diff options
| author | Roger Frank <rfrank@pglaf.org> | 2025-10-14 19:53:14 -0700 |
|---|---|---|
| committer | Roger Frank <rfrank@pglaf.org> | 2025-10-14 19:53:14 -0700 |
| commit | be69e43b7f066be0776f5d7dbbf72329ebbc387b (patch) | |
| tree | adb6de8a36bed13523f00fac6d952a69f2556756 /30163-h | |
Diffstat (limited to '30163-h')
| -rw-r--r-- | 30163-h/30163-h.htm | 879 | ||||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image1.jpg | bin | 0 -> 11718 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image10.jpg | bin | 0 -> 68971 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image11.jpg | bin | 0 -> 59896 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image12.jpg | bin | 0 -> 40965 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image13.jpg | bin | 0 -> 58852 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image14.jpg | bin | 0 -> 125611 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image15.jpg | bin | 0 -> 35658 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image16.jpg | bin | 0 -> 80032 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image17.jpg | bin | 0 -> 97880 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image2.jpg | bin | 0 -> 15482 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image3.jpg | bin | 0 -> 39216 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image4.jpg | bin | 0 -> 33303 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image5.jpg | bin | 0 -> 50485 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image6.jpg | bin | 0 -> 38675 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image7.jpg | bin | 0 -> 106715 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image8.jpg | bin | 0 -> 65161 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30163-h/images/image9.jpg | bin | 0 -> 65149 bytes |
18 files changed, 879 insertions, 0 deletions
diff --git a/30163-h/30163-h.htm b/30163-h/30163-h.htm new file mode 100644 index 0000000..c1a87ce --- /dev/null +++ b/30163-h/30163-h.htm @@ -0,0 +1,879 @@ +<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN"> +<html> +<head> +<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html;charset=UTF-8"> +<title>The Project Gutenberg eBook of Vasárnapi Könyv, by Kálmán Árkay (as editor).</title> +<style type="text/css"> +p { margin-top: .75em; +text-align: justify; +margin-bottom: .75em; +} +h1,h2,h3,h4,h5,h6 { +text-align: center; /* all headings centered */ +clear: both; +} +hr { width: 33%; +margin-top: 2em; +margin-bottom: 2em; +margin-left: auto; +margin-right: auto; +clear: both; +} +table {margin-left: auto; margin-right: auto;} +body{margin-left: 10%; +margin-right: 10%; +} +.pagenum { /* uncomment the next line for invisible page numbers */ +/* visibility: hidden; */ +position: absolute; +left: 92%; +font-size: smaller; +text-align: right; +} /* page numbers */ +.linenum {position: absolute; top: auto; left: 4%;} /* poetry number */ +.blockquot{margin-left: 5%; margin-right: 10%;} +.sidenote {width: 20%; padding-bottom: .5em; padding-top: .5em; +padding-left: .5em; padding-right: .5em; margin-left: 1em; +float: right; clear: right; margin-top: 1em; +font-size: smaller; color: black; background: #eeeeee; border: dashed 1px;} +.bb {border-bottom: solid 2px;} +.bl {border-left: solid 2px;} +.bt {border-top: solid 2px;} +.br {border-right: solid 2px;} +.bbox {border: solid 2px;} +.center {text-align: center;} +.smcap {font-variant: small-caps;} +.u {text-decoration: underline;} +.caption {font-weight: bold;} +.figcenter {margin: auto; text-align: center;} +.figleft {float: left; clear: left; margin-left: 0; margin-bottom: 1em; margin-top: +1em; margin-right: 1em; padding: 0; text-align: center;} +.figright {float: right; clear: right; margin-left: 1em; margin-bottom: 1em; +margin-top: 1em; margin-right: 0; padding: 0; text-align: center;} +.footnotes {border: dashed 1px;} +.footnote {margin-left: 10%; margin-right: 10%; font-size: 0.9em;} +.footnote .label {position: absolute; right: 84%; text-align: right;} +.fnanchor {vertical-align: super; font-size: .8em; text-decoration: none;} +.poem {margin-left:10%; margin-right:10%; text-align: left;} +.poem br {display: none;} +.poem .stanza {margin: 1em 0em 1em 0em;} +.poem span.i0 {display: block; margin-left: 0em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;} +.poem span.i2 {display: block; margin-left: 2em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;} +.poem span.i4 {display: block; margin-left: 4em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;} +</style> +</head> +<body> +<div>*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30163 ***</div> + +<p><span class='pagenum'><a name="Page_1" id="Page_1">[Pg 1]</a></span></p> +<h1><b>Vasárnapi Könyv</b></h1> +<p><b>Kiadja az Országos Közművelődési Tanács</b></p> +<p><b>1916. Első félév 20. füzet</b></p> +<hr style="width: 65%;"> +<h2><b>A vaspénz</b></h2> +<p>A hadviselés számos olyan nyersanyagot +emészt fel, amelyeket a háború +alatt újból beszerezni nem lehet. +Az ágyúgyártás, a fegyverek +és lövedékek gyártása például rengeteg +mennyiségű rezet, bronzot, nikkelt, +aluminiumot, ónt és ólmot +fogyaszt. Mivel bányáink ezeket a fémeket +részben nem termelik, részben +pedig csak csekély mennyiségben tudják +termelni, azért a hadvezetőség a +hadieszközök és lövőszerek gyártásához +szükséges fémanyagot egyéb tárgyak +fémanyagából szerzi meg. Magyarországban, +Ausztriában és Németországban +egyaránt gyűjtik a háztartásban +és az iparban nélkülözhető +vagy fölösleges és használhatatlan +fémtárgyakat, amelyekből a rézanyagot, +ólmot, nikkelt vagy alumíniumot +kiválasztják, beolvasztják és a hadiszergyárakban +alkalmas módon újból +felhasználják.