diff options
Diffstat (limited to '30430-0.txt')
| -rw-r--r-- | 30430-0.txt | 639 |
1 files changed, 639 insertions, 0 deletions
diff --git a/30430-0.txt b/30430-0.txt new file mode 100644 index 0000000..f2ddbe0 --- /dev/null +++ b/30430-0.txt @@ -0,0 +1,639 @@ +*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30430 *** + +Vasárnapi Könyv + + +Kiadja az Országos Közművelődési Tanács + +1914. Első félév 15. füzet + + + + +Az acetilén + + +A legtöbb nagy felfedezést, mely az emberek boldogulását +előresegítette, a véletlennek köszönhetjük. Egyes tudósok, akik +azon fáradnak, hogy a tudomány ismeretlen kérdéseit megfejtsék, +munkaközben gyakran egészen véletlenül sokkal értékesebb +felfedezést tesznek, mint amire törekedtek. + +Ez történt Dévi angol tudóssal (nevét angolosan így írják: Davy), +mikor 1806-ban borkőből és szénből erős felmelegítéssel a »kálium« +nevű, igen könnyű és puha fémet akarta nyerni. Ehelyett ugyanis +barnásszürke ismeretlen tömeget kapott, melyből, ha víz jutott +hozzá, fokhagyma-szagú gáz áradt ki. Ezt a gázt meg is lehetett +gyujtani és akkor erősen kormozó, világító lánggal égett, +felfedezője azonban még csak nem is sejtette, hogy valamikor +világításra fogják felhasználni. Az a barna tömeg, melyből a víz a +könnyen meggyulladó gázt kiválasztotta, szén és kálium vegyüléke +volt és a tudományban kálium-karbid-nak nevezték el. A belőle +kiáradó gáznak acetilén a neve és nem más, mint szén és +hidrogén-gáz vegyüléke. Később másoknak is sikerült acetilént +készíteni, még pedig nemcsak a kálium-karbidból, hanem más +anyagokból is. Most leginkább a kalcium-fémnek és szénnek a +vegyülékéből: a kalcium-karbidból (mész-karbidnak is mondják) +gyártják és világítanak vele. + +A mész-karbidot 1862 óta ismerjük, de akkor még igen nehezen és +csak nagy költséggel tudták elkészíteni. Éppen azért az acetilént +akkor világításra nem lehetett használni. Mint minden anyagnak, a +mész-karbidnak is csak akkor lehetett az iparban hasznát venni, +mikor kitalálták, hogyan lehet könnyen és olcsón nagy tömegben +gyártani. Ez egy hírneves francia vegyésznek, Moaszannak (franciául +így írják: Moissan) érdeme, aki Párisban olyan tűzálló kemencét +épített, melyben igen erős villamosárammal tudta a meszet a szénnel +összeolvasztani. A kemencében a villamosáram 3--4 ezer fokos óriási +hőséget fejlesztett és ebben olyan anyagokat is össze lehetett +olvasztani, amilyeneket azelőtt semmiféleképen sem sikerült +egyesíteni. Igy a tiszta szénből és mészből ezután már könnyű volt +akármilyen nagy mennyiségben mész-karbidot gyártani. De eleinte még +így is drága volt az acetilén, mert Moaszan a mész-karbid +készítésére cukorból égetett szenet és márványt használt, ami +mindkettő drága portéka. Ő maga nem gondolt arra, hogy az acetilént +az iparban értékesítse, azért nem igyekezett olcsóbbá tenni. Nem +sok idő telt el Moaszannak a villamoskemencében végzett kísérletei, +próbálgatásai után, mikor egy amerikai aluminium-gyáros (Wilson) +kezdte meg a mész-karbid gyártását. + +[Illustration: Moissan francia vegyész találta fel, hogyan lehet a +mész-karbidot olcsón és nagy tömegben gyártani.] + +Wilson egészen véletlenül ismerte meg ezt a hasznos anyagot. +Egyszer ugyanis aluminium-gyártás közben véletlenül egy nagy +karbidtuskót kapott, melyet nem ismert és mint értéktelen tömeget +félrelökött. De valahogyan víz jutott hozzá és akkor megcsapta +orrát a kiáradó gáz kellemetlen fokhagyma-szaga. Most már kíváncsi +volt, mi lehet az a haszontalannak vélt tömeg, utánajárt és mikor +megtudta, hogy a belőle kiszálló gáz meggyujtva erős fényt áraszt, +elhatározta, hogy készítésére gyárat alapít. A Wilson Aluminium +Társaság csakhamar fel is építette Sprayban (Amerika) az első +karbidgyárat, mely 1895 tavaszán megkezdte a gyártást. + +Moaszan kipróbálta, hogy ha 7 deka cukorszenet 12 deka, márványból +égetett mész finom porával jól összekevernek és villamos-kemencében +erős árammal izzítanak, akkor 12--15 deka kristályos mész-karbidot +kapnak. Az ilyen finom karbidból vízzel egészen tiszta acetilént +lehet fejleszteni. Mikor azonban nagyban, mázsaszámra akarják a +karbidot gyártani, közönséges mészkőből égetett meszet olvasztanak +össze koksszal vagy antracittal. (Az antracit a legjobb minőségű +kőszén.) A villamos-kemence úgy van építve, hogy a feneke--a +szénnel borított vaslap--a villamos-áram egyik sarka, a másik pedig +egyenesen álló szénoszlop, melyet csavarral lassan fel lehet +emelni. A kemence belseje is szénnel van kibélelve. Mielőtt az +égetett meszet és a szenet beleszórják, mindkettőt igen finom porrá +kell őrölni és jól összekeverni, még pedig olyan arányban, hogy 56 +gram mészre 36 gram mészpor jusson. Ezt a keveréket azután a +kemence olvasztójába szórják és megindítják a villamos-áramot. Erre +a kemence vasfeneke és a szénoszlop alsó vége között nagy fényesség +(villamos fényív) és óriási hőség támad, melynek hatása alatt a +szén és a mészben levő kalcium-fém összevegyül mész-karbiddá. +Eleinte a szénrúdnak közel kell állnia a kemence fenekéhez, de +mikor közöttük már folyékony karbid keletkezett, ez maga is vezeti +a villamosságot. Ezért a szénrudat feljebb csavarják, hogy a +porkeverék megmaradt része is karbiddá olvadjon össze. Igy +lassanként az egész olvasztó megtelik megolvadt karbiddal, melyet +azután nyíláson át kibocsátanak, míg a közben keletkezett mérges +széngáz más gázokkal együtt külön csövön át száll ki. A kemencéből +kicsapolt és a levegőn megkeményedett mész-karbid nem egészen +tiszta, a belőle fejlesztett acetilén is olyan gázokkal van +keverve, melyek a szoba levegőjét egészségtelenné teszik. Azért a +zárt helyiségek világítására szánt acetilént előbb tisztítani kell. + +[Illustration: Acetilénfejlesztő készülék + +Jobbról a fejlesztő készülék, balról a rekeszekre osztott +karbidtartók. + +A karbidtartókra megtöltés után ráteszik a fedelet, azután a +vízbe--a harang alá--tolják. A harang az első karbidtartó könnyű +fedelét kissé elfordítja, mire az első rekeszbe víz folyik és +ezáltal a karbidból gáz fejlődik. Erre a harang felszáll, a +karbidtartó fedele önmagától visszabillen és a további gázfejlesztés +megszűnik. Az első karbidtartó kihasználása után a harang önműködően +kapcsolja be a másik tartót. A fejlesztett gáz a harang vizén +keresztül a tisztitóba jut.] + +Az acetilén igen szép, fehérfényű lánggal ég. Fénye mellett jól meg +lehet különböztetni a színeket, akárcsak a fehér napfényen, tehát +nagyon jól beválik festő- és színesen nyomó gyárakban, +divatárúüzletekben, festők és szobrászok műtermében, +vetítőkészülékekben és fényképek készítésénél. Használják gyárak, +műhelyek, különálló lakóházak, kisebb városok világítására, a +kerékpárokon, kocsikon pedig kis acetilén-lámpák vannak. Újabb +időben acetilén-bányalámpákat is készítenek. Az acetilén-világítást +nemcsak azért kedvelik, mert szép fehér fényt ad, hanem azért is, +mert lángja nyugodt, nem áraszt olyan nagy meleget és nem rontja el +annyira a levegőt, mint a kőszénből készült világítógáz. + +Ilyen sok jó oldala mellett azonban az acetilén használata még most +sem terjedt el annyira, mint ahogyan megérdemelné. Ennek az az oka, +hogy eleinte, mikor még nem ismerték eléggé, gyakran felrobbant és +emberéletben is kárt tett. Különösen a karbidgyártás első éveiben +történt néhány nagy szerencsétlenség, mikor könnyebb szállítás +végett az acetilént folyékonnyá sűrítve, vaspalackokban hozták +forgalomba. Azóta a folyékony acetilént nem használják, hanem +helyette az »aceton« nevű folyadékban feloldott acetilént, mely +sokkal nehezebben robban fel. Akkor is könnyen felrobbanhat az +acetilén, ha valamilyen zárt helyiség levegőjével összekeveredik és +meggyullad, tehát olyankor, ha a vezeték csapját nyitva felejtik, +vagy a fejlesztőkészülék elromlik és a bajt égő gyertyával akarják +megvizsgálni. Ma már ritkábban történik vele baj, mert a pusztító +robbanások nagyobb óvatosságra szoktatták az embert és azért is, +mert már igen ügyesen szerkesztett, veszélytelen fejlesztőkészülékek +vannak használatban. Eleinte sokan azt hitték, hogy az acetilén +mérges gáz, de ebben tévedtek, mert nem az. + +[Illustration: Acetilénfejlesztő készülék + +Jobboldalt két egyenlő karbidtartó, baloldalt pedig a tisztító.] + +[Illustration: