámulatos emberszerető éles-pillantásának köszönhették azt, hogy a
-szerencsétlenül jártak száma átlag véve nem volt több, mint azokban az
-európai államokban szokott lenni, melyeket bőséges elővigyázati
-rendszabályai miatt mintául szoktak felállítani, többek között
-Francziaországban, a hol pl. olyan munkálatnál, a mely 200,000 francba
-kerül egy balesetet szoktak számítani.
-
-
-
-
-TIZENÖTÖDIK FEJEZET.  Az öntés ünnepe.
-
-Az alatt a nyolcz hónap alatt, míg az ásás munkálatai folytak, az öntés
-előmunkálatai is rendkivül gyorsan haladtak előre; egy idegen, a ki
-Stone’s Hillbe jött, – állítólag nagyon meg volt lepetve attól, a mit
-ott látott.
-
-A gödörtől 600 yardnyira e körül, mint középpont körül, ezerkétszáz
-kemencze emelkedett, mindenik hat láb széles és három láb távolságra
-egymástól. Két mérföld hosszúságra nyúlt e kemencze-vonal. Mindenik
-egyforma: négyszögű kéményeikkel különös hatással voltak a szemlélőre.
-Maston J. T. nagyszerűnek találta ezt az elrendezést. Washington
-emlékszobrára emlékeztette őt. Ő ennél szebbet a világon nem is tudott
-elképzelni. Úgy vélekedék, hogy ehhez hasonló még Görögországban sem
-volt soha.
-
-Emlékezünk arra, hogy a bizottság harmadik gyűlésén a Columbiad öntésére
-főleg szürke szinű öntött vasat állapított meg. Ez a fém, tényleg,
-szivósabb, nyujthatóbb, lágyabb és könnyebben feldolgozható s bárminő
-alakba formálható; továbbá, ha kőszénnel hevítik, kitünő anyagul szolgál
-oly gépek szerkesztésére, melyek nagy ellenálló erővel birnak: pl.
-ágyúk, gőzgép-hengerek, víz-sajtók stb. Ámde az öntött vas, ha csak
-egyszer öntik, ritkán lesz eléggé egyöntetű, azért másodszori öntéssel
-tisztítják meg, hogy földrészecskéitől végleg megszabaduljon.
-
-Azért a vasérczet, mielőtt Tampa-Townba szállították volna, előbb a
-Goldspring-hámor kohóiban előkészítették, kőszén tűz mellett roppant
-magas fokig hevítették s így a szénanyaggal vegyülve, öntött vassá
-változtatták. Ezután az előkészítés után szállították Stone’s Hillbe.
-Ámde a 130 millió fontot nyomó anyagnak vasúton való szállítása igen
-költséges vala; a költség a szállítással kétszer akkora lett volna.
-Azért inkább azt határozták, hogy New-Yorkban hajókat bérelnek, hogy
-azokat Barrenben az öntött vassal megrakják. Nem kevesebb, mint 68 ezer
-tonnás hajóra volt szükség, – valóságos flotta, – a melyek május 3-dikán
-New-Yorkból elindultak, az amerikai part hosszában szelték az Oceán
-hullámait, a Bahama-csatornán át Florida déli csúcsa mellett elhaladva,
-május 10-dikén érkeztek meg az Espiritu Santo öbölbe és minden kár és
-veszély nélkül horgonyt vetettek Tampa-Town kikötőjében. Itt a
-hajórakományt átszállították a stone’s hilli vasútra és január közepén a
-rengeteg anyag ott volt rendeltetése helyén.
-
-Nem nehéz dolog elképzelni, hogy e 60,000 tonna vasnak megolvasztására
-az 1200 olvasztókemencze nem volt igen sok. Minden egyes
-olvasztókemenczében 114,000 font ércz fért el; azoknak a mintájára
-készültek, a melyeket a Rodman-ágyú öntésénél használtak, trapez-alakúak
-voltak és nagyon alacsonyak. A fütőkészülék és a kémény a kemencze két
-végén voltak, úgy hogy a kemencze egész hosszában egyenletesen hevült.
-Ezeket a kemenczéket tűzmentes téglákból építették, egy rostélylyal
-bírtak a kőszén égetésére és egy tűzhelylyel, melyre az olvasztandó
-anyagot helyezték, ez a tűzhely 25° szög alatt állott ferdén és az ércz
-a felfogó-medenczébe folyt, innen 1200 csatorna vezetett a középponti
-medenczébe.
-
-Mihelyt a gödörásási és kőmives munkálatok elkészültek, hozzá kezdetett
-Barbicane a belső öntésiforma készítéséhez. Az volt a feladat, hogy a
-gödör középpontjában, a tengely hosszában, 900 láb hosszú és 9 láb
-átmérőjű hengert készítsenek, a mely a Columbiad csövének pontosan
-megfelelő terjedelmű legyen. A hengert agyagnemű föld és
-homok-keverékből készítették, szalmát vagy szénát keverve közbe. Azt a
-közt, mely a körfal és a henger között maradt, meg kellett tölteni az
-olvadt érczczel: ez alkotta a hat láb vastagságú oldalfalakat.
-
-Ezt a hengert vaspántokkal és keresztvasakkal kellett a körfalhoz
-erősíteni, hogy a súlyegyent megtartsa. Az öntés után ezeknek a
-keresztvasaknak az érczanyagban kellett maradniok, a mi egyáltalában nem
-szolgált hátrányul.
-
-Ezt a munkát julius 8-dikán fejezték be, és másnapra tüzték ki feladatul
-az öntést.
-
-Az öntés szép ünnepünk lesz, – mondá Maston barátjának, Barbicanenak.
-
-– Mindenesetre, – viszonzá ez, – de nyilvános ünneppé tennünk nem
-szabad.
-
-– Hogy-hogy! Nem akarja mindenki számára tárva-nyitva tartani a kaput.
-
-– Attól őrizkedem, Maston; a Columbiad öntése aggodalmas, hogy ne
-mondjam, veszedelmes munka és jobb lesz, ha ez alkalommal bezárjuk a
-kapukat. Ünnepet ülhetünk a löveg kiröpítésekor, nem bánom, de előbb
-nem.
-
-Az elnöknek igaza volt; az öntésnél előre nem látható veszély
-szinhelyévé lehetett a hely s ilyenkor a nézők nagy tömege csak
-akadályul szolgálhatott volna. Szabad mozgási térről kellett
-gondoskodni. Az elrekesztett tére tehát senkit sem engedtek be a
-Gun-club küldöttein kivül, kik erre az alkalomra Tampa-Townba jöttek.
-
-Köztük volt a vidám Bilsby, Hunter Tamás, Blombsberry ezredes, Elphiston
-őrnagy, Morgan tábornok és mindazok, kikre nézve a Columbiad öntése
-személyes érdekké vált. Maston volt a kalauzuk; nem kimélte meg őket,
-hanem a legapróbb részletekig magyarázgatott, mutogatott mindent,
-körülvezette a raktárakban, műhelyekben, a gépek alá, sőt az 1200
-olvasztó kemenczét is rendre meg kellett nézegetniök. Az
-ezerkétszázadiknál kissé már kimerültek.
-
-Az öntésnek éppen délben kellett történnie; egy nappal előbb minden
-kemenczébe 114,000 font rúdvasat tettek, még pedig keresztben egymás
-fölé, hogy a forró lég szabadon körülnyaldoshassa. Kora reggeltől okádta
-az ezerkétszáz kürtő a tüzes áradatot a levegőbe, maga a föld is tompán
-remegett. Rengeteg mennyiségű ércz olvadott; irtóztató tömeg kőszén
-izzott. A hatvannyolczezer tonna kőszén sürű fátyollal vonta be a napot.
-
-A kemenczék környékén dübörgő zaj hallatszék, mely hasonlatos vala a
-messze hallatszó mennydörgéshez; a hőség kiállhatatlanná vált. Hatalmas
-hűsítő gépek árasztották szünetlenűl a friss levegőt és telitették az
-izzó kéményeket oxigénnel.
-
-Ha azt akarták, hogy az öntés sikerüljön, gyorsan kellett annak végbe
-mennie. Egy ágyúdörgés adta meg a jelt arra, hogy az összes kemenczékből
-mind kiereszszék az olvadt ércz-anyagot. Ez intézkedéshez mérten minden
-pallér és munkás türelmetlen izgatottsággal várt a jeladásra. Senki sem
-volt már a műhelyek belsejében, hanem minden kohó-mester a levezető
-nyilásnál várt, mint egy őrállomáson.
-
-[Illustration: EZERKÉTSZÁZ OLVASZTÓ-KEMENCZE.]
-
-Barbicane társaival a kivezető csatornák közelében egy halmon állott.
-Elől állott egy ágyú, várakozva a mérnök jeladására.
-
-Tizenkét óra előtt nehány perczczel kezdettek az első olvadt érczcseppek
-csordogálni; a medenczék lassankint megteltek, s midőn az egész anyag
-felolvadt, egy perczig úgy hagyták, hogy a könnyebb salak eltávozzék
-belőle.
-
-Mikor tizenkettőt ütött az óra, mennydörgött az ágyú és keresztül
-villámlott a légen. Az ezerkétszáz kivezető nyilás szelepe felpattant
-mind egyszerre, s az ezerkétszáz tüzes kigyó végig a csatornákon
-kanyargott a gödör szája felé. Rémítő robajjal zúdultak a 900 lábnyi
-mélységbe. Magasztos, nagyszerű pillanat volt ez. A föld megrendült,
-mikor az olvadt anyag füstgomolyokat eresztett az ég felé, egyuttal a
-forma nedvességét is párákká forralva, melyek a burok nyilásain
-átláthatatlan gőz alakjában felgomolygott. Ezek a mesterségesen alkotott
-felhők kúpalakú fejeikkel háromezer láb magasra kavarogtak fel a zenith
-felé. A szemhatáron túl csatangoló vad-lakó azt hihette, hogy Florida
-földjén egy új tűzokádó nyilatkozott meg, pedig nem tört elő a vulkán,
-nem volt szélforgatag, zivatar vagy az elemeknek egyéb csatája sem
-valami szörnyű jelenség, a mint ez már ily esetekben elő szokott
-fordulni. Nem, most az egyszer ember míve vala a gőz-felhő, a
-tűzhányóhoz méltó óriási láng-nyelvek, ezek a földindulásra való
-földrengések, ez a tompa, vihart jósló dörgés; az ember keze zudított
-egy olvadt ércz-Niagarát emberkéz csinálta örvénybe.
-
-
-
-
-TIZENHATODIK FEJEZET.  A Columbiad.
-
-Sikerült az öntés? Csak sejteni lehetett. Ámde minden arra mutatott,
-hogy lehet a sikerben hinni. Mert az öntési forma az összes kemenczékben
-felolvadt érczanyagot befogadá. Bármiként volt is, jó ideig tartott, míg
-erről meggyőződhettek.
-
-Tényleg akkor is, mikor Rodman őrnagy 160,000 font súlyú ágyúit öntötte,
-éppen 14 nap kellett addig, míg az öntvény kihült. Hát még mennyi idő
-kellett ahhoz, míg ez a szörnyeteg Columbiad, melyet gőzforgatagok
-vettek körül és hősége mintegy őrizett, látható lesz bámulói számára?
-Nehezen lehetett azt kiszámítani.
-
-A Gun-club tagjainak kiváncsisága igen erős próbára volt kitéve. De hát
-ez ellen tenni nem lehetett. Maston önfeláldozása annyira ment, hogy
-csaknem megsüttette volna magát. Az öntés után két hét mulva még
-végtelen füst-gomolyag szállott az ég felé és Stone’s Hill körül 200
-lépésre oly forró volt a talaj, hogy megégette a talpat.
-
-Napok teltek el, hetek hágtak egymás nyakára. Nem volt mód rá, hogy a
-rengeteg hengert lehűtsék. Még közelébe sem férhettek. Nem tehettek
-egyebet, mint vártak és a Gun-club tagjainak várniok kellett.
-
-– Már augusztus 10-dike van – mondá egy reggel Maston J. T. – Nincs
-egészen négy hónapunk deczember 1-jéig. A forma belsejét kell még
-rendbehoznunk, a csövet kell megvonnunk, a Columbiadot meg kell
-töltenünk! Mindennek meg kell történnie! Nem leszünk készen! Hiszen még
-csak közel sem lehet hozzá jutni! Hát már soha sem hűl ki az ágyú? No
-bezzeg keservesen megjárnók! Hasztalan volt a fáradozás, hogy a
-türelmetlen titkárt megnyugtassák. Barbicane nem szólott semmit, de az ő
-hallgatása alatt belső izgatottság lappangott. Kemény falat volt ezeknek
-a harczias lelkeknek, hogy végkép megállítsa útjukban olyan akadály,
-melyet csak az idő győzhet le – és az idő esetleg rettenetes ellenség,
-így hát fegyvertelenül kell magukat megadniok.
-
-Ezen közben a naponként ismétlődő megfigyelések szerint változást vettek
-észre a talajban. Augusztus 15-dikén a felszálló gőz nem volt annyira
-sűrű. Nehány nap mulva csak gyér párázat emelkedett fel a talajból: a
-kő-koporsóba zárt szörnyetegnek utolsó lehellete. Lassankint megszünt a
-föld remegése, s a forró anyag köre szűkült; az egyik nap nyertek két
-lábnyit, másnap négyet és augusztus 22-dikén Barbicane a mérnökkel és
-barátaival ráléphetett arra az öntvénylemezre, mely Stone’s Hill vidékét
-belepte. Bizonyára egészséges vala ez, mert az embernek nem hülhetett
-meg a lába.
-
-– Végre, valahára! – kiáltott fel Barbicane, a Gun-club elnöke, teljes
-megelégedéssel.
-
-Ugyanazon a napon megkezdődtek újra a munkálatok. Mindjárt hozzáláttak,
-hogy belsejét kivegyék; a kapa, csákány, a fúró-eszközök szüntelen
-működésben voltak. A homokkal kevert agyag roppantul megkeményedett,
-ámde a gépek segélyével uralkodtak ezen az anyagon, mely a falak mellett
-még izzó volt: kivették s gőzerővel tovább szállították. És a buzgóság e
-munkánál oly nagy és hatékony, Barbicane közreműködése oly hathatós és
-dollár alakjában kifejezett érvei oly nyomósak valának, hogy szeptember
-3-dikán az agyag-mintának hire-hamva sem volt.
-
-Rögtön hozzá kezdettek a cső kisimításához, haladéktalanul működésbe
-hozták a gépeket, s a hatalmas vésők szorgosan munkálkodtak, hogy a
-csőnek minden érdességét lecsiszolják. Nehány hét mulva a rengeteg
-csőnek belső fala hengeralakúra ki volt csiszolva.
-
-Végre szeptember 22-dikén, mielőtt a Barbicane indítványtételétől
-számítva egy év eltelt volna, a rengeteg gép gondosan kaliberezve és
-pontos eszközökkel éppen függőleges irányba helyezve, használatra készen
-állott. Még csak az volt hátra, hogy a hold megérkezzék, no de arra akár
-mérget vehettek, hogy a találkáról a hold nem fog elmaradni.
-
-Maston öröme határtalan volt, úgy hogy mikor a 900 láb mélységű csőbe
-alátekintett, szinte belehullott.
-
-Ha őt Blombsberry erős kezével meg nem ragadja, úgy a Gun-club titkára,
-miként egy ujkori Herostrates, a Columbiad fenekén lelte volna sírját.
-
-Az ágyú tehát elkészült; senki sem kételkedhetett, hogy tökéletes a
-szerkesztése; azért Barbicane elnöknél megjelent Nicholl kapitány és ez
-bevételi naplójába feljegyezett 2000 dollárt. El lehet képzelni, hogy a
-kapitány mérgében megbetegedett. No, de hátra volt még három fogadás 3,
-4 és 5 ezer dollárra, úgy, hogy ha ezek közűl csak kettőt is megnyer, ha
-nem is kitűnően, de rosszul sem áll a szénája. No de ő nem is pénzre
-gondolt, hanem az szörnyű csapás volt reá nézve, hogy vetélytársának
-sikerűlt olyan ágyút önteni, melynek 36 láb vastag pánczél sem állhatott
-volna ellen.
-
-Szeptember 23-dika óta megengedték a közönségnek, hogy a Stone’s Hill
-elrekesztett térségére bemenjenek. Elképzelhetjük, hogy minő
-ember-áradat tolongott oda.
-
-Valóban az Egyesült-Államoknak minden tájékáról számtalan kiváncsi ember
-sietett Floridába. Tampa-Town városa azalatt az egy év alatt, mióta a
-Gun-club munkálatai folytak, jelentékenyen megnövekedett, 150,000 lakója
-volt már. Miután a Brooke erősséget utczák hálózatával vette körül, a
-földnyelven terjeszkedett tovább, mely az Espiritu Santo öböl két
-rév-partját egymástól elválasztja: új városnegyedek, új terek
-keletkeztek, egész sereg ház épült a rövid idővel ezelőtt puszta
-tengerparton. Társaságok alakultak, hogy templomokat, iskolákat,
-magánházakat építsenek és a város egy év leforgása alatt tizszer akkora
-lett.
-
-[Illustration: A TAMPA-TOWNI KIKÖTŐ.]
-
-Tudvalevő dolog, hogy a yankeek kész kereskedőkül jönnek a világra,
-bárhova hordja is őket a szél, az északi sarkra vagy az egyenlítőhöz:
-üzleti szellemök hasznothajtó vállalatokra izgatja. Ebből magyarázható
-meg, hogy egyes kiváncsi emberek, kik csupán azért mentek Floridába,
-hogy a Gun-club munkálatait meglássák, letelepedtek Tampaban és üzleti
-vállalatokba keveredtek. A hajók, melyeket abból a czélból béreltek,
-hogy az építési anyagot és a munkásokat odaszállítsák: példátlanul
-élénkké tették a kikötőt. Nemsokára más hajók, kisebbek és nagyobbak,
-kötöttek ki az öböl két révpartján: élelmiszerekkel, kézműárúkkal, egyéb
-eszközökkel valának megrakodva. Nagy szállító-irodák keletkeztek és a
-«Hajózási Közlöny» naponta új hajóknak hozta a nevét, a melyek a tampai
-kikötőben horgonyt vetettek.
-
-Mialatt város utczái megsokasodtak, magát a várost a lakosság nagy
-szaporodása és a virágzó kereskedelem miatt az Unio déli államaival
-vasút-vonal kötötte össze. Már Mobilet és Pensacolat, ezt a nevezetes
-tengerészeti arzenált vonat kötötte össze, mely innen Talahasseba vitt.
-Ez a 21 mértföldnyi távolban a tenger partján fekvő St.-Markkal volt
-összeköttetésben. Ezt a rövid vasútvonalat most Tampa-Townig
-meghosszabbították és ez irányban a kihalt Közép-Floridába új életet
-öntöttek. E szerint Tampa egy kiváló elméjű ember eszméje által
-teremtett csodálatos ipari föllendülésnek köszönhette, hogy a nagy
-városok közé emelkedett. «Holdvárosá»-nak nevezték el.
-
-Most már mindenki felfoghatja, hogy miért volt Texas és Florida között
-oly elkeseredett a féltékenység; miért lobbantak fel oly mértéken felűl
-a texasbeliek, mikor a Gun-club választása reményeiket meghiusította.
-Előre vetett éles pillantásukkal felfogták, hogy haszonnal jár a
-választandó földre Barbicane kisérlete. Texast megfosztotta a
-kereskedelem és vasúthálózat jelentékeny középpontjától és lakosainak
-számottevő szaporodásától. E sok haszon mind a nyomorúságos Florida
-félszigeté lett, a mely most úgy tünt fel, mintha az Ocean és a Golf
-között egy hatalmas töltés lenne. Azért érezett Barbicane is Texas iránt
-olyan ellenszenvet, mint Sta-Anna tábornok.
-
-Tampa-Town városának új lakossága kereskedői és ipari üzletének nagy
-buzgalmában a Gun-club érdekes munkálatait sem hagyta figyelmen kivül.
-Ellenkezőleg még a legapróbb részletek iránt is szenvedélyes érdeklődést
-tanusított. A városból a Stone’s Hillbe és vissza úgy özönlött a nép,
-mintha processio vagy búcsújárás lett volna.
-
-Már előre látható volt, hogy a kisérlet napján millió meg millió néző
-tódul oda; mert már most is a szélrózsa minden irányából áradott a
-néptömeg a keskeny földnyelvre. Európa kivándorolt Amerikába.
-
-Meg kell adnunk, hogy eddigelé a tömeg kiváncsisága nem talált elegendő
-táplálékot. Sokan azt remélték, hogy az öntésnél egész színjáték
-szemléletében lesz részük és füstnél egyebet nem láttak. Ez a sóvár
-pillantásokat nem elégítette ki. Ámde Barbicane azt akarta, hogy e
-munkálatnál egyáltalában ne legyen néző közönség. Ezért káromkodtak,
-morogtak és szidták őt; az elnöknek szemére vetették, hogy önkénykedő, a
-mi éppenséggel nem «amerikai» tulajdonság. Csaknem lázadás tört ki a
-Stone’s hilli védczölöpök mögött. Barbicane – amint tudjuk –
-rendíthetetlenül megmaradt határozata mellett.
-
-De mikor aztán a Columbiad teljesen készen volt, megengedte, hogy
-megnézzék. Udvariatlanság, sőt oktalanság lett volna a közönség
-érzelmeit semmibe sem venni, mindazonáltal az ő praktikus elméje
-kihasználta a közönség kiváncsiságát és tőkét kovácsolt belőle.
-
-A rengeteg Columbiad látása valami nagyszerű dolog volt; de hogy abba
-bele is ereszkedjenek; az amerikaiakra nézve páratlan boldogság vala.
-Azért egyetlen látogató sem akadt, ki erről az élvezetről lemondott
-volna.
-
-Gőzerővel fel és leszálló kosárkákban tették meg az útat. Minő őrületes
-kedv hajtotta az asszonyokat, gyermekeket, aggokat oda, hogy a
-szörnyeteg titkait megnézni, a szédületes mélységbe, le a fenékig
-hatoljanak. Daczára annak, hogy fejenkint 5 dollárt kellett fizetni: két
-álló hónapig özönlöttek a látogatók, úgy hogy a Gun-clubnak ez 500,000
-dollár jövedelmet hajtott.
-
-[Illustration: AZ ÜNNEPI EBÉD ZAJOS VOLT.]
-
-Az első látogatók természetesen a Gun-club tagjai voltak, ez az ünnepnap
-szeptember 25-dike volt. Barbicane elnök, Maston, Elphiston őrnagy,
-Blombsberry ezredes, Murchison mérnök s több előkelő tagjai a
-Gun-clubnak – számszerint tizen ereszkedtek alá. A hosszú vascsőben még
-meglehetős meleg volt, szinte megfuladtak benne; hanem bezzeg a gyönyör
-is felért evvel! A fenéken tiz személyre terített asztal várta őket és
-villam világítá meg a fenékhelyiséget, mintha fényes nappal lett volna.
-Számos válogatott fogás, mintegy az égből hullott alá a vendégek
-számára, a legfinomabb franczia borok folytak a 900 láb mélységben
-rendezett lakománál.
-
-Az ünnepi ebéd igen élénk, sőt zajos volt. Ittak a földteke és holdja, a
-Gun-club, az Unio, a hold, Phoebe, Selene egészségére. Mindezek a
-tósztok a cső akusztikája segítségével mennydörgéshez hasonló erővel
-hatoltak fel a föld szinére, hol a tömeg éljen riadalommal fogadta a tíz
-vendég beszédeit.
-
-Maston majd kiugrott a bőréből; kiabált, hadonászott; s egy országért
-sem cserélte volna el helyét még akkor sem, «ha őt a megtöltött ágyú a
-bolygók hazájába röpítette volna».
-
-
-
-
-TIZENHETEDIK FEJEZET.  Egy távirat.
-
-A Gun-club által kezdett nagy munkálatok már készen voltak és mégis két
-hónapig kellett arra várni, hogy a golyót a holdba röpítsék. Az
-általános türelmetlenség e két hónapot két évnek tekintette. Eddigelé az
-előkészítő munkák részletei napról-napra megjelentek az ujságokban és a
-közönség sovár, szenvedélyes izgatottsággal csak ugy nyelte a betüket;
-most azonban attól lehetett félni, hogy a közönségnek juttatott
-«érdeklődés-osztalék» nagyon megcsappan, s mindenki megijedt annak a
-gondolatára, hogy ezentul nem veheti ki részét a mindennapos
-kedélyizgalomból.
-
-De még sem történt így; valami igen váratlan, egészen rendkívüli,
-hihetetlen, valószinűtlen dolog történt, a mi minden elmét újra
-fanatizált, s az egész világot fokozottabb izgatottság martalékául dobta
-oda.
-
-Szeptember 30-dikán, délután 3 óra és 47 perczkor az irlandi Valentia és
-az északamerikai tengerpart között elhelyezett kabelen egy távirat jött
-Barbicane elnök czímére.
-
-Az elnök felbontotta, elolvasta s ha még olyan nagyon is tudott magán
-uralkodni, ajka szélei elsápadtak és szemei elhomályosultak a husz sor
-olvasásakor.
-
-A Gun-club levéltárában meglevő eredeti szöveg tartalma a következő:
-
-Francziaország, Páris, szeptember 30, reggel 4 óra.
-
-Barbicane, Tampa, Florida.
-
-Egyesült-Államok.
-
-Gömbölyű golyó helyett csináltasson hengeralakú löveget. Abban önnel
-együtt megyek a holdba. Az Atlanta gőzhajón érkezem.
-
-_Ardan Mihály._
-
-
-
-
-TIZENNYOLCZADIK FEJEZET.  Az Atlanta utasa.
-
-Ha ez a rémületet keltő újság nem villamos dróton, hanem pecsétes
-levélben, egyszerűen a postán jött volna, a franczia, irlandi és
-amerikai táviró hivatalnokok nem tudták volna meg a tartalmát; akkor
-Barbicane egy pillanatig sem jött volna zavarba. Okosan hallgatott
-volna, hogy munkája iránt az általános tisztelet ne csökkenjen. Hiszen
-igaz, lehetett abban a táviratban valami misztifikáczió is, annál
-inkább, mert franczia küldi. Hát valószinű-e, hogy valakinek eszébe
-jusson a holdba való utazás. És ha akad ilyen, vajjon nem kötni való
-bolond-e, a kit az őrültek házának egyik czellájába, nem pedig golyóba
-kell zárni?
-
-No de a távirat tartalmát ismerték, mert a távirati közleményeknél nem
-lehet titok. Ardan Mihály ajánlatát az Egyesült-Államokban mindenfelé
-tudták. Barbicanenak sem lehetett arra oka, hogy eltitkolja. Összehívta
-tehát Tampa-Townban levő tagtársait és előtt hideg arczkifejezéssel
-felolvasta a rövid, de velős táviratot, e mellett arcza nem fejezte ki
-gondolatait és egy szót sem vesztegetett arra, hogy vajjon a közlemény
-hitelességében megbizhatnak-e?
-
-– Lehetetlen!… Valószinűtlen!… Tréfa az egész!… Ki akarnak minket
-gúnyolni! – Nevetséges dolog!… Merő képtelenség!… ezek hangzának nehány
-pillanatig: a kételynek, hihetetlenségnek, bolondságnak, esztelenségnek
-eme kifejezései. Egyik mosolygott, másik hangosan felkaczagott, a
-harmadik vállát vonogatta. Csak Maston volt megelégedve:
-
-– Ez ám az ötlet! – kiáltott fel.
-
-– Ugy van, – viszonzá az őrnagy, ámde ha hébe-korba támadnak is ilyen
-ötleteink, magától értetődik, hogy eszünk ágában sincs azt
-megtestesíteni.
-
-– Ugyan miért ne lehetne? – felelt élénken a Gun-club titkára, – s
-készen állott a vitára. No de nem volt, a ki vele ezt a tárgyat tovább
-részletezze.
-
-Ardan Mihály neve Tampaban a közbeszéd tárgya lett. Idegenek és
-benszülöttek egymásra néztek, szóba hozták és évelődtek nem avval az
-európaival, – a ki merő mese és a képzelet szülötte, – hanem Mastonnal,
-a ki e mondai alak létezésében tudott hinni. Mikor Barbicane avval az
-indítványnyal állott elő, hogy golyót röpítsenek a holdra, tervét
-mindenki természetesnek, megvalósíthatónak és a ballisztika egyszerű
-feladatának tartotta! De az, hogy egy okos ember arra vállalkozzék, hogy
-beleül a lövegbe, megteszi a képtelen utat: az csak fantasmagoria,
-tréfa, bohóság és – hogy egy franczia szóval fejezzük ki: _humbug_.
-
-A gúnyolódásoknak nem volt se vége, se hossza egész estig; elmondhatjuk,
-hogy az egész Unio hangos nevetésbe tört ki, a mi éppen nem mindennapi
-dolog olyan földön, hol a lehetetlenséggel határos vállalatoknak akadnak
-dicsőítői, résztvevői és pártolói.
-
-Mindazonáltal Ardan Mihály ajánlata, mint minden ujdonsült idea,
-foglalkoztatott nehány embert. Kihozta a rendes kedélyhangulatúakat a
-sodrukból. «Ki gondolt volna erre!» Ez az eset éppen rendkivüli volta
-miatt magához vonzotta az embereket. Gondolkozóba estek. Ugy voltak
-vele, mint azokkal a gondolatokkal, melyek felett este pálczát törnek,
-reggel pedig természeteseknek találják. Miért ne lehetne előbb vagy
-utóbb ilyen utazásra gondolni. Hanem az bizonyos, hogy az az ember, ki
-erre adja a fejét, okvetlenül sült bolond; az is bizonyos, hogy jobb
-lett volna, ha hallgat, mert hiszen nem veszik komolyan a tervét, és
-nevetséges agyrémével egy csomó embernek a nyugalmát megzavarja.
-
-No de mindenek előtt: létezik-e valóban az az ember? Fontos kérdés! Az
-Ardan Mihály neve Amerikában nem volt ismeretlen. Egy vakmerő
-vállalkozásai miatt hires európait hivtak így. Továbbá az Atlanti oceán
-hullámai alatt jövő távirat, a hajó megnevezése, melyen a franczia jönni
-akar, megérkezésének pontos napja: oly körülmények valának, melyek a
-terv valószinűségének némi látszatát bizonyították. Tisztázni kellett a
-dolgot. Majd egy-két ember csoportba verődött. A kiváncsiság mind
-nagyobbá tette ezeket a csoportosulásokat: miképpen az atomok a vonzó
-erő hatása alatt; végül támadt egy hatalmas tömeg, mely Barbicane elnök
-lakása felé tolongott.
-
-Az elnök a távirat érkezése óta még nem nyilatkozott; meghallgatta
-Maston véleményét, de sem nem veté el, sem nem helyeslé; nyugodtan
-viselkedett, s várakozott a történendőkre. A közvélemény
-türelmetlenségét számba sem vette, azért nagyon csodálkozott, mikor
-ablaka alatt meglátta a nagy tömeget. Morgással, kiáltozással
-kényszerítették őt, hogy megjelenjék. Ebből látható, a nagyságnak
-nemcsak kötelességeit, hanem kellemetlenségeit is el kellett viselnie.
-
-Megjelent tehát; nagy csendesség lőn. Egy polgár beszélni kezdett.
-Kategorikus kérdést intézett az elnökhöz:
-
-– A táviratban Ardan Mihálynak nevezett ember útban van-e Amerika felé
-vagy nincs útban?
-
-– Uraim, felelé Barbicane, én azt éppen oly jól tudom, mint önök.
-
-– Tudnia kell! – kiáltozá egy-két türelmetlen polgár.
-
-– Majd megtudjuk idővel, – viszonzá hidegen az elnök.
-
-– Az időnek nincs jogában arra, hogy egy egész országot feszült
-várakozásra kárhoztasson, – replikázott a szónok. – Megváltoztatta ön a
-löveg tervét a szerint, a mint a távirat kivánja?
-
-– Még nem, uraim, de önöknek igaza van abban, hogy az embernek tudnia
-kell, hogy mitevő legyen; a táviró, mely ezt az izgatottságot okozta,
-lesz oly kegyes, hogy önöknek kimerítő választ adjon.
-
-– A táviró-hivatalhoz! A táviró-hivatalhoz! – ordítá a tömeg.
-
-Barbicane lejött a lakásából s a rengeteg tömeg kiséretében a
-táviró-hivatalhoz ment.
-
-Nehány percz mulva távirat indult a liverpooli hajóállomás syndikusához.
-A következő kérdésre kértek választ:
-
-– «Mi van az Atlanta hajóval? – Mikor indult el Európából? – Volt-e a
-fedélzeten egy Ardan Mihály nevű franczia utas?»
-
-Két óra mulva olyan pontos válasz érkezett Barbicanehoz, hogy a
-legkisebb kétely is szétoszlott.
-
-– «Az Atlanta gőzhajó október 2-dikán indult el Tampa-Townba, – a
-fedélzeten volt egy franczia utas, a kinek neve az utasok könyve szerint
-Ardan Mihály.»
-
-Az első táviratnak e megerősítésére az elnök szemei hirtelen
-felvillantak, ökölbe szorította a kezét és hallották, a mint dörmögé:
-
-– Mégis igaz tehát! Mégis lehetséges! Eleven jószág az a franczia! Két
-hét mulva megérkezik! Bizonyosan bolond, megbomlott az agya… Sohasem
-engedem meg, hogy…
-
-[Illustration: BARBICANE ÉS A TÜRELMETLEN NÉP.]
-
-Még ugyanazon este írt a Breadville és tsa czégnek, kérte, hogy a
-golyóöntést függeszszék fel addig, míg újabb rendelettel nem intézkedik
-effelől.
-
-Leírjam-e, hogy minő izgatottság szállotta meg egész Amerikát, tizszer
-akkora volt ez, mint Barbicane első indítványánál; szóljak-e arról, hogy
-miképpen nyilatkoztak az Unio ujságai a hír vételekor, s minő
-dicshymnuszokat zengettek a vén Európa hősének megérkezésekor; azt a
-lázas várakozást, a mint számítgatták az órákat, perczeket,
-másodperczeket; csak halvány képét festhetném annak, hogy annyi elmét
-_egy_ gondolat töltött el, egy kedvencz gondolat, mely mellett a többi
-mind háttérbe szorult; a munkák szüneteltek, a boltokat becsukták, az
-indulófélben levő hajók horgonyt vetettek újra, hogy az Atlanta
-megérkezésénél jelen legyenek. Zsufolásig telve jöttek a vonatok, üresen
-mentek vissza. Az Espiritu Santo öböl megtelt gőzhajókkal,
-postanaszádokkal, kéj-yachtokkal, kisebb-nagyobb vontató hajókkal;
-emberi erőt meghaladó munka volna, azt a sok ezer kiváncsi utast
-felsorolni, kik két hét alatt Tampa-Town lakóinak a számát
-megsokszorozták s úgy özönlöttek a városba, mint egy hadsereg, sátrak
-alatt kellett táborozniok, – bizony vakmerőség volna tőlem hozzá is
-kezdeni.
-
-Október 20-dikán délelőtt 9 órakor a Bahama-csatorna távirói sűrű füstöt
-jeleztek. Két óra mulva egy hatalmas gőzhajó érkezett a csatornába,
-azonnal jelezték a távirók Tampa-Townba, hogy az Atlanta itt van. Négy
-órakor közeledett az angol hajó az Espiritu Santo révparthoz. Öt órakor
-teljes erővel vitorlázott a a Hillisboro part mentén; hat órakor
-horgonyt vetett a tampa-towni kikötőben.
-
-Még le sem merűlt egészen a vasmacska a fenékre, midőn száz csolnak
-vette körül az Atlantát, megrohanták a szó szoros értelmében. Barbicane
-az ostromló gyűrűn először jelent meg és hasztalanul palástolt
-megindulással kérdé:
-
-– Ardan Mihály?
-
-– Itt vagyok! – válaszolt egy férfiú a fedélzet hátsó részéből.
-
-Mellén keresztbe fonta karjait, szemei vizsgálódó kifejezést öltöttek,
-ajkát összeszorította Barbicane s úgy nézett az utasra.
-
-Negyvenkét éves férfiú volt az, hatalmas termetű, de a dereka kissé
-előrehajlott, mint a karyatidoké, a kik oszlopokat támogatnak. Kemény
-feje, – valódi oroszlánfej, – lángvörös haját meg-megrázogatta néha, úgy
-vette körül a fejét, mintha sörény lett volna. Arcza rövid volt, széles
-a halántéka, torzonborz bajusza valami macskaszerű külsőt kölcsönzött
-neki, kerek szemei rövidlátók voltak, tekintete kissé réveteg, orra
-merész kanyarodású, szája kiválóan barátságos, homloka magas, értelmes
-és redők barázdálták. Erős termetű, daliás járású, izmos karú és
-határozott fellépésű férfiú volt ez az európai: szilárdan alkotott,
-inkább kovácsolt, mint öntött vasból valónak látszék.
-
-Lavater tanítványai koponyájában és arczának vonásaiban félre nem
-ismerhető vonásait fedezték volna fel a harczra való készségnek, a
-veszélyek közepett nyilatkozó bátorságnak, és arra való hajlandóságnak,
-hogy útjából akadályokat hárítson félre; jeleit a csodálatos iránt való
-előszeretetnek és annak az ösztönnek, mely némely jellemet az emberi
-erőt felülmuló dolgok iránt szenvedélyes érdeklődésre sarkal; no de a
-szerzőképességnek és igényeknek jeleit nem találták volna meg benne.
-
-Bőszabású ruhája volt, nadrága és felöltője csak úgy duskálkodtak a
-szövetben, úgy hogy önmagát «szövetgyilkos»-nak nevezte el. Nyakkendő
-szorította össze ingének széles gallérait az erős nyak körül, s az
-állandóan kigombolt kézelők közül kilátszott fehér keze. Az ember
-érezte, hogy ez az ember sem pogány téli időben, sem a veszélylyel
-szemben nem érezett soha hideget, – még a pillantásokban sem.
-
-Egyébiránt a fedélzeten levő utasok között fel és alá járt, sohasem
-maradt egy helyen, kezeivel hadonászott, mindenkivel tegeződött és mohón
-rágcsálta a körmeit.
-
-Valóban, Ardan Mihály erkölcsi mivolta analytikus szempontból gazdag
-anyag volt. Ez a különös ember teljes világéletében a túlzások felé
-hajlott, pedig már a túlzások korán jóval túl volt; a tárgyak az ő
-szemének reczehártyájára mértéktelen nagy alakokban vetültek, a mivel
-óriási eszmék támadtak az eszmetársítás révén; mindent óriási méretekben
-látott, csak az akadályokat és az embereket nem. E mellett sokoldalú
-tehetség volt benne: ösztön szerű művész, szellemes társalgó, nem olyan,
-a ki csak úgy köpködi a viczczeket, hanem, a ki az enyelgéshez,
-évelődéshez nagyon jól ért. Vitatkozásaiban nem törődött a logikával;
-ellensége volt az észbeli okoskodásoknak, a melyeket nem ő talált ki s a
-maga módja szerint osztogatta csapásait. Valóságos «czéltábla szétzúzó»
-volt, csak úgy hajigálta a biztosan találó «argumenta ad hominem»-eket –
-teljes tüdővel és szivesen védett kézzel vagy lábbal veszendő ügyeket.
-
-[Illustration: ARDAN MIHÁLY.]
-
-Egyebek között az volt a szokása, hogy magát «felséges tudatlan»-nak
-nevezé, mint Shakespeare, s a tudósokat hivatásszerűleg megvetette.
-«Olyan emberek a tudósok, – mondá, – mint, a kik a játéknál a tét-eket
-felírják, mi pedig végigjátszuk azt.» Szóval csodavilág gyermeke volt
-Ardan Mihály, kalandkedvelő, de nem kalandor, egy vakmerő ficzkó, egy
-Phaeton, a ki értett ahhoz, hogy miképpen kell a nap paripáit hajtani;
-Ikarus, kinek váltogatható szárnyai voltak. Végül megmutatta, mit tud,
-még pedig derekasan. Őrült vállalatokba elegyedett hetyke bizakodással,
-vidámabban lángra borította hajóit, mint Agathokles, s bár minden
-pillanatban készen állott arra, hogy nyakát szegje: mindig talpra esett,
-mint a Paprika Jancsik a vásáros bódékban, melyek a kis gyermekeket
-gyönyörködtetik.
-
-Két szó fejezi ki a jelszavát: _hát aztán!_ jellemzi pedig a
-lehetetlenség leküzdésére ösztökélő szenvedély.
-
-De hibáiért mennyire megáldotta a sors ezt a vállalkozó szellemű embert
-kiváló tulajdonságokkal! A ki nem mer, nem nyer: tartja a példabeszéd.
-Ardan gyakran mert, de soha sem nyert. Tékozló volt, valóságos Danaidák
-hordaja. Mint önzetlen embernek, a szive is épp úgy helyén volt, mint a
-feje; jószivű, lovagias, még legelkeseredettebb ellenségének a
-halálitéletét sem tudta volna aláirni, s eladatta volna magát
-rabszolgául, csakhogy egy négert kiváltson.
-
-Francziaországban, egész Európában ismerték ezt a pompás, sok port
-felverő embert. Hát nem adott elég anyagot a száznyelvű fámának, hogy
-róla beszéljen s addig magasztalja, míg bele nem reked. Nem lakott-e
-üvegházban, holott az egész világ kileshette titkait? No de számos
-ellensége is volt; olyanok voltak ezek, a kiket ő kisebb vagy nagyobb
-mértékben megsértett, megsebzett, irgalmatlanul letiport, midőn
-könyökével kellett a tömegben útat törnie magának.
-
-És mégis mindenki szerette őt, beczéje volt mindenkinek. Mindenki
-érdeklődött vakmerő vállalatai iránt, kisérte aggodalmas pillantással,
-mert hiszen ismerték vakmerőségét és vigyázatlanságát. Midőn egyik
-barátja figyelmessé akarta tenni az őt fenyegető veszélyre, azt felelte
-neki:
-
-– Az erdő is a fák miatt égett el.
-
-Nem is sejtette, hogy evvel az arab közmondások egyik legszebbikét
-idézte.
-
-Ilyen volt az Atlanta utasa, örök tevékenységben, mind felingerülve,
-belső tűz által hevítve, nem a miatt, a mi reá Amerikában várt, – arra
-nem is gondolt, – hanem lázas szervezete miatt. Ha valaha két ember
-feltünő ellentéte vala egymásnak ilyen volt a franczia Ardan Mihály és a
-yankee Barbicane; mindakettő vállalkozó szellemű, vakmerő, kiki a maga
-módja szerint.
-
-Annak a szemlélődésnek, melybe a Gun-club elnöke elmerült, midőn
-vetélytársát, a ki őt le akarta szorítani a helyzet magaslatáról,
-csakhamar véget vetett a tömeg hurrah-ja és éljen-rivalgása. Ez a
-kiabálás oly őrült és a lelkesedés oly személyeskedő természetűvé lett,
-hogy Ardan Mihály, minekutána ezer kezet visszaszorongatott, s e mellett
-szinte letördelték az újjait, – bele menekült kabinjába.
-
-Barbicane szó nélkül nyomon követte.
-
-– Ön Barbicane? – kérdé Ardan Mihály, mikor magukra maradtak, még pedig
-olyan hangon, mintha legalább húsz esztendeje ismerték volna egymást.
-
-– Az vagyok, – felelé a Gun-club elnöke.
-
-– No lám, jó napot Barbicane, hogy van? Jól? No, annál jobb, annál jobb!
-
-– Tehát, – kezdé Barbicane a nélkül, hogy részletekbe bocsátkozott
-volna, – határozott szándéka, hogy megtegye az utat.
-
-– Szilárd elhatározásom.
-
-– Semmi sem tántorítja el attól?
-
-– Semmi. Megváltoztatta ön táviratom értelmében a löveget?
-
-– Vártam, hogy ön megérkezzék. De, – kezdé újra Barbicane a faggatást,
-megfontolta ön?…
-
-– Megfontoltam! Nincs elvesztegetni való időnk. Megragadom az alkalmat,
-hogy a holdba ránduljak ki egy kissé; mi kell ennél több? Azt hiszem,
-erre nem kell hosszadalmas megfontolás.
-
-Barbicane nem tudta tekintetét arról az emberről elfordítani, a ki ilyen
-útról olyan könnyelműen, olyan gondatlanúl és annyi nyugalommal beszél.
-
-De legalább van valami eszméje, eszköze arra, hogy megvalósítsuk ezt a
-tervet?
-
-– Kitünő eszmém és eszközeim vannak, kedves Barbicane. Engedje meg, hogy
-valami megjegyzést tegyek; igen nagy kedvem volna arra, hogy eszméimet
-mindenkinek elbeszéljem, hogy többé ne is legyen róla szó. Nos tehát, ha
-másképpen nem lehet, hivja össze barátait, tagtársait, az egész várost,
-Floridát, s ha úgy tetszik, egész Amerikát és én holnap apróra elmondom
-eszközeimet, s az ellenvetésekre megfelelek. Legyen nyugodt, megállok én
-a magam lábán. Meg van ön evvel elégedve?
-
-– Meg vagyok elégedve, – viszonzá Barbicane.
-
-Ekkor az elnök kilépett a kabinból és tudtára adta a tömegnek Ardan
-Mihály szándékát. Szavait helyeslő moraj és öröm-ordítás fogadta. Evvel
-minden akadékoskodásnak elejét vették. Másnap mindenki szemtől-szembe
-láthatta Európa hősét. Mégis nehány makacs nem akarta a fedélzetet
-elhagyni, ott maradtak éjjel is. Ezek között vala Maston J. T. is, a ki
-vaskampóját a fedélzet hátuljának karfájához srófolta; le kellett őt
-onnan csavarni.
-
-– Egy hős,… valódi hérosz! – kiáltozá a hangskála minden fokán, – mi
-csak anyámasszony katonái vagyunk hozzá képest.
-
-Az elnök felszólította a tömeget, hogy távozzanak el, aztán az utasok
-kabinjába vonult vissza, s ott maradt éjfélig.
-
-Ezalatt a nép kegyéért vetélkedő két férfiú melegen kezet szorított
-egymással és Ardan Mihály tegezte Barbicane elnököt.
-
-
-
-
-TIZENKILENCZEDIK FEJEZET.  A népgyülés.
-
-Másnap a közönség türelmetlenségéhez képest későn kelt fel a nap. Azt
-hajtogatták, hogy a nap lusta, ahhoz mérten, hogy egy ilyen ünnepséget
-kell megvilágítania. Barbicane azért, hogy bizalmas természetű
-kérdéseket ne intézzenek Ardan Mihályhoz, szerette volna, ha szükebb
-körű társaság, pl. a tagtársai előtt nyilatkozik. Ez azonban éppen olyan
-kisérlet lett volna, mint a Niagarának egy töltéssel gátat vetni. El
-kellett ezt a tervét vetnie, és ki kellett új barátját egy nyilvános
-értekezlet eshetőségeinek tennie. A tampa-towni új börze-épület
-tanácskozó terme rengeteg terjedelmének daczára kicsinynek bizonyult a
-gyülés megtartására, mert az valóságos népgyüléssé dagadt.
-
-A városon kivül egy rengeteg sikságot választottak ki erre a czélra,
-nehány óra alatt készen voltak egy rémítő nagy védő-fedél építésével; a
-kikötőben horgonyzó hajók egy irtózatos nagy sátor felállításához
-szolgáltattak anyagul vitorlavásznat, árboczokat, póznákat és minden
-szükséges holmit.
-
-Nemsokára egy megmérhetlen sátor-boltozat emelkedett a tikkadt mező
-felett, mintegy védelméül az izzó napsugarak ellenében. Háromszázezer
-ember fért el ott, ennyi nép daczolt a tikkasztó hőséggel, várakozván a
-francziára. A nézők tömegének csak harmadrésze láthatott és hallhatott
-valamit; a második harmadrésze alig látott valamit és hallani nem
-hallott semmit; a harmadik harmad sem nem látott, sem nem hallott
-semmit. És mégis ezek osztogatták legpazarabbul tetszésök
-nyilatkozatait.
-
-Három órakor megérkezett Ardan Mihály a Gun-club legelőkelőbb tagjainak
-kiséretében. Jobb kezét Barbicanenak, balját Maston J. T.-nak nyujtá; ez
-utóbbinak arcza úgy ragyogott, mint a déli nap és csaknem olyan piros is
-volt.
-
-Ardan föllépett az emelvényre és tekintete egy fekete kalap-oceánon
-siklott végig köröskörül. Úgy látszék, hogy éppenséggel nincs
-megzavarodva, no de nem is akar tekintélyesnek látszani. Éppen olyan
-volt itt is, mint otthon: vidám, bizalmas, szeretetre méltó. Az éljen
-riongásra udvariasan köszönt, aztán egy kézmozdulattal csendet intett,
-beszélni kezdett még pedig szabatos angol nyelven a következőképpen:
-
-– Uraim, habár nagy a meleg, figyelmöket nehány pillanatig próbára
-teszem, hogy egy-két szót szóljak olyan tervekről, a melyek önöket
-érdekelni fogják. Én sem szónok, sem tudós nem vagyok, arra sem
-számítottam, hogy a nagy közönség előtt beszélek; de barátom, Barbicane
-azt mondotta, hogy ez önöknek örömére szolgál, azért adtam rá a fejemet.
-Méltóztassanak azért 600,000 fülükkel reám hallgatni, s ne vegyék zokon
-előadásom fogyatékosságát.
-
-Ez a mesterkéletlen bevezetés éppen szája izére volt a hallgatóknak, no
-de adtak is olyan morgásban kifejezést, hogy annak alig volt mása.
-
-– Uraim! – folytatá, – egyformán jogukban van helyeselni vagy
-kárhoztatni szavaimat. Ennek előre bocsátása után, hozzákezdek.
-Mindenekelőtt ne feledjék el, hogy egy tudatlan beszél önök előtt, a
-kinek tudatlansága oly nagy, hogy még a nehézségekről sem tud semmit.
-Úgy képzeli ő, hogy egyszerű, természetes és könnyű dolog lészen reá
-nézve, hogy utasképpen beleüljön egy lövegbe és a holdba utazzék. Előbb
-vagy utóbb meg kell úgy is tenni ezt az utat, a mi az utazás módját
-illeti, az a dolog természetes menete szerint a következő: Az ember
-eleinte négy-kézláb mászott, aztán egy szép napon két lábon, majd
-szekeren, aztán hintón, majd hajó-kabinban, végül vasuti kocsiban; nos
-hát, a löveg a jövő század vasuti kocsija, s hogy őszinte legyek, a
-bolygók is csak lövegek, ágyúgolyók, melyeket a teremtő keze röpített
-ki, – no de térjünk vissza közlekedési eszközünkhöz. Uraim, önök közül
-egyik vagy másik azt gondolhatja, hogy az a gyorsaság, melyről szólani
-fogok, túlzott; pedig nincs igazok; minden égitest túltesz azon rohamos
-mozgásában, sőt maga a föld is nap körül való forgásában háromszor olyan
-gyorsan ragad minket magával. Néhány példát hozok fel. De engedjék meg,
-hogy a «lieue»[13] kifejezéssel éljek, mert az amerikai mértékeket nem
-ismerem jól, s attól félek, hogy számításaimba hiba csúszhatnék be.
-
-[Illustration: A NÉPGYÜLÉS.]
-
-Ezt a kérést mindenki természetesnek találta, senki sem akadt fel rajta.
-A szónok folytatá:
-
-– Először is, uraim, hadd beszéljek a bolygók gyorsaságáról. Meg kell
-vallanom, hogy tudatlanságom daczára, ezeket a csillagászati csipp-csupp
-dolgokat igen jól ismerem; no de két percz mulva önök is annyit fognak
-érteni, mint jó magam. Figyeljenek reám kérem szeretettel: a Neptun
-óránkint 5000 lieue-t tesz meg; az Uranus 7000, a Saturnus 8858; a
-Jupiter 11,657-et; a Mars 22,011; a Föld 27,500; a Venus 32,119; a
-Mercur 52,520; nehány üstökös 114,000-et a napközelben! Ehhez képest mi
-csakugyan lusta fráterek vagyunk; a mi gyorsaságunk nem haladja túl a
-9900 lieuet, s a mellett folyton csökken. Azt kérdezem önöktől, hogy
-van-e ok arra, hogy az ember a csodálattól egészen oda legyen; s nem
-természetes-e, hogy idővel ennek a gyorsaságnak jóval nagyobbnak kell
-lennie, a mire nézvést a fény avagy az elektromosság fogják valószinüleg
-a főszerepet játszani.
-
-Úgy látszék, hogy Ardan Mihálynak ezt az állítását egyetlen ember sem
-vonta kétségbe.
-
-– Kedves hallgatóim! – folytatá, – ha az ember egy némely begyepesedett
-koponyájú embernek – ez az őket megillető kifejezés – hinne, akkor az
-egész emberiség «Popilius kör»[14]-ébe volna beleszorítva, a melyből ki
-nem léphetne, arra volna kárhoztatva, hogy ezen a gömbölyű földön
-tengődjék, a nélkül hogy valaha a bolygók világába fölemelkedhessék.
-Abból nem lesz semmi. Az ember eszébe vette, hogy a holdba fog utazni, a
-bolygókba, a csillagokba is eljutunk, aminthogy Liverpolbol elutazhatunk
-New-Yorkba, mégpedig könnyen, gyorsan, biztosan, nem is kell még sokáig
-várnunk arra, hogy a lég tengerén, mely minket a holdtól elválaszt,
-éppen úgy uszkálhassunk, mint az Óceánon. A távolság csak relativ
-fogalom, a mit végül egyenlővé kell tennünk majd a zéró-val.
-
-Habár a gyülekezet a mi franczia héroszunk irányában a legkedvezőbb
-véleménynyel vala eltelve, ennek a merész theoriának hallatára kissé
-mégis elképpedt. Úgy látszik, hogy Ardan Mihály észrevette.
-
-– Úgy látszik, nem győztem meg önöket, derék barátaim, – folytatá
-tovább, szeretetre méltóan mosolyogva. Nos tehát! Gondolkozzunk kissé.
-Tudják-e, hogy mennyi időre volna szüksége egy futárvonatnak arra, hogy
-a holdba érkezzék? Háromszáz napra, többre nem. És az út 86410 lieue-nyi
-út, de hát mi ez? Annyi sem, mintha valaki a földkörül tenné meg az
-utat; no meg nincsen-e világlátott hajós vagy utazó, a ki életében ennél
-sokkal hosszabb utakat tett meg? Gondolják meg, hogy én csak 97 óráig
-leszek útban. Ah, s önök azt hiszik, a hold olyan nagyon messze van a
-földtől, s hogy ugyancsak jól fontolóra kell venni a dolgot, mielőtt
-ráadná fejét az ember. Hát még mit szólanának ahhoz, ha arról volna szó,
-hogy a Neptunba utazzunk, a mely 1147 millió lieue távolságra a napkörül
-kereng. Ilyen útra kevesen vállalkoznának még akkor is, ha
-kilométerenkint öt sou-ba kerülne. Még maga Rothschild báró sem
-fizethetné meg egy milliárddal a jegyét, 147 milliárdra volna még
-szüksége.
-
-Az érvelésnek ez a módja, – úgy látszék, – nagyon tetszett a
-hallgatóságnak; egyébiránt Ardan Mihály, telve lévén lelke az ideával,
-csak úgy áradozott a lendületes beszédben; érezte, hogy majd elnyelik
-szemeikkel hallgatói és folytatá bámulatra méltó biztossággal:
-
-– Nos tehát, barátaim, – a Neptunnak a naptól való távolsága még semmi,
-ha a csillagokéval hasonlítjuk össze. Valóban, ha a csillagok távolságát
-akarjuk számokban kifejezni: beleszédül a fejünk, a legkisebb szám
-kilencz numerusból áll és egységül milliárdokat kell vennünk.
-
-Bocsánatot kérek, hogy e kérdést oly alaposan ismerem, de nagyon érdekes
-is. Hallják és hozzanak itéletet: A kentaurok Alphaja 8000 milliárd
-lieue-re van távol; Wega 50,000 milliárdra, Sirius szintén, Arcturus
-52,000 milliárdra, a sarkcsillag 117,000 milliardra, a bak 170,000
-milliardra, a többi csillagok is ezer meg ezernyi milliárd lieue
-távolságra. Nos, számbavehető-e a bolygók távolsága a naptól.
-Mondhatjuk-e egyáltalában, hogy távolság az? Tévedés! Hazugság!
-Érzékcsalódás! Tudják-e önök, hogy mi a véleményem a világ-egyetemről,
-mely a ragyogó csillagnál kezdődik s a Neptunnál végződik? Elmondjam a
-theoriámat? Nagyon egyszerű: én a világrendszert tömör, egynemű testnek
-tartom; a bolygók melyekből áll, igen közel vannak egymáshoz, az az ür,
-mely közöttünk van, nem egyéb, mint a legszilárdabb fém részecskéi
-között levő pl. az ezüsté, az aranyé, a platináé. Teljes joggal állítom,
-és olyan meggyőződés ismételteti velem, a mely önöket is mind áthatja: a
-távolság jelentés nélkül való szó, távolság nincsen!
-
-– Jól beszél! Éljen! Bravó! – zugott fel a gyülekezet, kiket a szónok
-mozdulatai, hangsulyozása, fogalmainak merészsége felvillanyozott.
-
-– Nincs! – harsogtatá Maston, jóval erélyesebben, mint a többiek, –
-távolság nincs!
-
-És tulságosan buzgó mozgása és testének súlyegyene, melynek már alig
-lehetett ura, csaknem arra juttatták, hogy az emelvényről leesik. Mégis
-valahogy visszanyerte a súlyegyent, s így kikerülte a kellemetlen
-alápottyanást, a mi kézzelfoghatólag bebizonyította volna neki, hogy a
-távolság nem üres fogalom.
-
-Erre aztán folytatá az elragadó szónok:
-
-– Barátaim, azt hiszem, ez a kérdés már meg van oldva. Ha mindnyájukat
-meg nem győztem, annak az az oka, hogy érveim felsorolásában nem vagyok
-elég merész, a bizonyításban nem elég erős, és elméleti ismereteim
-fogyatékosak. Bármiként légyen is ez, ismétlem, hogy a földnek a holdtól
-való távolsága tényleg csekély jelentőségű, s nem méltó arra, hogy
-komoly embert elfogulttá tegyen. Azért azt hiszem, nem nagyítok, ha azt
-állítom, hogy nemsokára «löveg-vonatok»-at fognak szerkeszteni, hogy a
-holdba való utazás kényelmes legyen, és ezt a czélt hamar elérik, ki sem
-fáradnak, egyenes vonalban, «méh-röptével» hogy a ti prémvadászaitok
-kifejezésével éljek. Husz esztendőt nem adok rá, hogy a föld lakóinak
-fele már megjárta az utat a holdba.
-
-– Éljen!… Éljen – Ardan Mihály! – kiálták a jelenlevők, még azok is,
-kiket legkevésbbé sem győzött meg.
-
-– Éljen Barbicane! – kiáltott a szerény szónok.
-
-A vállalat kezdeményezőjének e méltatását egyhangú helyeslés fogadta.
-
-– És most, barátaim, – folytatá Ardan Mihály, – ha önök tőlem valamit
-kérdezni akarnak, bizonyára megzavarják árva fejemet, no de megpróbálom,
-talán meg tudok felelni.
-
-[Illustration: ARDAN MIHÁLY LÖVEG-VONATA.]
-
-Eddigelé a Gun-club elnöke meg lehetett elégedve a beszéddel. Az
-elméleti spekulácziókra vonatkozott, s e tekintetben Ardan Mihály élénk
-képzelő erejének hatása alatt ragyogtatta ügyességét. Most csak arra
-kellett ügyelni, hogy a kérdés gyakorlati oldala ne kerüljön szóba, mert
-ott a rövidebbet huzta volna. Azért Barbicane mindjárt szólni kezdett, s
-azt a kérdést intézte új barátjához, hogy mit gondol, laknak a holdon
-vagy a bolygókon emberek?
-
-– Érdemes elnökünk, – válaszolá mosolyogva a a szónok, – nagy a feladat,
-melyet meg kell oldanom; mégis, ha nem csalódom, mély belátású emberek
-voltak, mint például: Plutarchos, Swedenborg, Bernardin de St. Pierre,
-és még mások, a kik azt mondták, hogy laknak.
-
-A természet-filozófiai szempontból én is hajlandó volnék osztozni
-véleményökben; azt mondanám, hogy a világon semmi sincs, a mi czél
-nélkül való, s hogy kérdésre kérdésre feleljek, ime barátom, Barbicane,
-úgy fejezem ki állításomat: Ha a világok lakhatók, akkor vagy most
-laknak bennök emberek, vagy már laktak, vagy ezentul fognak lakni.
-
-– Nagyon helyes! – kiálták az első sorban álló hallgatók, kiknek
-véleménye a többiekre nézve olyan szent volt, mint a törvény.
-
-– Nem lehet több logikával felelni és helyesebben felelni, – mondá a
-Gun-club elnöke. A kérdés tehát így szól az ön redukálása szerint:
-Lakhatók-e a világok? – Én úgy hiszem, hogy lakhatók.
-
-– Én pedig arról meg vagyok győződve, – viszonzá Ardan Mihály.
-
-– Mégis vannak érvek az ellen, hogy a világok lakhatók volnának, – mondá
-egyik hallgató. Bizonyára a legtöbbnél az élet első feltételeinek
-különbözőknek kell lenniök. Hogy csak a bolygókról beszéljünk: nekünk az
-egyiken meg kellene sülnünk, a másikon fagynunk, a szerint, a mint a
-naptól távol, vagy a naphoz közel keringenek.
-
-– Sajnálom, hogy tiszteletre méltó ellenfelemet nem ismerem személyesen,
-– felelé Ardan Mihály, – de megkisértem, hogy feleljek neki. Felhozott
-érve nem minden érték nélkül való, de azt hiszem, mégis megczáfolható
-éppen úgy, mint minden érv, melyet a világok lakhatósága ellen szoktak
-felhozni. Ha fizikus volnék, azt felelném: a naphoz közel keringő
-bolygón kevesebb hőanyagnak kifejlődését kell megengedni, a távolabb
-fekvőn annál többet; ez egyszerű tény azt tanítja, hogy a hőmérséket ki
-lehet annyira egyenlíteni, hogy olyan szervezetű emberek, mint mi
-vagyunk, elviselhessék. Ha természetbuvár volnék, akkor sok híres tudós
-példája szerint azt mondanám, a természet maga reá mutat olyan
-teremtményekre, melyek igen különböző föltételek mellett laknak
-különböző helyeken: a halak olyan helyen élnek, hol más állat
-elpusztulna; az amphibiáknak kétféle s nagyon nehezen megmagyarázható
-lényük van; némely tengerlakó állat oly nagy mélységben él, s az
-ötven-hatvan athmosphera nyomása még sem lapítja össze; némely
-vizi-rovar annyira nem érzékeny a hideg és meleg iránt, hogy forró
-vízben vagy az északi sarktenger jegén is megél; továbbá a természetben
-el kell ismerni működése eszközeinek sokféleségét, a melyek néha észszel
-fel nem foghatók és mégis valóban léteznek, s egész a Mindenhatóságig
-fölemelkednek. Ha vegyész volnék, azt mondanám, hogy a meteorkövek,
-melyek a föld felületén kivül képződtek, az analizálásnál kétségbe nem
-vonhatóan szénrészeket is tartalmaznak; hogy ez a lényeg csak szerves
-lénytől származhatik, s hogy ennek Reichenbach kisérletei szerint
-szükségszerűen állati anyaghoz tartozónak (animalis) kell lennie. Ha
-theologus volnék, azt mondanám, úgy látszik, Pál apostol szavai szerint,
-hogy az isteni megváltás nem csak a földre, hanem az ég minden világára
-vonatkozik. Ámde én nem vagyok sem theologus, sem vegyész, sem
-természetbuvár, sem fizikus. Azért a világ törvényeinek ismeretében való
-nagy tudatlanságom miatt erre a feleletre szorítkozom: Nem tudom, hogy
-laknak-e a holdban, s minthogy nem tudom, felmegyek és megnézem.
-
-Merészkedett-e Ardan Mihály elméletének ellenfele más bizonyítékokat
-felhozni ellenében?… Nem tudhatjuk, mert a tömeg őrületes ordítása
-minden nyilatkozatot elnémított volna. Mikor már a legtávolabb álló
-csoportok is elcsendesedtek, megelégedett a diadalmas szónok a következő
-megjegyzések hozzácsatolásával:
-
-– Önök azt hiszik, derék yankeek, hogy én ilyen fontos kérdést csak
-fölületesen érintettem. Nem akarok önöknek tudományos előadást tartani,
-és e széles körű kérdés felett csatát vivni. Egy egész rakás érv szól a
-mellett, hogy a csillagzatok lakhatók. Ezeket nem sorolom fel, csak
-egyet emelek ki. Azoknak, a kik azt állítják, hogy a bolygókon nem
-laknak, ezt kell felelni: Igazuk lehet, ha bebizonyítják, hogy a föld az
-égitestek között a legkiválóbb; már pedig nem az, bármit mondott légyen
-is róla Voltaire. A földnek csak _egy_ holdja van, míg Jupiternek,
-Uranusnak, Saturnusnak, Neptunusnak több ilyen hold áll rendelkezésére,
-oly előny ez, melyet kevésre becsülnünk nem szabad. A mi pedig a mi
-földünket különösen kényelmetlenné teszi, hogy tengelye hajlik a pályája
-felé. E miatt nem egyenlők a napok és az éjjelek, ezért különbözők az
-évszakok. A mi szerencsétlen bolygónkon vagy igen meleg van, vagy igen
-hideg; télen megfagyunk, nyáron megsülünk: náthának, katharusnak,
-csúznak a hazája, – míg pl. a Jupiteren, a melynek tengelye csak kevéssé
-hajlik,[15] a lakók egyenletes hőmérséknek örvendezhetnek: a tavasz,
-nyár, ősz és tél évszakainak klimája mind egyforma, minden Jupiter lakó
-olyan klimát választhat magának, a milyen tetszik, s egész életén át ott
-lakhatik, a hőmérsék változása miatt nem szenved. Önök bizonyára
-szivesen elismerik, hogy a Jupiter bolygó a miénk fölött áll e
-tekintetben, a nélkül, hogy évére gondolnának, mert ott egy év
-tizenkétszerte tovább tart, mint a miénk. Továbbá én azt hiszem, hogy e
-csodálatos életviszonyok között e boldog világ lakói magasabb
-fejlődésűek: a tudósok még tudósabbak, a művészek még nagyobb művészek,
-a rosszak nem olyan rosszak, a jók még jobbak. Oh, mi híja van ennek a
-mi bolygónknak, hogy éppen olyan tökéletesek lehetnénk? Nem sok. Csak
-olyan tengely, a mely kevésbbé hajlik pályájának síkja felé.
-
-– Ejnye! – kiáltott egy vakmerőséggel teljes hang, – egyesült erővel
-találjunk ki valami gépet és változtassunk a föld tengelyén.
-
-Mennydörgéshez hasonló tapsvihar zúgott fel erre az ajánlatra, melyet
-senki más nem koczkáztathatott, mint Maston J. T. Hanem azt meg kell
-vallanunk, mert úgy volt, sokan buzdították őt helyeslő kiáltásaikkal; –
-és ha az amerikaiak megtalálták volna azt a bizonyos pontot, melyet
-Archimedes hiába keresett, – minden bizonynyal csináltak volna egy
-emelőrúdat, a mivel a világot kiforgatták volna sarkaiból és
-megigazították volna tengelyét. No de ezek az eszeveszett gépmesterek
-sem találhatták meg azt a bizonyos pontot.
-
-Ennek daczára «e kitünő, gyakorlati eszme» roppant hatással volt a
-hallgatókra. Jó negyedórára megszakadt az eszmecsere és még sokáig,
-nagyon sokáig beszéltek az északamerikai Egyesült-Államokban arról az
-indítványról, melyet a Gun-club állandó titkára oly erélyesen tett.
-
-
-
-
-HUSZADIK FEJEZET.  Támadás és védelem.
-
-Ez az intermezzo vetett véget az értekezletnek. Találóbb végszót keresve
-sem találhattak volna. S mégis, mikor az izgatottság lecsillapult,
-valaki komoly és erős hangon így szólott:
-
-– Most pedig, minekutána a szónok bőséges teret juttatott a
-képzelőtehetségnek, sziveskedjék tárgyára visszatérni, kevesebbet
-theoretizáljon és szóljon a vállalatnak praktikus oldaláról.
-
-Mindenki arra az emberre tekintett, a ki így szólott. Sovány, száraz
-ember volt az, erélyes tekintetű, amerikai módra vágott szakállú, mely
-állát buján nőtte körül. Az értekezleten uralkodó mozgalomban lassankint
-az első sorig hatolt előre. Itt megállott, keresztbe fonta karjait, és
-merészen villogó szemeit szünetlenül a népgyűlés hősére szegezte.
-Minekutána kifejezte kivánságát, elhallgatott, s úgy látszik, sem az
-ezer meg ezer tekintet, melyet reá vetének, sem a nemtetszésnek morgása,
-melyet szavai idéztek elő, nem voltak reá hatással. Minthogy a válasz
-még késett, még egyszer megkoczkáztatta a kérdést érthető és határozott
-hangon, aztán hozzá toldá:
-
-– Nekünk itt a holddal van dolgunk, nem a földdel.
-
-– Önnek igaza van, uram, – felelé Ardan Mihály, egy kissé eltértünk a
-tárgytól, térjünk vissza a holdhoz.
-
-– Uram, – folytatá az ismeretlen ember, – ön azt állítja, hogy a holdon
-laknak. Jól van. Ámde, ha a holdnak lakói vannak, azok bizonyára nem
-lélekzenek, mert – ezt az ön érdekében előre megjegyzem – a hold
-fölületén egy falás levegő sincsen.
-
-Ez állításnál Ardan rőt haját hátrasimítá; felfogta, hogy evvel az
-emberrel vitatkozván, a dolog velejére jutnak. Ő is élesen szemügyre
-vette és szólott:
-
-– No lám, a hold fölületén nincs levegő! S ha szabad kérdenem, ki
-állítja ezt?
-
-– A tudósok.
-
-– Valóban?
-
-– Valóban.
-
-– Uram, – folytatá Ardan Mihály, – tréfa nélkül legyen mondva,
-tisztelem, becsülöm az olyan tudósokat, a kik valamihez értenek, de
-mélységesen megvetem azokat, a kik semmihez sem értenek.
-
-– Ismer ön olyanokat, kik az utóbbi csoportba tartoznak?
-
-– Igen jól ismerem azokat. Francziaországban él egy, a ki azt állítja,
-hogy «a mathematika szerint nem tud a madár röpülni», egy másik azt a
-theoriát hirdeti, hogy hal nem alkalmas arra, hogy a vízben éljen.
-
-– Nem ezekről van a szó, uram, én olyan nevekre hivatkozhatom állításom
-igazolása czéljából, a melyeket ön nem utasíthat vissza.
-
-– Akkor ön, uram, nagy zavarba hozná a szegény tudatlant, a ki
-egyébiránt készségesen hajlandó arra, hogy okuljon.
-
-– Miért foglalkozik ön tudományos kérdésekkel, ha azokat nem
-tanulmányozta? – kérdé kissé nyersen az ismeretlen.
-
-– Hogy miért? – viszonzá Ardan Mihály, – azért, mert a kinek sejtelme
-sincs a veszélyről, mindig bátor. Én nem tudok semmit, az igaz, de éppen
-ebben az én gyengémben rejlik az erőm.
-
-– Az ön fogyatkozása csaknem őrültség, – kiáltá az ismeretlen kedvetlen
-hangon.
-
-– No, hát annál jobb, – viszonzá a franczia, ha őrültségem a holdba visz
-fel.
-
-Barbicane és társai mérges tekinteteket löveltek arra a tolakodó
-emberre, a ki magát oly hetykén tolta előtérbe. Senki sem ismerte; és az
-elnök nyugtalankodva e nyilvános vita következményeitől, bizonyos
-aggodalommal nézett új barátjára. A gyűlekezet feszült figyelemmel
-hallgatá és komolyan nyugtalankodott, mert ez a vita oda czélzott, hogy
-a tervnek vagy veszélyes voltát vegye tekintetbe vagy éppen
-lehetetlenségére gondoljon.
-
-– Uram, – folytatá Ardan Mihály ellenfele, – van számtalan meg nem
-dönthető érv arra nézvést, hogy a hold körül nincsen levegő. Sőt a
-priori mondom, hogy ha esetleg valaha lett volna is, azt a föld magához
-vonzotta volna. Hanem inkább meg nem dönthető tényeket sorolok fel
-önnek.
-
-– Tessék, kérem, sorolja fel, – viszonzá Ardan Mihály a legnagyobb
-udvariassággal, – soroljon fel annyit, a mennyi a szivének tetsző.
-
-– Ön tudja azt, – mondá az ismeretlen, – ha fénysugarak hatolnak a
-levegőn keresztűl, az egyenes iránytól eltérnek, vagyis más szóval
-megtöretnek. Nos tehát! Ha a hold csillagokat takar el, azoknak
-fénysugara, mely a hold karimája mellett halad el, soha a legcsekélyebb
-eltérést sem mutatják, a törésnek még legparányibb jele sem vehető rajta
-észre. Ebből világosan kitetszik, hogy a holdat nem veszi athmosphära
-körül.
-
-Mindenki a francziára nézett, mert hogy ha ennek az állításnak igazságát
-elismeri, fontos következmények vonhatók le abból.
-
-– Valóban, – így felelt Ardan Mihály, – ez önnek a legjobb bizonyítéka,
-és esetleg az egyetlen is – és egy tudós talán zavarba jönne, ha erre
-kellene felelnie; – _én_ csak azt mondom, hogy ennek a bizonyítéknak
-sincs föltétlen értéke, mert előre bocsátja, hogy a hold két sarkközi
-átmérőjét tökéletesen meg kell határozni, a mi pedig nincsen úgy. De
-menjünk tovább; mondja meg nekem kedves úr, elhiszi ön, hogy a holdon
-tűzhányók vannak?
-
-– Kiégett vulkánok vannak; égő vulkánok nincsenek.
-
-– Engedje meg, hogy mégis higyjem, s a nélkül, hogy a logika határain
-túl lépjek, állítsam, hogy ezek a vulkánok valaha működtek.
-
-[Illustration: ARDAN VITATKOZIK NICHOLLAL.]
-
-– Tagadhatatlanul; de minthogy az égéshez szükséges oxigént maguktól
-adhatták, a kitörés még nem bizonyíték a mellett, hogy a hold körül
-atmosphära van.
-
-– Menjünk még tovább, – viszonzá Ardan Mihály, – hagyjuk el az effajta
-érveket, s forduljunk a közvetlen megfigyelésekhez. De előre kijelentem,
-hogy nevekkel állok elé.
-
-– Csak tessék!
-
-– Fölemlítem, hogy 1715-ben Louville és Halley csillagászok a május
-3-diki napfogyatkozást vizsgálván, bizonyos villámszerű, különös
-természetű jelenségeket észleltek. Ők ezt a gyors, gyakran ismétlődő
-fény-czikázást zivatarnak minősítették, a mely a hold légkörében támadt.
-
-– 1715-ben – válaszolá az ismeretlen – Louville és Halley csillagászok a
-földön jelentkező jelenségeket, a hold körében történőknek magyarázták,
-bolidák[16] vagy más egyebek lehettek, még pedig a föld atmospherájának
-körében. Így nyilatkoztak erről a jelenségről a tudósok. Ime ez a
-válaszom reá.
-
-– Menjünk tovább, – folytatá Ardan Mihály, – anélkül, hogy a válasz
-zavarba hozta volna őt. Herschel 1787-ben nem vett észre egy csomó
-fény-pontot a hold fölületén?
-
-– Mindenesetre, de nem magyarázta meg, hogy honnan támadtak; maga
-Herschel sem következtetett ebből arra, hogy a holdat légkör veszi
-körül.
-
-– Jól megfelelt, – mondá Ardan Mihály, bókolva ellenfelének, – látom,
-hogy nagyon jártas a holdismében.
-
-– Meghiszem azt, uram, s még azt is hozzá toldom, hogy a holdat
-legbehatóbban tanulmányozó Beer és Mödler is egyetértenek abban, hogy a
-hold fölületén egyáltalában semmi levegő sincsen.
-
-A hallgatók, kikre a csodálatos ember érvelése kezdett hatni,
-mozgolódtak.
-
-– Csak tovább, – viszonzá Ardan Mihály a legnagyobb lelki nyugalommal, –
-tegyünk egy igen fontos tényt vizsgálatunk tárgyává. Laussedat, a derék
-franczia csillagász, az 1860 julius 18-diki napfogyatkozás szemléleténél
-konstatálta, hogy a félhold alakú nap-tányérnak csúcsai le vannak
-kerekítve és meg vannak csonkítva. Ezt a csonkulást csak a nap
-sugarainak a hold atmosphärájában szenvedett törése magyarázza meg; más
-magyarázat nem állja meg a sarat.
-
-– És valóban tény ez? – kérdé élénken az ismeretlen.
-
-– Ez még a ténynél is tényebb.
-
-Az ellenfél elhallgatása a gyülekezetet ismét mozgásra bujtogatta, még
-pedig az ünnepelt héros előnyére. Ardan újra felvette a beszéd fonalát
-és mondá egyszerű hangon, nem hivalkodva a kivívott eredménynyel:
-
-– Beláthatja tehát, drága uram, hogy nem lehet olyan nagy bizonyossággal
-állítani, hogy a hold körül nincsen légkör, meglehet, hogy ez a légkör
-gyér, kissé finom, de manapság már a tudomány megállapította, hogy
-valóban létezik.
-
-– A hegyek csúcsán felül nincsen – ha megengedi, – viszonzá az
-ismeretlen, a ki szilárdan megmaradt véleménye mellett.
-
-– Nincs, hanem a völgyekben és nehány száz lábnyi magasságig fel.
-
-– Mindenesetre okosan tenné, ha magáról jó előre gondoskodnék, mert ez a
-levegő borzasztó híg lesz.
-
-– Derék barátom, egy ember számára mindig elég lesz az; egyébiránt ha
-egyszer már oda fenn leszek, akkor nagyon takarékoskodom, és csak a
-legvégső szükségben veszek lélekzetet.
-
-Irtóztató nevetés zúgott a titokteljes vitatkozónak füleibe; makacs
-büszkeséggel hordozta körül tekintetét a gyülekezeten.
-
-– Minthogy már tisztába jöttünk affelől, hogy a holdat levegő veszi
-körül, – folytatá Ardan Mihály természetes hangon, – azt is el kell
-ismernünk, hogy bizonyos mennyiségű víz is vagyon ott. E következtetés
-nagy örömömre szolgál. Ezenkivül, szeretetre méltó ellenfelem, engedje
-meg, hogy még egy megjegyzéssel terheljem. Mi a holdnak csak egyik
-tányérját ismerjük, s ha esetleg a felénk néző oldalon kevés levegő van,
-lehet, hogy az ellenkező oldalon sok van.
-
-– És ugyan miért?
-
-– Minthogy a hold a föld vonzó erejének következtében tojás alakúvá
-lett, s e tojásnak a hegye fordul felénk. Innen van, Hansen magyarázata
-szerint, hogy súlypontja a másik felére esik. Ebből következtetik, hogy
-holdunk teremtése óta a levegő és víztömegnek a másik oldalra kellett
-húzódnia.
-
-– Merő képzelődés! – kiáltá az ismeretlen.
-
-– Nem, merő elméletek, melyek a mechanika törvényein alapulnak és
-véleményem szerint nehezen czáfolhatók meg.
-
-– A gyülekezetre hivatkozom és fölteszem ezt a kérdést: vajjon
-lehetséges-e olyan élet a hold felületén, mint a minő a földön van,
-döntsék el!
-
-Háromszázezer hallgató adózott helyeslő kiáltással ennek a
-kijelentésnek. Ardan Mihály ellenfele beszélni akart még, de nem
-juthatott szóhoz. Kiabálás, fenyegetés zápora némította el.
-
-– Eláll!… Eláll!… kiáltozák némelyek.
-
-– Kergessétek ki a tolakodót – ismételték mások.
-
-– Dobjátok ki!… Ki vele! – ordítá a felingerült tömeg.
-
-Ő pedig az emelvényhez kapaszkodva szilárdan állott, nem engedett, nem
-ingadozott; megvárta míg a vihar kitombolta magát, mely iszonyatos
-mérveket öltött volna, ha Ardan Mihály egy kézmozdulattal le nem
-csillapítja; sokkal lovagiasabb volt, hogysem ellenfelét a veszélyben
-cserbe hagyja.
-
-– Önnek még volna egy-két szó mondani valója? – kérdé tőle igen
-barátságos hangon.
-
-– Úgy van, száz, ezer, – viszonzá az ismeretlen megbotránkozva. – Avagy
-sokkal kevesebb, csak egy árva szavam volna. Ha ön terve mellett
-megmarad, akkor önnek…
-
-– Mily oktalan ön! Hát így bánik velem azért, mert barátomtól,
-Barbicanetól azt kértem, hogy hengeralakú, kúpos lövegeket válaszszon a
-gömbölyű helyett, melyben a fejem tetejére fordultam volna, mint a
-mókus.
-
-– De szerencsétlen, a golyó rettenetes rugása darabokra szaggatja önt.
-
-– Kedves ellenfelem! Ön most reá mutatott az egyetlen, az igazi
-nehézségre; no de sokkal jobb véleménynyel vagyok az amerikaiak ipari
-lángelméjéről, hogysem elgondolhatnám, hogy ezt a nehézséget nem fogják
-elhárítani.
-
-– De a hőség, mely a lövegnek a levegő rétegein való gyors átfúródásakor
-fejlődik…
-
-– Ej, elég vastagok a löveg falai s én oly hirtelen hatolok keresztül a
-levegőrétegen.
-
-– Hát az élelmiszer? Víz?
-
-– Kiszámítottam, hogy évre való eleséget vihetek magammal és egész utam
-négy napra szól.
-
-– Hát levegő?
-
-– Vegyileg csinálok.
-
-– De hiszen, ha valaha a holdba jut, ott leesik a földre.
-
-– Ha a Földön esném így le, hatszorta gyorsabb esés lenne az, mert a
-hold fölületén hatszorta csekélyebb a nehézkedés.
-
-– Mégis elég jelentékeny arra nézve, hogy úgy összetörjék ön, mint az
-üveg.
-
-– Ki fog engem abban megakadályozni, hogy esés közben annak idején
-meggyujtott rakétákkal lassítsam az esést.
-
-– No de végre is, föltéve, hogy mindezeket a nehézségeket legyőzi, és
-mindez a sok bizonytalan az ön javára lel megoldást; föltéve, hogy épen
-érkezik a holdba: miképpen jön vissza a földre?
-
-– Egyátalában nem jönnék vissza.
-
-Erre az egyszerűsége daczára csaknem fenséges feleletre elnémult az
-egész gyülekezet. De ez a hallgatás ékesebben szólott, mint a lelkesedés
-ordítása. Az ismeretlen felhasználta ezt az alkalmat, hogy még utoljára
-felemelje a szavát.
-
-– Bizonyára elpusztulna, – kiáltott fel, – és az ön oktalan halála még a
-tudománynak sem válnék hasznára.
-
-– Menjen isten hírével, nemeslelkű ismeretlenem, mert bizonyára kellemes
-dolgokat jósol.
-
-– Ez már sok! – kiáltott fel Ardan Mihály ellenfele, – nem tudom, hogy
-mi okom volna ilyen kevéssé komoly értekezleten tovább maradnom. Csak
-valósítsa meg kedve szerint őrült tervét. Önnek ezt nem lehet szemére
-vetni.
-
-– Kérem, csak rajta!
-
-– Nem, egy más ember tartozik önért felelősséggel.
-
-– Ugyan ki? – ha szabad kérdenem, – kérdé Ardan Mihály parancsoló
-hangon.
-
-– Az az oktalan, a ki ezt a képtelen, merőben nevetséges kisérletet
-kezdeményezte.
-
-Ez személyes támadás volt. Barbicane azóta, hogy az ismeretlen a vitába
-beleelegyedett, roppant erővel igyekezett, hogy magán uralkodjék, – s
-miként «némely kazán saját füstjét fölemészsze», – de midőn meghallotta,
-hogy őt ily sértően támadják meg, sietve felállott s ellensége felé
-tartott, a ki makacsul nézett vele farkas-szemet, midőn hirtelen
-elválasztották egymástól.