</p> +<p>A nikkelből nagy mennyiséget fogyasztott +béke idején az állami pénzverő +is, mert 10 és 20 filléreseink +gyártására kizárólag ezt használták. +A pénzverésre fordított nikkelanyagot +most úgy próbáljuk hasznunkra fordítani, +hogy a nikkel váltópénzt kivonják +a forgalomból, beolvasztják és helyettük +vasból vert váltópénzt gyártanak. +Németország már az 1915. év +őszén forgalomba hozta az acélból +vert váltópénzeket, amelyek a nikkelpénzt +pótolják és csakhamar mindenütt +népszerűekké váltak.</p> +<p>A kereskedelmi forgalomban a vaspénz +nem újdonság. A félművelt és +vadonélő afrikai, ausztráliai népek +közül sokan ma is különböző alakú +vasdarabokat használnak és ezzel +fizetnek, vagy ezzel cserélik be árúikat. +A vaspénz nem is legősibb formája +a vásárlási eszköznek. A tudósok kutatása +azt bizonyítja, hogy a tárgyak +kicserélése volt a kereskedelmi forgalomnak +a legkezdetlegesebb módja. +Bizonyos, hogy ősi időkben csak ezt +ismerték és hosszú fejlődés után jutott +el az emberiség a különböző alakú +vaspénzekhez, a vaspénztől pedig a +pénznek mai alakjához.</p> +<p>Herodotosz görög történetíró könyvében +leírja, hogyan kereskedtek az +Afrika északi partján lakó kartagóiak +a szomszédságukban letelepült líbiai +<span class='pagenum'><a name="Page_2" id="Page_2">[Pg 2]</a></span>négerekkel »A kartagói hajók—írja +Hérodotosz—elvitték az árúkat a +líbiai tengerpartra, ott kirakták, azután +ismét hajóikra szálltak és a hajón +nagy tüzet gyújtottak, amelynek füstje +messzire ellátszott. A füst figyelmeztette +a benszülötteket, akik mindenfelől +a tengerpartra gyűltek és az árúk +megszemlélése után a magukkal hozott +aranyszemecskéket a kiválasztott +holmik mellé lerakták. Azután ismét +eltávoztak. Alig tűntek el, a kartagói +hajók újra kikötöttek a parton, megvizsgálták +az aranydarabok mennyiségét +és ha elegendőnek találták, akkor +elvitték, az árút pedig otthagyták. +Ha az árút értékesebbnek tartották, +akkor hajóikra tértek vissza és várakoztak. +Nemsokára újra megjelentek +a feketebőrű benszülöttek és még néhány +aranyszemecskét tettek le, aztán +megint elvonultak. Most már az +árúk és az aranydarabok értéke +egyenlő volt és a kartagóiak az aranynyal +elégedetten tértek vissza hazájukba. +Ennek a néma kereskedelemnek +az idejében sohasem történt meg, +hogy a néger benszülöttek az árút +idő előtt elvitték volna, vagy hogy +a kartagói kereskedők az árúért ok +nélkül kértek volna több aranyat.«</p> +<center><img src="images/image1.jpg" alt="Kősó-pénz az afrikai Abessziniában"></center> +<p>Kősó-pénz az afrikai Abessziniában</p> +<center><img src="images/image2.jpg" alt="Ásó- és csákányalakú vaspénz"></center> +<p>Ásó- és csákányalakú vaspénz</p> +<p>Az Indiai-óceánban levő Cejlon +szigetén laknak a veddák, akik ma is +még majdnem úgy vásárolnak, mint +két és félezer évvel ezelőtt az afrikai +négerek. Az erdőben elejtett vadakat +elviszik a singaléz kovácsok műhelye +elé. A kovácsoknak a vadakért vasból +vert nyílhegyeket, ásókat és egyéb eszközöket +kell adniok, mert ha nem +teszik, akkor a veddák véres bosszút +állnak rajtuk. Afrika némely vidékein +is fegyverrel kezükben intézik el a +vadon élő néptörzsek az árúk kicserélését.</p> +<center><img src="images/image3.jpg" alt="Érdekes módon összekötött néger vaspénz"></center> +<p>Érdekes módon összekötött néger vaspénz</p> +<p>A kezdetleges műveltségű népek +között természetesen kevés alkalom +van a kereskedésre. Ezek a népek házi +eszközeiket, ruházatukat, fegyvereiket +maguk készítik. Legfeljebb annyi +történik, hogy egymás között cserélik +el a ruhát fegyverért, vagy a házieszközt +valamely földmivelő szerszámért.<span class='pagenum'><a name="Page_3" id="Page_3">[Pg 3]</a></span> +A kereskedelmi forgalmat tulajdonképen +nem is a ruhaneműek és a szerszámok +indították meg, mert ezekre +nincs mindig szükség, hanem a nélkülözhetlen +élelmiszerek.