Az acetilénfejlesztő belseje + +A fejlődő gáz nyomása a harangot felemeli és igy a víz nem folyik +be a karbidrekeszbe. Mihelyt a gáz fogy, a nyomása csökken, tehát a +harang lesülyed és a víz a karbidtartóba folyik. A viz elárasztja a +tartó egy kis rekeszét és a gázfejlődés újból megindul.] + +Mióta az acetilénvilágitást ismerjük, nagyon sokféle szerkezetű +lámpát és fejlesztőkészüléket találtak ki. Vannak kisebb, +hordozható kézilámpák (kocsi-, kerékpár-, bányalámpák, vásári +lámpák stb.), melyek maguk fejlesztik az acetilént. Úgy készülnek, +hogy a lámpa testében levő karbidra lassanként víz csepeg, a +vízcseppek nyomán fejlődő acetilén pedig csövön át a lámpa felső +részébe jut, ahol a vékony cső végén meg lehet gyujtani. Ahol +utcákat, gyárakat, épületeket világítanak acetilénnel, ott külön, +nagyobb fejlesztőkészülékek szolgáltatják és az acetilén vékony +csöveken át kerül a lámpákba. + +A nagyobb fejlesztőkben vagy a víz csepeg a karbidra, vagy a karbid +hull bele a vízbe, de szerkesztettek olyanokat is, melyekben a víz +alulról száll fel a karbidhoz, vagy ahol a karbid a vizbe merül és +megint kiemelkedik. De legjobbak a legújabb, úgynevezett »elárasztó +rendszerű« készülékek. Ezekben a karbid rekeszekre osztott tartóban +van és a víz egymásután árasztja el a rekeszeket. Ha az első +rekeszben levő karbidból elfogyott az acetilén, a víz a szomszéd +rekeszt lepi el és így halad tovább, míg valamennyi rekesz +karbidját ki nem használta. A rekeszekből kiszálló acetilén a vizen +keresztül a gáztartó harangja alá kerül, mialatt a víz jól +megmossa. A harang nyomása azután a tisztítóba hajtja, hol vagy a +»heratol«, vagy a »puratilén« nevű tisztítóanyagon áthaladva, +teljesen megtisztul és a csöveken át a lámpákba kerül. + +Ilyen egyszerű és biztos készülékek mellett most már rohamosan +terjed az acetilénvilágítás nemcsak a külföldön, hanem hazánkban +is. Magyar város: Veszprém volt az első a világon, mely 1897-ben +utcáit acetilénvilágítással látta el. Az utóbbi években az +államvasutak számos állomását szerelték fel vele és most már +hazánkban nyolcezer acetilénfejlesztő-telep működik. Európa más +országaiban, hol a gyáripar jobban virágzik, természetesen jóval +több ilyen telep van (Franciaországban 50 ezer, Németországban 40 +ezer). + +Az acetilént manapság nemcsak világításra használják, hanem jó +hasznát veszik a vas és acél, valamint más fémtárgyak vágásánál és +hegesztésénél. Vannak acetilén-gyorsfőzők is. + +[Illustration: Kisebb acetilénfejlesztő készülék] + + + + +A növények élete + + +Amióta kiváló tudósok nagy buzgósággal kutatják a növények életét, +rájöttek arra, hogy ezek a gyámoltalannak látszó élőlények éppen +olyan életműködéseket végeznek, mint akár az állatok vagy az +emberek. Azt mindenki láthatja, hogy a növények élnek, növekednek, +szaporodnak, kétségtelen tehát, hogy éreznek is és bizonyos +mozgásokat is végeznek, habár ezeket a jelenségeket alig lehet +észrevenni. + +Amit tehát életjelenségnek nevezünk, azt mind megtaláljuk a +növényeknél: a mozgást, érzést, erős bántalomra heves visszahatást, +a jótettért hálát, csak időt kell rá szánnunk, hogy a növénynek +ezeket a gyöngéd és finom életnyilvánulásait türelmesen +megfigyelhessük. + +A csöndes vizekben, hegyi patakokban ezerszámra tanyáznak olyan +parányi élőlények, amelyek mászkálnak, vidáman forognak, lassan +vagy nyilsebesen úsznak tova és amelyeket a tudomány növényeknek +ismer. Ha egy-egy ilyen eleven mozgású gömböcskét megfigyelünk, +látjuk, hogy egyesül egyik a másikkal, eleinte lazán, aztán +állandóan. Látjuk, mint növekedik a sejtcsalád zöld vizifonallá, +aztán mindjobban kifejlődve lemezzé, majd egyszerű levelekké. +Látjuk, hogy az ilyen növénynek lerögzött része táplálékot szí +magába, a szabadon álló pedig emészt, lélegzik, majd lassan +kialakulnak rajtuk a szaporodószerveik és a vizi életből lassan +szárazföldi élet lesz. + +[Illustration: Madársóska az erdőben, mohok között + +A baloldali négy levél éjszakai helyzetben, a többi levél pedig +nappali állásban látható.] + +A szárazföldön élő növény is éppen olyan szabadon és könnyen tudja +mozgatni