-
-Az emelvényt egyszerre száz erős kar fölemelte és a Gun-club elnökének
-Ardan Mihálylyal osztoznia kellett a diadalútban. Igaz ugyan, hogy nehéz
-pajzs volt, no de az emberek szünetlenül váltakoztak, mindenik törte
-magát a dicsőségért, hogy a vállával részt vegyen a hódolatban.
-
-Ezen közben az ismeretlen nem használta fel a tolongást arra, hogy
-helyét elhagyja. A sűrű tömegben nem is tehette volna. Mindenre készen,
-az első sorban maradt, keresztbe fonta karjait és szemeit merően
-Barbicanera szegezte.
-
-Ez sem tévesztette őt el szeme elől, s e két embernek szeme hasonlatos
-vala egymásnak szegezett nyilakhoz.
-
-Ezalatt a diadalmenet alatt a tömeg ordítása állandóan a tetőponton
-maradt. Ardan Mihálynak ez szemmel láthatóan jól esett; ragyogott az
-arcza. Néha úgy ingott az emelvény, mint a hullámon ringatózó hajó; no
-de a népgyűlés két hőse otthon érezte magát a tengeren: nem ingadoztak
-és hajójuk minden veszély nélkül ért a kikötőbe – Tampa-Townba.
-
-[Illustration: A DIADALMENET.]
-
-Ardan Mihálynak sikerült, hogy tisztelőinek legsűrűbb tolongásából
-kiszabaduljon. A Franklin-szállóba menekült, haladéktalanul szobájába
-vonult, bemászott az ágyába, künn pedig százezer ember őrizte álmát.
-
-Ezalatt az idő alatt rövid, jelentőséggel teljes, határozott jelenet
-játszódott le a titokteljes ember és a Gun-club elnöke között.
-
-Mihelyt Barbicane szabadon lélekzett, egyenesen ellenfelének tartott.
-
-– Jöjjön velem! – mondá nyersen.
-
-Az ismeretlen követte őt s midőn egy elhagyott helyre jutottak,
-megállott a két ellenség, a kik egymást nem is ismerték, egymás szemébe
-néztek:
-
-– Ki ön? – kérdé Barbicane.
-
-– Nicholl kapitány.
-
-– Gondoltam. Eddigelé nem engedte meg a véletlen, hogy találkozzunk…
-
-– Azért jöttem el.
-
-– Megsértett becsületemben.
-
-– Nyilvánosan.
-
-– Elégtételt ad a gyalázásért.
-
-– Ebben a pillanatban.
-
-– Nem. Azt akarom, hogy titokban, egymás között végezzük.
-
-Tampa-Towntól három mértföldnyire van a Skersnaw erdeje. Ismeri?
-
-– Ismerem.
-
-– Tetszik-e önnek, hogy holnap reggel 5 órakor az egyik oldalról oda
-jöjjön?
-
-– Igen, ha ön ugyanabban az időben a másik oldalról jön oda.
-
-– És nem fogja itthon felejteni a puskáját, – mondá Barbicane.
-
-– Ép oly kevésbbé, mint ön a magáét, – viszonzá Nicholl.
-
-E roppant rideg szavak után elvált egymástól a Gun-club elnöke és a
-kapitány. Barbicane haza ment, de a helyett, hogy nehány óráig pihent
-volna, azon törte a fejét, hogy mi módon lehetne a löveg visszaható
-lökését elkerülni, s Ardan Mihálynak a népgyűlésen kifejtett problémáját
-megoldani.
-
-
-
-
-HUSZONEGYEDIK FEJEZET.  Miképpen intéz el egy franczia becsületbeli
-ügyet.
-
-Mialatt az elnök és a kapitány a párbaj ügyét elhatározták, a szörnyű,
-embertelen párbajt, melyben mind a két ember egymásnak az életére tört:
-Ardan Mihály diadalának fáradalmait pihente ki. Azt, hogy kipiheni, nem
-is mondanók helyesen, mert az amerikai ágyak keménység dolgában
-vetélkednek a márványasztalokkal.
-
-Ardan tehát meglehetős rosszul aludt, mert az asztalkendők alatt, melyek
-őt lepedő gyanánt betakarták, ide-oda hánykolódott, arra gondolt, hogy a
-lövegben kényelmesebb fekvő helyről fog gondoskodni, – ekkor hirtelen
-erős robaj riasztá fel álmából. Hatalmas ökölcsapásokkal kopogtattak
-ajtaján; úgy tetszik, hogy valami vasszerszámmal zörgetnek. E korai zaj
-közepett valaki rettenetesen kiabált:
-
-– Nyisd ki! Az isten szerelmére kérlek, nyisd ki rögtön! – Ardannak nem
-lehetett oka arra, hogy ily lármás kivánságot teljesítsen, mindazonáltal
-kinyitotta az ajtót éppen abban a pillanatban, mikor az a makacs
-látogató erőszakoskodásainak szinte engedni kezdett.
-
-A Gun-club titkára tört be a szobába. Egy bomba sem hatolt volna be
-kevesebb körülményességgel.
-
-– Tegnap este, – kiabált Maston J. T. minden előleges bocsánatkérés
-nélkül, – elnökünket a népgyűlésen nyilvánosan meggyalázták! Ő kihivta
-ellenfelét, a ki senki más, mint Nicholl kapitány. Ma reggel verekednek
-a Skersnaw-erdőben! Nekem Barbicane maga mindent elmondott! Ha ő elesik,
-odavesz minden tervünk! Meg kell tehát ezt a párbajt akadályoznunk!
-Nincs a világon egy ember sem, a kinek több befolyása volna Barbicanera,
-mint Ardan Mihály.
-
-Mialatt Maston így beszélt, Ardan Mihály felhúzta bő nadrágját és két
-percznél kevesebb idő alatt a két barát gyors léptekkel haladt
-Tampa-Town külvárosa felé.
-
-[Illustration: MASTON FELVERI ARDANT ÁLMÁBÓL.]
-
-Útközben beavatta Maston az ő kisérőjét a dologba. Közölte vele a két
-férfiú ellenségeskedésének valódi okát, hogy az régi keletű, s hogy
-barátaik mesterkedése miatt az elnök és a kapitány mindezideig
-személyesen nem találkozhattak; azt is hozzátevé, hogy a pánczélnak és
-golyónak vetélkedéséről van itt csupán szó és Nicholl a népgyűlés alatt
-csak arra keresett alkalmat, hogy régi boszúját elégítse ki.
-
-Semmi sincs a világon borzasztóbb, mint az efféle ellenségeskedések és
-párosviaskodások Amerikában. Két ellenfél les egymásra az erdőben, a
-bokrok mögül, miként a rézbőrűekre, egymásra czéloznak. Akkor aztán
-irigylik a prairik indianusait csodálatos természeti adományaikért: hogy
-olyan gyorsan vált az eszök, hogy olyan ravaszoknak születtek, s hogy az
-ellenséget ösztönszerűen megérzik. Egy tévedés, rábukkanás, félrelépés
-előidézhetik a halált. Ilyen hajtóvadászatra indulnak néha a yankeek
-kutyáikkal: vadász és vad lévén egyszerre és órák hosszáig űzik egymást.
-
-– Micsoda ördögfajzotta nép vagytok ti! – kiálta fel Ardan Mihály, midőn
-társa ezt az egész hajtóvadászatot nagy hévvel festette.
-
-– Már mi ilyenek vagyunk, – felelé Maston, elhallgatva; – no de
-siessünk.
-
-No de ha még oly gyorsan haladtak is át a harmatos síkságon, a
-rizsföldeken, patakokon keresztül, hogy megrövidítsék az utat: fél 6 óra
-előtt még sem érhettek a Skersnaw erdőbe. Barbicanenak már egy fél
-órával előtt ott kellett lennie.
-
-Egy öreg busmannal találkoztak, a ki száraz galyakat tördelt. Maston
-hozzászaladt és reákiáltott:
-
-– Látott maga egy puskás embert erre felé: Barbicane elnököt, az én
-legjobb barátomat?
-
-A Gun-club érdemes titkára olyan naiv volt, hogy azt hivé: az ő elnökét
-az egész világnak ismernie kell.
-
-No de úgy látszik, a busmann nem értette őt meg.
-
-– Egy vadászt, – mondá Ardan.
-
-– Egy vadászt láttam, – felelé a busmann.
-
-– Rég ideje annak, hogy látta?
-
-– Egy órája lehet.
-
-– Későn jöttünk! – kiáltott Maston.
-
-– Puskaropogást hallott-e? – kérdé Ardan Mihály.
-
-– Nem.
-
-– Egyetlen egyet sem?
-
-– Egyetlen egyet sem! Úgy látszik, a vadásznak nincs ma szerencséje.
-
-– Már most mitevők legyünk? – kérdé Maston.
-
-– Bemegyünk az erdőbe, készen arra az eshetőségre, hogy egy golyó röpül
-felénk, a mely nem volt nekünk szánva.
-
-– Oh, inkább röpüljön tíz golyó az _én_ fejembe, mint csak egy is a
-Barbicane fejébe.
-
-– Előre hát! – mondá Ardan és megszorítá Mastonnak a kezét.
-
-Nehány percz mulva a két jó barát eltünt az erdőben. Sűrű vala ez az
-erdő: óriási cyprusok, sykomorák, olajfák, tamarindák, örökzöld tölgyek
-borították el. E különböző fák ágai egymásra fonódtak és teljesen
-elzárták a kilátást. Ardan Mihály és Maston nem távoztak tehát egymástól
-messzire, a magas fűben gázoltak, utat törtek maguknak, vizsgáló, kémlő
-pillantásokkal méregették a sürű bokrokat és lombokat. Barbicane nyomára
-sehol sem bukkantak, és ők vakon haladtak előre a nehezen tört uton,
-holott egy indianus ellenségét mindenütt nyomon követte volna.
-
-Egy órai hiábavaló keresés után megállottak. Nyugtalanságuk
-megkétszereződött.
-
-– Úgy látszik, hogy végbement már, – mondá Maston elkedvetlenedve. Olyan
-ember, mint Barbicane, nem igen vet cselt ellenfelének, annál sokkal
-nyiltabb jellemű, sokkal bátrabb, homlokegyenest neki ment a veszélynek,
-kétségen kivül messze eltávozott a busmanntól, s azért nem hallotta ez a
-lövést.
-
-– De hát mi,… mi csak meghallottuk volna, mióta az erdőben vagyunk.
-
-– De hátha későn érkeztünk, – kiáltá Maston a kétségbeesés hangján.
-
-Ardan Mihálynak nem volt erre mit felelnie, azért tovább folytatták a
-keresést. Koronként hangos kiáltást hallattak; hol Barbicane, hol
-Nicholl nevét kiáltozák, – ámde felelet nem hallatszik. Az élénk madarak
-e zajtól megijedve csoportosan szállottak fel az ágakról és egy-egy
-felriadt dámvad menekült sietve az erdő sűrűjébe.
-
-Még teljes egy óráig keresték. Csaknem az egész erdőt keresztül-kasul
-járták és nyoma sem volt annak, hogy a viaskodók ott voltak. Mégis csak
-kételkedniök kellett a buschmann szavaiban, Ardan abba akarta már hagyni
-az eredménytelen keresést, midőn Maston hirtelen megállott.
-
-– Csitt… amott van valaki!
-
-– Valaki? – kérdé Ardan Mihály.
-
-– Úgy van, egy ember! Úgy látszik, meg sem moczczan, nincs puska a
-kezében. Ugyan mit csinál?
-
-– De hát nem ismersz reá? – kérdé Ardan Mihály, a kit rövidlátása ilyen
-alkalmaknál cserben hagyott.
-
-– De igen, most megfordul, – viszonzá Maston.
-
-– Nos, ki az?
-
-– Nicholl kapitány!
-
-– Nicholl! – kiáltott Ardan Mihály és szive elszorult.
-
-Nicholl fegyvertelenül jött!… E szerint nem kell az ellenségétől cseppet
-sem félnie. Alig haladtak ötven lépéssel előbbre, midőn megállottak,
-hogy a kapitányt jobban szemügyre vegyék. Azt hitték, hogy vérrel
-fertőzött boszúját lehűtő embert találnak. Mennyire elcsodálkoztak azon,
-a mint találták.
-
-Óriási tulipánfák ágai között egy háló vala kifeszítve, melynek közepén
-egy siránkozó madár vergődött, mivel lábai a hálóba akadtak. Nem
-emberkéz feszíté ki ezt az elszakíthatatlan madárhálót, hanem egy azon a
-földön honos, mérges pók, mely galambtojás nagyságú, és rendkivül nagy
-karmai vannak. A mint ez az undok állat éppen neki akart esni
-zsákmányának, elriasztotta valaki, s így a fa lombjai közé menekült,
-mert látta, hogy őt magát is egy rettenetes ellenség fenyegeti.
-
-Valóban, Nicholl kapitány félretette a puskáját, elfelejtette
-helyzetének veszedelmes voltát s buzgólkodott, hogy az utálatos állat
-szövedékében fennakadt madárkát kiszabadítsa. Mikor evvel elkészült,
-szabadon bocsátá és a madár vidám szárnycsattogtatással elrepült.
-
-Nicholl meghatott pillantással nézett utána az ágak között, midőn ez
-érzelmes hangon mondott szavak riaszták fel:
-
-– Ön mégis csak derék egy ember!
-
-Hátrafordult. Ardan Mihály állott előtte és ismételé:
-
-– Ön szeretetre méltó egy ember!
-
-– Ardan Mihály, – kiáltá a kapitány. – Mit akar ön itt, uram?
-
-– Meg akarom a kezét szorítani, Nicholl, és meg akarom akadályozni, hogy
-Barbicane életét kioltsa, vagy ő az önét.
-
-– Barbicane! – kiáltá a kapitány, már két órája, hogy hasztalanul
-keresem. Hol rejtőzik?
-
-– Nicholl, – mondá Ardan Mihály, – ez nem szép dolog öntől. Az embernek
-mindig tisztelnie kell ellenfelét; legyen nyugodt, ha Barbicane még él,
-meg fogjuk őt találni, még pedig annál könnyebben, minthogy neki, ha
-ugyan nem elégedett meg azzal, hogy üldözött madárkák pártját fogja,
-minket szintén keresnie kell. De ha megtaláljuk, akkor, – és Ardan
-Mihály mondja ezt önnek, – akkor önök között párbajról szó sem lészen.
-
-[Illustration: A PÁRBAJOZÓ NICHOLL.]
-
-– Barbicane elnök és közöttem – mondá Nicholl komolyan – oly ellenséges
-vetélkedés van, hogy csak a halál…
-
-– Ugyan ne mondja! Ugyan hagyjon fel avval, – folytatá Ardan, – olyan
-derék emberek, mint a milyenek önök, – lehetnek ugyan kellemetlenek
-egymásra nézve, de tisztelniök kell egymást. Nem fognak megverekedni.
-
-– Én verekedni fogok, uram.
-
-– Soha.
-
-– Kapitány, – mondá erre Maston J. T. szivében nagy meghatottsággal, –
-én az elnök barátja, az ő alter ego-ja vagyok, második kiadása az
-elnöknek. Ha ön csakugyan meg akar valakit ölni, vegyen engem czélba,
-ugyanaz az eredmény.
-
-– Uram, – felelé Nicholl és görcsösen kezébe szorította puskáját, –
-ilyen tréfákat…
-
-– Maston barátom nem tréfál, – viszonzá Ardan Mihály, – és én megértem,
-hogy valaki olyan emberért, a kit szeret, életét is feláldozza, de sem
-őt, sem Barbicanet nem teríti le Nicholl golyója, mert én a két
-vetélytársnak olyan csábító ajánlatot teszek, hogy azt elfogadni
-édes-örömest hajlandók lesznek.
-
-– Micsoda ajánlatot? – kérdé Nicholl szemmel láthatóan kételkedve.
-
-– Türelem, – viszonzá Ardan, – azt csak Barbicane jelenlétében
-közölhetem.
-
-– Nos hát, keressük őt fel! – kiáltá a kapitány.
-
-Rögtön útnak indult a három férfiú. A kapitány kivette fegyveréből a
-töltényt, vállára akasztá és szótlanul ballagott előre.
-
-Még egy félóráig keresték hiába. Mastont gonosz sejtelem szállotta meg.
-Keményen szeme közé nézett Nichollnak, s azon gondolkodott, vajjon nem
-hűté-e a kapitány boszú-szomját, s nem fekszik-e a szerencsétlen
-Barbicane golyótól leterítve valamelyik bokornak az alján? Úgy látszik,
-hogy Ardan Mihályt is ez a gondolat lepte meg, mert mindkettőnek
-tekintete kérdőleg szegeződött a kapitányra, midőn Maston hirtelen
-megállott.
-
-Husz lépésnyire egy óriási katalpa tövében egy emberi alakot
-pillantottak meg, háttal volt feléjök fordulva, mozdulatlanul feküdt a
-fűben.
-
-– Ő az! – mondá Maston.
-
-Barbicane meg sem mozdult. Ardan belemélyeszté tekintetét a kapitány
-szemeibe, de az bátran kiállta a tekintetet.
-
-Ardan előre lépett és kiáltá:
-
-– Barbicane! Barbicane!
-
-– Felelet nem jött. Ardan barátjához rohant, de a mint őt vállánál fogva
-érintette, megállott, s a csodálkozásnak felkiáltása röppent el
-ajakáról.
-
-Barbicane kezében plajbász volt, s egy jegyzőkönyvecskében geometriai
-figurákat rajzolt, fegyvere pedig ártatlanul mellette hevert.
-
-Munkájában elmerülten párbajt, boszút, mindent elfelejtett, a tudós se
-nem _látott_, se nem _hallott_ semmit.
-
-De a mint Ardan Mihály reá tette a kezét, fölállott és csodálkozva
-nézett reá.
-
-– Oh, – kiáltá végre, – te itt vagy? Megtaláltam, barátom, megtaláltam.
-
-– Mit?
-
-– Az eszközt.
-
-– Micsoda eszközt?
-
-– Az eszközt arra nézve, hogy a löveg visszalökő hatását a kilövetésnél
-megszüntessem.
-
-– Valóban? – mondá Mihály, – és oda villantott szemével a kapitányra.
-
-– Úgy van! A víz, csupán a víz fogja eszközölni… Oh Maston! Ön is, uram!
-
-– Ő maga, viszonzá Ardan Mihály, – van szerencsém neked az érdemes
-Nicholl kapitányt bemutatni.
-
-– Nicholl! – kiáltá Barbicane, – s rögtön felugrott. Bocsásson meg
-kapitány, elfelejtettem… készen állok…
-
-Ardan Mihály, mielőtt a két ellenség szóhoz juthatott volna, közbe veté
-magát:
-
-[Illustration: A HALÁLOS ELLENSÉGEK SZÖVETKEZNEK.]
-
-– Valóban, – mondá, – igazi szerencse, hogy ilyen derék emberek, mint
-önök, nem találkoztak előbb. Akkor egyiket önök közül most siratnunk
-kellene. De hála istennek, mert gondoskodik arról, hogy többé nem kell
-egyikért sem aggódnunk. Ha valaki megfeledkezik gyűlöletéről, hogy
-mechanikai problemákon törje a fejét, vagy a pókok cselvetését kijátsza:
-akkor ez a gyűlölet senkire nézve sem lehet veszélyes.
-
-És Ardan Mihály elbeszélte, hogy mi történt a kapitánynyal.
-
-– Végre is azt kérdem, hogy két olyan derék ember azért van-e a világon,
-hogy egymás fejét bezúzzák?
-
-Ebben a tényállásban volt valami nevetséges, valami váratlan, úgy hogy
-Barbicane és Nicholl tulajdonképpen nem tudták: miképpen viselkedjenek
-egymással szemben? Ardan Mihály felfogta ezt, s elhatározta, hogy egy
-csapásra megoldja a kérdést.
-
-– Derék barátaim, – mondá és legnyájasabb mosolya játszadozott ajka
-szélein, – elejétől kezdve egy félreértés volt önök között, egyéb semmi.
-Arra nézve, hogy önök között minden rendben van, s hogy mindketten
-férfiak, a kik életöket is koczkára teszik, legjobb bizonyíték lesz, ha
-elfogadják hevenyében ajánlatomat, a melyet most akarok önöknek tenni.
-
-– Beszéljen, – mondá Nicholl.
-
-– Barátom, Barbicane azt hiszi, hogy lövege egyenesen a holdba röpül.
-
-– Minden bizonynyal, – viszonzá az elnök.
-
-– Barátom, Nicholl, pedig meg van arról győződve, hogy ismét vissza fog
-esni a földre.
-
-– Szórul-szóra! – kiáltott fel a kapitány.
-
-– Jól van! – folytatá Ardan Mihály, – annyira elfogult nem vagyok, hogy
-higyjem, hogy önök közt a teljes harmoniát helyre tudom állítani;
-egészen egyszerűen azt mondom: Utazzanak velem a holdba, aztán majd
-meglátjuk, hogy sikerül-e ez az utazás.
-
-– Hm! – mondá Maston J. T. megijedve.
-
-A két vetélytárs a váratlan ajánlatra egymásra nézett, feszülten
-várakozott egyik a másiknak feleletére.
-
-– Nos? – kérdé Ardan Mihály megnyerő mosolylyal. – Minthogy a löveg
-visszaható erejétől nem kell félnünk…
-
-– Elfogadom.
-
-De bármily gyorsan is mondá ki e szót, Nicholl is ugyanezt, s ugyanabban
-az időben ejté ki.
-
-– Hurrah! Bravo! Hip… hip… hip!… kiáltott fel Ardan Mihály s a két
-ellenfélnek kezét nyujtá. És most, minekutána az ügyet elintéztük,
-engedjék meg, hogy franczia szokás szerint önöket megvendégeljem.
-Menjünk reggelizni!
-
-
-
-
-HUSZONKETTEDIK FEJEZET.  Az Egyesült-Államok új polgára.
-
-Még ugyanazon a napon megtudta Amerika, hogy Nicholl kapitány és
-Barbicane elnök kibékültek, s azt is, hogy minő sajátságos módon. A
-szerep, melyet a lovagias európai ennél a kibékülésnél játszott; az ő
-váratlan ajánlata, mely a nehézségeket egy csapásra megszüntette, a két
-vetélytársnak egyszerre való beleegyezése, a hold-földrésznek ez az
-elfoglalása, mely czélra Francziaország és az Egyesült-Államok
-közreműködtek: mindez együtt tevé, hogy az Ardan Mihály népszerűsége
-fokozódott. Mindenki tudja, hogy a yankeek az őrültség mely fokáig
-jutnak egy-egy ember iránt való szenvedélyes szeretetökben. Olyan
-földön, hol tiszteletre méltó városatyák egy-egy tánczosnő kocsiját
-maguk húzzák, mit nem tesznek itt a vakmerő franczia iránt fellobbant
-lelkesedésökben? Hogy a lovait ki nem fogta, az csak azért nem történt,
-mert lovai nem voltak, de minden egyéb hódolat-nyilatkozattal
-elhalmozták. Egyetlen egy polgár sem akadt, a ki szívvel-lélekkel az övé
-nem lett volna.
-
-Ettől a naptól kezdve Ardan Mihálynak nem volt többé egy nyugodt órája
-sem. Az Unio minden zegéből-zugából jöttek a küldöttek és a nyakára
-jártak. Fogadnia kellett őket nyájas arczczal. A sok kézszorításról,
-tegeződésről nem is lehet számot adni. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy
-kimerüljön. Torka rettenetesen berekedt a sok fogadó szónoklattól, már
-csak egy-két érthetetlen hangot tudott hebegni; attól a sok
-pohárköszöntőtől, a miket végig kellett hallgatnia, bátran eshetett
-volna tüdőgyuladásba. Ez a siker más embert mindjárt az első nap
-holtrészeggé tett volna, de ő értett ahhoz, hogy szellemes, elbűvölő
-félmámoros állapotát megőrizze.
-
-A sokféle küldöttségek között, melyek reá rohantak, közte volt a
-«Holdkórosok»-é is, a kik nem feledkeztek meg, hogy miképpen kell
-viselkedniök a hold leendő meghódítójával szemben. Egyik napon
-felkereste őt nehány szegény ember, – mert van efféle meglehetősen sok
-Amerikában, – és kérte őt, hogy vigye őket is magával a holdba.
-Egyik-másik azt mondta, hogy tud a hold-lakók nyelvén, s meg akarták
-erre Ardan Mihályt tanítani. Ő elég jó akarattal fogadta őket és együgyü
-hóbortjuknak engedve megigérte, hogy holdbeli ismerőseiknek átadja
-üdvözletüket.
-
-– Sajátságos őrültség! – mondá Barbicanehoz fordulva, miután azoktól
-elbucsúzott, – olyan őrültség, mely gyakran okos embereket is megszáll.
-Arago, leghiresebb tudósaink egyike mondá nekem, hogy sok igen okos és a
-mint gondolják, igen józan ember, – szerfölött izgatott lett,
-valahányszor a hold rájok hatást gyakorolt. Ez az őrültség aztán
-hihetetlen különczségekben nyilatkozott. Te nem hiszed azt, hogy a
-holdnak van befolyása a betegségekre?
-
-– Alig, – felelé a Gun-club elnöke.
-
-– Én sem hiszem, de mégis a történelem egynehány bámulatos adattal
-támogatja e hitet. Az 1693-ik év január 21-én nagy ragály tört ki és
-éppen a holdfogyatkozás pillanatában tömegesen haltak meg. A hirneves
-Bacon, valahányszor holdfogyatkozás volt, elájult, és csak akkor tért
-egészen magához, ha mindennek vége vala. VI. Károly 1399-ben holdujság
-vagy teli hold idején hatszor veszté el a józan eszét. Az epilepsziát az
-orvosok azok közé a betegségek közé sorozzák, a melyek a hold változásai
-szerint lépnek fel. Az idegbetegségek is, – úgy látszik, – a hold hatása
-alatt állanak. Mead említést tesz egy olyan gyermekről, a ki görcsökbe
-esett, valahányszor a hold az oppoziczió helyzetébe került. Gall
-megfigyelte, hogy gyönge szervezetűeknél az ideg-izgatottság havonta
-kétszer: új- és telihold idején fokozódik. Végül se szeri se száma az
-efajta észleléseknél szédülés, gonosz láz, holdkórosság eseteinél, a mi
-mind arra vall, hogy a holdnak a földön-lakók betegségére titokteljes
-hatása vagyon.
-
-– De hát mi módon, miért? – kérdé Barbicane.
-
-– Miért? – viszonzá Ardan. – Csakugyan én is azt felelem erre neked, a
-mit Plutarchos után XIX. századdal Arago ismételt: «Talán azért, mert
-nem igaz!»
-
-E diadal következtében Ardan Mihály nem kerülhette ki azokat a
-ráfogásokat, melyek minden hires embert nyomon kisérnek. A vállalkozó
-szelleműek ki akarták őt nyilvánosan állítani. Barnum felajánlott neki
-egy milliót, ha beleegyezik, hogy őt az Egyesült-Államok városaiba
-rendre vigye, s miként egy csodaállatot pénzért mutogathassa. Ardan
-Mihály úgy bánt vele, mint egy elefánt-vezetővel és kiadta neki az utat.
-
-Mindazonáltal, ha nem is vala hajlandó, hogy a közkiváncsiság e módon
-nyujtson táplálékot; arczképe bejárta az egész világot, s az
-arczképcsarnokokban az első helyre került; kiadták mindenféle
-nagyságban, kezdve az életnagyságútól, egészen a postabélyegek miniatur
-alakjáig. A hőst mindenféle fölvételben meg lehetett vásárolni: csak a
-fejét, vagy mellképét, oldalról, szemben, egész alakban stb. Egy millió
-ötszázezer példányt készítettek, s igen kinálkozó alkalma nyilt volna,
-hogy önmagát emlékül elárusítsa, ha abból hasznot akart volna látni. Nem
-kellett volna egyebet tennie, mint a hajaszálait dollárjával eladni és
-nagy vagyonra tehetett volna szert.
-
-Őszintén megvallva, ez a népszerűség mégis csak inyeszerinti volt.
-Szivesen állott a közönség rendelkezésére, levelezett az egész világgal.
-Szájról-szájra adták szóélczeit, különösen azokat, a miket nem is ő
-mondott. De azért rendesen neki tulajdonították, mivelhogy e tekintetben
-nagyon gazdag volt.
-
-De nem csak a férfiak lettek hiveivé, hanem az asszonyok is. Istenem,
-hány, úgynevezett «fényes házasság»-ot köthetett volna, ha éppen kedve
-csucsorodik, fejét járom alá hajtani. Különösen a vén hajadonok, a kik
-negyven év óta epedeztek a házasság után, éjjel-nappal az ő arczképéről
-ábrándoztak.
-
-Bizonyára száz meg száz hitestársa akadt volna, még ugyis, ha kiköti,
-hogy őt a holdba kell felkisérniök. Az olyan asszonyok, a kik nem félnek
-mindentől, nem ismerik a csüggedést. No de neki nem vala szándéka, hogy
-a holdban ősapa legyen és franczia-amerikai vegyesfajt ültessen át oda.
-Ezért kitért a házassági ajánlatok elől.
-
-– Köszönöm szépen, – mondá, – hogy odafenn Ádám szerepe jusson nekem
-valamelyik Éva leánya mellett!… Hiszen akkor kigyókkal gyűlne meg a
-bajom.
-
-Miután végre a tulságosan sok diadalmi örömeket lerázta magáról,
-barátaival együtt meglátogatta a Columbiadot. Kötelessége is volt.
-Egyébiránt, mióta Barbicaneval, Mastonnal és társaikkal érintkezett,
-nagyot haladt a ballisztika tudományában. Abban telt a legnagyobb öröme,
-ha ezeknek a tüzérségben beavatottaknak gyakran a szemök közé vághatta,
-hogy ők tulajdonképpen nem egyebek, mint szeretetre méltó, tudós
-emberhús-vágók. E kérdésben az ő sziporkázó szelleme kifogyhatatlan
-volt. Látogatása alkalmával a Columbiádnak kifejezte legnagyobb
-bámulatát és egészen a lelkéig szállott alá az óriási mozsárnak, mely
-majdan őt a holdba fogja röpíteni.
-
-– Legalább ez az ágyú senkiben sem fog kárt tenni – mondá, – a mi egy
-ágyúnál csakugyan bámulni való. Hanem azokról a ti ágyúitokról, melyek
-szétzúznak, lángba borítanak, életet rabolnak el… azokról nekem ne is
-beszéljetek; és főleg azt ne mondjátok nekem, hogy «lelkök» van; bizony
-nem hiszem el.
-
-Most pedig Maston J. T.-nak egy ajánlatáról kell még számot adnom. Midőn
-a Gun-club titkára meghallotta, hogy Barbicane és Nicholl az Ardan
-Mihály ajánlatát elfogadták, elhatározta, hogy negyedikül ő is
-csatlakozik az utitársakhoz. Egy napon előállott ezzel a kivánságával,
-Barbicane, a ki nem szivesen tagadta meg barátja valamelyik kérésének
-teljesítését, igyekezett megértetni, hogy a lövegben nem fér el annyi
-utas. Maston kétségbeesett és Ardan Mihályhoz fordult, a ki őt
-felszólította, hogy mondjon le erről a kivánságáról s nyomban
-bizonygatta ezt argumentumokkal, melyek éppen Mastonra vonatkoztak.
-
-– Látod, öregem, – mondá neki, – ne vedd zokon, a mit most mondok, de
-hát köztünk maradjon, te egy kissé nagyon tökéletlen vagy ahhoz, hogy a
-holdban felléphess.
-
-– Tökéletlen? – kiáltott fel az izmos rokkant.
-
-– Úgy van, derék barátom; képzeld csak, ha mi oda fenn a
-bennszülöttekkel találkozunk, hát szivedre vennéd, hogy a föld lakóiról
-tenszemélyedben olyan szomorú képet alkottass velök; hát szemléletessé
-kivánnád tenni előttük a háború fogalmát, hogy az emberek idejök
-javarészét arra fordítják, hogy egymást szétdarabolják, fölemészszék,
-lábaikat, karjaikat letördeljék – s mindezt egy olyan gömbön, hol száz
-milliárd ember megélhetne s mégis alig lakik rajta 1200 millió! Ejnye,
-érdemes barátom, hiszen ürügyet szolgáltatnál neki arra, hogy minket be
-se ereszszenek.
-
-– De hiszen, ha darabokra tépve érkeztek fel, ti is olyan tökéletlenek
-lesztek, mint én, – viszonzá Maston J. T.
-
-– Mindenesetre, – viszonzá Ardan Mihály, – de darabokban mégsem fogunk
-felérkezni.
-
-Tényleg az október 18-dikán megejtett előkészítő kisérletet a legszebb
-eredmény koszoruzta és legjobb reményekre jogosítá fel az utasokat.
-Barbicane azért, hogy a kilövésnél a golyó-falaira irányuló lökés felől
-biztos adatai legyenek, a pensarolai arzenálból 32 hüvelyknyi
-mozsár-ágyút hozatott. A Hillisboro révparton állították fel, hogy a
-bomba a tengerbe hulljon és emberben kárt ne tegyen. Csak arról volt
-szó, hogy a kilövésnél a golyó rázkódását tegyék próbára, nem a
-lecsapódásnál a hatását.
-
-Erre a figyelemre méltó kisérletre a legnagyobb gonddal egy üres löveget
-készítettek. Belső falait aczélrugókkal párnázták ki, s erre vastag
-selyemszövetet vontak: olyan volt, mint egy gondosan kibélelt fészek.
-
-– Milyen kár, hogy az ember nem fekhetik bele! – mondá Maston J. T.
-sajnálkozva a felett, hogy testbéli állapota ebben őt megakadályozza.
-
-E csinos bombába, melyet csavaron járó fedél zárt el, beletettek először
-egy nagy macskát, aztán egy mókust, a mely a Gun-club állandó titkárját
-vallotta urának, s ugyancsak előtte nagyon kedves vala; no de meg
-akarták tudni, hogy ezeknek nem igen szédülékeny állatkáknak mennyiben
-lesz ártalmára az út. A mozsárt 160 font lőporral töltötték meg, aztán
-reá tevék a bombát. Elsütötték.
-
-[Illustration: AZ ÉLELMES MACSKA.]
-
-Rohamos gyorsasággal tört ki a löveg, méltósággal megtevé parabolikus
-útját, mintegy ezerlábnyi magasságban és kecsesen lehajlott ívalakjában
-a habok felé.
-
-Nyomban oda eveztek egy csolnakon, a hol beleesett; ügyes buvárok
-lemerültek a tenger fenekére, a hajó-kötelet a bomba-füléhez erősítették
-és a fenn levők azonnal felhuzták. Alig telt el öt percz azóta, hogy az
-állatokat a bombába csukták, s fölnyiták a fedelet.
-
-Ardan, Barbicane, Nicholl és Maston voltak a csolnakban, s könnyen
-megérthető feszült várakozással lesték az eredményt. Mihelyt a bombát
-felnyitották: a macska, egy kissé ugyan össze volt lapítva, de azért
-vidáman és élénken kiugrott belőle, nem is lehetett rajta ezt a
-levegőn-át megtett utat észrevenni. Hanem a mókust nem találták meg.
-Keresgélték, nyoma sem akadt. Bizonyosak lehettek tehát abban, hogy a
-macska megette utitársát. Maston J. T. nagyon elszomorodott a
-tudományért való eme martiromságért.
-
-Szóval e kisérlet óta minden fontolgatás, aggódás megszünt; egyébiránt
-Barbicanenak gondja volt arra, hogy a löveget még tökéletesebbé tegye,
-hogy a golyóra ható erőt egészen hatálytalanná tegye. Evvel aztán a
-löveg készen állott az ellövetésre.
-
-Két nappal azután Ardan Mihály az Unio elnökétől értesítést kapott. Oly
-kitüntetés vala ez, a mi méltán hizelgő volt reá nézve.
-
-A kormány őt lovagias honfitársa, Lafayette példájára, az
-Egyesült-Államok díszpolgárává nevezte ki.
-
-
-
-
-HUSZONHARMADIK FEJEZET.  A löveg-vonat.
-
-A hires Columbiad elkészítése után a közérdeklődés nyomban a löveg felé
-irányult, erre az új szállító-szerszámra, mely a három kalandort a
-világürbe fogja vinni. Mindenki tudta, hogy Ardan Mihály a szeptember
-30-dikán küldött táviratban a bizottság által megállapított lövegnek
-módosítását kivánta.
-
-Barbicane elnök akkor még joggal hihette, hogy a löveg alakjától nem
-függ sok, mivelhogy az nehány másodpercz alatt a légkör területét
-elhagyva, a teljesen üres térben folytatja útját. A bizottság tehát a
-gömbalakú golyót választotta, hogy szabadon mozoghasson. De attól a
-pillanattól kezdve, hogy a löveget szállításra szánták, egészen
-másképpen állott a dolog. Ardan Mihálynak nem volt arra kedve, hogy a
-levegőben úgy forogjon, mint a mókus; úgy akart felröpítődni, hogy feje
-fenn, talpa lenn legyen, éppen olyan tisztességesen, mint a léghajó
-utasai a hajócskában, gyorsabban, de a nélkül hogy ugrándozzék, a mire
-ugyan egy csöpp kedve sem volt.
-
-Ezért tehát az albany-i Breadwill és társa czéghez egy új tervrajzot
-küldöttek s megbizták, hogy a szerint haladéktalanul készítse el a
-löveget. A megváltoztatott löveget november 2-dikán öntötték és vasuton
-rögtön Stone’s Hillbe szállították.
-
-10-dikén érkezett meg rendeltetése helyére. Ardan Mihály, Barbicane és
-Nicholl a legnagyobb türelmetlenséggel vártak a lövegvonat
-megérkezésére, melyben ők egy új világ felfedezésére fognak indulni.
-
-Meg kell adnunk, hogy pompás egy munka volt, olyan fémipari, termék, a
-mely az amerikaiak ipari lángelméjének becsületére vált. Ez volt az első
-eset, hogy aluminiumot oly rengeteg tömegben dolgoztak fel, már ez
-egymagában véve is csodálatra méltó jelenség vala. A drága löveg
-csillogott-villogott a napfényben. Ha az ember tekintélyes külsejére
-nézett, kúpalakú csúcsával olyan vala, mint egy vastag torony, a minőket
-középkori építészek az erős várak szögletén alkalmaztak; csak a lőrések
-és a szélkakas hiányoztak rajta.
-
-– Nekem úgy tetszik, mintha egy lándzsás, érczpánczélos ember jönne ki
-belőle, – mondá Ardan Mihály. – Mi úgy fogjuk magunkat benne érezni,
-mintha hűbér-urak volnánk, s ha benne egy kis tüzérség is volna, fittyet
-hánynánk minden hold-beli urnak, ha ugyan vannak ilyenek ott.
-
-– Nos, inyedre való ez a kocsi? – kérdé Barbicane barátjától.
-
-– A bizony, kedvemre való, – mondá Ardan műértő szemekkel vizsgálva. –
-Csak annak érzem hiányát, hogy nem karcsú az alakja, nem elég kecses a
-csúcsa; csokorral, ércz-diszítményekkel kellett volna felékesíteni,
-chimärával vagy például egy salamandert is alkalmazhattak volna, a mely
-kiterjesztett szárnyakkal és tátott szájjal jön ki a tűzből…
-
-[Illustration: LÖVEG-KOCSI.]
-
-– Hát ez mitől jó? – kérdé Barbicane, a ki praktikus elméjű levén, a
-művészi szép iránt nem igen birt fogékonysággal.
-
-– Hogy mitől jó?… barátom, Barbicane! – Oh, ha te így beszélsz, akkor
-félek, hogy te azt sohasem fogod megérteni.
-
-– Csak ki vele, derék barátom!
-
-– Nos hát véleményem szerint, – mindenben, a mihez az ember hozzá fog,
-egy kis művészetet kell kifejezésre juttatni; ez úgy helyesebb. Ismered
-«A gyermek-kocsi» czimű indus szindarabot?
-
-– A czime után itélve nem, – viszonzá Barbicane.
-
-– Nem csodálom, – folytatá Ardan Mihály, – tehát jegyezd meg, hogy ebben
-a darabban előfordul egy tolvaj, a ki egy házba akar betörni, de előbb
-azon gondolkodik: vajjon a lyukat lira, virág, madár vagy amphora
-alakban furja? Mondd, barátom Barbicane, ha te abban az időben birája
-lettél volna ennek a tolvajnak, elitélted volna?
-
-– A nélkül, hogy sokat törtem volna a fejemet rajta, még pedig
-sulyosbító körülmények számbavételével – mondá a Gun-club elnöke.
-
-– Én pedig fölmentettem volna, – barátom Barbicane. – Ezért nem fogsz te
-engemet soha megérteni.
-
-– Nem is próbálom, hogy megértselek, derék művész barátom.
-
-– No de legalább, – ha már a lövegünk külsejét tekintve nem egészen
-kivánatom szerint való, azt megengeditek, hogy izlésem szerint rendezzem
-be, még pedig olyan fényesen, amint az a föld hirnökeihez méltó.
-
-– No ezt már, derék Mihályom, egészen rád bizzuk, nem szólunk bele, –
-mondá Barbicane.
-
-De mielőtt ez a kellemeshez foghatott volna, a Gun-club elnöke a
-hasznosra gondolt, és az általa kitalált eszközt, melylyel ő a
-visszaható lökés erejét akarta megsemmisíteni, a legtökéletesebb
-belátással alkalmaztatá.
-
-Barbicane azt mondá, és nem is ok nélkül, hogy semmiféle rugónak nincs
-elég ereje arra, a lökés hatását egészen megsemmisítse; az emlékezetes
-séta alkalmával a Skersnaw erdőben végre kieszelte, hogy ezt a
-nehézséget szellemes módon távolítsa el. A viz – így számította ki – fog
-erre alkalmas lenni. Lássuk csak, hogyan.
-
-A löveg üregének alját három lábnyi magasságig vízzel kellett
-megtölteni, melyen egy, a löveg falaihoz egészen odasimuló deszka-lap
-fog úszni, ezen foglalnak helyet az utasok; a víz a felületére
-alkalmazott kerek deszkalap alatt törékeny rekesztékekkel vízszintes
-irányban több részre lesz osztva; a löveg fenekére ható irtózatos lökés
-a rekesztékeket egymásután tördeli szét, így azok a vizet egyenként
-eresztik ki, még pedig a löveg csúcsa felé haladó csöveken a lövegből
-kivezetődnek. Ez által a rugókat pótolják, s a kemény deszka lap a víz
-elvezetése és a rekesztékek eltörése után lassankint nyomul alább egész
-a löveg fenekéig. Tagadhatatlan, hogy az első lökés után még egy második
-is fog következni, de az már nem lesz olyan hatalmas; az első lökés
-ereje pedig csaknem egészen megsemmisül.
-
-Igaz ugyan, hogy ötvennégy négyszöglábnyi területen levő víznek 11,500
-fontot kellett nyomnia, de a Columbiádban összegyülő gáz hajtó erejének
-– Barbicane számítása szerint a súlyban való eme gyarapodást ellen kell
-súlyoznia; egyébiránt a lökésnek ezt a vizet egy másodpercznél rövidebb
-idő alatt ki kell mind hajtania, úgy hogy a löveg normalis súlyát nem
-sokára vissza fogja nyerni.
-
-Ezt találta ki a Gun-club elnöke, s azt hivé, hogy e módon az ellenlökés
-fontos kérdését megoldotta. Egyébiránt a Breadwil-czég mérnökei ehhez a
-munkához nagy ügyességgel fogtak hozzá és bámulatos eredménynyel
-fejezték be; ha a működés folyamatban lesz és a víz kihajtatik, akkor az
-utazók az eltört rekeszeket könnyen eltávolíthatják és a mozgó deszkalap
-melyen az elindulás pillanatában állanak, félre tehetik.
-
-A löveg oldalfalaira köröskörül a legfinomabb aczélrugókat alkalmazták,
-melyek olyan hajlékonyak valának, mint az óra rugói s erre bőrt vontak
-takaróul. Ez alatt a bőrtakaró alatt valának elhelyezve a levezető
-csövek, úgy elrejtve, hogy senki sem vehette észre.
-
-E szerint minden kigondolható intézkedést megtettek, hogy az első lökés
-hatását erejétől megfoszszák és Ardan Mihály szerint nagyon rossz
-szerkezetűeknek kellene lenniök, hogy összelapíttassanak.
-
-A löveg külső szélességének átmérője 9 láb vala, magassága 12 láb. Hogy
-az előre megállapított súlynál többet ne nyomjon, az oldalfalakat
-valamivel vékonyabbra csinálták, a feneket pedig vastagabbra, mert a
-lőgyapot elégésekor kifejlődő gáz összes erejét ennek kellett kiállania.
-Egyébiránt így van ez a bombáknál és a kúpalakú gránátoknál is, ezeknek
-is az alapja mindig vastagabb.
-
-Ebbe a fémtoronyba egy szűk nyiláson át lehetett jutni, mely a csúcsnál
-volt, éppen úgy, mint a gőzkazánoknál. Aluminium-lap zárta el
-légmentesen, melyet belülről csavarokkal erősítettek a löveg falához. Az
-utazók tehát tetszésök szerint kijöhettek mozgó börtönükből, mihelyt a
-holdra érkeznek.
-
-No de útközben látniok is kellett valamit. Ezt igen könnyen lehetővé
-tették. A belső burkolat alatt négy igen vastag tükörlencsét
-alkalmaztak, kettőt az oldalfalon, egyet a fenekén, a negyediket a
-csúcsban. Így az utasok a földre is, a holdra is, no meg az ég többi
-csillagzataira nézhettek. Ezeket az ablakokat a lökések ellenében erős
-lemezfedők védték, melyeket belülről könnyen le lehetett csavarni. Így
-az utasok kinézhettek, a nélkül, hogy a lövegben lévő levegő
-kiszabadulhatott volna.
-
-Mindezeket a csodálatos mechanikai készülékeket egészen könnyedén
-alkalmazták és a mérnökök éppen annyi belátást tanusítottak a
-berendezésnél, mint a lövegkocsi ellátásánál.
-
-Igen szilárd anyagból készült szekrénykéket készítettek az utasok
-számára szükséges viz és élelmiszerek elhelyezésére; tűzet és
-világosságot éleszthettek gáz segítségével, a mi több atmosphära nyomás
-alatt külön edényekben vala elhelyezve. Csak egy csapot kellett
-megcsavarni és kiáradt a hat napra elegendő vizet és világosságot
-előállító gáz. Ebből kitetszik, hogy minden készletben volt, a mi a
-megélhetéshez, sőt a kényelemhez tartozott. Azonkivül Ardan Mihály
-izlése szerint műtárgyak is valának ott, hogy a szép a hasznossal
-párosíttassék. Egyébiránt tévedésben leledzenék az, a ki azt hinné, hogy
-három ember számára szűk volt ez a torony. Területe körülbelül 54
-négyszög lábnyi volt és 10 láb magas. Volt hely arra is, hogy
-mozogjanak. Az Egyesült-Államok legkényelmesebb vasúti kocsijában sem
-lett volna annyi kényelmök.
-
-Így az élelmiszerek és a világítás kérdése meg vala oldva; gondoskodni
-kellett még levegőről. Tagadhatatlan, hogy a lövegben levő léggel az
-utazók négy napig sem érték volna be. Mert egy embernek naponkint 100
-liter levegő élenyére van szüksége. Barbicane, két társa és a két kutya,
-melyet magukkal voltak viendők 24 óra alatt 2400 liter élenyt vagyis
-körülbelül 7 fontot emésztenek fel. A levegőt a lövegben tehát meg kell
-újítani. De miképpen? Igen egyszerű módon. Reiset és Regnault szerint, a
-mint ezt Ardan Mihály a népgyűlés alkalmával kifejtette.
-
-Mindenki tudja, hogy a levegő főleg 21 részt élenyből és 79 rész
-légenyből áll. A belélekzésnél az ember fölemészti a levegő élenyét és
-kileheli a légenyt; a kilehelt levegő mintegy 5 százalékát elveszti
-élenyének és ugyanannyi szénsavat tartalmaz, a mi a vér alkotórészeinek
-elégéséből származik a belélekzett éleny hatása következtében. Ebből
-kitünik, hogy valamely zárt helyen bizonyos idő alatt a levegőnek összes
-élenyét szénsav váltja fel, a mi pedig lényegesen veszedelmes anyag.
-
-A feladat tehát akkor ez volt: 1. A fölemésztett élenyt pótolni kell; 2.
-a kilehelt szénsavat pedig meg kell semmisíteni. Ezt pedig igen könnyen
-megtehették klórsavas kalival és kali-lúggal.
-
-A klórsavas kali nem egyéb, mint só, a mely fehér szilánk koczkákban
-fordul elő, ha ezt 100 foknál magasabb hőmérséknél hevítjük, átváltozik
-sósavas kalivá és az éleny, a mit tartalmaz, teljesen kiválik.
-Tizennyolcz font klórsavas kaliból hét font éleny válik ki, éppen annyi,
-a mennyi az utasoknak 24 órára szükséges. Igy lehet az élenyt pótolni.
-
-A kalilúg a levegőben levő szénsavat mohón elnyeli és csak meg kell az
-embernek várnia, hogy azt magához vonja és kettős szénsavas kalivá
-alakuljon át. Igy lehet a szénsavat megsemmisíteni.
-
-E két eszköznek egyesítésével a levegőnek éltető tulajdonságát vissza
-lehetett adni. Ezt Reiset és Regnault, e két vegyész, szerencsés
-kisérletekkel megállapították.
-
-Nem kell eltitkolnunk, hogy ezt a kisérletet eddig csak állatokon –
-anima vili – tették meg. Ha még tudományos pontossággal eszközölték is,
-azt egyátalában nem tudták, hogy emberekre mennyiben alkalmazható.
-
-Ezt a megjegyzést azon az ülésen tették, mikor ezt a fontos kérdést
-beszélték meg. Ardan Mihály nem akart kételkedni annak a lehetőségében,
-hogy ilyen mesterségesen készített levegőben az ember megélhet, azért
-felajánlotta, hogy elutazásuk előtt magán kipróbálja.
-
-Ámde Maston J. T. igen erélyesen követelte, hogy övé legyen a kisérlet
-dicsősége.
-
-– Mivelhogy nem utazhatom veletek, – mondá a derék tüzér, – hadd lakjam
-legalább egy hétig a lövegben.
-
-Háládatlanság lett volna, ha kérését megtagadják. Beleegyeztek és
-rendelkezésére bocsátották a nyolcz napra elegendő klórsavat és
-kalilúgot meg az élelmi szereket. November 12-dikén reggel hat órakor
-kezet szorított barátaival, s minekutána erősen a szivökre kötötte, hogy
-20-dikán este 6 óra előtt börtöne ajtaját fel ne nyissák, besiklott a
-löveg nyilásán és utána bezárták az ajtót még pedig légmentesen.
-
-Hogy mi történt vele ez alatt a nyolcz nap alatt, – arról az emberek
-teljességgel nem tudhattak semmit, mert a löveg falának vastagsága miatt
-a belülről jövő zajt egyátalában nem hallhatták.
-
-[Illustration: MASTON KIJÖN A LÖVEGBŐL.]
-
-November 20-dikán este pontban 6 órakor kinyitották a lemezajtót; Maston
-barátai egy kissé mégis nyugtalankodtak; no de – midőn egy rettenetes
-_hurrah_ üvöltést hallának, nyomban megnyugodtak.
-
-Nemsokára megjelent a nyiláson keresztűl a Gun-club titkára diadalmas
-ábrázattal.
-
-Még jobban meghizott.
-
-
-
-
-HUSZONNEGYEDIK FEJEZET.  A sziklahegy teleskopja.
-
-Múlt év október 20-dikán, minekutána az aláirások befejeződtek, a
-Gun-club elnöke a cambridgei observatoriumnak elegendő költséget
-utalványozott ki, hogy egy rengeteg optikai műszert keszítsen. Elég
-erősnek kellett a műszernek lennie arra nézvést, hogy a hold fölületén
-levő 9 láb széles tárgyat azon át megláthassanak.
-
-Messzelátó és teleszkop között lényeges különbség van, a miről e helyütt
-megemlékeznünk nem lesz fölösleges dolog. A messzelátó vagy távcső egy
-csőből áll, melynek felső részén domború lencse van, – ezt nevezik
-objectivnek, alsó részén egy második lencse, ennek a neve: szemüveg, ez
-utóbbin át nézünk bele. A megvilágított tárgyról jövő sugarak áthatolnak
-az első lencsén és megtöretvén, ennek góczpontjában megfordított képet
-adnak, ezt veszszük szemügyre a másik lencsén át, a mely azt nagyobb
-alakban tünteti fel. E szerint a messzelátó csöve mindkét végén el van
-zárva az objectiv- és a szemüveggel.
-
-Ellenben a teleszkop csövének felső része nyilt, a megfigyelendő
-tárgyról jövő sugarak szabadon hatolnak be a csőbe és egy homorú
-fémtükörre esnek ferde irányban, erről visszapattanva, egy másik kis
-tükörlapra hullanak, a mely a szemüvegre vetíti, a mely a kép
-nagyítására való.
-
-Igy a messzelátónál a sugártörés a fődolog; a teleszkopnál a
-sugárvisszaverődés; azért nevezik azt refractornak (sugártörő), ezt
-reflectornak (visszasugárzó). Ennek az optikai készüléknek gyártásánál
-az objectivának készítése a legnehezebb feladat akár lencséről, akár
-fémtükörről legyen a szó.
-
-Abban az időben, mikor a Gun-club tevé kisérletét, ezek a műszerek
-rendkivül tökéletesek voltak és kitünő sikerrel vétettek használatba.
-Galilëi az ő megfigyeléseit egy nyomorúságos távcső segélyével tette
-meg, a mely legfölebb kétszeresen nagyított. A XVII. század óta az
-optikai műszerek jelentékenyen hosszabbak voltak és módot nyújtottak
-arra, hogy a csillagos eget az eddigieknél sokkal alaposabban
-fölmérhessék a tudósok. Az akkor használatos refractorok közül híres
-volt a pulkowai observatoriumé (Oroszországban), ennek objectivája 15
-hüvelyk széles Lerebours franczia optikusé ugyanilyen nagy; s végül a
-cambridgei observatorium messzelátójának objectivája 19 hüvelyk széles.
-A teleszkopok közül kettő volt csodálatos erősségű és óriási nagyságú.
-Az egyiket Herschell szerkesztette, 36 láb hosszú volt és 4½, láb széles
-a tükre, evvel 6000-szeres nagyítás járt együtt. A másik Irlandban volt,
-Birrcastlben a Parsonstown parkban, a Rosse lorde volt. Csöve 48 láb
-hosszuságú vala, tükre 6 láb széles; 6400-szoros nagyítású, rengeteg
-falat kellett körüle építeni, hogy a készület kezelésére szükséges
-eszközöket alkalmazhassák: 28,000 fontot nyomott.
-
-De a mint látjuk, a rengeteg nagy méreteknek daczára kerekszámban
-6000-szeres nagyításnál tovább nem vihették; no de az ilyen teleszkoppal
-a holdat csak 39 angol mérföld távolságra hozhatták, és csak olyan
-tárgyakat láthattak, a melyek 60 láb átmérőjűek, ha ugyan nem igen
-hosszúak.
-
-Jelen esetben azonban egy kilencz láb átmérőjű és 15 láb hosszú lövegről
-volt szó; a holdat tehát legalább 5 angol mérföld közelségből kellett
-látni vagyis 48,000-szeres nagyításra volt szükség.
-
-Ez a feladat várt a cambridgei observatoriumra. Nem tekintve a pénzügyi
-akadályokra, csak az anyagiakat kellett fontolóra venni.
-
-Mindenek előtt messzelátó és teleszkop között kellett választani. Az
-előbbi több előnynyel kecsegtet; egyenlő nagyságú objectiva mellett
-számottevőbb nagyításokra alkalmasak, minthogy a lencsén áthatoló
-fénysugarak kisebb mértékben gyöngülnek meg, mint a fém-tükörről való
-visszaverődés alkalmával. Ámde a lencsét csak korlátolt nagyságúra lehet
-készíteni, mert ha igen vastag, a fénysugarak nem hatolhatnak rajta
-keresztül. Azonkivül ezeknek a rengeteg nagy lencséknek készítése
-rendkivül nehéz és évekig tartó munkával jár.
-
-Habár a messzelátóban a tárgyak képe jobban meg van világítva, a mi a
-hold vizsgálatánál megbecsülhetetlen előny, mert hisz ennek a fénye csak
-visszaverődő fény; mégis a teleszkopot választották, mert ezt gyorsabban
-el lehetett készíteni és nagyobb mértékben való nagyításra alkalmasabb.
-Csakhogy a Gun-club elhatározta, hogy azt az Unio legmagasabb
-hegy-csúcsán kell felállítani, hol a levegő-réteg ritkább, minthogy a
-fénysugarak a mi atmosphäránkon áthatolva, erejökből sokat veszítenek.
-
-A teleszkopnál – a mint láttuk – a nagyítást a szeműveg eszközli, és
-erre a czélra olyan objectiva a legalkalmasabb, a melynek legnagyobb az
-átmérője és a fokustól való távolsága. Hogy a nagyítás 40,000-szeres
-legyen, sokkal nagyobb objectivát kellett készíteni, mint a mekkora a
-Herschelé és a Rosse lordé volt. Ez volt a nehézség, mert ilyen tükrök
-készítése nagyon kényes dolog.
-
-Szerencsére nehány évvel előbb egy Foucault Léon nevű franczia tudós, az
-Institut tagja, az objectivák köszörülésének egy igen könnyű és gyors
-módját találta ki, ugyanis fém-tükör helyett ezüstözötteket kell
-alkalmazni. Kellő nagyságú üveget kell csupán önteni és ezüst-savas
-fémmel körülburkolni. Ezt a derekasan bevált készítés módot vették
-foganatba az objectiva gyártásánál.
-
-Továbbá az elkészítésnél követték azt a módszert is, a melyet Herschel
-talált ki teleskopja készítésével.
-
-A sloughi csillagász nagy készülékénél a tárgy képe, alul a tubusban
-lehajlított helyzetben alkalmazott tükörről visszaverődve, éppen
-ellenkező oldalon látszott, hol a szemüveg vala elhelyezve. E szerint a
-szemlélő a cső alsó vége helyett, a felsőnél foglalt helyet, a honnan a
-hatalmas tengerbe alá nézett. Ennek a szerkezetnek az volt az előnye,
-hogy a kisebb tű, melynek feladata, hogy a képet a szemüvegre vetítse,
-egészen elesik: vagyis kettős fényvisszaverődés helyett, csak egyszeri
-fordul elő, így kevesebb sugár megy veszendőbe, a kép erősebb, tisztább:
-már pedig ezek mind megbecsülni való előnyök annál a megfigyelésnél,
-melyről itt szó van.
-
-Minekutána mindezt elhatározták, hozzá fogtak a munkához. Az
-observatorium igazgatóságának számítása szerint az új reflectornak 280
-láb hosszúnak kellett lennie, tükrének átmérője 16 láb. Bármily rengeteg
-apparatusnak igérkezett is, mégsem hasonlítható össze avval, a melyet
-Hooke csillagász hozott javaslatba ezelőtt néhány évvel, ugyanis tizezer
-láb (3½ kilom.) hosszú. Mindazonáltal sok nehézséggel járt.
-
-Azt a kérdést, hogy hol állítsák fel, hamar megoldották. Magas hegyet
-kellett választani, ilyen pedig nincs sok az Egyesült-Államokban.
-
-Valóban ennek a nagy darab főldnek hegy-rendszere két, közepes nagyságú
-hegy-lánczra szorítkozik, melyek között a méltósággal teljes Mississippi
-hömpölyög, melyet az amerikaiak a «Folyamok királyá»-nak neveznének, ha
-egyátalában valami királyságot elismernének.
-
-Az Apaadachak keleti ágában a New-Hampsire-ben fekvő csúcs szerény 6500
-láb magasságra nyulik fel.
-
-Nyugaton pedig a sziklahegység van, annak az óriási hegyláncznak egy
-része, mely a Magellan-szorostól Dél-Amerika nyugati partján halad végig
-és Andejaknak vagy Cordilleriáknak neve alatt ismeretes, Panaman
-keresztül halad és Észak-Amerikán át folytatódva, az északi sarktengerig
-terjed.
-
-Ez a hegység nem igen magas; az Alpok és Himalaya mélységes megvetéssel
-néznének le rája. Tényleg a legmagasabb csúcsa 10,709 lábnál nem
-magasabb, mig a Montblanc 14,439 láb, és a Kintsajunga[17] 26,776 láb
-magasra nyulik fel a tenger szine felett.
-
-Minthogy azonban a Gun-club erősen ragaszkodott ahhoz, hogy a
-teleszkopot is éppen úgy, mint a Columbiadot, az Unio területén állítsák
-fel: meg kellett a sziklahegységgel elégedniök, s így a szükséges
-anyagot a Long-s-Peak csúcsára, a Missouri környékére szállították.
-
-Mindenféle leirhatatlan akadályokkal kellett az amerikai mérnököknek
-megküzdeniök; a bátorságnak és ügyességnek csodáit művelték. Rengeteg
-szikladarabokat, nehéz kovácsolt-vas tömegeket, jelentékeny súlyú
-vas-kapcsokat, a cső-hengernek iszonyú nehéz részeit, az objectivat,
-mely egy magában 30,000 fontot nyomott, 10,000 láb magasságba, az örök
-hó hazájába felszállítani, minekutána azokat előbb puszta síkságokon,
-áthatolhatatlan erdőkön, megáradt folyókon, távol az emberlakta
-vidékektől, vad sivatagokon át szállították, a hol ember egyáltalában
-alig élhetett volna meg. Ezeken az ezer meg ezer akadályon is
-diadalmaskodott az amerikaiak lángelméje. Nem is telt el egy egész
-esztendő és az óriási reflektor szeptember végső napjaiban ott állott a
-helyén 280 láb hosszú csövével az égnek meredve. Roppant erős
-vas-emelvény vette körül és elmés készülék segélyével lehetett az ég
-bármely pontja felé irányítani.
-
-Többe került, mint 400,000 dollárba. Midőn először szögezték neki a
-holdnak, a kiváncsi tudás-vágy egészen izgatottságba hozta a
-szemlélőket: minő felfedezéseket fognak ők tenni evvel a 48,000-szeresen
-nagyító teleszkoppal? – holdban lakó népeket, nyájakat, városokat
-tengereket?… Semmi sem volt ezekből, semmi olyan, a mit a tudomány eddig
-nem ismert és a hold felületének minden részén fölismerzett annak
-vulkanikus természete.
-
-Ámde a szikla-hegy teleszkopja – mielőtt még a Gun-club czélja
-megkivánta volna – megmérhetetlen szolgálatokat tett a csillagászatnak.
-Messze terjedő ereje segítségével az égnek végső határaig megmérték a
-mélységeket, sok csillagnak eddig látszólagos átmérőjét most igen
-pontosan meghatározták és Clarke H., a cambridgei csillagvizsgáló
-igazgatóságának tagja, a bikának bolygóját a «rák»-ot most már alkotó
-részecskéire szedhette, a mit Rosse lord reflectorával világéletében
-sohasem tehetett volna meg.
-
-[Illustration: A SZIKLAHEGYI CSILLAGVIZSGÁLÓ.]
-
-
-
-
-HUSZONÖTÖDIK FEJEZET.  Végső események.
-
-November 22-dike volt és tiz nap mulva az elutazásra kitűzött végső
-határnap. Még egy munkálat volt hátra és annak szerencsés elvégzése, a
-mi nagy vigyázatot kivánt, mert veszedelmes és olyan kényes volt, hogy
-Nicholl kapitány harmadik fogadása arról szólott, hogy nem fog
-sikerülni. A Columbiadot 400,000 font lőgyapottal kellett megtölteni.
-Nicholl azt gondolta, – és nem is alaptalanul, – hogy ily rengeteg, s
-könnyen gyulékony tömegnek kezelése jelentékeny szerencsétlenségek
-okozója lehet, s hogy ez az anyag a löveg súlya alatt magától felrobban.
-
-Még ennél is nagyobb veszélytől lehetett tartani az amerikaiak könnyelmű
-gondatlansága miatt, mert ezek a szövetség-háború idején éppen nem
-átallották szájukban égő szivarral tölteni a bombáikat. Ámde Barbicane
-remélte, hogy sikeresen fogja végezni. Legderekabb munkásait válogatta
-ki, szemeláttára végeztette a munkát, egy pillanatra sem hagyta magukra,
-így okosság és előrelátás által tudta a szerencsés sikert biztosítani.
-
-Mindenek előtt eléggé óvatos volt és nem hozatta az egész töltést
-Stone’s Hillbe, hanem csak egymás után nagy gonddal elzárt ládákban. Az
-összes lőgyapot ötszáz fontot nyomó zsákokba volt elhelyezve, nyolczszáz
-erős hüvely volt, melyet Pesacolában a legügyesebb kezű mesteremberek
-készítettek a leggondosabban. Minden ládában tiz ilyen zsák volt és
-egymás után jöttek Tampa-Town-ból a vonaton, így egyszerre sohasem volt
-több 5000 fontnál raktáron. Mihelyt egy megérkezett, a munkások mezitláb
-minden egyes zsákot a Columbiad szájához vittek és darukkal, melyeket
-emberkéz forgatott, lassan alá eresztették. A gőz-gépeket mind
-eltávolították és köröskörül két mérföld területen minden szikrát
-eloltottak. Már magában véve az is nehéz feladat volt, hogy ezt a sok
-lőgyapotot a nap melege ellen megóvják. Azért főleg éjjel dolgoztak
-mesterségesen előállított fény világánál, a mi a Ruhmkorff-készülék
-segélyével a Columbiad belsejét egészen a fenekéig úgy megvilágította,
-mintha fényes nappal lett volna odalenn. Ide helyezték el sorjában a
-töltényeket és fém-sodronynyal egymáshoz erősítették, hogy ez a villamos
-szikra mindenik tölténynek a közepébe hatoljon.
-
-E nagy tömeg lőgyapotot a Volta-oszlop segélyével kellett meggyujtani,
-mindezek a sodrony-szálak, melyeket egymástól elszigetelő anyag
-választott el fenn, hol a löveg fog a lőgyapotra reá nehezülni:
-egyesültek egy szűk gyujtó-nyilásban. Ezen át hatoltak ki az öntött
-vasfal nyilásán, továbbá a kőfal egyik résén, s úgy fel egészen a
-földszinéig, innen Stone’s Hill magaslatáról oszlopokon futottak két
-mérföldnyire, miglen egy megszakító-készülék egy erős Volta-oszloppal
-kötötte össze.
-
-Nem kellett egyebet tenni, mint a készülék gombját megnyomni, hogy az
-áram ismét folyamatba hozassék és a tűz a 400,000 font lőgyapotot
-egyszerre felrobbantsa. Magától értetődik, hogy mindennek a legutolsó
-pillanatban szabad csak megtörténnie.
-
-November 28-dikán a 800 töltény mind benne volt a Columbiad gyomrában. A
-munkának evvel a részével szerencsésen elkészültek. De micsoda zajt,
-nyugtalanságot és küzdelmet kellett Barbicanenak kiállania! Nem használt
-az semmit, hogy Stone’s Hillbe a bemenet tilos volt. Napról-napra
-átmászkáltak a kiváncsiak a védczölöpökön, és gondatlanságuk határos
-vala az őrültséggel; a lőgyapot-göngyölegek között szivaroztak.
-Barbicanet elöntötte mindennap a méreg. Maston erejéhez képest
-segítségére volt barátjának; mert a betolakodókat elhajtotta, s a
-yankeek által eldobott szivarvégeket buzgón szedegette fel a földről.
-Fölötte nehéz munka volt ez, mert háromszázezernél több yankee ugrált át
-a véd-czölöpökön. Ardan Mihály is kikötötte magának azt a munkát, hogy a
-szekrényeket a Columbiad torkáig szállíthassa; minthogy azonban egy
-alkalommal az elnök őt magát is rajta kapta, hogy szivarozik, mialatt a
-szivarozó yankeeket elkergeti, holott ő maga adott rossz példát nekik: a
-Gun-club elnöke belátta, hogy e javíthatatlan dohányosra nem bizhat
-ilyen munkát, azért őt még külön felügyelet alatt tartatta.
-
-Végre – mert isten szeme virraszt a tüzérek felett – elvégezték minden
-robbanás nélkül a töltést. Nicholl kapitány harmadik fogadása tehát
-nagyon merész volt. Most még csak az volt hátra, hogy a sürü lőgyapot
-tetejére reá ereszszék a löveget.
-
-De mielőtt ehhez hozzáfogtak volna, előbb a lövegben rendezték el az
-útra-való készleteket. Meglehetős számu podgyász vala, és ha Ardan
-Mihálynak szabad kezet adtak volna, úgy csakhamar megtelik az egész tér,
-a mi az utasok számára vala kijelölve. Az ember alig tudja csak
-elképzelni is, hogy mennyi mindent akart ez a szeretetreméltó franczia
-magával a holdba vinni. Egy egész rakás haszontalan lomot. No de
-Barbicane közbelépett, s így csak a legszükségesebbekre szorítkoztak.
-
-Nehány thermometert, barometert és szemüveget tettek a szekrénybe a
-műszerek mellé.
-
-Az útasok útközben a holdat akarták tanulmányozni s hogy ez új világ
-ismeretéhez könnyebben férjenek, magukkal vitték Beer és Mädler kitünő
-hold-térképét, négy lapon, a mi a kitartó megfigyelésnek valóságos
-remekműve. Tudományos pontossággal tárja elénk a hold felénk fordított
-oldalának arczulatát a legapróbb részletekig: a hegyeket völgyeket,
-circusokat, krátereket, kerek-foltokat, hegy-kúpokat és csíkokat pontos
-méretekben, helyes fekvéssel és megnevezéssel meglehetett azokon
-találni.
-
-Az utasokra nézve becses egy okmány vala ez, mert tanulmányozhatták
-rajta az országot, mielőtt lábukkal érintették volna annak földjét.
-
-Vittek továbbá három puskát és három vadász-karabélyt robbanó golyók
-számára: lőport és töltést jó sokat.
-
-– Az ember nem tudja, – mondá Ardan Mihály – hogy kivel gyül meg ott a
-baja. Az emberek és állatok egyaránt zokon vehetik tőlünk, hogy őket
-meglátogatjuk. Előrelátóknak kell lennünk.
-
-Egyébiránt hasznos szerszámokat is vittek magukkal: pl. fejszét, kapát,
-fürészt, továbbá mindenféle időjárásnak és éghajlatnak megfelelő
-ruhákat.
-
-Ardan Mihály szeretett volna egy rakás állatot is magával vinni, ha nem
-is egy párt minden fajtából, mert kigyókat, tigriseket és alligatorokat
-nem akart a holdban meghonosítani.
-
-– No de egy nehány házi állatot csak viszünk, – mondá Barbicanenak, –
-ökröt vagy tehenet, szamarat vagy lovat, – esetleg nagy hasznukat
-vehetnők odafenn.
-
-– Meghiszem, kedves Ardan, – viszonzá a Gun-club elnöke, – a mi
-löveg-kocsink nem a Noé-bárkája; nem is ez a hivatása, no de nincs is
-ennek megfelelően berendezve. Maradjunk tehát a lehetőség határain
-belül.
-
-Végre nagy szó-harcznak utána megegyeztek abban, hogy megelégednek egy
-kitünő vadász-kutyával, a mely a Nichollé volt, s egy fiatal, erős
-neufoundlandival. Nehány szekrény vető-magvat is vittek magukkal; ha
-Ardan Mihályra hallgattak volna, ő nehány zsák földet is felpakol, hogy
-abba elvessék. Minden eshetőségre számítva, vitt egy tuczat oltó-galyat,
-melyet nagy gonddal szalma közé csomagolt és egy szögletbe felállított.
-
-[Illustration: ARDAN MIHÁLY RENDEZKEDIK.]
-
-Hátra volt még az élelmiszerek fontos kérdése, mert számolniok kellett
-azzal az eshetőséggel, hogy a holdnak valamelyik igen terméketlen
-részére juthatnak. Barbicane elég előrelátó lévén, egész évre valót
-csomagolt be. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ezen ne igen csodálkozzék
-nagyon az olvasó, mert ezek az élelmiszerek hús-kivonatok és
-préseltfőzelékek voltak, még pedig olyanok, melyek négyféle tápláló
-anyagot tartalmaztak; igaz ugyan, hogy ez nem kinálkozott valami
-tulságos változatossággal, de útközben az embernek nem szabad kényesnek
-lennie. Pálinka is volt mintegy 200 liter, víz azonban csak két hónapra
-való, mert az újabb csillagászati megfigyelések után nem kételkedtek
-abban, hogy a hold fölületén bizonyos mennyiségű vizet találnak. Azt
-meg, hogy a lakók oda fenn élelmiszert nem találnak, oktalanság lett
-volna hinni. Ardan Mihály ebben cseppet sem kételkedett; hiszen akkor
-nem is vállalkozott volna az útra.
-
-– Egyébiránt, – mondá egy napon barátaihoz, – földön maradt barátaink
-csak nem hagynak minket egészen cserben, nem feledkeznek meg azok
-rólunk.
-
-– Nem, – bizonyára nem! – viszonzá Maston J. T.
-
-– Hogy érti ön azt? – kérdé Nicholl.
-
-– Egészen egyszerűen, – felelé Ardan. – Nincs itt a Columbiad?
-
-Nos, valahányszor a hold a kedvező zenith állásba jut, ha nem is a
-földközelben, – tehát évenkint egyszer, – vajjon nem küldhetnének-e
-nekünk egy golyó élelmiszert, melyre mi egy meghatározott napon várnánk?
-
-– Hurrah! Hurrah! – rivalla fel Maston, mint az ötletek barátja – fején
-találta a szeget. Bizony, kedves barátaim, nem fogunk mi rólatok
-megfeledkezni.
-
-– Számítok reá! – E szerint, látja, rendesen tudósításokat kapunk a
-földtekéről; a mi pedig minket illet, nagyon ügyefogyottak volnánk, ha
-nem ejtenők módját annak, hogy földön lakó jó barátainkkal
-összeköttetésbe lépjünk.
-
-Ezekből a szavakból olyan nagy bizalom áradt ki, hogy Ardan Mihály az ő
-határozott arcz-kifejezésével és férfias alakjával az egész Gun-clubot
-elragadta volna.
-
-A mit ő mondott, az oly egyszerűnek, elemi dolognak, könnyűnek, biztosan
-elérhetőnek tetszett, hogy bizonyára igen kicsinyes lélekkel kell vala
-ehhez a nyomoruságos földtekéhez annak kapaszkodnia, a ki nem lett volna
-hajlandó a három utast a holdba felkisérni.
-
-Midőn a különböző tárgyakat a holdban elhelyezték, a lökés erejének
-meggátlására való vizet beeresztették, s a világító gázt tartójába
-beleszivattyúzták. A klórsavas és káli-lugból, hogy váratlan késedelem
-gátul ne szolgáljon, megfelelő mennyiséget vitt be Barbicane, annyit,
-hogy két hónapig felfrissíthessék a levegőt s a szénsavat
-eltávolíthassák. Rendkivül elmés készüléke volt arra, mely magától
-működött s a levegőnek éltető tulajdonságát visszaadta, azt tökéletesen
-megtisztította. Igy fel vala a löveg szerelve, még csak a Columbiadba
-kellett ereszteni, a mi különben nehéz és veszélyes munka vala.
-
-A rengeteg löveget felszállították Stone’s Hill csúcsára, a hol erős
-darúkkal megfogva az ércz cső felett lebegtették.
-
-Olyan pillanat volt ez, mely telve vala szorongó aggodalommal. Ha a
-rengeteg súly alatt a láncz-szemek elpattannak, akkor e nagy súly
-lezuhanása a lőgyapotot föltétlenül meggyújtja.
-
-Szerencsére nem következett be ez az eset. Nehány pillanat mulva
-gondosan reánehezedett az ágyú-lelkében a löveg a lőgyapotra. Súlya csak
-arra volt jó, hogy a töltést még jobban összeszorította.
-
-– Vesztettem! – mondá a kapitány és lefizette Barbicanenak a háromezer
-dollárt.
-
-Barbicane nem akarta utitársától elfogadni a pénzt; de végül is engednie
-kellett Nicholl állhatatosságának, a ki, mielőtt a földet elhagyja,
-minden kötelezettségét le akarta róni.
-
-– No hát még csak egyet kivánok önnek, derék kapitányom, – mondá Ardan
-Mihály.
-
-– És mi volna az? – kérdé Nicholl.
-
-– Hogy a hátralevő két fogadását is veszítse el! Akkor bizonyára nem
-pusztulunk el ebben az útban.
-
-
-
-
-HUSZONHATODIK FEJEZET.  Tüzet!
-
-Deczember elseje közeledett. Végzetes egy nap volt ez, mert ha nem a
-löveget röpítik el ugyanaz nap este 10 óra 46′ és 40″-kor: – tizennyolcz
-évnek kell eltelnie, míg a hold a földközelbe és zenith-állásba kerül
-egyszerre.
-
-Pompás idő volt; annak daczára, hogy a tél közeledőben vala, a nap
-beragyogta ezt a földet, melyet három ember egy új világ kedveért
-elhagyóban volt. Hány ember szemére nem szállott le az álom a
-türelmetlenül várt nap előtt: éjjel! Hány kebel szorult össze a
-várakozás nehéz terhe alatt! Minden szív nyugtalanul dobogott, csak az
-Ardan Mihályé nem.
-
-Ez az ember, a kit semmi e világon nyugalmából nem zavart ki, mindennapi
-foglalkozása után látott, és nem lehetett rajta észre venni, hogy
-elméjét szokatlan módon megerőlteti. Olyan nyugodtan aludt, mint Turenne
-a csata napja előtt egy ágyú-lafettán.
-
-Kora reggel óta megszámlálhatatlan tömeg lepte el a mezőket, melyek
-beláthatatlan távolban Stone’s Hill körül terjednek el. Minden
-negyedórában újabb kiváncsiakat hozott Tampa-Townból a vonat. Ez a
-vándorlás csaknem meseszerű arányokat öltött és a «Tampa-Town Observer»
-adatai szerint ezen az emlékezetes napon öt millió ember tapodta Florida
-földjét.
-
-Nehány hónap óta tanyázott szabadság alatt a tömeg nagy része a műhelyek
-környékén és alapját veté egy új városnak, melyet később Ardan’s Townnak
-neveztek el. A sikságot barakok, kunyhók és sátrak borították, melyek
-alatt annyi ember tanyázott, hogy a legnagyobb városok irigykedve néztek
-rájok.
-
-A világ minden népének vala itt képviselője, a világ minden nyelvét
-beszélték itt össze-vissza, mint hajdanában a Babel-tornya körül. Az
-amerikai társadalmi osztályok föltétlen egyenlősége uralkodott itt.
-Bankárok, földmívesek, matrózok, bizományosok, kufárok, ültetvényesek,
-nagykereskedők, hajósok, előljárók tolongtak és lökdösték egymást a
-velök született kiméletlenséggel. Louisiana kreoljai összebarátkoztak
-Indiana farmerjeivel; a kentuky és tennessei divatúr, az előkelő és
-dölyfös virginiai érintkeztek a seemi félvad prém-vadászokkal és a
-cincinnati tojás-áruló kofákkal. Fehér hód-kalap, vagy klasszikus
-panamai karimás fejrevaló, opelovsadi kék nadrág és finom vászonujjas
-összevegyűlt itt; voltak olyanok, a kik az ingüket, kézelőiket,
-galléraikat, füleiket, mind a tiz ujjokat telerakták csecse-becse
-táborral: melltű, gyémánt, láncz, csatt, láncz-függő, a melyek mind
-olyan drágák voltak, mint a milyen izléstelenek. Asszonyok, gyermekek,
-szolgasereg, mind gazdagon felcziczomázva körülvették a férfiakat, az
-apákat, a kik családaik számtalan tagjainak közepette állva,
-hasonlatosak valának a törzsfőkhöz.
-
-[Illustration: A KIVÁNCSIAK LEGIÓJA.]
-
-Ebéd ideje alatt kellett volna őket megfigyelni, mint esett neki ez a
-tömeg a dél kedves eledeleinek, még pedig olyan étvágygyal, a minő
-Florida élelmikészletét veszélylyel fenyegette; mint falta fel az
-európai gyomorban undort keltő ételeket pl. békaczombot, páczolt
-majomhúst, hal-aprólékot, fiahordó-sültet, mosó-medve-rostélyost.
-
-De hát micsoda italok és pálinkák is segíték elő az emésztést! Minő
-kedélyes ordítás, hivogató bőgés hallszott ki a csapszékekből,
-vendégszobákból, melyek zengtek-bongtak, poharak, üvegek, flaskók s
-mindennemű, rangú és alakú ivóedények, mozsarak, czukortörők lármájától.
-
-– Ide julapot! – harsan valaki az egyik csapszékben.
-
-– Sangaret bordeauxival! – riad rá egy másik, rikácsoló hangon.
-
-– És gin-slinget! – hallatja egy harmadik.
-
-– És koktailt! Brandy-smash-t! – kiáltja a negyedik.
-
-– Kinek kell legújabb fajta julap? – kiáltozák az élelmes elárusítók,
-miközben olyan gyorsan, mint a zsebmetszők, czukrot, czitromot,
-tojáshabarékot, cognacot és ananast kevertek vízzel s abból készíték az
-üdítő italt.
-
-Így ismétlődtek rendesen a csalogató kinálgatások a sovár és füszerektől
-felizgatott torkokra számítva. Süketítő zsibajt keltve mindenfelé.
-Bezzeg deczember 1-jén nem volt ekkora kiáltozás, a korcsmárosok hiába
-kiáltozták volna a torkukat rekedtre. Evésre, ivásra egy lélek sem
-gondolt, s délután négy óráig még senki sem vette magához megszokott
-eledelét. Még ennél is tovább mentek, az amerikaiak játékszenvedélye
-megfeneklett a kedélyek emez izgatottságában. Golyót, koczkát
-félredobtak, nem törődtek a a roulette-tel és cribbage-zsal, a wist-tel,
-a rouge et noir-ral, monte-faro-val; a nap eseménye elfeledtetett minden
-egyéb szükségletet, s nem adott alkalmat semminémű egyéb szórakozásnak.
-
-Egész estig tompa, nesztelen mozgalom uralkodott, hasonló vala ez a
-zivatart megelőző fülledtséghez, mely megszállotta a várakozó
-ember-áradatot. Leirhatatlan kedvetlenség nyügözte le az elméket, kinos
-levertség, megmagyarázhatatlan szorongás nehezedett a kedélyekre.
-Mindenki azt kivánta, hogy bár esnének már túl rajta.
-
-Hét óra tájban hirtelen vége szakadt ennek a tompa hallgatásnak. A hold
-feltünt a szem-határán, nehány millió «hurrah!» üdvözölte. Pontosan
-megjelent állomásán. Eget hasogatta a riongás, s mig a halvány Luna
-csodálatra méltó békés fényességét a földre hinté, minden oldalról
-zúgott a taps, az ittasult tömeget elragadta nyájas sugaraival.
-
-E pillanatban megjelent a három rettenhetetlen utas. Meg-megújult szünet
-nélkül látásukra a kiáltás. A szorongó keblekből mintegy varázsütésre,
-egyszerre felharsant a nemzeti dal és a «Yanke doodle» öt millió
-torokból tört ki egy hatalmas karban, hasonlatosan a zúgó szélviharhoz,
-felhatolva a levegő-ég határáig.
-
-Ezután az ellenállhatatlan fellendülés után elhangzott az ének, az
-utolsó harmonia is elnémult, a zajt csönd váltá fel és hallgatag
-mozgalom terjedt végig a mélyen meghatott tömegen. Ez alatt a franczia
-és a két amerikai a körülzárt tér közepére jutottak, mely körül a
-megszámlálhatatlan tömeg tolongott. A Gun-club tagjainak és az európai
-csillagvizsgálók küldötteinek kiséretében jelentek meg. Barbicane hideg
-lelkinyugalommal osztá ki utolsó rendeleteit. Nicholl hátán összefont
-karokkal, ajkát összeszorítva, szilárd léptekkel jött; Ardan Mihály
-szokott könnyűségével, teljes úti-öltözékben, bőr-kamásliban és
-utazó-táskával, bő barna-bársony ruhájába burkolózva, evvel is avval is
-kezet szorított, királyi leereszkedéssel. Fékezhetetlen szeszélyében a
-legvidámabban nevetett, tréfált s az érdemes Maston J. T.-ra fintorgatta
-az arczát; szóval «franczia» volt, és a mi még ennél is rosszabb,
-«párisi», a végső pillanatig.
