diff options
| author | Roger Frank <rfrank@pglaf.org> | 2025-10-15 01:30:18 -0700 |
|---|---|---|
| committer | Roger Frank <rfrank@pglaf.org> | 2025-10-15 01:30:18 -0700 |
| commit | 5599e3bbfae2a0d3479e0b888202a3befa9f517a (patch) | |
| tree | bb198232c93c4bae63a8b86691b4f017daa80537 | |
| -rw-r--r-- | .gitattributes | 3 | ||||
| -rw-r--r-- | 20942-0.txt | 1149 | ||||
| -rw-r--r-- | 20942-0.zip | bin | 0 -> 24277 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 20942-8.txt | 1149 | ||||
| -rw-r--r-- | 20942-8.zip | bin | 0 -> 23818 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 20942-h.zip | bin | 0 -> 1308982 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 20942-h/20942-h.htm | 1131 | ||||
| -rw-r--r-- | 20942-h/images/Image1.jpg | bin | 0 -> 200891 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 20942-h/images/Image2.jpg | bin | 0 -> 106356 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 20942-h/images/Image3.jpg | bin | 0 -> 166041 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 20942-h/images/Image4.jpg | bin | 0 -> 109973 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 20942-h/images/Image5.jpg | bin | 0 -> 325760 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 20942-h/images/Image6.jpg | bin | 0 -> 69195 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 20942-h/images/Image7.jpg | bin | 0 -> 152576 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 20942-h/images/Image8.jpg | bin | 0 -> 72765 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 20942-h/images/Image9.jpg | bin | 0 -> 78910 bytes | |||
| -rw-r--r-- | LICENSE.txt | 11 | ||||
| -rw-r--r-- | README.md | 2 |
18 files changed, 3445 insertions, 0 deletions
diff --git a/.gitattributes b/.gitattributes new file mode 100644 index 0000000..6833f05 --- /dev/null +++ b/.gitattributes @@ -0,0 +1,3 @@ +* text=auto +*.txt text +*.md text diff --git a/20942-0.txt b/20942-0.txt new file mode 100644 index 0000000..9b55779 --- /dev/null +++ b/20942-0.txt @@ -0,0 +1,1149 @@ +The Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Anonymous + +This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with +almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or +re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included +with this eBook or online at www.gutenberg.org + + +Title: Vasárnapi Könyv + 1914. Első félév 10. füzet + +Author: Anonymous + +Editor: Kálmán Árkay + +Release Date: March 30, 2007 [EBook #20942] + +Language: Hungarian + +Character set encoding: UTF-8 + +*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASÁRNAPI KÖNYV *** + + + + +Produced by Tamás Róth and the Online Distributed Proofreading Team. + + + + +Vasárnapi Könyv + +Kiadja az Országos Közművelődési Tanács + +1914. Első félév 10. füzet + + + + +Az ólombetük gyártása + + +A könyvnyomtatáshoz szükséges betüket ólomból,--ólom, antimon és +cink keverékéből--öntik. Az öntést eleintén kézi szerszámmal +végezték, de most már ezt a munkát is gépek végzik el. Amikor az +egyes, különálló ólombetü öntésének módját feltalálták, +voltaképpen ezzel egyidejüen találták fel a könyvnyomtatást is. +Mert a könyvnyomtatásnak valójában az volt az alapja, hogyan +lehetséges olyan betükből kiszedni a sajtóba kerülő szöveget, +amelyeket a nyomtatás után külön széjjelszedve, más könyvekhez is +felhasználhassanak. + +Azelőtt fába vagy vékony cinklemezbe vésték a könyvek és egyéb +nyomtatványok sorait. Ezt azután máshoz, mint ugyanazon könyv +vagy nyomtatvány második vagy harmadik kinyomtatásához, nem is +használhatták. A különálló ólombetü volt tehát a megindítója a +könyvnyomtatás fejlődésének, ez tette lehetségessé már abban a +régi időben a könyvnek az elterjedését. Mivel pedig az ólombetü +nem is volt drága, a nyomtatott könyvhöz meglehetősen olcsó áron +sok ember hozzájuthatott. + +A könyvnyomtatás feltalálása után vagy háromszáz esztendeig maguk +a könyvnyomtató mesterek űzték a betüöntés mesterségét is. +Legalább száz esztendeig az öntéshez való betüformákat is maguk +metszették és csak azután vált a betümetszés különálló +mesterséggé. Ezt azután olyan tanult mesterek mívelték, hogy a +betümetszést az idők folyamán igazi művészi tökéletességre +emelték. Évszázadokkal ezelőtt Magyarországon híres betüöntők és +betüvésők voltak Tótfalusi Kis Miklós és Kaproncai Nyerges Ádám. +Tótfalusi Kis Miklós Hollandiában tanulta a betümetszés és a +könyvnyomtatás mesterségét és az elsők között volt, akik az +újfajta ipart hazánkban meghonosították. + +A kezdetleges kézi betüöntő szerszám alakja harapófogóhoz +hasonlított, azzal a különbséggel, hogy ahol a harapófogó éles +hegyben végződik, ott a betüöntő szerszám két négyszögletes, +lapos formában csukódott össze. Elől kis lyuk volt a szerszámon, +ahol kis kanalakkal a folyós ólmot öntötték a szerszámba és az +oldalában erősítették meg azt a kis formát, amelybe a betünek +homorú képe volt bevésve. Ezt a homorú formát betüodornak hívták, +a másik formát pedig, amelyre a betünek domború képét vésték és +amellyel a homorú formát ütötték a rézből készült odorba, +betükölyünek nevezték. A betümetszők vésték kemény vasszeg tompa +hegyére a betü domború formáját és azon készítették a betüodort +is. Az öntésnél a folyós ólom a betüodor homorú formájában +megszilárdult, az ólmon a betü formája domború alakot kapott és +miután lecsiszolták róla az öntésnél kapott ólomcsapocskákat, +készen volt az ólombetü. Ezzel az eljárással igen lassan ment a +betü öntése. Minden egyes betü kiöntése után fel kellett nyitni +az öntő-szerszámot, ki kellett belőle venni a kiöntött betüt és a +kis homorú formát, az odort is. Azután az odort újra +belehelyezni, a szerszámot újra becsukni ... így folytathatták +lassan az öntést. Ilyen lassú eljárással a legügyesebb +betüöntőmester sem önthetett egy nap alatt 1500 betünél többet, a +betüöntésnek ez a módja mégis igen sok ideig életben maradt. + +[Illustration: A teljes betüöntőgép: Johnson és Atkinson +szerkezete + +Ez az öntőgép önműködően, emberi beavatkozás nélkül, önti, +csiszolja, tisztítja, egyenletes magasságúra gyalulja és sorba +szedi a kész betüanyagot. Naponként húszezer, de esetleg +harminc-vagy negyvenezer betüt is lehet készíteni rajta.] + +[Illustration: A betüöntögyár műhelye + +A műhelyben a különféle szerkezetű öntőgépeken kívül csiszoló- és +mérőeszközök és magasságszabályozó gyaluk is vannak.] + +Az idő haladásával mind több és több ember vásárolt könyveket, több +betüre volt szükségük a könyvnyomtatóknak és a kézi betüöntőszerszámmal +nem tudták elég gyorsan és megfelelő mennyiségben kielégíteni a +betüszükségletet. A szükség több embert olyan gépnek a feltalálására +buzdított, amely a kézi eljárás fölöslegessé tevésével, alaposan +meggyorsítja a betüöntést. Wing Vilmos és White Éliás angol gépészek már +az 1805. esztendőben szerkesztettek betüöntőgépet, de az első, valóban +használható betüöntő-gépet csak 1838-ban találta föl Bruce Dávid az +északamerikai Brooklynban. Ez a betüöntőgép a kéziöntéstől azzal +különbözött, hogy az öntést gyorsabbá tette, de a betü ebből sem jött ki +használható, kész állapotban. Ezeken a betükön is megmaradtak az +ólomcsapok és a csingák, nem voltak egyforma magasak, amikor a gépből +kipotyogtak és csak hosszas mérés és gyalulás után kerültek használható +állapotba. + +[Illustration: A Foucher-féle öntőgép + +A gép motoros hajtásra és gázfűtésre alkalmas: nagyobb betüalakok +tömeges öntésére való.] + +A tökéletes betüöntőgépet, amely a betüket önmagától önti, a +csingákat letördeli, a betüket csiszolja, legyalulja és +sorrendbeszedi, 1853-ban Johnson és Atkinson nevű mérnökök +találták föl Angolországban, utóbb pedig a szerkezetén az +amerikai Hepburn javított egyetmást, amivel a gépet +egyszerűsítette. Ez a gép hamar elterjedt egész Európában. A +legutóbbi időben, még tökéletesebbé, használhatóbbá és +szerkezetét egyszerűbbé tette Foucher Parisban és Küstermann +Berlinben. Ezekkel a gépekkel naponként 30 ezer betüt is ki lehet +önteni, annál többet, mennél kisebb alakúra öntik. + +Az emberi elme azonban nem nyugszik, folyton újat és jobbat akar +és ezért különféle módszerekkel egyre tökéletesítik a géppel való +öntés módját is. Az újabb gépek között említésre méltó az +úgynevezett körforgó (rotációs) betüöntőgép, amelyet Wicks nevű +angol tökéletesített és amely 60 ezer betüt is kiönt óránként. A +gép főrésze egy kerék, amelynek kerületén száz betünek a homorú +lenyomata van meg és a nyomó szivattyú folytonosan fecskendi az +ólmot a kerék homorú betüformáiba. Mikor a folyékony ólomanyag +lehül és megszilárdul, a gép önműködően löki ki a kész betüket. + +A nyomdaipar az utóbbi évek során úgy fejlődött, hogy a +könyvnyomdákban a betüszedést már nem kézzel végzik, hanem +javarészt szedőgépeket használnak. A szedőgépek szerkezete első +pillantásra az írógépekhez hasonlít: a szedő a gép előtt ül és az +egyes betüknek megfelelő billentyűket leüti. A billentyűk leütése +után a szükséges betük egymás mellé állanak. Minden egyes +billentyű leütésekor más-más betüodor (vagy amint a nyomdászok +mondják: matrica) kerül elő. A matrica kis rézlapocska, amelyen a +megfelelő betü bemélyített képe látható. + +A szedőgéppel külön öntőgép van kapcsolatban, amely a +betümintáknak megfelelő betüalakokat ólomanyagból kiönti. Ha +ugyanis a szedőgépen már annyi rézlapocska sorakozott egymás +mellé, amennyit egy-egy sornak megszabott szélessége megkíván, +akkor a »matricasor« az öntőszerkezet elé jut. Az öntőszerkezet a +rézlapocskák bemélyített mintáinak megfelelő betüalakokat egy +tömör darabban ólomból kiönti és egyúttal kellő magasságúra +gyalulja, lecsiszolja. Némelyik betüszedőgép olyan, hogy a +betüöntőszerkezet együtt van vele, némelyik pedig olyan, hogy +külön van a szedőgép (ez szedi ki a betümintákat) és külön az +öntőgép (ez önti ki a betüminták szerint a betüket). + +[Illustration: A szedőgép + +a jobboldalon látható billentyűk leütése után a kívánt szöveget +mindjárt sorokban önti ki. A billentyűk megnyomására a megfelelő +betüminta az öntőkészülék elé ugrik, a következő betüminta +melléje kerül, a másik ismét melléje és így tovább. A +betümintákra az öntőkészülék ólmot önt, mire az ólomból kialakul +a betüsor.] + +Látnivaló tehát, hogy az új szerkezetű szedőgépek az egyes, kész +betüalakokat feleslegessé teszik, mert a szöveget nemcsak +kiszedik, hanem egy tömör darabban ólomból mindjárt ki is öntik. +A nyomtatás elvégzése után ezeket az ólomsorokat beolvasztják, +tisztítják és új fémmel vegyítve, megint öntésre használhatják. + + + + +A kisebb adók + + +A szállítási adó + + +A vasutakon utazó személyeknek és a szállított árúknak +Magyarország területén való szállításáért szállítási adót kell +fizetni. A szállítási adó személyek és utimálhák szállításáért a +viteldíjnak t8 százalékát, gyorsárúkért a szállítási díjnak 7 +százalékát, a közönséges teherszállítmányért pedig a szállítási +díjnak 5 százalékát teszi ki. + +Az adó fizetésére a törvény az utasokat és a szállítókat +kötelezi. A szállítási adót az utasoktól a szállítási díjjal +együtt a vasút szedi be és adja be az állami pénztárba. A legtöbb +ember nem is tudja, hogy mikor a vasuti jegyét megváltotta, +mindjárt szállítási adót is fizetett, mely benne foglaltatik a +vasuti jegy árában. + +A helyiérdekű vasutak az engedélyezésüktől számított tíz évig, a +közuti vasutak pedig (Budapesten a villamos vasutak) föltétlenül +mentesek a szállítási adótól. Adómentességben részesülnek még +Budapesten a személyszállító dunai csavargőzösök is. A törvény +értelmében csak a vasuti szállítás esik adó alá, a hajószállítás +használata adómentes. + + +A bányaadó + + +A tényleg művelt bányák, kőszénbányák, aranymosó üzemek bányaadót +fizetnek az után a jövedelem után, mely a bányák műveléséből +ered. A bányaadó alól nincsen mentesség és így művelés alatt álló +bányái után még az állam is adót tartozik fizetni. A +kőszénbányáknál a tiszta jövedelem hét százalékát, más +bányaműveknél a jövedelem öt százalékát kell bányaadó fejében +fizetni. A bányák a bányakapitányságok felügyelete alatt állanak. +Mielőtt tehát a bányákra a bányaadót kivetik, előbb kikérik a +bányakapitányság véleményét is arról, hogy valamely bányának +mekkora az évi termelése és mekkora a jövedelmezősége. + + +A nyereményadó + + +Nyereményadót kell fizetni a jótékony célra rendezett állami +sorsjáték nyereményei után. Úgyszintén nyereményadót kell fizetni +azokért az engedélyekért, melyeket a pénzügyi hatóság ingóságok +kisorsolására ad. A jótékony célú sorsjátéknál a +nyereményösszegnek, kisorsolási engedélyeknél pedig a +játéktervben foglalt összegnek tíz százalékát kell nyereményadó +fejében fizetni. + +A nyereményadót fizetni köteles: a nyeremény után a kifizetés +alkalmával az, aki nyert; a kisorsolási engedély után pedig, aki +engedélyt nyert. A nyerőtől a 10 százalékos nyereményadón fölül +még 10 százalékot vonnak le a nyereményből játékdíj fejében. A +pénzügyminiszternek joga van arra, hogy kivételes esetekben a +jótékonycélú kisorsolások után járó nyereményadót elengedje. + +Aki külföldi sorsjegyeket árul, vagy aki sorsolási engedély +nélkül ingóságokat kisorsol, kihágást követ el. A büntetés 1000 +koronáig terjedhető pénzbüntetés, melyet behajthatlanság esetén +elzárási büntetésre változtatnak át. + + +Az útadó + + +Az állami, törvényhatósági és községi utak fentartási +költségeinek fedezésére a törvényhatóságok útadót vetnek ki. +Mentesek az útadó alól az állami tisztviselők, csendőrök, +katonák, pénzügyőrök, vasuti pályaőrök, börtönőrök, mezőrendőrök, +erdőkerülők. Az útadót az állami egyenes adók után meghatározott +százalékban szabják ki. Az útadó azonban az egyenes adók +tizedrészénél nagyobb nem lehet. Az útadót két évre előre +állapítják meg. + +Vármegyékben a közgyűlés elhatározhatja, hogy az útadó egy részét +kézi erővel, napszámmal vagy igavonó állati erővel rójják le. Ha +az útadót természetben kell leróni, akkor a legkevesebb +teljesítés: három kézinapszám, vagy egy kétfogatú napszám. Ez a +kötelezettség kiterjed a napszámosokra is, akik különben +adómentesek. Mentesek azonban ettől a községi közmunkától a +tanítók, katonák, csendőrök, pénzügyőrök, nyomorékok, továbbá a +cselédek, akik szolgálatukat másnak rendelkezésére adták. + +Az útadó ellen a közhírré tételtől számított 15 nap alatt lehet +felebbezni a törvényhatóság első tisztviselőjéhez (megyében az +alispánhoz, városban a polgármesterhez), kinek határozatát 15 nap +alatt ismét meg lehet felebbezni a közigazgatási bizottsághoz. + + +Az országos betegápolási pótadó + + +Ez az adó tulajdonképpen csak adópótlék, melyet a földadó, a +házadó, a kereseti adók, valamint a tőkekamatadó után vetnek ki. + +Az országos betegápolási pótadó mértékét évről-évre a +költségvetési törvény határozza meg. Ez a pótadómérték +ezidőszerint az állami adó 5 százaléka. (Például 40 korona állami +adó után 2 korona.) + +Mivel ez az adó tulajdonképpen csak adópótlék, azért amilyen +mértékben az állami adót törlik vagy mérséklik, olyan mértékben +kell a betegápolási pótadót is törölni vagy mérsékelni. + + + + +A platina + + +A platina manap a legértékesebb fémek közül való: a tudományos +kutatók, a vegyészeti gyárak, a fogorvosok és az ékszerészek +egyaránt nagy hasznát veszik. A platina a legsúlyosabb fém, csak +az ozmium és irídium nevű fémeknek nagyobb a fajsúlya. A +termésplatina színe sötétebb vagy világosabb szürke aszerint, +amint vasat is tartalmaz vagy sem. A színplatina szürkésfehér, +ezüstös színű. Igen nehezen, 1750 fok körül olvad; kitünően +nyújtható és üvegbe forrasztható, ami a villamos izzólámpa vékony +áramvezető drótszálának készítésére tette alkalmassá. Savak, +lúgok nem támadják meg, azért használják vegyiszerek keverésére +való edények, finom tudományos műszerek, orvosi eszközök +készítésére is. Termés-állapotban főleg arannyal, ezüsttel és az +úgynevezett platin-fémekkel (ozmium, irídium) ötvöződve, +gömbölyű, néha szögletes szemecskékben, apró rögökben a folyók +iszapjában, vagy elhagyott folyammedrekben találják. + +A platinát javarészt iszapolással választják ki azokból a +földrétegekből, amelyek platinát tartalmaznak. Iszapolás közben +az idegen anyagokat folyóvízzel kimossák, a nehéz platina pedig a +mosószerkezet fenekén ülepedik le. A platinatartalmú anyagot +addig mossák, míg a tiszta platina magában marad. Az utóbbi +években úszó kotrógépekkel aknázzák ki a folyók medréből a +platinát. A kiemelt földanyagot a kotrógép szerkezete maga +osztályozza: a platinás anyag dobban gyűlik össze, a +hasznavehetetlen részt pedig a partra dobják. A gőzzel hajtott +kotrógép 30 embert foglalkoztat, de 600 embernek a munkáját végzi +el. + +A platina értéke az elmult húsz évben egyre emelkedett: 1892-ben +1250 korona, 1895-ben 1750, 1900-ban 2800, 1905-ben 3400, +1910-ben 5300, 1913-ban 5900 korona volt egy kilogram platina +ára. De nem is csoda, hogy az ára ennyire emelkedik, hiszen a +fogyasztása is egyre nő, egyre nagyobb tért hódít, míg a +termelése jóformán csak egy helyre, Oroszországra szorítkozik. +Szinte "orosz fémnek" is lehetne nevezni, mert a világ +platinatermelésének mintegy 95 százalékát ez az ország +szolgáltatja. Pedig nem is Oroszországban fedezték fel, hanem +Dél-Amerikában, a Pintó-folyóban lelték először az aranymosó +spanyolok. A súlyos, ezüsthöz hasonló fémet kezdetben pintói +ezüst, majd spanyolul platinja (ezüstöcske) néven emlegették. A +platinja szóból lett a mai platina név. Később megtalálták a +platina nyomait Amerika többi aranymosó-helyein, sőt +Ausztráliában is. Európába 1735 körül hozta Don Antonio Ulloa +nevű spanyol ember. Értékét ez időben nem ismerték, úgy hogy az +aranymosók az iszappal együtt kiöntötték. + +Oroszországban 1822-ben, az Ural-hegységben fedezték fel első +nyomát, majd 1829-ben Humboldt Sándor, a kiváló német +természettudós bejárta az Ural-hegységet és több helyen talált +dús platina-telepeket. Kezdetben itt sem tudtak vele mit +csinálni, nem ismerték tulajdonságait, használhatóságát. Matthey +nevű angol vállalkozó ismerte fel először a platina számos +jótulajdonságát és kezdett érdeklődni az orosz bányák iránt. Az +orosz kormány egy ideig maga vásárolta össze az egész termelést +és pénzt veretett belőle, de 1845-ben megszüntette a +platina-pénzverést. Ettől fogva az orosz platina-bányászat is +hanyatlásnak indult, annyira, hogy például 1854-ben az egész évi +termelés orosz mérték szerint egy pud (körülbelül 16 kilogram) +volt. Az angolok 1857-ben megszerezték a bányák egyrészének +bérletét és olyan erővel fogtak kiaknázásukhoz, hogy három év +multán már 1088 kilogram volt az évi termelés. + +[Illustration: Platina-mosás az oroszországi Tura-folyó mentén + +Az úszó kotrógépek a folyóból kiemelt anyagot a gép közepén levő +dobban osztályozzák, a hasznavehetetlen részt pedig a partra +dobják. A képünkön fönt jobbról a kisebb platinamosó szerkezetet, +lent pedig a bal sarokban a platina-ércet tartalmazó anyag +kiásását látjuk.] + +A mai orosz platinabányászat négy nagy társaság kezében van, +melyek évente átlag 5400 kilogram platinát termeltek az utóbbi +évek alatt. Az ezeken kívül működő számtalan kisebb-nagyobb +bánya, valamint a szabad bányaterületek évi termése 2600 +kilogram, a mi összesen 8000 kilogramot tesz ki, úgy hogy az +átlagos platina-termés ma a világ egyéb részeiben termelt 400 +kilogrammal együtt 8400 kilogramra rúg. Amikor az oroszországi +platinabányászat megkezdődött, tíz métermázsa földtömegből 150 +gram (15 deka) platinát nyertek, de manap akkora földtömegből már +csak 1 gramot tudnak kimosni. + +Oroszország a termelt nyers platinából, platinaércből alig 400 +kilogramot tart meg, míg az Amerikai Egyesült-Államok 3200, +Anglia 2000, Franciaország 1600, Németország 1200 kilogramot vesz +át. A finomítás költsége nem igen nagy,--körülbelül 90 korona +kilogramonként--aminek jórésze, gyakran az egész is megtérül a +finomítás melléktermékeiből: az ozmium, irídium és palládium nevű +fémekből, mert ezeknek értéke még a platináénál is nagyobb. + +A megtisztított platinának további feldolgozása nem nehéz, mert +jól olvasztható, kovácsolható, hengerelhető és könnyen lehet +ötvözni is. A villamos vezetékekre és csengőkre alkalmasabb, mint +például a réz, amely a levegőn megváltozik (okszidálódik) és +ilyenkor a villamosságot rosszul vezeti. A platinát üvegbe +forraszthatjuk anélkül, hogy az üveg a lehűlés vagy a hevítés +közben megrepedne. A villamos izzólámpákba is két, nagyon rövid +platinadróttal vezetik be az áramot. Ennek a kis drótocskának a +súlya a gramnak alig néhány ezredrésze, mégis az izzólámpagyárak +fogyasztják a legtöbb platinát. A műfogak készítése is igen sok +platinát fogyaszt: évenként körülbelül kétezer kilogramot. +Ujabban szívesen használják a platinát ékszerek (gyűrűk, láncok) +készítésére, brilliánsok és más drágakövek befoglalására. + +A platina nagyobb tömbökben igen ritkán található. 