</p> +<center><img src="images/image4.jpg" alt="Csomóba kötött vaspénz az afrikai Kongóban"></center> +<p>Csomóba kötött vaspénz az afrikai Kongóban</p> +<center><img src="images/image5.jpg" alt="Csomóba kötött különböző afrikai vaspénzek"></center> +<p>Csomóba kötött különböző afrikai vaspénzek</p> +<p>Számos félművelt népnél még ma is +inkább az élelmiszer a kereskedelmi +értékmérő, mint a pénz. Az Izland +szigetén élő népek például még 150 +esztendővel ezelőtt is apró szárított +halakat használtak pénz helyett, valamint +régente a mi katonáink járandóságát +is sóban fizették,-Kínában +pedig a munkásokat néha még ma is +rizzsel fizetik. Mikor Kolumbusz Kristóf +Amerika földjére jutott, akkor a +Hondurasz szigetén élő néptörzs a +kakaóbab szemeit használta pénzérték +gyanánt és például a középamerikai +Guatemalában a városoktól távol lakó +falusi nép néhol még mindig kakaóbabbal +fizet. Tibetben a teának és a +diónak, a szibériai lappok földjén a +rénszarvas tejéből készített sajtnak +van olyan szerepe, mint amilyent a mi +életünkben az aprópénz játszik. Sok +helyütt a dohány és a só szerepelt a +vadon élő népek között pénz gyanánt. +A későbbi évszázadok során a szarvasmarha +volt az értékesebb árúk vásárlásának +eszköze. A rómaiaknál a pénznek +a latin neve »pecunia«, amely a +»pecus« (szarvasmarha) szóból származik +és elárulja, hogy régente az +árúkért marhákat adtak. Régi magyar +irásokban is a vagyont és a kincset +<span class='pagenum'><a name="Page_4" id="Page_4">[Pg 4]</a></span>nem egyszer »marhának« nevezik, ami +annak a bizonysága, hogy az értékesebb +tárgyakat az ősmagyarok is marhákért +vásárolták. A hereró-négerek +Afrika belsejében meg nemrégiben is +marhákért vásároltak lovat, kocsit +vagy becsesebb gazdasági eszközöket. +Egy-egy lóért 8—10 ökröt, szekérért +pedig néha 40—50 ökröt is adtak.</p> +<p>A pénz történetében rendkívül érdekes +a test díszítésére ékességül használt +pénzek alkalmazása is A csontból, +fából faragott remekművű gyöngyök, +gyűrűk, kagylókból készült apró +tárgyak a vad népeknek szinte kinálkoztak, +hogy a csere eszközeivé váljanak. +A kagylópénz emlékeit a tudósok +megtalálták azokban a többezeréves +barlangokban, kiásott telepekben, +amelyek a művelődő ember +legelső lakóhelyei voltak. A kagylókat +vagy számuk szerint, vagy súlyuk +szerint használták, részben pedig még +ma is használják az afrikai néger törzsek. +Togóban például—amely a világháború +kitörése előtt a németek gyarmata +volt — a tengerparton 1000 +kagyló, az ország belsejében pedig +1600 kagyló ért egy német márkát +(1 korona 20 fillért). Ismeretes dolog, +hogy régebben a partvidéken élő afrikai +négerek az elefántok értékes agyarát +is pénz helyett használták.</p> +<center><img src="images/image6.jpg" alt="Kongói négerek"></center> +<p>Kongói négerek a rúdra erősített vaspénz-vagyonukkal.</p> +<p>Mindezek értékesebb tárgyak, amelyek +a kereskedelmi forgalomban megérhették +azt az árút, amelyért adták. +Ősrégi időkben azonban kőpénz is +volt: a csiszolt és átlyukasztott kerek +kődarabokat felfűzve nyakékül használták, +vagy pedig a csereforgalomban +pénz helyett alkalmazták. Éppen ilyen +szerepük volt a gyöngyöknek, néhol +pedig a prémeknek is.</p> +<p>Hosszú fejlődés után jutott el az +emberiség a fémekhez, amelyek csakhamar +minden más értékmérő eszközt +kiszorítottak és a cserének, vásárnak +és kereskedelemnek egyedüli eszközei +lettek. Közöttük természetesen a vas +a legrégibb. Homérosz görög költő már +Krisztus születése előtt 900 évvel megírja, +hogy a kereskedők Lemnosz szigetéről +a kisázsiai Trójába járnak +és a görög harcosok ércért mindenféle +holmit vásárolnak tőlük. Az aranyból +és ezüstből készült pénzeket már a régi +görögök ismerték. Ezek a pénzek súlyuk +és nagyságuk szerint voltak értékesebbek, +akinek tehát nagy vagyona +volt, az a hatalmas aranypénzeket és +ezüstdarabokat alig tudta megőrizni. +Egy régi feljegyzés beszéli például,<span class='pagenum'><a name="Page_5" id="Page_5">[Pg 5]</a></span> +hogy 10 görög mina (körülbelül 900 +korona) értékű pénz elszállítására kétökrös +szekér kellett.</p> +<p>Juliusz Cézár ötven évvel Krisztus +születése előtt azt írja a mai Anglia +területén lakó britannokról, hogy hoszszú +réz- és vasrudakat használnak +pénz gyanánt. Ezek a nagy rúdpénzek +némelyik afrikai néptörzsnél még ma +is forgalomban vannak. A rudakat a +néger kovácsok pontosan egyforma +súlyban és egyforma alakban gyártják, +az alakjuk néha a mi késünkhöz, +néha nyílhoz vagy ásóhoz hasonló. +A rúdalakú vaspénzek helyett Kongó +némely vidékén a pálmalevelekhez hasonló +vaslemezeket készítenek, a lemezekbe +a levelek ereit is belevésik +és ezeket az embernagyságú, díszes +vaslemezeket használják pénz helyett. +A gazdagabb négerek ezeket a pénzeket +mint vagyonukat nagy rudakra +szúrva viszik magukkal.</p> +<p>A műveletlen afrikai népeknél a vaspénz +a kezdetleges viszonyok között +élő emberek szükségleteit elégítik ki. +Nálunk háború idején a vaspénznek az +a jelentősége, hogy a pénzverésre használt +nagymennyiségű nikkelt a hadviselés +céljaira ajánljuk fel.</p> +<hr style="width: 65%;"> +<h2><b>Az élesztő felhasználása</b></h2> +<p>A népek háborújának két csatatere +van. Az egyik csatatéren azok küzdenek, +akik fegyverrel a kezükben verik +vissza az ellenség támadását. A másik +harctér a háborútól sújtott országok +területe, amelyen az otthonmaradottak +küzdik végig a háború szenvedéseinek +és nélkülözéseinek napjait. +A mezőgazdasági és ipari munka +ugyanis a hadviselésben éppen ugy +résztvesz, mint akár a lövészárkokban +küzdő hadsereg. És amint a harctéren +a hadviselésnek mindegyre újabb eszközét +találják fel, úgy az itthoni munka +területén is a tudománynak mindegyre +újabb vívmányai lepik meg a +világot.