-
-Tizet ütött az óra, ideje volt, hogy a lövegben helyet foglaljanak. A
-leszálláshoz szükséges eljárás, a nyilásnak erős elzárása, a daruk
-eltávolítása, a Columbiad körül felállított állványok eltávolítása
-bizonyos időbe került.
-
-Barbicane chronometerét tizedrész másodpercznyi pontosságig
-összeegyeztette a Murchison mérnökével, a kinek a lőport villamos-szikra
-segélyével meg kellett gyujtania. Így a lövegbe zárt utasok az
-érzéketlen óramutatót szemökkel kisérték, mely nekik az elindulás
-pillanatát jelezé.
-
-Elérkezett a búcsú pillanata; megindító jelenet vala az. Lázas
-vidámságának daczára is érzett egy kis izgatottságot Ardan Mihály.
-Maston J. T. is érzett száraz pillái alatt egy öreg könycseppet, melyet
-ő bizonyára erre az alkalomra tartogatott. Megáztatá avval az ő hű,
-derék elnökének az ábrázatát.
-
-– Hátha mégis veletek mennék, – mondá, – még van rá idő.
-
-– Nem lehet, öreg barátom, – viszonzá Barbicane.
-
-Nehány pillanat mulva a három utitárs benn volt a lövegben, a nyilást
-belülről erősen bezárták. A Columbiad torka az állványok eltávolítása
-után szabadon tátongott fel az ég felé.
-
-Nicholl, Barbicane és Ardan Mihály ércz-kocsijokba valának bezárva, ezen
-immár változtatni nem lehetett.
-
-A kedélyek tetőpontra hágó izgatottságát leirni nem lehet.
-
-A hold véghetetlen tisztán emelkedett fel az égboltozatra, a körülötte
-ragyogó csillagokat háttérbe szorítva fényességével; az Ikreken túl
-haladva éppen a horizonton volt, a zenith-felé vivő pályának közepén.
-Mindenki könnyen felfogta tehát, hogy a czélpontot előbbre kell
-helyezni, a miképpen a vadász, ki a futó nyulat akarja lelőni, előbbre
-czéloz, tekintetbe véve mozgását.
-
-Csaknem ijesztő csend honolt köröskörül e pillanatban. Szellő sem
-mozgott a földön. Fennakadt a lélekzet, a szív nem mert dobogni. Minden
-szem oda tapadt a Columbiad tátongó torkára.
-
-Murchison tekintete nyomon kisérte a chronometer mutatóját. Alig volt
-hátra több negyven másodpercznél, s úgy tetszék, hogy mindenik egy
-örökkévalóság.
-
-A huszadiknál általános borzadás szállotta meg a tömeget, úgy tetszék
-mindenkinek, hogy a lövegbe zárt utasok is éppen így számítják a
-rettenetes másodperczeket. Egyes kiáltások hallatszottak:
-
-– Harminczöt!… Harminczhat!… Harminczhét!… Harmincznyolcz!…
-
-– Harminczkilencz!… Negyven!… _Tüzet!!!_
-
-Ebben a pillanatban megnyomta Murchison a megszakító-készülék gombját,
-hogy a folyamatba hozott áram a villamos szikrát a Columbiad fenekére
-vezethesse.
-
-Rettenetes, hallatlan, mennydörgésszerű csattanás hangzék ebben a
-pillanatban; minden emberi fogalmat túlhaladó villámlás, mennydörgés
-vala ez. Égig érő tűzoszlop csapott fel a földből, mint egy tűzhányó
-krateréből. A föld megrendült, és csak egy-két ember látta egy futó
-pillanatig a löveget, a mint láng-felhőknek közepette diadalmasan
-emelkedett fel a levegőégbe.
-
-[Illustration: TÜZET!]
-
-
-
-
-HUSZONHETEDIK FEJEZET.  Beborult ég.
-
-Az a tűzsugár, mely izzófehér fényével az ég felé tört, megvilágítá
-egész Floridát. Egy ideig körül-körül jó messzire fénytengerben úszott.
-A megmérhetetlen, lobogó tűz száz mérföld távolságra meglátszott a
-tengeren. Némely hajóskapitány óriási meteornak tartotta.
-
-A Columbiad felrobbanását valóságos földrengés követte nyomon. Florida
-fenekestül megrendült. A hőség miatt kifejlődő lőpor-gáz páratlan erővel
-nyomá vissza a levegőréteget, s ez a mesterséges vihar százszorakkora
-erővel hozá mozgásba a levegőt, mint a természetes vihar.
-
-Egyetlen egy néző sem maradhatott a talpán; férfiak, asszonyok,
-gyermekek úgy hullottak le, mint a jégeső alkalmával a kalász; irtózatos
-zűr-zavar támadt, számtalan ember sulyosan megsérült és Maston J. T.-t,
-a ki minden elővigyázatnak ellenére, igen közel talált állani, 120
-lábnyi távolságra lódította, úgy repült, mint egy golyó polgártársainak
-feje fölött. Háromszázezer embert fogott el e pillanatban a kábulás.
-
-A légáram felfordította a barakokat, széthordta a kunyhókat és 20
-mérföldre köröskörül gyökerestül kitépte a fákat, Tampaig hajtotta a
-vonatokat, úgy vonult keresztül ezen a városon, mint egy lavina, csomó
-házat ledöntött, egyebek között a Mária-templomot és a börze-épületet,
-melyet egész hosszában megrongált. A kikötőben horgonyzó hajókat
-egymáshoz csapdosta s elsülyesztette; egy tuczat hajót a révpartról
-kisodort a nyilt partra, gyönge fonálként eltépve lánczaikat.
-
-[Illustration: BUJDOSIK A HOLD.]
-
-A pusztulás még nagyobb területre terjedt ki, s az Egyesült-Államok
-határain túl hatolt. A lökés hatását a nyugati szelek még elősegítették,
-s így az amerikai partoktól háromszáz mérföldre az Atlanti-oceánon is
-érezhető volt. Valóságos, váratlan tengeri viharrá nőtte ki magát, s
-hallatlan erővel rohanta meg a hajókat. Némely hajó, mivelhogy nem
-maradt ideje az irtózatos forgatagból való menekülésre, ép vitorlája
-daczára is zátonyra jutott; így pl. a liverpooli Child Harold.
-Sajnálatos szerencsétlenség vala ez, eléggé panaszkodott is e miatt
-Angolország.
-
-Végül, hogy semmiről meg ne feledkezzünk, Goréa és Sierra Leone nehány
-bennszülöttének állítása szerint, a löveg kiröpülése után félórával,
-tompa rázkódást éreztek, – ez volt a hanghullámok legtávolibb árama,
-mely keresztül hatolt az Atlanti-oceánon és az afrikai partokon tört
-meg.
-
-De térjünk vissza Floridába. A mint a zűr-zavar első pillanata elmult és
-a megsebesültek, s az egész tömeg kábultságából magához tért, őrült
-kiáltás támadt:
-
-– Éljen Ardan! – Éljen Barbicane! – Éljen Nicholl!
-
-Nehány millió ember megfeledkezve rázkódásaikról és zúzódásaikról, ki
-szemüveggel, ki távcsővel, ki lorgnettel nézett fel az ég felé és
-kereste a löveget. Mind hiába. Nem vehették már szemügyre, meg kellett
-elégedniök avval, hogy Longs-Peak-ből majd hoz tudósítást a táviró.
-Belfast, a cambridgei csillagvizsgáló igazgatója, volt a szikla-hegy
-teleszkopja mellett, erre a kitartó, ügyes csillagászra bizták a
-megfigyeléseket.
-
-Ámde egy előre nem látott, bár könnyen előre látható jelenség, a melyet
-meg nem akadályozhattak, kemény próbára tette a közönség türelmét.
-
-A szép időjárás megváltozott; az ég beborult, felhők takarták. De ugyan
-lehetett volna-e ez másképpen a levegőrétegek eme szörnyű megváltozása
-után, és ama rengeteg sok pára szétáradása után, melyet 400,000 font
-lőgyapot elégése okozott? A természet egész rendje megváltozott. Ezen
-pedig ne csodálkozzék senki, mert a tengeri csaták alkalmával
-megfigyelték már, hogy ágyúsortüzek az athmospherát hirtelen
-megváltoztatták.
-
-Másnap, napfölkeltekor, az eget sűrű felhők szállották meg, az ég és
-föld között mintegy szemmel át nem hatolható függöny vala ez, a mi,
-fájdalom, a sziklahegy környékéig terjedt. Boszantó egy dolog. A világ
-minden tájékáról jöttek a sürgető tudakozódások. De a természet
-érzéketlen vala, mert ha megzavarták a légkört, ám érzék ennek
-következményeit is.
-
-Az első napon mindenki azon fáradozott, hogy a sűrű felhőfátyolon
-keresztül lásson, no de hasztalan volt a fáradság; abban is
-csalatkoztak, hogy az ég felé irányozták tekintetöket, holott tudvalevő
-dolog, hogy ekkor a hold az ellenlábasok feje fölött lehetett, mert
-hiszen a hold rendes körútját végezte.
-
-Éjjel, azon a vak sötét éjjelen sem láthatták a holdat, pedig fenn volt
-a szemhatárán; az emberek csaknem azt hihették, hogy szándékosan nem jön
-elő, mert haragszik azokra a vakmerőkre, kik reá lőttek. E szerint nem
-figyelhettek meg semmit, ugyanezt konstatálta a Longs-Peak-ből jövő
-távirat.
-
-Mindazonáltal, ha a kisérlet sikerült, a deczember 1-jén este 10 óra 46′
-és 40″-kor elinduló utasoknak deczember 4-dikén éjfélkor meg kellett
-érkezniök. Ezért tehát különösebb zúgás nélkül belenyugodtak az
-állapotba addig, főleg mert oly kis testet, mint a löveg, igen nehéz
-lett volna észrevenni.
-
-Deczember 4-dikén este 8-órától éjfélig nyomára jöhettek volna a
-lövegnek a hold tányéron esetleg látható fekete pontocska alakjában, ha
-az idő nem lett volna olyan irgalmatlanul könyörtelen, a mi a közönséget
-végkép elkeserítette. Annyira jutottak, hogy szidták a holdat, miért nem
-mutatkozik már!… Fájdalom, ilyenek az emberek!
-
-Maston J. T. kétségbeesetten ment Longs-Peakbe. Ő maga akarta
-megfigyelni. Legkevésbbé sem kételkedett abban, hogy barátai czélhoz
-értek. Mert hiszen még senki sem hallotta, hogy a löveg a szigetek
-valamelyikére vagy a kontinensre leesett volna; és Maston J. T. éppen
-nem tartá lehetetlenségnek, hogy tengerbe esett alá, mert hiszen a föld
-háromnegyedrészét tenger borítja.
-
-[Illustration: A TÜRELMETLEN MASTON J. T.]
-
-5-dikén is ilyen volt az idő. Az ó-világ nagy teleszkopjai: a Herschel-é
-Rosse-é, és Faucault-é állandóan a holdra valának irányozva, mert
-Európában nagyszerű időjárás volt; csakhogy ezek a teleszkopok aránylag
-gyöngék valának arra, hogy a megfigyelés sikeres legyen.
-
-6-dikán szintén borus volt az ég. A föld háromnegyedrészét emésztette a
-türelmetlenség. Már azon törték a fejöket, hogy a legoktalanabb
-eszközöket ajánlják arra, hogy a felhőket szétkergessék.
-
-7-dikén, úgy látszik, hogy kissé megváltozik az ég arczulata. De ez a
-reménység sem tartott sokáig, mert este a csillagos eget ismét sűrű
-felhő-réteg takarta el az emberek szeme elől.
-
-Ez a körülmény most már jelentőséggel teljes vala. Ugyanis 11-dikén
-délelőtt 9 óra 11 perczkor a hold utolsó negyedébe lép. Ettől kezdve
-folyton fogy, s ha az ég ki is derül, a megfigyelésre való reménység
-mégis csak mind soványabb lesz, mert a holdnak csak keskeny karéja
-látható, míg beáll a hold-újság: vagyis a nappal egy időben jönne fel,
-és szállana le úgy, hogy a nap sugarai őt sötétségben hagynák; akkor
-aztán január 3-ig 12 óra és 44′-ig kellene várniok, hogy holdtöltekor
-folytassák a megfigyeléseket.
-
-Az újságok ezer megjegyzéssel kisérték ezeket az eshetőségeket, nem
-titkolták el a közönség elől, hogy angyali türelemre lesz szüksége.
-
-8-dikán semmi. 9-dikén egy pillanatra feltünt a nap, mintha ki akarta
-volna gúnyolni az amerikaiakat. Hangos gúnykiáltással fogadták, s
-valószinűleg e miatt megsértődve, még fösvényebben árasztotta szét
-sugarait.
-
-10-dikén semmi változás. Maston majdnem megbolondult, s méltán is
-aggódtak ez érdemes férfiú agyáért, mely eddigelé a gutta-percha-koponya
-alatt igen jó fészekben vala.
-
-No de 11-dikén rettenetes vihar támadt, a minők a tropikus égaljak alatt
-szoktak előfordulni. – Erős keleti szél elseperte az összetorlódott
-felhőket, és estére feltünt a sarló alakú hold, mely méltóságos
-komolysággal jelent meg a többi csillagok között.
-
-
-
-
-HUSZONNYOLCZADIK FEJEZET.  Új égitest.
-
-Ugyanazon az éjszakán, miként egy villám, oly gyorsan elterjedt az Unio
-minden részében az oly türelmetlenül várt hir és az oczeánon átszökellve
-végigszaladt a földteke minden táviró-drótján. A longs-peaki
-óriás-reflectoron át meglátták a löveget.
-
-Következett erre a cambridgei observatorium igazgatója által kiadott
-jelentés. A Gun-club nagyszerű kisérletének tudományos záradékát
-tartalmazza.
-
-Longs-Peak, deczember 12.
-
-_A cambridgei observatorium igazgatósági tagjainak._
-
-A Columbiadból Stones’s Hillben kilőtt löveget Belfast és Maston J. T.
-urak deczember 12-dikén este 8 óra és 47 perczkor meglátták, éppen
-akkor, midőn a hold utolsó negyedébe lépett.
-
-A löveg nem ért czéljához, hanem a mellett elhaladt mégis ahhoz
-meglehetősen közel, úgy hogy a hold vonzó ereje leköti.
-
-Egyenes irányú haladása rohamos gyorsaságú körforgássá változott és a
-hold körül ellipsis alakú pályán halad előre, e szerint a holdnak
-valóságos bolygójává lett.
-
-Ez új égitest alkotó elemeinek megállapítása még nem volt lehetséges.
-Sem körforgásának, sem tengelye körül való forgásának gyorsaságát nem
-ismerjük. A hold fölületétől való távolsága úgy hozzávetőleg
-kétezernyolczszázharminczhárom mérföldre becsülhető.
-
-E szerint két eshetőség jöhet szóba, melyek a dolgok állását
-megváltoztathatják.
-
-Vagy fölülkerekedik a hold vonzó-ereje és akkor czélhoz jutnak az
-utazók; vagy századokon át lekötve tartja a hold a löveget, s az a hold
-körül fog keringeni.
-
-Arról majd a megfigyelések fognak számot adni; ez ideig a Gun-club
-kisérletének csak az az eredménye, hogy a nap-rendszer egy
-új-csillagzattal megszaporodott.
-
-_Belfast J._
-
-E váratlan megoldást hány kérdés fölmerülése követte.
-
-A tudományos vizsgálódásnak minő titokteljes feladata lőn! Három férfiú
-önfeláldozó bátorságának köszönhették, hogy az a látszólag jelentéktelen
-kisérlet: golyó röpítése a holdba, megmérhetetlen fontosságú jelenséggé,
-kiszámíthatatlan következményű eseménynyé változott. Ha az új égitestbe
-zárkózott utasok czéljokat nem is érték el, de legalább a holdnak
-világához tartoztak, keringtek körüle és emberi szem most először
-leshette ki annak minden titkát. Nicholl, Barbicane és Ardan Mihály neve
-a csillagászat történetében örök dicsőséggel vannak följegyezve; mert ez
-a három bátor kutató az emberi tudás körének szélesbítésének
-gondolatából üzetve eléggé vakmerőek valának a végtelen ürbe hatolni és
-az újkor legritkább vállalatáért életüket tették koczkára.
-
-Elég az hozzá, hogy midőn a longs-peaki jelentés köztudomásuvá lett, az
-egész világot megszállotta a részvét, a bámulat és a félelem. Volt-e
-arra nézve lehetőség, hogy ezeknek a vakmerő föld-lakóknak segítségére
-siessenek? Nem volt, bizonyára nem volt, mert ők az istentől a teremtett
-földi lények elé szabott határokat áthágva, megszakították az
-emberiséggel való összeköttetést. Két hónapra való levegőt tudtak
-gyártani. Élelmiszerük egy évre elegendő volt. De azután?… E rettenetes
-gondolatra a legérzéketlenebb szivűek is megrendültek.
-
-Csak egyetlen egy ember nem akarta hinni, hogy a helyzet kétségbeejtő;
-egyetlen egy ember nem veszíté el bizodalmát: az ő ragaszkodó, vakmerő
-és olyan határozott természetű barátjuk, a derék Maston J. T.
-
-Egyébiránt folyton figyelemmel kisérte őket. Ettől az időtől kezdve a
-longs-peaki reflectornál lakott, a mérhetetlen nagyságú reflector tükre
-volt az ő szemhatára. Mihelyt abban feltünt a hold, bele szorítá azt
-látása körének keretébe, egy pillanatra sem veszíté el szeme elől,
-állhatatosan kisérte pályáján végig a csillagok világában;
-elpusztíthatlan türelemmel vigyázta a löveg útját a hold ezüst tányéra
-előtt és a derék ember valósággal állandó összeköttetésben maradt három
-barátjával; arról a reményről pedig, hogy őket viszontlátja, nem mondott
-le.
-
-– Levelezni fogunk velök, – mondá mindenkinek, – mihelyt a körülmények
-megengedik. Tudósítani fognak minket, mi pedig őket. Jól tudom én, hogy
-ők eléggé elmés, találékony emberek, hogy a művészetnek, tudománynak és
-iparnak minden segítő eszközével rendelkeznek. Evvel aztán mindent meg
-lehet valósítani, a mit akarunk; meglátjátok, hogy ők ebből a hinárból
-is ki fognak lábolni.
-
-
-
-
-Lábjegyzetek.
-
-[Footnote 1: A zenith a szem határának az a pontja, mely fejünk felett
-függőleges irányban van.]
-
-[Footnote 2: A Sirusnak Wollaston számítása szerint 12-szer akkora, mint
-a napé.]
-
-[Footnote 3: Ezek közül egyik-másik oly kicsiny, hogy egy nap alatt
-körül lehetne járni.]
-
-[Footnote 4: Körülbelül 29½ nap.]
-
-[Footnote 5: 36,000 láb.]
-
-[Footnote 6: Ez volt a neve az amerikai ágyú-óriásnak.]
-
-[Footnote 7: Ötszáz kilogramm.]
-
-[Footnote 8: Az amerikai tengeri had hajói.]
-
-[Footnote 9: A lőpor súlya a golyó súlyának csak 12-ed része volt.]
-
-[Footnote 10: Agyú-telep és gyakorlótér.]
-
-[Footnote 11: Fahrenheit szerint = 28° Celcius.]
-
-[Footnote 12: Fahrenheit szerint = 40° Celsius.]
-
-[Footnote 13: A _régi_ lieue = 0·6 földr. mérföld; az _új_ = 10
-kilometer.]
-
-[Footnote 14: A nyájas olvasó emlékezik, hogy ez a római követ Ptolomäus
-egyiptomi királynál kihallgatás alkalmával botjával egy kört vont a
-király körül és követelte, hogy mielőtt abból a körből kilépne, háboru
-vagy béke felett határozzon.]
-
-[Footnote 15: A Jupiter tengelyének hajlása 3° 5′.]
-
-[Footnote 16: Meteor-kő.]
-
-[Footnote 17: A Himalaya legmagasabb csúcsa.]
-
-
-
-
-TARTALOM.
-
-  ELSŐ FEJEZET.
-  Az Ágyú-club  3
-  MÁSODIK FEJEZET.
-  Barbicane elnök közleménye  16
-  HARMADIK FEJEZET.
-  Barbicane tervének hatása  27
-  NEGYEDIK FEJEZET.
-  A cambridgei csillagvizsgáló felelete  33
-  ÖTÖDIK FEJEZET.
-  A hold története  39
-  HATODIK FEJEZET.
-  A mi az Egyesült-Államokban most már nem lehet ismeretlen és a mit
-    már többé nem szabad hinni  48
-  HETEDIK FEJEZET.
-  A löveg dicsérete  56
-  NYOLCZADIK FEJEZET.
-  Az ágyú története  71
-  KILENCZEDIK FEJEZET.
-  A lőpor kérdése  79
-  TIZEDIK FEJEZET.
-  Egy ellenség és 25 millió jó barát  89
-  TIZENEGYEDIK FEJEZET.
-  Florida vagy Texas?  99
-  TIZENKETTEDIK FEJEZET.
-  Ország-világnak  109
-  TIZENHARMADIK FEJEZET.
-  Stone’s Hill  119
-  TIZENNEGYEDIK FEJEZET.
-  Kapa és vakoló-lapát  129
-  TIZENÖTÖDIK FEJEZET.
-  Az öntés ünnepe  138
-  TIZENHATODIK FEJEZET.
-  A Columbiad  145
-  TIZENHETEDIK FEJEZET.
-  Egy távirat  155
-  TIZENNYOLCZADIK FEJEZET.
-  Az Atlanta utasa  156
-  TIZENKILENCZEDIK FEJEZET.
-  A népgyülés  170
-  HUSZADIK FEJEZET.
-  Támadás és védelem  185
-  HUSZONEGYEDIK FEJEZET.
-  Miképpen intéz el egy franczia becsületbeli ügyet  199
-  HUSZONKETTEDIK FEJEZET.
-  Az Egyesült-Államok új polgára  214
-  HUSZONHARMADIK FEJEZET.
-  A löveg-vonat  223
-  HUSZONNEGYEDIK FEJEZET.
-  A sziklahegy teleskopja  234
-  HUSZONÖTÖDIK FEJEZET.
-  Végső események  242
-  HUSZONHATODIK FEJEZET.
-  Tüzet!  251
-  HUSZONHETEDIK FEJEZET.
-  Beborult ég  260
-  HUSZONNYOLCZADIK FEJEZET.
-  Új égitest  267
-
-
-[Transcriber's Note:
-
-Javítások.
-
-Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.
-
-A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:
-
-10 |bombákról-páratlan |bombákról, páratlan
-
-23 |Gyrano de |Cyrano de
-
-23 |Americain |American
-
-39 |cambridge |Cambridge
-
-47 |szelességűek |szélességűek
-
-65 |töténetiró |történetiró
-
-70 |tervezerünkbe |tervezetünkbe
-
-71 |108 hüvely |108 hüvelyk
-
-77 |felne |fel ne
-
-78 |kerül-mint |kerül, mint
-
-79 |átmárője |átmérője
-
-84 |yardni |yardnyi
-
-86 |bascli |baseli
-
-97 |Columbradból |Columbiadból
-
-102 |váokros vannak |városok vannak
-
-131 |legszigorúbbb |legszigorúbb
-
-150 |kötöttek ki az |kötöttek az ki
-
-166 |talált kis |talált ki s
-
-166 |azt. |azt.»
-
-168 |Őn Barbicane |Ön Barbicane
-
-228 |négszöglábnyi |négyszöglábnyi
-
-244 |folymatba |folyamatba
-
-246 |megletett |meglehetett]
-
-
-*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK UTAZÁS A HOLDBA KILENCZVENHÉT
-ÓRA ÉS HUSZ PERCZ ALATT ***
-
-Updated editions will replace the previous one--the old editions will
-be renamed.
-
-Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright
-law means that no one owns a United States copyright in these works,
-so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the
-United States without permission and without paying copyright
-royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part
-of this license, apply to copying and distributing Project
-Gutenberg-tm electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG-tm
-concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark,
-and may not be used if you charge for an eBook, except by following
-the terms of the trademark license, including paying royalties for use
-of the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for
-copies of this eBook, complying with the trademark license is very
-easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as creation
-of derivative works, reports, performances and research. Project
-Gutenberg eBooks may be modified and printed and given away--you may
-do practically ANYTHING in the United States with eBooks not protected
-by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the trademark
-license, especially commercial redistribution.
-
-START: FULL LICENSE
-
-THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE
-PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK
-
-To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free
-distribution of electronic works, by using or distributing this work
-(or any other work associated in any way with the phrase "Project
-Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full
-Project Gutenberg-tm License available with this file or online at
-www.gutenberg.org/license.
-
-Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project
-Gutenberg-tm electronic works
-
-1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm
-electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to
-and accept all the terms of this license and intellectual property
-(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all
-the terms of this agreement, you must cease using and return or
-destroy all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your
-possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a
-Project Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound
-by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the
-person or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph
-1.E.8.
-
-1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be
-used on or associated in any way with an electronic work by people who
-agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few
-things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works
-even without complying with the full terms of this agreement. See
-paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project
-Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this
-agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm
-electronic works. See paragraph 1.E below.
-
-1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the
-Foundation" or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection
-of Project Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual
-works in the collection are in the public domain in the United
-States. If an individual work is unprotected by copyright law in the
-United States and you are located in the United States, we do not
-claim a right to prevent you from copying, distributing, performing,
-displaying or creating derivative works based on the work as long as
-all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope
-that you will support the Project Gutenberg-tm mission of promoting
-free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg-tm
-works in compliance with the terms of this agreement for keeping the
-Project Gutenberg-tm name associated with the work. You can easily
-comply with the terms of this agreement by keeping this work in the
-same format with its attached full Project Gutenberg-tm License when
-you share it without charge with others.
-
-1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern
-what you can do with this work. Copyright laws in most countries are
-in a constant state of change. If you are outside the United States,
-check the laws of your country in addition to the terms of this
-agreement before downloading, copying, displaying, performing,
-distributing or creating derivative works based on this work or any
-other Project Gutenberg-tm work. The Foundation makes no
-representations concerning the copyright status of any work in any
-country other than the United States.
-
-1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg:
-
-1.E.1. The following sentence, with active links to, or other
-immediate access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear
-prominently whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work
-on which the phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the
-phrase "Project Gutenberg" is associated) is accessed, displayed,
-performed, viewed, copied or distributed:
-
-  This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and
-  most other parts of the world at no cost and with almost no
-  restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it
-  under the terms of the Project Gutenberg License included with this
-  eBook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the
-  United States, you will have to check the laws of the country where
-  you are located before using this eBook.
-
-1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is
-derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not
-contain a notice indicating that it is posted with permission of the
-copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in
-the United States without paying any fees or charges. If you are
-redistributing or providing access to a work with the phrase "Project
-Gutenberg" associated with or appearing on the work, you must comply
-either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or
-obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg-tm
-trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9.
-
-1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted
-with the permission of the copyright holder, your use and distribution
-must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any
-additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms
-will be linked to the Project Gutenberg-tm License for all works
-posted with the permission of the copyright holder found at the
-beginning of this work.
-
-1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm
-License terms from this work, or any files containing a part of this
-work or any other work associated with Project Gutenberg-tm.
-
-1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this
-electronic work, or any part of this electronic work, without
-prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with
-active links or immediate access to the full terms of the Project
-Gutenberg-tm License.
-
-1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary,
-compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including
-any word processing or hypertext form. However, if you provide access
-to or distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format
-other than "Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official
-version posted on the official Project Gutenberg-tm website
-(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense
-to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means
-of obtaining a copy upon request, of the work in its original "Plain
-Vanilla ASCII" or other form. Any alternate format must include the
-full Project Gutenberg-tm License as specified in paragraph 1.E.1.
-
-1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
-performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works
-unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
-
-1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing
-access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works
-provided that:
-
-* You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from
-  the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method
-  you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed
-  to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he has
-  agreed to donate royalties under this paragraph to the Project
-  Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid
-  within 60 days following each date on which you prepare (or are
-  legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty
-  payments should be clearly marked as such and sent to the Project
-  Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in
-  Section 4, "Information about donations to the Project Gutenberg
-  Literary Archive Foundation."
-
-* You provide a full refund of any money paid by a user who notifies
-  you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he
-  does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm
-  License. You must require such a user to return or destroy all
-  copies of the works possessed in a physical medium and discontinue
-  all use of and all access to other copies of Project Gutenberg-tm
-  works.
-
-* You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of
-  any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the
-  electronic work is discovered and reported to you within 90 days of
-  receipt of the work.
-
-* You comply with all other terms of this agreement for free
-  distribution of Project Gutenberg-tm works.
-
-1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project
-Gutenberg-tm electronic work or group of works on different terms than
-are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing
-from the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the manager of
-the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the Foundation as set
-forth in Section 3 below.
-
-1.F.
-
-1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable
-effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread
-works not protected by U.S. copyright law in creating the Project
-Gutenberg-tm collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm
-electronic works, and the medium on which they may be stored, may
-contain "Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate
-or corrupt data, transcription errors, a copyright or other
-intellectual property infringement, a defective or damaged disk or
-other medium, a computer virus, or computer codes that damage or
-cannot be read by your equipment.
-
-1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right
-of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project
-Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project
-Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project
-Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all
-liability to you for damages, costs and expenses, including legal
-fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT
-LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE
-PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE
-TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE
-LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR
-INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH
-DAMAGE.
-
-1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a
-defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can
-receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a
-written explanation to the person you received the work from. If you
-received the work on a physical medium, you must return the medium
-with your written explanation. The person or entity that provided you
-with the defective work may elect to provide a replacement copy in
-lieu of a refund. If you received the work electronically, the person
-or entity providing it to you may choose to give you a second
-opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If
-the second copy is also defective, you may demand a refund in writing
-without further opportunities to fix the problem.
-
-1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth
-in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO
-OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT
-LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
-
-1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied
-warranties or the exclusion or limitation of certain types of
-damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement
-violates the law of the state applicable to this agreement, the
-agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or
-limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or
-unenforceability of any provision of this agreement shall not void the
-remaining provisions.
-
-1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the
-trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone
-providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in
-accordance with this agreement, and any volunteers associated with the
-production, promotion and distribution of Project Gutenberg-tm
-electronic works, harmless from all liability, costs and expenses,
-including legal fees, that arise directly or indirectly from any of
-the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this
-or any Project Gutenberg-tm work, (b) alteration, modification, or
-additions or deletions to any Project Gutenberg-tm work, and (c) any
-Defect you cause.
-
-Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm
-
-Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of
-electronic works in formats readable by the widest variety of
-computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It
-exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations
-from people in all walks of life.
-
-Volunteers and financial support to provide volunteers with the
-assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's
-goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will
-remain freely available for generations to come. In 2001, the Project
-Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure
-and permanent future for Project Gutenberg-tm and future
-generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see
-Sections 3 and 4 and the Foundation information page at
-www.gutenberg.org
-
-Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation
-
-The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non-profit
-501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the
-state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal
-Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification
-number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by
-U.S. federal laws and your state's laws.
-
-The Foundation's business office is located at 809 North 1500 West,
-Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up
-to date contact information can be found at the Foundation's website
-and official page at www.gutenberg.org/contact
-
-Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg
-Literary Archive Foundation
-
-Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without
-widespread public support and donations to carry out its mission of
-increasing the number of public domain and licensed works that can be
-freely distributed in machine-readable form accessible by the widest
-array of equipment including outdated equipment. Many small donations
-($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt
-status with the IRS.
-
-The Foundation is committed to complying with the laws regulating
-charities and charitable donations in all 50 states of the United
-States. Compliance requirements are not uniform and it takes a
-considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up
-with these requirements. We do not solicit donations in locations
-where we have not received written confirmation of compliance. To SEND
-DONATIONS or determine the status of compliance for any particular
-state visit www.gutenberg.org/donate
-
-While we cannot and do not solicit contributions from states where we
-have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition
-against accepting unsolicited donations from donors in such states who
-approach us with offers to donate.
-
-International donations are gratefully accepted, but we cannot make
-any statements concerning tax treatment of donations received from
-outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff.
-
-Please check the Project Gutenberg web pages for current donation
-methods and addresses. Donations are accepted in a number of other
-ways including checks, online payments and credit card donations. To
-donate, please visit: www.gutenberg.org/donate
-
-Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic works
-
-Professor Michael S. Hart was the originator of the Project
-Gutenberg-tm concept of a library of electronic works that could be
-freely shared with anyone. For forty years, he produced and
-distributed Project Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of
-volunteer support.
-
-Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed
-editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in
-the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not
-necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper
-edition.
-
-Most people start at our website which has the main PG search
-facility: www.gutenberg.org
-
-This website includes information about Project Gutenberg-tm,
-including how to make donations to the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to
-subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.
diff --git a/old/69391-0.zip b/old/69391-0.zip
deleted file mode 100644
index 6483ae2..0000000
--- a/old/69391-0.zip
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h.zip b/old/69391-h.zip
deleted file mode 100644
index 1b2df58..0000000
--- a/old/69391-h.zip
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/69391-h.htm b/old/69391-h/69391-h.htm
deleted file mode 100644
index 7b1d8a0..0000000
--- a/old/69391-h/69391-h.htm
+++ /dev/null
@@ -1,6986 +0,0 @@
-<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN"
-    "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd">
-<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" xml:lang="hu" lang="hu">
-<head>
-<meta name="generator" content=
-"HTML Tidy for HTML5 for Linux version 5.7.45" />
-<meta http-equiv="Content-Type" content=
-"text/html; charset=utf-8" />
-<meta http-equiv="Content-Style-Type" content="text/css" />
-<title>The Project Gutenberg eBook of Utazás a Holdba kilenczvenhét
-óra és husz percz alatt by Jules Verne</title>
-
-<style type="text/css">
-/*<![CDATA[*/
-body {
- margin-left: 10%;
- margin-right: 10%;
-}
-
-h1,h2 {
- text-align: center;
- clear: both;
- line-height: 200%;
-}
-
-h2 {
- margin-top: 2em;
-}
-
-h1 span.smaller {
- font-size: 75%;
- line-height: 200%;
-}
-
-h2 span.smaller {
- font-size: 80%;
-}
-
-p {
- margin-top: 0.75em;
- margin-bottom: 0.75em;
-}
-
-body > p {
- text-align: justify;
- text-indent: 1.5em;
-}
-
-p.i0 {
- text-indent: 0;
-}
-
-hr {
- width: 33%;
- margin-top: 2em;
- margin-bottom: 2em;
- margin-left: auto;
- margin-right: auto;
- clear: both;
-}
-
-hr.chap {width: 65%}
-hr.tb {width: 25%;}
-
-ul.lsoff {
- list-style-type: none;
- text-align: justify;
-}
-
-table {
- margin-left: auto;
- margin-right: auto;
-}
-
-td {
- padding-left: 1em;
- padding-right: 1em;
-}
-
-.pagenum {
-/*  visibility: hidden; */
-/*  display: none; */
- position: absolute;
- right: 2%;
- color: gray;
- font-size: smaller;
- text-align: right;
- text-indent:0;
-}
-
-.tdr {text-align: right;}
-.tdc {text-align: center;}
-
-.blockquot {
- margin-right: 0%;
- text-align: justify;
- font-size: 0.9em;
- text-indent: 1.5em;
-}
-
-.center {
- text-align: center;
- text-indent: 0;
-}
-
-.right {
- text-align: right;
- margin-right: 1.5em;
-}
-
-.caption-small {font-weight: bold; font-size: small;}
-
-.caption {font-weight: bold;}
-
-.caption-large {font-weight: bold; font-size: large;}
-
-.caption-150 {font-weight: bold; font-size: 150%;}
-
-.figcenter {
- margin: auto;
- text-align: center;
-}
-
-p.caption {
- margin-top: 0;
- font-size: smaller;
-}
-
-.footnotes {
- border: dashed 1px;
-}
-
-.footnote {
- margin-left: 10%;
- margin-right: 10%;
- font-size: 0.9em;
- text-align: justify;
-}
-
-.footnote .label {
- position: absolute;
- right: 84%;
- text-align: right;
-}
-
-.fnanchor {
- vertical-align: super;
- font-size: .8em;
- text-decoration: none;
-}
-
-.figcenter, .figcenter img {  
- max-width: 100%;
-}
- 
-.transnote {
- background-color: #E6E6FA;
- color: black;
- padding: 0.5em;
- font-family: sans-serif, serif;
- font-size: 0.9em;
-}
-
-.transnote p {
- text-align: center;
- text-indent: 1.5em;
-}
-
-ul.TOC {
- list-style-type: none;
- padding-left: 10%;
- text-indent: -5%;
- width: 70%;
- text-align: justify;
-}
-
-ul.TOC li {
- margin-top: 0.25em;
-}
-
-ul.TOC li.li2 {
- margin-top: 0.75em;
-}
-
-ul.indented {
- padding-left: 10%;
- text-indent: -5%;
- text-align: justify;
-}
-
-li.li2 {
- padding-left: 1em;
- text-indent: 0;
-}
-
-span.ralign {
- position: absolute;
- text-align: right;
- right: 15%;
- top: auto;
-}
-/*]]>*/
-</style>
-</head>
-<body>
-<div lang='en' xml:lang='en'>
-<p style='text-align:center; font-size:1.2em; font-weight:bold'>The Project Gutenberg eBook of <span lang='hu' xml:lang='hu'>Utazás a Holdba kilenczvenhét óra és husz percz alatt</span>, by Jules Verne</p>
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and
-most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions
-whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms
-of the Project Gutenberg License included with this eBook or online
-at <a href="https://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a>. If you
-are not located in the United States, you will have to check the laws of the
-country where you are located before using this eBook.
-</div>
-</div>
-
-<p style='display:block; margin-top:1em; margin-bottom:1em; margin-left:2em; text-indent:-2em'>Title: <span lang='hu' xml:lang='hu'>Utazás a Holdba kilenczvenhét óra és husz percz alatt</span></p>
-<p style='display:block; margin-top:1em; margin-bottom:0; margin-left:2em; text-indent:-2em'>Author: Jules Verne</p>
-<p style='display:block; margin-top:1em; margin-bottom:0; margin-left:2em; text-indent:-2em'>Translator: Mózes Gaal</p>
-<p style='display:block; text-indent:0; margin:1em 0'>Release Date: November 20, 2022 [eBook #69391]</p>
-<p style='display:block; text-indent:0; margin:1em 0'>Language: Hungarian</p>
-  <p style='display:block; margin-top:1em; margin-bottom:0; margin-left:2em; text-indent:-2em; text-align:left'>Produced by: Albert László from page images generously made available by the Hungarian Electronic Library</p>
-<div style='margin-top:2em; margin-bottom:4em'>*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK <span lang='hu' xml:lang='hu'>UTAZÁS A HOLDBA KILENCZVENHÉT ÓRA ÉS HUSZ PERCZ ALATT</span> ***</div>
-<div class="transnote">
-<p class="center"><span class="caption">Megjegyzés:</span></p>
-<p>A tartalomjegyzék a <a href="#Page_273">273</a>. oldalon
-található.</p>
-</div>
-<hr class="chap" />
-<div class="figcenter"><img src="images/cover.jpg" alt="" title=
-"" /></div>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_1" id=
-"Page_1">-1-</a></span></p>
-<p class="center"><span class="caption-150">VERNE GYULA.</span></p>
-<p class="center">*</p>
-<h1>UTAZÁS A HOLDBA<br />
-<span class="smaller">KILENCZVENHÉT ÓRA ÉS HUSZ PERCZ
-ALATT.</span></h1>
-<p class="center"><span class="caption-small">FORDÍTOTTA</span></p>
-<p class="center"><span class="caption-large">GAAL
-MÓZES.</span></p>
-<p class="center"><span class="caption-small">HARMADIK, EGYEDÜL
-JOGOSITOTT KÉPES KIADÁS.</span></p>
-<p>&nbsp;</p>
-<p>&nbsp;</p>
-<p class="center"><span class="caption">BUDAPEST.</span></p>
-<p class="center"><span class=
-"caption-large">FRANKLIN-TÁRSULAT</span></p>
-<p class="center"><span class="caption-small">MAGYAR IROD. INTÉZET
-ÉS KÖNYVNYOMDA.</span></p>
-<p class="center"><span class="caption">1895.</span></p>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_2" id=
-"Page_2">-2-</a></span></p>
-<p class="center"><span class="caption-small">FRANKLIN-TÁRSULAT
-NYOMDÁJA.</span></p>
-<hr class="chap" />
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_3" id=
-"Page_3">-3-</a></span></p>
-<div class="chapter">
-<h2>ELSŐ FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">Az Ágyú-club.</span></h2>
-</div>
-<p>Míg az Egyesült-Államok szövetség-háborúja folyt, Marylandnak
-Baltimore nevű városában egy nagy jelentőségű, új klub alakult.
-Mindenki tudja, hogy minő hatalmas hévvel támadott ennek a
-hajózással kereskedéssel, mechanikával foglalkozó népnek harczra
-való készsége. Az igénytelen kalmárnak egyebet sem kellett tennie,
-mint hogy egyszer-kétszer alá és fel sétálgasson irodájában s ime
-kapitány, ezredes, tábornok lett belőle, a nélkül hogy valaki észre
-vehette volna, miként; bizony még a westpointi katonaiskola padjait
-sem kellett végig ülnie. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy a vén
-Európával kiállják a versenyt, s ők is éppen úgy értettek a golyók,
-milliók és emberek tékozlása árán szerzett diadalokhoz.</p>
-<p>No de az ágyú-gyártás mesterségében jóval túltettek az
-európaiakon. Olyan ágyúk kerültek ki gyáraikból, hogy azoknál
-tökéletesebbeket képzelni sem lehet; valóságos ágyú-szörnyetegek
-voltak, következésképpen hallatlan messzire is hajigálták ki a
-golyókat. <span class="pagenum"><a name="Page_4" id=
-"Page_4">-4-</a></span></p>
-<p>Igaz ugyan, hogy a hathatós, szóró, egyenes és ferde irányba,
-sőt hátba fogó lövések mestereiül az angolokat, francziákat és
-poroszokat kell elismernünk, de ágyúik, tarackjaik és mozsaraik
-valóságos zsebbelipisztolykák az amerikai tüzérek rettenetes
-masináihoz képest.</p>
-<p>Nincs is ezen mit csodálkoznunk. A yankeek a világ leghiresebb
-mechanikusai, mérnököknek születnek, a mint az olaszok
-zene-értőknek, a németek metafizikusoknak. Természetes tehát, hogy
-lángelméjök az ágyú-gyártásban nyilatkozott a legkiválóképpen.
-Ebből magyarázható meg, hogy olyan ágyú-óriásokat gyártottak. Ezek
-bizony kevesebb hasznot hajtottak nekik, mint varrógépeik, de
-hasonlatosképpen csodálatot keltettek, sőt jóval nagyobb bámulat
-tárgyai valának. Effajta csoda-alkotmányok nálunk, a vén Európában
-a Parott, Dahlgreen, Rodman; az Armstrong, Palliser, Treuille de
-Baueleiu, de ezek mind elbujhatnak a tengeren túl feltünt
-vetélytársaik mellett.</p>
-<p>Bezzeg ki is jutott a tiszteletből az északi és déli államok
-rettenetes, háborúja alkalmával a tüzérségnek. Az Union minden
-újsága lelkesedve magasztalta találmányaikat és nem akadt egy
-nyomorult szatócs avagy tejfeles szájú kamasz sem, a ki fejét ne
-törte volna únos-untalan holmi eszeveszett lő-távolság
-számításán.</p>
-<p>Ha pedig egy amerikait meglep holmi ötlet, mindjárt keres egy
-másik amerikait, hogy osztozzanak <span class="pagenum"><a name=
-"Page_5" id="Page_5">-5-</a></span> rajta. Ha három akad össze:
-választanak egy elnököt és két titkárt, ha négy – no akkor
-megteszik azt levéltárosnak és munkához látnak; ha végül egy ötödik
-csatlakozik hozzájok: összehivják az alakuló közgyülést és –
-megszületett a <i>club</i>.</p>
-<p>Szakasztott így vala ez Baltimoreban is.</p>
-<p>Az egyik feltalált egy ágyút, társul vett maga mellé egy
-másikat, a ki az ágyút öntötte, egy harmadikat, a ki lyukat fúrt
-belé. Effajta magból sarjadt ki a Gun-club vagyis Ágyú-club. Egy
-hónappal azután, hogy megalakult, vala
-egyezernyolczszázharminczhárom rendes és harminczezerötszázhetvenöt
-kültagja.</p>
-<p>Föltétlenül megkivánták minden tagtól, hogy egy külön ágyút
-talált légyen föl avagy legalább holmi puskafélét eszelt ki vagy
-jobb kiadásban tálalta fel. Azt őszintén meg kell vallanunk, hogy
-tizenöt golyóra járó forgó-pisztolykák, Pirot-karabélyok vagy
-huszár pisztolyok éppen nem okoztak nagy feltünést. Tagadhatatlanul
-a tüzérek valának minden tekintetben a legelőbbkelőek.</p>
-<p>– A tisztelet, mely osztályrészül jutott nekik, – mondá egy
-alkalommal a Gun-club egyik legokosabb szónoka, – attól a
-viszonytól függ, mely vagyon ágyúik nagysága és a lőtávolságok
-között, még pedig a négyzetnek egyenes mértékét véve alapul.</p>
-<p>Még hozzá kell tennünk azt is, hogy a Newton-féle nehézkedési
-törvény az erkölcsi világban is gyökeret vert.</p>
-<p>Nem nehéz dolog elképzelni, hogy a Gun-club létesülése
-<span class="pagenum"><a name="Page_6" id="Page_6">-6-</a></span>
-óta minő effajta találmányokkal termékenyedett meg az amerikaiak
-feltaláló lángelméje. A hadiágyúk rengeteg alakot öltöttek, a
-golyók nem tekintették a természetes határokat, hanem azon jóval
-túl röpültek, hogy a gyanutlanul sétálgatókat szétszaggathassák.
-Ezek a gyártmányok a gyarló európai hadiszerszámocskákat mind
-megszégyenítették. Ám beszéljenek a következő számok:</p>
-<p>Hajdanában – «ha ugyan sikerült a lövés» – egy harminczhatfontos
-golyó háromszáz lépésről harminczhat lónak az oldalát fúrta
-keresztül, s ráadásul hatvannyolcz embert. Gyermek-korát élte még
-akkor az ágyú-öntés művészete. Bezzeg nagyot haladott azóta. A
-Rodman-ágyú, mely féltonna nehézségű (500 klg.) golyót hét angol
-mérföld távolságra röpített, egész könnyedén leteríthetett volna
-százötven lovat és háromszáz embert. Sőt a Gun-clubban egészen
-komolyan szóba is hozták, hogy tegyenek vele próbát. A lovak ugyan
-ráálltak volna még erre a próbatételre, de sajna, ember nem
-vállalkozott reá.</p>
-<p>Egy szó, mint száz, ezek az ágyúk borzalmas dolgokat
-cselekedtek, minden lövésre úgy hullott az ember, mint kasza előtt
-a sarjú. Ugyan mi is lehetett ezekhez képest ama híres Coutrasi
-golyó, a mely 1587-ben húsz embert terített le, és az a másik
-Zorndorf mellett 1758-ban, a mely negyven embert ölt meg, no meg
-1742-ben a kesseldorfi, az a bizonyos osztrák golyó, a mely hetven
-embert küldött a másvilágra? Mi volt ehhez képes a sokat bámult
-<span class="pagenum"><a name="Page_7" id="Page_7">-7-</a></span>
-ágyú-tűz a jenai és austerlitzi csatákban, a mely a harcz sorsát
-eldöntötte? Bezzeg különb dolgok történtek az amerikai
-szövetség-háborúban! A gettysburgi csatában egy gömbalakú golyó,
-melyet vontcsövű ágyúból durrantottak ki, hetvenhárom embert tett
-tönkre és a Potomakon való átkelés alkalmával egy Rodman-gólyó
-kétszáztizenöt délamerikait szenderített jobb létre, a mely
-bizonyára jobb, mint ez a mi létünk.</p>
-<p>Meg kell végezetül említenünk azt a mozsarat is, melyet Maston
-J. T. a Gun-club egyik kiváló tagja és örökös titkára talált ki;
-ennek a hatása még gyilkolóbb vala, mert a próba-lövésnél
-háromszázhetvenhárom embert törült le a föld szinéről – mert hát
-szétrepedt.</p>
-<p>Kell-e ezekhez az ékesen szóló számokhoz bővebb magyarázat?</p>
-<p>Valószinüleg a következő számadatokat is szó nélkül elfogadják,
-melyeket Pitkairn, a statisztika embere, jegyzett fel:</p>
-<p>Ha a Gun-club tagjainak számával elosztjuk az ágyúgolyók
-áldozatainak számát, az eredmény lészen, hogy minden egyes golyóra
-átlag véve kétezerháromszázhetvenöt és egy harmad ember jut.</p>
-<p>Ha ezeket a számokat tekintetbe veszszük, napnál világosabbá
-lesz, hogy e tudós társulatnak a tulajdonképpen való czélja
-emberbaráti szeretet sugalmazta ember-irtás és a lőfegyvereknek,
-mint a művelődés eszközének tökéletesítése vala. A halál
-angyalainak <span class="pagenum"><a name="Page_8" id=
-"Page_8">-8-</a></span> vala egyesülete, egyébként pedig a világ
-legjobb emberei voltak.</p>
-<p>Ezek a yankeek, hogy igazat adjak nekik, mint próbált vitézségű
-férfiak, nem csak a szónál maradtak, hanem tényleg be is léptek a
-clubba. Voltak közöttük tisztek, hadnagytól fölfelé tábornokig,
-mindenféle korú hadviselő és hadviselt férfiak; olyanok, a kik csak
-belekóstoltak a katonaéletbe és olyanok, kik az ágyú csöve mellett
-őszültek meg. Sokan estek el a csatában, neveiket beirták a
-Gun-club aranykönyvébe; azok, a kik élve kerültek haza, azok
-rettenhetetlen bátorságuknak nyilvánvaló emlékeit hordották
-magukon. Mankók, falábak, fakarok, kéz-pótoló kampók,
-kaucsuk-állak, ezüst-koponyák, platina-orrok fölös számmal akadtak;
-s éppen a föntebb említett Pitkairn kiszámította, hogy a
-Gun-clubban négy tagra nem jut <i>egy egész kar</i> és csak
-<i>két</i> láb <i>hat</i> emberre.</p>
-<p>Ámde ezek a derék tüzérek éppen nem törődtek evvel, sőt joggal
-büszkék voltak arra, hogy ha a hadi tudósítás tizszerannyi
-áldozatról számolt be, mint a hány ágyúlövés dördült el.</p>
-<p>Hanem aztán felvirradt az a nap, – hej, siralmas, szánalmas egy
-nap vala az, – mikor az életben maradottak megkötötték a békét; az
-ágyúdörgések lassankint elhallgattak, a mozsarak elnémultak, s a
-tarackokat hosszú időre ártalmatlanokká tették.</p>
-<p>Az ágyúk lehorgasztott fejjel kullogtak vissza a fegyvertárakba,
-a golyókat a raktárakba összehordották, <span class=
-"pagenum"><a name="Page_9" id="Page_9">-9-</a></span> <span class=
-"pagenum"><a name="Page_10" id="Page_10"><br />
--10-</a></span> a véres emlékek elmosódtak és a dúsan megtrágyált
-földeken virágzottak a gyapot-ültetvények, a gyászruhával együtt
-félre dobták a fájdalmat is: és a Gun-club működésének kereke
-megakadt.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 382px;"><a href=
-"images/i001hq.jpg"><img src="images/i001.jpg" alt=
-"A GUN-CLUB VEZÉRFÉRFIAI." title="A GUN-CLUB VEZÉRFÉRFIAI." /></a>
-<p class="caption">A GUN-CLUB VEZÉRFÉRFIAI.</p>
-</div>
-<p>A ballisztikának lázas tevékenységű mesterei abbahagyták
-tervelgetéseiket, álmodtak óriási bombákról, páratlan hatású
-lövegekről… Az ám, csak álmodtak, mert mit ér a merő theoria, ha
-hiányzik a gyakorlati alkalmazás?…</p>
-<p>A club termei kongának az ürességtől, az előszobákban
-szunyókáltak a szolgák, az újságok ott hevertek az asztalokon s a
-clubnak hajdan erős szavú, sokbeszédű tagjai bevonultak egy-egy
-szögletbe és a rettenetes béke nyomasztó hatása alatt elaltatta
-őket is a plátói tüzérség szomorú tudata.</p>
-<p>– Ez kétségbeejtő állapot, – mondá a derék Hunter Tamás egy
-este, falábát a kandalló rácsozatára rakva, – tétlenségre vagyunk
-kárhoztatva, nem biztat semmi remény! Merő unalom az élet! Hol
-vagytok arany napok, mikor hajnali álmunkból ágyúdörgés riasztott
-fel?…</p>
-<p>– Annak már vége, – felelé a vidám Bilsby. – Más világ volt az!
-Az ember feltalált egy mozsarat, valaki megcsinálta, az ellenségen
-kipróbálták, hogy mit ér, aztán visszament az ember a táborba,
-Sherman megdicsérte, vagy Mac-Clellan kezet szorított vele… Hanem
-most!… a tábornokok visszatértek irodáikba, s küldözgetik az
-ártatlan gyapotkötegeket… Bizony, nincs már a tüzérségnek
-Amerikában jövője. <span class="pagenum"><a name="Page_11" id=
-"Page_11">-11-</a></span></p>
-<p>– Igazad van Bilsby, – dörgött reá Blombsberry ezredes, –
-szörnyű csalódások martaléka az ember. Az ember ma szakít csendes
-polgári foglalkozásával, elmegy Baltimoreból a táborba, feltünik,
-mint hős – aztán két-három év mulva minden fáradozásának gyümölcse
-oda… az embert a tétlenség csak arra kárhoztatja, hogy zsebre dugja
-a kezét és aludjék…</p>
-<p>Ámbátor a derék ezredes nem egy könnyen adhatta volna ilyenforma
-jelét unatkozásának, mert erre nézvést nagyon érezhette volna
-hiányát valaminek – még pedig nem a zsebnek.</p>
-<p>– És csakugyan nincs semmi háborúra reményünk! – szólalt meg a
-hires Maston J. T., megvakarván vas-kampó kezével gutta-percha
-fejét. – Egy árva felhőcskét sem látok mely hirdetné, holott
-mennyit kellene még tennünk a tüzérség tökéletesítésére! A mi engem
-illet, én ma reggel készítettem egy hatalmas taraczk-tervet, mely
-hivatva lenne arra, hogy a harcz törvényeit megváltoztassa.</p>
-<p>– Valóban? – kérdé Hunter Tamás, s önkénytelenül eszébe jutott a
-tiszteletre méltó Maston J. T.-nek legutóbbi kisérlete.</p>
-<p>– Úgy van, – felelé ez, – de hát mire is való ez a sok
-tanulmány, annyi akadálynak a legyőzése? Nem hiába való fáradozás?
-Az új világ emberei, úgy látszik, megfogadták, hogy ezentúl
-békességben élnek és a mi harczias irányú újságunk, a Tribune,
-előre megjósolta, hogy a lakosság szaporodása miatt nagy
-katasztrófára számíthatunk. <span class="pagenum"><a name="Page_12"
-id="Page_12">-12-</a></span></p>
-<p>– Pedig, lám, Európában mindennap foly a harcz a nemzetiségi
-eszmék érdekében, – felelé Blombsberry ezredes.</p>
-<p>– És aztán?</p>
-<p>– Nos, talán megpróbálhatnók, hátha igénybe vennék
-szolgálatainkat…</p>
-<p>– Mi jut eszedbe? – kiáltá Bilsby, – a ballisztikát idegenek
-javára fejleszszük?</p>
-<p>– Csak okosabb dolog, mint hogy pangjon, – válaszolá az
-ezredes.</p>
-<p>– Mindenesetre, – felelé Maston J. T., – okosabb volna, de erre
-a módra gondolnunk sem szabad.</p>
-<p>– Ugyan miért nem? – kérdé az ezredes.</p>
-<p>– Azért, mert az ó-világban az előhaladásra nézve homlokegyenest
-ellenkező vélemények uralkodnak, mint Amerikában. Azok az emberek
-el sem tudják képzelni, hogy valaki tábornok lehessen, ha előbb nem
-volt hadnagy; éppen olyan forma ez, mintha valaki azt mondaná, hogy
-nem tud valaki egy ágyút elsütni, hacsak nem öntött ágyút. Pedig
-egészen természetes, hogy…</p>
-<p>– Kaczagni való! – felelé Hunter Tamás, mi alatt Bowie késével
-faricskálta a szék karját – és mivelhogy a dolgok ilyeténképpen
-állanak, egyebet sem tehetünk, mint ültessünk dohányt és
-olvaszszunk czethalzsirt.</p>
-<p>– Micsoda? – kiált fel Maston J. T., harsány hangon, – hát ne
-szenteljük életünk hátra levő nehány évét a tüzérség fejlesztésére?
-Hát ne adódnék alkalom <span class="pagenum"><a name="Page_13" id=
-"Page_13">-13-</a></span> arra, hogy golyóinkat kipróbáljuk? Hát
-ágyúink tüze ne világítsa meg az eget? Hát nem emelné fejét fel
-holmi nemzetközi véleménykülönbség, a mi alkalmat adna arra, hogy
-valamelyik tengeren túl levő hatalomnak háborút izenjünk? Hát a
-francziák sem furják át valamelyik gőzhajónkat, avagy az angolok
-sem akasztják fel nemzetközi jog ellenére egy nehány
-hazánkfiát?</p>
-<p>– Nem, Maston, – viszonzá Blombsberry ezredes, – ez a szerencse
-sohasem mosolyog reánk! Nem. Hiába várunk ezekre a szerencsés
-esetekre, s ha be is következnének, nem vennők hasznát. Az amerikai
-önérzet napról-napra fogy, anyámasszony katonái leszünk.</p>
-<p>– Hanyatlunk… dörmögé Bilsby.</p>
-<p>– És megaláznak minket, – szólott közbe Hunter Tamás.</p>
-<p>– Ez bizony mind nagyon igaz, – felelé Maston J. T. megújuló
-hevességgel. – Ezer ok volna a háborúra, és mégsem harczolunk.
-Kímélik az emberek a karjukat és a lábukat és mindezt azoknak a
-javára, a kik azt sem tudják, hogy mit csináljanak vele… Hát ugyan
-olyan messzire kell kalandozni, ha okot keresünk a háborúra?…
-Észak-Amerika nem tartozott hajdanában Angolországhoz?</p>
-<p>– Minden bizonynyal – mondá Hunter Tamás, falábával megkotorva a
-parazsat.</p>
-<p>– Nos hát, – folytatá Maston J. T., – ugyan, miért ne
-tartozhatnék most Angolország Észak-Amerikához. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_14" id="Page_14">-14-</a></span></p>
-<p>Az volna még csak jogos és méltányos, – kiáltja Blombsberry
-ezredes.</p>
-<p>– Eredj, mondd meg ezt az Egyesült-Államok elnökének, – riad fel
-Maston J. T., – majd meglátod, hogyan fogadja.</p>
-<p>– Bizonyára elképped, – mormogá Bilsby, azon a négy ép fogon
-szürve át a szót, a mit nem hagyott a csatatéren.</p>
-<p>– Istenemre, – kiáltja Maston J. T., – a legközelebbi
-választásnál ne is számítson a szavazatomra.</p>
-<p>– A miénkre se, – harsogták egy szívvel, egy lélekkel a harczias
-lelkű rokkantak.</p>
-<p>– Végre is, – mondá befejezésül Maston J. T., – ha nekem nem
-adnak alkalmat, hogy új mozsaramat a csatatéren próbáljam ki,
-lemondok a Gun-clubban elfoglalt állásomról, kilépek az
-egyesületből s az arkanzasi savannák közé temetkezem.</p>
-<p>– Veled tartunk, – kiálták a vakmerő Maston J. T. pajtásai.</p>
-<p>Ilyeténképpen állottak a dolgok, a kedélyek felizgatódtak, s az
-egyesületet már ma-holnap a feloszlás veszélye fenyegette, midőn
-egy váratlan esemény új fordulatot adott mindennek, s a
-végpusztulást elhárította.</p>
-<p>E beszélgetés után következő napon a Gun-club minden tagja a
-következő körlevelet kapta:</p>
-<p class="right">Baltimore, október 3.</p>
-<p>A Gun-club elnöke tisztelettel tudatja kollegáit, hogy a f. hó
-5-dikén tartandó gyülésen olyan előterjesztéssel <span class=
-"pagenum"><a name="Page_15" id="Page_15">-15-</a></span>
-<span class="pagenum"><a name="Page_16" id="Page_16"><br />
--16-</a></span> áll elő, a mely őket nagyon fogja érdekelni. Ezért
-kéri, hogy jelen meghivóra mulhatatlanul jelenjenek meg.</p>
-<p class="right">Szives üdvözlettel<br />
-Impey Barbicane, a G. C. elnöke.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 379px;"><a href=
-"images/i002hq.jpg"><img src="images/i002.jpg" alt=
-"BARBICANE, A GUN-CLUB ELNÖKE." title=
-"BARBICANE, A GUN-CLUB ELNÖKE." /></a>
-<p class="caption">BARBICANE, A GUN-CLUB ELNÖKE.</p>
-</div>
-<div class="chapter">
-<h2>MÁSODIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">Barbicane elnök közleménye.</span></h2>
-</div>
-<p>Október 5-dikén este nyolcz órakor sűrű tömeg tolongott a
-Gun-club (Union-square 21.) termeiben. A clubnak baltimorei tagjai
-az elnök meghivására mind megjelentek. A levelező tagok
-express-vonatokon százával érkeztek a városba, s habár a club
-gyülésterme óriási nagy vala, a sok tudós nem fért el benne.
-Beleszorultak a melléktermekbe, megtöltötték a folyosókat, a külső
-udvart, hol a köznép lökdösődött, nyüzsgött. Mindenki a legjobb
-helyre akart jutni, mert égtek a kiváncsiságtól, hogy Barbicane
-elnök közleményét hallják. Ide-oda hullámzott az emberáradat,
-nyomkodták egymást avval a szabadsággal, a mely a self-governement
-embereit jellemzi.</p>
-<p>Azon este Baltimoreban egyetlen idegen sem juthatott volna semmi
-áron abba a terembe. Azt kizárólag a baltimoreieknek és a club
-levelező tagjainak tartották fenn, senki fia rajtok kivül be nem
-juthatott. Maguk, a város korifeusai, a tanácsurak künn szorultak,
-<span class="pagenum"><a name="Page_17" id=
-"Page_17">-17-</a></span> s a csőcselék közé keveredtek, hogy
-fülhegygyel felfogják: mi történik odabenn.</p>
-<p>A rengeteg gyülésterem csodálatos látványt nyujthatott.
-Bámulatosan illett rendeltetéséhez. Egymásra halmozott ágyúk
-képezték az oszlopokat, az oszlopok alját mozsarak tették, ezek
-valának a tetőzet czifrázatai olyan formán öntve, mintha függönyök
-lettek volna. Kurta csövű, hosszu csövű puskák, karabélyok, a
-régibb és újabb idők minden rendű és rangú fegyverei festői
-csoportozatban ékítették a falakat köröskörül. Ezer forgó-pisztoly
-csövéből áradt ki a gáz, melyek úgy valának összeállítva, mint egy
-óriási csillár, pisztolyok füzére és puska-csövek kandellaber
-alakjában összerakva: világították meg az óriási termet. –
-Ágyú-modellek, bronz-minták, átlyukgatott czéltáblák; a Gun-club
-ágyúi által összelőtt lapok, az ágyú-töltők és törlők nagy
-választéka, olvasószemekként összerakott bombák, nyaklánczok
-ágyúgolyókból, gránát-füzérek, szóval minden együtt volt ott, a mi
-a tüzérségre vonatkozik. A szemet gyönyörködtették, és bámulatot
-keltettek ügyes elrendezésükkel s azt a gondolatot keltették a
-szemlélőben, hogy mindezek valósággal inkább ékességül szolgáltak,
-mint gyilkoló szerszámokul.</p>
-<p>A díszhelyen éppen a ragyogó üveg-harang alatt állott a Maston
-J. T. által feltalált ágyúnak egy összelapult és lőpor által
-alakjából kiforgatott töredéke.</p>
-<p>A terem végén, elkülönített helyen ült az elnök és a négy titkár
-széke egy faragványokkal ékesített lafettán <span class=
-"pagenum"><a name="Page_18" id="Page_18">-18-</a></span> állott s
-valójában egy harminczkét hüvelyes mozsárhoz vala egészen hasonló,
-melyet 90° szög alatt állítottak fel s a két fülénél fogva
-megerősítettek, úgy hogy az elnök azon igen kényelmesen
-hintázhatott, mint holmi hintaszéken. Az iróasztalon, mely széles
-vaslemez vala és hat lábon állott, láthatták a különös izléssel
-formált tintatartót, a mely tulajdonképpen biskayoi puskacső vala,
-továbbá a hatalmas elnöki csengetőt, mely beillett volna harangnak
-is, mert ha megszólalt, akkorát szólott, mint egy revolver.
-Hevesebb viták alkalmával alig tudta néha a tűzbe jött legió
-tüzérnek a hangját túlropogni.</p>
-<p>Az iróasztal előtt czikk-czakkos alakban padok valának
-felállítva, hasonlatosak a vár-falakhoz és lőréses bástyákhoz.
-Ezeken ültek a Gun-club tagjai – és ezen az estén elmondhatták,
-hogy a bástyák telve valának őrséggel. Eléggé ismerték az elnököt,
-jól tudták, hogy fontos ok hiján nem mozgósította a kollegákat.</p>
-<p>Impey Barbicane negyven éves volt, nyugodt, hideg természetű,
-szigorú, rendkivül komoly és átható elméjű; olyan pontos, mint egy
-chronometer, edzett, rettenhetetlen jellem, kevésbbé lovagias, mint
-inkább kalandos természetű, tele volt a feje gyakorlati eszmével,
-még a legvakmerőbb vállalatokban is. Új-Angliának igazi fia volt ő,
-az északi ültetvényes, azoknak a kerek-fejűeknek sarjadéka, a kik
-hajdanában a Stuartoknak oly veszedelmes ellenségei voltak, a
-délieknek, az anyaország hajdani junkerainak engesztelhetetlen
-<span class="pagenum"><a name="Page_19" id=
-"Page_19">-19-</a></span> <span class="pagenum"><a name="Page_20"
-id="Page_20"><br />
--20-</a></span> ellensége. Egy szóval: tetőtül-talpig yankee volt
-Barbicane.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 389px;"><a href=
-"images/i003hq.jpg"><img src="images/i003.jpg" alt=
-"BARBICANE NYILATKOZIK." title="BARBICANE NYILATKOZIK." /></a>
-<p class="caption">BARBICANE NYILATKOZIK.</p>
-</div>
-<p>Fával kereskedett és nagy vagyont szerzett; a háború alatt
-tüzérségi főfelügyelővé nevezték ki, félelmes feltalálónak
-bizonyult be, merész eszméi nagyban elősegítői voltak a tüzérség
-fejlődésének és roppant lendületet adtak a kisérletező
-kutatásnak.</p>
-<p>Középtermetű és egészen <i>ép testű</i> vala – a mi nagy
-ritkaság a Gun-club tagjai között. Arczának vonásai kiélezettek
-valának, mintha vonalzóval és szögmérővel lettek volna kivésve. És
-ha áll az, hogy valakinek arczéle csalhatatlanul kifejezi annak
-jellemét, úgy az ő arczából a tetterőt, bátorságot és hideg
-nyugalmat a legvilágosabban ki lehetett olvasni.</p>
-<p>Ebben a pillanatban mozdulatlanul, némán, gondolataiba mélyedve
-ült, mintha tekintetét befelé fordította volna, fejében magas
-tetejű kalap ült – fekete selyem cylinder, a mely, úgy látszik, az
-amerikai fejhez hozzá van nőve.</p>
-<p>Kollégáinak lármás beszéde nem zavarta őt; azok puhatolóztak,
-találgattak, elnökük vonásait kémlelték és hasztalanul igyekeztek,
-hogy áthatolhatatlan arczvonásainak ismeretlen x-jét
-kikeressék.</p>
-<p>Mihelyt a terem órája mennydörgésszerűen nyolczat ütött,
-Barbicane hirtelen fölkelt, mintha egy rugót nyomtak volna meg
-alatta. Mindenki hallgatott és a szónok kissé áradozva a
-következőképpen kezdé:</p>
-<p>– Vitéz társak! már igen hosszú idő óta kárhoztatja ez a meddő
-béke a Gun-club tagjait sajnálatos <span class="pagenum"><a name=
-"Page_21" id="Page_21">-21-</a></span> tétlenségre. Négy
-eredménynyel teljes év után be kellett szüntetnünk működésünket s a
-haladás útján meg kelle állanunk. Bátran kimondom, hogy minden
-háborút, a mely kezünkbe visszaadná a fegyvert, örömmel
-üdvözölnénk…</p>
-<p>– A háború! – kiáltott fel viharos lelkesedéssel Maston J.
-T.</p>
-<p>– Halljuk!… halljuk! – hangzék mindenfelé a teremben.</p>
-<p>– Ámde a háború, – folytatá Barbicane, – a mostani körülmények
-között lehetetlenség; és bárminő reményeket táplálnak is
-tiszteletre méltó társaim, kik engemet az imént félbe szakítának,
-sok esztendő el fog még telni, míg ágyúink a csatamezőn
-mennydörögni fognak. Ebbe bele kell törődnünk és más eszmekörben
-kell tettre való buzgóságunkat latba vetnünk.</p>
-<p>A hallgatók észrevéve, hogy az elnök a legfontosabb kérdéshez
-ért, kettős figyelemmel hallgattak.</p>
-<p>– Nehány hónapja már, derék társaim, – folytatá Barbicane, –
-azon töröm fejemet, hogy nem tudnánk-e mi – a magunk eszmekörén
-belül – valami tudományos kutatásba fogni, olyan kutatásba, mely a
-XIX. századhoz méltó s vajjon nem segíthetne-e minket ebben a
-ballisztikának előhaladottsága. E végett kutattam, dolgoztam,
-számítgattam és tanulmányaim eredménye ime az a meggyőződésem, hogy
-mi olyan vállalatnál, mely más országban lehetetlenek látszik,
-szerencsésen czélhoz juthatunk. Ime, ezt az én jól <span class=
-"pagenum"><a name="Page_22" id="Page_22">-22-</a></span>
-meghányt-vetett tervemet akarom önöknek részletesebben elmondani.
-Méltó lesz ez önökhöz, méltó a Gun-club multjához és minden
-bizonynyal nagy zajt fog ütni az egész világon.</p>
-<p>– Nagy zajt?… kiáltott egy szenvedélyes tüzér.</p>
-<p>– Igen, nagy zajt, – ismétlé Barbicane, – még pedig a szónak
-valódi értelmében.</p>
-<p>– Nem kell félbeszakítani az előadót! – kiáltozák más
-oldalról.</p>
-<p>– Kérem tehát önöket, derék tagtársaim, – folytatá az elnök, –
-hallgassák szavaimat nagy figyelemmel.</p>
-<p>A gyülekezet önkénytelenül mozogni kezdett. Barbicane hirtelen a
-kalapjához nyult, beljebb nyomta, aztán nyugodtan folytatá:</p>
-<p>– Egy sincs önök között, derék társaim, a ki a holdat nem látta
-volna, avagy legalább ne hallott volna róla valamit. Ne
-csodálkozzanak, hogy én most az éj eme csillagzatáról beszélek.
-Talán nekünk jutott osztályrészül, hogy ez ismeretlen világrésznek
-Kolumbusai legyünk. Ha önök megértenek engem és teljes erejökből
-támogatnak, úgy én lehetővé teszem, hogy az új világrészt
-hatalmunkba kerítsük s a meglevő harminczhat állam közé sorozzuk, a
-melyek e földnek nagy szövetségét alkotják.</p>
-<p>– Éljen a hold! – kiáltá a Gun-club egy szájjal egy szívvel.</p>
-<p>– Már sokan tanulmányozták a holdat, – vevé fel újra a beszéd
-fonalát Barbicane, – pontosan ismerjük tömegét, sűrűségét, sulyát,
-kerületét, alkatát, mozgását, <span class="pagenum"><a name=
-"Page_23" id="Page_23">-23-</a></span> távolságát, a naprendszerben
-való szerepét; csináltak térképeket róla, a melyek a földről
-készített térképekkel pontosság tekintetében fölveszik a versenyt;
-a fényképészet csodaszép képét nyujtotta a holdnak. Egy szóval,
-mindent tudunk a holdból, a mire a mathematikai tudományok, a
-csillagászat, a geologia, optika számíthat, <i>de mindez ideig
-senkinek sem sikerült, hogy a föld és hold között egyenes
-összeköttetést teremtsen</i>.</p>
-<p>E szavakra az érdeklődés tetőpontra hágott.</p>
-<p>– Engedjék meg önök, hogy nehány szóval elmondjam, hogy egy
-némely tüzes elme minő gazdag képzelő tehetségre valló utirajzban
-igyekezett a hold titkait földeríteni. A XVII. században avval
-dicsekedett valami Fabricius Dávid nevű ember, hogy saját szemeivel
-látta a hold lakóit. 1649-ben közzé tette egy Beaudoin I. nevű
-franczia «Dominico Gonzalez spanyol kalandornak: Utazását a
-holdba». Ugyanekkor jelent meg Cyrano de Bergeracnak hires
-Expeditió-ja, melynek Francziaországban olyan nagy eredménye volt.
-Később egy Fontenelle nevű franczia kiadott egy nagy munkát e
-czímen: «A világok sokasága» – mert hát azok a francziák sokat
-bajlódtak a holddal; – ámde a tudomány előhaladása túlszárnyalja a
-korszakalkotó munkákat is. 1835 körül megjelent a New-York
-American-ben Herschel J.-nek egy művecskéje fordításban; a tudós
-szerző elbeszéli ebben, hogy ő csillagászati tanulmányok czéljából
-a Jó-remény fokára küldetvén, egy javított teleszkop segélyével
-<span class="pagenum"><a name="Page_24" id=
-"Page_24">-24-</a></span> 80 yard (a yard valamivel kisebb, mint a
-méter) közelben látta a holdat. Egész világosan látott barlangokat
-a holdban, melyekben vizi-lovak tanyáztak, zöld hegyeket aranyos
-keretben, elefántcsont szarvú kosokat, fehér őzeket, pergament
-szárnyú lakosokat, a kik hasonlók valának a denevérekhez. Ez a
-Locke által – a ki amerikai volt – írt művecske nagy hatással volt
-az olvasókra. Ámde nemsokára fölismerték benne a tudományos
-misztifikácziót és a francziák voltak, a kik először kaczagtak
-rajta.</p>
-<p>– Micsoda, egy amerikait nevettek ki? – kiáltott fel Marton J.
-T. – ime, itt <i>az ok háborúra</i>.</p>
-<p>– Legyen nyugodt, érdemes barátom, a míg kaczagtak, addig
-alaposan felültette őket a mi földink. Még azt is megemlítem, hogy
-egy Pfast János nevű rotterdami ember, 19 nap alatt a holdig
-felszállott léghajóján, mely oxigénnel volt telítve, a mely
-tudvalevőleg harminczötször könnyebb, mint a hydrogén. Ez az utazás
-is – mint az előbbiek – természetesen a fantázia szülöttei voltak,
-ámde szerzője a népszerű Poë vala, az éles elméjű amerikai iró.</p>
-<p>– Éljen Poë Edgar! – kiáltá lelkesedve a gyülekezet.</p>
-<p>– Ime, ezek voltak a kisérletek, a melyek még elég türhető
-tudományos alapon nyugodtak, de egyátalában nem tudták a holddal
-való érintkezést megteremteni. Mindazonáltal meg kell jegyeznem,
-hogy nehány gyakorlati elméjű ember megkisérlette, hogy az
-összeköttetést létesítse. Nehány évvel ezelőtt indítványozta
-<span class="pagenum"><a name="Page_25" id=
-"Page_25">-25-</a></span> egy német geometer, hogy Szibéria
-vadonjaiba küldjenek ki egy tudósokból álló bizottságot. A
-bizottság a beláthatatlan sikságon megvilágított fém-tükrök
-segélyével csináljon mérhetetlen nagyságú geometriai figurákat, így
-többek közt annak a bizonyos átlónak a négyzetét, melyet a
-francziák a «szamarak hidjának» neveznek. «Minden művelt embernek –
-mondá a német geometer – fel kell fognia észszel ez alaknak
-tudományos jelentőségét; már most, ha a holdban emberek laknak,
-ezek meglátják, s okvetetlenűl felelni fognak reá. Igy készen van a
-közlekedés föld és hold között, ha pedig ezt elértük, úgy nagyon
-könnyű dolog lesz egy abc összeállítása, melynek segélyével a hold
-és föld lakói értekezhetnek egymással.»</p>
-<p>Ez vala a német föld-mérő indítványa, ámde minde mai napig nem
-valósíthatták meg s így a föld és hold között egyenes összeköttetés
-nincsen. Azért hát az amerikaiak gyakorlati elméjére vár a feladat,
-hogy a föld és csillagok között az összeköttetést létesítse. Igen
-egyszerű ennek a módja, egyszerű az eszköze, könnyű, biztos és
-csalhatatlan; az én indítványom megvilágosítja önök előtt.</p>
-<p>Hangos tetszés-nyilatkozatok, viharos kiáltások követték e
-szavakat. Egyetlen egy hallgató sem akadt, a kit a szónok meg nem
-győzött, el nem ragadt volna.</p>
-<p>– Halljuk!… halljuk!… Csend legyen! – kiáltozák mindenfelől.
-<span class="pagenum"><a name="Page_26" id=
-"Page_26">-26-</a></span></p>
-<p>Midőn újra beállott a csend, Barbicane még komolyabb hangon
-folytatá:</p>
-<p>– Önök jól tudják, hogy az ágyúöntés művészete nehány év alatt a
-haladásnak mily nagy fokára jutott, s még mennyire tökéletesedett
-volna e fegyvernem, ha a háború tovább foly. Azt is mindnyájan jól
-tudják, hogy az ágyúk ellenálló ereje és a lőpor hajtóképessége nem
-ismernek határt. Nos, ezeket alapul véve, felállítám e kérdést:
-vajjon elegendő előkészűlettel bizonyos ellenállási föltételek
-tekintetbe vételével nem volna-e lehetséges egy löveget a holdba
-röpíteni?…</p>
-<p>E szavakra az elfogult keblekből feltört a bámulat kiáltása;
-aztán kevés ideig, mint egy a mennydörgést megelőző csend állott be
-– aztán kitört a vihar, a helyeslésnek kiabálása, ordítása,
-reszketett belé az óriási ülésterem. Hasztalanul próbálta meg az
-elnök, hogy szóljon, csak tiz percz múlva juthatott szóhoz.</p>
-<p>– Engedjék, hadd fejezzem be mondani valómat – folytatá
-nyugodtan. Minden szempontból megvitattam a kérdést, eltökélten
-fogtam fel és csalhatatlan számításaimból kiviláglik, hogy minden
-golyónak, mely másodperczenkint 12,000 yard (körülbelül 11,000
-méter) kezdő-sebességgel röpíttetik a hold felé, okvetetlenül el
-kell oda jutnia. Azért, derék társaim, van szerencsém ezt a csekély
-kisérletet önöknek figyelmébe ajánlani. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_27" id="Page_27">-27-</a></span></p>
-<div class="chapter">
-<h2>HARMADIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">Barbicane tervének hatása.</span></h2>
-</div>
-<p>Nem lehet azt leirni, hogy minő hatással voltak az érdemes
-elnöknek utolsó szavai a hallgatókra. Az volt ám a lárma! Ordítás!
-Éljen-riadalom! Hip… hip… hip!… és természetutánzó hangoknak egész
-ármádiája – mert ebben gazdag az amerikai nyelv. Hallatlan
-zsibongás, zúgás töltötte be a termet. Működött a torok, csattogott
-a tenyér, tombolt a láb. Nincs ezen mit csodálkoznunk: vannak
-tüzérek, a kik ágyúikkal versenyt dörögnek.</p>
-<p>Barbicane a lelkesedésnek ez őrjöngése közepett is hideg,
-nyugodt maradt. Hasztalan intett kezével, hogy csendesedjenek le,
-az elnöki harang mennydörgését senki sem hallotta. Letépték őt az
-elnöki székről, vállaikra vették és diadalmasan hordozták körül.
-Előbb hű társai, aztán a mámoros tömeg.</p>
-<p>Mert az amerikai semmitől sem riad meg. Ezt a szót: «lehetetlen»
-nem ismeri. Amerikában minden könnyű, egyszerű, a mechanikai
-nehézségek ott halvaszületett gyermekek. Az igazi yankee egy
-hajszálnyi nehézséget sem látott abban, hogy Barbicane tervét meg
-is lehet valósítani. Kimondta, megteszi.</p>
-<p>Az elnök diadalmenete egész este tartott. Valóságos fáklyásmenet
-volt. Irek, francziák, skótok s mind a többi nemzetiségüek, a minők
-Maryland lakói, kiki a <span class="pagenum"><a name="Page_28" id=
-"Page_28">-28-</a></span> maga nyelvén kiáltozott: vivat! hurrah!