1843-ban +találtak egy kilenc és fél kilogramos és később egy 45 kilogramos +darabot Oroszországban, mindkettőt a pétervári múzeumban őrzik. + + + + +Hogyan terjednek a betegségek? + + +Tudja mindenki, hogy némelyik betegség veleszületik már az +emberrel, más betegségeket pedig úgy kap az életben. Azt is +tudjuk, hogy némelyik betegség ragadós, azt tehát mástól kapja az +ember. Vannak olyan betegségek, amik nem születnek az emberrel, +de már egész kicsi gyerekkorában elkezdődnek, mert a gyermek +világrahozott gyöngeséggel született,--ilyen például az angolkór. +Van néhány olyan betegség is, aminek az igazi természetét még az +orvosok se tudják és nem tudják azt se, mitől kapja az +ember,--ilyen például a rákbetegség. A legtöbb betegségről, +kiváltképpen pedig a legtöbb gyermekbetegségről azonban mégis +tudjuk, hogy mitől támad, például a ragadós betegségekről, amik a +legtöbb gyermeket pusztítják el. De nem elég csak azt tudnunk, +hogy mi okozza a betegséget, hanem hogyha óvakodni akarunk tőle, +akkor azt is meg kell tudnunk, hogy hogyan és hol éri a +gyermekeket a fertőzés vagy egyéb baj, amitől beteg lesz. Tudjuk +például, hogy kanyarós gyermekhez nem szabad közel ereszteni az +egészséges gyermeket, mert megkaphatja a betegséget. De sokszor +látni, hogy megkapta a kanyarót olyan gyermek is, aki sohase járt +közel kanyarós beteghez. Azt is tudjuk, hogy sokszor +tüdőbetegséget kap az olyan gyermek, aki körül az egész házban +egy tüdőbeteg sincsen. Olyanról is hallott már mindenki, hogy +egészséges családban beteges gyermekek vannak és az emberek nem +igen tudják, mitől olyan véznák, betegesek azok a gyermekek. Azt +kell tehát tudni, hogy hogyan jutnak a betegségek a gyermek +közelébe és hogy mitől kell óvni a gyermeket, ha azt akarjuk, +hogy egészséges maradjon. + +Azt, hogy ragadós beteghez a gyermeket nem szabad közel +ereszteni, de ha csak lehet, még egy lakásban se hagyni--mindenki +tudja. De kevesen tudják, hogy nemcsak a betegtől magától lehet a +betegséget elkapni, hanem mindenkitől, aki a betegnél járt és még +mindenféle tárgyaktól is, amelyek a beteg közelében voltak. A +ragadós beteg csirája benne szokott lenni a beteg legtöbb +váladékában, a nyálában is, kivált pedig a kiütéses +gyermekbetegségek csirája terjed el könnyen, mert a kiütéses bőr +későbben hámlik és a lehámlott bőrdarabkák televannak a +fertőzettel. Ebből mindenki megítélheti, hogy hova mindenhova +eljuthat a ragadós betegség csirája. Ha a beteg egyet köhint, már +szerteköpköd igen sok apró nyálcsöppöt. Ezek a nyálcsöppök olyan +aprók, hogy alig látni őket, de a betegség csirái is olyan +kicsinyek, hogy még a láthatatlan kis csöppöcskékben is ezrével +lehetnek. A beteg zsebkendőjére, vánkosára, ingére, takarójára +biztosan igen sok ilyen apró nyálcsöpp kerül, de jut belőle az +ágy fájára, a beteg evőeszközére, tányérjára, poharára, még a +padlóra is. Ha a beteg bőre hámlik, akkor a lehámló picike +bőrdarabkák szerteszét hurcolódnak a szobában, lerakódnak és +fölkeverednek a porral és el is lehet őket vinni mindennel, amire +egy kis por ráfér,--vagyis jóformán mindennel, ami csak megfordul +a szobában. + +Aki bent volt a ragadós betegnek a szobájában, annak már a +kezére, ruhájára, hajára juthat a beteg nyálából vagy lehámlott +bőréből. Ha letette valahová a kalapját, azon is elvihet a +fertőzött porból, de legkivált a cipője talpán biztosan visz +belőle. A fertőzésnek pedig az a természete, hogy végtelenül +kevés kell csak belőle, máris megbetegedhetik tőle az ember. +Abban az alig-alig látszó csöppöcske nyálban, vagy az +észrevehetetlenül apró bőrdarabkákban a betegséget okozó bacillus +eljut az egészséges emberek közé, ha valamelyiknek a vérébe +belekerül, akkor ott elszaporodhatik, eláraszthatja annak az +egész testét és beteggé teheti azt is. Egyáltalában meg kell +jegyezni, hogy a bacillusok éppen úgy mérgezik meg az ember +testét, mint a veszedelmes mérgek. De azzal veszedelmesebbek, +mint a mérgek, hogy élnek, tehát szaporodni tudnak. A veszedelmes +mérgekből is érheti az ember testét olyan kevés, amennyi még nem +árt és ha csak ennyi éri, akkor az embernek semmi baja se lesz +tőlük. De ha a bacillusokból jut az emberbe egy kevés, akkor azok +a testünkben szaporodni kezdenek és olyan szaporák, hogy néhány +óra alatt már milliószámra szaporodhatnak és beteggé teszik az +embert. + +Ha most már ebből tudjuk, hogyan kerül az egészséges ember házába +a fertőzés, akkor azt is tudni kell, hogy hogyan jut bele a +gyermek (vagy az ember) testébe. A legkönnyebben úgy, hogy a +gyermek a fertőzött kézzel mosdatlanul eszik, vagy a szülő a +gyermeket fertőzött kézzel eteti, vagy csak megfogja a gyermek +ételét: ezen a módon már az ételre, az étellel pedig a gyomorba +jut a fertőzés, a bacillus. Bejuthat a fertőzés a szoba porával +is, mert olyan apró, hogy a legfinomabb, legapróbb szemű porban +is elkeveredik és a porral együtt száll a levegőben, rakodik le +mindenfélére, az asztalra is, a tányérra is, az ételre is és ezen +a módon belekerülhet az emberbe. A port be is lélekzi az ember, +ezzel pedig a tüdejébe juthat a bacillus. + +A gyermek, kivált az apróbb, még olyan módon is szerez ragadós +betegséget, ahogyan a felnőtt ember, de már a nagyobbacska +gyermek se szokott. A gyermek ugyanis sokat játszik a földön, a +padlón, mászkál, guggol, ül és a szoba porában, piszkában a +játékát is, a kezét is jól megforgatja. Ezzel aztán a kezére +ragadhat a fertőzés is, amikor pedig a kezét vagy a játékát a +szájába veszi, akkor azzal a fertőzés is a szájába jut és a +gyerek megkaphatja a betegséget. Ezért jó mentül tisztábban +tartani a gyermek kezét, kivált a körme alját, mert ott bújik el +legjobban minden piszok. A körmöt mindig egészen rövidre kell +vágni, hogy ne férjen alája piszok és ha rövid, ha hosszú, mindig +ki kell mosni, ki is piszkálni. A tüdővészt majdnem mindig ezen a +módon szerzi a gyermek, mert a tüdővészes betegnek a kiköpésében +is benne van a fertőzés, a kiköpést pedig mindenhonnan, az +utcáról is hazaviszik az emberek a cipőjük talpán és otthon +megfertőzik vele a padlót. A gyermek aztán felszedi a padlóról és +a maszatos kezével beleviszi a szájába. + +Sokan azt vetik ez ellen, hogy ők is, a testvéreik, gyermekeik is +jártak ilyen betegeknél: mégsem kapták meg a ragadósnak mondott +betegséget. Csakhogy tudni kell azt is, hogy nem minden +fertőzésből lesz betegség. Sok ember ugyanis ellene tud állni a +bacillusok mérgének, az ember egészséges vére sokszor le tudja +győzni a fertőzést és ilyenkor az ember nem lesz beteg, ha bele +is kerül a testébe a bacillus. Megesik az is, hogy valaki +állandóan, folyvást hordja magával a fertőzést, sokan meg is +kapják tőle a betegséget, ő maga azonban egészséges marad. Ezt +azonban senki sem tudhatja magáról előre. Ezért jó, ha mindenki a +legnagyobb óvatossággal és vigyázattal viselkedik. Ahol valakinek +ragadós betegsége volt, ottan mindenféle dolgokon--ágyon, +ruhafélén, meg amit a beteg csak használt--rajta maradhat jó +sokáig a fertőzés és amikor például a kiütéses, kanyarós gyermek +már régen meggyógyult, még mindig megkaphatja a betegséget +ezektől a tárgyaktól egy másik gyermek. Ha tehát valahol ragadós +beteg volt és az meggyógyult, akkor mindent, amit csak lehet, +lúggal le kell sikálni, vagy lúgban kimosni, amit pedig így se +lehet, azt legalább jól ki kell szellőztetni, kitenni a levegőre, +a tiszta napvilágra. A nem ragadós betegségekről nem mindig lehet +megmondani, hogy hogyan kapja a gyermek, de annyit ezekről is +kell tudni, hogy minden betegséget az kap könnyebben, aki +gyöngébb és aki egészségtelenebb módon él. A meghűlésre rá szokás +fogni mindenféle betegséget és sokan ezért úgy vigyáznak a +gyermekre (meg magukra is), hogy a széltől is óvják, mindig +benntartják a szobában, mindenféle ruhákba, kendőkbe bugyolálják, +ha már egyszer ki muszáj engedni, a szobába pedig sohase engedik +be a friss levegőt. Ezen a módon pedig nem óvakodni lehet a +meghűléstől, hanem inkább biztos betegséget lehet szerezni. Mert +akit ezen a módon elkényeztetnek, az aztán egyetlenegy friss +szellőtől vagy az úgynevezett légvonattól (cúgtól, amint mondani +szokás) beteg is lesz tüstént. A meghűlés ellen nincs más +védelem, mint az edzés, vagyis az, hogy a testünket +hozzászoktatjuk a hideghez és a friss levegőhöz. Sokat kell +szellőztetni, mindennap friss levegőre kell vinni vagy ereszteni +a gyermeket. Meg is kell mosdatni mindennap hideg vizzel, még +pedig nemcsak az arcát, hanem az egész testét tetőtől talpig. + +A haját is tisztán kell tartani a gyermeknek. A fiúk haja rövid +legyen és a gyermek mossa meg mindennap éppen úgy, mint az arcát +és a kezét. A lányok haját is legjobb mentül többször megmosni, +kivált betegség után, mert a haj között sokáig megmaradhat valami +fertőző piszok. Természetes, hogy a beteg ember csókjától is +betegséget lehet kapni. Aki tehát beteg, az sohase csókolja meg a +gyermeket, a más gyermekét pedig ne csókolja meg az ember sohase +és tanítsa meg a maga gyermekét is, hogy ne engedje magát idegen +emberektől megcsókolni. + +Az is nyilvánvaló, hogy aki sört, bort vagy akármilyen +pálinkafélét ad a gyermeknek, az mérget, betegséget ad neki. A +gyermeknek csak vizet vagy tejet szabad inni adni. + + + + +Széchenyi István + +(4) Az ország újjászervezése. Széchenyi alkotásai + + +Amikor Dessewffy József a maradiak nevében harcra kelt az újítók +ellen, Széchenyi fölvette az odadobott keztyűt és megvívta a +harcot. A régi rendhez ragaszkodó uraknak vitairattal felelt +1831-ben. Ennek a könyvének a címe: Világ. Fegyverül választotta, +amit így a címlapra írt: a világosságot. Amiket a Hitel lapjain +az ország társadalmi képéről megrajzolt, azokat átfesti a +Világban állami közéletünkre. + +Bírálatot mondott ősi közigazgatási berendezkedésünkről: +államéletünket ez »rútul eldarabolja« öt párt, hat vallás, tíz +nemzetiség és 52 vármegye közt, nem számítva a külön területeket +és a szabad városokat. De ellentétek által idegeníti el egymástól +az ősi nemességet is. A jövendő birtokosok--úgymond--járatlanok a +hazai dolgokban és nem tudják megszolgálni a hazától kapott +javakat. Lelkileg tova is szakadoznak a magyarságtól és odakünn +költik a pénzt, mert itthon nincs mód, amivel az állandó +tartózkodást maguknak kellemessé tehetnék. Ellentétük a +köznemesség, mely a külföldet nem ismeri, a hazai állapotokat +túlbecsüli, idegen találmányokról fogalma sincs és az ujítások +ellen elvakultan küzd. A polgárelem nagyobbrészt nem magyar és a +kiváltságos rendek nem édesgetik magukhoz. A parasztság sok +nemzetbelire van tagolva és ebben a magyar, legszebb fajta bár, +gyengén szaporodik, míg a többi fajta szapora, »mint gomba az +erdőm«. Hitéletünkben úgy áll szemközt a protestáns a +katolikussal, mint az »angol és gallus« egymással és alig van +társaskör vagy intézet, »vallási irígykedés ördögétől ment«. Ily +viszonyok közt vajmi nehéz a nemzet nagyságát kifejleszteni. Mert +kisebbszerű ideiglenes javítások mitsem érnek: a beadott szer +elgőzölögvén, a test még bágyadtabb és a fájdalom égetőbb lesz. +Gyökeres javításról pedig az a köztudat, hogy azzal sarkalatos +törvényeink ellenkeznek. + +Politikai reformok dolgában sürgősnek tartja a közteherviselést, +hogy a nemesség is adózzék, pénzzel váltva meg a véradót: a +katonáskodást. Javallja továbbá Széchenyi a jobbágyok +fölszabadítását a robot és dézsma alól, a földesurak +kártalanításával. Nagy súlyt helyez az értelmiség elterjedésére, +mert a műveltség súlya leginkább fékezheti a kényuralmat és +megszerezheti a nemzeti függetlenség másik biztosítékát: a +vagyont és vele a jólétet. + +[Illustration: József nádor + +Széchenyit a »Világ« című könyvének megjelenése után kinevezte +Pestmegye táblabírájának. Ezt a példát a többi megyék is +követték.] + +Szerencsére--írja--a magyar nem egy kiélt, megvénült nemzet, +melynek csak multja becses, inkább Európa legifjabb nemzete, mely +történelmében kisdedkorát élte és nagy hivatása ezután +következik. Nyolcszáz évig--úgymond--ez ország közélete »kis urak +és szegény királyok története volt«, nem pedig a nemzeté. Még +Nagy Lajos és Mátyás korát sem tartja megbámulni valónak. Fényes +és dicső kort ő a jövőtől vár és erre óhajtaná a magyart +előkészíteni, fölnevelni. »A magyar egy gyermeknép; most semmi, +de minden lehet, mert lelki és testi erő rejtekezik fiatal +keblében«. + +Számot vet a kormányhatalommal és föltételezi róla, hogy a +nemzeti felújulásnak gátat vetni nem áll érdekében. Valaha más +volt e hatalom politikája: hogy egyszerűsítse a birodalmi +kormányzatot, egy nagy egészbe próbálta egyesítni a magyarságot a +többi részekkel. De a cél: az összeolvasztás mindig sikertelen +maradt és már fel is hagyott vele. + +Széchenyi a maga eszméit ez alapon most kiszélesíti. A nemzeti +kaszinó mintájára szervezni kívánja a társaséletet vidéki +városainkban is. Egyesületekbe készül tömörítni a mezőgazdasági +erőket: lerakja a pesti Köztelek alapját, körülötte a gazdakörök +országos hálózatával. Felveti a részvénytársulati üzlet kérdését, +mellyel nagy vállalkozások egész sora volna indítható. +Részvénytőkével szándékozik Pestnek állandó hidat és állandó +színházat adni. Tervezi azt is, hogy nagy vizeink szabályozására +társaságok alakuljanak, a Dunára gőzhajózást vezessenek és a +fiumei tengeröbölig kőútat akar vágatni a Karszt kőhegyein át. + +Avatott bírálók most azt kívánták tőle, adja elő pontról-pontra +való sorrendben, amit az országgyűlésen legott tárgyalni lehet, +mert már megértek a rögtöni megoldásra. Eleget tett ennek a +kérésnek is és 1833-ban kiadta harmadik nagy művét: a +Stádiumot-ot. + +Ez törvényhozási feladatokról szól, amiket tizenkét pontba +foglal: + +1. Rendezni kell a hitelképesség és a hitelforrások kérdéseit. + +2. Meg kell szüntetni az elavult ősiségét, mely miatt a +földbirtok nem lehet jelzáloggá és a nemes családok nem jutnak +hitelhez. + +3. A jobbágynéppel meg kell váltatni a terheit, hogy +megszabaduljon tőlük és a nemesség kárpótlást kapjon értük. + +4. A birtokképességet mindenkire ki kell terjeszteni. + +5. Törvény előtt legyen mindenki egyenlő: mágnás a nemessel és a +kettő a nemtelennel (így nevezték akkoriban azokat, akik nem +tartoztak a nemességhez). + +[Illustration: A cenki Széchenyi-kastély + +Széchenyi István gróf a sopronmegyei cenki kastélyban töltötte a +pihenőnapjainak nagy részét. Cenk környékén ö honosította meg a +selyemhernyó-tenyésztést, amely akkoriban még újság volt +Magyarországon.] + +6. Jobbágyi perekben a parasztok választhassanak tiszti ügyészt, +érdekeiknek közköltségen való képviselésére. + +7. A nemesség vegyen aránylagos részt a házi pénztár és az +országgyűlés költségeinek viseléséből. + +8. A forgalmi ügyek tartozzanak ezentúl országgyűlés elé. + +9. Szünjön meg minden egyedárúság, céh-és értékszabály. + +10. A törvény és az országgyűlés nyelve ezentúl csakis magyar +lehessen. + +11. Magyarországon ne kormányozzon más, mint a magyar +helytartótanács; az udvari kancelláriákat szorítsák a közös ügy +intézésére. + +12. Legyen eltiltva minden titkosság a bírói tárgyalásoknál és az +ítéletek kihirdetésénél. + +Széchenyi ezzel a művével az úgynevezett haladópárt élére állt és +pontozataiban három országgyűlésnek szabott teendőt. + +És amit megkezdett tollal, hamar beváltotta tettekkel. Eddigi +alkotásai: a lóverseny, akadémia és nemzeti kaszinó után +belefogott legnagyobb vállalataiba: a Vaskapu-szabályozásba, a +dunai gőzhajózásba és a pesti Lánchíd megépítésébe. Fáradhatatlan +erélyével, sokoldalúságával és önfeláldozó munkásságával nemcsak +a közönség előtt, hanem a meglepett hatalom előtt is Széchenyi +volt ekkoriban a magyar nemzet vezére. + +[Illustration: Vásárhelyi Pál kiváló tudású mérnök készítette +Széchenyi felszólítására az aldunai Vaskapu-szabályozás terveit. +Az aldunai hajózó-útnak, amelyet 1835-ben nyitottak meg, mai +napig is Széchenyi-út a neve.] + +A Dunát ötször járta be mérnökeivel. Adatokat gyűjtött, +felvételeket végzett a folyam mocsárterületeiről, a kazáni szoros +és a három aldunai zuhatag viszonyairól. Tanulmányozta a +forgalom, árúk és vámok ügyét a magyar és a török partokon. A +szabályozó munka pénzügyi nehézségek miatt sokáig fennakadt, mert +a kormány cserben hagyta. De Széchenyi csüggedetlenül folytatta +tanulmányait a Dunán és mellékfolyóin a gőzhajóval járhatóság +szempontjából és a Száva, meg a Kulpa szabályozását is belevonta +terveibe, hogy az Alföldről a tengerig összeköttetést létesítsen. + +A gőzhajózást osztrák tőkével teremtette meg és ha magyar +szakerők hiányában magyar-lábra nem is állíthatta azt, +gondoskodott, hogy a partjaink mentén járó hajók magyar nevet +kapjanak, az igazgatóság főintézete Pesten települjön meg és +Óbudán elsőrendű hajógyárral téli kikötőt építsenek. De figyelme +kiterjedt a balatoni gőzhajózásra is: megépíttette az első tavi +naszádot, a Himfy-t és később ennek társát, a félszázadon át +üzemben maradt Kisfaludy nevű hajót. + +[Illustration: Széchenyi István gróf 1835-ben] + +A pesti álló híd ügye rajongó lelkesedéssel töltötte el. Attól +várta Buda és Pest majdani egyesítését. Próféta szeme a jövőbe +látott és oly művet akart arra hagyni, mely a leendő +világvárosnak száz év mulva is dísze és büszkesége legyen. +Nyolcszor utazott Angliába, megállapodni a nagytudású Clark Ádám +mérnökkel, a merész szerkezetű függőhíd tervében, mely akkor +világcsodának vált be. És hogy a lánchíd forgalmát a budai parton +lebonyolíthassa, átfuratta a várhegyet az alagúttal. + +Óriási elfoglaltsága mellett kiterjesztette száz más feladatra is +a figyelmét. A vidéki kaszinók megalakításával szervezetet adott +a vidék társadalmának. Megalakította az állattenyésztő +társulatot, melyből később az Országos Gazdasági Egyesület nőtte +ki magát. + +Alapítója lett a Földhitelintézetnek, részt vett az első magyar +biztosító társaság, a pesti hazai első takarékpénztár és az első +gőzmalom megalkotásában. Indító lépéseket tett, hogy létrejöjjön +nádori védnökség alatt a József-műegyetem. Nagy tervei voltak a +nemzeti színjáték ügyében és díszes épületet szánt neki a +Dunaparton. Foglalkozott Buda és Pest jövendőjével: sürgette a +városrendezést, a külterület befásítását, a Duna két partján +körülfolyó kereskedelmi csatornák, nagy árúkikötő építését. + +Ennyi gond és munka mellett ráért megírni buzdító cikkeit az +ujságokban, jelentését a Dunáról, a Lánchídról, értekezéseit az +olcsó házakról, lakásberendezésekről stb. Számítsuk ehhez roppant +elfoglaltságát az 1830--1840-iki országgyűléseken, hol a +gazdasági és hiteltörvények az ő javaslata szerint készültek el: +így kapunk némi fogalmat arról az óriási szellemi munkáról, amit +ez évek alatt Széchenyi pihenés nélkül elvégzett. + +(Folytatjuk) + +Szerkeszti: ÁRKAY KALMAN, az Országos Közművelődési Tanács +alelnöke Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon +108--84 Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai +részvénytársulat nyomása + + + + + +End of the Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Anonymous + +*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASÁRNAPI KÖNYV *** + +***** This file should be named 20942-0.txt or 20942-0.zip ***** +This and all associated files of various formats will be found in: + http://www.gutenberg.org/2/0/9/4/20942/ + +Produced by Tamás Róth and the Online Distributed Proofreading Team. + +Updated editions will replace the previous one--the old editions +will be renamed. + +Creating the works from public domain print editions means that no +one owns a United States copyright in these works, so the Foundation +(and you!) can copy and distribute it in the United States without +permission and without paying copyright royalties. Special rules, +set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to +copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to +protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project +Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you +charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you +do not charge anything for copies of this eBook, complying with the +rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose +such as creation of derivative works, reports, performances and +research. They may be modified and printed and given away--you may do +practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is +subject to the trademark license, especially commercial +redistribution. + + + +*** START: FULL LICENSE *** + +THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE +PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK + +To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free +distribution of electronic works, by using or distributing this work +(or any other work associated in any way with the phrase "Project +Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project +Gutenberg-tm License (available with this file or online at +http://gutenberg.org/license). + + +Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm +electronic works + +1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm +electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to +and accept all the terms of this license and intellectual property +(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all +the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy +all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession. +If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project +Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the +terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or +entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8. + +1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be +used on or associated in any way with an electronic work by people who +agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few +things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works +even without complying with the full terms of this agreement. See +paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project +Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement +and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic +works. See paragraph 1.E below. + +1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation" +or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project +Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the +collection are in the public domain in the United States. If an +individual work is in the public domain in the United States and you are +located in the United States, we do not claim a right to prevent you from +copying, distributing, performing, displaying or creating derivative +works based on the work as long as all references to Project Gutenberg +are removed. Of course, we hope that you will support the Project +Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by +freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of +this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with +the work. You can easily comply with the terms of this agreement by +keeping this work in the same format with its attached full Project +Gutenberg-tm License when you share it without charge with others. + +1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern +what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in +a constant state of change. If you are outside the United States, check +the