diff options
Diffstat (limited to 'old/69391-0.txt')
| -rw-r--r-- | old/69391-0.txt | 6812 |
1 files changed, 0 insertions, 6812 deletions
diff --git a/old/69391-0.txt b/old/69391-0.txt deleted file mode 100644 index c2148ff..0000000 --- a/old/69391-0.txt +++ /dev/null @@ -1,6812 +0,0 @@ -The Project Gutenberg eBook of Utazás a Holdba kilenczvenhét óra -és husz percz alatt, by Jules Verne - -This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and -most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions -whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms -of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at -www.gutenberg.org. If you are not located in the United States, you -will have to check the laws of the country where you are located before -using this eBook. - -Title: Utazás a Holdba kilenczvenhét óra és husz percz alatt - -Author: Jules Verne - -Translator: Mózes Gaal - -Release Date: November 20, 2022 [eBook #69391] - -Language: Hungarian - -Produced by: Albert László from page images generously made available - by the Hungarian Electronic Library - -*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK UTAZÁS A HOLDBA -KILENCZVENHÉT ÓRA ÉS HUSZ PERCZ ALATT *** - - -VERNE GYULA. - -* - -UTAZÁS A HOLDBA - -KILENCZVENHÉT ÓRA ÉS HUSZ PERCZ ALATT. - -FORDÍTOTTA - -GAAL MÓZES. - -HARMADIK, EGYEDÜL JOGOSITOTT KÉPES KIADÁS. - -BUDAPEST. - -FRANKLIN-TÁRSULAT - -MAGYAR IROD. INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA. - -1895. - -FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA. - - - - -ELSŐ FEJEZET. Az Ágyú-club. - -Míg az Egyesült-Államok szövetség-háborúja folyt, Marylandnak Baltimore -nevű városában egy nagy jelentőségű, új klub alakult. Mindenki tudja, -hogy minő hatalmas hévvel támadott ennek a hajózással kereskedéssel, -mechanikával foglalkozó népnek harczra való készsége. Az igénytelen -kalmárnak egyebet sem kellett tennie, mint hogy egyszer-kétszer alá és -fel sétálgasson irodájában s ime kapitány, ezredes, tábornok lett -belőle, a nélkül hogy valaki észre vehette volna, miként; bizony még a -westpointi katonaiskola padjait sem kellett végig ülnie. Nem kellett sok -idő ahhoz, hogy a vén Európával kiállják a versenyt, s ők is éppen úgy -értettek a golyók, milliók és emberek tékozlása árán szerzett -diadalokhoz. - -No de az ágyú-gyártás mesterségében jóval túltettek az európaiakon. -Olyan ágyúk kerültek ki gyáraikból, hogy azoknál tökéletesebbeket -képzelni sem lehet; valóságos ágyú-szörnyetegek voltak, következésképpen -hallatlan messzire is hajigálták ki a golyókat. - -Igaz ugyan, hogy a hathatós, szóró, egyenes és ferde irányba, sőt hátba -fogó lövések mestereiül az angolokat, francziákat és poroszokat kell -elismernünk, de ágyúik, tarackjaik és mozsaraik valóságos -zsebbelipisztolykák az amerikai tüzérek rettenetes masináihoz képest. - -Nincs is ezen mit csodálkoznunk. A yankeek a világ leghiresebb -mechanikusai, mérnököknek születnek, a mint az olaszok zene-értőknek, a -németek metafizikusoknak. Természetes tehát, hogy lángelméjök az -ágyú-gyártásban nyilatkozott a legkiválóképpen. Ebből magyarázható meg, -hogy olyan ágyú-óriásokat gyártottak. Ezek bizony kevesebb hasznot -hajtottak nekik, mint varrógépeik, de hasonlatosképpen csodálatot -keltettek, sőt jóval nagyobb bámulat tárgyai valának. Effajta -csoda-alkotmányok nálunk, a vén Európában a Parott, Dahlgreen, Rodman; -az Armstrong, Palliser, Treuille de Baueleiu, de ezek mind elbujhatnak a -tengeren túl feltünt vetélytársaik mellett. - -Bezzeg ki is jutott a tiszteletből az északi és déli államok rettenetes, -háborúja alkalmával a tüzérségnek. Az Union minden újsága lelkesedve -magasztalta találmányaikat és nem akadt egy nyomorult szatócs avagy -tejfeles szájú kamasz sem, a ki fejét ne törte volna únos-untalan holmi -eszeveszett lő-távolság számításán. - -Ha pedig egy amerikait meglep holmi ötlet, mindjárt keres egy másik -amerikait, hogy osztozzanak rajta. Ha három akad össze: választanak egy -elnököt és két titkárt, ha négy – no akkor megteszik azt levéltárosnak -és munkához látnak; ha végül egy ötödik csatlakozik hozzájok: -összehivják az alakuló közgyülést és – megszületett a _club_. - -Szakasztott így vala ez Baltimoreban is. - -Az egyik feltalált egy ágyút, társul vett maga mellé egy másikat, a ki -az ágyút öntötte, egy harmadikat, a ki lyukat fúrt belé. Effajta magból -sarjadt ki a Gun-club vagyis Ágyú-club. Egy hónappal azután, hogy -megalakult, vala egyezernyolczszázharminczhárom rendes és -harminczezerötszázhetvenöt kültagja. - -Föltétlenül megkivánták minden tagtól, hogy egy külön ágyút talált -légyen föl avagy legalább holmi puskafélét eszelt ki vagy jobb kiadásban -tálalta fel. Azt őszintén meg kell vallanunk, hogy tizenöt golyóra járó -forgó-pisztolykák, Pirot-karabélyok vagy huszár pisztolyok éppen nem -okoztak nagy feltünést. Tagadhatatlanul a tüzérek valának minden -tekintetben a legelőbbkelőek. - -– A tisztelet, mely osztályrészül jutott nekik, – mondá egy alkalommal a -Gun-club egyik legokosabb szónoka, – attól a viszonytól függ, mely -vagyon ágyúik nagysága és a lőtávolságok között, még pedig a négyzetnek -egyenes mértékét véve alapul. - -Még hozzá kell tennünk azt is, hogy a Newton-féle nehézkedési törvény az -erkölcsi világban is gyökeret vert. - -Nem nehéz dolog elképzelni, hogy a Gun-club létesülése óta minő effajta -találmányokkal termékenyedett meg az amerikaiak feltaláló lángelméje. A -hadiágyúk rengeteg alakot öltöttek, a golyók nem tekintették a -természetes határokat, hanem azon jóval túl röpültek, hogy a gyanutlanul -sétálgatókat szétszaggathassák. Ezek a gyártmányok a gyarló európai -hadiszerszámocskákat mind megszégyenítették. Ám beszéljenek a következő -számok: - -Hajdanában – «ha ugyan sikerült a lövés» – egy harminczhatfontos golyó -háromszáz lépésről harminczhat lónak az oldalát fúrta keresztül, s -ráadásul hatvannyolcz embert. Gyermek-korát élte még akkor az ágyú-öntés -művészete. Bezzeg nagyot haladott azóta. A Rodman-ágyú, mely féltonna -nehézségű (500 klg.) golyót hét angol mérföld távolságra röpített, egész -könnyedén leteríthetett volna százötven lovat és háromszáz embert. Sőt a -Gun-clubban egészen komolyan szóba is hozták, hogy tegyenek vele próbát. -A lovak ugyan ráálltak volna még erre a próbatételre, de sajna, ember -nem vállalkozott reá. - -Egy szó, mint száz, ezek az ágyúk borzalmas dolgokat cselekedtek, minden -lövésre úgy hullott az ember, mint kasza előtt a sarjú. Ugyan mi is -lehetett ezekhez képest ama híres Coutrasi golyó, a mely 1587-ben húsz -embert terített le, és az a másik Zorndorf mellett 1758-ban, a mely -negyven embert ölt meg, no meg 1742-ben a kesseldorfi, az a bizonyos -osztrák golyó, a mely hetven embert küldött a másvilágra? Mi volt ehhez -képes a sokat bámult ágyú-tűz a jenai és austerlitzi csatákban, a mely a -harcz sorsát eldöntötte? Bezzeg különb dolgok történtek az amerikai -szövetség-háborúban! A gettysburgi csatában egy gömbalakú golyó, melyet -vontcsövű ágyúból durrantottak ki, hetvenhárom embert tett tönkre és a -Potomakon való átkelés alkalmával egy Rodman-gólyó kétszáztizenöt -délamerikait szenderített jobb létre, a mely bizonyára jobb, mint ez a -mi létünk. - -Meg kell végezetül említenünk azt a mozsarat is, melyet Maston J. T. a -Gun-club egyik kiváló tagja és örökös titkára talált ki; ennek a hatása -még gyilkolóbb vala, mert a próba-lövésnél háromszázhetvenhárom embert -törült le a föld szinéről – mert hát szétrepedt. - -Kell-e ezekhez az ékesen szóló számokhoz bővebb magyarázat? - -Valószinüleg a következő számadatokat is szó nélkül elfogadják, melyeket -Pitkairn, a statisztika embere, jegyzett fel: - -Ha a Gun-club tagjainak számával elosztjuk az ágyúgolyók áldozatainak -számát, az eredmény lészen, hogy minden egyes golyóra átlag véve -kétezerháromszázhetvenöt és egy harmad ember jut. - -Ha ezeket a számokat tekintetbe veszszük, napnál világosabbá lesz, hogy -e tudós társulatnak a tulajdonképpen való czélja emberbaráti szeretet -sugalmazta ember-irtás és a lőfegyvereknek, mint a művelődés eszközének -tökéletesítése vala. A halál angyalainak vala egyesülete, egyébként -pedig a világ legjobb emberei voltak. - -Ezek a yankeek, hogy igazat adjak nekik, mint próbált vitézségű férfiak, -nem csak a szónál maradtak, hanem tényleg be is léptek a clubba. Voltak -közöttük tisztek, hadnagytól fölfelé tábornokig, mindenféle korú -hadviselő és hadviselt férfiak; olyanok, a kik csak belekóstoltak a -katonaéletbe és olyanok, kik az ágyú csöve mellett őszültek meg. Sokan -estek el a csatában, neveiket beirták a Gun-club aranykönyvébe; azok, a -kik élve kerültek haza, azok rettenhetetlen bátorságuknak nyilvánvaló -emlékeit hordották magukon. Mankók, falábak, fakarok, kéz-pótoló kampók, -kaucsuk-állak, ezüst-koponyák, platina-orrok fölös számmal akadtak; s -éppen a föntebb említett Pitkairn kiszámította, hogy a Gun-clubban négy -tagra nem jut _egy egész kar_ és csak _két_ láb _hat_ emberre. - -Ámde ezek a derék tüzérek éppen nem törődtek evvel, sőt joggal büszkék -voltak arra, hogy ha a hadi tudósítás tizszerannyi áldozatról számolt -be, mint a hány ágyúlövés dördült el. - -Hanem aztán felvirradt az a nap, – hej, siralmas, szánalmas egy nap vala -az, – mikor az életben maradottak megkötötték a békét; az ágyúdörgések -lassankint elhallgattak, a mozsarak elnémultak, s a tarackokat hosszú -időre ártalmatlanokká tették. - -Az ágyúk lehorgasztott fejjel kullogtak vissza a fegyvertárakba, a -golyókat a raktárakba összehordották, a véres emlékek elmosódtak és a -dúsan megtrágyált földeken virágzottak a gyapot-ültetvények, a -gyászruhával együtt félre dobták a fájdalmat is: és a Gun-club -működésének kereke megakadt. - -[Illustration: A GUN-CLUB VEZÉRFÉRFIAI.] - -A ballisztikának lázas tevékenységű mesterei abbahagyták -tervelgetéseiket, álmodtak óriási bombákról, páratlan hatású lövegekről… -Az ám, csak álmodtak, mert mit ér a merő theoria, ha hiányzik a -gyakorlati alkalmazás?… - -A club termei kongának az ürességtől, az előszobákban szunyókáltak a -szolgák, az újságok ott hevertek az asztalokon s a clubnak hajdan erős -szavú, sokbeszédű tagjai bevonultak egy-egy szögletbe és a rettenetes -béke nyomasztó hatása alatt elaltatta őket is a plátói tüzérség szomorú -tudata. - -– Ez kétségbeejtő állapot, – mondá a derék Hunter Tamás egy este, -falábát a kandalló rácsozatára rakva, – tétlenségre vagyunk kárhoztatva, -nem biztat semmi remény! Merő unalom az élet! Hol vagytok arany napok, -mikor hajnali álmunkból ágyúdörgés riasztott fel?… - -– Annak már vége, – felelé a vidám Bilsby. – Más világ volt az! Az ember -feltalált egy mozsarat, valaki megcsinálta, az ellenségen kipróbálták, -hogy mit ér, aztán visszament az ember a táborba, Sherman megdicsérte, -vagy Mac-Clellan kezet szorított vele… Hanem most!… a tábornokok -visszatértek irodáikba, s küldözgetik az ártatlan gyapotkötegeket… -Bizony, nincs már a tüzérségnek Amerikában jövője. - -– Igazad van Bilsby, – dörgött reá Blombsberry ezredes, – szörnyű -csalódások martaléka az ember. Az ember ma szakít csendes polgári -foglalkozásával, elmegy Baltimoreból a táborba, feltünik, mint hős – -aztán két-három év mulva minden fáradozásának gyümölcse oda… az embert a -tétlenség csak arra kárhoztatja, hogy zsebre dugja a kezét és aludjék… - -Ámbátor a derék ezredes nem egy könnyen adhatta volna ilyenforma jelét -unatkozásának, mert erre nézvést nagyon érezhette volna hiányát -valaminek – még pedig nem a zsebnek. - -– És csakugyan nincs semmi háborúra reményünk! – szólalt meg a hires -Maston J. T., megvakarván vas-kampó kezével gutta-percha fejét. – Egy -árva felhőcskét sem látok mely hirdetné, holott mennyit kellene még -tennünk a tüzérség tökéletesítésére! A mi engem illet, én ma reggel -készítettem egy hatalmas taraczk-tervet, mely hivatva lenne arra, hogy a -harcz törvényeit megváltoztassa. - -– Valóban? – kérdé Hunter Tamás, s önkénytelenül eszébe jutott a -tiszteletre méltó Maston J. T.-nek legutóbbi kisérlete. - -– Úgy van, – felelé ez, – de hát mire is való ez a sok tanulmány, annyi -akadálynak a legyőzése? Nem hiába való fáradozás? Az új világ emberei, -úgy látszik, megfogadták, hogy ezentúl békességben élnek és a mi -harczias irányú újságunk, a Tribune, előre megjósolta, hogy a lakosság -szaporodása miatt nagy katasztrófára számíthatunk. - -– Pedig, lám, Európában mindennap foly a harcz a nemzetiségi eszmék -érdekében, – felelé Blombsberry ezredes. - -– És aztán? - -– Nos, talán megpróbálhatnók, hátha igénybe vennék szolgálatainkat… - -– Mi jut eszedbe? – kiáltá Bilsby, – a ballisztikát idegenek javára -fejleszszük? - -– Csak okosabb dolog, mint hogy pangjon, – válaszolá az ezredes. - -– Mindenesetre, – felelé Maston J. T., – okosabb volna, de erre a módra -gondolnunk sem szabad. - -– Ugyan miért nem? – kérdé az ezredes. - -– Azért, mert az ó-világban az előhaladásra nézve homlokegyenest -ellenkező vélemények uralkodnak, mint Amerikában. Azok az emberek el sem -tudják képzelni, hogy valaki tábornok lehessen, ha előbb nem volt -hadnagy; éppen olyan forma ez, mintha valaki azt mondaná, hogy nem tud -valaki egy ágyút elsütni, hacsak nem öntött ágyút. Pedig egészen -természetes, hogy… - -– Kaczagni való! – felelé Hunter Tamás, mi alatt Bowie késével -faricskálta a szék karját – és mivelhogy a dolgok ilyeténképpen állanak, -egyebet sem tehetünk, mint ültessünk dohányt és olvaszszunk -czethalzsirt. - -– Micsoda? – kiált fel Maston J. T., harsány hangon, – hát ne szenteljük -életünk hátra levő nehány évét a tüzérség fejlesztésére? Hát ne adódnék -alkalom arra, hogy golyóinkat kipróbáljuk? Hát ágyúink tüze ne világítsa -meg az eget? Hát nem emelné fejét fel holmi nemzetközi -véleménykülönbség, a mi alkalmat adna arra, hogy valamelyik tengeren túl -levő hatalomnak háborút izenjünk? Hát a francziák sem furják át -valamelyik gőzhajónkat, avagy az angolok sem akasztják fel nemzetközi -jog ellenére egy nehány hazánkfiát? - -– Nem, Maston, – viszonzá Blombsberry ezredes, – ez a szerencse sohasem -mosolyog reánk! Nem. Hiába várunk ezekre a szerencsés esetekre, s ha be -is következnének, nem vennők hasznát. Az amerikai önérzet napról-napra -fogy, anyámasszony katonái leszünk. - -– Hanyatlunk… dörmögé Bilsby. - -– És megaláznak minket, – szólott közbe Hunter Tamás. - -– Ez bizony mind nagyon igaz, – felelé Maston J. T. megújuló -hevességgel. – Ezer ok volna a háborúra, és mégsem harczolunk. Kímélik -az emberek a karjukat és a lábukat és mindezt azoknak a javára, a kik -azt sem tudják, hogy mit csináljanak vele… Hát ugyan olyan messzire kell -kalandozni, ha okot keresünk a háborúra?… Észak-Amerika nem tartozott -hajdanában Angolországhoz? - -– Minden bizonynyal – mondá Hunter Tamás, falábával megkotorva a -parazsat. - -– Nos hát, – folytatá Maston J. T., – ugyan, miért ne tartozhatnék most -Angolország Észak-Amerikához. - -Az volna még csak jogos és méltányos, – kiáltja Blombsberry ezredes. - -– Eredj, mondd meg ezt az Egyesült-Államok elnökének, – riad fel Maston -J. T., – majd meglátod, hogyan fogadja. - -– Bizonyára elképped, – mormogá Bilsby, azon a négy ép fogon szürve át a -szót, a mit nem hagyott a csatatéren. - -– Istenemre, – kiáltja Maston J. T., – a legközelebbi választásnál ne is -számítson a szavazatomra. - -– A miénkre se, – harsogták egy szívvel, egy lélekkel a harczias lelkű -rokkantak. - -– Végre is, – mondá befejezésül Maston J. T., – ha nekem nem adnak -alkalmat, hogy új mozsaramat a csatatéren próbáljam ki, lemondok a -Gun-clubban elfoglalt állásomról, kilépek az egyesületből s az arkanzasi -savannák közé temetkezem. - -– Veled tartunk, – kiálták a vakmerő Maston J. T. pajtásai. - -Ilyeténképpen állottak a dolgok, a kedélyek felizgatódtak, s az -egyesületet már ma-holnap a feloszlás veszélye fenyegette, midőn egy -váratlan esemény új fordulatot adott mindennek, s a végpusztulást -elhárította. - -E beszélgetés után következő napon a Gun-club minden tagja a következő -körlevelet kapta: - -Baltimore, október 3. - -A Gun-club elnöke tisztelettel tudatja kollegáit, hogy a f. hó 5-dikén -tartandó gyülésen olyan előterjesztéssel áll elő, a mely őket nagyon -fogja érdekelni. Ezért kéri, hogy jelen meghivóra mulhatatlanul -jelenjenek meg. - -Szives üdvözlettel Impey Barbicane, a G. C. elnöke. - -[Illustration: BARBICANE, A GUN-CLUB ELNÖKE.] - - - - -MÁSODIK FEJEZET. Barbicane elnök közleménye. - -Október 5-dikén este nyolcz órakor sűrű tömeg tolongott a Gun-club -(Union-square 21.) termeiben. A clubnak baltimorei tagjai az elnök -meghivására mind megjelentek. A levelező tagok express-vonatokon -százával érkeztek a városba, s habár a club gyülésterme óriási nagy -vala, a sok tudós nem fért el benne. Beleszorultak a melléktermekbe, -megtöltötték a folyosókat, a külső udvart, hol a köznép lökdösődött, -nyüzsgött. Mindenki a legjobb helyre akart jutni, mert égtek a -kiváncsiságtól, hogy Barbicane elnök közleményét hallják. Ide-oda -hullámzott az emberáradat, nyomkodták egymást avval a szabadsággal, a -mely a self-governement embereit jellemzi. - -Azon este Baltimoreban egyetlen idegen sem juthatott volna semmi áron -abba a terembe. Azt kizárólag a baltimoreieknek és a club levelező -tagjainak tartották fenn, senki fia rajtok kivül be nem juthatott. -Maguk, a város korifeusai, a tanácsurak künn szorultak, s a csőcselék -közé keveredtek, hogy fülhegygyel felfogják: mi történik odabenn. - -A rengeteg gyülésterem csodálatos látványt nyujthatott. Bámulatosan -illett rendeltetéséhez. Egymásra halmozott ágyúk képezték az oszlopokat, -az oszlopok alját mozsarak tették, ezek valának a tetőzet czifrázatai -olyan formán öntve, mintha függönyök lettek volna. Kurta csövű, hosszu -csövű puskák, karabélyok, a régibb és újabb idők minden rendű és rangú -fegyverei festői csoportozatban ékítették a falakat köröskörül. Ezer -forgó-pisztoly csövéből áradt ki a gáz, melyek úgy valának összeállítva, -mint egy óriási csillár, pisztolyok füzére és puska-csövek kandellaber -alakjában összerakva: világították meg az óriási termet. – -Ágyú-modellek, bronz-minták, átlyukgatott czéltáblák; a Gun-club ágyúi -által összelőtt lapok, az ágyú-töltők és törlők nagy választéka, -olvasószemekként összerakott bombák, nyaklánczok ágyúgolyókból, -gránát-füzérek, szóval minden együtt volt ott, a mi a tüzérségre -vonatkozik. A szemet gyönyörködtették, és bámulatot keltettek ügyes -elrendezésükkel s azt a gondolatot keltették a szemlélőben, hogy -mindezek valósággal inkább ékességül szolgáltak, mint gyilkoló -szerszámokul. - -A díszhelyen éppen a ragyogó üveg-harang alatt állott a Maston J. T. -által feltalált ágyúnak egy összelapult és lőpor által alakjából -kiforgatott töredéke. - -A terem végén, elkülönített helyen ült az elnök és a négy titkár széke -egy faragványokkal ékesített lafettán állott s valójában egy harminczkét -hüvelyes mozsárhoz vala egészen hasonló, melyet 90° szög alatt -állítottak fel s a két fülénél fogva megerősítettek, úgy hogy az elnök -azon igen kényelmesen hintázhatott, mint holmi hintaszéken. Az -iróasztalon, mely széles vaslemez vala és hat lábon állott, láthatták a -különös izléssel formált tintatartót, a mely tulajdonképpen biskayoi -puskacső vala, továbbá a hatalmas elnöki csengetőt, mely beillett volna -harangnak is, mert ha megszólalt, akkorát szólott, mint egy revolver. -Hevesebb viták alkalmával alig tudta néha a tűzbe jött legió tüzérnek a -hangját túlropogni. - -Az iróasztal előtt czikk-czakkos alakban padok valának felállítva, -hasonlatosak a vár-falakhoz és lőréses bástyákhoz. Ezeken ültek a -Gun-club tagjai – és ezen az estén elmondhatták, hogy a bástyák telve -valának őrséggel. Eléggé ismerték az elnököt, jól tudták, hogy fontos ok -hiján nem mozgósította a kollegákat. - -Impey Barbicane negyven éves volt, nyugodt, hideg természetű, szigorú, -rendkivül komoly és átható elméjű; olyan pontos, mint egy chronometer, -edzett, rettenhetetlen jellem, kevésbbé lovagias, mint inkább kalandos -természetű, tele volt a feje gyakorlati eszmével, még a legvakmerőbb -vállalatokban is. Új-Angliának igazi fia volt ő, az északi ültetvényes, -azoknak a kerek-fejűeknek sarjadéka, a kik hajdanában a Stuartoknak oly -veszedelmes ellenségei voltak, a délieknek, az anyaország hajdani -junkerainak engesztelhetetlen ellensége. Egy szóval: tetőtül-talpig -yankee volt Barbicane. - -[Illustration: BARBICANE NYILATKOZIK.] - -Fával kereskedett és nagy vagyont szerzett; a háború alatt tüzérségi -főfelügyelővé nevezték ki, félelmes feltalálónak bizonyult be, merész -eszméi nagyban elősegítői voltak a tüzérség fejlődésének és roppant -lendületet adtak a kisérletező kutatásnak. - -Középtermetű és egészen _ép testű_ vala – a mi nagy ritkaság a Gun-club -tagjai között. Arczának vonásai kiélezettek valának, mintha vonalzóval -és szögmérővel lettek volna kivésve. És ha áll az, hogy valakinek -arczéle csalhatatlanul kifejezi annak jellemét, úgy az ő arczából a -tetterőt, bátorságot és hideg nyugalmat a legvilágosabban ki lehetett -olvasni. - -Ebben a pillanatban mozdulatlanul, némán, gondolataiba mélyedve ült, -mintha tekintetét befelé fordította volna, fejében magas tetejű kalap -ült – fekete selyem cylinder, a mely, úgy látszik, az amerikai fejhez -hozzá van nőve. - -Kollégáinak lármás beszéde nem zavarta őt; azok puhatolóztak, -találgattak, elnökük vonásait kémlelték és hasztalanul igyekeztek, hogy -áthatolhatatlan arczvonásainak ismeretlen x-jét kikeressék. - -Mihelyt a terem órája mennydörgésszerűen nyolczat ütött, Barbicane -hirtelen fölkelt, mintha egy rugót nyomtak volna meg alatta. Mindenki -hallgatott és a szónok kissé áradozva a következőképpen kezdé: - -– Vitéz társak! már igen hosszú idő óta kárhoztatja ez a meddő béke a -Gun-club tagjait sajnálatos tétlenségre. Négy eredménynyel teljes év -után be kellett szüntetnünk működésünket s a haladás útján meg kelle -állanunk. Bátran kimondom, hogy minden háborút, a mely kezünkbe -visszaadná a fegyvert, örömmel üdvözölnénk… - -– A háború! – kiáltott fel viharos lelkesedéssel Maston J. T. - -– Halljuk!… halljuk! – hangzék mindenfelé a teremben. - -– Ámde a háború, – folytatá Barbicane, – a mostani körülmények között -lehetetlenség; és bárminő reményeket táplálnak is tiszteletre méltó -társaim, kik engemet az imént félbe szakítának, sok esztendő el fog még -telni, míg ágyúink a csatamezőn mennydörögni fognak. Ebbe bele kell -törődnünk és más eszmekörben kell tettre való buzgóságunkat latba -vetnünk. - -A hallgatók észrevéve, hogy az elnök a legfontosabb kérdéshez ért, -kettős figyelemmel hallgattak. - -– Nehány hónapja már, derék társaim, – folytatá Barbicane, – azon töröm -fejemet, hogy nem tudnánk-e mi – a magunk eszmekörén belül – valami -tudományos kutatásba fogni, olyan kutatásba, mely a XIX. századhoz méltó -s vajjon nem segíthetne-e minket ebben a ballisztikának előhaladottsága. -E végett kutattam, dolgoztam, számítgattam és tanulmányaim eredménye ime -az a meggyőződésem, hogy mi olyan vállalatnál, mely más országban -lehetetlenek látszik, szerencsésen czélhoz juthatunk. Ime, ezt az én jól -meghányt-vetett tervemet akarom önöknek részletesebben elmondani. Méltó -lesz ez önökhöz, méltó a Gun-club multjához és minden bizonynyal nagy -zajt fog ütni az egész világon. - -– Nagy zajt?… kiáltott egy szenvedélyes tüzér. - -– Igen, nagy zajt, – ismétlé Barbicane, – még pedig a szónak valódi -értelmében. - -– Nem kell félbeszakítani az előadót! – kiáltozák más oldalról. - -– Kérem tehát önöket, derék tagtársaim, – folytatá az elnök, – -hallgassák szavaimat nagy figyelemmel. - -A gyülekezet önkénytelenül mozogni kezdett. Barbicane hirtelen a -kalapjához nyult, beljebb nyomta, aztán nyugodtan folytatá: - -– Egy sincs önök között, derék társaim, a ki a holdat nem látta volna, -avagy legalább ne hallott volna róla valamit. Ne csodálkozzanak, hogy én -most az éj eme csillagzatáról beszélek. Talán nekünk jutott -osztályrészül, hogy ez ismeretlen világrésznek Kolumbusai legyünk. Ha -önök megértenek engem és teljes erejökből támogatnak, úgy én lehetővé -teszem, hogy az új világrészt hatalmunkba kerítsük s a meglevő -harminczhat állam közé sorozzuk, a melyek e földnek nagy szövetségét -alkotják. - -– Éljen a hold! – kiáltá a Gun-club egy szájjal egy szívvel. - -– Már sokan tanulmányozták a holdat, – vevé fel újra a beszéd fonalát -Barbicane, – pontosan ismerjük tömegét, sűrűségét, sulyát, kerületét, -alkatát, mozgását, távolságát, a naprendszerben való szerepét; csináltak -térképeket róla, a melyek a földről készített térképekkel pontosság -tekintetében fölveszik a versenyt; a fényképészet csodaszép képét -nyujtotta a holdnak. Egy szóval, mindent tudunk a holdból, a mire a -mathematikai tudományok, a csillagászat, a geologia, optika számíthat, -_de mindez ideig senkinek sem sikerült, hogy a föld és hold között -egyenes összeköttetést teremtsen_. - -E szavakra az érdeklődés tetőpontra hágott. - -– Engedjék meg önök, hogy nehány szóval elmondjam, hogy egy némely tüzes -elme minő gazdag képzelő tehetségre valló utirajzban igyekezett a hold -titkait földeríteni. A XVII. században avval dicsekedett valami -Fabricius Dávid nevű ember, hogy saját szemeivel látta a hold lakóit. -1649-ben közzé tette egy Beaudoin I. nevű franczia «Dominico Gonzalez -spanyol kalandornak: Utazását a holdba». Ugyanekkor jelent meg Cyrano de -Bergeracnak hires Expeditió-ja, melynek Francziaországban olyan nagy -eredménye volt. Később egy Fontenelle nevű franczia kiadott egy nagy -munkát e czímen: «A világok sokasága» – mert hát azok a francziák sokat -bajlódtak a holddal; – ámde a tudomány előhaladása túlszárnyalja a -korszakalkotó munkákat is. 1835 körül megjelent a New-York American-ben -Herschel J.-nek egy művecskéje fordításban; a tudós szerző elbeszéli -ebben, hogy ő csillagászati tanulmányok czéljából a Jó-remény fokára -küldetvén, egy javított teleszkop segélyével 80 yard (a yard valamivel -kisebb, mint a méter) közelben látta a holdat. Egész világosan látott -barlangokat a holdban, melyekben vizi-lovak tanyáztak, zöld hegyeket -aranyos keretben, elefántcsont szarvú kosokat, fehér őzeket, pergament -szárnyú lakosokat, a kik hasonlók valának a denevérekhez. Ez a Locke -által – a ki amerikai volt – írt művecske nagy hatással volt az -olvasókra. Ámde nemsokára fölismerték benne a tudományos misztifikácziót -és a francziák voltak, a kik először kaczagtak rajta. - -– Micsoda, egy amerikait nevettek ki? – kiáltott fel Marton J. T. – ime, -itt _az ok háborúra_. - -– Legyen nyugodt, érdemes barátom, a míg kaczagtak, addig alaposan -felültette őket a mi földink. Még azt is megemlítem, hogy egy Pfast -János nevű rotterdami ember, 19 nap alatt a holdig felszállott -léghajóján, mely oxigénnel volt telítve, a mely tudvalevőleg -harminczötször könnyebb, mint a hydrogén. Ez az utazás is – mint az -előbbiek – természetesen a fantázia szülöttei voltak, ámde szerzője a -népszerű Poë vala, az éles elméjű amerikai iró. - -– Éljen Poë Edgar! – kiáltá lelkesedve a gyülekezet. - -– Ime, ezek voltak a kisérletek, a melyek még elég türhető tudományos -alapon nyugodtak, de egyátalában nem tudták a holddal való érintkezést -megteremteni. Mindazonáltal meg kell jegyeznem, hogy nehány gyakorlati -elméjű ember megkisérlette, hogy az összeköttetést létesítse. Nehány -évvel ezelőtt indítványozta egy német geometer, hogy Szibéria vadonjaiba -küldjenek ki egy tudósokból álló bizottságot. A bizottság a -beláthatatlan sikságon megvilágított fém-tükrök segélyével csináljon -mérhetetlen nagyságú geometriai figurákat, így többek közt annak a -bizonyos átlónak a négyzetét, melyet a francziák a «szamarak hidjának» -neveznek. «Minden művelt embernek – mondá a német geometer – fel kell -fognia észszel ez alaknak tudományos jelentőségét; már most, ha a -holdban emberek laknak, ezek meglátják, s okvetetlenűl felelni fognak -reá. Igy készen van a közlekedés föld és hold között, ha pedig ezt -elértük, úgy nagyon könnyű dolog lesz egy abc összeállítása, melynek -segélyével a hold és föld lakói értekezhetnek egymással.» - -Ez vala a német föld-mérő indítványa, ámde minde mai napig nem -valósíthatták meg s így a föld és hold között egyenes összeköttetés -nincsen. Azért hát az amerikaiak gyakorlati elméjére vár a feladat, hogy -a föld és csillagok között az összeköttetést létesítse. Igen egyszerű -ennek a módja, egyszerű az eszköze, könnyű, biztos és csalhatatlan; az -én indítványom megvilágosítja önök előtt. - -Hangos tetszés-nyilatkozatok, viharos kiáltások követték e szavakat. -Egyetlen egy hallgató sem akadt, a kit a szónok meg nem győzött, el nem -ragadt volna. - -– Halljuk!… halljuk!… Csend legyen! – kiáltozák mindenfelől. - -Midőn újra beállott a csend, Barbicane még komolyabb hangon folytatá: - -– Önök jól tudják, hogy az ágyúöntés művészete nehány év alatt a -haladásnak mily nagy fokára jutott, s még mennyire tökéletesedett volna -e fegyvernem, ha a háború tovább foly. Azt is mindnyájan jól tudják, -hogy az ágyúk ellenálló ereje és a lőpor hajtóképessége nem ismernek -határt. Nos, ezeket alapul véve, felállítám e kérdést: vajjon elegendő -előkészűlettel bizonyos ellenállási föltételek tekintetbe vételével nem -volna-e lehetséges egy löveget a holdba röpíteni?… - -E szavakra az elfogult keblekből feltört a bámulat kiáltása; aztán kevés -ideig, mint egy a mennydörgést megelőző csend állott be – aztán kitört a -vihar, a helyeslésnek kiabálása, ordítása, reszketett belé az óriási -ülésterem. Hasztalanul próbálta meg az elnök, hogy szóljon, csak tiz -percz múlva juthatott szóhoz. - -– Engedjék, hadd fejezzem be mondani valómat – folytatá nyugodtan. -Minden szempontból megvitattam a kérdést, eltökélten fogtam fel és -csalhatatlan számításaimból kiviláglik, hogy minden golyónak, mely -másodperczenkint 12,000 yard (körülbelül 11,000 méter) kezdő-sebességgel -röpíttetik a hold felé, okvetetlenül el kell oda jutnia. Azért, derék -társaim, van szerencsém ezt a csekély kisérletet önöknek figyelmébe -ajánlani. - - - - -HARMADIK FEJEZET. Barbicane tervének hatása. - -Nem lehet azt leirni, hogy minő hatással voltak az érdemes elnöknek -utolsó szavai a hallgatókra. Az volt ám a lárma! Ordítás! -Éljen-riadalom! Hip… hip… hip!… és természetutánzó hangoknak egész -ármádiája – mert ebben gazdag az amerikai nyelv. Hallatlan zsibongás, -zúgás töltötte be a termet. Működött a torok, csattogott a tenyér, -tombolt a láb. Nincs ezen mit csodálkoznunk: vannak tüzérek, a kik -ágyúikkal versenyt dörögnek. - -Barbicane a lelkesedésnek ez őrjöngése közepett is hideg, nyugodt -maradt. Hasztalan intett kezével, hogy csendesedjenek le, az elnöki -harang mennydörgését senki sem hallotta. Letépték őt az elnöki székről, -vállaikra vették és diadalmasan hordozták körül. Előbb hű társai, aztán -a mámoros tömeg. - -Mert az amerikai semmitől sem riad meg. Ezt a szót: «lehetetlen» nem -ismeri. Amerikában minden könnyű, egyszerű, a mechanikai nehézségek ott -halvaszületett gyermekek. Az igazi yankee egy hajszálnyi nehézséget sem -látott abban, hogy Barbicane tervét meg is lehet valósítani. Kimondta, -megteszi. - -Az elnök diadalmenete egész este tartott. Valóságos fáklyásmenet volt. -Irek, francziák, skótok s mind a többi nemzetiségüek, a minők Maryland -lakói, kiki a maga nyelvén kiáltozott: vivat! hurrah! bravo! -összevegyültek a leirhatatlan örömriadalban. - -A hold, mintha megértette volna, hogy róla van szó, derülten mosolygott -le, túlragyogva a föld minden világosságát. A yankeek mind reá szögezték -tekintetöket; egyik üdvözölte a kezével, másik szerető szavakat kiabált -feléje; amaz méregette a szemével, emez fenyegette; egy optikus éjfélig -egyebet sem tett, csak szemüvegeket adott el. Luna asszonyságot úgy -nézegették, mintha pályolyban ülő úrhölgy lett volna, még pedig olyan -arczátlansággal, minőre csak az amerikai földbirtokosok szoktak -vetemedni. Mintha már Phoebus szép testvére az Union birtoka lenne, -holott még csak arról volt szó, hogy egy golyót röpítsenek fel hozzá: ez -bizony elég durva módja az összeköttetésnek még egy bolygóval szemben -is; mindazonáltal a művelt nemzetek között nagyon használatos. - -Éjfélt ütött, s a lelkesedés éppen tetőpontra hágott, egyformán -elterjedt az a lakosság minden osztályához tartozók között. A városi -hatóság, a tudósok, nagykereskedők, kiskereskedők, teherhordók, az -intelligenczia, a tejfeles szájú tacskók izgatottak valának minden -porczikájukban. Nemzeti vállalkozásról volt szó; így hát a felső és alsó -része a városnak, a nagy terek a Patapsco partján, az öbölben horgonyozó -hajók mind, de mind zsúfolásig telve valának mámoros tömeggel a gin és -whisky meg az öröm telítette őket; mindenik csevegett, fecsegett, -vitatkozott, kötekedett, tapsolt, éljenezett, a gentlemantől kezdve, ki -a vendéglőben Sherry-cobblere mellett kamaszmódra terpeszkedett a -diványon, egész a hordárig, ki a Fells-Point nevű piszkos csapszékben -részegedett le a «knock me down»-tól (erős sör). - -[Illustration: BARBICANE DIADALÚTJA.] - -Hanem két óra tájt lecsendesedett az izgalom. Haza térhetett Barbicane -összetörve, önmagából kiforgatva. Herkulesi erő kellett ahhoz, hogy -valaki ekkora lelkesedésnek a viharát kiállja. A tömeg elszéledt -lassankint az utczákról. A négy vonat, mely Baltimoreban keresztezi -egymást, Ohio, Susquehanna, Philadelphia és Washington felé -hazaszállították az idegeneket a szélrózsa minden irányába és -Baltimoreban, a viszonyokhoz képest, elég nyugalom uralkodott. - -Egyébiránt tévedés volna, ha azt hinnők, hogy csak Baltimoreban vala -azon az estén akkora izgatottság, az Unio nagy városai New-York, Boston, -Albany, Washington, Richmond, Crescent-City, Charleston, Mobil, Texastól -Massachussetsig, Michigantől Floridáig minden város kivette a részét -ebből az öröm-riadalomból. A Gun-clubnak 30,000 levelező tagja mind -tudott valamit elnökük meghivójáról és mindenik egyforma -tűrelmetlenséggel várta az október 5-diki csodálatos közleményt. Ezért -mihelyt az elnök ajkáról elhangzottak a szavak, még az nap este az Unio -minden államába vitték azokat a táviró-drótok 248,447 angol mérföldnyire -egy másodpercz alatt. Elmondhatjuk tehát, hogy az északamerikai -Egyesült-Államok, melyek együttvéve tizszer akkora területüek, mint -Francziaország, ugyanabban a pillanatban tört ki éljen-riadalomban és -huszonöt millió szivet egy _heves_ dobbanással dagasztott a büszke -érezet. - -Másnap tizenötezer újságban, napi, heti, havi, kéthavi folyóiratokban -czikkeztek erről a tárgyról, különböző szempontokból vizsgálták: -fizikai, meteorologiai, nemzetgazdasági, közerkölcsi szempontokból, a -szerint, a mint a politikát vagy a művelődést tekintették előbbre -valónak. Fejtegették, hogy vajjon a hold kialakult égitest-e, vagy még -átalakuló félben vagyon? Minő látványul szolgálna a földgömbre nézve -láthatatlan oldala. - -És ámbátor még csak arról volt szó, hogy egy golyót röpítsenek feléje, -mindenki látta, hogy a vizsgálódásoknak mind ebből a pontból kell -kiindulniok. Mindenki eltelt a reménynyel, hogy Amerika fog a misztikus -holdtányér titkaiba behatolni és sokan már attól féltek, hogy a hold -meghódítása az európai politika súlyegyenét meg fogja billenteni. - -Miután a tervet szétbonczolták, senkinek sem jutott eszébe, hogy annak -megvalósításában kételkedjék; a tudós, tudományos vagy vallásos -társulatok által kiadott szakközlönyök, röpiratok, jelentések, szemlék -kiemelték előnyeit, és a bostoni «Természettudományi társulat», az -albany-i «A tudományok és művészetek amerikai társulata», a new-yorki -«Földrajzi és statisztikai társulat», a philadelphiai «Amerikai -filozofiai társaság», a washingtoni «Smithson-intézet» ezer átiratban -kivántak a Gun-clubnak szerencsét és ajánlták az elmaradhatatlan anyagi -és erkölcsi támogatást. - -Azért hetykén elmondhatjuk, hogy soha még indítvány nem tétetett, -melyhez annyi hozzájáruló csatlakozott volna; kétkedésről, -akadékoskodásról, megfontolásról szó sem vala. Európában, főleg pedig -Francziaországban a holdba lövendő golyónak eszméjét pelengérre -állították volna az élczlapok, a poeták gúnydalokkal fogadták volna: -effajta ötlettel senki sem merészelt volna előállani, nem védi vala meg -őt a csúffátételtől semmiféle életbiztosító pisztoly. Az új világban -vannak eszmék, melyeket senki sem nevet ki. - -Impey Barbicane ettől a naptól kezdve az Egyesült-Államok legnagyobb -férfiainak sorába emelkedett, a tudományok Washingtonának tekintették. -Egy eset legfényesebben tanuskodik arról, hogy minő magas polczra -kapaszkodhatik fel egy ember iránt a nép kegye. - -Nehány nappal a Gun-club hirhedt gyülése után a baltimorei angol -szintársulat szinlapja Shakespearenak «_Sok hűhó semmiért_» czímű -vígjátékát hirdette. A város lakossága a Barbicane tervére czélzó gúnyos -vonatkozásnak tartván, behatolt a nézőtérre, összezúzta az üléseket és -kényszerítette a szerencsétlen igazgatót, hogy rögtön vegye le azt a -darabot a műsorról. A direktor, mint okos ember, meghajolt a nép akarata -előtt, s ugyanannak a drámairónak «_A mint tetszik_» czímű darabját -tűzte ki előadásra. És nehány hétig hallatlan bevételei valának. - - - - -NEGYEDIK FEJEZET. A cambridgei csillagvizsgáló felelete. - -Ezenközben Barbicane az őt körülvevő ünnepeltetés közepett sem töltött -haszontalanul egy pillanatot sem. Mindenek előtt összehívta a Gun-club -választmányát értekezletre. Elhatározták, hogy a kérdésnek csillagászati -oldalára nézve felvilágosítást kérnek a csillagvizsgálóktól, azután, ha -a felelet kedvező, hozzá kezdenek a technikai rész megbeszéléséhez, hogy -semmit se mulaszszanak el, a mi a fontos kisérlet sikerét biztosíthatja. - -Szerkesztettek tehát egy világos és szabatos átiratot, külön kérdésekbe -foglalva a cambridgei csillagvizsgálóhoz Massachussetsben. Itt volt az -északamerikai Egyesült-Államok leghiresebb egyeteme, melynek főleg -csillagvizsgálója szólott messze földre. Itt voltak a legkiválóbb -tudósok és az a messzenéző teleszkop, melynek segélyével Bond az -Andromedát, e másodrangú bolygót bolygatta fel és Clarke a Siriust -fedezte fel. Így hát nem hiában bizott annyira a Gun-club ebben az -intézetben. - -Két nap múlva megérkezett a tűrelmetlenül várt válasz Barbicane -elnökhöz. Ilyeténformán vala fogalmazva: - -_A cambridgei csillagvizsgáló igazgatója Barbicanenak, a Gun-club -elnökének, Baltimoreban._ - -Cambridge, október 7. - -Folyó hó 6-dikán küldött, s a baltimorei Gun-club nevében a cambridgei -observatoriumhoz intézett levelének vétele után haladéktalanul -összehívtam a kartársakat és illendőnek tartjuk a következőkben megadni -kérdéseikre a feleletet: - -A kérdések, melyekkel hozzánk fordultak, ezek: - -1. Lehet-e golyót röpíteni a holdba? - -2. Pontos számítással minő távolságra van a hold a földtől? - -3. Körülbelül mennyi idő kellene ahhoz, hogy elegendő kezdő-sebességgel -meginduló golyó ezt az utat megtegye? ebből kifolyólag mikor kell -kilőni, hogy egy bizonyos időben a holdhoz érkezzék? - -4. Mikor fog a hold a legkedvezőbb helyzetben lenni arra nézve, hogy a -golyó megtalálja? - -5. Az égnek mely pontjára kell czélozni, hogy a löveg a kellő helyre -jusson? - -6. Az égnek mely pontján fog a hold állani, mikor a löveg találja? - -Az _első_ kérdésre így szól a felelet: - -A holdra löveget röpíteni lehet, ha sikerül annak másodperczenkint 12000 -yardnyi kezdő-sebességet kölcsönözni. Pontos számítás szerint elegendő -ez a sebesség. Minél távolabb jutunk a földtől, annak vonzó-ereje a -távolság négyzetével fordított arányban csökken; így például háromszoros -távolságnál kilenczszerte csekélyebb mozgó-erő elégséges. Vagyis a löveg -súlya rohamosan csökkenni fog, s végül abban a pillanatban teljesen -megsemmisül, midőn a földnek vonzó-erejét a hold vonzó-ereje -kiegyenlíti, mégpedig a távolságnak 47/52 részénél. Ebben a pillanatban -nem lesz a lövegnek súlya, s mihelyt tovább folytatja útját már a -holdnak vonzó-ereje lészen reá hatással, miért is reá esik a holdra. -Elméletileg e szerint megvan a lehetőség arra nézve, hogy a kisérlet -sikerülhet; hogy valóban sikerül-e, az alkalmazandó gép erejétől függ. - -[Illustration: A CAMBRIDGEI CSILLAGVIZSGÁLÓ.] - -A _második kérdésre_ ezt feleljük: - -A hold nem kör, hanem ellipsis alakjában forog a föld körül, melynek -földünk egyik tűz-pontját képezi; e szerint a hold hol közelebb, hol -távolabb vagyon a földtől, vagyis mint a