-bravo! összevegyültek a leirhatatlan örömriadalban.</p>
-<p>A hold, mintha megértette volna, hogy róla van szó, derülten
-mosolygott le, túlragyogva a föld minden világosságát. A yankeek
-mind reá szögezték tekintetöket; egyik üdvözölte a kezével, másik
-szerető szavakat kiabált feléje; amaz méregette a szemével, emez
-fenyegette; egy optikus éjfélig egyebet sem tett, csak szemüvegeket
-adott el. Luna asszonyságot úgy nézegették, mintha pályolyban ülő
-úrhölgy lett volna, még pedig olyan arczátlansággal, minőre csak az
-amerikai földbirtokosok szoktak vetemedni. Mintha már Phoebus szép
-testvére az Union birtoka lenne, holott még csak arról volt szó,
-hogy egy golyót röpítsenek fel hozzá: ez bizony elég durva módja az
-összeköttetésnek még egy bolygóval szemben is; mindazonáltal a
-művelt nemzetek között nagyon használatos.</p>
-<p>Éjfélt ütött, s a lelkesedés éppen tetőpontra hágott, egyformán
-elterjedt az a lakosság minden osztályához tartozók között. A
-városi hatóság, a tudósok, nagykereskedők, kiskereskedők,
-teherhordók, az intelligenczia, a tejfeles szájú tacskók izgatottak
-valának minden porczikájukban. Nemzeti vállalkozásról volt szó; így
-hát a felső és alsó része a városnak, a nagy terek a Patapsco
-partján, az öbölben horgonyozó hajók mind, de mind zsúfolásig telve
-valának mámoros tömeggel a gin és whisky meg az öröm telítette
-őket; mindenik csevegett, fecsegett, vitatkozott, kötekedett,
-tapsolt, éljenezett, a gentlemantől kezdve, ki a vendéglőben
-<span class="pagenum"><a name="Page_29" id=
-"Page_29">-29-</a></span> <span class="pagenum"><a name="Page_30"
-id="Page_30"><br />
--30-</a></span> Sherry-cobblere mellett kamaszmódra terpeszkedett a
-diványon, egész a hordárig, ki a Fells-Point nevű piszkos
-csapszékben részegedett le a «knock me down»-tól (erős sör).</p>
-<div class="figcenter" style="width: 385px;"><a href=
-"images/i004hq.jpg"><img src="images/i004.jpg" alt=
-"BARBICANE DIADALÚTJA." title="BARBICANE DIADALÚTJA." /></a>
-<p class="caption">BARBICANE DIADALÚTJA.</p>
-</div>
-<p>Hanem két óra tájt lecsendesedett az izgalom. Haza térhetett
-Barbicane összetörve, önmagából kiforgatva. Herkulesi erő kellett
-ahhoz, hogy valaki ekkora lelkesedésnek a viharát kiállja. A tömeg
-elszéledt lassankint az utczákról. A négy vonat, mely Baltimoreban
-keresztezi egymást, Ohio, Susquehanna, Philadelphia és Washington
-felé hazaszállították az idegeneket a szélrózsa minden irányába és
-Baltimoreban, a viszonyokhoz képest, elég nyugalom uralkodott.</p>
-<p>Egyébiránt tévedés volna, ha azt hinnők, hogy csak Baltimoreban
-vala azon az estén akkora izgatottság, az Unio nagy városai
-New-York, Boston, Albany, Washington, Richmond, Crescent-City,
-Charleston, Mobil, Texastól Massachussetsig, Michigantől Floridáig
-minden város kivette a részét ebből az öröm-riadalomból. A
-Gun-clubnak 30,000 levelező tagja mind tudott valamit elnökük
-meghivójáról és mindenik egyforma tűrelmetlenséggel várta az
-október 5-diki csodálatos közleményt. Ezért mihelyt az elnök
-ajkáról elhangzottak a szavak, még az nap este az Unio minden
-államába vitték azokat a táviró-drótok 248,447 angol mérföldnyire
-egy másodpercz alatt. Elmondhatjuk tehát, hogy az északamerikai
-Egyesült-Államok, melyek együttvéve tizszer akkora területüek, mint
-Francziaország, ugyanabban a pillanatban tört ki <span class=
-"pagenum"><a name="Page_31" id="Page_31">-31-</a></span>
-éljen-riadalomban és huszonöt millió szivet egy <i>heves</i>
-dobbanással dagasztott a büszke érezet.</p>
-<p>Másnap tizenötezer újságban, napi, heti, havi, kéthavi
-folyóiratokban czikkeztek erről a tárgyról, különböző szempontokból
-vizsgálták: fizikai, meteorologiai, nemzetgazdasági, közerkölcsi
-szempontokból, a szerint, a mint a politikát vagy a művelődést
-tekintették előbbre valónak. Fejtegették, hogy vajjon a hold
-kialakult égitest-e, vagy még átalakuló félben vagyon? Minő
-látványul szolgálna a földgömbre nézve láthatatlan oldala.</p>
-<p>És ámbátor még csak arról volt szó, hogy egy golyót röpítsenek
-feléje, mindenki látta, hogy a vizsgálódásoknak mind ebből a
-pontból kell kiindulniok. Mindenki eltelt a reménynyel, hogy
-Amerika fog a misztikus holdtányér titkaiba behatolni és sokan már
-attól féltek, hogy a hold meghódítása az európai politika
-súlyegyenét meg fogja billenteni.</p>
-<p>Miután a tervet szétbonczolták, senkinek sem jutott eszébe, hogy
-annak megvalósításában kételkedjék; a tudós, tudományos vagy
-vallásos társulatok által kiadott szakközlönyök, röpiratok,
-jelentések, szemlék kiemelték előnyeit, és a bostoni
-«Természettudományi társulat», az albany-i «A tudományok és
-művészetek amerikai társulata», a new-yorki «Földrajzi és
-statisztikai társulat», a philadelphiai «Amerikai filozofiai
-társaság», a washingtoni «Smithson-intézet» ezer átiratban kivántak
-a Gun-clubnak szerencsét és ajánlták az elmaradhatatlan anyagi és
-erkölcsi támogatást. <span class="pagenum"><a name="Page_32" id=
-"Page_32">-32-</a></span></p>
-<p>Azért hetykén elmondhatjuk, hogy soha még indítvány nem
-tétetett, melyhez annyi hozzájáruló csatlakozott volna;
-kétkedésről, akadékoskodásról, megfontolásról szó sem vala.
-Európában, főleg pedig Francziaországban a holdba lövendő golyónak
-eszméjét pelengérre állították volna az élczlapok, a poeták
-gúnydalokkal fogadták volna: effajta ötlettel senki sem merészelt
-volna előállani, nem védi vala meg őt a csúffátételtől semmiféle
-életbiztosító pisztoly. Az új világban vannak eszmék, melyeket
-senki sem nevet ki.</p>
-<p>Impey Barbicane ettől a naptól kezdve az Egyesült-Államok
-legnagyobb férfiainak sorába emelkedett, a tudományok
-Washingtonának tekintették. Egy eset legfényesebben tanuskodik
-arról, hogy minő magas polczra kapaszkodhatik fel egy ember iránt a
-nép kegye.</p>
-<p>Nehány nappal a Gun-club hirhedt gyülése után a baltimorei angol
-szintársulat szinlapja Shakespearenak «<i>Sok hűhó semmiért</i>»
-czímű vígjátékát hirdette. A város lakossága a Barbicane tervére
-czélzó gúnyos vonatkozásnak tartván, behatolt a nézőtérre,
-összezúzta az üléseket és kényszerítette a szerencsétlen igazgatót,
-hogy rögtön vegye le azt a darabot a műsorról. A direktor, mint
-okos ember, meghajolt a nép akarata előtt, s ugyanannak a
-drámairónak «<i>A mint tetszik</i>» czímű darabját tűzte ki
-előadásra. És nehány hétig hallatlan bevételei valának.
-<span class="pagenum"><a name="Page_33" id=
-"Page_33">-33-</a></span></p>
-<div class="chapter">
-<h2>NEGYEDIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">A cambridgei csillagvizsgáló
-felelete.</span></h2>
-</div>
-<p>Ezenközben Barbicane az őt körülvevő ünnepeltetés közepett sem
-töltött haszontalanul egy pillanatot sem. Mindenek előtt összehívta
-a Gun-club választmányát értekezletre. Elhatározták, hogy a
-kérdésnek csillagászati oldalára nézve felvilágosítást kérnek a
-csillagvizsgálóktól, azután, ha a felelet kedvező, hozzá kezdenek a
-technikai rész megbeszéléséhez, hogy semmit se mulaszszanak el, a
-mi a fontos kisérlet sikerét biztosíthatja.</p>
-<p>Szerkesztettek tehát egy világos és szabatos átiratot, külön
-kérdésekbe foglalva a cambridgei csillagvizsgálóhoz
-Massachussetsben. Itt volt az északamerikai Egyesült-Államok
-leghiresebb egyeteme, melynek főleg csillagvizsgálója szólott
-messze földre. Itt voltak a legkiválóbb tudósok és az a messzenéző
-teleszkop, melynek segélyével Bond az Andromedát, e másodrangú
-bolygót bolygatta fel és Clarke a Siriust fedezte fel. Így hát nem
-hiában bizott annyira a Gun-club ebben az intézetben.</p>
-<p>Két nap múlva megérkezett a tűrelmetlenül várt válasz Barbicane
-elnökhöz. Ilyeténformán vala fogalmazva:</p>
-<p class="center"><i>A cambridgei csillagvizsgáló igazgatója
-Barbicanenak, a Gun-club elnökének, Baltimoreban.</i> <span class=
-"pagenum"><a name="Page_34" id="Page_34">-34-</a></span></p>
-<p class="right">Cambridge, október 7.</p>
-<p>Folyó hó 6-dikán küldött, s a baltimorei Gun-club nevében a
-cambridgei observatoriumhoz intézett levelének vétele után
-haladéktalanul összehívtam a kartársakat és illendőnek tartjuk a
-következőkben megadni kérdéseikre a feleletet:</p>
-<p>A kérdések, melyekkel hozzánk fordultak, ezek:</p>
-<p>1. Lehet-e golyót röpíteni a holdba?</p>
-<p>2. Pontos számítással minő távolságra van a hold a földtől?</p>
-<p>3. Körülbelül mennyi idő kellene ahhoz, hogy elegendő
-kezdő-sebességgel meginduló golyó ezt az utat megtegye? ebből
-kifolyólag mikor kell kilőni, hogy egy bizonyos időben a holdhoz
-érkezzék?</p>
-<p>4. Mikor fog a hold a legkedvezőbb helyzetben lenni arra nézve,
-hogy a golyó megtalálja?</p>
-<p>5. Az égnek mely pontjára kell czélozni, hogy a löveg a kellő
-helyre jusson?</p>
-<p>6. Az égnek mely pontján fog a hold állani, mikor a löveg
-találja?</p>
-<p>Az <i>első</i> kérdésre így szól a felelet:</p>
-<p>A holdra löveget röpíteni lehet, ha sikerül annak
-másodperczenkint 12000 yardnyi kezdő-sebességet kölcsönözni. Pontos
-számítás szerint elegendő ez a sebesség. Minél távolabb jutunk a
-földtől, annak vonzó-ereje a távolság négyzetével fordított
-arányban csökken; így például háromszoros távolságnál kilenczszerte
-csekélyebb mozgó-erő elégséges. Vagyis a löveg súlya rohamosan
-csökkenni fog, s végül abban a pillanatban <span class=
-"pagenum"><a name="Page_35" id="Page_35">-35-</a></span>
-<span class="pagenum"><a name="Page_36" id="Page_36"><br />
--36-</a></span> teljesen megsemmisül, midőn a földnek vonzó-erejét
-a hold vonzó-ereje kiegyenlíti, mégpedig a távolságnak 47/52
-részénél. Ebben a pillanatban nem lesz a lövegnek súlya, s mihelyt
-tovább folytatja útját már a holdnak vonzó-ereje lészen reá
-hatással, miért is reá esik a holdra. Elméletileg e szerint megvan
-a lehetőség arra nézve, hogy a kisérlet sikerülhet; hogy valóban
-sikerül-e, az alkalmazandó gép erejétől függ.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 390px;"><a href=
-"images/i005hq.jpg"><img src="images/i005.jpg" alt=
-"A CAMBRIDGEI CSILLAGVIZSGÁLÓ." title=
-"A CAMBRIDGEI CSILLAGVIZSGÁLÓ." /></a>
-<p class="caption">A CAMBRIDGEI CSILLAGVIZSGÁLÓ.</p>
-</div>
-<p>A <i>második kérdésre</i> ezt feleljük:</p>
-<p>A hold nem kör, hanem ellipsis alakjában forog a föld körül,
-melynek földünk egyik tűz-pontját képezi; e szerint a hold hol
-közelebb, hol távolabb vagyon a földtől, vagyis mint a
-csillagvizsgálók mondják, majd a földközel-ben, majd a
-földtávol-ban. Legkisebb és legnagyobb távolsága között a
-különbözet jelentékeny, úgy, hogy azt figyelembe kell venni.
-Legnagyobb távolsága 247552 mérföld, legkisebb távolsága csak
-218657 mérföld a különbözet tehát 28895 mérföld, több mint
-kerületének kilenczed része. Számításaink alapjául a földközelt
-kell vennünk.</p>
-<p>A <i>harmadik kérdésre:</i></p>
-<p>Ha a löveg másodperczenkint 12000 yardnyi kezdősebességét
-változatlanul megtartja, úgy körülbelül 9 óra alatt rendeltetési
-helyére jut; minthogy azonban ez a sebesség fokozatosan csökken,
-minden számítás szerint 300000 másodpercz vagyis 83 órára és 20
-perczre van szükség, hogy arra a pontra jusson, a hol a föld és
-hold vonzási ereje egymást kiegyenlítik, innen aztán 50000
-másodpercz vagyis 13 óra és 53 másodpercz <span class=
-"pagenum"><a name="Page_37" id="Page_37">-37-</a></span> alatt esik
-a holdra. Ezek szerint 97 órával és 13 perczczel és 20
-másodperczczel előbb kell elröpíteni, mielőtt a hold abba a
-helyzetbe kerül, hova a löveget irányítják.</p>
-<p>A <i>negyedik kérdésre:</i></p>
-<p>Azok szerint, a miket előre bocsátottunk, a holdnak földközeli
-idejét kell választani s egyszersmind azt a pillanatot, mikor a
-hold a zenithen<a name="FNanchor_1" id="FNanchor_1"></a><a href=
-"#Footnote_1" class="fnanchor">1)</a> van, minek folytán a löveg
-által megteendő út a föld sugarának hosszával rövidebb lesz, a mi
-3919 mérföldnek felel meg; a megteendő út végleges megállapodás
-szerint 214976 mérföld. Ámde ha a hold minden hónapban egyszer a
-földközelbe jut is, de nem áll minden ily pillanatban a zenithen:
-ez a találkozása földközelnek és zenithnek nagy időközökben szokott
-csak előfordulni. Meg kell tehát ezt az időpontot várni.
-Szerencsére a jövő év deczemberében a hold e kettős találkozásának
-néz elébe. Éjfélkor a földközelbe jut, vagyis a földtől a
-legcsekélyebb távolba s ugyanekkor a zenithen is.</p>
-<p>Az <i>ötödik kérdésre:</i></p>
-<p>Az előre bocsátott megjegyzéseket alapul véve, a golyót a
-zenithre kell irányozni, a szem határára éppen függőlegesen, mert
-így a föld vonzó-erejétől a leghamarabb megszabadul. Arra nézve
-azonban, hogy a hold valamely helynek éppen a zenithjére juthasson,
-nem szabad ennek a helynek nagyobb szélességi fokon <span class=
-"pagenum"><a name="Page_38" id="Page_38">-38-</a></span> feküdnie,
-mint a mennyire e csillagzat az egyenlítőtől elhajlik, más szóval
-0° és 28° északi vagy déli szélességben kell lennie. Minden egyéb
-helyen a lövés ferde irányban történnék, a mi a kisérlet sikerét
-megakadályozná.</p>
-<p>A <i>hatodik kérdésre:</i></p>
-<p>Abban a pillanatban, mikor a löveget elröpítik, a holdnak, mely
-a saját pályáján naponta 13° 10′ 35″ utat tesz meg, négyszer ennyi
-távolságra kell a zenithtől lennie, vagyis 52° 42′ 20″, mert ekkora
-útat kell még megtennie. Minthogy azonban azt az eltérést is
-figyelembe kell venni, melyet a földnek saját tengelye körül való
-forgása a lövegnél előidéz, és minthogy az a föld 16 fél
-átmérőjének felel meg, mig a holdba ér a löveg, a mi a hold
-kerületéhez mérve 11°-ot tesz, azt is az előbbihez kell adni, tehát
-kerekszámban 64° távolságra kell állnia a holdnak a zenithtől.
-Ebből következik, hogy a lövés pillanatában a holdra irányzott
-szem-vonalnak a helynek vizszintjével 64°-ot kell képeznie.</p>
-<p>Ime ezeket a feleleteket adta a cambridgei csillagvizsgáló
-azokra a kérdésekre, melyeket a Gun-club tagjai intéztek hozzá.</p>
-<p>Összegezzük a végeredményt:</p>
-<p>1. Az ágyút olyan helyen kell fölállítani, mely 0° és 28° északi
-vagy déli szélesség között fekszik.</p>
-<p>2. A zenithre kell czélozni.</p>
-<p>3. A lövegnek másodperczenkint 12000 yardnyi kezdő-sebességet
-kell adni. <span class="pagenum"><a name="Page_39" id=
-"Page_39">-39-</a></span></p>
-<p>4. A löveget jövő év deczember 1-jén 11 óra előtt 13 perczczel
-és 20 másodperczczel kell kilőni.</p>
-<p>5. A kilövés után negyednapra éppen éjfélkor, deczember 4-dikén,
-abban a pillanatban, mikor a hold a zenithhez ér, a golyó is
-czéljához érkezik.</p>
-<p>A Gun-club tagjainak tehát haladéktalanul hozzá kell kezdeniök a
-munkálatokhoz, melyek egy ilyen vállalathoz szükségesek, hogy a
-meghatározott időben működésbe hozzák az ágyút, mert ha ezt a
-deczember 4-dikét elszalasztják, akkor csak 18 év és 11 nap mulva
-kerül ismét a hold a földközelbe s a zenith pontjára egyszerre.</p>
-<p>A cambridgei csillagvizsgáló a csillagászat elméleti kérdéseiben
-felajánlja szolgálatát a Gun-clubnak és csatlakozik egész Amerika
-szerencsekivánataihoz.</p>
-<p>A választmány nevében</p>
-<p class="right">Belfast J. M.<br />
-a Cambridge observatorium igazgatója.</p>
-<div class="chapter">
-<h2>ÖTÖDIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">A hold története.</span></h2>
-</div>
-<p>Ha abban az időben, mikor még a világegyetem chaos vala, egy
-végtelen átható tekintetű szemlélő belenézett volna az ismeretlen
-centrumba, millió meg millió parányt láthatott volna, a melyek a
-tért betöltik. Ámde mig századok eltelének, lassankint változás
-<span class="pagenum"><a name="Page_40" id=
-"Page_40">-40-</a></span> állott be, a mozgó parányokra a vonzás
-törvénye gyakorolta hatását. A parányok rokonságaik szerint vegyi
-összeköttetésekbe léptek, elemekké váltak és alkották azokat a
-köd-tömegeket, melyek az ég-ür mélységeit töltik be.</p>
-<p>Ezek a tömegek nyomban középpontjuk körül mozgásba jöttek.
-Egy-egy ilyen közzéppont, melyet ismeretlen elemek alkotának,
-lassankint tömörült s maga körül való forgását kezdé meg s később,
-a mint a tömöttség növekedtével a terjedtség kisebbedett, az
-erőműtan örök törvényei szerint körforgása sebesebb lett, s a mint
-ez a két működés folytatódott, támadott egy elsőrendű csillag, mely
-a ködtömegnek középpontjává lőn.</p>
-<p>Figyelmes vizsgálódással azt is észrevehette volna a szemlélő,
-hogy a többi elemi részecskék éppen viselkedtek, mint a középponti
-csillagtest, körforgás által sajátságos módon tömörültek,
-gyorsaságuk fokozódott és megszámlálhatatlan csillag alakjában
-körötte, mint súlypontjuk körül forogtak. Igy támadott egy ködfolt,
-minőt a csillagászat ma körülbelül 5000-et ismer.</p>
-<p>Ez ötezer ködfolt között van az úgynevezett tej-út, mely 18
-millió csillagból áll, melyek közül mindenik egy naprendszer
-középpontjává lett.</p>
-<p>Ha akkor a szemlélő a tizennyolcz millió csillag közül különösen
-az egyikre, mely a legszerényebb és legkevésbbé ragyogók közé
-tartozik,<a name="FNanchor_2" id="FNanchor_2"></a><a href=
-"#Footnote_2" class="fnanchor">2)</a> fordította volna <span class=
-"pagenum"><a name="Page_41" id="Page_41">-41-</a></span> figyelmét,
-egy negyedrangú csillagra, a melyet büszkén napnak neveznek: akkor
-a világrendszer alakulásának minden jelenségét nyomról-nyomra
-kisérhette volna.</p>
-<p>A napot meg tényleg úgy látta volna, mint gázat, mely mozgó
-részecskékből áll, és megfigyelhette volna; miképen forog saját
-tengelye körül, hogy a centralizálás munkáját végezze.
-Megfigyelhette volna, hogy az erőműtan törvényei szerint a
-terjedtség csökkentével gyorsaságban gyarapodott és elérkezett az
-idő, mikor a középponttól futó erő a középpontba vonzó erőt, mely a
-részecskéket a középpont felé hajtá, legyőzte.</p>
-<p>Akkor újabb jelenség kötötte volna le a szemlélő figyelmét.
-Észrevette volna, hogy a részecskék az egyenlitő tájékán, miként az
-elszakadt parittyából a kő elröpül, elválnak s a naptest körül több
-középponti gyürüt alkotnak, mint a minő Saturnus; s a mint tovább
-ezek az ős-anyagból való gyürük, melyek magok körül is forognak, a
-középponti tömeg körül való forgásban eltördelőzve, alsóbb rendű
-ködcsillagokká: bolygókká oszlanak fel.</p>
-<p>Ha aztán a szemlélő minden figyelmét ezekre a bolygókra fordítja
-vala, észreveszi, hogy ezek is olyanok, mint a nap, s egy vagy több
-kozmikus gyürünek adnak életet, melyekből az alsóbb rendű csillagok
-származtak; ezeket nevezik holdaknak.</p>
-<p>Igy jut az ember annak az ismeretére, hogy paránytól
-részecskékre, részecskéktől ködfoltokra, továbbá középponti
-csillagra, középponti csillagtól a napra, naptól <span class=
-"pagenum"><a name="Page_42" id="Page_42">-42-</a></span> a
-bolygókra és ezek holdjaira vezet a világegyetem fokozatos
-alakulása.</p>
-<p>A nap, úgy látszik, elvész a csillag-világ végtelen
-birodalmában, s mindazonáltal a jelenleg uralkodó tudományos
-elmélet szerint a tejútnak ködfoltjai közé tartozik. Az aetheri
-ürben oly kicsiny s mégis egy világ középpontja és magában véve
-rendkivül nagy, mert 400 ezerszer akkora, mint a föld. Nyolcz
-bolygó kering körülötte. Ezek a legközelebb esőktől a legtávolabb
-esőkig sorrendben: Merkur, Venus, a Föld, Mars, Jupiter, Saturnus,
-Uranus, és Neptunus. Ezeken kivül a Mars és Jupiter között más,
-kevésbbé fontos égitestek is keringenek rendszeresen, a melyek
-talán több ezer darabra szakadt részecskéi egy nagyobb bolygónak. A
-teleszkop e fajta csillagot a mai napig kilenczvenhetet fedezett
-föl.<a name="FNanchor_3" id="FNanchor_3"></a><a href="#Footnote_3"
-class="fnanchor">3)</a> E függő-viszonyban levő égitestek közül,
-melyek fölött a nehézkedés nagy törvénye értelmében a nap
-elliptikus pályáján uralkodik, némelyiknek megvan a maga holdja.
-Uranusnak és Saturnusnak van nyolcz holdja, Jupiternek négy,
-Neptunusnak talán három, a Földnek egy. Ezt az egyet, a mely a
-naprendszer legjelentéktelenebbjei közé tartozik: a mi
-<i>holdunk;</i> az a hold, melyet az amerikaiak vakmerő elméje meg
-akart hódítani.</p>
-<p>Az éjnek e csillaga a miatt, hogy aránylag oly közel van, és
-gyorsan váltakozik alakja, a nappal együtt már <span class=
-"pagenum"><a name="Page_43" id="Page_43">-43-</a></span> kezdettől
-fogva igen hamar felköltötte a föld lakóinak figyelmét; ámde a nap
-tekintetét nem lehet kiállani, vakító fénye kényszeríti a
-szemlélőt, hogy szemeit lesüsse, ha reá néz. A nyájas hold szereti
-az embereket, megengedi, hogy szelid szépségében gyönyörködjünk;
-nem hevíti becsvágy, néha abba is beleegyezik, hogy tündöklő
-bátyja, a nap, őt homályba takarja. A mohamedánok a földnek e hű
-társát háladatosságból avval tisztelték meg, hogy hónapjaikat
-kör-útja után osztották fel.<a name="FNanchor_4" id=
-"FNanchor_4"></a><a href="#Footnote_4" class="fnanchor">4)</a></p>
-<p>A föld őslakói ennek a csillagzatnak különös tisztelői voltak.
-Az egyiptomiak Izisnek nevezték, a föniciaiak Astartenak, a görögök
-Phoebe-nek nevezték, Zeus és Latina leányának tartották és a
-holdfogyatkozást úgy magyarázták, hogy Diana ilyenkor titkos
-látogatóban van a szép Endymionnál. A mithologia szerint a nemeai
-oroszlán körüljárta Luna arczulatát, mielőtt a földön megjelent;
-Agesianax költő versben dicsőítette édes tekintetű szemét, bájos
-orrát, kedves száját, melyek az imádásra méltó Selenenek
-megvilágított részét szemléletessé teszik. S habár a régiek a
-holdnak minéműségét, hőmérsékét, szóval moralis tulajdonságait
-mithologiai szempontból fel is fogták, mindazonáltal a
-hold-ismeretében még a tudósok is nagyon tudatlanok voltak.</p>
-<p>Egyik-másik csillagász mégis némely kiváló tulajdonságát födözte
-fel már a régi időkben, melyeket a <span class="pagenum"><a name=
-"Page_44" id="Page_44">-44-</a></span> tudomány ma is elfogad. Igaz
-ugyan, hogy az arkadiaiak azt mondták, hogy a hold mikor még nem
-létezett, a földön lakott; Simplicius azt tartotta, a
-kristály-menyboltozaton van megerősítve és nem mozoghat; Tatius a
-napból lehasított töredék-darabnak tekintette; Klearchos,
-Aristoteles tanítványa csiszolt tűkörlapnak minősítette, mely az
-Oczeánt visszatükrözi; mások a föld kipárolgásának mondák, mely oda
-fenn összesürűsödött, avagy félig tűzből, félig jégből alkotott
-alkotott golyónak, mely tengelye körül forog… No de voltak tudósok,
-kik optikai műszerek nélkül is éles elmével kitalálták
-törvényeit.</p>
-<p>A miletosi Thaley Kr. e. 406-dik esztendőben úgy vélekedett,
-hogy a holdat a nap világítja meg; a samosi Aristarchos helyes
-magyarázatát adta változásainak; Kleomenes azt tanította, hogy
-kölcsönvett fényt sugároztat vissza. A chald Berozus, hogy
-körforgásának időtartama megfelel kerületének, s ebből kimagyarázta
-azt a tényt, hogy a holdnak mindig ugyanazt az oldalát látjuk.
-Végül Hipparchus időszámításunk előtt kétszáz esztendővel némely
-egyenetlenségeket vett észre a hold forgásában.</p>
-<p>Ezek az észleletek később igazaknak bizonyultak, s az újabb
-csillagászok hasznát vették nekik. Ptolomäus a második és az arab
-Abul-Wéfa a tizedik században kiegészítették Hipparchos
-megjegyzéseit a szabályellenességre vonatkozólag, melynek a hold a
-nap hatása alatt hullám-vonalú pályáján ki vagyon téve. Később
-Kopernikus a XV. és Tycho Brahe a XVI. században <span class=
-"pagenum"><a name="Page_45" id="Page_45">-45-</a></span>
-<span class="pagenum"><a name="Page_46" id="Page_46"><br />
--46-</a></span> teljesen megállapították a hold csillagászati
-szerepének egész rendszerét.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 517px;"><a href=
-"images/i006hq.jpg"><img src="images/i006.jpg" alt="" title=
-"" /></a></div>
-<p>Ebben az időben határozták meg teljesen forrását; de fizikai
-alkatáról keveset tudtak. Akkor magyarázta meg Galilei bizonyos
-változataiban beálló fény-jelenségeket az által, hogy a holdban
-hegyeket föltételezett, melyeknek átlagos magasságát 4500 ölnyire
-becsülte. Később Helvetius, egy danzigi csillagász, 2000 ölre
-szállította le, ámde kortársa, Riccioli, 7000 ölre emelte. A XVIII.
-század végén Herschel, ki a legerősebb teleszkoppal vala
-fölfegyverezve, erősen megcsökkentette e számokat, mert a
-legmagasabb hegyeket 1900 ölre becsülte ugyan, de átlag véve 400
-ölre a holdban levő hegyek magasságát. No de Herschel is tévedett,
-szükséges vala még, hogy Schröter, Louville, Halley, Nasmythy,
-Biachini, Pastorf, Lohrmann, Gruithuysen és különösen Beer és
-Bödeler tanulmányozzák kitartóan, mig végre a kérdést véglegesen
-megoldhaták. Az utóbbi két csillagász 1905 hegyet mért meg, melyek
-közül hat magasabb mint 2600 öl, huszonkettő 2400; a legmagasabb
-csúcs 3801 ölnyire nyúlik fel a hold-fölületén.</p>
-<p>Ugyanebben az időben jutottak tökéletesebb ismeretére a hold
-alkotásának. Úgy mutatkozék, hogy tele van kráterrel és minden
-vizsgálódás igazolta, hogy vulkanikus természetű. Abból, hogy az
-általa eltakart bolygók fénysugarai minden törés nélkül jutnak
-hozzánk, azt következtették, hogy légköre csaknem teljességgel
-nincsen. Abból, hogy levegője nincs, csaknem <span class=
-"pagenum"><a name="Page_47" id="Page_47">-47-</a></span> biztosra
-vették, hogy hijával lehet a víznek is. Mindebből világos, hogy a
-hold lakóinak sajátságos szervezettel kell birniok, hogy ott
-megélhessenek, a mi szervezetünktől merőben eltérőnek.</p>
-<p>Végre az újabb vizsgálati módszerek és tökéletesbített műszerek
-segítségével a holdat szakadatlanul vizsgálták és felületének egy
-pontján sem siklottak tova, habár átmérője kétezerötszáz mértföld,
-felülete pedig a földénél tizenháromszor kisebb, kerülete 49-ed
-része a föld kerületének; a csillagászok szeme minden titkát
-kifürkészte és ezek az ügyes tudósok csodálatos megfigyeléseiket
-még tovább folytatják.</p>
-<p>Igy megfigyelték azt is, hogy teli hold alkalmával a hold
-tányérának némely helyén fehér vonalak láthatók, a változások alatt
-feketék. Pontosabb tanulmányozás után sikerült e vonalak
-minéműségéről biztosabb ismereteket szerezni. Hosszú, keskeny
-barázdák valának ezek, párhuzamosan haladó barázda-szélekkel,
-melyek a vulkánok krátereinél futnak össze nyolczszáz öl
-szélességűek és 10–100 mérföld hosszúságuak. A csillagászok
-elnevezték barázdáknak, de ennél többet aztán róluk nem tudtak
-mondani, de azt sem tudták meghatározni, hogy vajjon nem kiszáradt
-ágyai-e néhai való folyóknak. Ezért remélték az amerikaiak, hogy
-ezt a geologiai kérdést előbb vagy utóbb megoldják. Azt is czélul
-tüzték ki, hogy azokat az árkokat is átkutatják, melyeket
-Gruithuysen müncheni tanár fedezett fel, a ki azokat a holdbeli
-mérnökök erődítményének tartotta. Ez a két vitás kérdés no meg sok
-egyéb más nem <span class="pagenum"><a name="Page_48" id=
-"Page_48">-48-</a></span> világosodhatik meg előbb, mig a főld és a
-hold között egyenes összeköttetés nem létesül.</p>
-<p>Fényének erejére nézve nem volt mit tanulniok, tudták, hogy az
-300000-szer gyöngébb, mint a napfény, továbbá azt sem, hogy melegét
-a thermometer nem fogja fel. A mi a «hamuszürke-fényt» illeti, azt
-a földről a holdra visszavetődő napsugarak okozzák, a melyek úgy
-tünnek fel, mintha a hold tányérát kiegészítenék, mikor ez fél vagy
-negyed hold alakjában látható.</p>
-<p>A Gun-club elhatározta, hogy a tudománynak, a holdról eddig
-megállapított ismereteit minden szempontból: kozmografiai,
-geologiai, politikai, erkölcsi szempontból tökéletesebbekké fogja
-tenni.</p>
-<div class="chapter">
-<h2>HATODIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">A mi az Egyesült-Államokban most már nem
-lehet ismeretlen és a mit már többé nem szabad hinni.</span></h2>
-</div>
-<p>Barbicane indítványának az lőn a legelső hatása, hogy mindazok a
-csillagászat által megállapított tények, melyek a holdra
-vonatkoztak, naponkint szőnyegre kerültek. Mindenki törte magát,
-hogy azokat buzgón tanulmányozza. Úgy tetszett, mintha a hold most
-tünt volna fel először a szemhatárán és mindezideig senkisem látta
-volna az égen.</p>
-<p>Divatba jött a hold: ő lett a nap hőse, a nélkül, hogy
-szerénysége csorbát szenvedett volna, elfoglalta méltó helyét a
-csillagok között, de gőgössé nem vált. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_49" id="Page_49">-49-</a></span> Az ujságok
-fölfrissítették azokat a régi adomákat, melyekben a holdat, mint a
-«farkasok nap»-ját dicsőítették, megemlékeztek arról a hatásról,
-melyet a régi idők tudatlansága a holdnak tulajdonított és minden
-rangú és rendű dicsőítő énekeket zengének róla; még szóélczeket is
-faragtak volná rá: egész Amerika <i>holdkórossá</i> lett.</p>
-<p>A tudományos folyóiratok külön-külön azokról a kérdésekről
-értekeztek, melyek a Gun-club vállalatával összefüggésben voltak; a
-cambridgei csillagvizsgáló feleletét közölték, magyarázgatták és
-minden ellenvetés nélkül helyeselték.</p>
-<p>Egy szó, mint száz, még a legkevésbbé tudós yankeenek sem vala
-szabad a holdra vonatkozó ismeretek közül csak egyetlen egyet is
-nem tudni, épp olyan kevéssé a legbárdolatlanabb amerikai vén
-fehércselédnek az meg éppen bűn lett volna, ha a holdra vonatkozó
-babonás vélekedésnek hivei maradnak. A tudomány minden úton-módon
-lelkökbe szivárgott: füleiken, szemeiken át. Teljes lehetetlenség
-volt, hogy valaki továbbra is szamár maradjon – csillagászati
-dolgokban.</p>
-<p>Eddigelé sok ember nem tudta, hogy miképpen lehet a föld és hold
-között levő távolságot kiszámítani. Felhasználták ezt a körülményt
-arra, hogy ez ismeretekhez a hold parallaxjának mérése által
-jutnak. Ha ez a szó szeget ütött a fejökbe, akkor megmagyarázták,
-hogy így nevezik azt a szöget, melyet a föld átmérőjének két
-végpontjáról a holdba húzott egyenes vonal képez. Ha pedig ennek a
-módszernek megfelelő voltában <span class="pagenum"><a name=
-"Page_50" id="Page_50">-50-</a></span> kételkedtek, akkor
-bebizonyították nekik kézzelfoghatólag nemcsak azt, hogy a föld és
-hold között levő távolság 234,347 angol mérföld, hanem az is, hogy
-a csillagászok még csak hetven mérfölddel sem mondtak többet vagy
-kevesebbet.</p>
-<p>Azoknak, a kik a hold forgásával nem valának eléggé tisztában,
-az ujságok mindennap megmagyarázták, hogy kétféle forgása van:
-először a saját tengelye, másodszor a föld körül, s hogy ezt a két
-forgást egyszerre végezi, még pedig 27⅓ nap alatt.</p>
-<p>A saját tengelye körül való forgása a hold felületére nézve
-előidézi a nappalt és éjjelt, csakhogy egy hónap alatt a hold
-felületén csak <i>egyszer van nappal</i> és csak <i>egyszer
-éjjel;</i> s ezek mindenike 354½ óráig tart. Ámde szerencsére a
-holdnak azt a felét, mely a föld felé néz, a föld oly fénynyel
-világítja meg, mely a hold fényénél tizennégyszer erősebb. A hold
-másik felén, melyet mi nem láthatunk, természetesen 354 óráig tartó
-teljes éjjel uralkodik, melyet csak a csillagokról reávetődő fény
-szelidít. Ennek a jelenségnek egyedül az a sajátság a magyarázója,
-hogy a tengely körül való forgás és a föld körűl való pályafutás
-egy időben történik; oly jelenség ez, a mely Cassini és Herschel
-szerint a Jupiter holdjánál is előfordul és valószinüleg minden
-holdnál.</p>
-<p>Egy némely eléggé okos, de makacsfejű ember nem értette meg
-azonnal, hogy a hold a föld körül és saját tengelye körül forogva
-mindig ugyanazt az arczulatát fordítsa felénk. Erre ezt a
-magyarázatot adták: <span class="pagenum"><a name="Page_51" id=
-"Page_51">-51-</a></span> <span class="pagenum"><a name="Page_52"
-id="Page_52"><br />
--52-</a></span></p>
-<div class="figcenter" style="width: 460px;"><a href=
-"images/i007hq.jpg"><img src="images/i007.jpg" alt="A HOLD." title=
-"A HOLD." /></a>
-<p class="caption">A HOLD.</p>
-</div>
-<p>– Menjen be az ebédlő szobájába és kerülgesse az asztalt, de
-úgy, hogy arczczal folyton az asztal közepefelé forduljon; ha ennek
-a körsétának vége van, nemde saját tengelye körül is megfordult,
-mert szemeivel a szoba minden szögletét láthatta. Nos, az ebédlő
-szoba az ég, az asztal a föld, a hold pedig ön.</p>
-<p>És ez a hasonlat pompásan kielégítette őket.</p>
-<p>Tehát a hold mindig ugyanavval a felével fordul a föld felé.
-Mindazonáltal, ha pontosak akarunk lenni, azt is hozzá kell
-tennünk, hogy ama bizonyos imbolygó mozgása miatt északtól dél és
-nyugattól kelet felé – ez a libratio – felénél valamivel több
-látható a földről körülbelül 57 század része.</p>
-<p>Minthogy a tudatlanok a holdnak körforgásáról éppen annyit
-tudtak, mint a cambridgei csillagvizsgáló igazgatója,
-nyugtalanította őket a holdnak föld körül való forgása: húsz
-tudományos folyóirat nyomban útba igazította őket. Megtanulták az
-ujságokból, hogy az égboltozat megszámlálhatatlan csillagseregével
-egy nagy lapnak tekintendő, melyen a hold körülsétálgat s a föld
-lakóinak az idő járását mutatja, mint egy óra; hogy a hold e sétája
-alkalmával változatos alakokban jelenik meg; hogy tele hold van, ha
-a nappal ellenkező állást foglal el (oppositio), vagyis: a nap,
-föld és hold egyenes vonalban, középen a föld; hold-újság pedig
-akkor van, ha a nap és föld közé jut (conjunctio); végre, hogy a
-hold első és utolsó negyede akkor van, ha annak a derékszögnek a
-csúcsán van, <span class="pagenum"><a name="Page_53" id=
-"Page_53">-53-</a></span> melyet a naptól és földtől húzott egyenes
-vonalak képeznek.</p>
-<p>Egynémely éles elméjű yankee ebből arra következtetett, hogy
-holdfogyatkozás csak conjunctio vagy oppositio esetén lehet, és
-helyes vala az itéletök. Conjunctio alkalmával elsötétítheti a hold
-a napot, oppositio esetén a föld sötétítheti el, és annak, hogy a
-hold körútja alkalmával nincsen kétszer holdfogyatkozás, az az oka,
-hogy a hold forgásának síkja a föld mozgásának irányában
-hajlik.</p>
-<p>A mi a holdnak a szemhatár fölött való magasságát illeti, arra
-megfelelt a csillagvizsgáló átirata. Mindenki tudta, hogy ez a
-magasság, a szerint, a minő szélességi fokon áll a szemlélő:
-változik. Az egyetlen zóna, hol a hold a szemlélőnek éppen a feje
-fölött van, csupán az egyenlítő és az északi vagy déli szélesség
-28° között lehet. Ezért ajánlották a csillagászok olyan sürgősen,
-hogy e kisérletnél ezt a zónát válaszszák a vállalkozók, mert csak
-itt lehet függőleges irányban elröpíteni a löveget és győzhetik le
-leghamarább a föld vonzóerejét. A vállalat sikere ettől az egy
-lényeges föltételtől függött s így a közvéleménynek ez iránt
-élénken kellett érdeklődnie.</p>
-<p>A mi a holdnak a föld körül való útját illeti, annak a
-cambridgei observatorium kimerítően megadta a magyarázatát, a föld
-minden tudatlanja megtanulhatta, hogy a hold nem kört ir le
-pályáján, hanem ellipsist, a melynek egyik fokusán áll a föld.
-Ilyen elliptikus pályafutása van minden bolygónak és holdnak,
-<span class="pagenum"><a name="Page_54" id=
-"Page_54">-54-</a></span> s az észszerű mechanika teljes
-bizonyossággal bebizonyítja, hogy ez nem is képzelhető el
-másképpen. Természetesen azt is felfogták észszel, hogy a holdnak
-föld-közele azt jelenti, hogy ilyenkor a hold legközelebb áll a
-földhöz; a föld-távola pedig azt, hogy ilyenkor a legtávolabb
-áll.</p>
-<p>Ezt tehát minden amerikai tudta, akár akarta tudni, akár nem, s
-így ha csak tisztességes embernek tartá magát, senki efféle
-dolgokban tudatlan nem lehetett. No de, ha e módon el is terjedtek
-gyorsan a helyes nézetek, még sem volt könnyű dolog egy rakás
-tévedést és hiábavaló aggaskodást kiirtani.</p>
-<p>Így pl. némely derék polgár a mellett erősködött, hogy a hold
-hajdanában üstökös csillag volt, aztán hosszura nyúlt pályáján a
-föld közelébe jutva, annak vonzó ereje által lebilincselteték. Ezek
-a kocza-csillagászok e módon a holdnak elégett külsejét akarták
-megmagyarázni. De hát ezeknek csak azt kellett feleletül adni, hogy
-az üstökösöknek van légköre, a holdnak pedig vagy nincs, vagy igen
-csekély: erre aztán nem tudtak megfelelni.</p>
-<p>Mások egynémely aggaskodásuknak adtak kifejezést a holdra
-vonatkozólag. Azt hallották ugyanis, hogy a kalifák kora óta, a
-hold körforgásában bizonyos arányú gyorsasággal gyarapodik. Ebből
-egészen ok szerűen azt következtették, hogy a gyorsabb mozgásnak a
-két csillagzat között való távolság csökkenése felel meg, ha pedig
-ez a kettős működés a végtelenségig foly, akkor a holdnak egyszer
-majd a földre kell hullania. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_55" id="Page_55">-55-</a></span></p>
-<p>No de le kellett erről az aggodalmukról a jövendő nemzedékekre
-vonatkozólag mondaniok, mert Laplace számításai szerint a hold
-mozgásának gyorsulása igen szük határok között érvényesűl, s hogy
-reá aránylagos csökkenésnek kell beállania: miért is a
-naprendszerben a súlyegyennek megbomlása a jövőben nem
-fenyeget.</p>
-<p>Hátra voltak még a babonás tudatlanok, a kik nem elégedtek meg
-avval, hogy semmit sem tudtak, hanem hogy sokkal többet tudtak
-abból, a mi nem is létezik; no meg a holdról a soknál is többet
-tudtak. Egyik a holdat csiszolt tükörlapnak nézte, melyben az
-emberek a föld különböző pontjain nézegetik magukat és egymással
-gondolataikat közlik. Másik a mellett tanuskodik, hogy ezer új hold
-közül 950 mindig valami emlékezetre méltó változást jelentett, pl.:
-vízáradást, forradalmat, földrengést stb., erősen hittek tehát
-abban, hogy a holdnak misztikus befolyása van az emberi sorsra; azt
-is beszélték, hogy a föld és hold lakóit egymáshoz a rokonszenvnek
-egy fonala köti össze; Mead doktorral azt állították, hogy a
-holdnak az emberi szervezetre elhatározó befolyása van;
-fiúgyermekek csak hold-újságban születnek, leánygyermekek csak
-utolsó-negyedben stb. stb. Végre ezeket a balgatagságokat is sutba
-kellett vetniök, s habár ezóta a hatalmától megfosztott hold azok
-szemében, a kik a hatalmasok előtt szeretnek farkat csóválni,
-nagyon sokat veszített, s habár sokan ezóta semmit sem adtak is
-reá: mégis a túlnyomó többség kegyébe fogadta. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_56" id="Page_56">-56-</a></span> A
-yankeeknek nem volt egyéb becsvágyuk, mint az, hogy a levegőégnek
-ezt az új kontinensét hatalmukba kerítsék és a csillag-zászlót az
-amerikai Egyesült-Államok legmagasabb csúcsaira kitűzzék.</p>
-<div class="chapter">
-<h2>HETEDIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">A löveg dicsérete.</span></h2>
-</div>
-<p>A cambridgei observatorium október 7-diki csodálatraméltó
-átiratában csillagászati szempontból megvitatta a kérdést; mert
-arról volt szó, hogy technikai megoldását tegyék lehetővé. Minden
-más országban legyőzhetetlennek tartották volna a nehézségeket,
-melyek gyakorlati szempontból fölmerültek. Amerikában mindez csak
-gyermekjáték volt.</p>
-<p>Barbicane elnök haladéktalanul kinevezett a Gun-club kebelében
-egy előkészítő-bizottságot. Ennek a bizottságnak a feladata, hogy
-három gyűlésben megvitassa a három főkérdést: az ágyú, a löveg és a
-lőpor kérdését. Négy igen értelmes tagot választottak meg:
-Barbicanet, túlnyomó szótöbbséggel Morgan tábornokot, Elphiston
-őrnagyot s jelentést tevő titkárul a nélkülözhetetlen Maston J.
-T.-t.</p>
-<p>Október 8-dikán tartotta az első gyülést a bizottság Barbicane
-elnök lakásán, Republican-street 3. Minthogy ilyen fontos
-értekezletet a gyomor kivánságainak megzavarnia nem volt szabad, az
-asztal, mely <span class="pagenum"><a name="Page_57" id=
-"Page_57">-57-</a></span> <span class="pagenum"><a name="Page_58"
-id="Page_58"><br />
--58-</a></span> köré telepedtek, sandvichs-sal és tekintélyes
-theáskannákkal tele vala. Maston megerősítette kampója között a
-pennáját és az ülés megkezdődött.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 383px;"><a href=
-"images/i008hq.jpg"><img src="images/i008.jpg" alt=
-"AZ ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG MŰKÖDIK." title=
-"AZ ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG MŰKÖDIK." /></a>
-<p class="caption">AZ ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG MŰKÖDIK.</p>
-</div>
-<p>Barbicane kezdé meg a szót:</p>
-<p>– Kedves társaim, – mondá, – a ballisztika legfontosabb
-problemáinak egyikét kell megoldanunk, azét a tudományét, mely a
-lövegek mozgóerejével foglalkozik: azt a testet kell vizsgálnunk,
-melyet valamely hajtóerő a végtelen űrbe kiröpít, s aztán magára
-hagy…</p>
-<p>– Oh a ballisztika!… a ballisztika!… kiáltott fel a megindulás
-hangján Maston J. T.</p>
-<p>– Talán helyesebb lett volna, – folytatá Barbicane, – ha első
-ülésünk tárgyául az ágyút vettük volna…</p>
-<p>– Én is azt hiszem, – veté közbe Morgan tábornok –</p>
-<p>– És mégis – vevé át a szót Barbicane – a kérdésnek érettebb
-megfontolása után elsőbbséget kell adnunk a löveg kérdésének,
-minthogy ennek méreteitől függ az ágyú nagysága.</p>
-<p>– Szót kérek! – kiáltott Maston J. T.</p>
-<p>Készséggel megadták neki.</p>
-<p>– Vitéz barátaim, – mondá harsány hangon, – elnökünknek igaza
-van, a lövegé az elsőség. A golyó, melyet mi a holdba röpítünk, a
-mi követünk és én szeretném ezt a golyót erkölcsi szempontból
-vizsgálatom tárgyává tenni.</p>
-<p>Egy lövegnek e szokatlan szempontból való vizsgálata
-<span class="pagenum"><a name="Page_59" id=
-"Page_59">-59-</a></span> rendkívűl fölkeltette a bizottság
-tagjainak kiváncsiságát, azért Maston szavaira a legfeszültebb
-figyelemmel hallgattak.</p>
-<p>– Kedves társaim – folytatá ez – rövid óhajtanék lenni; mellőzöm
-a fizikai golyót, a mely gyilkol, én csak a mathematikai, az
-erkölcsi golyóról beszélek. Én a golyóban az emberi hatalomnak
-legfényesebb bizonyítékát látom; a golyó-alkotás tette az embert a
-világ alkotójához leghasonlatosabbá.</p>
-<p>– Nagyon helyes! – mondá Elphistone őrnagy.</p>
-<p>– Bizonynyal, – kiáltá a szónok, – a mint az Isten a csillagokat
-és bolygókat teremtette, úgy teremtette az ember a golyót, a
-világürben bolyongó csillagoknak e mását, mert hiszen a csillagok
-is valójában lövegek! Isten teremtette az elektromosság, a fény, a
-csillagok, az üstökösök, a bolygók, a holdak gyorsaságát, ő a hang
-és a szél gyorsaságát! Mi teremtettük a golyó gyorsaságát, a mely a
-vasút és a leggyorsabban futó paripák gyorsaságát is százszorta
-túlszárnyalja.</p>
-<p>Maston J. T. lelkesedett; ezt a dicsérő éneket lirai lendülettel
-zengé.</p>
-<p>– A számok beszélnek ékesen, – folytatá. – Vegyük csak a szerény
-huszonnégy-fontost, habár a villamosságnál 800,000-szer lassabban
-röpül, 640,000-szer lassabban a fénynél, 76-szor lassabban, mint a
-föld a nap körül, – mégis túlszárnyalja a hang terjedési
-sebességét, másodperczenkint 1200 lábnyi útat tesz meg; tiz mp.
-alatt 2000-et, 14 angol mérföldet egy percz alatt, 840 mérföldet
-egy óra alatt, 20,100 <span class="pagenum"><a name="Page_60" id=
-"Page_60">-60-</a></span> mérföldet egy nap alatt és egy év alatt
-éppen akkora útat, mint a föld egyenlítőjének két pontja a földnek
-tengelye körül való forgásánál, vagyis: 7.336,500 mérföldet: tehát
-11 nap alatt a holdba érkeznék, tizenkét év alatt a naphoz. Ezt
-tehetné meg a szerény golyó, a mi alkotásunk! Mi lenne akkor, ha
-húszszor akkora gyorsaságot kölcsönöznénk neki! Oh, dicső golyó,
-hiszem és vallom, hogy tégedet, mint a mi követünket, oda fönn
-illendő tisztelettel fogadnak.</p>
-<p>Ezt a beszédet a bizottság tagjai harsogó éljennel fogadták és
-Mastonnak szerencsét kivántak hozzá.</p>
-<p>– És most, – mondá Barbicane, – miután a költészetnek is
-megadtuk a maga szerepét, hadd szóljunk egyenesen a tárgyhoz.</p>
-<p>– Hajlandók vagyunk rá, – válaszolák a bizottság tagjai és
-mindenik féltuczat sandwichsot nyelt el.</p>
-<p>– Önök ismerik a mi feladatunkat, – folytatá az elnök, – arról
-van szó, hogy egy lövegnek másodperczenkint 12,000 yardnyi<a name=
-"FNanchor_5" id="FNanchor_5"></a><a href="#Footnote_5" class=
-"fnanchor">5)</a> gyorsaságot adjunk. Én hiszem, hogy ez nekünk
-sikerülni fog. Mindenek előtt vegyük szemügyre az eddig elért
-gyorsaságokat; Morgan tábornoknak módjában áll, hogy erről minket
-felvilágosítson.</p>
-<p>– Annál is inkább, – felelé a tábornok, – mert a háború alatt a
-kisérletező bizottság tagja voltam. Megjegyzem, hogy Dahlgreen
-százas-ágyui, melyek 15,000 láb távolságra röpítették a golyót,
-lövegeiknek 500 yardnyi kezdő sebességet kölcsönöztek. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_61" id="Page_61">-61-</a></span></p>
-<p>– Jól van. És Rodman Columbiadja?<a name="FNanchor_6" id=
-"FNanchor_6"></a><a href="#Footnote_6" class="fnanchor">6)</a> –
-kérdé az elnök.</p>
-<p>– A Hamilton erősség mellett, New-York közelében használt
-Rodman-féle Columbiad féltonna<a name="FNanchor_7" id=
-"FNanchor_7"></a><a href="#Footnote_7" class="fnanchor">7)</a>
-súlyú golyókat hat mérföldnyire röpített másodperczenkint, 600
-yardnyi kezdő sebességgel. Oly eredmény ez, minőre az angol
-Armstrong és Palliser soha nem jutottak.</p>
-<p>– Persze, az angolok! – mondá Maston J. T., fenyegetőleg emelvén
-karját nyugat felé.</p>
-<p>– E szerint a 800 yardnyi kezdő sebesség eddigelé a legnagyobb,
-– veté közbe Barbicane.</p>
-<p>– Úgy van, – válaszola Morgan.</p>
-<p>– Meg kell jegyeznem, – szólott közbe Maston J. T., – hogy az én
-mozsaram, ha szét nem pukkadt volna…</p>
-<p>– Az ám, csakhogy mégis szétpukkadt, – viszonzá jóakaró
-kézmozdulattal Barbicane. – Nekünk kiindulási pontul ezt a 800
-yardnyi sebességet kell fölvennünk. Huszszor ekkora sebességet kell
-elérnünk. Minthogy e sebesség elérésének módozatát egy másik
-gyülésen fogjuk szőnyegre hozni, most arra fordítsuk minden
-figyelmünket, derék társaim, hogy minő méretű legyen a golyó. Azt
-bizonyára belátják, hogy nem lehet szó csak féltonna súlyú
-golyóról.</p>
-<p>– Miért nem? – kérdé az őrnagy. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_62" id="Page_62">-62-</a></span></p>
-<p>– Azért nem, – veté közbe élénken Maston, – mert a mi golyónknak
-olyan nagynak kell lennie, hogy magára vonja a hold lakóinak
-figyelmét.</p>
-<p>– Úgy van, – válaszolt Barbicane, – és még egy másik fontos
-okból.</p>
-<p>– Mit ért ön ez alatt a fontos ok alatt, Barbicane? – kérdé az
-őrnagy.</p>
-<p>– Azt értem, hogy nem elég az üdvösségre, hogy egy löveget
-elröpítsünk s aztán vele tovább ne törődjünk, követnünk kell azt
-addig a pontig, a míg czéljához ér.</p>
-<p>– Hm! – kiáltotta fel kissé meglepetve a tábornok és az
-őrnagy.</p>
-<p>– Mindenesetre, mert kisérletünknek nem lesz semmi
-eredménye.</p>
-<p>– Nos, – vélekedék az őrnagy, – és a lövegnek rendkivüli
-méretűnek kell erre a czélra lennie?</p>
-<p>– Nem, kérem szeretettel, hallgassanak meg. Tudják, hogy az
-optikai műszerek immár nagyon tökéletesek, némely teleszkop
-hatszázszoros nagyításra alkalmas, úgy, hogy ezeken át a holdat
-negyven angol mérföld távolságban láthatják. Ebből a távolságból a
-hatvan láb nagyságú testek egészen láthatók. Hogy a teleszkopok
-erejét tovább nem fokozták, annak az az oka, mert a látás tiszta
-voltának rovására esnék. Minthogy a hold fénye gyönge,
-visszaverődött fény, arra már gondolni sem lehet, hogy még nagyobb
-legyen a teleszkop ereje.</p>
-<p>– Nos, mit akar ebből következtetni! – kérdé a <span class=
-"pagenum"><a name="Page_63" id="Page_63">-63-</a></span>
-<span class="pagenum"><a name="Page_64" id="Page_64"><br />
--64-</a></span> tábornok. A löveget ön 60 lábnyi átmérőjűvé akarja
-öntetni?</p>
-<div class="figcenter" style="width: 383px;"><a href=
-"images/i009hq.jpg"><img src="images/i009.jpg" alt=
-"RODMAN «COLUMBIAD»-JA." title="RODMAN «COLUMBIAD»-JA." /></a>
-<p class="caption">RODMAN «COLUMBIAD»-JA.</p>
-</div>
-<p>– Nem!</p>
-<p>– Avagy a holdnak intenzivebb fényt akar kölcsönözni?</p>
-<p>– Azt akarom.</p>
-<p>– Az egy kissé merész dolog, – kiáltott fel Maston J. T.</p>
-<p>– Pedig nagyon egyszerű a dolog, – viszonzá Barbicane. Mert
-ugyan nem lesz-e a holdnak erősebb fénye, ha sikerül nekem azt a
-levegő-réteget, melyen át e fény hozzánk hatol, ritkítani?</p>
-<p>– Minden bizonynyal.</p>
-<p>– Nos tehát, erre a czélra elég lesz, ha a teleszkopot egy magas
-hegy csúcsára állítjuk fel.</p>
-<p>– Kapitulálok, – viszonzá az őrnagy. – Minő bámulatos ügyessége
-van önnek arra nézve, hogy a dolgokat egyszerűvé tegye… és minő
-fényerősítésre számít?</p>
-<p>– Negyvennyolczezerszeres erősítésre, úgy, hogy a holdat öt
-mérföld távolságra láthatjuk, és arra nézve, hogy a holdban levő
-tárgyak láthatókká váljanak, elegendő lesz, ha kilencz lábnyi az
-átmérőjük.</p>
-<p>– Pompás! – kiáltott fel Maston, – e szerint a mi lövegünk
-kilencz láb átmérőjű lesz?</p>
-<p>– Annyi.</p>
-<p>– Engedje meg, – veté közbe Elphiston őrnagy, – hogy
-megjegyezzem, a lövegnek súlya is van…</p>
-<p>– Lassan, őrnagy, – válaszolt Barbicane, – mielőtt <span class=
-"pagenum"><a name="Page_65" id="Page_65">-65-</a></span> a lőveg
-súlyáról beszélnénk, főlemlítem, hogy elődeink e tekintetben
-csodákat műveltek. Nincs szándékomban világért sem azt állítani,
-hogy a ballisztika nem fejlődött, de meg kell jegyeznem, hogy már a
-középkorban bámulatos eredményekre jutottak, – mondhatnám
-bámulatosabbakra, mint mi.</p>
-<p>– Például, – viszonzá Morgan.</p>
-<p>– Bizonyítsa be, a mit mond, – kiáltott fel tüzesen Maston J.
-T.</p>
-<p>– Semmi sem könnyebb, mint ezt bebizonyítani, – felelt
-Barbicane. – Mondhatok példákat. Mikor II. Mahomed 1453-ban
-Konstantinápolyt ostromolta, 1900 fontos kő-golyókat dobáltak,
-mondhatom csinos kis darabkák lehettek.</p>
-<p>– Ej ha! – mondá az őrnagy, – 19 mázsa, derék egy szám.</p>
-<p>– A máltai lovagok korában, a St. Elme erősségen volt egy ágyú,
-mely 2500 fontos löveget röpített tova.</p>
-<p>– Lehetetlen!</p>
-<p>– Végül egy franczia történetiró tanusága szerint XI. Lajos
-idejében volt egy mozsár, mely csak 500 fontos bombákat lőtt ki
-ugyan; de ez a Bastilletől, hova a bolondok az okosakat becsukták,
-Charentonig hatolt, hol viszont a bolondokat tartották fogva az
-okosak.</p>
-<p>– Nagyon jó! – mondá Maston J. T.</p>
-<p>– Ugyan mi minden történt velünk azóta, ha röviden
-összefoglaljuk. Az Armstrong-ágyú ötszáz fontosokat, <span class=
-"pagenum"><a name="Page_66" id="Page_66">-66-</a></span> a
-Rodman-Columbiad féltonnásokat hord. Úgy tünik fel, hogy az ágyúk
-röpítő ereje növekedett, de a golyók súlya fogyott. Ha mi e
-tekintetben buzgólkodunk, elérhetjük, hála a tudomány fejlődésének,
-azt, hogy lövegeink tizszer akkora súlyuak lesznek, mint a II.
-Mohamed-é és a máltai lovagoké.</p>
-<p>– Nyilván úgy lehet, – mondá az őrnagy, – de minő érczből
-kivánja öntetni ezt a löveget?</p>
-<p>– Egyszerű öntött vasból, – vélekedék Morgan tábornok.</p>
-<p>– Piha, öntött vas!… kiáltá Maston J. T. megvetően, – nagyon
-közönséges matéria az egy olyan golyónak, mely a holdba megy
-látogatóba.</p>
-<p>– Ne túlozzunk, tiszteletre méltó barátom, – viszonzá Morgan, –
-az öntött vas megfelel.</p>
-<p>– No hát, – folytatá Elphiston őrnagy, az a golyó öntött vasból,
-kilencz lábnyi átmérőjű, s ennek arányosan megfelelő nagyságu még
-mindig szörnyű súlyos leend.</p>
-<p>– Az ám, ha tömör, de korántsem, ha üres, – mondá Barbicane.</p>
-<p>– Üres?… Tehát kartács-gránát?</p>
-<p>– A melybe táviratokat dughatunk és mintákat a
-terményeinkből?</p>
-<p>– Úgy van, üres golyónak kell lenni minden áron, viszonzá
-Barbicane. – A 108 hüvelyk átmérőjű tömör golyónak súlya 20,000
-font volna; bizonyára számot tevő súly. Minthogy azonban a golyónak
-bizonyos keménységünek <span class="pagenum"><a name="Page_67" id=
-"Page_67">-67-</a></span> <span class="pagenum"><a name="Page_68"
-id="Page_68"><br />
--68-</a></span> is kell lennie, azt ajánlom, hogy legyen a mi
-golyónk 5000 fontos.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 383px;"><a href=
-"images/i010hq.jpg"><img src="images/i010.jpg" alt=
-"A MÁLTAI LOVAGOK ÁGYÚJA." title="A MÁLTAI LOVAGOK ÁGYÚJA." /></a>
-<p class="caption">A MÁLTAI LOVAGOK ÁGYÚJA.</p>
-</div>
-<p>– Minő vastagok legyenek az oldalfalak? – kérdé az őrnagy.</p>
-<p>– A rendes aránynak megfelelően, – vélekedék Morgan, – 108
-hüvelyk átmérőnek legalább két lábnyi vastag fal felel meg.</p>
-<p>– Ennyi túlságosan sok volna – viszonzá Barbicane. Méltassák
-figyelmökre, hogy a jelen esetben nem olyan golyóról van szó, mely
-falakat fúr keresztül; elegendő, ha az oldalfalak oly erősek, hogy
-a lőpor robbantó erejét ellensulyozzák. E szerint ez a kérdés: minő
-vastag fala legyen egy olyan öntött vasból készült üres golyónak, a
-melynek csak 20,000 font súlyunak szabad lennie? A mi derék
-mathematikusunk, Maston, rögtön megmondhatja nekünk.</p>
-<p>– Misem könnyebb ennél, – viszonzá a bizottságnak tiszteletre
-méltó titkára. Rögtön nehány algebrai tételt állított fel: π és
-<i>x</i> a második hatványon jöttek le pennája hegyéről; úgy
-tetszék, mintha érintenie sem kellene és már vonja ki a harmadik
-gyököt, aztán megszólalt:</p>
-<p>– Az oldalfalaknak alig kell két hüvelyknyi vastagságuaknak
-lenniök.</p>
-<p>– Elegendő volna ennyi? – kérdé az őrnagy kételkedő
-ábrázattal.</p>
-<p>– Bizonyára nem, – viszonzá az elnök.</p>
-<p>– Nos, mit tévők legyünk tehát? – szólott Elphiston, kissé
-megzavarodva. <span class="pagenum"><a name="Page_69" id=
-"Page_69">-69-</a></span></p>
-<p>– Más érczet választunk.</p>
-<p>– Rezet? – kérdé Morgan.</p>
-<p>– Nem, az igen nehéz; valami jobbat fogok önöknek ajánlani.</p>
-<p>– Mit? – kérdé az őrnagy.</p>
-<p>– Aluminiumot, – felelé Barbicane.</p>
-<p>– Aluminiumot! – kiáltának fel az elnök társai.</p>
-<p>– Minden bizonynyal, barátaim. Önök tudják, hogy 1854-ben egy
-Sainte-Claire-Deville nevű franczia vegyésznek sikerült az
-aluminiumot szilárd tömegben előállítani. Ez a drága fém olyan
-fehér, mint az ezüst, nem változik, mint az arany, szivós, mint a
-vas, olvasztható, mint a réz, és olyan könnyű, mint az üveg;
-alkalmas a feldolgozásra, mindenütt el van terjedve, mert minden
-kőzetnek az alapját képezi – háromszorta könyebb, mint a vas és
-éppen alkalmasnak látszik arra nézve, hogy a mi lövegünknek az
-anyaga legyen.</p>
-<p>– Éljen az aluminium! – kiáltá a bizottság titkára.</p>
-<p>– No de, kedves elnök, – veté közbe az őrnagy, nem igen drága az
-aluminium?</p>
-<p>– Eleinte az volt, – viszonzá Barbicane, – egy fontnak 260–280
-dollár volt az ára, aztán leszállott 27 dollárra, most már csak
-kilencz dollár.</p>
-<p>– De mégis, ha fontja kilencz dollár, – felelé az őrnagy, – még
-mindig szerfölött drága.</p>
-<p>– Mindenesetre, kedves őrnagy, nagy ár ez, de meggyőzzük.</p>
-<p>– És minő nehéz lesz a löveg? – kérdé Morgan. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_70" id="Page_70">-70-</a></span></p>
-<p>– Elmondom önöknek számításaim eredményét, – felelt Barbicane.
-Egy 108 hüvelyk átmérőjű és 12 hüvelyk vastagfalu üres golyó, ha
-öntött vasból készül 67,440 font súlyu volna; aluminiumból 19250
-fontot nyom.</p>
-<p>– Nagyszerű! – kiáltott fel Maston, – ez már belevág
-tervezetünkbe.</p>
-<p>– Nagyszerű… pompás! – viszonzá az őrnagy, – de nem tudná
-megmondani, hogy mennyibe kerül egy aluminium golyó, ha fontja 18
-dollár?</p>
-<p>– 173,250 dollár, ennyibe, egészen pontosan számítva. No de ne
-aggódjanak, barátaim, jót állok arról, hogy vállalatunkhoz annyi
-pénzünk lesz, a mennyi éppen kell.</p>
-<p>– Csak úgy ömlik a pénz a kasszánkba.</p>
-<p>– Nos, mit szólanak önök az aluminiumhoz? – kérdé az elnök.</p>
-<p>– Elfogadjuk! – kiálták egy szivvel, egy lélekkel.</p>
-<p>– A löveg alakja nem fontos, – folytatá Barbicane, minthogy az,
-ha a légkörön áttörte magát, az űrben mozog; azért tehát gömbölyü
-golyót ajánlok, a mely tetszés szerint foroghat mindenfelé.</p>
-<p>Igy végződött a bizottság első ülése; a löveg kérdését
-elintézték és Maston J. T. rendkivül örvendett, hogy a holdba egy
-aluminium golyót fognak röpíteni. «A holdlakók, – mondá, – igen
-derék ideának fogják ezt tartani.» <span class="pagenum"><a name=
-"Page_71" id="Page_71">-71-</a></span></p>
-<div class="chapter">
-<h2>NYOLCZADIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">Az ágyú története.</span></h2>
-</div>
-<p>Az első gyülés határozatai nagy feltünést keltettek. Egy némely
-félénk természetű ember megütődött azon, hogy 20,000 fontos löveget
-röpítenek a levegőbe. Kérdezgették, hogy volt-e valaha ágyú, mely
-ekkora tömegnek megfelelő kezdő-sebességet adhatott volna? A
-második ülés jegyzőkönyvének kellett erre a meggyőző feleletet
-megadnia.</p>
-<p>Másnap este a bizottság tagjai ugyancsak sandwichs-hegyekkel és
-thea-oceánnal megrakott asztal körül telepedtek le. Mindjárt hozzá
-kezdtek a tanácskozáshoz, most már bevezetésre sem vala
-szükség.</p>
-<p>– Kedves társaim, – mondá Barbicane, – most már az ágyú
-kérdésével kell foglalkoznunk: minő hosszú, alakú, szerkezetű és
-sulyú legyen. Meglehet, hogy ezt az ágyút rengeteg méretüvé kell
-öntenünk; ámde ha még oly nagy nehézségek állanak is utunkba, a mi
-ipari lángelménk könnyen diadalmoskodik. Hallgassanak tehát
-kegyesen reám és ne kiméljenek meg találó megjegyzéseiktől. Nem
-félek azoktól.</p>
-<p>E kijelentést helyeslő morgással fogadták.</p>
-<p>– Ne téveszszük szemünk elől, hogy tegnapi tanácskozásunk
-alkalmával meddig jutottunk; a feladat következő: egy 108 hüvelyk
-átmérőjü, 20,000 font sulyú üres golyónak másodperczenkint 12,000
-yardnyi kezdő-sebességet kell adnunk. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_72" id="Page_72">-72-</a></span></p>
-<p>– Valóban ez a feladatunk, – jegyzé meg Elphiston őrnagy.</p>
-<p>– Ha tehát, – folytatá Barbicane, – egy löveg az ürbe
-röpíttetik, mi történik akkor? Három független erő hatásának vagyon
-kitéve: a környezet ellenállásának, a föld vonzásának és a benne
-levő röpítő-erőnek. Vizsgáljuk közelebből ezt a három erőt. A
-környezetnek vagyis a levegőnek ellenállása jelentéktelen lesz. A
-levegő tényleg 40 angol mérföldnyire terjed a föld felett.
-Tizenkétezer yardnyi kezdő-sebességnél ezt a távolságot 5
-másodpercz alatt áthaladja a golyó. Vegyük most a föld vonzó
-erejét, vagyis a golyó nehézségét figyelembe. Tudjuk, hogy ez a
-vonzó erő a távolság négyzetével fordított arányban csökken. A
-fizika a következőkre tanít minket: ha egy magára hagyatott test a
-föld felületére esik, erre nézve az alap-mérték az első
-másodperczben 15 láb és ha ugyanez a test 257,542 mérföldről esik
-le – vagyis más szóval a holdnak a földtől való távolságából, úgy
-esésének első másodperczére egy félvonalnál nem több. Ez csaknem
-mozdulatlanság. Arról van tehát szó, hogy ezt az ellenállást
-nyomról-nyomra legyőzzük. Mi módon lehetséges ez? A ható
-erővel.</p>
-<p>– Éppen ez a nehézség! – szólott közbe az őrnagy.</p>
-<p>– Ugy van, ez a nehézség, – folytatá Barbicane, de mi le fogjuk
-győzni, mert az a ható erő, melyre nekünk szükségünk van, a golyó
-csövének hosszától és a felhasználandó lőpor mennyiségétől függ. No
-hát, foglalkozzunk ma az ágyú méreteivel. Jól meg kell jegyezni,
-<span class="pagenum"><a name="Page_73" id=
-"Page_73">-73-</a></span> hogy mi azt csaknem határtalan ellenálló
-képességgel akarjuk felruházni, mert nem csatározáshoz készül.</p>
-<p>– Mindez oly világos, mint a nap fénye, – válaszolá a
-tábornok.</p>
-<p>– Eddigelé, – mondá Barbicane, – a leghosszabb csövű ágyúk, a
-rengeteg Columbiadok, nem hosszabbak 25 lábnál, azért a mi
-Columbiadunknak olyan méreteket adunk, a mi csodálkozásra késztet
-egy némely embert.</p>
-<p>– Meghiszem azt! – kiáltott fel Maston. – Én részemről ágyút
-kivánok, a mely legalább fél angol mérföld hosszú.</p>
-<p>– Fél mérföld! – álmélkodának az őrnagy és a tábornok.</p>
-<p>– Bizony, fél mérföld s még ez is felével rövidebb lesz a
-kelleténél.</p>
-<p>– Ejnye, Maston, – szólott Morgan, – ön túloz.</p>
-<p>– Nem, – viszonzá a vérmes természetű titkár, valóban nem tudom,
-miért vádol ön engem túlzással?</p>
-<p>– Mert túl megy a határokon.</p>
-<p>– Önök tudják, uraim, – veté oda Maston büszke tekintettel, –
-hogy egy tüzér éppen úgy nem mehet soha túl a határon, valamint egy
-golyó nem.</p>
-<p>Mivelhogy a vitatkozás személyeskedéssé vált, közbeveté magát az
-elnök.</p>
-<p>– Ne veszítsük el a nyugalmunkat. Uraim, legyünk megfontolók;
-okvetlenül hosszú csövű ágyút kell csináltatnunk, minthogy a cső
-hoszsza a löveg alatt összetömörült <span class="pagenum"><a name=
-"Page_74" id="Page_74">-74-</a></span> gáz feszítő erejét fokozza,
-ámde bizonyos határokon túlmennünk nem szabad.</p>
-<p>– Egészen úgy van, – mondá az őrnagy.</p>
-<p>– Minő szabályok érvényesülnek ily esetekben? Az ágyú
-rendszerint huszszor-huszonötször olyan hosszú, mint a golyónak
-átmérője és 235–240-szer olyan súlyos, mint a golyó.</p>
-<p>– Ez nem elég kiáltott fel méltatlankodva Maston.</p>
-<p>– Megengedem hogy nem elég, érdemes barátom, mert tényleg
-eszerint az arány szerint egy kilencz lábnyi átmérőjű és
-harminczezer font sulyú lövegnek 225 láb hosszú és 7.200,000, font
-sulyú ágyú felelne meg.</p>
-<p>– Nevetséges! – kiáltott Maston. – Hiszen akkor válaszszunk egy
-pisztolyt, az is megteszi.</p>
-<p>– Meghiszem azt, – viszonzá Barbicane. – Azért 900 láb hosszú
-ágyút szándékozom öntetni, tehát négyszer olyan hosszút.</p>
-<p>A tábornok és őrnagy tettek ugyan egy-két ellenvetést,
-mindazonáltal a bizottság titkára melegen ajánlotta ez indítványt
-és egyhangulag elfogadták.</p>
-<p>– Hát az ágyú-falak minő vastagok legyenek? – kérdé
-Elphiston.</p>
-<p>– Hat lábnyiak, – felelé Barbicane.</p>
-<p>– Remélem, nem gondolja, hogy ilyen tömeget lafettára
-helyezhetünk? – kérdé az őrnagy.</p>
-<p>– Pedig milyen dicső dolog volna! mondá Maston.</p>
-<p>– De nem volna lehetséges, – viszonzá Barbicane. Én úgy
-gondolom, hogy ezt az ágyút belesülyesztenők a földbe, kovácsolt
-vasból gyürüket vonnánk körüle <span class="pagenum"><a name=
-"Page_75" id="Page_75">-75-</a></span> <span class=
-"pagenum"><a name="Page_76" id="Page_76"><br />
--76-</a></span> és körülvennők kő- és mészfallal, hogy a körülötte
-levő szilárd talajnak ellenálló erejéből kivehetné a részét. Ha az
-ágyú készen van, belsejét gondosan kifurnók, kaliberét
-meghatároznók, hogy a golyó oldalfalai űrt ne hagyjanak; így aztán
-a lőpor nem megy veszendőbe és egész terjeszkedő ereje feszítő
-erővé változik.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 381px;"><a href=
-"images/i011hq.jpg"><img src="images/i011.jpg" alt=
-"MASTON ÁGYÚ-CSÖVE." title="MASTON ÁGYÚ-CSÖVE." /></a>
-<p class="caption">MASTON ÁGYÚ-CSÖVE.</p>
-</div>
-<p>– Éljen!… éljen! – kiáltott Maston, megvan az ágyúnk!</p>
-<p>– Még nincsen, – viszonzá Barbicane, buzgólkodó barátját kezével
-türelemre intve.</p>
-<p>– Ugyan miért nincs?</p>
-<p>– Mert még nem állapítottuk meg az alakját. Ágyú legyen, kartács
-vagy mozsár?</p>
-<p>– Ágyú! – mondá Morgan.</p>
-<p>– Kartács! – indítványozá az őrnagy.</p>
-<p>– Mozsár! – mennydörgött Maston.</p>
-<p>És már azon a ponton voltak, hogy élénk vitatkozásba
-melegedjenek bele, kiki a maga kedves fegyvernemét dicsőítvén,
-midőn az elnök röviden elvágta a vita fonalát.</p>
-<p>Barátim, – mondá, – mindnyájuk kivánságát teljesítem; a mi
-Columbiadunk mind a három tűzszerszámnak bir valamely
-alkotórészével. Ágyú lesz, mert lőpor-üregének éppen olyan átmérője
-lesz, mint a csövének; kartács is lesz, mert üres golyót fog
-röpíteni; mozsár is lesz, mert 90° szög alatt állítják fel és
-minden visszaható erő kizárásával a szilárd földbe megingathatlanul
-áll és a lövegre irányítja minden kiröpítő erejét. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_77" id="Page_77">-77-</a></span></p>
-<p>– Elfogadjuk! Elfogadjuk! – viszonzák a bizottság tagjai.</p>
-<p>– Még csak egy szerény megjegyzést koczkáztatok, mondá
-Elphiston, – a kartács-ágyú-mozsár vontcsövű lesz-e?</p>
-<p>– Nem, – felelé Barbicane, – nem, nekünk rendkivül nagy
-kezdő-sebességre van szükségünk, s önök jól tudják, hogy a golyó a
-vontcsövű ágyúkból kisebb sebességgel lódul ki, mint a sima
-csövüekből.</p>
-<p>– Helyes!</p>
-<p>– Végre elkészült az ágyú, – ismétlé Maston.</p>
-<p>– Még nem egészen, – felelé az elnök.</p>
-<p>– Ugyan miért nem?</p>
-<p>– Mert még nem tudjuk, hogy minő anyagból öntessük.</p>
-<p>– Állapítsuk meg haladéktalanul!</p>
-<p>– Éppen most akartam előállani egy indítványnyal.</p>
-<p>A bizottság négy tagja egy-egy tuczat sandwichot nyelt el s reá
-öblített egy-egy üst theát, aztán kezdődött újra az értekezlet.</p>
-<p>– Derék társaim, – kezdé Barbicane, – a mi ágyúnknak szerfölött
-tartósnak, rendkívül keménynek kell lennie, hogy a tűz meg ne
-olvaszsza, fel ne oldja, s a savak hatása alatt meg ne
-meszesedjék.</p>
-<p>– Kétségen kívül ilyennek kell lennie, – viszonzá az őrnagy, – s
-minthogy nekünk igen tetemes érczre van szűkségünk, bizonyára nem
-lesz nehéz dolog a választás. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_78" id="Page_78">-78-</a></span></p>
-<p>– Nos hát akkor én a mi Columbiadunk számára az eddig ismert
-legjobb öntvényt hozom javaslatba: száz rész rezet, tizenkét rész
-ónt és hat rész bronzot, – mondá Morgan.</p>
-<p>– Barátaim, – szólott Barbicane, – megengedem, hogy ez a keverék
-kitünőnek bizonyult, de jelen esetben igen költséges és roppant
-nehéz volna az alkalmazásban. Azért úgy vélem, kitünő, de nem
-nagyon drága anyagot kell választanunk, pl. az öntött vasat. Nem
-gondolná, őrnagy?</p>
-<p>– Tökéletesen igaza van, – viszonzá az őrnagy.</p>
-<p>– Az öntött vas tényleg tízszer kevesebbe kerül, mint a bronz,
-könnyen önthető, a föld-formába egyszerűen beleömlik, gyorsan
-kezelhető; pénz- és időkimélet egyszerre. Azonkívül kitünő anyag;
-emlékszem, hogy a háború alatt Atlanta ostroma alkalmával öntött
-vasból készült ágyúkból öt percznyi szünetekkel ezer lövést tettek,
-a nélkül, hogy valami kár esett volna bennök.</p>
-<p>– Mégis az öntött vas könnyen szétreped, – veté közbe
-Morgan.</p>
-<p>– Igaz, de minő ellenálló ereje van; egyébiránt teszek róla,
-hogy a miénk szét ne repedjen.</p>
-<p>– Hiszen egy derék embernek is szétrepedhet valamely gyártmánya,
-– jegyzé meg Maston jelentőséggel teljesen.</p>
-<p>– Minden bizonynyal, – viszonzá Barbicane. – Kérném a mi érdemes
-titkárunkat, hogy egy öntött vasból gyártott ágyúnak a súlyát
-kiszámítani sziveskedjék, <span class="pagenum"><a name="Page_79"
-id="Page_79">-79-</a></span> a mely 900 láb hosszú, belső átmérője
-9 láb és 6 láb vastag falai vannak.</p>
-<p>– Rögtön, – válaszolt Maston J. T.</p>
-<p>És, mint a minap, csodálatos gyorsasággal felállította tételeit
-s egy percz mulva így szólott:</p>
-<p>– Ennek az ágyúnak 68,040 tonna (68.040,000 kilogramm) súlya
-lesz.</p>
-<p>– És mennyibe fog kerülni, ha fontját két centimesre
-becsüljük?</p>
-<p>– 2.510,701 dollár (13 millió 608,000 franc).</p>
-<p>Maston, az őrnagy és a tábornok aggodalmas arczczal tekintettek
-Barbicanera.</p>
-<p>– Nos, uraim! – mondá az elnök, – ismétlem önöknek még egyszer
-azt, a mit tegnap kijelentettem, ne féljenek: milliókban nem lesz
-hiány.</p>
-<p>Elnöküknek e megnyugtatására a bizottság feloszlatta a gyülést,
-minekutána a harmadik gyülésre a következő estét a jelölte ki.</p>
-<div class="chapter">
-<h2>KILENCZEDIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">A lőpor kérdése.</span></h2>
-</div>
-<p>Hátra volt még a lőpor kérdése. A közönség feszült várakozással
-nézett ennek az értekezletnek elébe. Minekutána a löveg vastagságát
-és az ágyú hoszszát megállapították, most az volt a kérdés, hogy
-mennyi lőporra volna szükség, hogy a kellő röpítő-erőt megadja a
-lövegnek. Erre a rettenetes erőre, mely fölött <span class=
-"pagenum"><a name="Page_80" id="Page_80">-80-</a></span> azonban
-uralkodik az ember, az a feladat várt, hogy hallatlan mértékben
-érvényesüljön.</p>
-<p>Általánosan elfogadták, sőt bizonyos örömmel, hogy a lőport a
-XIV. században egy Schwarcz nevű szerzetes találta fel, a ki e
-fölfedezésért életével adózott. Most azonban teljesen lerontották
-ezt a balhitet s a középkori mesék világába utasították. A lőport
-nem találta fel senki; a görögtűzből vette eredetét, a mely szintén
-kén és salétrom keveréke. Csakhogy ezek a keverékek azóta a
-szétfolyókból a szétrobbanóba mentek át.</p>
-<p>No de, ámbátor a tudósok tisztázták ezt a tévedést, mégis kevés
-ember tudja megitélni a lőpornak mechanikai erejét. Pedig tudnunk
-kell ezt, hogy a bizottság által tárgyalandó kérdés fontosságát
-méltányolhassuk.</p>
-<p>Egy liter lőpornak a súlya két font (900 gramm), ha felrobban
-400 liter gázt fejleszt; ha ez a gáz szabad levegőn van, 2400 fok
-hőmérsék hatása alatt, akkor 4000 liternyi térfogatot tölt be. E
-szerint a lőpor területe az általa kifejlesztett gáz területéhez
-úgy viszonylik, mint 1: 4000. Ebből megitélhetjük e gáznak
-rettenetes feszítő erejét, ha 4000-szerte kisebb helyre szorul
-be.</p>
-<p>Ezt jól tudták a bizottság tagjai, midőn másnap összegyültek.