laws of your country in addition to the terms of this agreement +before downloading, copying, displaying, performing, distributing or +creating derivative works based on this work or any other Project +Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning +the copyright status of any work in any country outside the United +States. + +1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: + +1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate +access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently +whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the +phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project +Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed, +copied or distributed: + +This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with +almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or +re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included +with this eBook or online at www.gutenberg.org + +1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived +from the public domain (does not contain a notice indicating that it is +posted with permission of the copyright holder), the work can be copied +and distributed to anyone in the United States without paying any fees +or charges. If you are redistributing or providing access to a work +with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the +work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1 +through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the +Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or +1.E.9. + +1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted +with the permission of the copyright holder, your use and distribution +must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional +terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked +to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the +permission of the copyright holder found at the beginning of this work. + +1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm +License terms from this work, or any files containing a part of this +work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. + +1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this +electronic work, or any part of this electronic work, without +prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with +active links or immediate access to the full terms of the Project +Gutenberg-tm License. + +1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, +compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any +word processing or hypertext form. However, if you provide access to or +distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than +"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version +posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org), +you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a +copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon +request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other +form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm +License as specified in paragraph 1.E.1. + +1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, +performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works +unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. + +1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing +access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided +that + +- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from + the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method + you already use to calculate your applicable taxes. The fee is + owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he + has agreed to donate royalties under this paragraph to the + Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments + must be paid within 60 days following each date on which you + prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax + returns. Royalty payments should be clearly marked as such and + sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the + address specified in Section 4, "Information about donations to + the Project Gutenberg Literary Archive Foundation." + +- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies + you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he + does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm + License. You must require such a user to return or + destroy all copies of the works possessed in a physical medium + and discontinue all use of and all access to other copies of + Project Gutenberg-tm works. + +- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any + money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the + electronic work is discovered and reported to you within 90 days + of receipt of the work. + +- You comply with all other terms of this agreement for free + distribution of Project Gutenberg-tm works. + +1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm +electronic work or group of works on different terms than are set +forth in this agreement, you must obtain permission in writing from +both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael +Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the +Foundation as set forth in Section 3 below. + +1.F. + +1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable +effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread +public domain works in creating the Project Gutenberg-tm +collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic +works, and the medium on which they may be stored, may contain +"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or +corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual +property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a +computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by +your equipment. + +1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right +of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project +Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project +Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project +Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all +liability to you for damages, costs and expenses, including legal +fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT +LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE +PROVIDED IN PARAGRAPH F3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE +TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE +LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR +INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH +DAMAGE. + +1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a +defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can +receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a +written explanation to the person you received the work from. If you +received the work on a physical medium, you must return the medium with +your written explanation. The person or entity that provided you with +the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a +refund. If you received the work electronically, the person or entity +providing it to you may choose to give you a second opportunity to +receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy +is also defective, you may demand a refund in writing without further +opportunities to fix the problem. + +1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth +in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER +WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO +WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. + +1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied +warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages. +If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the +law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be +interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by +the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any +provision of this agreement shall not void the remaining provisions. + +1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the +trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone +providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance +with this agreement, and any volunteers associated with the production, +promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works, +harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees, +that arise directly or indirectly from any of the following which you do +or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm +work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any +Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause. + + +Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm + +Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of +electronic works in formats readable by the widest variety of computers +including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists +because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from +people in all walks of life. + +Volunteers and financial support to provide volunteers with the +assistance they need, is critical to reaching Project Gutenberg-tm's +goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will +remain freely available for generations to come. In 2001, the Project +Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure +and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations. +To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation +and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4 +and the Foundation web page at http://www.pglaf.org. + + +Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive +Foundation + +The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit +501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the +state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal +Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification +number is 64-6221541. Its 501(c)(3) letter is posted at +http://pglaf.org/fundraising. Contributions to the Project Gutenberg +Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent +permitted by U.S. federal laws and your state's laws. + +The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S. +Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered +throughout numerous locations. Its business office is located at +809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email +business@pglaf.org. Email contact links and up to date contact +information can be found at the Foundation's web site and official +page at http://pglaf.org + +For additional contact information: + Dr. Gregory B. Newby + Chief Executive and Director + gbnewby@pglaf.org + + +Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg +Literary Archive Foundation + +Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide +spread public support and donations to carry out its mission of +increasing the number of public domain and licensed works that can be +freely distributed in machine readable form accessible by the widest +array of equipment including outdated equipment. Many small donations +($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt +status with the IRS. + +The Foundation is committed to complying with the laws regulating +charities and charitable donations in all 50 states of the United +States. Compliance requirements are not uniform and it takes a +considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up +with these requirements. We do not solicit donations in locations +where we have not received written confirmation of compliance. To +SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any +particular state visit http://pglaf.org + +While we cannot and do not solicit contributions from states where we +have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition +against accepting unsolicited donations from donors in such states who +approach us with offers to donate. + +International donations are gratefully accepted, but we cannot make +any statements concerning tax treatment of donations received from +outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. + +Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation +methods and addresses. Donations are accepted in a number of other +ways including checks, online payments and credit card donations. +To donate, please visit: http://pglaf.org/donate + + +Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic +works. + +Professor Michael S. Hart is the originator of the Project Gutenberg-tm +concept of a library of electronic works that could be freely shared +with anyone. For thirty years, he produced and distributed Project +Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support. + + +Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed +editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S. +unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily +keep eBooks in compliance with any particular paper edition. + + +Most people start at our Web site which has the main PG search facility: + + http://www.gutenberg.org + +This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, +including how to make donations to the Project Gutenberg Literary +Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to +subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. diff --git a/20942-0.zip b/20942-0.zip Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..42e0873 --- /dev/null +++ b/20942-0.zip diff --git a/20942-8.txt b/20942-8.txt new file mode 100644 index 0000000..13054b3 --- /dev/null +++ b/20942-8.txt @@ -0,0 +1,1149 @@ +The Project Gutenberg EBook of Vasrnapi Knyv, by Anonymous + +This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with +almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or +re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included +with this eBook or online at www.gutenberg.org + + +Title: Vasrnapi Knyv + 1914. Elso flv 10. fzet + +Author: Anonymous + +Editor: Klmn rkay + +Release Date: March 30, 2007 [EBook #20942] + +Language: Hungarian + +Character set encoding: iso-8859-2 + +*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASRNAPI KNYV *** + + + + +Produced by Tams Rth and the Online Distributed Proofreading Team. + + + + +Vasrnapi Knyv + +Kiadja az Orszgos Kzmu"velo"dsi Tancs + +1914. Elso" flv 10. fzet + + + + +Az lombetk gyrtsa + + +A knyvnyomtatshoz szksges betket lombl,--lom, antimon s +cink keverkbo"l--ntik. Az ntst eleintn kzi szerszmmal +vgeztk, de most mr ezt a munkt is gpek vgzik el. Amikor az +egyes, klnll lombet ntsnek mdjt feltalltk, +voltakppen ezzel egyidejen talltk fel a knyvnyomtatst is. +Mert a knyvnyomtatsnak valjban az volt az alapja, hogyan +lehetsges olyan betkbo"l kiszedni a sajtba kerlo" szveget, +amelyeket a nyomtats utn kln szjjelszedve, ms knyvekhez is +felhasznlhassanak. + +Azelo"tt fba vagy vkony cinklemezbe vstk a knyvek s egyb +nyomtatvnyok sorait. Ezt azutn mshoz, mint ugyanazon knyv +vagy nyomtatvny msodik vagy harmadik kinyomtatshoz, nem is +hasznlhattk. A klnll lombet volt teht a megindtja a +knyvnyomtats fejlo"dsnek, ez tette lehetsgess mr abban a +rgi ido"ben a knyvnek az elterjedst. Mivel pedig az lombet +nem is volt drga, a nyomtatott knyvhz megleheto"sen olcs ron +sok ember hozzjuthatott. + +A knyvnyomtats feltallsa utn vagy hromszz esztendeig maguk +a knyvnyomtat mesterek u"ztk a betnts mestersgt is. +Legalbb szz esztendeig az ntshez val betformkat is maguk +metszettk s csak azutn vlt a betmetszs klnll +mestersgg. Ezt azutn olyan tanult mesterek mveltk, hogy a +betmetszst az ido"k folyamn igazi mu"vszi tkletessgre +emeltk. vszzadokkal ezelo"tt Magyarorszgon hres betnto"k s +betvso"k voltak Ttfalusi Kis Mikls s Kaproncai Nyerges dm. +Ttfalusi Kis Mikls Hollandiban tanulta a betmetszs s a +knyvnyomtats mestersgt s az elso"k kztt volt, akik az +jfajta ipart haznkban meghonostottk. + +A kezdetleges kzi betnto" szerszm alakja harapfoghoz +hasonltott, azzal a klnbsggel, hogy ahol a harapfog les +hegyben vgzo"dik, ott a betnto" szerszm kt ngyszgletes, +lapos formban csukdott ssze. Elo"l kis lyuk volt a szerszmon, +ahol kis kanalakkal a folys lmot ntttk a szerszmba s az +oldalban ero"stettk meg azt a kis formt, amelybe a betnek +homor kpe volt bevsve. Ezt a homor formt betodornak hvtk, +a msik formt pedig, amelyre a betnek dombor kpt vstk s +amellyel a homor formt tttk a rzbo"l kszlt odorba, +betklynek neveztk. A betmetszo"k vstk kemny vasszeg tompa +hegyre a bet dombor formjt s azon ksztettk a betodort +is. Az ntsnl a folys lom a betodor homor formjban +megszilrdult, az lmon a bet formja dombor alakot kapott s +miutn lecsiszoltk rla az ntsnl kapott lomcsapocskkat, +kszen volt az lombet. Ezzel az eljrssal igen lassan ment a +bet ntse. Minden egyes bet kintse utn fel kellett nyitni +az nto"-szerszmot, ki kellett belo"le venni a kinttt bett s a +kis homor formt, az odort is. Azutn az odort jra +belehelyezni, a szerszmot jra becsukni ... gy folytathattk +lassan az ntst. Ilyen lass eljrssal a leggyesebb +betnto"mester sem nthetett egy nap alatt 1500 betnl tbbet, a +betntsnek ez a mdja mgis igen sok ideig letben maradt. + +[Illustration: A teljes betnto"gp: Johnson s Atkinson +szerkezete + +Ez az nto"gp nmu"kdo"en, emberi beavatkozs nlkl, nti, +csiszolja, tiszttja, egyenletes magassgra gyalulja s sorba +szedi a ksz betanyagot. Naponknt hszezer, de esetleg +harminc-vagy negyvenezer bett is lehet kszteni rajta.] + +[Illustration: A betntgyr mu"helye + +A mu"helyben a klnfle szerkezetu" nto"gpeken kvl csiszol- s +mro"eszkzk s magassgszablyoz gyaluk is vannak.] + +Az ido" haladsval mind tbb s tbb ember vsrolt knyveket, tbb +betre volt szksgk a knyvnyomtatknak s a kzi betnto"szerszmmal +nem tudtk elg gyorsan s megfelelo" mennyisgben kielgteni a +betszksgletet. A szksg tbb embert olyan gpnek a feltallsra +buzdtott, amely a kzi eljrs flslegess tevsvel, alaposan +meggyorstja a betntst. Wing Vilmos s White lis angol gpszek mr +az 1805. esztendo"ben szerkesztettek betnto"gpet, de az elso", valban +hasznlhat betnto"-gpet csak 1838-ban tallta fl Bruce Dvid az +szakamerikai Brooklynban. Ez a betnto"gp a kzintsto"l azzal +klnbztt, hogy az ntst gyorsabb tette, de a bet ebbo"l sem jtt ki +hasznlhat, ksz llapotban. Ezeken a betkn is megmaradtak az +lomcsapok s a csingk, nem voltak egyforma magasak, amikor a gpbo"l +kipotyogtak s csak hosszas mrs s gyaluls utn kerltek hasznlhat +llapotba. + +[Illustration: A Foucher-fle nto"gp + +A gp motoros hajtsra s gzfu"tsre alkalmas: nagyobb betalakok +tmeges ntsre val.] + +A tkletes betnto"gpet, amely a betket nmagtl nti, a +csingkat letrdeli, a betket csiszolja, legyalulja s +sorrendbeszedi, 1853-ban Johnson s Atkinson nevu" mrnkk +talltk fl Angolorszgban, utbb pedig a szerkezetn az +amerikai Hepburn javtott egyetmst, amivel a gpet +egyszeru"stette. Ez a gp hamar elterjedt egsz Eurpban. A +legutbbi ido"ben, mg tkletesebb, hasznlhatbb s +szerkezett egyszeru"bb tette Foucher Parisban s Kstermann +Berlinben. Ezekkel a gpekkel naponknt 30 ezer bett is ki lehet +nteni, annl tbbet, mennl kisebb alakra ntik. + +Az emberi elme azonban nem nyugszik, folyton jat s jobbat akar +s ezrt klnfle mdszerekkel egyre tkletestik a gppel val +nts mdjt is. Az jabb gpek kztt emltsre mlt az +gynevezett krforg (rotcis) betnto"gp, amelyet Wicks nevu" +angol tkletestett s amely 60 ezer bett is kint rnknt. A +gp fo"rsze egy kerk, amelynek kerletn szz betnek a homor +lenyomata van meg s a nyom szivatty folytonosan fecskendi az +lmot a kerk homor betformiba. Mikor a folykony lomanyag +lehl s megszilrdul, a gp nmu"kdo"en lki ki a ksz betket. + +A nyomdaipar az utbbi vek sorn gy fejlo"dtt, hogy a +knyvnyomdkban a betszedst mr nem kzzel vgzik, hanem +javarszt szedo"gpeket hasznlnak. A szedo"gpek szerkezete elso" +pillantsra az rgpekhez hasonlt: a szedo" a gp elo"tt l s az +egyes betknek megfelelo" billentyu"ket leti. A billentyu"k letse +utn a szksges betk egyms mell llanak. Minden egyes +billentyu" letsekor ms-ms betodor (vagy amint a nyomdszok +mondjk: matrica) kerl elo". A matrica kis rzlapocska, amelyen a +megfelelo" bet bemlytett kpe lthat. + +A szedo"gppel kln nto"gp van kapcsolatban, amely a +betmintknak megfelelo" betalakokat lomanyagbl kinti. Ha +ugyanis a szedo"gpen mr annyi rzlapocska sorakozott egyms +mell, amennyit egy-egy sornak megszabott szlessge megkvn, +akkor a >>matricasor<< az nto"szerkezet el jut. Az nto"szerkezet a +rzlapocskk bemlytett mintinak megfelelo" betalakokat egy +tmr darabban lombl kinti s egyttal kello" magassgra +gyalulja, lecsiszolja. Nmelyik betszedo"gp olyan, hogy a +betnto"szerkezet egytt van vele, nmelyik pedig olyan, hogy +kln van a szedo"gp (ez szedi ki a betmintkat) s kln az +nto"gp (ez nti ki a betmintk szerint a betket). + +[Illustration: A szedo"gp + +a jobboldalon lthat billentyu"k letse utn a kvnt szveget +mindjrt sorokban nti ki. A billentyu"k megnyomsra a megfelelo" +betminta az nto"kszlk el ugrik, a kvetkezo" betminta +mellje kerl, a msik ismt mellje s gy tovbb. A +betmintkra az nto"kszlk lmot nt, mire az lombl kialakul +a betsor.] + +Ltnival teht, hogy az j szerkezetu" szedo"gpek az egyes, ksz +betalakokat feleslegess teszik, mert a szveget nemcsak +kiszedik, hanem egy tmr darabban lombl mindjrt ki is ntik. +A nyomtats elvgzse utn ezeket az lomsorokat beolvasztjk, +tiszttjk s j fmmel vegytve, megint ntsre hasznlhatjk. + + + + +A kisebb adk + + +A szlltsi ad + + +A vasutakon utaz szemlyeknek s a szlltott rknak +Magyarorszg terletn val szlltsrt szlltsi adt kell +fizetni. A szlltsi ad szemlyek s utimlhk szlltsrt a +viteldjnak t8 szzalkt, gyorsrkrt a szlltsi djnak 7 +szzalkt, a kznsges teherszlltmnyrt pedig a szlltsi +djnak 5 szzalkt teszi ki. + +Az ad fizetsre a trvny az utasokat s a szlltkat +ktelezi. A szlltsi adt az utasoktl a szlltsi djjal +egytt a vast szedi be s adja be az llami pnztrba. A legtbb +ember nem is tudja, hogy mikor a vasuti jegyt megvltotta, +mindjrt szlltsi adt is fizetett, mely benne foglaltatik a +vasuti jegy rban. + +A helyirdeku" vasutak az engedlyezskto"l szmtott tz vig, a +kzuti vasutak pedig (Budapesten a villamos vasutak) flttlenl +mentesek a szlltsi adtl. Admentessgben rszeslnek mg +Budapesten a szemlyszllt dunai csavargo"zsk is. A trvny +rtelmben csak a vasuti szllts esik ad al, a hajszllts +hasznlata admentes. + + +A bnyaad + + +A tnyleg mu"velt bnyk, ko"sznbnyk, aranymos zemek bnyaadt +fizetnek az utn a jvedelem utn, mely a bnyk mu"velsbo"l +ered. A bnyaad all nincsen mentessg s gy mu"vels alatt ll +bnyi utn mg az llam is adt tartozik fizetni. A +ko"sznbnyknl a tiszta jvedelem ht szzalkt, ms +bnyamu"veknl a jvedelem t szzalkt kell bnyaad fejben +fizetni. A bnyk a bnyakapitnysgok felgyelete alatt llanak. +Mielo"tt teht a bnykra a bnyaadt kivetik, elo"bb kikrik a +bnyakapitnysg vlemnyt is arrl, hogy valamely bnynak +mekkora az vi termelse s mekkora a jvedelmezo"sge. + + +A nyeremnyad + + +Nyeremnyadt kell fizetni a jtkony clra rendezett llami +sorsjtk nyeremnyei utn. gyszintn nyeremnyadt kell fizetni +azokrt az engedlyekrt, melyeket a pnzgyi hatsg ingsgok +kisorsolsra ad. A jtkony cl sorsjtknl a +nyeremnysszegnek, kisorsolsi engedlyeknl pedig a +jtktervben foglalt sszegnek tz szzalkt kell nyeremnyad +fejben fizetni. + +A nyeremnyadt fizetni kteles: a nyeremny utn a kifizets +alkalmval az, aki nyert; a kisorsolsi engedly utn pedig, aki +engedlyt nyert. A nyero"to"l a 10 szzalkos nyeremnyadn fll +mg 10 szzalkot vonnak le a nyeremnybo"l jtkdj fejben. A +pnzgyminiszternek joga van arra, hogy kivteles esetekben a +jtkonycl kisorsolsok utn jr nyeremnyadt elengedje. + +Aki klfldi sorsjegyeket rul, vagy aki sorsolsi engedly +nlkl ingsgokat kisorsol, kihgst kvet el. A bntets 1000 +koronig terjedheto" pnzbntets, melyet behajthatlansg esetn +elzrsi bntetsre vltoztatnak t. + + +Az tad + + +Az llami, trvnyhatsgi s kzsgi utak fentartsi +kltsgeinek fedezsre a trvnyhatsgok tadt vetnek ki. +Mentesek az tad all az llami tisztviselo"k, csendo"rk, +katonk, pnzgyo"rk, vasuti plyao"rk, brtno"rk, mezo"rendo"rk, +erdo"kerlo"k. Az tadt az llami egyenes adk utn meghatrozott +szzalkban szabjk ki. Az tad azonban az egyenes adk +tizedrsznl nagyobb nem lehet. Az tadt kt vre elo"re +llaptjk meg. + +Vrmegykben a kzgyu"ls elhatrozhatja, hogy az tad egy rszt +kzi ero"vel, napszmmal vagy igavon llati ero"vel rjjk le. Ha +az tadt termszetben kell lerni, akkor a legkevesebb +teljests: hrom kzinapszm, vagy egy ktfogat napszm. Ez a +ktelezettsg kiterjed a napszmosokra is, akik klnben +admentesek. Mentesek azonban etto"l a kzsgi kzmunktl a +tantk, katonk, csendo"rk, pnzgyo"rk, nyomorkok, tovbb a +cseldek, akik szolglatukat msnak rendelkezsre adtk. + +Az tad ellen a kzhrr ttelto"l szmtott 15 nap alatt lehet +felebbezni a trvnyhatsg elso" tisztviselo"jhez (megyben az +alispnhoz, vrosban a polgrmesterhez), kinek hatrozatt 15 nap +alatt ismt meg lehet felebbezni a kzigazgatsi bizottsghoz. + + +Az orszgos betegpolsi ptad + + +Ez az ad tulajdonkppen csak adptlk, melyet a fldad, a +hzad, a kereseti adk, valamint a to"kekamatad utn vetnek ki. + +Az orszgos betegpolsi ptad mrtkt vro"l-vre a +kltsgvetsi trvny hatrozza meg. Ez a ptadmrtk +ezido"szerint az llami ad 5 szzalka. (Pldul 40 korona llami +ad utn 2 korona.) + +Mivel ez az ad tulajdonkppen csak adptlk, azrt amilyen +mrtkben az llami adt trlik vagy mrsklik, olyan mrtkben +kell a betegpolsi ptadt is trlni vagy mrskelni. + + + + +A platina + + +A platina manap a legrtkesebb fmek kzl val: a tudomnyos +kutatk, a vegyszeti gyrak, a fogorvosok s az kszerszek +egyarnt nagy hasznt veszik. A platina a legslyosabb fm, csak +az ozmium s irdium nevu" fmeknek nagyobb a fajslya. A +termsplatina szne sttebb vagy vilgosabb szrke aszerint, +amint vasat is tartalmaz vagy sem. A sznplatina szrksfehr, +ezsts sznu". Igen nehezen, 1750 fok krl olvad; kitno"en +nyjthat s vegbe forraszthat, ami a villamos izzlmpa vkony +ramvezeto" drtszlnak ksztsre tette alkalmass. Savak, +lgok nem tmadjk meg, azrt hasznljk vegyiszerek keversre +val ednyek, finom tudomnyos mu"szerek, orvosi eszkzk +ksztsre is. Terms-llapotban fo"leg arannyal, ezsttel s az +gynevezett platin-fmekkel (ozmium, irdium) tvzo"dve, +gmblyu", nha szgletes szemecskkben, apr rgkben a folyk +iszapjban, vagy elhagyott folyammedrekben talljk. + +A platint javarszt iszapolssal vlasztjk ki azokbl a +fldrtegekbo"l, amelyek platint tartalmaznak. Iszapols kzben +az idegen anyagokat folyvzzel kimossk, a nehz platina pedig a +mosszerkezet fenekn lepedik le. A platinatartalm anyagot +addig mossk, mg a tiszta platina magban marad. Az utbbi +vekben sz kotrgpekkel aknzzk ki a folyk medrbo"l a +platint. A kiemelt fldanyagot a kotrgp szerkezete maga +osztlyozza: a platins anyag dobban gyu"lik ssze, a +hasznavehetetlen rszt pedig a partra dobjk. A go"zzel hajtott +kotrgp 30 embert foglalkoztat, de 600 embernek a munkjt vgzi +el. + +A platina rtke az elmult hsz vben egyre emelkedett: 1892-ben +1250 korona, 1895-ben 1750, 1900-ban 2800, 1905-ben 3400, +1910-ben 5300, 1913-ban 5900 korona volt egy kilogram platina +ra. De nem is csoda, hogy az ra ennyire emelkedik, hiszen a +fogyasztsa is egyre no", egyre nagyobb trt hdt, mg a +termelse jformn csak egy helyre, Oroszorszgra szortkozik. +Szinte "orosz fmnek" is lehetne nevezni, mert a vilg +platinatermelsnek mintegy 95 szzalkt ez az orszg +szolgltatja. Pedig nem is Oroszorszgban fedeztk fel, hanem +Dl-Amerikban, a Pint-folyban leltk elo"szr az aranymos +spanyolok. A slyos, ezsthz hasonl fmet kezdetben pinti +ezst, majd spanyolul platinja (ezstcske) nven emlegettk. A +platinja szbl lett a mai platina nv. Kso"bb megtalltk a +platina nyomait Amerika tbbi aranymos-helyein, so"t +Ausztrliban is. Eurpba 1735 krl hozta Don Antonio Ulloa +nevu" spanyol ember. rtkt ez ido"ben nem ismertk, gy hogy az +aranymosk az iszappal egytt kintttk. + +Oroszorszgban 1822-ben, az Ural-hegysgben fedeztk fel elso" +nyomt, majd 1829-ben Humboldt Sndor, a kivl nmet +termszettuds bejrta az Ural-hegysget s tbb helyen tallt +ds platina-telepeket. Kezdetben itt sem tudtak vele mit +csinlni, nem ismertk tulajdonsgait, hasznlhatsgt. Matthey +nevu" angol vllalkoz ismerte fel elo"szr a platina szmos +jtulajdonsgt s kezdett rdeklo"dni az orosz bnyk irnt. Az +orosz kormny egy ideig maga vsrolta ssze az egsz termelst +s pnzt veretett belo"le, de 1845-ben megszntette a +platina-pnzverst. Etto"l fogva az orosz platina-bnyszat is +hanyatlsnak indult, annyira, hogy pldul 1854-ben az egsz vi +termels orosz mrtk szerint egy pud (krlbell 16 kilogram) +volt. Az angolok 1857-ben megszereztk a bnyk egyrsznek +brlett s olyan ero"vel fogtak kiaknzsukhoz, hogy hrom v +multn mr 1088 kilogram volt az vi termels. + +[Illustration: Platina-moss az oroszorszgi Tura-foly mentn + +Az sz kotrgpek a folybl kiemelt anyagot a gp kzepn levo" +dobban osztlyozzk, a hasznavehetetlen rszt pedig a partra +dobjk. A kpnkn fnt jobbrl a kisebb platinamos szerkezetet, +lent pedig a bal sarokban a platina-rcet tartalmaz anyag +kisst ltjuk.] + +A mai orosz platinabnyszat ngy nagy trsasg kezben van, +melyek vente tlag 5400 kilogram platint termeltek az utbbi +vek alatt. Az ezeken kvl mu"kdo" szmtalan kisebb-nagyobb +bnya, valamint a szabad bnyaterletek vi termse 2600 +kilogram, a mi sszesen 8000 kilogramot tesz ki, gy hogy az +tlagos platina-terms ma a vilg egyb rszeiben termelt 400 +kilogrammal egytt 8400 kilogramra rg. Amikor az oroszorszgi +platinabnyszat megkezdo"dtt, tz mtermzsa fldtmegbo"l 150 +gram (15 deka) platint nyertek, de manap akkora fldtmegbo"l mr +csak 1 gramot tudnak kimosni. + +Oroszorszg a termelt nyers platinbl, platinarcbo"l alig 400 +kilogramot tart meg, mg az Amerikai Egyeslt-llamok 3200, +Anglia 2000, Franciaorszg 1600, Nmetorszg 1200 kilogramot vesz +t. A finomts kltsge nem igen nagy,--krlbell 90 korona +kilogramonknt--aminek jrsze, gyakran az egsz is megtrl a +finomts mellktermkeibo"l: az ozmium, irdium s palldium nevu" +fmekbo"l, mert ezeknek rtke mg a platinnl is nagyobb. + +A megtiszttott platinnak tovbbi feldolgozsa nem nehz, mert +jl olvaszthat, kovcsolhat, hengerelheto" s knnyen lehet +tvzni is. A villamos vezetkekre s csengo"kre alkalmasabb, mint +pldul a rz, amely a levego"n megvltozik (okszidldik) s +ilyenkor a villamossgot rosszul vezeti. A platint vegbe +forraszthatjuk anlkl, hogy az veg a lehu"ls vagy a hevts +kzben megrepedne. A villamos izzlmpkba is kt, nagyon rvid +platinadrttal vezetik be az ramot. Ennek a kis drtocsknak a +slya a gramnak alig nhny ezredrsze, mgis az izzlmpagyrak +fogyasztjk a legtbb platint. A mu"fogak ksztse is igen sok +platint fogyaszt: venknt krlbell ktezer kilogramot. +Ujabban szvesen hasznljk a platint kszerek (gyu"ru"k, lncok) +ksztsre, brillinsok s ms drgakvek befoglalsra. + +A platina nagyobb tmbkben igen ritkn tallhat. 1843-ban +talltak egy kilenc s fl kilogramos s kso"bb egy 45 kilogramos +darabot Oroszorszgban, mindketto"t a ptervri mzeumban o"rzik. + + + + +Hogyan terjednek a betegsgek? + + +Tudja mindenki, hogy nmelyik betegsg veleszletik mr az +emberrel, ms betegsgeket pedig gy kap az letben. Azt is +tudjuk, hogy nmelyik betegsg ragads, azt teht mstl kapja az +ember. Vannak olyan betegsgek, amik nem szletnek az emberrel, +de mr egsz kicsi gyerekkorban elkezdo"dnek, mert a gyermek +vilgrahozott gyngesggel szletett,--ilyen pldul az angolkr. +Van nhny olyan betegsg is, aminek az igazi termszett mg az +orvosok se tudjk s nem tudjk azt se, mito"l kapja az +ember,--ilyen pldul a rkbetegsg. A legtbb betegsgro"l, +kivltkppen pedig a legtbb gyermekbetegsgro"l azonban mgis +tudjuk, hogy mito"l tmad, pldul a ragads betegsgekro"l, amik a +legtbb gyermeket puszttjk el. De nem elg csak azt tudnunk, +hogy mi okozza a betegsget, hanem hogyha vakodni akarunk to"le, +akkor azt is meg kell tudnunk, hogy hogyan s hol ri a +gyermekeket a ferto"zs vagy egyb baj, amito"l beteg lesz. Tudjuk +pldul, hogy kanyars gyermekhez nem szabad kzel ereszteni az +egszsges gyermeket, mert megkaphatja a betegsget. De sokszor +ltni, hogy megkapta a kanyart olyan gyermek is, aki sohase jrt +kzel kanyars beteghez. Azt is tudjuk, hogy sokszor +tdo"betegsget kap az olyan gyermek, aki krl az egsz hzban +egy tdo"beteg sincsen. Olyanrl is hallott mr mindenki, hogy +egszsges csaldban beteges gyermekek vannak s az emberek nem +igen tudjk, mito"l olyan vznk, betegesek azok a gyermekek. Azt +kell teht tudni, hogy hogyan jutnak a betegsgek a gyermek +kzelbe s hogy mito"l kell vni a gyermeket, ha azt akarjuk, +hogy egszsges maradjon. + +Azt, hogy ragads beteghez a gyermeket nem szabad kzel +ereszteni, de ha csak lehet, mg egy laksban se hagyni--mindenki +tudja. De kevesen tudjk, hogy nemcsak a betegto"l magtl lehet a +betegsget elkapni, hanem mindenkito"l, aki a betegnl jrt s mg +mindenfle trgyaktl is, amelyek a beteg kzelben voltak. A +ragads beteg csirja benne szokott lenni a beteg legtbb +vladkban, a nylban is, kivlt pedig a kitses +gyermekbetegsgek csirja terjed el knnyen, mert a kitses bo"r +kso"bben hmlik s a lehmlott bo"rdarabkk televannak a +ferto"zettel. Ebbo"l mindenki megtlheti, hogy hova mindenhova +eljuthat a ragads betegsg csirja. Ha a beteg egyet khint, mr +szertekpkd igen sok apr nylcsppt. Ezek a nylcsppk olyan +aprk, hogy alig ltni o"ket, de a betegsg csiri is olyan +kicsinyek, hogy mg a lthatatlan kis csppcskkben is ezrvel +lehetnek. A beteg zsebkendo"jre, vnkosra, ingre, takarjra +biztosan igen sok ilyen apr nylcspp kerl, de jut belo"le az +gy fjra, a beteg evo"eszkzre, tnyrjra, poharra, mg a +padlra is. Ha a beteg bo"re hmlik, akkor a lehml picike +bo"rdarabkk szerteszt hurcoldnak a szobban, lerakdnak s +flkeverednek a porral s el is lehet o"ket vinni mindennel, amire +egy kis por rfr,--vagyis jformn mindennel, ami csak megfordul +a szobban. + +Aki bent volt a ragads betegnek a szobjban, annak mr a +kezre, ruhjra, hajra juthat a beteg nylbl vagy lehmlott +bo"rbo"l. Ha letette valahov a kalapjt, azon is elvihet a +ferto"ztt porbl, de legkivlt a cipo"je talpn biztosan visz +belo"le. A ferto"zsnek pedig az a termszete, hogy vgtelenl +kevs kell csak belo"le, mris megbetegedhetik to"le az ember. +Abban az alig-alig ltsz csppcske nylban, vagy az +szrevehetetlenl apr bo"rdarabkkban a betegsget okoz bacillus +eljut az egszsges emberek kz, ha valamelyiknek a vrbe +belekerl, akkor ott elszaporodhatik, elraszthatja annak az +egsz testt s betegg teheti azt is. Egyltalban meg kell +jegyezni, hogy a bacillusok ppen gy mrgezik meg az ember +testt, mint a veszedelmes mrgek. De azzal veszedelmesebbek, +mint a mrgek, hogy lnek, teht szaporodni tudnak. A veszedelmes +mrgekbo"l is rheti az ember testt olyan kevs, amennyi mg nem +rt s ha csak ennyi ri, akkor az embernek semmi baja se lesz +to"lk. De ha a bacillusokbl jut az emberbe egy kevs, akkor azok +a testnkben szaporodni kezdenek s olyan szapork, hogy nhny +ra alatt mr milliszmra szaporodhatnak s betegg teszik az +embert. + +Ha most mr ebbo"l tudjuk, hogyan kerl az egszsges ember hzba +a ferto"zs, akkor azt is tudni kell, hogy hogyan jut bele a +gyermek (vagy az ember) testbe. A legknnyebben gy, hogy a +gyermek a ferto"ztt kzzel mosdatlanul eszik, vagy a szlo" a +gyermeket ferto"ztt kzzel eteti, vagy csak megfogja a gyermek +telt: ezen a mdon mr az telre, az tellel pedig a gyomorba +jut a ferto"zs, a bacillus. Bejuthat a ferto"zs a szoba porval +is, mert olyan apr, hogy a legfinomabb, legaprbb szemu" porban +is elkeveredik s a porral egytt szll a levego"ben, rakodik le +mindenflre, az asztalra is, a tnyrra is, az telre is s ezen +a mdon belekerlhet az emberbe. A port be is llekzi az ember, +ezzel pedig a tdejbe juthat a bacillus. + +A gyermek, kivlt az aprbb, mg olyan mdon is szerez ragads +betegsget, ahogyan a felno"tt ember, de mr a nagyobbacska +gyermek se szokott. A gyermek ugyanis sokat jtszik a fldn, a +padln, mszkl, guggol, l s a szoba porban, piszkban a +jtkt is, a kezt is jl megforgatja. Ezzel aztn a kezre +ragadhat a ferto"zs is, amikor pedig a kezt vagy a jtkt a +szjba veszi, akkor azzal a ferto"zs is a szjba jut s a +gyerek megkaphatja a betegsget. Ezrt j mentl tisztbban +tartani a gyermek kezt, kivlt a krme aljt, mert ott bjik el +legjobban minden piszok. A krmt mindig egszen rvidre kell +vgni, hogy ne frjen alja piszok s ha rvid, ha hossz, mindig +ki kell mosni, ki is piszklni. A tdo"vszt majdnem mindig ezen a +mdon szerzi a gyermek, mert a tdo"vszes betegnek a kikpsben +is benne van a ferto"zs, a kikpst pedig mindenhonnan, az +utcrl is hazaviszik az emberek a cipo"jk talpn s otthon +megferto"zik vele a padlt. A gyermek aztn felszedi a padlrl s +a maszatos kezvel beleviszi a szjba. + +Sokan azt vetik ez ellen, hogy o"k is, a testvreik, gyermekeik is +jrtak ilyen betegeknl: mgsem kaptk meg a ragadsnak mondott +betegsget. Csakhogy tudni kell azt is, hogy nem minden +ferto"zsbo"l lesz betegsg. Sok ember ugyanis ellene tud llni a +bacillusok mrgnek, az ember egszsges vre sokszor le tudja +gyo"zni a ferto"zst s ilyenkor az ember nem lesz beteg, ha bele +is kerl a testbe a bacillus. Megesik az is, hogy valaki +llandan, folyvst hordja magval a ferto"zst, sokan meg is +kapjk to"le a betegsget, o" maga azonban egszsges marad. Ezt +azonban senki sem tudhatja magrl elo"re. Ezrt j, ha mindenki a +legnagyobb vatossggal s vigyzattal viselkedik. Ahol valakinek +ragads betegsge volt, ottan mindenfle dolgokon--gyon, +ruhafln, meg amit a beteg csak hasznlt--rajta maradhat j +sokig a ferto"zs s amikor pldul a kitses, kanyars gyermek +mr rgen meggygyult, mg mindig megkaphatja a betegsget +ezekto"l a trgyaktl egy msik gyermek. Ha teht valahol ragads +beteg volt s az meggygyult, akkor mindent, amit csak lehet, +lggal le kell siklni, vagy lgban kimosni, amit pedig gy se +lehet, azt legalbb jl ki kell szello"ztetni, kitenni a levego"re, +a tiszta napvilgra. A nem ragads betegsgekro"l nem mindig lehet +megmondani, hogy hogyan kapja a gyermek, de annyit ezekro"l is +kell tudni, hogy minden betegsget az kap knnyebben, aki +gyngbb s aki egszsgtelenebb mdon l. A meghu"lsre r szoks +fogni mindenfle betegsget s sokan ezrt gy vigyznak a +gyermekre (meg magukra is), hogy a szlto"l is vjk, mindig +benntartjk a szobban, mindenfle ruhkba, kendo"kbe bugyolljk, +ha mr egyszer ki muszj engedni, a szobba pedig sohase engedik +be a friss levego"t. Ezen a mdon pedig nem vakodni lehet a +meghu"lsto"l, hanem inkbb biztos betegsget lehet szerezni. Mert +akit ezen a mdon elknyeztetnek, az aztn egyetlenegy friss +szello"to"l vagy az gynevezett lgvonattl (cgtl, amint mondani +szoks) beteg is lesz tstnt. A meghu"ls ellen nincs ms +vdelem, mint az edzs, vagyis az, hogy a testnket +hozzszoktatjuk a hideghez s a friss levego"hz. Sokat kell +szello"ztetni, mindennap friss levego"re kell vinni vagy ereszteni +a gyermeket. Meg is kell mosdatni mindennap hideg vizzel, mg +pedig nemcsak az arct, hanem az egsz testt teto"to"l talpig. + +A hajt is tisztn kell tartani a gyermeknek. A fik haja rvid +legyen s a gyermek mossa meg mindennap ppen gy, mint az arct +s a kezt. A lnyok hajt is legjobb mentl tbbszr megmosni, +kivlt betegsg utn, mert a haj kztt sokig megmaradhat valami +ferto"zo" piszok. Termszetes, hogy a beteg ember cskjtl is +betegsget lehet kapni. Aki teht beteg, az sohase cskolja meg a +gyermeket, a ms gyermekt pedig ne cskolja meg az ember sohase +s tantsa meg a maga gyermekt is, hogy ne engedje magt idegen +emberekto"l megcskolni. + +Az is nyilvnval, hogy aki srt, bort vagy akrmilyen +plinkaflt ad a gyermeknek, az mrget, betegsget ad neki. A +gyermeknek csak vizet vagy tejet szabad inni adni. + + + + +Szchenyi Istvn + +(4) Az orszg jjszervezse. Szchenyi alkotsai + + +Amikor Dessewffy Jzsef a maradiak nevben harcra kelt az jtk +ellen, Szchenyi flvette az odadobott keztyu"t s megvvta a +harcot. A rgi rendhez ragaszkod uraknak vitairattal felelt +1831-ben. Ennek a knyvnek a cme: Vilg. Fegyverl vlasztotta, +amit gy a cmlapra rt: a vilgossgot. Amiket a Hitel lapjain +az orszg trsadalmi kpro"l megrajzolt, azokat tfesti a +Vilgban llami kzletnkre. + +Brlatot mondott o"si kzigazgatsi berendezkedsnkro"l: +llamletnket ez >>rtul eldarabolja<< t prt, hat valls, tz +nemzetisg s 52 vrmegye kzt, nem szmtva a kln terleteket +s a szabad vrosokat. De ellenttek ltal idegenti el egymstl +az o"si nemessget is. A jvendo" birtokosok--gymond--jratlanok a +hazai dolgokban s nem tudjk megszolglni a haztl kapott +javakat. Lelkileg tova is szakadoznak a magyarsgtl s odaknn +kltik a pnzt, mert itthon nincs md, amivel az lland +tartzkodst maguknak kellemess tehetnk. Ellenttk a +kznemessg, mely a klfldet nem ismeri, a hazai llapotokat +tlbecsli, idegen tallmnyokrl fogalma sincs s az ujtsok +ellen elvakultan kzd. A polgrelem nagyobbrszt nem magyar s a +kivltsgos rendek nem desgetik magukhoz. A parasztsg sok +nemzetbelire van tagolva s ebben a magyar, legszebb fajta br, +gyengn szaporodik, mg a tbbi fajta szapora, >>mint gomba az +erdo"m<<. Hitletnkben gy ll szemkzt a protestns a +katolikussal, mint az >>angol s gallus<< egymssal s alig van +trsaskr vagy intzet, >>vallsi irgykeds rdgto"l ment<<. Ily +viszonyok kzt vajmi nehz a nemzet nagysgt kifejleszteni. Mert +kisebbszeru" ideiglenes javtsok mitsem rnek: a beadott szer +elgo"zlgvn, a test mg bgyadtabb s a fjdalom geto"bb lesz. +Gykeres javtsrl pedig az a kztudat, hogy azzal sarkalatos +trvnyeink ellenkeznek. + +Politikai reformok dolgban srgo"snek tartja a kzteherviselst, +hogy a nemessg is adzzk, pnzzel vltva meg a vradt: a +katonskodst. Javallja tovbb Szchenyi a jobbgyok +flszabadtst a robot s dzsma all, a fldesurak +krtalantsval. Nagy slyt helyez az rtelmisg elterjedsre, +mert a mu"veltsg slya leginkbb fkezheti a knyuralmat s +megszerezheti a nemzeti fggetlensg msik biztostkt: a +vagyont s vele a jltet. + +[Illustration: Jzsef ndor + +Szchenyit a >>Vilg<< cmu" knyvnek megjelense utn kinevezte +Pestmegye tblabrjnak. Ezt a pldt a tbbi megyk is +kvettk.] + +Szerencsre--rja--a magyar nem egy kilt, megvnlt nemzet, +melynek csak multja becses, inkbb Eurpa legifjabb nemzete, mely +trtnelmben kisdedkort lte s nagy hivatsa ezutn +kvetkezik. Nyolcszz vig--gymond--ez orszg kzlete >>kis urak +s szegny kirlyok trtnete volt<<, nem pedig a nemzet. Mg +Nagy Lajos s Mtys kort sem tartja megbmulni valnak. Fnyes +s dicso" kort o" a jvo"to"l vr s erre hajtan a magyart +elo"kszteni, flnevelni. >>A magyar egy gyermeknp; most semmi, +de minden lehet, mert lelki s testi ero" rejtekezik fiatal +keblben<<. + +Szmot vet a kormnyhatalommal s flttelezi rla, hogy a +nemzeti feljulsnak gtat vetni nem ll rdekben. Valaha ms +volt e hatalom politikja: hogy egyszeru"stse a birodalmi +kormnyzatot, egy nagy egszbe prblta egyestni a magyarsgot a +tbbi rszekkel. De a cl: az sszeolvaszts mindig sikertelen +maradt s mr fel is hagyott vele. + +Szchenyi a maga eszmit ez alapon most kiszlesti. A nemzeti +kaszin mintjra szervezni kvnja a trsasletet vidki +vrosainkban is. Egyesletekbe kszl tmrtni a mezo"gazdasgi +ero"ket: lerakja a pesti Kztelek alapjt, krltte a gazdakrk +orszgos hlzatval. Felveti a rszvnytrsulati zlet krdst, +mellyel nagy vllalkozsok egsz sora volna indthat. +Rszvnyto"kvel szndkozik Pestnek lland hidat s lland +sznhzat adni. Tervezi azt is, hogy nagy vizeink szablyozsra +trsasgok alakuljanak, a Dunra go"zhajzst vezessenek s a +fiumei tengerblig ko"tat akar vgatni a Karszt ko"hegyein t. + +Avatott brlk most azt kvntk to"le, adja elo" pontrl-pontra +val sorrendben, amit az orszggyu"lsen legott trgyalni lehet, +mert mr megrtek a rgtni megoldsra. Eleget tett ennek a +krsnek is s 1833-ban kiadta harmadik nagy mu"vt: a +Stdiumot-ot. + +Ez trvnyhozsi feladatokrl szl, amiket tizenkt pontba +foglal: + +1. Rendezni kell a hitelkpessg s a hitelforrsok krdseit. + +2. Meg kell szntetni az elavult o"sisgt, mely miatt a +fldbirtok nem lehet jelzlogg s a nemes csaldok nem jutnak +hitelhez. + +3. A jobbgynppel meg kell vltatni a terheit, hogy +megszabaduljon to"lk s a nemessg krptlst kapjon rtk. + +4. A birtokkpessget mindenkire ki kell terjeszteni. + +5. Trvny elo"tt legyen mindenki egyenlo": mgns a nemessel s a +ketto" a nemtelennel (gy neveztk akkoriban azokat, akik nem +tartoztak a nemessghez). + +[Illustration: A cenki Szchenyi-kastly + +Szchenyi Istvn grf a sopronmegyei cenki kastlyban tlttte a +piheno"napjainak nagy rszt. Cenk