</p> +<p>A középeurópai hatalmakat—Magyarországot, +Ausztriát és Németországot—ellenfelei +úgy fogták körül, +hogy a világtól elzárják, beviteli kereskedelmében +megakadályozzák és +így kényszerítsék a feltétlen megadásra. +Ez a világtól való elzárás azonban +a legteljesebb mértékben kudarcot +vallott és akár árúkról, akár élelmiszerekről +volt szó, megtanultuk annak +a módját, hogyan kell némelyik +árút nélkülöznünk, némelyiket pedig +újabb anyagokkal pótolnunk.</p> +<p>A lövőszerek és a műtrágya gyártásához +szükséges délamerikai salétromot +a levegőből gyártjuk. Gyapotot +nem hozhatunk be idegen világrészekből, +a robbantószerek gyártásához +szükséges lőgyapotot tehát mesterségesen +állítjuk elő a farostok anyagából, +a cellulózából. A kaucsukbehozatal +szünetel:—két német vegyésztudós +feltalálta a mesterséges gumi gyártásának +módját. A tudósok kutatása +megtanított arra, hogy a háborúban +olyan anyagokat is értékesítsünk, amiket +régebben kevésre becsültünk, vagy +éppen semmibe sem vettünk. Igy például +a papírhulladékból tartós zsineget +gyártanak, a vadon termő csalánból +pedig szövetek készülnek.<span class='pagenum'><a name="Page_6" id="Page_6">[Pg 6]</a></span></p> +<p>Legújabban az élesztő értékesítése +a tudománynak különösen meglepő +sikere. A tudomány megtalálta annak +a módját, hogy az élesztőt hogyan +lehet olcsón óriási mennyiségben előállítani, +poralakúvá tenni és ezt a +poralakú anyagot meleg prés alatt +alakítva, kőkeménységűre préselni. +Ebből a kemény élesztőből (amit a +feltalálók »ernolit«-nak neveztek el) +gombok, késnyelek, ajtókilincsek, villamos +kapcsolók, szerszámfogók és +egyéb olyan tárgyak készülnek, amelyeket +eddig csak kaucsukból, csontból, +vagy fémből gyártottak. Az ernolitból +készült tárgyakat amellett jól +lehet vésni, köszörülni és csiszolni. +Legfontosabb azonban az élesztő szerepe +az emberi és az állati táplálkozásban.</p> +<p>A mindennapi életben eddigelé kétféle +célra használták az élesztőt: +mint erjesztő anyagot és mint kelesztő +anyagot. Az alkohol és a sör gyártásánál +az élesztőt mint erjesztő anyagot +alkalmazták. Ennek az az alapja, +hogy bizonyos cukortartalmú folyadékokban +a cukoranyag úgy bomlik +<span class='pagenum'><a name="Page_7" id="Page_7">[Pg 7]</a></span>szét, hogy alkohol és szénsav fejlődik +belőle. A szénsav legnagyobb része elszáll +a levegőbe és csak kis része marad +a folyadékban lekötve. Az alkohol +azonban egészen visszamarad és a +folyadékból könnyen ki lehet, választani. +A sörgyárak és a szeszgyárak a +cukortartalmú anyagok erjedését az +élesztővel idézik elő.</p> +<center><img src="images/image7.jpg" alt="Az olasz harctérről"></center> +<p><i>Az olasz harctérről</i> +A század konyhája a tiroli hegyekben.</p> +<p>Az élesztő—vagy teljes nevén: +élesztőgomba—a növények országába +tartozik és egyes sejtekből áll A sejtek +kettéválással szaporodnak. Azért +is hívják ezeket a gombákat »hasadógombáknak«. +Ha a cukortartalmú +folyadékba élesztőgombát tesznek, akkor +nemcsak szénsav és alkohol fejlődik, +hanem abban a folyadékban az +élesztőgombák is rendkívül gyorsan elszaporodnak. +Néhány óra alatt egyetlen +sejtből ezer milliónyi fejlődik, föltéve, +hogy a gombák szaporodására +alkalmas körülmények megvannak. +Fontos, hogy a folyadéknak bizonyos +hőmérséklete (37 és fél fok) legyen.</p> +<p>Az élesztősejtecskék hihetetlenül +gyors szaporodása alkalmával rengeteg +sok élesztő is fejlődik, amelynek nagyrésze +eddig a sörgyárakban és szeszgyárakban +az erjesztés alkalmával +veszendőbe ment. Ezek a gyárak +ugyanis csak az alkohol kiválasztása +kedvéért végezték az erjesztést, nem +pedig azért, hogy sok élesztőre tegyenek +szert. Mindössze az élesztőnek +egy részét hozták forgalomba mint préselt +élesztőt. Ez az, amit kenyér és +tészta sütésénél használnak. A kenyér +kelesztése tehát szintén az élesztőgombák +szaporodásán alapszik.</p> +<center><img src="images/image8.jpg" alt="Az Olasz harctérről"></center> +<p><i>Az Olasz harctérről</i> +Gyalogsági fedezék az Isonzó mellett.<span class='pagenum'><a name="Page_8" id="Page_8">[Pg 8]</a></span></p> +<p>A háborúban ellenségeink elzártak +bennünket sok állati takarmány behozatalától +is. Mivel pedig állataink +élelmezése a háború idején kétszeresen +fontos, azért a tudósok arra gondoltak, +hogy az élesztőt mint takarmánypótlékot +is alkalmazzák. Ez az úgynevezett +»takarmány-élesztő«, amelynek fehérjetartalma +az állati szervezetre +rendkívül hasznos táplálék. A vegyészek +éppen ezért már régóta foglalkoztak +azzal, hogyan lehetne ezt a fehérjeanyagot +táplálkozási célokra használni. +A kutatások közben felfedezték, hogy +az élesztőnek a fehérjetartalma egy újfajta +eljárással nagyon megszaporítható. +Ha ugyanis az élesztőt nagyon híg +cukortartalmú folyadékba teszik, amiben +kénsavas ammóniák is van, akkor +az élesztő alkoholt nem termel, hanem +nagymennyiségű fehérjét gyárt. Ez a +mesterségesen gyártott fehérje arra alkalmas, +hogy a háborús időben pótolja +az idegen országokból behozott állati +takarmányt. Egyúttal pedig arra is jó, +hogy a jövőben itthon tudjuk előállítani +azt az állati táplálékot, amelyért +eddigelé sok milliót adtunk a külföldnek.