-Barbicane átadta a szót Elphiston őrnagynak, ki a háború alatt
-lőpor-igazgató volt.</p>
-<p>– Kedves társaim, – mondá a kitünő vegyész, – csalhatatlan
-számokkal kezdem előterjesztésemet, hogy ezt vehessük alapul. Azt a
-24-fontost, melyről <span class="pagenum"><a name="Page_81" id=
-"Page_81">-81-</a></span> <span class="pagenum"><a name="Page_82"
-id="Page_82"><br />
--82-</a></span> minap tiszteletre méltó barátunk, Maston, oly
-költői elragadtatással beszélt, csak 16 font lőpor rőpítette ki az
-ágyú torkából.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 385px;"><a href=
-"images/i012hq.jpg"><img src="images/i012.jpg" alt=
-"A LŐPOR FELTALÁLÁSA." title="A LŐPOR FELTALÁLÁSA." /></a>
-<p class="caption">A LŐPOR FELTALÁLÁSA.</p>
-</div>
-<p>– Megbizhatunk ebben a számban? – kérdé Barbicane.</p>
-<p>– Teljesen, – viszonzá az őrnagy. – Az Armstrong ágyúnak 75 font
-lőporra van szüksége, hogy 800 fontos golyót lódítson ki és a
-Rodman-Columbiadnak csak 160 fontra, hogy féltonnás golyóit hat
-mérföldre zúdítsa. Ezekben a tényekben nem lehet kételkednünk; a
-tüzér-választmány jegyzőkönyvéből merítettem.</p>
-<p>– Egészen helyes, – szólott közbe a tábornok.</p>
-<p>– Nos tehát, – folytatá az őrnagy, – vonjuk le a számokból a
-következtetéseket: hogy a lőpor mennyisége a löveg súlyához
-viszonyítva nem növekszik arányosan. Mert ha 24-fontos golyóhoz 16
-font lőpor szükséges, vagy más szavakkal: ha a közönséges ágyúknál
-a felhasznált lőpor a löveg súlyának <sup>2</sup>/<sub>3</sub>-da,
-úgy e viszony nagyon változó. Számítsák ki önök, s meg fognak róla
-győződni, mert hiszen egy féltonnás golyónak nem 333 font lőporra,
-hanem csak 160 fontra van szüksége.</p>
-<p>– Mire akar ebből következtetni? – kérdé az elnök.</p>
-<p>– Ha ön ez elméletet a végsőkig alkalmazza, – jegyzé meg Maston,
-– úgy arra az eredményre jut, hogy kellő súlyú golyóknak
-egyáltalában semmi lőporra sincs szükségök. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_83" id="Page_83">-83-</a></span></p>
-<p>– Az én Maston barátom még a legkomolyabb dolgoknál sem tud el
-lenni tréfa nélkül – viszonzá az őrnagy – ámde legyen nyugodt;
-nemsokára olyan mennyiségű lőport hozok javaslatba, hogy avval az
-ön tüzéri önérzete is beéri. Én csak azt akarom itt felemlíteni,
-hogy a háború alatt használt legnagyobb ágyúknál is a lőpor –
-tapasztalatunk szerint – csak tizedrésznyire volt olyan nehéz, mint
-a golyó.</p>
-<p>– Ez a tény egészen pontos, – mondá Morgan. Mielőtt azonban a
-szükséges lőpornak mennyiségét határoznók meg, helyén valónak
-tartanám, hogy e lőpor minéműségét állapítsuk meg.</p>
-<p>– Durvaszemű lőport fogunk használni, – viszonzá az őrnagy,
-gyorsabban ég el, – mint a finomszemű.</p>
-<p>– Minden esetre, – jegyzé meg Morgan, – de nagyon romboló és
-esetleg megrontja az ágyúcsövet.</p>
-<p>– Megengedem. Ámde a mi hosszabb használatra szánt ágyúknál el
-nem viselhető, a mi Columbiadunkra nem vonatkozhatik. Robbanástól
-nem kell félnünk, arra viszont feltétlenül kell számítanunk, hogy a
-lőpor azonnal tüzet fogjon, hogy mechanikai hatása teljes mértékben
-érvényre jusson.</p>
-<p>– Több gyujtó-nyilást furhatnánk, hogy egyszerre több helyen
-süssük el, – vélekedék Maston.</p>
-<p>– Minden bizonynyal, csakhogy az által megnehezítjük a kezelést,
-– mondá Elphiston. Azért én a durvaszemű lőpor mellett maradok,
-mert ennél a nehézségeket elkerülhetjük.</p>
-<p>– Nem bánom, – viszonzá a tábornok. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_84" id="Page_84">-84-</a></span></p>
-<p>– Rodman az ő Columbiadjának töltésére, – folytatá az őrnagy, –
-olyan durvaszemű lőport vesz, mint a gesztenye, ezeket fűzfaszénből
-készítette és öntött vas üstökben szárította ki. Ez a lőpor
-keményszemű és fényes volt, nem mázolta be a kezet, nagy mértékben
-tartalmazott hydrogent és oxigent, egy pillanat alatt meggyuladt és
-– bár nagyon vehemens volt, – nem rontotta meg a tűzkamrát.</p>
-<p>– Ejnye, nekem úgy tetszik, – veté közbe Maston, – hogy nem is
-kell rajta a fejünket törnünk, s meg van már a választás.</p>
-<p>– Ha ugyan ön nem ajánl inkább aranyszemű lőport, – viszonzá
-mosolyogva az őrnagy, miért is őt lobbanékony természetű társa
-vaskampójával megfenyegette.</p>
-<p>Mindeddig Barbicane nem vett részt a vitában. Engedte, hogy
-beszéljenek s ő csak hallgatta. Bizonyára meg volt neki a maga
-eszméje. Csupán ezt jegyezte meg:</p>
-<p>– És mennyi lőport ajánl ön, barátom?</p>
-<p>A Gun-club három tagja egy ideig egymásra nézett.</p>
-<p>– 200,000 fontot, – mondá Morgan.</p>
-<p>– 500,000-et, – toldá meg az őrnagy.</p>
-<p>– 800,000-et, – harsogott Maston.</p>
-<p>Most az egyszer nem merészelte Elphiston avval vádolni társát,
-hogy túllő a czélon. Mert tényleg arról volt szó, hogy egy 20,000
-fontos löveget röpítsenek a holdba és másodperczenkint 12,000
-yardnyi kezdő-sebességgel ruházták azt fel. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_85" id="Page_85">-85-</a></span></p>
-<p>Rövid ideig hallgatás követte a három ajánlatot.</p>
-<p>Végre Barbicane elnök töré meg a csendet.</p>
-<p>– Derék társaim, – kezdé nyugodt hangon, – abból az
-alapgondolatból indulok ki, hogy a mi ágyúnknak az ismert
-föltételek mellett határtalan ellenálló erővel kell birnia. Azért
-tehát tiszteletreméltó Maston barátunkat avval a kijelentéssel
-lepem meg, hogy számításában kissé bátortalan volt, mert ime én a
-800,000 fontot megkétszerezem.</p>
-<p>– 1.600,000 font? – kiáltott Maston és felugrott a székéről.</p>
-<p>– Sem több, sem kevesebb.</p>
-<p>– Hiszen akkor vissza kell térnünk a félmérföldes ágyúra.</p>
-<p>– Úgy van, – jegyzé meg az őrnagy.</p>
-<p>– 1.600,000 font lőpor, – folytatá a bizottság titkára, – 22,000
-köblábnyi tért foglal el. Minthogy azonban az ön ágyújának 54,000
-köbláb térfogata van, félig kell lőporral megtölteni, s akkor a cső
-nem lesz elég hosszú arra, hogy a töltény feszítő ereje megfelelő
-röpítő erővel hasson a lövegre.</p>
-<p>Erre nem volt mit felelni. Mastonnak igaza volt. Barbicanere
-néztek.</p>
-<p>– És mégis, – folytatá az elnök, – megmaradok e mellett.
-Gondolják meg önök 1.600,000 font lőpor hat milliárd liter gázt
-fejleszt… Hat milliárd!… Tudják mi ez?</p>
-<p>– De hát mitévők leszünk akkor? – kérdé a tábornok. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_86" id="Page_86">-86-</a></span></p>
-<p>– A dolog nagyon egyszerű: a lőpor terjedelmét csökkentjük,
-anélkül, hogy e miatt feszítő ereje csorbát szenvedne.</p>
-<p>– Jól van, de mi úton-módon?</p>
-<p>– Elmondom, – viszonzá Barbicane.</p>
-<p>Hallgatói majd elnyelték szemeikkel.</p>
-<p>– Valóban igen egyszerű a dolog, – folytatá Barbicane, – hogy
-ezt a lőpor-tömeget negyedrésznyi térfogatra szorítsuk össze. Önök
-ismerik azt a csodálatos anyagot, mely a vegetabiliak elemi
-szövetét képezi: a celluloset.</p>
-<p>– Áh, értem már, kedves Barbicane, – mondá az őrnagy.</p>
-<p>– Ezt az anyagot – folytatá az elnök – számos testben egészen
-tisztán megtaláljuk, különösen a gyapotban, a mi nem egyéb, mint a
-gyapot-szárak magvának szőre. A gyapot oxigensavval vegyítve kihült
-állapotban szerfölött fel nem oldható, rendkivül gyulékony és
-módnélkül robbanékony anyaggá változik. 1832-ben feltalálta egy
-franczia vegyész, Braconnot a neve, ezt az anyagot «xyloidin»-nek
-nevezte. Egy Pelouse nevű franczia 1838-ban tanulmányozta különféle
-tulajdonságait és végre 1846-ban Schönbein a baseli egyetem chemiai
-tanára azt az ajánlatot tette, hogy lőpor helyett használják. Nos
-tehát, ez a lőpor az oxigentartalmú gyapot.</p>
-<p>– Vagyis pyroxyle, – viszonzá Elphiston.</p>
-<p>– Vagyis lőgyapot, – jegyzé meg Morgan.</p>
-<p>– Hát amerikai szó nincs e találmány elnevezésére? <span class=
-"pagenum"><a name="Page_87" id="Page_87">-87-</a></span> – kiáltott
-fel Maston J. T. élénk nemzeti önérzettel.</p>
-<p>– Sajna, nincs, – felelt az őrnagy.</p>
-<p>– No de mégis Maston megvigasztalására elmondom, hogy egyik
-polgártársunk buzgólkodása a cellulose tanulmányozásával összefügg;
-mert a collodium, a fényképirásnak ez a legfontosabb
-segítő-eszköze, egyszerűen alkohollal telített ætherben feloldott
-pyroxyle és ezt Maynard találta fel, a mikor Bostonban
-orvostanhallgató volt.</p>
-<p>– No hát, éljen Maynard és a lőgyapot! – riongott viharos
-lelkesedéssel a Gun-club titkára.</p>
-<p>– Visszatérek a pyroxylre, – folytatá Barbicane, – önök ismerik
-azokat a tulajdonságait, a melyek őt reánk nézve olyan becsessé
-teszik; nagyon könnyen lehet gyártani: a gyapotot tizenöt perczig
-füstölgő oxigensavba áztatjuk, aztán hideg vizben kimossuk,
-megszáraztjuk s készen van.</p>
-<p>– Valóban nagyon egyszerű, mondá Morgan.</p>
-<p>– Továbbá a pyroxyle-t nem támadja meg a nedvesség, ez pedig a
-mi szempontunkból igen fontos tényező, minthogy az ágyú megtöltése
-nehány napi munkába kerül; meggyúl 170° mellett, nem 240 foknál és
-oly gyorsan elég, hogy közönséges lőporon gyujtva meg, a lőpornak
-ideje sem marad arra, hogy tüzet fogjon.</p>
-<p>– Nagyszerű! – mondá az őrnagy.</p>
-<p>– Csakhogy drágább, mint a lőpor.</p>
-<p>– Az szóba sem jön! – kiáltott Maston. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_88" id="Page_88">-88-</a></span></p>
-<p>– Végre a lövegnek négyszer akkora gyorsaságot kölcsönöz, mint a
-lőpor. Továbbá ha súlyának tizedrészével egyenlő salétromsavat
-keverűnk hozzá, terjeszkedő ereje jelentékenyen gyarapodik.</p>
-<p>– Szükség lesz arra? – kérdé az őrnagy.</p>
-<p>– Úgy hiszem, nem, – felelé Barbicane. Tehát 1.600,000 font
-lőpor helyett 400,000 font lőgyapotot veszünk, s minthogy 500
-lőgyapotat minden veszély nélkül össze lehet szorítani 27 köblábnyi
-térbe: úgy ez az anyag a Columbiadban 180 láb magasságnyira
-emelkedik. E szerint 700 lábnál magasabb űr áll rendelkezésére a
-golyónak az ágyúban, ezen át 6 millió liter gáznak röpítő ereje
-lódítja ki majd a hold felé.</p>
-<p>Ekkor Maston nem uralkodhatott tovább háborgó érzelmein, egy
-golyó röperejével veté magát barátja karjaiba, s ha bomba-szilárdan
-nem áll vala Barbicane, bizonyosan összezúzza.</p>
-<p>Így végződött a bizottság harmadik ülése. Barbicane és vakmerő
-társai, – kik nem ismerték a lehetetlent, – megoldák a löveg, ágyú
-és lőpor bonyolult kérdéset. Tervökkel elkészültek, még csak az
-volt hátra, hogy megvalósítsák.</p>
-<p>– Az mellékes, az csak gyerekjáték, – mondá Maston J. T.</p>
-<div class="blockquot">
-<p><i>Az író jegyzete:</i> Hogy Barbicane elnök ezen az
-értekezleten a collodium feltalálását egy honfitársának
-tulajdonítja, tévedésen alapszik, a mit Maston zokon ne vegyen;
-<i>két név</i> rokonhangzásán alapul e tévedés. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_89" id="Page_89">-89-</a></span></p>
-<p>Egy Maynard nevű bostoni tanuló 1847-ben foglalkozott ugyan
-avval az eszmével, hogy a collodiumot a sebek gyógyításánál
-használja; de már előbb, 1846-ban fedezte azt fel a franczia Menard
-Lajos, a ki szellemes tudós, azonkivül festő, költő, filozófus,
-filologus és vegyész volt. – <i>V. Gy.</i></p>
-</div>
-<div class="chapter">
-<h2>TIZEDIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">Egy ellenség és 25 millió jó
-barát.</span></h2>
-</div>
-<p>Az amerikai közönség a Gun-club tervét a legapróbb részletekig a
-legélénkebb érdeklődéssel kisérte. Napról-napra leste a bizottság
-értekezletét s a legnagyobb szenvedélylyel foglalkozott a
-leglényegtelenebb előkészülettel is, mely a hatalmas vállalatra
-vonatkozott. A szám-kérdéseket, a mechanikai nehézségeket, melyek
-megoldásra vártak, lázas figyelemmel kisérte.</p>
-<p>Ámbátor egy álló esztendő kellett ahhoz, hogy a munkához
-hozzáfogjanak s azt befejezzék, mégis az érdeklődésnek mind újabb
-meg újabb nyilvánulásai betölték bőségesen azt az időt: az
-ágyúfúrásra választandó hely, az öntőforma elkészítése, a Columbiad
-öntése, a szerfölött veszedelmes megtöltés, mindez busás anyagot
-szolgáltatott a nép kiváncsiságának. Ha majd a löveget kilövik, egy
-fél percz lefolyása alatt csakugyan eltünik-e szemök elől; mi lesz
-vele, mi vár reá a végtelen ürben, miképpen jut a holdba, bezzeg
-kevés embernek jut osztályrészeül, hogy saját szemeivel láthassa.
-Azért az előkészületek, s a kivitel pontos <span class=
-"pagenum"><a name="Page_90" id="Page_90">-90-</a></span> részletei
-csakugyan igénybe vették az igazi érdeklődést.</p>
-<p>Ezen közben a vállalatnak tisztán tudományos vonzóerejét igen
-nagy mértékben fokozta egy mellékkörülmény.</p>
-<p>Barbicanenak terve egy legio barátot és bámulót szerzett, de ha
-még oly tiszteletteljes és még oly rendkivüli volt is ez a tetszés:
-általános nem lehetett. Egyetlen egy ember akadt az
-Egyesült-Államokban, a ki fölemelte tiltakozó szavát a Gun-club
-terve ellen és minden alkalommal hevesen megtámadta. Barbicane, –
-mert ilyen az emberi természet, – ez egyetlen ellenkezés iránt
-érzékenyebb volt, mint az általános tetszés iránt fogékony.</p>
-<p>Pedig jól tudta okát ennek a kiirthatatlan ellenkezésnek, ennek
-az egymagára szorítkozó ellenséges érzületnek kútforrását: tudta,
-hogy a személyes féltékenység és becsvágy melyik forrásából buzgott
-elő már régebb idő óta.</p>
-<p>A Gun-club elnöke sohasem látta e makacs ellenségét; bizonyára
-szerencse, mert ha e két férfiú szemtől-szembe kerül: szomorú
-következményei lesznek. A vetélytárs éppen olyan tudós volt, mint
-Barbicane, büszke, vakmerő, erőszakos, határozott akaratú férfiú:
-igazi yankee. A neve: Nicholl kapitány, lakott Philadelphiában.</p>
-<p>Mindenki tudja, hogy a szövetség-háború alatt a löveg és a
-hajó-pánczél között bámulatra méltó küzdelem fejlődött ki: az
-egyiknek az volt a rendeltetése, hogy <span class=
-"pagenum"><a name="Page_91" id="Page_91">-91-</a></span>
-<span class="pagenum"><a name="Page_92" id="Page_92"><br />
--92-</a></span> a másikat átfúrja, a másiknak pedig az, hogy ne
-hagyja magát. Ennek az lőn a következménye, hogy a két világrész
-tengerészete nemzeti átalakuláson ment keresztül. A golyó és a
-vaspánt hallatlanul elkeseredett élet-halál harczot vívtak, egyik
-nagyságban, másik vastagságban gyarapodott napról-napra. A
-rettenetes ágyúkkal felszerelt hajók áthatolhatatlan pánczélvédeik
-mögül az ellenséges tűzzel daczoltak. A Merrimac, Monitor,
-Ram-Tenesse, Weckausen<a name="FNanchor_8" id=
-"FNanchor_8"></a><a href="#Footnote_8" class="fnanchor">8)</a>
-ellenséges lövegek ellen védve, rengeteg nagy golyókat röpítettek.
-Azt tették másokkal, a mit maguknak nem kivántak az egész
-hadtudománynak erkölcsi igazság híjával levő alapelve
-értelmében.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 383px;"><a href=
-"images/i013hq.jpg"><img src="images/i013.jpg" alt=
-"NICHOLL KAPITÁNY." title="NICHOLL KAPITÁNY." /></a>
-<p class="caption">NICHOLL KAPITÁNY.</p>
-</div>
-<p>Ha Barbicane a lövegek öntéséről volt híres, éppen oly névre
-tett szert Nicholl a pánczélkovácsolásban. Éjjel-nappal golyót
-öntött az egyik Baltimoreban, pánczélt kovácsolt a másik
-Philadelphiában: az eszméknek ellentétes áramlata éltette az
-egyiket is, másikat is. Mihelyt Barbicane egy új golyót talált fel,
-készen volt Nicholl egy új pánczéllal. A Gun-club elnöke
-világéletében azon buzgólkodott, hogy lyukat fúrjon, a kapitány
-pedig azon, hogy őt ebben megakadályozza. Ebből magyarázható meg a
-folytonos féltékenység, mely később személyeskedővé lett. Nichollt
-olybá képzelte Barbicane, mint egy áttörhetetlen pánczélt, melyen
-hajótörést szenved minden fáradozása; viszont Barbicanet Nicholl
-olyan lövegnek tartotta, mely őt keresztül-kasul fúrja.
-<span class="pagenum"><a name="Page_93" id=
-"Page_93">-93-</a></span></p>
-<p>Habár ez a két tudós ellentett irányban működött, mégis a
-geometria minden tantétele daczára is végül egymásba ütköztek volna
-– a párviadal terén. Szerencsére ez a két hasznos polgára a hazának
-50–60 mérföld távolságra laktak egymástól és barátaik annyi
-akadályt tudtak közéjük gördíteni, hogy sohasem találkozhattak. Egy
-időben nem tudták, hogy a kettő közül melyiké lesz a dicsőség,
-mégis úgy látszék, hogy a pánczélnak kell útat nyitnia a golyó
-előtt. Ámde a szakavatott itélőbirák is haboztak még az
-itélethozatalban. Az utolsó próbánál Barbicane hengeralakú, hegyes
-végű golyói Nicholl pánczélaiban fennakadtak; azt hitte a
-philadelphiai kovács, hogy övé a diadal és vetélytársát
-megvetésével sujthatja, de midőn ez később hegyes golyók helyett
-600 fontos kartács gránátokat használt – bezzeg elszontyolodott a
-kapitány. Valóban ezeknek a gránátoknak sikerült, – habár kisebb
-sebességgel,<a name="FNanchor_9" id="FNanchor_9"></a><a href=
-"#Footnote_9" class="fnanchor">9)</a> – a legjobb érczből készült
-pánczélt is szétroncsolni, átlyukasztani és darabokra tördelni.</p>
-<p>Midőn aztán a golyó győzelme biztosítottnak látszék és Nicholl
-egy új, kovácsolt vasból gyártott pánczéllal elkészült, a harcz
-bevégződött. Mestermű volt az, a világ mindenféle golyóival
-farkasszemet nézett. A mester kivitette a washingtoni
-Polygonra<a name="FNanchor_10" id="FNanchor_10"></a><a href=
-"#Footnote_10" class="fnanchor">10)</a> és a Gun-club elnökét
-felszólította, hogy rombolja azt <span class="pagenum"><a name=
-"Page_94" id="Page_94">-94-</a></span> szét. A békekötés után
-Barbicane egyáltalában nem állott reá a próbára.</p>
-<p>Erre aztán azt ajánlotta a kapitány, hogy pánczélát ellenébe
-állítja bárminő golyónak, a legképtelenebb lövéseknek, tömör, üres,
-hegyes végű, gömbölyű golyóknak. Ámde az elnök rá sem hederített,
-egyáltalában nem akarta sikerét koczkáztatni.</p>
-<p>Nichollt annyira felingerelte ez a leirhatatlan makacsság, hogy
-mindennemű előnynyel kisértetbe akarta hozni Barbicanet.
-Felajánlotta, hogy pánczélát az ágyútól 200 yardnyira állítja fel.
-Barbicane megmaradt a mellett, hogy nem kisérletez.</p>
-<p>– Száz yardnyira?… Még hetvenötre sem.</p>
-<p>– No hát ötvenre, – harsogott Nicholl az ő ujságaiban, – 25
-yardnyira is fölállítom s ráadásul én magam mögéje állok.</p>
-<p>Barbicane azt felelteté, hogy még úgy sem hajlandó, ha Nicholl a
-pánczél – elé áll.</p>
-<p>Ez már teljesen kihozta sodrából Nichollt, sértegetni kezdett.
-Kijelentette, hogy a gyávaság Barbicanetól el nem választható
-tulajdonság; az olyan ember, a ki nem hajlandó egy ágyúlövést
-megkoczkáztatni majdnem fél; általában a tüzérek, a kik manapság
-hat mérföldről lődözgetnek, olyan okosak, hogy személyes
-bátorságukat mathematikai itéletekkel pótoltatják; egyébiránt, ha
-valaki pánczéla mögött nyugodtan várja be a lövést, éppen olyan
-bátorságra mutat, mintha egy másik minden művészetét latba vetve
-ellövi a golyót. <span class="pagenum"><a name="Page_95" id=
-"Page_95">-95-</a></span> <span class="pagenum"><a name="Page_96"
-id="Page_96"><br />
--96-</a></span></p>
-<div class="figcenter" style="width: 393px;"><a href=
-"images/i014hq.jpg"><img src="images/i014.jpg" alt=
-"A POLEMIZÁLÓ NICHOLL." title="A POLEMIZÁLÓ NICHOLL." /></a>
-<p class="caption">A POLEMIZÁLÓ NICHOLL.</p>
-</div>
-<p>Barbicane e gyülöletet lehelő nyilatkozatokra nem is felelt;
-talán nem is vett róluk tudomást, mert nagy terve egészen
-lefoglalta.</p>
-<p>Mikor hires indítványát a Gun-clubban megtette: Nicholl dühe
-tetőpontra hágott. Jókora féltékenység is vegyült e gyülölségbe,
-mert tudta, hogy nem tehet ellenében semmit. Ugyan mit is
-találhatott volna ki, a mi túltesz ezen a 900 láb hosszú
-Columbiadon? Képzelhető-e olyan pánczél, mely 30,000 fontos
-golyónak ellenáll? Nichollt az első pillanatban leverte,
-megsemmisítette, összezúzta ez az «ágyúlövés»; később újra
-feltápászkodott, s elhatározta, hogy bizonyító érveinek erejével
-meghiusítja Barbicane tervét.</p>
-<p>A Gun-club munkálatait tehát a legádázabbul megtámadta; írt egy
-rakás levelet, melyeket az újságok szivesen közöltek. Tudományos
-eszközökkel próbálta Barbicane művét tönkresilányítani. S mihelyt a
-hadjárat folyamatban volt, mindennemű érvekkel előhozakodott;
-őszintén szólva gyakran olyanokkal is, melyeknek csak látszólagos
-tartalma volt.</p>
-<p>Mindenek előtt megostromolta Barbicane számításait. <i>A</i> +
-<i>B</i> alapján igyekezett kimutatni, hogy Barbicane tételei
-hamisak, s avval vádolta, hogy egy kukkot sem ért a ballisztikához.
-Egyéb tévedéseit nem érintve, azt is kimutatta, hogy teljes
-lehetetlenség egy lövegnek másodperczenkint 12,000 yardnyi
-kezdő-sebességet kölcsönözni. Erősen állítá, az algebrára
-támaszkodván, hogy még ilyen kezdő-sebesség mellett sem juthat egy
-löveg túl a légkörön! Húsz angol mérföldnyire <span class=
-"pagenum"><a name="Page_97" id="Page_97">-97-</a></span> is alig.
-Még ennél is tovább ment. Tegyük fel, hogy megadatja a kellő
-sebességet, ámde az 1.600,000 font lőpor által kifejlesztett gáz
-nyomásának az üres löveg nem állhatna ellen; s ha még ezt is
-feltételezzük, de nem birná meg azt a hőséget, hanem abban a
-pillanatban, mikor a Columbiadból kiért, elolvadna, s mint tüzes
-eső reá hullana a meggondolatlan nézősokaság fejére.</p>
-<p>Barbicanenak e támadásokra egyetlen arczizma sem rándult meg,
-nyugodtan folytatta megkezdett munkáját.</p>
-<p>Erre aztán Nicholl más szempontból fogta fel a dolgot. A nélkül,
-hogy a vállalat haszontalan voltát feszegette volna, úgy beszélt
-róla, mint szerfölött veszedelmesről úgy a polgárokra nézve, kik
-ilyen kárhozatos színjátéknak szemlélői lennének, valamint a
-szomszéd városokra nézve; mert ha ez a golyó czélját el nem éri – a
-mi pedig lehetetlenség is – úgy visszaesik a földre, s akkor
-súlyának megfelelőleg a gyorsaság négyzetével gyarapodik
-nehézségben, s akkor jaj annak a helynek, hova lezuhan. Ily
-körülmények között, a nélkül, hogy a szabad polgárok jogaiba
-beleavatkoznánk, a kormánynak kellene lépéseket tenni, mert az nem
-járja, hogy egy embernek a kedvtelése az összesnek biztonságát
-veszélyeztesse.</p>
-<p>Ebből kitetszik, hogy minő tulságokba sodródott Nicholl
-kapitány. Véleményét nem osztotta senki: egymagára állt. Számba sem
-vették gonosz jóslásait. Hadd ordítson kedvére, – mondák, – míg a
-tüdeje <span class="pagenum"><a name="Page_98" id=
-"Page_98">-98-</a></span> bírja. Olyan ügynek védőjévé szegődött,
-mely már előre veszett ügy vala; hallották kiabálását, de nem
-hallgatták meg, s így a Gun-club elnökének tisztelői közül egyet
-sem hódított el. Ez pedig vetélytársának érveléset arra sem
-tartotta méltónak, hogy megczáfolja.</p>
-<p>Minekutána látta Nicholl, hogy egészen sarokba szorították, s
-még arra sem adódik alkalom, hogy ügyét személyesen védje,
-elhatározta, hogy a pénzével áll elő. Ezért Richmond Enquirer-jében
-egy rakás fogadást ajánlott fel, melyek a számok fokozatosságához
-képest így következének:</p>
-<table>
-<tr>
-<td>1.</td>
-<td>Arra, hogy a Gun-club vállalatához szükséges pénz nem gyül be,
-fogadok</td>
-<td>1000</td>
-<td>dollárba</td>
-</tr>
-<tr>
-<td>2.</td>
-<td>Arra, hogy 900 láb hosszú ágyút önteni nem lehet, s így nem
-sikerülhet, fogadok</td>
-<td>2000</td>
-<td class="tdc">«</td>
-</tr>
-<tr>
-<td>3.</td>
-<td>Arra, hogy a Columbiadot nem lehet megtölteni, s hogy a
-lőgyapot a löveg nyomása alatt magától meggyulad, fogadok</td>
-<td>3000</td>
-<td class="tdc">«</td>
-</tr>
-<tr>
-<td>4.</td>
-<td>Arra, hogy a Columbiad az első lövésnél szétpukkan,
-fogadok</td>
-<td>4000</td>
-<td class="tdc">«</td>
-</tr>
-<tr>
-<td>5.</td>
-<td>Arra, hogy a löveg nem fog hat mérföldnyire sem röpülni, s a
-kilövetés után nehány másodpercz mulva visszaesik a földre,
-fogadok</td>
-<td>5000</td>
-<td class="tdc">«</td>
-</tr>
-</table>
-<p>Ebből kitetszik, hogy a kapitány legyőzhetetlen <span class=
-"pagenum"><a name="Page_99" id="Page_99">-99-</a></span>
-makacsságától hajtva, tekintélyes összeget, – összesen 15,000
-dollárt – tett koczkára.</p>
-<p>A fogadás tételeinek jelentékeny volta daczára május 19-dikén
-egy lepecsételt levelet kapott, melynek hatalmas lakonikus tartalma
-így hangzik:</p>
-<p class="right">«Baltimore, október 18.</p>
-<p>Tartom.</p>
-<p class="right">Barbicane.»</p>
-<div class="chapter">
-<h2>TIZENEGYEDIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">Florida vagy Texas?</span></h2>
-</div>
-<p>No de még hátra volt egy kérdés eldöntése: a kisérlethez
-alkalmas helyet kelle választani. Az observatorium ajánlata szerint
-a zenithre kell majd irányítani az ágyút; ámde a hold csak 0° és
-28° szélességi fok között eső helyen jut a zenith-pontra, más
-szavakkal, elhajlási foka 28. Arról volt szó, hogy egészen pontosan
-meghatározzák a helyet, a hol a rengeteg Columbiadot önteni
-kell.</p>
-<p>Midőn a Gun-club október 20-dikán közgyülést tartott, Barbicane
-elhozta a gyülésre Belltropp C.: «Az Egyesült-Államok» kitünő
-térképét. Ámde Maston J. T. anélkül, hogy időt engedett volna neki
-arra, hogy ezt a térképet kiteregesse, az ő szokott
-erőszakosságával szót kérvén, ilyeténképpen beszélt:</p>
-<p>– Tiszteletre méltó társaim! A ma szőnyegre kerülendő tárgynak
-igazi nemzeti érdeke van, s azért alkalmat <span class=
-"pagenum"><a name="Page_100" id="Page_100">-100-</a></span>
-szolgáltat nekünk arra, hogy hazaszeretetünknek jó adag kifejezést
-adjunk.</p>
-<p>A Gun-club tagjai egymásra meredtek, mert nem fogták fel
-észszel, hogy a szónok mire czéloz.</p>
-<p>– Nincs önök között senki, a ki kevésre becsülné a dicsőséget és
-az Unionak jogában áll követelni azt, hogy a Gun-club rémítő
-ágyúját a maga kebelében rejtse. A jelen körülmények szerint tehát
-– – –</p>
-<hr class="tb" />
-<p>Derék, Maston, – szakítá félbe az elnök.</p>
-<p>– Engedje meg, – folytatá a szónok, – hogy eszmémet kifejtsem. A
-jelen körülmények között olyan helyet kell választanunk, a mely az
-egyenlítőhöz közel fekszik, hogy a kisérlet a szükséges feltételek
-mellett történhessék…</p>
-<p>– Sziveskedjék… mondá Barbicane.</p>
-<p>– Követelem a szólásszabadságot, – veté oda Maston felingerülve,
-– én azt mondom, hogy annak a dicsőséggel teljes földnek, honnan a
-löveget felröpítjük, az Uniohoz kell tartoznia.</p>
-<p>– Kétségen kívül! – válaszola nehány tag.</p>
-<p>– Nos tehát, minthogy a mi birodalmunk olyan messzire nem
-terjed; és minthogy délről az oceán határt szab területünknek,
-melyen túl nem terjeszkedhetünk; és minthogy a 28-ik szélességi
-fokot az Egyesült-Államok határain túl kell keresnünk: ime kell-e
-ennél jogosultabb casus belli… és én követelem, hogy izenjünk
-Mexikónak háborút.</p>
-<p>– Már azt nem! Nem! – kiáltozák minden felül. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_101" id="Page_101">-101-</a></span></p>
-<p>– <i>Nem?</i>… viszonzá Maston… E gyülekezet kebelében mégis
-csak csodálkoznunk kell e szó miatt.</p>
-<p>– De hallgasson meg…</p>
-<p>– Soha!… soha!… kiáltott fel a tüzes szónok. Előbb vagy utóbb,
-de meg kell indítanunk ezt a háborút és én követelem hogy ez még ma
-megtörténjék.</p>
-<p>– Maston! – szólott Barbicane és megrázta erősen az elnöki
-harangot, – megvonom öntől a szót.</p>
-<p>Maston felelni akart, de nehány barátjának sikerült őt
-elhallgattatni.</p>
-<p>– Egy véleményen vagyok az előttem szólóval, – kezdé Barbicane,
-– hogy e kisérletet csak az Unio területén szabad véghezvinnünk,
-ámde, ha türelmetlen barátomtól szóhoz juthattam volna, s ha ő a
-térképre egy pillantást vetett volna: belátta volna, hogy
-egyáltalában nincsen szükségünk arra, hogy szomszédunknak háborút
-izenjünk, mert az Egyesült-Államok nehány határvidéke éppen a
-28°-dik fokig terjed, sőt azon még túl is. Nézzenek ide: Texasnak
-és Floridanak egész déli része rendelkezésünkre áll.</p>
-<p>Az intermezzónak nem lett semmi következménye; no de azért
-Maston nem szivesen győződött meg. Elhatározták, hogy a Columbiadot
-Texas vagy Florida területén öntetik. Ennek a határozatnak
-példátlan vetélkedés lett a következménye a két tartomány városai
-között. A 28-dik szélességi fok az amerikai parton ketté szeli
-Florida félszigetét s azt csaknem két egyenlő részre osztja. Aztán
-a mexikói öböltől kezdve, mintegy ívnek a szelvénye az Alaboma,
-Mississippi <span class="pagenum"><a name="Page_102" id=
-"Page_102">-102-</a></span> és Louisiana partvidékét érintve
-lehasít Texasból egy darabot s tovább halad Mexikón, Sonoran és
-Ó-Kalifornián át a Csendes-tengerig. E szerint Texasnak és
-Floridának a 28-dik szélességi fok alatt fekvő déli részei feleltek
-meg az observatorium által kikötött feltételnek.</p>
-<p>Florida déli részén egy jelentékeny város sincsen, csak
-erődítményekkel van megrakva a nyughatatlan indiánusok támadása
-ellen. Egyetlenegy városa: Tampa-Town tarthatott számot a
-választásra, alkalmatos fekvése miatt.</p>
-<p>Bezzeg Texasban számosabb és jelentékenyebb városok vannak:
-Corpus-Christi a Nucces kerületben; a Rio-Brovo mellett fekvő
-összes városok: Laredo, Comilates, San-Ignatio, Webben: Roma,
-Rio-Grande-City, Starrban: Edinburg, Hidalgoban: Santa-Rita,
-El-Panda, Brownsville, Cameron Florida egyetlen városával szemben
-hatalmas szövetséget képeztek.</p>
-<p>Azért, mihelyt a határozatot alighogy megtudták, Texasból és
-Floridából sietve jöttek Baltimoreba a küldöttségek és Barbicane
-elnököt, meg a Gun-club tekintélyesebb tagjait napról-napra
-rettenetes reklamácziókkal ostromolták. Amint hajdanában hét város
-versengett egymással Görögországban azért a dicsőségért, hogy
-Homeros születése helye, úgy fenyegetőzött most két egész állam,
-egymás ellen egy ágyú miatt.</p>
-<p>E «vad testvéreket» látták azokban a napokban fegyveresen fel és
-alá járkálni Baltimore utczáin. Minden <span class=
-"pagenum"><a name="Page_103" id="Page_103">-103-</a></span>
-<span class="pagenum"><a name="Page_104" id="Page_104"><br />
--104-</a></span> találkozásnál attól lehetett tartani, hogy
-összetűznek, a minek gonosz következményei lettek volna.
-Szerencsére értett hozzá az elnök, hogy okosan és ügyesen elhárítsa
-a veszedelmet. A különböző államok hirlapjai egymással versenyeztek
-a tüntetésekben. A «New-York-Herald» és a «Tribune» pártolták
-Texast, a «Times» és «American Review» ellenben Florida pártját
-fogták. A Gun-club tagjai már nem tudták, hogy melyikre
-hallgassanak.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 376px;"><a href=
-"images/i015hq.jpg"><img src="images/i015.jpg" alt=
-"FLORIDA TÉRKÉPE." title="FLORIDA TÉRKÉPE." /></a>
-<p class="caption">FLORIDA TÉRKÉPE.</p>
-</div>
-<p>Texas büszkén hozakodott elő 26 provinciájával, úgy állította
-fel ezeket, mint valami ágyú-üteget; Florida azonban azt felelte
-erre, hogy egy hatszorta kisebb államban 12 provincia mégis többet
-tehet.</p>
-<p>Texas erősen büszke vala 330,000 lakosára; Florida ugyan
-szerényebben, de mégis azt állítja, hogy népesebb ő 56,000
-lakosával. Azonkívül szemére lobbantotta Texasnak, hogy egy
-különös-fajta mocsárláza van, a melynek évről-évre akár jó, akár
-rossz az időjárás, nehány ezer ember áldozatul esik. És igaza volt
-ebben.</p>
-<p>Texas azt felelte erre, hogy Florida ugyan a láz tekintetében
-nem vethet semmit a szemére, s ha több nem, de legalább oktalan
-cselekedet, ha egy más államra reá fogjuk, hogy egészségtelen,
-különösen, ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a
-fekete-hányás («Vomito negro») időszakilag fellép nálunk. És igaza
-volt ebben.</p>
-<p>– Egyébiránt, – mondatá tovább Texas a New-York-Heralddal, – meg
-kell bizonyos hiányt bocsátanunk <span class="pagenum"><a name=
-"Page_105" id="Page_105">-105-</a></span> olyan államnak, a hol
-egész Amerikában a legjobb gyapot terem, a mely a legjobb
-hajó-talpfát szállítja, olyan pompás kőszénnel dicsekedik és
-vas-ércze 100% tiszta fémet tartalmaz.</p>
-<p>Erre azt felelte az American Review hogy Florida földje nem
-olyan gazdag ugyan, de a legkitünőbb anyagot szolgáltatja a
-Columbiad mintájának megintésére, mert igen gazdag homokban és
-agyagban.</p>
-<p>Hanem mielőtt valamely országban valamit önteni akarunk, be is
-kell oda előbb jutni, Florida közlekedése nehézkes, holott Texasnak
-van partvidéke és a Govelston öböl főleg tizennégy mérföld területű
-s a világ összes flottáit befogadhatná.</p>
-<p>– Megengedjük, – mondák a Florida mellett kardoskodó ujságok,
-ugyancsak dicsekedhetnek olyan kikötővel, a mely a 29-dik
-szélességi fok alatt fekszik. Hát mi Espiritu-Santo öblünk nincs
-éppen a 28° alatt, Tampa-Tocon közvetlen közelében?</p>
-<p>– Gyönyörű öböl! – veté oda Texas, – félig elborítja a
-föveny.</p>
-<p>– Még fövenynyel telten is! – kiáltott fel Florida. Legalább ne
-higyjék rólam, hogy vadak hazája vagyok.</p>
-<p>– Valóban? Hát a seminolak nem barangolják be
-sivatagjaitokat?</p>
-<p>– No lám, hát a ti apachatok és comanchaijok
-czivilizálódtak?</p>
-<p>Igy folyt a harcz nehány napig, midőn Florida más téren
-igyekezett ellenfele alól kihuzni a gyékényt. Egy reggel azzal
-állott elő a Times, hogy «minekutána a <span class=
-"pagenum"><a name="Page_106" id="Page_106">-106-</a></span>
-vállalat tetőtől-talpig amerikai, föltétlenül szükséges, hogy
-tetőtől-talpig amerikai földön létesüljön».</p>
-<p>Erre aztán megbotránkozva kiáltá Texas: Amerikai! Hát mi nem
-vagyunk éppen úgy amerikaiak? Hát Texast és Floridát nem 1845-ben,
-még pedig egyszerre kebelezték be az Unioba?</p>
-<p>– Mindenesetre, – felelé a Times, – de mi már 1820 óta tartozunk
-oda.</p>
-<p>– Meghiszem azt, – hánytorgatta a Tribune, – minekutána 200 évig
-spanyolok vagy angolok valátok, öt millió dolláron eladtak titeket
-az Egyesült-Államoknak.</p>
-<p>– Nos, mi van ebben? – felelték a floridabeliek, szégyenkeznünk
-kell talán e miatt? Hát Louisianat nem vették meg Napoleontól 16
-millió dolláron.</p>
-<p>– Szégyen, gyalázat! – kiáltozták Texas küldöttei. Egy
-nyomorúságos rongyföld, a minő Florida, még egybeveti magát
-Texassal, a melyet soha el nem adtak, a mely saját erejéből
-küzdötte ki függetlenségét, a mely 1836 márczius 2-dikán kiűzte a
-s.-mexikóiakat és S.-Houstonn Santa-Anna seregei felett
-San-Jancinto mellett aratott győzelme után, szövetséges
-köztársasággá változott! Végül olyan állammal, a mely önként
-csatlakozott az Uniohoz.</p>
-<p>– Az ám, mert félt a mexikóiaktól, – veté oda Florida.</p>
-<p>– Miért félt!… a mint ezt a fölötte élénk szót kimondák, a
-helyzet csaknem türhetetlenné vált. Már-már arra gondoltak, hogy
-Baltimore piacza véres dráma <span class="pagenum"><a name=
-"Page_107" id="Page_107">-107-</a></span> <span class=
-"pagenum"><a name="Page_108" id="Page_108"><br />
--108-</a></span> szinhelyévé lesz. Szükséges vala, hogy a
-következőkre felvigyázzanak.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 383px;"><a href=
-"images/i016hq.jpg"><img src="images/i016.jpg" alt=
-"OSTROMÁLLAPOT BALTIMOREBAN." title=
-"OSTROMÁLLAPOT BALTIMOREBAN." /></a>
-<p class="caption">OSTROMÁLLAPOT BALTIMOREBAN.</p>
-</div>
-<p>Barbicane azt sem tudta, hol áll a feje. Levelek, röpiratok,
-nyilatkozatok, fenyegető levelek csak úgy özönlöttek a lakására.
-Melyiknek fogja pártját? Az illetőség, hozzáférhetőség és a
-szállítás könnyüségére való tekintetben mindkét állam teljesen
-egyforma vala. Politikai melléktekintetek nem határozhattak ebben a
-kérdésben.</p>
-<p>Ez az ingadozás, ez a zavar már jó ideig tartott, Barbicane
-elhatározta, hogy nyilatkozik. Összegyüjtötte bajtársait s egy
-határozatot terjesztett elő, a mely – mint látni fogjuk – elég
-bölcs vala.</p>
-<p>– «Mindannak érett megfontolása után, a mi a napokban Texas és
-Florida között történt, nyilvánvaló, hogy azok a torzsalkodások az
-előnyben részesítendő állam városai között is napirenden lesznek. A
-vetélkedés átmegy a nemről a fajra: államról a városokra. Ámde
-Texasnak tizenegy városa van egyenlően megfelelő a föltételeknek, s
-ezek mind vetélkedni fognak a vállalat dicsősége után, nekünk pedig
-a mellőzött városok ellenségeinkké válnak; – Floridának csak egy
-városa van. Tehát válaszszuk Floridát vagyis Tampa-Town-t.»</p>
-<p>Mikor ezt a határozatot megtudták, Texas követei össze voltak
-zúzva. Leirhatatlan düh szállotta meg őket, s névszerint
-fenyegették a Gun-club több tagját. Baltimore hatóságának még csak
-egy eszköze volt ellenökben, alkalmazták azt. Külön vonatot
-rendeltek, a kazánt befűttették, a texasbelieket kit erőszakkal,
-kit <span class="pagenum"><a name="Page_109" id=
-"Page_109">-109-</a></span> szépszerével felültették és óránkint 30
-mérföld gyorsasággal hazaszállították.</p>
-<p>Ámde, ha még oly gyorsan röpítették is őket tova, mégis elég
-idejök akadt arra, hogy ellenségeiknek konczul oda dobjanak
-bucsuzóul egy-két gunyos, fenyegető szót. Arra a keskeny
-földnyelvre czélozva, mely Floridát két oldalról tenger által mosva
-képezi, – azt mondák, hogy az ágyúlövést nem állja az ki, s az első
-dörgésre kettészakad.</p>
-<p>– Hadd szakadjon! – felelék a floridabeliek oly röviden és
-velősen, hogy még a spartaiak is büszkék lettek volna erre a
-feleletre.</p>
-<div class="chapter">
-<h2>TIZENKETTEDIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">Ország-világnak.</span></h2>
-</div>
-<p>Minekutána a csillagászati, mechanikai, helyrajzi akadályokat
-legyőzték, került a sor a pénz-kérdésre. Arról volt szó, hogy a
-terv megvalósítására rengeteg összeget teremtsenek elő. Sem magán
-ember, sem egy állam a szükségelt milliókat rendelkezésre nem
-bocsáthatta volna.</p>
-<p>Barbicane elnök elhatározta tehát, hogy ámbátor a vállalat
-tisztán amerikai, általános érdeküvé teszi, s minden országot
-felszólít arra, hogy pénz-segítséggel hozzájáruljon. Az egész
-világnak joga, sőt kötelessége vala, hogy holdjuk érdekét
-hathatósan pártolják. Az e <span class="pagenum"><a name="Page_110"
-id="Page_110">-110-</a></span> czélra megindított aláirás
-Baltimoreból indult ki és szólott országnak-világnak.</p>
-<p>Ennek az aláirási felhivásnak minden várakozást fölülmuló
-eredménye lett. Nem pénz-kölcsönről volt szó, hanem ajándékról. A
-vállalat tényleg hasznot nem leső volt, s nem nyujtott nyereségre
-reményt.</p>
-<p>No de Barbicane felszólításának volt hatása az Egyesült-Államok
-határain túl, áthatott az Atlanti és a Csendes-oceánon, elterjedt
-Ázsiában, Európában, Afrikában és Ausztráliában. Az Unio
-csillagvizsgálói direkt összeköttetésbe léptek a külföldi
-csillagvizsgálókkal. A párisi, szent-pétervári, berlini, altonai,
-stokholmi, varsói hamburgi, budai, bolognai, malti, lissaboni, a
-jó-reményfoki, benaresi, madrasi, pekingi csillagvizsgálók
-üdvözölték a Gun-clubot, a többiek óvatosan várakozó álláspontot
-foglaltak el.</p>
-<p>A greenwichi observatorium, melyhez Nagy-Brittanniának többi
-huszonkét csillagvizsgálója csatlakozott, kereken kijelentette,
-hogy tagadja, hogy a vállalat eredményre jusson és Nicholl kapitány
-pártjára állott. Ugyancsak a greenwichi csillagvizsgáló arra a
-hirre, hogy számos tudóstársaság szaktudóst küld Tampa-Townba,
-lelketlenül napirendre tért egyik választmányi ülésében Barbicane
-indítványa felett. Nem volt egyéb, mint merő angol
-féltékenység.</p>
-<p>Egészben véve a tudományos világ érdeklődése szemmel látható
-volt, ez megtette a kellő hatást a tömegre, mely általában nagy
-kedvvel foglalkozott a vállalattal. Igen nyomós körülmény ez, mert
-hiszen ehhez a tömeghez <span class="pagenum"><a name="Page_111"
-id="Page_111">-111-</a></span> <span class="pagenum"><a name=
-"Page_112" id="Page_112"><br />
--112-</a></span> fordultak, hogy a jelentékeny tőkét
-összehordják.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 384px;"><a href=
-"images/i017hq.jpg"><img src="images/i017.jpg" alt="ARANY-ESŐ."
-title="ARANY-ESŐ." /></a>
-<p class="caption">ARANY-ESŐ.</p>
-</div>
-<p>Barbicane elnök október 8-dikán lelkes manifestumot fogalmazott,
-a melyben a kerek föld minden jóakaró lakójához fordult. Ezt a
-kiáltványt a világ minden nyelvére lefordíttatta, volt is
-eredménye.</p>
-<p>Az Unio fővárosaiban aláirási iveket tettek közzé, hogy a
-baltimorei banknál (Baltimore street 9.) folynak be a pénzek; erre
-az ismert világrészekben a következő bankoknál történtek
-aláirások:</p>
-<ul class="lsoff indented">
-<li>Bécsben Rothschild S. M. bank.</li>
-<li>Szent-Pétervár – Stieglitz és társa.</li>
-<li>Páris – Credit Mobilier</li>
-<li>Stockholm – Tottie és Arfuredion.</li>
-<li>London – Rothschild N. M. és fiai.</li>
-<li>Turin – Arduin és társa.</li>
-<li>Berlin – Mendelsohn.</li>
-<li>Genua – Lombard, Odier és társa.</li>
-<li>Kostantinápoly – Ottomann-bank.</li>
-<li>Brüssel – Lambert C.</li>
-<li>Madrid – Weisweller Dániel.</li>
-<li>Amsterdam – Németalföldi Hitelbank.</li>
-<li>Róma – Torlonia és társa.</li>
-<li>Lissabon – Lecesue.</li>
-<li>Kopenhága – Magán-bank.</li>
-<li>Buenos-Ayres – Manua-bank.</li>
-<li>Rio-de-Janeiro – u. o.</li>
-<li>Montevideo – u. o.</li>
-<li>Valparaiso – La Chambre Tamás és társa. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_113" id="Page_113">-113-</a></span></li>
-<li>Mexiko – Daran Márton és társa.</li>
-<li>Lima – La Chambre Tamás és társa.</li>
-</ul>
-<p>Az elnök manifestumának kibocsátása után harmadnapra az
-Egyesült-Államokban négy millió dollár gyült össze. Evvel az
-összeggel már kezdhetett valamit a Gun-club.</p>
-<p>Nehány nap mulva távirati uton értesültek Amerikában, hogy a
-külföldön megindított gyüjtésben valósággal versenyre keltek az
-aláirók. Némely ország nemes bőkezüségével tünt ki, mások ismét nem
-egy könnyen nyitották ki a tárczájukat. Vérmérséklet dolga az
-egész.</p>
-<p>Egyébiránt ékesebben szólanak a számok; hadd álljon itt az
-adakozásokról szóló hivatalos kimutatás, ez mutatja, hogy mekkora
-összeg állott a gyüjtés lezártával a Gun-club rendelkezésére.</p>
-<p><i>Oroszország</i> 368,733 rubellel járult hozzá. Ha valaki ezen
-csodálkozik, úgy félreismeri az oroszok tudományos érzékét, és azt
-a haladást, melyet náluk a csillagászat tett azoknak a számos
-csillagvizsgálóknak segítségével, melyek közül a
-legfigyelemreméltóbb 2.000,000 rubelbe került.</p>
-<p><i>Francziaország</i> eleinte nevetett az amerikaiak
-követelésein. A hold czéltáblájává lett számtalan elkoptatott
-élcznek és egy rakás vaudville-nek a tárgya, melyekben rossz izlés
-meg tudatlanság birokra keltek. De a mint a francziák előbb
-énekeltek, aztán fizettek, úgy fizettek most is, minekutána jól
-kaczagtak: aláirtak <span class="pagenum"><a name="Page_114" id=
-"Page_114">-114-</a></span> 1.253,930 francot. No már ennyi pénzért
-csak nevethettek egy kicsit.</p>
-<p><i>Osztrákország</i> daczára pénzügyi inségének, elég nemesen
-viselte magát; 216,000 forinttal járult hozzá, a mit közadóul rótt
-ki, ez bizony szivesen látott vendég volt az amerikaiaknak.</p>
-<p><i>Svédország és Norvégia</i> összesen 52,000 birodalmi tallért
-adott, a két ország viszonyaihoz mérten tekintélyes ez; de még
-ennél is bizonyára több lett volna, ha a gyüjtést Cristiániában és
-Stockholmban egyszerre kezdették volna meg. A norvégek nem küldik
-szivesen a pénzüket a svédekhez bárminő czél legyen is a
-gyüjtés.</p>
-<p><i>Poroszország</i> 25,000 tallér aláirásával bizonyította be,
-hogy mennyire helyesli a vállalatot. A porosz csillagvizsgálók az
-összegnek tetemes részét adák s nagy részük volt abban, hogy
-Barbicane elnök még inkább neki buzduljon.</p>
-<p><i>Törökország</i> nemes példáját adta az áldozatkészségnek;
-igaz, hogy reá leginkább tartozik a dolog, mert hiszen a török év
-és hires bőjtjük, a Ramazan, a hold járása szerint igazodik. Nem
-tudott kevesebbet adni, mint 1.372,640 piastert, hanem ezt nagy
-buzgósággal fizette ki, a miben jó része volt a magas porta
-pressiójának.</p>
-<p><i>Belgium</i> az összes államok között a második helyet
-foglalta el, mert 513,000 frankkal járult hozzá, egy lakóra
-körülbelül 12 centimes esett.</p>
-<p><i>Hollandia</i> és gyarmatai 110,000 forinttal támogatták
-<span class="pagenum"><a name="Page_115" id=
-"Page_115">-115-</a></span> a vállalatot, csupán 5% leszámítást
-kért, mivelhogy készpénzzel fizetett.</p>
-<p><i>Dánia</i> szük területe daczára 9000 vert aranyat adott; ez
-is bizonyítéka annak, hogy minő szivesen támogatják a dánok a
-tudományos vállalatokat.</p>
-<p><i>A német-szövetség</i> 34,285 frtot irt alá; többet nem
-lehetett tőlük kivánni, no de nem is adtak volna.</p>
-<p><i>Olaszország</i> ámbátor nagy pénzzavarban volt, mégis fiainak
-zsebéből kikotorászott 200,000 lirát, persze nagyon mélyen bele
-kellett nyúlnia, hogy ennyit találjon. Ha Velenczének lett volna,
-többet is ajándékozott volna, de hát nem volt.</p>
-<p><i>A pápai állam</i> nem is mert 7040 római tallérnál kevesebbet
-küldeni.</p>
-<p><i>Portugália</i> 30,000 cruzado-val bizonyította be a tudomány
-iránt érzett lelkesedését.</p>
-<p><i>Mexiko</i> 86 piasterrel járult hozzá, mint
-alamizsnafillérrel, de hát az alakuló félben levő birodalmak mindig
-korlátozottak.</p>
-<p><i>Svájcz</i> szerény adománya, melylyel az amerikaiakat
-segítette, 275 frank. Őszintén megvallva, Svájcz nem fogta fel e
-vállalatnak gyakorlati jelentőségét; nem tudták elképzelni, hogy a
-holdba röpített golyó alkalmas arra, hogy az éj-csillagával üzleti
-összeköttetéseket létesítsen; azért oktalan dolognak tarták, hogy
-ilyen vállalatba tőkét fektessenek be. Végre is Svájcznak igaza
-volt.</p>
-<p><i>Spanyolország</i> teljességgel nem tudott 110 reale-nál
-többet felhajhászni. Azt hozta föl ürügyül, hogy még <span class=
-"pagenum"><a name="Page_116" id="Page_116">-116-</a></span> el nem
-készült vasút-hálózatát kell kiépítenie. Valódi oka pedig az volt,
-hogy ebben az országban nem nézik jó szemmel a tudományt. Kissé
-hátra-maradt a világtól. Azonkívül akadt egy-két spanyol – nem is
-tartoztak a tudatlanok közé – a ki nem tudta eléggé elképzelni,
-hogy mekkora lészen a golyó a holdhoz viszonyítva; attól féltek,
-hogy a golyó a holdat megtalálja zavarni pályafutásában,
-hold-hivatásából kiturja s az esetleg a földre hull. Ebben az
-esetben pedig okosabb dolog, ha az ember távol marad tőle.</p>
-<p>Meg is cselekedték ezt, nem számítva azt a nehány realet.</p>
-<p>Hátra volt még <i>Angolország</i>. Ismerjük már azt a megvetésre
-méltó ellenkezési viszketeget, melylyel Barbicane tervét fogadták.
-Az angoloknak egy szive és lelke van, s ebben együtt értendő
-Nagy-Britanniának mind a 25 millió lakója. Azt felelték, hogy a
-Gun-club vállalata vetélkedik a «bele nem avatkozás elvé»-vel, s ők
-bizony egy fillért sem irtak alá.</p>
-<p>Erre a válaszra a Gun-club rándított egyet a félvállán, s tovább
-buzgólkodott nagy munkájában. Midőn <i>Dél-Amerika</i>, még pedig:
-Peru, Chili, Brazilia, a La-plata-Államok, Columbia, 300,000
-dollárt küldöttek erre a czélra: tekintélyes tőkének jutottak
-birtokába; a végösszeg:</p>
-<table>
-<tr>
-<td>Az Egyesült-Államok aláirása</td>
-<td>4.000,000</td>
-<td>dollár</td>
-</tr>
-<tr>
-<td>Külföldi hozzájárulás</td>
-<td>1.446,675</td>
-<td class="tdc">«</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr">összesen</td>
-<td>5.446,675</td>
-<td>dollár</td>
-</tr>
-</table>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_117" id=
-"Page_117">-117-</a></span></p>
-<div class="figcenter" style="width: 383px;"><a href=
-"images/i018hq.jpg"><img src="images/i018.jpg" alt=
-"A GYÁRTELEP KOHÓI." title="A GYÁRTELEP KOHÓI." /></a>
-<p class="caption">A GYÁRTELEP KOHÓI.</p>
-</div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_118" id=
-"Page_118">-118-</a></span></p>
-<p class="i0">vagyis 29.520,983 franc 40 centimes folyt be a
-Gun-club pénztárába.</p>
-<p>Ne csodálkozzunk ezen az összegen. Az öntő-, fúró-,
-kőmives-munkák, a munkások szállítása, elhelyezése azonban a
-csaknem lakatlan országban, a kemenczék felállítása, az épületek, a
-szerszámok, műhelyek, a lőpor, a golyó, a mellékkiadások a
-költségvetés szerint csaknem az egész összeget fölemésztik. A
-szövetség-háborúban némely ágyú-lövés ezer dollárba került; a
-Barbicane elnök lövése, mely a tüzérség történetében páratlanul
-álland, bizony belekerülhet bátran 500,000-szer annyiba.</p>
-<p>Október 5-dikén a Goldspring-hámorral (New-York közelében)
-szerződést kötöttek, ez a hámor öntötte a háború alatt Parrott
-számára a legkitünőbb ágyúkat.</p>
-<p>A szerződő felek megállapodtak abban, hogy a Goldspring hámor
-kötelezi magát, hogy a Columbiad öntésére szükséges anyagot
-Dél-Floridába: Tampa-Townba szállítja.</p>
-<p>Ennek a munkálatnak jövő év október 15-dikéig készen kell
-lennie. Az ágyút jó állapotban oda kell szállítani, különben
-naponkint 100 dollár bánatpénzt fizet a hámor mindaddig a napig,
-míg a hold a föltétel szerint megállapított pontra jut ismét,
-vagyis 18 év és 11 napig.</p>
-<p>A munkások fogadása, fizetése, a szükséges gazdasági berendezés
-a Goldspring-társaság kötelessége lesz.</p>
-<p>Ezt a szerződést két példányban pontosan kiállították, aztán
-aláirták: Barbicane J., a Gun-club elnöke, <span class=
-"pagenum"><a name="Page_119" id="Page_119">-119-</a></span> és
-Murchison J., a Goldspring-hámor igazgatója.</p>
-<div class="chapter">
-<h2>TIZENHARMADIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">Stone’s Hill.</span></h2>
-</div>
-<p>Mióta a Gun-club Texast mellőzve Floridát választotta,
-Amerikában, hol mindenki tud olvasni és irni, mindenki
-kötelességének tartotta, hogy Florida földrajzát tanulmányozza. A
-nagy munkákat, melyek erre vonatkoztak, mind eladták, s így újabb
-kiadásokat kellett sajtó alá rendezni.</p>
-<p>Barbicane nem elégedett meg avval, hogy olvasson róla, saját
-szemeivel kellett látnia, hogy a Columbiad számára kijelölje a
-helyet. Egyuttal nyomban rendelkezésére bocsátotta a cambridgei
-csillagvizsgálónak egy teleszkop készítésére a szükséges költséget
-és érintkezésbe lépett az Albanyban lakó Breadwill-házzal az
-aluminium-löveg készítése tárgyában. Aztán Maston J. T., Elphiston
-őrnagy és a Goldspring-hámor igazgatójával együtt elutazott
-Baltimoreból.</p>
-<p>A négy utas másnap New-Orleansba érkezett, innen a szövetséges
-hajóhad egy futár-hajójára, Tampico-ra szállottak fel; mihelyt a
-gőz javában működött, szemeik elől eltünt Louisiana partja.</p>
-<p>Az átszállás nem tartott sokáig; az elindulás után másodnapra
-480 mérföldnyi utat téve, meglátták Florida <span class=
-"pagenum"><a name="Page_120" id="Page_120">-120-</a></span>
-partjait. Mihelyt közelebb értek, Barbicane alacsony, lapos,
-meglehetős terméketlen földet látott maga előtt. Minekutána a
-Tampico nehány fazekat megtöltött osztrigával és tengeri rákkal,
-besikamlott a Santo Espiritu öbölbe.</p>
-<p>Ezt az öblöt két hosszúkás földnyelv alkotja: a Tampa és a
-Hillisboro, ezeknek szük nyilásán át siklott be a gőzhajó. Kevéssel
-azután feltünt Tampa-Town városa a kis kikötő hátteréből, melyet a
-Hillisboro folyónak torkolata alkot.</p>
-<p>Itt vetett horgonyt a Tampico október 22-dikén este hét órakor;
-a négy utas rögtön partra szállott.</p>
-<p>Mikor Barbicane az első lépést tette Florida földjén, hevesen
-dobogott a szive; úgy képzelte, hogy építész ő, s arra a földre
-lép, melyen majd építménye fog állani. Maston J. T. megkotorta
-vaskampójával a talajt.</p>
-<p>– Uraim, – mondá Barbicane, – nincsen elvesztegetni való időnk;
-mindjárt holnap nyeregbe ülünk és megvizsgáljuk a tartományt.</p>
-<p>Mihelyt Barbicane a szárazra lépett, Tampa-Town három ezer
-lakosa elébe özönlött; oly tisztességtétel ez, a mi méltán
-megillette a Gun-club elnökét, a ki a választásnál evvel a földdel
-kegyét éreztette. Borzasztó üdv-ordítozással fogadták, ámde
-Barbicane elkerült minden hódolat-nyilatkozatot s a
-Franklin-szállóban fogadott szobájába vonult vissza. Nem fogadott
-el látogatásokat. «Hires ember» volta teljességgel nem vala inyére.
-<span class="pagenum"><a name="Page_121" id=
-"Page_121">-121-</a></span> <span class="pagenum"><a name=
-"Page_122" id="Page_122"><br />
--122-</a></span></p>
-<div class="figcenter" style="width: 378px;"><a href=
-"images/i019hq.jpg"><img src="images/i019.jpg" alt="STOUE’S-HILL."
-title="STOUE’S-HILL." /></a>
-<p class="caption">STOUE’S-HILL.</p>
-</div>
-<p>Másnap, október 23-dikán apróbb fajta, eleven, tüzes lovakat
-láttak a fogadó előtt, de nem négy volt, hanem ötven, még pedig
-mindeniken egy lovas. Barbicane három társával lejött s eleinte
-csodálkozott a lovas-banderiumon. Azonkívül észrevette, hogy
-mindenik lovasnak a nyeregkápájában karabélya és pisztolyai
-voltak.</p>
-<p>Egyik floridai ifju rögtön megadta a magyarázatát e
-hadfelszerelésnek:</p>
-<p>– Uraim, seminoláktól kell tartanunk.</p>
-<p>– Micsoda, seminoláktól?</p>
-<p>– Vadak, a kik a pusztaságon csatangolnak; azért okos dolognak
-tartók, hogy testőreikül önökhöz csatlakozzunk.</p>
-<p>– Eh, mit! – mondá Maston lovára pattanva.</p>
-<p>– Elvégre is így biztosabb az út, – folytatá a floridai.</p>
-<p>– Uraim, – szólott Barbicane, – köszönöm figyelmöket, most pedig
-induljunk!</p>
-<p>A kis csapat megindult és a porfellegben eltünt. Reggeli öt óra
-volt; a nap már fenn ragyogott és a thermometer 84°-ot<a name=
-"FNanchor_11" id="FNanchor_11"></a><a href="#Footnote_11" class=
-"fnanchor">11)</a> mutatott, ámde a friss tengeri szellő mérsékelte
-a hőséget.</p>
-<p>Barbicane Tampa-Towntól a déli part hosszában indult el, hogy
-Alisia patakához érjen, a mely Tampa-Townon alul 12 mérföldnyire a
-Hillisboro öbölbe szakad. A csapat a jobb part hosszában
-<span class="pagenum"><a name="Page_123" id=
-"Page_123">-123-</a></span> keleti irányban fölfelé haladt. Nem
-sokára eltünt az öböl a föld egyik kanyarulatánál és nagy síkság
-terült el szemeik előtt.</p>
-<p>Florida két részből áll: az északi népesebb, kevésbbé puszta,
-fővárosa Talahasse és Pensacola, egyike az Egyesült-Államok
-legjelentékenyebb hajóarzenáljainak; a déli részt összeszorítják a
-folyók, melyek az amerikai tengerbe és a mexikói öbölbe szakadnak,
-nem egyéb, mint a mexikói öböl hosszában elnyuló keskeny félsziget,
-egy földnyelv, a Bahama-csatorna számos hajóitól állandóan
-körülrajozva. Nagy viharok alkalmával az öbölnek előrenyuló őrsévé
-válik. Ennek az államnak a területe 38.033,672 acres, azon részén
-kellett az ágyúöntés számára a helyet kijelölni, a mely éppen a
-26-dik szélességi fokon fekszik; azért Barbicane menet közben igen
-gondosan megvizsgálta a talajnak minőségét.</p>
-<p>Floridát 1518-ban Juan Ponce de Leon fedezte fel éppen
-virágvasárnapján, e miatt eleinte «Pâques Fleuries»-nek nevezte el;
-ez a szép név sehogy sem illett a kiszáradt, puszta partvidékhez.
-Ámde a tengerparttól nehány mérföldre beljebb lassankint
-megváltozik a talaj alkata és a föld méltónak látszik a nevére: itt
-a földet folyók, patakok, tavacskák hálózzák be; az ember azt
-hihetné, hogy Hollandiában vagy Guyannában van. A talaj lassan
-emelkedett s termékeny fensíkok következtek az északnak és délnek
-mindenféle növényzete díszlett; beláthatatlan gabona-földjeit a
-tropikus meleg, s az agyagföld tartalmazta <span class=
-"pagenum"><a name="Page_124" id="Page_124">-124-</a></span>
-nedvesség mintegy magától művelték; végül a mezőkön ananas, yams,
-dohány, rizs, gyapot és czukor-nád, melyek szemmel át nem fogható
-területekre nyultak el, igen üdén díszlettek.</p>
-<p>Barbicanet igen kellemesen lepte meg, midőn a talajnak fokozatos
-emelkedését látta, s mikor Maston őt erre vonatkozólag megkérdezé,
-így felelt:</p>
-<p>– Érdemes barátom, igen nyomós érdek késztet minket arra, hogy
-Columbiadunkat magasabban fekvő helyen öntessük.</p>
-<p>– Hogy a holdhoz közelebb legyen? – kiáltott fel a Gun-club
-titkára.</p>
-<p>– Nem éppen, – viszonzá Barbicane, – egy-két mérföld ide vagy
-oda: nem jön számításba. Hanem azért, mert a magasabb helyen nem
-kell a vízzel birokra kelnünk, hamarább haladhat előre a munka, s
-így sokáig eltartó, drága csatorna-építkezésektől meg leszünk
-kimélve, mert hát arról van szó, hogy 900 láb mélyre ássunk
-alá.</p>
-<p>– Igaza van, – veté közbe Murchison mérnök, – ásás közben, a
-mennyire csak lehetséges, ki kell kerülnünk a víz-alá-mosásokat. De
-ha egy-két forrásra bukkanunk, az nem baj, kiszivattyúzzuk, vagy
-elvezetjük. Nincs ártézi kútról szó, a hol a műszerek sötétben
-működnek. Korántsem, mi szabad ég alatt, napvilágnál dolgozunk,
-kezünkben ásó, kapa, csákány lesz és tűz-akna segélyével gyorsan
-előre haladunk a munkában.</p>
-<p>– No de mégis csak könnyebb lesz a munka, ha <span class=
-"pagenum"><a name="Page_125" id="Page_125">-125-</a></span>
-magasabban fekvő helyet választva, a földalatti vízforrásokat
-kikerüljük, derekasabb munkát is végezhetünk; igyekezzünk tehát
-olyan talajt keresni, a mely a tenger szine felett nehány száz
-lábnyira van.</p>
-<p>– Igaza van önnek, Barbicane, s ha nem csalódom, nem sokára
-találunk alkalmatos helyet.</p>
-<p>– Oh, mennyire szeretnék ott lenni az első kapavágásnál, – mondá
-az elnök.</p>
-<p>– Én pedig az utolsónál! – kiáltott Maston.</p>
-<p>– És mi ezt a czélt elérjük, uraim, – mondá a mérnök, – higyjék
-meg nekem, hogy a Goldspring-társaság egy garas bánatpénzt sem fog
-fizetni.</p>
-<p>– Istók ucscse, arra csakugyan gondjuk legyen, – mondá Maston, –
-mert naponta 100 dollárt fizetni mindaddig, a míg a hold a kellő
-helyzetbe jut, tehát 18 évig és 11 napig, nem gyerekség; tudják,
-mennyit tesz az? 658,000 dollárt.</p>
-<p>– Nem, uram, mi az nem tudjuk és nem is lesz szükség arra, hogy
-megtanuljuk.</p>
-<p>Délelőtt 10 óráig a kis csapat már egy tuczat mérföldet hagyott
-maga után hátra, a termékeny mezőkről az erdőségekbe jutottak. Ezek
-az áthatolhatatlan erdők telve voltak gránát-, narancs-, czitrom-,
-füge-, olaj- és szilva-fákkal, pisanggal és hatalmas szőlőtőkékkel,
-a melyek illat és virág-díszben egymással vetélkedtek. E pompás fák
-illatos árnyékában csillogó tollú madarak egész serege csicsergett,
-melyek közül különösen a rákevő madár tünt ki; ennek <span class=
-"pagenum"><a name="Page_126" id="Page_126">-126-</a></span> a
-madárnak a fészke olyan, mint egy ékszer-szekrény, mely méltó e
-tollas csecsebecsékhez.</p>
-<p>Maston és az őrnagy nem állhattak ellen, hogy a természet
-nagyszerűsége fölött érzett bámulatuknak kifejezést ne adjanak.</p>
-<p>Ámde Barbicane elnök e csodák mellett érzéketlenül haladt tova,
-mindig előre; a vidék éppen nagy termékenysége miatt nem tetszett
-neki; a nélkül, hogy vízkutató lett volna, érezte lábai alatt a
-vízforrásokat s vizsgálódott mindenfelé valami kétségtelen
-szárazságra mutató jelek után.</p>
-<p>Ezenközben előre haladtak; több folyón kellett átgázolniok –
-néha veszély közepett is – minthogy medrükben 15–18 láb hosszú
-alligatorok valának. Maston vakmerően megfenyegette őket
-vaskampójával, de csak a pelikánok, vadkacsák és phaetonok, a vidék
-vadlakói ijedtek meg ettől, a vörös hórihorgas flamingók bambán
-néztek reá.</p>
-<p>Végre a nedves talajnak ezek a lakói is eltüntek, vékonyabb
-fákat láttak a gyérülő erdőben. Végtelen rónákon egy-egy csoport
-látszék még, hova felriasztott dámvadak, menekültek.</p>
-<p>– Végre valahára! – kiáltott fel Barbicane, fölemelkedve
-nyergéből, – most következik a fenyvesvidék.</p>
-<p>– A vadaké is, – tevé hozzá az őrnagy.</p>
-<p>Valóban a szemhatáron fel-feltünedezett egy-két semiola;
-mozgolódtak, gyors lovaikon ide-oda iramodtak, hadonásztak hosszú
-lándzsáikkal vagy lőttek <span class="pagenum"><a name="Page_127"
-id="Page_127">-127-</a></span> <span class="pagenum"><a name=
-"Page_128" id="Page_128"><br />
--128-</a></span> tompán szóló fegyvereikkel; egyébiránt
-megelégedtek ellenséges indulatuknak ilyetén éreztetésével, a
-nélkül, hogy egyébként nyugtalanították volna őket.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 387px;"><a href=
-"images/i020hq.jpg"><img src="images/i020.jpg" alt=
-"A BIZOTTSÁG KISZEMELI A HELYET." title=
-"A BIZOTTSÁG KISZEMELI A HELYET." /></a>
-<p class="caption">A BIZOTTSÁG KISZEMELI A HELYET.</p>
-</div>
-<p>Barbicane társaival egy sziklás síkságra érkezett, ez a nyilt
-tér nehány holdnyi területű lehetett, a nap reá sütött izzó
-sugaraival. Ez a kimagasló, eléggé tágas fensík, a Gun-club tagjai
-előtt éppen alkalmasnak tetszék arra, hogy a Columbiadot ott
-állítsák fel.</p>
-<p>– Megálljunk, – kiáltott Barbicane, – mi a neve ennek a
-helynek?</p>
-<p>– Stone-s Hill (kő-halom), – felelé az egyik floridai.</p>
-<p>Barbicane szótlanul leszállott a lováról, elővette műszereit s a
-helyet a legnagyobb pontossággal szemügyre vette, fölmérte. A kis
-csapat köréje csoportosult és nagy figyelemmel hallgatták.</p>
-<p>E pillanatban ért a nap a delelő pontra. Barbicane nehány
-pillanat alatt leirta megfigyelésének eredményeit. «Ez a hely 300
-toisnyi magasságban fekszik a tenger szine felett 27° 7′ északi
-szélességben és 5° 7′ nyugati hosszuságban; úgy tetszik nekem
-száraz volta, és sziklás alkata miatt megfelel mindazoknak a
-föltételeknek, melyeket vállalatunk érdekében megkivánunk. Ezen a
-téren építjük fel raktárainkat, műhelyeinket, munkáslakainkat és
-erről a helyről, úgy van, erről a helyről – és ekkor a Stone’s Hill
-tetejére tette lábát – röpüljön fel lövegünk a nap országába.
-<span class="pagenum"><a name="Page_129" id=
-"Page_129">-129-</a></span></p>
-<div class="chapter">
-<h2>TIZENNEGYEDIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">Kapa és vakoló-lapát.</span></h2>
-</div>
-<p>Még az nap este visszatérve Barbicane társaival Tampa-Townba és
-Murchison mérnök a Tampicon haza vitorlázott New-Orleansba. Egy
-sereg munkást kellett fogadnia és az anyag legnagyobb részét
-odahordatnia. A Gun-club tagjai Tampa-Townban maradtak, hogy a
-lakók segítségével a kezdő munkálatokat előkészítsék.</p>
-<p>A Tampico nyolcz nappal eltávozása után egy kis gőzhajó
-flottával tért vissza az Espiritu Santo kikötőben. Murchison 15,000
-munkást toborzott össze. A rabszolgaság idejében hiába fáradozott
-volna, ámde mióta Amerika a szabad nemzetek hazája, csak úgy
-özönlött a nép oda, a hol a munkát bőségesen megfizették. Minthogy
-a Gun-clubnak elég pénze volt, igen magas bért ajánlott a
-munkásoknak s e mellett aránylag jelentékeny kedvezményeket. A
-Floridába elszegődött munkás számíthatott arra, hogy a munka
-befejezte után számára a baltimorei banknál szép tőkécske lesz
-elhelyezve. Murchison tehát tetszés szerint válogathatott az
-emberekben és szigorú föltételeket szabhatott munkásainak
-ügyességére és arravalóságára nézve. Elhihetjük, hogy munkásainak
-táborába csak a legderekabbat választotta be: gépészeket, fűtőket,
-öntő-mestereket, mészégetőket, sáncz-munkásokat, téglavetőket és
-mindenféle kézmívest: feketéket <span class="pagenum"><a name=
-"Page_130" id="Page_130">-130-</a></span> és fehéreket vegyest, nem
-tekintve a színre. A munkások közül sokan háznépestűl jöttek.
-Olyanforma volt, mintha kivándorlás lett volna.</p>
-<p>Október 31-dikén délelőtt 10 órakor partra szállott ez a sereg
-Tampa-Townba. El lehet képzelni, hogy minő élénkség, sürgés-forgás
-támadt ebben a városkában, midőn lakóinak száma egy csapásra
-megkétszereződött. A Gun-clubnak ez a lépése tényleg nagy hasznára
-vált Tampa-Townnak, nemcsak azért, hogy olyan nagy tömeg munkás
-ment Stone’s Hillbe, hanem azért is, mert a kiváncsiak egész raja a
-világ minden részéből Florida félszigetére sereglett.</p>
-<p>Az első napokban partra hordották a magukkal hozott
-szerszámokat: a gépeket, élelmiszereket, vaslemezből készült
-házakat, melyek részekre bontva és megszámozva valának. Egyidejűleg
-Barbicane megkezdette a Tampa-Town-t Stone’s Hillal összekötő 15
-mérföld hosszú vasútvonalnak az építését.</p>
-<p>Mindenki tudja, hogy Amerikában mi módon szoktak vasutakat
-építeni; kerülőket figyelembe sem véve, vakmerő emelkedésekkel, nem
-törődve korláttal, alap-vető építkezéssel, hegynek fel, hegyről le
-vakon előre haladnak a sín-párok, tekintet nélkül az egyenes
-vonalra. Nem költségesek és nem kényelmetlenek ezek a vasutak; az a
-fő, hogy teljes szabadsággal és kellemetes kéj-ugrándozásokkal
-haladhasson rajta a vonat. A Tampa-Towntól – Stone’s Hillig vezető
-vonal csak csipp-csupp dolog volt, sem sok pénzbe, sem sok időbe
-nem került. <span class="pagenum"><a name="Page_131" id=
-"Page_131">-131-</a></span></p>
-<p>Egyébiránt Barbicane a lelke volt ennek a tömegnek, mely az ő
-hírének nevelése czéljából sereglett össze. Életet öntött abba,
-szétosztotta közöttük leheletét, lelkesedését, meggyőződését;
-mikéntha mindenütt jelenlevő lett volna: ott volt mindenütt. Úgy
-követte őt nyomon Maston, mint a dongó légy. Találékony esze
-ezerféle új dolgot talált fel, nem ismert akadályt, nehézséget,
-zavart; éppen olyan jó bányász, kőmíves, gépész, mint a milyen
-jeles tüzér volt egy személyben; meg tudott felelni minden
-kérdésre, meg tudott oldani minden bonyolult kérdést. Élénk
-levelezést folytatott a Gun-clubbal és a Goldspring-hámorral. A
-Tampico fűtött kazánjával és feszült gőzével éjjel-nappal várt
-parancsára a Hillisboro révpartján.</p>
-<p>November 1-jén elhagyta Barbicane egy rakás munkással
-Tampa-Townt és másodnaptól kezdve Stone’s Hill körül gép alkotta
-házakból egész város kerekedett. Körülvették véd-czölöpökkel és az
-eleven, sürgő-forgó élet után itélve, az Unio egyik nagy városának
-tarthatták volna. Katonás rend uralkodott ott és a munkálatok a
-legszigorúbb pontossággal kezdődtek.</p>
-<p>Gondos vizsgálatok alapján kitanulták egész alaposan a talaj
-minőségét s az ásási munkálatokat már november 4-dikén
-megkezdették. Ezen a napon összegyűjtötte Barbicane a
-munka-vezetőket s így szólott hozzájuk:</p>
-<p>– Barátaim, önök mindnyájan tudják, hogy miért <span class=
-"pagenum"><a name="Page_132" id="Page_132">-132-</a></span>
-toborzottam össze Floridának e sivár vidékére. Egy olyan ágyút kell
-öntenünk, a melynek belső átmérője 9 láb, oldalfalai 6 láb, külső
-kő-burkolata 19½ láb széles. Erre a czélra 900 láb mély és 60 láb
-széles gödröt kell ásnunk. Ennek a jelentékeny munkának nyolcz
-hónap alatt készen kell lennie. E szerint önöknek 2.543,400 köbláb
-földet kell 255 nap alatt kiásniok; naponkint 10,000 köblábnyit. Ez
-a feladat 1000 embernek, ha szabad téren dolgoznak, nem nehéz, de
-aránylag szűk helyen nehezebb. De mégis, ha úgy kell lennie,
-elkészülhet; ép úgy számítok az önök bátorságára, mint derék
-voltukra.</p>
-<p>Reggel 8 órakor az első ásó hasított bele Florida földjébe és
-ettől a pillanattól kezdve ez a derék jószág a sánczásók kezében
-egy perczig sem szünetelt. A munkásokat minden nyolcz órában
-felváltották.</p>
-<p>Ha még oly óriási volt is a feladat, az emberi erő határán nem
-haladt túl. Hány sokkal nehezebb feladatot oldottak már meg, hol az
-elemek hatalmát kellett első sorban legyőznie az embernek! Hogy
-csupán effajta munkát említsek fel, a József páter kútját állítom
-ide például, a melyet Saladin szultán Kairo mellett ásatott olyan
-időben, mikor az emberi erőt a gépek nem százszorozták még meg, s a
-mely a Nil felszinétől számítva 300 láb mélységig terjedt alá. No
-meg a koblenzit, melyet János bádeni őrgróf 600 láb mélyre ásatott.
-És itt ugyan miről volt szó? Hogy röviden ismételjem: Háromszor
-ilyen mélyre kellett ásni, de tizszer olyan szélességben, a mi az
-ásást megkönnyítette. <span class="pagenum"><a name="Page_133" id=
-"Page_133">-133-</a></span> Azért hát sem a pallérok, sem a
-munkások nem kételkedtek abban, hogy sikerülni fog.</p>
-<p>A munka gyorsaságát még fokozta az a határozat, melyet Murchison
-mérnök Barbicaneval együtt hozott. A szerződés egyik pontja így
-szólott: a Columbiadot kovácsolt vasból készült gyűrűk vegyék
-körül, melyeket izzó alakban kell reá húzni. Ez az előre látó
-gondoskodás túlzott volt, mert ezek nélkül is ellehettek. Ezt a
-pontot tehát kihagyták és így sok időt takarítottak meg. Az ásásnál
-azt az újabban használatos módszert követték, hogy a kőmives
-munkákat az ásási munkálatokkal egyidőben végezték. Ennek az
-egyszerüsített módnak következtében nem volt arra szükség, hogy a
-falakat gerendákkal erősítsék meg a beomlás ellen, mert a kőfalak
-rendíthetetlen szilárdan megvédték.</p>
-<p>No de ehhez a munkához csak akkor foghattak hozzá, mikor a kapa
-a szikla-rétegig hatolt alá.</p>
-<p>November 4-dikén 50 munkás a körülkerített tér közepén a Stone-s
-Hill csúcspontján 60 láb széles kerek lyukat ásott.</p>
-<p>A kapa eleinte egy hat hüvelyk mély, fekete talajba vágott bele,
-ezt hamar félre takarították. Erre következett két láb mély, finom
-homok, melyet gondosan félre tettek, hogy az öntőminta készítésénél
-felhasználják.</p>
-<p>Ezután fehér színű, meglehetős kemény agyagréteg bukkant elő, a
-mely hasonló az Angolországban találhatóhoz, négy láb mélységre
-nyúlt alá. <span class="pagenum"><a name="Page_134" id=
-"Page_134">-134-</a></span></p>
-<p>Erre következett a megkövesült kagyló-réteg, mely igen száraz és
-kemény volt, s folytonosan gép-eszközzel kellett dolgozni. Már
-körülbelül hat és fél láb mélységre ástak le, – most már
-megkezdhették a kőmíves munkákat.</p>
-<p>Ennek a gödörnek a fenekére kerékalakú, igen kemény
-tölgyfa-alapot tettek, melynek akkora nyilása volt a közepén, mint
-a Columbiadnak külső átmérője. Erre a kerek alapra fektették a
-kőfalakat, melynek köveit hydraulikus mészszel készített vakolat
-igen szilárdon tartotta össze. Mikor a falréteg köröskörül készen
-volt, a munkások 21 láb széles kőfal-gyűrűben valának
-beszorítva.</p>
-<p>Mikor evvel elkészültek vaslemez sipkát és csákányt vettek elő a
-munkások, s a fatalp alatt a sziklát hasogatták, ámde gondjuk volt
-arra, hogy a munka előhaladtával ezt a fatalpat rengeteg erős
-gerendákkal megtámaszszák. Mihelyt az újabb aláásás két láb
-mélységre alább hatolt, a támasztó-gerendákat egyenkint kihúzták, s
-a kerékalakú tölgyfatalap a kőfallal együtt lassan alább sűlyedt.