krnykn honostotta meg a +selyemherny-tenysztst, amely akkoriban mg jsg volt +Magyarorszgon.] + +6. Jobbgyi perekben a parasztok vlaszthassanak tiszti gyszt, +rdekeiknek kzkltsgen val kpviselsre. + +7. A nemessg vegyen arnylagos rszt a hzi pnztr s az +orszggyu"ls kltsgeinek viselsbo"l. + +8. A forgalmi gyek tartozzanak ezentl orszggyu"ls el. + +9. Sznjn meg minden egyedrsg, ch-s rtkszably. + +10. A trvny s az orszggyu"ls nyelve ezentl csakis magyar +lehessen. + +11. Magyarorszgon ne kormnyozzon ms, mint a magyar +helytarttancs; az udvari kancellrikat szortsk a kzs gy +intzsre. + +12. Legyen eltiltva minden titkossg a bri trgyalsoknl s az +tletek kihirdetsnl. + +Szchenyi ezzel a mu"vvel az gynevezett haladprt lre llt s +pontozataiban hrom orszggyu"lsnek szabott teendo"t. + +s amit megkezdett tollal, hamar bevltotta tettekkel. Eddigi +alkotsai: a lverseny, akadmia s nemzeti kaszin utn +belefogott legnagyobb vllalataiba: a Vaskapu-szablyozsba, a +dunai go"zhajzsba s a pesti Lnchd megptsbe. Fradhatatlan +erlyvel, sokoldalsgval s nfelldoz munkssgval nemcsak +a kznsg elo"tt, hanem a meglepett hatalom elo"tt is Szchenyi +volt ekkoriban a magyar nemzet vezre. + +[Illustration: Vsrhelyi Pl kivl tuds mrnk ksztette +Szchenyi felszltsra az aldunai Vaskapu-szablyozs terveit. +Az aldunai hajz-tnak, amelyet 1835-ben nyitottak meg, mai +napig is Szchenyi-t a neve.] + +A Dunt tszr jrta be mrnkeivel. Adatokat gyu"jttt, +felvteleket vgzett a folyam mocsrterleteiro"l, a kazni szoros +s a hrom aldunai zuhatag viszonyairl. Tanulmnyozta a +forgalom, rk s vmok gyt a magyar s a trk partokon. A +szablyoz munka pnzgyi nehzsgek miatt sokig fennakadt, mert +a kormny cserben hagyta. De Szchenyi csggedetlenl folytatta +tanulmnyait a Dunn s mellkfolyin a go"zhajval jrhatsg +szempontjbl s a Szva, meg a Kulpa szablyozst is belevonta +terveibe, hogy az Alfldro"l a tengerig sszekttetst ltestsen. + +A go"zhajzst osztrk to"kvel teremtette meg s ha magyar +szakero"k hinyban magyar-lbra nem is llthatta azt, +gondoskodott, hogy a partjaink mentn jr hajk magyar nevet +kapjanak, az igazgatsg fo"intzete Pesten telepljn meg s +budn elso"rendu" hajgyrral tli kikto"t ptsenek. De figyelme +kiterjedt a balatoni go"zhajzsra is: megpttette az elso" tavi +naszdot, a Himfy-t s kso"bb ennek trst, a flszzadon t +zemben maradt Kisfaludy nevu" hajt. + +[Illustration: Szchenyi Istvn grf 1835-ben] + +A pesti ll hd gye rajong lelkesedssel tlttte el. Attl +vrta Buda s Pest majdani egyestst. Prfta szeme a jvo"be +ltott s oly mu"vet akart arra hagyni, mely a leendo" +vilgvrosnak szz v mulva is dsze s bszkesge legyen. +Nyolcszor utazott Angliba, megllapodni a nagytuds Clark dm +mrnkkel, a mersz szerkezetu" fggo"hd tervben, mely akkor +vilgcsodnak vlt be. s hogy a lnchd forgalmt a budai parton +lebonyolthassa, tfuratta a vrhegyet az alagttal. + +risi elfoglaltsga mellett kiterjesztette szz ms feladatra is +a figyelmt. A vidki kaszink megalaktsval szervezetet adott +a vidk trsadalmnak. Megalaktotta az llattenyszto" +trsulatot, melybo"l kso"bb az Orszgos Gazdasgi Egyeslet no"tte +ki magt. + +Alaptja lett a Fldhitelintzetnek, rszt vett az elso" magyar +biztost trsasg, a pesti hazai elso" takarkpnztr s az elso" +go"zmalom megalkotsban. Indt lpseket tett, hogy ltrejjjn +ndori vdnksg alatt a Jzsef-mu"egyetem. Nagy tervei voltak a +nemzeti sznjtk gyben s dszes pletet sznt neki a +Dunaparton. Foglalkozott Buda s Pest jvendo"jvel: srgette a +vrosrendezst, a klterlet befstst, a Duna kt partjn +krlfoly kereskedelmi csatornk, nagy rkikto" ptst. + +Ennyi gond s munka mellett rrt megrni buzdt cikkeit az +ujsgokban, jelentst a Dunrl, a Lnchdrl, rtekezseit az +olcs hzakrl, laksberendezsekro"l stb. Szmtsuk ehhez roppant +elfoglaltsgt az 1830--1840-iki orszggyu"lseken, hol a +gazdasgi s hiteltrvnyek az o" javaslata szerint kszltek el: +gy kapunk nmi fogalmat arrl az risi szellemi munkrl, amit +ez vek alatt Szchenyi pihens nlkl elvgzett. + +(Folytatjuk) + +Szerkeszti: RKAY KALMAN, az Orszgos Kzmu"velo"dsi Tancs +alelnke Kiadhivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon +108--84 Budapest, az ATHENAEUM irodalmi s nyomdai +rszvnytrsulat nyomsa + + + + + +End of the Project Gutenberg EBook of Vasrnapi Knyv, by Anonymous + +*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASRNAPI KNYV *** + +***** This file should be named 20942-0.txt or 20942-0.zip ***** +This and all associated files of various formats will be found in: + http://www.gutenberg.org/2/0/9/4/20942/ + +Produced by Tams Rth and the Online Distributed Proofreading Team. + +Updated editions will replace the previous one--the old editions +will be renamed. + +Creating the works from public domain print editions means that no +one owns a United States copyright in these works, so the Foundation +(and you!) can copy and distribute it in the United States without +permission and without paying copyright royalties. Special rules, +set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to +copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to +protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project +Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you +charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you +do not charge anything for copies of this eBook, complying with the +rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose +such as creation of derivative works, reports, performances and +research. They may be modified and printed and given away--you may do +practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is +subject to the trademark license, especially commercial +redistribution. + + + +*** START: FULL LICENSE *** + +THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE +PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK + +To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free +distribution of electronic works, by using or distributing this work +(or any other work associated in any way with the phrase "Project +Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project +Gutenberg-tm License (available with this file or online at +http://gutenberg.org/license). + + +Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm +electronic works + +1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm +electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to +and accept all the terms of this license and intellectual property +(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all +the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy +all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession. +If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project +Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the +terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or +entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8. + +1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be +used on or associated in any way with an electronic work by people who +agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few +things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works +even without complying with the full terms of this agreement. See +paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project +Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement +and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic +works. See paragraph 1.E below. + +1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation" +or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project +Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the +collection are in the public domain in the United States. If an +individual work is in the public domain in the United States and you are +located in the United States, we do not claim a right to prevent you from +copying, distributing, performing, displaying or creating derivative +works based on the work as long as all references to Project Gutenberg +are removed. Of course, we hope that you will support the Project +Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by +freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of +this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with +the work. You can easily comply with the terms of this agreement by +keeping this work in the same format with its attached full Project +Gutenberg-tm License when you share it without charge with others. + +1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern +what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in +a constant state of change. If you are outside the United States, check +the laws of your country in addition to the terms of this agreement +before downloading, copying, displaying, performing, distributing or +creating derivative works based on this work or any other Project +Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning +the copyright status of any work in any country outside the United +States. + +1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: + +1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate +access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently +whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the +phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project +Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed, +copied or distributed: + +This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with +almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or +re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included +with this eBook or online at www.gutenberg.org + +1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived +from the public domain (does not contain a notice indicating that it is +posted with permission of the copyright holder), the work can be copied +and distributed to anyone in the United States without paying any fees +or charges. If you are redistributing or providing access to a work +with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the +work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1 +through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the +Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or +1.E.9. + +1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted +with the permission of the copyright holder, your use and distribution +must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional +terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked +to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the +permission of the copyright holder found at the beginning of this work. + +1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm +License terms from this work, or any files containing a part of this +work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. + +1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this +electronic work, or any part of this electronic work, without +prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with +active links or immediate access to the full terms of the Project +Gutenberg-tm License. + +1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, +compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any +word processing or hypertext form. However, if you provide access to or +distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than +"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version +posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org), +you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a +copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon +request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other +form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm +License as specified in paragraph 1.E.1. + +1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, +performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works +unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. + +1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing +access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided +that + +- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from + the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method + you already use to calculate your applicable taxes. The fee is + owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he + has agreed to donate royalties under this paragraph to the + Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments + must be paid within 60 days following each date on which you + prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax + returns. Royalty payments should be clearly marked as such and + sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the + address specified in Section 4, "Information about donations to + the Project Gutenberg Literary Archive Foundation." + +- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies + you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he + does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm + License. You must require such a user to return or + destroy all copies of the works possessed in a physical medium + and discontinue all use of and all access to other copies of + Project Gutenberg-tm works. + +- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any + money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the + electronic work is discovered and reported to you within 90 days + of receipt of the work. + +- You comply with all other terms of this agreement for free + distribution of Project Gutenberg-tm works. + +1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm +electronic work or group of works on different terms than are set +forth in this agreement, you must obtain permission in writing from +both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael +Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the +Foundation as set forth in Section 3 below. + +1.F. + +1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable +effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread +public domain works in creating the Project Gutenberg-tm +collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic +works, and the medium on which they may be stored, may contain +"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or +corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual +property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a +computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by +your equipment. + +1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right +of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project +Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project +Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project +Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all +liability to you for damages, costs and expenses, including legal +fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT +LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE +PROVIDED IN PARAGRAPH F3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE +TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE +LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR +INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH +DAMAGE. + +1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a +defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can +receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a +written explanation to the person you received the work from. If you +received the work on a physical medium, you must return the medium with +your written explanation. The person or entity that provided you with +the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a +refund. If you received the work electronically, the person or entity +providing it to you may choose to give you a second opportunity to +receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy +is also defective, you may demand a refund in writing without further +opportunities to fix the problem. + +1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth +in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER +WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO +WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. + +1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied +warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages. +If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the +law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be +interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by +the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any +provision of this agreement shall not void the remaining provisions. + +1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the +trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone +providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance +with this agreement, and any volunteers associated with the production, +promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works, +harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees, +that arise directly or indirectly from any of the following which you do +or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm +work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any +Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause. + + +Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm + +Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of +electronic works in formats readable by the widest variety of computers +including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists +because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from +people in all walks of life. + +Volunteers and financial support to provide volunteers with the +assistance they need, is critical to reaching Project Gutenberg-tm's +goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will +remain freely available for generations to come. In 2001, the Project +Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure +and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations. +To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation +and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4 +and the Foundation web page at http://www.pglaf.org. + + +Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive +Foundation + +The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit +501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the +state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal +Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification +number is 64-6221541. Its 501(c)(3) letter is posted at +http://pglaf.org/fundraising. Contributions to the Project Gutenberg +Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent +permitted by U.S. federal laws and your state's laws. + +The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S. +Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered +throughout numerous locations. Its business office is located at +809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email +business@pglaf.org. Email contact links and up to date contact +information can be found at the Foundation's web site and official +page at http://pglaf.org + +For additional contact information: + Dr. Gregory B. Newby + Chief Executive and Director + gbnewby@pglaf.org + + +Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg +Literary Archive Foundation + +Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide +spread public support and donations to carry out its mission of +increasing the number of public domain and licensed works that can be +freely distributed in machine readable form accessible by the widest +array of equipment including outdated equipment. Many small donations +($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt +status with the IRS. + +The Foundation is committed to complying with the laws regulating +charities and charitable donations in all 50 states of the United +States. Compliance requirements are not uniform and it takes a +considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up +with these requirements. We do not solicit donations in locations +where we have not received written confirmation of compliance. To +SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any +particular state visit http://pglaf.org + +While we cannot and do not solicit contributions from states where we +have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition +against accepting unsolicited donations from donors in such states who +approach us with offers to donate. + +International donations are gratefully accepted, but we cannot make +any statements concerning tax treatment of donations received from +outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. + +Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation +methods and addresses. Donations are accepted in a number of other +ways including checks, online payments and credit card donations. +To donate, please visit: http://pglaf.org/donate + + +Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic +works. + +Professor Michael S. Hart is the originator of the Project Gutenberg-tm +concept of a library of electronic works that could be freely shared +with anyone. For thirty years, he produced and distributed Project +Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support. + + +Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed +editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S. +unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily +keep eBooks in compliance with any particular paper edition. + + +Most people start at our Web site which has the main PG search facility: + + http://www.gutenberg.org + +This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, +including how to make donations to the Project Gutenberg Literary +Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to +subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. diff --git a/20942-8.zip b/20942-8.zip Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..944f63a --- /dev/null +++ b/20942-8.zip diff --git a/20942-h.zip b/20942-h.zip Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..0988397 --- /dev/null +++ b/20942-h.zip diff --git a/20942-h/20942-h.htm b/20942-h/20942-h.htm new file mode 100644 index 0000000..7f7300a --- /dev/null +++ b/20942-h/20942-h.htm @@ -0,0 +1,1131 @@ +<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN"> +<html> + <head> + <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html;charset=iso-8859-1"> + <title> + The Project Gutenberg eBook of Vasárnapi Könyv, by AUTHOR. + </title> + <style type="text/css"> +/*<![CDATA[ XML blockout */ +<!