</p> +<p>Ennek az újfajta takarmánynak a +gyártása rendkívül gyors: öt óra alatt +elvégezhető, amellett nagyon kiadós. +Az eddig használt sütőélesztő gyártásánál +száz deka cukoranyagból és 37 +deka sóból lett 160 deka élesztő. Az +újfajta élesztőtakarmány gyártásánál +100 deka cukoranyagból és 52 deka +sóból 270 deka élesztő fejlődik. 100 +kilogram ilyen »szárított élesztő« gyártása +most, a háború idején 60 koronába +kerül, béke idején körülbelül 35 koronába +fog kerülni, tehát az új takarmány +métermázsája rendkívül olcsó +lesz. A gyártásnál használt cukoranyag +nem az a finomított cukor, +amelyet mi fogyasztunk, hanem úgynevezett +»melassz«, vagy pedig finomítatlan +»nyerscukor«.</p> +<center><img src="images/image9.jpg" alt="Az olasz harctérről"></center> +<p><i>Az olasz harctérről</i> +Telefonállomás a harcvonal mögött.<span class='pagenum'><a name="Page_9" id="Page_9">[Pg 9]</a></span></p> +<p>A háború idején azonban kénsavas +ammóniák (amivel a cukoranyagot keverni +kell) nem állhat a gyárak rendelkezésére, +mert a délamerikai salétromtól +el vagyunk zárva, a levegőből gyártott +mesterséges salétromot pedig a +lőszergyárak teljesen lefoglalták. A +tudósok már megtalálták annak a +módját is, hogy az, ammóniákot más +alkalmas anyaggal pótolják. Ez az +anyag az istállók trágyája, amelyet +eddig csak a szántóföldek trágyázására +használtak. A híg trágyalében +az élesztő kitünően tenyészik. A nagyobb +gazdaságok marha- vagy lóistállói +közelében helyezik el az egyszerű +gépszerkezetet, amely a trágyalében +levő ammóniák-anyagot kiválasztja +és ezt a folyékony cukoranyaggal +vegyítve, az élesztő segélyével +naponkint nagymennyiségű +mesterséges takarmányt készít.</p> +<p>Mivel pedig ez a gyártási eljárás +csak néhány óra hosszáig tart, a +takarmányélesztő gyártása minden nap +könnyen elvégezhető. A szántóföldre +kivitt trágya hatása csak egy esztendő +mulva mutatkozik a nagyobb termésben, +itt azonban a trágyát minden nap +újra értékesíthetik.</p> +<p>A tudomány új vívmányának köszönhetjük, +hogy azt az állati táplálékot, +amelyet korpa, olajpogácsa és +takarmányárpa alakjában eddig nagy +mennyiségben hoztunk be a külföldről, +ezentúl »takarmány-élesztő« alakjában +magunk is olcsón és óriási +mennyiségben itthon állíthatjuk elő.</p> +<center><img src="images/image10.jpg" alt="Az olasz harctérről"></center> +<p><i>Az olasz harctérről</i> +Foglyok, útban a vasút felé.<span class='pagenum'><a name="Page_10" id="Page_10">[Pg 10]</a></span></p> +<hr style="width: 65%;"> +<h2><b>A világítótornyok</b></h2> +<p>Hogy az éj sötétjében a tengeri hajók +tájékozódhassanak, már messziről láthassák +a kikötőket, vagy elkerülhessék +a tengerpart veszélyes pontjait, +szirtjeit, azért világítólámpákra, éjjel +is messzire ellátszó tűzjelekre van +szükségük. Már a legrégibb időkben +a tenger partján lakó egyes népek éjszakának +idején magas sziklákon rakott +tűzzel tájékoztatták a hajókat, +néha nem is jóravaló szándékkal, hanem +csak azért, hogy a sötétben, a +viharos tengeren bolygó hajósokat a +tűz fényével kikötésre csábítsák és +azután kirabolják.</p> +<p>A hajózás fejlődésével forgalmasabb +kikötőkben a jeladó tüzek számára +kiemelkedő tornyokat építettek, hogy +éjszakának idején a lámpáknak vagy +fényszóróknak messzire világító fénye +irányítsa a hajókat.</p> +<center><img src="images/image11.jpg" alt="Világítótorony az odesszai kikötőben, a Fekete-tenger partján"></center> +<p><b>Világítótorony az odesszai kikötőben, a Fekete-tenger partján</b></p> +<p>Az első világítótorony, amelyről tudomásunk +van, 283-ban épült Krisztus +előtt, Alekszandria kikötőváros (északi +Afrika) közelében lévő Fárosz szigetén. +Ez a fároszi világítótorony az +ókor egyik csodás remeke volt, amely +állítólag 60 kilométernyi távolságból +is látható tűzjeleket adott. Körülbelül +1600 évig állott, amikor aztán áldozatul +esett az arabok pusztításának. A +ma is működő világítótornyok között +legrégibb, amelyet Neuwerk szigetén +(az Északi-tengerben Hamburg mellett) +1228-ban építettek. Az idők folyamán +sok átalakításon ment keresztül, +de új világítókészülékével ma is kalauza +az Elba folyó bejáratánál a hajóknak.</p> +<p>A világítótornyok száma már a +15 ezret meghaladja. Ebből 600 Anglia +és Franciaország között a Manche-csatorna +partjain épült, de igen sok van +<span class='pagenum'><a name="Page_11" id="Page_11">[Pg 11]</a></span>az Északi-tenger és Keleti-tenger partjain +is, ahol nagyon gyakoriak a viharok +és a sűrű köd nehezíti a hajózást. +A gyakori ködök miatt néhol nem elegendő +a világítótornyokat világítókészülékkel +felszerelni, hanem ellátják +messzire hangzó harangokkal és +kürtökkel is. Ezeknek szava figyelmezteti +a ködben haladó hajókat.