-Mert a kőmívesek is derekasan építették a körfalat, itt-ott
-szelelő-nyílásokat hagyván, hol az öntő-munkálatoknál kifejlődő gáz
-találhasson kiutat.</p>
-<p>Ez a munka rendkivüli ügyességet kivánt a munkásoktól és
-szüntelen figyelmet. Egyiket-másikat a sziklatörő munkálatoknál
-kőtöredékek megsebeztek, de azért buzgóságuk sem éjjel, sem nappal
-egy pillanatra sem csökkent. Nappal a hőségben, mely később
-<span class="pagenum"><a name="Page_135" id=
-"Page_135">-135-</a></span> <span class="pagenum"><a name=
-"Page_136" id="Page_136"><br />
--136-</a></span> nehány hónapon át 90°-ra<a name="FNanchor_12" id=
-"FNanchor_12"></a><a href="#Footnote_12" class="fnanchor">12)</a>
-emelkedett; éjjel az elektromos fény sáppadt fénye mellett, a
-kőzúzók kopogása mellett, tűzaknák robbanása, berregő-zakatoló
-gépek, gomolygó gőz- és páratenger közepett, melyek Stone’s Hill
-körül messze kavarogtak a légben, úgy hogy sem a bivalycsordák, sem
-a semiolak nem merészkedtek közel jönni… dolgoztak a munkások.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 384px;"><a href=
-"images/i021hq.jpg"><img src="images/i021.jpg" alt=
-"AZ ÁSÁSI MUNKA." title="AZ ÁSÁSI MUNKA." /></a>
-<p class="caption">AZ ÁSÁSI MUNKA.</p>
-</div>
-<p>A munkálatok rendszeresen folytak tovább. Az anyagokat gőzerő
-szállította kosárkákban fel és alá; előre nem sejtett akadály kevés
-jelentkezett, s azon, a mire előre számítottak, hamar
-diadalmaskodtak.</p>
-<p>Az első hónap végén az óriási gödör elérte azt a mélységet,
-melyet kijelöltek volt: 112 láb; deczemberben volt kétszer ilyen
-mély, januárban háromszor ilyen mély. Februárban a munkásoknak
-meggyűlt a bajok a vízzel, a mely a földrétegekből előszivárgott.
-Gyors és erős működésű szivattyúkat alkalmaztak és sűrített
-légnyomással igyekeztek azt eltávolítani, hogy a vízforrások száját
-befalazzák. Így lőnek a víz-beszivárgásoknak uraivá. Csak az a baj
-történt, hogy a lágy talaj miatt a fatalapzat egy része lejebb
-süppedt, a miért is néminemű földomlás történt. Képzeljük csak el,
-hogy minő rengeteg súlylyal nehezedett 450 láb magas kőfalgyűrű a
-talapzatra. Ez alkalommal nehány munkás áldozatul esett.</p>
-<p>Három heti munkába került, míg a falakat helyreigazították
-<span class="pagenum"><a name="Page_137" id=
-"Page_137">-137-</a></span> s a fenékmunkát folytathatták,
-minekutána a talapzatot éppen olyan szilárddá tették, mint azelőtt
-volt. A mérnökök ügyessége és a derék gépek lehetővé tették
-ezt.</p>
-<p>Ezen túl nem történt semmi baleset, a mi a munka előrehaladását
-meggátolta volna; és junius 10-dikén, a Barbicane által kijelölt
-határnap előtt 20 nappal, elkészült a 900 láb mély gödör, és a
-körfal. Alul egy tömör, harmincz láb vastag koczkán nyugodott a
-kőfal és felül éppen a földszinéig ért.</p>
-<p>Barbicane és a Gun-club tagjai szerencsét kivántak Murchison
-mérnöknek, hogy cyclopi-munkájával oly rendkivüli gyorsan
-elkészült.</p>
-<p>Ez alatt a nyolcz hónap alatt Barbicane egy pillanatra sem
-távozott Stone’s Hillből; míg nyomról-nyomra kisérte a
-fúró-munkálatokat, azalatt szüntelenül arra volt gondja, hogy a
-munkások egészsége és jóléte csorbát ne szenvedjen; és szerencsére
-értett ahhoz, hogy az olyan betegségeket eltávolítsa, a melyek nagy
-embertömeg csoportosulásainál könnyen fellépnek és tropikus égalj
-alatt annyira veszedelmesek lehetnek.</p>
-<p>Igaz ugyan, hogy több munkás életével adózott gondatlanságáért;
-ámde efféle munkálatoknál lehetetlenség ily sajnálatraméltó
-eseteket elkerülni – és azok közé a mellékdolgok közé tartoznak, a
-mi miatt az amerikaiak nem igen verik a fejöket a falba. Ők inkább
-törődnek az emberiséggel nagy átalánosságban, mint külön-külön az
-egyénekkel. <span class="pagenum"><a name="Page_138" id=
-"Page_138">-138-</a></span></p>
-<p>Ámde Barbicanenak homlokegyenest ellenkező nézetei voltak és
-ezeket minden alkalommal érvényre juttatta. Azért az ő
-gondoskodásának, megfontolásának, a nehezebb esetekben az ő hasznos
-beavatkozásának és az ő bámulatos emberszerető éles-pillantásának
-köszönhették azt, hogy a szerencsétlenül jártak száma átlag véve
-nem volt több, mint azokban az európai államokban szokott lenni,
-melyeket bőséges elővigyázati rendszabályai miatt mintául szoktak
-felállítani, többek között Francziaországban, a hol pl. olyan
-munkálatnál, a mely 200,000 francba kerül egy balesetet szoktak
-számítani.</p>
-<div class="chapter">
-<h2>TIZENÖTÖDIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">Az öntés ünnepe.</span></h2>
-</div>
-<p>Az alatt a nyolcz hónap alatt, míg az ásás munkálatai folytak,
-az öntés előmunkálatai is rendkivül gyorsan haladtak előre; egy
-idegen, a ki Stone’s Hillbe jött, – állítólag nagyon meg volt
-lepetve attól, a mit ott látott.</p>
-<p>A gödörtől 600 yardnyira e körül, mint középpont körül,
-ezerkétszáz kemencze emelkedett, mindenik hat láb széles és három
-láb távolságra egymástól. Két mérföld hosszúságra nyúlt e
-kemencze-vonal. Mindenik egyforma: négyszögű kéményeikkel különös
-hatással voltak a szemlélőre. Maston J. T. nagyszerűnek
-<span class="pagenum"><a name="Page_139" id=
-"Page_139">-139-</a></span> találta ezt az elrendezést. Washington
-emlékszobrára emlékeztette őt. Ő ennél szebbet a világon nem is
-tudott elképzelni. Úgy vélekedék, hogy ehhez hasonló még
-Görögországban sem volt soha.</p>
-<p>Emlékezünk arra, hogy a bizottság harmadik gyűlésén a Columbiad
-öntésére főleg szürke szinű öntött vasat állapított meg. Ez a fém,
-tényleg, szivósabb, nyujthatóbb, lágyabb és könnyebben
-feldolgozható s bárminő alakba formálható; továbbá, ha kőszénnel
-hevítik, kitünő anyagul szolgál oly gépek szerkesztésére, melyek
-nagy ellenálló erővel birnak: pl. ágyúk, gőzgép-hengerek,
-víz-sajtók stb. Ámde az öntött vas, ha csak egyszer öntik, ritkán
-lesz eléggé egyöntetű, azért másodszori öntéssel tisztítják meg,
-hogy földrészecskéitől végleg megszabaduljon.</p>
-<p>Azért a vasérczet, mielőtt Tampa-Townba szállították volna,
-előbb a Goldspring-hámor kohóiban előkészítették, kőszén tűz
-mellett roppant magas fokig hevítették s így a szénanyaggal
-vegyülve, öntött vassá változtatták. Ezután az előkészítés után
-szállították Stone’s Hillbe. Ámde a 130 millió fontot nyomó
-anyagnak vasúton való szállítása igen költséges vala; a költség a
-szállítással kétszer akkora lett volna. Azért inkább azt
-határozták, hogy New-Yorkban hajókat bérelnek, hogy azokat
-Barrenben az öntött vassal megrakják. Nem kevesebb, mint 68 ezer
-tonnás hajóra volt szükség, – valóságos flotta, – a melyek május
-3-dikán New-Yorkból elindultak, az amerikai part hosszában szelték
-az Oceán hullámait, a Bahama-csatornán <span class=
-"pagenum"><a name="Page_140" id="Page_140">-140-</a></span> át
-Florida déli csúcsa mellett elhaladva, május 10-dikén érkeztek meg
-az Espiritu Santo öbölbe és minden kár és veszély nélkül horgonyt
-vetettek Tampa-Town kikötőjében. Itt a hajórakományt átszállították
-a stone’s hilli vasútra és január közepén a rengeteg anyag ott volt
-rendeltetése helyén.</p>
-<p>Nem nehéz dolog elképzelni, hogy e 60,000 tonna vasnak
-megolvasztására az 1200 olvasztókemencze nem volt igen sok. Minden
-egyes olvasztókemenczében 114,000 font ércz fért el; azoknak a
-mintájára készültek, a melyeket a Rodman-ágyú öntésénél használtak,
-trapez-alakúak voltak és nagyon alacsonyak. A fütőkészülék és a
-kémény a kemencze két végén voltak, úgy hogy a kemencze egész
-hosszában egyenletesen hevült. Ezeket a kemenczéket tűzmentes
-téglákból építették, egy rostélylyal bírtak a kőszén égetésére és
-egy tűzhelylyel, melyre az olvasztandó anyagot helyezték, ez a
-tűzhely 25° szög alatt állott ferdén és az ércz a
-felfogó-medenczébe folyt, innen 1200 csatorna vezetett a középponti
-medenczébe.</p>
-<p>Mihelyt a gödörásási és kőmives munkálatok elkészültek, hozzá
-kezdetett Barbicane a belső öntésiforma készítéséhez. Az volt a
-feladat, hogy a gödör középpontjában, a tengely hosszában, 900 láb
-hosszú és 9 láb átmérőjű hengert készítsenek, a mely a Columbiad
-csövének pontosan megfelelő terjedelmű legyen. A hengert agyagnemű
-föld és homok-keverékből készítették, szalmát vagy szénát keverve
-közbe. Azt a közt, mely a körfal és a henger között maradt,
-<span class="pagenum"><a name="Page_141" id=
-"Page_141">-141-</a></span> meg kellett tölteni az olvadt érczczel:
-ez alkotta a hat láb vastagságú oldalfalakat.</p>
-<p>Ezt a hengert vaspántokkal és keresztvasakkal kellett a
-körfalhoz erősíteni, hogy a súlyegyent megtartsa. Az öntés után
-ezeknek a keresztvasaknak az érczanyagban kellett maradniok, a mi
-egyáltalában nem szolgált hátrányul.</p>
-<p>Ezt a munkát julius 8-dikán fejezték be, és másnapra tüzték ki
-feladatul az öntést.</p>
-<p>Az öntés szép ünnepünk lesz, – mondá Maston barátjának,
-Barbicanenak.</p>
-<p>– Mindenesetre, – viszonzá ez, – de nyilvános ünneppé tennünk
-nem szabad.</p>
-<p>– Hogy-hogy! Nem akarja mindenki számára tárva-nyitva tartani a
-kaput.</p>
-<p>– Attól őrizkedem, Maston; a Columbiad öntése aggodalmas, hogy
-ne mondjam, veszedelmes munka és jobb lesz, ha ez alkalommal
-bezárjuk a kapukat. Ünnepet ülhetünk a löveg kiröpítésekor, nem
-bánom, de előbb nem.</p>
-<p>Az elnöknek igaza volt; az öntésnél előre nem látható veszély
-szinhelyévé lehetett a hely s ilyenkor a nézők nagy tömege csak
-akadályul szolgálhatott volna. Szabad mozgási térről kellett
-gondoskodni. Az elrekesztett tére tehát senkit sem engedtek be a
-Gun-club küldöttein kivül, kik erre az alkalomra Tampa-Townba
-jöttek.</p>
-<p>Köztük volt a vidám Bilsby, Hunter Tamás, Blombsberry ezredes,
-Elphiston őrnagy, Morgan tábornok <span class="pagenum"><a name=
-"Page_142" id="Page_142">-142-</a></span> és mindazok, kikre nézve
-a Columbiad öntése személyes érdekké vált. Maston volt a kalauzuk;
-nem kimélte meg őket, hanem a legapróbb részletekig magyarázgatott,
-mutogatott mindent, körülvezette a raktárakban, műhelyekben, a
-gépek alá, sőt az 1200 olvasztó kemenczét is rendre meg kellett
-nézegetniök. Az ezerkétszázadiknál kissé már kimerültek.</p>
-<p>Az öntésnek éppen délben kellett történnie; egy nappal előbb
-minden kemenczébe 114,000 font rúdvasat tettek, még pedig
-keresztben egymás fölé, hogy a forró lég szabadon
-körülnyaldoshassa. Kora reggeltől okádta az ezerkétszáz kürtő a
-tüzes áradatot a levegőbe, maga a föld is tompán remegett. Rengeteg
-mennyiségű ércz olvadott; irtóztató tömeg kőszén izzott. A
-hatvannyolczezer tonna kőszén sürű fátyollal vonta be a napot.</p>
-<p>A kemenczék környékén dübörgő zaj hallatszék, mely hasonlatos
-vala a messze hallatszó mennydörgéshez; a hőség kiállhatatlanná
-vált. Hatalmas hűsítő gépek árasztották szünetlenűl a friss levegőt
-és telitették az izzó kéményeket oxigénnel.</p>
-<p>Ha azt akarták, hogy az öntés sikerüljön, gyorsan kellett annak
-végbe mennie. Egy ágyúdörgés adta meg a jelt arra, hogy az összes
-kemenczékből mind kiereszszék az olvadt ércz-anyagot. Ez
-intézkedéshez mérten minden pallér és munkás türelmetlen
-izgatottsággal várt a jeladásra. Senki sem volt már a műhelyek
-belsejében, hanem minden kohó-mester a levezető nyilásnál várt,
-mint egy őrállomáson. <span class="pagenum"><a name="Page_143" id=
-"Page_143">-143-</a></span> <span class="pagenum"><a name=
-"Page_144" id="Page_144"><br />
--144-</a></span></p>
-<div class="figcenter" style="width: 381px;"><a href=
-"images/i022hq.jpg"><img src="images/i022.jpg" alt=
-"EZERKÉTSZÁZ OLVASZTÓ-KEMENCZE." title=
-"EZERKÉTSZÁZ OLVASZTÓ-KEMENCZE." /></a>
-<p class="caption">EZERKÉTSZÁZ OLVASZTÓ-KEMENCZE.</p>
-</div>
-<p>Barbicane társaival a kivezető csatornák közelében egy halmon
-állott. Elől állott egy ágyú, várakozva a mérnök jeladására.</p>
-<p>Tizenkét óra előtt nehány perczczel kezdettek az első olvadt
-érczcseppek csordogálni; a medenczék lassankint megteltek, s midőn
-az egész anyag felolvadt, egy perczig úgy hagyták, hogy a könnyebb
-salak eltávozzék belőle.</p>
-<p>Mikor tizenkettőt ütött az óra, mennydörgött az ágyú és
-keresztül villámlott a légen. Az ezerkétszáz kivezető nyilás
-szelepe felpattant mind egyszerre, s az ezerkétszáz tüzes kigyó
-végig a csatornákon kanyargott a gödör szája felé. Rémítő robajjal
-zúdultak a 900 lábnyi mélységbe. Magasztos, nagyszerű pillanat volt
-ez. A föld megrendült, mikor az olvadt anyag füstgomolyokat
-eresztett az ég felé, egyuttal a forma nedvességét is párákká
-forralva, melyek a burok nyilásain átláthatatlan gőz alakjában
-felgomolygott. Ezek a mesterségesen alkotott felhők kúpalakú
-fejeikkel háromezer láb magasra kavarogtak fel a zenith felé. A
-szemhatáron túl csatangoló vad-lakó azt hihette, hogy Florida
-földjén egy új tűzokádó nyilatkozott meg, pedig nem tört elő a
-vulkán, nem volt szélforgatag, zivatar vagy az elemeknek egyéb
-csatája sem valami szörnyű jelenség, a mint ez már ily esetekben
-elő szokott fordulni. Nem, most az egyszer ember míve vala a
-gőz-felhő, a tűzhányóhoz méltó óriási láng-nyelvek, ezek a
-földindulásra való földrengések, ez a tompa, vihart jósló dörgés;
-az ember keze zudított <span class="pagenum"><a name="Page_145" id=
-"Page_145">-145-</a></span> egy olvadt ércz-Niagarát emberkéz
-csinálta örvénybe.</p>
-<div class="chapter">
-<h2>TIZENHATODIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">A Columbiad.</span></h2>
-</div>
-<p>Sikerült az öntés? Csak sejteni lehetett. Ámde minden arra
-mutatott, hogy lehet a sikerben hinni. Mert az öntési forma az
-összes kemenczékben felolvadt érczanyagot befogadá. Bármiként volt
-is, jó ideig tartott, míg erről meggyőződhettek.</p>
-<p>Tényleg akkor is, mikor Rodman őrnagy 160,000 font súlyú ágyúit
-öntötte, éppen 14 nap kellett addig, míg az öntvény kihült. Hát még
-mennyi idő kellett ahhoz, míg ez a szörnyeteg Columbiad, melyet
-gőzforgatagok vettek körül és hősége mintegy őrizett, látható lesz
-bámulói számára? Nehezen lehetett azt kiszámítani.</p>
-<p>A Gun-club tagjainak kiváncsisága igen erős próbára volt kitéve.
-De hát ez ellen tenni nem lehetett. Maston önfeláldozása annyira
-ment, hogy csaknem megsüttette volna magát. Az öntés után két hét
-mulva még végtelen füst-gomolyag szállott az ég felé és Stone’s
-Hill körül 200 lépésre oly forró volt a talaj, hogy megégette a
-talpat.</p>
-<p>Napok teltek el, hetek hágtak egymás nyakára. Nem volt mód rá,
-hogy a rengeteg hengert lehűtsék. Még közelébe sem férhettek. Nem
-tehettek <span class="pagenum"><a name="Page_146" id=
-"Page_146">-146-</a></span> egyebet, mint vártak és a Gun-club
-tagjainak várniok kellett.</p>
-<p>– Már augusztus 10-dike van – mondá egy reggel Maston J. T. –
-Nincs egészen négy hónapunk deczember 1-jéig. A forma belsejét kell
-még rendbehoznunk, a csövet kell megvonnunk, a Columbiadot meg kell
-töltenünk! Mindennek meg kell történnie! Nem leszünk készen! Hiszen
-még csak közel sem lehet hozzá jutni! Hát már soha sem hűl ki az
-ágyú? No bezzeg keservesen megjárnók! Hasztalan volt a fáradozás,
-hogy a türelmetlen titkárt megnyugtassák. Barbicane nem szólott
-semmit, de az ő hallgatása alatt belső izgatottság lappangott.
-Kemény falat volt ezeknek a harczias lelkeknek, hogy végkép
-megállítsa útjukban olyan akadály, melyet csak az idő győzhet le –
-és az idő esetleg rettenetes ellenség, így hát fegyvertelenül kell
-magukat megadniok.</p>
-<p>Ezen közben a naponként ismétlődő megfigyelések szerint
-változást vettek észre a talajban. Augusztus 15-dikén a felszálló
-gőz nem volt annyira sűrű. Nehány nap mulva csak gyér párázat
-emelkedett fel a talajból: a kő-koporsóba zárt szörnyetegnek utolsó
-lehellete. Lassankint megszünt a föld remegése, s a forró anyag
-köre szűkült; az egyik nap nyertek két lábnyit, másnap négyet és
-augusztus 22-dikén Barbicane a mérnökkel és barátaival ráléphetett
-arra az öntvénylemezre, mely Stone’s Hill vidékét belepte.
-Bizonyára egészséges vala ez, mert az embernek nem hülhetett meg a
-lába. <span class="pagenum"><a name="Page_147" id=
-"Page_147">-147-</a></span></p>
-<p>– Végre, valahára! – kiáltott fel Barbicane, a Gun-club elnöke,
-teljes megelégedéssel.</p>
-<p>Ugyanazon a napon megkezdődtek újra a munkálatok. Mindjárt
-hozzáláttak, hogy belsejét kivegyék; a kapa, csákány, a
-fúró-eszközök szüntelen működésben voltak. A homokkal kevert agyag
-roppantul megkeményedett, ámde a gépek segélyével uralkodtak ezen
-az anyagon, mely a falak mellett még izzó volt: kivették s
-gőzerővel tovább szállították. És a buzgóság e munkánál oly nagy és
-hatékony, Barbicane közreműködése oly hathatós és dollár alakjában
-kifejezett érvei oly nyomósak valának, hogy szeptember 3-dikán az
-agyag-mintának hire-hamva sem volt.</p>
-<p>Rögtön hozzá kezdettek a cső kisimításához, haladéktalanul
-működésbe hozták a gépeket, s a hatalmas vésők szorgosan
-munkálkodtak, hogy a csőnek minden érdességét lecsiszolják. Nehány
-hét mulva a rengeteg csőnek belső fala hengeralakúra ki volt
-csiszolva.</p>
-<p>Végre szeptember 22-dikén, mielőtt a Barbicane
-indítványtételétől számítva egy év eltelt volna, a rengeteg gép
-gondosan kaliberezve és pontos eszközökkel éppen függőleges irányba
-helyezve, használatra készen állott. Még csak az volt hátra, hogy a
-hold megérkezzék, no de arra akár mérget vehettek, hogy a
-találkáról a hold nem fog elmaradni.</p>
-<p>Maston öröme határtalan volt, úgy hogy mikor a 900 láb mélységű
-csőbe alátekintett, szinte belehullott. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_148" id="Page_148">-148-</a></span></p>
-<p>Ha őt Blombsberry erős kezével meg nem ragadja, úgy a Gun-club
-titkára, miként egy ujkori Herostrates, a Columbiad fenekén lelte
-volna sírját.</p>
-<p>Az ágyú tehát elkészült; senki sem kételkedhetett, hogy
-tökéletes a szerkesztése; azért Barbicane elnöknél megjelent
-Nicholl kapitány és ez bevételi naplójába feljegyezett 2000
-dollárt. El lehet képzelni, hogy a kapitány mérgében megbetegedett.
-No, de hátra volt még három fogadás 3, 4 és 5 ezer dollárra, úgy,
-hogy ha ezek közűl csak kettőt is megnyer, ha nem is kitűnően, de
-rosszul sem áll a szénája. No de ő nem is pénzre gondolt, hanem az
-szörnyű csapás volt reá nézve, hogy vetélytársának sikerűlt olyan
-ágyút önteni, melynek 36 láb vastag pánczél sem állhatott volna
-ellen.</p>
-<p>Szeptember 23-dika óta megengedték a közönségnek, hogy a Stone’s
-Hill elrekesztett térségére bemenjenek. Elképzelhetjük, hogy minő
-ember-áradat tolongott oda.</p>
-<p>Valóban az Egyesült-Államoknak minden tájékáról számtalan
-kiváncsi ember sietett Floridába. Tampa-Town városa azalatt az egy
-év alatt, mióta a Gun-club munkálatai folytak, jelentékenyen
-megnövekedett, 150,000 lakója volt már. Miután a Brooke erősséget
-utczák hálózatával vette körül, a földnyelven terjeszkedett tovább,
-mely az Espiritu Santo öböl két rév-partját egymástól elválasztja:
-új városnegyedek, új terek keletkeztek, egész sereg ház épült a
-rövid idővel ezelőtt puszta tengerparton. Társaságok alakultak,
-<span class="pagenum"><a name="Page_149" id=
-"Page_149">-149-</a></span> <span class="pagenum"><a name=
-"Page_150" id="Page_150"><br />
--150-</a></span> hogy templomokat, iskolákat, magánházakat
-építsenek és a város egy év leforgása alatt tizszer akkora
-lett.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 383px;"><a href=
-"images/i023hq.jpg"><img src="images/i023.jpg" alt=
-"A TAMPA-TOWNI KIKÖTŐ." title="A TAMPA-TOWNI KIKÖTŐ." /></a>
-<p class="caption">A TAMPA-TOWNI KIKÖTŐ.</p>
-</div>
-<p>Tudvalevő dolog, hogy a yankeek kész kereskedőkül jönnek a
-világra, bárhova hordja is őket a szél, az északi sarkra vagy az
-egyenlítőhöz: üzleti szellemök hasznothajtó vállalatokra izgatja.
-Ebből magyarázható meg, hogy egyes kiváncsi emberek, kik csupán
-azért mentek Floridába, hogy a Gun-club munkálatait meglássák,
-letelepedtek Tampaban és üzleti vállalatokba keveredtek. A hajók,
-melyeket abból a czélból béreltek, hogy az építési anyagot és a
-munkásokat odaszállítsák: példátlanul élénkké tették a kikötőt.
-Nemsokára más hajók, kisebbek és nagyobbak, kötöttek ki az öböl két
-révpartján: élelmiszerekkel, kézműárúkkal, egyéb eszközökkel
-valának megrakodva. Nagy szállító-irodák keletkeztek és a «Hajózási
-Közlöny» naponta új hajóknak hozta a nevét, a melyek a tampai
-kikötőben horgonyt vetettek.</p>
-<p>Mialatt város utczái megsokasodtak, magát a várost a lakosság
-nagy szaporodása és a virágzó kereskedelem miatt az Unio déli
-államaival vasút-vonal kötötte össze. Már Mobilet és Pensacolat,
-ezt a nevezetes tengerészeti arzenált vonat kötötte össze, mely
-innen Talahasseba vitt. Ez a 21 mértföldnyi távolban a tenger
-partján fekvő St.-Markkal volt összeköttetésben. Ezt a rövid
-vasútvonalat most Tampa-Townig meghosszabbították és ez irányban a
-kihalt Közép-Floridába új életet öntöttek. E szerint Tampa egy
-kiváló <span class="pagenum"><a name="Page_151" id=
-"Page_151">-151-</a></span> elméjű ember eszméje által teremtett
-csodálatos ipari föllendülésnek köszönhette, hogy a nagy városok
-közé emelkedett. «Holdvárosá»-nak nevezték el.</p>
-<p>Most már mindenki felfoghatja, hogy miért volt Texas és Florida
-között oly elkeseredett a féltékenység; miért lobbantak fel oly
-mértéken felűl a texasbeliek, mikor a Gun-club választása
-reményeiket meghiusította. Előre vetett éles pillantásukkal
-felfogták, hogy haszonnal jár a választandó földre Barbicane
-kisérlete. Texast megfosztotta a kereskedelem és vasúthálózat
-jelentékeny középpontjától és lakosainak számottevő szaporodásától.
-E sok haszon mind a nyomorúságos Florida félszigeté lett, a mely
-most úgy tünt fel, mintha az Ocean és a Golf között egy hatalmas
-töltés lenne. Azért érezett Barbicane is Texas iránt olyan
-ellenszenvet, mint Sta-Anna tábornok.</p>
-<p>Tampa-Town városának új lakossága kereskedői és ipari üzletének
-nagy buzgalmában a Gun-club érdekes munkálatait sem hagyta
-figyelmen kivül. Ellenkezőleg még a legapróbb részletek iránt is
-szenvedélyes érdeklődést tanusított. A városból a Stone’s Hillbe és
-vissza úgy özönlött a nép, mintha processio vagy búcsújárás lett
-volna.</p>
-<p>Már előre látható volt, hogy a kisérlet napján millió meg millió
-néző tódul oda; mert már most is a szélrózsa minden irányából
-áradott a néptömeg a keskeny földnyelvre. Európa kivándorolt
-Amerikába.</p>
-<p>Meg kell adnunk, hogy eddigelé a tömeg kiváncsisága nem talált
-elegendő táplálékot. Sokan azt remélték, <span class=
-"pagenum"><a name="Page_152" id="Page_152">-152-</a></span> hogy az
-öntésnél egész színjáték szemléletében lesz részük és füstnél
-egyebet nem láttak. Ez a sóvár pillantásokat nem elégítette ki.
-Ámde Barbicane azt akarta, hogy e munkálatnál egyáltalában ne
-legyen néző közönség. Ezért káromkodtak, morogtak és szidták őt; az
-elnöknek szemére vetették, hogy önkénykedő, a mi éppenséggel nem
-«amerikai» tulajdonság. Csaknem lázadás tört ki a Stone’s hilli
-védczölöpök mögött. Barbicane – amint tudjuk – rendíthetetlenül
-megmaradt határozata mellett.</p>
-<p>De mikor aztán a Columbiad teljesen készen volt, megengedte,
-hogy megnézzék. Udvariatlanság, sőt oktalanság lett volna a
-közönség érzelmeit semmibe sem venni, mindazonáltal az ő praktikus
-elméje kihasználta a közönség kiváncsiságát és tőkét kovácsolt
-belőle.</p>
-<p>A rengeteg Columbiad látása valami nagyszerű dolog volt; de hogy
-abba bele is ereszkedjenek; az amerikaiakra nézve páratlan
-boldogság vala. Azért egyetlen látogató sem akadt, ki erről az
-élvezetről lemondott volna.</p>
-<p>Gőzerővel fel és leszálló kosárkákban tették meg az útat. Minő
-őrületes kedv hajtotta az asszonyokat, gyermekeket, aggokat oda,
-hogy a szörnyeteg titkait megnézni, a szédületes mélységbe, le a
-fenékig hatoljanak. Daczára annak, hogy fejenkint 5 dollárt kellett
-fizetni: két álló hónapig özönlöttek a látogatók, úgy hogy a
-Gun-clubnak ez 500,000 dollár jövedelmet hajtott. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_153" id="Page_153">-153-</a></span>
-<span class="pagenum"><a name="Page_154" id="Page_154"><br />
--154-</a></span></p>
-<div class="figcenter" style="width: 391px;"><a href=
-"images/i024hq.jpg"><img src="images/i024.jpg" alt=
-"AZ ÜNNEPI EBÉD ZAJOS VOLT." title=
-"AZ ÜNNEPI EBÉD ZAJOS VOLT." /></a>
-<p class="caption">AZ ÜNNEPI EBÉD ZAJOS VOLT.</p>
-</div>
-<p>Az első látogatók természetesen a Gun-club tagjai voltak, ez az
-ünnepnap szeptember 25-dike volt. Barbicane elnök, Maston,
-Elphiston őrnagy, Blombsberry ezredes, Murchison mérnök s több
-előkelő tagjai a Gun-clubnak – számszerint tizen ereszkedtek alá. A
-hosszú vascsőben még meglehetős meleg volt, szinte megfuladtak
-benne; hanem bezzeg a gyönyör is felért evvel! A fenéken tiz
-személyre terített asztal várta őket és villam világítá meg a
-fenékhelyiséget, mintha fényes nappal lett volna. Számos válogatott
-fogás, mintegy az égből hullott alá a vendégek számára, a
-legfinomabb franczia borok folytak a 900 láb mélységben rendezett
-lakománál.</p>
-<p>Az ünnepi ebéd igen élénk, sőt zajos volt. Ittak a földteke és
-holdja, a Gun-club, az Unio, a hold, Phoebe, Selene egészségére.
-Mindezek a tósztok a cső akusztikája segítségével mennydörgéshez
-hasonló erővel hatoltak fel a föld szinére, hol a tömeg éljen
-riadalommal fogadta a tíz vendég beszédeit.</p>
-<p>Maston majd kiugrott a bőréből; kiabált, hadonászott; s egy
-országért sem cserélte volna el helyét még akkor sem, «ha őt a
-megtöltött ágyú a bolygók hazájába röpítette volna». <span class=
-"pagenum"><a name="Page_155" id="Page_155">-155-</a></span></p>
-<div class="chapter">
-<h2>TIZENHETEDIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">Egy távirat.</span></h2>
-</div>
-<p>A Gun-club által kezdett nagy munkálatok már készen voltak és
-mégis két hónapig kellett arra várni, hogy a golyót a holdba
-röpítsék. Az általános türelmetlenség e két hónapot két évnek
-tekintette. Eddigelé az előkészítő munkák részletei napról-napra
-megjelentek az ujságokban és a közönség sovár, szenvedélyes
-izgatottsággal csak ugy nyelte a betüket; most azonban attól
-lehetett félni, hogy a közönségnek juttatott «érdeklődés-osztalék»
-nagyon megcsappan, s mindenki megijedt annak a gondolatára, hogy
-ezentul nem veheti ki részét a mindennapos kedélyizgalomból.</p>
-<p>De még sem történt így; valami igen váratlan, egészen
-rendkívüli, hihetetlen, valószinűtlen dolog történt, a mi minden
-elmét újra fanatizált, s az egész világot fokozottabb izgatottság
-martalékául dobta oda.</p>
-<p>Szeptember 30-dikán, délután 3 óra és 47 perczkor az irlandi
-Valentia és az északamerikai tengerpart között elhelyezett kabelen
-egy távirat jött Barbicane elnök czímére.</p>
-<p>Az elnök felbontotta, elolvasta s ha még olyan nagyon is tudott
-magán uralkodni, ajka szélei elsápadtak és szemei elhomályosultak a
-husz sor olvasásakor.</p>
-<p>A Gun-club levéltárában meglevő eredeti szöveg tartalma a
-következő: <span class="pagenum"><a name="Page_156" id=
-"Page_156">-156-</a></span></p>
-<p>Francziaország, Páris, szeptember 30, reggel 4 óra.</p>
-<p class="center">Barbicane, Tampa, Florida.</p>
-<p class="right">Egyesült-Államok.</p>
-<p>Gömbölyű golyó helyett csináltasson hengeralakú löveget. Abban
-önnel együtt megyek a holdba. Az Atlanta gőzhajón érkezem.</p>
-<p class="right"><i>Ardan Mihály.</i></p>
-<div class="chapter">
-<h2>TIZENNYOLCZADIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">Az Atlanta utasa.</span></h2>
-</div>
-<p>Ha ez a rémületet keltő újság nem villamos dróton, hanem
-pecsétes levélben, egyszerűen a postán jött volna, a franczia,
-irlandi és amerikai táviró hivatalnokok nem tudták volna meg a
-tartalmát; akkor Barbicane egy pillanatig sem jött volna zavarba.
-Okosan hallgatott volna, hogy munkája iránt az általános tisztelet
-ne csökkenjen. Hiszen igaz, lehetett abban a táviratban valami
-misztifikáczió is, annál inkább, mert franczia küldi. Hát
-valószinű-e, hogy valakinek eszébe jusson a holdba való utazás. És
-ha akad ilyen, vajjon nem kötni való bolond-e, a kit az őrültek
-házának egyik czellájába, nem pedig golyóba kell zárni?</p>
-<p>No de a távirat tartalmát ismerték, mert a távirati
-közleményeknél nem lehet titok. Ardan Mihály ajánlatát az
-Egyesült-Államokban mindenfelé tudták. Barbicanenak <span class=
-"pagenum"><a name="Page_157" id="Page_157">-157-</a></span> sem
-lehetett arra oka, hogy eltitkolja. Összehívta tehát Tampa-Townban
-levő tagtársait és előtt hideg arczkifejezéssel felolvasta a rövid,
-de velős táviratot, e mellett arcza nem fejezte ki gondolatait és
-egy szót sem vesztegetett arra, hogy vajjon a közlemény
-hitelességében megbizhatnak-e?</p>
-<p>– Lehetetlen!… Valószinűtlen!… Tréfa az egész!… Ki akarnak
-minket gúnyolni! – Nevetséges dolog!… Merő képtelenség!… ezek
-hangzának nehány pillanatig: a kételynek, hihetetlenségnek,
-bolondságnak, esztelenségnek eme kifejezései. Egyik mosolygott,
-másik hangosan felkaczagott, a harmadik vállát vonogatta. Csak
-Maston volt megelégedve:</p>
-<p>– Ez ám az ötlet! – kiáltott fel.</p>
-<p>– Ugy van, – viszonzá az őrnagy, ámde ha hébe-korba támadnak is
-ilyen ötleteink, magától értetődik, hogy eszünk ágában sincs azt
-megtestesíteni.</p>
-<p>– Ugyan miért ne lehetne? – felelt élénken a Gun-club titkára, –
-s készen állott a vitára. No de nem volt, a ki vele ezt a tárgyat
-tovább részletezze.</p>
-<p>Ardan Mihály neve Tampaban a közbeszéd tárgya lett. Idegenek és
-benszülöttek egymásra néztek, szóba hozták és évelődtek nem avval
-az európaival, – a ki merő mese és a képzelet szülötte, – hanem
-Mastonnal, a ki e mondai alak létezésében tudott hinni. Mikor
-Barbicane avval az indítványnyal állott elő, hogy golyót röpítsenek
-a holdra, tervét mindenki természetesnek, megvalósíthatónak és a
-ballisztika egyszerű feladatának tartotta! De az, hogy egy okos
-ember <span class="pagenum"><a name="Page_158" id=
-"Page_158">-158-</a></span> arra vállalkozzék, hogy beleül a
-lövegbe, megteszi a képtelen utat: az csak fantasmagoria, tréfa,
-bohóság és – hogy egy franczia szóval fejezzük ki:
-<i>humbug</i>.</p>
-<p>A gúnyolódásoknak nem volt se vége, se hossza egész estig;
-elmondhatjuk, hogy az egész Unio hangos nevetésbe tört ki, a mi
-éppen nem mindennapi dolog olyan földön, hol a lehetetlenséggel
-határos vállalatoknak akadnak dicsőítői, résztvevői és
-pártolói.</p>
-<p>Mindazonáltal Ardan Mihály ajánlata, mint minden ujdonsült idea,
-foglalkoztatott nehány embert. Kihozta a rendes kedélyhangulatúakat
-a sodrukból. «Ki gondolt volna erre!» Ez az eset éppen rendkivüli
-volta miatt magához vonzotta az embereket. Gondolkozóba estek. Ugy
-voltak vele, mint azokkal a gondolatokkal, melyek felett este
-pálczát törnek, reggel pedig természeteseknek találják. Miért ne
-lehetne előbb vagy utóbb ilyen utazásra gondolni. Hanem az
-bizonyos, hogy az az ember, ki erre adja a fejét, okvetlenül sült
-bolond; az is bizonyos, hogy jobb lett volna, ha hallgat, mert
-hiszen nem veszik komolyan a tervét, és nevetséges agyrémével egy
-csomó embernek a nyugalmát megzavarja.</p>
-<p>No de mindenek előtt: létezik-e valóban az az ember? Fontos
-kérdés! Az Ardan Mihály neve Amerikában nem volt ismeretlen. Egy
-vakmerő vállalkozásai miatt hires európait hivtak így. Továbbá az
-Atlanti oceán hullámai alatt jövő távirat, a hajó megnevezése,
-melyen a franczia jönni akar, megérkezésének <span class=
-"pagenum"><a name="Page_159" id="Page_159">-159-</a></span> pontos
-napja: oly körülmények valának, melyek a terv valószinűségének némi
-látszatát bizonyították. Tisztázni kellett a dolgot. Majd egy-két
-ember csoportba verődött. A kiváncsiság mind nagyobbá tette ezeket
-a csoportosulásokat: miképpen az atomok a vonzó erő hatása alatt;
-végül támadt egy hatalmas tömeg, mely Barbicane elnök lakása felé
-tolongott.</p>
-<p>Az elnök a távirat érkezése óta még nem nyilatkozott;
-meghallgatta Maston véleményét, de sem nem veté el, sem nem
-helyeslé; nyugodtan viselkedett, s várakozott a történendőkre. A
-közvélemény türelmetlenségét számba sem vette, azért nagyon
-csodálkozott, mikor ablaka alatt meglátta a nagy tömeget.
-Morgással, kiáltozással kényszerítették őt, hogy megjelenjék. Ebből
-látható, a nagyságnak nemcsak kötelességeit, hanem
-kellemetlenségeit is el kellett viselnie.</p>
-<p>Megjelent tehát; nagy csendesség lőn. Egy polgár beszélni
-kezdett. Kategorikus kérdést intézett az elnökhöz:</p>
-<p>– A táviratban Ardan Mihálynak nevezett ember útban van-e
-Amerika felé vagy nincs útban?</p>
-<p>– Uraim, felelé Barbicane, én azt éppen oly jól tudom, mint
-önök.</p>
-<p>– Tudnia kell! – kiáltozá egy-két türelmetlen polgár.</p>
-<p>– Majd megtudjuk idővel, – viszonzá hidegen az elnök.</p>
-<p>– Az időnek nincs jogában arra, hogy egy egész országot feszült
-várakozásra kárhoztasson, – replikázott <span class=
-"pagenum"><a name="Page_160" id="Page_160">-160-</a></span> a
-szónok. – Megváltoztatta ön a löveg tervét a szerint, a mint a
-távirat kivánja?</p>
-<p>– Még nem, uraim, de önöknek igaza van abban, hogy az embernek
-tudnia kell, hogy mitevő legyen; a táviró, mely ezt az
-izgatottságot okozta, lesz oly kegyes, hogy önöknek kimerítő
-választ adjon.</p>
-<p>– A táviró-hivatalhoz! A táviró-hivatalhoz! – ordítá a
-tömeg.</p>
-<p>Barbicane lejött a lakásából s a rengeteg tömeg kiséretében a
-táviró-hivatalhoz ment.</p>
-<p>Nehány percz mulva távirat indult a liverpooli hajóállomás
-syndikusához. A következő kérdésre kértek választ:</p>
-<p>– «Mi van az Atlanta hajóval? – Mikor indult el Európából? –
-Volt-e a fedélzeten egy Ardan Mihály nevű franczia utas?»</p>
-<p>Két óra mulva olyan pontos válasz érkezett Barbicanehoz, hogy a
-legkisebb kétely is szétoszlott.</p>
-<p>– «Az Atlanta gőzhajó október 2-dikán indult el Tampa-Townba, –
-a fedélzeten volt egy franczia utas, a kinek neve az utasok könyve
-szerint Ardan Mihály.»</p>
-<p>Az első táviratnak e megerősítésére az elnök szemei hirtelen
-felvillantak, ökölbe szorította a kezét és hallották, a mint
-dörmögé:</p>
-<p>– Mégis igaz tehát! Mégis lehetséges! Eleven jószág az a
-franczia! Két hét mulva megérkezik! Bizonyosan bolond, megbomlott
-az agya… Sohasem engedem meg, hogy… <span class="pagenum"><a name=
-"Page_161" id="Page_161">-161-</a></span> <span class=
-"pagenum"><a name="Page_162" id="Page_162"><br />
--162-</a></span></p>
-<div class="figcenter" style="width: 380px;"><a href=
-"images/i025hq.jpg"><img src="images/i025.jpg" alt=
-"BARBICANE ÉS A TÜRELMETLEN NÉP." title=
-"BARBICANE ÉS A TÜRELMETLEN NÉP." /></a>
-<p class="caption">BARBICANE ÉS A TÜRELMETLEN NÉP.</p>
-</div>
-<p>Még ugyanazon este írt a Breadville és tsa czégnek, kérte, hogy
-a golyóöntést függeszszék fel addig, míg újabb rendelettel nem
-intézkedik effelől.</p>
-<p>Leírjam-e, hogy minő izgatottság szállotta meg egész Amerikát,
-tizszer akkora volt ez, mint Barbicane első indítványánál;
-szóljak-e arról, hogy miképpen nyilatkoztak az Unio ujságai a hír
-vételekor, s minő dicshymnuszokat zengettek a vén Európa hősének
-megérkezésekor; azt a lázas várakozást, a mint számítgatták az
-órákat, perczeket, másodperczeket; csak halvány képét festhetném
-annak, hogy annyi elmét <i>egy</i> gondolat töltött el, egy
-kedvencz gondolat, mely mellett a többi mind háttérbe szorult; a
-munkák szüneteltek, a boltokat becsukták, az indulófélben levő
-hajók horgonyt vetettek újra, hogy az Atlanta megérkezésénél jelen
-legyenek. Zsufolásig telve jöttek a vonatok, üresen mentek vissza.
-Az Espiritu Santo öböl megtelt gőzhajókkal, postanaszádokkal,
-kéj-yachtokkal, kisebb-nagyobb vontató hajókkal; emberi erőt
-meghaladó munka volna, azt a sok ezer kiváncsi utast felsorolni,
-kik két hét alatt Tampa-Town lakóinak a számát megsokszorozták s
-úgy özönlöttek a városba, mint egy hadsereg, sátrak alatt kellett
-táborozniok, – bizony vakmerőség volna tőlem hozzá is kezdeni.</p>
-<p>Október 20-dikán délelőtt 9 órakor a Bahama-csatorna távirói
-sűrű füstöt jeleztek. Két óra mulva egy hatalmas gőzhajó érkezett a
-csatornába, azonnal jelezték a távirók Tampa-Townba, hogy az
-Atlanta itt van. <span class="pagenum"><a name="Page_163" id=
-"Page_163">-163-</a></span> Négy órakor közeledett az angol hajó az
-Espiritu Santo révparthoz. Öt órakor teljes erővel vitorlázott a a
-Hillisboro part mentén; hat órakor horgonyt vetett a tampa-towni
-kikötőben.</p>
-<p>Még le sem merűlt egészen a vasmacska a fenékre, midőn száz
-csolnak vette körül az Atlantát, megrohanták a szó szoros
-értelmében. Barbicane az ostromló gyűrűn először jelent meg és
-hasztalanul palástolt megindulással kérdé:</p>
-<p>– Ardan Mihály?</p>
-<p>– Itt vagyok! – válaszolt egy férfiú a fedélzet hátsó
-részéből.</p>
-<p>Mellén keresztbe fonta karjait, szemei vizsgálódó kifejezést
-öltöttek, ajkát összeszorította Barbicane s úgy nézett az
-utasra.</p>
-<p>Negyvenkét éves férfiú volt az, hatalmas termetű, de a dereka
-kissé előrehajlott, mint a karyatidoké, a kik oszlopokat
-támogatnak. Kemény feje, – valódi oroszlánfej, – lángvörös haját
-meg-megrázogatta néha, úgy vette körül a fejét, mintha sörény lett
-volna. Arcza rövid volt, széles a halántéka, torzonborz bajusza
-valami macskaszerű külsőt kölcsönzött neki, kerek szemei rövidlátók
-voltak, tekintete kissé réveteg, orra merész kanyarodású, szája
-kiválóan barátságos, homloka magas, értelmes és redők barázdálták.
-Erős termetű, daliás járású, izmos karú és határozott fellépésű
-férfiú volt ez az európai: szilárdan alkotott, inkább kovácsolt,
-mint öntött vasból valónak látszék. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_164" id="Page_164">-164-</a></span></p>
-<p>Lavater tanítványai koponyájában és arczának vonásaiban félre
-nem ismerhető vonásait fedezték volna fel a harczra való
-készségnek, a veszélyek közepett nyilatkozó bátorságnak, és arra
-való hajlandóságnak, hogy útjából akadályokat hárítson félre;
-jeleit a csodálatos iránt való előszeretetnek és annak az
-ösztönnek, mely némely jellemet az emberi erőt felülmuló dolgok
-iránt szenvedélyes érdeklődésre sarkal; no de a szerzőképességnek
-és igényeknek jeleit nem találták volna meg benne.</p>
-<p>Bőszabású ruhája volt, nadrága és felöltője csak úgy
-duskálkodtak a szövetben, úgy hogy önmagát «szövetgyilkos»-nak
-nevezte el. Nyakkendő szorította össze ingének széles gallérait az
-erős nyak körül, s az állandóan kigombolt kézelők közül kilátszott
-fehér keze. Az ember érezte, hogy ez az ember sem pogány téli
-időben, sem a veszélylyel szemben nem érezett soha hideget, – még a
-pillantásokban sem.</p>
-<p>Egyébiránt a fedélzeten levő utasok között fel és alá járt,
-sohasem maradt egy helyen, kezeivel hadonászott, mindenkivel
-tegeződött és mohón rágcsálta a körmeit.</p>
-<p>Valóban, Ardan Mihály erkölcsi mivolta analytikus szempontból
-gazdag anyag volt. Ez a különös ember teljes világéletében a
-túlzások felé hajlott, pedig már a túlzások korán jóval túl volt; a
-tárgyak az ő szemének reczehártyájára mértéktelen nagy alakokban
-vetültek, a mivel óriási eszmék támadtak az eszmetársítás révén;
-mindent óriási méretekben látott, <span class="pagenum"><a name=
-"Page_165" id="Page_165">-165-</a></span> <span class=
-"pagenum"><a name="Page_166" id="Page_166"><br />
--166-</a></span> csak az akadályokat és az embereket nem. E mellett
-sokoldalú tehetség volt benne: ösztön szerű művész, szellemes
-társalgó, nem olyan, a ki csak úgy köpködi a viczczeket, hanem, a
-ki az enyelgéshez, évelődéshez nagyon jól ért. Vitatkozásaiban nem
-törődött a logikával; ellensége volt az észbeli okoskodásoknak, a
-melyeket nem ő talált ki s a maga módja szerint osztogatta
-csapásait. Valóságos «czéltábla szétzúzó» volt, csak úgy hajigálta
-a biztosan találó «argumenta ad hominem»-eket – teljes tüdővel és
-szivesen védett kézzel vagy lábbal veszendő ügyeket.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 389px;"><a href=
-"images/i026hq.jpg"><img src="images/i026.jpg" alt="ARDAN MIHÁLY."
-title="ARDAN MIHÁLY." /></a>
-<p class="caption">ARDAN MIHÁLY.</p>
-</div>
-<p>Egyebek között az volt a szokása, hogy magát «felséges
-tudatlan»-nak nevezé, mint Shakespeare, s a tudósokat
-hivatásszerűleg megvetette. «Olyan emberek a tudósok, – mondá, –
-mint, a kik a játéknál a tét-eket felírják, mi pedig végigjátszuk
-azt.» Szóval csodavilág gyermeke volt Ardan Mihály, kalandkedvelő,
-de nem kalandor, egy vakmerő ficzkó, egy Phaeton, a ki értett
-ahhoz, hogy miképpen kell a nap paripáit hajtani; Ikarus, kinek
-váltogatható szárnyai voltak. Végül megmutatta, mit tud, még pedig
-derekasan. Őrült vállalatokba elegyedett hetyke bizakodással,
-vidámabban lángra borította hajóit, mint Agathokles, s bár minden
-pillanatban készen állott arra, hogy nyakát szegje: mindig talpra
-esett, mint a Paprika Jancsik a vásáros bódékban, melyek a kis
-gyermekeket gyönyörködtetik.</p>
-<p>Két szó fejezi ki a jelszavát: <i>hát aztán!</i> jellemzi
-<span class="pagenum"><a name="Page_167" id=
-"Page_167">-167-</a></span> pedig a lehetetlenség leküzdésére
-ösztökélő szenvedély.</p>
-<p>De hibáiért mennyire megáldotta a sors ezt a vállalkozó szellemű
-embert kiváló tulajdonságokkal! A ki nem mer, nem nyer: tartja a
-példabeszéd. Ardan gyakran mert, de soha sem nyert. Tékozló volt,
-valóságos Danaidák hordaja. Mint önzetlen embernek, a szive is épp
-úgy helyén volt, mint a feje; jószivű, lovagias, még
-legelkeseredettebb ellenségének a halálitéletét sem tudta volna
-aláirni, s eladatta volna magát rabszolgául, csakhogy egy négert
-kiváltson.</p>
-<p>Francziaországban, egész Európában ismerték ezt a pompás, sok
-port felverő embert. Hát nem adott elég anyagot a száznyelvű
-fámának, hogy róla beszéljen s addig magasztalja, míg bele nem
-reked. Nem lakott-e üvegházban, holott az egész világ kileshette
-titkait? No de számos ellensége is volt; olyanok voltak ezek, a
-kiket ő kisebb vagy nagyobb mértékben megsértett, megsebzett,
-irgalmatlanul letiport, midőn könyökével kellett a tömegben útat
-törnie magának.</p>
-<p>És mégis mindenki szerette őt, beczéje volt mindenkinek.
-Mindenki érdeklődött vakmerő vállalatai iránt, kisérte aggodalmas
-pillantással, mert hiszen ismerték vakmerőségét és
-vigyázatlanságát. Midőn egyik barátja figyelmessé akarta tenni az
-őt fenyegető veszélyre, azt felelte neki:</p>
-<p>– Az erdő is a fák miatt égett el. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_168" id="Page_168">-168-</a></span></p>
-<p>Nem is sejtette, hogy evvel az arab közmondások egyik
-legszebbikét idézte.</p>
-<p>Ilyen volt az Atlanta utasa, örök tevékenységben, mind
-felingerülve, belső tűz által hevítve, nem a miatt, a mi reá
-Amerikában várt, – arra nem is gondolt, – hanem lázas szervezete
-miatt. Ha valaha két ember feltünő ellentéte vala egymásnak ilyen
-volt a franczia Ardan Mihály és a yankee Barbicane; mindakettő
-vállalkozó szellemű, vakmerő, kiki a maga módja szerint.</p>
-<p>Annak a szemlélődésnek, melybe a Gun-club elnöke elmerült, midőn
-vetélytársát, a ki őt le akarta szorítani a helyzet magaslatáról,
-csakhamar véget vetett a tömeg hurrah-ja és éljen-rivalgása. Ez a
-kiabálás oly őrült és a lelkesedés oly személyeskedő természetűvé
-lett, hogy Ardan Mihály, minekutána ezer kezet visszaszorongatott,
-s e mellett szinte letördelték az újjait, – bele menekült
-kabinjába.</p>
-<p>Barbicane szó nélkül nyomon követte.</p>
-<p>– Ön Barbicane? – kérdé Ardan Mihály, mikor magukra maradtak,
-még pedig olyan hangon, mintha legalább húsz esztendeje ismerték
-volna egymást.</p>
-<p>– Az vagyok, – felelé a Gun-club elnöke.</p>
-<p>– No lám, jó napot Barbicane, hogy van? Jól? No, annál jobb,
-annál jobb!</p>
-<p>– Tehát, – kezdé Barbicane a nélkül, hogy részletekbe
-bocsátkozott volna, – határozott szándéka, hogy megtegye az
-utat.</p>
-<p>– Szilárd elhatározásom. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_169" id="Page_169">-169-</a></span></p>
-<p>– Semmi sem tántorítja el attól?</p>
-<p>– Semmi. Megváltoztatta ön táviratom értelmében a löveget?</p>
-<p>– Vártam, hogy ön megérkezzék. De, – kezdé újra Barbicane a
-faggatást, megfontolta ön?…</p>
-<p>– Megfontoltam! Nincs elvesztegetni való időnk. Megragadom az
-alkalmat, hogy a holdba ránduljak ki egy kissé; mi kell ennél több?
-Azt hiszem, erre nem kell hosszadalmas megfontolás.</p>
-<p>Barbicane nem tudta tekintetét arról az emberről elfordítani, a
-ki ilyen útról olyan könnyelműen, olyan gondatlanúl és annyi
-nyugalommal beszél.</p>
-<p>De legalább van valami eszméje, eszköze arra, hogy megvalósítsuk
-ezt a tervet?</p>
-<p>– Kitünő eszmém és eszközeim vannak, kedves Barbicane. Engedje
-meg, hogy valami megjegyzést tegyek; igen nagy kedvem volna arra,
-hogy eszméimet mindenkinek elbeszéljem, hogy többé ne is legyen
-róla szó. Nos tehát, ha másképpen nem lehet, hivja össze barátait,
-tagtársait, az egész várost, Floridát, s ha úgy tetszik, egész
-Amerikát és én holnap apróra elmondom eszközeimet, s az
-ellenvetésekre megfelelek. Legyen nyugodt, megállok én a magam
-lábán. Meg van ön evvel elégedve?</p>
-<p>– Meg vagyok elégedve, – viszonzá Barbicane.</p>
-<p>Ekkor az elnök kilépett a kabinból és tudtára adta a tömegnek
-Ardan Mihály szándékát. Szavait helyeslő moraj és öröm-ordítás
-fogadta. Evvel minden akadékoskodásnak elejét vették. Másnap
-mindenki szemtől-szembe <span class="pagenum"><a name="Page_170"
-id="Page_170">-170-</a></span> láthatta Európa hősét. Mégis nehány
-makacs nem akarta a fedélzetet elhagyni, ott maradtak éjjel is.
-Ezek között vala Maston J. T. is, a ki vaskampóját a fedélzet
-hátuljának karfájához srófolta; le kellett őt onnan csavarni.</p>
-<p>– Egy hős,… valódi hérosz! – kiáltozá a hangskála minden fokán,
-– mi csak anyámasszony katonái vagyunk hozzá képest.</p>
-<p>Az elnök felszólította a tömeget, hogy távozzanak el, aztán az
-utasok kabinjába vonult vissza, s ott maradt éjfélig.</p>
-<p>Ezalatt a nép kegyéért vetélkedő két férfiú melegen kezet
-szorított egymással és Ardan Mihály tegezte Barbicane elnököt.</p>
-<div class="chapter">
-<h2>TIZENKILENCZEDIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">A népgyülés.</span></h2>
-</div>
-<p>Másnap a közönség türelmetlenségéhez képest későn kelt fel a
-nap. Azt hajtogatták, hogy a nap lusta, ahhoz mérten, hogy egy
-ilyen ünnepséget kell megvilágítania. Barbicane azért, hogy
-bizalmas természetű kérdéseket ne intézzenek Ardan Mihályhoz,
-szerette volna, ha szükebb körű társaság, pl. a tagtársai előtt
-nyilatkozik. Ez azonban éppen olyan kisérlet lett volna, mint a
-Niagarának egy töltéssel gátat vetni. El kellett ezt a tervét
-vetnie, és ki kellett új barátját egy nyilvános <span class=
-"pagenum"><a name="Page_171" id="Page_171">-171-</a></span>
-értekezlet eshetőségeinek tennie. A tampa-towni új börze-épület
-tanácskozó terme rengeteg terjedelmének daczára kicsinynek
-bizonyult a gyülés megtartására, mert az valóságos népgyüléssé
-dagadt.</p>
-<p>A városon kivül egy rengeteg sikságot választottak ki erre a
-czélra, nehány óra alatt készen voltak egy rémítő nagy védő-fedél
-építésével; a kikötőben horgonyzó hajók egy irtózatos nagy sátor
-felállításához szolgáltattak anyagul vitorlavásznat, árboczokat,
-póznákat és minden szükséges holmit.</p>
-<p>Nemsokára egy megmérhetlen sátor-boltozat emelkedett a tikkadt
-mező felett, mintegy védelméül az izzó napsugarak ellenében.
-Háromszázezer ember fért el ott, ennyi nép daczolt a tikkasztó
-hőséggel, várakozván a francziára. A nézők tömegének csak
-harmadrésze láthatott és hallhatott valamit; a második harmadrésze
-alig látott valamit és hallani nem hallott semmit; a harmadik
-harmad sem nem látott, sem nem hallott semmit. És mégis ezek
-osztogatták legpazarabbul tetszésök nyilatkozatait.</p>
-<p>Három órakor megérkezett Ardan Mihály a Gun-club legelőkelőbb
-tagjainak kiséretében. Jobb kezét Barbicanenak, balját Maston J.
-T.-nak nyujtá; ez utóbbinak arcza úgy ragyogott, mint a déli nap és
-csaknem olyan piros is volt.</p>
-<p>Ardan föllépett az emelvényre és tekintete egy fekete
-kalap-oceánon siklott végig köröskörül. Úgy látszék, hogy
-éppenséggel nincs megzavarodva, no de nem is akar tekintélyesnek
-látszani. Éppen olyan volt <span class="pagenum"><a name="Page_172"
-id="Page_172">-172-</a></span> itt is, mint otthon: vidám,
-bizalmas, szeretetre méltó. Az éljen riongásra udvariasan köszönt,
-aztán egy kézmozdulattal csendet intett, beszélni kezdett még pedig
-szabatos angol nyelven a következőképpen:</p>
-<p>– Uraim, habár nagy a meleg, figyelmöket nehány pillanatig
-próbára teszem, hogy egy-két szót szóljak olyan tervekről, a melyek
-önöket érdekelni fogják. Én sem szónok, sem tudós nem vagyok, arra
-sem számítottam, hogy a nagy közönség előtt beszélek; de barátom,
-Barbicane azt mondotta, hogy ez önöknek örömére szolgál, azért
-adtam rá a fejemet. Méltóztassanak azért 600,000 fülükkel reám
-hallgatni, s ne vegyék zokon előadásom fogyatékosságát.</p>
-<p>Ez a mesterkéletlen bevezetés éppen szája izére volt a
-hallgatóknak, no de adtak is olyan morgásban kifejezést, hogy annak
-alig volt mása.</p>
-<p>– Uraim! – folytatá, – egyformán jogukban van helyeselni vagy
-kárhoztatni szavaimat. Ennek előre bocsátása után, hozzákezdek.
-Mindenekelőtt ne feledjék el, hogy egy tudatlan beszél önök előtt,
-a kinek tudatlansága oly nagy, hogy még a nehézségekről sem tud
-semmit. Úgy képzeli ő, hogy egyszerű, természetes és könnyű dolog
-lészen reá nézve, hogy utasképpen beleüljön egy lövegbe és a holdba
-utazzék. Előbb vagy utóbb meg kell úgy is tenni ezt az utat, a mi
-az utazás módját illeti, az a dolog természetes menete szerint a
-következő: Az ember eleinte négy-kézláb mászott, aztán egy szép
-napon két lábon, majd szekeren, aztán hintón, majd hajó-kabinban,
-végül vasuti kocsiban; <span class="pagenum"><a name="Page_173" id=
-"Page_173">-173-</a></span> <span class="pagenum"><a name=
-"Page_174" id="Page_174"><br />
--174-</a></span> nos hát, a löveg a jövő század vasuti kocsija, s
-hogy őszinte legyek, a bolygók is csak lövegek, ágyúgolyók,
-melyeket a teremtő keze röpített ki, – no de térjünk vissza
-közlekedési eszközünkhöz. Uraim, önök közül egyik vagy másik azt
-gondolhatja, hogy az a gyorsaság, melyről szólani fogok, túlzott;
-pedig nincs igazok; minden égitest túltesz azon rohamos mozgásában,
-sőt maga a föld is nap körül való forgásában háromszor olyan
-gyorsan ragad minket magával. Néhány példát hozok fel. De engedjék
-meg, hogy a «lieue»<a name="FNanchor_13" id=
-"FNanchor_13"></a><a href="#Footnote_13" class="fnanchor">13)</a>
-kifejezéssel éljek, mert az amerikai mértékeket nem ismerem jól, s
-attól félek, hogy számításaimba hiba csúszhatnék be.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 382px;"><a href=
-"images/i027hq.jpg"><img src="images/i027.jpg" alt="A NÉPGYÜLÉS."
-title="A NÉPGYÜLÉS." /></a>
-<p class="caption">A NÉPGYÜLÉS.</p>
-</div>
-<p>Ezt a kérést mindenki természetesnek találta, senki sem akadt
-fel rajta. A szónok folytatá:</p>
-<p>– Először is, uraim, hadd beszéljek a bolygók gyorsaságáról. Meg
-kell vallanom, hogy tudatlanságom daczára, ezeket a csillagászati
-csipp-csupp dolgokat igen jól ismerem; no de két percz mulva önök
-is annyit fognak érteni, mint jó magam. Figyeljenek reám kérem
-szeretettel: a Neptun óránkint 5000 lieue-t tesz meg; az Uranus
-7000, a Saturnus 8858; a Jupiter 11,657-et; a Mars 22,011; a Föld
-27,500; a Venus 32,119; a Mercur 52,520; nehány üstökös 114,000-et
-a napközelben! Ehhez képest mi csakugyan lusta fráterek vagyunk; a
-mi gyorsaságunk nem haladja túl a 9900 lieuet, s a mellett folyton
-csökken. Azt kérdezem <span class="pagenum"><a name="Page_175" id=
-"Page_175">-175-</a></span> önöktől, hogy van-e ok arra, hogy az
-ember a csodálattól egészen oda legyen; s nem természetes-e, hogy
-idővel ennek a gyorsaságnak jóval nagyobbnak kell lennie, a mire
-nézvést a fény avagy az elektromosság fogják valószinüleg a
-főszerepet játszani.</p>
-<p>Úgy látszék, hogy Ardan Mihálynak ezt az állítását egyetlen
-ember sem vonta kétségbe.</p>
-<p>– Kedves hallgatóim! – folytatá, – ha az ember egy némely
-begyepesedett koponyájú embernek – ez az őket megillető kifejezés –
-hinne, akkor az egész emberiség «Popilius kör»<a name="FNanchor_14"
-id="FNanchor_14"></a><a href="#Footnote_14" class=
-"fnanchor">14)</a>-ébe volna beleszorítva, a melyből ki nem
-léphetne, arra volna kárhoztatva, hogy ezen a gömbölyű földön
-tengődjék, a nélkül hogy valaha a bolygók világába
-fölemelkedhessék. Abból nem lesz semmi. Az ember eszébe vette, hogy
-a holdba fog utazni, a bolygókba, a csillagokba is eljutunk,
-aminthogy Liverpolbol elutazhatunk New-Yorkba, mégpedig könnyen,
-gyorsan, biztosan, nem is kell még sokáig várnunk arra, hogy a lég
-tengerén, mely minket a holdtól elválaszt, éppen úgy uszkálhassunk,
-mint az Óceánon. A távolság csak relativ fogalom, a mit végül
-egyenlővé kell tennünk majd a zéró-val.</p>
-<p>Habár a gyülekezet a mi franczia héroszunk irányában a
-legkedvezőbb véleménynyel vala eltelve, <span class=
-"pagenum"><a name="Page_176" id="Page_176">-176-</a></span> ennek a
-merész theoriának hallatára kissé mégis elképpedt. Úgy látszik,
-hogy Ardan Mihály észrevette.</p>
-<p>– Úgy látszik, nem győztem meg önöket, derék barátaim, –
-folytatá tovább, szeretetre méltóan mosolyogva. Nos tehát!
-Gondolkozzunk kissé. Tudják-e, hogy mennyi időre volna szüksége egy
-futárvonatnak arra, hogy a holdba érkezzék? Háromszáz napra, többre
-nem. És az út 86410 lieue-nyi út, de hát mi ez? Annyi sem, mintha
-valaki a földkörül tenné meg az utat; no meg nincsen-e világlátott
-hajós vagy utazó, a ki életében ennél sokkal hosszabb utakat tett
-meg? Gondolják meg, hogy én csak 97 óráig leszek útban. Ah, s önök
-azt hiszik, a hold olyan nagyon messze van a földtől, s hogy
-ugyancsak jól fontolóra kell venni a dolgot, mielőtt ráadná fejét
-az ember. Hát még mit szólanának ahhoz, ha arról volna szó, hogy a
-Neptunba utazzunk, a mely 1147 millió lieue távolságra a napkörül
-kereng. Ilyen útra kevesen vállalkoznának még akkor is, ha
-kilométerenkint öt sou-ba kerülne. Még maga Rothschild báró sem
-fizethetné meg egy milliárddal a jegyét, 147 milliárdra volna még
-szüksége.</p>
-<p>Az érvelésnek ez a módja, – úgy látszék, – nagyon tetszett a
-hallgatóságnak; egyébiránt Ardan Mihály, telve lévén lelke az
-ideával, csak úgy áradozott a lendületes beszédben; érezte, hogy
-majd elnyelik szemeikkel hallgatói és folytatá bámulatra méltó
-biztossággal:</p>
-<p>– Nos tehát, barátaim, – a Neptunnak a naptól való távolsága még
-semmi, ha a csillagokéval hasonlítjuk össze. Valóban, ha a
-csillagok távolságát akarjuk <span class="pagenum"><a name=
-"Page_177" id="Page_177">-177-</a></span> számokban kifejezni:
-beleszédül a fejünk, a legkisebb szám kilencz numerusból áll és
-egységül milliárdokat kell vennünk.</p>
-<p>Bocsánatot kérek, hogy e kérdést oly alaposan ismerem, de nagyon
-érdekes is. Hallják és hozzanak itéletet: A kentaurok Alphaja 8000
-milliárd lieue-re van távol; Wega 50,000 milliárdra, Sirius
-szintén, Arcturus 52,000 milliárdra, a sarkcsillag 117,000
-milliardra, a bak 170,000 milliardra, a többi csillagok is ezer meg
-ezernyi milliárd lieue távolságra. Nos, számbavehető-e a bolygók
-távolsága a naptól. Mondhatjuk-e egyáltalában, hogy távolság az?
-Tévedés! Hazugság! Érzékcsalódás! Tudják-e önök, hogy mi a
-véleményem a világ-egyetemről, mely a ragyogó csillagnál kezdődik s
-a Neptunnál végződik? Elmondjam a theoriámat? Nagyon egyszerű: én a
-világrendszert tömör, egynemű testnek tartom; a bolygók melyekből
-áll, igen közel vannak egymáshoz, az az ür, mely közöttünk van, nem
-egyéb, mint a legszilárdabb fém részecskéi között levő pl. az
-ezüsté, az aranyé, a platináé. Teljes joggal állítom, és olyan
-meggyőződés ismételteti velem, a mely önöket is mind áthatja: a
-távolság jelentés nélkül való szó, távolság nincsen!</p>
-<p>– Jól beszél! Éljen! Bravó! – zugott fel a gyülekezet, kiket a
-szónok mozdulatai, hangsulyozása, fogalmainak merészsége
-felvillanyozott.</p>
-<p>– Nincs! – harsogtatá Maston, jóval erélyesebben, mint a
-többiek, – távolság nincs!</p>
-<p>És tulságosan buzgó mozgása és testének súlyegyene, <span class=
-"pagenum"><a name="Page_178" id="Page_178">-178-</a></span> melynek
-már alig lehetett ura, csaknem arra juttatták, hogy az emelvényről
-leesik. Mégis valahogy visszanyerte a súlyegyent, s így kikerülte a
-kellemetlen alápottyanást, a mi kézzelfoghatólag bebizonyította
-volna neki, hogy a távolság nem üres fogalom.</p>
-<p>Erre aztán folytatá az elragadó szónok:</p>
-<p>– Barátaim, azt hiszem, ez a kérdés már meg van oldva. Ha
-mindnyájukat meg nem győztem, annak az az oka, hogy érveim
-felsorolásában nem vagyok elég merész, a bizonyításban nem elég
-erős, és elméleti ismereteim fogyatékosak. Bármiként légyen is ez,
-ismétlem, hogy a földnek a holdtól való távolsága tényleg csekély
-jelentőségű, s nem méltó arra, hogy komoly embert elfogulttá
-tegyen. Azért azt hiszem, nem nagyítok, ha azt állítom, hogy
-nemsokára «löveg-vonatok»-at fognak szerkeszteni, hogy a holdba
-való utazás kényelmes legyen, és ezt a czélt hamar elérik, ki sem
-fáradnak, egyenes vonalban, «méh-röptével» hogy a ti
-prémvadászaitok kifejezésével éljek. Husz esztendőt nem adok rá,
-hogy a föld lakóinak fele már megjárta az utat a holdba.</p>
-<p>– Éljen!… Éljen – Ardan Mihály! – kiálták a jelenlevők, még azok
-is, kiket legkevésbbé sem győzött meg.</p>
-<p>– Éljen Barbicane! – kiáltott a szerény szónok.</p>
-<p>A vállalat kezdeményezőjének e méltatását egyhangú helyeslés
-fogadta.</p>
-<p>– És most, barátaim, – folytatá Ardan Mihály, – ha önök tőlem
-valamit kérdezni akarnak, bizonyára <span class="pagenum"><a name=
-"Page_179" id="Page_179">-179-</a></span> <span class=
-"pagenum"><a name="Page_180" id="Page_180"><br />
--180-</a></span> megzavarják árva fejemet, no de megpróbálom, talán
-meg tudok felelni.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 384px;"><a href=
-"images/i028hq.jpg"><img src="images/i028.jpg" alt=
-"ARDAN MIHÁLY LÖVEG-VONATA." title=
-"ARDAN MIHÁLY LÖVEG-VONATA." /></a>
-<p class="caption">ARDAN MIHÁLY LÖVEG-VONATA.</p>
-</div>
-<p>Eddigelé a Gun-club elnöke meg lehetett elégedve a beszéddel. Az
-elméleti spekulácziókra vonatkozott, s e tekintetben Ardan Mihály
-élénk képzelő erejének hatása alatt ragyogtatta ügyességét. Most
-csak arra kellett ügyelni, hogy a kérdés gyakorlati oldala ne
-kerüljön szóba, mert ott a rövidebbet huzta volna. Azért Barbicane
-mindjárt szólni kezdett, s azt a kérdést intézte új barátjához,
-hogy mit gondol, laknak a holdon vagy a bolygókon emberek?</p>
-<p>– Érdemes elnökünk, – válaszolá mosolyogva a a szónok, – nagy a
-feladat, melyet meg kell oldanom; mégis, ha nem csalódom, mély
-belátású emberek voltak, mint például: Plutarchos, Swedenborg,
-Bernardin de St. Pierre, és még mások, a kik azt mondták, hogy
-laknak.</p>
-<p>A természet-filozófiai szempontból én is hajlandó volnék
-osztozni véleményökben; azt mondanám, hogy a világon semmi sincs, a
-mi czél nélkül való, s hogy kérdésre kérdésre feleljek, ime
-barátom, Barbicane, úgy fejezem ki állításomat: Ha a világok
-lakhatók, akkor vagy most laknak bennök emberek, vagy már laktak,
-vagy ezentul fognak lakni.</p>
-<p>– Nagyon helyes! – kiálták az első sorban álló hallgatók, kiknek
-véleménye a többiekre nézve olyan szent volt, mint a törvény.</p>
-<p>– Nem lehet több logikával felelni és helyesebben felelni, –
-mondá a Gun-club elnöke. A kérdés tehát <span class=
-"pagenum"><a name="Page_181" id="Page_181">-181-</a></span> így
-szól az ön redukálása szerint: Lakhatók-e a világok? – Én úgy
-hiszem, hogy lakhatók.</p>
-<p>– Én pedig arról meg vagyok győződve, – viszonzá Ardan
-Mihály.</p>
-<p>– Mégis vannak érvek az ellen, hogy a világok lakhatók volnának,
-– mondá egyik hallgató. Bizonyára a legtöbbnél az élet első
-feltételeinek különbözőknek kell lenniök. Hogy csak a bolygókról
-beszéljünk: nekünk az egyiken meg kellene sülnünk, a másikon
-fagynunk, a szerint, a mint a naptól távol, vagy a naphoz közel
-keringenek.</p>
-<p>– Sajnálom, hogy tiszteletre méltó ellenfelemet nem ismerem
-személyesen, – felelé Ardan Mihály, – de megkisértem, hogy feleljek
-neki. Felhozott érve nem minden érték nélkül való, de azt hiszem,
-mégis megczáfolható éppen úgy, mint minden érv, melyet a világok
-lakhatósága ellen szoktak felhozni. Ha fizikus volnék, azt
-felelném: a naphoz közel keringő bolygón kevesebb hőanyagnak
-kifejlődését kell megengedni, a távolabb fekvőn annál többet; ez
-egyszerű tény azt tanítja, hogy a hőmérséket ki lehet annyira
-egyenlíteni, hogy olyan szervezetű emberek, mint mi vagyunk,
-elviselhessék. Ha természetbuvár volnék, akkor sok híres tudós
-példája szerint azt mondanám, a természet maga reá mutat olyan
-teremtményekre, melyek igen különböző föltételek mellett laknak
-különböző helyeken: a halak olyan helyen élnek, hol más állat
-elpusztulna; az amphibiáknak kétféle s nagyon nehezen
-megmagyarázható lényük van; némely <span class="pagenum"><a name=
-"Page_182" id="Page_182">-182-</a></span> tengerlakó állat oly nagy
-mélységben él, s az ötven-hatvan athmosphera nyomása még sem
-lapítja össze; némely vizi-rovar annyira nem érzékeny a hideg és
-meleg iránt, hogy forró vízben vagy az északi sarktenger jegén is
-megél; továbbá a természetben el kell ismerni működése eszközeinek
-sokféleségét, a melyek néha észszel fel nem foghatók és mégis
-valóban léteznek, s egész a Mindenhatóságig fölemelkednek. Ha
-vegyész volnék, azt mondanám, hogy a meteorkövek, melyek a föld
-felületén kivül képződtek, az analizálásnál kétségbe nem vonhatóan
-szénrészeket is tartalmaznak; hogy ez a lényeg csak szerves lénytől
-származhatik, s hogy ennek Reichenbach kisérletei szerint
-szükségszerűen állati anyaghoz tartozónak (animalis) kell lennie.
-Ha theologus volnék, azt mondanám, úgy látszik, Pál apostol szavai
-szerint, hogy az isteni megváltás nem csak a földre, hanem az ég
-minden világára vonatkozik. Ámde én nem vagyok sem theologus, sem
-vegyész, sem természetbuvár, sem fizikus. Azért a világ
-törvényeinek ismeretében való nagy tudatlanságom miatt erre a
-feleletre szorítkozom: Nem tudom, hogy laknak-e a holdban, s
-minthogy nem tudom, felmegyek és megnézem.</p>
-<p>Merészkedett-e Ardan Mihály elméletének ellenfele más
-bizonyítékokat felhozni ellenében?… Nem tudhatjuk, mert a tömeg
-őrületes ordítása minden nyilatkozatot elnémított volna. Mikor már
-a legtávolabb álló csoportok is elcsendesedtek, megelégedett a
-<span class="pagenum"><a name="Page_183" id=
-"Page_183">-183-</a></span> diadalmas szónok a következő
-megjegyzések hozzácsatolásával:</p>
-<p>– Önök azt hiszik, derék yankeek, hogy én ilyen fontos kérdést
-csak fölületesen érintettem. Nem akarok önöknek tudományos előadást
-tartani, és e széles körű kérdés felett csatát vivni. Egy egész
-rakás érv szól a mellett, hogy a csillagzatok lakhatók. Ezeket nem
-sorolom fel, csak egyet emelek ki. Azoknak, a kik azt állítják,
-hogy a bolygókon nem laknak, ezt kell felelni: Igazuk lehet, ha
-bebizonyítják, hogy a föld az égitestek között a legkiválóbb; már
-pedig nem az, bármit mondott légyen is róla Voltaire. A földnek
-csak <i>egy</i> holdja van, míg Jupiternek, Uranusnak, Saturnusnak,
-Neptunusnak több ilyen hold áll rendelkezésére, oly előny ez,
-melyet kevésre becsülnünk nem szabad. A mi pedig a mi földünket
-különösen kényelmetlenné teszi, hogy tengelye hajlik a pályája
-felé. E miatt nem egyenlők a napok és az éjjelek, ezért különbözők
-az évszakok. A mi szerencsétlen bolygónkon vagy igen meleg van,
-vagy igen hideg; télen megfagyunk, nyáron megsülünk: náthának,
-katharusnak, csúznak a hazája, – míg pl. a Jupiteren, a melynek
-tengelye csak kevéssé hajlik,<a name="FNanchor_15" id=
-"FNanchor_15"></a><a href="#Footnote_15" class="fnanchor">15)</a> a
-lakók egyenletes hőmérséknek örvendezhetnek: a tavasz, nyár, ősz és
-tél évszakainak klimája mind egyforma, minden Jupiter lakó olyan
-klimát választhat magának, a milyen tetszik, s egész életén át ott
-lakhatik, <span class="pagenum"><a name="Page_184" id=
-"Page_184">-184-</a></span> a hőmérsék változása miatt nem szenved.
-Önök bizonyára szivesen elismerik, hogy a Jupiter bolygó a miénk
-fölött áll e tekintetben, a nélkül, hogy évére gondolnának, mert
-ott egy év tizenkétszerte tovább tart, mint a miénk. Továbbá én azt
-hiszem, hogy e csodálatos életviszonyok között e boldog világ lakói
-magasabb fejlődésűek: a tudósok még tudósabbak, a művészek még
-nagyobb művészek, a rosszak nem olyan rosszak, a jók még jobbak.
-Oh, mi híja van ennek a mi bolygónknak, hogy éppen olyan
-tökéletesek lehetnénk? Nem sok. Csak olyan tengely, a mely kevésbbé
-hajlik pályájának síkja felé.</p>
-<p>– Ejnye! – kiáltott egy vakmerőséggel teljes hang, – egyesült
-erővel találjunk ki valami gépet és változtassunk a föld
-tengelyén.</p>
-<p>Mennydörgéshez hasonló tapsvihar zúgott fel erre az ajánlatra,
-melyet senki más nem koczkáztathatott, mint Maston J. T. Hanem azt
-meg kell vallanunk, mert úgy volt, sokan buzdították őt helyeslő
-kiáltásaikkal; – és ha az amerikaiak megtalálták volna azt a
-bizonyos pontot, melyet Archimedes hiába keresett, – minden
-bizonynyal csináltak volna egy emelőrúdat, a mivel a világot
-kiforgatták volna sarkaiból és megigazították volna tengelyét. No
-de ezek az eszeveszett gépmesterek sem találhatták meg azt a
-bizonyos pontot.</p>
-<p>Ennek daczára «e kitünő, gyakorlati eszme» roppant hatással volt
-a hallgatókra. Jó negyedórára megszakadt az eszmecsere és még
-sokáig, nagyon sokáig <span class="pagenum"><a name="Page_185" id=
-"Page_185">-185-</a></span> beszéltek az északamerikai
-Egyesült-Államokban arról az indítványról, melyet a Gun-club
-állandó titkára oly erélyesen tett.</p>
-<div class="chapter">
-<h2>HUSZADIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">Támadás és védelem.</span></h2>
-</div>
-<p>Ez az intermezzo vetett véget az értekezletnek. Találóbb végszót
-keresve sem találhattak volna. S mégis, mikor az izgatottság
-lecsillapult, valaki komoly és erős hangon így szólott:</p>
-<p>– Most pedig, minekutána a szónok bőséges teret juttatott a
-képzelőtehetségnek, sziveskedjék tárgyára visszatérni, kevesebbet
-theoretizáljon és szóljon a vállalatnak praktikus oldaláról.</p>
-<p>Mindenki arra az emberre tekintett, a ki így szólott. Sovány,
-száraz ember volt az, erélyes tekintetű, amerikai módra vágott
-szakállú, mely állát buján nőtte körül. Az értekezleten uralkodó
-mozgalomban lassankint az első sorig hatolt előre. Itt megállott,
-keresztbe fonta karjait, és merészen villogó szemeit szünetlenül a
-népgyűlés hősére szegezte. Minekutána kifejezte kivánságát,
-elhallgatott, s úgy látszik, sem az ezer meg ezer tekintet, melyet
-reá vetének, sem a nemtetszésnek morgása, melyet szavai idéztek
-elő, nem voltak reá hatással. Minthogy a válasz még késett, még
-egyszer megkoczkáztatta a kérdést érthető és határozott hangon,
-aztán hozzá toldá: <span class="pagenum"><a name="Page_186" id=
-"Page_186">-186-</a></span></p>
-<p>– Nekünk itt a holddal van dolgunk, nem a földdel.</p>
-<p>– Önnek igaza van, uram, – felelé Ardan Mihály, egy kissé
-eltértünk a tárgytól, térjünk vissza a holdhoz.</p>
-<p>– Uram, – folytatá az ismeretlen ember, – ön azt állítja, hogy a
-holdon laknak. Jól van. Ámde, ha a holdnak lakói vannak, azok
-bizonyára nem lélekzenek, mert – ezt az ön érdekében előre
-megjegyzem – a hold fölületén egy falás levegő sincsen.</p>
-<p>Ez állításnál Ardan rőt haját hátrasimítá; felfogta, hogy evvel
-az emberrel vitatkozván, a dolog velejére jutnak. Ő is élesen
-szemügyre vette és szólott:</p>
-<p>– No lám, a hold fölületén nincs levegő! S ha szabad kérdenem,
-ki állítja ezt?</p>
-<p>– A tudósok.</p>
-<p>– Valóban?</p>
-<p>– Valóban.</p>
-<p>– Uram, – folytatá Ardan Mihály, – tréfa nélkül legyen mondva,
-tisztelem, becsülöm az olyan tudósokat, a kik valamihez értenek, de
-mélységesen megvetem azokat, a kik semmihez sem értenek.</p>
-<p>– Ismer ön olyanokat, kik az utóbbi csoportba tartoznak?</p>
-<p>– Igen jól ismerem azokat. Francziaországban él egy, a ki azt
-állítja, hogy «a mathematika szerint nem tud a madár röpülni», egy
-másik azt a theoriát hirdeti, hogy hal nem alkalmas arra, hogy a
-vízben éljen.</p>
-<p>– Nem ezekről van a szó, uram, én olyan nevekre <span class=
-"pagenum"><a name="Page_187" id="Page_187">-187-</a></span>
-hivatkozhatom állításom igazolása czéljából, a melyeket ön nem
-utasíthat vissza.</p>
-<p>– Akkor ön, uram, nagy zavarba hozná a szegény tudatlant, a ki
-egyébiránt készségesen hajlandó arra, hogy okuljon.</p>
-<p>– Miért foglalkozik ön tudományos kérdésekkel, ha azokat nem
-tanulmányozta? – kérdé kissé nyersen az ismeretlen.</p>
-<p>– Hogy miért? – viszonzá Ardan Mihály, – azért, mert a kinek
-sejtelme sincs a veszélyről, mindig bátor. Én nem tudok semmit, az
-igaz, de éppen ebben az én gyengémben rejlik az erőm.</p>
-<p>– Az ön fogyatkozása csaknem őrültség, – kiáltá az ismeretlen
-kedvetlen hangon.</p>
-<p>– No, hát annál jobb, – viszonzá a franczia, ha őrültségem a
-holdba visz fel.</p>
-<p>Barbicane és társai mérges tekinteteket löveltek arra a tolakodó
-emberre, a ki magát oly hetykén tolta előtérbe. Senki sem ismerte;
-és az elnök nyugtalankodva e nyilvános vita következményeitől,
-bizonyos aggodalommal nézett új barátjára. A gyűlekezet feszült
-figyelemmel hallgatá és komolyan nyugtalankodott, mert ez a vita
-oda czélzott, hogy a tervnek vagy veszélyes voltát vegye tekintetbe
-vagy éppen lehetetlenségére gondoljon.</p>
-<p>– Uram, – folytatá Ardan Mihály ellenfele, – van számtalan meg
-nem dönthető érv arra nézvést, hogy a hold körül nincsen levegő.