-- + p { margin-top: .75em; + text-align: justify; + margin-bottom: .75em; + } + h1,h2,h3,h4,h5,h6 { + text-align: center; /* all headings centered */ + clear: both; + } + hr { width: 33%; + margin-top: 2em; + margin-bottom: 2em; + margin-left: auto; + margin-right: auto; + clear: both; + } + table {margin-left: auto; margin-right: auto;} + body{margin-left: 10%; + margin-right: 10%; + } + .pagenum { /* uncomment the next line for invisible page numbers */ + /* visibility: hidden; */ + position: absolute; + left: 92%; + font-size: smaller; + text-align: right; + } /* page numbers */ + .linenum {position: absolute; top: auto; left: 4%;} /* poetry number */ + .blockquot{margin-left: 5%; margin-right: 10%;} + .sidenote {width: 20%; padding-bottom: .5em; padding-top: .5em; + padding-left: .5em; padding-right: .5em; margin-left: 1em; + float: right; clear: right; margin-top: 1em; + font-size: smaller; color: black; background: #eeeeee; border: dashed 1px;} + .bb {border-bottom: solid 2px;} + .bl {border-left: solid 2px;} + .bt {border-top: solid 2px;} + .br {border-right: solid 2px;} + .bbox {border: solid 2px;} + .center {text-align: center;} + .smcap {font-variant: small-caps;} + .u {text-decoration: underline;} + .caption {font-weight: bold;} + .figcenter {margin: auto; text-align: center;} + .figleft {float: left; clear: left; margin-left: 0; margin-bottom: 1em; margin-top: + 1em; margin-right: 1em; padding: 0; text-align: center;} + .figright {float: right; clear: right; margin-left: 1em; margin-bottom: 1em; + margin-top: 1em; margin-right: 0; padding: 0; text-align: center;} + .footnotes {border: dashed 1px;} + .footnote {margin-left: 10%; margin-right: 10%; font-size: 0.9em;} + .footnote .label {position: absolute; right: 84%; text-align: right;} + .fnanchor {vertical-align: super; font-size: .8em; text-decoration: none;} + .poem {margin-left:10%; margin-right:10%; text-align: left;} + .poem br {display: none;} + .poem .stanza {margin: 1em 0em 1em 0em;} + .poem span.i0 {display: block; margin-left: 0em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;} + .poem span.i2 {display: block; margin-left: 2em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;} + .poem span.i4 {display: block; margin-left: 4em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;} + // --> + /* XML end ]]>*/ + </style> + </head> +<body> + + +<pre> + +The Project Gutenberg EBook of Vasrnapi Knyv, by Anonymous + +This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with +almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or +re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included +with this eBook or online at www.gutenberg.org + + +Title: Vasrnapi Knyv + 1914. Elso flv 10. fzet + +Author: Anonymous + +Editor: Klmn rkay + +Release Date: March 30, 2007 [EBook #20942] + +Language: Hungarian + +Character set encoding: ISO-8859-1 + +*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASRNAPI KNYV *** + + + + +Produced by Tams Rth and the Online Distributed Proofreading Team. + + + + + +</pre> + +<h1>Vasárnapi Könyv</h1><p><span class='pagenum'><a name="Page_1" id="Page_1">[Pg 1]</a></span></p> +<h3>Kiadja az Országos Közművelődési Tanács</h3> +<h3>1914. Első félév 10. füzet</h3> +<hr style="width: 65%;" /> +<h2><b>Az ólombetük gyártása</b></h2> +<p>A könyvnyomtatáshoz szükséges betüket ólomból,—ólom, antimon és +cink keverékéből—öntik. Az öntést eleintén kézi szerszámmal +végezték, de most már ezt a munkát is gépek végzik el. Amikor az +egyes, különálló ólombetü öntésének módját feltalálták, +voltaképpen ezzel egyidejüen találták fel a könyvnyomtatást is. +Mert a könyvnyomtatásnak valójában az volt az alapja, hogyan +lehetséges olyan betükből kiszedni a sajtóba kerülő szöveget, +amelyeket a nyomtatás után külön széjjelszedve, más könyvekhez is +felhasználhassanak.</p> +<p>Azelőtt fába vagy vékony cinklemezbe vésték a könyvek és egyéb +nyomtatványok sorait. Ezt azután máshoz, mint ugyanazon könyv +vagy nyomtatvány második vagy harmadik kinyomtatásához, nem is +használhatták. A különálló ólombetü volt tehát a megindítója a +könyvnyomtatás fejlődésének, ez tette lehetségessé már abban a +régi időben a könyvnek az elterjedését. Mivel pedig az ólombetü +nem is volt drága, a nyomtatott könyvhöz meglehetősen olcsó áron +sok ember hozzájuthatott.</p> +<p>A könyvnyomtatás feltalálása után vagy háromszáz esztendeig maguk +a könyvnyomtató mesterek űzték a betüöntés mesterségét is. +Legalább száz esztendeig az öntéshez való betüformákat is maguk +metszették és csak azután vált a betümetszés különálló +mesterséggé. Ezt azután olyan tanult mesterek mívelték, hogy a +betümetszést az idők folyamán igazi művészi tökéletességre +emelték. Évszázadokkal ezelőtt Magyarországon híres betüöntők és +betüvésők voltak Tótfalusi Kis Miklós és Kaproncai Nyerges Ádám. +Tótfalusi Kis Miklós Hollandiában tanulta a betümetszés és a +könyvnyomtatás mesterségét és az elsők között volt, akik az +újfajta ipart hazánkban meghonosították.</p> +<p>A kezdetleges kézi betüöntő szerszám alakja harapófogóhoz +hasonlított, azzal a különbséggel, hogy ahol a harapófogó éles +hegyben végződik, ott a betüöntő szerszám két négyszögletes, +lapos formában csukódott össze. Elől kis lyuk volt a szerszámon, +ahol kis kanalakkal a folyós ólmot öntötték a szerszámba és az +<span class='pagenum'><a name="Page_2" id="Page_2">[Pg 2]</a></span>oldalában erősítették meg azt a kis formát, amelybe a betünek +homorú képe volt bevésve. Ezt a homorú formát <em style="letter-spacing:0.3em">betüodornak</em> hívták, +a másik formát pedig, amelyre a betünek domború képét vésték és +amellyel a homorú formát ütötték a rézből készült odorba, +<em style="letter-spacing:0.3em">betükölyünek</em> nevezték. A betümetszők vésték kemény vasszeg tompa +hegyére a betü domború formáját és azon készítették a betüodort +is. Az öntésnél a folyós ólom a betüodor homorú formájában +megszilárdult, az ólmon a betü formája domború alakot kapott és +miután lecsiszolták róla az öntésnél kapott ólomcsapocskákat, +készen volt az ólombetü. Ezzel az eljárással igen lassan ment a +betü öntése. Minden egyes betü kiöntése után fel kellett nyitni +az öntő-szerszámot, ki kellett belőle venni a kiöntött betüt és a +kis homorú formát, az odort is. Azután az odort újra +belehelyezni, a szerszámot újra becsukni ... így folytathatták +lassan az öntést. Ilyen lassú eljárással a legügyesebb +betüöntőmester sem önthetett egy nap alatt 1500 betünél többet, a +betüöntésnek ez a módja mégis igen sok ideig életben maradt.</p> +<center><img src="images/Image1.jpg" width="678" height="448" alt="A teljes betüöntőgép: Johnson és Atkinson +szerkezete" /></center> +<p><b>A teljes betüöntőgép: Johnson és Atkinson +szerkezete</b></p> +<p>Ez az öntőgép önműködően, emberi beavatkozás nélkül, önti, +csiszolja, tisztítja, egyenletes magasságúra gyalulja és sorba +szedi a kész betüanyagot. Naponként húszezer, de esetleg +<span class='pagenum'><a name="Page_3" id="Page_3">[Pg 3]</a></span>harminc-vagy negyvenezer betüt is lehet készíteni rajta.</p> +<center><img src="images/Image2.jpg" width="454" height="333" alt="A betüöntögyár műhelye" /></center> +<p><b>A betüöntögyár műhelye</b></p> +<p>A műhelyben a különféle szerkezetű öntőgépeken kívül csiszoló-és +mérőeszközök és magasságszabályozó gyaluk is vannak.</p> +<p>Az idő haladásával mind több és több ember vásárolt könyveket, több +betüre volt szükségük a könyvnyomtatóknak és a kézi betüöntőszerszámmal +nem tudták elég gyorsan és megfelelő mennyiségben kielégíteni a +betüszükségletet. A szükség több embert olyan gépnek a feltalálására +buzdított, amely a kézi eljárás fölöslegessé tevésével, alaposan +meggyorsítja a betüöntést. <em style="letter-spacing:0.3em">Wing Vilmos</em> és <em style="letter-spacing:0.3em">White Éliás</em> angol gépészek már +az 1805. esztendőben szerkesztettek betüöntőgépet, de az első, valóban +használható betüöntő-gépet csak 1838-ban találta föl <em style="letter-spacing:0.3em">Bruce Dávid</em> az +északamerikai Brooklynban. Ez a betüöntőgép a kéziöntéstől azzal +különbözött, hogy az öntést gyorsabbá tette, de a betü ebből sem jött ki +használható, kész állapotban. Ezeken a betükön is megmaradtak az +ólomcsapok és a csingák, nem voltak egyforma magasak, amikor a gépből +kipotyogtak és csak hosszas mérés és gyalulás után kerültek használható +állapotba.</p> +<center><img src="images/Image3.jpg" width="543" height="477" alt="A Foucher-féle öntőgép" /></center> +<p><b>A Foucher-féle öntőgép</b></p> +<p>A gép motoros hajtásra és gázfűtésre alkalmas: nagyobb betüalakok +<span class='pagenum'><a name="Page_4" id="Page_4">[Pg 4]</a></span>tömeges öntésére való.</p> +<p>A tökéletes betüöntőgépet, amely a betüket önmagától önti, a +csingákat letördeli, a betüket csiszolja, legyalulja és +sorrendbeszedi, 1853-ban <i>Johnson</i> és <i>Atkinson</i> nevű mérnökök +találták föl Angolországban, utóbb pedig a szerkezetén az +amerikai <i>Hepburn</i> javított egyetmást, amivel a gépet +egyszerűsítette. Ez a gép hamar elterjedt egész Európában. A +legutóbbi időben, még tökéletesebbé, használhatóbbá és +szerkezetét egyszerűbbé tette <i>Foucher</i> Parisban és <i>Küstermann</i> +Berlinben. Ezekkel a gépekkel naponként 30 ezer betüt is ki lehet +önteni, annál többet, mennél kisebb alakúra öntik.</p> +<p>Az emberi elme azonban nem nyugszik, folyton újat és jobbat akar +és ezért különféle módszerekkel egyre tökéletesítik a géppel való +öntés módját is. Az újabb gépek között említésre méltó az +úgynevezett körforgó (rotációs) betüöntőgép, amelyet <i>Wicks</i> nevű +angol tökéletesített és amely 60 ezer betüt is kiönt óránként. A +gép főrésze egy kerék, amelynek kerületén száz betünek a homorú +lenyomata van meg és a nyomó szivattyú folytonosan fecskendi az +ólmot a kerék homorú betüformáiba. Mikor a folyékony ólomanyag +lehül és megszilárdul, a gép önműködően löki ki a kész betüket.</p> +<p>A nyomdaipar az utóbbi évek során úgy fejlődött, hogy a +könyvnyomdákban a betüszedést már nem kézzel végzik, hanem +javarészt szedőgépeket használnak. A szedőgépek szerkezete első +pillantásra az írógépekhez hasonlít: a szedő a gép előtt ül és az +egyes betüknek megfelelő billentyűket leüti. A billentyűk leütése +után a szükséges betük egymás mellé állanak. Minden egyes +billentyű leütésekor más-más betüodor (vagy amint a nyomdászok +mondják: matrica) kerül elő. A matrica kis rézlapocska, amelyen a +megfelelő betü bemélyített képe látható.</p> +<p>A szedőgéppel külön öntőgép van kapcsolatban, amely a +betümintáknak megfelelő betüalakokat ólomanyagból kiönti. Ha +ugyanis a szedőgépen már annyi rézlapocska sorakozott egymás +mellé, amennyit egy-egy sornak megszabott szélessége megkíván, +akkor a »matricasor« az öntőszerkezet elé jut. Az öntőszerkezet a +rézlapocskák bemélyített mintáinak megfelelő betüalakokat egy +tömör darabban ólomból kiönti és egyúttal kellő magasságúra +gyalulja, lecsiszolja. Némelyik betüszedőgép olyan, hogy a +betüöntőszerkezet együtt van vele, némelyik pedig olyan, hogy +külön van a szedőgép (ez szedi ki a betümintákat) és külön az +öntőgép (ez önti ki a betüminták szerint a betüket).</p> +<center><img src="images/Image4.jpg" width="445" height="378" alt="A szedőgép" /></center> +<p><b>A szedőgép</b></p> +<p>a jobboldalon látható billentyűk leütése után a kívánt szöveget +mindjárt sorokban önti ki. A billentyűk megnyomására a megfelelő +betüminta az öntőkészülék elé ugrik, a következő betüminta +melléje kerül, a másik ismét melléje és így tovább. A +betümintákra az öntőkészülék ólmot önt, mire az ólomból kialakul +a betüsor.<span class='pagenum'><a name="Page_5" id="Page_5">[Pg 5]</a></span></p> +<p>Látnivaló tehát, hogy az új szerkezetű szedőgépek az egyes, kész +betüalakokat feleslegessé teszik, mert a szöveget nemcsak +kiszedik, hanem egy tömör darabban ólomból mindjárt ki is öntik. +A nyomtatás elvégzése után ezeket az ólomsorokat beolvasztják, +tisztítják és új fémmel vegyítve, megint öntésre használhatják.</p> +<hr style="width: 65%;" /> +<h2><b>A kisebb adók</b></h2> +<p><b>A szállítási adó</b></p> +<p>A vasutakon utazó személyeknek és a szállított árúknak +Magyarország területén való szállításáért szállítási adót kell +fizetni. A szállítási adó személyek és utimálhák szállításáért a +viteldíjnak t8 százalékát, gyorsárúkért a szállítási díjnak 7 +százalékát, a közönséges teherszállítmányért pedig a szállítási +díjnak 5 százalékát teszi ki.</p> +<p>Az adó fizetésére a törvény az utasokat és a szállítókat +kötelezi. A szállítási adót az utasoktól a szállítási díjjal +együtt a vasút szedi be és adja be az állami pénztárba. A legtöbb +ember nem is tudja, hogy mikor a vasuti jegyét megváltotta, +mindjárt szállítási adót is fizetett, mely benne foglaltatik a +vasuti jegy árában.</p> +<p>A helyiérdekű vasutak az engedélyezésüktől számított tíz évig, a +közuti vasutak pedig (Budapesten a villamos vasutak) föltétlenül +mentesek a szállítási adótól. Adómentességben részesülnek még +Budapesten a személyszállító dunai csavargőzösök is. A törvény +értelmében csak a vasuti szállítás esik adó alá, a hajószállítás +használata adómentes.</p> +<p><b>A bányaadó</b></p> +<p>A tényleg művelt bányák, kőszénbányák, aranymosó üzemek bányaadót +fizetnek az után a jövedelem után, mely a bányák műveléséből +ered. A bányaadó alól nincsen mentesség és így művelés alatt álló +bányái után még az állam is adót tartozik fizetni. A +kőszénbányáknál a tiszta jövedelem hét százalékát, más +bányaműveknél a jövedelem öt százalékát kell bányaadó fejében +fizetni. A bányák a bányakapitányságok felügyelete alatt állanak. +Mielőtt tehát a bányákra a bányaadót kivetik, előbb kikérik a +bányakapitányság véleményét is arról, hogy valamely bányának +mekkora az évi termelése és mekkora a jövedelmezősége.<span class='pagenum'><a name="Page_6" id="Page_6">[Pg 6]</a></span></p> +<p><b>A nyereményadó</b></p> +<p>Nyereményadót kell fizetni a jótékony célra rendezett állami +sorsjáték nyereményei után. Úgyszintén nyereményadót kell fizetni +azokért az engedélyekért, melyeket a pénzügyi hatóság ingóságok +kisorsolására ad. A jótékony célú sorsjátéknál a +nyereményösszegnek, kisorsolási engedélyeknél pedig a +játéktervben foglalt összegnek tíz százalékát kell nyereményadó +fejében fizetni.</p> +<p>A nyereményadót fizetni köteles: a nyeremény után a kifizetés +alkalmával az, aki nyert; a kisorsolási engedély után pedig, aki +engedélyt nyert. A nyerőtől a 10 százalékos nyereményadón fölül +még 10 százalékot vonnak le a nyereményből játékdíj fejében. A +pénzügyminiszternek joga van arra, hogy kivételes esetekben a +jótékonycélú kisorsolások után járó nyereményadót elengedje.</p> +<p>Aki külföldi sorsjegyeket árul, vagy aki sorsolási engedély +nélkül ingóságokat kisorsol, kihágást követ el. A büntetés 1000 +koronáig terjedhető pénzbüntetés, melyet behajthatlanság esetén +elzárási büntetésre változtatnak át.</p> +<p><b>Az útadó</b></p> +<p>Az állami, törvényhatósági és községi utak fentartási +költségeinek fedezésére a törvényhatóságok útadót vetnek ki. +Mentesek az útadó alól az állami tisztviselők, csendőrök, +katonák, pénzügyőrök, vasuti pályaőrök, börtönőrök, mezőrendőrök, +erdőkerülők. Az útadót az állami egyenes adók után meghatározott +százalékban szabják ki. Az útadó azonban az egyenes adók +tizedrészénél nagyobb nem lehet. Az útadót két évre előre +állapítják meg.</p> +<p>Vármegyékben a közgyűlés elhatározhatja, hogy az útadó egy részét +kézi erővel, napszámmal vagy igavonó állati erővel rójják le. Ha +az útadót természetben kell leróni, akkor a legkevesebb +teljesítés: három kézinapszám, vagy egy kétfogatú napszám. Ez a +kötelezettség kiterjed a napszámosokra is, akik különben +adómentesek. Mentesek azonban ettől a községi közmunkától a +tanítók, katonák, csendőrök, pénzügyőrök, nyomorékok, továbbá a +cselédek, akik szolgálatukat másnak rendelkezésére adták.</p> +<p>Az útadó ellen a közhírré tételtől számított 15 nap alatt lehet +felebbezni a törvényhatóság első tisztviselőjéhez (megyében az +alispánhoz, városban a polgármesterhez), kinek határozatát 15 nap +alatt ismét meg lehet felebbezni a közigazgatási bizottsághoz.</p> +<p><b>Az országos betegápolási pótadó</b></p> +<p>Ez az adó tulajdonképpen csak adópótlék, melyet a földadó, a +házadó, a kereseti adók, valamint a tőkekamatadó után vetnek ki.</p> +<p>Az országos betegápolási pótadó mértékét évről-évre a +költségvetési törvény határozza meg. Ez a pótadómérték +ezidőszerint az állami adó 5 százaléka. (Például 40 korona állami +adó után 2 korona.)</p> +<p>Mivel ez az adó tulajdonképpen csak adópótlék, azért amilyen +mértékben az állami adót törlik vagy mérséklik, olyan mértékben +kell a betegápolási pótadót is törölni vagy mérsékelni.<span class='pagenum'><a name="Page_7" id="Page_7">[Pg 7]</a></span></p> +<hr style="width: 65%;" /> +<h2><b>A platina</b></h2> +<p>A platina manap a legértékesebb fémek közül való: a tudományos +kutatók, a vegyészeti gyárak, a fogorvosok és az ékszerészek +egyaránt nagy hasznát veszik. A platina a legsúlyosabb fém, csak +az ozmium és irídium nevű fémeknek nagyobb a fajsúlya. A +termésplatina színe sötétebb vagy világosabb szürke aszerint, +amint vasat is tartalmaz vagy sem. A színplatina szürkésfehér, +ezüstös színű. Igen nehezen, 1750 fok körül olvad; kitünően +nyújtható és üvegbe forrasztható, ami a villamos izzólámpa vékony +áramvezető drótszálának készítésére tette alkalmassá. Savak, +lúgok nem támadják meg, azért használják vegyiszerek keverésére +való edények, finom tudományos műszerek, orvosi eszközök +készítésére is. Termés-állapotban főleg arannyal, ezüsttel és az +úgynevezett platin-fémekkel (ozmium, irídium) ötvöződve, +gömbölyű, néha szögletes szemecskékben, apró rögökben a folyók +iszapjában, vagy elhagyott folyammedrekben találják.</p> +<p>A platinát javarészt iszapolással választják ki azokból a +földrétegekből, amelyek platinát tartalmaznak. Iszapolás közben +az idegen anyagokat folyóvízzel kimossák, a nehéz platina pedig a +mosószerkezet fenekén ülepedik le. A platinatartalmú anyagot +addig mossák, míg a tiszta platina magában marad. Az utóbbi +években úszó kotrógépekkel aknázzák ki a folyók medréből a +platinát. A kiemelt földanyagot a kotrógép szerkezete maga +osztályozza: a platinás anyag dobban gyűlik össze, a +hasznavehetetlen részt pedig a partra dobják. A gőzzel hajtott +kotrógép 30 embert foglalkoztat, de 600 embernek a munkáját végzi +el.</p> +<p>A platina értéke az elmult húsz évben egyre emelkedett: 1892-ben +1250 korona, 1895-ben 1750, 1900-ban 2800, 1905-ben 3400, +1910-ben 5300, 1913-ban 5900 korona volt egy kilogram platina +ára. De nem is csoda, hogy az ára ennyire emelkedik, hiszen a +fogyasztása is egyre nő, egyre nagyobb tért hódít, míg a +termelése jóformán csak egy helyre, Oroszországra szorítkozik. +Szinte "orosz fémnek" is lehetne nevezni, mert a világ +platinatermelésének mintegy 95 százalékát ez az ország +szolgáltatja. Pedig nem is Oroszországban fedezték fel, hanem +Dél-Amerikában, a Pintó-folyóban lelték először az aranymosó +spanyolok. A súlyos, ezüsthöz hasonló fémet kezdetben <em style="letter-spacing:0.3em">pintói +ezüst</em>, majd spanyolul <em style="letter-spacing:0.3em">platinja</em> (ezüstöcske) néven emlegették. A +platinja szóból lett a mai <i>platina</i> név. Később megtalálták a +platina nyomait Amerika többi aranymosó-helyein, sőt +Ausztráliában is. Európába 1735 körül hozta Don Antonio Ulloa +nevű spanyol ember. Értékét ez időben nem ismerték, úgy hogy az +aranymosók az iszappal együtt kiöntötték.</p> +<p>Oroszországban 1822-ben, az Ural-hegységben fedezték fel első +nyomát, majd 1829-ben Humboldt Sándor, a kiváló német +természettudós bejárta az Ural-hegységet és több helyen talált +dús platina-telepeket. Kezdetben itt sem tudtak vele mit +csinálni, nem ismerték tulajdonságait, használhatóságát. Matthey +nevű angol vállalkozó ismerte fel először a platina számos<span class='pagenum'><a name="Page_8" id="Page_8">[Pg 8]</a></span> +jótulajdonságát és kezdett érdeklődni az orosz bányák iránt. Az +orosz kormány egy ideig maga vásárolta össze az egész termelést +és pénzt veretett belőle, de 1845-ben megszüntette a +platina-pénzverést. Ettől fogva az orosz platina-bányászat is +hanyatlásnak indult, annyira, hogy például 1854-ben az egész évi +termelés orosz mérték szerint egy pud (körülbelül 16kilogram) +volt. Az angolok 1857-ben megszerezték a bányák egyrészének +bérletét és olyan erővel fogtak kiaknázásukhoz, hogy három év +multán már 1088 kilogram volt az évi termelés.</p> +<center><img src="images/Image5.jpg" width="644" height="854" alt="Platina-mosás az oroszországi Tura-folyó mentén" /></center> +<p><b>Platina-mosás az oroszországi Tura-folyó mentén</b></p> +<p>Az úszó kotrógépek a folyóból kiemelt anyagot a gép közepén levő +dobban osztályozzák, a hasznavehetetlen részt pedig a partra +dobják. A képünkön fönt jobbról a kisebb platinamosó szerkezetet, +lent pedig a bal sarokban a platina-ércet tartalmazó anyag +kiásását látjuk.<span class='pagenum'><a name="Page_9" id="Page_9">[Pg 9]</a></span></p> +<p>A mai orosz platinabányászat négy nagy társaság kezében van, +melyek évente átlag 5400 kilogram platinát termeltek az utóbbi +évek alatt. Az ezeken kívül működő számtalan kisebb-nagyobb +bánya, valamint a szabad bányaterületek évi termése 2600 +kilogram, a mi összesen 8000 kilogramot tesz ki, úgy hogy az +átlagos platina-termés ma a világ egyéb részeiben termelt 400 +kilogrammal együtt 8400 kilogramra rúg. Amikor az oroszországi +platinabányászat megkezdődött, tíz métermázsa földtömegből 150 +gram (15 deka) platinát nyertek, de manap akkora földtömegből már +csak 1 gramot tudnak kimosni.