csillagvizsgálók mondják, majd -a földközel-ben, majd a földtávol-ban. Legkisebb és legnagyobb távolsága -között a különbözet jelentékeny, úgy, hogy azt figyelembe kell venni. -Legnagyobb távolsága 247552 mérföld, legkisebb távolsága csak 218657 -mérföld a különbözet tehát 28895 mérföld, több mint kerületének -kilenczed része. Számításaink alapjául a földközelt kell vennünk. - -A _harmadik kérdésre:_ - -Ha a löveg másodperczenkint 12000 yardnyi kezdősebességét változatlanul -megtartja, úgy körülbelül 9 óra alatt rendeltetési helyére jut; minthogy -azonban ez a sebesség fokozatosan csökken, minden számítás szerint -300000 másodpercz vagyis 83 órára és 20 perczre van szükség, hogy arra a -pontra jusson, a hol a föld és hold vonzási ereje egymást kiegyenlítik, -innen aztán 50000 másodpercz vagyis 13 óra és 53 másodpercz alatt esik a -holdra. Ezek szerint 97 órával és 13 perczczel és 20 másodperczczel -előbb kell elröpíteni, mielőtt a hold abba a helyzetbe kerül, hova a -löveget irányítják. - -A _negyedik kérdésre:_ - -Azok szerint, a miket előre bocsátottunk, a holdnak földközeli idejét -kell választani s egyszersmind azt a pillanatot, mikor a hold a -zenithen[1] van, minek folytán a löveg által megteendő út a föld -sugarának hosszával rövidebb lesz, a mi 3919 mérföldnek felel meg; a -megteendő út végleges megállapodás szerint 214976 mérföld. Ámde ha a -hold minden hónapban egyszer a földközelbe jut is, de nem áll minden ily -pillanatban a zenithen: ez a találkozása földközelnek és zenithnek nagy -időközökben szokott csak előfordulni. Meg kell tehát ezt az időpontot -várni. Szerencsére a jövő év deczemberében a hold e kettős -találkozásának néz elébe. Éjfélkor a földközelbe jut, vagyis a földtől a -legcsekélyebb távolba s ugyanekkor a zenithen is. - -Az _ötödik kérdésre:_ - -Az előre bocsátott megjegyzéseket alapul véve, a golyót a zenithre kell -irányozni, a szem határára éppen függőlegesen, mert így a föld -vonzó-erejétől a leghamarabb megszabadul. Arra nézve azonban, hogy a -hold valamely helynek éppen a zenithjére juthasson, nem szabad ennek a -helynek nagyobb szélességi fokon feküdnie, mint a mennyire e csillagzat -az egyenlítőtől elhajlik, más szóval 0° és 28° északi vagy déli -szélességben kell lennie. Minden egyéb helyen a lövés ferde irányban -történnék, a mi a kisérlet sikerét megakadályozná. - -A _hatodik kérdésre:_ - -Abban a pillanatban, mikor a löveget elröpítik, a holdnak, mely a saját -pályáján naponta 13° 10′ 35″ utat tesz meg, négyszer ennyi távolságra -kell a zenithtől lennie, vagyis 52° 42′ 20″, mert ekkora útat kell még -megtennie. Minthogy azonban azt az eltérést is figyelembe kell venni, -melyet a földnek saját tengelye körül való forgása a lövegnél előidéz, -és minthogy az a föld 16 fél átmérőjének felel meg, mig a holdba ér a -löveg, a mi a hold kerületéhez mérve 11°-ot tesz, azt is az előbbihez -kell adni, tehát kerekszámban 64° távolságra kell állnia a holdnak a -zenithtől. Ebből következik, hogy a lövés pillanatában a holdra -irányzott szem-vonalnak a helynek vizszintjével 64°-ot kell képeznie. - -Ime ezeket a feleleteket adta a cambridgei csillagvizsgáló azokra a -kérdésekre, melyeket a Gun-club tagjai intéztek hozzá. - -Összegezzük a végeredményt: - -1. Az ágyút olyan helyen kell fölállítani, mely 0° és 28° északi vagy -déli szélesség között fekszik. - -2. A zenithre kell czélozni. - -3. A lövegnek másodperczenkint 12000 yardnyi kezdő-sebességet kell adni. - -4. A löveget jövő év deczember 1-jén 11 óra előtt 13 perczczel és 20 -másodperczczel kell kilőni. - -5. A kilövés után negyednapra éppen éjfélkor, deczember 4-dikén, abban a -pillanatban, mikor a hold a zenithhez ér, a golyó is czéljához érkezik. - -A Gun-club tagjainak tehát haladéktalanul hozzá kell kezdeniök a -munkálatokhoz, melyek egy ilyen vállalathoz szükségesek, hogy a -meghatározott időben működésbe hozzák az ágyút, mert ha ezt a deczember -4-dikét elszalasztják, akkor csak 18 év és 11 nap mulva kerül ismét a -hold a földközelbe s a zenith pontjára egyszerre. - -A cambridgei csillagvizsgáló a csillagászat elméleti kérdéseiben -felajánlja szolgálatát a Gun-clubnak és csatlakozik egész Amerika -szerencsekivánataihoz. - -A választmány nevében - -Belfast J. M. a Cambridge observatorium igazgatója. - - - - -ÖTÖDIK FEJEZET. A hold története. - -Ha abban az időben, mikor még a világegyetem chaos vala, egy végtelen -átható tekintetű szemlélő belenézett volna az ismeretlen centrumba, -millió meg millió parányt láthatott volna, a melyek a tért betöltik. -Ámde mig századok eltelének, lassankint változás állott be, a mozgó -parányokra a vonzás törvénye gyakorolta hatását. A parányok rokonságaik -szerint vegyi összeköttetésekbe léptek, elemekké váltak és alkották -azokat a köd-tömegeket, melyek az ég-ür mélységeit töltik be. - -Ezek a tömegek nyomban középpontjuk körül mozgásba jöttek. Egy-egy ilyen -közzéppont, melyet ismeretlen elemek alkotának, lassankint tömörült s -maga körül való forgását kezdé meg s később, a mint a tömöttség -növekedtével a terjedtség kisebbedett, az erőműtan örök törvényei -szerint körforgása sebesebb lett, s a mint ez a két működés -folytatódott, támadott egy elsőrendű csillag, mely a ködtömegnek -középpontjává lőn. - -Figyelmes vizsgálódással azt is észrevehette volna a szemlélő, hogy a -többi elemi részecskék éppen viselkedtek, mint a középponti csillagtest, -körforgás által sajátságos módon tömörültek, gyorsaságuk fokozódott és -megszámlálhatatlan csillag alakjában körötte, mint súlypontjuk körül -forogtak. Igy támadott egy ködfolt, minőt a csillagászat ma körülbelül -5000-et ismer. - -Ez ötezer ködfolt között van az úgynevezett tej-út, mely 18 millió -csillagból áll, melyek közül mindenik egy naprendszer középpontjává -lett. - -Ha akkor a szemlélő a tizennyolcz millió csillag közül különösen az -egyikre, mely a legszerényebb és legkevésbbé ragyogók közé tartozik,[2] -fordította volna figyelmét, egy negyedrangú csillagra, a melyet büszkén -napnak neveznek: akkor a világrendszer alakulásának minden jelenségét -nyomról-nyomra kisérhette volna. - -A napot meg tényleg úgy látta volna, mint gázat, mely mozgó -részecskékből áll, és megfigyelhette volna; miképen forog saját tengelye -körül, hogy a centralizálás munkáját végezze. Megfigyelhette volna, hogy -az erőműtan törvényei szerint a terjedtség csökkentével gyorsaságban -gyarapodott és elérkezett az idő, mikor a középponttól futó erő a -középpontba vonzó erőt, mely a részecskéket a középpont felé hajtá, -legyőzte. - -Akkor újabb jelenség kötötte volna le a szemlélő figyelmét. Észrevette -volna, hogy a részecskék az egyenlitő tájékán, miként az elszakadt -parittyából a kő elröpül, elválnak s a naptest körül több középponti -gyürüt alkotnak, mint a minő Saturnus; s a mint tovább ezek az -ős-anyagból való gyürük, melyek magok körül is forognak, a középponti -tömeg körül való forgásban eltördelőzve, alsóbb rendű ködcsillagokká: -bolygókká oszlanak fel. - -Ha aztán a szemlélő minden figyelmét ezekre a bolygókra fordítja vala, -észreveszi, hogy ezek is olyanok, mint a nap, s egy vagy több kozmikus -gyürünek adnak életet, melyekből az alsóbb rendű csillagok származtak; -ezeket nevezik holdaknak. - -Igy jut az ember annak az ismeretére, hogy paránytól részecskékre, -részecskéktől ködfoltokra, továbbá középponti csillagra, középponti -csillagtól a napra, naptól a bolygókra és ezek holdjaira vezet a -világegyetem fokozatos alakulása. - -A nap, úgy látszik, elvész a csillag-világ végtelen birodalmában, s -mindazonáltal a jelenleg uralkodó tudományos elmélet szerint a tejútnak -ködfoltjai közé tartozik. Az aetheri ürben oly kicsiny s mégis egy világ -középpontja és magában véve rendkivül nagy, mert 400 ezerszer akkora, -mint a föld. Nyolcz bolygó kering körülötte. Ezek a legközelebb esőktől -a legtávolabb esőkig sorrendben: Merkur, Venus, a Föld, Mars, Jupiter, -Saturnus, Uranus, és Neptunus. Ezeken kivül a Mars és Jupiter között -más, kevésbbé fontos égitestek is keringenek rendszeresen, a melyek -talán több ezer darabra szakadt részecskéi egy nagyobb bolygónak. A -teleszkop e fajta csillagot a mai napig kilenczvenhetet fedezett föl.[3] -E függő-viszonyban levő égitestek közül, melyek fölött a nehézkedés nagy -törvénye értelmében a nap elliptikus pályáján uralkodik, némelyiknek -megvan a maga holdja. Uranusnak és Saturnusnak van nyolcz holdja, -Jupiternek négy, Neptunusnak talán három, a Földnek egy. Ezt az egyet, a -mely a naprendszer legjelentéktelenebbjei közé tartozik: a mi _holdunk;_ -az a hold, melyet az amerikaiak vakmerő elméje meg akart hódítani. - -Az éjnek e csillaga a miatt, hogy aránylag oly közel van, és gyorsan -váltakozik alakja, a nappal együtt már kezdettől fogva igen hamar -felköltötte a föld lakóinak figyelmét; ámde a nap tekintetét nem lehet -kiállani, vakító fénye kényszeríti a szemlélőt, hogy szemeit lesüsse, ha -reá néz. A nyájas hold szereti az embereket, megengedi, hogy szelid -szépségében gyönyörködjünk; nem hevíti becsvágy, néha abba is -beleegyezik, hogy tündöklő bátyja, a nap, őt homályba takarja. A -mohamedánok a földnek e hű társát háladatosságból avval tisztelték meg, -hogy hónapjaikat kör-útja után osztották fel.[4] - -A föld őslakói ennek a csillagzatnak különös tisztelői voltak. Az -egyiptomiak Izisnek nevezték, a föniciaiak Astartenak, a görögök -Phoebe-nek nevezték, Zeus és Latina leányának tartották és a -holdfogyatkozást úgy magyarázták, hogy Diana ilyenkor titkos látogatóban -van a szép Endymionnál. A mithologia szerint a nemeai oroszlán -körüljárta Luna arczulatát, mielőtt a földön megjelent; Agesianax költő -versben dicsőítette édes tekintetű szemét, bájos orrát, kedves száját, -melyek az imádásra méltó Selenenek megvilágított részét szemléletessé -teszik. S habár a régiek a holdnak minéműségét, hőmérsékét, szóval -moralis tulajdonságait mithologiai szempontból fel is fogták, -mindazonáltal a hold-ismeretében még a tudósok is nagyon tudatlanok -voltak. - -Egyik-másik csillagász mégis némely kiváló tulajdonságát födözte fel már -a régi időkben, melyeket a tudomány ma is elfogad. Igaz ugyan, hogy az -arkadiaiak azt mondták, hogy a hold mikor még nem létezett, a földön -lakott; Simplicius azt tartotta, a kristály-menyboltozaton van -megerősítve és nem mozoghat; Tatius a napból lehasított töredék-darabnak -tekintette; Klearchos, Aristoteles tanítványa csiszolt tűkörlapnak -minősítette, mely az Oczeánt visszatükrözi; mások a föld kipárolgásának -mondák, mely oda fenn összesürűsödött, avagy félig tűzből, félig jégből -alkotott alkotott golyónak, mely tengelye körül forog… No de voltak -tudósok, kik optikai műszerek nélkül is éles elmével kitalálták -törvényeit. - -A miletosi Thaley Kr. e. 406-dik esztendőben úgy vélekedett, hogy a -holdat a nap világítja meg; a samosi Aristarchos helyes magyarázatát -adta változásainak; Kleomenes azt tanította, hogy kölcsönvett fényt -sugároztat vissza. A chald Berozus, hogy körforgásának időtartama -megfelel kerületének, s ebből kimagyarázta azt a tényt, hogy a holdnak -mindig ugyanazt az oldalát látjuk. Végül Hipparchus időszámításunk előtt -kétszáz esztendővel némely egyenetlenségeket vett észre a hold -forgásában. - -Ezek az észleletek később igazaknak bizonyultak, s az újabb csillagászok -hasznát vették nekik. Ptolomäus a második és az arab Abul-Wéfa a tizedik -században kiegészítették Hipparchos megjegyzéseit a szabályellenességre -vonatkozólag, melynek a hold a nap hatása alatt hullám-vonalú pályáján -ki vagyon téve. Később Kopernikus a XV. és Tycho Brahe a XVI. században -teljesen megállapították a hold csillagászati szerepének egész -rendszerét. - -[Illustration] - -Ebben az időben határozták meg teljesen forrását; de fizikai alkatáról -keveset tudtak. Akkor magyarázta meg Galilei bizonyos változataiban -beálló fény-jelenségeket az által, hogy a holdban hegyeket -föltételezett, melyeknek átlagos magasságát 4500 ölnyire becsülte. -Később Helvetius, egy danzigi csillagász, 2000 ölre szállította le, ámde -kortársa, Riccioli, 7000 ölre emelte. A XVIII. század végén Herschel, ki -a legerősebb teleszkoppal vala fölfegyverezve, erősen megcsökkentette e -számokat, mert a legmagasabb hegyeket 1900 ölre becsülte ugyan, de átlag -véve 400 ölre a holdban levő hegyek magasságát. No de Herschel is -tévedett, szükséges vala még, hogy Schröter, Louville, Halley, Nasmythy, -Biachini, Pastorf, Lohrmann, Gruithuysen és különösen Beer és Bödeler -tanulmányozzák kitartóan, mig végre a kérdést véglegesen megoldhaták. Az -utóbbi két csillagász 1905 hegyet mért meg, melyek közül hat magasabb -mint 2600 öl, huszonkettő 2400; a legmagasabb csúcs 3801 ölnyire nyúlik -fel a hold-fölületén. - -Ugyanebben az időben jutottak tökéletesebb ismeretére a hold -alkotásának. Úgy mutatkozék, hogy tele van kráterrel és minden -vizsgálódás igazolta, hogy vulkanikus természetű. Abból, hogy az általa -eltakart bolygók fénysugarai minden törés nélkül jutnak hozzánk, azt -következtették, hogy légköre csaknem teljességgel nincsen. Abból, hogy -levegője nincs, csaknem biztosra vették, hogy hijával lehet a víznek is. -Mindebből világos, hogy a hold lakóinak sajátságos szervezettel kell -birniok, hogy ott megélhessenek, a mi szervezetünktől merőben eltérőnek. - -Végre az újabb vizsgálati módszerek és tökéletesbített műszerek -segítségével a holdat szakadatlanul vizsgálták és felületének egy -pontján sem siklottak tova, habár átmérője kétezerötszáz mértföld, -felülete pedig a földénél tizenháromszor kisebb, kerülete 49-ed része a -föld kerületének; a csillagászok szeme minden titkát kifürkészte és ezek -az ügyes tudósok csodálatos megfigyeléseiket még tovább folytatják. - -Igy megfigyelték azt is, hogy teli hold alkalmával a hold tányérának -némely helyén fehér vonalak láthatók, a változások alatt feketék. -Pontosabb tanulmányozás után sikerült e vonalak minéműségéről biztosabb -ismereteket szerezni. Hosszú, keskeny barázdák valának ezek, -párhuzamosan haladó barázda-szélekkel, melyek a vulkánok krátereinél -futnak össze nyolczszáz öl szélességűek és 10–100 mérföld hosszúságuak. -A csillagászok elnevezték barázdáknak, de ennél többet aztán róluk nem -tudtak mondani, de azt sem tudták meghatározni, hogy vajjon nem -kiszáradt ágyai-e néhai való folyóknak. Ezért remélték az amerikaiak, -hogy ezt a geologiai kérdést előbb vagy utóbb megoldják. Azt is czélul -tüzték ki, hogy azokat az árkokat is átkutatják, melyeket Gruithuysen -müncheni tanár fedezett fel, a ki azokat a holdbeli mérnökök -erődítményének tartotta. Ez a két vitás kérdés no meg sok egyéb más nem -világosodhatik meg előbb, mig a főld és a hold között egyenes -összeköttetés nem létesül. - -Fényének erejére nézve nem volt mit tanulniok, tudták, hogy az -300000-szer gyöngébb, mint a napfény, továbbá azt sem, hogy melegét a -thermometer nem fogja fel. A mi a «hamuszürke-fényt» illeti, azt a -földről a holdra visszavetődő napsugarak okozzák, a melyek úgy tünnek -fel, mintha a hold tányérát kiegészítenék, mikor ez fél vagy negyed hold -alakjában látható. - -A Gun-club elhatározta, hogy a tudománynak, a holdról eddig -megállapított ismereteit minden szempontból: kozmografiai, geologiai, -politikai, erkölcsi szempontból tökéletesebbekké fogja tenni. - - - - -HATODIK FEJEZET. A mi az Egyesült-Államokban most már nem lehet -ismeretlen és a mit már többé nem szabad hinni. - -Barbicane indítványának az lőn a legelső hatása, hogy mindazok a -csillagászat által megállapított tények, melyek a holdra vonatkoztak, -naponkint szőnyegre kerültek. Mindenki törte magát, hogy azokat buzgón -tanulmányozza. Úgy tetszett, mintha a hold most tünt volna fel először a -szemhatárán és mindezideig senkisem látta volna az égen. - -Divatba jött a hold: ő lett a nap hőse, a nélkül, hogy szerénysége -csorbát szenvedett volna, elfoglalta méltó helyét a csillagok között, de -gőgössé nem vált. Az ujságok fölfrissítették azokat a régi adomákat, -melyekben a holdat, mint a «farkasok nap»-ját dicsőítették, -megemlékeztek arról a hatásról, melyet a régi idők tudatlansága a -holdnak tulajdonított és minden rangú és rendű dicsőítő énekeket -zengének róla; még szóélczeket is faragtak volná rá: egész Amerika -_holdkórossá_ lett. - -A tudományos folyóiratok külön-külön azokról a kérdésekről értekeztek, -melyek a Gun-club vállalatával összefüggésben voltak; a cambridgei -csillagvizsgáló feleletét közölték, magyarázgatták és minden ellenvetés -nélkül helyeselték. - -Egy szó, mint száz, még a legkevésbbé tudós yankeenek sem vala szabad a -holdra vonatkozó ismeretek közül csak egyetlen egyet is nem tudni, épp -olyan kevéssé a legbárdolatlanabb amerikai vén fehércselédnek az meg -éppen bűn lett volna, ha a holdra vonatkozó babonás vélekedésnek hivei -maradnak. A tudomány minden úton-módon lelkökbe szivárgott: füleiken, -szemeiken át. Teljes lehetetlenség volt, hogy valaki továbbra is szamár -maradjon – csillagászati dolgokban. - -Eddigelé sok ember nem tudta, hogy miképpen lehet a föld és hold között -levő távolságot kiszámítani. Felhasználták ezt a körülményt arra, hogy -ez ismeretekhez a hold parallaxjának mérése által jutnak. Ha ez a szó -szeget ütött a fejökbe, akkor megmagyarázták, hogy így nevezik azt a -szöget, melyet a föld átmérőjének két végpontjáról a holdba húzott -egyenes vonal képez. Ha pedig ennek a módszernek megfelelő voltában -kételkedtek, akkor bebizonyították nekik kézzelfoghatólag nemcsak azt, -hogy a föld és hold között levő távolság 234,347 angol mérföld, hanem az -is, hogy a csillagászok még csak hetven mérfölddel sem mondtak többet -vagy kevesebbet. - -Azoknak, a kik a hold forgásával nem valának eléggé tisztában, az -ujságok mindennap megmagyarázták, hogy kétféle forgása van: először a -saját tengelye, másodszor a föld körül, s hogy ezt a két forgást -egyszerre végezi, még pedig 27⅓ nap alatt. - -A saját tengelye körül való forgása a hold felületére nézve előidézi a -nappalt és éjjelt, csakhogy egy hónap alatt a hold felületén csak -_egyszer van nappal_ és csak _egyszer éjjel;_ s ezek mindenike 354½ -óráig tart. Ámde szerencsére a holdnak azt a felét, mely a föld felé -néz, a föld oly fénynyel világítja meg, mely a hold fényénél -tizennégyszer erősebb. A hold másik felén, melyet mi nem láthatunk, -természetesen 354 óráig tartó teljes éjjel uralkodik, melyet csak a -csillagokról reávetődő fény szelidít. Ennek a jelenségnek egyedül az a -sajátság a magyarázója, hogy a tengely körül való forgás és a föld körűl -való pályafutás egy időben történik; oly jelenség ez, a mely Cassini és -Herschel szerint a Jupiter holdjánál is előfordul és valószinüleg minden -holdnál. - -Egy némely eléggé okos, de makacsfejű ember nem értette meg azonnal, -hogy a hold a föld körül és saját tengelye körül forogva mindig ugyanazt -az arczulatát fordítsa felénk. Erre ezt a magyarázatot adták: - -[Illustration: A HOLD.] - -– Menjen be az ebédlő szobájába és kerülgesse az asztalt, de úgy, hogy -arczczal folyton az asztal közepefelé forduljon; ha ennek a körsétának -vége van, nemde saját tengelye körül is megfordult, mert szemeivel a -szoba minden szögletét láthatta. Nos, az ebédlő szoba az ég, az asztal a -föld, a hold pedig ön. - -És ez a hasonlat pompásan kielégítette őket. - -Tehát a hold mindig ugyanavval a felével fordul a föld felé. -Mindazonáltal, ha pontosak akarunk lenni, azt is hozzá kell tennünk, -hogy ama bizonyos imbolygó mozgása miatt északtól dél és nyugattól kelet -felé – ez a libratio – felénél valamivel több látható a földről -körülbelül 57 század része. - -Minthogy a tudatlanok a holdnak körforgásáról éppen annyit tudtak, mint -a cambridgei csillagvizsgáló igazgatója, nyugtalanította őket a holdnak -föld körül való forgása: húsz tudományos folyóirat nyomban útba -igazította őket. Megtanulták az ujságokból, hogy az égboltozat -megszámlálhatatlan csillagseregével egy nagy lapnak tekintendő, melyen a -hold körülsétálgat s a föld lakóinak az idő járását mutatja, mint egy -óra; hogy a hold e sétája alkalmával változatos alakokban jelenik meg; -hogy tele hold van, ha a nappal ellenkező állást foglal el (oppositio), -vagyis: a nap, föld és hold egyenes vonalban, középen a föld; hold-újság -pedig akkor van, ha a nap és föld közé jut (conjunctio); végre, hogy a -hold első és utolsó negyede akkor van, ha annak a derékszögnek a csúcsán -van, melyet a naptól és földtől húzott egyenes vonalak képeznek. - -Egynémely éles elméjű yankee ebből arra következtetett, hogy -holdfogyatkozás csak conjunctio vagy oppositio esetén lehet, és helyes -vala az itéletök. Conjunctio alkalmával elsötétítheti a hold a napot, -oppositio esetén a föld sötétítheti el, és annak, hogy a hold körútja -alkalmával nincsen kétszer holdfogyatkozás, az az oka, hogy a hold -forgásának síkja a föld mozgásának irányában hajlik. - -A mi a holdnak a szemhatár fölött való magasságát illeti, arra megfelelt -a csillagvizsgáló átirata. Mindenki tudta, hogy ez a magasság, a -szerint, a minő szélességi fokon áll a szemlélő: változik. Az egyetlen -zóna, hol a hold a szemlélőnek éppen a feje fölött van, csupán az -egyenlítő és az északi vagy déli szélesség 28° között lehet. Ezért -ajánlották a csillagászok olyan sürgősen, hogy e kisérletnél ezt a zónát -válaszszák a vállalkozók, mert csak itt lehet függőleges irányban -elröpíteni a löveget és győzhetik le leghamarább a föld vonzóerejét. A -vállalat sikere ettől az egy lényeges föltételtől függött s így a -közvéleménynek ez iránt élénken kellett érdeklődnie. - -A mi a holdnak a föld körül való útját illeti, annak a cambridgei -observatorium kimerítően megadta a magyarázatát, a föld minden -tudatlanja megtanulhatta, hogy a hold nem kört ir le pályáján, hanem -ellipsist, a melynek egyik fokusán áll a föld. Ilyen elliptikus -pályafutása van minden bolygónak és holdnak, s az észszerű mechanika -teljes bizonyossággal bebizonyítja, hogy ez nem is képzelhető el -másképpen. Természetesen azt is felfogták észszel, hogy a holdnak -föld-közele azt jelenti, hogy ilyenkor a hold legközelebb áll a földhöz; -a föld-távola pedig azt, hogy ilyenkor a legtávolabb áll. - -Ezt tehát minden amerikai tudta, akár akarta tudni, akár nem, s így ha -csak tisztességes embernek tartá magát, senki efféle dolgokban tudatlan -nem lehetett. No de, ha e módon el is terjedtek gyorsan a helyes -nézetek, még sem volt könnyű dolog egy rakás tévedést és hiábavaló -aggaskodást kiirtani. - -Így pl. némely derék polgár a mellett erősködött, hogy a hold hajdanában -üstökös csillag volt, aztán hosszura nyúlt pályáján a föld közelébe -jutva, annak vonzó ereje által lebilincselteték. Ezek a -kocza-csillagászok e módon a holdnak elégett külsejét akarták -megmagyarázni. De hát ezeknek csak azt kellett feleletül adni, hogy az -üstökösöknek van légköre, a holdnak pedig vagy nincs, vagy igen csekély: -erre aztán nem tudtak megfelelni. - -Mások egynémely aggaskodásuknak adtak kifejezést a holdra vonatkozólag. -Azt hallották ugyanis, hogy a kalifák kora óta, a hold körforgásában -bizonyos arányú gyorsasággal gyarapodik. Ebből egészen ok szerűen azt -következtették, hogy a gyorsabb mozgásnak a két csillagzat között való -távolság csökkenése felel meg, ha pedig ez a kettős működés a -végtelenségig foly, akkor a holdnak egyszer majd a földre kell hullania. - -No de le kellett erről az aggodalmukról a jövendő nemzedékekre -vonatkozólag mondaniok, mert Laplace számításai szerint a hold -mozgásának gyorsulása igen szük határok között érvényesűl, s hogy reá -aránylagos csökkenésnek kell beállania: miért is a naprendszerben a -súlyegyennek megbomlása a jövőben nem fenyeget. - -Hátra voltak még a babonás tudatlanok, a kik nem elégedtek meg avval, -hogy semmit sem tudtak, hanem hogy sokkal többet tudtak abból, a mi nem -is létezik; no meg a holdról a soknál is többet tudtak. Egyik a holdat -csiszolt tükörlapnak nézte, melyben az emberek a föld különböző pontjain -nézegetik magukat és egymással gondolataikat közlik. Másik a mellett -tanuskodik, hogy ezer új hold közül 950 mindig valami emlékezetre méltó -változást jelentett, pl.: vízáradást, forradalmat, földrengést stb., -erősen hittek tehát abban, hogy a holdnak misztikus befolyása van az -emberi sorsra; azt is beszélték, hogy a föld és hold lakóit egymáshoz a -rokonszenvnek egy fonala köti össze; Mead doktorral azt állították, hogy -a holdnak az emberi szervezetre elhatározó befolyása van; fiúgyermekek -csak hold-újságban születnek, leánygyermekek csak utolsó-negyedben stb. -stb. Végre ezeket a balgatagságokat is sutba kellett vetniök, s habár -ezóta a hatalmától megfosztott hold azok szemében, a kik a hatalmasok -előtt szeretnek farkat csóválni, nagyon sokat veszített, s habár sokan -ezóta semmit sem adtak is reá: mégis a túlnyomó többség kegyébe fogadta. -A yankeeknek nem volt egyéb becsvágyuk, mint az, hogy a levegőégnek ezt -az új kontinensét hatalmukba kerítsék és a csillag-zászlót az amerikai -Egyesült-Államok legmagasabb csúcsaira kitűzzék. - - - - -HETEDIK FEJEZET. A löveg dicsérete. - -A cambridgei observatorium október 7-diki csodálatraméltó átiratában -csillagászati szempontból megvitatta a kérdést; mert arról volt szó, -hogy technikai megoldását tegyék lehetővé. Minden más országban -legyőzhetetlennek tartották volna a nehézségeket, melyek gyakorlati -szempontból fölmerültek. Amerikában mindez csak gyermekjáték volt. - -Barbicane elnök haladéktalanul kinevezett a Gun-club kebelében egy -előkészítő-bizottságot. Ennek a bizottságnak a feladata, hogy három -gyűlésben megvitassa a három főkérdést: az ágyú, a löveg és a lőpor -kérdését. Négy igen értelmes tagot választottak meg: Barbicanet, -túlnyomó szótöbbséggel Morgan tábornokot, Elphiston őrnagyot s jelentést -tevő titkárul a nélkülözhetetlen Maston J. T.-t. - -Október 8-dikán tartotta az első gyülést a bizottság Barbicane elnök -lakásán, Republican-street 3. Minthogy ilyen fontos értekezletet a -gyomor kivánságainak megzavarnia nem volt szabad, az asztal, mely köré -telepedtek, sandvichs-sal és tekintélyes theáskannákkal tele vala. -Maston megerősítette kampója között a pennáját és az ülés megkezdődött. - -[Illustration: AZ ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG MŰKÖDIK.] - -Barbicane kezdé meg a szót: - -– Kedves társaim, – mondá, – a ballisztika legfontosabb problemáinak -egyikét kell megoldanunk, azét a tudományét, mely a lövegek -mozgóerejével foglalkozik: azt a testet kell vizsgálnunk, melyet -valamely hajtóerő a végtelen űrbe kiröpít, s aztán magára hagy… - -– Oh a ballisztika!… a ballisztika!… kiáltott fel a megindulás hangján -Maston J. T. - -– Talán helyesebb lett volna, – folytatá Barbicane, – ha első ülésünk -tárgyául az ágyút vettük volna… - -– Én is azt hiszem, – veté közbe Morgan tábornok – - -– És mégis – vevé át a szót Barbicane – a kérdésnek érettebb -megfontolása után elsőbbséget kell adnunk a löveg kérdésének, minthogy -ennek méreteitől függ az ágyú nagysága. - -– Szót kérek! – kiáltott Maston J. T. - -Készséggel megadták neki. - -– Vitéz barátaim, – mondá harsány hangon, – elnökünknek igaza van, a -lövegé az elsőség. A golyó, melyet mi a holdba röpítünk, a mi követünk -és én szeretném ezt a golyót erkölcsi szempontból vizsgálatom tárgyává -tenni. - -Egy lövegnek e szokatlan szempontból való vizsgálata rendkívűl -fölkeltette a bizottság tagjainak kiváncsiságát, azért Maston szavaira a -legfeszültebb figyelemmel hallgattak. - -– Kedves társaim – folytatá ez – rövid óhajtanék lenni; mellőzöm a -fizikai golyót, a mely gyilkol, én csak a mathematikai, az erkölcsi -golyóról beszélek. Én a golyóban az emberi hatalomnak legfényesebb -bizonyítékát látom; a golyó-alkotás tette az embert a világ alkotójához -leghasonlatosabbá. - -– Nagyon helyes! – mondá Elphistone őrnagy. - -– Bizonynyal, – kiáltá a szónok, – a mint az Isten a csillagokat és -bolygókat teremtette, úgy teremtette az ember a golyót, a világürben -bolyongó csillagoknak e mását, mert hiszen a csillagok is valójában -lövegek! Isten teremtette az elektromosság, a fény, a csillagok, az -üstökösök, a bolygók, a holdak gyorsaságát, ő a hang és a szél -gyorsaságát! Mi teremtettük a golyó gyorsaságát, a mely a vasút és a -leggyorsabban futó paripák gyorsaságát is százszorta túlszárnyalja. - -Maston J. T. lelkesedett; ezt a dicsérő éneket lirai lendülettel zengé. - -– A számok beszélnek ékesen, – folytatá. – Vegyük csak a szerény -huszonnégy-fontost, habár a villamosságnál 800,000-szer lassabban röpül, -640,000-szer lassabban a fénynél, 76-szor lassabban, mint a föld a nap -körül, – mégis túlszárnyalja a hang terjedési sebességét, -másodperczenkint 1200 lábnyi útat tesz meg; tiz mp. alatt 2000-et, 14 -angol mérföldet egy percz alatt, 840 mérföldet egy óra alatt, 20,100 -mérföldet egy nap alatt és egy év alatt éppen akkora útat, mint a föld -egyenlítőjének két pontja a földnek tengelye körül való forgásánál, -vagyis: 7.336,500 mérföldet: tehát 11 nap alatt a holdba érkeznék, -tizenkét év alatt a naphoz. Ezt tehetné meg a szerény golyó, a mi -alkotásunk! Mi lenne akkor, ha húszszor akkora gyorsaságot kölcsönöznénk -neki! Oh, dicső golyó, hiszem és vallom, hogy tégedet, mint a mi -követünket, oda fönn illendő tisztelettel fogadnak. - -Ezt a beszédet a bizottság tagjai harsogó éljennel fogadták és Mastonnak -szerencsét kivántak hozzá. - -– És most, – mondá Barbicane, – miután a költészetnek is megadtuk a maga -szerepét, hadd szóljunk egyenesen a tárgyhoz. - -– Hajlandók vagyunk rá, – válaszolák a bizottság tagjai és mindenik -féltuczat sandwichsot nyelt el. - -– Önök ismerik a mi feladatunkat, – folytatá az elnök, – arról van szó, -hogy egy lövegnek másodperczenkint 12,000 yardnyi[5] gyorsaságot adjunk. -Én hiszem, hogy ez nekünk sikerülni fog. Mindenek előtt vegyük szemügyre -az eddig elért gyorsaságokat; Morgan tábornoknak módjában áll, hogy -erről minket felvilágosítson. - -– Annál is inkább, – felelé a tábornok, – mert a háború alatt a -kisérletező bizottság tagja voltam. Megjegyzem, hogy Dahlgreen -százas-ágyui, melyek 15,000 láb távolságra röpítették a golyót, -lövegeiknek 500 yardnyi kezdő sebességet kölcsönöztek. - -– Jól van. És Rodman Columbiadja?[6] – kérdé az elnök. - -– A Hamilton erősség mellett, New-York közelében használt Rodman-féle -Columbiad féltonna[7] súlyú golyókat hat mérföldnyire röpített -másodperczenkint, 600 yardnyi kezdő sebességgel. Oly eredmény ez, minőre -az angol Armstrong és Palliser soha nem jutottak. - -– Persze, az angolok! – mondá Maston J. T., fenyegetőleg emelvén karját -nyugat felé. - -– E szerint a 800 yardnyi kezdő sebesség eddigelé a legnagyobb, – veté -közbe Barbicane. - -– Úgy van, – válaszola Morgan. - -– Meg kell jegyeznem, – szólott közbe Maston J. T., – hogy az én -mozsaram, ha szét nem pukkadt volna… - -– Az ám, csakhogy mégis szétpukkadt, – viszonzá jóakaró kézmozdulattal -Barbicane. – Nekünk kiindulási pontul ezt a 800 yardnyi sebességet kell -fölvennünk. Huszszor ekkora sebességet kell elérnünk. Minthogy e -sebesség elérésének módozatát egy másik gyülésen fogjuk szőnyegre hozni, -most arra fordítsuk minden figyelmünket, derék társaim, hogy minő méretű -legyen a golyó. Azt bizonyára belátják, hogy nem lehet szó csak féltonna -súlyú golyóról. - -– Miért nem? – kérdé az őrnagy. - -– Azért nem, – veté közbe élénken Maston, – mert a mi golyónknak olyan -nagynak kell lennie, hogy magára vonja a hold lakóinak figyelmét. - -– Úgy van, – válaszolt Barbicane, – és még egy másik fontos okból. - -– Mit ért ön ez alatt a fontos ok alatt, Barbicane? – kérdé az őrnagy. - -– Azt értem, hogy nem elég az üdvösségre, hogy egy löveget elröpítsünk s -aztán vele tovább ne törődjünk, követnünk kell azt addig a pontig, a míg -czéljához ér. - -– Hm! – kiáltotta fel kissé meglepetve a tábornok és az őrnagy. - -– Mindenesetre, mert kisérletünknek nem lesz semmi eredménye. - -– Nos, – vélekedék az őrnagy, – és a lövegnek rendkivüli méretűnek kell -erre a czélra lennie? - -– Nem, kérem szeretettel, hallgassanak meg. Tudják, hogy az optikai -műszerek immár nagyon tökéletesek, némely teleszkop hatszázszoros -nagyításra alkalmas, úgy, hogy ezeken át a holdat negyven angol mérföld -távolságban láthatják. Ebből a távolságból a hatvan láb nagyságú testek -egészen láthatók. Hogy a teleszkopok erejét tovább nem fokozták, annak -az az oka, mert a látás tiszta voltának rovására esnék. Minthogy a hold -fénye gyönge, visszaverődött fény, arra már gondolni sem lehet, hogy még -nagyobb legyen a teleszkop ereje. - -– Nos, mit akar ebből következtetni! – kérdé a tábornok. A löveget ön 60 -lábnyi átmérőjűvé akarja öntetni? - -[Illustration: RODMAN «COLUMBIAD»-JA.] - -– Nem! - -– Avagy a holdnak intenzivebb fényt akar kölcsönözni? - -– Azt akarom. - -– Az egy kissé merész dolog, – kiáltott fel Maston J. T. - -– Pedig nagyon egyszerű a dolog, – viszonzá Barbicane. Mert ugyan nem -lesz-e a holdnak erősebb fénye, ha sikerül nekem azt a levegő-réteget, -melyen át e fény hozzánk hatol, ritkítani? - -– Minden bizonynyal. - -– Nos tehát, erre a czélra elég lesz, ha a teleszkopot egy magas hegy -csúcsára állítjuk fel. - -– Kapitulálok, – viszonzá az őrnagy. – Minő bámulatos ügyessége van -önnek arra nézve, hogy a dolgokat egyszerűvé tegye… és minő -fényerősítésre számít? - -– Negyvennyolczezerszeres erősítésre, úgy, hogy a holdat öt mérföld -távolságra láthatjuk, és arra nézve, hogy a holdban levő tárgyak -láthatókká váljanak, elegendő lesz, ha kilencz lábnyi az átmérőjük. - -– Pompás! – kiáltott fel Maston, – e szerint a mi lövegünk kilencz láb -átmérőjű lesz? - -– Annyi. - -– Engedje meg, – veté közbe Elphiston őrnagy, – hogy megjegyezzem, a -lövegnek súlya is van… - -– Lassan, őrnagy, – válaszolt Barbicane, – mielőtt a lőveg súlyáról -beszélnénk, főlemlítem, hogy elődeink e tekintetben csodákat műveltek. -Nincs szándékomban világért sem azt állítani, hogy a ballisztika nem -fejlődött, de meg kell jegyeznem, hogy már a középkorban bámulatos -eredményekre jutottak, – mondhatnám bámulatosabbakra, mint mi. - -– Például, – viszonzá Morgan. - -– Bizonyítsa be, a mit mond, – kiáltott fel tüzesen Maston J. T. - -– Semmi sem könnyebb, mint ezt bebizonyítani, – felelt Barbicane. – -Mondhatok példákat. Mikor II. Mahomed 1453-ban Konstantinápolyt -ostromolta, 1900 fontos kő-golyókat dobáltak, mondhatom csinos kis -darabkák lehettek. - -– Ej ha! – mondá az őrnagy, – 19 mázsa, derék egy szám. - -– A máltai lovagok korában, a St. Elme erősségen volt egy ágyú, mely -2500 fontos löveget röpített tova. - -– Lehetetlen! - -– Végül egy franczia történetiró tanusága szerint XI. Lajos idejében -volt egy mozsár, mely csak 500 fontos bombákat lőtt ki ugyan; de ez a -Bastilletől, hova a bolondok az okosakat becsukták, Charentonig hatolt, -hol viszont a bolondokat tartották fogva az okosak. - -– Nagyon jó! – mondá Maston J. T. - -– Ugyan mi minden történt velünk azóta, ha röviden összefoglaljuk. Az -Armstrong-ágyú ötszáz fontosokat, a Rodman-Columbiad féltonnásokat hord. -Úgy tünik fel, hogy az ágyúk röpítő ereje növekedett, de a golyók súlya -fogyott. Ha mi e tekintetben buzgólkodunk, elérhetjük, hála a tudomány -fejlődésének, azt, hogy lövegeink tizszer akkora súlyuak lesznek, mint a -II. Mohamed-é és a máltai lovagoké. - -– Nyilván úgy lehet, – mondá az őrnagy, – de minő érczből kivánja -öntetni ezt a löveget? - -– Egyszerű öntött vasból, – vélekedék Morgan tábornok. - -– Piha, öntött vas!… kiáltá Maston J. T. megvetően, – nagyon közönséges -matéria az egy olyan golyónak, mely a holdba megy látogatóba. - -– Ne túlozzunk, tiszteletre méltó barátom, – viszonzá Morgan, – az -öntött vas megfelel. - -– No hát, – folytatá Elphiston őrnagy, az a golyó öntött vasból, kilencz -lábnyi átmérőjű, s ennek arányosan megfelelő nagyságu még mindig szörnyű -súlyos leend. - -– Az ám, ha tömör, de korántsem, ha üres, – mondá Barbicane. - -– Üres?