egész testét, mint a legügyesebb állat, csakhogy sokkal +lassabban. A gyökerek keresőn tapogatva túrják a földet, a bimbók +és rügyek szabályos köralakú rétegekben fejlődnek, a levelek és +virágok bólogatnak és megremegnek, ha valami bántalom éri őket, az +indák kutatva, puhatolódzva járnak körbe és nyulkálnak a +környezetük felé. Mindezeket a mozgásokat csak a felületes ember +nem láthatja meg, de aki figyeli a növényt, az mindegyre +észreveheti. + +A növény testének egyik legelevenebb szerve a gyökérszál, vagyis az +a finom, féregszerű nyúlvány, amelynek hegyét a tudós Darwin az +emberi agyvelővel hasonlította össze. Lássuk csak, mi mindenre +képes ez a fehér fonalacska. Először is lassan, de állandóan +körbenforgatja a hegyét és így belefúrja magát a földbe. Aki +megfigyelte ezt a tünetet, arra gondol, hogy a növény a gyökerével +táplálék után kutat. Minden földrögöcskét körültapogat. Onnan, ahol +száraz a föld, elfordul nedvesebb helyek felé és arrafelé +növekedik, amerre több a nedvesség. De a gyökér lefelé is fordul. +Megvizsgálták például a réti lóhere és a murok fejlődését és azt +tapasztalták, hogy minden esztendőben vagy öt centiméterrel lejjebb +kerül eredeti csirázóhelyétől. Ezt a lesülyedést pedig csak a +földalatti szárának állandó növekedésével tudja kiegyenlíteni és +éppen ezért áll szilárdan. De nemcsak a föld mélye és a víz felé +való iparkodás a gyökerek hajtóereje, hanem az az akaraterő is, +amellyel például a fejlődésük útjába helyezett papiroslapot is +keresztül tudják lyukasztani, ami ugyancsak hatalmas munka a gyönge +gyökérhegyecske számára. + + +[Illustration: A sóskafa virága, amint a mézkereső rovart +virágporral hinti be. A porzók tövében vannak a mézes mirigyek: +mihelyt a rovar ezekhez ér, a porzó a lejéhez csapódik és +elárasztja a sárga virágporral.] + + +A gyökérszálak mozgása bámulatosan célszerű. Ha akadály kerül +útjokba, kikerülik és ha megsérül a gyökércsúcs, akkor gyorsan elnő +a rá nézve veszedelmes vidékről. Szüntelenül dolgozik így a +növények gyökérszálainak beláthatatlan tömege az erdő talaja alatt, +de nem nyugszanak, nem pihennek a növényeknek föld fölötti részei +sem. Amint a gyökerek a sötét föld mélyében, úgy dolgoznak a +»növénykacsok«, ezek az egymásba fűződő, kunkorodó nyúlványok, a +napfényen. Zöld fonálként kötik a talajhoz a tököt, a dinnyét, a +földitököt és még sok más indás növényt. + +Egyes kúszónövények sarjadékait is csodálatos alakváltozás éri; +átalakulnak kacsokká. Ezek a kacsok a kuszó növénytörzsnek +rögzítésére valók, olyanformán, hogy az idegen támasztékot +körülkulcsolják vagy rátapadnak. Egyes vadszőlőfajoknál a kacs-ágak +tapadó korongokká alakulnak és így erősítik magukat még a lapos +támasztékra is. + +[Illustration: A délbennyitó virág + +Dél-Afrikában él. Ha a levelei lecsukódnak, alig lehet az apró +kavicsoktól megkülönböztetni.] + +Ha például az ember jól megnézi a kerítésen felkúszó szőlővesszőt, +azt látja, hogy az egyik kacs a másik mellett tapogatódzva nyúlik +felfelé. Elég egy délelőttöt (de csakis meleg nyári napon, mert +csak ilyenkor látni jól) ott tölteni a közelükben, hogy +megfigyelhessük, miként tapogatódznak, keresnek: a csúcsaik lassan +köröket írnak le a levegőben. Még azt is megállapították, hogy +minden hatvanhét percben fordulnak egyet. Eközben a kacs egyre +növekedik felfelé, a többiek követik és a csöndes szőlőlugas előtt +az ilyen tapogatódzó zöld kacsoknak egész raja keresi a venyige +újabb meg újabb támasztékát. + +[Illustration: A kereklevelű harmatfű, amikor a szitakötőt +megfogja. Ha a légy, szunyog, vagy szitakötő a leveleken csillogó +harmatcseppből torkoskodni akar, feje beleragad a szívós nyálkába. +Az enyves mirigyszőrök a lábához tapadnak, azután a többi csápok +ereszkednek rá a rovarra: a boldogtalan áldozatból néhány nap mulva +csak a száraz bőrváz marad meg.] + +Ha felfelé nem találnak támasztékot, akkor leszállnak, ha lent sem +akadnak valami ágra, falra, kerítésre, amibe belekapaszkodhatnak, +akkor újra felfelé törekszenek mindaddig, amíg céljukat el nem +érik. Amint aztán az inda ráakad valamiféle alkalmas tárgyra, amibe +belekapaszkodhatik, akkor indul csak meg a munkája. Szinte +szemlátomást (alig húsz másodpercnyi idő alatt) veszi körül +kunkorodó vége gyűrűalakban a tárgyat és egy óra alatt +rácsavarodik, egészen ráfűzi magát, úgy hogy erőszakkal is csak +nagynehezen lehet onnan leszakítani. Azután csavarszerűen +összehúzódik és ahogy így megrövidül, maga után húzza a törzsét is. +Igy kúszik a vadszőlő, így mászik a földitök a fákon, falakon, +kerítésen felfelé lassan, de szinte tudatos biztossággal. És +nemcsak a kacsok forognak így a napfényen, hanem minden új hajtás, +minden növekedő szár ilyen keresgélő, tapogató köröket ír le a +levegőben. Különösen jól lehet ezt látni a komló tekergőző szárain. + +[Illustration: Az amerikai légycsapó + +Ha a rovar a kétcsapójú levél belső oldalát megérinti, a levél +összecsapódik. A bezárt rovart a növény emésztőnedve mindenestől +felszívja.] + +[Illustration: Az afrikai kővirág sziklás, köves vidékeken él és +azokhoz a kis kődarabokhoz hasonló, amelyek körülötte hevernek. A +rovarok igy észre sem veszik.] + +Van egy különösen érdekes »csodafű«, amelynek a mozgását igen jól +észre lehet venni. Erdőben, mohok között nő és madársóska a neve. +Legjobban látni, ha estefelé, alkonyatkor, vagy pedig napfölkelte +előtt végigmegy az ember a mezőkön, földeken. Ilyen időben szinte +alig van virág a hegyoldalon. Még előző nap hogy teli volt hintve a +madárhúr meg a százszorszép csillagos virágaival, a szép kék +tárniccsal és piros mécsvirágokkal. Most mindez eltűnt! Hová +lehettek? A természetbúvár ezt is megfejtette: alszanak még. Ám ezt +az alvást nem úgy kell érteni, mint mikor az ember alszik, hanem +úgy, hogy a legtöbb virág szükségét érzi annak, hogy éjszakára +összecsukja a leveleit. Vannak olyanok is,--a harangvirág, az +árvácska, vagy a répamurok virága--amelyek szinte hervadtan +csüngetik le virágfejöket. Ezért tűnt el a virágpompa éjszakára és +csak a reggeli nap életrekeltő melege ébreszti fel újra. Ámde nem +minden növény csukja és nyitja egyidőben a virágait, úgy hogy ebből +a váltakozásból egész »virágórát« lehetett összeállítani. Aki +értett hozzá, megfigyelte és foglalkozott vele, pontosan meg tudta +állapítani belőle az időt. Időjósnak is beillik némelyik virág, +mert például megfigyelték azt is, hogy közeledő eső idején +megváltozott a rét, amelyen sok ezer virág óvatosan, előrelátón +becsukta a kelyhét. A kis havasi tárnics borús időben minden futó +napsugárra kitárja azúrkék virágkelyhét és amint elfödi a felhő a +napot, nyomban becsukódnak a szirmai. + +Az erdők szélén élő sóskafa virágja is különös mozgásokat végez. A +sárga sziromlevelek között áll a hat porzó, amelyek tövénél vannak +a méztartók. Amint ehhez a méhek közel érnek, szempillantás alatt a +fejükhöz csapódik a porzószál és telehinti őket sárga virágporral. +Igy válik aztán a méhecske a virágpor hordozójává és megtermékenyíti +a másik virágot. A rovarok a virágoktól jó lakomát (mézet) kapnak és +ezért cserébe megtermékenyítik a többi virágot azzal, hogy a +virágport széjjelhordják. Minden növény abban a percben, amikor +cselekednie kell, mozgékony és szinte kifürkészhetetlen módon kezd +mozogni finom szálaival. + +[Illustration: A héjakút onnan kapta a nevét, hogy a pusztai +madarak számára valóságos kutat kínál. Az átellenes, összeforrott +levelei kis vályút alkotnak, melyet az eső megtölt. A növény +különben a víztartóba gyült vizet és a vízbe fult kis rovarokat +táplálkozásra használja.] + +Mindenki meggyőződhetik arról is, hogy miként töri magát a növény a +napfény után. Az ablakba tett növények virágai mind »kinéznek«, +keresik a napfényt. A levélnyelek néha a legfurcsábban görbülve +növekednek, csakis azért, hogy a fénysugarat függőlegesen kapják. +Az olyan kúszó növény, amely a palánk árnyékos oldalán nőtt, +felkeresi a deszkák réseit és keresztüldugja rajtok a hajtásait, +bimbóit. Ha a résen visszatoljuk az árnyékba, nemsokára újból +átbujik a repedésen, hogy napfényen élhessen. A pincében +kicsirázott burgonya hajtása--hacsak módja van rá--kinő a +pinceablakon. + +Vannak növények, amelyek bámulatos mozgékonysággal falják fel a +rovarokat. Közöttük