</p> +<p>A partok mentén épült világítótornyok +néhol állandóan ki vannak téve +a tenger hullámcsapásainak. Az ilyen +tornyok anyaga vas, vagy kőtömb, +amelyet különös szerkezetű vaskeretbe +illesztenek Ahol a víz nem éri a torony +falazatát, nem szükséges ennyire szilárdul +építkezni. Vannak világítótornyok, +amelyeket a tengerbe építenek. +Az első ilyen az Északi-tengerben +(Bremerhaven és Helgoland-sziget között) +a rotersandi világítótorony volt. +Az ilyen építés gyakran nagy nehézségekbe +ütközik. Igy volt ez a rotersandi +világítótorony építése alkalmával is. +Hét hónapon keresztül tartott az alapozás +munkája, de már ekkor észrevették, +hogy az építkezés nem elég +szilárd és biztos, a munkakamra (más +néven kesszen, az az alul nyitott, oldalt +és felül zárt vasszekrény, amiben +a víz fenekén a munkások dolgoznak) +nem sülyed eléggé. A baj +nem is maradt el. Váratlanul nagy +vihar támadt, ami elől a munkások a +kikötőbe menekültek. Napokig zajgott, +hullámzott a tenger és a vihar rommá +zúzta az egész építkezést. Csak a második +kísérlet után sikerült a tornyot +felépíteni.</p> +<p>Még nehezebben építették meg a +Hatteras-foki (Észak-Amerika) világítótornyot, +amely körül a hajózásra +fölöttébb veszélyes zátonyok nehezítették +a közlekedést. Ezért tehát a +szárazföldön építettek egy 34 méter +széles és 25 méter magas kettősfalú +kesszont, ennek belsejét gépekkel, gőzszivattyúkkal, +kazánnal szerelték fel. +Gőzhajókkal vontatták ki az óriás alkotást +a tengerre és amikor építeni +kezdtek rá, az lejebb és lejebb sülyedt +és lassankint 16 méternyire fúródott +bele saját súlyánál fogva a tengerfenékbe. +Ez aztán szilárd alapot biztosított, +amelyre rá lehetett építeni az 50 +méter magas tornyot melynek felépítése +több mint 8 millió koronába került.</p> +<center><img src="images/image12.jpg" alt="Ujabb világítótorony fényszórója"></center> +<p><b>Ujabb világítótorony fényszórója</b></p> +<p>A régebbi tornyok világítására fagygyút +és viaszgyertyákat, zsíros olajat +és kőolajat használtak, de az újabb +tornyokon gáz, magneziafény vagy villamosfény +van használatban. A lám<span class='pagenum'><a name="Page_12" id="Page_12">[Pg 12]</a></span>pákban +tükröket vagy lencsét alkalmaznak +és ezekből sugárzik ki a fény +messze a tengerre. Ha a fénysugarak +a fényt a látóhatárnak állandóan egy +iránya felé lövelik, akkor az ilyen +fényt »szilárd fénynek« nevezik. A +»forgó fényt« úgy alkalmazzák, hogy +a tükröket egy óramű állandóan egyenletes +forgásban tartja, úgy, hogy a +fénysugarak egymásután, a látóhatár +minden pontja felé vetődnek. A »szakadozott +fény« (a világítólámpának +hirtelen való felvillanása és elsötétülése) +pedig úgy származik, hogy a +lámpát önműködő készülék segélyével +lecsapódó, majd szétnyíló ernyő +időközönként eltakarja.</p> +<p>Hogy az egymáshoz közel levő +világítótornyok egymástól megkülönböztethetők +legyenek, a közeli világítótornyok +más és más világítórendszert +alkalmaznak. Ahol pedig sok torony +van egymáshoz közel, színes lencséket, +vagy színes üveghengereket szerelnek +fel a világítókészülékre.</p> +<p>Régente csodaszámba ment, ha +egyik vagy másik világítótorony lámpája +5—6 ezer gyertyaláng fényét +árasztotta (a Budapest utcáit világító +ívlámpák fényereje körülbelül 2000 +gyertyafényű), ma azonban a new-yorki +kikötő híres világítótornya már +240 millió gyertya erejének megfelelő +fényt ad. Ugyancsak nagyon +erős fénye van a francia Havre kikötő +tornyának is, amelynek fénye +Franciaország partjáról csaknem Angolország +déli partjáig hat.</p> +<center><img src="images/image13.jpg" alt="Világító őrhajó az Északi-tengeren"></center> +<p>Világító őrhajó az Északi-tengeren +A hajon gázfényű világítókészülék és önműködő jelzőharang van.</p> +<p>Zátonyok közelében, vagy tengerszorosok +és folyambejáratok előtt, +<span class='pagenum'><a name="Page_13" id="Page_13">[Pg 13]</a></span>ahol világítótornyokat felépíteni nem +tudnak, hajókat horgonyoznak le és +arra szerelnek fel világítókészüléket. +Az ilyen hajók ugyanazt a célt szolgálják, +mint a világítótornyok: ezeket +»világítóhajóknak« nevezik.</p> +<p>A világítótornyokban egy-egy toronyőr +lakik és ennek feladata a +készülékek gondozása. Ezeknek az elhagyatott, +magánosan élő embereknek +élelmezése hajók útján történik, +amelyek havonta egyszer-kétszer +keresik fel őket. A háborúban, amikor +a hadihajók egyik fontos feladata +az ellenséges államok hajózásának +megnehezítése, gyakori eset a világítótornyok +elpusztítása. Ilyenkor a toronyőr +is elpusztul a toronnyal együtt.