-Sőt a priori mondom, hogy ha esetleg valaha lett volna is, azt a
-föld magához <span class="pagenum"><a name="Page_188" id=
-"Page_188">-188-</a></span> vonzotta volna. Hanem inkább meg nem
-dönthető tényeket sorolok fel önnek.</p>
-<p>– Tessék, kérem, sorolja fel, – viszonzá Ardan Mihály a
-legnagyobb udvariassággal, – soroljon fel annyit, a mennyi a
-szivének tetsző.</p>
-<p>– Ön tudja azt, – mondá az ismeretlen, – ha fénysugarak hatolnak
-a levegőn keresztűl, az egyenes iránytól eltérnek, vagyis más
-szóval megtöretnek. Nos tehát! Ha a hold csillagokat takar el,
-azoknak fénysugara, mely a hold karimája mellett halad el, soha a
-legcsekélyebb eltérést sem mutatják, a törésnek még legparányibb
-jele sem vehető rajta észre. Ebből világosan kitetszik, hogy a
-holdat nem veszi athmosphära körül.</p>
-<p>Mindenki a francziára nézett, mert hogy ha ennek az állításnak
-igazságát elismeri, fontos következmények vonhatók le abból.</p>
-<p>– Valóban, – így felelt Ardan Mihály, – ez önnek a legjobb
-bizonyítéka, és esetleg az egyetlen is – és egy tudós talán zavarba
-jönne, ha erre kellene felelnie; – <i>én</i> csak azt mondom, hogy
-ennek a bizonyítéknak sincs föltétlen értéke, mert előre bocsátja,
-hogy a hold két sarkközi átmérőjét tökéletesen meg kell határozni,
-a mi pedig nincsen úgy. De menjünk tovább; mondja meg nekem kedves
-úr, elhiszi ön, hogy a holdon tűzhányók vannak?</p>
-<p>– Kiégett vulkánok vannak; égő vulkánok nincsenek.</p>
-<p>– Engedje meg, hogy mégis higyjem, s a nélkül, <span class=
-"pagenum"><a name="Page_189" id="Page_189">-189-</a></span>
-<span class="pagenum"><a name="Page_190" id="Page_190"><br />
--190-</a></span> hogy a logika határain túl lépjek, állítsam, hogy
-ezek a vulkánok valaha működtek.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 393px;"><a href=
-"images/i029hq.jpg"><img src="images/i029.jpg" alt=
-"ARDAN VITATKOZIK NICHOLLAL." title=
-"ARDAN VITATKOZIK NICHOLLAL." /></a>
-<p class="caption">ARDAN VITATKOZIK NICHOLLAL.</p>
-</div>
-<p>– Tagadhatatlanul; de minthogy az égéshez szükséges oxigént
-maguktól adhatták, a kitörés még nem bizonyíték a mellett, hogy a
-hold körül atmosphära van.</p>
-<p>– Menjünk még tovább, – viszonzá Ardan Mihály, – hagyjuk el az
-effajta érveket, s forduljunk a közvetlen megfigyelésekhez. De
-előre kijelentem, hogy nevekkel állok elé.</p>
-<p>– Csak tessék!</p>
-<p>– Fölemlítem, hogy 1715-ben Louville és Halley csillagászok a
-május 3-diki napfogyatkozást vizsgálván, bizonyos villámszerű,
-különös természetű jelenségeket észleltek. Ők ezt a gyors, gyakran
-ismétlődő fény-czikázást zivatarnak minősítették, a mely a hold
-légkörében támadt.</p>
-<p>– 1715-ben – válaszolá az ismeretlen – Louville és Halley
-csillagászok a földön jelentkező jelenségeket, a hold körében
-történőknek magyarázták, bolidák<a name="FNanchor_16" id=
-"FNanchor_16"></a><a href="#Footnote_16" class="fnanchor">16)</a>
-vagy más egyebek lehettek, még pedig a föld atmospherájának
-körében. Így nyilatkoztak erről a jelenségről a tudósok. Ime ez a
-válaszom reá.</p>
-<p>– Menjünk tovább, – folytatá Ardan Mihály, – anélkül, hogy a
-válasz zavarba hozta volna őt. Herschel 1787-ben nem vett észre egy
-csomó fény-pontot a hold fölületén? <span class="pagenum"><a name=
-"Page_191" id="Page_191">-191-</a></span></p>
-<p>– Mindenesetre, de nem magyarázta meg, hogy honnan támadtak;
-maga Herschel sem következtetett ebből arra, hogy a holdat légkör
-veszi körül.</p>
-<p>– Jól megfelelt, – mondá Ardan Mihály, bókolva ellenfelének, –
-látom, hogy nagyon jártas a holdismében.</p>
-<p>– Meghiszem azt, uram, s még azt is hozzá toldom, hogy a holdat
-legbehatóbban tanulmányozó Beer és Mödler is egyetértenek abban,
-hogy a hold fölületén egyáltalában semmi levegő sincsen.</p>
-<p>A hallgatók, kikre a csodálatos ember érvelése kezdett hatni,
-mozgolódtak.</p>
-<p>– Csak tovább, – viszonzá Ardan Mihály a legnagyobb lelki
-nyugalommal, – tegyünk egy igen fontos tényt vizsgálatunk tárgyává.
-Laussedat, a derék franczia csillagász, az 1860 julius 18-diki
-napfogyatkozás szemléleténél konstatálta, hogy a félhold alakú
-nap-tányérnak csúcsai le vannak kerekítve és meg vannak csonkítva.
-Ezt a csonkulást csak a nap sugarainak a hold atmosphärájában
-szenvedett törése magyarázza meg; más magyarázat nem állja meg a
-sarat.</p>
-<p>– És valóban tény ez? – kérdé élénken az ismeretlen.</p>
-<p>– Ez még a ténynél is tényebb.</p>
-<p>Az ellenfél elhallgatása a gyülekezetet ismét mozgásra
-bujtogatta, még pedig az ünnepelt héros előnyére. Ardan újra
-felvette a beszéd fonalát és mondá egyszerű hangon, nem hivalkodva
-a kivívott eredménynyel: <span class="pagenum"><a name="Page_192"
-id="Page_192">-192-</a></span></p>
-<p>– Beláthatja tehát, drága uram, hogy nem lehet olyan nagy
-bizonyossággal állítani, hogy a hold körül nincsen légkör,
-meglehet, hogy ez a légkör gyér, kissé finom, de manapság már a
-tudomány megállapította, hogy valóban létezik.</p>
-<p>– A hegyek csúcsán felül nincsen – ha megengedi, – viszonzá az
-ismeretlen, a ki szilárdan megmaradt véleménye mellett.</p>
-<p>– Nincs, hanem a völgyekben és nehány száz lábnyi magasságig
-fel.</p>
-<p>– Mindenesetre okosan tenné, ha magáról jó előre gondoskodnék,
-mert ez a levegő borzasztó híg lesz.</p>
-<p>– Derék barátom, egy ember számára mindig elég lesz az;
-egyébiránt ha egyszer már oda fenn leszek, akkor nagyon
-takarékoskodom, és csak a legvégső szükségben veszek
-lélekzetet.</p>
-<p>Irtóztató nevetés zúgott a titokteljes vitatkozónak füleibe;
-makacs büszkeséggel hordozta körül tekintetét a gyülekezeten.</p>
-<p>– Minthogy már tisztába jöttünk affelől, hogy a holdat levegő
-veszi körül, – folytatá Ardan Mihály természetes hangon, – azt is
-el kell ismernünk, hogy bizonyos mennyiségű víz is vagyon ott. E
-következtetés nagy örömömre szolgál. Ezenkivül, szeretetre méltó
-ellenfelem, engedje meg, hogy még egy megjegyzéssel terheljem. Mi a
-holdnak csak egyik tányérját ismerjük, s ha esetleg a felénk néző
-oldalon kevés levegő van, lehet, hogy az ellenkező oldalon sok van.
-<span class="pagenum"><a name="Page_193" id=
-"Page_193">-193-</a></span></p>
-<p>– És ugyan miért?</p>
-<p>– Minthogy a hold a föld vonzó erejének következtében tojás
-alakúvá lett, s e tojásnak a hegye fordul felénk. Innen van, Hansen
-magyarázata szerint, hogy súlypontja a másik felére esik. Ebből
-következtetik, hogy holdunk teremtése óta a levegő és víztömegnek a
-másik oldalra kellett húzódnia.</p>
-<p>– Merő képzelődés! – kiáltá az ismeretlen.</p>
-<p>– Nem, merő elméletek, melyek a mechanika törvényein alapulnak
-és véleményem szerint nehezen czáfolhatók meg.</p>
-<p>– A gyülekezetre hivatkozom és fölteszem ezt a kérdést: vajjon
-lehetséges-e olyan élet a hold felületén, mint a minő a földön van,
-döntsék el!</p>
-<p>Háromszázezer hallgató adózott helyeslő kiáltással ennek a
-kijelentésnek. Ardan Mihály ellenfele beszélni akart még, de nem
-juthatott szóhoz. Kiabálás, fenyegetés zápora némította el.</p>
-<p>– Eláll!… Eláll!… kiáltozák némelyek.</p>
-<p>– Kergessétek ki a tolakodót – ismételték mások.</p>
-<p>– Dobjátok ki!… Ki vele! – ordítá a felingerült tömeg.</p>
-<p>Ő pedig az emelvényhez kapaszkodva szilárdan állott, nem
-engedett, nem ingadozott; megvárta míg a vihar kitombolta magát,
-mely iszonyatos mérveket öltött volna, ha Ardan Mihály egy
-kézmozdulattal le nem csillapítja; sokkal lovagiasabb volt, hogysem
-ellenfelét a veszélyben cserbe hagyja. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_194" id="Page_194">-194-</a></span></p>
-<p>– Önnek még volna egy-két szó mondani valója? – kérdé tőle igen
-barátságos hangon.</p>
-<p>– Úgy van, száz, ezer, – viszonzá az ismeretlen megbotránkozva.
-– Avagy sokkal kevesebb, csak egy árva szavam volna. Ha ön terve
-mellett megmarad, akkor önnek…</p>
-<p>– Mily oktalan ön! Hát így bánik velem azért, mert barátomtól,
-Barbicanetól azt kértem, hogy hengeralakú, kúpos lövegeket
-válaszszon a gömbölyű helyett, melyben a fejem tetejére fordultam
-volna, mint a mókus.</p>
-<p>– De szerencsétlen, a golyó rettenetes rugása darabokra
-szaggatja önt.</p>
-<p>– Kedves ellenfelem! Ön most reá mutatott az egyetlen, az igazi
-nehézségre; no de sokkal jobb véleménynyel vagyok az amerikaiak
-ipari lángelméjéről, hogysem elgondolhatnám, hogy ezt a nehézséget
-nem fogják elhárítani.</p>
-<p>– De a hőség, mely a lövegnek a levegő rétegein való gyors
-átfúródásakor fejlődik…</p>
-<p>– Ej, elég vastagok a löveg falai s én oly hirtelen hatolok
-keresztül a levegőrétegen.</p>
-<p>– Hát az élelmiszer? Víz?</p>
-<p>– Kiszámítottam, hogy évre való eleséget vihetek magammal és
-egész utam négy napra szól.</p>
-<p>– Hát levegő?</p>
-<p>– Vegyileg csinálok.</p>
-<p>– De hiszen, ha valaha a holdba jut, ott leesik a földre.
-<span class="pagenum"><a name="Page_195" id=
-"Page_195">-195-</a></span></p>
-<p>– Ha a Földön esném így le, hatszorta gyorsabb esés lenne az,
-mert a hold fölületén hatszorta csekélyebb a nehézkedés.</p>
-<p>– Mégis elég jelentékeny arra nézve, hogy úgy összetörjék ön,
-mint az üveg.</p>
-<p>– Ki fog engem abban megakadályozni, hogy esés közben annak
-idején meggyujtott rakétákkal lassítsam az esést.</p>
-<p>– No de végre is, föltéve, hogy mindezeket a nehézségeket
-legyőzi, és mindez a sok bizonytalan az ön javára lel megoldást;
-föltéve, hogy épen érkezik a holdba: miképpen jön vissza a
-földre?</p>
-<p>– Egyátalában nem jönnék vissza.</p>
-<p>Erre az egyszerűsége daczára csaknem fenséges feleletre elnémult
-az egész gyülekezet. De ez a hallgatás ékesebben szólott, mint a
-lelkesedés ordítása. Az ismeretlen felhasználta ezt az alkalmat,
-hogy még utoljára felemelje a szavát.</p>
-<p>– Bizonyára elpusztulna, – kiáltott fel, – és az ön oktalan
-halála még a tudománynak sem válnék hasznára.</p>
-<p>– Menjen isten hírével, nemeslelkű ismeretlenem, mert bizonyára
-kellemes dolgokat jósol.</p>
-<p>– Ez már sok! – kiáltott fel Ardan Mihály ellenfele, – nem
-tudom, hogy mi okom volna ilyen kevéssé komoly értekezleten tovább
-maradnom. Csak valósítsa meg kedve szerint őrült tervét. Önnek ezt
-nem lehet szemére vetni.</p>
-<p>– Kérem, csak rajta! <span class="pagenum"><a name="Page_196"
-id="Page_196">-196-</a></span></p>
-<p>– Nem, egy más ember tartozik önért felelősséggel.</p>
-<p>– Ugyan ki? – ha szabad kérdenem, – kérdé Ardan Mihály
-parancsoló hangon.</p>
-<p>– Az az oktalan, a ki ezt a képtelen, merőben nevetséges
-kisérletet kezdeményezte.</p>
-<p>Ez személyes támadás volt. Barbicane azóta, hogy az ismeretlen a
-vitába beleelegyedett, roppant erővel igyekezett, hogy magán
-uralkodjék, – s miként «némely kazán saját füstjét fölemészsze», –
-de midőn meghallotta, hogy őt ily sértően támadják meg, sietve
-felállott s ellensége felé tartott, a ki makacsul nézett vele
-farkas-szemet, midőn hirtelen elválasztották egymástól.</p>
-<p>Az emelvényt egyszerre száz erős kar fölemelte és a Gun-club
-elnökének Ardan Mihálylyal osztoznia kellett a diadalútban. Igaz
-ugyan, hogy nehéz pajzs volt, no de az emberek szünetlenül
-váltakoztak, mindenik törte magát a dicsőségért, hogy a vállával
-részt vegyen a hódolatban.</p>
-<p>Ezen közben az ismeretlen nem használta fel a tolongást arra,
-hogy helyét elhagyja. A sűrű tömegben nem is tehette volna.
-Mindenre készen, az első sorban maradt, keresztbe fonta karjait és
-szemeit merően Barbicanera szegezte.</p>
-<p>Ez sem tévesztette őt el szeme elől, s e két embernek szeme
-hasonlatos vala egymásnak szegezett nyilakhoz.</p>
-<p>Ezalatt a diadalmenet alatt a tömeg ordítása állandóan
-<span class="pagenum"><a name="Page_197" id=
-"Page_197">-197-</a></span> <span class="pagenum"><a name=
-"Page_198" id="Page_198"><br />
--198-</a></span> a tetőponton maradt. Ardan Mihálynak ez szemmel
-láthatóan jól esett; ragyogott az arcza. Néha úgy ingott az
-emelvény, mint a hullámon ringatózó hajó; no de a népgyűlés két
-hőse otthon érezte magát a tengeren: nem ingadoztak és hajójuk
-minden veszély nélkül ért a kikötőbe – Tampa-Townba.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 377px;"><a href=
-"images/i030hq.jpg"><img src="images/i030.jpg" alt="A DIADALMENET."
-title="A DIADALMENET." /></a>
-<p class="caption">A DIADALMENET.</p>
-</div>
-<p>Ardan Mihálynak sikerült, hogy tisztelőinek legsűrűbb
-tolongásából kiszabaduljon. A Franklin-szállóba menekült,
-haladéktalanul szobájába vonult, bemászott az ágyába, künn pedig
-százezer ember őrizte álmát.</p>
-<p>Ezalatt az idő alatt rövid, jelentőséggel teljes, határozott
-jelenet játszódott le a titokteljes ember és a Gun-club elnöke
-között.</p>
-<p>Mihelyt Barbicane szabadon lélekzett, egyenesen ellenfelének
-tartott.</p>
-<p>– Jöjjön velem! – mondá nyersen.</p>
-<p>Az ismeretlen követte őt s midőn egy elhagyott helyre jutottak,
-megállott a két ellenség, a kik egymást nem is ismerték, egymás
-szemébe néztek:</p>
-<p>– Ki ön? – kérdé Barbicane.</p>
-<p>– Nicholl kapitány.</p>
-<p>– Gondoltam. Eddigelé nem engedte meg a véletlen, hogy
-találkozzunk…</p>
-<p>– Azért jöttem el.</p>
-<p>– Megsértett becsületemben.</p>
-<p>– Nyilvánosan.</p>
-<p>– Elégtételt ad a gyalázásért.</p>
-<p>– Ebben a pillanatban. <span class="pagenum"><a name="Page_199"
-id="Page_199">-199-</a></span></p>
-<p>– Nem. Azt akarom, hogy titokban, egymás között végezzük.</p>
-<p>Tampa-Towntól három mértföldnyire van a Skersnaw erdeje.
-Ismeri?</p>
-<p>– Ismerem.</p>
-<p>– Tetszik-e önnek, hogy holnap reggel 5 órakor az egyik oldalról
-oda jöjjön?</p>
-<p>– Igen, ha ön ugyanabban az időben a másik oldalról jön oda.</p>
-<p>– És nem fogja itthon felejteni a puskáját, – mondá
-Barbicane.</p>
-<p>– Ép oly kevésbbé, mint ön a magáét, – viszonzá Nicholl.</p>
-<p>E roppant rideg szavak után elvált egymástól a Gun-club elnöke
-és a kapitány. Barbicane haza ment, de a helyett, hogy nehány óráig
-pihent volna, azon törte a fejét, hogy mi módon lehetne a löveg
-visszaható lökését elkerülni, s Ardan Mihálynak a népgyűlésen
-kifejtett problémáját megoldani.</p>
-<div class="chapter">
-<h2>HUSZONEGYEDIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">Miképpen intéz el egy franczia becsületbeli
-ügyet.</span></h2>
-</div>
-<p>Mialatt az elnök és a kapitány a párbaj ügyét elhatározták, a
-szörnyű, embertelen párbajt, melyben mind a két ember egymásnak az
-életére tört: Ardan Mihály diadalának fáradalmait pihente ki. Azt,
-hogy <span class="pagenum"><a name="Page_200" id=
-"Page_200">-200-</a></span> kipiheni, nem is mondanók helyesen,
-mert az amerikai ágyak keménység dolgában vetélkednek a
-márványasztalokkal.</p>
-<p>Ardan tehát meglehetős rosszul aludt, mert az asztalkendők
-alatt, melyek őt lepedő gyanánt betakarták, ide-oda hánykolódott,
-arra gondolt, hogy a lövegben kényelmesebb fekvő helyről fog
-gondoskodni, – ekkor hirtelen erős robaj riasztá fel álmából.
-Hatalmas ökölcsapásokkal kopogtattak ajtaján; úgy tetszik, hogy
-valami vasszerszámmal zörgetnek. E korai zaj közepett valaki
-rettenetesen kiabált:</p>
-<p>– Nyisd ki! Az isten szerelmére kérlek, nyisd ki rögtön! –
-Ardannak nem lehetett oka arra, hogy ily lármás kivánságot
-teljesítsen, mindazonáltal kinyitotta az ajtót éppen abban a
-pillanatban, mikor az a makacs látogató erőszakoskodásainak szinte
-engedni kezdett.</p>
-<p>A Gun-club titkára tört be a szobába. Egy bomba sem hatolt volna
-be kevesebb körülményességgel.</p>
-<p>– Tegnap este, – kiabált Maston J. T. minden előleges
-bocsánatkérés nélkül, – elnökünket a népgyűlésen nyilvánosan
-meggyalázták! Ő kihivta ellenfelét, a ki senki más, mint Nicholl
-kapitány. Ma reggel verekednek a Skersnaw-erdőben! Nekem Barbicane
-maga mindent elmondott! Ha ő elesik, odavesz minden tervünk! Meg
-kell tehát ezt a párbajt akadályoznunk! Nincs a világon egy ember
-sem, a kinek több befolyása volna Barbicanera, mint Ardan
-Mihály.</p>
-<p>Mialatt Maston így beszélt, Ardan Mihály felhúzta <span class=
-"pagenum"><a name="Page_201" id="Page_201">-201-</a></span>
-<span class="pagenum"><a name="Page_202" id="Page_202"><br />
--202-</a></span> bő nadrágját és két percznél kevesebb idő alatt a
-két barát gyors léptekkel haladt Tampa-Town külvárosa felé.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 380px;"><a href=
-"images/i031hq.jpg"><img src="images/i031.jpg" alt=
-"MASTON FELVERI ARDANT ÁLMÁBÓL." title=
-"MASTON FELVERI ARDANT ÁLMÁBÓL." /></a>
-<p class="caption">MASTON FELVERI ARDANT ÁLMÁBÓL.</p>
-</div>
-<p>Útközben beavatta Maston az ő kisérőjét a dologba. Közölte vele
-a két férfiú ellenségeskedésének valódi okát, hogy az régi keletű,
-s hogy barátaik mesterkedése miatt az elnök és a kapitány
-mindezideig személyesen nem találkozhattak; azt is hozzátevé, hogy
-a pánczélnak és golyónak vetélkedéséről van itt csupán szó és
-Nicholl a népgyűlés alatt csak arra keresett alkalmat, hogy régi
-boszúját elégítse ki.</p>
-<p>Semmi sincs a világon borzasztóbb, mint az efféle
-ellenségeskedések és párosviaskodások Amerikában. Két ellenfél les
-egymásra az erdőben, a bokrok mögül, miként a rézbőrűekre, egymásra
-czéloznak. Akkor aztán irigylik a prairik indianusait csodálatos
-természeti adományaikért: hogy olyan gyorsan vált az eszök, hogy
-olyan ravaszoknak születtek, s hogy az ellenséget ösztönszerűen
-megérzik. Egy tévedés, rábukkanás, félrelépés előidézhetik a
-halált. Ilyen hajtóvadászatra indulnak néha a yankeek kutyáikkal:
-vadász és vad lévén egyszerre és órák hosszáig űzik egymást.</p>
-<p>– Micsoda ördögfajzotta nép vagytok ti! – kiálta fel Ardan
-Mihály, midőn társa ezt az egész hajtóvadászatot nagy hévvel
-festette.</p>
-<p>– Már mi ilyenek vagyunk, – felelé Maston, elhallgatva; – no de
-siessünk.</p>
-<p>No de ha még oly gyorsan haladtak is át a harmatos <span class=
-"pagenum"><a name="Page_203" id="Page_203">-203-</a></span>
-síkságon, a rizsföldeken, patakokon keresztül, hogy megrövidítsék
-az utat: fél 6 óra előtt még sem érhettek a Skersnaw erdőbe.
-Barbicanenak már egy fél órával előtt ott kellett lennie.</p>
-<p>Egy öreg busmannal találkoztak, a ki száraz galyakat tördelt.
-Maston hozzászaladt és reákiáltott:</p>
-<p>– Látott maga egy puskás embert erre felé: Barbicane elnököt, az
-én legjobb barátomat?</p>
-<p>A Gun-club érdemes titkára olyan naiv volt, hogy azt hivé: az ő
-elnökét az egész világnak ismernie kell.</p>
-<p>No de úgy látszik, a busmann nem értette őt meg.</p>
-<p>– Egy vadászt, – mondá Ardan.</p>
-<p>– Egy vadászt láttam, – felelé a busmann.</p>
-<p>– Rég ideje annak, hogy látta?</p>
-<p>– Egy órája lehet.</p>
-<p>– Későn jöttünk! – kiáltott Maston.</p>
-<p>– Puskaropogást hallott-e? – kérdé Ardan Mihály.</p>
-<p>– Nem.</p>
-<p>– Egyetlen egyet sem?</p>
-<p>– Egyetlen egyet sem! Úgy látszik, a vadásznak nincs ma
-szerencséje.</p>
-<p>– Már most mitevők legyünk? – kérdé Maston.</p>
-<p>– Bemegyünk az erdőbe, készen arra az eshetőségre, hogy egy
-golyó röpül felénk, a mely nem volt nekünk szánva.</p>
-<p>– Oh, inkább röpüljön tíz golyó az <i>én</i> fejembe, mint csak
-egy is a Barbicane fejébe. <span class="pagenum"><a name="Page_204"
-id="Page_204">-204-</a></span></p>
-<p>– Előre hát! – mondá Ardan és megszorítá Mastonnak a kezét.</p>
-<p>Nehány percz mulva a két jó barát eltünt az erdőben. Sűrű vala
-ez az erdő: óriási cyprusok, sykomorák, olajfák, tamarindák,
-örökzöld tölgyek borították el. E különböző fák ágai egymásra
-fonódtak és teljesen elzárták a kilátást. Ardan Mihály és Maston
-nem távoztak tehát egymástól messzire, a magas fűben gázoltak, utat
-törtek maguknak, vizsgáló, kémlő pillantásokkal méregették a sürű
-bokrokat és lombokat. Barbicane nyomára sehol sem bukkantak, és ők
-vakon haladtak előre a nehezen tört uton, holott egy indianus
-ellenségét mindenütt nyomon követte volna.</p>
-<p>Egy órai hiábavaló keresés után megállottak. Nyugtalanságuk
-megkétszereződött.</p>
-<p>– Úgy látszik, hogy végbement már, – mondá Maston
-elkedvetlenedve. Olyan ember, mint Barbicane, nem igen vet cselt
-ellenfelének, annál sokkal nyiltabb jellemű, sokkal bátrabb,
-homlokegyenest neki ment a veszélynek, kétségen kivül messze
-eltávozott a busmanntól, s azért nem hallotta ez a lövést.</p>
-<p>– De hát mi,… mi csak meghallottuk volna, mióta az erdőben
-vagyunk.</p>
-<p>– De hátha későn érkeztünk, – kiáltá Maston a kétségbeesés
-hangján.</p>
-<p>Ardan Mihálynak nem volt erre mit felelnie, azért tovább
-folytatták a keresést. Koronként hangos kiáltást hallattak; hol
-Barbicane, hol Nicholl nevét kiáltozák, – ámde felelet nem
-hallatszik. Az élénk madarak <span class="pagenum"><a name=
-"Page_205" id="Page_205">-205-</a></span> e zajtól megijedve
-csoportosan szállottak fel az ágakról és egy-egy felriadt dámvad
-menekült sietve az erdő sűrűjébe.</p>
-<p>Még teljes egy óráig keresték. Csaknem az egész erdőt
-keresztül-kasul járták és nyoma sem volt annak, hogy a viaskodók
-ott voltak. Mégis csak kételkedniök kellett a buschmann szavaiban,
-Ardan abba akarta már hagyni az eredménytelen keresést, midőn
-Maston hirtelen megállott.</p>
-<p>– Csitt… amott van valaki!</p>
-<p>– Valaki? – kérdé Ardan Mihály.</p>
-<p>– Úgy van, egy ember! Úgy látszik, meg sem moczczan, nincs puska
-a kezében. Ugyan mit csinál?</p>
-<p>– De hát nem ismersz reá? – kérdé Ardan Mihály, a kit
-rövidlátása ilyen alkalmaknál cserben hagyott.</p>
-<p>– De igen, most megfordul, – viszonzá Maston.</p>
-<p>– Nos, ki az?</p>
-<p>– Nicholl kapitány!</p>
-<p>– Nicholl! – kiáltott Ardan Mihály és szive elszorult.</p>
-<p>Nicholl fegyvertelenül jött!… E szerint nem kell az ellenségétől
-cseppet sem félnie. Alig haladtak ötven lépéssel előbbre, midőn
-megállottak, hogy a kapitányt jobban szemügyre vegyék. Azt hitték,
-hogy vérrel fertőzött boszúját lehűtő embert találnak. Mennyire
-elcsodálkoztak azon, a mint találták.</p>
-<p>Óriási tulipánfák ágai között egy háló vala kifeszítve, melynek
-közepén egy siránkozó madár vergődött, <span class=
-"pagenum"><a name="Page_206" id="Page_206">-206-</a></span> mivel
-lábai a hálóba akadtak. Nem emberkéz feszíté ki ezt az
-elszakíthatatlan madárhálót, hanem egy azon a földön honos, mérges
-pók, mely galambtojás nagyságú, és rendkivül nagy karmai vannak. A
-mint ez az undok állat éppen neki akart esni zsákmányának,
-elriasztotta valaki, s így a fa lombjai közé menekült, mert látta,
-hogy őt magát is egy rettenetes ellenség fenyegeti.</p>
-<p>Valóban, Nicholl kapitány félretette a puskáját, elfelejtette
-helyzetének veszedelmes voltát s buzgólkodott, hogy az utálatos
-állat szövedékében fennakadt madárkát kiszabadítsa. Mikor evvel
-elkészült, szabadon bocsátá és a madár vidám szárnycsattogtatással
-elrepült.</p>
-<p>Nicholl meghatott pillantással nézett utána az ágak között,
-midőn ez érzelmes hangon mondott szavak riaszták fel:</p>
-<p>– Ön mégis csak derék egy ember!</p>
-<p>Hátrafordult. Ardan Mihály állott előtte és ismételé:</p>
-<p>– Ön szeretetre méltó egy ember!</p>
-<p>– Ardan Mihály, – kiáltá a kapitány. – Mit akar ön itt,
-uram?</p>
-<p>– Meg akarom a kezét szorítani, Nicholl, és meg akarom
-akadályozni, hogy Barbicane életét kioltsa, vagy ő az önét.</p>
-<p>– Barbicane! – kiáltá a kapitány, már két órája, hogy
-hasztalanul keresem. Hol rejtőzik?</p>
-<p>– Nicholl, – mondá Ardan Mihály, – ez nem <span class=
-"pagenum"><a name="Page_207" id="Page_207">-207-</a></span>
-<span class="pagenum"><a name="Page_208" id="Page_208"><br />
--208-</a></span> szép dolog öntől. Az embernek mindig tisztelnie
-kell ellenfelét; legyen nyugodt, ha Barbicane még él, meg fogjuk őt
-találni, még pedig annál könnyebben, minthogy neki, ha ugyan nem
-elégedett meg azzal, hogy üldözött madárkák pártját fogja, minket
-szintén keresnie kell. De ha megtaláljuk, akkor, – és Ardan Mihály
-mondja ezt önnek, – akkor önök között párbajról szó sem lészen.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 380px;"><a href=
-"images/i032hq.jpg"><img src="images/i032.jpg" alt=
-"A PÁRBAJOZÓ NICHOLL." title="A PÁRBAJOZÓ NICHOLL." /></a>
-<p class="caption">A PÁRBAJOZÓ NICHOLL.</p>
-</div>
-<p>– Barbicane elnök és közöttem – mondá Nicholl komolyan – oly
-ellenséges vetélkedés van, hogy csak a halál…</p>
-<p>– Ugyan ne mondja! Ugyan hagyjon fel avval, – folytatá Ardan, –
-olyan derék emberek, mint a milyenek önök, – lehetnek ugyan
-kellemetlenek egymásra nézve, de tisztelniök kell egymást. Nem
-fognak megverekedni.</p>
-<p>– Én verekedni fogok, uram.</p>
-<p>– Soha.</p>
-<p>– Kapitány, – mondá erre Maston J. T. szivében nagy
-meghatottsággal, – én az elnök barátja, az ő alter ego-ja vagyok,
-második kiadása az elnöknek. Ha ön csakugyan meg akar valakit ölni,
-vegyen engem czélba, ugyanaz az eredmény.</p>
-<p>– Uram, – felelé Nicholl és görcsösen kezébe szorította
-puskáját, – ilyen tréfákat…</p>
-<p>– Maston barátom nem tréfál, – viszonzá Ardan Mihály, – és én
-megértem, hogy valaki olyan emberért, a kit szeret, életét is
-feláldozza, de sem őt, sem Barbicanet nem teríti le Nicholl
-golyója, mert <span class="pagenum"><a name="Page_209" id=
-"Page_209">-209-</a></span> én a két vetélytársnak olyan csábító
-ajánlatot teszek, hogy azt elfogadni édes-örömest hajlandók
-lesznek.</p>
-<p>– Micsoda ajánlatot? – kérdé Nicholl szemmel láthatóan
-kételkedve.</p>
-<p>– Türelem, – viszonzá Ardan, – azt csak Barbicane jelenlétében
-közölhetem.</p>
-<p>– Nos hát, keressük őt fel! – kiáltá a kapitány.</p>
-<p>Rögtön útnak indult a három férfiú. A kapitány kivette
-fegyveréből a töltényt, vállára akasztá és szótlanul ballagott
-előre.</p>
-<p>Még egy félóráig keresték hiába. Mastont gonosz sejtelem
-szállotta meg. Keményen szeme közé nézett Nichollnak, s azon
-gondolkodott, vajjon nem hűté-e a kapitány boszú-szomját, s nem
-fekszik-e a szerencsétlen Barbicane golyótól leterítve valamelyik
-bokornak az alján? Úgy látszik, hogy Ardan Mihályt is ez a gondolat
-lepte meg, mert mindkettőnek tekintete kérdőleg szegeződött a
-kapitányra, midőn Maston hirtelen megállott.</p>
-<p>Husz lépésnyire egy óriási katalpa tövében egy emberi alakot
-pillantottak meg, háttal volt feléjök fordulva, mozdulatlanul
-feküdt a fűben.</p>
-<p>– Ő az! – mondá Maston.</p>
-<p>Barbicane meg sem mozdult. Ardan belemélyeszté tekintetét a
-kapitány szemeibe, de az bátran kiállta a tekintetet.</p>
-<p>Ardan előre lépett és kiáltá:</p>
-<p>– Barbicane! Barbicane!</p>
-<p>– Felelet nem jött. Ardan barátjához rohant, de <span class=
-"pagenum"><a name="Page_210" id="Page_210">-210-</a></span> a mint
-őt vállánál fogva érintette, megállott, s a csodálkozásnak
-felkiáltása röppent el ajakáról.</p>
-<p>Barbicane kezében plajbász volt, s egy jegyzőkönyvecskében
-geometriai figurákat rajzolt, fegyvere pedig ártatlanul mellette
-hevert.</p>
-<p>Munkájában elmerülten párbajt, boszút, mindent elfelejtett, a
-tudós se nem <i>látott</i>, se nem <i>hallott</i> semmit.</p>
-<p>De a mint Ardan Mihály reá tette a kezét, fölállott és
-csodálkozva nézett reá.</p>
-<p>– Oh, – kiáltá végre, – te itt vagy? Megtaláltam, barátom,
-megtaláltam.</p>
-<p>– Mit?</p>
-<p>– Az eszközt.</p>
-<p>– Micsoda eszközt?</p>
-<p>– Az eszközt arra nézve, hogy a löveg visszalökő hatását a
-kilövetésnél megszüntessem.</p>
-<p>– Valóban? – mondá Mihály, – és oda villantott szemével a
-kapitányra.</p>
-<p>– Úgy van! A víz, csupán a víz fogja eszközölni… Oh Maston! Ön
-is, uram!</p>
-<p>– Ő maga, viszonzá Ardan Mihály, – van szerencsém neked az
-érdemes Nicholl kapitányt bemutatni.</p>
-<p>– Nicholl! – kiáltá Barbicane, – s rögtön felugrott. Bocsásson
-meg kapitány, elfelejtettem… készen állok…</p>
-<p>Ardan Mihály, mielőtt a két ellenség szóhoz juthatott volna,
-közbe veté magát: <span class="pagenum"><a name="Page_211" id=
-"Page_211">-211-</a></span> <span class="pagenum"><a name=
-"Page_212" id="Page_212"><br />
--212-</a></span></p>
-<div class="figcenter" style="width: 382px;"><a href=
-"images/i033hq.jpg"><img src="images/i033.jpg" alt=
-"A HALÁLOS ELLENSÉGEK SZÖVETKEZNEK." title=
-"A HALÁLOS ELLENSÉGEK SZÖVETKEZNEK." /></a>
-<p class="caption">A HALÁLOS ELLENSÉGEK SZÖVETKEZNEK.</p>
-</div>
-<p>– Valóban, – mondá, – igazi szerencse, hogy ilyen derék emberek,
-mint önök, nem találkoztak előbb. Akkor egyiket önök közül most
-siratnunk kellene. De hála istennek, mert gondoskodik arról, hogy
-többé nem kell egyikért sem aggódnunk. Ha valaki megfeledkezik
-gyűlöletéről, hogy mechanikai problemákon törje a fejét, vagy a
-pókok cselvetését kijátsza: akkor ez a gyűlölet senkire nézve sem
-lehet veszélyes.</p>
-<p>És Ardan Mihály elbeszélte, hogy mi történt a kapitánynyal.</p>
-<p>– Végre is azt kérdem, hogy két olyan derék ember azért van-e a
-világon, hogy egymás fejét bezúzzák?</p>
-<p>Ebben a tényállásban volt valami nevetséges, valami váratlan,
-úgy hogy Barbicane és Nicholl tulajdonképpen nem tudták: miképpen
-viselkedjenek egymással szemben? Ardan Mihály felfogta ezt, s
-elhatározta, hogy egy csapásra megoldja a kérdést.</p>
-<p>– Derék barátaim, – mondá és legnyájasabb mosolya játszadozott
-ajka szélein, – elejétől kezdve egy félreértés volt önök között,
-egyéb semmi. Arra nézve, hogy önök között minden rendben van, s
-hogy mindketten férfiak, a kik életöket is koczkára teszik, legjobb
-bizonyíték lesz, ha elfogadják hevenyében ajánlatomat, a melyet
-most akarok önöknek tenni.</p>
-<p>– Beszéljen, – mondá Nicholl.</p>
-<p>– Barátom, Barbicane azt hiszi, hogy lövege egyenesen a holdba
-röpül. <span class="pagenum"><a name="Page_213" id=
-"Page_213">-213-</a></span></p>
-<p>– Minden bizonynyal, – viszonzá az elnök.</p>
-<p>– Barátom, Nicholl, pedig meg van arról győződve, hogy ismét
-vissza fog esni a földre.</p>
-<p>– Szórul-szóra! – kiáltott fel a kapitány.</p>
-<p>– Jól van! – folytatá Ardan Mihály, – annyira elfogult nem
-vagyok, hogy higyjem, hogy önök közt a teljes harmoniát helyre
-tudom állítani; egészen egyszerűen azt mondom: Utazzanak velem a
-holdba, aztán majd meglátjuk, hogy sikerül-e ez az utazás.</p>
-<p>– Hm! – mondá Maston J. T. megijedve.</p>
-<p>A két vetélytárs a váratlan ajánlatra egymásra nézett, feszülten
-várakozott egyik a másiknak feleletére.</p>
-<p>– Nos? – kérdé Ardan Mihály megnyerő mosolylyal. – Minthogy a
-löveg visszaható erejétől nem kell félnünk…</p>
-<p>– Elfogadom.</p>
-<p>De bármily gyorsan is mondá ki e szót, Nicholl is ugyanezt, s
-ugyanabban az időben ejté ki.</p>
-<p>– Hurrah! Bravo! Hip… hip… hip!… kiáltott fel Ardan Mihály s a
-két ellenfélnek kezét nyujtá. És most, minekutána az ügyet
-elintéztük, engedjék meg, hogy franczia szokás szerint önöket
-megvendégeljem. Menjünk reggelizni! <span class="pagenum"><a name=
-"Page_214" id="Page_214">-214-</a></span></p>
-<div class="chapter">
-<h2>HUSZONKETTEDIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">Az Egyesült-Államok új polgára.</span></h2>
-</div>
-<p>Még ugyanazon a napon megtudta Amerika, hogy Nicholl kapitány és
-Barbicane elnök kibékültek, s azt is, hogy minő sajátságos módon. A
-szerep, melyet a lovagias európai ennél a kibékülésnél játszott; az
-ő váratlan ajánlata, mely a nehézségeket egy csapásra megszüntette,
-a két vetélytársnak egyszerre való beleegyezése, a hold-földrésznek
-ez az elfoglalása, mely czélra Francziaország és az
-Egyesült-Államok közreműködtek: mindez együtt tevé, hogy az Ardan
-Mihály népszerűsége fokozódott. Mindenki tudja, hogy a yankeek az
-őrültség mely fokáig jutnak egy-egy ember iránt való szenvedélyes
-szeretetökben. Olyan földön, hol tiszteletre méltó városatyák
-egy-egy tánczosnő kocsiját maguk húzzák, mit nem tesznek itt a
-vakmerő franczia iránt fellobbant lelkesedésökben? Hogy a lovait ki
-nem fogta, az csak azért nem történt, mert lovai nem voltak, de
-minden egyéb hódolat-nyilatkozattal elhalmozták. Egyetlen egy
-polgár sem akadt, a ki szívvel-lélekkel az övé nem lett volna.</p>
-<p>Ettől a naptól kezdve Ardan Mihálynak nem volt többé egy nyugodt
-órája sem. Az Unio minden zegéből-zugából jöttek a küldöttek és a
-nyakára jártak. Fogadnia kellett őket nyájas arczczal. A sok
-kézszorításról, <span class="pagenum"><a name="Page_215" id=
-"Page_215">-215-</a></span> tegeződésről nem is lehet számot adni.
-Nem kellett sok idő ahhoz, hogy kimerüljön. Torka rettenetesen
-berekedt a sok fogadó szónoklattól, már csak egy-két érthetetlen
-hangot tudott hebegni; attól a sok pohárköszöntőtől, a miket végig
-kellett hallgatnia, bátran eshetett volna tüdőgyuladásba. Ez a
-siker más embert mindjárt az első nap holtrészeggé tett volna, de ő
-értett ahhoz, hogy szellemes, elbűvölő félmámoros állapotát
-megőrizze.</p>
-<p>A sokféle küldöttségek között, melyek reá rohantak, közte volt a
-«Holdkórosok»-é is, a kik nem feledkeztek meg, hogy miképpen kell
-viselkedniök a hold leendő meghódítójával szemben. Egyik napon
-felkereste őt nehány szegény ember, – mert van efféle meglehetősen
-sok Amerikában, – és kérte őt, hogy vigye őket is magával a holdba.
-Egyik-másik azt mondta, hogy tud a hold-lakók nyelvén, s meg
-akarták erre Ardan Mihályt tanítani. Ő elég jó akarattal fogadta
-őket és együgyü hóbortjuknak engedve megigérte, hogy holdbeli
-ismerőseiknek átadja üdvözletüket.</p>
-<p>– Sajátságos őrültség! – mondá Barbicanehoz fordulva, miután
-azoktól elbucsúzott, – olyan őrültség, mely gyakran okos embereket
-is megszáll. Arago, leghiresebb tudósaink egyike mondá nekem, hogy
-sok igen okos és a mint gondolják, igen józan ember, – szerfölött
-izgatott lett, valahányszor a hold rájok hatást gyakorolt. Ez az
-őrültség aztán hihetetlen különczségekben nyilatkozott. Te nem
-hiszed azt, hogy a holdnak van befolyása a betegségekre?
-<span class="pagenum"><a name="Page_216" id=
-"Page_216">-216-</a></span></p>
-<p>– Alig, – felelé a Gun-club elnöke.</p>
-<p>– Én sem hiszem, de mégis a történelem egynehány bámulatos
-adattal támogatja e hitet. Az 1693-ik év január 21-én nagy ragály
-tört ki és éppen a holdfogyatkozás pillanatában tömegesen haltak
-meg. A hirneves Bacon, valahányszor holdfogyatkozás volt, elájult,
-és csak akkor tért egészen magához, ha mindennek vége vala. VI.
-Károly 1399-ben holdujság vagy teli hold idején hatszor veszté el a
-józan eszét. Az epilepsziát az orvosok azok közé a betegségek közé
-sorozzák, a melyek a hold változásai szerint lépnek fel. Az
-idegbetegségek is, – úgy látszik, – a hold hatása alatt állanak.
-Mead említést tesz egy olyan gyermekről, a ki görcsökbe esett,
-valahányszor a hold az oppoziczió helyzetébe került. Gall
-megfigyelte, hogy gyönge szervezetűeknél az ideg-izgatottság
-havonta kétszer: új- és telihold idején fokozódik. Végül se szeri
-se száma az efajta észleléseknél szédülés, gonosz láz, holdkórosság
-eseteinél, a mi mind arra vall, hogy a holdnak a földön-lakók
-betegségére titokteljes hatása vagyon.</p>
-<p>– De hát mi módon, miért? – kérdé Barbicane.</p>
-<p>– Miért? – viszonzá Ardan. – Csakugyan én is azt felelem erre
-neked, a mit Plutarchos után XIX. századdal Arago ismételt: «Talán
-azért, mert nem igaz!»</p>
-<p>E diadal következtében Ardan Mihály nem kerülhette ki azokat a
-ráfogásokat, melyek minden hires embert nyomon kisérnek. A
-vállalkozó szelleműek ki <span class="pagenum"><a name="Page_217"
-id="Page_217">-217-</a></span> akarták őt nyilvánosan állítani.
-Barnum felajánlott neki egy milliót, ha beleegyezik, hogy őt az
-Egyesült-Államok városaiba rendre vigye, s miként egy csodaállatot
-pénzért mutogathassa. Ardan Mihály úgy bánt vele, mint egy
-elefánt-vezetővel és kiadta neki az utat.</p>
-<p>Mindazonáltal, ha nem is vala hajlandó, hogy a közkiváncsiság e
-módon nyujtson táplálékot; arczképe bejárta az egész világot, s az
-arczképcsarnokokban az első helyre került; kiadták mindenféle
-nagyságban, kezdve az életnagyságútól, egészen a postabélyegek
-miniatur alakjáig. A hőst mindenféle fölvételben meg lehetett
-vásárolni: csak a fejét, vagy mellképét, oldalról, szemben, egész
-alakban stb. Egy millió ötszázezer példányt készítettek, s igen
-kinálkozó alkalma nyilt volna, hogy önmagát emlékül elárusítsa, ha
-abból hasznot akart volna látni. Nem kellett volna egyebet tennie,
-mint a hajaszálait dollárjával eladni és nagy vagyonra tehetett
-volna szert.</p>
-<p>Őszintén megvallva, ez a népszerűség mégis csak inyeszerinti
-volt. Szivesen állott a közönség rendelkezésére, levelezett az
-egész világgal. Szájról-szájra adták szóélczeit, különösen azokat,
-a miket nem is ő mondott. De azért rendesen neki tulajdonították,
-mivelhogy e tekintetben nagyon gazdag volt.</p>
-<p>De nem csak a férfiak lettek hiveivé, hanem az asszonyok is.
-Istenem, hány, úgynevezett «fényes házasság»-ot köthetett volna, ha
-éppen kedve csucsorodik, fejét járom alá hajtani. Különösen a vén
-hajadonok, <span class="pagenum"><a name="Page_218" id=
-"Page_218">-218-</a></span> a kik negyven év óta epedeztek a
-házasság után, éjjel-nappal az ő arczképéről ábrándoztak.</p>
-<p>Bizonyára száz meg száz hitestársa akadt volna, még ugyis, ha
-kiköti, hogy őt a holdba kell felkisérniök. Az olyan asszonyok, a
-kik nem félnek mindentől, nem ismerik a csüggedést. No de neki nem
-vala szándéka, hogy a holdban ősapa legyen és franczia-amerikai
-vegyesfajt ültessen át oda. Ezért kitért a házassági ajánlatok
-elől.</p>
-<p>– Köszönöm szépen, – mondá, – hogy odafenn Ádám szerepe jusson
-nekem valamelyik Éva leánya mellett!… Hiszen akkor kigyókkal gyűlne
-meg a bajom.</p>
-<p>Miután végre a tulságosan sok diadalmi örömeket lerázta magáról,
-barátaival együtt meglátogatta a Columbiadot. Kötelessége is volt.
-Egyébiránt, mióta Barbicaneval, Mastonnal és társaikkal
-érintkezett, nagyot haladt a ballisztika tudományában. Abban telt a
-legnagyobb öröme, ha ezeknek a tüzérségben beavatottaknak gyakran a
-szemök közé vághatta, hogy ők tulajdonképpen nem egyebek, mint
-szeretetre méltó, tudós emberhús-vágók. E kérdésben az ő sziporkázó
-szelleme kifogyhatatlan volt. Látogatása alkalmával a Columbiádnak
-kifejezte legnagyobb bámulatát és egészen a lelkéig szállott alá az
-óriási mozsárnak, mely majdan őt a holdba fogja röpíteni.</p>
-<p>– Legalább ez az ágyú senkiben sem fog kárt tenni – mondá, – a
-mi egy ágyúnál csakugyan bámulni való. Hanem azokról a ti
-ágyúitokról, melyek szétzúznak, <span class="pagenum"><a name=
-"Page_219" id="Page_219">-219-</a></span> lángba borítanak, életet
-rabolnak el… azokról nekem ne is beszéljetek; és főleg azt ne
-mondjátok nekem, hogy «lelkök» van; bizony nem hiszem el.</p>
-<p>Most pedig Maston J. T.-nak egy ajánlatáról kell még számot
-adnom. Midőn a Gun-club titkára meghallotta, hogy Barbicane és
-Nicholl az Ardan Mihály ajánlatát elfogadták, elhatározta, hogy
-negyedikül ő is csatlakozik az utitársakhoz. Egy napon előállott
-ezzel a kivánságával, Barbicane, a ki nem szivesen tagadta meg
-barátja valamelyik kérésének teljesítését, igyekezett megértetni,
-hogy a lövegben nem fér el annyi utas. Maston kétségbeesett és
-Ardan Mihályhoz fordult, a ki őt felszólította, hogy mondjon le
-erről a kivánságáról s nyomban bizonygatta ezt argumentumokkal,
-melyek éppen Mastonra vonatkoztak.</p>
-<p>– Látod, öregem, – mondá neki, – ne vedd zokon, a mit most
-mondok, de hát köztünk maradjon, te egy kissé nagyon tökéletlen
-vagy ahhoz, hogy a holdban felléphess.</p>
-<p>– Tökéletlen? – kiáltott fel az izmos rokkant.</p>
-<p>– Úgy van, derék barátom; képzeld csak, ha mi oda fenn a
-bennszülöttekkel találkozunk, hát szivedre vennéd, hogy a föld
-lakóiról tenszemélyedben olyan szomorú képet alkottass velök; hát
-szemléletessé kivánnád tenni előttük a háború fogalmát, hogy az
-emberek idejök javarészét arra fordítják, hogy egymást
-szétdarabolják, fölemészszék, lábaikat, karjaikat letördeljék – s
-mindezt egy olyan gömbön, hol száz milliárd ember megélhetne s
-mégis alig lakik rajta 1200 <span class="pagenum"><a name=
-"Page_220" id="Page_220">-220-</a></span> millió! Ejnye, érdemes
-barátom, hiszen ürügyet szolgáltatnál neki arra, hogy minket be se
-ereszszenek.</p>
-<p>– De hiszen, ha darabokra tépve érkeztek fel, ti is olyan
-tökéletlenek lesztek, mint én, – viszonzá Maston J. T.</p>
-<p>– Mindenesetre, – viszonzá Ardan Mihály, – de darabokban mégsem
-fogunk felérkezni.</p>
-<p>Tényleg az október 18-dikán megejtett előkészítő kisérletet a
-legszebb eredmény koszoruzta és legjobb reményekre jogosítá fel az
-utasokat. Barbicane azért, hogy a kilövésnél a golyó-falaira
-irányuló lökés felől biztos adatai legyenek, a pensarolai
-arzenálból 32 hüvelyknyi mozsár-ágyút hozatott. A Hillisboro
-révparton állították fel, hogy a bomba a tengerbe hulljon és
-emberben kárt ne tegyen. Csak arról volt szó, hogy a kilövésnél a
-golyó rázkódását tegyék próbára, nem a lecsapódásnál a hatását.</p>
-<p>Erre a figyelemre méltó kisérletre a legnagyobb gonddal egy üres
-löveget készítettek. Belső falait aczélrugókkal párnázták ki, s
-erre vastag selyemszövetet vontak: olyan volt, mint egy gondosan
-kibélelt fészek.</p>
-<p>– Milyen kár, hogy az ember nem fekhetik bele! – mondá Maston J.
-T. sajnálkozva a felett, hogy testbéli állapota ebben őt
-megakadályozza.</p>
-<p>E csinos bombába, melyet csavaron járó fedél zárt el, beletettek
-először egy nagy macskát, aztán egy mókust, a mely a Gun-club
-állandó titkárját vallotta urának, s ugyancsak előtte nagyon kedves
-vala; no de meg akarták tudni, hogy ezeknek nem igen szédülékeny
-<span class="pagenum"><a name="Page_221" id=
-"Page_221">-221-</a></span> <span class="pagenum"><a name=
-"Page_222" id="Page_222"><br />
--222-</a></span> állatkáknak mennyiben lesz ártalmára az út. A
-mozsárt 160 font lőporral töltötték meg, aztán reá tevék a bombát.
-Elsütötték.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 377px;"><a href=
-"images/i034hq.jpg"><img src="images/i034.jpg" alt=
-"AZ ÉLELMES MACSKA." title="AZ ÉLELMES MACSKA." /></a>
-<p class="caption">AZ ÉLELMES MACSKA.</p>
-</div>
-<p>Rohamos gyorsasággal tört ki a löveg, méltósággal megtevé
-parabolikus útját, mintegy ezerlábnyi magasságban és kecsesen
-lehajlott ívalakjában a habok felé.</p>
-<p>Nyomban oda eveztek egy csolnakon, a hol beleesett; ügyes
-buvárok lemerültek a tenger fenekére, a hajó-kötelet a
-bomba-füléhez erősítették és a fenn levők azonnal felhuzták. Alig
-telt el öt percz azóta, hogy az állatokat a bombába csukták, s
-fölnyiták a fedelet.</p>
-<p>Ardan, Barbicane, Nicholl és Maston voltak a csolnakban, s
-könnyen megérthető feszült várakozással lesték az eredményt.
-Mihelyt a bombát felnyitották: a macska, egy kissé ugyan össze volt
-lapítva, de azért vidáman és élénken kiugrott belőle, nem is
-lehetett rajta ezt a levegőn-át megtett utat észrevenni. Hanem a
-mókust nem találták meg. Keresgélték, nyoma sem akadt. Bizonyosak
-lehettek tehát abban, hogy a macska megette utitársát. Maston J. T.
-nagyon elszomorodott a tudományért való eme martiromságért.</p>
-<p>Szóval e kisérlet óta minden fontolgatás, aggódás megszünt;
-egyébiránt Barbicanenak gondja volt arra, hogy a löveget még
-tökéletesebbé tegye, hogy a golyóra ható erőt egészen hatálytalanná
-tegye. Evvel aztán a löveg készen állott az ellövetésre.</p>
-<p>Két nappal azután Ardan Mihály az Unio elnökétől értesítést
-kapott. Oly kitüntetés vala ez, a mi méltán hizelgő volt reá nézve.
-<span class="pagenum"><a name="Page_223" id=
-"Page_223">-223-</a></span></p>
-<p>A kormány őt lovagias honfitársa, Lafayette példájára, az
-Egyesült-Államok díszpolgárává nevezte ki.</p>
-<div class="chapter">
-<h2>HUSZONHARMADIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">A löveg-vonat.</span></h2>
-</div>
-<p>A hires Columbiad elkészítése után a közérdeklődés nyomban a
-löveg felé irányult, erre az új szállító-szerszámra, mely a három
-kalandort a világürbe fogja vinni. Mindenki tudta, hogy Ardan
-Mihály a szeptember 30-dikán küldött táviratban a bizottság által
-megállapított lövegnek módosítását kivánta.</p>
-<p>Barbicane elnök akkor még joggal hihette, hogy a löveg alakjától
-nem függ sok, mivelhogy az nehány másodpercz alatt a légkör
-területét elhagyva, a teljesen üres térben folytatja útját. A
-bizottság tehát a gömbalakú golyót választotta, hogy szabadon
-mozoghasson. De attól a pillanattól kezdve, hogy a löveget
-szállításra szánták, egészen másképpen állott a dolog. Ardan
-Mihálynak nem volt arra kedve, hogy a levegőben úgy forogjon, mint
-a mókus; úgy akart felröpítődni, hogy feje fenn, talpa lenn legyen,
-éppen olyan tisztességesen, mint a léghajó utasai a hajócskában,
-gyorsabban, de a nélkül hogy ugrándozzék, a mire ugyan egy csöpp
-kedve sem volt.</p>
-<p>Ezért tehát az albany-i Breadwill és társa czéghez egy új
-tervrajzot küldöttek s megbizták, hogy a szerint haladéktalanul
-készítse el a löveget. A megváltoztatott <span class=
-"pagenum"><a name="Page_224" id="Page_224">-224-</a></span> löveget
-november 2-dikán öntötték és vasuton rögtön Stone’s Hillbe
-szállították.</p>
-<p>10-dikén érkezett meg rendeltetése helyére. Ardan Mihály,
-Barbicane és Nicholl a legnagyobb türelmetlenséggel vártak a
-lövegvonat megérkezésére, melyben ők egy új világ felfedezésére
-fognak indulni.</p>
-<p>Meg kell adnunk, hogy pompás egy munka volt, olyan fémipari,
-termék, a mely az amerikaiak ipari lángelméjének becsületére vált.
-Ez volt az első eset, hogy aluminiumot oly rengeteg tömegben
-dolgoztak fel, már ez egymagában véve is csodálatra méltó jelenség
-vala. A drága löveg csillogott-villogott a napfényben. Ha az ember
-tekintélyes külsejére nézett, kúpalakú csúcsával olyan vala, mint
-egy vastag torony, a minőket középkori építészek az erős várak
-szögletén alkalmaztak; csak a lőrések és a szélkakas hiányoztak
-rajta.</p>
-<p>– Nekem úgy tetszik, mintha egy lándzsás, érczpánczélos ember
-jönne ki belőle, – mondá Ardan Mihály. – Mi úgy fogjuk magunkat
-benne érezni, mintha hűbér-urak volnánk, s ha benne egy kis
-tüzérség is volna, fittyet hánynánk minden hold-beli urnak, ha
-ugyan vannak ilyenek ott.</p>
-<p>– Nos, inyedre való ez a kocsi? – kérdé Barbicane
-barátjától.</p>
-<p>– A bizony, kedvemre való, – mondá Ardan műértő szemekkel
-vizsgálva. – Csak annak érzem hiányát, hogy nem karcsú az alakja,
-nem elég kecses a csúcsa; csokorral, ércz-diszítményekkel kellett
-volna felékesíteni, <span class="pagenum"><a name="Page_225" id=
-"Page_225">-225-</a></span> <span class="pagenum"><a name=
-"Page_226" id="Page_226"><br />
--226-</a></span> chimärával vagy például egy salamandert is
-alkalmazhattak volna, a mely kiterjesztett szárnyakkal és tátott
-szájjal jön ki a tűzből…</p>
-<div class="figcenter" style="width: 380px;"><a href=
-"images/i035hq.jpg"><img src="images/i035.jpg" alt="LÖVEG-KOCSI."
-title="LÖVEG-KOCSI." /></a>
-<p class="caption">LÖVEG-KOCSI.</p>
-</div>
-<p>– Hát ez mitől jó? – kérdé Barbicane, a ki praktikus elméjű
-levén, a művészi szép iránt nem igen birt fogékonysággal.</p>
-<p>– Hogy mitől jó?… barátom, Barbicane! – Oh, ha te így beszélsz,
-akkor félek, hogy te azt sohasem fogod megérteni.</p>
-<p>– Csak ki vele, derék barátom!</p>
-<p>– Nos hát véleményem szerint, – mindenben, a mihez az ember
-hozzá fog, egy kis művészetet kell kifejezésre juttatni; ez úgy
-helyesebb. Ismered «A gyermek-kocsi» czimű indus szindarabot?</p>
-<p>– A czime után itélve nem, – viszonzá Barbicane.</p>
-<p>– Nem csodálom, – folytatá Ardan Mihály, – tehát jegyezd meg,
-hogy ebben a darabban előfordul egy tolvaj, a ki egy házba akar
-betörni, de előbb azon gondolkodik: vajjon a lyukat lira, virág,
-madár vagy amphora alakban furja? Mondd, barátom Barbicane, ha te
-abban az időben birája lettél volna ennek a tolvajnak, elitélted
-volna?</p>
-<p>– A nélkül, hogy sokat törtem volna a fejemet rajta, még pedig
-sulyosbító körülmények számbavételével – mondá a Gun-club
-elnöke.</p>
-<p>– Én pedig fölmentettem volna, – barátom Barbicane. – Ezért nem
-fogsz te engemet soha megérteni. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_227" id="Page_227">-227-</a></span></p>
-<p>– Nem is próbálom, hogy megértselek, derék művész barátom.</p>
-<p>– No de legalább, – ha már a lövegünk külsejét tekintve nem
-egészen kivánatom szerint való, azt megengeditek, hogy izlésem
-szerint rendezzem be, még pedig olyan fényesen, amint az a föld
-hirnökeihez méltó.</p>
-<p>– No ezt már, derék Mihályom, egészen rád bizzuk, nem szólunk
-bele, – mondá Barbicane.</p>
-<p>De mielőtt ez a kellemeshez foghatott volna, a Gun-club elnöke a
-hasznosra gondolt, és az általa kitalált eszközt, melylyel ő a
-visszaható lökés erejét akarta megsemmisíteni, a legtökéletesebb
-belátással alkalmaztatá.</p>
-<p>Barbicane azt mondá, és nem is ok nélkül, hogy semmiféle rugónak
-nincs elég ereje arra, a lökés hatását egészen megsemmisítse; az
-emlékezetes séta alkalmával a Skersnaw erdőben végre kieszelte,
-hogy ezt a nehézséget szellemes módon távolítsa el. A viz – így
-számította ki – fog erre alkalmas lenni. Lássuk csak, hogyan.</p>
-<p>A löveg üregének alját három lábnyi magasságig vízzel kellett
-megtölteni, melyen egy, a löveg falaihoz egészen odasimuló
-deszka-lap fog úszni, ezen foglalnak helyet az utasok; a víz a
-felületére alkalmazott kerek deszkalap alatt törékeny
-rekesztékekkel vízszintes irányban több részre lesz osztva; a löveg
-fenekére ható irtózatos lökés a rekesztékeket egymásután tördeli
-szét, így azok a vizet egyenként eresztik ki, még pedig a
-<span class="pagenum"><a name="Page_228" id=
-"Page_228">-228-</a></span> löveg csúcsa felé haladó csöveken a
-lövegből kivezetődnek. Ez által a rugókat pótolják, s a kemény
-deszka lap a víz elvezetése és a rekesztékek eltörése után
-lassankint nyomul alább egész a löveg fenekéig. Tagadhatatlan, hogy
-az első lökés után még egy második is fog következni, de az már nem
-lesz olyan hatalmas; az első lökés ereje pedig csaknem egészen
-megsemmisül.</p>
-<p>Igaz ugyan, hogy ötvennégy négyszöglábnyi területen levő víznek
-11,500 fontot kellett nyomnia, de a Columbiádban összegyülő gáz
-hajtó erejének – Barbicane számítása szerint a súlyban való eme
-gyarapodást ellen kell súlyoznia; egyébiránt a lökésnek ezt a vizet
-egy másodpercznél rövidebb idő alatt ki kell mind hajtania, úgy
-hogy a löveg normalis súlyát nem sokára vissza fogja nyerni.</p>
-<p>Ezt találta ki a Gun-club elnöke, s azt hivé, hogy e módon az
-ellenlökés fontos kérdését megoldotta. Egyébiránt a Breadwil-czég
-mérnökei ehhez a munkához nagy ügyességgel fogtak hozzá és
-bámulatos eredménynyel fejezték be; ha a működés folyamatban lesz
-és a víz kihajtatik, akkor az utazók az eltört rekeszeket könnyen
-eltávolíthatják és a mozgó deszkalap melyen az elindulás
-pillanatában állanak, félre tehetik.</p>
-<p>A löveg oldalfalaira köröskörül a legfinomabb aczélrugókat
-alkalmazták, melyek olyan hajlékonyak valának, mint az óra rugói s
-erre bőrt vontak takaróul. Ez alatt a bőrtakaró alatt valának
-elhelyezve a levezető csövek, úgy elrejtve, hogy senki sem vehette
-észre. <span class="pagenum"><a name="Page_229" id=
-"Page_229">-229-</a></span></p>
-<p>E szerint minden kigondolható intézkedést megtettek, hogy az
-első lökés hatását erejétől megfoszszák és Ardan Mihály szerint
-nagyon rossz szerkezetűeknek kellene lenniök, hogy
-összelapíttassanak.</p>
-<p>A löveg külső szélességének átmérője 9 láb vala, magassága 12
-láb. Hogy az előre megállapított súlynál többet ne nyomjon, az
-oldalfalakat valamivel vékonyabbra csinálták, a feneket pedig
-vastagabbra, mert a lőgyapot elégésekor kifejlődő gáz összes erejét
-ennek kellett kiállania. Egyébiránt így van ez a bombáknál és a
-kúpalakú gránátoknál is, ezeknek is az alapja mindig vastagabb.</p>
-<p>Ebbe a fémtoronyba egy szűk nyiláson át lehetett jutni, mely a
-csúcsnál volt, éppen úgy, mint a gőzkazánoknál. Aluminium-lap zárta
-el légmentesen, melyet belülről csavarokkal erősítettek a löveg
-falához. Az utazók tehát tetszésök szerint kijöhettek mozgó
-börtönükből, mihelyt a holdra érkeznek.</p>
-<p>No de útközben látniok is kellett valamit. Ezt igen könnyen
-lehetővé tették. A belső burkolat alatt négy igen vastag
-tükörlencsét alkalmaztak, kettőt az oldalfalon, egyet a fenekén, a
-negyediket a csúcsban. Így az utasok a földre is, a holdra is, no
-meg az ég többi csillagzataira nézhettek. Ezeket az ablakokat a
-lökések ellenében erős lemezfedők védték, melyeket belülről könnyen
-le lehetett csavarni. Így az utasok kinézhettek, a nélkül, hogy a
-lövegben lévő levegő kiszabadulhatott volna.</p>
-<p>Mindezeket a csodálatos mechanikai készülékeket <span class=
-"pagenum"><a name="Page_230" id="Page_230">-230-</a></span> egészen
-könnyedén alkalmazták és a mérnökök éppen annyi belátást
-tanusítottak a berendezésnél, mint a lövegkocsi ellátásánál.</p>
-<p>Igen szilárd anyagból készült szekrénykéket készítettek az
-utasok számára szükséges viz és élelmiszerek elhelyezésére; tűzet
-és világosságot éleszthettek gáz segítségével, a mi több atmosphära
-nyomás alatt külön edényekben vala elhelyezve. Csak egy csapot
-kellett megcsavarni és kiáradt a hat napra elegendő vizet és
-világosságot előállító gáz. Ebből kitetszik, hogy minden készletben
-volt, a mi a megélhetéshez, sőt a kényelemhez tartozott. Azonkivül
-Ardan Mihály izlése szerint műtárgyak is valának ott, hogy a szép a
-hasznossal párosíttassék. Egyébiránt tévedésben leledzenék az, a ki
-azt hinné, hogy három ember számára szűk volt ez a torony. Területe
-körülbelül 54 négyszög lábnyi volt és 10 láb magas. Volt hely arra
-is, hogy mozogjanak. Az Egyesült-Államok legkényelmesebb vasúti
-kocsijában sem lett volna annyi kényelmök.</p>
-<p>Így az élelmiszerek és a világítás kérdése meg vala oldva;
-gondoskodni kellett még levegőről. Tagadhatatlan, hogy a lövegben
-levő léggel az utazók négy napig sem érték volna be. Mert egy
-embernek naponkint 100 liter levegő élenyére van szüksége.
-Barbicane, két társa és a két kutya, melyet magukkal voltak viendők
-24 óra alatt 2400 liter élenyt vagyis körülbelül 7 fontot
-emésztenek fel. A levegőt a lövegben tehát meg kell újítani. De
-miképpen? Igen egyszerű <span class="pagenum"><a name="Page_231"
-id="Page_231">-231-</a></span> módon. Reiset és Regnault szerint, a
-mint ezt Ardan Mihály a népgyűlés alkalmával kifejtette.</p>
-<p>Mindenki tudja, hogy a levegő főleg 21 részt élenyből és 79 rész
-légenyből áll. A belélekzésnél az ember fölemészti a levegő élenyét
-és kileheli a légenyt; a kilehelt levegő mintegy 5 százalékát
-elveszti élenyének és ugyanannyi szénsavat tartalmaz, a mi a vér
-alkotórészeinek elégéséből származik a belélekzett éleny hatása
-következtében. Ebből kitünik, hogy valamely zárt helyen bizonyos
-idő alatt a levegőnek összes élenyét szénsav váltja fel, a mi pedig
-lényegesen veszedelmes anyag.</p>
-<p>A feladat tehát akkor ez volt: 1. A fölemésztett élenyt pótolni
-kell; 2. a kilehelt szénsavat pedig meg kell semmisíteni. Ezt pedig
-igen könnyen megtehették klórsavas kalival és kali-lúggal.</p>
-<p>A klórsavas kali nem egyéb, mint só, a mely fehér szilánk
-koczkákban fordul elő, ha ezt 100 foknál magasabb hőmérséknél
-hevítjük, átváltozik sósavas kalivá és az éleny, a mit tartalmaz,
-teljesen kiválik. Tizennyolcz font klórsavas kaliból hét font éleny
-válik ki, éppen annyi, a mennyi az utasoknak 24 órára szükséges.
-Igy lehet az élenyt pótolni.</p>
-<p>A kalilúg a levegőben levő szénsavat mohón elnyeli és csak meg
-kell az embernek várnia, hogy azt magához vonja és kettős szénsavas
-kalivá alakuljon át. Igy lehet a szénsavat megsemmisíteni.</p>
-<p>E két eszköznek egyesítésével a levegőnek éltető tulajdonságát
-vissza lehetett adni. Ezt Reiset és <span class="pagenum"><a name=
-"Page_232" id="Page_232">-232-</a></span> Regnault, e két vegyész,
-szerencsés kisérletekkel megállapították.</p>
-<p>Nem kell eltitkolnunk, hogy ezt a kisérletet eddig csak
-állatokon – anima vili – tették meg. Ha még tudományos pontossággal
-eszközölték is, azt egyátalában nem tudták, hogy emberekre
-mennyiben alkalmazható.</p>
-<p>Ezt a megjegyzést azon az ülésen tették, mikor ezt a fontos
-kérdést beszélték meg. Ardan Mihály nem akart kételkedni annak a
-lehetőségében, hogy ilyen mesterségesen készített levegőben az
-ember megélhet, azért felajánlotta, hogy elutazásuk előtt magán
-kipróbálja.</p>
-<p>Ámde Maston J. T. igen erélyesen követelte, hogy övé legyen a
-kisérlet dicsősége.</p>
-<p>– Mivelhogy nem utazhatom veletek, – mondá a derék tüzér, – hadd
-lakjam legalább egy hétig a lövegben.</p>
-<p>Háládatlanság lett volna, ha kérését megtagadják. Beleegyeztek
-és rendelkezésére bocsátották a nyolcz napra elegendő klórsavat és
-kalilúgot meg az élelmi szereket. November 12-dikén reggel hat
-órakor kezet szorított barátaival, s minekutána erősen a szivökre
-kötötte, hogy 20-dikán este 6 óra előtt börtöne ajtaját fel ne
-nyissák, besiklott a löveg nyilásán és utána bezárták az ajtót még
-pedig légmentesen.</p>
-<p>Hogy mi történt vele ez alatt a nyolcz nap alatt, – arról az
-emberek teljességgel nem tudhattak semmit, <span class=
-"pagenum"><a name="Page_233" id="Page_233">-233-</a></span>
-<span class="pagenum"><a name="Page_234" id="Page_234"><br />
--234-</a></span> mert a löveg falának vastagsága miatt a belülről
-jövő zajt egyátalában nem hallhatták.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 391px;"><a href=
-"images/i036hq.jpg"><img src="images/i036.jpg" alt=
-"MASTON KIJÖN A LÖVEGBŐL." title="MASTON KIJÖN A LÖVEGBŐL." /></a>
-<p class="caption">MASTON KIJÖN A LÖVEGBŐL.</p>
-</div>
-<p>November 20-dikán este pontban 6 órakor kinyitották a
-lemezajtót; Maston barátai egy kissé mégis nyugtalankodtak; no de –
-midőn egy rettenetes <i>hurrah</i> üvöltést hallának, nyomban
-megnyugodtak.</p>
-<p>Nemsokára megjelent a nyiláson keresztűl a Gun-club titkára
-diadalmas ábrázattal.</p>
-<p>Még jobban meghizott.</p>
-<div class="chapter">
-<h2>HUSZONNEGYEDIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">A sziklahegy teleskopja.</span></h2>
-</div>
-<p>Múlt év október 20-dikán, minekutána az aláirások befejeződtek,
-a Gun-club elnöke a cambridgei observatoriumnak elegendő költséget
-utalványozott ki, hogy egy rengeteg optikai műszert keszítsen. Elég
-erősnek kellett a műszernek lennie arra nézvést, hogy a hold
-fölületén levő 9 láb széles tárgyat azon át megláthassanak.</p>
-<p>Messzelátó és teleszkop között lényeges különbség van, a miről e
-helyütt megemlékeznünk nem lesz fölösleges dolog. A messzelátó vagy
-távcső egy csőből áll, melynek felső részén domború lencse van, –
-ezt nevezik objectivnek, alsó részén egy második lencse, ennek a
-neve: szemüveg, ez utóbbin át nézünk bele. A megvilágított tárgyról
-jövő sugarak áthatolnak az első lencsén és megtöretvén, ennek
-góczpontjában <span class="pagenum"><a name="Page_235" id=
-"Page_235">-235-</a></span> megfordított képet adnak, ezt veszszük
-szemügyre a másik lencsén át, a mely azt nagyobb alakban tünteti
-fel. E szerint a messzelátó csöve mindkét végén el van zárva az
-objectiv- és a szemüveggel.</p>
-<p>Ellenben a teleszkop csövének felső része nyilt, a megfigyelendő
-tárgyról jövő sugarak szabadon hatolnak be a csőbe és egy homorú
-fémtükörre esnek ferde irányban, erről visszapattanva, egy másik
-kis tükörlapra hullanak, a mely a szemüvegre vetíti, a mely a kép
-nagyítására való.</p>
-<p>Igy a messzelátónál a sugártörés a fődolog; a teleszkopnál a
-sugárvisszaverődés; azért nevezik azt refractornak (sugártörő), ezt
-reflectornak (visszasugárzó). Ennek az optikai készüléknek
-gyártásánál az objectivának készítése a legnehezebb feladat akár
-lencséről, akár fémtükörről legyen a szó.</p>
-<p>Abban az időben, mikor a Gun-club tevé kisérletét, ezek a
-műszerek rendkivül tökéletesek voltak és kitünő sikerrel vétettek
-használatba. Galilëi az ő megfigyeléseit egy nyomorúságos távcső
-segélyével tette meg, a mely legfölebb kétszeresen nagyított. A
-XVII. század óta az optikai műszerek jelentékenyen hosszabbak
-voltak és módot nyújtottak arra, hogy a csillagos eget az
-eddigieknél sokkal alaposabban fölmérhessék a tudósok. Az akkor
-használatos refractorok közül híres volt a pulkowai observatoriumé
-(Oroszországban), ennek objectivája 15 hüvelyk széles Lerebours
-franczia optikusé ugyanilyen nagy; s végül a cambridgei
-observatorium messzelátójának objectivája 19 <span class=
-"pagenum"><a name="Page_236" id="Page_236">-236-</a></span> hüvelyk
-széles. A teleszkopok közül kettő volt csodálatos erősségű és
-óriási nagyságú. Az egyiket Herschell szerkesztette, 36 láb hosszú
-volt és 4½, láb széles a tükre, evvel 6000-szeres nagyítás járt
-együtt. A másik Irlandban volt, Birrcastlben a Parsonstown parkban,
-a Rosse lorde volt. Csöve 48 láb hosszuságú vala, tükre 6 láb
-széles; 6400-szoros nagyítású, rengeteg falat kellett körüle
-építeni, hogy a készület kezelésére szükséges eszközöket
-alkalmazhassák: 28,000 fontot nyomott.</p>
-<p>De a mint látjuk, a rengeteg nagy méreteknek daczára
-kerekszámban 6000-szeres nagyításnál tovább nem vihették; no de az
-ilyen teleszkoppal a holdat csak 39 angol mérföld távolságra
-hozhatták, és csak olyan tárgyakat láthattak, a melyek 60 láb
-átmérőjűek, ha ugyan nem igen hosszúak.</p>
-<p>Jelen esetben azonban egy kilencz láb átmérőjű és 15 láb hosszú
-lövegről volt szó; a holdat tehát legalább 5 angol mérföld
-közelségből kellett látni vagyis 48,000-szeres nagyításra volt
-szükség.</p>
-<p>Ez a feladat várt a cambridgei observatoriumra. Nem tekintve a
-pénzügyi akadályokra, csak az anyagiakat kellett fontolóra
-venni.</p>
-<p>Mindenek előtt messzelátó és teleszkop között kellett
-választani. Az előbbi több előnynyel kecsegtet; egyenlő nagyságú
-objectiva mellett számottevőbb nagyításokra alkalmasak, minthogy a
-lencsén áthatoló fénysugarak kisebb mértékben gyöngülnek meg, mint
-a fém-tükörről való visszaverődés alkalmával. Ámde <span class=
-"pagenum"><a name="Page_237" id="Page_237">-237-</a></span> a
-lencsét csak korlátolt nagyságúra lehet készíteni, mert ha igen
-vastag, a fénysugarak nem hatolhatnak rajta keresztül. Azonkivül
-ezeknek a rengeteg nagy lencséknek készítése rendkivül nehéz és
-évekig tartó munkával jár.</p>
-<p>Habár a messzelátóban a tárgyak képe jobban meg van világítva, a
-mi a hold vizsgálatánál megbecsülhetetlen előny, mert hisz ennek a
-fénye csak visszaverődő fény; mégis a teleszkopot választották,
-mert ezt gyorsabban el lehetett készíteni és nagyobb mértékben való
-nagyításra alkalmasabb. Csakhogy a Gun-club elhatározta, hogy azt
-az Unio legmagasabb hegy-csúcsán kell felállítani, hol a
-levegő-réteg ritkább, minthogy a fénysugarak a mi atmosphäránkon
-áthatolva, erejökből sokat veszítenek.</p>
-<p>A teleszkopnál – a mint láttuk – a nagyítást a szeműveg
-eszközli, és erre a czélra olyan objectiva a legalkalmasabb, a
-melynek legnagyobb az átmérője és a fokustól való távolsága. Hogy a
-nagyítás 40,000-szeres legyen, sokkal nagyobb objectivát kellett
-készíteni, mint a mekkora a Herschelé és a Rosse lordé volt. Ez
-volt a nehézség, mert ilyen tükrök készítése nagyon kényes
-dolog.</p>
-<p>Szerencsére nehány évvel előbb egy Foucault Léon nevű franczia
-tudós, az Institut tagja, az objectivák köszörülésének egy igen
-könnyű és gyors módját találta ki, ugyanis fém-tükör helyett
-ezüstözötteket kell alkalmazni. Kellő nagyságú üveget kell csupán
-önteni és ezüst-savas fémmel körülburkolni. Ezt a <span class=
-"pagenum"><a name="Page_238" id="Page_238">-238-</a></span>
-derekasan bevált készítés módot vették foganatba az objectiva
-gyártásánál.</p>
-<p>Továbbá az elkészítésnél követték azt a módszert is, a melyet
-Herschel talált ki teleskopja készítésével.</p>
-<p>A sloughi csillagász nagy készülékénél a tárgy képe, alul a
-tubusban lehajlított helyzetben alkalmazott tükörről visszaverődve,
-éppen ellenkező oldalon látszott, hol a szemüveg vala elhelyezve. E
-szerint a szemlélő a cső alsó vége helyett, a felsőnél foglalt
-helyet, a honnan a hatalmas tengerbe alá nézett. Ennek a
-szerkezetnek az volt az előnye, hogy a kisebb tű, melynek feladata,
-hogy a képet a szemüvegre vetítse, egészen elesik: vagyis kettős
-fényvisszaverődés helyett, csak egyszeri fordul elő, így kevesebb
-sugár megy veszendőbe, a kép erősebb, tisztább: már pedig ezek mind
-megbecsülni való előnyök annál a megfigyelésnél, melyről itt szó
-van.</p>
-<p>Minekutána mindezt elhatározták, hozzá fogtak a munkához. Az
-observatorium igazgatóságának számítása szerint az új reflectornak
-280 láb hosszúnak kellett lennie, tükrének átmérője 16 láb. Bármily
-rengeteg apparatusnak igérkezett is, mégsem hasonlítható össze
-avval, a melyet Hooke csillagász hozott javaslatba ezelőtt néhány
-évvel, ugyanis tizezer láb (3½ kilom.) hosszú. Mindazonáltal sok
-nehézséggel járt.</p>
-<p>Azt a kérdést, hogy hol állítsák fel, hamar megoldották. Magas
-hegyet kellett választani, ilyen pedig nincs sok az
-Egyesült-Államokban. <span class="pagenum"><a name="Page_239" id=
-"Page_239">-239-</a></span></p>
-<p>Valóban ennek a nagy darab főldnek hegy-rendszere két, közepes
-nagyságú hegy-lánczra szorítkozik, melyek között a méltósággal
-teljes Mississippi hömpölyög, melyet az amerikaiak a «Folyamok
-királyá»-nak neveznének, ha egyátalában valami királyságot
-elismernének.</p>
-<p>Az Apaadachak keleti ágában a New-Hampsire-ben fekvő csúcs
-szerény 6500 láb magasságra nyulik fel.</p>
-<p>Nyugaton pedig a sziklahegység van, annak az óriási hegyláncznak
-egy része, mely a Magellan-szorostól Dél-Amerika nyugati partján
-halad végig és Andejaknak vagy Cordilleriáknak neve alatt
-ismeretes, Panaman keresztül halad és Észak-Amerikán át
-folytatódva, az északi sarktengerig terjed.</p>
-<p>Ez a hegység nem igen magas; az Alpok és Himalaya mélységes
-megvetéssel néznének le rája. Tényleg a legmagasabb csúcsa 10,709
-lábnál nem magasabb, mig a Montblanc 14,439 láb, és a
-Kintsajunga<a name="FNanchor_17" id="FNanchor_17"></a><a href=
-"#Footnote_17" class="fnanchor">17)</a> 26,776 láb magasra nyulik
-fel a tenger szine felett.</p>
-<p>Minthogy azonban a Gun-club erősen ragaszkodott ahhoz, hogy a
-teleszkopot is éppen úgy, mint a Columbiadot, az Unio területén
-állítsák fel: meg kellett a sziklahegységgel elégedniök, s így a
-szükséges anyagot a Long-s-Peak csúcsára, a Missouri környékére
-szállították.</p>
-<p>Mindenféle leirhatatlan akadályokkal kellett az <span class=
-"pagenum"><a name="Page_240" id="Page_240">-240-</a></span>
-amerikai mérnököknek megküzdeniök; a bátorságnak és ügyességnek
-csodáit művelték. Rengeteg szikladarabokat, nehéz kovácsolt-vas
-tömegeket, jelentékeny súlyú vas-kapcsokat, a cső-hengernek iszonyú
-nehéz részeit, az objectivat, mely egy magában 30,000 fontot
-nyomott, 10,000 láb magasságba, az örök hó hazájába felszállítani,
-minekutána azokat előbb puszta síkságokon, áthatolhatatlan erdőkön,
-megáradt folyókon, távol az emberlakta vidékektől, vad sivatagokon
-át szállították, a hol ember egyáltalában alig élhetett volna meg.