egyik legérdekesebb a harmatfű, amely +tőzeges-lápos vidékeken, nálunk például a Magas-Tátra némelyik +részén terem leginkább. A tányéralakú leveleinek felső oldalán +piros mirígyszőrök vannak, alul harmatcsepp csillog. Ez a növény +most leselkedik. Ha légy vagy szúnyog közeledik hozzá, hogy a +harmatcseppből lakmározzék, beleragad a feje, a lábai összetapadnak +az enyves mirígyszőrökkel és eközben egy-két óra alatt az összes +csápok ráereszkednek az áldozatra és a növény néhány nap alatt +felfalja a rovart. Ugyanez történik a levélre tett apróka +húsdarabbal is. Ilyen rovarevő vagy húsevő növény vagy ötszáz fajta +él. + +Szinte csodálatos az amerikai légycsapó érzékenysége. Kétcsapójú +levelét ha csak megérinti a rovar, a levelek széle körül álló +hosszú hegyes fogak egymásba kapaszkodnak és az így keletkezett +hálóból a rovar többé nem menekül. Vannak olyan növények is, +amelyek áldozataik kipárolgását megszimatolják és ilyenkor hozzájuk +görbülnek. Ilyen a szádor néven ismert húsos növény. Hasonlóan +cselekszik az aranka, melynek selymes fényű, fehéres szálai +levélről levélre kúsznak és megölik áldozatukat. Levelei alatt a +talajnak apró, csak nagyítóüveggel látható állatkái--rovarok, +férgek--tanyáznak. De ez a hely egyúttal a végzetük is, mert a +védelmet kereső férgek ezreit a kinyúló apró karocskák mind +elpusztítják; kiszívják belőlük az életnedvet. + +[Illustration: Az aranka, amint egy növény szárán élősködik. A +csíranövényei, lent jobbra, odafordulnak, ahol nekik alkalmas +növényt éreznek.] + +A növény sok tekintetben sokkal finomabban érez, mint az ember. Az +árvácska virágkelyhe, amely éjjelre úgy lógatja le a fejét, mintha +hervadt lenne, nem tesz így minden este, csakis akkor, ha hideg éj +várható. A növény tehát előre megérzi ezt. De érzi a növény azt is, +hogy milyen helyzetet foglal el a teste; legalább erre kell +következtetnünk abból, hogy a növény erejéhez képest mindig +visszatér eredeti helyzetébe, ha valami külső behatás vagy erőszak +megrontotta. A vihartól földre sujtott gabona néhány nap alatt újra +felemelkedik. + + + + +Az orrvérzés + + +Az orrvérzés hirtelen kezdődik sérülés, ütés, megerőltetés, +orrfúvás után, vagy valami erőlködés következtében. Leggyakrabban +nem is tudjuk az okát. Az orrvérzés úgy támad, hogy az orrban lévő +vércsövecskék a vér lefolyása közben valahol kisebb-nagyobb +sérülést szenvednek, azaz nyílások támadnak, melyeken a vér áttör +és amerre utat talál, kibuggyan, a test felszínére jut, a levegővel +érintkezésbe kerül. Tudjuk, hogy az emberi vér, amikor a levegővel +érintkezik, megalszik és azon a helyen, ahol felszínre jutott, +véralvadék lesz belőle. + +A természetnek ez a jelensége ránk nézve áldásos, mert ha a vér meg +nem aludna, mikor a levegőre kerül, akkor kicsiny, jelentéktelen +sérülések következtében is könnyen elpusztulnánk. A véralvadék +azokat a kisebb-nagyobb nyílásokat, amelyekből a vér kiserked, +bedugaszolja, úgy hogy onnan másként vér újra ki nem jöhet, hacsak +ezt a vérdugaszolót el nem távolítjuk. Épp azért soha se engedjük +meg orrvérzéskor, hogy valaki a fejét előre hajtsa, mert így--mint +mondani szokták--a vérnek odafolyását megkönnyíti. Az sem tanácsos, +hogy valaki ilyenkor az orrát mosogassa, vizet szívjon fel, mert +akkor a képződő véralvadékot újra meg újra kimossa és tulajdonképen +csak az orrvérzést fokozza. Nem cselekszik helyesen az sem, aki az +orra vérzése közben az orrát fujja. Ez mind helytelen eljárás. Nem +ajánlatos a különböző, úgynevezett »vérzéscsillapító« szerek +használata sem, mert a legtöbb veszedelmes, hiszen ott, ahol vérzés +van, sebzésnek is kell lennie, az ártalmas vérzéscsillapító anyagok +pedig könnyen megfertőzhetik a sebet. + +Akiknél az orrvérzés gyakori vagy fájdalommal jár, jól teszik, ha +orvoshoz fordulnak tanácsért. Mielőtt bárkinek orrvérzését +csillapítani, megszüntetni akarjuk, azt kell szem előtt tartanunk, +hogy a fej nyugodt helyzetben és a test többi része is nyugalomban +legyen. Tehát legcélszerűbb leültetni azt, akinek az orra vérzik +úgy, hogy a fejét hátul feltámasztjuk a szék támlájára, vagy a +szekrénynek, falnak, ahova