… Tehát kartács-gránát? - -– A melybe táviratokat dughatunk és mintákat a terményeinkből? - -– Úgy van, üres golyónak kell lenni minden áron, viszonzá Barbicane. – A -108 hüvelyk átmérőjű tömör golyónak súlya 20,000 font volna; bizonyára -számot tevő súly. Minthogy azonban a golyónak bizonyos keménységünek is -kell lennie, azt ajánlom, hogy legyen a mi golyónk 5000 fontos. - -[Illustration: A MÁLTAI LOVAGOK ÁGYÚJA.] - -– Minő vastagok legyenek az oldalfalak? – kérdé az őrnagy. - -– A rendes aránynak megfelelően, – vélekedék Morgan, – 108 hüvelyk -átmérőnek legalább két lábnyi vastag fal felel meg. - -– Ennyi túlságosan sok volna – viszonzá Barbicane. Méltassák -figyelmökre, hogy a jelen esetben nem olyan golyóról van szó, mely -falakat fúr keresztül; elegendő, ha az oldalfalak oly erősek, hogy a -lőpor robbantó erejét ellensulyozzák. E szerint ez a kérdés: minő vastag -fala legyen egy olyan öntött vasból készült üres golyónak, a melynek -csak 20,000 font súlyunak szabad lennie? A mi derék mathematikusunk, -Maston, rögtön megmondhatja nekünk. - -– Misem könnyebb ennél, – viszonzá a bizottságnak tiszteletre méltó -titkára. Rögtön nehány algebrai tételt állított fel: π és _x_ a második -hatványon jöttek le pennája hegyéről; úgy tetszék, mintha érintenie sem -kellene és már vonja ki a harmadik gyököt, aztán megszólalt: - -– Az oldalfalaknak alig kell két hüvelyknyi vastagságuaknak lenniök. - -– Elegendő volna ennyi? – kérdé az őrnagy kételkedő ábrázattal. - -– Bizonyára nem, – viszonzá az elnök. - -– Nos, mit tévők legyünk tehát? – szólott Elphiston, kissé megzavarodva. - -– Más érczet választunk. - -– Rezet? – kérdé Morgan. - -– Nem, az igen nehéz; valami jobbat fogok önöknek ajánlani. - -– Mit? – kérdé az őrnagy. - -– Aluminiumot, – felelé Barbicane. - -– Aluminiumot! – kiáltának fel az elnök társai. - -– Minden bizonynyal, barátaim. Önök tudják, hogy 1854-ben egy -Sainte-Claire-Deville nevű franczia vegyésznek sikerült az aluminiumot -szilárd tömegben előállítani. Ez a drága fém olyan fehér, mint az ezüst, -nem változik, mint az arany, szivós, mint a vas, olvasztható, mint a -réz, és olyan könnyű, mint az üveg; alkalmas a feldolgozásra, mindenütt -el van terjedve, mert minden kőzetnek az alapját képezi – háromszorta -könyebb, mint a vas és éppen alkalmasnak látszik arra nézve, hogy a mi -lövegünknek az anyaga legyen. - -– Éljen az aluminium! – kiáltá a bizottság titkára. - -– No de, kedves elnök, – veté közbe az őrnagy, nem igen drága az -aluminium? - -– Eleinte az volt, – viszonzá Barbicane, – egy fontnak 260–280 dollár -volt az ára, aztán leszállott 27 dollárra, most már csak kilencz dollár. - -– De mégis, ha fontja kilencz dollár, – felelé az őrnagy, – még mindig -szerfölött drága. - -– Mindenesetre, kedves őrnagy, nagy ár ez, de meggyőzzük. - -– És minő nehéz lesz a löveg? – kérdé Morgan. - -– Elmondom önöknek számításaim eredményét, – felelt Barbicane. Egy 108 -hüvelyk átmérőjű és 12 hüvelyk vastagfalu üres golyó, ha öntött vasból -készül 67,440 font súlyu volna; aluminiumból 19250 fontot nyom. - -– Nagyszerű! – kiáltott fel Maston, – ez már belevág tervezetünkbe. - -– Nagyszerű… pompás! – viszonzá az őrnagy, – de nem tudná megmondani, -hogy mennyibe kerül egy aluminium golyó, ha fontja 18 dollár? - -– 173,250 dollár, ennyibe, egészen pontosan számítva. No de ne -aggódjanak, barátaim, jót állok arról, hogy vállalatunkhoz annyi pénzünk -lesz, a mennyi éppen kell. - -– Csak úgy ömlik a pénz a kasszánkba. - -– Nos, mit szólanak önök az aluminiumhoz? – kérdé az elnök. - -– Elfogadjuk! – kiálták egy szivvel, egy lélekkel. - -– A löveg alakja nem fontos, – folytatá Barbicane, minthogy az, ha a -légkörön áttörte magát, az űrben mozog; azért tehát gömbölyü golyót -ajánlok, a mely tetszés szerint foroghat mindenfelé. - -Igy végződött a bizottság első ülése; a löveg kérdését elintézték és -Maston J. T. rendkivül örvendett, hogy a holdba egy aluminium golyót -fognak röpíteni. «A holdlakók, – mondá, – igen derék ideának fogják ezt -tartani.» - - - - -NYOLCZADIK FEJEZET. Az ágyú története. - -Az első gyülés határozatai nagy feltünést keltettek. Egy némely félénk -természetű ember megütődött azon, hogy 20,000 fontos löveget röpítenek a -levegőbe. Kérdezgették, hogy volt-e valaha ágyú, mely ekkora tömegnek -megfelelő kezdő-sebességet adhatott volna? A második ülés -jegyzőkönyvének kellett erre a meggyőző feleletet megadnia. - -Másnap este a bizottság tagjai ugyancsak sandwichs-hegyekkel és -thea-oceánnal megrakott asztal körül telepedtek le. Mindjárt hozzá -kezdtek a tanácskozáshoz, most már bevezetésre sem vala szükség. - -– Kedves társaim, – mondá Barbicane, – most már az ágyú kérdésével kell -foglalkoznunk: minő hosszú, alakú, szerkezetű és sulyú legyen. Meglehet, -hogy ezt az ágyút rengeteg méretüvé kell öntenünk; ámde ha még oly nagy -nehézségek állanak is utunkba, a mi ipari lángelménk könnyen -diadalmoskodik. Hallgassanak tehát kegyesen reám és ne kiméljenek meg -találó megjegyzéseiktől. Nem félek azoktól. - -E kijelentést helyeslő morgással fogadták. - -– Ne téveszszük szemünk elől, hogy tegnapi tanácskozásunk alkalmával -meddig jutottunk; a feladat következő: egy 108 hüvelyk átmérőjü, 20,000 -font sulyú üres golyónak másodperczenkint 12,000 yardnyi -kezdő-sebességet kell adnunk. - -– Valóban ez a feladatunk, – jegyzé meg Elphiston őrnagy. - -– Ha tehát, – folytatá Barbicane, – egy löveg az ürbe röpíttetik, mi -történik akkor? Három független erő hatásának vagyon kitéve: a környezet -ellenállásának, a föld vonzásának és a benne levő röpítő-erőnek. -Vizsgáljuk közelebből ezt a három erőt. A környezetnek vagyis a -levegőnek ellenállása jelentéktelen lesz. A levegő tényleg 40 angol -mérföldnyire terjed a föld felett. Tizenkétezer yardnyi -kezdő-sebességnél ezt a távolságot 5 másodpercz alatt áthaladja a golyó. -Vegyük most a föld vonzó erejét, vagyis a golyó nehézségét figyelembe. -Tudjuk, hogy ez a vonzó erő a távolság négyzetével fordított arányban -csökken. A fizika a következőkre tanít minket: ha egy magára hagyatott -test a föld felületére esik, erre nézve az alap-mérték az első -másodperczben 15 láb és ha ugyanez a test 257,542 mérföldről esik le – -vagyis más szóval a holdnak a földtől való távolságából, úgy esésének -első másodperczére egy félvonalnál nem több. Ez csaknem mozdulatlanság. -Arról van tehát szó, hogy ezt az ellenállást nyomról-nyomra legyőzzük. -Mi módon lehetséges ez? A ható erővel. - -– Éppen ez a nehézség! – szólott közbe az őrnagy. - -– Ugy van, ez a nehézség, – folytatá Barbicane, de mi le fogjuk győzni, -mert az a ható erő, melyre nekünk szükségünk van, a golyó csövének -hosszától és a felhasználandó lőpor mennyiségétől függ. No hát, -foglalkozzunk ma az ágyú méreteivel. Jól meg kell jegyezni, hogy mi azt -csaknem határtalan ellenálló képességgel akarjuk felruházni, mert nem -csatározáshoz készül. - -– Mindez oly világos, mint a nap fénye, – válaszolá a tábornok. - -– Eddigelé, – mondá Barbicane, – a leghosszabb csövű ágyúk, a rengeteg -Columbiadok, nem hosszabbak 25 lábnál, azért a mi Columbiadunknak olyan -méreteket adunk, a mi csodálkozásra késztet egy némely embert. - -– Meghiszem azt! – kiáltott fel Maston. – Én részemről ágyút kivánok, a -mely legalább fél angol mérföld hosszú. - -– Fél mérföld! – álmélkodának az őrnagy és a tábornok. - -– Bizony, fél mérföld s még ez is felével rövidebb lesz a kelleténél. - -– Ejnye, Maston, – szólott Morgan, – ön túloz. - -– Nem, – viszonzá a vérmes természetű titkár, valóban nem tudom, miért -vádol ön engem túlzással? - -– Mert túl megy a határokon. - -– Önök tudják, uraim, – veté oda Maston büszke tekintettel, – hogy egy -tüzér éppen úgy nem mehet soha túl a határon, valamint egy golyó nem. - -Mivelhogy a vitatkozás személyeskedéssé vált, közbeveté magát az elnök. - -– Ne veszítsük el a nyugalmunkat. Uraim, legyünk megfontolók; okvetlenül -hosszú csövű ágyút kell csináltatnunk, minthogy a cső hoszsza a löveg -alatt összetömörült gáz feszítő erejét fokozza, ámde bizonyos határokon -túlmennünk nem szabad. - -– Egészen úgy van, – mondá az őrnagy. - -– Minő szabályok érvényesülnek ily esetekben? Az ágyú rendszerint -huszszor-huszonötször olyan hosszú, mint a golyónak átmérője és -235–240-szer olyan súlyos, mint a golyó. - -– Ez nem elég kiáltott fel méltatlankodva Maston. - -– Megengedem hogy nem elég, érdemes barátom, mert tényleg eszerint az -arány szerint egy kilencz lábnyi átmérőjű és harminczezer font sulyú -lövegnek 225 láb hosszú és 7.200,000, font sulyú ágyú felelne meg. - -– Nevetséges! – kiáltott Maston. – Hiszen akkor válaszszunk egy -pisztolyt, az is megteszi. - -– Meghiszem azt, – viszonzá Barbicane. – Azért 900 láb hosszú ágyút -szándékozom öntetni, tehát négyszer olyan hosszút. - -A tábornok és őrnagy tettek ugyan egy-két ellenvetést, mindazonáltal a -bizottság titkára melegen ajánlotta ez indítványt és egyhangulag -elfogadták. - -– Hát az ágyú-falak minő vastagok legyenek? – kérdé Elphiston. - -– Hat lábnyiak, – felelé Barbicane. - -– Remélem, nem gondolja, hogy ilyen tömeget lafettára helyezhetünk? – -kérdé az őrnagy. - -– Pedig milyen dicső dolog volna! mondá Maston. - -– De nem volna lehetséges, – viszonzá Barbicane. Én úgy gondolom, hogy -ezt az ágyút belesülyesztenők a földbe, kovácsolt vasból gyürüket -vonnánk körüle és körülvennők kő- és mészfallal, hogy a körülötte levő -szilárd talajnak ellenálló erejéből kivehetné a részét. Ha az ágyú -készen van, belsejét gondosan kifurnók, kaliberét meghatároznók, hogy a -golyó oldalfalai űrt ne hagyjanak; így aztán a lőpor nem megy veszendőbe -és egész terjeszkedő ereje feszítő erővé változik. - -[Illustration: MASTON ÁGYÚ-CSÖVE.] - -– Éljen!… éljen! – kiáltott Maston, megvan az ágyúnk! - -– Még nincsen, – viszonzá Barbicane, buzgólkodó barátját kezével -türelemre intve. - -– Ugyan miért nincs? - -– Mert még nem állapítottuk meg az alakját. Ágyú legyen, kartács vagy -mozsár? - -– Ágyú! – mondá Morgan. - -– Kartács! – indítványozá az őrnagy. - -– Mozsár! – mennydörgött Maston. - -És már azon a ponton voltak, hogy élénk vitatkozásba melegedjenek bele, -kiki a maga kedves fegyvernemét dicsőítvén, midőn az elnök röviden -elvágta a vita fonalát. - -Barátim, – mondá, – mindnyájuk kivánságát teljesítem; a mi Columbiadunk -mind a három tűzszerszámnak bir valamely alkotórészével. Ágyú lesz, mert -lőpor-üregének éppen olyan átmérője lesz, mint a csövének; kartács is -lesz, mert üres golyót fog röpíteni; mozsár is lesz, mert 90° szög alatt -állítják fel és minden visszaható erő kizárásával a szilárd földbe -megingathatlanul áll és a lövegre irányítja minden kiröpítő erejét. - -– Elfogadjuk! Elfogadjuk! – viszonzák a bizottság tagjai. - -– Még csak egy szerény megjegyzést koczkáztatok, mondá Elphiston, – a -kartács-ágyú-mozsár vontcsövű lesz-e? - -– Nem, – felelé Barbicane, – nem, nekünk rendkivül nagy kezdő-sebességre -van szükségünk, s önök jól tudják, hogy a golyó a vontcsövű ágyúkból -kisebb sebességgel lódul ki, mint a sima csövüekből. - -– Helyes! - -– Végre elkészült az ágyú, – ismétlé Maston. - -– Még nem egészen, – felelé az elnök. - -– Ugyan miért nem? - -– Mert még nem tudjuk, hogy minő anyagból öntessük. - -– Állapítsuk meg haladéktalanul! - -– Éppen most akartam előállani egy indítványnyal. - -A bizottság négy tagja egy-egy tuczat sandwichot nyelt el s reá öblített -egy-egy üst theát, aztán kezdődött újra az értekezlet. - -– Derék társaim, – kezdé Barbicane, – a mi ágyúnknak szerfölött -tartósnak, rendkívül keménynek kell lennie, hogy a tűz meg ne olvaszsza, -fel ne oldja, s a savak hatása alatt meg ne meszesedjék. - -– Kétségen kívül ilyennek kell lennie, – viszonzá az őrnagy, – s -minthogy nekünk igen tetemes érczre van szűkségünk, bizonyára nem lesz -nehéz dolog a választás. - -– Nos hát akkor én a mi Columbiadunk számára az eddig ismert legjobb -öntvényt hozom javaslatba: száz rész rezet, tizenkét rész ónt és hat -rész bronzot, – mondá Morgan. - -– Barátaim, – szólott Barbicane, – megengedem, hogy ez a keverék -kitünőnek bizonyult, de jelen esetben igen költséges és roppant nehéz -volna az alkalmazásban. Azért úgy vélem, kitünő, de nem nagyon drága -anyagot kell választanunk, pl. az öntött vasat. Nem gondolná, őrnagy? - -– Tökéletesen igaza van, – viszonzá az őrnagy. - -– Az öntött vas tényleg tízszer kevesebbe kerül, mint a bronz, könnyen -önthető, a föld-formába egyszerűen beleömlik, gyorsan kezelhető; pénz- -és időkimélet egyszerre. Azonkívül kitünő anyag; emlékszem, hogy a -háború alatt Atlanta ostroma alkalmával öntött vasból készült ágyúkból -öt percznyi szünetekkel ezer lövést tettek, a nélkül, hogy valami kár -esett volna bennök. - -– Mégis az öntött vas könnyen szétreped, – veté közbe Morgan. - -– Igaz, de minő ellenálló ereje van; egyébiránt teszek róla, hogy a -miénk szét ne repedjen. - -– Hiszen egy derék embernek is szétrepedhet valamely gyártmánya, – -jegyzé meg Maston jelentőséggel teljesen. - -– Minden bizonynyal, – viszonzá Barbicane. – Kérném a mi érdemes -titkárunkat, hogy egy öntött vasból gyártott ágyúnak a súlyát -kiszámítani sziveskedjék, a mely 900 láb hosszú, belső átmérője 9 láb és -6 láb vastag falai vannak. - -– Rögtön, – válaszolt Maston J. T. - -És, mint a minap, csodálatos gyorsasággal felállította tételeit s egy -percz mulva így szólott: - -– Ennek az ágyúnak 68,040 tonna (68.040,000 kilogramm) súlya lesz. - -– És mennyibe fog kerülni, ha fontját két centimesre becsüljük? - -– 2.510,701 dollár (13 millió 608,000 franc). - -Maston, az őrnagy és a tábornok aggodalmas arczczal tekintettek -Barbicanera. - -– Nos, uraim! – mondá az elnök, – ismétlem önöknek még egyszer azt, a -mit tegnap kijelentettem, ne féljenek: milliókban nem lesz hiány. - -Elnöküknek e megnyugtatására a bizottság feloszlatta a gyülést, -minekutána a harmadik gyülésre a következő estét a jelölte ki. - - - - -KILENCZEDIK FEJEZET. A lőpor kérdése. - -Hátra volt még a lőpor kérdése. A közönség feszült várakozással nézett -ennek az értekezletnek elébe. Minekutána a löveg vastagságát és az ágyú -hoszszát megállapították, most az volt a kérdés, hogy mennyi lőporra -volna szükség, hogy a kellő röpítő-erőt megadja a lövegnek. Erre a -rettenetes erőre, mely fölött azonban uralkodik az ember, az a feladat -várt, hogy hallatlan mértékben érvényesüljön. - -Általánosan elfogadták, sőt bizonyos örömmel, hogy a lőport a XIV. -században egy Schwarcz nevű szerzetes találta fel, a ki e fölfedezésért -életével adózott. Most azonban teljesen lerontották ezt a balhitet s a -középkori mesék világába utasították. A lőport nem találta fel senki; a -görögtűzből vette eredetét, a mely szintén kén és salétrom keveréke. -Csakhogy ezek a keverékek azóta a szétfolyókból a szétrobbanóba mentek -át. - -No de, ámbátor a tudósok tisztázták ezt a tévedést, mégis kevés ember -tudja megitélni a lőpornak mechanikai erejét. Pedig tudnunk kell ezt, -hogy a bizottság által tárgyalandó kérdés fontosságát méltányolhassuk. - -Egy liter lőpornak a súlya két font (900 gramm), ha felrobban 400 liter -gázt fejleszt; ha ez a gáz szabad levegőn van, 2400 fok hőmérsék hatása -alatt, akkor 4000 liternyi térfogatot tölt be. E szerint a lőpor -területe az általa kifejlesztett gáz területéhez úgy viszonylik, mint 1: -4000. Ebből megitélhetjük e gáznak rettenetes feszítő erejét, ha -4000-szerte kisebb helyre szorul be. - -Ezt jól tudták a bizottság tagjai, midőn másnap összegyültek. Barbicane -átadta a szót Elphiston őrnagynak, ki a háború alatt lőpor-igazgató -volt. - -– Kedves társaim, – mondá a kitünő vegyész, – csalhatatlan számokkal -kezdem előterjesztésemet, hogy ezt vehessük alapul. Azt a 24-fontost, -melyről minap tiszteletre méltó barátunk, Maston, oly költői -elragadtatással beszélt, csak 16 font lőpor rőpítette ki az ágyú -torkából. - -[Illustration: A LŐPOR FELTALÁLÁSA.] - -– Megbizhatunk ebben a számban? – kérdé Barbicane. - -– Teljesen, – viszonzá az őrnagy. – Az Armstrong ágyúnak 75 font lőporra -van szüksége, hogy 800 fontos golyót lódítson ki és a -Rodman-Columbiadnak csak 160 fontra, hogy féltonnás golyóit hat -mérföldre zúdítsa. Ezekben a tényekben nem lehet kételkednünk; a -tüzér-választmány jegyzőkönyvéből merítettem. - -– Egészen helyes, – szólott közbe a tábornok. - -– Nos tehát, – folytatá az őrnagy, – vonjuk le a számokból a -következtetéseket: hogy a lőpor mennyisége a löveg súlyához viszonyítva -nem növekszik arányosan. Mert ha 24-fontos golyóhoz 16 font lőpor -szükséges, vagy más szavakkal: ha a közönséges ágyúknál a felhasznált -lőpor a löveg súlyának 2/3-da, úgy e viszony nagyon változó. Számítsák -ki önök, s meg fognak róla győződni, mert hiszen egy féltonnás golyónak -nem 333 font lőporra, hanem csak 160 fontra van szüksége. - -– Mire akar ebből következtetni? – kérdé az elnök. - -– Ha ön ez elméletet a végsőkig alkalmazza, – jegyzé meg Maston, – úgy -arra az eredményre jut, hogy kellő súlyú golyóknak egyáltalában semmi -lőporra sincs szükségök. - -– Az én Maston barátom még a legkomolyabb dolgoknál sem tud el lenni -tréfa nélkül – viszonzá az őrnagy – ámde legyen nyugodt; nemsokára olyan -mennyiségű lőport hozok javaslatba, hogy avval az ön tüzéri önérzete is -beéri. Én csak azt akarom itt felemlíteni, hogy a háború alatt használt -legnagyobb ágyúknál is a lőpor – tapasztalatunk szerint – csak -tizedrésznyire volt olyan nehéz, mint a golyó. - -– Ez a tény egészen pontos, – mondá Morgan. Mielőtt azonban a szükséges -lőpornak mennyiségét határoznók meg, helyén valónak tartanám, hogy e -lőpor minéműségét állapítsuk meg. - -– Durvaszemű lőport fogunk használni, – viszonzá az őrnagy, gyorsabban -ég el, – mint a finomszemű. - -– Minden esetre, – jegyzé meg Morgan, – de nagyon romboló és esetleg -megrontja az ágyúcsövet. - -– Megengedem. Ámde a mi hosszabb használatra szánt ágyúknál el nem -viselhető, a mi Columbiadunkra nem vonatkozhatik. Robbanástól nem kell -félnünk, arra viszont feltétlenül kell számítanunk, hogy a lőpor azonnal -tüzet fogjon, hogy mechanikai hatása teljes mértékben érvényre jusson. - -– Több gyujtó-nyilást furhatnánk, hogy egyszerre több helyen süssük el, -– vélekedék Maston. - -– Minden bizonynyal, csakhogy az által megnehezítjük a kezelést, – mondá -Elphiston. Azért én a durvaszemű lőpor mellett maradok, mert ennél a -nehézségeket elkerülhetjük. - -– Nem bánom, – viszonzá a tábornok. - -– Rodman az ő Columbiadjának töltésére, – folytatá az őrnagy, – olyan -durvaszemű lőport vesz, mint a gesztenye, ezeket fűzfaszénből készítette -és öntött vas üstökben szárította ki. Ez a lőpor keményszemű és fényes -volt, nem mázolta be a kezet, nagy mértékben tartalmazott hydrogent és -oxigent, egy pillanat alatt meggyuladt és – bár nagyon vehemens volt, – -nem rontotta meg a tűzkamrát. - -– Ejnye, nekem úgy tetszik, – veté közbe Maston, – hogy nem is kell -rajta a fejünket törnünk, s meg van már a választás. - -– Ha ugyan ön nem ajánl inkább aranyszemű lőport, – viszonzá mosolyogva -az őrnagy, miért is őt lobbanékony természetű társa vaskampójával -megfenyegette. - -Mindeddig Barbicane nem vett részt a vitában. Engedte, hogy beszéljenek -s ő csak hallgatta. Bizonyára meg volt neki a maga eszméje. Csupán ezt -jegyezte meg: - -– És mennyi lőport ajánl ön, barátom? - -A Gun-club három tagja egy ideig egymásra nézett. - -– 200,000 fontot, – mondá Morgan. - -– 500,000-et, – toldá meg az őrnagy. - -– 800,000-et, – harsogott Maston. - -Most az egyszer nem merészelte Elphiston avval vádolni társát, hogy -túllő a czélon. Mert tényleg arról volt szó, hogy egy 20,000 fontos -löveget röpítsenek a holdba és másodperczenkint 12,000 yardnyi -kezdő-sebességgel ruházták azt fel. - -Rövid ideig hallgatás követte a három ajánlatot. - -Végre Barbicane elnök töré meg a csendet. - -– Derék társaim, – kezdé nyugodt hangon, – abból az alapgondolatból -indulok ki, hogy a mi ágyúnknak az ismert föltételek mellett határtalan -ellenálló erővel kell birnia. Azért tehát tiszteletreméltó Maston -barátunkat avval a kijelentéssel lepem meg, hogy számításában kissé -bátortalan volt, mert ime én a 800,000 fontot megkétszerezem. - -– 1.600,000 font? – kiáltott Maston és felugrott a székéről. - -– Sem több, sem kevesebb. - -– Hiszen akkor vissza kell térnünk a félmérföldes ágyúra. - -– Úgy van, – jegyzé meg az őrnagy. - -– 1.600,000 font lőpor, – folytatá a bizottság titkára, – 22,000 -köblábnyi tért foglal el. Minthogy azonban az ön ágyújának 54,000 köbláb -térfogata van, félig kell lőporral megtölteni, s akkor a cső nem lesz -elég hosszú arra, hogy a töltény feszítő ereje megfelelő röpítő erővel -hasson a lövegre. - -Erre nem volt mit felelni. Mastonnak igaza volt. Barbicanere néztek. - -– És mégis, – folytatá az elnök, – megmaradok e mellett. Gondolják meg -önök 1.600,000 font lőpor hat milliárd liter gázt fejleszt… Hat -milliárd!… Tudják mi ez? - -– De hát mitévők leszünk akkor? – kérdé a tábornok. - -– A dolog nagyon egyszerű: a lőpor terjedelmét csökkentjük, anélkül, -hogy e miatt feszítő ereje csorbát szenvedne. - -– Jól van, de mi úton-módon? - -– Elmondom, – viszonzá Barbicane. - -Hallgatói majd elnyelték szemeikkel. - -– Valóban igen egyszerű a dolog, – folytatá Barbicane, – hogy ezt a -lőpor-tömeget negyedrésznyi térfogatra szorítsuk össze. Önök ismerik azt -a csodálatos anyagot, mely a vegetabiliak elemi szövetét képezi: a -celluloset. - -– Áh, értem már, kedves Barbicane, – mondá az őrnagy. - -– Ezt az anyagot – folytatá az elnök – számos testben egészen tisztán -megtaláljuk, különösen a gyapotban, a mi nem egyéb, mint a gyapot-szárak -magvának szőre. A gyapot oxigensavval vegyítve kihült állapotban -szerfölött fel nem oldható, rendkivül gyulékony és módnélkül robbanékony -anyaggá változik. 1832-ben feltalálta egy franczia vegyész, Braconnot a -neve, ezt az anyagot «xyloidin»-nek nevezte. Egy Pelouse nevű franczia -1838-ban tanulmányozta különféle tulajdonságait és végre 1846-ban -Schönbein a baseli egyetem chemiai tanára azt az ajánlatot tette, hogy -lőpor helyett használják. Nos tehát, ez a lőpor az oxigentartalmú -gyapot. - -– Vagyis pyroxyle, – viszonzá Elphiston. - -– Vagyis lőgyapot, – jegyzé meg Morgan. - -– Hát amerikai szó nincs e találmány elnevezésére? – kiáltott fel Maston -J. T. élénk nemzeti önérzettel. - -– Sajna, nincs, – felelt az őrnagy. - -– No de mégis Maston megvigasztalására elmondom, hogy egyik -polgártársunk buzgólkodása a cellulose tanulmányozásával összefügg; mert -a collodium, a fényképirásnak ez a legfontosabb segítő-eszköze, -egyszerűen alkohollal telített ætherben feloldott pyroxyle és ezt -Maynard találta fel, a mikor Bostonban orvostanhallgató volt. - -– No hát, éljen Maynard és a lőgyapot! – riongott viharos lelkesedéssel -a Gun-club titkára. - -– Visszatérek a pyroxylre, – folytatá Barbicane, – önök ismerik azokat a -tulajdonságait, a melyek őt reánk nézve olyan becsessé teszik; nagyon -könnyen lehet gyártani: a gyapotot tizenöt perczig füstölgő oxigensavba -áztatjuk, aztán hideg vizben kimossuk, megszáraztjuk s készen van. - -– Valóban nagyon egyszerű, mondá Morgan. - -– Továbbá a pyroxyle-t nem támadja meg a nedvesség, ez pedig a mi -szempontunkból igen fontos tényező, minthogy az ágyú megtöltése nehány -napi munkába kerül; meggyúl 170° mellett, nem 240 foknál és oly gyorsan -elég, hogy közönséges lőporon gyujtva meg, a lőpornak ideje sem marad -arra, hogy tüzet fogjon. - -– Nagyszerű! – mondá az őrnagy. - -– Csakhogy drágább, mint a lőpor. - -– Az szóba sem jön! – kiáltott Maston. - -– Végre a lövegnek négyszer akkora gyorsaságot kölcsönöz, mint a lőpor. -Továbbá ha súlyának tizedrészével egyenlő salétromsavat keverűnk hozzá, -terjeszkedő ereje jelentékenyen gyarapodik. - -– Szükség lesz arra? – kérdé az őrnagy. - -– Úgy hiszem, nem, – felelé Barbicane. Tehát 1.600,000 font lőpor -helyett 400,000 font lőgyapotot veszünk, s minthogy 500 lőgyapotat -minden veszély nélkül össze lehet szorítani 27 köblábnyi térbe: úgy ez -az anyag a Columbiadban 180 láb magasságnyira emelkedik. E szerint 700 -lábnál magasabb űr áll rendelkezésére a golyónak az ágyúban, ezen át 6 -millió liter gáznak röpítő ereje lódítja ki majd a hold felé. - -Ekkor Maston nem uralkodhatott tovább háborgó érzelmein, egy golyó -röperejével veté magát barátja karjaiba, s ha bomba-szilárdan nem áll -vala Barbicane, bizonyosan összezúzza. - -Így végződött a bizottság harmadik ülése. Barbicane és vakmerő társai, – -kik nem ismerték a lehetetlent, – megoldák a löveg, ágyú és lőpor -bonyolult kérdéset. Tervökkel elkészültek, még csak az volt hátra, hogy -megvalósítsák. - -– Az mellékes, az csak gyerekjáték, – mondá Maston J. T. - -_Az író jegyzete:_ Hogy Barbicane elnök ezen az értekezleten a collodium -feltalálását egy honfitársának tulajdonítja, tévedésen alapszik, a mit -Maston zokon ne vegyen; _két név_ rokonhangzásán alapul e tévedés. - -Egy Maynard nevű bostoni tanuló 1847-ben foglalkozott ugyan avval az -eszmével, hogy a collodiumot a sebek gyógyításánál használja; de már -előbb, 1846-ban fedezte azt fel a franczia Menard Lajos, a ki szellemes -tudós, azonkivül festő, költő, filozófus, filologus és vegyész volt. – -_V. Gy._ - - - - -TIZEDIK FEJEZET. Egy ellenség és 25 millió jó barát. - -Az amerikai közönség a Gun-club tervét a legapróbb részletekig a -legélénkebb érdeklődéssel kisérte. Napról-napra leste a bizottság -értekezletét s a legnagyobb szenvedélylyel foglalkozott a -leglényegtelenebb előkészülettel is, mely a hatalmas vállalatra -vonatkozott. A szám-kérdéseket, a mechanikai nehézségeket, melyek -megoldásra vártak, lázas figyelemmel kisérte. - -Ámbátor egy álló esztendő kellett ahhoz, hogy a munkához hozzáfogjanak s -azt befejezzék, mégis az érdeklődésnek mind újabb meg újabb -nyilvánulásai betölték bőségesen azt az időt: az ágyúfúrásra választandó -hely, az öntőforma elkészítése, a Columbiad öntése, a szerfölött -veszedelmes megtöltés, mindez busás anyagot szolgáltatott a nép -kiváncsiságának. Ha majd a löveget kilövik, egy fél percz lefolyása -alatt csakugyan eltünik-e szemök elől; mi lesz vele, mi vár reá a -végtelen ürben, miképpen jut a holdba, bezzeg kevés embernek jut -osztályrészeül, hogy saját szemeivel láthassa. Azért az előkészületek, s -a kivitel pontos részletei csakugyan igénybe vették az igazi -érdeklődést. - -Ezen közben a vállalatnak tisztán tudományos vonzóerejét igen nagy -mértékben fokozta egy mellékkörülmény. - -Barbicanenak terve egy legio barátot és bámulót szerzett, de ha még oly -tiszteletteljes és még oly rendkivüli volt is ez a tetszés: általános -nem lehetett. Egyetlen egy ember akadt az Egyesült-Államokban, a ki -fölemelte tiltakozó szavát a Gun-club terve ellen és minden alkalommal -hevesen megtámadta. Barbicane, – mert ilyen az emberi természet, – ez -egyetlen ellenkezés iránt érzékenyebb volt, mint az általános tetszés -iránt fogékony. - -Pedig jól tudta okát ennek a kiirthatatlan ellenkezésnek, ennek az -egymagára szorítkozó ellenséges érzületnek kútforrását: tudta, hogy a -személyes féltékenység és becsvágy melyik forrásából buzgott elő már -régebb idő óta. - -A Gun-club elnöke sohasem látta e makacs ellenségét; bizonyára -szerencse, mert ha e két férfiú szemtől-szembe kerül: szomorú -következményei lesznek. A vetélytárs éppen olyan tudós volt, mint -Barbicane, büszke, vakmerő, erőszakos, határozott akaratú férfiú: igazi -yankee. A neve: Nicholl kapitány, lakott Philadelphiában. - -Mindenki tudja, hogy a szövetség-háború alatt a löveg és a hajó-pánczél -között bámulatra méltó küzdelem fejlődött ki: az egyiknek az volt a -rendeltetése, hogy a másikat átfúrja, a másiknak pedig az, hogy ne -hagyja magát. Ennek az lőn a következménye, hogy a két világrész -tengerészete nemzeti átalakuláson ment keresztül. A golyó és a vaspánt -hallatlanul elkeseredett élet-halál harczot vívtak, egyik nagyságban, -másik vastagságban gyarapodott napról-napra. A rettenetes ágyúkkal -felszerelt hajók áthatolhatatlan pánczélvédeik mögül az ellenséges -tűzzel daczoltak. A Merrimac, Monitor, Ram-Tenesse, Weckausen[8] -ellenséges lövegek ellen védve, rengeteg nagy golyókat röpítettek. Azt -tették másokkal, a mit maguknak nem kivántak az egész hadtudománynak -erkölcsi igazság híjával levő alapelve értelmében. - -[Illustration: NICHOLL KAPITÁNY.] - -Ha Barbicane a lövegek öntéséről volt híres, éppen oly névre tett szert -Nicholl a pánczélkovácsolásban. Éjjel-nappal golyót öntött az egyik -Baltimoreban, pánczélt kovácsolt a másik Philadelphiában: az eszméknek -ellentétes áramlata éltette az egyiket is, másikat is. Mihelyt Barbicane -egy új golyót talált fel, készen volt Nicholl egy új pánczéllal. A -Gun-club elnöke világéletében azon buzgólkodott, hogy lyukat fúrjon, a -kapitány pedig azon, hogy őt ebben megakadályozza. Ebből magyarázható -meg a folytonos féltékenység, mely később személyeskedővé lett. Nichollt -olybá képzelte Barbicane, mint egy áttörhetetlen pánczélt, melyen -hajótörést szenved minden fáradozása; viszont Barbicanet Nicholl olyan -lövegnek tartotta, mely őt keresztül-kasul fúrja. - -Habár ez a két tudós ellentett irányban működött, mégis a geometria -minden tantétele daczára is végül egymásba ütköztek volna – a párviadal -terén. Szerencsére ez a két hasznos polgára a hazának 50–60 mérföld -távolságra laktak egymástól és barátaik annyi akadályt tudtak közéjük -gördíteni, hogy sohasem találkozhattak. Egy időben nem tudták, hogy a -kettő közül melyiké lesz a dicsőség, mégis úgy látszék, hogy a -pánczélnak kell útat nyitnia a golyó előtt. Ámde a szakavatott -itélőbirák is haboztak még az itélethozatalban. Az utolsó próbánál -Barbicane hengeralakú, hegyes végű golyói Nicholl pánczélaiban -fennakadtak; azt hitte a philadelphiai kovács, hogy övé a diadal és -vetélytársát megvetésével sujthatja, de midőn ez később hegyes golyók -helyett 600 fontos kartács gránátokat használt – bezzeg elszontyolodott -a kapitány. Valóban ezeknek a gránátoknak sikerült, – habár kisebb -sebességgel,[9] – a legjobb érczből készült pánczélt is szétroncsolni, -átlyukasztani és darabokra tördelni. - -Midőn aztán a golyó győzelme biztosítottnak látszék és Nicholl egy új, -kovácsolt vasból gyártott pánczéllal elkészült, a harcz bevégződött. -Mestermű volt az, a világ mindenféle golyóival farkasszemet nézett. A -mester kivitette a washingtoni Polygonra[10] és a Gun-club elnökét -felszólította, hogy rombolja azt szét. A békekötés után Barbicane -egyáltalában nem állott reá a próbára. - -Erre aztán azt ajánlotta a kapitány, hogy pánczélát ellenébe állítja -bárminő golyónak, a legképtelenebb lövéseknek, tömör, üres, hegyes végű, -gömbölyű golyóknak. Ámde az elnök rá sem hederített, egyáltalában nem -akarta sikerét koczkáztatni. - -Nichollt annyira felingerelte ez a leirhatatlan makacsság, hogy -mindennemű előnynyel kisértetbe akarta hozni Barbicanet. Felajánlotta, -hogy pánczélát az ágyútól 200 yardnyira állítja fel. Barbicane megmaradt -a mellett, hogy nem kisérletez. - -– Száz yardnyira?… Még hetvenötre sem. - -– No hát ötvenre, – harsogott Nicholl az ő ujságaiban, – 25 yardnyira is -fölállítom s ráadásul én magam mögéje állok. - -Barbicane azt felelteté, hogy még úgy sem hajlandó, ha Nicholl a pánczél -– elé áll. - -Ez már teljesen kihozta sodrából Nichollt, sértegetni kezdett. -Kijelentette, hogy a gyávaság Barbicanetól el nem választható -tulajdonság; az olyan ember, a ki nem hajlandó egy ágyúlövést -megkoczkáztatni majdnem fél; általában a tüzérek, a kik manapság hat -mérföldről lődözgetnek, olyan okosak, hogy személyes bátorságukat -mathematikai itéletekkel pótoltatják; egyébiránt, ha valaki pánczéla -mögött nyugodtan várja be a lövést, éppen olyan bátorságra mutat, mintha -egy másik minden művészetét latba vetve ellövi a golyót. - -[Illustration: A POLEMIZÁLÓ NICHOLL.] - -Barbicane e gyülöletet lehelő nyilatkozatokra nem is felelt; talán nem -is vett róluk tudomást, mert nagy terve egészen lefoglalta. - -Mikor hires indítványát a Gun-clubban megtette: Nicholl dühe tetőpontra -hágott. Jókora féltékenység is vegyült e gyülölségbe, mert tudta, hogy -nem tehet ellenében semmit. Ugyan mit is találhatott volna ki, a mi -túltesz ezen a 900 láb hosszú Columbiadon? Képzelhető-e olyan pánczél, -mely 30,000 fontos golyónak ellenáll? Nichollt az első pillanatban -leverte, megsemmisítette, összezúzta ez az «ágyúlövés»; később újra -feltápászkodott, s elhatározta, hogy bizonyító érveinek erejével -meghiusítja Barbicane tervét. - -A Gun-club munkálatait tehát a legádázabbul megtámadta; írt egy rakás -levelet, melyeket az újságok szivesen közöltek. Tudományos eszközökkel -próbálta Barbicane művét tönkresilányítani. S mihelyt a hadjárat -folyamatban volt, mindennemű érvekkel előhozakodott; őszintén szólva -gyakran olyanokkal is, melyeknek csak látszólagos tartalma volt. - -Mindenek előtt megostromolta Barbicane számításait. _A_ + _B_ alapján -igyekezett kimutatni, hogy Barbicane tételei hamisak, s avval vádolta, -hogy egy kukkot sem ért a ballisztikához. Egyéb tévedéseit nem érintve, -azt is kimutatta, hogy teljes lehetetlenség egy lövegnek -másodperczenkint 12,000 yardnyi kezdő-sebességet kölcsönözni. Erősen -állítá, az algebrára támaszkodván, hogy még ilyen kezdő-sebesség mellett -sem juthat egy löveg túl a légkörön! Húsz angol mérföldnyire is alig. -Még ennél is tovább ment. Tegyük fel, hogy megadatja a kellő sebességet, -ámde az 1.600,000 font lőpor által kifejlesztett gáz nyomásának az üres -löveg nem állhatna ellen; s ha még ezt is feltételezzük, de nem birná -meg azt a hőséget, hanem abban a pillanatban, mikor a Columbiadból -kiért, elolvadna, s mint tüzes eső reá hullana a meggondolatlan -nézősokaság fejére. - -Barbicanenak e támadásokra egyetlen arczizma sem rándult meg, nyugodtan -folytatta megkezdett munkáját. - -Erre aztán Nicholl más szempontból fogta fel a dolgot. A nélkül, hogy a -vállalat haszontalan voltát feszegette volna, úgy beszélt róla, mint -szerfölött veszedelmesről úgy a polgárokra nézve, kik ilyen kárhozatos -színjátéknak szemlélői lennének, valamint a szomszéd városokra nézve; -mert ha ez a golyó czélját el nem éri – a mi pedig lehetetlenség is – -úgy visszaesik a földre, s akkor súlyának megfelelőleg a gyorsaság -négyzetével gyarapodik nehézségben, s akkor jaj annak a helynek, hova -lezuhan. Ily körülmények között, a nélkül, hogy a szabad polgárok -jogaiba beleavatkoznánk, a kormánynak kellene lépéseket tenni, mert az -nem járja, hogy egy embernek a kedvtelése az összesnek biztonságát -veszélyeztesse. - -Ebből kitetszik, hogy minő tulságokba sodródott Nicholl kapitány. -Véleményét nem osztotta senki: egymagára állt. Számba sem vették gonosz -jóslásait. Hadd ordítson kedvére, – mondák, – míg a tüdeje bírja. Olyan -ügynek védőjévé szegődött, mely már előre veszett ügy vala; hallották -kiabálását, de nem hallgatták meg, s így a Gun-club elnökének tisztelői -közül egyet sem hódított el. Ez pedig vetélytársának érveléset arra sem -tartotta méltónak, hogy megczáfolja. - - 1. Arra, hogy a Gun-club vállalatához szükséges - pénz nem gyül be, fogadok 1000 dollárba - 2. Arra, hogy 900 láb hosszú ágyút önteni nem lehet, - s így nem sikerülhet, fogadok 2000 « - 3. Arra, hogy a Columbiadot nem lehet megtölteni, s - hogy a lőgyapot a löveg nyomása alatt magától - meggyulad, fogadok 3000 « - 4. Arra, hogy a Columbiad az első lövésnél - szétpukkan, fogadok 4000 « - 5. Arra, hogy a löveg nem fog hat mérföldnyire sem - röpülni, s a kilövetés után nehány másodpercz - mulva visszaesik a földre, fogadok 5000 « - -Minekutána látta Nicholl, hogy egészen sarokba szorították, s még arra -sem adódik alkalom, hogy ügyét személyesen védje, elhatározta, hogy a -pénzével áll elő. Ezért Richmond Enquirer-jében egy rakás fogadást -ajánlott fel, melyek a számok fokozatosságához képest így következének: - -Ebből kitetszik, hogy a kapitány legyőzhetetlen makacsságától hajtva, -tekintélyes összeget, – összesen 15,000 dollárt – tett koczkára. - -A fogadás tételeinek jelentékeny volta daczára május 19-dikén egy -lepecsételt levelet kapott, melynek hatalmas lakonikus tartalma így -hangzik: - -«Baltimore, október 18. - -Tartom. - -Barbicane.» - - - - -TIZENEGYEDIK FEJEZET. Florida vagy Texas? - -No de még hátra volt egy kérdés eldöntése: a kisérlethez alkalmas helyet -kelle választani. Az observatorium ajánlata szerint a zenithre kell majd -irányítani az ágyút; ámde a hold csak 0° és 28° szélességi fok között -eső helyen jut a zenith-pontra, más szavakkal, elhajlási foka 28. Arról -volt szó, hogy egészen pontosan meghatározzák a helyet, a hol a rengeteg -Columbiadot önteni kell. - -Midőn a Gun-club október 20-dikán közgyülést tartott, Barbicane elhozta -a gyülésre Belltropp C.: «Az Egyesült-Államok» kitünő térképét. Ámde -Maston J. T. anélkül, hogy időt engedett volna neki arra, hogy ezt a -térképet kiteregesse, az ő szokott erőszakosságával szót kérvén, -ilyeténképpen beszélt: - -– Tiszteletre méltó társaim! A ma szőnyegre kerülendő tárgynak igazi -nemzeti érdeke van, s azért alkalmat szolgáltat nekünk arra, hogy -hazaszeretetünknek jó adag kifejezést adjunk. - -A Gun-club tagjai egymásra meredtek, mert nem fogták fel észszel, hogy a -szónok mire czéloz. - -– Nincs önök között senki, a ki kevésre becsülné a dicsőséget és az -Unionak jogában áll követelni azt, hogy a Gun-club rémítő ágyúját a maga -kebelében rejtse. A jelen körülmények szerint tehát – – – - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -Derék, Maston, – szakítá félbe az elnök. - -– Engedje meg, – folytatá a szónok, – hogy eszmémet kifejtsem. A jelen -körülmények között olyan helyet kell választanunk, a mely az -egyenlítőhöz közel fekszik, hogy a kisérlet a szükséges feltételek -mellett történhessék… - -– Sziveskedjék… mondá Barbicane. - -– Követelem a szólásszabadságot, – veté oda Maston felingerülve, – én -azt mondom, hogy annak a dicsőséggel teljes földnek, honnan a löveget -felröpítjük, az Uniohoz kell tartoznia. - -– Kétségen kívül! – válaszola nehány tag. - -– Nos tehát, minthogy a mi birodalmunk olyan messzire nem terjed; és -minthogy délről az oceán határt szab területünknek, melyen túl nem -terjeszkedhetünk; és minthogy a 28-ik szélességi fokot az -Egyesült-Államok határain túl kell keresnünk: ime kell-e ennél -jogosultabb casus belli… és én követelem, hogy izenjünk Mexikónak -háborút. - -– Már azt nem! Nem! – kiáltozák minden felül. - -– _Nem?_… viszonzá Maston… E gyülekezet kebelében mégis csak -csodálkoznunk kell e szó miatt. - -– De hallgasson meg… - -– Soha!… soha!… kiáltott fel a tüzes szónok. Előbb vagy utóbb, de meg -kell indítanunk ezt a háborút és én követelem hogy ez még ma -megtörténjék. - -– Maston! – szólott Barbicane és megrázta erősen az elnöki harangot, – -megvonom öntől a szót. - -Maston felelni akart, de nehány barátjának sikerült őt elhallgattatni. - -– Egy véleményen vagyok az előttem szólóval, – kezdé Barbicane, – hogy e -kisérletet csak az Unio területén szabad véghezvinnünk, ámde, ha -türelmetlen barátomtól szóhoz juthattam volna, s ha ő a térképre egy -pillantást vetett volna: belátta volna, hogy egyáltalában nincsen -szükségünk arra, hogy szomszédunknak háborút izenjünk, mert az -Egyesült-Államok nehány határvidéke éppen a 28°-dik fokig terjed, sőt -azon még túl is. Nézzenek ide: Texasnak és Floridanak egész déli része -rendelkezésünkre áll. - -Az intermezzónak nem lett semmi következménye; no de azért Maston nem -szivesen győződött meg. Elhatározták, hogy a Columbiadot Texas vagy -Florida területén öntetik. Ennek a határozatnak példátlan vetélkedés -lett a következménye a két tartomány városai között. A 28-dik szélességi -fok az amerikai parton ketté szeli Florida félszigetét s azt csaknem két -egyenlő részre osztja. Aztán a mexikói öböltől kezdve, mintegy ívnek a -szelvénye az Alaboma, Mississippi és Louisiana partvidékét érintve -lehasít Texasból egy darabot s tovább halad Mexikón, Sonoran és -Ó-Kalifornián át a Csendes-tengerig. E szerint Texasnak és Floridának a -28-dik szélességi fok alatt fekvő déli részei feleltek meg az -observatorium által kikötött feltételnek. - -Florida déli részén egy jelentékeny város sincsen, csak erődítményekkel -van megrakva a nyughatatlan indiánusok támadása ellen. Egyetlenegy -városa: Tampa-Town tarthatott számot a választásra, alkalmatos fekvése -miatt. - -Bezzeg Texasban számosabb és jelentékenyebb városok vannak: -Corpus-Christi a Nucces kerületben; a Rio-Brovo mellett fekvő összes -városok: Laredo, Comilates, San-Ignatio, Webben: Roma, Rio-Grande-City, -Starrban: Edinburg, Hidalgoban: Santa-Rita, El-Panda, Brownsville, -Cameron Florida egyetlen városával szemben hatalmas szövetséget -képeztek. - -Azért, mihelyt a határozatot alighogy megtudták, Texasból és Floridából -sietve jöttek Baltimoreba a küldöttségek és Barbicane elnököt, meg a -Gun-club tekintélyesebb tagjait napról-napra rettenetes reklamácziókkal -ostromolták. Amint hajdanában hét város versengett egymással -Görögországban azért a dicsőségért, hogy Homeros születése helye, úgy -fenyegetőzött most két egész állam, egymás ellen egy ágyú miatt. - -E «vad testvéreket» látták azokban a napokban fegyveresen fel és alá -járkálni Baltimore utczáin. Minden találkozásnál attól lehetett tartani, -hogy összetűznek, a minek gonosz következményei lettek volna. -Szerencsére értett hozzá az elnök, hogy okosan és ügyesen elhárítsa a -veszedelmet. A különböző államok hirlapjai egymással versenyeztek a -tüntetésekben. A «New-York-Herald» és a «Tribune» pártolták Texast, a -«Times» és «American Review» ellenben Florida pártját fogták. A Gun-club -tagjai már nem tudták, hogy melyikre hallgassanak. - -[Illustration: FLORIDA TÉRKÉPE.] - -Texas büszkén hozakodott elő 26 provinciájával, úgy állította fel -ezeket, mint valami ágyú-üteget; Florida azonban azt felelte erre, hogy -egy hatszorta kisebb államban 12 provincia mégis többet tehet. - -Texas erősen büszke vala 330,000 lakosára; Florida ugyan szerényebben, -de mégis azt állítja, hogy népesebb ő 56,000 lakosával. Azonkívül -szemére lobbantotta Texasnak, hogy egy különös-fajta mocsárláza van, a -melynek évről-évre akár jó, akár rossz az időjárás, nehány ezer ember -áldozatul esik. És igaza volt ebben. - -Texas azt felelte erre, hogy Florida ugyan a láz tekintetében nem vethet -semmit a szemére, s ha több nem, de legalább oktalan cselekedet, ha egy -más államra reá fogjuk, hogy egészségtelen, különösen, ha abban a -szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a fekete-hányás («Vomito negro») -időszakilag fellép nálunk. És igaza volt ebben. - -– Egyébiránt, – mondatá tovább Texas a New-York-Heralddal, – meg kell -bizonyos hiányt bocsátanunk olyan államnak, a hol egész Amerikában a -legjobb gyapot terem, a mely a legjobb hajó-talpfát szállítja, olyan -pompás kőszénnel dicsekedik és vas-ércze 100% tiszta fémet tartalmaz. - -Erre azt felelte az American Review hogy Florida földje nem olyan gazdag -ugyan, de a legkitünőbb anyagot szolgáltatja a Columbiad mintájának -megintésére, mert igen gazdag homokban és agyagban. - -Hanem mielőtt valamely országban valamit önteni akarunk, be is kell oda -előbb jutni, Florida közlekedése nehézkes, holott Texasnak van -partvidéke és a Govelston öböl főleg tizennégy mérföld területű s a -világ összes flottáit befogadhatná. - -– Megengedjük, – mondák a Florida mellett kardoskodó ujságok, ugyancsak -dicsekedhetnek olyan kikötővel, a mely a 29-dik szélességi fok alatt -fekszik. Hát mi Espiritu-Santo öblünk nincs éppen a 28° alatt, -Tampa-Tocon közvetlen közelében? - -– Gyönyörű öböl! – veté oda Texas, – félig elborítja a föveny. - -– Még fövenynyel telten is! – kiáltott fel Florida. Legalább ne higyjék -rólam, hogy vadak hazája vagyok. - -– Valóban? Hát a seminolak nem barangolják be sivatagjaitokat? - -– No lám, hát a ti apachatok és comanchaijok czivilizálódtak? - -Igy folyt a harcz nehány napig, midőn Florida más téren igyekezett -ellenfele alól kihuzni a gyékényt. Egy reggel azzal állott elő a Times, -hogy «minekutána a vállalat tetőtől-talpig amerikai, föltétlenül -szükséges, hogy tetőtől-talpig amerikai földön létesüljön». - -Erre aztán megbotránkozva kiáltá Texas: Amerikai! Hát mi nem vagyunk -éppen úgy amerikaiak? Hát Texast és Floridát nem 1845-ben, még pedig -egyszerre kebelezték be az Unioba? - -– Mindenesetre, – felelé a Times, – de mi már 1820 óta tartozunk oda. - -– Meghiszem azt, – hánytorgatta a Tribune, – minekutána 200 évig -spanyolok vagy angolok valátok, öt millió dolláron eladtak titeket az -Egyesült-Államoknak. - -– Nos, mi van ebben? – felelték a floridabeliek, szégyenkeznünk kell -talán e miatt? Hát Louisianat nem vették meg Napoleontól 16 millió -dolláron. - -– Szégyen, gyalázat! – kiáltozták Texas küldöttei. Egy nyomorúságos -rongyföld, a minő Florida, még egybeveti magát Texassal, a melyet soha -el nem adtak, a mely saját erejéből küzdötte ki függetlenségét, a mely -1836 márczius 2-dikán kiűzte a s.-mexikóiakat és S.