</p> +<hr style="width: 65%;"> +<h2><b>A keresztények üldözése</b></h2> +<p><b>(Képek a római császárok korából)</b></p> +<p>Krisztus születése után 112-ben Kis-Ázsia +helytartója felhívta Trajánusz +császár figyelmét a keresztényekre. +A helytartó azt írja a császárnak, hogy +sok férfira és nőre akadt, akik bevallották +neki, hogy keresztények. Alkonyatkor +szoktak összegyűlni és énekelnek +a Krisztusnak, akit ők istennek +tartanak, továbbá ünnepélyes ígéretet +tesznek, hogy minden tisztátalanságot +és becstelenséget kerülni fognak. Ez—mondja +a helytartó—nem egyéb +»gyarló babonánál«. Trajánusz elrendelte, +hogy mivel ezek a keresztények +mégsem olyan veszedelmesek, nem +kell üldözni őket, csak ha a hatóságok +kezébe kerülnek, akkor büntessék meg +a »babonáshitűeket«. Hadriánusz császár +és utódai alatt sem voltak véresek +a keresztényüldözések, de annál +többet szenvedtek a keresztények a +következő időkben.</p> +<p>Azok az idők azonban nemcsak a +kereszténységre, hanem magára a +római birodalomra is igen szomorúak +voltak. A katonai önkényuralom évei +következtek. A katonacsászárok közül +a hazánk területén levő pannóniai +légiók kiáltották ki uralkodónak Szeptimiusz +Szeveruszt, akinek utóda fia, +Aureliusz Antoninusz lett, őt azonban +gallus köpenyegéről <em style="letter-spacing:0.3em">Karakalla</em> +gúnynévvel illették. A történelem is +így nevezi ezt a zsarnokot, aki éppen +olyan kegyetlenül uralkodott, mint +Neró, vagy Kaligula. Végre a 217-ik +évben katonái gyilkolták meg. A +katonaság volt már úgyszólván az +egyetlen hatalom Rómában. Ez nevezett +ki és csapott el uralkodókat.</p> +<p>Időközben a birodalom ellenségei +a határokon mindenütt erősödtek. A +Rajna és a Duna mentén állandóan +nyugtalanították becsapásaikkal a birodalmat +a különféle germán törzsek +és a gallok, akik a mai franciák elődei +voltak, azonkívül a gótok, Keleten is +hatalmas ellensége támadt a birodalomnak +a perzsákban, akiket Artakszerkszész +nevű királyuk felszabadított +évszázados szolgaságukból és hatalmas, +nagy birodalmat alkotott velük. +268-ban már egészen zavaros lett a +birodalom helyzete. Görögországban +és Kis-Ázsiában ellenség foglalt, Pannónia +felső részében a markomannok +voltak az urak A megrémült tartományok +katonái egyszerre több császárt<span class='pagenum'><a name="Page_14" id="Page_14">[Pg 14]</a></span> +is választottak. A több császár uralmának +<em style="letter-spacing:0.3em">Aureliánusz</em> vetett véget. +Erélyes ember volt, de nem tudta megakadályozni, +hogy a birodalom el ne +veszítse végképen Dáciát. 270-ben a +Dunáig vonult vissza a római hadsereg +és azontúl eddig tartott a római +birodalom határa. Aureliánusz ötéves +uralkodása alatt (270-től 275-ig uralkodott) +eléggé helyreállította a bomlásnak +indult birodalmat. Utódai közül +<em style="letter-spacing:0.3em">Probusz</em> császár azért nevezetes, +mert az ő idejében ültetik be hazánkban +a szerémi hegyeket szőlővel. Őt is +a hadsereg ölte meg, még pedig hazánk +területén.</p> +<center><img src="images/image14.jpg" alt="Római katakomba részlete"></center><p>Római katakomba részlete</p> +<p>Az első keresztények földalatti katakombákban gyűltek össze istentiszteletre és ott is +temetkeztek el. A halottakat a folyosók falába vágott fülkékbe helyezték.</p> +<p><em style="letter-spacing:0.3em">Diokleciánusz</em> (latinosan igy +írják Diocletianus) császár szülei +állítólag római rabszolgák voltak és +nagy tehetségének köszönhette, hogy +fokról-fokra emelkedett a legmaga +sabb méltóságig. Az ő idejében—a +290-ik év körül—a keresztények már +szép számmal éltek a birodalomban +a számuk közel járt a 8 millióhoz. Egy +alkalommal, amikor a császár papjaival +állatok beleiből jósoltatott, azok +elhitették vele, hogy nem tudnak kedvező +jóslatot mondani, mert hitetlenek, +tudniillik keresztények vannak a jelenlevő +katonák között. Ekkor elhatározta, +hogy a kisázsiai Nikomédiában—ahova +a birodalom székhelyét át +helyezte—megkezdi a keresztények +üldözését Azonnal katonákat küldött +ki, hogy csákányokkal és fejszékkel +<span class='pagenum'><a name="Page_15" id="Page_15">[Pg 15]</a></span>rombolják szét a nikomédiai keresztény +nagytemplomot. A következő +napon pedig rendeletet ragasztott ki +a városban, hogy valamennyi keresztény +templomot romboljanak le, minden +keresztény egyházi könyvet dobjanak +a tűzbe, végül kihirdette, hogy +az összes keresztények elveszítik római +polgárjogukat. Ezt a rendeletet egy +keresztény letépte, másnap pedig, nem +tudni mi okból, kigyulladt a császár +palotája. Mint egykor Neró idején, +most is a keresztényekre fogták a +gyujtogatást. Diokleciánusz erre elrendelte, +hogy az elöljárók valamennyi +keresztényt kötözzenek össze és kényszerítsék +őket arra, hogy áldozzanak +a pogány isteneknek. Amikor erre a +keresztények nem voltak hajlandók, +gyilkoltatni kezdte őket. Az üldözés +kiterjedt az egész birodalomra, és folyt +mindenfelé igen nagy kegyetlenséggel. +Diokleciánusz 304-ben lemondott +hatalmáról, de utódai összevesztek az +uralmon. Polgárháború keletkezett, +<span class='pagenum'><a name="Page_16" id="Page_16">[Pg 16]</a></span>amelynek csak Konstantinusz császár +tudta végét vetni Diadalához a keresztények +segítették, kik szívesen szolgáltak +seregében, mert jól bánt velük és +türelmes volt vallásuk iránt. A monda +szerint a Róma ellen induló Konstantinusz +fényes délben keresztet látott +feltűnni az égen, a nap mellett, a +kereszt körül ezzel a felirattal: »Ebben +a jelben fogsz győzni!