a széket állítottuk. Amikor így kellő +nyugalmát biztosítottuk, felszólítjuk, hogy maradjon csöndben, ne +is beszélgessen. Minden szoros ruhadarabot megoldunk, hogy a +vérkeringés útja és a lélekzés szabad legyen, két ujjunkkal pedig +összeszorítjuk a két orrnyílást és befogva tartjuk, míg tiszta +vattát nem kerítünk elő. A vattából, szükség szerint, csúcsosan +összesodort vattadugaszt csinálunk, ezt a vérző orrnyílásba +bedugjuk, hogy a vatta az orrnyílást teljesen betöltse. Erre az +egyszerű eljárásra megszünik az orrvérzés, ha azonban kísérletünk +sikertelen marad, akkor orvoshoz kell fordulni. + + + + +A Panama-csatorna + +(3) Élet a nagy csatorna környékén + + +Tíz esztendő alatt, amíg a világ legnagyobb csatornájának--a +közép-amerikai Panama-csatornának--befejező munkái tartottak, +valóságos kis ország alakult a hatalmas építkezés körül. Nem is +falvak, hanem egész városok épültek, amelyeknek házaiban a munkások +tízezreinek családjait helyezték el. Az ideiglenes városok a +csatornai közlekedés megnyiltával javarészt eltűnnek ugyan a föld +színéről, de sok épület megmarad, hogy a csatornán áthaladó +tengeri gőzösöknek szolgálatára lehessen. Igy például nagyszerüek a +csatorna kőszénraktárai, melyekben a készlet felerésze víz alatt +fekszik. A csatorna mindkét torkolatánál együttvéve 3 millió +métermázsa kőszén áll a hajók rendelkezésére. Ezenkívül 280 ezer +hektoliter fűtőolaj lesz készletben. Dokkok és javítóműhelyek is +épültek, hogy minden szükséges dolgot helyben találjon a hajózás. + +[Illustration: A zsilipvédő eszközök + +A zsilipeket kifeszített lánc és külön gát védi a rendes útjukból +kitérő hajók ellen. Jobbról a világítótornyot látni.] + +Az építkezéseket 1904-ben 6200 ember kezdte és 1910-ben már 50 ezer +ember folytatta. Most is még 44 ezer embert foglalkoztatnak, köztük +12 ezer európai, a javarésze pedig a közeli Jamaika szigetéről való +néger. + +Az építésvezetőség 22 árúháza a munkásokat minden szükségessel +ellátja. Kristobalból, a főraktárból, minden reggel 4 órakor +élelmiszerszállító vonat indul 21 kocsival (ezek közül 10 +hűtőkocsi) az árúházak és vendéglők szükségleteinek ellátására. A +közönséges munkást 120 fillér díjért egész napi élelemmel ellátja a +népkonyha. A jobb munkás napi 180 fillérért kapja élelmezését a +közétkezőkben. + +Kaszinók, olvasótermek, sétahelyek, játszóterek állanak +rendelkezésre minden munkástelepen. Iskola és kórház van mindenütt. +A kórházakra főképen azért volt szükség, hogy a malária +veszedelméből a súlyosabb betegeket is kigyógyíthassák. + +[Illustration: Védekezés a malária ellen + +A moszatfonalak között keresik a lázterjesztő moszkitók lárváit.] + +A maláriát, ezt a fertőzéstől való, de nem ragadós, heves és lázas +betegséget, sajátságos szervezetek, a maláriacsírák--tudományos +néven: plaszmódiumok--okozzák. A betegség újra meg újra vissza +szokott térni és állandóan gyötri a szegény beteget. A betegség +csiráit az a nofelesz nevű szúnyogfajta viszi át az emberre. A +szúnyog, vagyis moszkitó nekünk is sok alkalmatlanságot szerez, a +forró világtájakon azonban valóságos átka az embernek. Az ott lakó +sötétbőrü emberfajok kevesebbet szenvednek a maláriától, mint az +európaiak, mindamellett a Panama-csatorna építésénél alkalmazott +négereket is ugyancsak rettenetesen megkínozta. + +A maláriának leghathatósabb ellenszere a kinin. Ez valóságos mérge +a malária-csiráknak és irgalmatlanul meg is öli azokat. Ha az +emberiség nagy áldásával, a kininnel meg nem ismerkedünk, akkor a +fehér ember a forró világtájakon le sem telepedhetett volna. Míg a +kinint nem ismertük, a forró vidékek lázai ezrével szedték a +védtelen áldozatokat. + +[Illustration: A folyó holt ágában keresik a maláriát okozó +anofelesz-szúnyog veszedelmes álcáit.] + +[Illustration: Moszatfonalak az anofelesz-lárvákkal + +A fertőzött vizekből ezerszámra kerülnek elő a szúnyog-lárvák.] + +Európában is sokat szenved a maláriától a Róma mellett elterülő +síkság, a Campagna (Kampanya), Szárdinia szigete, Dalmácia, +Törökország egyrésze és Görögország. Az amerikai földterületeken +éppen a Panama-csatorna környékén