-Houstonn Santa-Anna -seregei felett San-Jancinto mellett aratott győzelme után, szövetséges -köztársasággá változott! Végül olyan állammal, a mely önként -csatlakozott az Uniohoz. - -– Az ám, mert félt a mexikóiaktól, – veté oda Florida. - -– Miért félt!… a mint ezt a fölötte élénk szót kimondák, a helyzet -csaknem türhetetlenné vált. Már-már arra gondoltak, hogy Baltimore -piacza véres dráma szinhelyévé lesz. Szükséges vala, hogy a következőkre -felvigyázzanak. - -[Illustration: OSTROMÁLLAPOT BALTIMOREBAN.] - -Barbicane azt sem tudta, hol áll a feje. Levelek, röpiratok, -nyilatkozatok, fenyegető levelek csak úgy özönlöttek a lakására. -Melyiknek fogja pártját? Az illetőség, hozzáférhetőség és a szállítás -könnyüségére való tekintetben mindkét állam teljesen egyforma vala. -Politikai melléktekintetek nem határozhattak ebben a kérdésben. - -Ez az ingadozás, ez a zavar már jó ideig tartott, Barbicane elhatározta, -hogy nyilatkozik. Összegyüjtötte bajtársait s egy határozatot -terjesztett elő, a mely – mint látni fogjuk – elég bölcs vala. - -– «Mindannak érett megfontolása után, a mi a napokban Texas és Florida -között történt, nyilvánvaló, hogy azok a torzsalkodások az előnyben -részesítendő állam városai között is napirenden lesznek. A vetélkedés -átmegy a nemről a fajra: államról a városokra. Ámde Texasnak tizenegy -városa van egyenlően megfelelő a föltételeknek, s ezek mind vetélkedni -fognak a vállalat dicsősége után, nekünk pedig a mellőzött városok -ellenségeinkké válnak; – Floridának csak egy városa van. Tehát -válaszszuk Floridát vagyis Tampa-Town-t.» - -Mikor ezt a határozatot megtudták, Texas követei össze voltak zúzva. -Leirhatatlan düh szállotta meg őket, s névszerint fenyegették a Gun-club -több tagját. Baltimore hatóságának még csak egy eszköze volt ellenökben, -alkalmazták azt. Külön vonatot rendeltek, a kazánt befűttették, a -texasbelieket kit erőszakkal, kit szépszerével felültették és óránkint -30 mérföld gyorsasággal hazaszállították. - -Ámde, ha még oly gyorsan röpítették is őket tova, mégis elég idejök -akadt arra, hogy ellenségeiknek konczul oda dobjanak bucsuzóul egy-két -gunyos, fenyegető szót. Arra a keskeny földnyelvre czélozva, mely -Floridát két oldalról tenger által mosva képezi, – azt mondák, hogy az -ágyúlövést nem állja az ki, s az első dörgésre kettészakad. - -– Hadd szakadjon! – felelék a floridabeliek oly röviden és velősen, hogy -még a spartaiak is büszkék lettek volna erre a feleletre. - - - - -TIZENKETTEDIK FEJEZET. Ország-világnak. - -Minekutána a csillagászati, mechanikai, helyrajzi akadályokat legyőzték, -került a sor a pénz-kérdésre. Arról volt szó, hogy a terv -megvalósítására rengeteg összeget teremtsenek elő. Sem magán ember, sem -egy állam a szükségelt milliókat rendelkezésre nem bocsáthatta volna. - -Barbicane elnök elhatározta tehát, hogy ámbátor a vállalat tisztán -amerikai, általános érdeküvé teszi, s minden országot felszólít arra, -hogy pénz-segítséggel hozzájáruljon. Az egész világnak joga, sőt -kötelessége vala, hogy holdjuk érdekét hathatósan pártolják. Az e czélra -megindított aláirás Baltimoreból indult ki és szólott -országnak-világnak. - -Ennek az aláirási felhivásnak minden várakozást fölülmuló eredménye -lett. Nem pénz-kölcsönről volt szó, hanem ajándékról. A vállalat tényleg -hasznot nem leső volt, s nem nyujtott nyereségre reményt. - -No de Barbicane felszólításának volt hatása az Egyesült-Államok határain -túl, áthatott az Atlanti és a Csendes-oceánon, elterjedt Ázsiában, -Európában, Afrikában és Ausztráliában. Az Unio csillagvizsgálói direkt -összeköttetésbe léptek a külföldi csillagvizsgálókkal. A párisi, -szent-pétervári, berlini, altonai, stokholmi, varsói hamburgi, budai, -bolognai, malti, lissaboni, a jó-reményfoki, benaresi, madrasi, pekingi -csillagvizsgálók üdvözölték a Gun-clubot, a többiek óvatosan várakozó -álláspontot foglaltak el. - -A greenwichi observatorium, melyhez Nagy-Brittanniának többi huszonkét -csillagvizsgálója csatlakozott, kereken kijelentette, hogy tagadja, hogy -a vállalat eredményre jusson és Nicholl kapitány pártjára állott. -Ugyancsak a greenwichi csillagvizsgáló arra a hirre, hogy számos -tudóstársaság szaktudóst küld Tampa-Townba, lelketlenül napirendre tért -egyik választmányi ülésében Barbicane indítványa felett. Nem volt egyéb, -mint merő angol féltékenység. - -Egészben véve a tudományos világ érdeklődése szemmel látható volt, ez -megtette a kellő hatást a tömegre, mely általában nagy kedvvel -foglalkozott a vállalattal. Igen nyomós körülmény ez, mert hiszen ehhez -a tömeghez fordultak, hogy a jelentékeny tőkét összehordják. - -[Illustration: ARANY-ESŐ.] - -Barbicane elnök október 8-dikán lelkes manifestumot fogalmazott, a -melyben a kerek föld minden jóakaró lakójához fordult. Ezt a kiáltványt -a világ minden nyelvére lefordíttatta, volt is eredménye. - -Az Unio fővárosaiban aláirási iveket tettek közzé, hogy a baltimorei -banknál (Baltimore street 9.) folynak be a pénzek; erre az ismert -világrészekben a következő bankoknál történtek aláirások: - - -Bécsben Rothschild S. M. bank. - -Szent-Pétervár – Stieglitz és társa. - -Páris – Credit Mobilier - -Stockholm – Tottie és Arfuredion. - -London – Rothschild N. M. és fiai. - -Turin – Arduin és társa. - -Berlin – Mendelsohn. - -Genua – Lombard, Odier és társa. - -Kostantinápoly – Ottomann-bank. - -Brüssel – Lambert C. - -Madrid – Weisweller Dániel. - -Amsterdam – Németalföldi Hitelbank. - -Róma – Torlonia és társa. - -Lissabon – Lecesue. - -Kopenhága – Magán-bank. - -Buenos-Ayres – Manua-bank. - -Rio-de-Janeiro – u. o. - -Montevideo – u. o. - -Valparaiso – La Chambre Tamás és társa. - -Mexiko – Daran Márton és társa. - -Lima – La Chambre Tamás és társa. - -Az elnök manifestumának kibocsátása után harmadnapra az -Egyesült-Államokban négy millió dollár gyült össze. Evvel az összeggel -már kezdhetett valamit a Gun-club. - -Nehány nap mulva távirati uton értesültek Amerikában, hogy a külföldön -megindított gyüjtésben valósággal versenyre keltek az aláirók. Némely -ország nemes bőkezüségével tünt ki, mások ismét nem egy könnyen -nyitották ki a tárczájukat. Vérmérséklet dolga az egész. - -Egyébiránt ékesebben szólanak a számok; hadd álljon itt az adakozásokról -szóló hivatalos kimutatás, ez mutatja, hogy mekkora összeg állott a -gyüjtés lezártával a Gun-club rendelkezésére. - -_Oroszország_ 368,733 rubellel járult hozzá. Ha valaki ezen csodálkozik, -úgy félreismeri az oroszok tudományos érzékét, és azt a haladást, melyet -náluk a csillagászat tett azoknak a számos csillagvizsgálóknak -segítségével, melyek közül a legfigyelemreméltóbb 2.000,000 rubelbe -került. - -_Francziaország_ eleinte nevetett az amerikaiak követelésein. A hold -czéltáblájává lett számtalan elkoptatott élcznek és egy rakás -vaudville-nek a tárgya, melyekben rossz izlés meg tudatlanság birokra -keltek. De a mint a francziák előbb énekeltek, aztán fizettek, úgy -fizettek most is, minekutána jól kaczagtak: aláirtak 1.253,930 francot. -No már ennyi pénzért csak nevethettek egy kicsit. - -_Osztrákország_ daczára pénzügyi inségének, elég nemesen viselte magát; -216,000 forinttal járult hozzá, a mit közadóul rótt ki, ez bizony -szivesen látott vendég volt az amerikaiaknak. - -_Svédország és Norvégia_ összesen 52,000 birodalmi tallért adott, a két -ország viszonyaihoz mérten tekintélyes ez; de még ennél is bizonyára -több lett volna, ha a gyüjtést Cristiániában és Stockholmban egyszerre -kezdették volna meg. A norvégek nem küldik szivesen a pénzüket a -svédekhez bárminő czél legyen is a gyüjtés. - -_Poroszország_ 25,000 tallér aláirásával bizonyította be, hogy mennyire -helyesli a vállalatot. A porosz csillagvizsgálók az összegnek tetemes -részét adák s nagy részük volt abban, hogy Barbicane elnök még inkább -neki buzduljon. - -_Törökország_ nemes példáját adta az áldozatkészségnek; igaz, hogy reá -leginkább tartozik a dolog, mert hiszen a török év és hires bőjtjük, a -Ramazan, a hold járása szerint igazodik. Nem tudott kevesebbet adni, -mint 1.372,640 piastert, hanem ezt nagy buzgósággal fizette ki, a miben -jó része volt a magas porta pressiójának. - -_Belgium_ az összes államok között a második helyet foglalta el, mert -513,000 frankkal járult hozzá, egy lakóra körülbelül 12 centimes esett. - -_Hollandia_ és gyarmatai 110,000 forinttal támogatták a vállalatot, -csupán 5% leszámítást kért, mivelhogy készpénzzel fizetett. - -_Dánia_ szük területe daczára 9000 vert aranyat adott; ez is bizonyítéka -annak, hogy minő szivesen támogatják a dánok a tudományos vállalatokat. - -_A német-szövetség_ 34,285 frtot irt alá; többet nem lehetett tőlük -kivánni, no de nem is adtak volna. - -_Olaszország_ ámbátor nagy pénzzavarban volt, mégis fiainak zsebéből -kikotorászott 200,000 lirát, persze nagyon mélyen bele kellett nyúlnia, -hogy ennyit találjon. Ha Velenczének lett volna, többet is ajándékozott -volna, de hát nem volt. - -_A pápai állam_ nem is mert 7040 római tallérnál kevesebbet küldeni. - -_Portugália_ 30,000 cruzado-val bizonyította be a tudomány iránt érzett -lelkesedését. - -_Mexiko_ 86 piasterrel járult hozzá, mint alamizsnafillérrel, de hát az -alakuló félben levő birodalmak mindig korlátozottak. - -_Svájcz_ szerény adománya, melylyel az amerikaiakat segítette, 275 -frank. Őszintén megvallva, Svájcz nem fogta fel e vállalatnak gyakorlati -jelentőségét; nem tudták elképzelni, hogy a holdba röpített golyó -alkalmas arra, hogy az éj-csillagával üzleti összeköttetéseket -létesítsen; azért oktalan dolognak tarták, hogy ilyen vállalatba tőkét -fektessenek be. Végre is Svájcznak igaza volt. - -_Spanyolország_ teljességgel nem tudott 110 reale-nál többet -felhajhászni. Azt hozta föl ürügyül, hogy még el nem készült -vasút-hálózatát kell kiépítenie. Valódi oka pedig az volt, hogy ebben az -országban nem nézik jó szemmel a tudományt. Kissé hátra-maradt a -világtól. Azonkívül akadt egy-két spanyol – nem is tartoztak a -tudatlanok közé – a ki nem tudta eléggé elképzelni, hogy mekkora lészen -a golyó a holdhoz viszonyítva; attól féltek, hogy a golyó a holdat -megtalálja zavarni pályafutásában, hold-hivatásából kiturja s az esetleg -a földre hull. Ebben az esetben pedig okosabb dolog, ha az ember távol -marad tőle. - -Meg is cselekedték ezt, nem számítva azt a nehány realet. - -Hátra volt még _Angolország_. Ismerjük már azt a megvetésre méltó -ellenkezési viszketeget, melylyel Barbicane tervét fogadták. Az -angoloknak egy szive és lelke van, s ebben együtt értendő -Nagy-Britanniának mind a 25 millió lakója. Azt felelték, hogy a Gun-club -vállalata vetélkedik a «bele nem avatkozás elvé»-vel, s ők bizony egy -fillért sem irtak alá. - -Erre a válaszra a Gun-club rándított egyet a félvállán, s tovább -buzgólkodott nagy munkájában. Midőn _Dél-Amerika_, még pedig: Peru, -Chili, Brazilia, a La-plata-Államok, Columbia, 300,000 dollárt küldöttek -erre a czélra: tekintélyes tőkének jutottak birtokába; a végösszeg: - - Az Egyesült-Államok aláirása 4.000,000 dollár - Külföldi hozzájárulás 1.446,675 « - összesen 5.446,675 dollár - -[Illustration: A GYÁRTELEP KOHÓI.] - -vagyis 29.520,983 franc 40 centimes folyt be a Gun-club pénztárába. - -Ne csodálkozzunk ezen az összegen. Az öntő-, fúró-, kőmives-munkák, a -munkások szállítása, elhelyezése azonban a csaknem lakatlan országban, a -kemenczék felállítása, az épületek, a szerszámok, műhelyek, a lőpor, a -golyó, a mellékkiadások a költségvetés szerint csaknem az egész összeget -fölemésztik. A szövetség-háborúban némely ágyú-lövés ezer dollárba -került; a Barbicane elnök lövése, mely a tüzérség történetében -páratlanul álland, bizony belekerülhet bátran 500,000-szer annyiba. - -Október 5-dikén a Goldspring-hámorral (New-York közelében) szerződést -kötöttek, ez a hámor öntötte a háború alatt Parrott számára a -legkitünőbb ágyúkat. - -A szerződő felek megállapodtak abban, hogy a Goldspring hámor kötelezi -magát, hogy a Columbiad öntésére szükséges anyagot Dél-Floridába: -Tampa-Townba szállítja. - -Ennek a munkálatnak jövő év október 15-dikéig készen kell lennie. Az -ágyút jó állapotban oda kell szállítani, különben naponkint 100 dollár -bánatpénzt fizet a hámor mindaddig a napig, míg a hold a föltétel -szerint megállapított pontra jut ismét, vagyis 18 év és 11 napig. - -A munkások fogadása, fizetése, a szükséges gazdasági berendezés a -Goldspring-társaság kötelessége lesz. - -Ezt a szerződést két példányban pontosan kiállították, aztán aláirták: -Barbicane J., a Gun-club elnöke, és Murchison J., a Goldspring-hámor -igazgatója. - - - - -TIZENHARMADIK FEJEZET. Stone’s Hill. - -Mióta a Gun-club Texast mellőzve Floridát választotta, Amerikában, hol -mindenki tud olvasni és irni, mindenki kötelességének tartotta, hogy -Florida földrajzát tanulmányozza. A nagy munkákat, melyek erre -vonatkoztak, mind eladták, s így újabb kiadásokat kellett sajtó alá -rendezni. - -Barbicane nem elégedett meg avval, hogy olvasson róla, saját szemeivel -kellett látnia, hogy a Columbiad számára kijelölje a helyet. Egyuttal -nyomban rendelkezésére bocsátotta a cambridgei csillagvizsgálónak egy -teleszkop készítésére a szükséges költséget és érintkezésbe lépett az -Albanyban lakó Breadwill-házzal az aluminium-löveg készítése tárgyában. -Aztán Maston J. T., Elphiston őrnagy és a Goldspring-hámor igazgatójával -együtt elutazott Baltimoreból. - -A négy utas másnap New-Orleansba érkezett, innen a szövetséges hajóhad -egy futár-hajójára, Tampico-ra szállottak fel; mihelyt a gőz javában -működött, szemeik elől eltünt Louisiana partja. - -Az átszállás nem tartott sokáig; az elindulás után másodnapra 480 -mérföldnyi utat téve, meglátták Florida partjait. Mihelyt közelebb -értek, Barbicane alacsony, lapos, meglehetős terméketlen földet látott -maga előtt. Minekutána a Tampico nehány fazekat megtöltött osztrigával -és tengeri rákkal, besikamlott a Santo Espiritu öbölbe. - -Ezt az öblöt két hosszúkás földnyelv alkotja: a Tampa és a Hillisboro, -ezeknek szük nyilásán át siklott be a gőzhajó. Kevéssel azután feltünt -Tampa-Town városa a kis kikötő hátteréből, melyet a Hillisboro folyónak -torkolata alkot. - -Itt vetett horgonyt a Tampico október 22-dikén este hét órakor; a négy -utas rögtön partra szállott. - -Mikor Barbicane az első lépést tette Florida földjén, hevesen dobogott a -szive; úgy képzelte, hogy építész ő, s arra a földre lép, melyen majd -építménye fog állani. Maston J. T. megkotorta vaskampójával a talajt. - -– Uraim, – mondá Barbicane, – nincsen elvesztegetni való időnk; mindjárt -holnap nyeregbe ülünk és megvizsgáljuk a tartományt. - -Mihelyt Barbicane a szárazra lépett, Tampa-Town három ezer lakosa elébe -özönlött; oly tisztességtétel ez, a mi méltán megillette a Gun-club -elnökét, a ki a választásnál evvel a földdel kegyét éreztette. Borzasztó -üdv-ordítozással fogadták, ámde Barbicane elkerült minden -hódolat-nyilatkozatot s a Franklin-szállóban fogadott szobájába vonult -vissza. Nem fogadott el látogatásokat. «Hires ember» volta teljességgel -nem vala inyére. - -[Illustration: STOUE’S-HILL.] - -Másnap, október 23-dikán apróbb fajta, eleven, tüzes lovakat láttak a -fogadó előtt, de nem négy volt, hanem ötven, még pedig mindeniken egy -lovas. Barbicane három társával lejött s eleinte csodálkozott a -lovas-banderiumon. Azonkívül észrevette, hogy mindenik lovasnak a -nyeregkápájában karabélya és pisztolyai voltak. - -Egyik floridai ifju rögtön megadta a magyarázatát e hadfelszerelésnek: - -– Uraim, seminoláktól kell tartanunk. - -– Micsoda, seminoláktól? - -– Vadak, a kik a pusztaságon csatangolnak; azért okos dolognak tartók, -hogy testőreikül önökhöz csatlakozzunk. - -– Eh, mit! – mondá Maston lovára pattanva. - -– Elvégre is így biztosabb az út, – folytatá a floridai. - -– Uraim, – szólott Barbicane, – köszönöm figyelmöket, most pedig -induljunk! - -A kis csapat megindult és a porfellegben eltünt. Reggeli öt óra volt; a -nap már fenn ragyogott és a thermometer 84°-ot[11] mutatott, ámde a -friss tengeri szellő mérsékelte a hőséget. - -Barbicane Tampa-Towntól a déli part hosszában indult el, hogy Alisia -patakához érjen, a mely Tampa-Townon alul 12 mérföldnyire a Hillisboro -öbölbe szakad. A csapat a jobb part hosszában keleti irányban fölfelé -haladt. Nem sokára eltünt az öböl a föld egyik kanyarulatánál és nagy -síkság terült el szemeik előtt. - -Florida két részből áll: az északi népesebb, kevésbbé puszta, fővárosa -Talahasse és Pensacola, egyike az Egyesült-Államok legjelentékenyebb -hajóarzenáljainak; a déli részt összeszorítják a folyók, melyek az -amerikai tengerbe és a mexikói öbölbe szakadnak, nem egyéb, mint a -mexikói öböl hosszában elnyuló keskeny félsziget, egy földnyelv, a -Bahama-csatorna számos hajóitól állandóan körülrajozva. Nagy viharok -alkalmával az öbölnek előrenyuló őrsévé válik. Ennek az államnak a -területe 38.033,672 acres, azon részén kellett az ágyúöntés számára a -helyet kijelölni, a mely éppen a 26-dik szélességi fokon fekszik; azért -Barbicane menet közben igen gondosan megvizsgálta a talajnak minőségét. - -Floridát 1518-ban Juan Ponce de Leon fedezte fel éppen virágvasárnapján, -e miatt eleinte «Pâques Fleuries»-nek nevezte el; ez a szép név sehogy -sem illett a kiszáradt, puszta partvidékhez. Ámde a tengerparttól nehány -mérföldre beljebb lassankint megváltozik a talaj alkata és a föld -méltónak látszik a nevére: itt a földet folyók, patakok, tavacskák -hálózzák be; az ember azt hihetné, hogy Hollandiában vagy Guyannában -van. A talaj lassan emelkedett s termékeny fensíkok következtek az -északnak és délnek mindenféle növényzete díszlett; beláthatatlan -gabona-földjeit a tropikus meleg, s az agyagföld tartalmazta nedvesség -mintegy magától művelték; végül a mezőkön ananas, yams, dohány, rizs, -gyapot és czukor-nád, melyek szemmel át nem fogható területekre nyultak -el, igen üdén díszlettek. - -Barbicanet igen kellemesen lepte meg, midőn a talajnak fokozatos -emelkedését látta, s mikor Maston őt erre vonatkozólag megkérdezé, így -felelt: - -– Érdemes barátom, igen nyomós érdek késztet minket arra, hogy -Columbiadunkat magasabban fekvő helyen öntessük. - -– Hogy a holdhoz közelebb legyen? – kiáltott fel a Gun-club titkára. - -– Nem éppen, – viszonzá Barbicane, – egy-két mérföld ide vagy oda: nem -jön számításba. Hanem azért, mert a magasabb helyen nem kell a vízzel -birokra kelnünk, hamarább haladhat előre a munka, s így sokáig eltartó, -drága csatorna-építkezésektől meg leszünk kimélve, mert hát arról van -szó, hogy 900 láb mélyre ássunk alá. - -– Igaza van, – veté közbe Murchison mérnök, – ásás közben, a mennyire -csak lehetséges, ki kell kerülnünk a víz-alá-mosásokat. De ha egy-két -forrásra bukkanunk, az nem baj, kiszivattyúzzuk, vagy elvezetjük. Nincs -ártézi kútról szó, a hol a műszerek sötétben működnek. Korántsem, mi -szabad ég alatt, napvilágnál dolgozunk, kezünkben ásó, kapa, csákány -lesz és tűz-akna segélyével gyorsan előre haladunk a munkában. - -– No de mégis csak könnyebb lesz a munka, ha magasabban fekvő helyet -választva, a földalatti vízforrásokat kikerüljük, derekasabb munkát is -végezhetünk; igyekezzünk tehát olyan talajt keresni, a mely a tenger -szine felett nehány száz lábnyira van. - -– Igaza van önnek, Barbicane, s ha nem csalódom, nem sokára találunk -alkalmatos helyet. - -– Oh, mennyire szeretnék ott lenni az első kapavágásnál, – mondá az -elnök. - -– Én pedig az utolsónál! – kiáltott Maston. - -– És mi ezt a czélt elérjük, uraim, – mondá a mérnök, – higyjék meg -nekem, hogy a Goldspring-társaság egy garas bánatpénzt sem fog fizetni. - -– Istók ucscse, arra csakugyan gondjuk legyen, – mondá Maston, – mert -naponta 100 dollárt fizetni mindaddig, a míg a hold a kellő helyzetbe -jut, tehát 18 évig és 11 napig, nem gyerekség; tudják, mennyit tesz az? -658,000 dollárt. - -– Nem, uram, mi az nem tudjuk és nem is lesz szükség arra, hogy -megtanuljuk. - -Délelőtt 10 óráig a kis csapat már egy tuczat mérföldet hagyott maga -után hátra, a termékeny mezőkről az erdőségekbe jutottak. Ezek az -áthatolhatatlan erdők telve voltak gránát-, narancs-, czitrom-, füge-, -olaj- és szilva-fákkal, pisanggal és hatalmas szőlőtőkékkel, a melyek -illat és virág-díszben egymással vetélkedtek. E pompás fák illatos -árnyékában csillogó tollú madarak egész serege csicsergett, melyek közül -különösen a rákevő madár tünt ki; ennek a madárnak a fészke olyan, mint -egy ékszer-szekrény, mely méltó e tollas csecsebecsékhez. - -Maston és az őrnagy nem állhattak ellen, hogy a természet nagyszerűsége -fölött érzett bámulatuknak kifejezést ne adjanak. - -Ámde Barbicane elnök e csodák mellett érzéketlenül haladt tova, mindig -előre; a vidék éppen nagy termékenysége miatt nem tetszett neki; a -nélkül, hogy vízkutató lett volna, érezte lábai alatt a vízforrásokat s -vizsgálódott mindenfelé valami kétségtelen szárazságra mutató jelek -után. - -Ezenközben előre haladtak; több folyón kellett átgázolniok – néha -veszély közepett is – minthogy medrükben 15–18 láb hosszú alligatorok -valának. Maston vakmerően megfenyegette őket vaskampójával, de csak a -pelikánok, vadkacsák és phaetonok, a vidék vadlakói ijedtek meg ettől, a -vörös hórihorgas flamingók bambán néztek reá. - -Végre a nedves talajnak ezek a lakói is eltüntek, vékonyabb fákat láttak -a gyérülő erdőben. Végtelen rónákon egy-egy csoport látszék még, hova -felriasztott dámvadak, menekültek. - -– Végre valahára! – kiáltott fel Barbicane, fölemelkedve nyergéből, – -most következik a fenyvesvidék. - -– A vadaké is, – tevé hozzá az őrnagy. - -Valóban a szemhatáron fel-feltünedezett egy-két semiola; mozgolódtak, -gyors lovaikon ide-oda iramodtak, hadonásztak hosszú lándzsáikkal vagy -lőttek tompán szóló fegyvereikkel; egyébiránt megelégedtek ellenséges -indulatuknak ilyetén éreztetésével, a nélkül, hogy egyébként -nyugtalanították volna őket. - -[Illustration: A BIZOTTSÁG KISZEMELI A HELYET.] - -Barbicane társaival egy sziklás síkságra érkezett, ez a nyilt tér nehány -holdnyi területű lehetett, a nap reá sütött izzó sugaraival. Ez a -kimagasló, eléggé tágas fensík, a Gun-club tagjai előtt éppen -alkalmasnak tetszék arra, hogy a Columbiadot ott állítsák fel. - -– Megálljunk, – kiáltott Barbicane, – mi a neve ennek a helynek? - -– Stone-s Hill (kő-halom), – felelé az egyik floridai. - -Barbicane szótlanul leszállott a lováról, elővette műszereit s a helyet -a legnagyobb pontossággal szemügyre vette, fölmérte. A kis csapat köréje -csoportosult és nagy figyelemmel hallgatták. - -E pillanatban ért a nap a delelő pontra. Barbicane nehány pillanat alatt -leirta megfigyelésének eredményeit. «Ez a hely 300 toisnyi magasságban -fekszik a tenger szine felett 27° 7′ északi szélességben és 5° 7′ -nyugati hosszuságban; úgy tetszik nekem száraz volta, és sziklás alkata -miatt megfelel mindazoknak a föltételeknek, melyeket vállalatunk -érdekében megkivánunk. Ezen a téren építjük fel raktárainkat, -műhelyeinket, munkáslakainkat és erről a helyről, úgy van, erről a -helyről – és ekkor a Stone’s Hill tetejére tette lábát – röpüljön fel -lövegünk a nap országába. - - - - -TIZENNEGYEDIK FEJEZET. Kapa és vakoló-lapát. - -Még az nap este visszatérve Barbicane társaival Tampa-Townba és -Murchison mérnök a Tampicon haza vitorlázott New-Orleansba. Egy sereg -munkást kellett fogadnia és az anyag legnagyobb részét odahordatnia. A -Gun-club tagjai Tampa-Townban maradtak, hogy a lakók segítségével a -kezdő munkálatokat előkészítsék. - -A Tampico nyolcz nappal eltávozása után egy kis gőzhajó flottával tért -vissza az Espiritu Santo kikötőben. Murchison 15,000 munkást toborzott -össze. A rabszolgaság idejében hiába fáradozott volna, ámde mióta -Amerika a szabad nemzetek hazája, csak úgy özönlött a nép oda, a hol a -munkát bőségesen megfizették. Minthogy a Gun-clubnak elég pénze volt, -igen magas bért ajánlott a munkásoknak s e mellett aránylag jelentékeny -kedvezményeket. A Floridába elszegődött munkás számíthatott arra, hogy a -munka befejezte után számára a baltimorei banknál szép tőkécske lesz -elhelyezve. Murchison tehát tetszés szerint válogathatott az emberekben -és szigorú föltételeket szabhatott munkásainak ügyességére és -arravalóságára nézve. Elhihetjük, hogy munkásainak táborába csak a -legderekabbat választotta be: gépészeket, fűtőket, öntő-mestereket, -mészégetőket, sáncz-munkásokat, téglavetőket és mindenféle kézmívest: -feketéket és fehéreket vegyest, nem tekintve a színre. A munkások közül -sokan háznépestűl jöttek. Olyanforma volt, mintha kivándorlás lett -volna. - -Október 31-dikén délelőtt 10 órakor partra szállott ez a sereg -Tampa-Townba. El lehet képzelni, hogy minő élénkség, sürgés-forgás -támadt ebben a városkában, midőn lakóinak száma egy csapásra -megkétszereződött. A Gun-clubnak ez a lépése tényleg nagy hasznára vált -Tampa-Townnak, nemcsak azért, hogy olyan nagy tömeg munkás ment Stone’s -Hillbe, hanem azért is, mert a kiváncsiak egész raja a világ minden -részéből Florida félszigetére sereglett. - -Az első napokban partra hordották a magukkal hozott szerszámokat: a -gépeket, élelmiszereket, vaslemezből készült házakat, melyek részekre -bontva és megszámozva valának. Egyidejűleg Barbicane megkezdette a -Tampa-Town-t Stone’s Hillal összekötő 15 mérföld hosszú vasútvonalnak az -építését. - -Mindenki tudja, hogy Amerikában mi módon szoktak vasutakat építeni; -kerülőket figyelembe sem véve, vakmerő emelkedésekkel, nem törődve -korláttal, alap-vető építkezéssel, hegynek fel, hegyről le vakon előre -haladnak a sín-párok, tekintet nélkül az egyenes vonalra. Nem -költségesek és nem kényelmetlenek ezek a vasutak; az a fő, hogy teljes -szabadsággal és kellemetes kéj-ugrándozásokkal haladhasson rajta a -vonat. A Tampa-Towntól – Stone’s Hillig vezető vonal csak csipp-csupp -dolog volt, sem sok pénzbe, sem sok időbe nem került. - -Egyébiránt Barbicane a lelke volt ennek a tömegnek, mely az ő hírének -nevelése czéljából sereglett össze. Életet öntött abba, szétosztotta -közöttük leheletét, lelkesedését, meggyőződését; mikéntha mindenütt -jelenlevő lett volna: ott volt mindenütt. Úgy követte őt nyomon Maston, -mint a dongó légy. Találékony esze ezerféle új dolgot talált fel, nem -ismert akadályt, nehézséget, zavart; éppen olyan jó bányász, kőmíves, -gépész, mint a milyen jeles tüzér volt egy személyben; meg tudott -felelni minden kérdésre, meg tudott oldani minden bonyolult kérdést. -Élénk levelezést folytatott a Gun-clubbal és a Goldspring-hámorral. A -Tampico fűtött kazánjával és feszült gőzével éjjel-nappal várt -parancsára a Hillisboro révpartján. - -November 1-jén elhagyta Barbicane egy rakás munkással Tampa-Townt és -másodnaptól kezdve Stone’s Hill körül gép alkotta házakból egész város -kerekedett. Körülvették véd-czölöpökkel és az eleven, sürgő-forgó élet -után itélve, az Unio egyik nagy városának tarthatták volna. Katonás rend -uralkodott ott és a munkálatok a legszigorúbb pontossággal kezdődtek. - -Gondos vizsgálatok alapján kitanulták egész alaposan a talaj minőségét s -az ásási munkálatokat már november 4-dikén megkezdették. Ezen a napon -összegyűjtötte Barbicane a munka-vezetőket s így szólott hozzájuk: - -– Barátaim, önök mindnyájan tudják, hogy miért toborzottam össze -Floridának e sivár vidékére. Egy olyan ágyút kell öntenünk, a melynek -belső átmérője 9 láb, oldalfalai 6 láb, külső kő-burkolata 19½ láb -széles. Erre a czélra 900 láb mély és 60 láb széles gödröt kell ásnunk. -Ennek a jelentékeny munkának nyolcz hónap alatt készen kell lennie. E -szerint önöknek 2.543,400 köbláb földet kell 255 nap alatt kiásniok; -naponkint 10,000 köblábnyit. Ez a feladat 1000 embernek, ha szabad téren -dolgoznak, nem nehéz, de aránylag szűk helyen nehezebb. De mégis, ha úgy -kell lennie, elkészülhet; ép úgy számítok az önök bátorságára, mint -derék voltukra. - -Reggel 8 órakor az első ásó hasított bele Florida földjébe és ettől a -pillanattól kezdve ez a derék jószág a sánczásók kezében egy perczig sem -szünetelt. A munkásokat minden nyolcz órában felváltották. - -Ha még oly óriási volt is a feladat, az emberi erő határán nem haladt -túl. Hány sokkal nehezebb feladatot oldottak már meg, hol az elemek -hatalmát kellett első sorban legyőznie az embernek! Hogy csupán effajta -munkát említsek fel, a József páter kútját állítom ide például, a melyet -Saladin szultán Kairo mellett ásatott olyan időben, mikor az emberi erőt -a gépek nem százszorozták még meg, s a mely a Nil felszinétől számítva -300 láb mélységig terjedt alá. No meg a koblenzit, melyet János bádeni -őrgróf 600 láb mélyre ásatott. És itt ugyan miről volt szó? Hogy röviden -ismételjem: Háromszor ilyen mélyre kellett ásni, de tizszer olyan -szélességben, a mi az ásást megkönnyítette. Azért hát sem a pallérok, -sem a munkások nem kételkedtek abban, hogy sikerülni fog. - -A munka gyorsaságát még fokozta az a határozat, melyet Murchison mérnök -Barbicaneval együtt hozott. A szerződés egyik pontja így szólott: a -Columbiadot kovácsolt vasból készült gyűrűk vegyék körül, melyeket izzó -alakban kell reá húzni. Ez az előre látó gondoskodás túlzott volt, mert -ezek nélkül is ellehettek. Ezt a pontot tehát kihagyták és így sok időt -takarítottak meg. Az ásásnál azt az újabban használatos módszert -követték, hogy a kőmives munkákat az ásási munkálatokkal egyidőben -végezték. Ennek az egyszerüsített módnak következtében nem volt arra -szükség, hogy a falakat gerendákkal erősítsék meg a beomlás ellen, mert -a kőfalak rendíthetetlen szilárdan megvédték. - -No de ehhez a munkához csak akkor foghattak hozzá, mikor a kapa a -szikla-rétegig hatolt alá. - -November 4-dikén 50 munkás a körülkerített tér közepén a Stone-s Hill -csúcspontján 60 láb széles kerek lyukat ásott. - -A kapa eleinte egy hat hüvelyk mély, fekete talajba vágott bele, ezt -hamar félre takarították. Erre következett két láb mély, finom homok, -melyet gondosan félre tettek, hogy az öntőminta készítésénél -felhasználják. - -Ezután fehér színű, meglehetős kemény agyagréteg bukkant elő, a mely -hasonló az Angolországban találhatóhoz, négy láb mélységre nyúlt alá. - -Erre következett a megkövesült kagyló-réteg, mely igen száraz és kemény -volt, s folytonosan gép-eszközzel kellett dolgozni. Már körülbelül hat -és fél láb mélységre ástak le, – most már megkezdhették a kőmíves -munkákat. - -Ennek a gödörnek a fenekére kerékalakú, igen kemény tölgyfa-alapot -tettek, melynek akkora nyilása volt a közepén, mint a Columbiadnak külső -átmérője. Erre a kerek alapra fektették a kőfalakat, melynek köveit -hydraulikus mészszel készített vakolat igen szilárdon tartotta össze. -Mikor a falréteg köröskörül készen volt, a munkások 21 láb széles -kőfal-gyűrűben valának beszorítva. - -Mikor evvel elkészültek vaslemez sipkát és csákányt vettek elő a -munkások, s a fatalp alatt a sziklát hasogatták, ámde gondjuk volt arra, -hogy a munka előhaladtával ezt a fatalpat rengeteg erős gerendákkal -megtámaszszák. Mihelyt az újabb aláásás két láb mélységre alább hatolt, -a támasztó-gerendákat egyenkint kihúzták, s a kerékalakú tölgyfatalap a -kőfallal együtt lassan alább sűlyedt. Mert a kőmívesek is derekasan -építették a körfalat, itt-ott szelelő-nyílásokat hagyván, hol az -öntő-munkálatoknál kifejlődő gáz találhasson kiutat. - -Ez a munka rendkivüli ügyességet kivánt a munkásoktól és szüntelen -figyelmet. Egyiket-másikat a sziklatörő munkálatoknál kőtöredékek -megsebeztek, de azért buzgóságuk sem éjjel, sem nappal egy pillanatra -sem csökkent. Nappal a hőségben, mely később nehány hónapon át -90°-ra[12] emelkedett; éjjel az elektromos fény sáppadt fénye mellett, a -kőzúzók kopogása mellett, tűzaknák robbanása, berregő-zakatoló gépek, -gomolygó gőz- és páratenger közepett, melyek Stone’s Hill körül messze -kavarogtak a légben, úgy hogy sem a bivalycsordák, sem a semiolak nem -merészkedtek közel jönni… dolgoztak a munkások. - -[Illustration: AZ ÁSÁSI MUNKA.] - -A munkálatok rendszeresen folytak tovább. Az anyagokat gőzerő -szállította kosárkákban fel és alá; előre nem sejtett akadály kevés -jelentkezett, s azon, a mire előre számítottak, hamar diadalmaskodtak. - -Az első hónap végén az óriási gödör elérte azt a mélységet, melyet -kijelöltek volt: 112 láb; deczemberben volt kétszer ilyen mély, -januárban háromszor ilyen mély. Februárban a munkásoknak meggyűlt a -bajok a vízzel, a mely a földrétegekből előszivárgott. Gyors és erős -működésű szivattyúkat alkalmaztak és sűrített légnyomással igyekeztek -azt eltávolítani, hogy a vízforrások száját befalazzák. Így lőnek a -víz-beszivárgásoknak uraivá. Csak az a baj történt, hogy a lágy talaj -miatt a fatalapzat egy része lejebb süppedt, a miért is néminemű -földomlás történt. Képzeljük csak el, hogy minő rengeteg súlylyal -nehezedett 450 láb magas kőfalgyűrű a talapzatra. Ez alkalommal nehány -munkás áldozatul esett. - -Három heti munkába került, míg a falakat helyreigazították s a -fenékmunkát folytathatták, minekutána a talapzatot éppen olyan szilárddá -tették, mint azelőtt volt. A mérnökök ügyessége és a derék gépek -lehetővé tették ezt. - -Ezen túl nem történt semmi baleset, a mi a munka előrehaladását -meggátolta volna; és junius 10-dikén, a Barbicane által kijelölt -határnap előtt 20 nappal, elkészült a 900 láb mély gödör, és a körfal. -Alul egy tömör, harmincz láb vastag koczkán nyugodott a kőfal és felül -éppen a földszinéig ért. - -Barbicane és a Gun-club tagjai szerencsét kivántak Murchison mérnöknek, -hogy cyclopi-munkájával oly rendkivüli gyorsan elkészült. - -Ez alatt a nyolcz hónap alatt Barbicane egy pillanatra sem távozott -Stone’s Hillből; míg nyomról-nyomra kisérte a fúró-munkálatokat, azalatt -szüntelenül arra volt gondja, hogy a munkások egészsége és jóléte -csorbát ne szenvedjen; és szerencsére értett ahhoz, hogy az olyan -betegségeket eltávolítsa, a melyek nagy embertömeg csoportosulásainál -könnyen fellépnek és tropikus égalj alatt annyira veszedelmesek -lehetnek. - -Igaz ugyan, hogy több munkás életével adózott gondatlanságáért; ámde -efféle munkálatoknál lehetetlenség ily sajnálatraméltó eseteket -elkerülni – és azok közé a mellékdolgok közé tartoznak, a mi miatt az -amerikaiak nem igen verik a fejöket a falba. Ők inkább törődnek az -emberiséggel nagy átalánosságban, mint külön-külön az egyénekkel. - -Ámde Barbicanenak homlokegyenest ellenkező nézetei voltak és ezeket -minden alkalommal érvényre juttatta. Azért az ő gondoskodásának, -megfontolásának, a nehezebb esetekben az ő hasznos beavatkozásának és az -ő bámulatos emberszerető éles-pillantásának köszönhették azt, hogy a -szerencsétlenül jártak száma átlag véve nem volt több, mint azokban az -európai államokban szokott lenni, melyeket bőséges elővigyázati -rendszabályai miatt mintául szoktak felállítani, többek között -Francziaországban, a hol pl. olyan munkálatnál, a mely 200,000 francba -kerül egy balesetet szoktak számítani. - - - - -TIZENÖTÖDIK FEJEZET. Az öntés ünnepe. - -Az alatt a nyolcz hónap alatt, míg az ásás munkálatai folytak, az öntés -előmunkálatai is rendkivül gyorsan haladtak előre; egy idegen, a ki -Stone’s Hillbe jött, – állítólag nagyon meg volt lepetve attól, a mit -ott látott. - -A gödörtől 600 yardnyira e körül, mint középpont körül, ezerkétszáz -kemencze emelkedett, mindenik hat láb széles és három láb távolságra -egymástól. Két mérföld hosszúságra nyúlt e kemencze-vonal. Mindenik -egyforma: négyszögű kéményeikkel különös hatással voltak a szemlélőre. -Maston J. T. nagyszerűnek találta ezt az elrendezést. Washington -emlékszobrára emlékeztette őt. Ő ennél szebbet a világon nem is tudott -elképzelni. Úgy vélekedék, hogy ehhez hasonló még Görögországban sem -volt soha. - -Emlékezünk arra, hogy a bizottság harmadik gyűlésén a Columbiad öntésére -főleg szürke szinű öntött vasat állapított meg. Ez a fém, tényleg, -szivósabb, nyujthatóbb, lágyabb és könnyebben feldolgozható s bárminő -alakba formálható; továbbá, ha kőszénnel hevítik, kitünő anyagul szolgál -oly gépek szerkesztésére, melyek nagy ellenálló erővel birnak: pl. -ágyúk, gőzgép-hengerek, víz-sajtók stb. Ámde az öntött vas, ha csak -egyszer öntik, ritkán lesz eléggé egyöntetű, azért másodszori öntéssel -tisztítják meg, hogy földrészecskéitől végleg megszabaduljon. - -Azért a vasérczet, mielőtt Tampa-Townba szállították volna, előbb a -Goldspring-hámor kohóiban előkészítették, kőszén tűz mellett roppant -magas fokig hevítették s így a szénanyaggal vegyülve, öntött vassá -változtatták. Ezután az előkészítés után szállították Stone’s Hillbe. -Ámde a 130 millió fontot nyomó anyagnak vasúton való szállítása igen -költséges vala; a költség a szállítással kétszer akkora lett volna. -Azért inkább azt határozták, hogy New-Yorkban hajókat bérelnek, hogy -azokat Barrenben az öntött vassal megrakják. Nem kevesebb, mint 68 ezer -tonnás hajóra volt szükség, – valóságos flotta, – a melyek május 3-dikán -New-Yorkból elindultak, az amerikai part hosszában szelték az Oceán -hullámait, a Bahama-csatornán át Florida déli csúcsa mellett elhaladva, -május 10-dikén érkeztek meg az Espiritu Santo öbölbe és minden kár és -veszély nélkül horgonyt vetettek Tampa-Town kikötőjében. Itt a -hajórakományt átszállították a stone’s hilli vasútra és január közepén a -rengeteg anyag ott volt rendeltetése helyén. - -Nem nehéz dolog elképzelni, hogy e 60,000 tonna vasnak megolvasztására -az 1200 olvasztókemencze nem volt igen sok. Minden egyes -olvasztókemenczében 114,000 font ércz fért el; azoknak a mintájára -készültek, a melyeket a Rodman-ágyú öntésénél használtak, trapez-alakúak -voltak és nagyon alacsonyak. A fütőkészülék és a kémény a kemencze két -végén voltak, úgy hogy a kemencze egész hosszában egyenletesen hevült. -Ezeket a kemenczéket tűzmentes téglákból építették, egy rostélylyal -bírtak a kőszén égetésére és egy tűzhelylyel, melyre az olvasztandó -anyagot helyezték, ez a tűzhely 25° szög alatt állott ferdén és az ércz -a felfogó-medenczébe folyt, innen 1200 csatorna vezetett a középponti -medenczébe. - -Mihelyt a gödörásási és kőmives munkálatok elkészültek, hozzá kezdetett -Barbicane a belső öntésiforma készítéséhez. Az volt a feladat, hogy a -gödör középpontjában, a tengely hosszában, 900 láb hosszú és 9 láb -átmérőjű hengert készítsenek, a mely a Columbiad csövének pontosan -megfelelő terjedelmű legyen. A hengert agyagnemű föld és -homok-keverékből készítették, szalmát vagy szénát keverve közbe. Azt a -közt, mely a körfal és a henger között maradt, meg kellett tölteni az -olvadt érczczel: ez alkotta a hat láb vastagságú oldalfalakat. - -Ezt a hengert vaspántokkal és keresztvasakkal kellett a körfalhoz -erősíteni, hogy a súlyegyent megtartsa. Az öntés után ezeknek a -keresztvasaknak az érczanyagban kellett maradniok, a mi egyáltalában nem -szolgált hátrányul. - -Ezt a munkát julius 8-dikán fejezték be, és másnapra tüzték ki feladatul -az öntést. - -Az öntés szép ünnepünk lesz, – mondá Maston barátjának, Barbicanenak. - -– Mindenesetre, – viszonzá ez, – de nyilvános ünneppé tennünk nem -szabad. - -– Hogy-hogy! Nem akarja mindenki számára tárva-nyitva tartani a kaput. - -– Attól őrizkedem, Maston; a Columbiad öntése aggodalmas, hogy ne -mondjam, veszedelmes munka és jobb lesz, ha ez alkalommal bezárjuk a -kapukat. Ünnepet ülhetünk a löveg kiröpítésekor, nem bánom, de előbb -nem. - -Az elnöknek igaza volt; az öntésnél előre nem látható veszély -szinhelyévé lehetett a hely s ilyenkor a nézők nagy tömege csak -akadályul szolgálhatott volna. Szabad mozgási térről kellett -gondoskodni. Az elrekesztett tére tehát senkit sem engedtek be a -Gun-club küldöttein kivül, kik erre az alkalomra Tampa-Townba jöttek. - -Köztük volt a vidám Bilsby, Hunter Tamás, Blombsberry ezredes, Elphiston -őrnagy, Morgan tábornok és mindazok, kikre nézve a Columbiad öntése -személyes érdekké vált. Maston volt a kalauzuk; nem kimélte meg őket, -hanem a legapróbb részletekig magyarázgatott, mutogatott mindent, -körülvezette a raktárakban, műhelyekben, a gépek alá, sőt az 1200 -olvasztó kemenczét is rendre meg kellett nézegetniök. Az -ezerkétszázadiknál kissé már kimerültek. - -Az öntésnek éppen délben kellett történnie; egy nappal előbb minden -kemenczébe 114,000 font rúdvasat tettek, még pedig keresztben egymás -fölé, hogy a forró lég szabadon körülnyaldoshassa. Kora reggeltől okádta -az ezerkétszáz kürtő a tüzes áradatot a levegőbe, maga a föld is tompán -remegett. Rengeteg mennyiségű ércz