</p> +<p>Oroszország a termelt nyers platinából, platinaércből alig 400 +kilogramot tart meg, míg az Amerikai Egyesült-Államok 3200, +Anglia 2000, Franciaország 1600, Németország 1200 kilogramot vesz +át. A finomítás költsége nem igen nagy,—körülbelül 90 korona +kilogramonként—aminek jórésze, gyakran az egész is megtérül a +finomítás melléktermékeiből: az ozmium, irídium és palládium nevű +fémekből, mert ezeknek értéke még a platináénál is nagyobb.</p> +<p>A megtisztított platinának további feldolgozása nem nehéz, mert +jól olvasztható, kovácsolható, hengerelhető és könnyen lehet +ötvözni is. A villamos vezetékekre és csengőkre alkalmasabb, mint +például a réz, amely a levegőn megváltozik (okszidálódik) és +ilyenkor a villamosságot rosszul vezeti. A platinát üvegbe +forraszthatjuk anélkül, hogy az üveg a lehűlés vagy a hevítés +közben megrepedne. A villamos izzólámpákba is két, nagyon rövid +platinadróttal vezetik be az áramot. Ennek a kis drótocskának a +súlya a gramnak alig néhány ezredrésze, mégis az izzólámpagyárak +fogyasztják a legtöbb platinát. A műfogak készítése is igen sok +platinát fogyaszt: évenként körülbelül kétezer kilogramot. +Ujabban szívesen használják a platinát ékszerek (gyűrűk, láncok) +készítésére, brilliánsok és más drágakövek befoglalására.</p> +<p>A platina nagyobb tömbökben igen ritkán található. 1843-ban +találtak egy kilenc és fél kilogramos és később egy 45 kilogramos +darabot Oroszországban, mindkettőt a pétervári múzeumban őrzik.</p> +<hr style="width: 65%;" /> +<h2><b>Hogyan terjednek a betegségek?</b></h2> +<p>Tudja mindenki, hogy némelyik betegség veleszületik már az +emberrel, más betegségeket pedig úgy kap az életben. Azt is +tudjuk, hogy némelyik betegség ragadós, azt tehát <em style="letter-spacing:0.3em">mástól</em> kapja az +ember. Vannak olyan betegségek, amik nem születnek az emberrel, +de már egész kicsi gyerekkorában elkezdődnek, mert a gyermek +világrahozott gyöngeséggel született,—ilyen például az angolkór. +Van néhány olyan betegség is, aminek az igazi természetét még az +orvosok se tudják és nem tudják azt se, mitől kapja az +ember,—ilyen például a rákbetegség. A legtöbb betegségről, +kiváltkép<span class='pagenum'><a name="Page_10" id="Page_10">[Pg 10]</a></span>pen pedig a legtöbb gyermekbetegségről azonban mégis +tudjuk, hogy mitől támad, például a ragadós betegségekről, amik a +legtöbb gyermeket pusztítják el. De nem elég csak azt tudnunk, +hogy mi okozza a betegséget, hanem hogyha óvakodni akarunk tőle, +akkor azt is meg kell tudnunk, hogy <em style="letter-spacing:0.3em">hogyan</em> és <em style="letter-spacing:0.3em">hol</em> éri a +gyermekeket a fertőzés vagy egyéb baj, amitől beteg lesz. Tudjuk +például, hogy kanyarós gyermekhez nem szabad közel ereszteni az +egészséges gyermeket, mert megkaphatja a betegséget. De sokszor +látni, hogy megkapta a kanyarót olyan gyermek is, aki sohase járt +közel kanyarós beteghez. Azt is tudjuk, hogy sokszor +tüdőbetegséget kap az olyan gyermek, aki körül az egész házban +egy tüdőbeteg sincsen. Olyanról is hallott már mindenki, hogy +egészséges családban beteges gyermekek vannak és az emberek nem +igen tudják, mitől olyan véznák, betegesek azok a gyermekek. Azt +kell tehát tudni, hogy hogyan jutnak a betegségek a gyermek +közelébe és hogy mitől kell óvni a gyermeket, ha azt akarjuk, +hogy egészséges maradjon.</p> +<p>Azt, hogy ragadós beteghez a gyermeket nem szabad közel +ereszteni, de ha csak lehet, még egy lakásban se hagyni—mindenki +tudja. De kevesen tudják, hogy nemcsak a betegtől magától lehet a +betegséget elkapni, hanem mindenkitől, aki a betegnél járt és még +mindenféle tárgyaktól is, amelyek a beteg közelében voltak. A +ragadós beteg csirája benne szokott lenni a beteg legtöbb +váladékában, a <em style="letter-spacing:0.3em">nyálában</em> is, kivált pedig a <em style="letter-spacing:0.3em">kiütéses +gyermekbetegségek</em> csirája terjed el könnyen, mert a kiütéses bőr +későbben hámlik és a lehámlott bőrdarabkák televannak a +fertőzettel. Ebből mindenki megítélheti, hogy hova mindenhova +eljuthat a ragadós betegség csirája. Ha a beteg egyet köhint, már +szerteköpköd igen sok apró nyálcsöppöt. Ezek a nyálcsöppök olyan +aprók, hogy alig látni őket, de a betegség csirái is olyan +kicsinyek, hogy még a láthatatlan kis csöppöcskékben is ezrével +lehetnek. A beteg zsebkendőjére, vánkosára, ingére, takarójára +biztosan igen sok ilyen apró nyálcsöpp kerül, de jut belőle az +ágy fájára, a beteg evőeszközére, tányérjára, poharára, még a +padlóra is. Ha a beteg bőre hámlik, akkor a lehámló picike +bőrdarabkák szerteszét hurcolódnak a szobában, lerakódnak és +fölkeverednek a porral és el is lehet őket vinni mindennel, amire +egy kis por ráfér,—vagyis jóformán mindennel, ami csak megfordul +a szobában.</p> +<p>Aki bent volt a ragadós betegnek a szobájában, annak már a +kezére, ruhájára, hajára juthat a beteg nyálából vagy lehámlott +bőréből. Ha letette valahová a kalapját, azon is elvihet a +fertőzött porból, de legkivált a cipője talpán biztosan visz +belőle. A fertőzésnek pedig az a természete, hogy végtelenül +kevés kell csak belőle, máris megbetegedhetik tőle az ember. +Abban az alig-alig látszó csöppöcske nyálban, vagy az +észrevehetetlenül apró bőrdarabkákban a betegséget okozó bacillus +eljut az egészséges emberek közé, ha valamelyiknek a vérébe +belekerül, akkor ott elszaporodhatik, eláraszthatja annak az +egész testét és beteggé teheti azt is. Egyáltalában meg kell +jegyezni, hogy a bacillusok éppen úgy mérgezik meg az ember +testét, mint a veszedelmes mérgek. De azzal<span class='pagenum'><a name="Page_11" id="Page_11">[Pg 11]</a></span> veszedelmesebbek, +mint a mérgek, hogy élnek, tehát <em style="letter-spacing:0.3em">szaporodni</em> tudnak. A veszedelmes +mérgekből is érheti az ember testét olyan kevés, amennyi még nem +árt és ha csak ennyi éri, akkor az embernek semmi baja se lesz +tőlük. De ha a bacillusokból jut az emberbe egy kevés, akkor azok +a testünkben szaporodni kezdenek és olyan szaporák, hogy néhány +óra alatt már milliószámra szaporodhatnak és beteggé teszik az +embert.</p> +<p>Ha most már ebből tudjuk, hogyan kerül az egészséges ember házába +a fertőzés, akkor azt is tudni kell, hogy hogyan jut bele a +gyermek (vagy az ember) testébe. A legkönnyebben úgy, hogy a +gyermek a fertőzött kézzel mosdatlanul eszik, vagy a szülő a +gyermeket fertőzött kézzel eteti, vagy csak megfogja a gyermek +ételét: ezen a módon már az ételre, az étellel pedig a gyomorba +jut a fertőzés, a bacillus. Bejuthat a fertőzés a szoba porával +is, mert olyan apró, hogy a legfinomabb, legapróbb szemű porban +is elkeveredik és a porral együtt száll a levegőben, rakodik le +mindenfélére, az asztalra is, a tányérra is, az ételre is és ezen +a módon belekerülhet az emberbe. A port be is lélekzi az ember, +ezzel pedig a tüdejébe juthat a bacillus.</p> +<p>A gyermek, kivált az apróbb, még olyan módon is szerez ragadós +betegséget, ahogyan a felnőtt ember, de már a nagyobbacska +gyermek se szokott. A gyermek ugyanis sokat játszik a földön, a +padlón, mászkál, guggol, ül és a szoba porában, piszkában a +játékát is, a kezét is jól megforgatja. Ezzel aztán a kezére +ragadhat a fertőzés is, amikor pedig a kezét vagy a játékát a +szájába veszi, akkor azzal a fertőzés is a szájába jut és a +gyerek megkaphatja a betegséget. Ezért jó mentül tisztábban +tartani a gyermek kezét, kivált a körme alját, mert ott bújik el +legjobban minden piszok. A körmöt mindig egészen rövidre kell +vágni, hogy ne férjen alája piszok és ha rövid, ha hosszú, mindig +ki kell mosni, ki is piszkálni. A <em style="letter-spacing:0.3em">tüdővészt</em> majdnem mindig ezen a +módon szerzi a gyermek, mert a tüdővészes betegnek a <em style="letter-spacing:0.3em">kiköpésében</em> +is benne van a fertőzés, a kiköpést pedig mindenhonnan, az +utcáról is hazaviszik az emberek a cipőjük talpán és otthon +megfertőzik vele a padlót. A gyermek aztán felszedi a padlóról és +a maszatos kezével beleviszi a szájába.</p> +<p>Sokan azt vetik ez ellen, hogy ők is, a testvéreik, gyermekeik is +jártak ilyen betegeknél: mégsem kapták meg a ragadósnak mondott +betegséget. Csakhogy tudni kell azt is, hogy nem minden +fertőzésből lesz betegség. Sok ember ugyanis ellene tud állni a +bacillusok mérgének, az ember egészséges vére sokszor le tudja +győzni a fertőzést és ilyenkor az ember nem lesz beteg, ha bele +is kerül a testébe a bacillus. Megesik az is, hogy valaki +állandóan, folyvást hordja magával a fertőzést, sokan meg is +kapják tőle a betegséget, ő maga azonban egészséges marad. Ezt +azonban senki sem tudhatja magáról előre. Ezért jó, ha mindenki a +legnagyobb óvatossággal és vigyázattal viselkedik. Ahol valakinek +ragadós betegsége volt, ottan mindenféle dolgokon—ágyon, +ruhafélén, meg amit a beteg csak használt—rajta maradhat jó +sokáig a fertőzés és amikor például a kiütéses, kanyarós gyermek +már régen meggyógyult, még mindig megkaphatja a betegséget +ezektől a tár<span class='pagenum'><a name="Page_12" id="Page_12">[Pg 12]</a></span>gyaktól egy másik gyermek. Ha tehát valahol ragadós +beteg volt és az meggyógyult, akkor mindent, amit csak lehet, +lúggal le kell sikálni, vagy lúgban kimosni, amit pedig így se +lehet, azt legalább jól ki kell szellőztetni, kitenni a levegőre, +a tiszta napvilágra. A <em style="letter-spacing:0.3em">nem ragadós</em> betegségekről nem mindig lehet +megmondani, hogy hogyan kapja a gyermek, de annyit ezekről is +kell tudni, hogy minden betegséget az kap könnyebben, aki +<em style="letter-spacing:0.3em">gyöngébb</em> és aki <em style="letter-spacing:0.3em">egészségtelenebb módon él</em>. A meghűlésre rá szokás +fogni mindenféle betegséget és sokan ezért úgy vigyáznak a +gyermekre (meg magukra is), hogy a széltől is óvják, mindig +benntartják a szobában, mindenféle ruhákba, kendőkbe bugyolálják, +ha már egyszer ki muszáj engedni, a szobába pedig sohase engedik +be a friss levegőt. Ezen a módon pedig nem óvakodni lehet a +meghűléstől, hanem inkább biztos betegséget lehet szerezni. Mert +akit ezen a módon elkényeztetnek, az aztán egyetlenegy friss +szellőtől vagy az úgynevezett légvonattól (cúgtól, amint mondani +szokás) beteg is lesz tüstént. A meghűlés ellen nincs más +védelem, mint az edzés, vagyis az, hogy a testünket +hozzászoktatjuk a hideghez és a friss levegőhöz. Sokat kell +szellőztetni, mindennap friss levegőre kell vinni vagy ereszteni +a gyermeket. Meg is kell mosdatni mindennap hideg vizzel, még +pedig nemcsak az arcát, hanem az egész testét tetőtől talpig.</p> +<p>A <em style="letter-spacing:0.3em">haját</em> is tisztán kell tartani a gyermeknek. A fiúk haja rövid +legyen és a gyermek mossa meg mindennap éppen úgy, mint az arcát +és a kezét. A lányok haját is legjobb mentül többször megmosni, +kivált betegség után, mert a haj között sokáig megmaradhat valami +fertőző piszok. Természetes, hogy a beteg ember <em style="letter-spacing:0.3em">csókjától</em> is +betegséget lehet kapni. Aki tehát beteg, az sohase csókolja meg a +gyermeket, a más gyermekét pedig ne csókolja meg az ember sohase +és tanítsa meg a maga gyermekét is, hogy ne engedje magát idegen +emberektől megcsókolni.</p> +<p>Az is nyilvánvaló, hogy aki sört, bort vagy akármilyen +pálinkafélét ad a gyermeknek, az mérget, betegséget ad neki. A +gyermeknek csak vizet vagy tejet szabad inni adni.</p> +<hr style="width: 65%;" /> +<h2><b>Széchenyi István</b></h2> +<h3>(4) Az ország újjászervezése. Széchenyi alkotásai</h3> +<p>Amikor Dessewffy József a maradiak nevében harcra kelt az újítók +ellen, Széchenyi fölvette az odadobott keztyűt és megvívta a +harcot. A régi rendhez ragaszkodó uraknak vitairattal felelt +1831-ben. Ennek a könyvének a címe: <em style="letter-spacing:0.3em">Világ</em>. Fegyverül választotta, +amit így a címlapra írt: a világosságot. Amiket a Hitel lapjain +az ország társadalmi képéről megrajzolt, azokat átfesti a +Világban állami közéletünkre.</p> +<p>Bírálatot mondott ősi közigazgatási berendezkedésünkről: +államéletünket ez »rútul eldarabolja« öt párt, hat vallás, tíz +nemzetiség és<span class='pagenum'><a name="Page_13" id="Page_13">[Pg 13]</a></span> 52 vármegye közt, nem számítva a külön területeket +és a szabad városokat. De ellentétek által idegeníti el egymástól +az ősi nemességet is. A <em style="letter-spacing:0.3em">jövendő birtokosok</em>—úgymond—járatlanok a +hazai dolgokban és nem tudják megszolgálni a hazától kapott +javakat. Lelkileg tova is szakadoznak a magyarságtól és odakünn +költik a pénzt, mert itthon nincs mód, amivel az állandó +tartózkodást maguknak kellemessé tehetnék. Ellentétük a +köznemesség, mely a külföldet nem ismeri, a hazai állapotokat +túlbecsüli, idegen találmányokról fogalma sincs és az ujítások +ellen elvakultan küzd. A <em style="letter-spacing:0.3em">polgárelem</em> nagyobbrészt nem magyar és a +kiváltságos rendek nem édesgetik magukhoz. A parasztság sok +nemzetbelire van tagolva és ebben a magyar, legszebb fajta bár, +gyengén szaporodik, míg a többi fajta szapora, »mint gomba az +erdőm«. <em style="letter-spacing:0.3em">Hitéletünkben</em> úgy áll szemközt a protestáns a +katolikussal, mint az »angol és gallus« egymással és alig van +társaskör vagy intézet, »vallási irígykedés ördögétől ment«. Ily +viszonyok közt vajmi nehéz a nemzet nagyságát kifejleszteni. Mert +kisebbszerű ideiglenes javítások mitsem érnek: a beadott szer +elgőzölögvén, a test még bágyadtabb és a fájdalom égetőbb lesz. +Gyökeres javításról pedig az a köztudat, hogy azzal sarkalatos +törvényeink ellenkeznek.</p> +<p>Politikai reformok dolgában sürgősnek tartja a <em style="letter-spacing:0.3em">közteherviselést</em>, +hogy a nemesség is adózzék, pénzzel váltva meg a véradót: a +katonáskodást. Javallja továbbá Széchenyi a <em style="letter-spacing:0.3em">jobbágyok +fölszabadítását</em> a robot és dézsma alól, a földesurak +kártalanításával. Nagy súlyt helyez az <em style="letter-spacing:0.3em">értelmiség elterjedésére</em>, +mert a műveltség súlya leginkább fékezheti a kényuralmat és +megszerezheti a nemzeti függetlenség másik biztosítékát: a +<em style="letter-spacing:0.3em">vagyont</em> és vele a jólétet.</p> +<center><img src="images/Image6.jpg" width="280" height="347" alt="József nádor" /></center> +<p><b>József nádor</b></p> +<p>Széchenyit a »Világ« című könyvének megjelenése után kinevezte +Pestmegye táblabírájának. Ezt a példát a többi megyék is +követték.</p> +<p>Szerencsére—írja—a magyar nem egy kiélt, megvénült nemzet, +melynek csak multja becses, inkább Európa legifjabb nemzete, mely +történelmében kisdedkorát élte és nagy hivatása ezután +következik. Nyolcszáz évig—úgymond—ez ország közélete »kis urak +és szegény királyok története volt«, nem pedig a nemzeté. Még +Nagy Lajos és Mátyás korát sem tartja megbámulni valónak. Fényes +és dicső kort ő a jövőtől vár és erre óhajtaná a magyart +előkészíteni, fölnevelni. »A magyar egy gyermeknép; most semmi, +de <em style="letter-spacing:0.3em">minden lehet</em>, mert lelki és testi erő rejtekezik fiatal +keblében«.</p> +<p>Számot vet a kormányhatalommal és föltételezi róla, hogy a +nemzeti fel<span class='pagenum'><a name="Page_14" id="Page_14">[Pg 14]</a></span>újulásnak gátat vetni nem áll érdekében. Valaha más +volt e hatalom politikája: hogy egyszerűsítse a birodalmi +kormányzatot, egy nagy egészbe próbálta egyesítni a magyarságot a +többi részekkel. De a cél: az <em style="letter-spacing:0.3em">összeolvasztás</em> mindig sikertelen +maradt és már fel is hagyott vele.</p> +<p>Széchenyi a maga eszméit ez alapon most kiszélesíti. A nemzeti +kaszinó mintájára szervezni kívánja a társaséletet vidéki +városainkban is. Egyesületekbe készül tömörítni a mezőgazdasági +erőket: lerakja a pesti <em style="letter-spacing:0.3em">Köztelek</em> alapját, körülötte a <em style="letter-spacing:0.3em">gazdakörök</em> +országos hálózatával. Felveti a <em style="letter-spacing:0.3em">részvénytársulati</em> üzlet kérdését, +mellyel nagy vállalkozások egész sora volna indítható. +Részvénytőkével szándékozik Pestnek <em style="letter-spacing:0.3em">állandó hidat</em> és <em style="letter-spacing:0.3em">állandó +színházat</em> adni. Tervezi azt is, hogy <em style="letter-spacing:0.3em">nagy vizeink szabályozására</em> +társaságok alakuljanak, a <em style="letter-spacing:0.3em">Dunára gőzhajózást</em> vezessenek és a +fiumei tengeröbölig kőútat akar vágatni a Karszt kőhegyein át.</p> +<p>Avatott bírálók most azt kívánták tőle, adja elő pontról-pontra +való sorrendben, amit az országgyűlésen legott tárgyalni lehet, +mert már megértek a rögtöni megoldásra. Eleget tett ennek a +kérésnek is és 1833-ban kiadta harmadik nagy művét: a +<em style="letter-spacing:0.3em">Stádiumot</em>-ot.</p> +<p>Ez törvényhozási feladatokról szól, amiket tizenkét pontba +foglal:</p> +<p>1. Rendezni kell a <em style="letter-spacing:0.3em">hitelképesség</em> és a <em style="letter-spacing:0.3em">hitelforrások</em> kérdéseit.</p> +<p>2. Meg kell szüntetni az elavult <em style="letter-spacing:0.3em">ősiségét</em>, mely miatt a +földbirtok nem lehet jelzáloggá és a nemes családok nem jutnak +hitelhez.</p> +<p>3. A <em style="letter-spacing:0.3em">jobbágynéppel</em> meg kell váltatni a terheit, hogy +megszabaduljon tőlük és a nemesség kárpótlást kapjon értük.</p> +<p>4. A birtokképességet mindenkire ki kell terjeszteni.</p> +<p>5. Törvény előtt legyen <em style="letter-spacing:0.3em">mindenki egyenlő</em>: mágnás a nemessel és a +kettő a nemtelennel (így nevezték akkoriban azokat, akik nem +tartoztak a nemességhez).</p> +<center><img src="images/Image7.jpg" width="653" height="303" alt="A cenki Széchenyi-kastély" /></center> +<p><b>A cenki Széchenyi-kastély</b></p> +<p>Széchenyi István gróf a sopronmegyei cenki kastélyban töltötte a +pihenőnapjainak nagy részét. Cenk környékén ö honosította meg a +selyemhernyó-tenyésztést, amely akkoriban még újság volt +Magyarországon.<span class='pagenum'><a name="Page_15" id="Page_15">[Pg 15]</a></span></p> +<p>6. Jobbágyi perekben a <em style="letter-spacing:0.3em">parasztok</em> választhassanak tiszti ügyészt, +érdekeiknek közköltségen való képviselésére.</p> +<p>7. A nemesség vegyen aránylagos részt a házi pénztár és az +országgyűlés <em style="letter-spacing:0.3em">költségeinek viseléséből</em>.</p> +<p>8. A <em style="letter-spacing:0.3em">forgalmi ügyek</em> tartozzanak ezentúl országgyűlés elé.</p> +<p>9. Szünjön meg minden <em style="letter-spacing:0.3em">egyedárúság, céh</em>-és <em style="letter-spacing:0.3em">értékszabály</em>.</p> +<p>10. A törvény és az országgyűlés <em style="letter-spacing:0.3em">nyelve</em> ezentúl csakis <em style="letter-spacing:0.3em">magyar +lehessen</em>.</p> +<p>11. Magyarországon ne kormányozzon más, mint a <em style="letter-spacing:0.3em">magyar +helytartótanács</em>; az udvari kancelláriákat szorítsák a <em style="letter-spacing:0.3em">közös ügy</em> +intézésére.</p> +<p>12. Legyen eltiltva minden t<em style="letter-spacing:0.3em">itkosság a bírói tárgyalásoknál</em> és az +ítéletek kihirdetésénél.</p> +<p>Széchenyi ezzel a művével az úgynevezett haladópárt élére állt és +pontozataiban három országgyűlésnek szabott teendőt.</p> +<p>És amit megkezdett tollal, hamar beváltotta tettekkel. Eddigi +alkotásai: a lóverseny, akadémia és nemzeti kaszinó után +belefogott legnagyobb vállalataiba: a <em style="letter-spacing:0.3em">Vaskapu-szabályozásba</em>, a +dunai <em style="letter-spacing:0.3em">gőzhajózásba</em> és a pesti <em style="letter-spacing:0.3em">Lánchíd</em> megépítésébe. Fáradhatatlan +erélyével, sokoldalúságával és önfeláldozó munkásságával nemcsak +a közönség előtt, hanem a meglepett hatalom előtt is Széchenyi +volt ekkoriban a magyar nemzet vezére.</p> +<center><img src="images/Image8.jpg" width="306" height="381" alt="Vásárhelyi Pál" /></center> +<p><b>Vásárhelyi Pál</b></p> +<p>kiváló tudású mérnök készítette +Széchenyi felszólítására az aldunai Vaskapu-szabályozás terveit. +Az aldunai hajózó-útnak, amelyet 1835-ben nyitottak meg, mai +napig is Széchenyi-út a neve.</p> +<p>A Dunát ötször járta be mérnökeivel. Adatokat gyűjtött, +felvételeket végzett a folyam mocsárterületeiről, a kazáni szoros +és a három aldunai zuhatag viszonyairól. Tanulmányozta a +forgalom, árúk és vámok ügyét a magyar és a török partokon. A +szabályozó munka pénzügyi nehézségek miatt sokáig fennakadt, mert +a kormány cserben hagyta. De Széchenyi csüggedetlenül folytatta +tanulmányait a Dunán és mellékfolyóin a gőzhajóval járhatóság +szempontjából és a Száva, meg a Kulpa szabályozását is belevonta +terveibe, hogy az Alföldről a tengerig összeköttetést létesítsen.</p> +<p>A <em style="letter-spacing:0.3em">gőzhajózást</em> osztrák tőkével teremtette meg és ha magyar +szakerők hiányában magyar-lábra nem is állíthatta azt, +gondoskodott, hogy a<span class='pagenum'><a name="Page_16" id="Page_16">[Pg 16]</a></span> partjaink mentén járó hajók magyar nevet +kapjanak, az igazgatóság főintézete Pesten települjön meg és +Óbudán elsőrendű <em style="letter-spacing:0.3em">hajógyárral</em> téli kikötőt építsenek. De figyelme +kiterjedt a <em style="letter-spacing:0.3em">balatoni gőzhajózásra</em> is: megépíttette az első tavi +naszádot, a Himfy-t és később ennek társát, a félszázadon át +üzemben maradt Kisfaludy nevű hajót.</p> +<center><img src="images/Image9.jpg" width="337" height="423" alt="Széchenyi István gróf 1835-ben" /></center> +<p><b>Széchenyi István gróf 1835-ben</b></p> +<p>A <em style="letter-spacing:0.3em">pesti álló híd</em> ügye rajongó lelkesedéssel töltötte el. Attól +várta Buda és Pest majdani egyesítését. Próféta szeme a jövőbe +látott és oly művet akart arra hagyni, mely a leendő +világvárosnak száz év mulva is dísze és büszkesége legyen. +Nyolcszor utazott Angliába, megállapodni a nagytudású Clark Ádám +mérnökkel, a merész szerkezetű függőhíd tervében, mely akkor +világcsodának vált be. És hogy a lánchíd forgalmát a budai parton +lebonyolíthassa, átfuratta a várhegyet az <em style="letter-spacing:0.3em">alagúttal</em>.