gyötri, kínozza ez a betegség az +embereket, a csatornaépítők tehát elsősorban arról gondoskodtak, +hogy a sokezernyi munkást a sorvasztó sárgaláz veszedelmétől +megóvják. A betegeket elsősorban olyan házakban helyezték el, +melyekhez a moszkitók nem férhettek. Kifüstölték a fertőzött +helyiségeket, kiírtották a moszkító-petéktől hemzsegő vidékeket, +elpusztították a szúnyogokat. Minden középületben, kórházban, +szállóban, étkezőhelyen és vasúti állomáson ott volt a kinines +doboz: ki-ki kénye-kedve szerint szedhetett belőle. A házak a +Panama-csatorna környékén a szúnyogok ellen való védelem céljára +épültek: kényelmes, jól szellőzött helyiségek, a lakószoba előtt +széles veranda. A házakat pedig finomszemű fémháló övezi és védi +meg a vérszívó rajok betolakodásától. Mivel pedig a csirák a +nedves és mocsaras helyeken szaporodtak legjobban, Panama és +Balboa városok környékén a nagy mocsarakat teljesen kiszárították +és feltöltötték. A szúnyogtól lepett egykori mocsarak helyén most +már szántóföldek vannak. A petékkel borított helyeket különös +gonddal rombolták széjjel vagy pedig alagcsövezéssel pusztították +el. + +A malária ellen való védekezést az építés vezetői egy napra sem +hanyagolták el, mert jórészt ettől függött, hogy a munkások +bírják-e a megfeszített, nehéz munkát. A tízezernyi munkástömeg +rengeteg földet mozdított ki a helyéből, sziklás hegyeket vágott át +és óriási betonépítményeket emelt. A föld- és törmeléktömegeket +szállító vonatok naponta egy millió métermázsát hordtak el. A Gatun +mellett épült hatalmas zsilipek egymaguk négy millió köbméternyi +betont emésztettek fel. A zsilipkamrák ajtai ötemeletes háznál is +nagyobbak és tiszta acélanyagból készültek. + +[Illustration: A gőzlapátok munkája + +A gőzerővel hajtott óriási lapátoknak különösen a kőtörmelékek +eltakarítása közben vették hasznát. A dinamitrobbantások után +összegyült törmelékből némelyik lapátszerkezet öt köbméternyit +(60--70 métermázsát) is felemelt egyszerre és elfordulva, +ráborította a vagonokra. Háromszáz szállítóvonat naponta egy millió +métermázsa földtömeget hordott el.] + +A Panama-csatorna megnyitása után új forgalmi utak nyílnak meg a +világgazdaság számára. Ázsia felől a Csendes-óceánon át Amerika és +Európa felé teljes nagyszerűségében fog kibontakozni a +kereskedelemnek ez az útja. A hajók azelőtt kénytelenek voltak +egész Dél-Amerikát megkerülni, ha a Csendes-óceánról az +Atlanti-óceánra akartak jutni. Most egyenes úton haladnak +Közép-Amerika felé és tíz óra alatt teszik meg az utat a +Panama-csatornán keresztül. A világforgalom útja ilyenformán +tizenhatezer kilométerrel rövidül meg: ekkora megtakarítást +köszönhetünk az északamerikai Egyesült-Államoknak, amiért a +Panama-szorost csatornával vágták át. + +[Illustration: A Panama-csatorna épitése közben kiásott és +elhordott földtömeg annyi vasúti kocsit töltene meg, hogy a belőlük +alkotott tehervonat négyszer övezné körül a világot. Ennek a +rengeteg menynyiségű föld-és sziklatörmeléknek egy részét +feltöltésre, gátak és védőfalak építésére használták.] + +Több ezer millió koronát emésztett fel a világraszóló, nagy munka +és az Egyesült-Államok nem ok nélkül hozták ezt a rengeteg +áldozatot. A kereskedő népek versenyében elsősorban az +északamerikai Egyesült-Államok fognak részt venni, de másrészt +Európa iparosországai és kereskedői is új tengeri utat nyernek +Amerika nyugati partvidékeire (Kalifornia és Szanfranciszkó +környékére), azonkívül Kelet-Ázsia és Ausztrália felé. A +világforgalmi utaknak megrövidülésével és új rendjével valamennyi +földrész közelebb jut egymáshoz, a Panama-csatorna tehát a világnak +nemcsak egyik új csodája, hanem hasznos, gyakorlati értékű alkotása +is lesz. + +Szerkeszti: ÁRKAY KÁLMÁN, az Országos Közművelődési Tanács alelnöke +Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon 108--84 +Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása + +A Vasárnapi Könyv cikkeinek és képeinek átvétele tilos + + + + + +End of the Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Various + +*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30430 *** |