olvadott; irtóztató tömeg kőszén -izzott. A hatvannyolczezer tonna kőszén sürű fátyollal vonta be a napot. - -A kemenczék környékén dübörgő zaj hallatszék, mely hasonlatos vala a -messze hallatszó mennydörgéshez; a hőség kiállhatatlanná vált. Hatalmas -hűsítő gépek árasztották szünetlenűl a friss levegőt és telitették az -izzó kéményeket oxigénnel. - -Ha azt akarták, hogy az öntés sikerüljön, gyorsan kellett annak végbe -mennie. Egy ágyúdörgés adta meg a jelt arra, hogy az összes kemenczékből -mind kiereszszék az olvadt ércz-anyagot. Ez intézkedéshez mérten minden -pallér és munkás türelmetlen izgatottsággal várt a jeladásra. Senki sem -volt már a műhelyek belsejében, hanem minden kohó-mester a levezető -nyilásnál várt, mint egy őrállomáson. - -[Illustration: EZERKÉTSZÁZ OLVASZTÓ-KEMENCZE.] - -Barbicane társaival a kivezető csatornák közelében egy halmon állott. -Elől állott egy ágyú, várakozva a mérnök jeladására. - -Tizenkét óra előtt nehány perczczel kezdettek az első olvadt érczcseppek -csordogálni; a medenczék lassankint megteltek, s midőn az egész anyag -felolvadt, egy perczig úgy hagyták, hogy a könnyebb salak eltávozzék -belőle. - -Mikor tizenkettőt ütött az óra, mennydörgött az ágyú és keresztül -villámlott a légen. Az ezerkétszáz kivezető nyilás szelepe felpattant -mind egyszerre, s az ezerkétszáz tüzes kigyó végig a csatornákon -kanyargott a gödör szája felé. Rémítő robajjal zúdultak a 900 lábnyi -mélységbe. Magasztos, nagyszerű pillanat volt ez. A föld megrendült, -mikor az olvadt anyag füstgomolyokat eresztett az ég felé, egyuttal a -forma nedvességét is párákká forralva, melyek a burok nyilásain -átláthatatlan gőz alakjában felgomolygott. Ezek a mesterségesen alkotott -felhők kúpalakú fejeikkel háromezer láb magasra kavarogtak fel a zenith -felé. A szemhatáron túl csatangoló vad-lakó azt hihette, hogy Florida -földjén egy új tűzokádó nyilatkozott meg, pedig nem tört elő a vulkán, -nem volt szélforgatag, zivatar vagy az elemeknek egyéb csatája sem -valami szörnyű jelenség, a mint ez már ily esetekben elő szokott -fordulni. Nem, most az egyszer ember míve vala a gőz-felhő, a -tűzhányóhoz méltó óriási láng-nyelvek, ezek a földindulásra való -földrengések, ez a tompa, vihart jósló dörgés; az ember keze zudított -egy olvadt ércz-Niagarát emberkéz csinálta örvénybe. - - - - -TIZENHATODIK FEJEZET. A Columbiad. - -Sikerült az öntés? Csak sejteni lehetett. Ámde minden arra mutatott, -hogy lehet a sikerben hinni. Mert az öntési forma az összes kemenczékben -felolvadt érczanyagot befogadá. Bármiként volt is, jó ideig tartott, míg -erről meggyőződhettek. - -Tényleg akkor is, mikor Rodman őrnagy 160,000 font súlyú ágyúit öntötte, -éppen 14 nap kellett addig, míg az öntvény kihült. Hát még mennyi idő -kellett ahhoz, míg ez a szörnyeteg Columbiad, melyet gőzforgatagok -vettek körül és hősége mintegy őrizett, látható lesz bámulói számára? -Nehezen lehetett azt kiszámítani. - -A Gun-club tagjainak kiváncsisága igen erős próbára volt kitéve. De hát -ez ellen tenni nem lehetett. Maston önfeláldozása annyira ment, hogy -csaknem megsüttette volna magát. Az öntés után két hét mulva még -végtelen füst-gomolyag szállott az ég felé és Stone’s Hill körül 200 -lépésre oly forró volt a talaj, hogy megégette a talpat. - -Napok teltek el, hetek hágtak egymás nyakára. Nem volt mód rá, hogy a -rengeteg hengert lehűtsék. Még közelébe sem férhettek. Nem tehettek -egyebet, mint vártak és a Gun-club tagjainak várniok kellett. - -– Már augusztus 10-dike van – mondá egy reggel Maston J. T. – Nincs -egészen négy hónapunk deczember 1-jéig. A forma belsejét kell még -rendbehoznunk, a csövet kell megvonnunk, a Columbiadot meg kell -töltenünk! Mindennek meg kell történnie! Nem leszünk készen! Hiszen még -csak közel sem lehet hozzá jutni! Hát már soha sem hűl ki az ágyú? No -bezzeg keservesen megjárnók! Hasztalan volt a fáradozás, hogy a -türelmetlen titkárt megnyugtassák. Barbicane nem szólott semmit, de az ő -hallgatása alatt belső izgatottság lappangott. Kemény falat volt ezeknek -a harczias lelkeknek, hogy végkép megállítsa útjukban olyan akadály, -melyet csak az idő győzhet le – és az idő esetleg rettenetes ellenség, -így hát fegyvertelenül kell magukat megadniok. - -Ezen közben a naponként ismétlődő megfigyelések szerint változást vettek -észre a talajban. Augusztus 15-dikén a felszálló gőz nem volt annyira -sűrű. Nehány nap mulva csak gyér párázat emelkedett fel a talajból: a -kő-koporsóba zárt szörnyetegnek utolsó lehellete. Lassankint megszünt a -föld remegése, s a forró anyag köre szűkült; az egyik nap nyertek két -lábnyit, másnap négyet és augusztus 22-dikén Barbicane a mérnökkel és -barátaival ráléphetett arra az öntvénylemezre, mely Stone’s Hill vidékét -belepte. Bizonyára egészséges vala ez, mert az embernek nem hülhetett -meg a lába. - -– Végre, valahára! – kiáltott fel Barbicane, a Gun-club elnöke, teljes -megelégedéssel. - -Ugyanazon a napon megkezdődtek újra a munkálatok. Mindjárt hozzáláttak, -hogy belsejét kivegyék; a kapa, csákány, a fúró-eszközök szüntelen -működésben voltak. A homokkal kevert agyag roppantul megkeményedett, -ámde a gépek segélyével uralkodtak ezen az anyagon, mely a falak mellett -még izzó volt: kivették s gőzerővel tovább szállították. És a buzgóság e -munkánál oly nagy és hatékony, Barbicane közreműködése oly hathatós és -dollár alakjában kifejezett érvei oly nyomósak valának, hogy szeptember -3-dikán az agyag-mintának hire-hamva sem volt. - -Rögtön hozzá kezdettek a cső kisimításához, haladéktalanul működésbe -hozták a gépeket, s a hatalmas vésők szorgosan munkálkodtak, hogy a -csőnek minden érdességét lecsiszolják. Nehány hét mulva a rengeteg -csőnek belső fala hengeralakúra ki volt csiszolva. - -Végre szeptember 22-dikén, mielőtt a Barbicane indítványtételétől -számítva egy év eltelt volna, a rengeteg gép gondosan kaliberezve és -pontos eszközökkel éppen függőleges irányba helyezve, használatra készen -állott. Még csak az volt hátra, hogy a hold megérkezzék, no de arra akár -mérget vehettek, hogy a találkáról a hold nem fog elmaradni. - -Maston öröme határtalan volt, úgy hogy mikor a 900 láb mélységű csőbe -alátekintett, szinte belehullott. - -Ha őt Blombsberry erős kezével meg nem ragadja, úgy a Gun-club titkára, -miként egy ujkori Herostrates, a Columbiad fenekén lelte volna sírját. - -Az ágyú tehát elkészült; senki sem kételkedhetett, hogy tökéletes a -szerkesztése; azért Barbicane elnöknél megjelent Nicholl kapitány és ez -bevételi naplójába feljegyezett 2000 dollárt. El lehet képzelni, hogy a -kapitány mérgében megbetegedett. No, de hátra volt még három fogadás 3, -4 és 5 ezer dollárra, úgy, hogy ha ezek közűl csak kettőt is megnyer, ha -nem is kitűnően, de rosszul sem áll a szénája. No de ő nem is pénzre -gondolt, hanem az szörnyű csapás volt reá nézve, hogy vetélytársának -sikerűlt olyan ágyút önteni, melynek 36 láb vastag pánczél sem állhatott -volna ellen. - -Szeptember 23-dika óta megengedték a közönségnek, hogy a Stone’s Hill -elrekesztett térségére bemenjenek. Elképzelhetjük, hogy minő -ember-áradat tolongott oda. - -Valóban az Egyesült-Államoknak minden tájékáról számtalan kiváncsi ember -sietett Floridába. Tampa-Town városa azalatt az egy év alatt, mióta a -Gun-club munkálatai folytak, jelentékenyen megnövekedett, 150,000 lakója -volt már. Miután a Brooke erősséget utczák hálózatával vette körül, a -földnyelven terjeszkedett tovább, mely az Espiritu Santo öböl két -rév-partját egymástól elválasztja: új városnegyedek, új terek -keletkeztek, egész sereg ház épült a rövid idővel ezelőtt puszta -tengerparton. Társaságok alakultak, hogy templomokat, iskolákat, -magánházakat építsenek és a város egy év leforgása alatt tizszer akkora -lett. - -[Illustration: A TAMPA-TOWNI KIKÖTŐ.] - -Tudvalevő dolog, hogy a yankeek kész kereskedőkül jönnek a világra, -bárhova hordja is őket a szél, az északi sarkra vagy az egyenlítőhöz: -üzleti szellemök hasznothajtó vállalatokra izgatja. Ebből magyarázható -meg, hogy egyes kiváncsi emberek, kik csupán azért mentek Floridába, -hogy a Gun-club munkálatait meglássák, letelepedtek Tampaban és üzleti -vállalatokba keveredtek. A hajók, melyeket abból a czélból béreltek, -hogy az építési anyagot és a munkásokat odaszállítsák: példátlanul -élénkké tették a kikötőt. Nemsokára más hajók, kisebbek és nagyobbak, -kötöttek ki az öböl két révpartján: élelmiszerekkel, kézműárúkkal, egyéb -eszközökkel valának megrakodva. Nagy szállító-irodák keletkeztek és a -«Hajózási Közlöny» naponta új hajóknak hozta a nevét, a melyek a tampai -kikötőben horgonyt vetettek. - -Mialatt város utczái megsokasodtak, magát a várost a lakosság nagy -szaporodása és a virágzó kereskedelem miatt az Unio déli államaival -vasút-vonal kötötte össze. Már Mobilet és Pensacolat, ezt a nevezetes -tengerészeti arzenált vonat kötötte össze, mely innen Talahasseba vitt. -Ez a 21 mértföldnyi távolban a tenger partján fekvő St.-Markkal volt -összeköttetésben. Ezt a rövid vasútvonalat most Tampa-Townig -meghosszabbították és ez irányban a kihalt Közép-Floridába új életet -öntöttek. E szerint Tampa egy kiváló elméjű ember eszméje által -teremtett csodálatos ipari föllendülésnek köszönhette, hogy a nagy -városok közé emelkedett. «Holdvárosá»-nak nevezték el. - -Most már mindenki felfoghatja, hogy miért volt Texas és Florida között -oly elkeseredett a féltékenység; miért lobbantak fel oly mértéken felűl -a texasbeliek, mikor a Gun-club választása reményeiket meghiusította. -Előre vetett éles pillantásukkal felfogták, hogy haszonnal jár a -választandó földre Barbicane kisérlete. Texast megfosztotta a -kereskedelem és vasúthálózat jelentékeny középpontjától és lakosainak -számottevő szaporodásától. E sok haszon mind a nyomorúságos Florida -félszigeté lett, a mely most úgy tünt fel, mintha az Ocean és a Golf -között egy hatalmas töltés lenne. Azért érezett Barbicane is Texas iránt -olyan ellenszenvet, mint Sta-Anna tábornok. - -Tampa-Town városának új lakossága kereskedői és ipari üzletének nagy -buzgalmában a Gun-club érdekes munkálatait sem hagyta figyelmen kivül. -Ellenkezőleg még a legapróbb részletek iránt is szenvedélyes érdeklődést -tanusított. A városból a Stone’s Hillbe és vissza úgy özönlött a nép, -mintha processio vagy búcsújárás lett volna. - -Már előre látható volt, hogy a kisérlet napján millió meg millió néző -tódul oda; mert már most is a szélrózsa minden irányából áradott a -néptömeg a keskeny földnyelvre. Európa kivándorolt Amerikába. - -Meg kell adnunk, hogy eddigelé a tömeg kiváncsisága nem talált elegendő -táplálékot. Sokan azt remélték, hogy az öntésnél egész színjáték -szemléletében lesz részük és füstnél egyebet nem láttak. Ez a sóvár -pillantásokat nem elégítette ki. Ámde Barbicane azt akarta, hogy e -munkálatnál egyáltalában ne legyen néző közönség. Ezért káromkodtak, -morogtak és szidták őt; az elnöknek szemére vetették, hogy önkénykedő, a -mi éppenséggel nem «amerikai» tulajdonság. Csaknem lázadás tört ki a -Stone’s hilli védczölöpök mögött. Barbicane – amint tudjuk – -rendíthetetlenül megmaradt határozata mellett. - -De mikor aztán a Columbiad teljesen készen volt, megengedte, hogy -megnézzék. Udvariatlanság, sőt oktalanság lett volna a közönség -érzelmeit semmibe sem venni, mindazonáltal az ő praktikus elméje -kihasználta a közönség kiváncsiságát és tőkét kovácsolt belőle. - -A rengeteg Columbiad látása valami nagyszerű dolog volt; de hogy abba -bele is ereszkedjenek; az amerikaiakra nézve páratlan boldogság vala. -Azért egyetlen látogató sem akadt, ki erről az élvezetről lemondott -volna. - -Gőzerővel fel és leszálló kosárkákban tették meg az útat. Minő őrületes -kedv hajtotta az asszonyokat, gyermekeket, aggokat oda, hogy a -szörnyeteg titkait megnézni, a szédületes mélységbe, le a fenékig -hatoljanak. Daczára annak, hogy fejenkint 5 dollárt kellett fizetni: két -álló hónapig özönlöttek a látogatók, úgy hogy a Gun-clubnak ez 500,000 -dollár jövedelmet hajtott. - -[Illustration: AZ ÜNNEPI EBÉD ZAJOS VOLT.] - -Az első látogatók természetesen a Gun-club tagjai voltak, ez az ünnepnap -szeptember 25-dike volt. Barbicane elnök, Maston, Elphiston őrnagy, -Blombsberry ezredes, Murchison mérnök s több előkelő tagjai a -Gun-clubnak – számszerint tizen ereszkedtek alá. A hosszú vascsőben még -meglehetős meleg volt, szinte megfuladtak benne; hanem bezzeg a gyönyör -is felért evvel! A fenéken tiz személyre terített asztal várta őket és -villam világítá meg a fenékhelyiséget, mintha fényes nappal lett volna. -Számos válogatott fogás, mintegy az égből hullott alá a vendégek -számára, a legfinomabb franczia borok folytak a 900 láb mélységben -rendezett lakománál. - -Az ünnepi ebéd igen élénk, sőt zajos volt. Ittak a földteke és holdja, a -Gun-club, az Unio, a hold, Phoebe, Selene egészségére. Mindezek a -tósztok a cső akusztikája segítségével mennydörgéshez hasonló erővel -hatoltak fel a föld szinére, hol a tömeg éljen riadalommal fogadta a tíz -vendég beszédeit. - -Maston majd kiugrott a bőréből; kiabált, hadonászott; s egy országért -sem cserélte volna el helyét még akkor sem, «ha őt a megtöltött ágyú a -bolygók hazájába röpítette volna». - - - - -TIZENHETEDIK FEJEZET. Egy távirat. - -A Gun-club által kezdett nagy munkálatok már készen voltak és mégis két -hónapig kellett arra várni, hogy a golyót a holdba röpítsék. Az -általános türelmetlenség e két hónapot két évnek tekintette. Eddigelé az -előkészítő munkák részletei napról-napra megjelentek az ujságokban és a -közönség sovár, szenvedélyes izgatottsággal csak ugy nyelte a betüket; -most azonban attól lehetett félni, hogy a közönségnek juttatott -«érdeklődés-osztalék» nagyon megcsappan, s mindenki megijedt annak a -gondolatára, hogy ezentul nem veheti ki részét a mindennapos -kedélyizgalomból. - -De még sem történt így; valami igen váratlan, egészen rendkívüli, -hihetetlen, valószinűtlen dolog történt, a mi minden elmét újra -fanatizált, s az egész világot fokozottabb izgatottság martalékául dobta -oda. - -Szeptember 30-dikán, délután 3 óra és 47 perczkor az irlandi Valentia és -az északamerikai tengerpart között elhelyezett kabelen egy távirat jött -Barbicane elnök czímére. - -Az elnök felbontotta, elolvasta s ha még olyan nagyon is tudott magán -uralkodni, ajka szélei elsápadtak és szemei elhomályosultak a husz sor -olvasásakor. - -A Gun-club levéltárában meglevő eredeti szöveg tartalma a következő: - -Francziaország, Páris, szeptember 30, reggel 4 óra. - -Barbicane, Tampa, Florida. - -Egyesült-Államok. - -Gömbölyű golyó helyett csináltasson hengeralakú löveget. Abban önnel -együtt megyek a holdba. Az Atlanta gőzhajón érkezem. - -_Ardan Mihály._ - - - - -TIZENNYOLCZADIK FEJEZET. Az Atlanta utasa. - -Ha ez a rémületet keltő újság nem villamos dróton, hanem pecsétes -levélben, egyszerűen a postán jött volna, a franczia, irlandi és -amerikai táviró hivatalnokok nem tudták volna meg a tartalmát; akkor -Barbicane egy pillanatig sem jött volna zavarba. Okosan hallgatott -volna, hogy munkája iránt az általános tisztelet ne csökkenjen. Hiszen -igaz, lehetett abban a táviratban valami misztifikáczió is, annál -inkább, mert franczia küldi. Hát valószinű-e, hogy valakinek eszébe -jusson a holdba való utazás. És ha akad ilyen, vajjon nem kötni való -bolond-e, a kit az őrültek házának egyik czellájába, nem pedig golyóba -kell zárni? - -No de a távirat tartalmát ismerték, mert a távirati közleményeknél nem -lehet titok. Ardan Mihály ajánlatát az Egyesült-Államokban mindenfelé -tudták. Barbicanenak sem lehetett arra oka, hogy eltitkolja. Összehívta -tehát Tampa-Townban levő tagtársait és előtt hideg arczkifejezéssel -felolvasta a rövid, de velős táviratot, e mellett arcza nem fejezte ki -gondolatait és egy szót sem vesztegetett arra, hogy vajjon a közlemény -hitelességében megbizhatnak-e? - -– Lehetetlen!… Valószinűtlen!… Tréfa az egész!… Ki akarnak minket -gúnyolni! – Nevetséges dolog!… Merő képtelenség!… ezek hangzának nehány -pillanatig: a kételynek, hihetetlenségnek, bolondságnak, esztelenségnek -eme kifejezései. Egyik mosolygott, másik hangosan felkaczagott, a -harmadik vállát vonogatta. Csak Maston volt megelégedve: - -– Ez ám az ötlet! – kiáltott fel. - -– Ugy van, – viszonzá az őrnagy, ámde ha hébe-korba támadnak is ilyen -ötleteink, magától értetődik, hogy eszünk ágában sincs azt -megtestesíteni. - -– Ugyan miért ne lehetne? – felelt élénken a Gun-club titkára, – s -készen állott a vitára. No de nem volt, a ki vele ezt a tárgyat tovább -részletezze. - -Ardan Mihály neve Tampaban a közbeszéd tárgya lett. Idegenek és -benszülöttek egymásra néztek, szóba hozták és évelődtek nem avval az -európaival, – a ki merő mese és a képzelet szülötte, – hanem Mastonnal, -a ki e mondai alak létezésében tudott hinni. Mikor Barbicane avval az -indítványnyal állott elő, hogy golyót röpítsenek a holdra, tervét -mindenki természetesnek, megvalósíthatónak és a ballisztika egyszerű -feladatának tartotta! De az, hogy egy okos ember arra vállalkozzék, hogy -beleül a lövegbe, megteszi a képtelen utat: az csak fantasmagoria, -tréfa, bohóság és – hogy egy franczia szóval fejezzük ki: _humbug_. - -A gúnyolódásoknak nem volt se vége, se hossza egész estig; elmondhatjuk, -hogy az egész Unio hangos nevetésbe tört ki, a mi éppen nem mindennapi -dolog olyan földön, hol a lehetetlenséggel határos vállalatoknak akadnak -dicsőítői, résztvevői és pártolói. - -Mindazonáltal Ardan Mihály ajánlata, mint minden ujdonsült idea, -foglalkoztatott nehány embert. Kihozta a rendes kedélyhangulatúakat a -sodrukból. «Ki gondolt volna erre!» Ez az eset éppen rendkivüli volta -miatt magához vonzotta az embereket. Gondolkozóba estek. Ugy voltak -vele, mint azokkal a gondolatokkal, melyek felett este pálczát törnek, -reggel pedig természeteseknek találják. Miért ne lehetne előbb vagy -utóbb ilyen utazásra gondolni. Hanem az bizonyos, hogy az az ember, ki -erre adja a fejét, okvetlenül sült bolond; az is bizonyos, hogy jobb -lett volna, ha hallgat, mert hiszen nem veszik komolyan a tervét, és -nevetséges agyrémével egy csomó embernek a nyugalmát megzavarja. - -No de mindenek előtt: létezik-e valóban az az ember? Fontos kérdés! Az -Ardan Mihály neve Amerikában nem volt ismeretlen. Egy vakmerő -vállalkozásai miatt hires európait hivtak így. Továbbá az Atlanti oceán -hullámai alatt jövő távirat, a hajó megnevezése, melyen a franczia jönni -akar, megérkezésének pontos napja: oly körülmények valának, melyek a -terv valószinűségének némi látszatát bizonyították. Tisztázni kellett a -dolgot. Majd egy-két ember csoportba verődött. A kiváncsiság mind -nagyobbá tette ezeket a csoportosulásokat: miképpen az atomok a vonzó -erő hatása alatt; végül támadt egy hatalmas tömeg, mely Barbicane elnök -lakása felé tolongott. - -Az elnök a távirat érkezése óta még nem nyilatkozott; meghallgatta -Maston véleményét, de sem nem veté el, sem nem helyeslé; nyugodtan -viselkedett, s várakozott a történendőkre. A közvélemény -türelmetlenségét számba sem vette, azért nagyon csodálkozott, mikor -ablaka alatt meglátta a nagy tömeget. Morgással, kiáltozással -kényszerítették őt, hogy megjelenjék. Ebből látható, a nagyságnak -nemcsak kötelességeit, hanem kellemetlenségeit is el kellett viselnie. - -Megjelent tehát; nagy csendesség lőn. Egy polgár beszélni kezdett. -Kategorikus kérdést intézett az elnökhöz: - -– A táviratban Ardan Mihálynak nevezett ember útban van-e Amerika felé -vagy nincs útban? - -– Uraim, felelé Barbicane, én azt éppen oly jól tudom, mint önök. - -– Tudnia kell! – kiáltozá egy-két türelmetlen polgár. - -– Majd megtudjuk idővel, – viszonzá hidegen az elnök. - -– Az időnek nincs jogában arra, hogy egy egész országot feszült -várakozásra kárhoztasson, – replikázott a szónok. – Megváltoztatta ön a -löveg tervét a szerint, a mint a távirat kivánja? - -– Még nem, uraim, de önöknek igaza van abban, hogy az embernek tudnia -kell, hogy mitevő legyen; a táviró, mely ezt az izgatottságot okozta, -lesz oly kegyes, hogy önöknek kimerítő választ adjon. - -– A táviró-hivatalhoz! A táviró-hivatalhoz! – ordítá a tömeg. - -Barbicane lejött a lakásából s a rengeteg tömeg kiséretében a -táviró-hivatalhoz ment. - -Nehány percz mulva távirat indult a liverpooli hajóállomás syndikusához. -A következő kérdésre kértek választ: - -– «Mi van az Atlanta hajóval? – Mikor indult el Európából? – Volt-e a -fedélzeten egy Ardan Mihály nevű franczia utas?» - -Két óra mulva olyan pontos válasz érkezett Barbicanehoz, hogy a -legkisebb kétely is szétoszlott. - -– «Az Atlanta gőzhajó október 2-dikán indult el Tampa-Townba, – a -fedélzeten volt egy franczia utas, a kinek neve az utasok könyve szerint -Ardan Mihály.» - -Az első táviratnak e megerősítésére az elnök szemei hirtelen -felvillantak, ökölbe szorította a kezét és hallották, a mint dörmögé: - -– Mégis igaz tehát! Mégis lehetséges! Eleven jószág az a franczia! Két -hét mulva megérkezik! Bizonyosan bolond, megbomlott az agya… Sohasem -engedem meg, hogy… - -[Illustration: BARBICANE ÉS A TÜRELMETLEN NÉP.] - -Még ugyanazon este írt a Breadville és tsa czégnek, kérte, hogy a -golyóöntést függeszszék fel addig, míg újabb rendelettel nem intézkedik -effelől. - -Leírjam-e, hogy minő izgatottság szállotta meg egész Amerikát, tizszer -akkora volt ez, mint Barbicane első indítványánál; szóljak-e arról, hogy -miképpen nyilatkoztak az Unio ujságai a hír vételekor, s minő -dicshymnuszokat zengettek a vén Európa hősének megérkezésekor; azt a -lázas várakozást, a mint számítgatták az órákat, perczeket, -másodperczeket; csak halvány képét festhetném annak, hogy annyi elmét -_egy_ gondolat töltött el, egy kedvencz gondolat, mely mellett a többi -mind háttérbe szorult; a munkák szüneteltek, a boltokat becsukták, az -indulófélben levő hajók horgonyt vetettek újra, hogy az Atlanta -megérkezésénél jelen legyenek. Zsufolásig telve jöttek a vonatok, üresen -mentek vissza. Az Espiritu Santo öböl megtelt gőzhajókkal, -postanaszádokkal, kéj-yachtokkal, kisebb-nagyobb vontató hajókkal; -emberi erőt meghaladó munka volna, azt a sok ezer kiváncsi utast -felsorolni, kik két hét alatt Tampa-Town lakóinak a számát -megsokszorozták s úgy özönlöttek a városba, mint egy hadsereg, sátrak -alatt kellett táborozniok, – bizony vakmerőség volna tőlem hozzá is -kezdeni. - -Október 20-dikán délelőtt 9 órakor a Bahama-csatorna távirói sűrű füstöt -jeleztek. Két óra mulva egy hatalmas gőzhajó érkezett a csatornába, -azonnal jelezték a távirók Tampa-Townba, hogy az Atlanta itt van. Négy -órakor közeledett az angol hajó az Espiritu Santo révparthoz. Öt órakor -teljes erővel vitorlázott a a Hillisboro part mentén; hat órakor -horgonyt vetett a tampa-towni kikötőben. - -Még le sem merűlt egészen a vasmacska a fenékre, midőn száz csolnak -vette körül az Atlantát, megrohanták a szó szoros értelmében. Barbicane -az ostromló gyűrűn először jelent meg és hasztalanul palástolt -megindulással kérdé: - -– Ardan Mihály? - -– Itt vagyok! – válaszolt egy férfiú a fedélzet hátsó részéből. - -Mellén keresztbe fonta karjait, szemei vizsgálódó kifejezést öltöttek, -ajkát összeszorította Barbicane s úgy nézett az utasra. - -Negyvenkét éves férfiú volt az, hatalmas termetű, de a dereka kissé -előrehajlott, mint a karyatidoké, a kik oszlopokat támogatnak. Kemény -feje, – valódi oroszlánfej, – lángvörös haját meg-megrázogatta néha, úgy -vette körül a fejét, mintha sörény lett volna. Arcza rövid volt, széles -a halántéka, torzonborz bajusza valami macskaszerű külsőt kölcsönzött -neki, kerek szemei rövidlátók voltak, tekintete kissé réveteg, orra -merész kanyarodású, szája kiválóan barátságos, homloka magas, értelmes -és redők barázdálták. Erős termetű, daliás járású, izmos karú és -határozott fellépésű férfiú volt ez az európai: szilárdan alkotott, -inkább kovácsolt, mint öntött vasból valónak látszék. - -Lavater tanítványai koponyájában és arczának vonásaiban félre nem -ismerhető vonásait fedezték volna fel a harczra való készségnek, a -veszélyek közepett nyilatkozó bátorságnak, és arra való hajlandóságnak, -hogy útjából akadályokat hárítson félre; jeleit a csodálatos iránt való -előszeretetnek és annak az ösztönnek, mely némely jellemet az emberi -erőt felülmuló dolgok iránt szenvedélyes érdeklődésre sarkal; no de a -szerzőképességnek és igényeknek jeleit nem találták volna meg benne. - -Bőszabású ruhája volt, nadrága és felöltője csak úgy duskálkodtak a -szövetben, úgy hogy önmagát «szövetgyilkos»-nak nevezte el. Nyakkendő -szorította össze ingének széles gallérait az erős nyak körül, s az -állandóan kigombolt kézelők közül kilátszott fehér keze. Az ember -érezte, hogy ez az ember sem pogány téli időben, sem a veszélylyel -szemben nem érezett soha hideget, – még a pillantásokban sem. - -Egyébiránt a fedélzeten levő utasok között fel és alá járt, sohasem -maradt egy helyen, kezeivel hadonászott, mindenkivel tegeződött és mohón -rágcsálta a körmeit. - -Valóban, Ardan Mihály erkölcsi mivolta analytikus szempontból gazdag -anyag volt. Ez a különös ember teljes világéletében a túlzások felé -hajlott, pedig már a túlzások korán jóval túl volt; a tárgyak az ő -szemének reczehártyájára mértéktelen nagy alakokban vetültek, a mivel -óriási eszmék támadtak az eszmetársítás révén; mindent óriási méretekben -látott, csak az akadályokat és az embereket nem. E mellett sokoldalú -tehetség volt benne: ösztön szerű művész, szellemes társalgó, nem olyan, -a ki csak úgy köpködi a viczczeket, hanem, a ki az enyelgéshez, -évelődéshez nagyon jól ért. Vitatkozásaiban nem törődött a logikával; -ellensége volt az észbeli okoskodásoknak, a melyeket nem ő talált ki s a -maga módja szerint osztogatta csapásait. Valóságos «czéltábla szétzúzó» -volt, csak úgy hajigálta a biztosan találó «argumenta ad hominem»-eket – -teljes tüdővel és szivesen védett kézzel vagy lábbal veszendő ügyeket. - -[Illustration: ARDAN MIHÁLY.] - -Egyebek között az volt a szokása, hogy magát «felséges tudatlan»-nak -nevezé, mint Shakespeare, s a tudósokat hivatásszerűleg megvetette. -«Olyan emberek a tudósok, – mondá, – mint, a kik a játéknál a tét-eket -felírják, mi pedig végigjátszuk azt.» Szóval csodavilág gyermeke volt -Ardan Mihály, kalandkedvelő, de nem kalandor, egy vakmerő ficzkó, egy -Phaeton, a ki értett ahhoz, hogy miképpen kell a nap paripáit hajtani; -Ikarus, kinek váltogatható szárnyai voltak. Végül megmutatta, mit tud, -még pedig derekasan. Őrült vállalatokba elegyedett hetyke bizakodással, -vidámabban lángra borította hajóit, mint Agathokles, s bár minden -pillanatban készen állott arra, hogy nyakát szegje: mindig talpra esett, -mint a Paprika Jancsik a vásáros bódékban, melyek a kis gyermekeket -gyönyörködtetik. - -Két szó fejezi ki a jelszavát: _hát aztán!_ jellemzi pedig a -lehetetlenség leküzdésére ösztökélő szenvedély. - -De hibáiért mennyire megáldotta a sors ezt a vállalkozó szellemű embert -kiváló tulajdonságokkal! A ki nem mer, nem nyer: tartja a példabeszéd. -Ardan gyakran mert, de soha sem nyert. Tékozló volt, valóságos Danaidák -hordaja. Mint önzetlen embernek, a szive is épp úgy helyén volt, mint a -feje; jószivű, lovagias, még legelkeseredettebb ellenségének a -halálitéletét sem tudta volna aláirni, s eladatta volna magát -rabszolgául, csakhogy egy négert kiváltson. - -Francziaországban, egész Európában ismerték ezt a pompás, sok port -felverő embert. Hát nem adott elég anyagot a száznyelvű fámának, hogy -róla beszéljen s addig magasztalja, míg bele nem reked. Nem lakott-e -üvegházban, holott az egész világ kileshette titkait? No de számos -ellensége is volt; olyanok voltak ezek, a kiket ő kisebb vagy nagyobb -mértékben megsértett, megsebzett, irgalmatlanul letiport, midőn -könyökével kellett a tömegben útat törnie magának. - -És mégis mindenki szerette őt, beczéje volt mindenkinek. Mindenki -érdeklődött vakmerő vállalatai iránt, kisérte aggodalmas pillantással, -mert hiszen ismerték vakmerőségét és vigyázatlanságát. Midőn egyik -barátja figyelmessé akarta tenni az őt fenyegető veszélyre, azt felelte -neki: - -– Az erdő is a fák miatt égett el. - -Nem is sejtette, hogy evvel az arab közmondások egyik legszebbikét -idézte. - -Ilyen volt az Atlanta utasa, örök tevékenységben, mind felingerülve, -belső tűz által hevítve, nem a miatt, a mi reá Amerikában várt, – arra -nem is gondolt, – hanem lázas szervezete miatt. Ha valaha két ember -feltünő ellentéte vala egymásnak ilyen volt a franczia Ardan Mihály és a -yankee Barbicane; mindakettő vállalkozó szellemű, vakmerő, kiki a maga -módja szerint. - -Annak a szemlélődésnek, melybe a Gun-club elnöke elmerült, midőn -vetélytársát, a ki őt le akarta szorítani a helyzet magaslatáról, -csakhamar véget vetett a tömeg hurrah-ja és éljen-rivalgása. Ez a -kiabálás oly őrült és a lelkesedés oly személyeskedő természetűvé lett, -hogy Ardan Mihály, minekutána ezer kezet visszaszorongatott, s e mellett -szinte letördelték az újjait, – bele menekült kabinjába. - -Barbicane szó nélkül nyomon követte. - -– Ön Barbicane? – kérdé Ardan Mihály, mikor magukra maradtak, még pedig -olyan hangon, mintha legalább húsz esztendeje ismerték volna egymást. - -– Az vagyok, – felelé a Gun-club elnöke. - -– No lám, jó napot Barbicane, hogy van? Jól? No, annál jobb, annál jobb! - -– Tehát, – kezdé Barbicane a nélkül, hogy részletekbe bocsátkozott -volna, – határozott szándéka, hogy megtegye az utat. - -– Szilárd elhatározásom. - -– Semmi sem tántorítja el attól? - -– Semmi. Megváltoztatta ön táviratom értelmében a löveget? - -– Vártam, hogy ön megérkezzék. De, – kezdé újra Barbicane a faggatást, -megfontolta ön?… - -– Megfontoltam! Nincs elvesztegetni való időnk. Megragadom az alkalmat, -hogy a holdba ránduljak ki egy kissé; mi kell ennél több? Azt hiszem, -erre nem kell hosszadalmas megfontolás. - -Barbicane nem tudta tekintetét arról az emberről elfordítani, a ki ilyen -útról olyan könnyelműen, olyan gondatlanúl és annyi nyugalommal beszél. - -De legalább van valami eszméje, eszköze arra, hogy megvalósítsuk ezt a -tervet? - -– Kitünő eszmém és eszközeim vannak, kedves Barbicane. Engedje meg, hogy -valami megjegyzést tegyek; igen nagy kedvem volna arra, hogy eszméimet -mindenkinek elbeszéljem, hogy többé ne is legyen róla szó. Nos tehát, ha -másképpen nem lehet, hivja össze barátait, tagtársait, az egész várost, -Floridát, s ha úgy tetszik, egész Amerikát és én holnap apróra elmondom -eszközeimet, s az ellenvetésekre megfelelek. Legyen nyugodt, megállok én -a magam lábán. Meg van ön evvel elégedve? - -– Meg vagyok elégedve, – viszonzá Barbicane. - -Ekkor az elnök kilépett a kabinból és tudtára adta a tömegnek Ardan -Mihály szándékát. Szavait helyeslő moraj és öröm-ordítás fogadta. Evvel -minden akadékoskodásnak elejét vették. Másnap mindenki szemtől-szembe -láthatta Európa hősét. Mégis nehány makacs nem akarta a fedélzetet -elhagyni, ott maradtak éjjel is. Ezek között vala Maston J. T. is, a ki -vaskampóját a fedélzet hátuljának karfájához srófolta; le kellett őt -onnan csavarni. - -– Egy hős,… valódi hérosz! – kiáltozá a hangskála minden fokán, – mi -csak anyámasszony katonái vagyunk hozzá képest. - -Az elnök felszólította a tömeget, hogy távozzanak el, aztán az utasok -kabinjába vonult vissza, s ott maradt éjfélig. - -Ezalatt a nép kegyéért vetélkedő két férfiú melegen kezet szorított -egymással és Ardan Mihály tegezte Barbicane elnököt. - - - - -TIZENKILENCZEDIK FEJEZET. A népgyülés. - -Másnap a közönség türelmetlenségéhez képest későn kelt fel a nap. Azt -hajtogatták, hogy a nap lusta, ahhoz mérten, hogy egy ilyen ünnepséget -kell megvilágítania. Barbicane azért, hogy bizalmas természetű -kérdéseket ne intézzenek Ardan Mihályhoz, szerette volna, ha szükebb -körű társaság, pl. a tagtársai előtt nyilatkozik. Ez azonban éppen olyan -kisérlet lett volna, mint a Niagarának egy töltéssel gátat vetni. El -kellett ezt a tervét vetnie, és ki kellett új barátját egy nyilvános -értekezlet eshetőségeinek tennie. A tampa-towni új börze-épület -tanácskozó terme rengeteg terjedelmének daczára kicsinynek bizonyult a -gyülés megtartására, mert az valóságos népgyüléssé dagadt. - -A városon kivül egy rengeteg sikságot választottak ki erre a czélra, -nehány óra alatt készen voltak egy rémítő nagy védő-fedél építésével; a -kikötőben horgonyzó hajók egy irtózatos nagy sátor felállításához -szolgáltattak anyagul vitorlavásznat, árboczokat, póznákat és minden -szükséges holmit. - -Nemsokára egy megmérhetlen sátor-boltozat emelkedett a tikkadt mező -felett, mintegy védelméül az izzó napsugarak ellenében. Háromszázezer -ember fért el ott, ennyi nép daczolt a tikkasztó hőséggel, várakozván a -francziára. A nézők tömegének csak harmadrésze láthatott és hallhatott -valamit; a második harmadrésze alig látott valamit és hallani nem -hallott semmit; a harmadik harmad sem nem látott, sem nem hallott -semmit. És mégis ezek osztogatták legpazarabbul tetszésök -nyilatkozatait. - -Három órakor megérkezett Ardan Mihály a Gun-club legelőkelőbb tagjainak -kiséretében. Jobb kezét Barbicanenak, balját Maston J. T.-nak nyujtá; ez -utóbbinak arcza úgy ragyogott, mint a déli nap és csaknem olyan piros is -volt. - -Ardan föllépett az emelvényre és tekintete egy fekete kalap-oceánon -siklott végig köröskörül. Úgy látszék, hogy éppenséggel nincs -megzavarodva, no de nem is akar tekintélyesnek látszani. Éppen olyan -volt itt is, mint otthon: vidám, bizalmas, szeretetre méltó. Az éljen -riongásra udvariasan köszönt, aztán egy kézmozdulattal csendet intett, -beszélni kezdett még pedig szabatos angol nyelven a következőképpen: - -– Uraim, habár nagy a meleg, figyelmöket nehány pillanatig próbára -teszem, hogy egy-két szót szóljak olyan tervekről, a melyek önöket -érdekelni fogják. Én sem szónok, sem tudós nem vagyok, arra sem -számítottam, hogy a nagy közönség előtt beszélek; de barátom, Barbicane -azt mondotta, hogy ez önöknek örömére szolgál, azért adtam rá a fejemet. -Méltóztassanak azért 600,000 fülükkel reám hallgatni, s ne vegyék zokon -előadásom fogyatékosságát. - -Ez a mesterkéletlen bevezetés éppen szája izére volt a hallgatóknak, no -de adtak is olyan morgásban kifejezést, hogy annak alig volt mása. - -– Uraim! – folytatá, – egyformán jogukban van helyeselni vagy -kárhoztatni szavaimat. Ennek előre bocsátása után, hozzákezdek. -Mindenekelőtt ne feledjék el, hogy egy tudatlan beszél önök előtt, a -kinek tudatlansága oly nagy, hogy még a nehézségekről sem tud semmit. -Úgy képzeli ő, hogy egyszerű, természetes és könnyű dolog lészen reá -nézve, hogy utasképpen beleüljön egy lövegbe és a holdba utazzék. Előbb -vagy utóbb meg kell úgy is tenni ezt az utat, a mi az utazás módját -illeti, az a dolog természetes menete szerint a következő: Az ember -eleinte négy-kézláb mászott, aztán egy szép napon két lábon, majd -szekeren, aztán hintón, majd hajó-kabinban, végül vasuti kocsiban; nos -hát, a löveg a jövő század vasuti kocsija, s hogy őszinte legyek, a -bolygók is csak lövegek, ágyúgolyók, melyeket a teremtő keze röpített -ki, – no de térjünk vissza közlekedési eszközünkhöz. Uraim, önök közül -egyik vagy másik azt gondolhatja, hogy az a gyorsaság, melyről szólani -fogok, túlzott; pedig nincs igazok; minden égitest túltesz azon rohamos -mozgásában, sőt maga a föld is nap körül való forgásában háromszor olyan -gyorsan ragad minket magával. Néhány példát hozok fel. De engedjék meg, -hogy a «lieue»[13] kifejezéssel éljek, mert az amerikai mértékeket nem -ismerem jól, s attól félek, hogy számításaimba hiba csúszhatnék be. - -[Illustration: A NÉPGYÜLÉS.] - -Ezt a kérést mindenki természetesnek találta, senki sem akadt fel rajta. -A szónok folytatá: - -– Először is, uraim, hadd beszéljek a bolygók gyorsaságáról. Meg kell -vallanom, hogy tudatlanságom daczára, ezeket a csillagászati csipp-csupp -dolgokat igen jól ismerem; no de két percz mulva önök is annyit fognak -érteni, mint jó magam. Figyeljenek reám kérem szeretettel: a Neptun -óránkint 5000 lieue-t tesz meg; az Uranus 7000, a Saturnus 8858; a -Jupiter 11,657-et; a Mars 22,011; a Föld 27,500; a Venus 32,119; a -Mercur 52,520; nehány üstökös 114,000-et a napközelben! Ehhez képest mi -csakugyan lusta fráterek vagyunk; a mi gyorsaságunk nem haladja túl a -9900 lieuet, s a mellett folyton csökken. Azt kérdezem önöktől, hogy -van-e ok arra, hogy az ember a csodálattól egészen oda legyen; s nem -természetes-e, hogy idővel ennek a gyorsaságnak jóval nagyobbnak kell -lennie, a mire nézvést a fény avagy az elektromosság fogják valószinüleg -a főszerepet játszani. - -Úgy látszék, hogy Ardan Mihálynak ezt az állítását egyetlen ember sem -vonta kétségbe. - -– Kedves hallgatóim! – folytatá, – ha az ember egy némely begyepesedett -koponyájú embernek – ez az őket megillető kifejezés – hinne, akkor az -egész emberiség «Popilius kör»[14]-ébe volna beleszorítva, a melyből ki -nem léphetne, arra volna kárhoztatva, hogy ezen a gömbölyű földön -tengődjék, a nélkül hogy valaha a bolygók világába fölemelkedhessék. -Abból nem lesz semmi. Az ember eszébe vette, hogy a holdba fog utazni, a -bolygókba, a csillagokba is eljutunk, aminthogy Liverpolbol elutazhatunk -New-Yorkba, mégpedig könnyen, gyorsan, biztosan, nem is kell még sokáig -várnunk arra, hogy a lég tengerén, mely minket a holdtól elválaszt, -éppen úgy uszkálhassunk, mint az Óceánon. A távolság csak relativ -fogalom, a mit végül egyenlővé kell tennünk majd a zéró-val. - -Habár a gyülekezet a mi franczia héroszunk irányában a legkedvezőbb -véleménynyel vala eltelve, ennek a merész theoriának hallatára kissé -mégis elképpedt. Úgy látszik, hogy Ardan Mihály észrevette. - -– Úgy látszik, nem győztem meg önöket, derék barátaim, – folytatá -tovább, szeretetre méltóan mosolyogva. Nos tehát! Gondolkozzunk kissé. -Tudják-e, hogy mennyi időre volna szüksége egy futárvonatnak arra, hogy -a holdba érkezzék? Háromszáz napra, többre nem. És az út 86410 lieue-nyi -út, de hát mi ez? Annyi sem, mintha valaki a földkörül tenné meg az -utat; no meg nincsen-e világlátott hajós vagy utazó, a ki életében ennél -sokkal hosszabb utakat tett meg? Gondolják meg, hogy én csak 97 óráig -leszek útban. Ah, s önök azt hiszik, a hold olyan nagyon messze van a -földtől, s hogy ugyancsak jól fontolóra kell venni a dolgot, mielőtt -ráadná fejét az ember. Hát még mit szólanának ahhoz, ha arról volna szó, -hogy a Neptunba utazzunk, a mely 1147 millió lieue távolságra a napkörül -kereng. Ilyen útra kevesen vállalkoznának még akkor is, ha -kilométerenkint öt sou-ba kerülne. Még maga Rothschild báró sem -fizethetné meg egy milliárddal a jegyét, 147 milliárdra volna még -szüksége. - -Az érvelésnek ez a módja, – úgy látszék, – nagyon tetszett a -hallgatóságnak; egyébiránt Ardan Mihály, telve lévén lelke az ideával, -csak úgy áradozott a lendületes beszédben; érezte, hogy majd elnyelik -szemeikkel hallgatói és folytatá bámulatra méltó biztossággal: - -– Nos tehát, barátaim, – a Neptunnak a naptól való távolsága még semmi, -ha a csillagokéval hasonlítjuk össze. Valóban, ha a csillagok távolságát -akarjuk számokban kifejezni: beleszédül a fejünk, a legkisebb szám -kilencz numerusból áll és egységül milliárdokat kell vennünk. - -Bocsánatot kérek, hogy e kérdést oly alaposan ismerem, de nagyon érdekes -is. Hallják és hozzanak itéletet: A kentaurok Alphaja 8000 milliárd -lieue-re van távol; Wega 50,000 milliárdra, Sirius szintén, Arcturus -52,000 milliárdra, a sarkcsillag 117,000 milliardra, a bak 170,000 -milliardra, a többi csillagok is ezer meg ezernyi milliárd lieue -távolságra. Nos, számbavehető-e a bolygók távolsága a naptól. -Mondhatjuk-e egyáltalában, hogy távolság az? Tévedés! Hazugság! -Érzékcsalódás! Tudják-e önök, hogy mi a véleményem a világ-egyetemről, -mely a ragyogó csillagnál kezdődik s a Neptunnál végződik? Elmondjam a -theoriámat? Nagyon egyszerű: én a világrendszert tömör, egynemű testnek -tartom; a bolygók melyekből áll, igen közel vannak egymáshoz, az az ür, -mely közöttünk van, nem egyéb, mint a legszilárdabb fém részecskéi -között levő pl. az ezüsté, az aranyé, a platináé. Teljes joggal állítom, -és olyan meggyőződés ismételteti velem, a mely önöket is mind áthatja: a -távolság jelentés nélkül való szó, távolság nincsen! - -– Jól beszél! Éljen! Bravó! – zugott fel a gyülekezet, kiket a szónok -mozdulatai, hangsulyozása, fogalmainak merészsége felvillanyozott. - -– Nincs! – harsogtatá Maston, jóval erélyesebben, mint a többiek, – -távolság nincs! - -És tulságosan buzgó mozgása és testének súlyegyene, melynek már alig -lehetett ura, csaknem arra juttatták, hogy az emelvényről leesik. Mégis -valahogy visszanyerte a súlyegyent, s így kikerülte a kellemetlen -alápottyanást, a mi kézzelfoghatólag bebizonyította volna neki, hogy a -távolság nem üres fogalom. - -Erre aztán folytatá az elragadó szónok: - -– Barátaim, azt hiszem, ez a kérdés már meg van oldva. Ha mindnyájukat -meg nem győztem, annak az az oka, hogy érveim felsorolásában nem vagyok -elég merész, a bizonyításban nem elég erős, és elméleti ismereteim -fogyatékosak. Bármiként légyen is ez, ismétlem, hogy a földnek a holdtól -való távolsága tényleg csekély jelentőségű, s nem méltó arra, hogy -komoly embert elfogulttá tegyen. Azért azt hiszem, nem nagyítok, ha azt -állítom, hogy nemsokára «löveg-vonatok»-at fognak szerkeszteni, hogy a -holdba való utazás kényelmes legyen, és ezt a czélt hamar elérik, ki sem -fáradnak, egyenes vonalban, «méh-röptével» hogy a ti prémvadászaitok -kifejezésével éljek. Husz esztendőt nem adok rá, hogy a föld lakóinak -fele már megjárta az utat a holdba. - -– Éljen!