</p> +<p>Óriási elfoglaltsága mellett kiterjesztette száz más feladatra is +a figyelmét. A <em style="letter-spacing:0.3em">vidéki kaszinók</em> megalakításával szervezetet adott +a vidék társadalmának. Megalakította az állattenyésztő +társulatot, melyből később az <em style="letter-spacing:0.3em">Országos Gazdasági Egyesület</em> nőtte +ki magát.</p> +<p>Alapítója lett a <em style="letter-spacing:0.3em">Földhitelintézetnek</em>, részt vett az első magyar +<em style="letter-spacing:0.3em">biztosító társaság</em>, a pesti hazai első <em style="letter-spacing:0.3em">takarékpénztár</em> és az első +<em style="letter-spacing:0.3em">gőzmalom</em> megalkotásában. Indító lépéseket tett, hogy létrejöjjön +nádori védnökség alatt a <em style="letter-spacing:0.3em">József-műegyetem</em>. Nagy tervei voltak a +<em style="letter-spacing:0.3em">nemzeti színjáték</em> ügyében és díszes épületet szánt neki a +Dunaparton. Foglalkozott Buda és Pest jövendőjével: sürgette a +városrendezést, a külterület befásítását, a Duna két partján +körülfolyó kereskedelmi csatornák, nagy árúkikötő építését.</p> +<p>Ennyi gond és munka mellett ráért megírni buzdító cikkeit az +ujságokban, jelentését a Dunáról, a Lánchídról, értekezéseit az +olcsó házakról, lakásberendezésekről stb. Számítsuk ehhez roppant +elfoglaltságát az 1830—1840-iki <em style="letter-spacing:0.3em">országgyűléseken</em>, hol a +gazdasági és hiteltörvények az ő javaslata szerint készültek el: +így kapunk némi fogalmat arról az óriási szellemi munkáról, amit +ez évek alatt Széchenyi pihenés nélkül elvégzett.</p> +<p>(Folytatjuk)</p> +<hr style="width: 65%;" /> +<p><b>Szerkeszti: ÁRKAY KALMAN, az Országos Közművelődési Tanács +alelnöke Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon +108—84 Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai +részvénytársulat nyomása</b></p> + + + + + + + +<pre> + + + + + +End of the Project Gutenberg EBook of Vasrnapi Knyv, by Anonymous + +*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASRNAPI KNYV *** + +***** This file should be named 20942-h.htm or 20942-h.zip ***** +This and all associated files of various formats will be found in: + http://www.gutenberg.org/2/0/9/4/20942/ + +Produced by Tams Rth and the Online Distributed Proofreading Team. + +Updated editions will replace the previous one--the old editions +will be renamed. + +Creating the works from public domain print editions means that no +one owns a United States copyright in these works, so the Foundation +(and you!) can copy and distribute it in the United States without +permission and without paying copyright royalties. Special rules, +set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to +copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to +protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project +Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you +charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you +do not charge anything for copies of this eBook, complying with the +rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose +such as creation of derivative works, reports, performances and +research. They may be modified and printed and given away--you may do +practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is +subject to the trademark license, especially commercial +redistribution. + + + +*** START: FULL LICENSE *** + +THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE +PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK + +To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free +distribution of electronic works, by using or distributing this work +(or any other work associated in any way with the phrase "Project +Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project +Gutenberg-tm License (available with this file or online at +http://gutenberg.org/license). + + +Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm +electronic works + +1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm +electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to +and accept all the terms of this license and intellectual property +(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all +the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy +all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession. +If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project +Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the +terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or +entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8. + +1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be +used on or associated in any way with an electronic work by people who +agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few +things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works +even without complying with the full terms of this agreement. See +paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project +Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement +and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic +works. See paragraph 1.E below. + +1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation" +or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project +Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the +collection are in the public domain in the United States. If an +individual work is in the public domain in the United States and you are +located in the United States, we do not claim a right to prevent you from +copying, distributing, performing, displaying or creating derivative +works based on the work as long as all references to Project Gutenberg +are removed. Of course, we hope that you will support the Project +Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by +freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of +this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with +the work. You can easily comply with the terms of this agreement by +keeping this work in the same format with its attached full Project +Gutenberg-tm License when you share it without charge with others. + +1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern +what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in +a constant state of change. If you are outside the United States, check +the laws of your country in addition to the terms of this agreement +before downloading, copying, displaying, performing, distributing or +creating derivative works based on this work or any other Project +Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning +the copyright status of any work in any country outside the United +States. + +1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: + +1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate +access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently +whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the +phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project +Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed, +copied or distributed: + +This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with +almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or +re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included +with this eBook or online at www.gutenberg.org + +1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived +from the public domain (does not contain a notice indicating that it is +posted with permission of the copyright holder), the work can be copied +and distributed to anyone in the United States without paying any fees +or charges. If you are redistributing or providing access to a work +with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the +work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1 +through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the +Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or +1.E.9. + +1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted +with the permission of the copyright holder, your use and distribution +must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional +terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked +to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the +permission of the copyright holder found at the beginning of this work. + +1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm +License terms from this work, or any files containing a part of this +work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. + +1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this +electronic work, or any part of this electronic work, without +prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with +active links or immediate access to the full terms of the Project +Gutenberg-tm License. + +1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, +compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any +word processing or hypertext form. However, if you provide access to or +distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than +"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version +posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org), +you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a +copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon +request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other +form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm +License as specified in paragraph 1.E.1. + +1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, +performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works +unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. + +1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing +access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided +that + +- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from + the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method + you already use to calculate your applicable taxes. The fee is + owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he + has agreed to donate royalties under this paragraph to the + Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments + must be paid within 60 days following each date on which you + prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax + returns. Royalty payments should be clearly marked as such and + sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the + address specified in Section 4, "Information about donations to + the Project Gutenberg Literary Archive Foundation." + +- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies + you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he + does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm + License. You must require such a user to return or + destroy all copies of the works possessed in a physical medium + and discontinue all use of and all access to other copies of + Project Gutenberg-tm works. + +- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any + money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the + electronic work is discovered and reported to you within 90 days + of receipt of the work. + +- You comply with all other terms of this agreement for free + distribution of Project Gutenberg-tm works. + +1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm +electronic work or group of works on different terms than are set +forth in this agreement, you must obtain permission in writing from +both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael +Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the +Foundation as set forth in Section 3 below. + +1.F. + +1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable +effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread +public domain works in creating the Project Gutenberg-tm +collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic +works, and the medium on which they may be stored, may contain +"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or +corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual +property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a +computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by +your equipment. + +1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right +of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project +Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project +Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project +Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all +liability to you for damages, costs and expenses, including legal +fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT +LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE +PROVIDED IN PARAGRAPH F3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE +TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE +LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR +INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH +DAMAGE. + +1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a +defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can +receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a +written explanation to the person you received the work from. If you +received the work on a physical medium, you must return the medium with +your written explanation. The person or entity that provided you with +the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a +refund. If you received the work electronically, the person or entity +providing it to you may choose to give you a second opportunity to +receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy +is also defective, you may demand a refund in writing without further +opportunities to fix the problem. + +1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth +in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER +WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO +WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. + +1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied +warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages. +If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the +law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be +interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by +the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any +provision of this agreement shall not void the remaining provisions. + +1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the +trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone +providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance +with this agreement, and any volunteers associated with the production, +promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works, +harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees, +that arise directly or indirectly from any of the following which you do +or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm +work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any +Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause. + + +Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm + +Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of +electronic works in formats readable by the widest variety of computers +including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists +because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from +people in all walks of life. + +Volunteers and financial support to provide volunteers with the +assistance they need, is critical to reaching Project Gutenberg-tm's +goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will +remain freely available for generations to come. In 2001, the Project +Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure +and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations. +To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation +and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4 +and the Foundation web page at http://www.pglaf.org. + + +Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive +Foundation + +The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit +501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the +state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal +Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification +number is 64-6221541. Its 501(c)(3) letter is posted at +http://pglaf.org/fundraising. Contributions to the Project Gutenberg +Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent +permitted by U.S. federal laws and your state's laws. + +The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S. +Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered +throughout numerous locations. Its business office is located at +809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email +business@pglaf.org. Email contact links and up to date contact +information can be found at the Foundation's web site and official +page at http://pglaf.org + +For additional contact information: + Dr. Gregory B. Newby + Chief Executive and Director + gbnewby@pglaf.org + + +Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg +Literary Archive Foundation + +Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide +spread public support and donations to carry out its mission of +increasing the number of public domain and licensed works that can be +freely distributed in machine readable form accessible by the widest +array of equipment including outdated equipment. Many small donations +($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt +status with the IRS. + +The Foundation is committed to complying with the laws regulating +charities and charitable donations in all 50 states of the United +States. Compliance requirements are not uniform and it takes a +considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up +with these requirements. We do not solicit donations in locations +where we have not received written confirmation of compliance. To +SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any +particular state visit http://pglaf.org + +While we cannot and do not solicit contributions from states where we +have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition +against accepting unsolicited donations from donors in such states who +approach us with offers to donate. + +International donations are gratefully accepted, but we cannot make +any statements concerning tax treatment of donations received from +outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. + +Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation +methods and addresses. Donations are accepted in a number of other +ways including checks, online payments and credit card donations. +To donate, please visit: http://pglaf.org/donate + + +Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic +works. + +Professor Michael S. Hart is the originator of the Project Gutenberg-tm +concept of a library of electronic works that could be freely shared +with anyone. For thirty years, he produced and distributed Project +Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support. + + +Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed +editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S. +unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily +keep eBooks in compliance with any particular paper edition. + + +Most people start at our Web site which has the main PG search facility: + + http://www.gutenberg.org + +This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, +including how to make donations to the Project Gutenberg Literary +Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to +subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. + + +</pre> + +</body> +</html> diff --git a/20942-h/images/Image1.jpg b/20942-h/images/Image1.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..f2de98a --- /dev/null +++ b/20942-h/images/Image1.jpg diff --git a/20942-h/images/Image2.jpg b/20942-h/images/Image2.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..a33940b --- /dev/null +++ b/20942-h/images/Image2.jpg diff --git a/20942-h/images/Image3.jpg b/20942-h/images/Image3.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..213f716 --- /dev/null +++ b/20942-h/images/Image3.jpg diff --git a/20942-h/images/Image4.jpg b/20942-h/images/Image4.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..4bfc7c1 --- /dev/null +++ b/20942-h/images/Image4.jpg diff --git a/20942-h/images/Image5.jpg b/20942-h/images/Image5.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..0f18fcb --- /dev/null +++ b/20942-h/images/Image5.jpg diff --git a/20942-h/images/Image6.jpg b/20942-h/images/Image6.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..1fc80e9 --- /dev/null +++ b/20942-h/images/Image6.jpg diff --git a/20942-h/images/Image7.jpg b/20942-h/images/Image7.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..26191c3 --- /dev/null +++ b/20942-h/images/Image7.jpg diff --git a/20942-h/images/Image8.jpg b/20942-h/images/Image8.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..d0f6dc5 --- /dev/null +++ b/20942-h/images/Image8.jpg diff --git a/20942-h/images/Image9.jpg b/20942-h/images/Image9.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..adb4e08 --- /dev/null +++ b/20942-h/images/Image9.jpg diff --git a/LICENSE.txt b/LICENSE.txt new file mode 100644 index 0000000..6312041 --- /dev/null +++ b/LICENSE.txt @@ -0,0 +1,11 @@ +This eBook, including all associated images, markup, improvements, +metadata, and any other content or labor, has been confirmed to be +in the PUBLIC DOMAIN IN THE UNITED STATES. + +Procedures for determining public domain status are described in +the "Copyright How-To" at https://www.gutenberg.org. + +No investigation has been made concerning possible copyrights in +jurisdictions other than the United States. Anyone seeking to utilize +this eBook outside of the United States should confirm copyright +status under the laws that apply to them. diff --git a/README.md b/README.md new file mode 100644 index 0000000..3e0de8c --- /dev/null +++ b/README.md @@ -0,0 +1,2 @@ +Project Gutenberg (https://www.gutenberg.org) public repository for +eBook #20942 (https://www.gutenberg.org/ebooks/20942) |