« (Latinul: +»In hoc signo vinces!«) Megfogadta az +égi jel intését, levétette a légiók jelvényéről +a sast és keresztet tétetett a +helyére. Róma meghódolt a győztes +Konstantinusznak, aki 313-ban a keresztényeknek +biztosította a birodalom +területén vallásuk szabad gyakorlatát +és elrendelte, hogy vasárnap a +törvénykezés szüneteljen. Ő maga +csak halálos ágyán, 337-ben vette fel +a keresztségét, de anyjának, aki már +régen keresztény volt, jóval előbb megengedte, +hogy Jeruzsálemben templomot +állítson azon a helyen, ahol Krisztus +keresztjét megtalálták.</p> +<center><img src="images/image15.jpg" alt="Diokleciánusz római császár"></center> +<p>Diokleciánusz római császár</p> +<center><img src="images/image16.jpg" alt="Karakalla császár fürdőjének egyik terme"></center> +<p>Karakalla császár fürdőjének egyik terme</p> +<p>A pazar pompával épült fürdőház körül kertek, tornahelyiségek, olvasóssobák voltak +melyeket nagyértékű szoborművek ékesítettek.</p> +<p>A birodalomnak új fővárost is épített, +melyet a saját nevéről Konstantinopolisnak +(Konstantinusz városának) +nevezett; ez a város a mai +Konstantinápoly. (Folytatjuk)</p> +<center><img src="images/image17.jpg" alt="Nagy Konstantinusz császár diadalkapuja a mai Rómában"></center> +<p>Nagy Konstantinusz császár diadalkapuja a mai Rómában +A domborművű faragások a császár életének nevezetesebb eseményeit ábrázolják.</p> +<p><b>Szerkeszti: ÁRKAY KÁLMÁN, az Országos Közművelődési Tanács alelnöke +Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV. FERENCIEK-TERE 3. :: Telefon 108-84 +Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása</b></p> +<p><i>A Vasárnapi könyv cikkeinek és képeinek átvétele tilos</i> + +<div>*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30163 ***</div> +</body> +</html> diff --git a/30163-h/images/image1.jpg b/30163-h/images/image1.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..28a93d1 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image1.jpg diff --git a/30163-h/images/image10.jpg b/30163-h/images/image10.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..5311174 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image10.jpg diff --git a/30163-h/images/image11.jpg b/30163-h/images/image11.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..12e62b7 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image11.jpg diff --git a/30163-h/images/image12.jpg b/30163-h/images/image12.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..8b2be30 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image12.jpg diff --git a/30163-h/images/image13.jpg b/30163-h/images/image13.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..b23c4e9 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image13.jpg diff --git a/30163-h/images/image14.jpg b/30163-h/images/image14.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..10ed371 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image14.jpg diff --git a/30163-h/images/image15.jpg b/30163-h/images/image15.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..020330e --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image15.jpg diff --git a/30163-h/images/image16.jpg b/30163-h/images/image16.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..6809a16 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image16.jpg diff --git a/30163-h/images/image17.jpg b/30163-h/images/image17.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..a76ce15 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image17.jpg diff --git a/30163-h/images/image2.jpg b/30163-h/images/image2.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..1fa2c5e --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image2.jpg diff --git a/30163-h/images/image3.jpg b/30163-h/images/image3.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..6b21ee4 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image3.jpg diff --git a/30163-h/images/image4.jpg b/30163-h/images/image4.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..433d3c3 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image4.jpg diff --git a/30163-h/images/image5.jpg b/30163-h/images/image5.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..8ba7747 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image5.jpg diff --git a/30163-h/images/image6.jpg b/30163-h/images/image6.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..9696d27 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image6.jpg diff --git a/30163-h/images/image7.jpg b/30163-h/images/image7.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..a6729c1 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image7.jpg diff --git a/30163-h/images/image8.jpg b/30163-h/images/image8.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..4471904 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image8.jpg diff --git a/30163-h/images/image9.jpg b/30163-h/images/image9.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..d30d686 --- /dev/null +++ b/30163-h/images/image9.jpg |