… Éljen – Ardan Mihály! – kiálták a jelenlevők, még azok is, -kiket legkevésbbé sem győzött meg. - -– Éljen Barbicane! – kiáltott a szerény szónok. - -A vállalat kezdeményezőjének e méltatását egyhangú helyeslés fogadta. - -– És most, barátaim, – folytatá Ardan Mihály, – ha önök tőlem valamit -kérdezni akarnak, bizonyára megzavarják árva fejemet, no de megpróbálom, -talán meg tudok felelni. - -[Illustration: ARDAN MIHÁLY LÖVEG-VONATA.] - -Eddigelé a Gun-club elnöke meg lehetett elégedve a beszéddel. Az -elméleti spekulácziókra vonatkozott, s e tekintetben Ardan Mihály élénk -képzelő erejének hatása alatt ragyogtatta ügyességét. Most csak arra -kellett ügyelni, hogy a kérdés gyakorlati oldala ne kerüljön szóba, mert -ott a rövidebbet huzta volna. Azért Barbicane mindjárt szólni kezdett, s -azt a kérdést intézte új barátjához, hogy mit gondol, laknak a holdon -vagy a bolygókon emberek? - -– Érdemes elnökünk, – válaszolá mosolyogva a a szónok, – nagy a feladat, -melyet meg kell oldanom; mégis, ha nem csalódom, mély belátású emberek -voltak, mint például: Plutarchos, Swedenborg, Bernardin de St. Pierre, -és még mások, a kik azt mondták, hogy laknak. - -A természet-filozófiai szempontból én is hajlandó volnék osztozni -véleményökben; azt mondanám, hogy a világon semmi sincs, a mi czél -nélkül való, s hogy kérdésre kérdésre feleljek, ime barátom, Barbicane, -úgy fejezem ki állításomat: Ha a világok lakhatók, akkor vagy most -laknak bennök emberek, vagy már laktak, vagy ezentul fognak lakni. - -– Nagyon helyes! – kiálták az első sorban álló hallgatók, kiknek -véleménye a többiekre nézve olyan szent volt, mint a törvény. - -– Nem lehet több logikával felelni és helyesebben felelni, – mondá a -Gun-club elnöke. A kérdés tehát így szól az ön redukálása szerint: -Lakhatók-e a világok? – Én úgy hiszem, hogy lakhatók. - -– Én pedig arról meg vagyok győződve, – viszonzá Ardan Mihály. - -– Mégis vannak érvek az ellen, hogy a világok lakhatók volnának, – mondá -egyik hallgató. Bizonyára a legtöbbnél az élet első feltételeinek -különbözőknek kell lenniök. Hogy csak a bolygókról beszéljünk: nekünk az -egyiken meg kellene sülnünk, a másikon fagynunk, a szerint, a mint a -naptól távol, vagy a naphoz közel keringenek. - -– Sajnálom, hogy tiszteletre méltó ellenfelemet nem ismerem személyesen, -– felelé Ardan Mihály, – de megkisértem, hogy feleljek neki. Felhozott -érve nem minden érték nélkül való, de azt hiszem, mégis megczáfolható -éppen úgy, mint minden érv, melyet a világok lakhatósága ellen szoktak -felhozni. Ha fizikus volnék, azt felelném: a naphoz közel keringő -bolygón kevesebb hőanyagnak kifejlődését kell megengedni, a távolabb -fekvőn annál többet; ez egyszerű tény azt tanítja, hogy a hőmérséket ki -lehet annyira egyenlíteni, hogy olyan szervezetű emberek, mint mi -vagyunk, elviselhessék. Ha természetbuvár volnék, akkor sok híres tudós -példája szerint azt mondanám, a természet maga reá mutat olyan -teremtményekre, melyek igen különböző föltételek mellett laknak -különböző helyeken: a halak olyan helyen élnek, hol más állat -elpusztulna; az amphibiáknak kétféle s nagyon nehezen megmagyarázható -lényük van; némely tengerlakó állat oly nagy mélységben él, s az -ötven-hatvan athmosphera nyomása még sem lapítja össze; némely -vizi-rovar annyira nem érzékeny a hideg és meleg iránt, hogy forró -vízben vagy az északi sarktenger jegén is megél; továbbá a természetben -el kell ismerni működése eszközeinek sokféleségét, a melyek néha észszel -fel nem foghatók és mégis valóban léteznek, s egész a Mindenhatóságig -fölemelkednek. Ha vegyész volnék, azt mondanám, hogy a meteorkövek, -melyek a föld felületén kivül képződtek, az analizálásnál kétségbe nem -vonhatóan szénrészeket is tartalmaznak; hogy ez a lényeg csak szerves -lénytől származhatik, s hogy ennek Reichenbach kisérletei szerint -szükségszerűen állati anyaghoz tartozónak (animalis) kell lennie. Ha -theologus volnék, azt mondanám, úgy látszik, Pál apostol szavai szerint, -hogy az isteni megváltás nem csak a földre, hanem az ég minden világára -vonatkozik. Ámde én nem vagyok sem theologus, sem vegyész, sem -természetbuvár, sem fizikus. Azért a világ törvényeinek ismeretében való -nagy tudatlanságom miatt erre a feleletre szorítkozom: Nem tudom, hogy -laknak-e a holdban, s minthogy nem tudom, felmegyek és megnézem. - -Merészkedett-e Ardan Mihály elméletének ellenfele más bizonyítékokat -felhozni ellenében?… Nem tudhatjuk, mert a tömeg őrületes ordítása -minden nyilatkozatot elnémított volna. Mikor már a legtávolabb álló -csoportok is elcsendesedtek, megelégedett a diadalmas szónok a következő -megjegyzések hozzácsatolásával: - -– Önök azt hiszik, derék yankeek, hogy én ilyen fontos kérdést csak -fölületesen érintettem. Nem akarok önöknek tudományos előadást tartani, -és e széles körű kérdés felett csatát vivni. Egy egész rakás érv szól a -mellett, hogy a csillagzatok lakhatók. Ezeket nem sorolom fel, csak -egyet emelek ki. Azoknak, a kik azt állítják, hogy a bolygókon nem -laknak, ezt kell felelni: Igazuk lehet, ha bebizonyítják, hogy a föld az -égitestek között a legkiválóbb; már pedig nem az, bármit mondott légyen -is róla Voltaire. A földnek csak _egy_ holdja van, míg Jupiternek, -Uranusnak, Saturnusnak, Neptunusnak több ilyen hold áll rendelkezésére, -oly előny ez, melyet kevésre becsülnünk nem szabad. A mi pedig a mi -földünket különösen kényelmetlenné teszi, hogy tengelye hajlik a pályája -felé. E miatt nem egyenlők a napok és az éjjelek, ezért különbözők az -évszakok. A mi szerencsétlen bolygónkon vagy igen meleg van, vagy igen -hideg; télen megfagyunk, nyáron megsülünk: náthának, katharusnak, -csúznak a hazája, – míg pl. a Jupiteren, a melynek tengelye csak kevéssé -hajlik,[15] a lakók egyenletes hőmérséknek örvendezhetnek: a tavasz, -nyár, ősz és tél évszakainak klimája mind egyforma, minden Jupiter lakó -olyan klimát választhat magának, a milyen tetszik, s egész életén át ott -lakhatik, a hőmérsék változása miatt nem szenved. Önök bizonyára -szivesen elismerik, hogy a Jupiter bolygó a miénk fölött áll e -tekintetben, a nélkül, hogy évére gondolnának, mert ott egy év -tizenkétszerte tovább tart, mint a miénk. Továbbá én azt hiszem, hogy e -csodálatos életviszonyok között e boldog világ lakói magasabb -fejlődésűek: a tudósok még tudósabbak, a művészek még nagyobb művészek, -a rosszak nem olyan rosszak, a jók még jobbak. Oh, mi híja van ennek a -mi bolygónknak, hogy éppen olyan tökéletesek lehetnénk? Nem sok. Csak -olyan tengely, a mely kevésbbé hajlik pályájának síkja felé. - -– Ejnye! – kiáltott egy vakmerőséggel teljes hang, – egyesült erővel -találjunk ki valami gépet és változtassunk a föld tengelyén. - -Mennydörgéshez hasonló tapsvihar zúgott fel erre az ajánlatra, melyet -senki más nem koczkáztathatott, mint Maston J. T. Hanem azt meg kell -vallanunk, mert úgy volt, sokan buzdították őt helyeslő kiáltásaikkal; – -és ha az amerikaiak megtalálták volna azt a bizonyos pontot, melyet -Archimedes hiába keresett, – minden bizonynyal csináltak volna egy -emelőrúdat, a mivel a világot kiforgatták volna sarkaiból és -megigazították volna tengelyét. No de ezek az eszeveszett gépmesterek -sem találhatták meg azt a bizonyos pontot. - -Ennek daczára «e kitünő, gyakorlati eszme» roppant hatással volt a -hallgatókra. Jó negyedórára megszakadt az eszmecsere és még sokáig, -nagyon sokáig beszéltek az északamerikai Egyesült-Államokban arról az -indítványról, melyet a Gun-club állandó titkára oly erélyesen tett. - - - - -HUSZADIK FEJEZET. Támadás és védelem. - -Ez az intermezzo vetett véget az értekezletnek. Találóbb végszót keresve -sem találhattak volna. S mégis, mikor az izgatottság lecsillapult, -valaki komoly és erős hangon így szólott: - -– Most pedig, minekutána a szónok bőséges teret juttatott a -képzelőtehetségnek, sziveskedjék tárgyára visszatérni, kevesebbet -theoretizáljon és szóljon a vállalatnak praktikus oldaláról. - -Mindenki arra az emberre tekintett, a ki így szólott. Sovány, száraz -ember volt az, erélyes tekintetű, amerikai módra vágott szakállú, mely -állát buján nőtte körül. Az értekezleten uralkodó mozgalomban lassankint -az első sorig hatolt előre. Itt megállott, keresztbe fonta karjait, és -merészen villogó szemeit szünetlenül a népgyűlés hősére szegezte. -Minekutána kifejezte kivánságát, elhallgatott, s úgy látszik, sem az -ezer meg ezer tekintet, melyet reá vetének, sem a nemtetszésnek morgása, -melyet szavai idéztek elő, nem voltak reá hatással. Minthogy a válasz -még késett, még egyszer megkoczkáztatta a kérdést érthető és határozott -hangon, aztán hozzá toldá: - -– Nekünk itt a holddal van dolgunk, nem a földdel. - -– Önnek igaza van, uram, – felelé Ardan Mihály, egy kissé eltértünk a -tárgytól, térjünk vissza a holdhoz. - -– Uram, – folytatá az ismeretlen ember, – ön azt állítja, hogy a holdon -laknak. Jól van. Ámde, ha a holdnak lakói vannak, azok bizonyára nem -lélekzenek, mert – ezt az ön érdekében előre megjegyzem – a hold -fölületén egy falás levegő sincsen. - -Ez állításnál Ardan rőt haját hátrasimítá; felfogta, hogy evvel az -emberrel vitatkozván, a dolog velejére jutnak. Ő is élesen szemügyre -vette és szólott: - -– No lám, a hold fölületén nincs levegő! S ha szabad kérdenem, ki -állítja ezt? - -– A tudósok. - -– Valóban? - -– Valóban. - -– Uram, – folytatá Ardan Mihály, – tréfa nélkül legyen mondva, -tisztelem, becsülöm az olyan tudósokat, a kik valamihez értenek, de -mélységesen megvetem azokat, a kik semmihez sem értenek. - -– Ismer ön olyanokat, kik az utóbbi csoportba tartoznak? - -– Igen jól ismerem azokat. Francziaországban él egy, a ki azt állítja, -hogy «a mathematika szerint nem tud a madár röpülni», egy másik azt a -theoriát hirdeti, hogy hal nem alkalmas arra, hogy a vízben éljen. - -– Nem ezekről van a szó, uram, én olyan nevekre hivatkozhatom állításom -igazolása czéljából, a melyeket ön nem utasíthat vissza. - -– Akkor ön, uram, nagy zavarba hozná a szegény tudatlant, a ki -egyébiránt készségesen hajlandó arra, hogy okuljon. - -– Miért foglalkozik ön tudományos kérdésekkel, ha azokat nem -tanulmányozta? – kérdé kissé nyersen az ismeretlen. - -– Hogy miért? – viszonzá Ardan Mihály, – azért, mert a kinek sejtelme -sincs a veszélyről, mindig bátor. Én nem tudok semmit, az igaz, de éppen -ebben az én gyengémben rejlik az erőm. - -– Az ön fogyatkozása csaknem őrültség, – kiáltá az ismeretlen kedvetlen -hangon. - -– No, hát annál jobb, – viszonzá a franczia, ha őrültségem a holdba visz -fel. - -Barbicane és társai mérges tekinteteket löveltek arra a tolakodó -emberre, a ki magát oly hetykén tolta előtérbe. Senki sem ismerte; és az -elnök nyugtalankodva e nyilvános vita következményeitől, bizonyos -aggodalommal nézett új barátjára. A gyűlekezet feszült figyelemmel -hallgatá és komolyan nyugtalankodott, mert ez a vita oda czélzott, hogy -a tervnek vagy veszélyes voltát vegye tekintetbe vagy éppen -lehetetlenségére gondoljon. - -– Uram, – folytatá Ardan Mihály ellenfele, – van számtalan meg nem -dönthető érv arra nézvést, hogy a hold körül nincsen levegő. Sőt a -priori mondom, hogy ha esetleg valaha lett volna is, azt a föld magához -vonzotta volna. Hanem inkább meg nem dönthető tényeket sorolok fel -önnek. - -– Tessék, kérem, sorolja fel, – viszonzá Ardan Mihály a legnagyobb -udvariassággal, – soroljon fel annyit, a mennyi a szivének tetsző. - -– Ön tudja azt, – mondá az ismeretlen, – ha fénysugarak hatolnak a -levegőn keresztűl, az egyenes iránytól eltérnek, vagyis más szóval -megtöretnek. Nos tehát! Ha a hold csillagokat takar el, azoknak -fénysugara, mely a hold karimája mellett halad el, soha a legcsekélyebb -eltérést sem mutatják, a törésnek még legparányibb jele sem vehető rajta -észre. Ebből világosan kitetszik, hogy a holdat nem veszi athmosphära -körül. - -Mindenki a francziára nézett, mert hogy ha ennek az állításnak igazságát -elismeri, fontos következmények vonhatók le abból. - -– Valóban, – így felelt Ardan Mihály, – ez önnek a legjobb bizonyítéka, -és esetleg az egyetlen is – és egy tudós talán zavarba jönne, ha erre -kellene felelnie; – _én_ csak azt mondom, hogy ennek a bizonyítéknak -sincs föltétlen értéke, mert előre bocsátja, hogy a hold két sarkközi -átmérőjét tökéletesen meg kell határozni, a mi pedig nincsen úgy. De -menjünk tovább; mondja meg nekem kedves úr, elhiszi ön, hogy a holdon -tűzhányók vannak? - -– Kiégett vulkánok vannak; égő vulkánok nincsenek. - -– Engedje meg, hogy mégis higyjem, s a nélkül, hogy a logika határain -túl lépjek, állítsam, hogy ezek a vulkánok valaha működtek. - -[Illustration: ARDAN VITATKOZIK NICHOLLAL.] - -– Tagadhatatlanul; de minthogy az égéshez szükséges oxigént maguktól -adhatták, a kitörés még nem bizonyíték a mellett, hogy a hold körül -atmosphära van. - -– Menjünk még tovább, – viszonzá Ardan Mihály, – hagyjuk el az effajta -érveket, s forduljunk a közvetlen megfigyelésekhez. De előre kijelentem, -hogy nevekkel állok elé. - -– Csak tessék! - -– Fölemlítem, hogy 1715-ben Louville és Halley csillagászok a május -3-diki napfogyatkozást vizsgálván, bizonyos villámszerű, különös -természetű jelenségeket észleltek. Ők ezt a gyors, gyakran ismétlődő -fény-czikázást zivatarnak minősítették, a mely a hold légkörében támadt. - -– 1715-ben – válaszolá az ismeretlen – Louville és Halley csillagászok a -földön jelentkező jelenségeket, a hold körében történőknek magyarázták, -bolidák[16] vagy más egyebek lehettek, még pedig a föld atmospherájának -körében. Így nyilatkoztak erről a jelenségről a tudósok. Ime ez a -válaszom reá. - -– Menjünk tovább, – folytatá Ardan Mihály, – anélkül, hogy a válasz -zavarba hozta volna őt. Herschel 1787-ben nem vett észre egy csomó -fény-pontot a hold fölületén? - -– Mindenesetre, de nem magyarázta meg, hogy honnan támadtak; maga -Herschel sem következtetett ebből arra, hogy a holdat légkör veszi -körül. - -– Jól megfelelt, – mondá Ardan Mihály, bókolva ellenfelének, – látom, -hogy nagyon jártas a holdismében. - -– Meghiszem azt, uram, s még azt is hozzá toldom, hogy a holdat -legbehatóbban tanulmányozó Beer és Mödler is egyetértenek abban, hogy a -hold fölületén egyáltalában semmi levegő sincsen. - -A hallgatók, kikre a csodálatos ember érvelése kezdett hatni, -mozgolódtak. - -– Csak tovább, – viszonzá Ardan Mihály a legnagyobb lelki nyugalommal, – -tegyünk egy igen fontos tényt vizsgálatunk tárgyává. Laussedat, a derék -franczia csillagász, az 1860 julius 18-diki napfogyatkozás szemléleténél -konstatálta, hogy a félhold alakú nap-tányérnak csúcsai le vannak -kerekítve és meg vannak csonkítva. Ezt a csonkulást csak a nap -sugarainak a hold atmosphärájában szenvedett törése magyarázza meg; más -magyarázat nem állja meg a sarat. - -– És valóban tény ez? – kérdé élénken az ismeretlen. - -– Ez még a ténynél is tényebb. - -Az ellenfél elhallgatása a gyülekezetet ismét mozgásra bujtogatta, még -pedig az ünnepelt héros előnyére. Ardan újra felvette a beszéd fonalát -és mondá egyszerű hangon, nem hivalkodva a kivívott eredménynyel: - -– Beláthatja tehát, drága uram, hogy nem lehet olyan nagy bizonyossággal -állítani, hogy a hold körül nincsen légkör, meglehet, hogy ez a légkör -gyér, kissé finom, de manapság már a tudomány megállapította, hogy -valóban létezik. - -– A hegyek csúcsán felül nincsen – ha megengedi, – viszonzá az -ismeretlen, a ki szilárdan megmaradt véleménye mellett. - -– Nincs, hanem a völgyekben és nehány száz lábnyi magasságig fel. - -– Mindenesetre okosan tenné, ha magáról jó előre gondoskodnék, mert ez a -levegő borzasztó híg lesz. - -– Derék barátom, egy ember számára mindig elég lesz az; egyébiránt ha -egyszer már oda fenn leszek, akkor nagyon takarékoskodom, és csak a -legvégső szükségben veszek lélekzetet. - -Irtóztató nevetés zúgott a titokteljes vitatkozónak füleibe; makacs -büszkeséggel hordozta körül tekintetét a gyülekezeten. - -– Minthogy már tisztába jöttünk affelől, hogy a holdat levegő veszi -körül, – folytatá Ardan Mihály természetes hangon, – azt is el kell -ismernünk, hogy bizonyos mennyiségű víz is vagyon ott. E következtetés -nagy örömömre szolgál. Ezenkivül, szeretetre méltó ellenfelem, engedje -meg, hogy még egy megjegyzéssel terheljem. Mi a holdnak csak egyik -tányérját ismerjük, s ha esetleg a felénk néző oldalon kevés levegő van, -lehet, hogy az ellenkező oldalon sok van. - -– És ugyan miért? - -– Minthogy a hold a föld vonzó erejének következtében tojás alakúvá -lett, s e tojásnak a hegye fordul felénk. Innen van, Hansen magyarázata -szerint, hogy súlypontja a másik felére esik. Ebből következtetik, hogy -holdunk teremtése óta a levegő és víztömegnek a másik oldalra kellett -húzódnia. - -– Merő képzelődés! – kiáltá az ismeretlen. - -– Nem, merő elméletek, melyek a mechanika törvényein alapulnak és -véleményem szerint nehezen czáfolhatók meg. - -– A gyülekezetre hivatkozom és fölteszem ezt a kérdést: vajjon -lehetséges-e olyan élet a hold felületén, mint a minő a földön van, -döntsék el! - -Háromszázezer hallgató adózott helyeslő kiáltással ennek a -kijelentésnek. Ardan Mihály ellenfele beszélni akart még, de nem -juthatott szóhoz. Kiabálás, fenyegetés zápora némította el. - -– Eláll!… Eláll!… kiáltozák némelyek. - -– Kergessétek ki a tolakodót – ismételték mások. - -– Dobjátok ki!… Ki vele! – ordítá a felingerült tömeg. - -Ő pedig az emelvényhez kapaszkodva szilárdan állott, nem engedett, nem -ingadozott; megvárta míg a vihar kitombolta magát, mely iszonyatos -mérveket öltött volna, ha Ardan Mihály egy kézmozdulattal le nem -csillapítja; sokkal lovagiasabb volt, hogysem ellenfelét a veszélyben -cserbe hagyja. - -– Önnek még volna egy-két szó mondani valója? – kérdé tőle igen -barátságos hangon. - -– Úgy van, száz, ezer, – viszonzá az ismeretlen megbotránkozva. – Avagy -sokkal kevesebb, csak egy árva szavam volna. Ha ön terve mellett -megmarad, akkor önnek… - -– Mily oktalan ön! Hát így bánik velem azért, mert barátomtól, -Barbicanetól azt kértem, hogy hengeralakú, kúpos lövegeket válaszszon a -gömbölyű helyett, melyben a fejem tetejére fordultam volna, mint a -mókus. - -– De szerencsétlen, a golyó rettenetes rugása darabokra szaggatja önt. - -– Kedves ellenfelem! Ön most reá mutatott az egyetlen, az igazi -nehézségre; no de sokkal jobb véleménynyel vagyok az amerikaiak ipari -lángelméjéről, hogysem elgondolhatnám, hogy ezt a nehézséget nem fogják -elhárítani. - -– De a hőség, mely a lövegnek a levegő rétegein való gyors átfúródásakor -fejlődik… - -– Ej, elég vastagok a löveg falai s én oly hirtelen hatolok keresztül a -levegőrétegen. - -– Hát az élelmiszer? Víz? - -– Kiszámítottam, hogy évre való eleséget vihetek magammal és egész utam -négy napra szól. - -– Hát levegő? - -– Vegyileg csinálok. - -– De hiszen, ha valaha a holdba jut, ott leesik a földre. - -– Ha a Földön esném így le, hatszorta gyorsabb esés lenne az, mert a -hold fölületén hatszorta csekélyebb a nehézkedés. - -– Mégis elég jelentékeny arra nézve, hogy úgy összetörjék ön, mint az -üveg. - -– Ki fog engem abban megakadályozni, hogy esés közben annak idején -meggyujtott rakétákkal lassítsam az esést. - -– No de végre is, föltéve, hogy mindezeket a nehézségeket legyőzi, és -mindez a sok bizonytalan az ön javára lel megoldást; föltéve, hogy épen -érkezik a holdba: miképpen jön vissza a földre? - -– Egyátalában nem jönnék vissza. - -Erre az egyszerűsége daczára csaknem fenséges feleletre elnémult az -egész gyülekezet. De ez a hallgatás ékesebben szólott, mint a lelkesedés -ordítása. Az ismeretlen felhasználta ezt az alkalmat, hogy még utoljára -felemelje a szavát. - -– Bizonyára elpusztulna, – kiáltott fel, – és az ön oktalan halála még a -tudománynak sem válnék hasznára. - -– Menjen isten hírével, nemeslelkű ismeretlenem, mert bizonyára kellemes -dolgokat jósol. - -– Ez már sok! – kiáltott fel Ardan Mihály ellenfele, – nem tudom, hogy -mi okom volna ilyen kevéssé komoly értekezleten tovább maradnom. Csak -valósítsa meg kedve szerint őrült tervét. Önnek ezt nem lehet szemére -vetni. - -– Kérem, csak rajta! - -– Nem, egy más ember tartozik önért felelősséggel. - -– Ugyan ki? – ha szabad kérdenem, – kérdé Ardan Mihály parancsoló -hangon. - -– Az az oktalan, a ki ezt a képtelen, merőben nevetséges kisérletet -kezdeményezte. - -Ez személyes támadás volt. Barbicane azóta, hogy az ismeretlen a vitába -beleelegyedett, roppant erővel igyekezett, hogy magán uralkodjék, – s -miként «némely kazán saját füstjét fölemészsze», – de midőn meghallotta, -hogy őt ily sértően támadják meg, sietve felállott s ellensége felé -tartott, a ki makacsul nézett vele farkas-szemet, midőn hirtelen -elválasztották egymástól. - -Az emelvényt egyszerre száz erős kar fölemelte és a Gun-club elnökének -Ardan Mihálylyal osztoznia kellett a diadalútban. Igaz ugyan, hogy nehéz -pajzs volt, no de az emberek szünetlenül váltakoztak, mindenik törte -magát a dicsőségért, hogy a vállával részt vegyen a hódolatban. - -Ezen közben az ismeretlen nem használta fel a tolongást arra, hogy -helyét elhagyja. A sűrű tömegben nem is tehette volna. Mindenre készen, -az első sorban maradt, keresztbe fonta karjait és szemeit merően -Barbicanera szegezte. - -Ez sem tévesztette őt el szeme elől, s e két embernek szeme hasonlatos -vala egymásnak szegezett nyilakhoz. - -Ezalatt a diadalmenet alatt a tömeg ordítása állandóan a tetőponton -maradt. Ardan Mihálynak ez szemmel láthatóan jól esett; ragyogott az -arcza. Néha úgy ingott az emelvény, mint a hullámon ringatózó hajó; no -de a népgyűlés két hőse otthon érezte magát a tengeren: nem ingadoztak -és hajójuk minden veszély nélkül ért a kikötőbe – Tampa-Townba. - -[Illustration: A DIADALMENET.] - -Ardan Mihálynak sikerült, hogy tisztelőinek legsűrűbb tolongásából -kiszabaduljon. A Franklin-szállóba menekült, haladéktalanul szobájába -vonult, bemászott az ágyába, künn pedig százezer ember őrizte álmát. - -Ezalatt az idő alatt rövid, jelentőséggel teljes, határozott jelenet -játszódott le a titokteljes ember és a Gun-club elnöke között. - -Mihelyt Barbicane szabadon lélekzett, egyenesen ellenfelének tartott. - -– Jöjjön velem! – mondá nyersen. - -Az ismeretlen követte őt s midőn egy elhagyott helyre jutottak, -megállott a két ellenség, a kik egymást nem is ismerték, egymás szemébe -néztek: - -– Ki ön? – kérdé Barbicane. - -– Nicholl kapitány. - -– Gondoltam. Eddigelé nem engedte meg a véletlen, hogy találkozzunk… - -– Azért jöttem el. - -– Megsértett becsületemben. - -– Nyilvánosan. - -– Elégtételt ad a gyalázásért. - -– Ebben a pillanatban. - -– Nem. Azt akarom, hogy titokban, egymás között végezzük. - -Tampa-Towntól három mértföldnyire van a Skersnaw erdeje. Ismeri? - -– Ismerem. - -– Tetszik-e önnek, hogy holnap reggel 5 órakor az egyik oldalról oda -jöjjön? - -– Igen, ha ön ugyanabban az időben a másik oldalról jön oda. - -– És nem fogja itthon felejteni a puskáját, – mondá Barbicane. - -– Ép oly kevésbbé, mint ön a magáét, – viszonzá Nicholl. - -E roppant rideg szavak után elvált egymástól a Gun-club elnöke és a -kapitány. Barbicane haza ment, de a helyett, hogy nehány óráig pihent -volna, azon törte a fejét, hogy mi módon lehetne a löveg visszaható -lökését elkerülni, s Ardan Mihálynak a népgyűlésen kifejtett problémáját -megoldani. - - - - -HUSZONEGYEDIK FEJEZET. Miképpen intéz el egy franczia becsületbeli -ügyet. - -Mialatt az elnök és a kapitány a párbaj ügyét elhatározták, a szörnyű, -embertelen párbajt, melyben mind a két ember egymásnak az életére tört: -Ardan Mihály diadalának fáradalmait pihente ki. Azt, hogy kipiheni, nem -is mondanók helyesen, mert az amerikai ágyak keménység dolgában -vetélkednek a márványasztalokkal. - -Ardan tehát meglehetős rosszul aludt, mert az asztalkendők alatt, melyek -őt lepedő gyanánt betakarták, ide-oda hánykolódott, arra gondolt, hogy a -lövegben kényelmesebb fekvő helyről fog gondoskodni, – ekkor hirtelen -erős robaj riasztá fel álmából. Hatalmas ökölcsapásokkal kopogtattak -ajtaján; úgy tetszik, hogy valami vasszerszámmal zörgetnek. E korai zaj -közepett valaki rettenetesen kiabált: - -– Nyisd ki! Az isten szerelmére kérlek, nyisd ki rögtön! – Ardannak nem -lehetett oka arra, hogy ily lármás kivánságot teljesítsen, mindazonáltal -kinyitotta az ajtót éppen abban a pillanatban, mikor az a makacs -látogató erőszakoskodásainak szinte engedni kezdett. - -A Gun-club titkára tört be a szobába. Egy bomba sem hatolt volna be -kevesebb körülményességgel. - -– Tegnap este, – kiabált Maston J. T. minden előleges bocsánatkérés -nélkül, – elnökünket a népgyűlésen nyilvánosan meggyalázták! Ő kihivta -ellenfelét, a ki senki más, mint Nicholl kapitány. Ma reggel verekednek -a Skersnaw-erdőben! Nekem Barbicane maga mindent elmondott! Ha ő elesik, -odavesz minden tervünk! Meg kell tehát ezt a párbajt akadályoznunk! -Nincs a világon egy ember sem, a kinek több befolyása volna Barbicanera, -mint Ardan Mihály. - -Mialatt Maston így beszélt, Ardan Mihály felhúzta bő nadrágját és két -percznél kevesebb idő alatt a két barát gyors léptekkel haladt -Tampa-Town külvárosa felé. - -[Illustration: MASTON FELVERI ARDANT ÁLMÁBÓL.] - -Útközben beavatta Maston az ő kisérőjét a dologba. Közölte vele a két -férfiú ellenségeskedésének valódi okát, hogy az régi keletű, s hogy -barátaik mesterkedése miatt az elnök és a kapitány mindezideig -személyesen nem találkozhattak; azt is hozzátevé, hogy a pánczélnak és -golyónak vetélkedéséről van itt csupán szó és Nicholl a népgyűlés alatt -csak arra keresett alkalmat, hogy régi boszúját elégítse ki. - -Semmi sincs a világon borzasztóbb, mint az efféle ellenségeskedések és -párosviaskodások Amerikában. Két ellenfél les egymásra az erdőben, a -bokrok mögül, miként a rézbőrűekre, egymásra czéloznak. Akkor aztán -irigylik a prairik indianusait csodálatos természeti adományaikért: hogy -olyan gyorsan vált az eszök, hogy olyan ravaszoknak születtek, s hogy az -ellenséget ösztönszerűen megérzik. Egy tévedés, rábukkanás, félrelépés -előidézhetik a halált. Ilyen hajtóvadászatra indulnak néha a yankeek -kutyáikkal: vadász és vad lévén egyszerre és órák hosszáig űzik egymást. - -– Micsoda ördögfajzotta nép vagytok ti! – kiálta fel Ardan Mihály, midőn -társa ezt az egész hajtóvadászatot nagy hévvel festette. - -– Már mi ilyenek vagyunk, – felelé Maston, elhallgatva; – no de -siessünk. - -No de ha még oly gyorsan haladtak is át a harmatos síkságon, a -rizsföldeken, patakokon keresztül, hogy megrövidítsék az utat: fél 6 óra -előtt még sem érhettek a Skersnaw erdőbe. Barbicanenak már egy fél -órával előtt ott kellett lennie. - -Egy öreg busmannal találkoztak, a ki száraz galyakat tördelt. Maston -hozzászaladt és reákiáltott: - -– Látott maga egy puskás embert erre felé: Barbicane elnököt, az én -legjobb barátomat? - -A Gun-club érdemes titkára olyan naiv volt, hogy azt hivé: az ő elnökét -az egész világnak ismernie kell. - -No de úgy látszik, a busmann nem értette őt meg. - -– Egy vadászt, – mondá Ardan. - -– Egy vadászt láttam, – felelé a busmann. - -– Rég ideje annak, hogy látta? - -– Egy órája lehet. - -– Későn jöttünk! – kiáltott Maston. - -– Puskaropogást hallott-e? – kérdé Ardan Mihály. - -– Nem. - -– Egyetlen egyet sem? - -– Egyetlen egyet sem! Úgy látszik, a vadásznak nincs ma szerencséje. - -– Már most mitevők legyünk? – kérdé Maston. - -– Bemegyünk az erdőbe, készen arra az eshetőségre, hogy egy golyó röpül -felénk, a mely nem volt nekünk szánva. - -– Oh, inkább röpüljön tíz golyó az _én_ fejembe, mint csak egy is a -Barbicane fejébe. - -– Előre hát! – mondá Ardan és megszorítá Mastonnak a kezét. - -Nehány percz mulva a két jó barát eltünt az erdőben. Sűrű vala ez az -erdő: óriási cyprusok, sykomorák, olajfák, tamarindák, örökzöld tölgyek -borították el. E különböző fák ágai egymásra fonódtak és teljesen -elzárták a kilátást. Ardan Mihály és Maston nem távoztak tehát egymástól -messzire, a magas fűben gázoltak, utat törtek maguknak, vizsgáló, kémlő -pillantásokkal méregették a sürű bokrokat és lombokat. Barbicane nyomára -sehol sem bukkantak, és ők vakon haladtak előre a nehezen tört uton, -holott egy indianus ellenségét mindenütt nyomon követte volna. - -Egy órai hiábavaló keresés után megállottak. Nyugtalanságuk -megkétszereződött. - -– Úgy látszik, hogy végbement már, – mondá Maston elkedvetlenedve. Olyan -ember, mint Barbicane, nem igen vet cselt ellenfelének, annál sokkal -nyiltabb jellemű, sokkal bátrabb, homlokegyenest neki ment a veszélynek, -kétségen kivül messze eltávozott a busmanntól, s azért nem hallotta ez a -lövést. - -– De hát mi,… mi csak meghallottuk volna, mióta az erdőben vagyunk. - -– De hátha későn érkeztünk, – kiáltá Maston a kétségbeesés hangján. - -Ardan Mihálynak nem volt erre mit felelnie, azért tovább folytatták a -keresést. Koronként hangos kiáltást hallattak; hol Barbicane, hol -Nicholl nevét kiáltozák, – ámde felelet nem hallatszik. Az élénk madarak -e zajtól megijedve csoportosan szállottak fel az ágakról és egy-egy -felriadt dámvad menekült sietve az erdő sűrűjébe. - -Még teljes egy óráig keresték. Csaknem az egész erdőt keresztül-kasul -járták és nyoma sem volt annak, hogy a viaskodók ott voltak. Mégis csak -kételkedniök kellett a buschmann szavaiban, Ardan abba akarta már hagyni -az eredménytelen keresést, midőn Maston hirtelen megállott. - -– Csitt… amott van valaki! - -– Valaki? – kérdé Ardan Mihály. - -– Úgy van, egy ember! Úgy látszik, meg sem moczczan, nincs puska a -kezében. Ugyan mit csinál? - -– De hát nem ismersz reá? – kérdé Ardan Mihály, a kit rövidlátása ilyen -alkalmaknál cserben hagyott. - -– De igen, most megfordul, – viszonzá Maston. - -– Nos, ki az? - -– Nicholl kapitány! - -– Nicholl! – kiáltott Ardan Mihály és szive elszorult. - -Nicholl fegyvertelenül jött!… E szerint nem kell az ellenségétől cseppet -sem félnie. Alig haladtak ötven lépéssel előbbre, midőn megállottak, -hogy a kapitányt jobban szemügyre vegyék. Azt hitték, hogy vérrel -fertőzött boszúját lehűtő embert találnak. Mennyire elcsodálkoztak azon, -a mint találták. - -Óriási tulipánfák ágai között egy háló vala kifeszítve, melynek közepén -egy siránkozó madár vergődött, mivel lábai a hálóba akadtak. Nem -emberkéz feszíté ki ezt az elszakíthatatlan madárhálót, hanem egy azon a -földön honos, mérges pók, mely galambtojás nagyságú, és rendkivül nagy -karmai vannak. A mint ez az undok állat éppen neki akart esni -zsákmányának, elriasztotta valaki, s így a fa lombjai közé menekült, -mert látta, hogy őt magát is egy rettenetes ellenség fenyegeti. - -Valóban, Nicholl kapitány félretette a puskáját, elfelejtette -helyzetének veszedelmes voltát s buzgólkodott, hogy az utálatos állat -szövedékében fennakadt madárkát kiszabadítsa. Mikor evvel elkészült, -szabadon bocsátá és a madár vidám szárnycsattogtatással elrepült. - -Nicholl meghatott pillantással nézett utána az ágak között, midőn ez -érzelmes hangon mondott szavak riaszták fel: - -– Ön mégis csak derék egy ember! - -Hátrafordult. Ardan Mihály állott előtte és ismételé: - -– Ön szeretetre méltó egy ember! - -– Ardan Mihály, – kiáltá a kapitány. – Mit akar ön itt, uram? - -– Meg akarom a kezét szorítani, Nicholl, és meg akarom akadályozni, hogy -Barbicane életét kioltsa, vagy ő az önét. - -– Barbicane! – kiáltá a kapitány, már két órája, hogy hasztalanul -keresem. Hol rejtőzik? - -– Nicholl, – mondá Ardan Mihály, – ez nem szép dolog öntől. Az embernek -mindig tisztelnie kell ellenfelét; legyen nyugodt, ha Barbicane még él, -meg fogjuk őt találni, még pedig annál könnyebben, minthogy neki, ha -ugyan nem elégedett meg azzal, hogy üldözött madárkák pártját fogja, -minket szintén keresnie kell. De ha megtaláljuk, akkor, – és Ardan -Mihály mondja ezt önnek, – akkor önök között párbajról szó sem lészen. - -[Illustration: A PÁRBAJOZÓ NICHOLL.] - -– Barbicane elnök és közöttem – mondá Nicholl komolyan – oly ellenséges -vetélkedés van, hogy csak a halál… - -– Ugyan ne mondja! Ugyan hagyjon fel avval, – folytatá Ardan, – olyan -derék emberek, mint a milyenek önök, – lehetnek ugyan kellemetlenek -egymásra nézve, de tisztelniök kell egymást. Nem fognak megverekedni. - -– Én verekedni fogok, uram. - -– Soha. - -– Kapitány, – mondá erre Maston J. T. szivében nagy meghatottsággal, – -én az elnök barátja, az ő alter ego-ja vagyok, második kiadása az -elnöknek. Ha ön csakugyan meg akar valakit ölni, vegyen engem czélba, -ugyanaz az eredmény. - -– Uram, – felelé Nicholl és görcsösen kezébe szorította puskáját, – -ilyen tréfákat… - -– Maston barátom nem tréfál, – viszonzá Ardan Mihály, – és én megértem, -hogy valaki olyan emberért, a kit szeret, életét is feláldozza, de sem -őt, sem Barbicanet nem teríti le Nicholl golyója, mert én a két -vetélytársnak olyan csábító ajánlatot teszek, hogy azt elfogadni -édes-örömest hajlandók lesznek. - -– Micsoda ajánlatot? – kérdé Nicholl szemmel láthatóan kételkedve. - -– Türelem, – viszonzá Ardan, – azt csak Barbicane jelenlétében -közölhetem. - -– Nos hát, keressük őt fel! – kiáltá a kapitány. - -Rögtön útnak indult a három férfiú. A kapitány kivette fegyveréből a -töltényt, vállára akasztá és szótlanul ballagott előre. - -Még egy félóráig keresték hiába. Mastont gonosz sejtelem szállotta meg. -Keményen szeme közé nézett Nichollnak, s azon gondolkodott, vajjon nem -hűté-e a kapitány boszú-szomját, s nem fekszik-e a szerencsétlen -Barbicane golyótól leterítve valamelyik bokornak az alján? Úgy látszik, -hogy Ardan Mihályt is ez a gondolat lepte meg, mert mindkettőnek -tekintete kérdőleg szegeződött a kapitányra, midőn Maston hirtelen -megállott. - -Husz lépésnyire egy óriási katalpa tövében egy emberi alakot -pillantottak meg, háttal volt feléjök fordulva, mozdulatlanul feküdt a -fűben. - -– Ő az! – mondá Maston. - -Barbicane meg sem mozdult. Ardan belemélyeszté tekintetét a kapitány -szemeibe, de az bátran kiállta a tekintetet. - -Ardan előre lépett és kiáltá: - -– Barbicane! Barbicane! - -– Felelet nem jött. Ardan barátjához rohant, de a mint őt vállánál fogva -érintette, megállott, s a csodálkozásnak felkiáltása röppent el -ajakáról. - -Barbicane kezében plajbász volt, s egy jegyzőkönyvecskében geometriai -figurákat rajzolt, fegyvere pedig ártatlanul mellette hevert. - -Munkájában elmerülten párbajt, boszút, mindent elfelejtett, a tudós se -nem _látott_, se nem _hallott_ semmit. - -De a mint Ardan Mihály reá tette a kezét, fölállott és csodálkozva -nézett reá. - -– Oh, – kiáltá végre, – te itt vagy? Megtaláltam, barátom, megtaláltam. - -– Mit? - -– Az eszközt. - -– Micsoda eszközt? - -– Az eszközt arra nézve, hogy a löveg visszalökő hatását a kilövetésnél -megszüntessem. - -– Valóban? – mondá Mihály, – és oda villantott szemével a kapitányra. - -– Úgy van! A víz, csupán a víz fogja eszközölni… Oh Maston! Ön is, uram! - -– Ő maga, viszonzá Ardan Mihály, – van szerencsém neked az érdemes -Nicholl kapitányt bemutatni. - -– Nicholl! – kiáltá Barbicane, – s rögtön felugrott. Bocsásson meg -kapitány, elfelejtettem… készen állok… - -Ardan Mihály, mielőtt a két ellenség szóhoz juthatott volna, közbe veté -magát: - -[Illustration: A HALÁLOS ELLENSÉGEK SZÖVETKEZNEK.] - -– Valóban, – mondá, – igazi szerencse, hogy ilyen derék emberek, mint -önök, nem találkoztak előbb. Akkor egyiket önök közül most siratnunk -kellene. De hála istennek, mert gondoskodik arról, hogy többé nem kell -egyikért sem aggódnunk. Ha valaki megfeledkezik gyűlöletéről, hogy -mechanikai problemákon törje a fejét, vagy a pókok cselvetését kijátsza: -akkor ez a gyűlölet senkire nézve sem lehet veszélyes. - -És Ardan Mihály elbeszélte, hogy mi történt a kapitánynyal. - -– Végre is azt kérdem, hogy két olyan derék ember azért van-e a világon, -hogy egymás fejét bezúzzák? - -Ebben a tényállásban volt valami nevetséges, valami váratlan, úgy hogy -Barbicane és Nicholl tulajdonképpen nem tudták: miképpen viselkedjenek -egymással szemben? Ardan Mihály felfogta ezt, s elhatározta, hogy egy -csapásra megoldja a kérdést. - -– Derék barátaim, – mondá és legnyájasabb mosolya játszadozott ajka -szélein, – elejétől kezdve egy félreértés volt önök között, egyéb semmi. -Arra nézve, hogy önök között minden rendben van, s hogy mindketten -férfiak, a kik életöket is koczkára teszik, legjobb bizonyíték lesz, ha -elfogadják hevenyében ajánlatomat, a melyet most akarok önöknek tenni. - -– Beszéljen, – mondá Nicholl. - -– Barátom, Barbicane azt hiszi, hogy lövege egyenesen a holdba röpül. - -– Minden bizonynyal, – viszonzá az elnök. - -– Barátom, Nicholl, pedig meg van arról győződve, hogy ismét vissza fog -esni a földre. - -– Szórul-szóra! – kiáltott fel a kapitány. - -– Jól van! – folytatá Ardan Mihály, – annyira elfogult nem vagyok, hogy -higyjem, hogy önök közt a teljes harmoniát helyre tudom állítani; -egészen egyszerűen azt mondom: Utazzanak velem a holdba, aztán majd -meglátjuk, hogy sikerül-e ez az utazás. - -– Hm! – mondá Maston J. T. megijedve. - -A két vetélytárs a váratlan ajánlatra egymásra nézett, feszülten -várakozott egyik a másiknak feleletére. - -– Nos? – kérdé Ardan Mihály megnyerő mosolylyal. – Minthogy a löveg -visszaható erejétől nem kell félnünk… - -– Elfogadom. - -De bármily gyorsan is mondá ki e szót, Nicholl is ugyanezt, s ugyanabban -az időben ejté ki. - -– Hurrah! Bravo! Hip… hip… hip!… kiáltott fel Ardan Mihály s a két -ellenfélnek kezét nyujtá. És most, minekutána az ügyet elintéztük, -engedjék meg, hogy franczia szokás szerint önöket megvendégeljem. -Menjünk reggelizni! - - - - -HUSZONKETTEDIK FEJEZET. Az Egyesült-Államok új polgára. - -Még ugyanazon a napon megtudta Amerika, hogy Nicholl kapitány és -Barbicane elnök kibékültek, s azt is, hogy minő sajátságos módon. A -szerep, melyet a lovagias európai ennél a kibékülésnél játszott; az ő -váratlan ajánlata, mely a nehézségeket egy csapásra megszüntette, a két -vetélytársnak egyszerre való beleegyezése, a hold-földrésznek ez az -elfoglalása, mely czélra Francziaország és az Egyesült-Államok -közreműködtek: mindez együtt tevé, hogy az Ardan Mihály népszerűsége -fokozódott. Mindenki tudja, hogy a yankeek az őrültség mely fokáig -jutnak egy-egy ember iránt való szenvedélyes szeretetökben. Olyan -földön, hol tiszteletre méltó városatyák egy-egy tánczosnő kocsiját -maguk húzzák, mit nem tesznek itt a vakmerő franczia iránt fellobbant -lelkesedésökben? Hogy a lovait ki nem fogta, az csak azért nem történt, -mert lovai nem voltak, de minden egyéb hódolat-nyilatkozattal -elhalmozták. Egyetlen egy polgár sem akadt, a ki szívvel-lélekkel az övé -nem lett volna. - -Ettől a naptól kezdve Ardan Mihálynak nem volt többé egy nyugodt órája -sem. Az Unio minden zegéből-zugából jöttek a küldöttek és a nyakára -jártak. Fogadnia kellett őket nyájas arczczal. A sok kézszorításról, -tegeződésről nem is lehet számot adni. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy -kimerüljön. Torka rettenetesen berekedt a sok fogadó szónoklattól, már -csak egy-két érthetetlen hangot tudott hebegni; attól a sok -pohárköszöntőtől, a miket végig kellett hallgatnia, bátran eshetett -volna tüdőgyuladásba. Ez a siker más embert mindjárt az első nap -holtrészeggé tett volna, de ő értett ahhoz, hogy szellemes, elbűvölő -félmámoros állapotát megőrizze. - -A sokféle küldöttségek között, melyek reá rohantak, közte volt a -«Holdkórosok»-é is, a kik nem feledkeztek meg, hogy miképpen kell -viselkedniök a hold leendő meghódítójával szemben. Egyik napon -felkereste őt nehány szegény ember, – mert van efféle meglehetősen sok -Amerikában, – és kérte őt, hogy vigye őket is magával a holdba. -Egyik-másik azt mondta, hogy tud a hold-lakók nyelvén, s meg akarták -erre Ardan Mihályt tanítani. Ő elég jó akarattal fogadta őket és együgyü -hóbortjuknak engedve megigérte, hogy holdbeli ismerőseiknek átadja -üdvözletüket. - -– Sajátságos őrültség! – mondá Barbicanehoz fordulva, miután azoktól -elbucsúzott, – olyan őrültség, mely gyakran okos embereket is megszáll. -Arago, leghiresebb tudósaink egyike mondá nekem, hogy sok igen okos és a -mint gondolják, igen józan ember, – szerfölött izgatott lett, -valahányszor a hold rájok hatást gyakorolt. Ez az őrültség aztán -hihetetlen különczségekben nyilatkozott. Te nem hiszed azt, hogy a -holdnak van befolyása a betegségekre? - -– Alig, – felelé a Gun-club elnöke. - -– Én sem hiszem, de mégis a történelem egynehány bámulatos adattal -támogatja e hitet. Az 1693-ik év január 21-én nagy ragály tört ki és -éppen a holdfogyatkozás pillanatában tömegesen haltak meg. A hirneves -Bacon, valahányszor holdfogyatkozás volt, elájult, és csak akkor tért -egészen magához, ha mindennek vége vala. VI. Károly 1399-ben holdujság -vagy teli hold idején hatszor veszté el a józan eszét. Az epilepsziát az -orvosok azok közé a betegségek közé sorozzák, a melyek a hold változásai -szerint lépnek fel. Az idegbetegségek is, – úgy látszik, – a hold hatása -alatt állanak. Mead említést tesz egy olyan gyermekről, a ki görcsökbe -esett, valahányszor a hold az oppoziczió helyzetébe került. Gall -megfigyelte, hogy gyönge szervezetűeknél az ideg-izgatottság havonta -kétszer: új- és telihold idején fokozódik. Végül se szeri se száma az -efajta észleléseknél szédülés, gonosz láz, holdkórosság eseteinél, a mi -mind arra vall, hogy a holdnak a földön-lakók betegségére titokteljes -hatása vagyon. - -– De hát mi módon, miért? – kérdé Barbicane. - -– Miért? – viszonzá Ardan. – Csakugyan én is azt felelem erre neked, a -mit Plutarchos után XIX. századdal Arago ismételt: «Talán azért, mert -nem igaz!» - -E diadal következtében Ardan Mihály nem kerülhette ki azokat a -ráfogásokat, melyek minden hires embert nyomon kisérnek. A vállalkozó -szelleműek ki akarták őt nyilvánosan állítani. Barnum felajánlott neki -egy milliót, ha beleegyezik, hogy őt az Egyesült-Államok városaiba -rendre vigye, s miként egy csodaállatot pénzért mutogathassa. Ardan -Mihály úgy bánt vele, mint egy elefánt-vezetővel és kiadta neki az utat. - -Mindazonáltal, ha nem is vala hajlandó, hogy a közkiváncsiság e módon -nyujtson táplálékot; arczképe bejárta az egész világot, s az -arczképcsarnokokban az első helyre került; kiadták mindenféle -nagyságban, kezdve az életnagyságútól, egészen a postabélyegek miniatur -alakjáig. A hőst mindenféle fölvételben meg lehetett vásárolni: csak a -fejét, vagy mellképét, oldalról, szemben, egész alakban stb. Egy millió -ötszázezer példányt készítettek, s igen kinálkozó alkalma nyilt volna, -hogy önmagát emlékül elárusítsa, ha abból hasznot akart volna látni. Nem -kellett volna egyebet tennie, mint a hajaszálait dollárjával eladni és -nagy vagyonra tehetett volna szert. - -Őszintén megvallva, ez a népszerűség mégis csak inyeszerinti volt. -Szivesen állott a közönség rendelkezésére, levelezett az egész világgal. -Szájról-szájra adták szóélczeit, különösen azokat, a miket nem is ő -mondott. De azért rendesen neki tulajdonították, mivelhogy e tekintetben -nagyon gazdag volt. - -De nem csak a férfiak lettek hiveivé, hanem az asszonyok is. Istenem, -hány, úgynevezett «fényes házasság»-ot köthetett volna, ha éppen kedve -csucsorodik, fejét járom alá hajtani. Különösen a vén hajadonok, a kik -negyven év óta epedeztek a házasság után, éjjel-nappal az ő arczképéről -ábrándoztak. - -Bizonyára száz meg száz hitestársa akadt volna, még ugyis, ha kiköti, -hogy őt a holdba kell felkisérniök. Az olyan asszonyok, a kik nem félnek -mindentől, nem ismerik a csüggedést. No de neki nem vala szándéka, hogy -a holdban ősapa legyen és franczia-amerikai vegyesfajt ültessen át oda. -Ezért kitért a házassági ajánlatok elől. - -– Köszönöm szépen, – mondá, – hogy odafenn Ádám szerepe jusson nekem -valamelyik Éva leánya mellett!… Hiszen akkor kigyókkal gyűlne meg a -bajom. - -Miután végre a tulságosan sok diadalmi örömeket lerázta magáról, -barátaival együtt meglátogatta a Columbiadot. Kötelessége is volt. -Egyébiránt, mióta Barbicaneval, Mastonnal és társaikkal érintkezett, -nagyot haladt a ballisztika tudományában. Abban telt a legnagyobb öröme, -ha ezeknek a tüzérségben beavatottaknak gyakran a szemök közé vághatta, -hogy ők tulajdonképpen nem egyebek, mint szeretetre méltó, tudós -emberhús-vágók. E kérdésben az ő sziporkázó szelleme kifogyhatatlan -volt. Látogatása alkalmával a Columbiádnak kifejezte legnagyobb -bámulatát és egészen a lelkéig szállott alá az óriási mozsárnak, mely -majdan őt a holdba fogja röpíteni. - -– Legalább ez az ágyú senkiben sem fog kárt tenni – mondá, – a mi egy -ágyúnál csakugyan bámulni való. Hanem azokról a ti ágyúitokról, melyek -szétzúznak, lángba borítanak, életet rabolnak el… azokról nekem ne is -beszéljetek; és főleg azt ne mondjátok nekem, hogy «lelkök» van; bizony -nem hiszem el. - -Most pedig Maston J. T.-nak egy ajánlatáról kell még számot adnom. Midőn -a Gun-club titkára meghallotta, hogy Barbicane és Nicholl az Ardan -Mihály ajánlatát elfogadták, elhatározta, hogy negyedikül ő is -csatlakozik az utitársakhoz. Egy napon előállott ezzel a kivánságával, -Barbicane, a ki nem szivesen tagadta meg barátja valamelyik kérésének -teljesítését, igyekezett megértetni, hogy a lövegben nem fér el annyi -utas. Maston kétségbeesett és Ardan Mihályhoz fordult, a ki őt -felszólította, hogy mondjon le erről a kivánságáról s nyomban -bizonygatta ezt argumentumokkal, melyek éppen Mastonra vonatkoztak. - -– Látod, öregem, – mondá neki, – ne vedd zokon, a mit most mondok, de -hát köztünk maradjon, te egy kissé nagyon tökéletlen vagy ahhoz, hogy a -holdban felléphess. - -– Tökéletlen? – kiáltott fel az izmos rokkant. - -– Úgy van, derék barátom; képzeld csak, ha mi oda fenn a -bennszülöttekkel találkozunk, hát szivedre vennéd, hogy a föld lakóiról -tenszemélyedben olyan szomorú képet alkottass velök; hát szemléletessé -kivánnád tenni előttük a háború fogalmát, hogy az emberek idejök -javarészét arra fordítják, hogy egymást szétdarabolják, fölemészszék, -lábaikat, karjaikat letördeljék – s mindezt egy olyan gömbön, hol száz -milliárd ember megélhetne s mégis alig lakik rajta 1200 millió! Ejnye, -érdemes barátom, hiszen ürügyet szolgáltatnál neki arra, hogy minket be -se ereszszenek. - -– De hiszen, ha darabokra tépve érkeztek fel, ti is olyan tökéletlenek -lesztek, mint én, – viszonzá Maston J. T. - -– Mindenesetre, – viszonzá Ardan Mihály, – de darabokban mégsem fogunk -felérkezni. - -Tényleg az október 18-dikán megejtett előkészítő kisérletet a legszebb -eredmény koszoruzta és legjobb reményekre jogosítá fel az utasokat. -Barbicane azért, hogy a kilövésnél a golyó-falaira irányuló lökés felől -biztos adatai legyenek, a pensarolai arzenálból 32 hüvelyknyi -mozsár-ágyút hozatott. A Hillisboro révparton állították fel, hogy a -bomba a tengerbe hulljon és emberben kárt ne tegyen. Csak arról volt -szó, hogy a kilövésnél a golyó rázkódását tegyék próbára, nem a -lecsapódásnál a hatását. - -Erre a figyelemre méltó kisérletre a legnagyobb gonddal egy üres löveget -készítettek. Belső falait aczélrugókkal párnázták ki, s erre vastag -selyemszövetet vontak: olyan volt, mint egy gondosan kibélelt fészek. - -– Milyen kár, hogy az ember nem fekhetik bele! – mondá Maston J. T. -sajnálkozva a felett, hogy testbéli állapota ebben őt megakadályozza. - -E csinos bombába, melyet csavaron járó fedél zárt el, beletettek először -egy nagy macskát, aztán egy mókust, a mely a Gun-club állandó titkárját -vallotta urának, s ugyancsak előtte nagyon kedves vala; no de meg -akarták tudni, hogy ezeknek nem igen szédülékeny állatkáknak mennyiben -lesz ártalmára az út. A mozsárt 160 font lőporral töltötték meg, aztán -reá tevék a bombát. Elsütötték. - -[Illustration: AZ ÉLELMES MACSKA.] - -Rohamos gyorsasággal tört ki a löveg, méltósággal megtevé parabolikus -útját, mintegy ezerlábnyi magasságban és kecsesen lehajlott ívalakjában -a habok felé. - -Nyomban oda eveztek egy csolnakon, a hol beleesett; ügyes buvárok -lemerültek a tenger fenekére, a hajó-kötelet a bomba-füléhez erősítették -és a fenn levők azonnal felhuzták. Alig telt el öt percz azóta, hogy az -állatokat a bombába csukták, s fölnyiták a fedelet. - -Ardan, Barbicane, Nicholl és Maston voltak a csolnakban, s könnyen -megérthető feszült várakozással lesték az eredményt. Mihelyt a bombát -felnyitották: a macska, egy kissé ugyan össze volt lapítva, de azért -vidáman és élénken kiugrott belőle, nem is lehetett rajta ezt a -levegőn-át megtett utat észrevenni. Hanem a mókust nem találták meg. -Keresgélték, nyoma sem akadt. Bizonyosak lehettek tehát abban, hogy a -macska megette utitársát. Maston J. T. nagyon elszomorodott a -tudományért való eme martiromságért. - -Szóval e kisérlet óta minden fontolgatás, aggódás megszünt; egyébiránt -Barbicanenak gondja volt arra, hogy a löveget még tökéletesebbé tegye, -hogy a golyóra ható erőt egészen hatálytalanná tegye. Evvel aztán a -löveg készen állott az ellövetésre. - -Két nappal azután Ardan Mihály az Unio elnökétől értesítést kapott. Oly -kitüntetés vala ez, a mi méltán hizelgő volt reá nézve. - -A kormány őt lovagias honfitársa, Lafayette példájára, az -Egyesült-Államok díszpolgárává nevezte ki. - - - - -HUSZONHARMADIK FEJEZET. A löveg-vonat. - -A hires Columbiad elkészítése után a közérdeklődés nyomban a löveg felé -irányult, erre az új szállító-szerszámra, mely a három kalandort a -világürbe fogja vinni. Mindenki tudta, hogy Ardan Mihály a szeptember -30-dikán küldött táviratban a bizottság által megállapított lövegnek -módosítását kivánta. - -Barbicane elnök akkor még joggal hihette, hogy a löveg alakjától nem -függ sok, mivelhogy az nehány másodpercz alatt a légkör területét -elhagyva, a teljesen üres térben folytatja útját. A bizottság tehát a -gömbalakú golyót választotta, hogy szabadon mozoghasson. De attól a -pillanattól kezdve, hogy a löveget szállításra szánták, egészen -másképpen állott a dolog. Ardan Mihálynak nem volt arra kedve, hogy a -levegőben úgy forogjon, mint a mókus; úgy akart felröpítődni, hogy feje -fenn, talpa lenn legyen, éppen olyan tisztességesen, mint a léghajó -utasai a hajócskában, gyorsabban, de a nélkül hogy ugrándozzék, a mire -ugyan egy csöpp kedve sem volt. - -Ezért tehát az albany-i Breadwill és társa czéghez egy új tervrajzot -küldöttek s megbizták, hogy a szerint haladéktalanul készítse el a -löveget. A megváltoztatott löveget november 2-dikán öntötték és vasuton -rögtön Stone’s Hillbe szállították. - -10-dikén érkezett meg rendeltetése helyére. Ardan Mihály, Barbicane és -Nicholl a legnagyobb türelmetlenséggel vártak a lövegvonat -megérkezésére, melyben ők egy új világ felfedezésére fognak indulni. - -Meg kell adnunk, hogy pompás egy munka volt, olyan fémipari, termék, a -mely az amerikaiak ipari lángelméjének becsületére vált. Ez volt az első -eset, hogy aluminiumot oly rengeteg tömegben dolgoztak fel, már ez -egymagában véve is csodálatra méltó jelenség vala. A drága löveg -csillogott-villogott a napfényben. Ha az ember tekintélyes külsejére -nézett, kúpalakú csúcsával olyan vala, mint egy vastag torony, a minőket -középkori építészek az erős várak szögletén alkalmaztak; csak a lőrések -és a szélkakas hiányoztak rajta. - -– Nekem úgy tetszik, mintha egy lándzsás, érczpánczélos ember jönne ki -belőle, – mondá Ardan Mihály. – Mi úgy fogjuk magunkat benne érezni, -mintha hűbér-urak volnánk, s ha benne egy kis tüzérség is volna, fittyet -hánynánk minden hold-beli urnak, ha ugyan vannak ilyenek ott. - -– Nos, inyedre való ez a kocsi? – kérdé Barbicane barátjától. - -– A bizony, kedvemre való, – mondá Ardan műértő szemekkel vizsgálva. – -Csak annak érzem hiányát, hogy nem karcsú az alakja, nem elég kecses a -csúcsa; csokorral, ércz-diszítményekkel kellett volna felékesíteni, -chimärával vagy például egy salamandert is alkalmazhattak volna, a mely -kiterjesztett szárnyakkal és tátott szájjal jön ki a tűzből… - -[Illustration: LÖVEG-KOCSI.] - -– Hát ez mitől jó? – kérdé Barbicane, a ki praktikus elméjű levén, a -művészi szép iránt nem igen birt fogékonysággal. - -– Hogy mitől jó?… barátom, Barbicane! – Oh, ha te így beszélsz, akkor -félek, hogy te azt sohasem fogod megérteni. - -– Csak ki vele, derék barátom! - -– Nos hát véleményem szerint, – mindenben, a mihez az ember hozzá fog, -egy kis művészetet kell kifejezésre juttatni; ez úgy helyesebb. Ismered -«A gyermek-kocsi» czimű indus szindarabot? - -– A czime után itélve nem, – viszonzá Barbicane. - -– Nem csodálom, – folytatá Ardan Mihály, – tehát jegyezd meg, hogy ebben -a darabban előfordul egy tolvaj, a ki egy házba akar betörni, de előbb -azon gondolkodik: vajjon a lyukat lira, virág, madár vagy amphora -alakban furja? Mondd, barátom Barbicane, ha te abban az időben birája -lettél volna ennek a tolvajnak, elitélted volna? - -– A nélkül, hogy sokat törtem volna a fejemet rajta, még pedig -sulyosbító körülmények számbavételével – mondá a Gun-club elnöke. - -– Én pedig fölmentettem volna, – barátom Barbicane. – Ezért nem fogsz te -engemet soha megérteni. - -– Nem is próbálom, hogy megértselek, derék művész barátom. - -– No de legalább, – ha már a lövegünk külsejét tekintve nem egészen -kivánatom szerint való, azt megengeditek, hogy izlésem szerint rendezzem -be, még pedig olyan fényesen, amint az a föld hirnökeihez méltó. - -– No ezt már, derék Mihályom, egészen rád bizzuk, nem szólunk bele, – -mondá Barbicane. - -De mielőtt ez a kellemeshez foghatott volna, a Gun-club elnöke a -hasznosra gondolt, és az általa kitalált eszközt, melylyel ő a -visszaható lökés erejét akarta megsemmisíteni, a legtökéletesebb -belátással alkalmaztatá. - -Barbicane azt mondá, és nem is ok nélkül, hogy semmiféle rugónak nincs -elég ereje arra, a lökés hatását egészen megsemmisítse; az emlékezetes -séta alkalmával a Skersnaw erdőben végre kieszelte, hogy ezt a -nehézséget szellemes módon távolítsa el. A viz – így számította ki – fog -erre alkalmas lenni. Lássuk csak, hogyan. - -A löveg üregének alját három lábnyi magasságig vízzel kellett -megtölteni, melyen egy, a löveg falaihoz egészen odasimuló deszka-lap -fog úszni, ezen foglalnak helyet az utasok; a víz a felületére -alkalmazott kerek deszkalap alatt törékeny rekesztékekkel vízszintes -irányban több részre lesz osztva; a löveg fenekére ható irtózatos lökés -a rekesztékeket egymásután tördeli szét, így azok a vizet egyenként -eresztik ki, még pedig a löveg csúcsa felé haladó csöveken a lövegből -kivezetődnek. Ez által a rugókat pótolják, s a kemény deszka lap a víz -elvezetése és a rekesztékek eltörése után lassankint nyomul alább egész -a löveg fenekéig. Tagadhatatlan, hogy az első lökés után még egy második -is fog következni, de az már nem lesz olyan hatalmas; az első lökés -ereje pedig csaknem egészen megsemmisül. - -Igaz ugyan, hogy ötvennégy négyszöglábnyi területen levő víznek 11,500 -fontot kellett nyomnia, de a Columbiádban összegyülő gáz hajtó erejének -– Barbicane számítása szerint a súlyban való eme gyarapodást ellen kell -súlyoznia; egyébiránt a lökésnek ezt a vizet egy másodpercznél rövidebb -idő alatt ki kell mind hajtania, úgy hogy a löveg normalis súlyát nem -sokára vissza fogja nyerni. - -Ezt találta ki a Gun-club elnöke, s azt hivé, hogy e módon az ellenlökés -fontos kérdését megoldotta. Egyébiránt a Breadwil-czég mérnökei ehhez a -munkához nagy ügyességgel fogtak hozzá és bámulatos eredménynyel -fejezték be; ha a működés folyamatban lesz és a víz kihajtatik, akkor az -utazók az eltört rekeszeket könnyen eltávolíthatják és a mozgó deszkalap -melyen az elindulás pillanatában állanak, félre tehetik. - -A löveg oldalfalaira köröskörül a legfinomabb aczélrugókat alkalmazták, -melyek olyan hajlékonyak valának, mint az óra rugói s erre bőrt vontak -takaróul. Ez alatt a bőrtakaró alatt valának elhelyezve a levezető -csövek, úgy elrejtve, hogy senki sem vehette észre. - -E szerint minden kigondolható intézkedést megtettek, hogy az első lökés -hatását erejétől megfoszszák és Ardan Mihály szerint nagyon rossz -szerkezetűeknek kellene lenniök, hogy összelapíttassanak. - -A löveg külső szélességének átmérője 9 láb vala, magassága 12 láb. Hogy -az előre megállapított súlynál többet ne nyomjon, az oldalfalakat -valamivel vékonyabbra csinálták, a feneket pedig vastagabbra, mert a -lőgyapot elégésekor kifejlődő gáz összes erejét ennek kellett kiállania. -Egyébiránt így van ez a bombáknál és a kúpalakú gránátoknál is, ezeknek -is az alapja mindig vastagabb. - -Ebbe a fémtoronyba egy szűk nyiláson át lehetett jutni, mely a csúcsnál -volt, éppen úgy, mint a gőzkazánoknál. Aluminium-lap zárta el -légmentesen, melyet belülről csavarokkal erősítettek a löveg falához. Az -utazók tehát tetszésök szerint kijöhettek mozgó börtönükből, mihelyt a -holdra érkeznek. - -No de útközben látniok is kellett valamit. Ezt igen könnyen lehetővé -tették. A belső burkolat alatt négy igen vastag tükörlencsét -alkalmaztak, kettőt az oldalfalon, egyet a fenekén, a negyediket a -csúcsban. Így az utasok a földre is, a holdra is, no meg az ég többi -csillagzataira nézhettek. Ezeket az ablakokat a lökések ellenében erős -lemezfedők védték, melyeket belülről könnyen le lehetett csavarni. Így -az utasok kinézhettek, a nélkül, hogy a lövegben lévő levegő -kiszabadulhatott volna. - -Mindezeket a csodálatos mechanikai készülékeket egészen könnyedén -alkalmazták és a mérnökök éppen annyi belátást tanusítottak a -berendezésnél, mint a lövegkocsi ellátásánál. - -Igen szilárd anyagból készült szekrénykéket készítettek az utasok -számára szükséges viz és élelmiszerek elhelyezésére; tűzet és -világosságot éleszthettek gáz segítségével, a mi több atmosphära nyomás -alatt külön edényekben vala elhelyezve. Csak egy csapot kellett -megcsavarni és kiáradt a hat napra elegendő vizet és világosságot -előállító gáz. Ebből kitetszik, hogy minden készletben volt, a mi a -megélhetéshez, sőt a kényelemhez tartozott. Azonkivül Ardan Mihály -izlése szerint műtárgyak is valának ott, hogy a szép a hasznossal -párosíttassék. Egyébiránt tévedésben leledzenék az, a ki azt hinné, hogy -három ember számára szűk volt ez a torony. Területe körülbelül 54 -négyszög lábnyi volt és 10 láb magas. Volt hely arra is, hogy -mozogjanak. Az Egyesült-Államok legkényelmesebb vasúti kocsijában sem -lett volna annyi kényelmök. - -Így az élelmiszerek és a világítás kérdése meg vala oldva; gondoskodni -kellett még levegőről. Tagadhatatlan, hogy a lövegben levő léggel az -utazók négy napig sem érték volna be. Mert egy embernek naponkint 100 -liter levegő élenyére van szüksége. Barbicane, két társa és a két kutya, -melyet magukkal voltak viendők 24 óra alatt 2400 liter élenyt vagyis -körülbelül 7 fontot emésztenek fel. A levegőt a lövegben tehát meg kell -újítani. De miképpen? Igen egyszerű módon. Reiset és Regnault szerint, a -mint ezt Ardan Mihály a népgyűlés alkalmával kifejtette. - -Mindenki tudja, hogy a levegő főleg 21 részt élenyből és 79 rész -légenyből áll. A belélekzésnél az ember fölemészti a levegő élenyét és -kileheli a légenyt; a kilehelt levegő mintegy 5 százalékát elveszti -élenyének és ugyanannyi szénsavat tartalmaz, a mi a vér alkotórészeinek -elégéséből származik a belélekzett éleny hatása következtében. Ebből -kitünik, hogy valamely zárt helyen bizonyos idő alatt a levegőnek összes -élenyét szénsav váltja fel, a mi pedig lényegesen veszedelmes anyag. - -A feladat tehát akkor ez volt: 1. A fölemésztett élenyt pótolni kell; 2. -a kilehelt szénsavat pedig meg kell semmisíteni. Ezt pedig igen könnyen -megtehették klórsavas kalival és kali-lúggal. - -A klórsavas kali nem egyéb, mint só, a mely fehér szilánk koczkákban -fordul elő, ha ezt 100 foknál magasabb hőmérséknél hevítjük, átváltozik -sósavas kalivá és az éleny, a mit tartalmaz, teljesen kiválik. -Tizennyolcz font klórsavas kaliból hét font éleny válik ki, éppen annyi, -a mennyi az utasoknak 24 órára szükséges. Igy lehet az élenyt pótolni. - -A kalilúg a levegőben levő szénsavat mohón elnyeli és csak meg kell az -embernek várnia, hogy azt magához vonja és kettős szénsavas kalivá -alakuljon át. Igy lehet a szénsavat megsemmisíteni. - -E két eszköznek egyesítésével a levegőnek éltető tulajdonságát vissza -lehetett adni. Ezt Reiset és Regnault, e két vegyész, szerencsés -kisérletekkel megállapították. - -Nem kell eltitkolnunk, hogy ezt a kisérletet eddig csak állatokon – -anima vili – tették meg. Ha még tudományos pontossággal eszközölték is, -azt egyátalában nem tudták, hogy emberekre mennyiben alkalmazható. - -Ezt a megjegyzést azon az ülésen tették, mikor ezt a fontos kérdést -beszélték meg. Ardan Mihály nem akart kételkedni annak a lehetőségében, -hogy ilyen mesterségesen készített levegőben az ember megélhet, azért -felajánlotta, hogy elutazásuk előtt magán kipróbálja. - -Ámde Maston J. T. igen erélyesen követelte, hogy övé legyen a kisérlet -dicsősége. - -– Mivelhogy nem utazhatom veletek, – mondá a derék tüzér, – hadd lakjam -legalább egy hétig a lövegben. - -Háládatlanság lett volna, ha kérését megtagadják. Beleegyeztek és -rendelkezésére bocsátották a nyolcz napra elegendő klórsavat és -kalilúgot meg az élelmi szereket. November 12-dikén reggel hat órakor -kezet szorított barátaival, s minekutána erősen a szivökre kötötte, hogy -20-dikán este 6 óra előtt börtöne ajtaját fel ne nyissák, besiklott a -löveg nyilásán és utána bezárták az ajtót még pedig légmentesen. - -Hogy mi történt vele ez alatt a nyolcz nap alatt, – arról az emberek -teljességgel nem tudhattak semmit, mert a löveg falának vastagsága miatt -a belülről jövő zajt egyátalában nem hallhatták. - -[Illustration: MASTON KIJÖN A LÖVEGBŐL.] - -November 20-dikán este pontban 6 órakor kinyitották a lemezajtót; Maston -barátai egy kissé mégis nyugtalankodtak; no de – midőn egy rettenetes -_hurrah_ üvöltést hallának, nyomban megnyugodtak. - -Nemsokára megjelent a nyiláson keresztűl a Gun-club titkára diadalmas -ábrázattal. - -Még jobban meghizott. - - - - -HUSZONNEGYEDIK FEJEZET. A sziklahegy teleskopja. - -Múlt év október 20-dikán, minekutána az aláirások befejeződtek, a -Gun-club elnöke a cambridgei observatoriumnak elegendő költséget -utalványozott ki, hogy egy rengeteg optikai műszert keszítsen. Elég -erősnek kellett a műszernek lennie arra nézvést, hogy a hold fölületén -levő 9 láb széles tárgyat azon át megláthassanak. - -Messzelátó és teleszkop között lényeges különbség van, a miről e helyütt -megemlékeznünk nem lesz fölösleges dolog. A messzelátó vagy távcső egy -csőből áll, melynek felső részén domború lencse van, – ezt nevezik -objectivnek, alsó részén egy második lencse, ennek a neve: szemüveg, ez -utóbbin át nézünk bele. A megvilágított tárgyról jövő sugarak áthatolnak -az első lencsén és megtöretvén, ennek góczpontjában megfordított képet -adnak, ezt veszszük szemügyre a másik lencsén át, a mely azt nagyobb -alakban tünteti fel. E szerint a messzelátó csöve mindkét végén el van -zárva az objectiv- és a szemüveggel. - -Ellenben a teleszkop csövének felső része nyilt, a megfigyelendő -tárgyról jövő sugarak szabadon hatolnak be a csőbe és egy homorú -fémtükörre esnek ferde irányban, erről visszapattanva, egy másik kis -tükörlapra hullanak, a mely a szemüvegre vetíti, a mely a kép -nagyítására való. - -Igy a messzelátónál a sugártörés a fődolog; a teleszkopnál a -sugárvisszaverődés; azért nevezik azt refractornak (sugártörő), ezt -reflectornak (visszasugárzó). Ennek az optikai készüléknek gyártásánál -az objectivának készítése a legnehezebb feladat akár lencséről, akár -fémtükörről legyen a szó. - -Abban az időben, mikor a Gun-club tevé kisérletét, ezek a műszerek -rendkivül tökéletesek voltak és kitünő sikerrel vétettek használatba. -Galilëi az ő megfigyeléseit egy nyomorúságos távcső segélyével tette -meg, a mely legfölebb kétszeresen nagyított. A XVII. század óta az -optikai műszerek jelentékenyen hosszabbak voltak és módot nyújtottak -arra, hogy a csillagos eget az eddigieknél sokkal alaposabban -fölmérhessék a tudósok. Az akkor használatos refractorok közül híres -volt a pulkowai observatoriumé (Oroszországban), ennek objectivája 15 -hüvelyk széles Lerebours franczia optikusé ugyanilyen nagy; s végül a -cambridgei observatorium messzelátójának objectivája 19 hüvelyk széles. -A teleszkopok közül kettő volt csodálatos erősségű és óriási nagyságú. -Az egyiket Herschell szerkesztette, 36 láb hosszú volt és 4½, láb széles -a tükre, evvel 6000-szeres nagyítás járt együtt. A másik Irlandban volt, -Birrcastlben a Parsonstown parkban, a Rosse lorde volt. Csöve 48 láb -hosszuságú vala, tükre 6 láb széles; 6400-szoros nagyítású, rengeteg -falat kellett körüle építeni, hogy a készület kezelésére szükséges -eszközöket alkalmazhassák: 28,000 fontot nyomott. - -De a mint látjuk, a rengeteg nagy méreteknek daczára kerekszámban -6000-szeres nagyításnál tovább nem vihették; no de az ilyen teleszkoppal -a holdat csak 39 angol mérföld távolságra hozhatták, és csak olyan -tárgyakat láthattak, a melyek 60 láb átmérőjűek, ha ugyan nem igen -hosszúak. - -Jelen esetben azonban egy kilencz láb átmérőjű és 15 láb hosszú lövegről -volt szó; a holdat tehát legalább 5 angol mérföld közelségből kellett -látni vagyis 48,000-szeres nagyításra volt szükség. - -Ez a feladat várt a cambridgei observatoriumra. Nem tekintve a pénzügyi -akadályokra, csak az anyagiakat kellett fontolóra venni. - -Mindenek előtt messzelátó és teleszkop között kellett választani. Az -előbbi több előnynyel kecsegtet; egyenlő nagyságú objectiva mellett -számottevőbb nagyításokra alkalmasak, minthogy a lencsén áthatoló -fénysugarak kisebb mértékben gyöngülnek meg, mint a fém-tükörről való -visszaverődés alkalmával. Ámde a lencsét csak korlátolt nagyságúra lehet -készíteni, mert ha igen vastag, a fénysugarak nem hatolhatnak rajta -keresztül. Azonkivül ezeknek a rengeteg nagy lencséknek készítése -rendkivül nehéz és évekig tartó munkával jár. - -Habár a messzelátóban a tárgyak képe jobban meg van világítva, a mi a -hold vizsgálatánál megbecsülhetetlen előny, mert hisz ennek a fénye csak -visszaverődő fény; mégis a teleszkopot választották, mert ezt gyorsabban -el lehetett készíteni és nagyobb mértékben való nagyításra alkalmasabb. -Csakhogy a Gun-club elhatározta, hogy azt az Unio legmagasabb -hegy-csúcsán kell felállítani, hol a levegő-réteg ritkább, minthogy a -fénysugarak a mi atmosphäránkon áthatolva, erejökből sokat veszítenek. - -A teleszkopnál – a mint láttuk – a nagyítást a szeműveg eszközli, és -erre a czélra olyan objectiva a legalkalmasabb, a melynek legnagyobb az -átmérője és a fokustól való távolsága. Hogy a nagyítás 40,000-szeres -legyen, sokkal nagyobb objectivát kellett készíteni, mint a mekkora a -Herschelé és a Rosse lordé volt. Ez volt a nehézség, mert ilyen tükrök -készítése nagyon kényes dolog. - -Szerencsére nehány évvel előbb egy Foucault Léon nevű franczia tudós, az -Institut tagja, az objectivák köszörülésének egy igen könnyű és gyors -módját találta ki, ugyanis fém-tükör helyett ezüstözötteket kell -alkalmazni. Kellő nagyságú üveget kell csupán önteni és ezüst-savas -fémmel körülburkolni. Ezt a derekasan bevált készítés módot vették -foganatba az objectiva gyártásánál. - -Továbbá az elkészítésnél követték azt a módszert is, a melyet Herschel -talált ki teleskopja készítésével. - -A sloughi csillagász nagy készülékénél a tárgy képe, alul a tubusban -lehajlított helyzetben alkalmazott tükörről visszaverődve, éppen -ellenkező oldalon látszott, hol a szemüveg vala elhelyezve. E szerint a -szemlélő a cső alsó vége helyett, a felsőnél foglalt helyet, a honnan a -hatalmas tengerbe alá nézett. Ennek a szerkezetnek az volt az előnye, -hogy a kisebb tű, melynek feladata, hogy a képet a szemüvegre vetítse, -egészen elesik: vagyis kettős fényvisszaverődés helyett, csak egyszeri -fordul elő, így kevesebb sugár megy veszendőbe, a kép erősebb, tisztább: -már pedig ezek mind megbecsülni való előnyök annál a megfigyelésnél, -melyről itt szó van. - -Minekutána mindezt elhatározták, hozzá fogtak a munkához. Az -observatorium igazgatóságának számítása szerint az új reflectornak 280 -láb hosszúnak kellett lennie, tükrének átmérője 16 láb. Bármily rengeteg -apparatusnak igérkezett is, mégsem hasonlítható össze avval, a melyet -Hooke csillagász hozott javaslatba ezelőtt néhány évvel, ugyanis tizezer -láb (3½ kilom.) hosszú. Mindazonáltal sok nehézséggel járt. - -Azt a kérdést, hogy hol állítsák fel, hamar megoldották. Magas hegyet -kellett választani, ilyen pedig nincs sok az Egyesült-Államokban. - -Valóban ennek a nagy darab főldnek hegy-rendszere két, közepes nagyságú -hegy-lánczra szorítkozik, melyek között a méltósággal teljes Mississippi -hömpölyög, melyet az amerikaiak a «Folyamok királyá»-nak neveznének, ha -egyátalában valami királyságot elismernének. - -Az Apaadachak keleti ágában a New-Hampsire-ben fekvő csúcs szerény 6500 -láb magasságra nyulik fel. - -Nyugaton pedig a sziklahegység van, annak az óriási hegyláncznak egy -része, mely a Magellan-szorostól Dél-Amerika nyugati partján halad végig -és Andejaknak vagy Cordilleriáknak neve alatt ismeretes, Panaman -keresztül halad és Észak-Amerikán át folytatódva, az északi sarktengerig -terjed. - -Ez a hegység nem igen magas; az Alpok és Himalaya mélységes megvetéssel -néznének le rája. Tényleg a legmagasabb csúcsa 10,709 lábnál nem -magasabb, mig a Montblanc 14,439 láb, és a Kintsajunga[17] 26,776 láb -magasra nyulik fel a tenger szine felett. - -Minthogy azonban a Gun-club erősen ragaszkodott ahhoz, hogy a -teleszkopot is éppen úgy, mint a Columbiadot, az Unio területén állítsák -fel: meg kellett a sziklahegységgel elégedniök, s így a szükséges -anyagot a Long-s-Peak csúcsára, a Missouri környékére szállították. - -Mindenféle leirhatatlan akadályokkal kellett az amerikai mérnököknek -megküzdeniök; a bátorságnak és ügyességnek csodáit művelték. Rengeteg -szikladarabokat, nehéz kovácsolt-vas tömegeket, jelentékeny súlyú -vas-kapcsokat, a cső-hengernek iszonyú nehéz részeit, az objectivat, -mely egy magában 30,000 fontot nyomott, 10,000 láb magasságba, az örök -hó hazájába felszállítani, minekutána azokat előbb puszta síkságokon, -áthatolhatatlan erdőkön, megáradt folyókon, távol az emberlakta -vidékektől, vad sivatagokon át szállították, a hol ember egyáltalában -alig élhetett volna meg. Ezeken az ezer meg ezer akadályon is -diadalmaskodott az amerikaiak lángelméje. Nem is telt el egy egész -esztendő és az óriási reflektor szeptember végső napjaiban ott állott a -helyén 280 láb hosszú csövével az égnek meredve. Roppant erős -vas-emelvény vette körül és elmés készülék segélyével lehetett az ég -bármely pontja felé irányítani. - -Többe került, mint 400,000 dollárba. Midőn először szögezték neki a -holdnak, a kiváncsi tudás-vágy egészen izgatottságba hozta a -szemlélőket: minő felfedezéseket fognak ők tenni evvel a 48,000-szeresen -nagyító teleszkoppal? – holdban lakó népeket, nyájakat, városokat -tengereket?… Semmi sem volt ezekből, semmi olyan, a mit a tudomány eddig -nem ismert és a hold felületének minden részén fölismerzett annak -vulkanikus természete. - -Ámde a szikla-hegy teleszkopja – mielőtt még a Gun-club czélja -megkivánta volna – megmérhetetlen szolgálatokat tett a csillagászatnak. -Messze terjedő ereje segítségével az égnek végső határaig megmérték a -mélységeket, sok csillagnak eddig látszólagos átmérőjét most igen -pontosan meghatározták és Clarke H., a cambridgei csillagvizsgáló -igazgatóságának tagja, a bikának bolygóját a «rák»-ot most már alkotó -részecskéire szedhette, a mit Rosse lord reflectorával világéletében -sohasem tehetett volna meg. - -[Illustration: A SZIKLAHEGYI CSILLAGVIZSGÁLÓ.] - - - - -HUSZONÖTÖDIK FEJEZET. Végső események. - -November 22-dike volt és tiz nap mulva az elutazásra kitűzött végső -határnap. Még egy munkálat volt hátra és annak szerencsés elvégzése, a -mi nagy vigyázatot kivánt, mert veszedelmes és olyan kényes volt, hogy -Nicholl kapitány harmadik fogadása arról szólott, hogy nem fog -sikerülni. A Columbiadot 400,000 font lőgyapottal kellett megtölteni. -Nicholl azt gondolta, – és nem is alaptalanul, – hogy ily rengeteg, s -könnyen gyulékony tömegnek kezelése jelentékeny szerencsétlenségek -okozója lehet, s hogy ez az anyag a löveg súlya alatt magától felrobban. - -Még ennél is nagyobb veszélytől lehetett tartani az amerikaiak könnyelmű -gondatlansága miatt, mert ezek a szövetség-háború idején éppen nem -átallották szájukban égő szivarral tölteni a bombáikat. Ámde Barbicane -remélte, hogy sikeresen fogja végezni. Legderekabb munkásait válogatta -ki, szemeláttára végeztette a munkát, egy pillanatra sem hagyta magukra, -így okosság és előrelátás által tudta a szerencsés sikert biztosítani. - -Mindenek előtt eléggé óvatos volt és nem hozatta az egész töltést -Stone’s Hillbe, hanem csak egymás után nagy gonddal elzárt ládákban. Az -összes lőgyapot ötszáz fontot nyomó zsákokba volt elhelyezve, nyolczszáz -erős hüvely volt, melyet Pesacolában a legügyesebb kezű mesteremberek -készítettek a leggondosabban. Minden ládában tiz ilyen zsák volt és -egymás után jöttek Tampa-Town-ból a vonaton, így egyszerre sohasem volt -több 5000 fontnál raktáron. Mihelyt egy megérkezett, a munkások mezitláb -minden egyes zsákot a Columbiad szájához vittek és darukkal, melyeket -emberkéz forgatott, lassan alá eresztették. A gőz-gépeket mind -eltávolították és köröskörül két mérföld területen minden szikrát -eloltottak. Már magában véve az is nehéz feladat volt, hogy ezt a sok -lőgyapotot a nap melege ellen megóvják. Azért főleg éjjel dolgoztak -mesterségesen előállított fény világánál, a mi a Ruhmkorff-készülék -segélyével a Columbiad belsejét egészen a fenekéig úgy megvilágította, -mintha fényes nappal lett volna odalenn. Ide helyezték el sorjában a -töltényeket és fém-sodronynyal egymáshoz erősítették, hogy ez a villamos -szikra mindenik tölténynek a közepébe hatoljon. - -E nagy tömeg lőgyapotot a Volta-oszlop segélyével kellett meggyujtani, -mindezek a sodrony-szálak, melyeket egymástól elszigetelő anyag -választott el fenn, hol a löveg fog a lőgyapotra reá nehezülni: -egyesültek egy szűk gyujtó-nyilásban. Ezen át hatoltak ki az öntött -vasfal nyilásán, továbbá a kőfal egyik résén, s úgy fel egészen a -földszinéig, innen Stone’s Hill magaslatáról oszlopokon futottak két -mérföldnyire, miglen egy megszakító-készülék egy erős Volta-oszloppal -kötötte össze. - -Nem kellett egyebet tenni, mint a készülék gombját megnyomni, hogy az -áram ismét folyamatba hozassék és a tűz a 400,000 font lőgyapotot -egyszerre felrobbantsa. Magától értetődik, hogy mindennek a legutolsó -pillanatban szabad csak megtörténnie. - -November 28-dikán a 800 töltény mind benne volt a Columbiad gyomrában. A -munkának evvel a részével szerencsésen elkészültek. De micsoda zajt, -nyugtalanságot és küzdelmet kellett Barbicanenak kiállania! Nem használt -az semmit, hogy Stone’s Hillbe a bemenet tilos volt. Napról-napra -átmászkáltak a kiváncsiak a védczölöpökön, és gondatlanságuk határos -vala az őrültséggel; a lőgyapot-göngyölegek között szivaroztak. -Barbicanet elöntötte mindennap a méreg. Maston erejéhez képest -segítségére volt barátjának; mert a betolakodókat elhajtotta, s a -yankeek által eldobott szivarvégeket buzgón szedegette fel a földről. -Fölötte nehéz munka volt ez, mert háromszázezernél több yankee ugrált át -a véd-czölöpökön. Ardan Mihály is kikötötte magának azt a munkát, hogy a -szekrényeket a Columbiad torkáig szállíthassa; minthogy azonban egy -alkalommal az elnök őt magát is rajta kapta, hogy szivarozik, mialatt a -szivarozó yankeeket elkergeti, holott ő maga adott rossz példát nekik: a -Gun-club elnöke belátta, hogy e javíthatatlan dohányosra nem bizhat -ilyen munkát, azért őt még külön felügyelet alatt tartatta. - -Végre – mert isten szeme virraszt a tüzérek felett – elvégezték minden -robbanás nélkül a töltést. Nicholl kapitány harmadik fogadása tehát -nagyon merész volt. Most még csak az volt hátra, hogy a sürü lőgyapot -tetejére reá ereszszék a löveget. - -De mielőtt ehhez hozzáfogtak volna, előbb a lövegben rendezték el az -útra-való készleteket. Meglehetős számu podgyász vala, és ha Ardan -Mihálynak szabad kezet adtak volna, úgy csakhamar megtelik az egész tér, -a mi az utasok számára vala kijelölve. Az ember alig tudja csak -elképzelni is, hogy mennyi mindent akart ez a szeretetreméltó franczia -magával a holdba vinni. Egy egész rakás haszontalan lomot. No de -Barbicane közbelépett, s így csak a legszükségesebbekre szorítkoztak. - -Nehány thermometert, barometert és szemüveget tettek a szekrénybe a -műszerek mellé. - -Az útasok útközben a holdat akarták tanulmányozni s hogy ez új világ -ismeretéhez könnyebben férjenek, magukkal vitték Beer és Mädler kitünő -hold-térképét, négy lapon, a mi a kitartó megfigyelésnek valóságos -remekműve. Tudományos pontossággal tárja elénk a hold felénk fordított -oldalának arczulatát a legapróbb részletekig: a hegyeket völgyeket, -circusokat, krátereket, kerek-foltokat, hegy-kúpokat és csíkokat pontos -méretekben, helyes fekvéssel és megnevezéssel meglehetett azokon -találni. - -Az utasokra nézve becses egy okmány vala ez, mert tanulmányozhatták -rajta az országot, mielőtt lábukkal érintették volna annak földjét. - -Vittek továbbá három puskát és három vadász-karabélyt robbanó golyók -számára: lőport és töltést jó sokat. - -– Az ember nem tudja, – mondá Ardan Mihály – hogy kivel gyül meg ott a -baja. Az emberek és állatok egyaránt zokon vehetik tőlünk, hogy őket -meglátogatjuk. Előrelátóknak kell lennünk. - -Egyébiránt hasznos szerszámokat is vittek magukkal: pl. fejszét, kapát, -fürészt, továbbá mindenféle időjárásnak és éghajlatnak megfelelő -ruhákat. - -Ardan Mihály szeretett volna egy rakás állatot is magával vinni, ha nem -is egy párt minden fajtából, mert kigyókat, tigriseket és alligatorokat -nem akart a holdban meghonosítani. - -– No de egy nehány házi állatot csak viszünk, – mondá Barbicanenak, – -ökröt vagy tehenet, szamarat vagy lovat, – esetleg nagy hasznukat -vehetnők odafenn. - -– Meghiszem, kedves Ardan, – viszonzá a Gun-club elnöke, – a mi -löveg-kocsink nem a Noé-bárkája; nem is ez a hivatása, no de nincs is -ennek megfelelően berendezve. Maradjunk tehát a lehetőség határain -belül. - -Végre nagy szó-harcznak utána megegyeztek abban, hogy megelégednek egy -kitünő vadász-kutyával, a mely a Nichollé volt, s egy fiatal, erős -neufoundlandival. Nehány szekrény vető-magvat is vittek magukkal; ha -Ardan Mihályra hallgattak volna, ő nehány zsák földet is felpakol, hogy -abba elvessék. Minden eshetőségre számítva, vitt egy tuczat oltó-galyat, -melyet nagy gonddal szalma közé csomagolt és egy szögletbe felállított. - -[Illustration: ARDAN MIHÁLY RENDEZKEDIK.] - -Hátra volt még az élelmiszerek fontos kérdése, mert számolniok kellett -azzal az eshetőséggel, hogy a holdnak valamelyik igen terméketlen -részére juthatnak. Barbicane elég előrelátó lévén, egész évre valót -csomagolt be. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ezen ne igen csodálkozzék -nagyon az olvasó, mert ezek az élelmiszerek hús-kivonatok és -préseltfőzelékek voltak, még pedig olyanok, melyek négyféle tápláló -anyagot tartalmaztak; igaz ugyan, hogy ez nem kinálkozott valami -tulságos változatossággal, de útközben az embernek nem szabad kényesnek -lennie. Pálinka is volt mintegy 200 liter, víz azonban csak két hónapra -való, mert az újabb csillagászati megfigyelések után nem kételkedtek -abban, hogy a hold fölületén bizonyos mennyiségű vizet találnak. Azt -meg, hogy a lakók oda fenn élelmiszert nem találnak, oktalanság lett -volna hinni. Ardan Mihály ebben cseppet sem kételkedett; hiszen akkor -nem is vállalkozott volna az útra. - -– Egyébiránt, – mondá egy napon barátaihoz, – földön maradt barátaink -csak nem hagynak minket egészen cserben, nem feledkeznek meg azok -rólunk. - -– Nem, – bizonyára nem! – viszonzá Maston J. T. - -– Hogy érti ön azt? – kérdé Nicholl. - -– Egészen egyszerűen, – felelé Ardan. – Nincs itt a Columbiad? - -Nos, valahányszor a hold a kedvező zenith állásba jut, ha nem is a -földközelben, – tehát évenkint egyszer, – vajjon nem küldhetnének-e -nekünk egy golyó élelmiszert, melyre mi egy meghatározott napon várnánk? - -– Hurrah! Hurrah! – rivalla fel Maston, mint az ötletek barátja – fején -találta a szeget. Bizony, kedves barátaim, nem fogunk mi rólatok -megfeledkezni. - -– Számítok reá! – E szerint, látja, rendesen tudósításokat kapunk a -földtekéről; a mi pedig minket illet, nagyon ügyefogyottak volnánk, ha -nem ejtenők módját annak, hogy földön lakó jó barátainkkal -összeköttetésbe lépjünk. - -Ezekből a szavakból olyan nagy bizalom áradt ki, hogy Ardan Mihály az ő -határozott arcz-kifejezésével és férfias alakjával az egész Gun-clubot -elragadta volna. - -A mit ő mondott, az oly egyszerűnek, elemi dolognak, könnyűnek, biztosan -elérhetőnek tetszett, hogy bizonyára igen kicsinyes lélekkel kell vala -ehhez a nyomoruságos földtekéhez annak kapaszkodnia, a ki nem lett volna -hajlandó a három utast a holdba felkisérni. - -Midőn a különböző tárgyakat a holdban elhelyezték, a lökés erejének -meggátlására való vizet beeresztették, s a világító gázt tartójába -beleszivattyúzták. A klórsavas és káli-lugból, hogy váratlan késedelem -gátul ne szolgáljon, megfelelő mennyiséget vitt be Barbicane, annyit, -hogy két hónapig felfrissíthessék a levegőt s a szénsavat -eltávolíthassák. Rendkivül elmés készüléke volt arra, mely magától -működött s a levegőnek éltető tulajdonságát visszaadta, azt tökéletesen -megtisztította. Igy fel vala a löveg szerelve, még csak a Columbiadba -kellett ereszteni, a mi különben nehéz és veszélyes munka vala. - -A rengeteg löveget felszállították Stone’s Hill csúcsára, a hol erős -darúkkal megfogva az ércz cső felett lebegtették. - -Olyan pillanat volt ez, mely telve vala szorongó aggodalommal. Ha a -rengeteg súly alatt a láncz-szemek elpattannak, akkor e nagy súly -lezuhanása a lőgyapotot föltétlenül meggyújtja. - -Szerencsére nem következett be ez az eset. Nehány pillanat mulva -gondosan reánehezedett az ágyú-lelkében a löveg a lőgyapotra. Súlya csak -arra volt jó, hogy a töltést még jobban összeszorította. - -– Vesztettem! – mondá a kapitány és lefizette Barbicanenak a háromezer -dollárt. - -Barbicane nem akarta utitársától elfogadni a pénzt; de végül is engednie -kellett Nicholl állhatatosságának, a ki, mielőtt a földet elhagyja, -minden kötelezettségét le akarta róni. - -– No hát még csak egyet kivánok önnek, derék kapitányom, – mondá Ardan -Mihály. - -– És mi volna az? – kérdé Nicholl. - -– Hogy a hátralevő két fogadását is veszítse el! Akkor bizonyára nem -pusztulunk el ebben az útban. - - - - -HUSZONHATODIK FEJEZET. Tüzet! - -Deczember elseje közeledett. Végzetes egy nap volt ez, mert ha nem a -löveget röpítik el ugyanaz nap este 10 óra 46′ és 40″-kor: – tizennyolcz -évnek kell eltelnie, míg a hold a földközelbe és zenith-állásba kerül -egyszerre. - -Pompás idő volt; annak daczára, hogy a tél közeledőben vala, a nap -beragyogta ezt a földet, melyet három ember egy új világ kedveért -elhagyóban volt. Hány ember szemére nem szállott le az álom a -türelmetlenül várt nap előtt: éjjel! Hány kebel szorult össze a -várakozás nehéz terhe alatt! Minden szív nyugtalanul dobogott, csak az -Ardan Mihályé nem. - -Ez az ember, a kit semmi e világon nyugalmából nem zavart ki, mindennapi -foglalkozása után látott, és nem lehetett rajta észre venni, hogy -elméjét szokatlan módon megerőlteti. Olyan nyugodtan aludt, mint Turenne -a csata napja előtt egy ágyú-lafettán. - -Kora reggel óta megszámlálhatatlan tömeg lepte el a mezőket, melyek -beláthatatlan távolban Stone’s Hill körül terjednek el. Minden -negyedórában újabb kiváncsiakat hozott Tampa-Townból a vonat. Ez a -vándorlás csaknem meseszerű arányokat öltött és a «Tampa-Town Observer» -adatai szerint ezen az emlékezetes napon öt millió ember tapodta Florida -földjét. - -Nehány hónap óta tanyázott szabadság alatt a tömeg nagy része a műhelyek -környékén és alapját veté egy új városnak, melyet később Ardan’s Townnak -neveztek el. A sikságot barakok, kunyhók és sátrak borították, melyek -alatt annyi ember tanyázott, hogy a legnagyobb városok irigykedve néztek -rájok. - -A világ minden népének vala itt képviselője, a világ minden nyelvét -beszélték itt össze-vissza, mint hajdanában a Babel-tornya körül. Az -amerikai társadalmi osztályok föltétlen egyenlősége uralkodott itt. -Bankárok, földmívesek, matrózok, bizományosok, kufárok, ültetvényesek, -nagykereskedők, hajósok, előljárók tolongtak és lökdösték egymást a -velök született kiméletlenséggel. Louisiana kreoljai összebarátkoztak -Indiana farmerjeivel; a kentuky és tennessei divatúr, az előkelő és -dölyfös virginiai érintkeztek a seemi félvad prém-vadászokkal és a -cincinnati tojás-áruló kofákkal. Fehér hód-kalap, vagy klasszikus -panamai karimás fejrevaló, opelovsadi kék nadrág és finom vászonujjas -összevegyűlt itt; voltak olyanok, a kik az ingüket, kézelőiket, -galléraikat, füleiket, mind a tiz ujjokat telerakták csecse-becse -táborral: melltű, gyémánt, láncz, csatt, láncz-függő, a melyek mind -olyan drágák voltak, mint a milyen izléstelenek. Asszonyok, gyermekek, -szolgasereg, mind gazdagon felcziczomázva körülvették a férfiakat, az -apákat, a kik családaik számtalan tagjainak közepette állva, -hasonlatosak valának a törzsfőkhöz. - -[Illustration: A KIVÁNCSIAK LEGIÓJA.] - -Ebéd ideje alatt kellett volna őket megfigyelni, mint esett neki ez a -tömeg a dél kedves eledeleinek, még pedig olyan étvágygyal, a minő -Florida élelmikészletét veszélylyel fenyegette; mint falta fel az -európai gyomorban undort keltő ételeket pl. békaczombot, páczolt -majomhúst, hal-aprólékot, fiahordó-sültet, mosó-medve-rostélyost. - -De hát micsoda italok és pálinkák is segíték elő az emésztést! Minő -kedélyes ordítás, hivogató bőgés hallszott ki a csapszékekből, -vendégszobákból, melyek zengtek-bongtak, poharak, üvegek, flaskók s -mindennemű, rangú és alakú ivóedények, mozsarak, czukortörők lármájától. - -– Ide julapot! – harsan valaki az egyik csapszékben. - -– Sangaret bordeauxival! – riad rá egy másik, rikácsoló hangon. - -– És gin-slinget! – hallatja egy harmadik. - -– És koktailt! Brandy-smash-t! – kiáltja a negyedik. - -– Kinek kell legújabb fajta julap? – kiáltozák az élelmes elárusítók, -miközben olyan gyorsan, mint a zsebmetszők, czukrot, czitromot, -tojáshabarékot, cognacot és ananast kevertek vízzel s abból készíték az -üdítő italt. - -Így ismétlődtek rendesen a csalogató kinálgatások a sovár és füszerektől -felizgatott torkokra számítva. Süketítő zsibajt keltve mindenfelé. -Bezzeg deczember 1-jén nem volt ekkora kiáltozás, a korcsmárosok hiába -kiáltozták volna a torkukat rekedtre. Evésre, ivásra egy lélek sem -gondolt, s délután négy óráig még senki sem vette magához megszokott -eledelét. Még ennél is tovább mentek, az amerikaiak játékszenvedélye -megfeneklett a kedélyek emez izgatottságában. Golyót, koczkát -félredobtak, nem törődtek a a roulette-tel és cribbage-zsal, a wist-tel, -a rouge et noir-ral, monte-faro-val; a nap eseménye elfeledtetett minden -egyéb szükségletet, s nem adott alkalmat semminémű egyéb szórakozásnak. - -Egész estig tompa, nesztelen mozgalom uralkodott, hasonló vala ez a -zivatart megelőző fülledtséghez, mely megszállotta a várakozó -ember-áradatot. Leirhatatlan kedvetlenség nyügözte le az elméket, kinos -levertség, megmagyarázhatatlan szorongás nehezedett a kedélyekre. -Mindenki azt kivánta, hogy bár esnének már túl rajta. - -Hét óra tájban hirtelen vége szakadt ennek a tompa hallgatásnak. A hold -feltünt a szem-határán, nehány millió «hurrah!» üdvözölte. Pontosan -megjelent állomásán. Eget hasogatta a riongás, s mig a halvány Luna -csodálatra méltó békés fényességét a földre hinté, minden oldalról -zúgott a taps, az ittasult tömeget elragadta nyájas sugaraival. - -E pillanatban megjelent a három rettenhetetlen utas. Meg-megújult szünet -nélkül látásukra a kiáltás. A szorongó keblekből mintegy varázsütésre, -egyszerre felharsant a nemzeti dal és a «Yanke doodle» öt millió -torokból tört ki egy hatalmas karban, hasonlatosan a zúgó szélviharhoz, -felhatolva a levegő-ég határáig. - -Ezután az ellenállhatatlan fellendülés után elhangzott az ének, az -utolsó harmonia is elnémult, a zajt csönd váltá fel és hallgatag -mozgalom terjedt végig a mélyen meghatott tömegen. Ez alatt a franczia -és a két amerikai a körülzárt tér közepére jutottak, mely körül a -megszámlálhatatlan tömeg tolongott. A Gun-club tagjainak és az európai -csillagvizsgálók küldötteinek kiséretében jelentek meg. Barbicane hideg -lelkinyugalommal osztá ki utolsó rendeleteit. Nicholl hátán összefont -karokkal, ajkát összeszorítva, szilárd léptekkel jött; Ardan Mihály -szokott könnyűségével, teljes úti-öltözékben, bőr-kamásliban és -utazó-táskával, bő barna-bársony ruhájába burkolózva, evvel is avval is -kezet szorított, királyi leereszkedéssel. Fékezhetetlen szeszélyében a -legvidámabban nevetett, tréfált s az érdemes Maston J. T.-ra fintorgatta -az arczát; szóval «franczia» volt, és a mi még ennél is rosszabb, -«párisi», a végső pillanatig. - -Tizet ütött az óra, ideje volt, hogy a lövegben helyet foglaljanak. A -leszálláshoz szükséges eljárás, a nyilásnak erős elzárása, a daruk -eltávolítása, a Columbiad körül felállított állványok eltávolítása -bizonyos időbe került. - -Barbicane chronometerét tizedrész másodpercznyi pontosságig -összeegyeztette a Murchison mérnökével, a kinek a lőport villamos-szikra -segélyével meg kellett gyujtania. Így a lövegbe zárt utasok az -érzéketlen óramutatót szemökkel kisérték, mely nekik az elindulás -pillanatát jelezé. - -Elérkezett a búcsú pillanata; megindító jelenet vala az. Lázas -vidámságának daczára is érzett egy kis izgatottságot Ardan Mihály. -Maston J. T. is érzett száraz pillái alatt egy öreg könycseppet, melyet -ő bizonyára erre az alkalomra tartogatott. Megáztatá avval az ő hű, -derék elnökének az ábrázatát. - -– Hátha mégis veletek mennék, – mondá, – még van rá idő. - -– Nem lehet, öreg barátom, – viszonzá Barbicane. - -Nehány pillanat mulva a három utitárs benn volt a lövegben, a nyilást -belülről erősen bezárták. A Columbiad torka az állványok eltávolítása -után szabadon tátongott fel az ég felé. - -Nicholl, Barbicane és Ardan Mihály ércz-kocsijokba valának bezárva, ezen -immár változtatni nem lehetett. - -A kedélyek tetőpontra hágó izgatottságát leirni nem lehet. - -A hold véghetetlen tisztán emelkedett fel az égboltozatra, a körülötte -ragyogó csillagokat háttérbe szorítva fényességével; az Ikreken túl -haladva éppen a horizonton volt, a zenith-felé vivő pályának közepén. -Mindenki könnyen felfogta tehát, hogy a czélpontot előbbre kell -helyezni, a miképpen a vadász, ki a futó nyulat akarja lelőni, előbbre -czéloz, tekintetbe véve mozgását. - -Csaknem ijesztő csend honolt köröskörül e pillanatban. Szellő sem -mozgott a földön. Fennakadt a lélekzet, a szív nem mert dobogni. Minden -szem oda tapadt a Columbiad tátongó torkára. - -Murchison tekintete nyomon kisérte a chronometer mutatóját. Alig volt -hátra több negyven másodpercznél, s úgy tetszék, hogy mindenik egy -örökkévalóság. - -A huszadiknál általános borzadás szállotta meg a tömeget, úgy tetszék -mindenkinek, hogy a lövegbe zárt utasok is éppen így számítják a -rettenetes másodperczeket. Egyes kiáltások hallatszottak: - -– Harminczöt!… Harminczhat!… Harminczhét!… Harmincznyolcz!… - -– Harminczkilencz!… Negyven!… _Tüzet!!!_ - -Ebben a pillanatban megnyomta Murchison a megszakító-készülék gombját, -hogy a folyamatba hozott áram a villamos szikrát a Columbiad fenekére -vezethesse. - -Rettenetes, hallatlan, mennydörgésszerű csattanás hangzék ebben a -pillanatban; minden emberi fogalmat túlhaladó villámlás, mennydörgés -vala ez. Égig érő tűzoszlop csapott fel a földből, mint egy tűzhányó -krateréből. A föld megrendült, és csak egy-két ember látta egy futó -pillanatig a löveget, a mint láng-felhőknek közepette diadalmasan -emelkedett fel a levegőégbe. - -[Illustration: TÜZET!] - - - - -HUSZONHETEDIK FEJEZET. Beborult ég. - -Az a tűzsugár, mely izzófehér fényével az ég felé tört, megvilágítá -egész Floridát. Egy ideig körül-körül jó messzire fénytengerben úszott. -A megmérhetetlen, lobogó tűz száz mérföld távolságra meglátszott a -tengeren. Némely hajóskapitány óriási meteornak tartotta. - -A Columbiad felrobbanását valóságos földrengés követte nyomon. Florida -fenekestül megrendült. A hőség miatt kifejlődő lőpor-gáz páratlan erővel -nyomá vissza a levegőréteget, s ez a mesterséges vihar százszorakkora -erővel hozá mozgásba a levegőt, mint a természetes vihar. - -Egyetlen egy néző sem maradhatott a talpán; férfiak, asszonyok, -gyermekek úgy hullottak le, mint a jégeső alkalmával a kalász; irtózatos -zűr-zavar támadt, számtalan ember sulyosan megsérült és Maston J. T.-t, -a ki minden elővigyázatnak ellenére, igen közel talált állani, 120 -lábnyi távolságra lódította, úgy repült, mint egy golyó polgártársainak -feje fölött. Háromszázezer embert fogott el e pillanatban a kábulás. - -A légáram felfordította a barakokat, széthordta a kunyhókat és 20 -mérföldre köröskörül gyökerestül kitépte a fákat, Tampaig hajtotta a -vonatokat, úgy vonult keresztül ezen a városon, mint egy lavina, csomó -házat ledöntött, egyebek között a Mária-templomot és a börze-épületet, -melyet egész hosszában megrongált. A kikötőben horgonyzó hajókat -egymáshoz csapdosta s elsülyesztette; egy tuczat hajót a révpartról -kisodort a nyilt partra, gyönge fonálként eltépve lánczaikat. - -[Illustration: BUJDOSIK A HOLD.] - -A pusztulás még nagyobb területre terjedt ki, s az Egyesült-Államok -határain túl hatolt. A lökés hatását a nyugati szelek még elősegítették, -s így az amerikai partoktól háromszáz mérföldre az Atlanti-oceánon is -érezhető volt. Valóságos, váratlan tengeri viharrá nőtte ki magát, s -hallatlan erővel rohanta meg a hajókat. Némely hajó, mivelhogy nem -maradt ideje az irtózatos forgatagból való menekülésre, ép vitorlája -daczára is zátonyra jutott; így pl. a liverpooli Child Harold. -Sajnálatos szerencsétlenség vala ez, eléggé panaszkodott is e miatt -Angolország. - -Végül, hogy semmiről meg ne feledkezzünk, Goréa és Sierra Leone nehány -bennszülöttének állítása szerint, a löveg kiröpülése után félórával, -tompa rázkódást éreztek, – ez volt a hanghullámok legtávolibb árama, -mely keresztül hatolt az Atlanti-oceánon és az afrikai partokon tört -meg. - -De térjünk vissza Floridába. A mint a zűr-zavar első pillanata elmult és -a megsebesültek, s az egész tömeg kábultságából magához tért, őrült -kiáltás támadt: - -– Éljen Ardan! – Éljen Barbicane! – Éljen Nicholl! - -Nehány millió ember megfeledkezve rázkódásaikról és zúzódásaikról, ki -szemüveggel, ki távcsővel, ki lorgnettel nézett fel az ég felé és -kereste a löveget. Mind hiába. Nem vehették már szemügyre, meg kellett -elégedniök avval, hogy Longs-Peak-ből majd hoz tudósítást a táviró. -Belfast, a cambridgei csillagvizsgáló igazgatója, volt a szikla-hegy -teleszkopja mellett, erre a kitartó, ügyes csillagászra bizták a -megfigyeléseket. - -Ámde egy előre nem látott, bár könnyen előre látható jelenség, a melyet -meg nem akadályozhattak, kemény próbára tette a közönség türelmét. - -A szép időjárás megváltozott; az ég beborult, felhők takarták. De ugyan -lehetett volna-e ez másképpen a levegőrétegek eme szörnyű megváltozása -után, és ama rengeteg sok pára szétáradása után, melyet 400,000 font -lőgyapot elégése okozott? A természet egész rendje megváltozott. Ezen -pedig ne csodálkozzék senki, mert a tengeri csaták alkalmával -megfigyelték már, hogy ágyúsortüzek az athmospherát hirtelen -megváltoztatták. - -Másnap, napfölkeltekor, az eget sűrű felhők szállották meg, az ég és -föld között mintegy szemmel át nem hatolható függöny vala ez, a mi, -fájdalom, a sziklahegy környékéig terjedt. Boszantó egy dolog. A világ -minden tájékáról jöttek a sürgető tudakozódások. De a természet -érzéketlen vala, mert ha megzavarták a légkört, ám érzék ennek -következményeit is. - -Az első napon mindenki azon fáradozott, hogy a sűrű felhőfátyolon -keresztül lásson, no de hasztalan volt a fáradság; abban is -csalatkoztak, hogy az ég felé irányozták tekintetöket, holott tudvalevő -dolog, hogy ekkor a hold az ellenlábasok feje fölött lehetett, mert -hiszen a hold rendes körútját végezte. - -Éjjel, azon a vak sötét éjjelen sem láthatták a holdat, pedig fenn volt -a szemhatárán; az emberek csaknem azt hihették, hogy szándékosan nem jön -elő, mert haragszik azokra a vakmerőkre, kik reá lőttek. E szerint nem -figyelhettek meg semmit, ugyanezt konstatálta a Longs-Peak-ből jövő -távirat. - -Mindazonáltal, ha a kisérlet sikerült, a deczember 1-jén este 10 óra 46′ -és 40″-kor elinduló utasoknak deczember 4-dikén éjfélkor meg kellett -érkezniök. Ezért tehát különösebb zúgás nélkül belenyugodtak az -állapotba addig, főleg mert oly kis testet, mint a löveg, igen nehéz -lett volna észrevenni. - -Deczember 4-dikén este 8-órától éjfélig nyomára jöhettek volna a -lövegnek a hold tányéron esetleg látható fekete pontocska alakjában, ha -az idő nem lett volna olyan irgalmatlanul könyörtelen, a mi a közönséget -végkép elkeserítette. Annyira jutottak, hogy szidták a holdat, miért nem -mutatkozik már!… Fájdalom, ilyenek az emberek! - -Maston J. T. kétségbeesetten ment Longs-Peakbe. Ő maga akarta -megfigyelni. Legkevésbbé sem kételkedett abban, hogy barátai czélhoz -értek. Mert hiszen még senki sem hallotta, hogy a löveg a szigetek -valamelyikére vagy a kontinensre leesett volna; és Maston J. T. éppen -nem tartá lehetetlenségnek, hogy tengerbe esett alá, mert hiszen a föld -háromnegyedrészét tenger borítja. - -[Illustration: A TÜRELMETLEN MASTON J. T.] - -5-dikén is ilyen volt az idő. Az ó-világ nagy teleszkopjai: a Herschel-é -Rosse-é, és Faucault-é állandóan a holdra valának irányozva, mert -Európában nagyszerű időjárás volt; csakhogy ezek a teleszkopok aránylag -gyöngék valának arra, hogy a megfigyelés sikeres legyen. - -6-dikán szintén borus volt az ég. A föld háromnegyedrészét emésztette a -türelmetlenség. Már azon törték a fejöket, hogy a legoktalanabb -eszközöket ajánlják arra, hogy a felhőket szétkergessék. - -7-dikén, úgy látszik, hogy kissé megváltozik az ég arczulata. De ez a -reménység sem tartott sokáig, mert este a csillagos eget ismét sűrű -felhő-réteg takarta el az emberek szeme elől. - -Ez a körülmény most már jelentőséggel teljes vala. Ugyanis 11-dikén -délelőtt 9 óra 11 perczkor a hold utolsó negyedébe lép. Ettől kezdve -folyton fogy, s ha az ég ki is derül, a megfigyelésre való reménység -mégis csak mind soványabb lesz, mert a holdnak csak keskeny karéja -látható, míg beáll a hold-újság: vagyis a nappal egy időben jönne fel, -és szállana le úgy, hogy a nap sugarai őt sötétségben hagynák; akkor -aztán január 3-ig 12 óra és 44′-ig kellene várniok, hogy holdtöltekor -folytassák a megfigyeléseket. - -Az újságok ezer megjegyzéssel kisérték ezeket az eshetőségeket, nem -titkolták el a közönség elől, hogy angyali türelemre lesz szüksége. - -8-dikán semmi. 9-dikén egy pillanatra feltünt a nap, mintha ki akarta -volna gúnyolni az amerikaiakat. Hangos gúnykiáltással fogadták, s -valószinűleg e miatt megsértődve, még fösvényebben árasztotta szét -sugarait. - -10-dikén semmi változás. Maston majdnem megbolondult, s méltán is -aggódtak ez érdemes férfiú agyáért, mely eddigelé a gutta-percha-koponya -alatt igen jó fészekben vala. - -No de 11-dikén rettenetes vihar támadt, a minők a tropikus égaljak alatt -szoktak előfordulni. – Erős keleti szél elseperte az összetorlódott -felhőket, és estére feltünt a sarló alakú hold, mely méltóságos -komolysággal jelent meg a többi csillagok között. - - - - -HUSZONNYOLCZADIK FEJEZET. Új égitest. - -Ugyanazon az éjszakán, miként egy villám, oly gyorsan elterjedt az Unio -minden részében az oly türelmetlenül várt hir és az oczeánon átszökellve -végigszaladt a földteke minden táviró-drótján. A longs-peaki -óriás-reflectoron át meglátták a löveget. - -Következett erre a cambridgei observatorium igazgatója által kiadott -jelentés. A Gun-club nagyszerű kisérletének tudományos záradékát -tartalmazza. - -Longs-Peak, deczember 12. - -_A cambridgei observatorium igazgatósági tagjainak._ - -A Columbiadból Stones’s Hillben kilőtt löveget Belfast és Maston J. T. -urak deczember 12-dikén este 8 óra és 47 perczkor meglátták, éppen -akkor, midőn a hold utolsó negyedébe lépett. - -A löveg nem ért czéljához, hanem a mellett elhaladt mégis ahhoz -meglehetősen közel, úgy hogy a hold vonzó ereje leköti. - -Egyenes irányú haladása rohamos gyorsaságú körforgássá változott és a -hold körül ellipsis alakú pályán halad előre, e szerint a holdnak -valóságos bolygójává lett. - -Ez új égitest alkotó elemeinek megállapítása még nem volt lehetséges. -Sem körforgásának, sem tengelye körül való forgásának gyorsaságát nem -ismerjük. A hold fölületétől való távolsága úgy hozzávetőleg -kétezernyolczszázharminczhárom mérföldre becsülhető. - -E szerint két eshetőség jöhet szóba, melyek a dolgok állását -megváltoztathatják. - -Vagy fölülkerekedik a hold vonzó-ereje és akkor czélhoz jutnak az -utazók; vagy századokon át lekötve tartja a hold a löveget, s az a hold -körül fog keringeni. - -Arról majd a megfigyelések fognak számot adni; ez ideig a Gun-club -kisérletének csak az az eredménye, hogy a nap-rendszer egy -új-csillagzattal megszaporodott. - -_Belfast J._ - -E váratlan megoldást hány kérdés fölmerülése követte. - -A tudományos vizsgálódásnak minő titokteljes feladata lőn! Három férfiú -önfeláldozó bátorságának köszönhették, hogy az a látszólag jelentéktelen -kisérlet: golyó röpítése a holdba, megmérhetetlen fontosságú jelenséggé, -kiszámíthatatlan következményű eseménynyé változott. Ha az új égitestbe -zárkózott utasok czéljokat nem is érték el, de legalább a holdnak -világához tartoztak, keringtek körüle és emberi szem most először -leshette ki annak minden titkát. Nicholl, Barbicane és Ardan Mihály neve -a csillagászat történetében örök dicsőséggel vannak följegyezve; mert ez -a három bátor kutató az emberi tudás körének szélesbítésének -gondolatából üzetve eléggé vakmerőek valának a végtelen ürbe hatolni és -az újkor legritkább vállalatáért életüket tették koczkára. - -Elég az hozzá, hogy midőn a longs-peaki jelentés köztudomásuvá lett, az -egész világot megszállotta a részvét, a bámulat és a félelem. Volt-e -arra nézve lehetőség, hogy ezeknek a vakmerő föld-lakóknak segítségére -siessenek? Nem volt, bizonyára nem volt, mert ők az istentől a teremtett -földi lények elé szabott határokat áthágva, megszakították az -emberiséggel való összeköttetést. Két hónapra való levegőt tudtak -gyártani. Élelmiszerük egy évre elegendő volt. De azután?… E rettenetes -gondolatra a legérzéketlenebb szivűek is megrendültek. - -Csak egyetlen egy ember nem akarta hinni, hogy a helyzet kétségbeejtő; -egyetlen egy ember nem veszíté el bizodalmát: az ő ragaszkodó, vakmerő -és olyan határozott természetű barátjuk, a derék Maston J. T. - -Egyébiránt folyton figyelemmel kisérte őket. Ettől az időtől kezdve a -longs-peaki reflectornál lakott, a mérhetetlen nagyságú reflector tükre -volt az ő szemhatára. Mihelyt abban feltünt a hold, bele szorítá azt -látása körének keretébe, egy pillanatra sem veszíté el szeme elől, -állhatatosan kisérte pályáján végig a csillagok világában; -elpusztíthatlan türelemmel vigyázta a löveg útját a hold ezüst tányéra -előtt és a derék ember valósággal állandó összeköttetésben maradt három -barátjával; arról a reményről pedig, hogy őket viszontlátja, nem mondott -le. - -– Levelezni fogunk velök, – mondá mindenkinek, – mihelyt a körülmények -megengedik. Tudósítani fognak minket, mi pedig őket. Jól tudom én, hogy -ők eléggé elmés, találékony emberek, hogy a művészetnek, tudománynak és -iparnak minden segítő eszközével rendelkeznek. Evvel aztán mindent meg -lehet valósítani, a mit akarunk; meglátjátok, hogy ők ebből a hinárból -is ki fognak lábolni. - - - - -Lábjegyzetek. - -[Footnote 1: A zenith a szem határának az a pontja, mely fejünk felett -függőleges irányban van.] - -[Footnote 2: A Sirusnak Wollaston számítása szerint 12-szer akkora, mint -a napé.] - -[Footnote 3: Ezek közül egyik-másik oly kicsiny, hogy egy nap alatt -körül lehetne járni.] - -[Footnote 4: Körülbelül 29½ nap.] - -[Footnote 5: 36,000 láb.] - -[Footnote 6: Ez volt a neve az amerikai ágyú-óriásnak.] - -[Footnote 7: Ötszáz kilogramm.] - -[Footnote 8: Az amerikai tengeri had hajói.] - -[Footnote 9: A lőpor súlya a golyó súlyának csak 12-ed része volt.] - -[Footnote 10: Agyú-telep és gyakorlótér.] - -[Footnote 11: Fahrenheit szerint = 28° Celcius.] - -[Footnote 12: Fahrenheit szerint = 40° Celsius.] - -[Footnote 13: A _régi_ lieue = 0·6 földr. mérföld; az _új_ = 10 -kilometer.] - -[Footnote 14: A nyájas olvasó emlékezik, hogy ez a római követ Ptolomäus -egyiptomi királynál kihallgatás alkalmával botjával egy kört vont a -király körül és követelte, hogy mielőtt abból a körből kilépne, háboru -vagy béke felett határozzon.] - -[Footnote 15: A Jupiter tengelyének hajlása 3° 5′.] - -[Footnote 16: Meteor-kő.] - -[Footnote 17: A Himalaya legmagasabb csúcsa.] - - - - -TARTALOM. - - ELSŐ FEJEZET. - Az Ágyú-club 3 - MÁSODIK FEJEZET. - Barbicane elnök közleménye 16 - HARMADIK FEJEZET. - Barbicane tervének hatása 27 - NEGYEDIK FEJEZET. - A cambridgei csillagvizsgáló felelete 33 - ÖTÖDIK FEJEZET. - A hold története 39 - HATODIK FEJEZET. - A mi az Egyesült-Államokban most már nem lehet ismeretlen és a mit - már többé nem szabad hinni 48 - HETEDIK FEJEZET. - A löveg dicsérete 56 - NYOLCZADIK FEJEZET. - Az ágyú története 71 - KILENCZEDIK FEJEZET. - A lőpor kérdése 79 - TIZEDIK FEJEZET. - Egy ellenség és 25 millió jó barát 89 - TIZENEGYEDIK FEJEZET. - Florida vagy Texas? 99 - TIZENKETTEDIK FEJEZET. - Ország-világnak 109 - TIZENHARMADIK FEJEZET. - Stone’s Hill 119 - TIZENNEGYEDIK FEJEZET. - Kapa és vakoló-lapát 129 - TIZENÖTÖDIK FEJEZET. - Az öntés ünnepe 138 - TIZENHATODIK FEJEZET. - A Columbiad 145 - TIZENHETEDIK FEJEZET. - Egy távirat 155 - TIZENNYOLCZADIK FEJEZET. - Az Atlanta utasa 156 - TIZENKILENCZEDIK FEJEZET. - A népgyülés 170 - HUSZADIK FEJEZET. - Támadás és védelem 185 - HUSZONEGYEDIK FEJEZET. - Miképpen intéz el egy franczia becsületbeli ügyet 199 - HUSZONKETTEDIK FEJEZET. - Az Egyesült-Államok új polgára 214 - HUSZONHARMADIK FEJEZET. - A löveg-vonat 223 - HUSZONNEGYEDIK FEJEZET. - A sziklahegy teleskopja 234 - HUSZONÖTÖDIK FEJEZET. - Végső események 242 - HUSZONHATODIK FEJEZET. - Tüzet! 251 - HUSZONHETEDIK FEJEZET. - Beborult ég 260 - HUSZONNYOLCZADIK FEJEZET. - Új égitest 267 - - -[Transcriber's Note: - -Javítások. - -Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk. - -A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája: - -10 |bombákról-páratlan |bombákról, páratlan - -23 |Gyrano de |Cyrano de - -23 |Americain |American - -39 |cambridge |Cambridge - -47 |szelességűek |szélességűek - -65 |töténetiró |történetiró - -70 |tervezerünkbe |tervezetünkbe - -71 |108 hüvely |108 hüvelyk - -77 |felne |fel ne - -78 |kerül-mint |kerül, mint - -79 |átmárője |átmérője - -84 |yardni |yardnyi - -86 |bascli |baseli - -97 |Columbradból |Columbiadból - -102 |váokros vannak |városok vannak - -131 |legszigorúbbb |legszigorúbb - -150 |kötöttek ki az |kötöttek az ki - -166 |talált kis |talált ki s - -166 |azt. |azt.» - -168 |Őn Barbicane |Ön Barbicane - -228 |négszöglábnyi |négyszöglábnyi - -244 |folymatba |folyamatba - -246 |megletett |meglehetett] - - -*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK UTAZÁS A HOLDBA KILENCZVENHÉT -ÓRA ÉS HUSZ PERCZ ALATT *** - -Updated editions will replace the previous one--the old editions will -be renamed. - -Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright -law means that no one owns a United States copyright in these works, -so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the -United States without permission and without paying copyright -royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part -of this license, apply to copying and distributing Project -Gutenberg-tm electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG-tm -concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, -and may not be used if you charge for an eBook, except by following -the terms of the trademark license, including paying royalties for use -of the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for -copies of this eBook, complying with the trademark license is very -easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as creation -of derivative works, reports, performances and research. Project -Gutenberg eBooks may be modified and printed and given away--you may -do practically ANYTHING in the United States with eBooks not protected -by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the trademark -license, especially commercial redistribution. - -START: FULL LICENSE - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK - -To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full -Project Gutenberg-tm License available with this file or online at -www.gutenberg.org/license. - -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project -Gutenberg-tm electronic works - -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or -destroy all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your -possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a -Project Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound -by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the -person or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph -1.E.8. - -1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this -agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm -electronic works. See paragraph 1.E below. - -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the -Foundation" or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection -of Project Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual -works in the collection are in the public domain in the United -States. If an individual work is unprotected by copyright law in the -United States and you are located in the United States, we do not -claim a right to prevent you from copying, distributing, performing, -displaying or creating derivative works based on the work as long as -all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope -that you will support the Project Gutenberg-tm mission of promoting -free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg-tm -works in compliance with the terms of this agreement for keeping the -Project Gutenberg-tm name associated with the work. You can easily -comply with the terms of this agreement by keeping this work in the -same format with its attached full Project Gutenberg-tm License when -you share it without charge with others. - -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are -in a constant state of change. If you are outside the United States, -check the laws of your country in addition to the terms of this -agreement before downloading, copying, displaying, performing, -distributing or creating derivative works based on this work or any -other Project Gutenberg-tm work. The Foundation makes no -representations concerning the copyright status of any work in any -country other than the United States. - -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: - -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other -immediate access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear -prominently whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work -on which the phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the -phrase "Project Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, -performed, viewed, copied or distributed: - - This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and - most other parts of the world at no cost and with almost no - restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it - under the terms of the Project Gutenberg License included with this - eBook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the - United States, you will have to check the laws of the country where - you are located before using this eBook. - -1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is -derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not -contain a notice indicating that it is posted with permission of the -copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in -the United States without paying any fees or charges. If you are -redistributing or providing access to a work with the phrase "Project -Gutenberg" associated with or appearing on the work, you must comply -either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or -obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg-tm -trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any -additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms -will be linked to the Project Gutenberg-tm License for all works -posted with the permission of the copyright holder found at the -beginning of this work. - -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. - -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License. - -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including -any word processing or hypertext form. However, if you provide access -to or distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format -other than "Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official -version posted on the official Project Gutenberg-tm website -(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense -to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means -of obtaining a copy upon request, of the work in its original "Plain -Vanilla ASCII" or other form. Any alternate format must include the -full Project Gutenberg-tm License as specified in paragraph 1.E.1. - -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works -provided that: - -* You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed - to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he has - agreed to donate royalties under this paragraph to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid - within 60 days following each date on which you prepare (or are - legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty - payments should be clearly marked as such and sent to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in - Section 4, "Information about donations to the Project Gutenberg - Literary Archive Foundation." - -* You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or destroy all - copies of the works possessed in a physical medium and discontinue - all use of and all access to other copies of Project Gutenberg-tm - works. - -* You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of - any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days of - receipt of the work. - -* You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works. - -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project -Gutenberg-tm electronic work or group of works on different terms than -are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing -from the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the manager of -the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the Foundation as set -forth in Section 3 below. - -1.F. - -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -works not protected by U.S. copyright law in creating the Project -Gutenberg-tm collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm -electronic works, and the medium on which they may be stored, may -contain "Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate -or corrupt data, transcription errors, a copyright or other -intellectual property infringement, a defective or damaged disk or -other medium, a computer virus, or computer codes that damage or -cannot be read by your equipment. - -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. - -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium -with your written explanation. The person or entity that provided you -with the defective work may elect to provide a replacement copy in -lieu of a refund. If you received the work electronically, the person -or entity providing it to you may choose to give you a second -opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If -the second copy is also defective, you may demand a refund in writing -without further opportunities to fix the problem. - -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO -OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT -LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. - -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of -damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement -violates the law of the state applicable to this agreement, the -agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or -limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or -unenforceability of any provision of this agreement shall not void the -remaining provisions. - -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in -accordance with this agreement, and any volunteers associated with the -production, promotion and distribution of Project Gutenberg-tm -electronic works, harmless from all liability, costs and expenses, -including legal fees, that arise directly or indirectly from any of -the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this -or any Project Gutenberg-tm work, (b) alteration, modification, or -additions or deletions to any Project Gutenberg-tm work, and (c) any -Defect you cause. - -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm - -Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of -computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It -exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations -from people in all walks of life. - -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future -generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see -Sections 3 and 4 and the Foundation information page at -www.gutenberg.org - -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation - -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non-profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by -U.S. federal laws and your state's laws. - -The Foundation's business office is located at 809 North 1500 West, -Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up -to date contact information can be found at the Foundation's website -and official page at www.gutenberg.org/contact - -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation - -Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without -widespread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine-readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. - -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To SEND -DONATIONS or determine the status of compliance for any particular -state visit www.gutenberg.org/donate - -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. - -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. - -Please check the Project Gutenberg web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. To -donate, please visit: www.gutenberg.org/donate - -Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic works - -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project -Gutenberg-tm concept of a library of electronic works that could be -freely shared with anyone. For forty years, he produced and -distributed Project Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of -volunteer support. - -Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in -the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not -necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper -edition. - -Most people start at our website which has the main PG search -facility: www.gutenberg.org - -This website includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. |