-Ezeken az ezer meg ezer akadályon is diadalmaskodott az amerikaiak
-lángelméje. Nem is telt el egy egész esztendő és az óriási
-reflektor szeptember végső napjaiban ott állott a helyén 280 láb
-hosszú csövével az égnek meredve. Roppant erős vas-emelvény vette
-körül és elmés készülék segélyével lehetett az ég bármely pontja
-felé irányítani.</p>
-<p>Többe került, mint 400,000 dollárba. Midőn először szögezték
-neki a holdnak, a kiváncsi tudás-vágy egészen izgatottságba hozta a
-szemlélőket: minő felfedezéseket fognak ők tenni evvel a
-48,000-szeresen nagyító teleszkoppal? – holdban lakó népeket,
-nyájakat, városokat tengereket?… Semmi sem volt ezekből, semmi
-olyan, a mit a tudomány eddig nem ismert és a hold felületének
-minden részén fölismerzett annak vulkanikus természete.</p>
-<p>Ámde a szikla-hegy teleszkopja – mielőtt még a Gun-club czélja
-megkivánta volna – megmérhetetlen szolgálatokat tett a
-csillagászatnak. Messze terjedő <span class="pagenum"><a name=
-"Page_241" id="Page_241">-241-</a></span> <span class=
-"pagenum"><a name="Page_242" id="Page_242"><br />
--242-</a></span> ereje segítségével az égnek végső határaig
-megmérték a mélységeket, sok csillagnak eddig látszólagos átmérőjét
-most igen pontosan meghatározták és Clarke H., a cambridgei
-csillagvizsgáló igazgatóságának tagja, a bikának bolygóját a
-«rák»-ot most már alkotó részecskéire szedhette, a mit Rosse lord
-reflectorával világéletében sohasem tehetett volna meg.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 395px;"><a href=
-"images/i037hq.jpg"><img src="images/i037.jpg" alt=
-"A SZIKLAHEGYI CSILLAGVIZSGÁLÓ." title=
-"A SZIKLAHEGYI CSILLAGVIZSGÁLÓ." /></a>
-<p class="caption">A SZIKLAHEGYI CSILLAGVIZSGÁLÓ.</p>
-</div>
-<div class="chapter">
-<h2>HUSZONÖTÖDIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">Végső események.</span></h2>
-</div>
-<p>November 22-dike volt és tiz nap mulva az elutazásra kitűzött
-végső határnap. Még egy munkálat volt hátra és annak szerencsés
-elvégzése, a mi nagy vigyázatot kivánt, mert veszedelmes és olyan
-kényes volt, hogy Nicholl kapitány harmadik fogadása arról szólott,
-hogy nem fog sikerülni. A Columbiadot 400,000 font lőgyapottal
-kellett megtölteni. Nicholl azt gondolta, – és nem is alaptalanul,
-– hogy ily rengeteg, s könnyen gyulékony tömegnek kezelése
-jelentékeny szerencsétlenségek okozója lehet, s hogy ez az anyag a
-löveg súlya alatt magától felrobban.</p>
-<p>Még ennél is nagyobb veszélytől lehetett tartani az amerikaiak
-könnyelmű gondatlansága miatt, mert ezek a szövetség-háború idején
-éppen nem átallották szájukban égő szivarral tölteni a bombáikat.
-Ámde Barbicane remélte, hogy sikeresen fogja végezni. Legderekabb
-munkásait válogatta ki, szemeláttára végeztette <span class=
-"pagenum"><a name="Page_243" id="Page_243">-243-</a></span> a
-munkát, egy pillanatra sem hagyta magukra, így okosság és
-előrelátás által tudta a szerencsés sikert biztosítani.</p>
-<p>Mindenek előtt eléggé óvatos volt és nem hozatta az egész
-töltést Stone’s Hillbe, hanem csak egymás után nagy gonddal elzárt
-ládákban. Az összes lőgyapot ötszáz fontot nyomó zsákokba volt
-elhelyezve, nyolczszáz erős hüvely volt, melyet Pesacolában a
-legügyesebb kezű mesteremberek készítettek a leggondosabban. Minden
-ládában tiz ilyen zsák volt és egymás után jöttek Tampa-Town-ból a
-vonaton, így egyszerre sohasem volt több 5000 fontnál raktáron.
-Mihelyt egy megérkezett, a munkások mezitláb minden egyes zsákot a
-Columbiad szájához vittek és darukkal, melyeket emberkéz forgatott,
-lassan alá eresztették. A gőz-gépeket mind eltávolították és
-köröskörül két mérföld területen minden szikrát eloltottak. Már
-magában véve az is nehéz feladat volt, hogy ezt a sok lőgyapotot a
-nap melege ellen megóvják. Azért főleg éjjel dolgoztak
-mesterségesen előállított fény világánál, a mi a Ruhmkorff-készülék
-segélyével a Columbiad belsejét egészen a fenekéig úgy
-megvilágította, mintha fényes nappal lett volna odalenn. Ide
-helyezték el sorjában a töltényeket és fém-sodronynyal egymáshoz
-erősítették, hogy ez a villamos szikra mindenik tölténynek a
-közepébe hatoljon.</p>
-<p>E nagy tömeg lőgyapotot a Volta-oszlop segélyével kellett
-meggyujtani, mindezek a sodrony-szálak, melyeket egymástól
-elszigetelő anyag választott el fenn, hol <span class=
-"pagenum"><a name="Page_244" id="Page_244">-244-</a></span> a löveg
-fog a lőgyapotra reá nehezülni: egyesültek egy szűk
-gyujtó-nyilásban. Ezen át hatoltak ki az öntött vasfal nyilásán,
-továbbá a kőfal egyik résén, s úgy fel egészen a földszinéig, innen
-Stone’s Hill magaslatáról oszlopokon futottak két mérföldnyire,
-miglen egy megszakító-készülék egy erős Volta-oszloppal kötötte
-össze.</p>
-<p>Nem kellett egyebet tenni, mint a készülék gombját megnyomni,
-hogy az áram ismét folyamatba hozassék és a tűz a 400,000 font
-lőgyapotot egyszerre felrobbantsa. Magától értetődik, hogy
-mindennek a legutolsó pillanatban szabad csak megtörténnie.</p>
-<p>November 28-dikán a 800 töltény mind benne volt a Columbiad
-gyomrában. A munkának evvel a részével szerencsésen elkészültek. De
-micsoda zajt, nyugtalanságot és küzdelmet kellett Barbicanenak
-kiállania! Nem használt az semmit, hogy Stone’s Hillbe a bemenet
-tilos volt. Napról-napra átmászkáltak a kiváncsiak a védczölöpökön,
-és gondatlanságuk határos vala az őrültséggel; a
-lőgyapot-göngyölegek között szivaroztak. Barbicanet elöntötte
-mindennap a méreg. Maston erejéhez képest segítségére volt
-barátjának; mert a betolakodókat elhajtotta, s a yankeek által
-eldobott szivarvégeket buzgón szedegette fel a földről. Fölötte
-nehéz munka volt ez, mert háromszázezernél több yankee ugrált át a
-véd-czölöpökön. Ardan Mihály is kikötötte magának azt a munkát,
-hogy a szekrényeket a Columbiad torkáig szállíthassa; minthogy
-azonban egy alkalommal az elnök őt magát is rajta kapta, hogy
-szivarozik, mialatt a szivarozó yankeeket elkergeti, holott
-<span class="pagenum"><a name="Page_245" id=
-"Page_245">-245-</a></span> ő maga adott rossz példát nekik: a
-Gun-club elnöke belátta, hogy e javíthatatlan dohányosra nem bizhat
-ilyen munkát, azért őt még külön felügyelet alatt tartatta.</p>
-<p>Végre – mert isten szeme virraszt a tüzérek felett – elvégezték
-minden robbanás nélkül a töltést. Nicholl kapitány harmadik
-fogadása tehát nagyon merész volt. Most még csak az volt hátra,
-hogy a sürü lőgyapot tetejére reá ereszszék a löveget.</p>
-<p>De mielőtt ehhez hozzáfogtak volna, előbb a lövegben rendezték
-el az útra-való készleteket. Meglehetős számu podgyász vala, és ha
-Ardan Mihálynak szabad kezet adtak volna, úgy csakhamar megtelik az
-egész tér, a mi az utasok számára vala kijelölve. Az ember alig
-tudja csak elképzelni is, hogy mennyi mindent akart ez a
-szeretetreméltó franczia magával a holdba vinni. Egy egész rakás
-haszontalan lomot. No de Barbicane közbelépett, s így csak a
-legszükségesebbekre szorítkoztak.</p>
-<p>Nehány thermometert, barometert és szemüveget tettek a
-szekrénybe a műszerek mellé.</p>
-<p>Az útasok útközben a holdat akarták tanulmányozni s hogy ez új
-világ ismeretéhez könnyebben férjenek, magukkal vitték Beer és
-Mädler kitünő hold-térképét, négy lapon, a mi a kitartó
-megfigyelésnek valóságos remekműve. Tudományos pontossággal tárja
-elénk a hold felénk fordított oldalának arczulatát a legapróbb
-részletekig: a hegyeket völgyeket, circusokat, krátereket,
-kerek-foltokat, hegy-kúpokat és csíkokat pontos <span class=
-"pagenum"><a name="Page_246" id="Page_246">-246-</a></span>
-méretekben, helyes fekvéssel és megnevezéssel meglehetett azokon
-találni.</p>
-<p>Az utasokra nézve becses egy okmány vala ez, mert
-tanulmányozhatták rajta az országot, mielőtt lábukkal érintették
-volna annak földjét.</p>
-<p>Vittek továbbá három puskát és három vadász-karabélyt robbanó
-golyók számára: lőport és töltést jó sokat.</p>
-<p>– Az ember nem tudja, – mondá Ardan Mihály – hogy kivel gyül meg
-ott a baja. Az emberek és állatok egyaránt zokon vehetik tőlünk,
-hogy őket meglátogatjuk. Előrelátóknak kell lennünk.</p>
-<p>Egyébiránt hasznos szerszámokat is vittek magukkal: pl. fejszét,
-kapát, fürészt, továbbá mindenféle időjárásnak és éghajlatnak
-megfelelő ruhákat.</p>
-<p>Ardan Mihály szeretett volna egy rakás állatot is magával vinni,
-ha nem is egy párt minden fajtából, mert kigyókat, tigriseket és
-alligatorokat nem akart a holdban meghonosítani.</p>
-<p>– No de egy nehány házi állatot csak viszünk, – mondá
-Barbicanenak, – ökröt vagy tehenet, szamarat vagy lovat, – esetleg
-nagy hasznukat vehetnők odafenn.</p>
-<p>– Meghiszem, kedves Ardan, – viszonzá a Gun-club elnöke, – a mi
-löveg-kocsink nem a Noé-bárkája; nem is ez a hivatása, no de nincs
-is ennek megfelelően berendezve. Maradjunk tehát a lehetőség
-határain belül.</p>
-<p>Végre nagy szó-harcznak utána megegyeztek abban, <span class=
-"pagenum"><a name="Page_247" id="Page_247">-247-</a></span>
-<span class="pagenum"><a name="Page_248" id="Page_248"><br />
--248-</a></span> hogy megelégednek egy kitünő vadász-kutyával, a
-mely a Nichollé volt, s egy fiatal, erős neufoundlandival. Nehány
-szekrény vető-magvat is vittek magukkal; ha Ardan Mihályra
-hallgattak volna, ő nehány zsák földet is felpakol, hogy abba
-elvessék. Minden eshetőségre számítva, vitt egy tuczat oltó-galyat,
-melyet nagy gonddal szalma közé csomagolt és egy szögletbe
-felállított.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 379px;"><a href=
-"images/i038hq.jpg"><img src="images/i038.jpg" alt=
-"ARDAN MIHÁLY RENDEZKEDIK." title=
-"ARDAN MIHÁLY RENDEZKEDIK." /></a>
-<p class="caption">ARDAN MIHÁLY RENDEZKEDIK.</p>
-</div>
-<p>Hátra volt még az élelmiszerek fontos kérdése, mert számolniok
-kellett azzal az eshetőséggel, hogy a holdnak valamelyik igen
-terméketlen részére juthatnak. Barbicane elég előrelátó lévén,
-egész évre valót csomagolt be. Meg kell azonban jegyeznem, hogy
-ezen ne igen csodálkozzék nagyon az olvasó, mert ezek az
-élelmiszerek hús-kivonatok és préseltfőzelékek voltak, még pedig
-olyanok, melyek négyféle tápláló anyagot tartalmaztak; igaz ugyan,
-hogy ez nem kinálkozott valami tulságos változatossággal, de
-útközben az embernek nem szabad kényesnek lennie. Pálinka is volt
-mintegy 200 liter, víz azonban csak két hónapra való, mert az újabb
-csillagászati megfigyelések után nem kételkedtek abban, hogy a hold
-fölületén bizonyos mennyiségű vizet találnak. Azt meg, hogy a lakók
-oda fenn élelmiszert nem találnak, oktalanság lett volna hinni.
-Ardan Mihály ebben cseppet sem kételkedett; hiszen akkor nem is
-vállalkozott volna az útra.</p>
-<p>– Egyébiránt, – mondá egy napon barátaihoz, – földön maradt
-barátaink csak nem hagynak minket egészen cserben, nem feledkeznek
-meg azok rólunk. <span class="pagenum"><a name="Page_249" id=
-"Page_249">-249-</a></span></p>
-<p>– Nem, – bizonyára nem! – viszonzá Maston J. T.</p>
-<p>– Hogy érti ön azt? – kérdé Nicholl.</p>
-<p>– Egészen egyszerűen, – felelé Ardan. – Nincs itt a
-Columbiad?</p>
-<p>Nos, valahányszor a hold a kedvező zenith állásba jut, ha nem is
-a földközelben, – tehát évenkint egyszer, – vajjon nem
-küldhetnének-e nekünk egy golyó élelmiszert, melyre mi egy
-meghatározott napon várnánk?</p>
-<p>– Hurrah! Hurrah! – rivalla fel Maston, mint az ötletek barátja
-– fején találta a szeget. Bizony, kedves barátaim, nem fogunk mi
-rólatok megfeledkezni.</p>
-<p>– Számítok reá! – E szerint, látja, rendesen tudósításokat
-kapunk a földtekéről; a mi pedig minket illet, nagyon ügyefogyottak
-volnánk, ha nem ejtenők módját annak, hogy földön lakó jó
-barátainkkal összeköttetésbe lépjünk.</p>
-<p>Ezekből a szavakból olyan nagy bizalom áradt ki, hogy Ardan
-Mihály az ő határozott arcz-kifejezésével és férfias alakjával az
-egész Gun-clubot elragadta volna.</p>
-<p>A mit ő mondott, az oly egyszerűnek, elemi dolognak, könnyűnek,
-biztosan elérhetőnek tetszett, hogy bizonyára igen kicsinyes
-lélekkel kell vala ehhez a nyomoruságos földtekéhez annak
-kapaszkodnia, a ki nem lett volna hajlandó a három utast a holdba
-felkisérni.</p>
-<p>Midőn a különböző tárgyakat a holdban elhelyezték, a lökés
-erejének meggátlására való vizet beeresztették, s a világító gázt
-tartójába beleszivattyúzták. A klórsavas <span class=
-"pagenum"><a name="Page_250" id="Page_250">-250-</a></span> és
-káli-lugból, hogy váratlan késedelem gátul ne szolgáljon, megfelelő
-mennyiséget vitt be Barbicane, annyit, hogy két hónapig
-felfrissíthessék a levegőt s a szénsavat eltávolíthassák. Rendkivül
-elmés készüléke volt arra, mely magától működött s a levegőnek
-éltető tulajdonságát visszaadta, azt tökéletesen megtisztította.
-Igy fel vala a löveg szerelve, még csak a Columbiadba kellett
-ereszteni, a mi különben nehéz és veszélyes munka vala.</p>
-<p>A rengeteg löveget felszállították Stone’s Hill csúcsára, a hol
-erős darúkkal megfogva az ércz cső felett lebegtették.</p>
-<p>Olyan pillanat volt ez, mely telve vala szorongó aggodalommal.
-Ha a rengeteg súly alatt a láncz-szemek elpattannak, akkor e nagy
-súly lezuhanása a lőgyapotot föltétlenül meggyújtja.</p>
-<p>Szerencsére nem következett be ez az eset. Nehány pillanat mulva
-gondosan reánehezedett az ágyú-lelkében a löveg a lőgyapotra. Súlya
-csak arra volt jó, hogy a töltést még jobban összeszorította.</p>
-<p>– Vesztettem! – mondá a kapitány és lefizette Barbicanenak a
-háromezer dollárt.</p>
-<p>Barbicane nem akarta utitársától elfogadni a pénzt; de végül is
-engednie kellett Nicholl állhatatosságának, a ki, mielőtt a földet
-elhagyja, minden kötelezettségét le akarta róni.</p>
-<p>– No hát még csak egyet kivánok önnek, derék kapitányom, – mondá
-Ardan Mihály.</p>
-<p>– És mi volna az? – kérdé Nicholl. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_251" id="Page_251">-251-</a></span></p>
-<p>– Hogy a hátralevő két fogadását is veszítse el! Akkor bizonyára
-nem pusztulunk el ebben az útban.</p>
-<div class="chapter">
-<h2>HUSZONHATODIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">Tüzet!</span></h2>
-</div>
-<p>Deczember elseje közeledett. Végzetes egy nap volt ez, mert ha
-nem a löveget röpítik el ugyanaz nap este 10 óra 46′ és 40″-kor: –
-tizennyolcz évnek kell eltelnie, míg a hold a földközelbe és
-zenith-állásba kerül egyszerre.</p>
-<p>Pompás idő volt; annak daczára, hogy a tél közeledőben vala, a
-nap beragyogta ezt a földet, melyet három ember egy új világ
-kedveért elhagyóban volt. Hány ember szemére nem szállott le az
-álom a türelmetlenül várt nap előtt: éjjel! Hány kebel szorult
-össze a várakozás nehéz terhe alatt! Minden szív nyugtalanul
-dobogott, csak az Ardan Mihályé nem.</p>
-<p>Ez az ember, a kit semmi e világon nyugalmából nem zavart ki,
-mindennapi foglalkozása után látott, és nem lehetett rajta észre
-venni, hogy elméjét szokatlan módon megerőlteti. Olyan nyugodtan
-aludt, mint Turenne a csata napja előtt egy ágyú-lafettán.</p>
-<p>Kora reggel óta megszámlálhatatlan tömeg lepte el a mezőket,
-melyek beláthatatlan távolban Stone’s Hill körül terjednek el.
-Minden negyedórában újabb kiváncsiakat hozott Tampa-Townból a
-vonat. Ez a vándorlás csaknem meseszerű arányokat öltött és a
-<span class="pagenum"><a name="Page_252" id=
-"Page_252">-252-</a></span> «Tampa-Town Observer» adatai szerint
-ezen az emlékezetes napon öt millió ember tapodta Florida
-földjét.</p>
-<p>Nehány hónap óta tanyázott szabadság alatt a tömeg nagy része a
-műhelyek környékén és alapját veté egy új városnak, melyet később
-Ardan’s Townnak neveztek el. A sikságot barakok, kunyhók és sátrak
-borították, melyek alatt annyi ember tanyázott, hogy a legnagyobb
-városok irigykedve néztek rájok.</p>
-<p>A világ minden népének vala itt képviselője, a világ minden
-nyelvét beszélték itt össze-vissza, mint hajdanában a Babel-tornya
-körül. Az amerikai társadalmi osztályok föltétlen egyenlősége
-uralkodott itt. Bankárok, földmívesek, matrózok, bizományosok,
-kufárok, ültetvényesek, nagykereskedők, hajósok, előljárók
-tolongtak és lökdösték egymást a velök született kiméletlenséggel.
-Louisiana kreoljai összebarátkoztak Indiana farmerjeivel; a kentuky
-és tennessei divatúr, az előkelő és dölyfös virginiai érintkeztek a
-seemi félvad prém-vadászokkal és a cincinnati tojás-áruló kofákkal.
-Fehér hód-kalap, vagy klasszikus panamai karimás fejrevaló,
-opelovsadi kék nadrág és finom vászonujjas összevegyűlt itt; voltak
-olyanok, a kik az ingüket, kézelőiket, galléraikat, füleiket, mind
-a tiz ujjokat telerakták csecse-becse táborral: melltű, gyémánt,
-láncz, csatt, láncz-függő, a melyek mind olyan drágák voltak, mint
-a milyen izléstelenek. Asszonyok, gyermekek, szolgasereg, mind
-gazdagon felcziczomázva körülvették a férfiakat, az apákat, a kik
-családaik <span class="pagenum"><a name="Page_253" id=
-"Page_253">-253-</a></span> <span class="pagenum"><a name=
-"Page_254" id="Page_254"><br />
--254-</a></span> számtalan tagjainak közepette állva, hasonlatosak
-valának a törzsfőkhöz.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 381px;"><a href=
-"images/i039hq.jpg"><img src="images/i039.jpg" alt=
-"A KIVÁNCSIAK LEGIÓJA." title="A KIVÁNCSIAK LEGIÓJA." /></a>
-<p class="caption">A KIVÁNCSIAK LEGIÓJA.</p>
-</div>
-<p>Ebéd ideje alatt kellett volna őket megfigyelni, mint esett neki
-ez a tömeg a dél kedves eledeleinek, még pedig olyan étvágygyal, a
-minő Florida élelmikészletét veszélylyel fenyegette; mint falta fel
-az európai gyomorban undort keltő ételeket pl. békaczombot, páczolt
-majomhúst, hal-aprólékot, fiahordó-sültet,
-mosó-medve-rostélyost.</p>
-<p>De hát micsoda italok és pálinkák is segíték elő az emésztést!
-Minő kedélyes ordítás, hivogató bőgés hallszott ki a csapszékekből,
-vendégszobákból, melyek zengtek-bongtak, poharak, üvegek, flaskók s
-mindennemű, rangú és alakú ivóedények, mozsarak, czukortörők
-lármájától.</p>
-<p>– Ide julapot! – harsan valaki az egyik csapszékben.</p>
-<p>– Sangaret bordeauxival! – riad rá egy másik, rikácsoló
-hangon.</p>
-<p>– És gin-slinget! – hallatja egy harmadik.</p>
-<p>– És koktailt! Brandy-smash-t! – kiáltja a negyedik.</p>
-<p>– Kinek kell legújabb fajta julap? – kiáltozák az élelmes
-elárusítók, miközben olyan gyorsan, mint a zsebmetszők, czukrot,
-czitromot, tojáshabarékot, cognacot és ananast kevertek vízzel s
-abból készíték az üdítő italt.</p>
-<p>Így ismétlődtek rendesen a csalogató kinálgatások a sovár és
-füszerektől felizgatott torkokra számítva. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_255" id="Page_255">-255-</a></span>
-Süketítő zsibajt keltve mindenfelé. Bezzeg deczember 1-jén nem volt
-ekkora kiáltozás, a korcsmárosok hiába kiáltozták volna a torkukat
-rekedtre. Evésre, ivásra egy lélek sem gondolt, s délután négy
-óráig még senki sem vette magához megszokott eledelét. Még ennél is
-tovább mentek, az amerikaiak játékszenvedélye megfeneklett a
-kedélyek emez izgatottságában. Golyót, koczkát félredobtak, nem
-törődtek a a roulette-tel és cribbage-zsal, a wist-tel, a rouge et
-noir-ral, monte-faro-val; a nap eseménye elfeledtetett minden egyéb
-szükségletet, s nem adott alkalmat semminémű egyéb
-szórakozásnak.</p>
-<p>Egész estig tompa, nesztelen mozgalom uralkodott, hasonló vala
-ez a zivatart megelőző fülledtséghez, mely megszállotta a várakozó
-ember-áradatot. Leirhatatlan kedvetlenség nyügözte le az elméket,
-kinos levertség, megmagyarázhatatlan szorongás nehezedett a
-kedélyekre. Mindenki azt kivánta, hogy bár esnének már túl
-rajta.</p>
-<p>Hét óra tájban hirtelen vége szakadt ennek a tompa hallgatásnak.
-A hold feltünt a szem-határán, nehány millió «hurrah!» üdvözölte.
-Pontosan megjelent állomásán. Eget hasogatta a riongás, s mig a
-halvány Luna csodálatra méltó békés fényességét a földre hinté,
-minden oldalról zúgott a taps, az ittasult tömeget elragadta nyájas
-sugaraival.</p>
-<p>E pillanatban megjelent a három rettenhetetlen utas.
-Meg-megújult szünet nélkül látásukra a kiáltás. A szorongó
-keblekből mintegy varázsütésre, egyszerre <span class=
-"pagenum"><a name="Page_256" id="Page_256">-256-</a></span>
-felharsant a nemzeti dal és a «Yanke doodle» öt millió torokból
-tört ki egy hatalmas karban, hasonlatosan a zúgó szélviharhoz,
-felhatolva a levegő-ég határáig.</p>
-<p>Ezután az ellenállhatatlan fellendülés után elhangzott az ének,
-az utolsó harmonia is elnémult, a zajt csönd váltá fel és hallgatag
-mozgalom terjedt végig a mélyen meghatott tömegen. Ez alatt a
-franczia és a két amerikai a körülzárt tér közepére jutottak, mely
-körül a megszámlálhatatlan tömeg tolongott. A Gun-club tagjainak és
-az európai csillagvizsgálók küldötteinek kiséretében jelentek meg.
-Barbicane hideg lelkinyugalommal osztá ki utolsó rendeleteit.
-Nicholl hátán összefont karokkal, ajkát összeszorítva, szilárd
-léptekkel jött; Ardan Mihály szokott könnyűségével, teljes
-úti-öltözékben, bőr-kamásliban és utazó-táskával, bő barna-bársony
-ruhájába burkolózva, evvel is avval is kezet szorított, királyi
-leereszkedéssel. Fékezhetetlen szeszélyében a legvidámabban
-nevetett, tréfált s az érdemes Maston J. T.-ra fintorgatta az
-arczát; szóval «franczia» volt, és a mi még ennél is rosszabb,
-«párisi», a végső pillanatig.</p>
-<p>Tizet ütött az óra, ideje volt, hogy a lövegben helyet
-foglaljanak. A leszálláshoz szükséges eljárás, a nyilásnak erős
-elzárása, a daruk eltávolítása, a Columbiad körül felállított
-állványok eltávolítása bizonyos időbe került.</p>
-<p>Barbicane chronometerét tizedrész másodpercznyi pontosságig
-összeegyeztette a Murchison mérnökével, <span class=
-"pagenum"><a name="Page_257" id="Page_257">-257-</a></span> a kinek
-a lőport villamos-szikra segélyével meg kellett gyujtania. Így a
-lövegbe zárt utasok az érzéketlen óramutatót szemökkel kisérték,
-mely nekik az elindulás pillanatát jelezé.</p>
-<p>Elérkezett a búcsú pillanata; megindító jelenet vala az. Lázas
-vidámságának daczára is érzett egy kis izgatottságot Ardan Mihály.
-Maston J. T. is érzett száraz pillái alatt egy öreg könycseppet,
-melyet ő bizonyára erre az alkalomra tartogatott. Megáztatá avval
-az ő hű, derék elnökének az ábrázatát.</p>
-<p>– Hátha mégis veletek mennék, – mondá, – még van rá idő.</p>
-<p>– Nem lehet, öreg barátom, – viszonzá Barbicane.</p>
-<p>Nehány pillanat mulva a három utitárs benn volt a lövegben, a
-nyilást belülről erősen bezárták. A Columbiad torka az állványok
-eltávolítása után szabadon tátongott fel az ég felé.</p>
-<p>Nicholl, Barbicane és Ardan Mihály ércz-kocsijokba valának
-bezárva, ezen immár változtatni nem lehetett.</p>
-<p>A kedélyek tetőpontra hágó izgatottságát leirni nem lehet.</p>
-<p>A hold véghetetlen tisztán emelkedett fel az égboltozatra, a
-körülötte ragyogó csillagokat háttérbe szorítva fényességével; az
-Ikreken túl haladva éppen a horizonton volt, a zenith-felé vivő
-pályának közepén. Mindenki könnyen felfogta tehát, hogy a
-czélpontot előbbre kell helyezni, a miképpen a vadász, ki a futó
-<span class="pagenum"><a name="Page_258" id=
-"Page_258">-258-</a></span> nyulat akarja lelőni, előbbre czéloz,
-tekintetbe véve mozgását.</p>
-<p>Csaknem ijesztő csend honolt köröskörül e pillanatban. Szellő
-sem mozgott a földön. Fennakadt a lélekzet, a szív nem mert
-dobogni. Minden szem oda tapadt a Columbiad tátongó torkára.</p>
-<p>Murchison tekintete nyomon kisérte a chronometer mutatóját. Alig
-volt hátra több negyven másodpercznél, s úgy tetszék, hogy mindenik
-egy örökkévalóság.</p>
-<p>A huszadiknál általános borzadás szállotta meg a tömeget, úgy
-tetszék mindenkinek, hogy a lövegbe zárt utasok is éppen így
-számítják a rettenetes másodperczeket. Egyes kiáltások
-hallatszottak:</p>
-<p>– Harminczöt!… Harminczhat!… Harminczhét!… Harmincznyolcz!…</p>
-<p>– Harminczkilencz!… Negyven!… <i>Tüzet!!!</i></p>
-<p>Ebben a pillanatban megnyomta Murchison a megszakító-készülék
-gombját, hogy a folyamatba hozott áram a villamos szikrát a
-Columbiad fenekére vezethesse.</p>
-<p>Rettenetes, hallatlan, mennydörgésszerű csattanás hangzék ebben
-a pillanatban; minden emberi fogalmat túlhaladó villámlás,
-mennydörgés vala ez. Égig érő tűzoszlop csapott fel a földből, mint
-egy tűzhányó krateréből. A föld megrendült, és csak egy-két ember
-látta egy futó pillanatig a löveget, a mint láng-felhőknek
-közepette diadalmasan emelkedett fel a levegőégbe. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_259" id="Page_259">-259-</a></span>
-<span class="pagenum"><a name="Page_260" id="Page_260"><br />
--260-</a></span></p>
-<div class="figcenter" style="width: 375px;"><a href=
-"images/i040hq.jpg"><img src="images/i040.jpg" alt="TÜZET!" title=
-"TÜZET!" /></a>
-<p class="caption">TÜZET!</p>
-</div>
-<div class="chapter">
-<h2>HUSZONHETEDIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">Beborult ég.</span></h2>
-</div>
-<p>Az a tűzsugár, mely izzófehér fényével az ég felé tört,
-megvilágítá egész Floridát. Egy ideig körül-körül jó messzire
-fénytengerben úszott. A megmérhetetlen, lobogó tűz száz mérföld
-távolságra meglátszott a tengeren. Némely hajóskapitány óriási
-meteornak tartotta.</p>
-<p>A Columbiad felrobbanását valóságos földrengés követte nyomon.
-Florida fenekestül megrendült. A hőség miatt kifejlődő lőpor-gáz
-páratlan erővel nyomá vissza a levegőréteget, s ez a mesterséges
-vihar százszorakkora erővel hozá mozgásba a levegőt, mint a
-természetes vihar.</p>
-<p>Egyetlen egy néző sem maradhatott a talpán; férfiak, asszonyok,
-gyermekek úgy hullottak le, mint a jégeső alkalmával a kalász;
-irtózatos zűr-zavar támadt, számtalan ember sulyosan megsérült és
-Maston J. T.-t, a ki minden elővigyázatnak ellenére, igen közel
-talált állani, 120 lábnyi távolságra lódította, úgy repült, mint
-egy golyó polgártársainak feje fölött. Háromszázezer embert fogott
-el e pillanatban a kábulás.</p>
-<p>A légáram felfordította a barakokat, széthordta a kunyhókat és
-20 mérföldre köröskörül gyökerestül kitépte a fákat, Tampaig
-hajtotta a vonatokat, úgy <span class="pagenum"><a name="Page_261"
-id="Page_261">-261-</a></span> <span class="pagenum"><a name=
-"Page_262" id="Page_262"><br />
--262-</a></span> vonult keresztül ezen a városon, mint egy lavina,
-csomó házat ledöntött, egyebek között a Mária-templomot és a
-börze-épületet, melyet egész hosszában megrongált. A kikötőben
-horgonyzó hajókat egymáshoz csapdosta s elsülyesztette; egy tuczat
-hajót a révpartról kisodort a nyilt partra, gyönge fonálként
-eltépve lánczaikat.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 373px;"><a href=
-"images/i041hq.jpg"><img src="images/i041.jpg" alt=
-"BUJDOSIK A HOLD." title="BUJDOSIK A HOLD." /></a>
-<p class="caption">BUJDOSIK A HOLD.</p>
-</div>
-<p>A pusztulás még nagyobb területre terjedt ki, s az
-Egyesült-Államok határain túl hatolt. A lökés hatását a nyugati
-szelek még elősegítették, s így az amerikai partoktól háromszáz
-mérföldre az Atlanti-oceánon is érezhető volt. Valóságos, váratlan
-tengeri viharrá nőtte ki magát, s hallatlan erővel rohanta meg a
-hajókat. Némely hajó, mivelhogy nem maradt ideje az irtózatos
-forgatagból való menekülésre, ép vitorlája daczára is zátonyra
-jutott; így pl. a liverpooli Child Harold. Sajnálatos
-szerencsétlenség vala ez, eléggé panaszkodott is e miatt
-Angolország.</p>
-<p>Végül, hogy semmiről meg ne feledkezzünk, Goréa és Sierra Leone
-nehány bennszülöttének állítása szerint, a löveg kiröpülése után
-félórával, tompa rázkódást éreztek, – ez volt a hanghullámok
-legtávolibb árama, mely keresztül hatolt az Atlanti-oceánon és az
-afrikai partokon tört meg.</p>
-<p>De térjünk vissza Floridába. A mint a zűr-zavar első pillanata
-elmult és a megsebesültek, s az egész tömeg kábultságából magához
-tért, őrült kiáltás támadt: <span class="pagenum"><a name=
-"Page_263" id="Page_263">-263-</a></span></p>
-<p>– Éljen Ardan! – Éljen Barbicane! – Éljen Nicholl!</p>
-<p>Nehány millió ember megfeledkezve rázkódásaikról és
-zúzódásaikról, ki szemüveggel, ki távcsővel, ki lorgnettel nézett
-fel az ég felé és kereste a löveget. Mind hiába. Nem vehették már
-szemügyre, meg kellett elégedniök avval, hogy Longs-Peak-ből majd
-hoz tudósítást a táviró. Belfast, a cambridgei csillagvizsgáló
-igazgatója, volt a szikla-hegy teleszkopja mellett, erre a kitartó,
-ügyes csillagászra bizták a megfigyeléseket.</p>
-<p>Ámde egy előre nem látott, bár könnyen előre látható jelenség, a
-melyet meg nem akadályozhattak, kemény próbára tette a közönség
-türelmét.</p>
-<p>A szép időjárás megváltozott; az ég beborult, felhők takarták.
-De ugyan lehetett volna-e ez másképpen a levegőrétegek eme szörnyű
-megváltozása után, és ama rengeteg sok pára szétáradása után,
-melyet 400,000 font lőgyapot elégése okozott? A természet egész
-rendje megváltozott. Ezen pedig ne csodálkozzék senki, mert a
-tengeri csaták alkalmával megfigyelték már, hogy ágyúsortüzek az
-athmospherát hirtelen megváltoztatták.</p>
-<p>Másnap, napfölkeltekor, az eget sűrű felhők szállották meg, az
-ég és föld között mintegy szemmel át nem hatolható függöny vala ez,
-a mi, fájdalom, a sziklahegy környékéig terjedt. Boszantó egy
-dolog. A világ minden tájékáról jöttek a sürgető tudakozódások. De
-a természet érzéketlen vala, mert ha megzavarták <span class=
-"pagenum"><a name="Page_264" id="Page_264">-264-</a></span> a
-légkört, ám érzék ennek következményeit is.</p>
-<p>Az első napon mindenki azon fáradozott, hogy a sűrű
-felhőfátyolon keresztül lásson, no de hasztalan volt a fáradság;
-abban is csalatkoztak, hogy az ég felé irányozták tekintetöket,
-holott tudvalevő dolog, hogy ekkor a hold az ellenlábasok feje
-fölött lehetett, mert hiszen a hold rendes körútját végezte.</p>
-<p>Éjjel, azon a vak sötét éjjelen sem láthatták a holdat, pedig
-fenn volt a szemhatárán; az emberek csaknem azt hihették, hogy
-szándékosan nem jön elő, mert haragszik azokra a vakmerőkre, kik
-reá lőttek. E szerint nem figyelhettek meg semmit, ugyanezt
-konstatálta a Longs-Peak-ből jövő távirat.</p>
-<p>Mindazonáltal, ha a kisérlet sikerült, a deczember 1-jén este 10
-óra 46′ és 40″-kor elinduló utasoknak deczember 4-dikén éjfélkor
-meg kellett érkezniök. Ezért tehát különösebb zúgás nélkül
-belenyugodtak az állapotba addig, főleg mert oly kis testet, mint a
-löveg, igen nehéz lett volna észrevenni.</p>
-<p>Deczember 4-dikén este 8-órától éjfélig nyomára jöhettek volna a
-lövegnek a hold tányéron esetleg látható fekete pontocska
-alakjában, ha az idő nem lett volna olyan irgalmatlanul
-könyörtelen, a mi a közönséget végkép elkeserítette. Annyira
-jutottak, hogy szidták a holdat, miért nem mutatkozik már!…
-Fájdalom, ilyenek az emberek!</p>
-<p>Maston J. T. kétségbeesetten ment Longs-Peakbe. Ő maga akarta
-megfigyelni. Legkevésbbé sem kételkedett <span class=
-"pagenum"><a name="Page_265" id="Page_265">-265-</a></span>
-<span class="pagenum"><a name="Page_266" id="Page_266"><br />
--266-</a></span> abban, hogy barátai czélhoz értek. Mert hiszen még
-senki sem hallotta, hogy a löveg a szigetek valamelyikére vagy a
-kontinensre leesett volna; és Maston J. T. éppen nem tartá
-lehetetlenségnek, hogy tengerbe esett alá, mert hiszen a föld
-háromnegyedrészét tenger borítja.</p>
-<div class="figcenter" style="width: 392px;"><a href=
-"images/i042hq.jpg"><img src="images/i042.jpg" alt=
-"A TÜRELMETLEN MASTON J. T." title=
-"A TÜRELMETLEN MASTON J. T." /></a>
-<p class="caption">A TÜRELMETLEN MASTON J. T.</p>
-</div>
-<p>5-dikén is ilyen volt az idő. Az ó-világ nagy teleszkopjai: a
-Herschel-é Rosse-é, és Faucault-é állandóan a holdra valának
-irányozva, mert Európában nagyszerű időjárás volt; csakhogy ezek a
-teleszkopok aránylag gyöngék valának arra, hogy a megfigyelés
-sikeres legyen.</p>
-<p>6-dikán szintén borus volt az ég. A föld háromnegyedrészét
-emésztette a türelmetlenség. Már azon törték a fejöket, hogy a
-legoktalanabb eszközöket ajánlják arra, hogy a felhőket
-szétkergessék.</p>
-<p>7-dikén, úgy látszik, hogy kissé megváltozik az ég arczulata. De
-ez a reménység sem tartott sokáig, mert este a csillagos eget ismét
-sűrű felhő-réteg takarta el az emberek szeme elől.</p>
-<p>Ez a körülmény most már jelentőséggel teljes vala. Ugyanis
-11-dikén délelőtt 9 óra 11 perczkor a hold utolsó negyedébe lép.
-Ettől kezdve folyton fogy, s ha az ég ki is derül, a megfigyelésre
-való reménység mégis csak mind soványabb lesz, mert a holdnak csak
-keskeny karéja látható, míg beáll a hold-újság: vagyis a nappal egy
-időben jönne fel, és szállana le úgy, hogy a nap sugarai őt
-sötétségben hagynák; akkor aztán január 3-ig 12 óra és 44′-ig
-kellene <span class="pagenum"><a name="Page_267" id=
-"Page_267">-267-</a></span> várniok, hogy holdtöltekor folytassák a
-megfigyeléseket.</p>
-<p>Az újságok ezer megjegyzéssel kisérték ezeket az eshetőségeket,
-nem titkolták el a közönség elől, hogy angyali türelemre lesz
-szüksége.</p>
-<p>8-dikán semmi. 9-dikén egy pillanatra feltünt a nap, mintha ki
-akarta volna gúnyolni az amerikaiakat. Hangos gúnykiáltással
-fogadták, s valószinűleg e miatt megsértődve, még fösvényebben
-árasztotta szét sugarait.</p>
-<p>10-dikén semmi változás. Maston majdnem megbolondult, s méltán
-is aggódtak ez érdemes férfiú agyáért, mely eddigelé a
-gutta-percha-koponya alatt igen jó fészekben vala.</p>
-<p>No de 11-dikén rettenetes vihar támadt, a minők a tropikus
-égaljak alatt szoktak előfordulni. – Erős keleti szél elseperte az
-összetorlódott felhőket, és estére feltünt a sarló alakú hold, mely
-méltóságos komolysággal jelent meg a többi csillagok között.</p>
-<div class="chapter">
-<h2>HUSZONNYOLCZADIK FEJEZET.<br />
-<span class="smaller">Új égitest.</span></h2>
-</div>
-<p>Ugyanazon az éjszakán, miként egy villám, oly gyorsan elterjedt
-az Unio minden részében az oly türelmetlenül várt hir és az
-oczeánon átszökellve <span class="pagenum"><a name="Page_268" id=
-"Page_268">-268-</a></span> végigszaladt a földteke minden
-táviró-drótján. A longs-peaki óriás-reflectoron át meglátták a
-löveget.</p>
-<p>Következett erre a cambridgei observatorium igazgatója által
-kiadott jelentés. A Gun-club nagyszerű kisérletének tudományos
-záradékát tartalmazza.</p>
-<p class="right">Longs-Peak, deczember 12.</p>
-<p class="center"><i>A cambridgei observatorium igazgatósági
-tagjainak.</i></p>
-<p>A Columbiadból Stones’s Hillben kilőtt löveget Belfast és Maston
-J. T. urak deczember 12-dikén este 8 óra és 47 perczkor meglátták,
-éppen akkor, midőn a hold utolsó negyedébe lépett.</p>
-<p>A löveg nem ért czéljához, hanem a mellett elhaladt mégis ahhoz
-meglehetősen közel, úgy hogy a hold vonzó ereje leköti.</p>
-<p>Egyenes irányú haladása rohamos gyorsaságú körforgássá változott
-és a hold körül ellipsis alakú pályán halad előre, e szerint a
-holdnak valóságos bolygójává lett.</p>
-<p>Ez új égitest alkotó elemeinek megállapítása még nem volt
-lehetséges. Sem körforgásának, sem tengelye körül való forgásának
-gyorsaságát nem ismerjük. A hold fölületétől való távolsága úgy
-hozzávetőleg kétezernyolczszázharminczhárom mérföldre becsülhető.
-<span class="pagenum"><a name="Page_269" id=
-"Page_269">-269-</a></span></p>
-<p>E szerint két eshetőség jöhet szóba, melyek a dolgok állását
-megváltoztathatják.</p>
-<p>Vagy fölülkerekedik a hold vonzó-ereje és akkor czélhoz jutnak
-az utazók; vagy századokon át lekötve tartja a hold a löveget, s az
-a hold körül fog keringeni.</p>
-<p>Arról majd a megfigyelések fognak számot adni; ez ideig a
-Gun-club kisérletének csak az az eredménye, hogy a nap-rendszer egy
-új-csillagzattal megszaporodott.</p>
-<p class="right"><i>Belfast J.</i></p>
-<p>E váratlan megoldást hány kérdés fölmerülése követte.</p>
-<p>A tudományos vizsgálódásnak minő titokteljes feladata lőn! Három
-férfiú önfeláldozó bátorságának köszönhették, hogy az a látszólag
-jelentéktelen kisérlet: golyó röpítése a holdba, megmérhetetlen
-fontosságú jelenséggé, kiszámíthatatlan következményű eseménynyé
-változott. Ha az új égitestbe zárkózott utasok czéljokat nem is
-érték el, de legalább a holdnak világához tartoztak, keringtek
-körüle és emberi szem most először leshette ki annak minden titkát.
-Nicholl, Barbicane és Ardan Mihály neve a csillagászat történetében
-örök dicsőséggel vannak följegyezve; mert ez a három bátor kutató
-az emberi tudás körének szélesbítésének gondolatából üzetve eléggé
-vakmerőek valának a végtelen ürbe hatolni és az újkor legritkább
-vállalatáért életüket tették koczkára. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_270" id="Page_270">-270-</a></span></p>
-<p>Elég az hozzá, hogy midőn a longs-peaki jelentés köztudomásuvá
-lett, az egész világot megszállotta a részvét, a bámulat és a
-félelem. Volt-e arra nézve lehetőség, hogy ezeknek a vakmerő
-föld-lakóknak segítségére siessenek? Nem volt, bizonyára nem volt,
-mert ők az istentől a teremtett földi lények elé szabott határokat
-áthágva, megszakították az emberiséggel való összeköttetést. Két
-hónapra való levegőt tudtak gyártani. Élelmiszerük egy évre
-elegendő volt. De azután?… E rettenetes gondolatra a
-legérzéketlenebb szivűek is megrendültek.</p>
-<p>Csak egyetlen egy ember nem akarta hinni, hogy a helyzet
-kétségbeejtő; egyetlen egy ember nem veszíté el bizodalmát: az ő
-ragaszkodó, vakmerő és olyan határozott természetű barátjuk, a
-derék Maston J. T.</p>
-<p>Egyébiránt folyton figyelemmel kisérte őket. Ettől az időtől
-kezdve a longs-peaki reflectornál lakott, a mérhetetlen nagyságú
-reflector tükre volt az ő szemhatára. Mihelyt abban feltünt a hold,
-bele szorítá azt látása körének keretébe, egy pillanatra sem
-veszíté el szeme elől, állhatatosan kisérte pályáján végig a
-csillagok világában; elpusztíthatlan türelemmel vigyázta a löveg
-útját a hold ezüst tányéra előtt és a derék ember valósággal
-állandó összeköttetésben maradt három barátjával; arról a reményről
-pedig, hogy őket viszontlátja, nem mondott le.</p>
-<p>– Levelezni fogunk velök, – mondá mindenkinek, – mihelyt a
-körülmények megengedik. Tudósítani <span class="pagenum"><a name=
-"Page_271" id="Page_271">-271-</a></span> fognak minket, mi pedig
-őket. Jól tudom én, hogy ők eléggé elmés, találékony emberek, hogy
-a művészetnek, tudománynak és iparnak minden segítő eszközével
-rendelkeznek. Evvel aztán mindent meg lehet valósítani, a mit
-akarunk; meglátjátok, hogy ők ebből a hinárból is ki fognak
-lábolni.</p>
-<hr class="chap" />
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_272" id=
-"Page_272">-272-</a></span></p>
-<div class="footnotes">
-<h2>Lábjegyzetek.</h2>
-<div class="footnote">
-<p><a name="Footnote_1" id="Footnote_1"></a> <a href=
-"#FNanchor_1"><span class="label">1)</span></a> A zenith a szem
-határának az a pontja, mely fejünk felett függőleges irányban
-van.</p>
-<p><a name="Footnote_2" id="Footnote_2"></a> <a href=
-"#FNanchor_2"><span class="label">2)</span></a> A Sirusnak
-Wollaston számítása szerint 12-szer akkora, mint a napé.</p>
-<p><a name="Footnote_3" id="Footnote_3"></a> <a href=
-"#FNanchor_3"><span class="label">3)</span></a> Ezek közül
-egyik-másik oly kicsiny, hogy egy nap alatt körül lehetne
-járni.</p>
-<p><a name="Footnote_4" id="Footnote_4"></a> <a href=
-"#FNanchor_4"><span class="label">4)</span></a> Körülbelül 29½
-nap.</p>
-<p><a name="Footnote_5" id="Footnote_5"></a> <a href=
-"#FNanchor_5"><span class="label">5)</span></a> 36,000 láb.</p>
-<p><a name="Footnote_6" id="Footnote_6"></a> <a href=
-"#FNanchor_6"><span class="label">6)</span></a> Ez volt a neve az
-amerikai ágyú-óriásnak.</p>
-<p><a name="Footnote_7" id="Footnote_7"></a> <a href=
-"#FNanchor_7"><span class="label">7)</span></a> Ötszáz
-kilogramm.</p>
-<p><a name="Footnote_8" id="Footnote_8"></a> <a href=
-"#FNanchor_8"><span class="label">8)</span></a> Az amerikai tengeri
-had hajói.</p>
-<p><a name="Footnote_9" id="Footnote_9"></a> <a href=
-"#FNanchor_9"><span class="label">9)</span></a> A lőpor súlya a
-golyó súlyának csak 12-ed része volt.</p>
-<p><a name="Footnote_10" id="Footnote_10"></a> <a href=
-"#FNanchor_10"><span class="label">10)</span></a> Agyú-telep és
-gyakorlótér.</p>
-<p><a name="Footnote_11" id="Footnote_11"></a> <a href=
-"#FNanchor_11"><span class="label">11)</span></a> Fahrenheit
-szerint = 28° Celcius.</p>
-<p><a name="Footnote_12" id="Footnote_12"></a> <a href=
-"#FNanchor_12"><span class="label">12)</span></a> Fahrenheit
-szerint = 40° Celsius.</p>
-<p><a name="Footnote_13" id="Footnote_13"></a> <a href=
-"#FNanchor_13"><span class="label">13)</span></a> A <i>régi</i>
-lieue = 0·6 földr. mérföld; az <i>új</i> = 10 kilometer.</p>
-<p><a name="Footnote_14" id="Footnote_14"></a> <a href=
-"#FNanchor_14"><span class="label">14)</span></a> A nyájas olvasó
-emlékezik, hogy ez a római követ Ptolomäus egyiptomi királynál
-kihallgatás alkalmával botjával egy kört vont a király körül és
-követelte, hogy mielőtt abból a körből kilépne, háboru vagy béke
-felett határozzon.</p>
-<p><a name="Footnote_15" id="Footnote_15"></a> <a href=
-"#FNanchor_15"><span class="label">15)</span></a> A Jupiter
-tengelyének hajlása 3° 5′.</p>
-<p><a name="Footnote_16" id="Footnote_16"></a> <a href=
-"#FNanchor_16"><span class="label">16)</span></a> Meteor-kő.</p>
-<p><a name="Footnote_17" id="Footnote_17"></a> <a href=
-"#FNanchor_17"><span class="label">17)</span></a> A Himalaya
-legmagasabb csúcsa.</p>
-</div>
-</div>
-<hr class="chap" />
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_273" id=
-"Page_273">-273-</a></span></p>
-<div class="chapter">
-<h2>TARTALOM.</h2>
-</div>
-<ul class="TOC">
-<li class="li2">ELSŐ FEJEZET.</li>
-<li>Az Ágyú-club <span class="ralign"><a href=
-"#Page_3">3</a></span></li>
-<li class="li2">MÁSODIK FEJEZET.</li>
-<li>Barbicane elnök közleménye <span class="ralign"><a href=
-"#Page_16">16</a></span></li>
-<li class="li2">HARMADIK FEJEZET.</li>
-<li>Barbicane tervének hatása <span class="ralign"><a href=
-"#Page_27">27</a></span></li>
-<li class="li2">NEGYEDIK FEJEZET.</li>
-<li>A cambridgei csillagvizsgáló felelete <span class=
-"ralign"><a href="#Page_33">33</a></span></li>
-<li class="li2">ÖTÖDIK FEJEZET.</li>
-<li>A hold története <span class="ralign"><a href=
-"#Page_39">39</a></span></li>
-<li class="li2">HATODIK FEJEZET.</li>
-<li>A mi az Egyesült-Államokban most már nem lehet ismeretlen és a
-mit már többé nem szabad hinni <span class="ralign"><a href=
-"#Page_48">48</a></span></li>
-<li class="li2">HETEDIK FEJEZET.</li>
-<li>A löveg dicsérete <span class="ralign"><a href=
-"#Page_56">56</a></span></li>
-<li class="li2">NYOLCZADIK FEJEZET.</li>
-<li>Az ágyú története <span class="ralign"><a href=
-"#Page_71">71</a></span></li>
-<li class="li2">KILENCZEDIK FEJEZET.</li>
-<li>A lőpor kérdése <span class="ralign"><a href=
-"#Page_79">79</a></span></li>
-<li class="li2">TIZEDIK FEJEZET.</li>
-<li>Egy ellenség és 25 millió jó barát <span class=
-"ralign"><a href="#Page_89">89</a></span></li>
-<li class="li2">TIZENEGYEDIK FEJEZET.</li>
-<li>Florida vagy Texas? <span class="ralign"><a href=
-"#Page_99">99</a></span></li>
-<li class="li2">TIZENKETTEDIK FEJEZET.</li>
-<li>Ország-világnak <span class="ralign"><a href=
-"#Page_109">109</a></span></li>
-<li class="li2">TIZENHARMADIK FEJEZET.</li>
-<li>Stone’s Hill <span class="ralign"><a href=
-"#Page_119">119</a></span></li>
-<li><span class="pagenum"><a name="Page_274" id=
-"Page_274">-274-</a></span></li>
-<li class="li2">TIZENNEGYEDIK FEJEZET.</li>
-<li>Kapa és vakoló-lapát <span class="ralign"><a href=
-"#Page_129">129</a></span></li>
-<li class="li2">TIZENÖTÖDIK FEJEZET.</li>
-<li>Az öntés ünnepe <span class="ralign"><a href=
-"#Page_138">138</a></span></li>
-<li class="li2">TIZENHATODIK FEJEZET.</li>
-<li>A Columbiad <span class="ralign"><a href=
-"#Page_145">145</a></span></li>
-<li class="li2">TIZENHETEDIK FEJEZET.</li>
-<li>Egy távirat <span class="ralign"><a href=
-"#Page_155">155</a></span></li>
-<li class="li2">TIZENNYOLCZADIK FEJEZET.</li>
-<li>Az Atlanta utasa <span class="ralign"><a href=
-"#Page_156">156</a></span></li>
-<li class="li2">TIZENKILENCZEDIK FEJEZET.</li>
-<li>A népgyülés <span class="ralign"><a href=
-"#Page_170">170</a></span></li>
-<li class="li2">HUSZADIK FEJEZET.</li>
-<li>Támadás és védelem <span class="ralign"><a href=
-"#Page_185">185</a></span></li>
-<li class="li2">HUSZONEGYEDIK FEJEZET.</li>
-<li>Miképpen intéz el egy franczia becsületbeli ügyet <span class=
-"ralign"><a href="#Page_199">199</a></span></li>
-<li class="li2">HUSZONKETTEDIK FEJEZET.</li>
-<li>Az Egyesült-Államok új polgára <span class="ralign"><a href=
-"#Page_214">214</a></span></li>
-<li class="li2">HUSZONHARMADIK FEJEZET.</li>
-<li>A löveg-vonat <span class="ralign"><a href=
-"#Page_223">223</a></span></li>
-<li class="li2">HUSZONNEGYEDIK FEJEZET.</li>
-<li>A sziklahegy teleskopja <span class="ralign"><a href=
-"#Page_234">234</a></span></li>
-<li class="li2">HUSZONÖTÖDIK FEJEZET.</li>
-<li>Végső események <span class="ralign"><a href=
-"#Page_242">242</a></span></li>
-<li class="li2">HUSZONHATODIK FEJEZET.</li>
-<li>Tüzet! <span class="ralign"><a href=
-"#Page_251">251</a></span></li>
-<li class="li2">HUSZONHETEDIK FEJEZET.</li>
-<li>Beborult ég <span class="ralign"><a href=
-"#Page_260">260</a></span></li>
-<li class="li2">HUSZONNYOLCZADIK FEJEZET.</li>
-<li>Új égitest <span class="ralign"><a href=
-"#Page_267">267</a></span></li>
-</ul>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<div class="transnote">
-<p class="center"><span class="caption">Javítások.</span></p>
-<p>Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.</p>
-<p>A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:</p>
-<table summary="Javítások">
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_10">10</a></td>
-<td>bombákról-páratlan</td>
-<td>bombákról, páratlan</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_23">23</a></td>
-<td>Gyrano de</td>
-<td>Cyrano de</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_23">23</a></td>
-<td>Americain</td>
-<td>American</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_39">39</a></td>
-<td>cambridge</td>
-<td>Cambridge</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_47">47</a></td>
-<td>szelességűek</td>
-<td>szélességűek</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_65">65</a></td>
-<td>töténetiró</td>
-<td>történetiró</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_70">70</a></td>
-<td>tervezerünkbe</td>
-<td>tervezetünkbe</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_71">71</a></td>
-<td>108 hüvely</td>
-<td>108 hüvelyk</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_77">77</a></td>
-<td>felne</td>
-<td>fel ne</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_78">78</a></td>
-<td>kerül-mint</td>
-<td>kerül, mint</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_79">79</a></td>
-<td>átmárője</td>
-<td>átmérője</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_84">84</a></td>
-<td>yardni</td>
-<td>yardnyi</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_86">86</a></td>
-<td>bascli</td>
-<td>baseli</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_97">97</a></td>
-<td>Columbradból</td>
-<td>Columbiadból</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_102">102</a></td>
-<td>váokros vannak</td>
-<td>városok vannak</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_131">131</a></td>
-<td>legszigorúbbb</td>
-<td>legszigorúbb</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_150">150</a></td>
-<td>kötöttek ki az</td>
-<td>kötöttek az ki</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_166">166</a></td>
-<td>talált kis</td>
-<td>talált ki s</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_166">166</a></td>
-<td>azt.</td>
-<td>azt.»</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_168">168</a></td>
-<td>Őn Barbicane</td>
-<td>Ön Barbicane</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_228">228</a></td>
-<td>négszöglábnyi</td>
-<td>négyszöglábnyi</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_244">244</a></td>
-<td>folymatba</td>
-<td>folyamatba</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_246">246</a></td>
-<td>megletett</td>
-<td>meglehetett</td>
-</tr>
-</table>
-</div>
-<div lang='en' xml:lang='en'>
-<div style='display:block; margin-top:4em'>*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK <span lang='hu' xml:lang='hu'>UTAZÁS A HOLDBA KILENCZVENHÉT ÓRA ÉS HUSZ PERCZ ALATT</span> ***</div>
-<div style='text-align:left'>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-Updated editions will replace the previous one&#8212;the old editions will
-be renamed.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright
-law means that no one owns a United States copyright in these works,
-so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the United
-States without permission and without paying copyright
-royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part
-of this license, apply to copying and distributing Project
-Gutenberg&#8482; electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG&#8482;
-concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark,
-and may not be used if you charge for an eBook, except by following
-the terms of the trademark license, including paying royalties for use
-of the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for
-copies of this eBook, complying with the trademark license is very
-easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as creation
-of derivative works, reports, performances and research. Project
-Gutenberg eBooks may be modified and printed and given away&#8212;you may
-do practically ANYTHING in the United States with eBooks not protected
-by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the trademark
-license, especially commercial redistribution.
-</div>
-
-<div style='margin-top:1em; font-size:1.1em; text-align:center'>START: FULL LICENSE</div>
-<div style='text-align:center;font-size:0.9em'>THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE</div>
-<div style='text-align:center;font-size:0.9em'>PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-To protect the Project Gutenberg&#8482; mission of promoting the free
-distribution of electronic works, by using or distributing this work
-(or any other work associated in any way with the phrase &#8220;Project
-Gutenberg&#8221;), you agree to comply with all the terms of the Full
-Project Gutenberg&#8482; License available with this file or online at
-www.gutenberg.org/license.
-</div>
-
-<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'>
-Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg&#8482; electronic works
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg&#8482;
-electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to
-and accept all the terms of this license and intellectual property
-(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all
-the terms of this agreement, you must cease using and return or
-destroy all copies of Project Gutenberg&#8482; electronic works in your
-possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a
-Project Gutenberg&#8482; electronic work and you do not agree to be bound
-by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the person
-or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.B. &#8220;Project Gutenberg&#8221; is a registered trademark. It may only be
-used on or associated in any way with an electronic work by people who
-agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few
-things that you can do with most Project Gutenberg&#8482; electronic works
-even without complying with the full terms of this agreement. See
-paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project
-Gutenberg&#8482; electronic works if you follow the terms of this
-agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg&#8482;
-electronic works. See paragraph 1.E below.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation (&#8220;the
-Foundation&#8221; or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection
-of Project Gutenberg&#8482; electronic works. Nearly all the individual
-works in the collection are in the public domain in the United
-States. If an individual work is unprotected by copyright law in the
-United States and you are located in the United States, we do not
-claim a right to prevent you from copying, distributing, performing,
-displaying or creating derivative works based on the work as long as
-all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope
-that you will support the Project Gutenberg&#8482; mission of promoting
-free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg&#8482;
-works in compliance with the terms of this agreement for keeping the
-Project Gutenberg&#8482; name associated with the work. You can easily
-comply with the terms of this agreement by keeping this work in the
-same format with its attached full Project Gutenberg&#8482; License when
-you share it without charge with others.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern
-what you can do with this work. Copyright laws in most countries are
-in a constant state of change. If you are outside the United States,
-check the laws of your country in addition to the terms of this
-agreement before downloading, copying, displaying, performing,
-distributing or creating derivative works based on this work or any
-other Project Gutenberg&#8482; work. The Foundation makes no
-representations concerning the copyright status of any work in any
-country other than the United States.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg:
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E.1. The following sentence, with active links to, or other
-immediate access to, the full Project Gutenberg&#8482; License must appear
-prominently whenever any copy of a Project Gutenberg&#8482; work (any work
-on which the phrase &#8220;Project Gutenberg&#8221; appears, or with which the
-phrase &#8220;Project Gutenberg&#8221; is associated) is accessed, displayed,
-performed, viewed, copied or distributed:
-</div>
-
-<blockquote>
-  <div style='display:block; margin:1em 0'>
-    This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and most
-    other parts of the world at no cost and with almost no restrictions
-    whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms
-    of the Project Gutenberg License included with this eBook or online
-    at <a href="https://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a>. If you
-    are not located in the United States, you will have to check the laws
-    of the country where you are located before using this eBook.
-  </div>
-</blockquote>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E.2. If an individual Project Gutenberg&#8482; electronic work is
-derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not
-contain a notice indicating that it is posted with permission of the
-copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in
-the United States without paying any fees or charges. If you are
-redistributing or providing access to a work with the phrase &#8220;Project
-Gutenberg&#8221; associated with or appearing on the work, you must comply
-either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or
-obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg&#8482;
-trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E.3. If an individual Project Gutenberg&#8482; electronic work is posted
-with the permission of the copyright holder, your use and distribution
-must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any
-additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms
-will be linked to the Project Gutenberg&#8482; License for all works
-posted with the permission of the copyright holder found at the
-beginning of this work.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg&#8482;
-License terms from this work, or any files containing a part of this
-work or any other work associated with Project Gutenberg&#8482;.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this
-electronic work, or any part of this electronic work, without
-prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with
-active links or immediate access to the full terms of the Project
-Gutenberg&#8482; License.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary,
-compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including
-any word processing or hypertext form. However, if you provide access
-to or distribute copies of a Project Gutenberg&#8482; work in a format
-other than &#8220;Plain Vanilla ASCII&#8221; or other format used in the official
-version posted on the official Project Gutenberg&#8482; website
-(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense
-to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means
-of obtaining a copy upon request, of the work in its original &#8220;Plain
-Vanilla ASCII&#8221; or other form. Any alternate format must include the
-full Project Gutenberg&#8482; License as specified in paragraph 1.E.1.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
-performing, copying or distributing any Project Gutenberg&#8482; works
-unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing
-access to or distributing Project Gutenberg&#8482; electronic works
-provided that:
-</div>
-
-<div style='margin-left:0.7em;'>
-    <div style='text-indent:-0.7em'>
-        &#8226; You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from
-        the use of Project Gutenberg&#8482; works calculated using the method
-        you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed
-        to the owner of the Project Gutenberg&#8482; trademark, but he has
-        agreed to donate royalties under this paragraph to the Project
-        Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid
-        within 60 days following each date on which you prepare (or are
-        legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty
-        payments should be clearly marked as such and sent to the Project
-        Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in
-        Section 4, &#8220;Information about donations to the Project Gutenberg
-        Literary Archive Foundation.&#8221;
-    </div>
-
-    <div style='text-indent:-0.7em'>
-        &#8226; You provide a full refund of any money paid by a user who notifies
-        you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he
-        does not agree to the terms of the full Project Gutenberg&#8482;
-        License. You must require such a user to return or destroy all
-        copies of the works possessed in a physical medium and discontinue
-        all use of and all access to other copies of Project Gutenberg&#8482;
-        works.
-    </div>
-
-    <div style='text-indent:-0.7em'>
-        &#8226; You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of
-        any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the
-        electronic work is discovered and reported to you within 90 days of
-        receipt of the work.
-    </div>
-
-    <div style='text-indent:-0.7em'>
-        &#8226; You comply with all other terms of this agreement for free
-        distribution of Project Gutenberg&#8482; works.
-    </div>
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project
-Gutenberg&#8482; electronic work or group of works on different terms than
-are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing
-from the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the manager of
-the Project Gutenberg&#8482; trademark. Contact the Foundation as set
-forth in Section 3 below.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.F.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable
-effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread
-works not protected by U.S. copyright law in creating the Project
-Gutenberg&#8482; collection. Despite these efforts, Project Gutenberg&#8482;
-electronic works, and the medium on which they may be stored, may
-contain &#8220;Defects,&#8221; such as, but not limited to, incomplete, inaccurate
-or corrupt data, transcription errors, a copyright or other
-intellectual property infringement, a defective or damaged disk or
-other medium, a computer virus, or computer codes that damage or
-cannot be read by your equipment.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the &#8220;Right
-of Replacement or Refund&#8221; described in paragraph 1.F.3, the Project
-Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project
-Gutenberg&#8482; trademark, and any other party distributing a Project
-Gutenberg&#8482; electronic work under this agreement, disclaim all
-liability to you for damages, costs and expenses, including legal
-fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT
-LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE
-PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE
-TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE
-LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR
-INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH
-DAMAGE.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a
-defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can
-receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a
-written explanation to the person you received the work from. If you
-received the work on a physical medium, you must return the medium
-with your written explanation. The person or entity that provided you
-with the defective work may elect to provide a replacement copy in
-lieu of a refund. If you received the work electronically, the person
-or entity providing it to you may choose to give you a second
-opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If
-the second copy is also defective, you may demand a refund in writing
-without further opportunities to fix the problem.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth
-in paragraph 1.F.3, this work is provided to you &#8216;AS-IS&#8217;, WITH NO
-OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT
-LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied
-warranties or the exclusion or limitation of certain types of
-damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement
-violates the law of the state applicable to this agreement, the
-agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or
-limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or
-unenforceability of any provision of this agreement shall not void the
-remaining provisions.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the
-trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone
-providing copies of Project Gutenberg&#8482; electronic works in
-accordance with this agreement, and any volunteers associated with the
-production, promotion and distribution of Project Gutenberg&#8482;
-electronic works, harmless from all liability, costs and expenses,
-including legal fees, that arise directly or indirectly from any of
-the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this
-or any Project Gutenberg&#8482; work, (b) alteration, modification, or
-additions or deletions to any Project Gutenberg&#8482; work, and (c) any
-Defect you cause.
-</div>
-
-<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'>
-Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg&#8482;
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-Project Gutenberg&#8482; is synonymous with the free distribution of
-electronic works in formats readable by the widest variety of
-computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It
-exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations
-from people in all walks of life.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-Volunteers and financial support to provide volunteers with the
-assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg&#8482;&#8217;s
-goals and ensuring that the Project Gutenberg&#8482; collection will
-remain freely available for generations to come. In 2001, the Project
-Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure
-and permanent future for Project Gutenberg&#8482; and future
-generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see
-Sections 3 and 4 and the Foundation information page at www.gutenberg.org.
-</div>
-
-<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'>
-Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non-profit
-501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the
-state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal
-Revenue Service. The Foundation&#8217;s EIN or federal tax identification
-number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by
-U.S. federal laws and your state&#8217;s laws.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-The Foundation&#8217;s business office is located at 809 North 1500 West,
-Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up
-to date contact information can be found at the Foundation&#8217;s website
-and official page at www.gutenberg.org/contact
-</div>
-
-<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'>
-Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-Project Gutenberg&#8482; depends upon and cannot survive without widespread
-public support and donations to carry out its mission of
-increasing the number of public domain and licensed works that can be
-freely distributed in machine-readable form accessible by the widest
-array of equipment including outdated equipment. Many small donations
-($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt
-status with the IRS.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-The Foundation is committed to complying with the laws regulating
-charities and charitable donations in all 50 states of the United
-States. Compliance requirements are not uniform and it takes a
-considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up
-with these requirements. We do not solicit donations in locations
-where we have not received written confirmation of compliance. To SEND
-DONATIONS or determine the status of compliance for any particular state
-visit <a href="https://www.gutenberg.org/donate/">www.gutenberg.org/donate</a>.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-While we cannot and do not solicit contributions from states where we
-have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition
-against accepting unsolicited donations from donors in such states who
-approach us with offers to donate.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-International donations are gratefully accepted, but we cannot make
-any statements concerning tax treatment of donations received from
-outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-Please check the Project Gutenberg web pages for current donation
-methods and addresses. Donations are accepted in a number of other
-ways including checks, online payments and credit card donations. To
-donate, please visit: www.gutenberg.org/donate
-</div>
-
-<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'>
-Section 5. General Information About Project Gutenberg&#8482; electronic works
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-Professor Michael S. Hart was the originator of the Project
-Gutenberg&#8482; concept of a library of electronic works that could be
-freely shared with anyone. For forty years, he produced and
-distributed Project Gutenberg&#8482; eBooks with only a loose network of
-volunteer support.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-Project Gutenberg&#8482; eBooks are often created from several printed
-editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in
-the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not
-necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper
-edition.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-Most people start at our website which has the main PG search
-facility: <a href="https://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a>.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-This website includes information about Project Gutenberg&#8482;,
-including how to make donations to the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to
-subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.
-</div>
-
-</div>
-</div>
-</body>
-</html>
diff --git a/old/69391-h/images/cover.jpg b/old/69391-h/images/cover.jpg
deleted file mode 100644
index 421f9f3..0000000
--- a/old/69391-h/images/cover.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i001.jpg b/old/69391-h/images/i001.jpg
deleted file mode 100644
index 0b37380..0000000
--- a/old/69391-h/images/i001.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i001hq.jpg b/old/69391-h/images/i001hq.jpg
deleted file mode 100644
index 982e6e7..0000000
--- a/old/69391-h/images/i001hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i002.jpg b/old/69391-h/images/i002.jpg
deleted file mode 100644
index 7730c9a..0000000
--- a/old/69391-h/images/i002.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i002hq.jpg b/old/69391-h/images/i002hq.jpg
deleted file mode 100644
index eb9ad77..0000000
--- a/old/69391-h/images/i002hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i003.jpg b/old/69391-h/images/i003.jpg
deleted file mode 100644
index 496e07d..0000000
--- a/old/69391-h/images/i003.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i003hq.jpg b/old/69391-h/images/i003hq.jpg
deleted file mode 100644
index d17f53e..0000000
--- a/old/69391-h/images/i003hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i004.jpg b/old/69391-h/images/i004.jpg
deleted file mode 100644
index 23c66f1..0000000
--- a/old/69391-h/images/i004.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i004hq.jpg b/old/69391-h/images/i004hq.jpg
deleted file mode 100644
index 792d5bf..0000000
--- a/old/69391-h/images/i004hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i005.jpg b/old/69391-h/images/i005.jpg
deleted file mode 100644
index ce3caa9..0000000
--- a/old/69391-h/images/i005.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i005hq.jpg b/old/69391-h/images/i005hq.jpg
deleted file mode 100644
index 24b4c98..0000000
--- a/old/69391-h/images/i005hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i006.jpg b/old/69391-h/images/i006.jpg
deleted file mode 100644
index e78a2fa..0000000
--- a/old/69391-h/images/i006.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i006hq.jpg b/old/69391-h/images/i006hq.jpg
deleted file mode 100644
index bc05afa..0000000
--- a/old/69391-h/images/i006hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i007.jpg b/old/69391-h/images/i007.jpg
deleted file mode 100644
index 84ce411..0000000
--- a/old/69391-h/images/i007.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i007hq.jpg b/old/69391-h/images/i007hq.jpg
deleted file mode 100644
index c3f45b4..0000000
--- a/old/69391-h/images/i007hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i008.jpg b/old/69391-h/images/i008.jpg
deleted file mode 100644
index 815c762..0000000
--- a/old/69391-h/images/i008.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i008hq.jpg b/old/69391-h/images/i008hq.jpg
deleted file mode 100644
index 1ed9ee5..0000000
--- a/old/69391-h/images/i008hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i009.jpg b/old/69391-h/images/i009.jpg
deleted file mode 100644
index 4340602..0000000
--- a/old/69391-h/images/i009.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i009hq.jpg b/old/69391-h/images/i009hq.jpg
deleted file mode 100644
index 678ad41..0000000
--- a/old/69391-h/images/i009hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i010.jpg b/old/69391-h/images/i010.jpg
deleted file mode 100644
index ebd4189..0000000
--- a/old/69391-h/images/i010.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i010hq.jpg b/old/69391-h/images/i010hq.jpg
deleted file mode 100644
index 078d1d0..0000000
--- a/old/69391-h/images/i010hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i011.jpg b/old/69391-h/images/i011.jpg
deleted file mode 100644
index 561e80c..0000000
--- a/old/69391-h/images/i011.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i011hq.jpg b/old/69391-h/images/i011hq.jpg
deleted file mode 100644
index f7c35f2..0000000
--- a/old/69391-h/images/i011hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i012.jpg b/old/69391-h/images/i012.jpg
deleted file mode 100644
index 7c2f69f..0000000
--- a/old/69391-h/images/i012.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i012hq.jpg b/old/69391-h/images/i012hq.jpg
deleted file mode 100644
index b19c08f..0000000
--- a/old/69391-h/images/i012hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i013.jpg b/old/69391-h/images/i013.jpg
deleted file mode 100644
index 85b0755..0000000
--- a/old/69391-h/images/i013.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i013hq.jpg b/old/69391-h/images/i013hq.jpg
deleted file mode 100644
index f3f4386..0000000
--- a/old/69391-h/images/i013hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i014.jpg b/old/69391-h/images/i014.jpg
deleted file mode 100644
index 985711c..0000000
--- a/old/69391-h/images/i014.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i014hq.jpg b/old/69391-h/images/i014hq.jpg
deleted file mode 100644
index 39005e9..0000000
--- a/old/69391-h/images/i014hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i015.jpg b/old/69391-h/images/i015.jpg
deleted file mode 100644
index dcab051..0000000
--- a/old/69391-h/images/i015.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i015hq.jpg b/old/69391-h/images/i015hq.jpg
deleted file mode 100644
index dd96dcc..0000000
--- a/old/69391-h/images/i015hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i016.jpg b/old/69391-h/images/i016.jpg
deleted file mode 100644
index aee2c62..0000000
--- a/old/69391-h/images/i016.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i016hq.jpg b/old/69391-h/images/i016hq.jpg
deleted file mode 100644
index b291fc4..0000000
--- a/old/69391-h/images/i016hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i017.jpg b/old/69391-h/images/i017.jpg
deleted file mode 100644
index 374e74f..0000000
--- a/old/69391-h/images/i017.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i017hq.jpg b/old/69391-h/images/i017hq.jpg
deleted file mode 100644
index 4b2e6ac..0000000
--- a/old/69391-h/images/i017hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i018.jpg b/old/69391-h/images/i018.jpg
deleted file mode 100644
index ffa8c96..0000000
--- a/old/69391-h/images/i018.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i018hq.jpg b/old/69391-h/images/i018hq.jpg
deleted file mode 100644
index 76cea46..0000000
--- a/old/69391-h/images/i018hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i019.jpg b/old/69391-h/images/i019.jpg
deleted file mode 100644
index 74b84e3..0000000
--- a/old/69391-h/images/i019.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i019hq.jpg b/old/69391-h/images/i019hq.jpg
deleted file mode 100644
index abffcc5..0000000
--- a/old/69391-h/images/i019hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i020.jpg b/old/69391-h/images/i020.jpg
deleted file mode 100644
index b3853a8..0000000
--- a/old/69391-h/images/i020.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i020hq.jpg b/old/69391-h/images/i020hq.jpg
deleted file mode 100644
index eeccd0c..0000000
--- a/old/69391-h/images/i020hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i021.jpg b/old/69391-h/images/i021.jpg
deleted file mode 100644
index b75c90a..0000000
--- a/old/69391-h/images/i021.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i021hq.jpg b/old/69391-h/images/i021hq.jpg
deleted file mode 100644
index 008a049..0000000
--- a/old/69391-h/images/i021hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i022.jpg b/old/69391-h/images/i022.jpg
deleted file mode 100644
index 6bedf61..0000000
--- a/old/69391-h/images/i022.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i022hq.jpg b/old/69391-h/images/i022hq.jpg
deleted file mode 100644
index 4b68690..0000000
--- a/old/69391-h/images/i022hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i023.jpg b/old/69391-h/images/i023.jpg
deleted file mode 100644
index f102ef1..0000000
--- a/old/69391-h/images/i023.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i023hq.jpg b/old/69391-h/images/i023hq.jpg
deleted file mode 100644
index 8d48a18..0000000
--- a/old/69391-h/images/i023hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i024.jpg b/old/69391-h/images/i024.jpg
deleted file mode 100644
index 47fe0c8..0000000
--- a/old/69391-h/images/i024.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i024hq.jpg b/old/69391-h/images/i024hq.jpg
deleted file mode 100644
index 3d71ec5..0000000
--- a/old/69391-h/images/i024hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i025.jpg b/old/69391-h/images/i025.jpg
deleted file mode 100644
index a4cc6c9..0000000
--- a/old/69391-h/images/i025.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i025hq.jpg b/old/69391-h/images/i025hq.jpg
deleted file mode 100644
index 141e960..0000000
--- a/old/69391-h/images/i025hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i026.jpg b/old/69391-h/images/i026.jpg
deleted file mode 100644
index 87d58f2..0000000
--- a/old/69391-h/images/i026.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i026hq.jpg b/old/69391-h/images/i026hq.jpg
deleted file mode 100644
index ac587bf..0000000
--- a/old/69391-h/images/i026hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i027.jpg b/old/69391-h/images/i027.jpg
deleted file mode 100644
index ce83705..0000000
--- a/old/69391-h/images/i027.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i027hq.jpg b/old/69391-h/images/i027hq.jpg
deleted file mode 100644
index 8973017..0000000
--- a/old/69391-h/images/i027hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i028.jpg b/old/69391-h/images/i028.jpg
deleted file mode 100644
index ca5320c..0000000
--- a/old/69391-h/images/i028.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i028hq.jpg b/old/69391-h/images/i028hq.jpg
deleted file mode 100644
index bf17b94..0000000
--- a/old/69391-h/images/i028hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i029.jpg b/old/69391-h/images/i029.jpg
deleted file mode 100644
index d84a99b..0000000
--- a/old/69391-h/images/i029.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i029hq.jpg b/old/69391-h/images/i029hq.jpg
deleted file mode 100644
index c234f2e..0000000
--- a/old/69391-h/images/i029hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i030.jpg b/old/69391-h/images/i030.jpg
deleted file mode 100644
index 7ce1955..0000000
--- a/old/69391-h/images/i030.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i030hq.jpg b/old/69391-h/images/i030hq.jpg
deleted file mode 100644
index 5f36af0..0000000
--- a/old/69391-h/images/i030hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i031.jpg b/old/69391-h/images/i031.jpg
deleted file mode 100644
index ae93e16..0000000
--- a/old/69391-h/images/i031.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i031hq.jpg b/old/69391-h/images/i031hq.jpg
deleted file mode 100644
index 5fb4b61..0000000
--- a/old/69391-h/images/i031hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i032.jpg b/old/69391-h/images/i032.jpg
deleted file mode 100644
index 98a9e39..0000000
--- a/old/69391-h/images/i032.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i032hq.jpg b/old/69391-h/images/i032hq.jpg
deleted file mode 100644
index c36f2fa..0000000
--- a/old/69391-h/images/i032hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i033.jpg b/old/69391-h/images/i033.jpg
deleted file mode 100644
index 9bea7d4..0000000
--- a/old/69391-h/images/i033.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i033hq.jpg b/old/69391-h/images/i033hq.jpg
deleted file mode 100644
index 31cb9e8..0000000
--- a/old/69391-h/images/i033hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i034.jpg b/old/69391-h/images/i034.jpg
deleted file mode 100644
index afea8b8..0000000
--- a/old/69391-h/images/i034.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i034hq.jpg b/old/69391-h/images/i034hq.jpg
deleted file mode 100644
index e6208b9..0000000
--- a/old/69391-h/images/i034hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i035.jpg b/old/69391-h/images/i035.jpg
deleted file mode 100644
index be179ea..0000000
--- a/old/69391-h/images/i035.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i035hq.jpg b/old/69391-h/images/i035hq.jpg
deleted file mode 100644
index f958d40..0000000
--- a/old/69391-h/images/i035hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i036.jpg b/old/69391-h/images/i036.jpg
deleted file mode 100644
index 209efff..0000000
--- a/old/69391-h/images/i036.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i036hq.jpg b/old/69391-h/images/i036hq.jpg
deleted file mode 100644
index b09d9b3..0000000
--- a/old/69391-h/images/i036hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i037.jpg b/old/69391-h/images/i037.jpg
deleted file mode 100644
index 9f17677..0000000
--- a/old/69391-h/images/i037.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i037hq.jpg b/old/69391-h/images/i037hq.jpg
deleted file mode 100644
index 1102aec..0000000
--- a/old/69391-h/images/i037hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i038.jpg b/old/69391-h/images/i038.jpg
deleted file mode 100644
index 1f8207e..0000000
--- a/old/69391-h/images/i038.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i038hq.jpg b/old/69391-h/images/i038hq.jpg
deleted file mode 100644
index d5e4e16..0000000
--- a/old/69391-h/images/i038hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i039.jpg b/old/69391-h/images/i039.jpg
deleted file mode 100644
index b48b1dd..0000000
--- a/old/69391-h/images/i039.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i039hq.jpg b/old/69391-h/images/i039hq.jpg
deleted file mode 100644
index c873c69..0000000
--- a/old/69391-h/images/i039hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i040.jpg b/old/69391-h/images/i040.jpg
deleted file mode 100644
index 57149e4..0000000
--- a/old/69391-h/images/i040.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i040hq.jpg b/old/69391-h/images/i040hq.jpg
deleted file mode 100644
index f781136..0000000
--- a/old/69391-h/images/i040hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i041.jpg b/old/69391-h/images/i041.jpg
deleted file mode 100644
index 38d4f75..0000000
--- a/old/69391-h/images/i041.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i041hq.jpg b/old/69391-h/images/i041hq.jpg
deleted file mode 100644
index 25340e7..0000000
--- a/old/69391-h/images/i041hq.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i042.jpg b/old/69391-h/images/i042.jpg
deleted file mode 100644
index 2583978..0000000
--- a/old/69391-h/images/i042.jpg
+++ /dev/null
diff --git a/old/69391-h/images/i042hq.jpg b/old/69391-h/images/i042hq.jpg
deleted file mode 100644
index 7e39d9f..0000000
--- a/old/69391-h/images/i042hq.jpg
+++ /dev/null